Biztonságpolitika

A közelmúltban ismét lehetőséget kaptunk arra, hogy betekintsünk az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis mindennapjaiba. Látogatásunk célja az An-26-os közösség aznapi repülési feladatainak dokumentálása volt, ugyanakkor arra is jutott idő, hogy a Gripenek repülésének és a zónában zajló tevékenységnek egy-egy mozzanatát is megörökítsünk. Bejegyzés-sorozatomat ez utóbbival kezdem – irány a zóna!

A zónában egy együléses JAS39C és két kétüléses D van. A 44-es gép előkészítésén az utolsó simításokat végzik a műszakiak.

A másik kétüléses a 43-as, amely már előkészítve várja a pilótákat.

Érkezik a mikrobusz, hozza a hajózókat.

A 43-as kétfős személyzetének egyik tagja elkezdi a gép körbejárását, miközben társa a sisak alatt hordott sapkát veszi fel.  

Egy újabb Gripen érkezik a zónába a Volvo teherautó mögé (elé) csatolva.

Az együléses pilótája is körbejárja gépét.

A vizuális ellenőrzést jelentő körbejárás után átveszi a gépet a műszakiaktól.

Egy pillantás a másik gép felé, mielőtt a 31-es pilótája az ülésbe csusszan.

Indításra kész a 44-es. A zóna egységesebb képet mutat, mióta a műszakiak is a nemrég rendszeresített gyakorlót és a láthatósági mellényt viselik.

Minden reptérnek megvan a jellegzetes háttérképe, ha máshol nem, a zónában. A reptér tavalyi felújítása óta a kecskeméti zónához az előtér világítás piros-fehér oszlopai tartoznak.

A gurulásra kész 31-es Gripen kerekei elől elveszik a féktuskót és lecsatlakoztatják a kommunikációs vezetéket.

Készen áll a 44-es is.

A pilóta előtt a visszapillantó tükrökön kívül egy kihúzható árnyékoló is van.

A felszállást a 43-as személyzete kezdi. A gépen szépen kirajzolódtak a panelvonalak.

Másodikként szintén egy kétüléses indul.

A harmadik felszálló az orrfutóját éppen elemelő 31-es, amely ugyanazt a függesztményt hordozza, mint a kétülésesek: egy törzs alatti póttartályt és egy Sidewinder szimulátort.

A szállítórepülők előterén is folyik a munka, a műszakiak a földi áramforrásra csatlakoztatott A319-esen dolgoznak. (Róluk és feladataikról rövidesen egy külön cikk lesz olvasható itt, az Air Base blogon.)

Személyzetére és utasaira vár az egyik Falcon 7X. Ahogy kategóriája más típusain is megszokott, a ki- és beszállásra az ajtóba épített lépcső szolgál.

A 604-es Airbus kora délután indul feladatára; a felszálláshoz a 12-es pálya végére kell gurulnia.

A szállítógép a pálya végén megfordulva áll felszálló irányba. A mögötte látható piros-fehér berendezés az ATU-2M vészelfogó háló tartozéka, az előtte lévő, szintén piros-fehér házikó a másik, fékezőköteles vészelfogó rendszerhez, a BAK-12-höz tartozik.

Gripen a gurulón - indul a délutáni sor

A vadászgépek a 30-as irányt használják majd, ezért a pálya túlsó végébe gurulnak a felszálláshoz.

Elstartol a géppár. A 31-es pilótája korábban kezdte a futóbehúzást, de a 44-esen is elindult a folyamat, már kinyíltak a nekifutás közben zárt futógondola ajtók. Hátul, a szárny-törzs átmenetnél jól látszanak a segédhajtómű felfelé nyíló ajtói; az APU az elemelkedés után egy meghatározott idő elteltével leáll.

Féktuskók a szállítórepülők zónájában. Gazdáik a levegőben vannak.

A szállítórepülő század műszakijai az egyetlen üzemképes An-26-ost készítik elő. A következő bejegyzésben ez a gép és személyzete lesz a fókuszban.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Idén már hatezer alkalommal riasztották a tűzoltókat szabadtéri tűzeset miatt, amikben ketten életüket vesztették, huszonhárman pedig megsérültek. A legtöbbször Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kellett beavatkozni – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a tavaszi időszakban a legnagyobb veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amiben könnyen és gyorsan terjed a tűz. A szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák. Kifejtették, belterületen a kerti zöldhulladék elégetésére csak ott van lehetőség, ahol az önkormányzatnak van olyan rendelete, amely pontosan szabályozza ezt. Ilyen szabályozás hiányában ez a tevékenység tilos – hangsúlyozták.

Hozzátették, a külterületi tarlóégetés és a vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amit a munkálatok előtt öt nappal kell az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi területi szervnél írásban jelezni. A szabad területen keletkező tüzek 45 százalékában belterületen csapnak fel a lángok, így tűzgyújtási tilalom esetén fontos, hogy ha az önkormányzati rendelet ezt megengedi, akkor is legyünk körültekintőek – hangsúlyozták.

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza, a jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után – emelték ki.

A katasztrófavédelem azt javasolja, a szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyják felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjanak megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyelet alatt tudunk tartani – kérik, megjegyezve, érdemes tájékozódni a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors terjedésének.

The case of Mawlawi Mehdi and Balkhab District: Are the Taleban attracting Hazaras?

