Biztonságpolitika

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az italozó életmódot folytató 48 éves rendőr rendszeresen szidalmazta, megalázó megjegyzésekkel illette, bántalmazta a feleségét. 2020. március 30-án a vádlott erőszakosan ki akarta venni – az általa korábban már megrongált – telefont felesége kezéből, majd az udvaron üldözte, és megpróbálta megszerezni tőle a közös bankszámlához tartozó bankkártyát is, a nő laptopját pedig eldobta – írták.

A sértett a fiához költözött, de a férje ezután is fenyegette, közölte, hogy rájuk gyújtja a házat és a feleségét a hajánál fogva húzza haza. 2020 júliusában a vádlott – bár felszólították, hogy az ingatlantól tartsa távol magát – a fia családi házának lakattal lezárt lemezkapuját gépkocsijával betörte, behajtott az udvarra, majd a felesége ajtaján dörömbölt. A cselekmény után a vádlott ismét felhívta a sértettet telefonon és azzal fenyegette meg, hogy másnap baltával és teherautóval fog visszamenni.

A rendőr emiatt előbb őrizetbe, majd letartóztatásba került, később bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt, jelenleg szabadlábon védekezik. A vádlott hivatásos szolgálati jogviszonyát a rendőrség méltatlanság miatt időközben megszüntette – közölte a főügyészség.

The post Zaklatás miatt vádat emeltek egy volt rendőr főtiszt ellen appeared first on .

A jelentésben kiemelik: a leginkább támadott iparág 2020-ban a feldolgozóipar és az energetika, ezeket követte a pénzügyi és a biztosítási szektor. A bűnözők kihasználták azt is, hogy közel ötven százalékkal nőtt a gyártásban és az energetikában egyaránt létfontosságú ipari vezérlőrendszerek (ICS) sebezhetősége. A cég a jelentés adatait több mint 130 országban naponta több mint 150 milliárd biztonsági esemény vizsgálatára alapozta.

A világjárvány átalakította azt, hogy mit tekintünk kritikus infrastruktúrának, és ezt a támadók is felismerték. Számos szervezet először kényszerült a védekezés frontvonalába – függetlenül attól, hogy a koronavírussal kapcsolatos kutatás, az oltóanyaggyártás, az élelmiszerlánc vagy a védőfelszerelések gyártása a profilja – idézi a közlemény Nick Rossmannt, az IBM X Force, a kibertámadások felderítésével és az incidensek kezelésével foglalkozó szervezetének a vezetőjét.

A jelentés szerint a leggyakrabban hamisított márkák TOP10-es listáját olyan cégek vezetik, amelyek a távmunka alatti kapcsolattartáshoz kínálnak megoldásokat, például a Google, a Dropbox és a Microsoft. Ugyancsak a lista elején vannak az online kereskedelmi brandek, az Amazon és a PayPal, valamint a Youtube és a Facebook, amelyekre a hírfogyasztás miatt támaszkodtak az emberek tavaly. Meglepő módon a hetedik leggyakrabban hamisított márka 2020-ban az Adidas volt.

A jelentésből kiderül, hogy az áldozatok digitális környezetének legsikeresebb támadási módja a sérülékenységek keresése és kihasználása volt (35 százalék) tavaly – első alkalommal az évek során -, amelyet az adathalászat (31 százalék) követett.

A jelentés szerint az IBM által megfigyelt támadások 31 százaléka Európát érintette, itt volt a legtöbb zsarolóvírus által elkövetett támadás. Mindemellett Európában több belső fenyegetést észleltek, mint bármely más régióban, és kétszer annyi ilyen támadás történt, mint Észak-Amerikában és Ázsiában együttvéve – írták.

The post Kétszer annyi kibertámadás érte a járvány elleni küzdelemben részt vevőket tavaly appeared first on .

A lépést Hasogdzsi menyasszonya, Hatice Cengiz kérelmezte a mostani tárgyaláson, de a törvényszék visszautasította azt, mondván, a CIA-jelentés “nem járul hozzá” az ügy előremeneteléhez.

Az amerikai hírszerzés azt közölte, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös hagyta jóvá azt a műveletet, amelynek során Isztambulban megölték Hasogdzsit. A koronaherceg mindig is visszautasította érintettségét. Bin Szalmánt sűrűn bíráló újságírót, aki a The Washington Post című amerikai lap munkatársa volt, 2018. október 2-án látták utoljára Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán, ahol minden valószínűség szerint egy szaúdi halálbrigád gyilkolta meg brutális módon.

Cengiz a CIA-jelentés nyomán a szaúdi trónörökös megbüntetésére szólított fel a Twitteren. Az amerikai elnök kormányzatától kezdve az összes politikai vezetőnek fel kell tennie magának a kérdést: hajlandó-e kezet fogni egy olyan személlyel, akinek bűnössége bizonyítást nyert, de ennek ellenére nem büntettek meg” – fogalmazott Hasogdzsi menyasszonya.

Törökországban tavaly július 30-án indult az ügyben per, amelyben 26 szaúdi állampolgárt vádolnak távollétükben. Az érintettekkel szemben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Köztük szerepel Ahmed al-Aszíri, a szaúdi hírszerzés korábbi helyettes vezetője, valamint Szaúd al-Kahtáni, bin Szalmán bizalmasa, volt tanácsadója is. Az isztambuli per következő tárgyalása július 8-án lesz.

(*Az amerikai jelentés -amely megerősíti, hogy a szaudi uralkodó adta ki a parancsot az újságíró meggyilkolására- fő tanulsága, hogy ha elég sok olajad van, akkor bármit megtehetsz. A -szerk- megj.)

The post Az isztambuli bíróság nem tette hozzá az amerikai hírszerzés jelentését a török Hasogdzsi-per aktájához appeared first on .

