Biztonságpolitika

Leszúrta testvérét egy oroszlányi férfi, a rendőrök őrizetbe vették – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vasárnap a rendőrség honlapján.

A közlemény szerint a 26 éves férfi szombat este vita közben egy késsel mellkastájékon szúrta testvérét, aki a helyszínen meghalt. Az esetet az egyik szomszéd jelentette be, a rendőrök kiérkezve elfogták a tettest, akit előállítottak és gyanúsítottként kihallgattak – írták.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság a férfi ellen emberölés megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását – olvasható a közleményben.

Szigorítja a vízumkiadást a kínai újságírók számára az amerikai kormányzat – jelentette be az amerikai belbiztonsági minisztérium.

A tárca szerint a döntés válasz arra, ahogyan Kína az ott dolgozó amerikai újságírókkal bánik. Az intézkedést a szövetségi kormány hivatalos közlönyében, a Federal Registerben tették közzé, megjegyezve azt is, hogy Kína “elnyomja a független újságírást”. A hétfőn életbe lépő új rendelkezés szerint kínai újságírók maximum kilencven napra kaphatnak amerikai vízumot, bár ennek érvényességét kérésre meghosszabbíthatják. Az új szabályozás nem vonatkozik a hongkongi és a makaói újságírókra.

Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a két ország között sajtóügyekben már korábban is voltak korlátozó intézkedésekhez vezető nézetkülönbségek. Márciusban Kína bejelentette, hogy visszavonja a három legnagyobb amerikai lap tudósítóinak akkreditációját, sőt, ki is utasította az újságírókat az országból, válaszként arra, hogy Washington korlátozta a kínai állami média Egyesült Államokban dolgozó munkatársainak létszámát.

Az elmúlt hónapokban éles szóváltás alakult ki Washington és Peking között az új típusú koronavírus világjárványa ügyében is. Donald Trump és kormányzatának több tagja többször is azt hangoztatta, hogy Kína nem adott időben és megfelelő mértékű tájékoztatást a járványról, annak eredetéről és kitörésének időpontjáról.

Vádat emelt az egyik isztambuli ügyészség hét ember, köztük egy cégvezető, négy pilóta és két légiutas-kísérő ellen Carlos Ghosn, a Nissan-Renault-Mitsubishi autóipari szövetség sikkasztással vádolt egykori vezérigazgatója ügyében, akit december végén Törökországon keresztül szöktettek Japánból Libanonba – jelentette pénteken az AirportHaber török légi közlekedési hírportál.

A beszámoló szerint a cégvezetőt és a négy pilótát “migránscsempészettel”, a két légiutas-kísérőt pedig bűncselekmény elhallgatásával vádolják. Az érintetteket január 2-án vette őrizetbe a török rendőrség, később a bíróság a cégvezető és a négy pilóta előzetes letartóztatásáról döntött.

Január harmadikán a magántulajdonban lévő MNG Jet török légitársaság azt közölte, hogy törvényellenesen használták két repülőgépét Ghosn megszöktetéséhez, és a cég “feljelentést tett légiközlekedési szolgáltatásainak törvénysértő igénybevétele miatt”. Az MNG Jet szerint két gépet adtak bérbe decemberben két ügyfélnek, az egyiket Dubaj-Oszaka, majd Oszaka-Isztambul útvonalra, a másikat pedig egy Isztambul-Bejrút repülőútra. A két bérleti szerződés között nem látszott összefüggés, és egyik járattal kapcsolatban sem szerepelt Ghosn neve – tette hozzá a cég, aláhúzva, hogy a gépeket csak üzemelteti, azok nincsenek a tulajdonában.

A vállalat az egyik alkalmazottját hibáztatta, amiért szerintük önhatalmúlag járt el, és okirat-hamisítást követett el.

A Japánban pénzügyi visszaélésekkel vádolt és házi őrizetben tartott autómágnás rejtélyes módon távozott Japánból. Az üzletemberhez közel álló források korábban azt mondták, hogy a szökést egy biztonsági magáncég szervezte meg. Egy zenekar Ghosn tokiói lakására ment, látszólag azért, hogy játsszon a karácsonyi partiján. Később az üzletembert egy hangszertokban kicsempészték a lakásából. Feltehetően gyorsvonattal jutott el Tokióból a Kanszai nemzetközi repülőtérre, ahonnan magánrepülőgépen Törökországba, majd onnan Libanonba utazott, ahol a gyerekkorát töltötte.