A múltkori kabuli szülészet ellene elkövetett terrortámadási kapcsán a kommentek között felmerült a hazarák és a tálibok kérdésének viszonya. Miről van szó. A hazarák egy etnikai és vallási kisebbség Afganisztánon belül (annyira nincsenek kevesen azért, 10-20 százalék, 4-5 millió fő), akiket a mainstream narratíva szerint a tálibok különösen elnyomnak, mert az iszlám 12es síita ágát követik. A tálbiok főként a pastu etnikumhoz tartoznak és szunniták. E narratíva szernt a tálibok egyébként mindenkit elnyomnak, aki nem pastu (hazarák, tádzsikok, üzbégek stb.) mert valójában a pastu etnikum dominanciáját akarják (újra) bevezetni. A hazarákat súlyos inzultusok, egyes vélemények szerint genocídium érte 1994 és 2001 között, a nemzetközi média sokat foglalkozott velük, hiszen ők a mindenféle kisebbségi lét mellett az afgán társadalmi hierarchia legalján vannak. Az elmúlt években Kabulban kiemelten őket érte a legtöbb támadás, gyakran a mecseteiket és vallási ünnepeiket. Bár, ezeket a támadásokat főként nem a tálibok, hanem az Iszlám Állam követi el. Az ő sorsuk is kérdéses az USA kivonulása után, mert ők is attól tartanak, hogy ha tálibok kivonulnak nekik annyi lesz. Van egy másik narratíva is, a jövőt és a tálibokat illetően, eszerint a fundamentalista szervezet sokat változott az elmúlt 20 évben, mérsékeltebbé vált (CSAK a korábbi önmagához képest, de demokratákat vizionáljunk) céljait tekintve. Az alábbi elemzés arról szól, hogy a tálibok kinevezték az első hazara járási árnyékkormányzójukat, illetve összeszed példákat a 2001 utáni és a 2001 előtti időkből is, amikor a tálibok és a hazara vezetők/közösségek együttműködtek, vagy legalább a kapcsolatuk szabályozott volt. A mostani eset is azt mutatja, hogy 1. a tálibok már nem olyanok mint régen vagy 2. a tálibok okos PR akciót csináltak. Szerintem az előbbi.

 Aki járt már Afganisztánban és egy került interakcióba a helyiekkel és elég törikönyvet olvasott, annak átjött, hogy az afgánok eszméletlenül pragmatikusak, mert annak kell lenniük és ez az együttélésben is megvan (más dolgok is vannak, ami árnyalják ezt, pl a bizalom zéró szintje egymás és a társadalom iránt, de ezt mi is ismerjük. Na ott még rosszabb a helyzet). Ez csak szerintem egy példa arra, hogy a tálibok változtak. Akkor is, ha végül nem sikerül az amerikai kivonulás és folytatódik a háború. A tálib vezetés már most is jelentős nem pastu területeket ural (tádzsik, üzbég, hazara stb), ahol meg kell oldania a kormányzást, ahol kormányoznia kell. Természetesen Északon ez nem megy egy olyan békésen mindig, mint ahogy Dél- és Kelet-Afganisztánban ahol pastu területek felett "uralkodnak  (És még egy fontos dolog befolyásolja a tálibok és a többi etnikai csoport helyi viszonyát. A szervezet nem egy hierarchikusan szervezett katonai/felkelő szervezet, amelynek a Pakisztánban a bujkáló vezetője ha mond valamit, azt az utolsó helyi parancsnok is követni fogja. Ez egyrészt megint csak idegen az afgán társadalomtól egészében, másrészt nagy mozgásteret ad a helyi vezetőknek. Simán lehet, hogy egy helyi tálib parancsnok erőszakot alkalmaz, egy másik tárgyalni fog. Éppen emiatt (is) kell egy nagy kérdőjelet tenni a tálib-amerikai megállapodás mögé. Lehet, hogy Katarban megegyeztek a vezetők a jövőről, de vajon a ilyen-olyan völgyekben 20-30 embert irányító helyi parancsnok követni fogja azt? Miben is függ ő a felső vezetésről? (az is helytől függ egyébként)? Miből áll a tálib vezetés legitimitása a helyi parancsnokok között? 
Afganisztánban (és más hasonló adottságú konfliktusokban) nagyrészt helyi szinten dől el sok minden, és a "helyi" szint pár falut, egy völgyet, egy törzset jelent csak. Nagyon tanulságos az elemzésben említett hazara tálib parancsnok életrajza, hogyan sodródik végül a tálibok oldalára. Mint szintén sokszor, egy ember, aki keresi a helyét a helyi erő rendszerben és máshol nem tartanak rá igényt csak a táliboknál. Lehetett volna rendőrfőnök vagy milícia parancsnok is, csak a hálózata mögött ezt nem tudta lehetővé tenni. 
Itt egy rövid idézet az elemzésből, a végéről, annak akinek nincs kedve megnyitni.
Nevertheless, before Mehdi, there were a few local Hazara commanders who chose to collaborate with the Taleban, such as Sedaqat in Khedir district, Turan Amanullah in Kejran and Ettemadi in Gizab (all Daykundi province). But rather than formally joining the Taleban, they used to float back and forth between them and the government, basically constituting what has been called an “irresponsible” or “illegal armed group” combining political aims (mainly local control) and criminal activity while taking support from wherever it is offered, not unlike Mehdi before he formally joined the Taleban. (7) The BBC’s Dawood Azami also pointed to another type of incident of possible Taleban-Hazara collusion in 2010 in which a former Hazara member of the ANSF named Taleb Hossain (which sounds like a nom de guerre) had committed an insider attack on British soldiers in Helmand and then fled and joined the Taleban. This also seems to be a rare exception.

A magyar bankrendszer stabil, a veszélyhelyzet idején is akadálytalanul működött – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter videoüzenetében, amellyel a Magyar Bankszövetség pénteki tisztújító ülését köszöntötte.

A Varga Facebook-oldalára feltett videoüzenetben a pénzügyminiszter hangsúlyozta, a pénzintézetek gyorsan és támogatóan tudtak részt venni a gazdaságvédelmi intézkedésekben. Varga megköszönte a bankrendszer konstruktív együttműködését, amely a közös munkát a járvány első percétől jellemezte, az azonnali törlesztési moratóriumtól a készpénzmentes vásárlás összeghatárának megemelésén át az értékes szakmai javaslatokig.

A pénzügyminiszter kiemelte, a bankok úgy vállalták a többletfeladatokat, hogy közben az ügyfelek számára kedvező fejlesztések sem szenvedtek hátrányt, márciusban a bankok megvalósították az azonnali átutalási szolgáltatást is. Rámutatott arra, hogy a fejlett gazdaság és a magas színvonalú pénzügyi szolgáltató rendszer összetartozó fogalmak. A válságok egyaránt sújtják a reálgazdaságot és a pénzügyi ágazat szereplőit, a gazdaság visszaesése rendkívüli, az egymásra utaltság megmaradt.

