Biztonságpolitika

A magyar katonai repülés történetének fontos fejezete kezdődött tíz évvel ezelőtt: 2010 májusában kezdte meg tevékenységét Kabulban a Magyar Honvédség Légi Kiképzéstámogató Csoportjának (AMT – Air Mentor Team) első váltása. Az AMT-1 állománya szeptemberig maradt Afganisztánban, miután átadta feladatait az AMT-2-nek. Az afgán Mi-35-ös hajózó és repülőműszaki állomány képzését célzó misszió három évvel később ért véget – az AMT-9 tagjai 2013 májusában fejezték be a munkát.

Az AMT-1 munkájáról 2010-ben készült írásomban néhány fotó már szerepelt, most következzen egy bővített összeállítás, egy „kabuli album”. A fotókat tíz év távlatából is köszönöm az AMT-1-nek!

* * *

Fotó: AMT-1

“Kulcsfontosságú, hogy teljes bizalmam lehessen a felügyeleti igazgatóként szolgálatot teljesítő kinevezettekben. A jelenlegi igazgatóval kapcsoltban immár nem ez a helyzet” — írta Pompeo a Nancy Pelosi házelnöknek címzett levelében, amelyben döntéséről tájékoztatta a demokrata párti politikust.

Linick az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata által kinevezett tisztségviselő volt a minisztériumban, s szerepet vállalt a Donald Trump elleni tavalyi impeachment (felmentést célzó) eljárásban, amelyet demokrata párti törvényhozók indítottak el. Tájékoztatást adott a képviselőház és a szenátus nyolc bizottságának, s ő adta át a törvényhozóknak azokat a dokumentumokat, amelyeket a minisztérium Rudy Giulianitól, Trump személyes ügyvédjétől kapott. Ezekben a dokumentumokban esett szó Joe Bidenről, az Obama-kormányzat alelnökéről – aki a demokraták elnökjelöltje lesz várhatóan a novemberi választásokon -, és az akkori ukrajnai amerikai nagykövet, Marie Jovanovich ukrajnai szerepvállalásairól. Jovanovichot Pompeo vissza is rendelte, még mielőtt lejárt volna a megbízatása.

Korábban a minisztérium részéről Linick felügyelte a Hillary Clinton volt külügyminiszter levelezése ügyében folytatott belső vizsgálatot. Clinton, a tárca vezetőjeként a magánszerverét használta hivatalos e-mailek küldésére és fogadására, kockáztatva ezzel, hogy bizalmas és titkosított dokumentumok kerülnek illetéktelenekhez. Mintegy harmincezer e-mailnek állítólag nyoma is veszett. A “levélügy” a 2016-os elnökválasztásokon a republikánusok egyik fő kampánytémája volt a demokraták elnökjelöltjeként induló Clinton ellen.

A külügyminisztérium szóvivője megerősítette Linick felmentésének tényét, hozzátéve, hogy a tárcavezető döntése harminc napon belül lép érvénybe. Pompeo ugyanakkor Steven Akard nagykövetet nevezi ki az új főigazgatónak. Akardot Mike Pence alelnök bizalmas munkatársaként tartják számon, aki már akkor Pence mellett dolgozott, amikor az alelnök még Indiana állam kormányzója volt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felderítő főosztályának vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján az ügyről elmondta, kábítószer hatása alatt állt az a 17 éves fiú, aki vasárnapra virradó éjjel kiugrott Budapesten egy I. kerületi lakás ablakából. Balotai Attila közölte, a fiú állapota válságos, a dílert, akitől a bulizó fiatalok a kábítószert vásárolták, csütörtök délelőtt elfogta a rendőrség.

A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a nyomozó hatóság előterjesztése alapján a kerületi ügyészség indítványt tett a gyanúsított letartóztatására, mivel megalapozottan feltehető, hogy a férfi – szabadlábon hagyása esetén – megszökne, jogellenesen befolyásolná a bizonyítást és hasonló bűncselekményt követne el.

