You are here

Biztonságpolitika

Egy portsmouthi Sherlock Holmes-múzeumért kampányol Stephen Fry

Biztonságpiac - Thu, 03/11/2021 - 08:35
Stephen Fry felkarolta azt a kampányt, amely egy portsmouthi épület Sherlock Holmes-múzeummá alakításáért indult.

A színész, író és műsorvezető szerint a kiszemelt Edward-korabeli épület “ideális helyszíne” lenne a múzeumnak. A BBC News honlapja szerint azonban a városi tanács vezető kulturális tanácsosa “teljességgel alkalmatlannak” tartja az épületet a múzeum számára.

Arthur Conan Doyle, a Sherlock Holmes-regények írója Portsmouthban élt, és archívumainak egy része a közeli Portsmouth Múzeumban kapott otthont.

A város ezer lakója írta alá a petíciót, amelyben ellenzik, hogy a Sherlock Holmes-múzeumnak kiszemelt épületben, amely korábban irattár volt, tanácsi lakásokat alakítsanak ki. A kampány résztvevői azt akarják elérni, hogy a Lancelyn Green-gyűjtemény, amely Conan Doyle 14 ezer darabos kollekcióját tartalmazza, és jelenleg zömmel raktárakban pihen, az Edward-korabeli épületben kapjon helyet.

Fry számos Sherlock Holmes-hangoskönyvet készített, és szerepelt a Sherlock Holmes 2. – Árnyjáték című filmben is. A színész sürgette a városi tanácsot, hogy “ragadják meg a pillanatot, és hozzanak létre valamit, ami komolyan megnövelheti a város tekintélyét”. Mint hangsúlyozta, Holmes világszerte minden generáció számára igazi hős, és az iránta való csodálat csak tovább nő majd.

“Rajongók légióit vonzaná a világ minden tájáról a Holmesnak szentelt legnagyszerűbb archívum” – tette hozzá.

A városi önkormányzat kulturális tanácsnoka, Steve Pitt elismerte, hogy egy Conan Doyle-múzeum nagyon jó lenne a városban, de úgy vélte, hogy annak más helyszínt kell találni. A tanács tagjai jövő kedden vitatják meg a témát.

The post Egy portsmouthi Sherlock Holmes-múzeumért kampányol Stephen Fry appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Visszakapják a helyi rendőrségeket a polgármesteri hivatalok

Biztonságpiac - Thu, 03/11/2021 - 07:35
Visszakerül a helyi rendőrség a polgármesteri hivatalok alárendeltségébe – jelentette be Románia belügyminisztere.

Lucian Bode azt mondta: a vonatkozó határozattervezetet szerdán terjeszti az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) elé. Elmondta: a municípiumok országos szövetsége hivatalosan kérte a belügyminisztériumtól, hogy a helyi rendőrség ismét az önkormányzatok alárendeltségébe tartozzon.

A tárcavezető indítványozza ugyanakkor, hogy a közrendészethez átvezényelt mintegy hétszáz csendőr is kerüljön vissza saját egységéhez.

A helyi rendőrséget és a csendőrség egy részét a szükségállapot bevezetésekor helyezték a belügyminisztérium alárendeltségébe — írja az AGERPRES.

The post Visszakapják a helyi rendőrségeket a polgármesteri hivatalok appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Márciustól közfeladatot ellátó személynek minősülnek az útellenőrök

Biztonságpiac - Thu, 03/11/2021 - 06:35
Március elsejétől a büntető törvénykönyv szerint közfeladatot ellátó személynek minősülnek a Magyar Közút Nonprofit Zrt. útellenőrei és kezelői ellenőrei, így aki a munkájuk során bántalmazza, erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, vagy intézkedésre kényszeríti őket, az akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A társaság a közleményében azt írta: az útellenőrök rögzítik a közutakon a szükséges beavatkozásokat, ott vannak a baleseti helyszíneknél, segítenek a bajba jutott autósokon vagy állatokon, télen gyorskátyúzást végeznek, továbbá táblák és egyéb úttartozékok soron kívüli javításáról is gondoskodnak.

A kezelői ellenőr hatósági jogkörben eljárva a túlsúlyos és/vagy túlméretes tehergépjárművek ellenőrzését végzi a mérőállomásokon, illetve mobil egységekkel. Ennek során a közlekedés biztonságára veszélyt jelentő járművet visszatarthatja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig.

Kitértek arra is, hogy 2019-ben készítettek egy belső, reprezentatív felmérést, amelyet 1480 szakember töltött ki. Eszerint a nyilatkozók 88 százalékát sértegették már, több mint 20 százalékát megdobálták autókból paradicsommal, sörös dobozzal vagy műanyag flakonnal. Továbbá minden harmadik közutast “ledudáltak” már munkavégzés közben – olvasható a közleményben.

The post Márciustól közfeladatot ellátó személynek minősülnek az útellenőrök appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

A párját védte a nő, aki késsel okozott életveszélyes sérülést

Biztonságpiac - Thu, 03/11/2021 - 05:35
Őrizetbe vettek a rendőrök egy huszonhat éves nőt Pécsen, mert konyhakéssel mellkason szúrt egy férfit, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett – közölte a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrség honlapján olvasható tájékoztatás szerint a csütörtökről péntekre virradó éjszakán egy pécsi házban három férfi italozott, majd egy nézeteltérés miatt az egyikük megütötte a nő párját. A nő ezután egy konyhakéssel – életveszélyes sérüléseket okozva – mellkason szúrta a férje negyvenhét éves támadóját.

Az esetet követően pár órán belül elfogott nőt a rendőrök előállították, gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását. Ellene életveszélyt okozó testi sértés miatt nyomoz a megyei rendőr-főkapitányság.

The post A párját védte a nő, aki késsel okozott életveszélyes sérülést appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Korrupt közterület-felügyelőkre kért letöltendő börtönt az ügyészség

Biztonságpiac - Thu, 03/11/2021 - 04:35
Pár tízezer forintos kenőpénzért hunytak szemet szabálytalan területhasználat felett filmforgatásokon, éttermek, dohányboltok előtt azok a közterület-felügyelők, akik ellen vesztegetés miatt emelt vádat a Fővárosi Nyomozó Ügyészség és letöltendő börtönt indítványozott – tudatta a Fővárosi Főügyészség közleményben.

Az ügyészség szerint a két megvádolt közterület-felügyelő jogtalan előnyért cserébe széles körben megszegte hivatali kötelességét és ezért a 15 vádbeli esetben 25 ezer és 40 ezer forint közötti összeget kért. Az ügynek összesen 12 vádlottja van, a két közterület-felügyelő mellett vendéglátó egységek vezetői, rendezvényszervezők, reklámcég projektvezetője, dohánybolt tulajdonosa, és egy építési vállalkozó.

Az egyik vádpont szerint 2018-ban egy szervízcég ügyvezetője filmforgatásokhoz szerzett közterülethasználati engedélyeket. A forgatásokon azonban gyakran felmerült, hogy a tényleges forgatásra, parkolásra, területfoglalásra nem, vagy nem csak az előzetesen engedélyezett helyeken került sor, idő hiányában azonban újabb engedély beszerzésére már nem volt mód. Ezért a cégvezető megegyezett a két fővárosi közterület-felügyelővel, hogy ha egy adott filmforgatáson a területhasználati engedélyen túlterjeszkednek, akkor a két közterületfelügyelő jogtalan előnyért cserébe biztosítja a forgatás zavartalanságát, azt, hogy ne legyen ellenőrzés, bírságolás, akár más közterület-felügyelők befolyásolásának ígéretével is.

Az ügyészség összesen több mint húsz korrupciós bűncselekmény, több rendbeli hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

Az ügyészség a két közterület-felügyelővel, és azzal a cégvezetővel szemben, aki őket a filmforgatások helyszínével kapcsolatban több alkalommal megvesztegette, végrehajtandó börtönbüntetést indítványozott, a többi vesztegető esetében felfüggesztett börtönbüntetést.

The post Korrupt közterület-felügyelőkre kért letöltendő börtönt az ügyészség appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Belgiumban rendkívüli rendőri akció kezdődött

Biztonságpiac - Wed, 03/10/2021 - 16:35
Rendkívüli, több mint 1200 rendőr részvételével zajló akció kezdődött Belgiumban kábítószer-, különösen kokainkereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok felszámolására – közölte a helyi média.

Az ország legnagyobb nemzetközi kikötője, Antwerpen ügyészsége arról adott tájékoztatást, hogy a hajnalban kezdett akció az eddigi legnagyobb összehangolt és a legtöbb rendőr bevonásával végzett művelet Belgiumban. A razzia során már legkevesebb 200 házkutatást tartottak, nagyjából egy időben.

A művelet a kábítószer-kereskedelemmel, különösen a kokain értékesítésével foglalkozó, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szervezett bűnözői csoportok felderítését és felszámolását célozza – közölték.

A La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap kedd délután az illetékes antwerpeni ügyész tájékoztatására hivatkozva azt közölte, hogy az egész országra, de különösen az észak-belgiumi Antwerpen és az ország észak-keleti részében található Limburg tartományokra kiterjedő művelethez a nap folyamán további rendőri egységek csatlakoztak, így közel 1500 rendőr vett részt benne. Az összehangolt művelet során 48 embert állítottak elő, és több mint 1,2 millió euró készpénzt lefoglaltak.