Dobó Dénes tájékoztatása szerint a férfi közel fél éven át az ország több szállodájában is eltöltött pár napot, majd minden esetben fizetés nélkül távozott. A másodfokú bíróság a 38 rendbeli csalás bűntette és kétrendbeli csalás vétsége miatt indult büntetőeljárásban a Hajdúszoboszlói Járásbíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyta, a vádlottat jogerősen két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá közel egymillió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a 49 éves férfi 2019. február 6-án szabadult ugyanilyen ügyben elrendelt letartóztatásából, majd hat nappal később ismét úgy vett ki egy szobát egy hajdúszoboszlói hotelben, hogy azért nem akart fizetni.

Volt, hogy a férfi álnéven az alkalmazottakat megtévesztve jelentkezett be a szállodák recepcióin, majd úgy vette igénybe a hotelek szolgáltatásait, hogy nem állt szándékában fizetni, arra anyagi lehetősége nem is lett volna. A vádlott 2019. február 12. és november 18. közötti időszakban összesen negyven szállodában 164 éjszakát töltött az ország különböző területein.

A férfi legtöbbször interneten keresztül foglalt szállást három-öt napra, de a szállodai tartózkodása során többször meg is hosszabbította foglalását. A hotelekből általában az utolsó éjszaka előtti napon fizetés nélkül távozott és legtöbbször még aznap este megszállt egy másik településen lévő szállodában.

A vád szerint a férfi Pécsen öt szállodában is így járt, de két-két alkalommal megfordult Hajdúszoboszlón és Sárváron is. A férfit, aki Szombathelytől Vásárosnaményig több tucat hotelt megkárosított, 2019. november 18-án egy veresegyházi szállodában fogták el, majd őrizetbe vették. A vádlott a negyven sértettnek összesen közel 3,5 millió forint kárt okozott, ami nem térült meg.

The post Fizetés nélkül távozott az ország 40 szállodájából, két évig nem kell szállást keresnie appeared first on .

Felmentette a francia igazságszolgáltatás Edouard Balladur volt jobboldali kormányfőt (1993-1995) az 1995-ös vesztes elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozása miatt indított perben. Volt védelmi minisztere, Francois Léotard viszont két év felfüggesztett börtönbüntetést és százezer eurós pénzbüntetést kapott hűtlen kezelésben való bűnrészesség miatt.

Az ügyészség azzal vádolta meg a 91 éves volt kormányfőt, hogy védelmi miniszterének közreműködésével a Franciaország és Pakisztán közötti katonai szerződések jutalékaiból visszajuttatott kenőpénzekből fordított törvénytelen módon pénzeket az 1995-ös elnökválasztási kampányára. A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság (CJR) ítélethirdetésén a két visszavonult politikus nem jelent meg.

“Huszonöt év után végre kimondatott, hogy Balladur ártatlan” – mondta ügyvédje, Félix de Belloy.

Franciaország 1994-ben 820 millió euró értékű megállapodást kötött Pakisztánnal három Agosta 90-B típusú tengeralattjáró eladásáról. A közvetítő az akkoriban legálisnak számító jutalékokból kenőpénzeket juttatott francia döntéshozóknak. Az ügy hat gyanúsítottját tavaly két és öt év közötti letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A mostani ítélet szerint viszont nincs arra bizonyíték, hogy a politikusoknak jutatott kenőpénzekről tudott a szerződéseket aláíró akkori miniszterelnök. A három bíróból és 12 képviselőből álló francia köztársasági bíróság (CJR) azt is kimondta, hogy nem lehet megállapítani, honnan érkezett a politikus elnökválasztási kampányszámlájára a vereség után három nappal az ügyészség szerint gyanús 10,25 millió francia frankos (másfél millió eurós) összeg.

A pakisztáni fegyverszerződések ügye akkor vált kínossá a jobboldal számára, amikor felmerült a gyanú, hogy Karacsiban azért hajtottak végre 2002 májusában pokolgépes merényletet a tengeralattjárók építésén dolgozó francia mérnökök ellen, mert Jacques Chirac akkori államfő leállította a riválisa, Balladur által még miniszterelnökként letárgyalt jutalékok kifizetését (Balladur egyébként elvesztette az 1995-ös elnökválasztást, amelyet a másik jobboldali jelölt, Chirac nyert meg).

A merényletben 15-en, köztük 11 francia állampolgár vesztette életét. Az ő családtagjaik feljelentése nyomán indult vizsgálat korrupció gyanújával.

The post Isten malmai: ítéletet hirdettek az 1995-ös francia elnökválasztási kampány finanszírozásának perében appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint 2020 első felében meghatalmazott védőként büntetőügyben eljáró ügyvéd valótlanul azt állította védencének, hogy egy hivatalos személy befolyásolásával elintézte a büntetőeljárás kedvező lezárását és a másik gyanúsított letartóztatásának megszüntetését. Az ügyvéd ezért hetvenmillió forintot kért és kapott a vállalkozótól. Az ügyvéd később – két ismerőse segítségével – kétmillió euró átadására akarta rávenni a vállalkozót, cserébe azt ígérve, hogy egy hónapon belül megszűnik a letartóztatása és fél éven belül befejeződik az eljárás is ellene. A megtévesztésben részt vevők befolyásos kapcsolatukra hivatkoztak, egyikük pedig hivatalos személynek adta ki magát.

A vállalkozó az ügy befolyásolására tett újabb ajánlatot is elfogadta, de a kétmillió eurót végül nem fizette ki, arra hivatkozva, hogy ezért az ügyért korábban már fizetett. Az ügyvéd a kapcsolataira – ezúttal is valótlanul – hivatkozva az időközben letartóztatásba került egyik ismerősének is segítséget ajánlott, részben közvetítő útján, és tízmillió forintot kért azért, hogy közbenjárjon a szabadlábra kerüléséért. Az ismerős az ajánlatot nem fogadta el.

