Biztonságpolitika

Országos ellenőrzés lesz az utakon március 8. és 14. között – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon.

Azt írták, hogy az egyhetes ellenőrzés alatt a passzív biztonsági eszközök használatát figyelik, miután csatlakoztak az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) Seatbelt elnevezésű akciójához.

Az európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak használatát vizsgálják a rendőrök.

The post ORFK: országos ellenőrzés lesz az utakon jövő héten appeared first on .

Befejezte az ügyészség a nyomozást az Újpesten megkéselt rendőr ügyében, a rendőrök jogos védelmi helyzetben voltak, a fegyverhasználat jogszerű, szakszerű és arányos volt, a késelő büntethetősége pedig a halála miatt megszűnt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre a közleményében felidézte: az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt folytatott eljárást. Az eljárás előzménye, hogy tavaly december 24-én reggel 6 óra körül az egyszerre több bódító szer hatása alatt álló 35 éves férfi – ismeretlen okból – megjelent az újpesti társasház lépcsőházában, ahol több emeleten is artikulálatlanul hangoskodott, és a lépcsőkorlátot, valamint a bejárati ajtókat ütötte és nagy erővel rugdosta.

A kiérkező járőrök a zavartan viselkedő, náluk megközelítőleg húsz centiméterrel magasabb, 25-30 kilogrammal nehezebb férfit – mivel felszólításaiknak nem tett eleget – meg akarták bilincselni, azonban az elkövető váratlanul rájuk támadt. A férfi ellökte a rendőröket és hirtelen egy 15 centiméter pengehosszúságú, bajonettszerű kést vett elő, azzal többször megszúrta a térdelő helyzetben lévő rendőr fejét, vállát, hasát és mellkasát azért, hogy megölje.

Ekkor a járőrtárs rendőrnő elővette a szolgálati maroklőfegyverét, és azért, hogy megakadályozza a további támadást, több lövést adott le először az elkövető végtagjai irányába, majd a testére. A férfi ezt követően a hátráló rendőrnő felé indult, szintén azért, hogy végezzen vele, a falnak lökte és nyakon akarta szúrni. A rendőrnő összesen 11 lövést adott le – 9 lőtt sérülést okozva -, amelyek közül csak az utolsó kettő, az elkövető mellkasa irányába leadottak hárították el a támadást – írta közleményében a főügyész.

A parancsnoki kivizsgálás szerint az elkövetővel szemben alkalmazott testi kényszer és a fegyverhasználat jogszerű, szakszerű és arányos volt – szögezte le Keresztes. Hozzátette: a nyomozás azt is megállapította, hogy a rendőrök végig, az első támadást követő intézkedés során jogos védelmi helyzetben voltak, a saját, illetve a társuk életét mentették, erre tekintettel felelősségük az ügyben kizárható.

A főügyész megjegyezte: ha az elkövető életben marad, büntetőjogi felelősség terhelte volna amiatt, hogy a vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket meg akarta ölni, büntethetősége az elkövetést követően azonnal bekövetkezett halála miatt azonban megszűnt.

The post Ügyészség: jogos védelmi helyzetben lőtték le az Újpesten rendőrökre támadó férfit appeared first on .

Tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság első fokon a visszatérő maszkos és parókás rablót – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta, a vádirat szerint a negyvenéves férfi 2019. február 6-án, éjfél körül egy II. kerületi családi házhoz ment azért, hogy onnan értékeket szerezzen. Magával vitt egy fegyvernek látszó tárgyat, a fejére símaszkot húzott, betört a házba, és összekészítette azt, amit el akart lopni. Ekkor azonban hazaérkezett az ott lakó férfi, akit a támadó megfenyegetett a fegyvernek látszó tárggyal és készpénz átadására kényszerítette. A sértett egymillió forintot adott át, majd a rabló a pénzzel távozott.

A férfi a további zsákmány reményében 2019. május 13-án, a délutáni órákban ismét egy fegyvernek látszó tárggyal, vörös parókában visszatért a helyszínre, ahol megvárta és kényszeríteni próbálta a hazatérő sértettet, hogy adjon át még pénzt. A sértett nem tett eleget a felszólításnak, és a szomszéd házak felé segítségért kiabált, amelynek hatására a vádlott elmenekült. A rendőrök néhány nappal később, május 24-én elfogták a férfit, aki őrizetbe és letartóztatásba került.

A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség a férfival – mint többszörös visszaesővel szemben – fegyveresen elkövetett rablás, személyi szabadság megsértése és kétrendbeli minősített magánlaksértés miatt nyújtott be vádiratot a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságra. A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a váddal egyezően és 18 év fegyházbüntetésre ítélte, tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és egymillió forintos vagyonelkobzást alkalmazott vele szemben. A bíróság megállapította, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet nem jogerős, ellene a vádlott és a védő enyhébb minősítés megállapítása és a büntetés enyhítése céljából fellebbezéssel élt. A vádlott jelenleg más ügyben kiszabott, jogerős szabadságvesztést tölti – közölte a főügyész.

The post A rabló visszatért a tetthelyre, tizennyolc évig elmélkedhet, hogy jól tette-e appeared first on .

A szárazföldi erők logisztikai parancsnokát nevezte ki új járványbiztosnak Mario Draghi kormányfő hétfőn a vírusmutációk terjedése miatti újabb vészhelyzetben, ami miatt Olaszország nagy részét ismét zárlat alá helyezték. Az egészségügyi miniszter “bátorságra” szólította fel az olaszokat.

Francesco Paolo Figliuolo tábornok, a szárazföldi erők logisztikai parancsnoka vette át a rendkívüli egészségügyi helyzet kezelésével megbízott kormánybiztos posztját. Figliuolo tábornok számos nemzetközi békemisszióban vett részt, Afganisztánban és Koszovóban egyaránt. Elődjét Domenico Arcurit – akit az új koronavírus-járvány első hullámában, tavaly márciusban neveztek ki járványbiztosnak – a kormányfő Mario Draghi leváltotta. Domenico Arcuri a lemondott miniszterelnök, Giuseppe Conte emberének számított, tevékenységét számos bírálat érte a korábbi kormánypártok és ellenzék részéről. Arcurival szemben több hatósági vizsgálat is indult szájmaszk- és vakcina-beszerzésekkel kapcsolatban.

Ezzel egy időben Roberto Speranza egészségügyi miniszter bejelentette, hogy vírusmutációk terjedése miatt a járványgörbe ismét megugrott. “Nem könnyű napok elé nézünk, bátorságra van szükség a megfelelő döntések meghozatalára” – közölte a tárcavezető.

Az adatok szerint az utóbbi egy hétben harminc százalékkal emelkedett a teszteléseken szűrt új betegek aránya a nagy britanniai, brazíliai, dél-afrikai vírusvariánsok terjedésével. Kiemelten nőtt a fertőzöttek száma a 13 és 19 év közötti korosztályban. Hétfőtől a több mint nyolc millió diákból három millió ismét távoktatásban tanul az általános iskolások első osztályától egészen az idén érettségizőkig.

Jelenleg a tartományok közül Molise és Basilicata vörös, vagyis teljesen lezárt övezetnek számít több várossal együtt, amelyek között Brescia, Siena, Perugia szerepel. Tíz térség narancssárga, közepesen veszélyes fokozatba lépett át március elsejétől, ami azt jelenti, hogy tilos elhagyni a városok, települések területét, valamint ismét leállt a vendéglátás, aki tehette, távmunkára állt át, és tilosnak számít a rokonlátogatás is. Nyolc tartományban alacsony járványfokozat van érvényben, az egyedüli Szardínia szigete lett fehér, majdnem teljesen korlátozásmentes zóna.

Az alpesi Alto Adigéban halt meg az első két olaszországi beteg, aki a dél-afrikai vírusmutációt kapta el. Bologna polgármestere bejelentette, hogy a város teljes lezárását szorgalmazta a betegszám hirtelen megugrása miatt, amely szerinte a tavaly tavaszi első hullámot idézi. Olaszországban a beoltottak száma elérte a 4,3 milliót, és 1,4 millióan részesültek második dózisban is, számuk azonban hetek óta alig emelkedik a vakcinahiány miatt.

The post Olaszországban a fegyveres erők tábornoka lett az új járványbiztos appeared first on .

Egy pakisztáni étteremtulajdonos Magyarországra csalta, majd a fővárosban éhbérért dolgoztatta pakisztáni szakácsait – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a 2019-ben Budapestre érkezett két férfit munkaadójuk a csepeli háza pincéjében szállásolta el. A pakisztáni nő elvette szakácsai iratait, napi 14-18 órát dolgoztatta őket, a megbeszélt bérnek pedig csak töredékét fizette. A szakácsokat a nő többi között azzal félemlítette meg, hogy ha a hatóságokhoz fordulnak, lopással vádolja meg és börtönbe juttatja őket, illetve vissza fogja vonatni a vízumukat, és kitoloncolásuk után tönkreteszi Pakisztánban élő családjaik életét is.

A XXI. kerületi rendőrök egy másik eljárással kapcsolatban szereztek tudomást a szakácsok életkörülményeiről, és nyomozást indítottak az étteremtulajdonos ellen. A nyomozók 2020. június 16-án gyanúsították meg a pakisztáni nőt. A csepeli rendőrök az emberkereskedelem miatt folytatott eljárást befejezték, a több mint ezer oldal nyomozati anyagot a napokban megküldik az ügyészségre – olvasható a rendőrség közleményében.

The post Éhbérért dolgoztatott pakisztáni szakácsokat egy budapesti étteremtulajdonos appeared first on .

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint irániak követték el a robbantást múlt pénteken az izraeli tulajdonban lévő teherhajón az Ománi-öbölben.