A bíróság megállapította, hogy a gyanú megalapozott, és fennáll a szökés-elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye, a bizonyítás megzavarása azonban nincs veszélyben. A bíróság a gyanúsított bűnügyi felügyeletét rendelte el Budapest területére, nyomkövető eszköz viselésével.

Az ügyészség fellebbezett, mivel az ügy és a terhelt személyi körülményei alapján kizárólag a letartóztatást tartja az egyedül alkalmazható kényszerintézkedésnek.

A vegyiüzemből sűrű fekete füstfelhő szállt fel a tíz óra körül történt robbanás után. Az első hírek szerint két dolgozó sérült meg, egyikük állapota súlyos. Mintegy kilencven tűzoltó és egy speciális vegyiveszély-elhárító csapat dolgozik a helyszínen.

A tartományi enök, Luca Zaia aggodalmát fejezte ki a történtek miatt, Luigi Brugnaro velencei polgármester a lakosság azonnali értesítésére használt közösségi felületén adta ki a rendelkezést, hogy aki teheti, maradjon lakásában, és zárja be az ablakokat.

A lagúnákkal szemközti Marghera kikötőjében és az ezzel szomszédos ipari körzetben megszólaltak a vegyi veszélyre figyelmeztető szirénák. A robbanástól érintett vegyi üzem tízezer négyzetmérenyi területet fed le.

Ruskáné Takács Anita elmondta, hogy a földszinten lévő kukatárolóban a tűzoltók rövid időn belül eloltották a tüzet, azonban a lépcsőház füsttel telítődött, ezért kiürítették az épületet.

Hatvan ember önállóan hagyta el a társasházat. Húsz embernek a tűzoltók menekítettek ki, közülük kettőt létraszer segítségével. A mentők három embert vittek kórházba füstmérgezés gyanúja miatt.

A lakók rövid időn belül visszatérhettek otthonukba, miután a tűzoltók átszellőztették a lépcsőházat és vízzel kitisztították a szemétledobót.

A közlemény szerint a közelmúltban az egyik elítéltnek postai úton küldtek be egy büntetés-végrehajtási (bv) intézetbe Gazdálkodj okosan! társasjátékot, amelyben kilenc, illegálisan bejuttatott mobiltelefont és azokhoz tartozó SIM-kártyákat találtak.

A BvOP kiemelte: a biztonsági intézkedéseknek köszönhetően egyre hatékonyabban tudják kiszűrni azokat a tiltott tárgyakat, amelyeket a hozzátartozók próbálnak kifinomult módszerekkel bejuttatni a bv-intézetek falain belülre.

A folyamatos ellenőrzések eredményeként idén már 438 tiltott mobiltelefont találtak a hazai börtönökben – tették hozzá.

Kiss Róbert rendőr alezredes ismertette: kilencven esetben rémhírterjesztés, 116 esetben csalás, 27 esetben közveszéllyel fenyegetés, 21 esetben pedig járványügyi szabályszegés miatt indult büntetőeljárás, melyekben eddig hetven gyanúsítottat hallgattak ki. Járvánnyal, kijárási korlátozásokkal összefüggő szabálysértés miatt március 28-a óta 50 343 intézkedést hajtottak végre a rendőrök – tette hozzá.

Elmondta, hogy egyre többen használják a hatósági házi karantén elektronikus ellenőrzésére szolgáló mobiltelefonos alkalmazást, a programot eddig 641-en töltötték le, és 551 az aktív felhasználók száma. Közölte, hogy az elmúlt 24 órában 494 esetben rendeltek el hatósági házi karantént, amelyek száma eddig 10 954. Az elmúlt napon az ellenőrzött, karanténban lévők 43 esetben szegték meg a rájuk vonatkozó szabályokat.

A rendőrök a Budapesten és Pest megyében érvényben lévő kijárási korlátozás ellenőrzése közben 445 emberrel szemben intézkedtek, 284 esetben figyelmeztetésben részesítették a szabályszegőket, 117 esetben helyszíni bírságot szabtak ki, 44 esetben tettek feljelentést. Március 28. óta 50 343 esetben intézkedtek szabálysértés miatt.