Az eljárás eddigi adatai alapján megállapítható, hogy az ügyvéd és társai által megnevezett hivatalos személyek és befolyásos kapcsolatok nem léteztek, illetve az ügyben nem voltak érintettek, a befolyásolásukat valótlanul állították. Az ügyben eddig négy gyanúsítottat hallgatott ki az ügyészség. A vállalkozó és az ügyvéd őrizetben van – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség közleményben.

The post Befolyással üzérkedett, őrizetbe vették appeared first on .

A BfV közölte, hogy nem hozhat nyilvánosságra információkat az ügyről, mert egy bírósági döntés hírzárlatra kötelezi. Ugyanakkor parlamenti körökben több lapnak megerősítették a BfV döntéséről beszámoló szerkesztőségek értesülését.

Tino Chrupalla társelnök a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva botrányosnak nevezte az alkotmányvédelem tevékenységét, és úgy vélte, hogy a szolgálat kiszivárogtatott információkat a sajtónak. Különösen botrányos az időzítés, hiszen alig két hét múlva tartományi választásokat tartanak – mondta a politikus, utalva arra, hogy március 14-én helyi törvényhozási (Landtag-) választás lesz Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban. Közölte: pártját hivatalosan nem értesítették arról, hogy az alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetek (Verdachtsfall) közé sorolták. Az AfD minden jogi eszközzel fellépne egy ilyen döntéssel szemben – mondta Chrupalla.

Az alkotmányvédelmi szempontból gyanús besorolás azzal jár, hogy titkosszolgálati eszközökkel tanulmányozhatják az AfD szövetségi szervezetének és tartományi szervezeteinek tevékenységét, vagyis például beépített emberek révén megfigyelhetik a tagokat és a tisztségviselőket, és lehallgathatják kommunikációjukat. Egy Bundestag-képviselettel rendelkező párt alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetnek minősítése a második világháború utáni német történelemben példa nélküli fejlemény lenne.

A BfV 2019 januárjában közölte, hogy a Németország szabad, demokratikus berendezkedése elleni esetleges törekvések feltárását célzó ellenőrzés alá vonják az AfD egészét, egyik platformját, az A szárny (Der Flügel) elnevezésű szerveződést pedig rögtön a gyanús esetek közé sorolják.

A sajtóértesülések szerint ez az ellenőrzés befejeződött, és a nemzetbiztonsági szolgálat arra a megállapításra jutott, hogy a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló AfD egésze fenyegetést jelenthet az alaptörvény érvényesülésére. Ezért nemcsak az időközben hivatalosan feloszlatott, ám továbbra is számottevő informális befolyással rendelkező Der Flügel, hanem valamennyi pártszervezet folyamatos megfigyelése indokolt.

Az AfD-t 2013-ban alapították. Tevékenységének első szakaszában mindenekelőtt az euróövezeti pénzügyi-, és államadósság-válság kezelésének bírálatára összpontosított, majd 2015-től a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles elutasítására, újabban pedig a koronavírus-járvány elleni védekezés kritikájára. Az AfD a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg. Országos választói támogatottsága a legutóbbi mérések szerint 7 és 11 százalék között van.

Jörg Meuthen társelnök a párt legutóbbi, tavaly novemberi kongresszusán irányváltást sürgetett. Beszédében kiemelte, hogy meggyőződése szerint nem az eddigi “goromba, agresszív és fékevesztett” fellépés erősítése hozza meg az újabb választási sikereket. Kifejtette, hogy szerinte nagyobb fegyelmezettségre és visszafogottabb politizálásra van szükség.

The post Alkotmányvédelmi megfigyelés alá vehették a legnagyobb német ellenzéki pártot appeared first on .

Keresztes Imre főügyész közleményében emlékeztetett, tavaly novemberben egy agresszív, öngyilkossággal fenyegetőző férfi miatt hozzátartozója hívta ki a rendőröket, akiket a 27 éves, büntetett előéletű, ittas férfi kiabálva, több alkalommal megöléssel fenyegetett, miközben különböző tárgyakat vett magához a ház udvarán. A rendőrök többször felszólították, hogy fejezze be az agresszív magatartást, ő azonban ennek nem tett eleget, és egy 1,5 méteres fahusánggal, később pedig egy kaszával indult a rendőrök irányába, miközben tovább fenyegette őket – írta a főügyész.

Hozzátette: a rendőrök ekkor elővették szolgálati fegyverüket, de a férfi csak azután dobta el a kaszát, hogy a rendőrök ismét figyelmeztették, fegyvert fognak használni. A rendőrök ezután testi kényszer alkalmazásával megbilincselték a férfit, aki továbbra is ellenállt, miközben az egyik rendőrt lábon rúgta.

Az eset óta letartóztatásban lévő vádlott ellen a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy ellen, felfegyverkezve elkövetett erőszak bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Nyíregyházi Járásbíróságon.

Az ügyészség azt indítványozta, hogy amennyiben az előkészítő ülésen a vádlott a bűncselekmények elkövetését beismeri, a bíróság ítélje 6 év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra. Mivel a vádlott a bűncselekményt próbaidő hatálya alatt követte el, az ügyészség a vádiratban arra is indítványt tett, hogy a bíróság a korábban kiszabott 8 hónap börtönbüntetés végrehajtását is rendelje el.

The post Vádat emeltek a rendőrökre kaszával támadó férfi ellen appeared first on .