Varga elmondta, a magyar bankrendszer stabil és jó ütemben fejlődött a járvány előtti időszakban, 2019 az elmúlt évtized egyik legeredményesebb éve volt a pénzintézeteknek. Hozzátette: ennek is köszönhető, hogy a szektorban volt mozgástér. A pénzintézetek azonnal, támogatóan tudtak részt venni a hitelmoratórium bevezetésében, az erre vonatkozó szabályozás kialakításában, a fogyasztási hiteleket érintő intézkedésekben, az érintésmentes fizetés összeghatárának ötezerről tizenötezer forintra való megemelésében. A pénzügyi rendszer a veszélyhelyzet alatt is akadálytalanul működött – jelentette ki a pénzügyminiszter.

Varga hangsúlyozta, az erős, felkészült, a kormányzati intézkedések céljaival összhangban működő pénzügyi rendszerre a gazdaság újraindításakor is számítanak. A válság számítások szerint áprilisban tetőzhetett a magyar gazdaságban. Az újraindítást szolgálja az április elején indított nagyszabású akcióterv. A kormány három év alatt több mint kilencezer milliárd forintot, a teljes magyar GDP húsz százalékát mozgósítja gazdaságvédelmi célra, a teljes intézkedéssorozat összességében 3,7 százalékponttal is hozzá tud járulni a növekedéshez.

“Azt várjuk, hogy mindezek hatására már az év második felében élénkülés következhet be, így a 2020-as három százalékos visszaesés után 2021-ben 4,8 százalékos növekedést prognosztizálunk” – mondta Varga. Megjegyezte, Európában három állam – Németország, Olaszország és Svédország – költ Magyarországnál többet a vállalkozások megsegítésére, a munkahelyek megtartására.

A kormány nem mond le arról a célkitűzésről, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme legalább két százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. Ebben a munkában is számítanak a pénzügyi szektor együttműködésére – fogalmazott Varga.

Hozzátette, az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a bankszövetségre nemcsak akkor lehet számítani, amikor jól megy a gazdaságnak, hanem a nehéz időkben is. A magyar gazdaságpolitika továbbra is a magyar gazdaság érdekeit fogja előtérbe helyezni, a magyarországi pénzintézetek számíthatnak a kormányra – mondta Varga.

Oroszország kész tárgyalni a Nyitott Égbolt szerződéssel kapcsolatban felmerült kifogásokról, de nem a Washington által diktált feltételek alapján – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

“Azok a feltételek, amelyeket az Egyesült Államok velünk szemben támasztottak, teljesen elfogadhatatlanok, kategorikusan elfogadhatatlanok, értelmetlenek és minden alapot nélkülöznek” – hangoztatta Rjabkov. Rjabkov rámutatott, hogy Kanadának és Magyarországnak, mint a Nyitott Égbolt szerződés letéteményeseinek egy 30-tól 60 napig terjedő időszakban össze kell hívniuk a részes országok konferenciáját az egyezmény amerikai felmondása után.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország a párbeszédre és a megállapodásra, nem pedig a Washingtonban megfogalmazott feltételek végrehajtására kész. Mint mondta, Moszkva továbbra is elkötelezettje a Nyitott Égbolt szerződésnek, amely nem szűnt meg az amerikai kilépést követően és annak fenntartása érdekében fog tevékenykedni.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett Nyitott Égbolt-szerződésnek 34 részes állama van, és a rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A részes államok a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartják.

Donald Trump csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Államok felmondja a szerződést, a döntés hat hónap múlva lép hatályba. Indoklásul Trump azt állította, hogy Oroszország megsértette az egyezményt. Az orosz külügyminisztérium a moszkvai amerikai nagykövetségtől pénteken megkapta az erre vonatkozó hivatalos jegyzéket.

Rjabkov Moszkva részéről Washingtont vádolta meg a szerződés “durva megszegésével”. Azt hangoztatta, hogy az amerikai fél ezt a szerződést is ugyanazon mintát követve mondja fel, mint tavaly augusztusban az európai szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközük felszámolásáról megkötött INF-egyezményt. Az orosz diplomata szerint az újabb szerződés amerikai felmondása még aktuálisabbá teszi az ENSZ BT öt állandó tagjának csúcstalálkozóját.

Az orosz tárcavezető-helyettes megerősítette, hogy kész megvitatni a hadászati stabilitás kérdéseit Marshall Billingslea amerikai elnöki fegyverzetügyi megbízottal. Mint mondta, az ezekről folytatandó jövőbeni tárgyalások során figyelembe kell venni az Egyesült Államok szövetségesei, Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris potenciálját is. Hozzátette: Washington hiába reménykedik abban, hogy Pekinget Moszkva fogja rávenni a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folytatandó egyezkedéshez való csatlakozásra.

Rjabkov szerint az orosz-amerikai viszony továbbra is “nagyon feszült”, és az elnökválasztás évében az oroszellenes retorika újabb fellángolására lehet számítani. Kifogásolta, hogy Washington folytatja a szankciók kivetését Moszkvára, és kilátásba helyezte, hogy az orosz fél megfelelő választ fog adni az “agresszív” amerikai lépésekre. Ugyanakkor kifejezte kormánya együttműködési készségét is.

Rjabkov az orosz fél háláját fejezte ki a Covid-19 elleni küzdelemhez nyújtott amerikai támogatásért – szerdán Moszkvába érkezett a 200 lélegeztetőgépből álló amerikai humanitárius segély első 50 darabja -, és közölte, hogy a kétoldalú politikai párbeszéd a világjárvány ellenére sem állt le. Emlékeztetett rá, hogy a két elnök március vége óta hat, a két külügyminiszter pedig négy alkalommal beszélt telefonon egymással.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtök éjjel a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a Nyitott Égbolt szerződés amerikai felmondása újabb csapás a nemzetközi stabilitásra és biztonságra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a végrehajtásával kapcsolatos kifogások ne csak nyilvános formában kerüljenek kifejezésre.

Három embert hallgat ki a rendőrség gyanúsítottként a péntek hajnali, Budapest belvárosában történt kettős gyilkossággal összefüggésben: egy 18 éves fiatalt több emberen elkövetett emberölés, két társát pedig felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság miatt – közölte Gál Sándor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályának vezetője.

A rendőr alezredes elmondta: hajnali 3 óra 40 perckor kaptak bejelentést arról, hogy az V. kerületben, a Deák tér melletti úttesten csoportos verekedés történt. A rendőrök öt percen belül a helyszínen voltak, ahol két fiatalt találtak szúrt sérülésekkel, mindketten a helyszínen életüket vesztették.