A többi megyében az elmúlt 24 órában 19 esetben jártak el, 13-an figyelmeztetést, ketten helyszíni bírságot kaptak, 4 embert feljelentettek. A rendőrök május 4. óta 757 szabálysértés ügyében intézkedtek. Ismertette azt is, hogy péntek délelőtt a határátkelőkön a teherforgalomban belépő oldalon Röszkén háromórás, Hegyeshalomnál másfél órás, Rajkánál és Csanádpalotánál egy-egy órás várakozási idővel kellett számolni. A kilépő oldalon Csanádpalotánál négy-, Röszkénél három-, Ártándon egyórás volt a várakozási idő.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság folyamatosan egyeztet a szomszéd országok rendvédelmi szerveivel a kisebb határátkelő helyek megnyitásáról. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban is nyitottak meg kisebb forgalmú határátkelőhelyeket, például a jánossomorjait és az alsószölnökit, ahol személyforgalomban van lehetőség átkelni. Rövidesen újabb határátkelők lesznek megnyitva – tette hozzá.

További kérdésre válaszolva elmondta: a kiskunhalasi mobilkórház a tervek szerint később a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának kezelésében egészségügyi intézményként fog működni.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felderítő főosztályának vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján az ügyről elmondta, kábítószer hatása alatt állt az a 17 éves fiú, aki vasárnapra virradó éjjel kiugrott Budapesten egy I. kerületi lakás ablakából. Balotai Attila közölte, a fiú állapota válságos, a dílert, akitől a bulizó fiatalok a kábítószert vásárolták, csütörtök délelőtt elfogta a rendőrség.

A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a megalapozott gyanú szerint a 24 éves férfi adta el a kábítószert a fiataloknak, akik közül az egyik kizuhant az ablakon. A díler – a megalapozott gyanú szerint – a VIII. kerületi Kálvária téren egy fiatalokból álló és aznapra az érettségi vizsga megünneplését tervező társaság egyik tagjának delta-9-THC, amfetamin és LSD hatóanyag-tartalmú anyagokat adott el.

Hozzátették, hogy a nyomozó hatóság előterjesztése alapján az I. és XII. Kerületi Ügyészség indítványozta a gyanúsított letartóztatását, mivel megalapozottan feltehető, hogy a férfi – szabadlábon hagyása esetén – megszökne, jogellenesen befolyásolná a bizonyítást és hasonló bűncselekményt követne el.

Az indítványról várhatóan szombaton dönt a bíróság – áll a közleményben.

Az ITM korábbi döntése alapján Budapest és Pest megye kivételével már a hét elején újraindulhattak a márciusban felfüggesztett közlekedési vizsgák és utánképzések. A közleményben idézik Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt, aki elmondta: csütörtökig a különböző kategóriákban közel 2500 vizsgázó adott számot felkészültségéről, ezen belül 1300-an a legtöbb jelentkezőt felvonultató “B” kategóriában. Az újraindulás után a sikeres vizsgát tevők aránya valamennyi kategóriában felülmúlta a korábbi időszak átlagát – tette hozzá.

“A mutató a közlekedési alapismeretekből vizsgázók esetén 66-ról 70 százalékra, a forgalmi vizsgát tevők esetén 56-ról 66 százalékra javult. A vizsgák minden esetben fennakadások nélkül zajlottak, a résztvevők fegyelmezetten követték a biztonsági előírásokat” – fogalmazott.

A korlátozó intézkedések legutóbb bejelentett feloldásával összhangban a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. Pest megye területén is haladéktalanul megkezdte a közúti járművezetői és közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezését, megnyitotta ceglédi, pomázi, szigetszentmiklósi és váci ügyfélszolgálati irodáit – írták.

A vizsgaközpont már fogadja az autósiskolákból beérkező vizsgajelentéseket, a vizsgák várhatóan a jövő hét első felében kezdődhetnek meg.