A japán hatóságok azzal vádolják az üzletembert, hogy saját anyagi veszteségeit a Nissannal fizettette ki, valamint a cégnek szóló külföldi utalásokat irányított át saját számláira. Ghosn ártatlanságát hangoztatja. Menekülését a japán igazságszolgáltatás elfogultságával indokolta, mondván hogy fogva tartásának körülményei az emberi jogok “megcsúfolásával” értek fel.

Libanon és Japán közt nincs kiadatási egyezmény, Bejrútot pedig az Interpol sem kötelezheti Ghosn őrizetbe vételére.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) péntek este közleményben cáfolta, hogy Washingtonnak köze lett volna egy “partraszállási kísérlethez” Venezuelában.

A Twitteren ismertetett dokumentumban hangsúlyozták: “az Egyesült Államok kormányzatának semmi köze nincs a közelmúltban Venezuelában neki tulajdonított történtekhez. Minden ezzel ellentétes állítás hiteltelen. Ha ez az Egyesült Államok által eltervezett hadművelet lett volna, ahogyan azt a narkoterrorizmus miatt vád alatt álló Maduro (venezuelai elnök) állítja, akkor az fedett, közvetlen és hatékony akció lett volna”.

Donald Trump a héten kétszer is tagadta, hogy az elvetélt partraszállási kísérlethez az amerikai kormányzatnak köze lett volna. Először kedden hangoztatta, hogy Washingtonnak nincs ehhez köze, kiemelve, hogy a Venezuelában elfogott amerikai állampolgárok nem küldetést teljesítő ügynökök voltak, aztán pénteken a Fox televíziónak adott interjújában tért ki az ügyre.

Pénteken úgy fogalmazott: ha az Egyesült Államok valóban fellépett volna a venezuelai szocialista rendszer ellen, akkor “tényleg invázióról lehetett volna beszélni”. Azt hangsúlyozta: “ha be akarnék menni Venezuelába, abból nem csinálnék titkot”, s hozzáfűzte, hogy “ebben az esetben a venezuelaiak nem sokat tehetnének”.

Venezuelában vasárnap jelentette be először Diosdado Cabello, a venezuelai Alkotmányozó Nemzetgyűlés (ANC) elnöke, hogy nyolc “terrorista zsoldossal” végeztek, két társukat pedig őrizetbe vették az ország északi partvidékén megkísérelt “invázió” során. Hétfőn pedig Nicolás Maduro venezuelai elnök beszélt amerikai partra szállási kísérletről.

A venezuelai információk szerint felfegyverzett támadók vasárnap hajnalban próbáltak meg csónakokon bejutni a latin-amerikai országba, a fővárostól, Caracastól mintegy 32 kilométerre lévő La Guairában. Caracas álláspontja szerint az “inváziós kísérlet” hátterében az Egyesült Államok és Kolumbia áll.

A mai nemzedék a halál ellen az életért harcoló veteránok összetartásához és állhatatosságához fog igazodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin, a nácizmus felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából elmondott beszédében.

“Bennünket a közös emlékezet és a közös remények, a közös céljaink, a jelenért és a jövőért való felelősségünk egyesítenek. Tudjuk és szilárdan hisszük, hogy legyőzhetetlenek vagyunk, amikor együtt vagyunk” – mondta. Putyin szerint a győztesek nemzedéke “megmentette a hazát, a következő nemzedékek életét, felszabadította Európát, megvédte a békét, helyreállította a városokat és a falvakat, és grandiózus vívmányokat valósított meg”. Hangoztatta, hogy a világot a szovjet katona védte és óvta meg

Putyin a beszédet követően a Kreml melletti Sándor-kertben katonák díszalakulata előtt egyedül koszorúzta meg az ismeretlen katona sírját. A moszkvai Vörös téren és Oroszország más nagyvárosaiban idén a Covid-19 terjedése miatt elmaradt a katonai díszszemle, valamint a veteránok és a hátország dolgozóinak arcképével hagyományosan megrendezett Halhatatlan Ezred-felvonulás. A főváros egén ezúttal, a borús idő dacára 75 helikopter és repülőgép tartott légi parádét. Az orosz légerő 47 más városban is bemutatót tartott, 660 harci gép mozgósításával.