Irán számára hatalmas veszteségnek számít a neves tudós halála, hiszen 2018-tól ő volt az ország nukleáris atomprogramjának egyik vezető fizikusa. Azonban nem ez az első eset, hogy ismeretlen merénylők likvidáltak egy iráni atomtudóst, aki nagy jelentőséggel bírt a kormány számára. Az elmúlt tíz évben összesen öt atomfizikus esett áldozatul hasonló merényleteknek. 2010. januárjában Masoud Alimohammadi, majd ugyanebben az évben Majid Shahriari, 2011-ben Darioush Rezaeinejad, a következő évben pedig Mostafa Ahmadi Roshan fizikusok vesztették életüket támadások során. Feltételezhetjük, hogy mindegyik áldozatnak köze volt a nukleáris fegyverprogramhoz, sőt vezető szerepet tölthettek be, mely állítást azonban Irán minden esetben határozottan tagadott. 2012 után a nyugati hatalmakhoz, továbbá Oroszországhoz és Kínához való közeledés során nem történt új merénylet. Barack Obama elnöksége alatt tárgyalások sorozatát folytatta le Irán és az USA, még egy telefonhívás is lezajlott az iráni elnök, Hasan Rouhani és Obama között. Az amerikai elnök külpolitikájának egyik legfontosabb lépése volt az iráni atomegyezmény megkötése 2015-ben. Donald J. Trump elnöksége azonban újabb fordulatot hozott az amerikai-iráni kapcsolatokba, amikor bejelentette, hogy az USA kilép az atomegyezményből, ezzel együtt kereskedelmi és valutaszankciókkal sújtva az országot. Az USA, és az őt ebben a döntésben is támogató Izrael álláspontja szerint az alku csak tovább erősítette Irán hatalmát a régióban és lehetőséget nyújtott számára nukleáris fegyverarzenálja növelésére. Miután az USA kilépett az egyezményből és nyomást gyakorolt az országra, Irán bejelentette, hogy nem fog többé megfelelni az abban foglalt korlátozásoknak. 2018 óta a két ország közötti kapcsolatok csak tovább romlottak és a közeljövőben sem valószínű, hogy javulnának.

Mohseh Farizadeh ugyan az iráni atomprogram vezető fizikusa volt, halála mégsem lehet olyan jelentőségű, hogy az hosszútávon visszavesse az atomprogramja fejlesztését Irán számára. A nukleáris program ugyanis olyan fejlett, hogy már nem egy személyen múlik annak sikere, így feltételezhetjük, hogy a támadás mögött politikai érdekek is állnak. Több oka is lehetett a merényletnek: az egyik a már említett atomprogram megvalósításának lelassítása és Irán feladatának megnehezítése. A háttérben azonban más érdekek is megjelenhetnek, ilyen lehet kikényszeríteni azt, hogy Irán megtorló intézkedésekkel reagáljon a történtekre, vagy akár az új amerikai elnök, Joe Biden és Irán jövőbeli kapcsolatának és lehetséges közeledésének szabotálása.

Az iráni atomtudósok merényleteivel kapcsolatban nincsen egyértelmű válasz arra, hogy kik lehettek az elkövetők, illetve melyik ország, vagy országok állhatnak mögöttük. Irán egyre romló kapcsolata Izraellel és az USA-val az állam vezetése számára a merénylet első számú gyanúsítottjaivá teszi őket. Mohseh Farizadeh halálát követően az iráni kormány azonnal Izraelt vádolta meg a támadással, ahogy azt a megelőző évek merényletei során is tette. Pár nappal Farizadeh halála után az iráni kormány több embert is őrizetbe vett a merényletben való részvétel vádjával. Emellett Irán azt állította, hogy döntő bizonyítékot talált arra, hogy a támadások mögött Izrael állt, azonban ezt eddig nem hozta nyilvánosságra (és valószínűleg soha nem is fogja). Hossein Amir Abdollahian iráni diplomata hozzátette azt is, hogy a vezetőség azt gyanítja, Izrael nem lett volna képes egyedül sikerre vinni a műveletet, és hogy az USA ugyancsak nagy szerepet játszhatott a merénylet megszervezésében és végrehajtásában. Izrael kormánya hivatalos formában továbbra sem kommentálta az eseményeket, azokat nem ismerte el, azonban nem is tagadta. Egy névtelen izraeli tisztviselő azonban a médiának a következőket nyilatkozta: „Farizadeh tevékenységét meg kellett állítani. A világ egy békésebb hely lett nélküle”.

Fontos részlet, hogy Izrael azt is feltételezte, hogy Farizadeh Irán titkos nukleáris fegyverprogramjának megalkotásában és kivitelezésében is vezető szerepet játszott, emiatt az országban feketelistára is került. Ebből az okból kifolyólag a tudós fontos célpont lehetett az izraeli titkosszolgálat számára. A feltételezést, hogy a fizikus egy titkos nukleáris programban vett részt, Irán kormánya hevesen tagadja, állítva, hogy kizárólag békés célokra használnák a nukleáris programjukat, és hogy a titkos program nem létezik. A tény azonban, hogy a neves fizikust folyamatosan testőrök kísérték, erősíti Izrael gyanúját, miszerint kulcsfontosságú szerepe volt az atomprogramban. Amennyiben igaz az információ, hogy a tudóst egy távvezérlésű fegyverrel sebezték meg, Izrael vagy az USA képes lenne ezt a korszerű fegyvert megtervezni, létrehozni és egy olyan komplex műveletet véghez vinni, mellyel sikeresen végrehajtják a merényletet. Azonban amíg ez nem bizonyított, nem tudhatjuk biztosan azt sem, hogy kizárólag egy fejlett technológiával rendelkező hatalom követte el a Farizadeh elleni merényletet. Tovább erősíti Irán gyanúját, hogy egy amerikai, magas beosztású tisztviselő nyilatkozata szerint valóban Izrael áll a támadás mögött, arról azonban nem adott ki információt, hogy a Trump-adminisztráció tisztában volt-e szövetségese terveivel, illetve a művelet végrehajtása során bármiféle segítséget nyújtott-e számára. Mivel Izrael korábbi titkos műveleteivel kapcsolatban is folyamatosan konzultált az USA-val, feltételezhetjük, hogy amennyiben valóban az izraeli titkosszolgálat áll a merénylet mögött, az amerikai vezetőség ebben az esetben is tisztában volt a tervvel, jóval annak végrehajtása előtt.