“Irán Izrael legnagyobb ellensége, és az egész térségben lesújtunk rá. Az irániaknak nem lesz atomfegyverük sem megállapodással, sem anélkül. Ezt mondtam Joe Biden barátomnak is” – nyilatkozott az izraeli miniszterelnök egy rádióműsorban, az amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésére is utalva. Izraelben a közszolgálati rádió, a 13-as kereskedelmi tévécsatorna és a Maárív című újság is a hajót ért támadásra adott izraeli válaszként írta le azokat a rakétatámadásokat, amelyet vasárnap este hajtottak végre a szíriai Damaszkusz közelében iráni célpontok ellen.

A tel-avivi székhelyű Ray Shipping cég tulajdonában álló, bahamai zászló alatt hajózó Helios Ray hajón pénteken történt máig ismeretlen eredetű robbanás, amely négy lyukat okozott a hajótesten, nem sokkal a merülési vonal felett. A teherhajó autókat szállított különböző Perzsa(Arab)-öbölbeli kikötőkbe. A robbanáskor éppen a szaúd-arábiai Dammámból hajózott ki, végcélja pedig Szingapúr volt.

Teherán hivatalosan nem kommentálta még a történteket. A Kajhan című keményvonalas iráni lapban “lehetségesnek” nevezték, hogy a Helios Ray “kémmisszión” volt a térségben, erre nézve azonban semmiféle bizonyítékot nem mutattak be. Kiemelték: elképzelhető, hogy “az ellenállási tengely egyik ága ütött rajta a hajón” – ezzel az iráni kormány által támogatott fegyveres szervezetek valamelyikére szoktak célozni.

A hajózás biztonságát Irán és a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között kialakult feszültség veszélyezteti a Perzsa(Arab)-öbölben és az öböl egyetlen vízi kijáratánál, a Hormuzi-szorosban, ahol a világ olajszállítmányainak ötöde áthalad. Az Egyesült Királyság 2019-ben két hadihajót küldött a térségbe, mert iráni erők lefoglaltak egy brit tankert.

The post Netanjahu szerint Irán áll az izraeli teherhajót ért robbanás mögött appeared first on .

Kilenc év fegyházbüntetés kiszabását kérte az ügyészség hétfőn a Szegedi Törvényszéken arra a szegedi jogászra, aki tavaly egy pisztollyal megpróbált kirabolni egy postát, majd két nap múlva ötezer forintot zsákmányolt egy virágboltból.

Az 52 éves férfit közfeladatot ellátó személy sérelmére fegyveresen elkövetett rablás kísérletével, fegyveresen elkövetett rablás, valamint lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolják. A más bűncselekmény miatt korábban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlott a lakás- és helyiséggazdálkodási csoportot vezette a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban. Tavaly márciusban köztisztviselői megbízatása azonban megszűnt, egy hónapig még megbízási jogviszonyban alkalmazták.

Miután felélte tartalékait, kétségbeesésében úgy döntött, hogy rablással szerez pénzt. Május 21-én egy már évtizedek óta engedély nélkül tartott pisztollyal ment az egyik szegedi postára, ahol csak három alkalmazott tartózkodott. A napszemüveget, szájmaszkot viselő férfi odalépett az egyik ügyfélablakhoz, a betárazott pisztolyt rászegezte az egyik alkalmazottra, és pénzt követelt A sértett a pénzes fiók kinyitására készült, de kihasználta a vádlott figyelmetlenségét, felállt, és a kolléganőivel együtt kirohant a hátsó ajtón az utcára, ahol segítséget kértek a járókelőktől. A vádlott ezt látva zsákmány nélkül kiment, majd a kerékpárjával hazatért.

A sikertelen rablás után két nappal a vádlott szájmaszkot viselve egy szegedi virágüzletbe ment be, ahol a korábbi rablásnál használt pisztolyt rászegezte a pult mögött álló nőre és felszólította, hogy adja át a bevételt. A sértett a pénztárgépből öt darab ezer forintos bankjegyet adott át a vádlottnak, és közölte, hogy több pénzt nem ad. Eközben az üzlet hátsó részében tartózkodó másik alkalmazott felhívta a segélyhívót. Ezt a vádlott is észrevette, és elsietett a helyszínről.

A rendőrök a vádlottat még aznap elfogták egy söröző teraszán, majd a lakásán a rablásokhoz használt fegyvert és a pisztolyhoz tartozó lőszereket is lefoglalták. Az ügyész a vádlott beismerő vallomása esetére kilenc év fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt. A vádlott beismerte bűnösségét, Kóbor Jenő bíró azonban elutasította a vallomás elfogadását. A férfi korábban pszichiátriai kezelés alatt állt, gyógyszereket is szedett, de azt abbahagyta, a bűncselekmények elkövetésekor enyhe fokban korlátozott volt a beszámítási képessége. A bíró ezért szükségesnek tartotta igazságügyi szakértők meghallgatását.

The post Fegyveres rablás miatt állt bíróság elé Szegeden egy jogász appeared first on .

Egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte befolyással való üzérkedés és korrupció miatt Nicolas Sarkozy volt francia államfőt hétfőn a párizsi büntetőbíróság.

A volt köztársasági elnököt és ügyvédjét azzal vádolták, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Nicolas Sarkozynek egyelőre nem kell börtönbe vonulnia, az ítélet ellen fellebbezhet. A jobboldali politikus és ügyvédje nem kommentálták a bíróság döntését az ítélethirdetést követően. Az exelnök ellen több eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kellett egy volt államfőnek bíróság elé állnia.

A volt államfő telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.

A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, s ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, s akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.

A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy – a felvételek szerint az utolsó pillanatban – meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A bizonyítékok szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség. Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét egy korrupciós paktum megkötésével és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsították, amit a bíróság bizonyítottnak látott.

Az ügyvéd és a bíró ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, ügyvédjét plusz büntetésként öt évre elítélték a hivatása gyakorlásától. Nicolas Sarkozy a perben gyalázatosnak nevezte és tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét. A politikától visszavonult, de a jobboldalon továbbra is befolyásosnak számító volt elnök korábban úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel politikai ellenfelei.

A volt elnök úgy látta, törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látta bizonyítottnak a korrupciós szándékot. Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől. Március 17-én egy másik ügyben is bíróság elé kell állnia, amely a 2012-es vereséggel végződött elnökválasztási kampánya túlköltekezését érinti.

The post Börtönbüntetésre ítélték Nicolas Sarkozyt korrupció miatt appeared first on .

Az Európai Unió négy magas rangú orosz tisztviselőt vesz fel az uniós tagállamok külügyminiszterei által az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért felelősökkel szemben egy hete jóváhagyott szankciós listára – közölték diplomácia források.

Innformációk szerint a hivatalosan keddtől érvényes korlátozó intézkedések listáján Alekszandr Kalasnyikov, az oroszországi Büntetés-végrehajtási Szolgálat vezetője, Alekszandr Basztrinkin, az orosz Nyomozó Bizottság vezetője, Igor Krasznov főügyész, valamint Viktor Zolotov, az orosz Nemzeti Gárda igazgatója szerepel. Az intézkedések között utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása szerepel.

Az uniós tagországok külügyminiszterei személyes révétel mellett egy hete zajlott tanácskozásukon jutottak megállapodásra arról, hogy szankciókat vezetnek be mindazokkal szemben, akik felelősek Navalnij orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért.

Navalnij Vlagyimir Putyin elnök legismertebb bírálója. Augusztus 20-án, miután ellenzékiekkel tárgyalt és korrupcióellenes leleplező videót forgatott Szibériában, rosszul lett és kómába esett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. A szervezetéből vett minták alapján a német hadsereg vegyifegyver-szakértői kimutatták, hogy az ellenzéki politikust az egykori Szovjetunióban kifejlesztett, novicsok típusú harci idegmérgek egyik fajtájával mérgezték meg.

The post Az EU négy orosz tisztviselőt vesz fel a Navalnij-üggyel összefüggésben bevezetett szankciós listára appeared first on .

Mianmarban a fegyvertelen tüntetők elleni fegyverhasználattal a biztonsági erők semmibe vették a nemzetközi jogot, az elkövetőket felelősségre kell vonni – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Mianmarban vasárnap tartott tüntetések véres oszlatására reagálva.

Josep Borrell közleményében kijelentette, a katonai vezetőknek azonnal le kell állítaniuk az erőszakot és lehetővé kell tenniük a lakosság számára, hogy szabadon gyülekezzen és nyilvánítsa ki véleményét. Az Európai Unió határozottan kiáll Mianmar bátor, demokráciát védő népe mellett – jelentette ki. Az uniós diplomácia vezetője továbbá közölte: az Európai Unió hamarosan intézkedéseket hoz e fejleményekre reagálva.

Mianmar három városában, a déli Daveiben, Mandalajban és Rangunban a vasárnapi tüntetések oszlatásakor a rendfenntartók a hanggránátok és a vízágyú mellett éles lőszert is bevetettek, tizennyolc embert agyonlőttek, sokakat pedig megsebesítettek.

Mianmarban egy hónapja keletkezett káosz azt követően, hogy a hadsereg magához ragadta a hatalmat, s őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) irányítóit. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert. Azóta rendszeresek a tiltakozások a katonai puccs ellen, a hatóságok nem képesek megakadályozni a mindennapos tüntetéseket és a polgári engedetlenségi mozgalmat. A rendőrség több alkalommal is éles lőszerrel próbált oszlatni.

A hatalomátvétel, amely közel ötvenéves katonai uralom után megakasztotta a mianmari demokratikus reformokat, több százezer tüntetőt vitt az utcákra. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a rezsim ellen.

The post Borrell: nemzetközi jogot sért Mianmar a fegyvertelen tüntetők elleni fegyverhasználattal appeared first on .