Putyin ünnepi beszédében ígéretet tett rá, hogy amikor a járványhelyzet ezt megengedi, mind a katonai parádét, mind a leszármazottak emlékmenetét méltó módon meg fogják rendezni. Az elnök a Sándor-kertben az elesetteknek járó egyperces néma tiszteletadást követően egyenként virágot helyezett el a háború után hőssé minősített városok emlékművein. Az orosz városokban helyi idő szerint este 10-kor tűzijátékot rendez majd a hadsereg. Ugyancsak este, az emberek lakásuk ablakából és erkélyéről közösen fogják elénekelni a Győzelem napja című dalt.

A megemlékezésben a hangsúlyt ezúttal a televízióra és a világhálóra helyezték át Oroszországban. A Rosszija 24 hírtelevízió szombatra fejezte be azt a védelmi tárcával közös projektjét, amelynek keretében, az aktuális adás képének szegélyén, február 23-tól kezdődően bemutatták a háborúban elesett 13 millió szovjet katona névsorát.

Az ünnep alkalmából Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök is köszöntötte Putyint. Minszkben az előzetesen bejelentett tervek szerint a járvány ellenére is meg fogják tartani a díszszemlét, de a Halhatatlan Ezred-felvonulás ott is elmarad.

Angela Merkel képviselői irodájának levelezéséhez is hozzáfértek a szövetségi parlament (Bundestag) informatikai rendszere elleni 2015-ös támadás elkövetői, akik az orosz katonai hírszerzésnek (GU) dolgoztak – írta a Der Spiegel.

Biztonsági körökre hivatkozó beszámolójuk szerint a támadók a 2012 és 2015 májusa közötti időszakban keletkezett valamennyi e-mailt, több ezer levelet szerezhettek meg Merkel parlamenti képviselői irodájából.

Hozzátették, hogy a képviselői munkával kapcsolatos levelezésből kinyerhető adatok ugyan más jellegűek, mint a kancellári hivatal rendszerében áramló, erősen érzékeny, esetenként szigorúan titkos információk, de betekintést engedhetnek a politikai üzem működésébe, és értékesek lehetnek az orosz hírszerző szerveknek, amelyek széthúzás, bizalmatlanság és veszélyérzet kialakítására használhatnak ilyen anyagokat.

A támadók egy adathalász e-mail mellékletébe csomagolt szoftver révén adminisztrátori jogosultságot szereztek a Bundestag több mint 5600 számítógépet összefogó rendszerében 2015. április 30-án. Merkel képviselői irodájának két e-mail-fiókjába éppen öt éve, 2015. május 8-án jutottak be.

Az egyik támadót sikerült azonosítani, mert elfelejtette eltüntetni az összes nyomot maga után, “majdnem olyan volt, mintha a hívatlan vendég véletlenül ott hagyta volna a névjegykártyáját” – írta a Der Spiegel. A GU-nál végzett munkájához a Scaramouche nevet használó támadó igen óvatlan volt. Megfigyelték, hogy munkaidő alatt hírszerzői feladatai ellátása mellett mással is foglalkozik, például használja Gmail-fiókját, amelyet áttekintett az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), és megállapította, hogy az illető az 1990-ben Kurszkban született Dmitrij Badin.

Gmail-fiókjának jelszava a Badin1990 volt – írta a Der Spiegel.

A 29 éves orosz informatikai specialistát nemzetközi elfogatóparanccsal keresik a német hatóságok. Az amerikai hatóságok is üldözik, és már vádat is emeltek ellene a 2016-os elnökválasztás előtt a Demokrata Párt ellen intézett informatikai támadás, valamint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elleni, szintén 2016-os támadás ügyében.

A lépcsőházakba kerülő sárga karanténtájékoztatók, az ajtóra ragasztható piros karanténmatricák, továbbá az országon áthaladó forgalom tájékoztatására szolgáló úgynevezett tranzitszórólapok és táblák is a váci fegyintézet nyomdájában készülnek – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP).