Hozzátették, az átfogó akció nem csak a drogkereskedőket, hanem a velük együttműködő, pénzmosással foglalkozó bűnözőket, valamint a bűnelkövetést megkönnyítő, a csempészeket információkkal ellátó segítőket is célozta.

Naponta több száz óceánjáró hajón több ezer konténer érkezik a tengerentúlról Antwerpen kikötőjébe. A kokainkereskedelem szempontjából a belga kikötőváros Európa egyik fő bejáratának számít. A városban és a kikötőben folytatott drogkereskedelem gyakran vezet erőszakhoz, bűnözői csoportok közötti fegyveres összetűzésekhez. Tavaly Belgiumnak további három ország illetékes hatóságaival együttműködve, egy Antwerpenben talált, 2,8 tonna kokaint tartalmazó konténer lefoglalását követően sikerült felszámolnia egy kábítószer-kereskedő hálózatot. Idén, február második felében az antwerpeni kikötőben 7,2 tonna kokaint foglaltak le a helyi hatóságok. Ennek értéke több milliárd euró.

The post Belgiumban rendkívüli rendőri akció kezdődött appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Ha azt hiszed csak a regényekben van ilyen, tévedsz: elítélték a magát titkos ügynöknek kiadó csalót

Biztonságpiac - Wed, 03/10/2021 - 16:35
Nem jogerősen négy év börtönre ítélt a bíróság egy férfit, aki magas beosztású titkos ügynöknek adta ki magát és áldozatai bizalmába férkőzve több mint 26 millió forintot csalt ki a sértettektől – közölte a Debreceni Törvényszék szóvivője.

Dobó Dénes jelezte: az első fokon eljáró Debreceni Járásbíróság a vádlottat hat rendbeli csalás bűntette, egy rendbeli csalás vétsége, zaklatás vétsége, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt, halmazati büntetésül négy év börtönre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá csaknem 1,8 millió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság a lefoglalt lőfegyvert és lőszereket elkobozta.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a férfi magas beosztású titkos ügynök látszatát keltve, különböző valótlan okra hivatkozással nagyobb pénzösszegeket csalt ki a sértettektől úgy, hogy 2014-től 2017 őszéig fia ismeretségi körét felhasználva tehetősebb emberek közelébe férkőzött. Ennek során a férfi minden esetben magas rangú titkos ügynöknek, volt olyan, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Őrség (FRONTEX) vezetőjének adta ki magát, és rendszeresen hivatkozott széles körű kapcsolatrendszerére.

A férfi a legtöbbször azt állította, hogy az édesapja és édesanyja külföldi gyógykezelésére, műtétre kell a pénz, majd édesapja halálát követően a temetési költségekre kért pénzt. Az egyik sértett esetében a bizalmi viszonyt úgy is erősítette a vádlott, hogy a gyanútlan férfit magával vitte egy “általa irányított fedett akcióba”, így meggyőződhetett az állítása valódiságáról. A bizalmi viszony folytán a sértettek fizettek a vádlottnak, egyesek több alkalommal is nagyobb összegű kölcsönt nyújtottak a férfinak. A vádlott hat sértettnek összesen több mint 26 millió forint kárt okozott, amely nem térült meg, szándékában sem állt a pénzek visszafizetése.

A vádlott 2017-ben a fiától is kért kölcsön különböző pénzösszegeket, amit egy idő után a fiú már nem teljesített. Ezért 2017 augusztusa és novembere között a vádlott saját fiát mobiltelefonon rendszeresen zaklatta, csaknem százhetvenszer hívta fel azért, hogy pénzt adjon neki. A férfi az apja ellen zaklatás vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő. A férfi 2017. november 21-ei elfogását követően a rendőrök a házkutatás során a vádlott által bérelt lakásban, egy beépített szekrény tetején lévő nyílásban, engedély nélkül tartott lőfegyvert és 16 darab lőszert találtak.

Sal Ildikó bíró az ítélet indokolásában enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott büntetett előéletű, valamint a csalás “részben folytatólagos elkövetését”. A bíróság döntése nem jogerős, az ügyész az ítéletet tudomásul vette, míg a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik – közölte a szóvivő.

The post Ha azt hiszed csak a regényekben van ilyen, tévedsz: elítélték a magát titkos ügynöknek kiadó csalót appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Oltóbuszokkal is részt vesz a honvédség a védekezésben

Biztonságpiac - Wed, 03/10/2021 - 12:10
Oltással állítható meg a koronavírus-járvány, az átoltottság jelentheti a megoldást, a Magyar Honvédség oltóbuszokkal vesz részt ebben a programban – közölte a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Szilárd, az MH Béketámogató Kiképző Központban levő oltóbusznál, a határra induló katonák oltása közben tartott sajtótájékoztatón elmondta: az oltóbuszok február végén készültek el, és öt áll rendelkezésre. Az oltóbuszok nemcsak a honvédség, hanem a lakosság beoltásában is részt vesznek majd a jövő héttől.

Az oltóbuszok működtetésére ugyanaz az orvosi-egészségügyi protokoll vonatkozik, mint amit a lakosok az oltópontokon, a háziorvosoknál megszokhattak. Az oltóbuszok energiaellátását áramtermelő aggregátor segíti, tehát a jármű olyan helyen is rendelkezésre áll, ahol nem tud közvetlenül áramforráshoz csatlakozni. Az oltás után automata permetbefúvásos rendszerrel fertőtlenítik a járművet. Az emberek beoltás után az izolációs, megfigyelő sátorban várakoznak – ismertette.

Németh emlékeztetett arra, hogy a honvédség a vírus elleni védekezésben is – mint például ipari vagy természeti katasztrófák, nagy árvizek vagy a vörösiszap-katasztrófa esetén – kiemelkedő és nélkülözhetetlen módon veszi ki a részét. A járvány idején a katonák a határvédelemben, a járőrözés során, a kórházparancsnoki rendszerben, a kórházak adminisztratív segítésében, a készletgazdálkodás megszervezésében, az idősotthonok, a szociális otthonok, az iskolák és óvodák fertőtlenítésben is részt vettek, továbbá a beoltások során – sorolta.

The post Oltóbuszokkal is részt vesz a honvédség a védekezésben appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Ázsia 06 – Ázsia hírfigyelő, 2021. február

Biztonságpolitika.hu - Wed, 03/10/2021 - 10:30
Peking átalakítja a hongkongi választási rendszert

Xu Qiliang, a kínai Központi Katonai Bizottság alelnöke a hadsereg támogatásáról biztosította az Országos Népi Gyűlést (NPC) a hongkongi választási rendszer megreformálását illetően. A döntés a városban jelentős politikai hatalmat szerző ellenzéki erők térnyerését hivatott visszaszorítani, így hátráltatva a 2022-es választásokon való részvételüket is egyben. Az intézkedés elfogadásával várhatóan meg fog növekedni a pekingi befolyás alatt álló 1200 fős Választási Bizottság jogköre, amely – többek között – a város élén álló kormányzó megválasztásáért is felelős. Xiao Baolong, a Hongkongi és Makaói Ügyekért Felelős Állami Tanács elnöke szerint, „Azok, akik szemben állnak a hazafiakkal rombolják az egy ország két rendszer elvét és nem szabad megengedni számukra, hogy képviseltethessék magukat a Hongkongi Különleges Közigazgatási Régió politikai életében”. A 2020 nyarán elfogadott új nemzetbiztonsági törvény életbelépésével megkezdődött a kommunista pártvezetést kritizáló hongkongi személyek és szervezetek tevékenységének célzott ellehetetlenítése. A pekingi kijelentéseket mind az USA, mind az Európai Unió a jogállamiság aláásásaként és az 1997-ben elfogadott „egy ország két rendszer” elv megsértéseként értékelte.

Írta: Zernig Csombor

Cseh-magyar repülőgépeket vásárol a vietnami védelmi minisztérium

Tizenkét darab L-39NG sugárhajtású kiképző- és könnyű harci repülőgépet rendelt a vietnami védelmi minisztérium az Aero Vodochody Aerospace-től. A vállalat tavaly került a budapesti székhelyű Aero Investment Partners Zrt. tulajdonába, melynek részvényeinek 51%-át Tombor András üzletember, 49%-át pedig a cseh OMNIPOL csoporthoz tartozó AERO International birtokolja. A gépeket 2023 és 2024 között fogják leszállítani. A cseh védelmi minisztérium által tavaly bejegyzett modellből ez az eddigi legnagyobb megrendelés, a felek között a fegyverexporttal foglalkozó OMNIPOL közvetített. Utóbbi elnöke, Jiří Podpěra mérföldkőnek nevezte az üzletet az L39-NG-projekt számára. A gépeknek Vietnamon kívül a szenegáli légierő is biztos vásárlója, amely korábban négy példányra adott le rendelést. A repülős képzéssel foglalkozó RSW Aviation és SkyTech cégek 12, valamint 10 gép vételéről tárgyalnak jelenleg a gyártóval.

A szerződés értéke még ismeretlen, azonban a gépek mellett magában foglalja a pilóták, szerelők és oktatók kiképzését, pótalkatrészeket, valamint logisztikai felszereléseket és támogatást. Az L-39NG az L-39 kiképzőgép korszerűsített változata, amelyet 1970-ben helyeztek üzembe. Az új repülőgép számos újítást tartalmaz az eredeti kialakításhoz képest, többek közt modern üvegfülkével, továbbfejlesztett elektronikával és az amerikai Williams International által gyártott FJ44 turbofan motorral rendelkezik. Vietnam tavaly Oroszországból rendelt nagyobb teljesítményű Yak-130 sugárhajtásó kiképzőgépeket. Az Aero Vodochody szerint azért esett most az L-39NG-re a vietnami védelmi minisztérium választása, mert azok olcsón és megbízhatóan üzemeltethetőek.