 Eszméletlen jó dokumentumfilmet készített a 60 Minutes nevű (világhírű) tévéadás az al Asad elleni iráni támadásról. Elképesztő, mert nyilatkozik benne mindenki, akinek lényegében köze volt, átélte a támadást beleértve a legfelső amerikai katonai parancsnokot is, aki elrendelte korábban Kászem Szulejmani kilövését. Elmondása szerint hírszerzési információjuk volt arról, hogy Szulejmaniék újabb támadásokra készülnek napokon vagy heteken belül.

A dróntámadás után arról is volt információjuk, hogy Irán megkezdte az előkészületeket egy ballisztikus rakétákkal való válaszcsapásra. Mint elhangzik, követték amint Teherán 27 rakétát kezdett el feltölteni és azt is tudták, hogy az al-Asad bázist célozzák meg velük. Mivel a bázisnak nem volt ballisztikus rakétaelhárító rendszere, ezért a bázisról mintegy 50 repülőeszközt és 1000 katonát evakuáltak, amilyen gyorsan csak tudtak. Csak annyi katona maradt ott, amennyi feltétlen szükséges volt a bázis további működtetéséhez.

A bunkerek alapvetően csak kisebb rakéták ellen voltak jók kivéve párat, amelyet még Szaddam Huszein idején építettek, de oda nem fért be mindenki. A terv része a volt, hogy a katonák egy része kimegy a sivatagba relatív távol mindentől és ott próbálják túlélni a támadást. Az amerikaiak arról is tudtak, hogy Irán műholdképeket vásárolt a bázisról az elérhető kereskedelmi szolgáltatókról, ezért először megvárták, amíg Teherán letöltötte az utolsó fotókat is, és csak azután kezdték átmozgatni az emberek és a gépeket.

Irán végül 16 rakétát indított al-Asadra ebből 11 csapódott be. 80 másodperc volt az útja a rakétáknak. A becsapódások idején drón volt a levegőben a bázis felett, úgyhogy bár nem hangzik el, de valószínűleg az indítást is folyamatosan követték (ezekkel a képekkel indul a video).

A többi rakéta, vagy egy részüket - bár ez nincs benne ebben az anyagban - az Harir bázisra lőtték ki Iraki Kurdisztánban, ahol az magyar katonák is vannak.

Bár senki sem találtak el, a rakéták becsapódása keltette behatások mintegy 100 katonának okozott sokkot, agyrázkódást vagy egyéb károsodást.

Annak idején azt írtam vagy nyilatkoztam a támadás után, hogy innen még nyugodtan eszkalálódhatott volna tovább a konfliktus, de akkor az amerikai vezetés, Trump hagyta megállni a konfliktust és a következő hetekben megint nyugvópontra jutottak a kapcsolatok. Persze ez nem tartott sokáig, az iraki milíciák idővel újra kezdték a piszkálást, támadásokat, amelyek végül 2020 októberében az ideiglenes „tűzszünethez” vezettek, amelyet a Biden adminisztráció beiktatásáig már csak kétszer szegett meg az egyik milícia. A rakétatámadások ezt követően kezdődtek újra, amelyre az második válasz talán egy hete volt, az első az új adminisztráció létéről. De ezt megírtam már a múltkori cikkben.

A brit legfelsőbb bíróság pénteki végzése szerint nem térhet haza az a fiatal brit nő, aki hat éve, még gyerekként két barátnőjével Nagy-Britanniából Szíriába utazott, és ott csatlakozott az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez.

Az akkor 15 éves Shamima Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában a londoni Gatwick repülőtérről kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába és ott csatlakoztak mindhárman az Iszlám Államhoz. Sultana egy légitámadásban meghalt, Abase sorsa nem ismert. Sajid Javid akkori brit belügyminiszter 2019 februárban megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg 21 éves, Londonban született Begumtól, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Begum édesanyja brit-bangladesi kettős állampolgár, és az ő révén lányának is van a brit mellett bangladesi állampolgársága.

Az 1981-ben kelt brit állampolgársági törvény lehetővé teszi a brit állampolgárság megvonását, ha a mindenkori belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy ez a lépés a közjó érdekében áll. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk. A bangladesi kormány már Javid tavalyelőtti határozatának másnapján közölte Londonnal, hogy Begum nem bangladesi állampolgár, és nem utazhat be Bangladesbe.

Begum jogi képviselője ezután keresetet nyújtott be a londoni fellebbviteli bírósághoz annak elérésére, hogy a fiatal nő visszatérhessen Nagy-Britanniába, és rendezett körülmények között, jogi úton követelhesse vissza brit állampolgárságát. A bírói fórum tavaly júliusi határozatában helyt adott a keresetnek, kimondva, hogy Begumnak Szíriából nem volt lehetősége megfelelő jogorvoslatra a miniszteri döntés ellen. A végzés szerint a nő hazatérhet Nagy-Britanniába, és bírósági eljárást kezdhet állampolgárságának helyreállítása végett.

A brit belügyminisztérium fellebbezést nyújtott be, és a legfelsőbb bíróság öttagú eljáró tanácsa egyhangú pénteki döntésével a minisztériumnak adott igazat, megtiltva, hogy Begum hazatérjen, és brit bíróságon indítson pert állampolgárságának visszaadásáért. Az indoklás szerint az igazságos jogi eljáráshoz fűződő jog nem ír felül más kritikus jelentőségű meggondolásokat, köztük a közbiztonság fenntartásának kormányzati kötelmét.

Begum jelenleg egy kelet-szíriai menekülttáborban él, fegyveres őrizet alatt. A fiatal nőt a The Times című konzervatív brit napilap kutatta fel és készített vele óriási vihart kavaró interjút 2019 februárjában. Begum, akinek ügye azóta is a brit sajtó figyelmének középpontjában áll, az interjúban elmondta: Szíriában férjhez ment az Iszlám Állam egy holland fegyvereséhez, akitől két gyermeke született, de mindkettő meghalt, főleg alultápláltságból eredő betegségekben. Begum az interjú készítésének idején harmadik terhességének kilencedik hónapjában járt, és nem sokkal később fia született, aki azóta szintén meghalt.

A brit legfelsőbb bíróság pénteki döntésének komoly precedensjelentősége van, mivel a brit kormány eddig 150 embertől vonta meg a brit állampolgárságot nemzetbiztonsági okokból.

The post Nem térhet haza az Iszlám Állam-tagsága miatt brit állampolgárságától megfosztott nő appeared first on .

Az orosz katonákat az amerikai fél figyelmeztette négy-öt perccel a Szíriában végrehajtott légicsapás előtt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

A Pentagon korábban közölte, hogy az Egyesült Államok Joe Biden felhatalmazásával légicsapásokat hajtott végre csütörtökön Szíriában a Katáib Hezbollah és a Katáib Szejjid as-Suhadá Irán-barát milícia létesítményeire. A támadás következtében a fegyveres csoportok 17-22 tagja vesztette életét, különböző források szerint. Ez válasz volt arra, hogy február 15-én az észak-iraki Erbílben található amerikai bázist rakétatámadás érte, amelyben egy, az amerikai hadsereggel szerződésben álló nem amerikai állampolgár meghalt, több amerikai pedig megsebesült.

Lavrov elmondta, arra készül, hogy rákérdezzen az amerikaiaknál, meddig kívánnak még Szíriában tartózkodni. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az amerikai jelenlét az arab országban illegitim. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg Washingtont, hogy kijátssza a “szeparatista kártyát” Szíriában, és még a humanitárius válság enyhítését és a helyreállítást is akadályozza az általa ellenőrzött területeken. Kifogásolta, hogy az amerikaiak olajat termelnek ki Szíriában.

“Vannak kommunikációs csatornáink az amerikaiakkal. A katonák vonalán ez a konfliktusmegelőzés (.), de a politikai-diplomáciai vonalon nagyon fontos lenne felújítani a kapcsolatokat. Bízunk benne, hogy az új kormányzat hamarosan kialakítja csapatait erre a célra” – mondta.

Marija Zaharova, az orosz külügymisztérium szóvivője határozottan elítélte a péntekre virradóra végrehajtott amerikai légicsapásokat, valamint Szíria szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására szólította fel Washingtont. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Moszkva figyelemmel kíséri a szíriai fejleményeket és folyamatos kapcsolatban áll Damaszkusszal.

Lavrov, aki pénteken fogadta Mohammad Haníf Atmar afgán külügyminisztert, közölte, hogy Moszkva érdekelt az Afganisztánról zajló párbeszéd folytatásában Washingtonnal. Mint mondta, a rendezési tárgyalások sikerének érdekében Oroszország fenn fogja a kapcsolatokat az olyan kulcsszereplőkkel, mint az Egyesült Államok, Kína, Pakisztán, India, Irán és a közép-ázsiai országok.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte készségét a “moszkvai formátumú” rendezési tárgyalások felújítására. Közölte, hogy Moszkva tájékoztatta Kabult a kormányellenes tálibokkal történt kapcsolatfelvételeiről. Lavrov segítséget ajánlott fel Afganisztánnak a kábítószer-kereskedelem elleni harchoz.

The post Lavrov: az orosz katonákat figyelmeztették az amerikai légicsapás előtt appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Jelentős siker, hogy a magánbiztonság mára önálló tudományterületté vált, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékének létrejötte, az ott zajló mesterképzés is igazol – mondta lapunknak a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) korábbi elnöke, jelenlegi alelnöke. Német Ferenc szerint számos kedvező folyamat indult el a hazai vagyonvédelmi piacon, azonban a vagyonőrök presztízse még jócskán elmarad attól, amilyet egyébként megérdemelnének.