Az elkövetők elmenekültek, de a rendőrök a személyleírás és ruházat alapján a bejelentéstől számított tíz percen belül elfogták a késeléssel gyanúsított fiatalt, aki épp aznap töltötte be a 18. életévét. A fiatalember útközben eldobta a bűncselekményhez használt kést, ám azt a rendőrök a Paulay Ede utcában, egy autó alatt megtalálták.

Gál arról is beszélt, hogy az eddigi adatok szerint tíz fiatal verekedett össze, két, egymástól független, egymást nem ismerő társaság tagjai, akik 16 és 23 év közötti férfiak voltak és valamennyien budapestiek. Hozzátette: azt a nyomozás során kell tisztázni, hogy miért verekedett össze a két társaság és mi váltotta kis a súlyos bűncselekményt. Kérdésre válaszolva később azt mondta: az eddigi adatok szerint “ad hoc jellegű történet zajlott”.

Elmondta: mindkét társaságból állítottak elő a rendőrök fiatalokat, ahogy fogalmazott, “az ellentábor elszámoltatása is folyamatban van” és elképzelhetőnek nevezte, hogy még a nap folyamán nőhet a gyanúsítottak száma. Beszélt arról is, hogy három lány is a helyszínen volt, ők azonban nem vettek részt a verekedésben, hanem megpróbálták a feleket szétválasztani. Őket tanúként hallgatják ki az ügyben. A két elhunyt fiatalon kívül más nem sérült meg a történtek során.

A két társaság tagjairól szólva elmondta: kilencven százalékuknak van rendőrségi múltja, jellemzően garázdasággal, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt kerültek a hatóság látókörébe. Közéjük tartozik a késeléssel meggyanúsított fiatal is. Kérdésekre válaszolva elmondta: a fiatalok a rendőrökkel együttműködőek. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok alkoholt, kábítószert fogyasztottak-e, azt mondta: előbbire van adatuk, utóbbit a nyomozás során kell tisztázni. Mintákat vettek, de azok elemzése szakértő feladata.

Az alezredes elmondta: öt éve tölti be a BRFK életvédelmi osztályának vezetői posztját, de nyílt utcán történt ilyen brutalitással elkövetett esetre nem emlékszik. Hozzátette, nagy létszámú csoportról van szó, kamerafelvételek alapján elemzik hogy történt pontosan a bűncselekmény.

A késeléssel gyanúsított fiatal két társa tudta, hogy van kés az elkövetőnél, mivel azt a bűncselekményt megelőzően, órákkal korábban a tőlük kapta. Azonban arra semmilyen adat nem merült fel, hogy ezt tudatosan, egy előre tervezett bűncselekmény céljából adták volna neki – tette hozzá. A másik társaság tagjainál kés nem volt.

A kérdésére, miszerint hogyan tudott két embert is megkéselni a 18 éves fiatalember, azt mondta: általában elmondható, hogy a késelés egy gyors folyamat, egy ilyen közegben, amiben testközelben voltak a felek és verekedtek, egy pillanat alatt meg tud szúrni akár több embert is egy késelő. Hozzátette: tapasztalataik alapján a hasonló jellegű bűncselekmények során a felfokozott adrenalin-helyzetben az adott pillanatban fel sem tűnhet az áldozatnak, hogy megszúrták, csak másodpercekkel később. Rámutatott: nagyon felkészültnek kell lennie annak, aki egy késes támadóval szembe kerül.

Közleményben ítélte el a Hongkongra vonatkozó kínai nemzetbiztonsági törvénytervezetet Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Az amerikai diplomácia vezetője szerint a törvény elfogadása Pekingben a “lélekharang” megkondítását jelentené Hongkong számára. “Bármilyen döntés, amely érintené Hongkongnak a kínai-brit közös nyilatkozatban garantált autonómiáját és szabadságát, elkerülhetetlenül hatással lenne az egy ország-két rendszerről alkotott álláspontunkra” – hangoztatta a közleményben Pompeo.

Az amerikai kormányzat által ellentmondásosnak ítélt nemzetbiztonsági törvénytervezetet a pénteken kezdődött parlamenti ülésszakon tárgyalja a pekingi parlament. A törvény betiltaná a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a pekingi központi kormányzat ellen irányuló, “felforgatónak” minősített cselekményeket.

Pompeo pénteken leszögezte: “az Egyesült Államok erőteljesen felszólítja Pekinget, hogy gondolja át végzetes javaslatát, teljesítse nemzetközi kötelezettségeit és tartsa tiszteletben Hongkong magas szintű autonómiáját, demokratikus intézményeit, polgári szabadságjogait”. A külügyminiszter kijelentette azt is, hogy az Egyesült Államok “Hongkong népe mellett áll”.

Donald Trump tavaly a hongkongi emberi jogokról és demokráciáról szóló törvényt írt alá, a demokrácia mellett tüntető hongkongiak támogatásának kinyilvánításaként. A törvény kimondja, hogy az amerikai kormányzatnak évente jelentést kell tennie a szövetségi kongresszusnak arról, hogy nem sérül-e Hongkong autonómiája. Pompeo egy szerdai sajtókonferenciáján kijelentette, hogy ezt a jelentést még azért nem terjesztette a kongresszus elé, mert meg akarta várni a pekingi parlament döntéseit. “Szorosan figyelemmel kísérjük, hogy mi történik” – fogalmazott Pompeo.

Washington pénteken szankciókkal sújtotta Ivan Adolfo Acosta Montalvánt, Nicaragua pénzügyminiszterét és Julio César Avilés Castillót, az ország hadseregének főparancsnokát.

Az amerikai pénzügyminiszter, Steve Mnuchin által aláírt közlemény szerint az Egyesült Államok számára “elfogadhatatlan az alapvető emberi jogok folyamatos megsértése, az égbekiáltó korrupció és a nicaraguai nép ellen széles körben elkövetett erőszak”, amelyért Washington az Ortega-rezsimet teszi felelőssé.