Irán a merényletet követően kijelentette, hogy bosszút fog állni az elkövetőkön, mely leginkább Izrael biztonságára jelenthet veszélyt. Az USA közel-keleti pozícióját, úgy tűnik, egyelőre nem fenyegeti Irán kijelentése, hiszen kizárólag Izraelt nevezte meg tettesként. Joe Biden elnöksége számára azonban rendkívül negatív hatással lehet egy kiéleződő konfliktus a két hatalom között, amennyiben pedig Irán úgy dönt, hogy az USA is fenyegeti nukleáris programjának sikerét, köztük is könnyen elmérgesedhet a viszony. Amennyiben Biden elnök úgy döntene, hogy az Iránnal szembeni kereskedelmi és valutaszankciókat beszünteti, ahogy azt Irán is szeretné, nagyban megnehezítené helyzetét egy, az országok között kialakuló konfliktus. Úgy tűnik, Biden hajlik a kompromisszumra, hogy amennyiben Irán újra betartja a 2015-ös atomegyezményben foglaltakat, az USA is visszalép, a tárgyalások pedig újra elkezdődhetnek közöttük. Azonban amíg az együttműködés nem kezdődik el közöttük, számíthatunk arra, hogy Irán további fejlesztéseket hoz meg nukleáris programjában, valamint, hogy az ellene felállított szankciókat is egyre inkább ellensúlyozni próbálja. December elején az iráni parlament elfogadott egy javaslatot, miszerint a kormány az atomegyezményt megszegve a nemzeti Atomenergiai Ügynökségen keresztül legalább 120 kilogramm 20%-os a dúsított uránium kinyerését érje el, majd tárolja azt. Még nem biztos, hogy a határozatból törvény lesz, azonban a merényletet követő általános hangulat hatására nagy a valószínűsége.

Címlapkép: Iráni atomtudós temetése. Teherán, 2020. november 30.
Az iráni védelmi minisztérium hivatalos internetes oldalán közreadott képen a három nappal korábban meggyilkolt Mohszen Farizade iráni atomtudóst temetik állami szertartással Teheránban 2020. november 30-án. A koporsót az iráni zászló takarja. (Forrás: MTI/EPA/Iráni védelmi minisztérium)

A Az „iráni atombomba atyjának” merénylete és annak lehetséges hatásai bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Christopher Wray szenátusi meghallgatásán úgy fogalmazott: “Ez a támadás, ez az ostrom bűnözői magatartás volt. Ez ennyire egyszerű, és ezért az FBI ezt belföldi terrorizmusnak tekinti”. Az igazgató elmondta, hogy az iroda több mint 270 ezer állampolgári bejelentést kapott az amerikaiaktól, amelyek segítettek azonosítani a támadásban feltehetőleg részt vevő embereket. “Néhányan megtették azt a fájdalmas lépést is, hogy barátaikat vagy családtagjaikat jelentették fel” – tette hozzá Wray.

Január 6-án Donald Trump hívei megrohamozták a törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a Trump által elveszített, novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr is. A volt elnök ellen a demokrata többségű alsóház lázadás szítása miatt emelt vádat, a Capitolium megtámadása előtt tartott nagygyűlésen mondott, gyújtó hangú beszéde miatt. Trumpot végül – az alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) végén – a szenátus felmentette.

Az FBI igazgatója visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint a Capitolium elleni támadást egyetlen szélsőséges ideológia hívei követték el. “A január 6-iki támadók között volt néhány – és a számuk a nyomozás előre haladtával folyamatosan növekszik -, akiket erőszakos milicista szélsőségeseknek neveznék. És letartóztattunk néhány olyan embert is, akiket a rasszista motivációval rendelkező erőszakos szélsőségesek kategóriájába sorolnék” – fogalmazott Christopher Wray, aki hozzátette: nincs bizonyíték arra, hogy a radikális baloldali Antifa tagjai részt vettek az ostromban.

Az FBI mostanáig legalább 280 embert tartóztatott le, akik feltehetőleg részt vettek a január 6-ai támadásban és több mint 300-at már vád alá helyeztek. Wray azt is elmondta, hogy az általuk vizsgált belföldi terrorizmussal kapcsolatos esetek száma megduplázódott, mióta ő vezeti a Szövetségi Nyomozó Irodát. 2017-ben mintegy ezer esetet jegyeztek fel, míg 2020-ban 2000-et.

The post Az FBI belföldi terrorcselekménynek minősítette a Capitolium elleni támadást appeared first on .

A rendőrség közölte, hogy személyi sérülés nem történt, a központ öt ablaka megrongálódott. Az épület környékét lezárták, a pokolgép teljes hatástalanításának érdekében a hatóságok a védelmi minisztérium különleges részlegéhez fordultak segítségért. A holland NOS műsorszolgáltató szerint a detonátort egy fémcsőbe helyezték, amely a tesztközpont kapuja előtt robbant fel.

A rendőrség szóvivője elmondta, hogy reményeik szerint néhány órán belül tisztázzák az eset részleteit. Hangsúlyozta: minden jel arra mutat, hogy célzott támadás történt. Mark Rutte holland ügyvivő kormányfő “teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte a támadást. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi alkalmazottak keményen dolgoznak a polgárok biztonsága érdekében, és “szörnyű és szégyenletes, hogy őket éri atrocitás”.

Hugo de Jonge egészségügyi miniszter is megdöbbenését fejezte ki az eset miatt. “Őrület, ami történt. Már egy éve csak ezekre a frontvonalban dolgozó emberekre támaszkodhatunk, álljunk ki értük, mert csak ők tudnak minket a válságból kisegíteni” – mondta.