— Hogyan értékeli a magyarországi vagyonvédelmi piac elmúlt tízéves fejlődését?
— A hazai piacon több irányban is átrendeződés kezdődött ebben az időszakban. Egyfelől elindult egy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezényelt tisztulási folyamat, amely főként a számlázási trükközések felderítésére, kiszűrésére irányult. Ennek következtében a nyomott vállalási árak mára kezdenek eltűnni a piacról. Fontos megjegyezni, hogy bár sokan nem így látják, de nagy szükség volt a rezsi­óradíj bevezetésére, amely a közbeszerzések esetében jogszabályban rögzített árat jelent. Ez pedig már gazdasági átrendeződést is generált. A munkaerőpiacon eközben azt láthattuk, hogy a jó vagyonvédelmi szakemberek vagy külföldre mentek dolgozni, vagy cégvezetők lettek. Míg korábban tömegével voltak kiváló munkaerők az ágazatban, ez mostanra fellazult.
Régebben szintén jellemző volt, hogy különböző rendvédelmi szervezetektől érkeztek szakemberek a vagyonvédelem területére, ma ez is jóval árnyaltabb képet mutat. Az ágazatban ezalatt szakmailag is sok minden megváltozott, így például a kormány igyekezett egy mederbe terelni a rendészeti területeken dolgozókat (halőrök, vadőrök, közterületfelügyelők stb.), de napjainkban például az önkormányzati rendészetekkel is szoros szimbiózisban dolgoznak a vagyonvédelmi cégek. Nagy szakmai sikerként értékelem, hogy a tíz éve még csak a Rend­őrtiszti Főiskola közrendvédelmi tanszékének altagozataként megjelenő magánbiztonsági ágazat mára önálló tanszékké nőtte ki magát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, és nem is csak alapszakként, hiszen a mesterképzés is elindult ezen a tudományterületen, az első doktorik már készülnek. Összefoglalva: a tudás, képzettség szempontjából még jobban kinyílt az olló, vagyis azok, akik felsőbb vagy vezető pozícióban dolgoznak ezen a területen, egyre komolyabb tudással rendelkeznek. Ezzel szemben az alsóbb szinteken még az is nehézséget jelent, hogy a cégek válogathassanak, kiválaszthassák az adott vagyon­őri munkára alkalmas munkaerőt.

— A szakma tisztulásának látja a piaci konszolidációt?
— Ki kellett derüljön, hogy az elmúlt húsz évben gyakran nagyon nagyra hízó cégek mögött nem minden esetben volt teljesen jogszerű a tevékenység. A hatóságok szerencsére mindezt rendbe teszik, tették. Az is látható, hogy a cégek szakmailag ugyan felkészültek voltak a legkülönfélébb feladatokra, hiszen nagy számban érkeztek rendészeti szakemberek a piacra, azonban a pénzügyi tudás hiánya sok problémát okozott. A vagyonvédelemben nem jellemző, hogy közgazdász professzorok túl gyakran kopogtatnának a biztonsági cégeknél. Eközben maguk a vállalkozások legtöbbször azt sem tudják megindokolni, hogy miért kerül annyiba a szolgáltatás, a szakmai tudás, amennyibe, sokáig csak protekcióval és személyes kapcsolatokon keresztül lehetett boldogulni, ha a piaci növekedés volt a szempont. Részben ennek is következménye, hogy a nagy külföldi cégek kivonultak a piacról, mivel nem tudták a mindennapi versenyben tartani ezt a fajta „rugalmasságot”. Ráadásul a hazánkban jelen lévő külföldi tulajdonú nagyvállalatok, kereskedelmi láncok már csak azért is magyar vagyonvédelmi céggel dolgoznak, sokszor szürkén foglalkoztatva az őröket, mert külföldön ilyen árszinten már nem lehet ezeket a szolgáltatásokat igénybe venni. Véleményem szerint ha a NAV kiterjeszti az ellenőrzéseket arra, hogy a megbízási díjból egyáltalán kigazdálkodható-e legalább a munkabér és annak járulékai, és ez a megbízó részéről irányulhat-e a bérek, járulékok megfizetésének elkerülésére, akkor sokat javulhat a helyzet, és még nagyobb tisztulás várható.

— Ön szerint milyen a vagyonvédelmi ágazat megítélése hazánkban?
— Óriási kudarcnak tartom, hogy a vagyonvédelmi szakma nem érte el azt a presztízst, megbecsülést, ami egyébként járna neki. A koronavírus-járvány alatt, illetve a karanténidőszakot követően számtalan fórumon megköszönték valamennyi rendőr, katona, egészségügyi és kereskedelmi dolgozó munkáját, tegyük hozzá teljesen megérdemelten. Azonban a vagyonőröket senki sem említette, pedig ők álltak a járvány idején is a kormányhivatalok ajtajában, az áruházakban, kereskedelmi egységekben, ők biztosították a tömegközlekedési járművek biztonságos működését. A köszönöm szó nem túl drága dolog, de az iparág ezt az egyetlen szót sem tudta kicsikarni. Én személy szerint köszönöm minden a szakmában dolgozónak a helytállását és kitartását. A vagyonőrök a rend és a biztonság „serpái”: amikor bekövetkezik a baj, akkor kiérkezik a helyszínre a TEK, a mentők, a rendőrség stb. De amíg ezek a szervek nem érnek ki a helyszínre, a vagyonőrök állnak helyt a stadionokban, az utcákon, a rendezvényeken. Ezért pedig hatalmas köszönet illetné meg őket.

— Véleménye szerint milyen mértékű kárt okozott a piacon a járványhelyzet?
— Igaz, hogy a rendezvények elmaradásával e területen megszűnt az igény az élő erős szolgálatra, de ne felejtsük el, hogy a vállalatok telephelyeit akkor is őrizni kellett, sőt a kereskedelmi egységekben még nőtt is a munkaerőigény. Úgy vélem, az ország teljes vagyonőri állományát tekintve nem lehet sokkal több öt százaléknál azoknak az aránya, akiknek a járványhelyzet miatt el kellett hagyniuk a pályát. Ezzel párhuzamosan egy olyan tendencia is kialakult, hogy a járvány miatt Nyugat-Európából tömegesen érkeztek haza a magyar munkavállalók, akik többek között a vagyonvédelemben próbáltak elhelyezkedni, így egy rövid időre munkaerő-túlkínálat is mutatkozott a piacon. Ezzel kapcsolatban az is gondot jelentett, hogy a megbízók sok esetben nem biztosították a szükséges és megfelelő védőfelszereléseket, amelyeket a vagyonvédelmi vállalkozásoknak maguknak kellett beszerezniük. A megbízók legtöbbször csúcsszínvonalú munkát várnak el, miközben színvonal alatti körülményeket biztosítanak.

— Ön három éve alelnökként segíti az SZVMSZK munkáját, miután tíz évig irányította a szervezetet. Nem hiányzik a poszt?
— Hálás vagyok a sorsnak, hogy már nem én vagyok a kamara elnöke, mivel a mostani vezetésnek olyan mennyiségű ütközést, konfrontációt kell kiállnia, amit én már nem vállalnék. A tíz év alatt háromszor választottak meg elnöknek, ezalatt négy miniszterünk volt, számtalan változást átéltünk, de a mindennapos harcnak is van határa, és most olyan emberre volt szükség a kamara élén, akinek van lelkiereje ezekhez a csatákhoz.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A vagyonőrök a rend és a biztonság „serpái” appeared first on .

A Tatabányai Törvényszék első fokon 17 év fegyházbüntetésre ítélt egy tatai férfit, aki késsel és baltával megölte a feleségét – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.

Borbély Veronika helyettes sajtószóvivő tájékoztatása szerint a férfi a bűncselekmény elkövetése előtt három héttel vette feleségül az áldozatot. Azt tervezték, hogy az asszony a gyermekeivel a férfi tatai ingatlanába költözik, hogy egy családként éljenek.

A nő 2019. augusztus 31-én meglátogatta a férfit, és onnan másnap délután szándékozott elmenni. Az elkövető másnap minden előzmény és ok nélkül egy baltával többször fejbe ütötte a feleségét, majd egy vadászkéssel három alkalommal mellkason szúrta. Az áldozat a helyszínen életét vesztette.

A Tatabányai Törvényszék előkészítő tárgyalásán 17 fegyházbüntetésre ítélte a férfit. A döntés nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, a védő és a vádlott enyhítésért fellebbezett.

The post Tizenhét év fegyházra ítélték a feleségét megölő tatai férfit appeared first on .

Felkerült a sajtóban Vlagyimir Putyin orosz elnök “szakácsaként” emlegetett Jevgenyij Prigozsin üzletember az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) körözési listájára, az elfogásához vezető információkért 250 ezer dollár nyomravezetői díjat ajánlottak – írta a The Moscow Times című orosz napilap.

Az FBI azzal vádolja az üzletembert, hogy a 2016-os amerikai választásokba és belpolitikába való beavatkozást célzó online kampányt folytató, Internetkutató Ügynökség nevű szentpétervári “trollfarm” támogatásával “az Egyesült Államok megkárosítására szövetkezett”. “Állítólag felügyelte és jóváhagyta a politikai és választási beavatkozási műveleteket, amelyeknek része volt az amerikai szerverkapacitás vásárlása, fiktív online személyiségek százainak létrehozása, illetve lopott amerikai személyazonosságok felhasználása” – emelte ki közleményében az ügynökség.

Az orosz elnökhöz közel álló oligarcha boszorkányüldözésnek nevezte ezt az intézkedést, s kijelentette, bűnbakként kezelik annak érdekében, hogy így tereljék el a figyelmet az Egyesült Államok belső válságairól. “Az amerikai társadalmat súlyos problémák terhelik: oligarchák és politikusok, akik kifosztják a költségvetést” – írta a Telegram-csatornáján.

Prigozsint sajtóforrások külföldön végrehajtott zsoldos- és internetes dezinformációs akciókkal hozták összefüggésbe. Azért nevezik Putyin szakácsának, mert Concord nevű catering cége rendezi a vacsorákat a Kreml számára. Az FBI figyelmeztetett: Prigozsint szoros szálak fűzik Indonéziához, Katarhoz és Észtországhoz is, így akár még a külföldre menekülése is elképzelhető. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda tizenhárom orosz állampolgárt vett fel a körözési listájára a 2016-os elnökválasztásba való beavatkozások miatt.