Felhívják a figyelmet arra, hogy az egyes helyszíneken továbbra is csak azok vizsgázhatnak, akik életvitelszerűen az adott területen (településen, megyében) élnek, vagyis a budapesti lakosok ebből a célból még mindig nem utazhatnak az ország másik részébe. A vizsgaközpont változatlanul csak ott szervez vizsgákat és utánképzéseket, ahol járványügyi szempontból biztonságos körülményeket tud teremteni. A részvétel kötelező feltétele a védőfelszerelés – maszk és kesztyű – viselése.

A társaság a veszélyhelyzetre tekintettel, a fertőzési kockázatok mérséklése érdekében rugalmasan kezeli az akár a vizsga napján beérkező lemondásokat is, és ilyen esetben ingyenesen biztosít új időpontot – tájékoztatott az ITM.

A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak szinte mindent elvittek a házból, beleértve két lemezszekrényt is, amelyeket kitéptek a falból. A háztól nem messze szétverték és kiürítették a szekrényeket, majd elmenekültek több tízmillió forintot érő pénzzel, nagy értékű karórákkal, arany ékszerekkel, személyes iratokkal.

Az elfogott két Pest megyei gyanúsított, illetve társuk, akit időközben másik ügy miatt is letartóztattak, tagadta a bűncselekmény elkövetését. A nyomozók a gyanúsítottak lakásán kutatást tartottak, a betörésből zsákmányolt ékszerek és pénz egy részét megtalálták és lefoglalták. Lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja le ellenük a rendőrség a további eljárást.

A rendőrök 422 millió jüan (19,46 milliárd forint) névértékű hamis bankjegyet foglaltak le, ami a legnagyobb összértékű, egy ügyhöz kapcsolódó hamis pénz a Kínai Népköztársaság 1949-es megalapítása óta – írja a Hszinhua. A minisztérium szerint a hamisított bankjegyeket mind sikerült lefoglalni mielőtt kiszivároghattak volna a közforgalomba.

Az északkelet-kínai Hejlungcsiang, valamint a dél-kínai Kuangtung tartomány rendőrei közös akció keretében leplezték le a pénzhamisítással foglalkozó bűnszervezetet, és 16 gyanúsítottat vettek őrizetbe. A bankjegyeken kívül hamis pénz előállítására használt berendezéseket, és alapanyagokat is lefoglaltak. A kuangtungi rendőrség még 2019 végén figyelt fel a pénzhamisítási tevékenységre utaló jelekre, a gyanúsítottakat pedig három hónapnyi nyomozás után kerítették kézre.

A védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt a vádlott ellen indult, a hazai médiában „borsodnádasdi emberölés” elnevezéssel nagy visszhangot kiváltott büntetőügyben a törvényszék a vádlottat – a vádirattól eltérően – gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében mondta ki bűnösnek. Ítéletében azt állapította meg, hogy a kiskorú sértett eszméletlenséget okozó bántalmazása miatt a vádlott büntetőjogi felelőssége kétséget kizáró módon nem bizonyított. A törvényszék elfogadta azon vádlotti állítást, miszerint a sértettet eszméletlen állapotban találta, és úgy gondolta, hogy meghalt. Mivel félt, hogy esetleg őt okolják majd a haláláért, ezért úgy döntött, megpróbálja eltüntetni a testet. Ennek érdekében a sértettet egy közeli vízelvezető aknához vitte, s abba fejjel lefelé beledobta. Az eszméletlen sértett a vízben megfulladt.

Az elsőfokú bíróság a nem jogerős ítéletével a vádlottat négy év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre, és négy év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ügyészség az ítéleti tényállás részbeni megalapozatlansága, a bűncselekmény téves jogi minősítése miatt, illetve a kiszabott büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. A vádlott és a védője a döntést tudomásul vette.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség különböző bizonyítási cselekmények mellett helyszíni tárgyalás tartását is indítványozta. Szemle és bizonyítási kísérlet során célszerű ellenőrizni, lehetséges-e a sértett más általi bántalmazása anélkül, hogy azt a közelben tartózkodó vádlott ne észlelte volna.