Írta: Varga Domonkos Bálint

Drónhír

Pilóta nélküli repülőket vásárol az Egyesült Arab Emirátusok Kínától. A feltételezhetően 16 millió dolláros üzlet kettő fajta drónt foglal magába. A kínai NORINCO vállalat által fejlesztett Golden Eagle CR500 típusú drónból 10-15, míg az MR40 típusból 20 darabot tervez vásárolni Abu Dhabi. Az MH40 közel 30 percet képes a levegőben tölteni egy 5 km-es sugárban főleg felderítési feladatok ellátására alkalmas. A CR500 már 5 órát bír a levegőben, és célmegjelölésre, kommunikáció átjátszására képes, de rakétákkal is felszerelhető.

Az üzlet nagyban köszönhető annak, hogy a kínai NORINCO és az Abu Dhabiban bejegyzett International Golden Group közös kutatás és fejlesztés programot hozott létre, mely a helyi igények kielégítését helyi kapacitásokkal való kutatással és fejlesztéssel kívánja kielégíteni. Ezen program gyümölcseit mutatták be a 2020-sa IDEX-en a pilóta nélküli repülő eszközökre fókuszálva, ahol egy meg nem nevezett tisztviselő a fenti drónüzletet ismertette.

Írta: Kertai Zoltán Péter

Eszkalálódó erőszak Mianmarban

Továbbra sem csillapodtak az összecsapások Mianmarban. Az elmúlt hetekben a biztonsági erők a könnygáz- és a különféle villanó- és kábító gránátok mellett nem egyszer használtak éles lőszert a tüntetők ellen Yangon, Dawei, Mandalay, Myeik, Bago és Pokokku városaiban.

Február utolsó napjaiban országszerte több ezer ember vonult az utcákra, és rövidesen heves összecsapások alakultak ki a tiltakozók és a kormányerők között. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának nyilatkozata szerint csak a február 28-i napon mintegy 18 halálos áldozatról és 30 sérültről érkezett információ. Ugyanakkor a külföldön élő burmaiak által működtetett Democratic Voice of Burma oldalán található adatok szerint vasárnap 22 ember halt meg, 10 kritikus állapotban van, és további több száz sérült meg. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint „Nem szabadna éles lőszert használni a tömeg irányítására és feloszlatására” – valamint „minden halálesetet és súlyos sérülést azonnal és pártatlanul ki kellene vizsgálni.”

Március 3-án, szerdán további 38 személy vesztette életét, amely az eddigi legmagasabb szám a puccs kezdete óta. Közöttük van egy 14 éves fiú és egy 19 éves lány, akik az utcán vesztették életüket, mikor a biztonsági erők tüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala összesen mintegy 54-re teszi azoknak a számát, akik az erőszak áldozatául estek, valamint 1700-ra, akiket letartóztattak az elmúlt egy hónap során.

Az egy hónapja tartó rendszerellenes megmozdulások azt követően alakultak ki, hogy február elején a hadsereg váratlanul átvette a hatalmat Mianmarban, és az ország demokratikusan megválasztott vezetőit házi őrizetbe helyezte. Az elmúlt hetekben az eleinte szórványosan kialakuló megmozdulások nyomán az utcák csataterekké változtak az ország több városában. A puccsot követő hetekben a mianmari hadsereg a 2020-as thaiföldi tüntetésekből tanulva a „kivárásra játszott”, és reménykedett abban, hogy egy idő után maguktól alábbhagynak a tiltakozások. Úgy tűnik a negyedik hétre ez a türelem elfogyott, és nem vonakodnak fegyveresen fellépni az utcára vonuló polgárokkal szemben.

Drámai felszólalás az ENSZ Közgyűlésen

Az egész világon komoly figyelmet kapott Kyaw Moe Tun, Mianmar állandó képviselője az ENSZ-ben, aki a jelenleg háziőrizetben lévő Aung Szan Szú Csí kormánya nevében szólalt fel a Közgyűlésen. Beszédében nyilvánosan elítélte a katonai puccsot, valamint felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a Biztonsági Tanácsot, és a nemzetközi közösséget, hogy „bármilyen szükséges eszközzel, de lépjen fel a mianmari katonai junta ellen.” Drámai felszólalását az ellenállók jelképével, három ujjának magasba emelésével zárta. Habár bátorságát többen méltatták, másnap a mianmari állami televízió Kyaw Moe Tunt hazaárulónak bélyegezte, és a junta azonnali hatállyal visszavonta az ENSZ képviselői megbízatását. Mivel az ENSZ nem ismeri el hivatalosan a katonai juntát, valamint nem kapott hivatalosnak tekinthető értesítést Kyaw Moe Tun képviselői státuszának változásáról, így a bátor képviselő vélhetően továbbra is megtarthatja állását. Ha a Min Aung Hlaing tábornok vezette junta mégis megpróbál új állandó képviselőt küldeni az ENSZ-be, az komoly vitához vezethetne akár a Biztonsági Tanácsban is. Az ENSZ főtitkár különleges követe, Christine Schraner Burgener figyelmeztette a 193 tagot számláló Közgyűlést, hogy egy ország se ismerje el legitimnek a februárban puccsal hatalomra került katonai juntát. Habár az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciók bevezetésével is hangot adott tiltakozásának, Oroszország és Kína továbbra is Mianmar belügyének tekinti a februári puccsot. Kyaw Moe Tun szombati menesztésére válaszul a korábbinál hevesebb megmozdulások kezdődtek, amelynek több tucat sérültje és halálos áldozata lett.

Írta: Szomolányi Szabolcs

Tüntetések Ázsiában

Az elmúlt időszakban ismét százezrek vonultak tüntetni – az ázsiai utcákra és digitális térbe egyaránt. Katmandutól Delhig, Bangkokon és Yangonon át indultak – és folytatódtak – mozgalmak az emberi jogok tiszteletben tartásáért. Katmanduban a nők az erőszak és a „mélyen gyökerező patriarchális gondolkodásmód” megszüntetését követelik. Mianmarban, Yangon utcáin, Aung San Suu Kyi szabadon bocsátásáért tüntetnek. Indiában továbbra is országszerte tiltakoznak a (vallás, jövedelem és kasztrendszer sajátosságaiból adódóan különösen kiszolgáltatott) mezőgazdasági termelők, Indonéziában a számítógépes megfigyelés és a megbélyegzés ellen küzdenek az aktivisták.

A Nepáltól Mianmarig terjedő, a jelek szerint külön érdekek által motivált mozgalmaknak egy közös vonásuk van: polgárok vezetik őket, alulról felfelé szerveződnek, a társadalom alapjaiból emelkednek ki, diákok, anyák és gazdálkodók egyenlően gyakorolják a békés tüntetéshez való jogukat. Azt is megfigyelhetjük, hogy erre válaszul gyakran alkalmaznak ellenállást vagy erőszakot a kormányok.

“Annak ellenére, hogy a katonaság megpróbálja letartóztatni az embereket, a mianmari tüntetők száma megsokszorozódott” – írja az Ázsiai Fejlesztési Szövetség (ADA). A délkelet-ázsiai államszövetségben a február 1-jei katonai puccs elleni kampányok, ehhez kapcsolódó tüntetések és polgári engedetlenség az elmúlt évtizedek legnagyobbjainak tekinthetőek. Az egészségügyi szakemberek, az egyetemisták és a dolgozók a katonai diktatúra végleges megszüntetését követelik, több ezren kérik Aung San Suu Kyi civil vezető szabadon bocsátását.

Indonéziában „kibertámadások történtek a COVID-19 kezelésében kormányzati politikát kritizáló aktivisták ellen. Egy aktivista WhatsApp-fiókját feltörték, majd zavargások és gyűlöletkeltések felbujtásával vádolták meg. Az internetes támadások és a feltörési kísérletek az újságírók közösségi média-fiókjait is megcélozták” – nyilatkozta Tatat Sukarsa, az Indonéz Fejlesztés Nemzetközi Civil Fórumának (INFID) tagja. A délkelet-ázsiai szólásszabadság hálózat (SAFEnet) ellenőrzése alapján több aktivista, munkavállaló és egyetemi hallgató ellen történt digitális támadás a koronavírus-járvány indonéziai kitörése óta. Ezeket feltört Instagram-fiókok, WhatsApp-számok átvétele, Twitter-fiókokba történő bejelentkezési kísérletek és egyéb online fenyegetések jelentették. Egy friss felmérés szerint az indonéz lakosság közel 70%-a tart attól, hogy online kifejezze véleményét.

Nepál-szerte nők szerveznek felvonulásokat, hogy tiltakozzanak a nemi erőszak és szexuális zaklatási esetekkel szemben, amelyekben nem történt letartóztatás. A tüntetők egy közelmúltbeli kormányzati javaslat ellen is tiltakoznak, amely előírja, hogy a nők külföldi utazáshoz engedélyt kell kérjenek a helyi önkormányzattól és családjuk férfi tagjaitól. A Facebooktól a TikTokig az aktivisták online harcolnak, hogy tiltakozzanak és javaslatot tegyenek megoldásokra.