A pénteken meghozott amerikai büntető intézkedések értelmében a nicaraguai pénzügyminiszter és a hadsereg-főparancsnok esetleges amerikai javait befagyasztják, nem vehetik igénybe nemzetközi pénzügyi szervezetek szolgáltatásait és minden amerikai pénzügyi szervezet és személy számára megtiltják a kapcsolatot velük. Elemzők emlékeztetnek rá, hogy az amerikai kormányzat márciusban már szankciókkal sújtotta a nicaraguai országos rendőrség több vezetőjét, szintén az emberi jogokkal történt visszaélésekre hivatkozva, tavaly pedig Daniel Ortega fia és három tisztségviselő ellen foganatosított büntető intézkedéseket.

Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter egy, Mnuchin közleményétől független másik kommünikében pénteken azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is nyomást akar gyakorolni Nicaraguára “mindaddig, amíg fel nem hagy a nicaraguai nép elnyomásával, nem tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat és nem teremti meg a feltételeket a szabad és tisztességes választásokhoz”.

A hosszabb szabadságvesztés kiszabását is lehetővé tevő halmozott, az elkövetett bűncselekmények teljes körét lefedő büntetőeljárások lefolytatása, valamint a megfelelő mértékű ítéletek meghozatala különösen fontos az Iszlám Állam nevű terrorszervezet áldozatai számára, akik rendkívüli szenvedéseikért igazságszolgáltatásra várnak – olvasható az Eurojust közleményében.

Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust az Európai Unió népirtás bűntette, emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények büntetlensége elleni napja alkalmából adott ki közleményt.

Az ügynökség arról számolt be, hogy az Európai Unió tagállamainak ügyészei egyre növekvő mértékben alkalmaznak kumulatív, azaz halmozott vádemelést az Európába visszatérő, különféle szervezetek tagjaiként harcokban részt vevő külföldi terroristák ügyében népirtás, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények, azaz úgynevezett alapvető nemzetközi bűncselekmények esetében.

Öt tagállamban – Németországban, Franciaországban, Magyarországon, Finnországban és Hollandiában – több mint 20 esetben hoztak ítélet, vagy zajlik olyan nyomozás, illetve eljárás, amelyek során a külföldi harcosokat nemcsak terrorszervezethez való csatlakozás, hanem alapvető nemzetközi bűncselekmények elkövetésével is vádolnak, növelve ezzel a magasabb büntetések kiszabásának, valamint az áldozatoknak járó igazságszolgáltatás esélyét. Az eljárás alá vont harcosok gyakran valamelyik uniós tagállammal állnak kapcsolatban állampolgárság, vagy érvényes tartózkodási engedély birtoklása révén, más esetekben menekültként, vagy menedékkérőként léptek az unió területére.

Az esetek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az Iszlám Államot, vagy az an-Nuszra Frontot nem pusztán terrorszervezeteknek, hanem egy nem nemzetközi fegyveres konfliktus szereplőinek kell tekinteni Irak és Szíria területén, tagjaik háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket és népirtást követtek el. Ezzel összefüggésben kiemelték, a gyanúsítottakat gyakran terrorista bűncselekmény elkövetése miatt vonták eljárás alá, de felelősséget kell vállalniuk az unión kívüli országokban elkövetett egyéb bűncselekményekért is. Ezek között szerepelhet a háborúskodás alatt elkövetett rablás és fosztogatás, a rabszolgatartás, a gyermekkatonák foglalkoztatása, a nem harcok folyamán elkövetett gyilkosság mint emberiesség elleni bűncselekmény, vagy akár a népirtás, amelyek gyakran mind büntetlenül maradnak. Az ítéletek kiszabására további lehetőséget biztosít a közösségi média felületeire feltöltött olyan fényképek és videofelvételek felhasználása, amelyek halottakat emberi méltóságukban sértő módon ábrázolnak – írták.

Az Eurojust, valamint az Európai Unió népirtás bűntette, emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények nyomozására vonatkozó információk cseréjét szolgáló tagállami kapcsolattartó pontok hálózata elismeri és támogatja a terroristák ellen indított halmozott büntetőeljárások lefolytatását – húzták alá.

Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke kijelentette: “közös felelősségünk, hogy igazságot szolgáltassunk a fegyveres konfliktusok által érintett embereknek és a számtalan áldozat számára”.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kijelentette, az unió egységesen és határozottan kiáll a súlyos nemzetközi bűncselekmények büntetlenségének felszámolása mellett.

Nadia Murad Nobel-békedíjas iraki jazidi emberi jogi aktivista kiemelte, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet harcainak és megtorlásainak túlélői és áldozatai igazságot érdemelnek. Igazságszolgáltatás nélkül élni további kínzást jelent – húzta alá. Nem elég, ha a terrorszervezet külföldi harcosait terrorizmus vádjával állítják bíróság elé, azok ugyanis háborús, emberiesség elleni bűncselekményeket és népirtást követtek el. Ez különösen igaz azokra, akik rabszolgává tették a jazidi nőket és lányokat – tette hozzá az aktivista.

Az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági illetékesei május közepén egy atomfegyver-kísérlet végrehajtásáról tanácskoztak – közölte szombatra virradóra internetes oldalán a The Washington Post című lap nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva.

A lap információi szerint az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségek vezetői május 15-én tanácskoztak az 1992 óta első atomfegyver-kísérlet végrehajtásának lehetőségéről. Erre a megbeszélésre állítólag azt követően került sor, hogy a kormányzat Oroszországot és Kínát azzal vádolta meg, hogy az emberekre és a környezetre vonatkozó hatás szempontjából úgynevezett alacsony szintű – föld alatti – nukleáris kísérleteket hajtottak végre. A The Washington Post a feltételezett orosz és kínai kísérletekről nem talált nyilvános adatot a világsajtóban.

A Post úgy tudja: a tanácskozáson részt vevő egyik kormányzati tisztségviselő azt vetette fel, hogy a nukleáris teszttel Washington demonstrálhatja Moszkvának és Pekingnek, hogy az Egyesült Államok képes “gyorstesztre”, s ez a demonstráció hasznosnak bizonyulhat későbbi fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Ehhez tartozik, hogy Washington minden jövőbeni fegyverzetkorlátozási tárgyalásba szeretné bevonni Kínát is.

A nemzetbiztonsági vezetők megbeszélésén semmiféle megállapodás nem született, így az Egyesült Államok nukleáris fegyverkísérletet sem hajtott végre. A lap értesülése szerint a szakemberek arról döntöttek, hogy a jövőben sem hajtanak végre atomfegyver-kísérletet, hanem egy későbbi időpontban Washington más jellegű intézkedésekkel ad választ arra, amit orosz és kínai fenyegetésként észlel.