A bizonyítási indítvány tárgyában a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla dönt.

Mesterséges intelligencia
A külső szemlélő számára a mesterséges intelligencia és a hozzá kapcsolódó gépi tanulás és mélytanulás talán egy kicsit túlreprezentáltnak tűnik a valódi alkalmazások fényében, ám a háttérben egy igen erőteljes forradalom zajlik, amely hamarosan alapvető és mély változásokat hoz a videómegfigyelő rendszerek területén. Talán nem kell hozzá túl nagy bátorság, hogy kijelentsük: ezek a változások a mindennapi életünket is döntően befolyásolják. Azért, mert a mesterséges intelligencia egyre összetettebb szituációk felismerésére képes nagy biztonsággal, és ennek birtokában a rendszerek egyre inkább döntéshozó szerepeket is kapnak, azaz emberi beavatkozás nélkül hoznak meg döntéseket és hajtanak végre különböző feladatokat. Ez sok esetben természetesen lehet hasznos és kívánatos, azonban „rossz kezekbe” kerülve igen veszélyes.

Felhő- és Edge-számítás
A mesterséges intelligenciával ellentétben a felhőszámításról nehéz azt mondani, hogy ne lenne már most is jól megalapozott. A magánszemélyektől a multinacionális vállalatokig ma már szinte mindenki használ ilyen megoldásokat, sőt számosan átmozgatták a teljes infrastruktúrájukat felhőalapú modellre. A felhőszámítás egy vagy több hatalmas adatközpont centralizált adatszámításán alapszik, amelyeknek számítási teljesítménye bőven meghaladja azt, amelyet a végponton el tudunk végezni, még úgy is, hogy a végponti eszközök (esetünkben kamerák) számítási teljesítménye évről évre drámaian növekszik. Jól szemlélteti ezt az az új megoldás, amely a videótechnika és egy felhőalapú szolgáltatás felhasználásával jött létre. Adott egy kamera, amely beépített mikrofonnal rendelkezik, és előtte beszélget két ember tetszőleges (mondjuk A) nyelven. Egy megfigyelőszobában figyelik a kamera képét, és az operátor (aki B nyelvet beszél) kíváncsi a beszélgetésre. Bekapcsolja a mikrofont és érti az A nyelven beszélő embereket. Hogyan lehetséges ez? A kamera hangstreamjét egy olyan Google-szolgáltatáson futtatják keresztül, amely képes felismerni, hogy a beszélők A nyelven beszélnek, majd a felismert szöveget lefordítja B nyelvre, és ezt a lefordított streamet továbbítja az operátor felé.

Személyre szabás vs. személyes adatok védelme
Az elkövetkező években 2018-ra valószínűleg úgy tekintünk vissza, mint arra az évre, amikor az adatvédelemmel kapcsolatos széles körű tudatosság elérte a legmagasabb pontját, különösen a személyes adatok tekintetében. A publikus és nyilvános szektorokban lévőknek a GDPR magasabb szintű szabályozást hozott a szervezetek által gyűjtött, tárolt, megosztott, felhasznált személyes adatokkal kapcsolatban (a videómegfigyelés által gyűjtöttöket beleértve), mint valaha. Mivel a videómegfigyelés mindig is az érdeklődés középpontjában állt, várható, hogy a rendszerek üzemeltetői is egyre nagyobb hangsúlyt fognak helyezni arra, hogy az általuk használt rendszerek megfeleljenek a GDPR követelményeinek is.