„A digitális aktivizmus továbbra is angol nyelven zajlik, ennek ellenére most sokan próbálnak információkhoz jutni nepáli nyelven és hazánk számos más őshonos nyelvén. Sok munka van még hátra, és az a tapasztalat, hogy néha a digitális tér állandósíthatja az egyenlőtlenségek mintázatát, amelyeket megpróbál törni” – nyilatkozta Jesselina Rana, a 25 éves katmandui aktivista, akinek munkásságához fűződik a Nepali Feminist digitális platform kialakítása.

Az ázsiai-csendes-óceáni térségben teret nyerő mozgalmak mind a múltbéli, mind a jelenlegi trendek és geopolitikai áramlatok eredményei. A polgárok napjainkban nemcsak az utcákon, hanem a digitális térben is törekszenek a tartós, társadalmakat átformáló eredmények elérésére.

Írta: Györgyi Dominika

Címlapkép: Mianmari puccs. Mandalaj, 2021. március 8.
A puccs ellen tüntetők a megbuktatott Aung Szan Szú Kji mianmari államtanácsos (kormányfő) szabadon bocsátását követelik a mianmari Mandalajban 2021. március 8-án. A hadsereg február 1-jén vette át a hatalmat Mianmarban, és azóta folytatódnak a tiltakozások a biztonsági erők egyre brutálisabb fellépésének ellenére is.
(Forrás: MTI/EPA/Kaung Zav Hein)

A Ázsia 06 – Ázsia hírfigyelő, 2021. február bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

Öt vádlott életfogytiglanit kapott az ankarai orosz nagykövet 2016-os meggyilkolásával kapcsolatban

Biztonságpiac - Wed, 03/10/2021 - 07:35
Öt vádlottat súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt kedden egy ankarai bíróság abban a perben, amely az Andrej Karlov volt törökországi nagykövet ellen 2016 decemberében elkövetett merénylettel kapcsolatban folyt – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A 62 éves orosz diplomatát egy ankarai fotókiállítás megnyitóján, televíziós kamerák előtt lőtte le egy 22 éves, szolgálaton kívüli, civil ruhát viselő török rendőr. Mevlüt Mert Altintas iszlamista és a szíriai Aleppó elleni akkori orosz légi offenzívát felemlegető jelszavakat kiabált, mielőtt a török hatóságok végeztek vele.

A gyilkosság ügyében 2019 januárjában indult per. A vádirat értelmében a merénylet mögött az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok és az ő nemzetközi hálózata állt, amelyet a török vezetés Fethullahista Terrorszervezet (Fethullahci Terör Örgütü, FETÖ) néven fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított a 2016 júliusában történt puccskísérletet követően.

Az ítélethirdetésen három emberre az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete, valamint terrorista céllal elkövetett szándékos emberölés miatt kétszeresen súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki a bíróság. Két emberre segédkezésért egyszeresen súlyosbított életfogytiglanit, illetve további 15 év börtönt róttak ki. Utóbbiak között volt egy korábbi török hírszerző tiszt is, aki információkat szolgáltatott Karlovról a Gülen-mozgalomnak.

Törökországban az életfogytiglani súlyosbított változata egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. A per nyolc vádlottja rövidebb börtönéveket kapott, hat embert pedig felmentett az ítélőszék. Kilenc vádlott aktáját leválasztották a perről, köztük Gülenét is.

A hivatalos török álláspont szerint a gülenista hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be a török közszférába, és párhuzamos államot építettek ki egyebek mellett a rendőrségen belül is. Gülen tagadta, hogy ő állna Karlov meggyilkolásának hátterében, amikor felmerült a neve az esettel kapcsolatban.

Moszkva és Ankara a történtek nyomán egyaránt a két ország közeledése és az együttes szíriai rendezési kísérlet elleni provokációnak minősítette a merényletet.

A török fővárosban Andrej Karlovról nevezték el azt az utcát, ahol az orosz nagykövetség található.

The post Öt vádlott életfogytiglanit kapott az ankarai orosz nagykövet 2016-os meggyilkolásával kapcsolatban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Korrupt autópálya-rendőröket ítéltek letöltendő börtönre

Biztonságpiac - Wed, 03/10/2021 - 06:35
Korrupt autópálya-rendőröket ítélt jogerősen letöltendő börtönre a Fővárosi Törvényszék – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség.

A büntetőeljárás a Győri Regionális Nyomozó Ügyészségen indult. A vád szerint 2018 szeptembere előtt a lébényi autópálya-rendőrök az M1-es autópálya Győr-Moson-Sopron megyei szakaszán járőrszolgálatuk alatt rendszeresen pénzt kértek külföldi tehergépkocsik és turistabuszok vezetőitől. Az ügyészség egy korábbi közleménye szerint a vád lényege, hogy a korrupt rendőrök kül­föl­di teher­gép­ko­csik és turis­ta­bu­szok veze­tő­it ellen­őriz­ték, és pénzt kértek azért, hogy a vezetők továbbmehessenek, illetve szabály­ta­lan­sá­g ese­tén azért, hogy mel­lőz­zék velük szemben a fele­lős­ség­re vonást. A jár­őrök főként ukrán, bol­gár, román, lát­ha­tó­an túl­sú­lyos járműsze­rel­vé­nye­ket állí­tot­tak meg, s 20 és 50 euró közöt­ti össze­gért a szük­sé­ges intéz­ke­dé­sek meg­té­te­le nél­kül továbbenged­ték őket.

A tényállás bizonyításához szükséges bizonyítási eszközöket az ügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésével szerezte be. A tényállást a gyanúsítottak egyike sem vitatta. Az ügyészség egyezséget kötött a gyanúsítottakkal, akik ennek részeként tényfeltáró vallomást tettek és beismerték bűnösségüket.

Egy korábbi közleményében tudatta az ügyészség, hogy az egyez­sé­gek alapján vád­ira­tá­ban azt indít­ványozta: a bíró­ság az elő­ké­szí­tő ülé­sen az elkö­ve­tő­ket bün­te­tő­jo­gi fele­lős­sé­gük ará­nyá­ban ítélje két-három év vég­re­haj­tan­dó bör­tön­­re, köz­ügyek­től eltil­tás­ra és pénz­bün­te­tés­re, valamint ren­del­jen el vagyon­el­kob­zást velük szem­ben jog­ta­lan gaz­da­go­dá­suk össze­gé­ig.

A Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folyt büntetőügyben március elején tartott előkészítő ülést, amelyen az összes vádlott a vádirati tényállással egyezően elismerte felelősségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.

Az előkészítő ülés eredményeként a bíróság március 5-én meghozott végzésével a korábban megkötött egyezségeket jóváhagyta és meghozta ítéletét, amely valamennyi vádlottnál megegyezett a vádiratban tett büntetési indítványokkal. Az ítéletet a vádlottak és védőik, továbbá az ügyészség is tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Korrupt autópálya-rendőröket ítéltek letöltendő börtönre appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Beismerte tettét a kislángi kettős gyilkossággal gyanúsított férfi

Biztonságpiac - Wed, 03/10/2021 - 05:35
Részletes beismerő vallomást tett a nyomozóknak az a 26 éves férfi, akit a vasárnapi, kislángi kettős gyilkossággal gyanúsítanak – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a rendőrség emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást az ügyben. A nyomozás adatai szerint a férfi vasárnap hajnalban a Fejér megyei Kislángon, a kerítésen átmászva bejutott egy Szabadság utcai ingatlan területére, majd az udvaron található füstölőből házi húskészítményeket próbált ellopni, de megzavarta őt a házban élő 81 éves nyugdíjas férfi és annak 73 éves élettársa, aki megpróbálta megakadályozni, hogy az elkövető elmeneküljön az ellopott áruval. Ezért a 26 éves férfi egy késsel több alkalommal megszúrta a két idős embert, akik olyan súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy a helyszínen életüket vesztették.

Az elkövető a holttesteket az udvaron lévő vízóraaknába rejtette, és faágakkal takarta le őket, majd elmenekült a helyszínről. A rendőrök a bejelentést követően perceken belül a helyszínre érkeztek, majd egy órán belül azonosították és elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfit, akit őrizetbe vettek és kezdeményezték letartóztatását.

The post Beismerte tettét a kislángi kettős gyilkossággal gyanúsított férfi appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Tíz tonna illegális fémhulladékot foglalt le a NAV

Biztonságpiac - Wed, 03/10/2021 - 04:35
Öt helyszínen tíz tonna illegális fémhulladékot foglaltak le a pénzügyőrök debreceni és nyíregyházi illegális fémtelepeken – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A közlemény szerint a pénzügyőrök kockázatelemzés alapján Debrecenben és Nyíregyházán olyan helyszíneket ellenőriztek, ahol felmerült a gyanú illegális fémkereskedelemre és tárolásra. Az egyik ingatlan tulajdonosa a közösségi hálón is hirdette illegális tevékenységét, amire a NAV munkatársai is felfigyeltek.

Az ingatlanok tipikus fémkereskedelmi telephely képét mutatták, azokon halomban állt a háztartási fémhulladék és a bontott gépjárműalkatrész. Az ellenőrzésen kiderült, hogy az ingatlanokon lévő mintegy tíz tonna fémhez illegális fémkereskedelmi tevékenység útján jutottak hozzá.