A közlemény szerint a váci börtönben működő Duna-Mix Kft.-ben dolgozó fogvatartottak készítik ezeket a termékeket. Eddig már csaknem egymillió példányban gyártották le ezeket a váci elítéltek.

A Váci Fegyház és Börtön fémtechnológiai üzemében munkáltatott fogvatartottak félezer oxigénpalack-tartó molnárkocsit is készítettek az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára, továbbá nyomdaipari termékeket és rendvédelmi egyenruházati kiegészítőket is gyártanak ott.

A büntetés-végrehajtási szervezet ez idáig közel 2,3 millió sebészi és harmincezer textil szájmaszkot gyártott le fogvatartotti munkáltatás igénybevételével. Közölték, a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben továbbra sincs koronavírus-fertőzött.

Németországban bordélyházat üzemeltető magyar bandát számolt fel a rendőrség – olvasható a police.hu-n.

A közlemény szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság üzletszerűen, kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem bűntett gyanúja miatt folytat büntetőeljárást hét ember ellen, a 22 és 38 év közötti gyanúsítottak közül öt nyíregyházi, egy tiszavasvári és egy székelyi lakos.

A gyanúsítottak 2018-tól 2020. május 7-i elfogásukig Németországban üzemeltettek bordélyházat, ahol az általuk kiszervezett, kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar állampolgárságú nők folytattak prostitúciót. A nők keresetének nagyobb részét a bűnszervezet tagjai elvették, abból saját megélhetésüket finanszírozták, esetenként bántalmazták is a nőket.

A gyanúsítottak a tevékenységüket összehangoltan végezték, a lányok beszervezésével, utaztatásával és foglalkoztatásával, valamint a hirdetések feladásával, a bevételeik és kiadásaik vezetésével összefüggő feladatokat egymás között megosztották, és a prostituáltak által megkeresett pénzből ennek megfelelően, mindannyian részesültek.

A több mint egy évig tartó nyomozást követően május 7-én mintegy negyven rendőr bevetésével valamennyi gyanúsítottat elfogták a nyíregyházi nyomozók. Az egyes helyszíneken majdnem ötmillió forintnyi készpénzt, nagy értékű személygépkocsikat és arany ékszereket foglaltak le. A bűnszervezet tagjai a németországi bordélyház üzemeltetését megelőzően, az általuk beszervezett lányokat Svájcban, Ausztriában és Belgiumban kényszerítették prostitúcióra.

A gyanúsítottakat kihallgatták, N. L. nyíregyházi lakost a rendőrök bűnügyi őrizetbe vették, és indítványozták letartóztatását.

Három új kamerával bővítették a térfigyelő rendszert a világörökségi Hollókőn – közölte a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Kelecsényi Péter elmondta: a meglévő rendszerhez kapcsolódva 3 új térfigyelő kamerát építettek ki a település különböző részein, az ófalu végén, a hollókői várnál és a Küszöb Információs Irodánál.

A fejlesztésre a Nógrád megyei falu önkormányzata másfél millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázaton.

Egyszer volt szerencsém részt venni Koppenhágában egy kanadai hadihajón adott fogadáson. Mi sem lehetett kedvesebb megnézni, és ha ár lehetett fotókat is csinálni. Az kaja is fantasztikus volt, de azt a rengeteg szürke acélt simogatni, az még jobb.
A HMS Fredericton a már feledésbe merült, de újjáértelmezetten tovább élő "hadihajó diplomácia" keretében látogatott Koppenhágába, a hajó a NATO egyik állandó haditengerészeti kötelékében vett rész, és ilyenkor látogatásokat tesz a baráti országokban. Ez a Halifax osztály elsősorban konvojkísérésre, és tengeralattjáró vadászata van optimalizálva. A hajóhoz tartozó Sikorsky CH-148 Cyclone sajnos nem volt a fedélzeten, a leszállóhely volt ugyanis berendezve a fogadás helyszínének. De azért elhúzott a fejünk felett.

Most hogy utánaolvastam a hajónak, látom, hogy ez volt az az egység, amely egy hete elvesztette a helikopterét és annak legénységét egy balesetben az égei tengeren. Akkor ez szomorú aktualitás.