The post Felkerült “Putyin szakácsa” az FBI által körözött személyek listájára appeared first on .

Részben beismerő vallomást tett a csepeli buszon késelő férfi: elmondta, az SZFE-maszk miatt támadt a nőre.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken a rendőrségi honlapon azt írta: a XXI. kerületi Szent Imre téren, a buszon csütörtökön 7 óra 40 perckor egy férfi késsel megsebezte egy másik utas arcát. A mentők kórházba vitték a nőt, aki nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A BRFK a bűncselekmény felderítésére nyomozócsoportot hozott létre, az elkövető felkutatására hajtóvadászatot indított. A rendőrök a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható férfit pár órán belül azonosították, Ó. Bence ellen elfogatóparancsot adtak ki.

A rendőröknek nyolc órán belül sikerült elfogniuk a 37 éves férfit, akit közösség tagja elleni erőszak és súlyos testi sértés kísérlet megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki, őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatására.

A férfi részben beismerő vallomást tett, a kihallgatásán azzal indokolta tettét, hogy a nő olyan jelképet ábrázoló maszkot viselt, amellyel nem szimpatizál – olvasható a BRFK közleményében.

The post Az SZFE-maszk miatt támadt a nőre a csepeli buszon késelő férfi appeared first on .

A koronavírus-világjárvány okozta gazdasági válság ellenére is rekordot döntöttek tavaly a globális védelmi kiadások, az európai NATO-tagországok azonban még mindig nem teljesítik a szövetség által a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot – áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) éves jelentésében.

A patinás hadászati-védelmi kutatóintézet által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított idei elemzés (Military Balance 2021) kimutatja, hogy a globális védelmi kiadások reálértéken 3,9 százalékkal 1830 milliárd dollárra emelkedtek 2020-ban. Az 524 oldalas tanulmány szerint továbbra is az Egyesült Államok költi messze a legtöbbet védelemre: az amerikai katonai költségvetés tavaly a védelmi célokra fordított globális összeg 40,3 százalékát tette ki.

Ázsiában is folytatódott a védelmi kiadások emelkedése, bár az előző évinél valamivel lassabb ütemben: az ázsiai országok katonai célokra 4,3 százalékkal többet költöttek 2020-ban, mint 2019-ben. Tavalyelőtt 4,6 százalékkal emelkedtek a földrész védelmi kiadásai. Az IISS londoni elemzői kiemelik ugyanakkor, hogy Ázsia részaránya tíz év alatt meredeken emelkedett: 2010-ben az ázsiai gazdaságok az akkori globális védelmi kiadások 17,8 százalékát adták, ez az arány azonban tavaly már 25 százalék volt.

Az emelkedéshez Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben. A kínai védelmi költségvetés 2020-ban 5,2 százalékkal nőtt, és ez nominálértéken számolva nagyobb kiadásnövekedést jelentett, mint amennyivel az összes többi ázsiai ország katonai ráfordításai emelkedtek tavaly – áll a londoni elemzőműhely éves jelentésében. A tanulmány kiemeli, hogy az amerikai és a kínai védelmi költségvetés tavalyi emelkedése a globális katonai kiadások éves növekedésének csaknem a kétharmadát adta.

Az IISS csütörtöki jelentése szerint az 1830 milliárd dolláros tavalyi globális védelmi ráfordítás a világgazdasági szintű GDP-érték 2,08 százaléka volt a 2019-ben mért 1,85 százalék után. Az európai NATO-országok együtt számolt védelmi kiadásai azonban továbbra sem érték el a szövetség által célként kitűzött két százalékos GDP-arányos minimumot, annak ellenére sem, hogy a koronavírus-válság miatt a 28 európai NATO-tagállam együttes hazai össztermékének értéke a kutatóintézet becslése alapján átlagosan 7 százalékkal csökkent tavaly.

A londoni elemzőközpont számításai szerint az európai NATO-tagországok hazai össztermékük átlagosan 1,64 százalékát költötték védelemre 2020-ban, bár ez is növekedést jelent: 2014-ben ez az arány 1,25 százalék, 2019-ben 1,52 százalék volt.

Az IISS tanulmánya kiemeli, hogy az európai NATO-tagországok védelmi kiadásai reálértéken számolva tavaly csaknem 20 százalékkal meghaladták a 2014-es szintet, és a hazai össztermékhez mért kiadási arány 2020-ban a legmagasabb volt 2009 óta.

The post A koronavírus-válság ellenére is rekordot döntöttek tavaly a védelmi kiadások appeared first on .

Növekszik a terrorfenyegetettség Afrikában

Számos afrikai régiót sújtanak olyan erőszakos fenyegetések és cselekedetek, mint például emberrablások, templomok elleni támadások és szentségek meggyalázása, s leginkább érintett területek a Száhel-övezet egyes országai, illetve Mozambik északi része, Cabo Delgado környéke. Ezekben a régiókban fegyveres csoportok erőszakos támadásának erősödése tapasztalható, amelyek az Iszlám Államhoz köthetőek. Cabo Delgadóban a támadások 2017 októberében kezdődtek, melynek során ártatlan civileket fejeztek le, falvakat és városokat foglaltak el a dzsihadisták, több száz embert pedig elraboltak. A dzsihadisták a templomokat is felgyújtották, kolostorokat romboltak le és két apácát is elraboltak. Egyes becslések szerint az események kétezer halálesetet és több mint 600 ezer országon belső áttelepülőt eredményeztek.

Nemcsak a Mozambikban történtek ilyen mértékű támadások, hanem a Kongói Demokratikus Köztársaságban is. A CBN News nemzetközi tudósítója, George Thomas legutóbb arról számolt be, hogy 16 ember életét vesztette, amikor egy katolikus templom leégett. A templomot iszlám terroristák gyújtották fel, amikor megtámadtak egy falut az országban.

A Reuters beszámolója szerint február 14-én 13 polgárt és három katonát öltek meg a terroristák, amikor azok tüzet nyitottak amint beléptek a Bunia várostól mintegy 60 mérföldre délre fekvő Ndalya faluba. A falu az ország északkeleti részén található, Uganda közelében.

„Ezeket a túlnyomórészt keresztény közösségeket egy iszlám szélsőséges csoport támadja, egyértelmű azzal a céllal, hogy terjeszkedhessenek” – jelentette ki Illia Djadi, az Open Doors szóvivője. A Kongói Demokratikus Köztársaság lakossága ellen napi szinten történnek támadások: ártatlan férfiakat, nőket és gyermekeket ölnek meg a terroristák. Az elmúlt hónapban több mint 100 embert gyilkoltak meg, akiknek többsége keresztény volt.

Írta: Németh Csenge

EU vs. Kóservágás

Az Európai Unió Bírósága (European Court of Justice) nyilatkozatában fenntartotta, hogy a tagországok, a vallási közösségek jogainak sérelme nélkül és az állatok jogainak előmozdítása érdekében betilthatják a rituális (kóser és hálál) vágások gyakorlatát.

2017-ben Belgium flamand régiójában fogadták el azt a törvényt, amely szerint minden állatot a vágás előtt el kell kábítani, az EB döntésével ezt hagyta most helyben. Tette mindezt annak ellenére, hogy az ügyben illetékes EB-főtanácsadó korábban a törvény megsemmisítését szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy az nem felel meg az uniós jogszabályoknak. A törvény értelmében az említett régióban ellehetetlenült mind a zsidó, mind muszlim vallás számára fontos rituális vágás. A törvény továbbá jelentős hiányt idézett elő a kóser és hálál hústermékekből (Flandria legnagyobb városában Antwerpenben több tízezres zsidó közösség él), veszélybe sodorva ezzel az ott lakó zsidók és muszlimok megfelelő élelmezését.

Flandria-régió kormánya üdvözölte az ítéletet, Ben Weyts nacionalista állatjóléti miniszter szerint történelmet írtak, a Gaia állatvédő egyesület hasonlóan nyilatkozott, nagyszerűnek és egy 25 éves küzdelem csúcspontjának nevezve a bírósági döntés napját.

Az izraeli külügyminisztérium kemény hangvételű üzenetben ítélte el bíróság végzését: „Azon túl, hogy ez a döntés sérti az istentiszteleti és a vallásszabadságot Európában, amely az EU alapvető értéke, a zsidó közösségek számára is jelzi, hogy a zsidó életmód nem kívánatos Európában” – állt a minisztérium közleményében.

Egy belgiumi zsidó szervezet a demokrácia megtagadásának nevezte a döntést, amely nem tartja tiszteletben a kisebbségi csoportok jogait.

Írta: Hende Olivér

A bagdadi robbantás és az Iszlám Állam aktivitása

2021 januárjában az ISIS Afganisztán területén mutatott először jelentős aktivitást. Január 11-én az afgán titkosszolgálat megakadályozott egy merényletet Ross Wilson amerikai követ ellen Kabulban. Wilson viszonylag régóta célpontja a terrorszervezetnek, így egy bizonyos szintű készültség érvényben volt arra az esetre, ha tényleg megtámadnák. Az USA az esetre reagálva megerősítette elköteleződését a térség békéjének megteremtése iránt. A következő héten több kisebb lövöldözés és robbantás is történt Afganisztánban, a célpontok főként afgán hivatalnokok voltak, sokan közülük életüket vesztették.

Az ezt követő héten Irakban egy katonatiszt elhunyt pokolgép-robbantás következtében. Az iraki infrastruktúra sem maradt ki a támadásokból: egy nagyfeszültségű vezeték egyik tartóoszlopát semmisítették meg Bagdad közelében. A szakértők szerint ez is az ISIS gazdasági háborújának részét képzei, amelyet az iraki rezsimmel vív. Nigériában számos támadás érte az ország haderejét, az ISIS szerint több tucat katona öltek vagy sebesítettek meg.