Bovenkarspel polgármestere úgy nyilatkozott, hogy bár a rendőrségi vizsgálat még folyamatban van, meg van győződve arról, hogy a támadás a lezárásokkal és a korlátozó intézkedésekkel szembeni elégedetlenség miatt történt. Hollandiában nem ez az első eset, hogy tesztközpontot ért támadás: karácsony előtt vandálok gyújtottak fel a hollandiai Urk kistelepülésen egy szabadtéri központot, továbbá Amszterdamban és a limburgi Urmondban is megrongálták több tesztelőhely ablakait.

The post Hollandiában pokolgépes támadás érhetett egy tesztközpontot appeared first on .

Az eljárás adatai szerint a negyvenéves szerb-magyar kettős állampolgár 2018 júliusában egy amszterdami kávézóban tarkón lőtt egy horvát férfit.

A szerbiai férfi ezután elhatározta, hogy végez egy magyar kábítószer-kereskedővel, akivel találkozót beszélt meg 2018. szeptember 19-én, az esti órákra Budapesten, a XV. kerületi, Szentmihályi úti bevásárlóközpont és a Szilas-patak közé. A találkozón elterelte a sértett figyelmét azzal, hogy kábítószernek látszó, valójában cukorhelyettesítő anyagot tartalmazó csomagokat adott át neki megvizsgálásra, majd fejbe lőtte.

A férfi a külföldi rejtőzködéséhez hamis okmányokat készített és használt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói nemzetközi együttműködéssel azonosították az elkövetőt, akit aztán 2019. március 1-jén elfogott a cseh rendőrség. Az elfogás előkészítésében kiemelkedő szerepe volt két uniós szervnek, a Eurojustnak és az Europolnak is. A férfi ellen a Fővárosi Főügyészség előre kitervelten, több ember sérelmére elkövetett emberölés, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint közokirat-hamisítás miatt emelt vádat. Az ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság a férfit ítélje életfogytig tartó fegyházbüntetésre, és zárja ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.

A Fővárosi Törvényszék szerdán a vádlottat a váddal egyezően mondta ki bűnösnek és életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte, azzal, hogy leghamarabb negyven év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Az elsőfokú ítélet nem jogerős, miután az ügyész a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása, azaz tényleges életfogytiglan érdekében fellebbezett, valamint fellebbezett a vádlott és védője is – tudatta közleményében a Fővárosi Főügyészség.

The post Életfogytiglanra ítélték a szerbiai magyar D. Csabát appeared first on .

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség nem zárta ki, hogy fellebbezni fog ellene. A három megvádolt nő 2019 áprilisában ragasztotta ki a matricákat, amelyeken a Szűzanya és a gyermek Jézus glóriáját a melegjogi mozgalmat jelképező hatszínű szivárvány helyettesítette. Az öntapadós képeket a helyi Szent Domonkos templom környékén, többek között házfalakra, de a nyilvános vécéfülkére és szemeteskukára is kitették.

A cselekedetért pénzbírság, illetve szabadságkorlátozás vagy két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az ügyészség hat hónapos szabadságkorlátozást javasolt, amelynek keretében a nőknek havi 30 óra közérdekű munkát kellene végezniük.

A bíróság azonban úgy találta: a vádlottak magatartása nem viselte a vallási érzelmek megsértésének jegyeit. Az ítélet szerint az ügyészség nem bizonyította be, hogy a vádlottak szándékosan meg akarták volna sérteni a hívő katolikusokat és megbecsteleníteni az ikont.

A bíró azzal is érvelt, hogy a három nő szándéka az LMBT-közösséghez tartozó emberek (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) támogatása volt. Utalt rá, hogy a Szent Domonkos templomban a hagyományosan húsvét idején felállított Krisztus sírját 2019-ben úgy alakították, hogy láthatóak voltak rajta az emberi bűnökre utaló feliratok, melyek között az LMBT és a gender kifejezések is szerepeltek. Az aktivisták állításuk szerint ez ellen tiltakoztak a matricák segítségével.

A húsvéti sír miatt az említett templomban a 2019-es ünnepek nagyszombatján és a feltámadás vasárnapján tiltakozók zavarták meg a szertartásokat, a köztük és a plébános között kialakult vita miatt a rendőrség beavatkozott.

Lengyelországban az utóbbi időben többször előfordult vallási jelképek, templomok megbecstelenítése, templomi szertartások megzavarása. Az esetek egy része azokkal a tüntetésekkel függ össze, amelyeket tavaly ősszel az abortuszszabályozást érintő alkotmánybírósági ítélet váltott ki. Más esetek a lengyelországi melegjogi felvonulásokhoz kötődnek. A 2019-ben pünkösd előestéjén rendezett varsói Pride menetet például egy mise-paródiával indították, amelyben a pap szerepében egy szivárványszínű ruhába öltözött aktivista lépett fel.

The post A lengyel bíróság felmentette a Fekete Madonna képét megmásító aktivistákat appeared first on .

Teljesen másképpen éljük az életünket, mint akár öt vagy tíz éve. Már nem feltétlen saját autónkkal megyünk kirándulni, dolgozni, ha éppen olyan munkánk van, ami otthonról végezhető, egyre több okoseszköz segíti mindennapjainkat, tágul az online térben elintézhető teendők sora. A koronavírus csak felgyorsított számos átalakulást, amelyek a technológiai robbanás következtében már amúgy is a küszöbön álltak. Nem árt azonban tisztában lennünk azzal, hogy a technológiák nemcsak fantasztikus új lehetőségeket teremthetnek, hanem számos új veszélyhelyzetet, kockázati tényezőt is generálhatnak. A biztosítók feladata, hogy ezeket folyamatosan figyeljék, és személyre szabottabb ügyfélkiszolgálást tehessenek lehetővé.