Az ingatlanok tulajdonosai több mint hárommillió forint fémkereskedelmi, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi bírságra számíthatnak. A fémhulladékot az eljárás végén a NAV elektronikus árverésen értékesíti – tudatta a vámhivatal.

The post Tíz tonna illegális fémhulladékot foglalt le a NAV appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Afrika 01 – Afrika hírfigyelő, 2021. feburár

Biztonságpolitika.hu - Tue, 03/09/2021 - 19:03
Kedves Olvasók!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy első alkalommal elindul az Afrika hírfigyelő, amely havonta jelentkezik aktuális és releváns hírekkel a Száhel-övezettől egészen Fokvárosig. Az írásokat az Afrika műhely tagjai állítják össze gazdasági, biztonságpolitikai, valamint bel- és külpolitikai témakörökben. A tagság aktívan kutatja Afrika jelenét és múltját, ezzel megpróbálva felfedni a kontinenst terhelő egyes kihívások eredőit és felvázolni milyen kiutak létezhetnek az egyes országok számára. Afrika a lehető legtöbb összetevőt tartalmazó képlet, amelyben az egyes ismeretlenek megfejtéséhez több tudományterület tudásanyaga szükséges. Az ebben való eligazodáshoz igyekszik segítséget nyújtani csapatunk, remélve, hogy ezen célunk sikeres lesz és népszerűsíthetjük Afrikát nem csak a tudományos, de a hétköznapi közbeszéd szintjén is.

Kovács Ádám
(műhelykoordinátor)

 

Ruanda – Bíróság előtt a Hotel Ruanda hőse

Paul Rusesabagina neve sokak számára ismerős lehet, a ruandai politikus ugyanis komoly szerepet játszott a kilencvenes években a ruandai mészárlások idején, amikor menekülteket bújtatott a tömeg elől. Történetét a 2004-ben készült Hotel Ruanda című film is megjeleníti. 2020 augusztusának végén egy dubai tartózkodás során tartóztatták le terrorizmus vádjával.

A meghallgatások idén februárban kezdődtek, összesen tizenkét vádpontot illetően kell Rusesabaginának tisztáznia magát. Ezzel kapcsolatban a politikus családja kifejezte aggodalmát a bebörtönzött családfő iránt, tartva attól, hogy a börtön rossz körülményei súlyos egészségügyi károkat okoznak az idős férfinak.

Carine Kanimba, Rusesabagina lánya a letartóztatással kapcsolatban a belga hatóságokhoz fordult, mivel a család úgy érzi, alaptalanok a vádak és méltatlanok a fogvatartási körülmények, így tisztességes tárgyalásról sem lehet szó. A hatalmon lévő ruandai elnök, Paul Kagame diktátori uralma miatt jogos az aggodalom az idős politikus életét illetően. Belgium diplomáciai úton igyekezett segíteni Rusesabagina egészségügyi támogatását, különféle gyógyszereket és szakértő orvosokat próbálva beküldeni hozzá, melyek azonban a beszámolók szerint nem értek célba.

Rusesabagina kapcsán előrelépést jelentene, ha Belgium és Ruanda meg tudnának egyezni a kiadatásban, így a per belga földön zajlana. Erről azonban egyelőre nem született megállapodás.

Uganda – Dominic Ongwen, a gyerekkatonából lett háborús bűnös

Dominic Ongwen, korábbi gyerekkatona és LRA – tag, 2021. február 4-én bűnösnek találtatott 61 rendbeli háborús bűnök elkövetésében a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt, így életfogytig tartó bebörtönzésre számíthat. A bűnlajstrom többek között gyilkosságot, kínzást, nemi erőszakot és gyerekkatonák alkalmazását foglalta magába, 2002 és 2004 között. Az ítélet történelmi jelentőségű, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság első ízben hozott a Lord’s Resistance Army – hoz kapcsolható döntést.

Ongwennel kapcsolatban gyakran előkerül az a nézőpont, mely szerint a korábban gyerekkatonaként szolgáló fiatalember olyan súlyos lelki sebeket szerzett, amelyek birtokában felnőttként képtelen volt helyes erkölcsi morállal tekinteni az általa elkövetett bűnökre, egyszerűen nem érezve azok súlyát.

Az ügy azonban korántsem került lezárásra, ugyanis Ongwen ügyvédje, Krispus Ayena Odongo fellebbezést kér az ítélet ellen. A fellebbezés alapját a fentebb említett tény adja, mely szerint a kilencévesen elrabolt gyermek számára az LRA kötelékeiben való nevelkedés olyan súlyos lelki és mentális torzulásokat okozott, amelyek birtokában ítélőképessége erősen sérült. A másik pont, amire a fellebbezés során támaszkodhatnak, hogy Ongwen ex-felesége is felszólalt, ami viszont ellentétes a hatályos jogszabályokkal. A védelem továbbá igényt nyújtott be a teljes, ezer oldalt meghaladó joganyag angolról acholi nyelvre való fordítására, mivel a vádlott nem beszéli az angol nyelvet.

Etióp békefenntartók folyamodtak menedékjogért

Tervezett hazatérésük előtt pár nappal, tizenöt tigrayi származású etióp békefenntartó kérvényezte a menedékjogot Dél-Szudánban. ENSZ tisztviselők szerint a tigrayi békefenntartók származásuk miatti retorzióktól tartva félnek hazatérni Etiópiába, ahol tavaly évvégén indítottak támadást a kormányerők Tigray tartomány ellen.

„Kérték, hogy maradjanak. Minden támogatást megkapnak a dél-szudáni menekültügyi minisztériumtól. […] Az ENSZ menekültügyi szerve, az UNHCR felvette a kapcsolatot az ügyben a dél-szudáni hatóságokkal.” – nyilatkozta Dujarric ENSZ-szóvivő.

Veszélyben tízezrek élete

Az ENSZ egy új jelentésben számolt be a kritikus alultápláltsági helyzetről, amely Etiópia Tigray régióját sújtja a kirobbant polgárháborús helyzetben. A humanitárius segélyek átadásának fő akadályaként a folyamatos bizonytalanságot, a bürokráciát és a „különféle fegyveres szereplők” jelenlétét nevezte meg a jelentés.

Az etióp Vöröskereszt még februárban figyelmeztetett, a Tigrayban élő hatmillió ember 80 százaléka még mindig elérhetetlen a humanitárius szervezetek számára. Amennyiben nem áll be változás ezen a téren, a következő hónapokban akár több tízezer ember halhat éhen.

Vérengzés Akszumban

Egyes beszámolók szerint, a külvilágtól elvágott Tigrayban körülbelül 750 embert mészároltak le kormányerők az eritreai szövetségesiekkel és amharai milíciákkal közösen az etióp ortodoxok szent helyén, Akszumban.

Helyi források szerint a konfliktust kezdettől fogva bonyolítja, hogy eritreai csapatok is részt vesznek benne. Az etióp kormány ezt tagadja, de több bizonyíték is arra utal, hogy a szomszédos Eritrea katonái állomásoznak Tigray keleti és északnyugati részén.

Kongói Demokratikus Köztársaság

Február 9-én éjjel fegyveresek csaptak le egy az ugandai határhoz közel fekvő településre Kongó északkeleti felében. A támadást követően kivonult a kongói hadsereg. A térség biztosítása során üldözésre utaló nyomokat fedeztek fel. A faluban életét vesztett 10 civilen felül további áldozatokat találtak a környező területeken.

Pár nappal később február 15-én újabb rajtaütés történt, amely során 3 katona és 13 civil vesztette életét ismételten az ország északkeleti részén. Vasárnap a Ndalya településre beérve a fegyveresek tüzet nyitottak a lakosságra, majd felgyújtották a helyi katolikus templomot. A támadás hírére a helyszínre érkező katonák visszaverték a támadókat, ennek során veszíthették életüket a fent említett egyenruhások. A hadsereg véleménye, hogy a Szövetséges Demokratikus Erők (ADF) felelősek a korábbi és az újabb agresszióért is. A feltételezést alátámaszthatja, hogy korábban számos olyan támadásért vállalt felelősséget az Iszlám Állam, amelyet az ADF milicisták hajtottak végre.

A fegyveres csoport az elmúlt évben körülbelül 850 ember halálát okozta. Mindazonáltal az ENSZ még nem talált közvetlen kapcsolatot a két csoport között. Ezt követően sajnálatos módon egy európai tisztviselőt és kíséretét is utolérte a növekvő agresszió.

Luca Attanasio Kongói olasz nagykövet és kísérete az ENSZ Világélelmezési Programjának keretében utazott február 23-án egy iskola felé az ország azon részén, ahol a korábbi támadások is történtek. Az út során hat fegyveres megállította a két autóból álló konvojt, végeztek a sofőrrel és elrabolták a két olasz állampolgárt. A kongói hadsereg társulva vadőrökkel megkísérelte a túszok kiszabadítását, viszont a kialakult tűzharc során találat érte a foglyokat. Attanasio egy órával később kórházban vesztette életét.

Február 24-én egy nappal az őket ért támadás után ért földet a nagykövet és testőrének, Vittorio Iacovacc-nak a testét hazaszállító gép. Az olasz miniszterelnök Mario Draghi is jelen volt a gép fogadásakor, támogatva az elhunytak családjait. Katonai tiszteletadás mellett a temetésre 25-én került sor.