Szinte napra pontosan három évvel az utolsó hasonló volumenű terrortámadás óta, január 21-én öngyilkos merénylők hajtottak végre robbantást az iraki főváros egy népszerű, használt ruhákat áruló piacán, a Tajarán téren.

A kettős öngyilkos merényletben legalább 32-en hunytak el és több, mint 100 ember sérült meg, akik kórházi ellátásra szorulnak. Bár egy ideig nem volt biztos, hogy ki felelős a történtekért, végül a támadást követő éjjelen az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a történteket.

Bár az iraki vezetés 2018-ban bejelentette, hogy legyőzték a dzsihadista csoportot, az elmúlt időszakban ehhez hasonló támadások bizonyítják, hogy az ISIS újból megerősödni látszik a térségben. A Tajarán téri robbantás épp Joe Biden amerikai elnök beiktatását követő napon történt, ami jelzésértékű, hiszen az amerikai hadsereg folyamatosan csökkenti jelenlétét a Közel-Keleten.

Az iraki biztonsági erők folytatják a küzdelmet az Iszlám Állam ellen, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Musztafa al-Kádimi miniszterelnök 28-i bejelentése, miszerint végeztek Abu Jaszer al-Isszávival, aki feltehetőleg az ISIS iraki hálózatának egyik vezetője volt.

A következő hetekben folytatódtak a merényletek a közel-keleti térségben. Szíriában egy katonákat szállító buszt, Afganisztánban több a hírszerző ügynökséghez tartozó épületet támadott meg az Iszlám Állam.

Írta: Ács Nóra és Patocskai Péter

Erősödik az Iszlám Állam Afrikában

„A gyerekkatonákat arra kényszerítik, hogy erőszakos kifejezést adjanak a felnőttek gyűlöletének” (Olara Otunnu)

A Boko Haram terrorszervezet januárban közzétett egy videót, melyben egy fiatal fiú, aki vélhetően maga is a terrorcsoport tagja, kivégzett egy keresztényként azonosított túszt. Ugyanebben a hónapban szintén Boko Haram felkelők rabolták el és végezték ki Lawan Andimi tiszteletest, a Nigériai Keresztény Egyesület elnökét.

A Boko Haram hűséget fogadott az ISIS-nak, magáévá téve annak ideológiáját, taktikáit, eljárásait, valamint a kalifátussal kapcsolatos vízióját. Az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Provinciájának (ISWAP – The Islamic State in West Africa) epicentruma Nigéria; ebben a térségben található a leghalálosabb és legaktívabb Irakon és Szírián kívüli ISIS provincia. Nigéria a világ tizedik legnagyobb olajkészletével, valamint az afrikai kontinens legnagyobb gazdaságával rendelkező országa; nem véletlenül található éppen itt az Iszlám Állam legfontosabb afrikai bázisa.

A 2020-as Globális Terrorizmus Index szerint, míg a terrorizmushoz köthető halálos áldozatok száma világszerte csökkent, addig Afrikában jelentősen megugrott az iszlamista terrortámadások száma. A tíz országból, ahol a terrorizmus okozta halálesetek számában a legnagyobb növekedés következett be, hét ország a Szubszaharai Afrikában található.

Írta: Nagy Abigél

Azeri zsidó katonák a hegyi-karabahi konfliktusban

Az Örményország és Azerbajdzsán közötti Hegyi-Karabah régióért folytatott konfliktus hosszú történetének legújabb állomása 2020. júliusában határvillongásokkal kezdődött. A szituáció érdekessége, hogy az azeri oldalon számos zsidó vett részt a harcokban.

Zamir Isayev rabbi elmondása szerint „Azerbajdzsánnak sok kisebbsége van: oroszok, keresztények, irániak, de még örmények is. Viszont a zsidókat nagyon hűséges és megbecsült szövetségesnek tartják. Mi nem csak egy vagyunk a sok kisebbség közül”. Ennek oka, hogy a zsidók a legősibb kisebbsége az országnak, így az ezer éve bevándorló népcsoport megkülönböztetett figyelemben részesül. Például Bakuban számos kóser étterem, egy zsidó óvoda, két általános iskola, hat zsinagóga, illetve számos egyéb közösségi intézmény működik. További érdekesség, hogy Azerbajdzsán az egyetlen olyan muszlim többségű állam, ahol a holokauszt megjelenik az iskolai tananyagban és nem jellemző sem a radikális iszlám, sem pedig az antiszemitizmus jelenléte.

A mintegy 8000 azeri zsidó többek között fontos szerepet játszik az ország hadseregének kiképzésében és a fegyverimport biztosításában. Ennek példája a 2018-as azeri-izraeli 5 milliárd dolláros fegyverszállítási szerződés vagy a két ország között létrehozott légihíd megléte. Ezek és a BESA elemzése szerint tehát kijelenthető, hogy Izrael a hegyi-karabahi harcok során folyamatosan fegyverekkel látta el Azerbajdzsánt.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Tüntetések a hindu nacionalizmus árnyékában

Indiában a Bhatariya Janata kormánypárt rendelkezései által szított gazdatüntetések mellett a hindu nacionalizmus továbbra is egy, a társadalom jelentős részét befolyásoló probléma. A Human Rights Watch közlése szerint, idén február 23-án történt egy éve, hogy a tavalyi delhi demonstrációkon a tüntetők elleni fellépés muszlimok ellen irányuló erőszakos cselekményekbe torkollt, amelyekben 53, többségében muszlim polgár sérült meg, vagy veszítette életét. Kiemelendő, hogy a tüntetők elleni, nagy részben rendőri erőszak csak a muszlim résztvevők ellen irányult, a kormánypárt szimpatizánsai ellen nem. A jelenleg zajló tüntetéseknek is vannak vallási vonzatai, amelyek India másik nagy vallási közösségének tagjait, a szikheket is érintik. A tüntetéseken számtalan, India északnyugati, szikh többségű Pandzsáb államából érkező gazda is részt vesz. Így a BJP döntései által kirobbantott, tavaly augusztus óta tartó tüntetéssorozat a hindu és a szikh lakosság közötti viszályt is még jobban elmélyítheti: az utóbbi időben a szikh lakossággal szemben is egyre többször lépnek fel hindu nacionalisták, és félő, hogy a gazdatüntetések nyomán a szikh lakosság ellen pogromokat indíthatnak.

Írta: Fuksz Emese

 A koronavírus és az ultraortodox töréspont – szakad Izrael társadalma

Az utóbbi időkben szinte hétköznapivá váltak az összecsapások az ultraortodox zsidó közösségek és a hatóságok között Izraelben. Az ultraortodoxokkal szembeni rendőri fellépésben sok izraeli az igazság megtestesülését látja. Számukra ez az ultraortodox közösség többévtizedes pozitív diszkriminációjának végét jelenti. Az izraeli törvények mindeddig lehetővé tették, hogy az ultraortodoxok kihagyhassák a kötelező sorkatonaságot, állami juttatásokból tartsák el családjaikat, mégis teljes jogú, politikai választójoggal rendelkező állampolgárokként élhessenek. „Ez egy évtizedek óta tartó vita” – fogalmaz Eli Paley, a jeruzsálemi kutatócsoport, a Haredi Közügyek Intézetének elnöke. „Állandó a feszültség a haredik és a társadalom többi része között, amely a zsidó identitással kapcsolatos legmélyebb kérdéseket érinti. Aztán jött a koronavírus, ami még tovább mélyítette ezeket a feszültségeket” – tette hozzá. Ezúttal azonban a kormány nem tudott különbséget tenni, a kérdés az volt, az ultraortodox közösségek képesek-e betartani az állami intézkedéseket a koronavírus járvány alatt?

A járvány több ultraortodox zsidó közösségből is pánikreakciót váltott ki: egyesek kritizálni kezdték a vírus miatt hatályba hozott intézkedéseket, mások tüntettek ellenük, de voltak közösségek, akik egyenesen magtagadták azok betartását. Szakértők szerint a viselkedésük nem meglepő, hiszen a vírushelyzet esélyt ad az ultraortodoxok számára, hogy elmélyüljenek gondolataikba és megkérdőjelezzék szerepük a közösségben. „Ezidő alatt olyan lehetőségekre is gondolhatnak, amelyekre a napi rutin során egyáltalán nincs idejük. Az egyik ilyen lehetőség a távozás, a közösség elhagyása”[1] – fogalmazott Gilad Malach, az Izraeli Demokrácia Intézet ultraortodox programjának vezetője. Israel Cohen, a népszerű ultraortodox politikai kommentátor is elismerte, hogy a koronavírus veszélyezteti az elzárt közösségek (pl. a haredik) vezetőinek irányítóképességét. „A koronavírus nem csak fizikai kárt okoz, hanem lelkit is” – fogalmazott.

Egy friss jelentés közben bebizonyította, hogy minden 73 ultraortodox, 65. életévét betöltött személyből egy elhunyt a koronavírus járvány következtében. A Shomrim izraeli oknyomozó újságíró nonprofit szervezet jelentése szerint a 65 év feletti ultraortodox lakosság 1,3%-a hunyt el eddig a járványban, szemben a hétköznapi, idős izraeli állampolgárokkal, ahol ugyanez az arány 0,27%. A legmagasabb arány az ultraortodox közösségeken belül a haredi zsidók között mérhető, ahol a lakosság 1,2%-a hunyt el eddig a vírusban. Mindeddig a kormány fellépése az ultraortodox közösségek intézkedésellenes lépéseivel szemben igen enyhének nevezhetőek. Elemzők szerint a Benjamin Netanjahu vezette kormány eddig azért nem büntette meg „renitens magaviselete” miatt pl. a haredi közösséget, ugyanis a kormánykoalíciójának instabil egyensúlya több ultraortodox képviselőtől is függ a parlamentben.