Kiberbiztonság
Az utóbbi években a videótechnika területén előtérbe került a kiberbiztonság kérdése. Nem véletlenül, hiszen rengeteg sebezhetőségre derült fény mind a kamerák, mind a rögzítők oldalán. A sok figyelmeztetésnek köszönhetően a felhasználók kezdik komolyan venni ezeket a problémákat, bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon van még hova fejlődnünk. A kiberbiztonság örök „sláger” lesz, hiszen a kiberbűnözők (és egyre inkább a nemzetállamok is) soha nem fogják abbahagyni a sebezhetőségek keresését és kihasználását, és mindezt egyre profibban teszik. A termékek származása kritikusabb, mint valaha, a felhasználóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy megbízható, biztonságos eszközöket használnak.

Miközben az új trendek és innovációk könnyen összezavarhatnak minket, minden egyes lehetőséget ki kell értékelni a szervezetek és magánszemélyek felhasználási módjainak maximális kielégítéséhez. A technológiák egyre gyorsuló ütemben fejlődnek, így izgalmas év elé nézünk.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az amerikai elnök bejelentésére azt megelőzően került sor, hogy nyilvánosságra került: a mintegy hatszázmilliárd dolláros vagyont kezelő Szövetségi Nyugdíjtakarékossági Beruházási Alap (TSP) kínai vállalatokba való befektetéseket fontolgat.

A The Wall Street Journal című lap idézte Eugene Scalia szövetségi munkaügyi miniszter levelét, amelyet a tárcavezető a nyugdíjalap igazgatótanácsa elnökéhez, Michael Kennedyhez intézett. A levélben Scalia leszögezte: “Trump elnök rendelkezésére az igazgatótanácsnak azonnali hatállyal le kell állítania” azokat a lépéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy 5,9 millió amerikai szövetségi dolgozó és nyugdíjas pénzét a kínai tőzsdén fektesse be.

A munkaügyi miniszter közölte azt is, hogy Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó és Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója levélben hívta fel figyelmét a kínai vállalatokba történő esetleges befektetések “szükségtelen nemzetbiztonsági kockázataira”. O’Brien és Kudlow szerint az elnöki döntés válasz arra, hogy “a kínai kormányzat eltitkolta az új típusú koronavírusra vonatkozó alapvető fontosságú információkat”.

A Scaliához címzett levélben O’Brien és Kudlow kitért arra is, hogy “egy kínai vállalatok elleni bojkott vagy szankció” kockára teheti az amerikai nyugdíjalap profitját is. A TSP szóvivője szerint a nyugdíjalap az év második felében szándékozott megjelenni a kínai tőzsdén.

A törvényszék közleményében azt írta: a megalapozott gyanú szerint a férfi május 3-án reggel egy kalapáccsal többször fejbe verte idős korú, elesett állapotú édesapját, akit a földre kerülését követően is bántalmazott. Az idős férfi sérülései következtében életét vesztette.

Mint kifejtették: a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt rendelte el a gyanúsított letartóztatását egy hónapra. A végzéssel szemben a gyanúsított és védője jelentettek be fellebbezést. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék végzése szerint a fellebbezések megalapozatlanok. A BKKB döntése törvényes, indokai helytállóak. Megalapozottan utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a gyanúsított egzisztenciális körülményei rendezetlenek, és a terhére rótt bűncselekményt más büntetőeljárás, illetve próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el, így vele szemben a bűnismétlés veszélye fennáll.

Azt írták: az elsőfokú bíróság megfelelően következtetett arra, hogy – a pszichikai állapotával kapcsolatban tett nyilatkozatára is figyelemmel – a terhelttel szemben a szökés, elrejtőzés veszélye is megállapítható. A BKKB helytállóan határozott azzal kapcsolatban, hogy a gyanúsított esetében az önkéntes jogkövetésen alapuló enyhébb kényszerintézkedés nem lenne alkalmas az eljárási célok biztosítására, így például a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának megakadályozására – áll a törvényszéki közleményben.

Az államfő hozzáette, hogy a szomszédos Zsitomir megyében is eloltották a legtöbb tűzgócot a szakemberek. Köszönetet mondott a katasztrófavédelem és az oltásban részt vevő más szolgálatok tagjainak.