Világunkat egyre inkább a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság jellemzi. Ez az úgynevezett VUCA-világ jelensége (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous – gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, bizonytalan), ami új szemléletet, új megoldásokat és képességeket, azaz még hatékonyabb alkalmazkodást kíván meg tőlünk is. Nézzük, min érdemes már most elgondolkodni biztonságunk érdekében!

Az egymással egyre inkább összekapcsolt tárgyak világában újra kell gondolni annak a kérdését, hogy egy adott kockázat mire vonatkozik. A hagyományos biztosítási modellben a kockázatok jó része olyan vagyontárgyakhoz (lakás, ház, autó) kapcsolódik, amelyek valakinek, vagy valakiknek a tulajdonát képezik, azonban jelenleg is tapasztaljuk a tárgyak birtoklásához való viszonyulásunk megváltozását: az autókat, lakásokat egyre inkább „csak” használni szeretnénk. A biztosítóknak fel kellett ismerniük, most pedig meg kell érteniük a„felhasználói” kockázatokat a „tulajdonosi” kockázatok helyett.

Olyan radikálisan új élethelyzetek, kockázatok is bekövetkezhetnek 2020 után, amelyekre jelen pillanatban egyáltalán nem gondolunk. Az előre látható, vagy éppen nem látható globális kihívások, az egyre szélesebb körben használt okoseszközök, a mesterséges intelligencia elterjedtebb alkalmazása, az élettartamunk növekedése, az egyes társadalmi csoportok közötti növekvő társadalmi-gazdasági különbségek, az új generációk új szokásainak megjelenése, a munka világának átalakulása számos új kockázatot is rejt. Mindezek a jelenleginél jóval színesebb biztosítási palettát eredményezhetnek majd, de egyúttal proaktív, a kockázatok mérséklését szem előtt tartó, fenntartható szemléletű közös gondolkodást is feltételeznek a biztosítói, a biztosítotti és sok esetben kormányzati oldal részéről.

A megoldás a dinamikus kockázatkezelés. Ha például kevesebbet használjuk az autónkat, a balesetek bekövetkezésének esélye is alacsonyabb. Amennyiben egészségesebben élünk, kerüljük a veszélyes élethelyzeteket, csökkenthetjük azon kockázatokat, amelyek az egészségünket veszélyeztethetik. A mai, technológia és okoseszközök uralta világban lehetőség nyílik arra, hogy mindezeket az összefüggéseket automatikusan begyűjtött adatok erősítsék meg, azaz dinamikusan követhessék a biztosítók az egyes kockázatok kialakulását, jellegét. Így válik lehetővé a termékek személyre szabása és az ügyfelek még professzionálisabb kiszolgálása, például egy-egy adott biztosítási esemény kárrendezésének folyamata jelentősen felgyorsítható lesz.

The post Nem titok mire érdemes biztosítást kötni a jövőben appeared first on .

“Erre az egyesületre és egyes aktivistáira úgy kell tekinteni, mint akik diszkriminációra és erőszakra uszító gyűlöletbeszédet hirdetnek egyesek ellen a származásuk, a fajuk és a vallásuk miatt”, valamint “a formája és a katonai szervezettsége miatt az Identitási Generáció magánmilícia jellegűnek is tekinthető” – fogalmazott a tárcavezető a feloszlatásról szóló rendeletben. A rendeletben az is szerepel, hogy az Identitás Generáció szélsőjobboldali csoportosulásokkal áll kapcsolatban “amelyektől logisztikai támogatást kap, és amelyek diszkriminációra, erőszakra vagy gyűlöletre uszító ideológiát hirdetnek a fajvédő és fehér felsőbbrendűséget hirdető tanok nevében”.

A feloszlatás indoklásából az is kiderül, hogy az Identitás Generáció adományokat kapott a tavaly augusztusban Új-Zélandon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, szélsőjobboldali nézeteket valló ausztrál Brenton Tarranttól, aki 2019. március 15-én 51 embert mészárolt le az új-zélandi Christchurch város két mecsetjében. A szélsőjobboldali csoportok parlamenti vizsgálóbizottsága előtt 2019 áprilisban Bruno Dalles, a gazdasági minisztérium pénzmosás elleni küzdelemért felelős szervezete, a Tracfin volt vezetője elmondta: Tarrant az Identitás Generáció “bőkezű tagja”.

Az Identitás Generáció, amely elítéli a “migránsinváziót” és bírálja a multikulturális társadalmat, akkor vált ismertté, amikor eltorlaszolták 2018 tavaszán a francia-olasz határon lévő Échelle-hágót, hogy egyetlen illegális bevándorló se léphessen Franciaország területére. Mintegy száz aktivista 2018. április 21-én azért ment fel az általuk “az illegális bevándorlók stratégiai átkelő pontjának” tekintett hágóba, hogy azt jelképesen lezárja, és onnan bírálja “a hatóságok gyávaságát”. A többségében franciákból álló csoportban magyarok, olaszok, dánok, osztrákok, angolok és németek is voltak.

A csoport utóbb elismerte, hogy az egynapos akció során nem találkozott menekültekkel, de a következő hónapok járőrözései során elfogtak négy illegális bevándorlót, akiket átadtak a rendőrségnek, és további hét átkelését észlelték, amely miatt feljelentést tettek. A szervezet három vezetőjét első fokon 2019 augusztusában hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték, de a fellebbviteli bíróság decemberben felmentette őket, miután megítélése szerint az akció nem volt több, mint “teljesen politikai propaganda”.

A közelmúltban a belügyminiszternek sikerült elérnie több iszlamista tevékenységgel gyanúsított egyesület (CCIF, BarakaCity, Jasszin sejk kollektíva) betiltását is, 2019-ben pedig Emmanuel Macron államfő kezdeményezésére több szélsőjobboldali csoportot (Bastion social, Blood and Honour és Combat 18) feloszlatott a francia igazságszolgáltatás.