A kongói belügyminiszter a Hutu lázadó milíciát, Demokratikus Erők Ruanda Felszabadításáért (FDLR) vádolja a támadásért, azonban azok elutasították a vádakat, mondván ilyen gyáva gyilkosságokban ők nem vesznek részt. Az olasz Carabinieri rendőri erői a helyszínre utazva megkezdték az információgyűjtést, amelyet teljeskörű nyomozás fog követni.

A Kongói miniszterelnökség kijelentette, hogy ezentúl megfelelő egyeztetés nélkül a diplomáciai megbízottak nem hagyhatják el a főváros területét. A kijelentést két anonimitást kérő diplomata kommentálta, akik szerint ez sértheti a Bécsi Egyezményt.

Zambia

Közeledve a 2021. évi augusztus 12-i választásokhoz Zambia belügyminisztere, Stephen Kampyongo egy tartományi rendőrkapitányság felújítását követően biztosította a minisztériumi támogatásról az egyenruhásokat, és hangsúlyozta, hogy az országban a béke és a nyugalom megteremtése folyamatban van. Kampyongo utasította a Réz-öv tartomány (Copperbelt Province) rendőrségi parancsnokságát a munka azonnali megkezdésére, illetve az új eszközökkel való megismerkedésre, hogy a lehető leghamarabb tudjanak hatásosan fellépni az erőszak bármely formája ellen, legyen az akár politikai eredetű is. Japhen Mwakalombe, a tartomány minisztere leszögezte, hogy ez több mint munkahelyek teremtése, mivel biztonság nélkül fejlődés sincs, tehát mindez elengedhetetlen a befektetők behívásához.

Angola

Állami megemlékezés zajlott Luandában azokért, akik az Angola függetlenségéért vívott harc során estek el. Ezzel egy időben több száz fős zavargás zajlott a fővárosban. Ezek a megmozdulások 2020 második felében kezdődtek és ennek nyomán zajlottak a mostani események is, amelyek ellen a rendőrség fellépni kényszerült, mivel a tüntetés túllépte a demonstráció legális kereteit.

A tömeg ellen könnygázt vetettek be a hatóságok és körülbelül 100 főre teszik az előállítottak számát. A tüntetők az országot érintő gazdasági és politikai válság miatt kezdtek utcára vonulni azzal a szlogennel, hogy: „45 év az túl sok”, amely a kormányzó párt hosszadalmas uralmára utal az 1975-ös függetlenedéstől számítva. A mostani megmozdulások gyújtópontja 10 tüntető lelövése volt, akik ellen a fegyveresek egy a fővárostól keletre lévő gyémántbányász régióban vonultak ki. A hatóságok jelentése szerint azonban szeparatista csoport ellen léptek fel. Az eset a Human Rights Watch figyelmét is felkeltette, mivel valószínűsíthetőleg a testeket a közeli folyóba dobták. Az ellenzéki Unita párt mészárlásnak minősítette az esetet és a belügyminiszterhez fordult.

Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO új főigazgatója

Ngozi Okonjo-Iweala lett a WTO új főigazgatója. Okonjo-Iweala megválasztása sokat váratott magára, mivel a Trump adminisztráció vétója miatt a konszenzusos döntéshozatalra épülő szervezetben nem történt érdemi előrelépés, és az Egyesült Államok hivatalosan sokáig Yoo Myung-hee-t, Dél-Korea kereskedelmi miniszterét támogatta. Az új elnök, Joe Biden azonban támogatásáról biztosította a jelöltet, így február 15-én a kereskedelmi szervezet 164 tagja megválasztotta új főigazgatóját. Okonjo-Iweala két alkalommal is betöltötte a pénzügyminiszteri pozíciót hazájában, Nigériában és tevékenyen részt vett az állami hitelek mértékének visszaszorításában. 2006-ban külügyminiszterként is szolgálta hazáját, illetve több éves tapasztalattal rendelkezik a Világbanknál eltöltött éveinek köszönhetően. Az Afrikai Unió szakosított ügynökségének elnökeként, a kormányok időjárás és környezet okozta katasztrófák elhárítására vonatkozó képességeinek fejlesztéséért dolgozott 2013-ban.

Mint a Világkereskedelmi Szervezet új elnöke, több kihívással is szembe kell néznie Okonjo-Iwealanak. Ezek egyike Amerika és Kína versengésének kezelése és a kereskedelmi háború generálta utórengések csökkentése. Biden a diplomáciai és nemzetközi intézmények által közvetített tárgyalásos megoldások mellett áll ki, a Kongresszus és az amerikai politika továbbra sem fogja tolerálni a feltörekvő ázsiai kihívót a gazdasági térben.

Az új stratégia prioritásairól a főigazgató kijelentései mellett, az is árulkodik, hogy a Gavi, The Vaccine Alliance nevű cég igazgatótanácsának vezetőjeként jó ideje kiáll az alapvető oltások széleskörű elérhetőségéért, különösen a szegényebb országok között. A COVID-19 elleni oltóanyagok minél szélesebb körű elosztásához szükséges gazdasági háttér megteremtését vehetjük az egyik fő csapásiránynak az elkövetkezőkben.

Növelnék az ENSZ békefenntartók létszámát a Közép-afrikai Köztársaságban

Antonio Guterres ENSZ főtitkár további 2750 katona és 940 rendőr bevetésére tett javaslatot, amelyet még jóvá kell hagynia a Biztonsági Tanácsnak, de a decemberben lezajlott elnökválasztás alatt kiújult harcok kapcsán indokolt a kezdeményezés. Faustin-Archange Touadéra, aki második mandátumát tölti mint elnök, azonban ezt az eredményt több lázadó csoport és a tíz évig regnáló elnök François Bozizé mögé beállt ellenzék is megkérdőjelezi. A választások alatt a lázadók egyre több területet foglaltak el a főváros körül. Az előretörést az Oroszország által küldött fegyveres erők és az ENSZ MINUSCA misszió katonái állították meg. Az események rámutattak, hogy az ország a lázadók és a kormány között megkötött béke ellenére sem haladt előrébb a stabilitás útján, így a lakosság védelmére bevetett missziós csapatokra még inkább szükség lehet a jövőben.

Nigéria

Február hónapban Nigériában számos Boko Haram által elkövetett terrortámadás történt. A Zamfara államban történt 279 iskolás lány elrablása, mely hasonlóságot mutat a 2014-es chiboki lányok elrablásához, a terrorcsoport egyik legnagyobb áldozatot érintő támadásának számít. Miután a kormány tárgyalásokat indított a terrorszervezettel, elfogott terroristák szabadon engedése és pénz ellenében az összes lány hazatérhetett. A Boko Haram emellett közzétett egy videót egy, korábban az északkeleti Borno államban elrabolt segélymunkásról, több mint egy hónappal elrablása után, melyben a kormányt arra kéri, tárgyaljon a szervezettel kiszabadításáról. A csoport tevékenysége kihat a Nigériával szomszédos Niger, Csád és Kamerun országokra is, mélyítve a társadalmi problémákat és csökkentve az oktatás minőségét.

Eközben Nigerben lezajlottak az országos választások, melyek eredményeképp Mohamed Bazoum lett az ország új elnöke. A politikai riválisa és az ország előző elnöke, Mahamane Ousmane, ellenfele győzelme után választási csalásra hivatkozott. Az eredmény kihirdetését követően országszerte tüntetések kezdődtek, melyek során több ember életét vesztette, további 400-at pedig letartóztattak. Bazoum a történtek ellenére sem hajlandó megosztani a hatalmat az ellenzékkel.

Csádban szintén 2021-ben fognak lezajlani a választások. A jelenlegi elnök, Idriss Deby ezeken már hatodik alkalommal indult, és minden eszközt bevet ahhoz, hogy megfélemlítse politikai ellenfeleit. Yaya Dillo, ellenzéki vezető otthonát egyik reggel a kormányerők megtámadták, meggyilkolva több családtagját is, köztük édesanyját és fiát. A történtek hatására országszerte tüntetések kezdődtek, a szintén Deby ellen induló politikus, Saleh Kebzabo pedig bejelentette, visszavonul a választásoktól.

Többen életüket vesztették egy rajtaütés során Burkina Fasoban

A Burkina Faso-i biztonsági erők jelentése szerint február 18-án dzsihádista fegyveresek támadták meg egy távolsági busz utasait az ország északi területén. A támadás Odulan provinciában történt, amely az ország Nigerrel szomszédos határvidékén található.  A biztonsági erők beszámolója szerint a támadásban nyolcan vesztették életüket, valamint ugyanennyien sérültek meg. Az elmúlt év során több tucatnyian vesztették életüket hasonló támadásokban Burkina Faso északi provinciáiban.

Bemutatta az elképzeléseit az átmeneti kormány vezetése Maliban

Hat hónappal az Ibrahim Boubacar Keïta elnököt megbuktató katonai puccs után nyilvánosságra hozta legfontosabb elképzeléseit az ideiglenes kormányt vezető Moctar Ouane miniszterelnök.  A miniszterelnök szerint mivel az ország jelenleg több fenyegetéssel néz szembe kiemelten fontos az ország nemzetbiztonsági rendszerének és demokratikus intézményrendszerének megerősítése.  A miniszterelnök emellett kiemelte a korrupció elleni harc szükségességét, valamint szót ejtett az ország alkotmányának esetleges reformjáról is.