A Nemzetbiztonsági Tanács semmilyen formában nem kívánta kommentálni a lap rövid cikkét.

Valamennyi NATO-szövetséges maradéktalanul teljesíti a Nyitott Égbolt szerződés rendelkezéseit, a NATO továbbra is elkötelezett a biztonság szavatolásának kulcsfontosságú elemének számító hatékony, felelős és ellenőrizhető fegyverzetellenőrzés és leszerelés, valamint az atomfegyverek terjesztésének tilalma mellett – jelentette ki nyilatkozatában Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A NATO nagyköveti tanácsa pénteken azért ült össze, mert Donald Trump csütörtökön jelentette be: az amerikai kormányzat felmondja a Nyitott Égbolt szerződést. Az amerikai elnök döntését azzal indokolta, hogy “Oroszország nem tartotta tiszteletben” az egyezményben foglaltakat. Az amerikai diplomácia irányítója, Mike Pompeo közleményben tudatta, hogy az amerikai kormány kilépése a Nyitott Égbolt szerződésből hat hónap múlva lép életbe.

Stoltenberg nyilatkozatában aláhúzta, minden NATO-szövetséges ország egyetért abban, hogy a Nyitott Égbolt szerződésben részes államoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk kötelezettségvállalásaikat.

Kijelentette, Oroszország a szerződéssel ellentétes módon évek óta korlátozta az ellenőrző repüléseket egyes területei felett, ideértve Kalinyingrádot, valamint a Georgiával közös határszakaszát. Oroszország “válogatva” tesz eleget az Nyitott Égbolt egyezményben foglaltaknak, ami csorbítja annak érvényességét. A szövetségesek sok éven keresztül, ideértve az egymást követő NATO-csúcstalálkozókat is, arra szólították fel Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződésben foglaltak teljesítéséhez – közölte.

A NATO ismételten kapcsolatba lép Moszkvával annak érdekében, hogy Oroszország a lehető leghamarabb visszatérjen a szerződéshez. A szövetségesek nyitottak maradnak a NATO-Oroszország Tanácsban folytatott párbeszédre a katonai kockázatok csökkentés és az átláthatóság növelése érdekében – tette hozzá Stoltenberg.

A Nyitott Égbolt szerződést 1992 tavaszán írták alá és 2002-ben lépett életbe. A több mint harminc aláíró állam között van az Egyesült Államok mellett Kanada, Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Királyság, vagy Lengyelország és Magyarország is. A szerződésben résztvevők arra vállalnak kötelezettséget, hogy kölcsönösen megnyitják egymás számára a légterüket, s engedélyezik a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek átrepülését. A megfogalmazott cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása és ezzel a bizalom erősítése. Elemzők szerint ez a szerződés az európai biztonság szavatolásának egyik eleme.

Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteki nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az egyezmény a kölcsönös bizalom kulcsfontosságú elemét jelenti. Átláthatóságot és kiszámíthatóságot biztosít, továbbá hozzájárul az európai és a globális biztonsághoz és stabilitáshoz. Minden részes államnak továbbra is el kell fogadnia és biztosítania a szerződésben foglaltak teljes végrehajtását.

“Miközben továbbra is arra szólítom fel Oroszországot, hogy azonnal térjen vissza a szerződés teljes végrehajtásához, felszólítom az Egyesült Államokat, hogy fontolja meg döntését” – fogalmazott a főképviselő. Az Európai Unió megvizsgálja, hogy az amerikai kormányzat döntése milyen következményekkel járhat Európa biztonságára – tette hozzá Borrell.

Ismeretlen hackerek megtámadtak több ezer izraeli honlapot, amelyeken az eredeti tartalmat Izraelt fenyegető üzenetre cserélték – jelentette a helyi média.

“Állj készen a meglepetésre” – üzenték a megtámadott honlapokon angol és héber nyelven. A szöveget egy lángoló tel-avivi házakat ábrázoló képen helyeztek el, a montázson a tengerben a súlyosan megsebesült Benjámin Netanjahu miniszerlentök megpróbál elérni egy mentőövet. Videoüzenetet is elhelyeztek: több izraeli város bombázását is szimulálják, Jeruzsálemben az Al-Aksza mecsetnél arab imádkozókat, és a zsidó állam megsemmisítésével fenyegetnek, miszerint “Izrael nem fogja megérni a következő 25 évet”.

Minden érintett honlapot a UPress nevű internetes cég szerverein tárolták a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet tudósítása szerint. A vállalkozás megígérte ügyfeleinek, hogy az esti órákig helyreállítja az eredeti állapotot. Kisvállalkozások, vendéglők, városi önkormányzatok, jobboldali politikai csoportosulások honlapja is a kibertámadás áldozata lett.

A támadást a szakértők szerint az arab világ hackereinek egy csoportja követte el, voltak köztük török és észak-afrikai támadók, néhányan a Gázai övezetből dolgoztak. Iránban pénteken tartják az 1979-es iszlám forradalom után bevezetett Kudsz, vagyis Jeruzsálem-napot, amellyel a ramadán utolsó napján a palesztinok ügyét hangsúlyozzák.

Május elején egy Izraelnek tulajdonított kibertámadás béníthatta le a Hormuzi-szorosban az iráni Sahíd Radzsí kikötőt, amit április végén Teherán sikertelen számítógépes hadművelete előzött meg az izraeli ivóvízellátás megzavarására.

Az Egyesült Államok NATO-szövetségesei ellenzik a Nyitott Égbolt szerződés felmondását, illetve azt, hogy az Egyesült Államok kilépjen az egyezményből – közölte Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő.

Mindez azt jelenti, hogy a “meccs nincs lejátszva”, vagyis Németország és Franciaország közvetíthet az Egyesült Államok és Oroszország között az Egyesült Államok kilépésének megakadályozása érdekében – vélekedett. Az Egyesült Államok számára azért is előnytelen volna a kilépés, mert miközben gépeik nem repülhetnének Oroszország felett, az orosz gépek Európában fényképezhetnék az amerikai katonai bázisokat – tette hozzá.