Koronavírusos esetek: összehasonlítás a haredi és az átl. izraeli lakosság között (Forrás: The New York Times/ Israeli Ministry of Health/ Israel Democracy Institute/ Israeli Central Bureau of Statistics)

Írta: Gönczi Róbert

Címlapkép: Pokolgépes merénylet Nigériában. Mubi, 2018. május 2.
2018. május 2-áb közreadott képen sűrű fekete füst gomolyog az északkelet-nigériai Mubi településén elkövetett pokolgépes merénylet helyszínén május 1-jén. A település mecsetjében végrehajtott kettős öngyilkos merénylet következtében legkevesebb 24 ember életét vesztette. Egyelőre egyik terrorszervezet sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként, ugyanakkor a Boko Haram dzsihadista szervezetet gyanítják a merénylet hátterében. (Forrás: MTI/EPA)

[1] A koronavírus válság előtti adatai az Izraeli Demokrácia Intézetnek bizonyítják, hogy az ultraortodox közösségeket elhagyó fiatalok száma évi mintegy 3000 főre rúgott, mely a járvány beálltával csak tovább nőtt.

A V&B 06 – Vallás és biztonság hírfigyelő, 2021. február bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Mára kevés olyan állam maradt a világon, ahol ne élne valamilyen kisebbség, a diaszpórában élő zsidóság pedig szinte mindenhol régóta megszokott jelenség. Ennek fényében nem meglepő, hogy az ellenük irányuló sztereotípiák, diszkrimináció, extrém esetekben gyűlölet is hosszú ideje részét képezi az adott közösség mindennapjainak. Az előző évszázadokban több alkalommal is üldöztetés érte a zsidóságot, cikkemben azonban az előző évtized történéseit igyekszem bemutatni. Mi fán terem az antiszemitizmus?

Kezdésként fontosnak tartom tisztázni az antiszemitizmus fogalmát, az összefüggések megfelelő értelmezése és a tévedések elkerülése végett. Az antiszemitizmus definícióját és magát a szót 1879-ben Wilhelm Marr német író alkotta meg, ezzel jellemezte korának zsidóellenes törekvéseit. A kifejezés ebben a formájában az izraelitákkal szembeni ellenérzések mellett néhány arab népcsoport ellenében tanúsított ellenszenvet is takarja, használata akkor helyes, amikor csak az előbbit igyekszünk egy szóban összefoglalni. Szinonimaként a judeofóbia és antijudaizmus szavak ismertek.

Kétségtelen, hogy az antijudaizmus egyik, időben legközelebbi és legismertebb csúcspontja a Holokauszt volt. Mindazonáltal le kell szögeznünk, hogy judeofóbia már jóval a XX. század előtt is létezett: Jellemző volt a görög és római civilizációra, a középkor emberére, és a XIX. században is. Utóbbiak ismeretében elmondhatjuk, hogy az ellenszenv ezen formája végigkísérte az emberiség történetét és a mai napig jelen van a társadalmakban. Az Egyesült Államok Kormányhivatalának 2015-ös jelentése szerint Franciaországban 101%-al nőtt az antiszemita cselekedetek száma az előző évhez (2014) képest. Ez a növekedés Európa többi országát is jellemzi, bár a mutatók államonként eltérőek. A Rágalmazás Elleni Liga (Anti-Defamation League, a továbbiakban: ADL) 2012-es kutatása is hasonló tendenciákat fedezett fel tíz vizsgált európai országban, köztük hazánkban is. Az ADL lényegében közvélemény-kutatást végzett, amely során a leggyakoribb sztereotípiákra kérdeztek rá. Eredményeik megmutatták, hogy az ellenszenv nem csupán az izraelita népességet érinti, hanem Izraelt is. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a kutatás nem osztályozza, nem sorolja szintekbe a válaszadókat antiszemita elköteleződésük szerint. Másik fontos motívum, amely az amerikai jelentésben is megjelent az, hogy antiszemita cselekedetként beszámították az Izrael állam létjogosultságát megkérdőjelező szó- és írásbeli megnyilvánulásokat is. A fenti eredmények, a számok hátterében a generációkon keresztül örökített előítéletek mellett a jobboldali pártok megerősödése is megtalálható. Az európai muszlim közösség tagjai között valamennyire markánsabban megfigyelhetőek az antijudaista nézetek. Egy 2011-es felmérés szerint közel 50% azok aránya köreikben, akik változó szinten ugyan, de gyűlöletet táplálnak a zsidósággal szemben.

Egy 2015-ös hollandiai eset kiválóan mutatja a muszlimok ellenszenvét a zsidósággal szemben. Több iskola is tartózkodó álláspontot vett fel a Holokauszt eseményeinek oktatásával szemben, mivel a muszlim diákok ellenezték ezt és különböző hozzászólásokkal zavarták az órákat. Wissam Feriani tanár külön kiemelte, hogy rendszeresek az olyan vélemények a tanulók részéről, amelyek a zsidókat teszik felelőssé a második világháború idején lezajló genocídium miatt. További kiváló szemléltetése a jelenségnek az a szintén 2015-ös svéd dokumentumfilm, amelyben a riporterek a tradicionális zsidó viseletnek számító kippát viselve sétáltak Malmö főként muszlimok lakta kerületeiben. A rejtett kamerás forgatást végül le kellett állítaniuk komolyabb testi sérelmektől való félelem miatt. A lépés indokolt volt, ugyanis jelentős mennyiségű szóbeli és kisebb mennyiségű tettleges atrocitás érte a stábot.

Komoly merényletek

A következő bekezdésekben néhány olyan esetet mutatok be, amelyek 2010 és 2019 között Európában történtek és legalább egy izraelita életét vesztette vagy megsérült az események folyamán, vagy a cselekmény eredeti célpontja tartozott a zsidó közösséghez. Az ügyek további közös jellemzője, hogy egyik sem baleset volt, tehát szándékos és gyűlöleten alapuló gyilkosságok és gyilkossági kísérletek szerepelnek a listán. A felsorolás sorrendje az időrendet követi, azonban az elemzés korlátai miatt a lista nem teljes.

2012 március 19-én Toulouse-ban az Ozar Hatorah zsidó felekezeti iskolában történt lövöldözés, amely során három tanuló és egy tanár vesztette életét, illetve egy diák súlyosabb sérülést szenvedett. A támadó reggel nyolc óra körül hajtotta végre a merényletet, abban az idősávban, amikor a lehető legtöbb személy tartózkodott az iskolánál, ugyanis ebben az időszakban teszik ki a szülők gyermekeiket. Szemtanúk szerint a merénylő robogóval menekült. A merénylet a második legtöbb emberéletet követelő izraeliták elleni támadás volt Franciaországban. A legtöbb áldozattal járó, hasonló jellemzőkkel bíró támadás 1982-ben történt. Nicolas Sarkozy, akkori francia kormányfő nemzeti tragédiaként jellemezte a Toulouse-ban történteket és esküt tett a támadó elfogására. Mohamed Mera, a fegyveres, aki végrehajtotta a merényletet a saját lakásában a rendőrséggel szemben kialakult tűzharc során vesztette életét. A francia rendőrség forrásai alapján az algériai származású francia állampolgár Mera kapcsolatban állt az Al-Kaida terrorszervezettel.

Szintén 2012-ben, szintén Franciaországban és szintén Toulouse közelében történt egy másik incidens is. További összefüggés, hogy a 17 éves áldozat abba az iskolába járt, amelynél azonos év márciusában az előbb tárgyalt lövöldözés történt. 2012. júliusában a Toulouse és Lyon között közlekedő vonaton eleinte csak verbálisan, később fizikailag is bántalmazta a fiatal fiút két támadója. A vonat utasai a fiú segítségére siettek. A támadók kilétét a vasút biztonsági szolgálata felfedte.

2015-ben szintén Franciaországban több túszejtés is történt, főként zsidók lakta kerületekben és kóser szupermarketekben, az egyik esetben négy túsz életét vesztette. Az eseményeket figyelve az Amerikai Zsidó Bizottság felhívta a figyelmet, hogy a Franciaországban terebélyesedő antiszemitizmus nem csupán a zsidóság problémája, hanem az egész társadalmat fenyegető jelenség. Az egyik túszejtő kapcsolatban állhatott a szintén 2015-ben történt, a Charlie Hebdo szerkesztőségében elkövetett mészárlás végrehajtóival.

2015 februárjában Koppenhágában történt egy támadás Krystalgade zsinagóga előtt, ahol egy harmincas éveiben járó zsidó férfi életét vesztette és két rendőr megsérült. A merénylet a hajnali órákban történt, az áldozat a zsinagóga biztonsági őre volt, aki a gyülekezet tagja is, támadója közelről fejbe lőtte. Az egyenruhások járőrök voltak, akik éppen arra jártak és intézkedést kezdeményeztek, amely tűzharcot eredményezett a támadóval. A dán izraelita közösséget sokkolták az események, egy ideig a helyi zsidó felekezeti iskola ideiglenes bezárását is, mivel újabb merényletektől tartottak.

Az év továbbra is 2015, a helyszín Milánó, Olaszország. November 12-én egy kóser pizzéria előtt egy arab származású támadó többször megszúrt egy fiatal zsidó férfit, helyi idő szerint este 8 óra 20 perc körül. Az esetnek komolyabb következményei nem lettek, az áldozat felépült sérüléseiből, a támadót néhány napon belül elfogták.