Jelentős támadás az ENSZ misszió ellen Maliban

Az ENSZ Maliban állomásozó MINUSMA missziójának Doutenza közelében található táborát iszlamista fegyveresek támadták meg. A támadás során életét vesztette egy togói békefenntartó, valamint több mint húszan megsérültek.  A misszió parancsnoka Mahamat Saleh Annadif nyilatkozatban jelentette be, hogy a támadókat visszaverték, valamint elítélte a békefenntartók elleni támadásokat. A MINUSMA bejelentése szerint a sérülteket azonnal korházba szállítják és folytatják a „béke ellenségeinek” nevezett iszlamisták és különböző lázadó csoportok visszaszorítását.

Antonio Guterres ENSZ főtitkár elítélte a békefenntartók elleni támadásokat

Antonio Guterres az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára nyilatkozatban ítélte el a szervezet Maliban működő MINUSMA misszióját ért támadást.  A Mali középső részén található Doutenza közelében egy támadás során életét vesztette egy togói békefenntartó, további 27-en pedig megsérültek. A főtitkár nyilatkozatában részvétét fejezte ki az áldozat családjának és felszólította Mali biztonsági erőit, hogy tegyenek meg mindent a tettes kézre kerítésének érdekében.

Katonai offenzíva garantálhatja Szenegál déli területeinek biztonságáért

Szenegál a szomszédos Bissau-Guinea támogatásával katonai offenzívát indított az 1982 óta a Casamance régió függetlenségéért küzdő Casamance Demokratikus Erők Mozgalma (MFDC) ellen. A szenegáli hadsereg azért vonult be a térségbe, hogy megállítsa az MDFC erőit a tartomány lakosainak terrorizálásában. A hadsereg jelentései szerint sikerült elfoglalni a lázadó erők több bázisát, akik így jelentősen visszaszorultak a tartományon belül.  Elemzők szerint a regionális politika alakulása és a lázadók által elkövetett atrocitások jelentősen hozzájárultak a hadsereg sikereihez.

Csaknem 75%-kal csökkent a migráció az öbölországok felé

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által közzétett felmérés szerint 2020 során 73%-kal csökkent az Észak-Afrikából a Perzsa öböl országaiba irányuló migráció.  A szervezet kiemeli, hogy a jelentős csökkenés azért is meglepő, mivel az Afrikából induló Jemenen keresztülhaladó és az öbölországokba vezető migrációs útvonal az elmúlt 4 évben magas kihasználtsággal működött a Jemenben dúló polgárháború ellenére is.  Az IOM a térség országaival együttműködve dolgozik a régiót érintő migrációs problémák megoldásán.

 

Írta: Hende Olivér, Márkus Gergely, Palkovics Dóra, Párducz Árpád, Tóth Milán, Ustea Dóra, Kovács Ádám

Szerkesztette: Kovács Ádám

Címlapkép: Nigériai emberrablás – Első évforduló. Abuja, 2014. április 15. 2015. április 15-én közreadott kép résztvevőkről az észak-nigériai Chibok városban elrabolt iskoláslányok emlékére rendezett virrasztáson Abujában 2015. április 14-én, az emberrablás első évfordulóján. A Nigéria északi részén 2009 óta lázadást folytató, Boko Haram nigériai szélsőséges iszlamista szervezet 2014. április 14-én 276 növendéket rabolt el egy bentlakásos középiskolából Chibokban. Közülük 219-en azóta sem kerültek elő. (Forrás: MTI/EPA)

A Afrika 01 – Afrika hírfigyelő, 2021. feburár bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

Vádat emeltek a 15 évvel ezelőtti szentesi gyilkosság ügyében

Biztonságpiac - Tue, 03/09/2021 - 16:35
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy 57 éves férfi ellen, aki elhurcolta és megölte volt élettársát 15 évvel ezelőtt Szentesen. A vádhatóság életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt.

A Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a férfit európai elfogatóparancs alapján az olasz hatóságok fogták el, majd az osztrák hatóságok közreműködésével 2020 júliusában szállították Magyarországra, ahol gyanúsítotti kihallgatása után őrizetbe vették. A vádirat szerint a férfi és a nő a 2000-es évek elején ismerkedett meg, élettársi kapcsolatukból gyermek is született. A nő 2006 elején – bár tartott a férfitől – úgy döntött, hogy elhagyja. Egy bérelt ingatlanba költözött Szentesen, és már mással tervezte a jövőjét. A férfi ezt látszólag elfogadta, valójában azonban elhatározta, hogy megöli a nőt, ezzel pedig megszerzi közös gyermekük felügyeleti jogát.

A vádlott tudta, hol lakik a nő és azt is, hogy az ingatlant kutyával őrzik, ezért mérget szerzett be, eltervezte a gyilkosságot, és várta az alkalmat. A nő 2006. július 21-én este a gyerekkel volt otthon. A vád szerint a férfi – aznap este és másnap reggel között valamikor – bement a szentesi lakóingatlanba, megmérgezte a házőrző kutyát, majd közös gyermeküket a házban hagyva elhurcolta a nőt. Ezután ismeretlen helyen bántalmazta volt élettársát, aki ennek következtében meghalt. A férfi ezután a Tiszába rejtette a nő holttestét.

A vádlott azt a látszatot akarta kelteni, hogy a nő önként távozott az ingatlanból, ezért magával vitte a sértett biciklijét, majd reggel megjelent a nő szüleinél azzal, hogy nem tudja elérni a lányukat. A nő apja ezután átmászott a kerítésen, és a házban egyedül találta a kétéves gyermeket. A nő eltűnését még aznap bejelentette a rendőrségen. A nő holttestét 2007 nyarán megtalálta egy horgász, akkor azonban nem tudták azonosítani. A büntetőeljárás során felmerült adatok alapján végül 2020-ban azonosították az áldozatot.

A Fővárosi Főügyészség a jelenleg is letartóztatásban lévő férfival szemben előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Szegedi Törvényszékre, és életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

The post Vádat emeltek a 15 évvel ezelőtti szentesi gyilkosság ügyében appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Dunai hajóbaleset: telefonos bűnügyi felügyelet alatt marad a Viking Idun kapitánya

Biztonságpiac - Tue, 03/09/2021 - 12:10
Jogerős, hogy telefonos bűnügyi felügyelet alatt marad a Viking Idun kapitánya – közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Bagoly Bettina elmondta: a most helybenhagyott elsőfokú döntés szerint a kényszerintézkedést április 30-áig rendelték el.

A nemzeti hírügynökség január végén írt arról, hogy fellebbezett a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a Viking Idun ukrán kapitányának bűnügyi felügyeletét elrendelő végzés ellen. A vádhatóság azt kifogásolta, hogy a bíróság nem írt elő személyes, csak telefonos jelentkezési kötelezettséget a gyanúsítottnak. A Hableány sétahajónak 2019. május 29-én nekiütközött Budapesten, a Margit híd közelében a Viking Sigyn szállodahajó. Az ezután elsüllyedő sétahajón 35-en voltak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast a mai napig keresnek a hatóságok.

A Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó, a Viking Idun ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője megerősítette, hogy a kapitány Ukrajnában tartózkodik. Hozzátette: a bűnügyi felügyelet intézménye lehetővé tette a gyanúsítottnak, hogy külföldre utazzon, csak azt a kötelezettséget írta elő neki, hogy a megjelölt időpontokban jelenjen meg a rendőrségen.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész ugyancsak januárban közleményben tájékoztatott arról, hogy indítványozták: a bíróság a 2021. január 30-áig meghosszabbított bűnügyi felügyeletet újabb négy hónappal, változatlan feltételekkel hosszabbítsa meg, utasítsa el a védőnek a megszüntetésre irányuló indítványát. A bíróság a kényszerintézkedést meg is hosszabbította, de nem személyes, hanem telefonos jelentkezési kötelezettséget írt elő a gyanúsítottnak.

E végzés ellen az ügyészség azért fellebbezett, mert megítélése szerint a telefonos jelentkezés a mai technika mellett már semmiféle fizikai korlátozásnak nem minősül, így a törvény által deklarált célnak nem felel meg.

Az ügyészségi fellebbezésre akkor a Fővárosi Törvényszék is reagált, és a járványhelyzettel indokolta a Budai Központi Kerületi Bíróság döntését. Közleményükben akkor azt írták: a járványügyi helyzet miatt fennálló korlátozásokra – határzár, karanténkötelezettség – figyelemmel a bíróság megváltoztatta a bűnügyi felügyeletnek a gyanúsítottnak korábban előírt magatartási szabályait. Jelen helyzetben a személyes jelenlét további előírása – amit a gyanúsított tőle kívül álló okok miatt egyébként már tíz hónapja nem tud teljesíteni – a kényszerintézkedés teljes kiüresedéséhez vezetne – érveltek akkor.

A Fővárosi Törvényszék a döntés indoklásáról addig nem ad tájékoztatást, amíg az érintettek – így az Ukrajnában tartózkodó hajóskapitány – meg nem kapják a határozatot.

The post Dunai hajóbaleset: telefonos bűnügyi felügyelet alatt marad a Viking Idun kapitánya appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

És még ez is: simogatással terrorizálják a mosómedvéket a torontóiak

Biztonságpiac - Tue, 03/09/2021 - 08:35
Megszaporodtak a mosómedve-támadások Torontóban: a korlátozások óta 62 százalékkal nőtt a mosómedve-ember konfliktusok száma Kanada legnagyobb városában – számolt be róla a The Guardian.