A csernobili övezetben először április 4-én csaptak fel a lángok, majd több, egymástól távol eső erdőségben keletkeztek tüzek. Szakértők szerint a tüzeket elsősorban az idei kimondottan száraz télutó okozta. A hatóságok nyomozást indítottak. Felderítettek egy-két elkövetőt, akik azt vallották, hogy véletlenül okoztak tüzet. Ugyanakkor a nagy és szétszórt kiterjedés miatt a hatóságok gyanúja szerint akár csoportosan elkövetett szándékos gyújtogatás is történhetett a térségben.

A tüzek nem érték el a kritikus objektumokat, vagyis az 1986-os katasztrófában felrobbant atomerőművet, atomhulladék-tárolót vagy lőszerraktárt. A radioaktivitás szintje csak a tűzgócok középpontjában nőtt meg átmenetileg a fákban és a talajban még meglévő sugárzó anyagok felszabadulásának következtében, de nem haladta meg a megengedett mértéket sem a zóna teljes területét tekintve, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben.

Ugyanakkor a széljárás miatt a csernobili és a Zsitomir megyei tüzek füstje április közepén néhány napig jelentősen rontotta Kijev levegőjének minőségét. Az ukrán főváros napokra a világ legrosszabb levegőjű városává vált, a főpolgármester azt tanácsolta kijevieknek, hogy maradjanak otthon, és lehetőleg tartsák zárva a lakásuk ablakait.

Jaroszlav Jemeljanenko, a csernobili utazásszervezők szövetsége vezetőjének elmondása szerint az elmúlt évtizedek legpusztítóbb tűzvészében a turisztikai látványosságok több mint harminc százaléka semmisült meg helyrehozhatatlanul a csernobili tiltott övezetben.

A vádirat szerint a két férfi és a nő – az ügy vádlottjai – 2019. november 17-én, reggel együtt italoztak egy ismerősük lakásán, melynek során szóváltás alakult ki köztük, ezért a leittasodott nő hazafelé indult. Az utcán haladva hangosan kiabált és trágár szavakat használva szitkozódott. A közelben lakó és az udvarán tartózkodó sértettet zavarta a hangoskodás és rászólt a nőre. Szóváltásba keveredtek, a szomszéd kiment az utcára, ahol a nő a táskájával fejen ütötte a férfit. Ő a kezében lévő levélseprűvel próbálta kivédeni az ütéseket és a nő lábára ütött.

A nő visszament ivócimboráihoz és panaszt tett a szomszédra, mire a társaság felkerekedett, hogy megleckéztesse a férfit. A sértett ekkor már az udvarában volt és a kaput is bezárta. Ez azonban nem jelentett akadályt, a nő a kaput berúgta és valamennyien bementek. Ott az egyik férfi vádlott ököllel arcon ütötte a sértettet, majd együttesen lerángatták a földre és ütlegelni kezdték.

A vádlottak időközben helyszínre érkező ismerőse kiküldte a vádlottakat az udvarból, ám a nő még kintről is köveket dobált be a sértett udvarába. Őt a kerítésen állva fogták el a rendőrök. A sértett jobb kezének egyik ujja a bántalmazás következtében eltört, amely nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülésnek minősül. Emellett az arcán és a nyakán zúzódásos és horzsolásos sérüléseket szenvedett.

Az ügyészség a szabadlábon lévő vádlottakat súlyos testi sértés és csoportosan elkövetett magánlaksértés bűntettével vádolja, a női vádlottat ezen felül garázdaság vétségével is és ezért velük szemben büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Bűnösségükről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

Közleményében az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: az Egyesült Államok “a leghatározottabban elítéli a borzalmas támadásokat”, amelyek kedden több mint negyven halálos áldozatot követeltek afgán földön. Egyben “a béke megteremtése érdekében” együttműködésre szólította a kormányzatot és a tálibokat.