A párizsi tömegközlekedési vállalat (RATP) intelligens kamerákkal fogja ellenőrizni, hogy az utasok betartják-e a koronavírus-járvány miatt az általános karantén fokozatos feloldása után a tömegközlekedési járműveken kötelezővé tett maszkviselést — adta hírül a Le Monde.

A hat első kamerát hétfőtől, majd további hatot a következő hetekben a legforgalmasabb párizsi megállóban, a Chatelet-nál szerelik fel és kísérleti jelleggel három hónapon át figyelik velük az utasok maszkviselés arányát.

A francia fejlesztésű maszkfigyelő kamera nem arcfelismerő algoritmus alapján működik, így nem tárol semmilyen személyekkel összefüggésbe hozható adatot, de a program automatikusan felismeri, hogy a megállóban metróra szálló emberek viselnek-e maszkot.

Az RATP szerint a programmal megbecsülhető lesz, hogy az adott pillanatban hány utas tartja be az egészségbiztonsági előírásokat.

“Semmilyen adatot nem tárolunk el, minden teljesen névtelen, és nem az a cél, hogy megbüntessük a szabályszegőket” – közölte a közlekedési vállalat, amely jelezte az illetékes hatóságok felé, hogy minden érvényes törvényi szabályozást tiszteletben tart, az utasokat feliratokkal tájékoztatják a kamerák jelenlétéről a megállóban.

A kamerát létrehozó Datakalab hasonló rendszert helyezett el a dél-franciaországi Cannes piacain is.

“Az adatkezelés a kamerában történik, semmilyen képet nem ad át a rendszer, csak a statisztikákat továbbítja, a feldolgozás élő memóriában történik, így ha a kamerát ellopják, semmit nem találnak benne” – mondta Xavier Fischer fejlesztő.

Az adatkezelési problémákon kívül, a rendszer hatékonysága a Le Monde szerint még nem bizonyított, miután az automatikusan érzékelő rendszerek kevésbé hatékonyak zárt térben a fényviszonyok miatt, mint a szabadban és természetes fényben. A fejlesztő szerint viszont az első tesztelések azt mutatják, hogy a rendszer 90 százalékosan pontos. Cannes-ban egyébként az önkormányzat elsősorban azért rendelte meg a szolgáltatást, hogy a piacon megfordulók maszkviselési aránya alapján felmérje, hogy a lakosságnak mennyi maszkot érdemes szétosztania.

Németországban elfogtak egy magyar férfit, aki társaival több száz millió forintnyi ékszert és készpénzt rabolt el Budapesten – közölte a rendőrség.

A közlemény szerint K. László a TOP50-es körözési listán szerepelt és európai elfogatóparancs is volt ellene. A férfi és társai 2012-ben, a karácsonyi ünnepek alatt úgy loptak el 196,5 millió forintnyi értékben ékszereket és karórákat egy budapesti ékszerboltból, hogy megbontották a bolt melletti üzlethelyiség falát, és hátulról átfúrták a páncélszekrényt. Évekkel ezelőtt, 2013. november 5-én pedig társaival Budapesten fegyverrel raboltak ki egy vietnami állampolgárt; tőle 200 millió forint értékű valutát zsákmányoltak.

A Fővárosi Törvényszék a fenti ügyek miatt tíz év fegyházra ítélte a férfit, aki azonban nem kezdte meg büntetése letöltését, hanem 2017 decemberében levágta a nyomkövetőt és megszökött a házi őrizetből. K. Lászlót a német rendőrség május 7-én Buchen egyik lakónegyedében elfogta. Magyarországi kiadatásáról később döntenek – áll a közleményben.

Európai uniós forrásból korszerűsített és felújított gépjárműfecskendőt vehetett át május hetedikén öt önkéntes tűzoltó egyesület a BM Heros Zrt. telephelyén. A Mercedes Rosenbauer tűzoltóautókat a Szent Flórián, a kabai, a napkori, a tolnai önkéntes tűzoltó egyesület, valamint a Budapest Önkéntes Mentőszervezet kapta.