Megzavart alvásciklus, zajos szomszédok, felismerhetetlenné vált világ: a koronavírus-járvány miatti korlátozások a nagyváros hírhedt mosómedvéit is sújtják. Mivel a lakosok a korlátozások miatt sokat vannak otthon, megnőtt a találkozások száma is. Tavaly 62 százalékkal emelkedett a lakosok elleni mosómedve-támadások száma a torontói egészségügyi szolgálat adatai szerint. Azonban a harapások és karmolások nem írhatók teljesen az agresszívebb állatok számlájára, a lakosok is hibásak.

“Velem naponta jönnek szembe mosómedvék. Lehet, hogy van köztük agresszív, különösen, ha kicsinyei születtek. De a legtöbb esetben semmi nem változott velük, sokkal inkább az emberekkel, akik többet vannak otthon, és sajnos ettől egyre feszültebbek lesznek” — mondta Derick McChesney, egy torontói vadvédelmi cég tulajdonosa. A város figyelmeztette a lakosokat, hogy ne közeledjenek a mosómedvékhez, ne simogassák, ne etessék őket, mert ez elkerülhetetlenül oda vezet, hogy a félénk állatok támadni kényszerülnek.

Egyes torontóiak azonban elkezdték jobban megismerni a mosómedvéket. A lakástulajdonosok gyorsan rájöttek, hogy a kis állatok napközben olyan otthonokban alszanak, amelyek ilyenkor üresek.

“Egyedülálló képességük, hogy rájönnek, melyik a ház legcsendesebb helye, szeretik közvetlenül a hálószoba fölé befészkelni magukat, itt tudnak jót aludni napközben” – magyarázta McChesney.

Amellett, hogy a lakók mostanában több zörgést hallanak a falak mögül, elkezdték észrevenni a mosómedvéken a fajt sújtó betegséget, amelyre váladékos szemük és imbolygó járásuk utal: az emberre veszélytelen szopornyicát. A beteg állatban megszűnik az embertől való félelem, ezért ha fenyegetve érzi magát, könnyebben támad. A szakemberek figyelmeztették a lakosokat, hogy beteg állathoz ne közelítsenek. Tavaly 13 712 alkalommal értesítették a torontói állategészségügyi hatóságot beteg mosómedvék miatt, előzőleg ez a szám 4172 volt.

Az új koronavírus-világjárvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések a vadvilág és a városlakók közeledésére is alkalmat adtak: az elmúlt hónapokban prérifarkasok, rókák és szarvasfélék is egyre gyakrabban bukkantak fel Torontóban.

The post És még ez is: simogatással terrorizálják a mosómedvéket a torontóiak appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Horgász a pácban, avagy nem könnyű manapság óriási pontynak lenni

Biztonságpiac - Tue, 03/09/2021 - 07:35
Óriási pontyok értékesítése miatt két-két évre próbára bocsátott a Veszprémi Járásbíróság egy horgászt és orgazda társát. A férfinak a rendelkezések szerint a halakat méretükből adódóan a kifogás után vissza kellett volna engednie a Balatonba, ő azonban eladta egy halastó tulajdonosának.

A Veszprém Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a horgászengedéllyel rendelkező 37 éves férfi tavaly júniusban Balatonkenesénél kifogott egy 17 kilós és egy 28 kilós pontyot. A nagyobbik egy 120 centiméter hosszú, kapitális méretű ponty volt, amelyet korábban – fényképeken is megörökítve – már többször kifogtak a Balatonból. Ezúttal azonban a horgász a halakat eladta egy Tolna megyei horgásztó tógazdájának, 345 ezer forintért, holott a halak valós értéke 535 ezer 500 forint volt.

Az egyik pontyot később kifogták a horgásztóból is, és a sikert büszkén posztolták az interneten, majd a halat visszaengedték a tóba. A balatoni halgazdálkodást végző társaság azonban jelezte a tógazdának, hogy a hal – amelynek azonosítását jellegzetes sérülései megkönnyítették – a Balatonból való. A következő kifogáskor így értesítették a cég munkatársait, akik a halat elszállították és visszaengedték eredeti élőhelyére.

A horgász és a halastó gazdája ellen lopás miatt emeltek vádat. A bíróság tárgyalás mellőzésével a két férfit két-két évre próbára bocsátotta, a haltolvaj ellen emellett vagyonelkobzást alkalmazott. A végzés nem jogerős.

The post Horgász a pácban, avagy nem könnyű manapság óriási pontynak lenni appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

A 2015-ös párizsi merényletek elkövetőivel kapcsolatban álló férfit azonosítottak Olaszországban

Biztonságpiac - Tue, 03/09/2021 - 06:35
Olaszországban azonosították a 2015-ös párizsi terrortámadások elkövetői mögött húzódó dzsihadista szervezet egyik tagját, aki kapcsolatban állt az elkövetőkkel – közölték a helyi hatóságok hétfőn, hozzátéve, hogy ez segítheti az Iszlám Állam dzsihadista szervezet tevékenységének feltárását.

A 36 éves algériai állampolgár Bari börtönében tölti kétéves szabadságvesztését, amelyet egy másik ügyben szabtak ki rá. Júniusban szabadult volna. 2019 májusában tartóztatták le a dél-olaszországi város menekülttáborában, mert olyan hamis dokumentumokat találtak nála, amelyekkel szabadon mozoghatott a schengeni övezetben. Az olasz terrorizmusellenes nyomozóigazgatóság (Digos) és az állami rendőrség ezt követően indított ellene mélyreható vizsgálatot, amelynek eredményeit most közölték.

Az Athmane Touami, valamint Tomi Mahraz néven is ismert férfi a fivéreivel, Mehdi és Lyes Touammival együtt 2010 óta ismert az európai hatóságok előtt. A három testvér kezdetben Brüsszelben tevékenykedett zsebesként, valamint dokumentumokat is hamisítottak. Radikalizálódtak, és kapcsolatba kerültek az Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezetnek azzal a csoportjával, amelyből a 2015-ös párizsi merényletek elkövetői is kikerültek.

Az olasz hatóságok szerint Touami szoros kapcsolatban állt többek között azzal a három dzsihadistával, aki a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozatban betört a Bataclan klubba, és megölt kilencven embert és megsebesített több mint 350-et. Baráti viszonyban volt azokkal is, akik a koncertterem elleni támadással egy időben Párizs belvárosában hat kávéház, bár és étterem teraszán végeztek 39 emberrel, és hamis papírokat és logisztikai hátteret biztosított nekik.

Mindannyian ugyanannak a terrorista sejtnek a tagjai, amelynek szálai Szíriából és Algériából Olaszországon keresztül Spanyolországba, Franciaországba és Belgiumba vezetnek – közölték az olasz hatóságok a nyomozás eredményei alapján.

Az franciaországi terrortámadások ügyében azonosított algériai férfi kapcsolatban állt Chérif Kouachi francia dzsihadistával is, aki a testvérével 2015. január 7-én behatolt a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, 11-et megsebesítettek. Szintén kapcsolatban állt társukkal, Amédy Coulibalyval, aki 2015. január 8-án lelőtt egy rendőrt a francia főváros egyik déli elővárosában, Montrouge-ban, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt.

A 2015-ös franciaországi merényletsorozat szálai kezdettől fogva Bari felé vezettek: a novemberi merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélőjéről, a Párizsban fogva tartott Salah Abdeslamról kiderült, hogy több alkalommal mozgott az Iszlám Állam terrorszervezet uralta szíriai harcterek és Európa között Olaszországot használva folyosóként, és az első állomása mindig Bari volt, ahol az Iszlám Állam tagjai könnyűszerrel jutottak hamis dokumentumokhoz, szálláshoz és pénzhez a továbbutazáshoz.

Az algériai férfit 2015 júliusában, vagyis a novemberi merényletek előtt néhány hónappal őrizetbe vették a Párizs és Milánó közötti vonaton hamis dokumentumok birtoklása miatt. A terrortámadás után, 2015 novemberében, Athmane Touami egyik fivérének párizsi lakásában hamis dokumentumokat, valamint mobiltelefonokat, az Iszlám Állammal kapcsolatos felvételeket foglaltak le.

A párizsi merényleteket követően Touaminak nyoma veszett, majd 2019-ben Bari migránstáborában tartóztatták le.

The post A 2015-ös párizsi merényletek elkövetőivel kapcsolatban álló férfit azonosítottak Olaszországban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Kisfiúkról készült pornográf felvételeket terjesztett egy zalai férfi

Biztonságpiac - Tue, 03/09/2021 - 05:35
Gyermekpornográfia miatt emeltek vádat egy nemespátrói férfi ellen, aki kisfiúkról készült pornográf képeket, videókat gyűjtött és terjesztett a világhálón – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba közölte: a 29 éves férfi a lakásán lévő számítógépére, illetve a mobiltelefonjára 2018-tól töltött le olyan pornográf kép- és videofelvételeket, amelyeken kisfiúk, illetve velük együtt felnőtt férfiak is láthatók. A férfi 2019 márciusában több száz közösségi felhasználónak küldött ezekből a felvételekből.

A rendőrség 2020 márciusában tartott az ügyben házkutatást, ekkor lefoglalták a férfi számítógépének merevlemezét és a mobiltelefonját, amelyeken több tucatnyi, gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló pornográf kép- és videofelvételt tárolt.

A bűncselekménnyel összefüggésben a Nagykanizsai Járási Ügyészség gyermekpornográfia miatt emelt vádat a férfi ellen.

The post Kisfiúkról készült pornográf felvételeket terjesztett egy zalai férfi appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.