Emlékezetett: Donald Trump azt követően jelentette be a kilépés szándékát, hogy az oroszok túlléptek az egyezmény keretein. Például megtiltották a Kalinyingrád feletti, illetve a georgiai határ térségében és a nagy hadgyakorlatok idejére eső repüléseket. Eközben pedig érzékeny célpontok, nukleáris telepek és rakétabázisok fölé repültek Amerikában – ismertette a szakértő.

Vizsgálatot indított a washingtoni Bibliamúzeum gyűjteményébe került Gilgames-tábla eredetének kiderítésére az amerikai ügyészség – számolt be róla a BBC News.

A ritka, ékírásos táblát a Hobby Lobby vállalat vásárolta meg a múzeumnak, amelynek társalapítója a vállalat elnöke. A 3500 éves műkincs a mai Irak területéről származik, és a legrégebbi irodalmi emlék, a Gilgames-eposz részletét őrzi. A New York-i keleti kerületi ügyészség szerint az árverési ház, amelytől a Hobby Lobby a műkincset 2014-ben 1,67 millió dollárért (531 millió forintért) megvásárolta, hogy kiállítsa a Bibliamúzeumban, szándékosan elhallgatta a tábla eredetével kapcsolatos fontos információkat. Az ügyészi hivatal szerint a műkincset illegálisan vitték be az Egyesült Államokba.

Bár az ügyészi hivatal nem nevezte meg az érintett aukciósházat a közleményében, kedden a Lobby House keresetet nyújtott be a Christie’s árverési ház ellen a műkincs eladásával kapcsolatban. A Christie’s tagadta, hogy tudomása lett volna a műkincs illegális eredetének, vagy köze lett volna a tábla törvénytelen beszerzéséhez. A Gilgames Álomtábla néven ismert műkincs a sumér eposz részletét tartalmazza.

Az ügyészség által hétfőn benyújtott polgári peres dokumentumok szerint a táblát 2003-ban egy műkereskedő vette meg Londonban. 2007-ben a kereskedő eladta egy vásárlónak ötvenezer dollárért, és az üzlethez egy feltehetően hamis igazoló dokumentumot csatolt, amely azt állította, hogy a műkincset 1981-ben egy aukción vásárolták az Egyesült Államokban.

A tábla következő vásárlója 2014-ben a Hobby Lobby volt. Három évvel később, amikor a múzeum kurátora tisztázni akarta a műkincs eredetét, az aukciósház vélhetően visszatartotta a fontos információkat, köztük azt, hogy az eredetet igazoló dokumentum hamis lehetett. A táblát tavaly szeptemberben elkobozták a múzeumtól, és a hétfői jogi lépés az eljárás folytatása.

Az iraki régészeti miniszter az amerikai NPR műsorszolgáltatónak elmondta: azon dolgoznak, hogy kiderítsék, vajon az iraki múzeumokból 1991-ben ellopott több ezernyi műkincs egyike lehet-e a Gilgames-tábla. Az ügyészség azt követően nyújtotta be keresetét, hogy a Hobby Lobby hárommillió dolláros (954 millió forintos) büntetést kapott és több ezer műkincset kellett átadnia a hatóságoknak, amelyekről kiderült, hogy illegálisan csempészték be Irakból, és a Bibliamúzeum számára vásárolták meg őket.

Steve Green, a múzeum vezetőtestületének elnöke márciusban közölte, hogy további 5000 papirusztöredéket és 6500 agyag tárgyat fedeztek fel a gyűjteményben, amelyek eredete nem tisztázott. Mint mondta: a tárgyak visszakerülnek Egyiptomba és Irakba.

A New Jersey Városi Egyetem (New Jersey City University) Vitarendezési Intézete (Institute for Dispute Resolution) márciusban a koronavírus kapcsán podcast-sorozatot indított a YouTube-on. A sorozat legutóbbi darabjában engem szólaltattak meg az utóbbi időben írott cikkeim kapcsán, amelyek a koronavírus nemzetközi politikára gyakorolt hatásairól szólnak. Az interjúban így szó esik arról, hogyan kezelte a járványt az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína, valamint arról, hogyan hat a mostani helyzet az Egyesült Államok és Kína versengésére, a világgazdaságra és a világrend átalakulására.

A podcast/interjú megtekinthető alább:

 

Lemondott hivataláról szerdán Ioan Buda, a román határrendőrség vezetője, miután a bukaresti média a hatóságok szervezetlenségét tette felelőssé azért, hogy a rendkívüli állapot múlt heti feloldása óta több alkalommal is kilométeres gépkocsisorok és járványügyi kockázatot jelentő tömegek torlódtak fel a nagylaki határátkelőnél.

Az 56 éves magas rangú rendőr, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal 2009 óta vezeti a román határrendőrséget, személyes okokra hivatkozva jelentette be távozását, de a román hírtelevíziók tudni vélik, hogy a “nagylaki káosz” miatt kényszerült váratlanul megválni tisztségétől. Ioan Buda egy évig belügyi államtitkár is volt, a román diaszpóra 2018 augusztusi, erőszakos tömegoszlatásba torkollott bukaresti demonstrációja után pedig egy évig ő vezette a teljes román rendőrséget.

A magyar-román határon az elmúlt hétvégétől kezdődően nőtt meg az utasforgalom, miután május 14-én éjfélkor véget ért Romániában a koronavírus-járvány miatt elrendelt a rendkívüli állapotot, és immár nem hatósági karanténba, hanem csak lakhelyi elkülönítésbe küldik a külföldről érkezőket. A román határrendészet adatai szerint azóta 143 ezren lépték át a magyar-román határt több mint hetvenezer járművel.

Az első napokban nemcsak a határátkelőnél összegyűlt több kilométeres gépkocsisor utasai kényszerültek olykor nyolc órát is meghaladó várakozásra: Nagylaknál gyalogosan százai is összezsúfolódtak és órákon keresztül várakoztak, hogy átjussanak – az egészségügyi szűrés és nyilvántartásba vétel miatt meghosszabbodott – határellenőrzésen.

A román médiában a hosszas várakozás miatt elégedetlen autósok dudálásáról és a gyalogossorban tolongó, járványügyi kockázatot jelentő tömeg spontán tüntetéséről készült felvételekkel szemléltették az országhatáron kialakult áldatlan állapotokat. Az utóbbi napokban – további határátkelők megnyitása és a gyalogosan átkelők számára korlátokkal elkülönített várakozási zóna kialakítása nyomán – valamelyest javult a helyzet Nagylaknál.