Az „EU Polgári Védelmi Komplex Modulok létrehozása” című projekt célja két olyan, az önkéntes mentőszervezetek képességeire és személyi bázisára alapuló modul létrehozása, amelyek egységei külön-külön és együtt is bevethetőek összetett katasztrófák kezelése során. A projekt keretében megvalósul a tagok speciális feladatokra történő felkészítése, továbbá a szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, valamint járművekkel történő ellátása is. Az új modulok a tevékenységüket támogató, vezetésirányítási és a logisztikai feladatokat ellátó, jelenleg működő önkéntes mentőszervezetek fejlesztésével válnak komplex rendszerré.

A fejlesztéseknek köszönhetően hazánk a két földrengéskutató és mentő képesség – HUNOR és HUSZÁR mentőszervezet – mellett egy, az uniós standardnak megfelelő erdőtűzoltási és egy árvízi mentési modullal bővül, ezzel erősítve az ország és az uniós tagállamok biztonságát. Az önkéntes mentőszervezetek megerősítése révén jelentős mértékben nő az egyes települések önvédelmi képessége is.

A ma átadott összesen csaknem 71 millió forintból felújított gépjárművek a Budapest, a Napkor, a Thelena Mentőszervezet, valamint a Hortobágy és a Mecsek Mentőcsoport beavatkozó erőinek szárazföldi mentőképességét támogatják.

A 2 milliárd 300 millió forint támogatást jelentő projekt további részében a többi között terepjárókat, erdőtűzoltási felszereléseket, védőruhákat, mentőhajókat, mentőbúvár-felszereléseket, logisztikai és szállítóeszközöket, sátrakat, mobil vezetési és irányítási pontokként funkcionáló konténereket is kapnak majd az önkéntes mentőszervezetek, mindemellett különféle képzések és gyakorlatok is elérhetővé válnak számukra. A projekt keretében tervezett fejlesztések várhatóan 2020. december 31-ig megvalósulnak.

Ötven cégből álló, másfél milliárd forint költségvetési kárt okozó számlagyárat számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A hivatal közleménye szerint egyetlen férfi koordinálta a bűnszervezetet, amely az ország különböző pontjain működő társaságoknak állított ki fiktív számlákat, a megrendelők igényeinek megfelelően reklámról, építőipari szolgáltatásokról vagy éppen gépjármű-értékesítésről.

Két társaságnak több mint kétszáz fiktív magyar számlát állítottak ki, hogy azok így megkerülhessék külföldről behozott és itthon forgalmazott autók után az áfafizetést. Előfordult az is, hogy több mint negyvenmilliós gumiabroncs-beszerzést, fagyállóvásárlást, autós termék értékesítését számolták el egy szlovák cég nevére szóló, áfa nélküli, nettó értékű számla alapján, miközben az árukat Magyarországon használták fel.

A megrendelők átutalással fizettek, a számlagyár pedig ennek az összegnek a 8-12,5 százalékos jutalékkal csökkentett részét szinte azonnal vissza is juttatta a cégek képviselőinek. A jutalék miatt egyébként a megbízókat a NAV nemcsak költségvetési csalással, hanem vesztegetéssel is gyanúsítja, a számlagyár pénzt elfogadó tagjai pedig a költségvetési csaláson túl vesztegetés elfogadásáért is felelhetnek – közölte az adóhatóság.

A NAV pénzügyi nyomozói összesen hatvan, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható Bács-Kiskun, Békés, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megyei, valamint budapesti személyt hallgatnak ki a napokban.

Az akcióban zár alá vett ingatlanok és járművek értéke a költségvetésnek okozott másfél milliárd forintos kár egy részét fedezi. A gyanúsítottak az elkövetési értéktől függően akár húsz év szabadságvesztéssel is büntethetők – olvasható a közleményben.

Letartóztatási parancsot adott ki a német szövetségi legfelsőbb bíróság egy orosz férfi ellen a szövetségi parlament informatikai rendszerét érintő 2015-ös támadás ügyében – írta a Süddeutsche Zeitung.

A müncheni lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának értesülése szerint nemzetközi elfogatóparanccsal keresik Dmitrij Badin 29 éves orosz informatikai specialistát, akiről a szövetségi legfőbb ügyészség nyomozói úgy gondolják, hogy az orosz katonai hírszerzésnek (GU) dolgozik.