“A táliboknak és az afgán kormányzatnak együtt kell működnie, hogy az elkövetőket az igazságszolgáltatás elé állítsák. Afganisztánt mindaddig fenyegetni fogja a terrorizmus, amíg nem sikerül tartósan csökkenteni az erőszakot és érdemleges eredményt elérni a tárgyalásos úton kimunkált politikai rendezésben” – fogalmazott közleményében Pompeo.

Megemlítette ugyanakkor: a tálibok tagadták, hogy felelősek lennének a kórház elleni támadásért vagy az öngyilkos merényletért. A nangarhari akció elkövetőjeként egyébként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett.

Pompeo hangsúlyozta: “különösen iszonyatos, hogy a kettős támadást a ramadán szent hónapjában és a Covid-19 járvány fenyegetésének árnyékában követték el”. Leszögezte azt is, hogy az afgán nép “terror nélküli jövőt érdemel”, és a jelenlegi békefolyamat folytatása rendkívül fontos lehetőséget teremt egy ilyen jövőhöz. Az amerikai miniszter fontosnak mondta azt is, hogy az afgánok összefogjanak és egységesen küzdjenek meg a terrorizmus fenyegetésével.

Az Egyesült Államok február 29-én írta alá azt a történelminek minősített megállapodást a tálibokkal, amely a Trump-kormány állítása szerint lehetőséget teremt a több mint 18 éve tartó háború lezárására. A megállapodás megnyitotta az utat az Afganisztánban lévő amerikai katonák fokozatos és részleges kivonása előtt is. Az erőszak azonban nem szűnt meg, és a keddi merényletek után a kabuli kormányzat bejelentette, hogy ismét offenzívát indít a tálibok ellen.

Megjelent A Kormány 150/2020. (IV. 24.) Korm. rendelete a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2020. évi mértékéről. A Kormány a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 76. §
b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva nem növelte meg a 2019. évi rezsióradíj összegét, így idén az maradt 2336 forint/óra. A Biztonságpiac.hu információja szerint a magánbiztonsági és vagyonvédelmi szövetségek és a Belügyminisztérium előzetesen egyeztetett, és 2677 forint/óra összegben állapodtak meg. A Kormány a koronavírus járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet nyomán kialakult gazdasági helyzetre hivatkozva utasította el a magánbiztonsági ágazat számára létfontosságú emelést.

Ann-Kathrin Stracke, a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa március 10-én tett panaszt a 94 éves volt politikus ellen. Az újságírónő szerint Giscard d’Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét. A volt elnök nem kívánta kommentálni az eljárás megindítását.

“Örülök, hogy az ügyészég elfogadta a feljelentésemet és a nyomozás elindítása mellett döntött” – mondta a német újságírónő az AFP francia hírügynökségnek. “Természetesen állok a francia igazságszolgáltatás rendelkezésére” – tette hozzá.

“Azért mondtam el a történetemet, mert azt gondolom, hogy az embereknek tudniuk kell, hogy egy volt francia elnök szexuálisan zaklatott egy újságírónőt, jelen esetben engem, egy interjú után” – hangsúlyozta Stracke, megerősítve a hírt, amelyet a Le Monde című francia és a Süddeutsche Zeitung német napilap hozott nyilvánosságra.

Az eset 2018 december 18-án történt. Az interjú után “kértem egy fotót Giscard d’Estaing-től a kollégáimmal. A fotót az asszisztense készítette el, aki a helyiségben tartózkodott. Én Giscard d’Estaing bal oldalán álltam a fotózás alatt, a kezét a bal derekamra tette, majd messzebb, a fenekemre csúsztatta és ott is hagyta” – mondta az újságírónő.

A jelenet még kétszer megismétlődött nem sokkal később egy újabb fotó alkalmával, illetve amikor az exelnök az irodájában lévő fotókat mutatta meg a tévéstábnak.

“Megpróbáltam eltolni magamtól, de nem sikerült” – idézte fel a történteket az újságírónő, aki a “nagyon degradáló” helyzetből operatőre segítségével tudott csak kiszabadulni, aki egy lámpát szándékosan fellökve végül egy széket helyezett el közéjük.