2019. október 9-én Németországban, egészen pontosan Halle városában érte támadás a helyi zsinagógát. Jom kippur idején, egy istentisztelet folyamán egy felfegyverzett férfi kísérelt meg bejutni az imaházba, ahol lövöldözni tervezett. A merénylet kivitelezésének kezdeti szakasza kísérteties hasonlóságot mutat az azonos év márciusában az új-zélandi Christchurch mecsete ellen elkövetett támadással, a fegyveres a mecset támadójához hasonlóan online közvetítette. Fontos különbség azonban, hogy a Halle-i agresszor nem jutott be az imádkozók közé, így nem volt lehetősége jelentősebb károkat okozni a zsidó közösség tagjaiban. A katonai ruhára emlékeztető viseletben megjelent férfi a sikertelen behatolást követően véletlenszerűen kezdett lövöldözni. Őrjöngése végül egy nő és egy férfi halálát okozta a közeli izraelita temetőnél, illetve egy gyorsbüfénél. A német bel- és igazságügy szélsőjobboldali terrorizmusnak titulálta az esetet, a támadónak kétrendbeli gyilkosságért és kilenc rendbeli gyilkossági kísérletért kellett felelnie.

A felsorolás távol áll attól, hogy teljes listaként jellemezzük. Nem egy olyan eset történt, amely a fentiekhez hasonlít, de az agressziónak más formái is felbukkantak, mint például a vandalizmus. A rongálás sok esetben fordult és fordul elő, de ezek bemutatását nem tartom relevánsnak, mivel hatásuk kevésbé permanens a fentebb tárgyalt személyi sérüléssel járó eseteknél. Mindazonáltal ez a jelenség is kifejezetten aggasztó, mert kiváló indikátora a fortyogó antiszemitizmusnak.

Ha vetünk egy pillantást a felsorolt incidensekre megfigyelhetjük, hogy a tetthelyek jelentős része Franciaországban található. Ez magyarázza azt a vándorlási hullámot, amely során többezer zsidó hagyta el Franciaországot és költözött Izraelbe 2014-ben és 2015-ben.

Az Atlanti-óceán túlpartján sem megnyugtatóbb a helyzet, sőt talán komolyabb kihívást jelent az antijudaista indulatok féken tartása. Egy 2011-es ADL-felmérés az USA-ban is kimutatta a judeofób nézetek gyakoriságának csekély mértékű növekedését a lakosság körében a 2009-es adatokhoz képest. Ugyanakkor a 2007-es és 2008-as számokat nem haladták meg az eredmények. A szervezet a legutóbbi ellenére elégedetlen volt a kimutatással, ugyanis véleményük szerint ez nem tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a toleráns társadalom kiépítésének érdekében tettek az Államokban.

Egy 2019-ben amerikai zsidók körében végzett felmérés azt mutatta meg, hogy Donald Trump elnöksége alatt kevésbé érezte magát biztonságban az Egyesült Államokban a megkérdezettek 73%-a, mint a megelőző időszakban. A válaszadók főként fegyvertartási politikát és az antiszemitizmus kezelését kifogásolták, illetve 60% meggyőződéssel vallotta, hogy az elnöknek valamekkora felelőssége volt a Pittsburgh-i és Poway-i zsinagógáknál történt lövöldözések esetében. Azok aránya is bőven 60% fölött volt, akik biztosak voltak benne, hogy a Trump ellen induló demokrata elnökjelöltek fogják támogatni a 2020-as választásokon. Némi forráskritikával élve, úgy gondolom, hogy ez az eredmény nem a pontos képet mutatja, mivel arányaiban szűk, mindössze 1000 fős mintát vettek alapul. Egy tágabb csoport megkérdezése objektívabb eredményt hozhatott volna, bár meglehet, hogy a 60% fölötti arányszámok nem mozdultak volna el sokkal.

Az említett Pittsburg-i és Poway-i merényletek között napra pontosan fél év telt el, Pittsburgh-ben 2018. október 27-én, Poway-ben pedig 2019. április 27-én lövöldözött egy fegyveres. A két eset között rengeteg hasonlóság figyelhető meg, ami nem meglepő, tekintve, hogy mindkét esetben zsinagógát ért a merénylet. Pittsburgh-ben a Tree of Life gyülekezet imaházába rontott be a merénylő, egy gépfegyverrel és további három pisztollyal felszerelkezve. Bent 11 zsidó hívő életét oltotta ki, további hat személy pedig sebesülést szenvedett a támadás során, a sérültek közül négyen a helyszínen jelenlévő rendőrök voltak. A rendőrség jelentései szerint tűzharc alakult ki a megérkező kommandós egység és a fegyveres között, amelynek következtében a merénylő az épületben elbarikádozta magát, majd később feladta a harcot. A 46 éves tettes, Robert D. Bowers megsérült a támadás során, az azonban kérdéses, hogy rendőrségi vagy saját fegyvere okozta sebeit. Bowers-nek 29 vádponttal kellett szembenéznie szövetségi szinten, amelyek között szerepel a szabad vallásgyakorlás akadályoztatása, a fegyverrel való visszaélés és a gyűlölet bűncselekmény is. Állami szinten a 11 rendbeli gyilkosságon túl 13 egyéb vádpontot hoztak fel ellene a tárgyalásokon.  Október 31-ére a szövetségi vádpontok már elérték a 44-et, a kiszabható legsúlyosabb büntetés a halálos ítélet vagy 535 év börtön (gyakorlatilag tényleges életfogytiglan) voltak. Az ítélet azóta nem született meg, de az államügyészek és a védők között folyamatos vita folyik a lehetséges büntetésről. A Pittsburgh-i merénylet az USA zsidóságát ért legtöbb áldozattal járó támadás volt a történelemben.

A Kalifornia állambeli Poway (San Diego-tól kb. 30 kilométer) zsinagógájába 2019. április 27-én hatolt be egy felfegyverzett férfi a kora délelőtti órákban. Bent gépfegyverével több sorozatot is lőtt, amely egy idősebb hölgy halálát és további három személy sérülését okozta. Maga a támadó jelentette be a történteket, alig pár mérföldre a zsinagógától fogták el. A hatóságok a 19 éves merénylőt a San Diego-i John Earnest-ként azonosították. Az elkövető feltehetően egy korábbi, 2019. márciusi gyújtogatásért is felelős, amely során egy közeli mecsetben keletkeztek jelentős károk. Legutóbbira az az interneten megosztott, jelentős mértékben antiszemita és anti-iszlamista nézeteket prezentáló dokumentum enged következtetni, melynek szerzője és feltöltője a Poway-i merénylővel megegyező nevet visel és az írásban lényegében felelősséget vállal a tűzesetért.  A merénylőt rengeteg, szám szerint 54, az előbbihez hasonló tartalmú vádpontban próbálták elítélni. Esetében szintén nem született még határozat, de a halálbüntetés szintén szóba jöhet a kaliforniai törvények értelmében.

A magyar helyzet

Habár Magyarországon az ADL 2012-es felmérése szerint kiemelkedően magas az antijudaista nézeteket vallók száma, a valóság némileg árnyaltabb. A TÁRKI 2013-as kutatása rávilágított arra, hogy ezen a kiemelkedően magas számon belül több csoport elkülönítése is szükséges. Így jött létre négy csoport: Szélsőséges antiszemiták (~7%), mérsékelt antiszemiták (~27%), nem antiszemita (~30%), besorolhatatlan (~36%). Ezen eredmények fényében elmondhatjuk, hogy a magyar lakosság nagyon kis hányada szélsőségesen antiszemita, illetve azok nagyobb része, akiket az ADL az antiszemiták közé sorolt csupán néhány sztereotípiában hisz. Hazánkban utoljára 1991-ben ért merénylet izraelitákat.

Következtetések

Az antiszemitizmus, mint probléma mindenképpen kezelendő jelenség, hiszen elmérgesedése a békés együttélést fenyegeti. Ahogy a felsorolt példák is mutatták, szélsőséges esetekben számos halálos áldozata is lehet ezeknek a nézeteknek. A megoldást a társadalom érzékenyítése jelentené, amelynek kivitelezése nagy kihívás. Utóbbi jelenlegi formája, amely során különböző emléknapok és megemlékezések, illetve a Holokauszt eseményeinek az iskolai oktatás keretein belül történő ismertetése folyamán igyekeznek empátiát kiépíteni nem bizonyult működőképesnek, sőt bizonyos esetekben a várt eredmény ellenkezőjét érték el (lásd: holland iskolák esete). Sokan próbálkoztak szimpátia-tüntetések szervezésével, (pl.: Angela Merkel német kancellár), viszont ezek eredményei sajnos nem permanensek. Látható viszont, hogy az önkéntesség miatt valamelyest célravezetőbb ez a módszer, mint a „nagyipari” tudattermelés.

Összegzésül: A világon mindenhol, ahol nagyobb létszámú zsidó diaszpóra él, ott előbb-utóbb az antiszemitizmus is felüti a fejét. A probléma forrása kvázi hagyományos, nagyon régi gyökerekre tekint vissza. Az utóbbi évtizedekben egy csomó kutatás próbálta feltérképezni, hogy milyen mértéket ölt a lakosság körében, ezek között voltak pontosabbak, részletesebbek és kevésbé akkurátus képet mutatók is. Attól, hogy végleges megoldást találjunk, véleményem szerint kifejezetten messze vagyunk, talán sohasem sikerül megszabadulnunk a társadalom békés együttélését fenyegető antiszemitizmustól.

 

Címlapkép: Berlin, 2018. november 8. A németországi zsidók elleni pogromok kezdetét jelentő úgynevezett kristályéjszaka 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés résztvevői a nácizmus 6 millió európai zsidó áldozatának emléket állító holokauszt-emlékmű betontömbjei között Berlinben 2018. november 8-án. Az antiszemita pogrom során náci aktivisták Németország-szerte több ezer zsidó üzletet, imaházat és zsinagógát dúltak fel, több száz zsidót megöltek vagy elhurcoltak. (Forrás: MTI/EPA/Omer Messinger)

 

A Antiszemitizmus az előző évtizedben bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.