A Bundestag elleni támadás célpontjai között volt mások mellett Angela Merkel képviselői irodája. A támadók egyebek között parlamenti képviselők levelezéséhez fértek hozzá, 16 gigabájt adatot loptak el. Biztonsági források szerint a műveletet az APT28 és Fancy Bear néven is ismert hackercsoport hajtotta végre, amely a GU-hoz kötődik.

A Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR közös jelentésében kiemelték, hogy Dmitrij Badint az amerikai hatóságok is üldözik, és már vádat is emeltek ellene a 2016-os elnökválasztás előtt a Demokrata Párt ellen intézett informatikai támadás, valamint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elleni szintén 2016-os támadás ügyében.

Az Azonnalin 2020. május 4-én jelent meg elemzésem a "Korona After" véleménycikk-sorozatban:

Hogyan szabadulhat a világ mostani fogságából?

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság írásos beszámolót kért a szolgálattól Klaus Iohannis államfőnek azon kijelentéseivel kapcsolatban, amelyek szerint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) “Erdély kiárusításáról” kötött titkos megállapodásokat – közölte Marian Cucsa, a bizottság alelnöke.

A testület ülését követő sajtóértekezletén a szociáldemokrata politikus rámutatott: az elnök kijelentései rendkívül súlyosak, ezért mielőbb tisztázni kell az igazságot a nyilvánosság előtt.

“Az elnök által felvetett probléma nemzetbiztonsági jellegű, Románia területi épségére vonatkozik. Ezért állásfoglalást kértünk az ügyben a SRI-től, és felkértük a szolgálatot, hogy bocsássa a parlamenti bizottság rendelkezésére a PSD és a budapesti vezető közti feltételezett megállapodásra vonatkozó adatokat” – mondta Cucsa.

Hozzátette: a testület jövő heti ülésén elemzi majd, a szolgálat válaszát, hogy rendelkezett-e ilyen információkkal, tájékoztatta-e az elnököt, és mit hozott tudomására. A bizottság ugyanebben az ügyben a képviselőházat elnöklő Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártvezetőtől is állásfoglalást kért.

A jobboldali elnök múlt héten magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérést: vajon mit ígért Orbán Viktor cserébe a megegyezésért? Iohannis akkor arra reagált, hogy a szociáldemokrata párt vezetője által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő eljárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak.

Iohannis hétfőn ismét a “magyar veszélyre” hívta fel a figyelmet: az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetének hallgatólagos szenátusi elfogadása kapcsán azzal vádolta a PSD-t, hogy a szakbizottsági véleményezésben olyan törvénytervezetet támogatott, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Az államfő szerint ugyanis az RMDSZ “párhuzamos” közigazgatási kódexe “kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”.

A Székelyföldi autonómiastatútumot Iohannis első nyilatkozata napján végleg leszavazta a végső döntés meghozatalában illetékes szenátus, a képviselőházban pedig szintén sürgősségi eljárással napirendre tűzték az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetét, amelyről várhatóan szerdán hozzák meg a végső döntést.

A középső székek blokkolása helyett maszkviselést, a testhőmérséklet mérését, illetve kézfertőtlenítést szorgalmaz a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) a légi utasok számára – mondta Alexandre de Juniac, a háromszáz légitársaságot tömörítő, montreali székhelyű kereskedelmi szervezet elnök-vezérigazgatója egy videókonferencián.

A vezető szerint a korábbi javaslat, amely a középső székek blokkolását írta volna elő nem fenntartható, mert a légitársaságok nem tudnak nyereségesen üzemelni legfeljebb 66 százalékos töltöttség mellett, és a korlátozás az egészségügyi kockázatokat sem csökkenti. Ehelyett szerinte a maszkviselést, kézfertőtlenítést, a testhőmérséklet mérését kellene bevezetni, mert ezek valóban növelik az utasok biztonságát, és a légitársaságok is rentábilisan tudnának üzemelni.

Jelezte, hogy a részletes szabályozáson már dolgoznak az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (ICAO) és a repülőtereket képviselő szervekkel, javaslataikkal várhatóan júniusban készülnek el.