Csütörtök reggel valamennyi, a veszélyhelyzet előtt működtetett átkelő megnyílt a román-magyar határon. A Nyugat-Európába tartó és az onnan érkező tranzitforgalom résztvevői Csanádpalotánál, Nagylaknál és Ártándnál léphetik át a határt. A csanádpalotai átkelőt az autóbusszal, a nagylaki átkelőt a személygépkocsival utazók használhatják, az ártándi átkelőt valamennyi járműtípussal igénybe vehetik.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Max-Immun Kft.-vel szemben, mert úgy véli, hogy a vállalkozás megalapozatlanul tulajdonít egészségre vonatkozó, illetve gyógyhatást a proinzulin C-peptidet tartalmazó termékeinek, így megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.

A GVH csütörtöki közleményében felidézte, hogy a vállalkozás 2018 novemberétől a termékek népszerűsítése során egészségre vonatkozó állításokat tesz közzé (mint például “gyorsabban jár az agya”, “javult a reakcióideje”), ezek a fogyasztókat olyan döntés meghozatalára késztethetik, amit egyébként nem hoztak volna meg.

A reklámokban a Max-Immun Kft. olyan képi- és vizuális megjelenítést is alkalmaz, amely azt is sugallhatja, hogy a C-peptid alkalmas az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei, valamint a COVID-19 vírusos megbetegedés gyógyítására.

A versenyhivatal szerint valószínűsíthető, hogy a vállalkozás megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény egyes rendelkezéseit.

A hivatal ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, ez indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Óvatosságra int a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a személyes adatok védelme érdekében, mivel információi szerint a napokban telefonos csaló lépett kapcsolatba egy gyanútlan termelővel a hivatal nevében, és egyebek mellett a személyes adatait kérte tőle – közölte a hivatal.

A közlemény szerint a hivatal az ügyfélszolgálatára érkezett megkeresés alapján értesült arról, hogy május 13-án ismeretlen személy – magát a Nébih munkatársának kiadva – személyes adatokat kért és szerzett meg egy általa telefonon felhívott dísznövénytermesztőtől.

A hatóság nevével visszaélő telefonos csaló valótlanul azt állította, hogy “a vírushelyzetre tekintettel a Nébih állásfoglalása szerint 2020. június 30-tól 2021. június 31-ig a piacon történő árusítás csak a Nébih engedélyével lehetséges”. Ezen túlmenően arról is tájékoztatta az ügyfelet, hogy évi 25 ezer forintért negyedévente különböző ügyfél-tájékoztató anyagokat küld meg részére – ismertették.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a hatályos rendelkezésekről és a hivatal intézkedéseiről minden esetben a hivatalos fórumain keresztül tájékoztatja az érintetteket. A hivatal személyes adatokat soha nem kér telefonon az ügyfelektől, akik a tájékoztató anyagokat, segédleteket díjmentesen érhetik el a hivatal honlapján, hasonlóképpen a Nébih különböző kiadványaihoz – húzták alá.

Időskorú gondozottak ingó- és ingatlanvagyonának áron aluli megszerzése érdekében működtek együtt gyámügyi szakügyintézők hivatásos gondnokokkal és idősotthonok vezetőivel, hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítják őket – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre közleményében azt írta: az időskorú gondnokoltak hatósági ügyeinek intézése során kormányzati szolgálati jogviszonyban álló gyámügyi szakügyintézők – hivatásos gondnokokkal és idősotthonok vezetőivel, valamint más magánszemélyekkel együttműködve – korrupciós kapcsolatot alakítottak ki a gondnokoltak vagyonának áron aluli megszerzése érdekében.

A hivatásos gondnokok több esetben az idősek rájuk bízott vagyonának egy részét saját céljaikra fordították, amit a kormányhivatali alkalmazottak határozatban jóváhagytak. Egyes idős embereket pedig azért helyeztek el éppen egy adott otthonban, hogy az ezért fizetendő – esetenként irreálisan magas összegből – az intézményvezetőtől pénzt kapjon vissza az eljáró gondnok és a kormányhivatalnokok.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség – társszervek bevonásával -március elején és e hét keddjén több helyszínen házkutatást hajtott végre. Házkutatás volt egyebek mellett a hivatalos személyek szolgálati helyén, valamint a terheltek lakó- és tartózkodási helyén. A bűncselekményekből származó jelentős mennyiségű készpénzt, személygépkocsit, az egyik sértettől származó ékszereket, valamint a bűncselekményekkel kapcsolatos más bizonyítási eszközöket, okiratokat foglaltak le.

A gyanúsítottak közül többen részbeni beismerő vallomást tettek, mások tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését. A nyomozó ügyészség eddig tizenegy embert hallgatott ki gyanúsítottként, hatan letartóztatásban vannak, ketten bűnügyi felügyelet alatt állnak közülük – közölte a főügyész.

A járványügyi előírásokhoz igazodva idén szűk keretekben emlékeznek meg a honvédelem napjáról csütörtökön – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Benkő emlékeztetet, a honvédelem napján, amelyet 1992 óta ünnepelnek, Buda várának 1849. május 21-i visszafoglalására emlékeznek. A miniszter kitért arra is: a Magyar Honvédség képes szerepet vállalni abban, hogy az állásukat elvesztő magyar állampolgárok ismét munkahelyhez jussanak.

Ezért vezetik be a speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatot. – mondta Benkő, hozzátéve, ez egy hat hónapos katonai szolgálat, amelynek során a résztvevők katonai kiképzést kapnak, napi 8 órás foglalkozáson vesznek részt, de este hazajárnak. A miniszter kiemelte, azért is speciális a szolgálat, mert bármikor közös megegyezéssel felbontható. Megemlítette, hogy a hat hónap alatt, vagy annak leteltével bárki – aki teljesíti a szükséges feltételeket – átkérheti magát szerződéses vagy önkéntes katonai szolgálatra.

A speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezők havi bruttó 161 ezer forintot kapnak. Annak, aki önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálatra jelentkezik át, 204 ezer forintra, aki szerződéses katonai szolgálatra, annak 255 ezer forintra emelkedik a havi juttatása.