Brian Pierce, a IATA vezető közgazdásza azt mondta, sok jel utal arra, hogy az újraindulás után csökkenni fog az átlagos jegyár. Ezek közé sorolta az alacsony érdeklődést a repülés iránt, az egyre bővülő járatok számát, és az emiatt kialakuló túlkapacitást, valamint a kerozin alacsony árát is. Példaként említette, hogy Kínában a februári mélyponthoz képest közel háromszor annyian foglalnak most repülőjegyet, az átlagos ár pedig 41 százalékkal csökkent.

Felhívta a figyelmet arra, hogy általában 72-75 százalékos töltöttséget kell elérnie a cégeknek ahhoz, hogy nullszaldósan üzemeljen egy járat, ez a középső székek blokkolásával nem lehetséges. Ha ezt a javaslatot mégis bevezetik, akkor a cégek rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek: Európában 49 százalékkal kellene emelni a jegyárat, vagy veszteségesen kell működniük, amely tovább erősítheti a csődhullámot a légiközlekedésben.

Oroszországban április 27. és május 3. között 134 843 hektár területen 717 erdőtüzet oltottak el – közölte honlapján hétfőn a légi oltásért felelős szövetségi szolgálat, az Avialeszoohrana.

Az ország 85 régiójából az elmúlt héten 38-ban kellett felvenni a küzdelmet a lángokkal. 206 tűzesetet az emberi tényező okozta, egyebek között a száraz fű égetése terjedt át az erdőkre. Négy tűz villámcsapás miatt keletkezett. Hétfőn tíz régióban 52 361 hektáron 41 erdőtűz égett, egyebek között a Bajkálontúli területen, a tuvai, a hakasz, a burját és az altaji köztársaságban, a Habarovszki területen, Amur és Uljanovszk megyében, valamint a zsidó autonóm régióban.

Az erdőtüzek miatt eddig négy régióban vezettek be teljes vagy részleges rendkívüli állapotot. 56 régióban különleges tűzvédelmi készültség van érvényben. Vlagyimir Putyin a múlt hétfői egyik katasztrófavédelmi tanácskozáson támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy szigorítsák meg a büntetést azok esetében, akik gyújtogatással próbálják meg elleplezni a tiltott fakitermelést.

Jevgenyij Zinyicsev a rendkívüli helyzetek minisztere, aki kritikusnak nevezte a Szibériában és az orosz Távol-Keleten kialakult helyzetet. Kifogásolta, hogy Oroszországban az elmúlt két év alatt rendkívüli nagy kárt okozó tűzesetek miatt csak 19 személyt vontak felelősségre és bírságoltak meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban például egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki tiltott tűzrakásért.

A pandémia okozta veszélyben a tűzoltók esküjükhöz híven bátran, önzetlenül és példamutató fegyelemmel, ahogy bármikor, helyt állnak és segítséget nyújtanak, így az önként vállalt hivatásuknak megfelelően szolgálják a közbiztonságot – írta a Magyar Tűzoltó Szövetség (MTSZ) elnöke.

Dobson Tibor a szervezet fennállásának 150. évfordulójára emlékeztetve úgy fogalmazott: a magyar tűzoltókat az elmúlt százötven év történelmi viharai, kihívásai hitükben, elszántságukban megerősítették, “hivatásbeli és nemzeti összetartozásunkat örökre összekovácsolták”.

Felidézte, hogy május 4. 1991 óta Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének ünnepe. Azóta egyszer sem fordult elő, hogy ne lehetett volna méltóképpen, színvonalas rendezvényekkel megünnepelni ezt a napot – írta a tűzoltó dandártábornok, utalva a koronavírus-járvány okozta helyzetre.

“A körülöttünk zajló események hatására felelősségünk tudatában csak egyféleképpen dönthettünk: lehetőségeinkhez mérten részt vállalunk a hazánkat is érintő pandémia veszély kockázatának csökkentésében” – fogalmazott Dobson Tibor. “A jelenlegi nehézségeken összefogással éppúgy úrrá leszünk, mint tettük azt bármely korábbi időszakban, határainkon innen vagy túl” – ígérte.

Közlése szerint a jubileumi év tervezett eseményeit később, méltó módon megrendezik. Az országos tűzoltó versenyt várhatóan októberben, Tatán tartják meg.