The post Feloszlatta a francia kormány a migránsellenes akciókat szervező Identitás Generációt appeared first on .

A törvényszék azt közölte, hogy az ítélet szerint a férfi idős embereket hívott föl telefonon ismeretlen társával együtt azzal, hogy közeli hozzátartozójuk közlekedési balesetet szenvedett, erre hivatkozva pedig pénzt kértek a sértettektől. A vádlott magát rendőrnek kiadva találkozott az idős emberekkel, akiktől összesen több mint kilencmillió forintot vett át. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a vádlottat első fokon – mint többszörös visszaesőt – négyrendbeli, társtettesként elkövetett csalás bűntette miatt hét év fegyházbüntetésre, továbbá 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A másodfokon eljáró FT megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő, törvényes ítéletet hozott, helyesen értékelte a bizonyítékokat és a büntetéskiszabási körülményeket is. Az elsőfokú ítéletet a törvényszék annyiban változtatta meg, hogy a 400 ezer forint pénzbüntetésre vonatkozó rendelkezést mellőzte, illetve egyéb járulékos kérdésekben – például bűnjeleket, előzetes fogvatartás beszámítását illetően – döntött másként.

A pénzbüntetést a másodfokú bíróság azért mellőzte, mert a jelenleg is büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodó vádlott jövedelemmel, illetve vagyonnal nem rendelkezik, így esetében pénzbüntetés kiszabásának nincs helye – áll a bírósági közleményben.

The post Hét év fegyházbüntetésre ítéltek egy “unokázós” csalót appeared first on .

A közleményben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

A Szerbiába induló 46. és az Észak-Macedóniába induló 58. magyar rendőri kontingens tagjait Balázs László, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakaszok védelmét.

Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő harminc és a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő húsz rendőr magyar szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

The post Újabb magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába és Szerbiába appeared first on .

100601. A NEWFIP gyakorlaton a NEWVAN előtt.

A napokban érkezett a hír, hogy Baksa Kálmán nyugállományú mérnök ezredes úr elhunyt. Az egykori Repülőműszaki Szolgálatfőnökség állományától kapott sok szakmai támogatásra is emlékezve engedjétek meg, hogy részvétemet fejezzem ki. Nyugodjék békében!

981003. Az egyik Napi Magyarországban megjelent cikkem facsimiléje, melynek elkészítéséhez Baksa mérnök ezredes úr nyújtott segítséget.

Zord

“Először is: felül kell vizsgálnunk szerepünket ebben a szervezetben, másodszor el kell hagynunk abban az esetben, ha beindítják a háromoldalú mechanizmust országunk ellen” – hangoztatta Tolsztoj egy kerekasztal-tanácskozáson, amelyet az orosz ET-tagság 25. évfordulóján tartottak a parlament felsőházában. Az orosz képviselő szerint Moszkva nem tűrheti el, a háromoldalú megfigyelési mechanizmus beindításának “megaláztatását”.

A 47 tagországot számláló, strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezetben nagyon kevés alap maradt az együttműködésre, mert Moszkvának az összefogást kezdeményező javaslatai nem találnak támogatásra, Oroszországnak pedig az ET-ben azért sincsenek szövetségesei, mert maga sem határozta meg világosan, hogy milyen érdekei fűződnek a tagsághoz. Problémaként nevezte meg, hogy a PACE választja meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bíróit, akiknek többsége szerinte Soros György civil szervezeteit képviseli.

“A végleges döntést a külpolitikában nálunk az államfő, Oroszország elnöke szokta meghozni, és az eddig meghozott döntések alapján úgy tűnik, hogy ez pontosan ezek logikai folytatása lesz” – tette hozzá a politikus, aki egyben az orosz küldöttség vezetője is a PACE ülésszakain.

Tolsztoj szerint Moszkva az ET-ből való kilépését követően, a szövetségeseivel közösen létrehozhatja saját jogvédő mechanizmusait, így egy emberi jogi bíróságot is.

Januárban a PACE működési rendjében rögzítette a háromoldalú mechanizmus alkalmazásának lehetőségét az ET Alapokmányának durva megsértése esetén. A folyamatot a közgyűlés részvevőinek egyharmados támogatásával el lehet indítani.

Február közepén Olga Mihajlova, Alekszej Navalnij ügyvédje közölte, hogy az orosz ellenzéki politikus védelme az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult amiatt, hogy Moszkva nem hajtotta végre az EJEB-nek az Yves Rocher-ügyben hozott határozatát. Mihajlova szerint a testület márciusi ülésén fogja megvitatni a kérdést.

A védelem azt fogja kérni a miniszteri bizottságtól, hogy juttassa érvényre az emberi jogok európai egyezményének 46., az ítéletek kötelező erejéről rendelkező cikkének végrehajtását, s indítsa be a krízishelyzetek megoldását célzó rendkívüli háromoldalú mechanizmust. A több szakaszból álló eljárás vége az érintett fél tagságának felfüggesztése vagy annak kilépése lehet.

Az eljárást a miniszteri bizottság, a PACE vagy az ET főtitkára kezdeményezheti. A végső döntést az ellenőrzés beindításáról a miniszteri testület hozza meg, kétharmados többséggel. Az ET ezután az alapokmányt megsértő országba küldöttséget küld, amelynek munkája alapján útiterv készül a krízishelyzet megoldására. Ha ez nem működőképes, az ET beindíthatja a következő szakaszt, amely az érintett ország tagságának felfüggesztéséhez vagy kizárásához vezethet.

Szergej Kiszljak, az orosz felsőház külügyi bizottságának első elnökhelyettese a hétfői moszkvai tanácskozáson azt mondta, hogy az ET potenciálját egyre inkább az Oroszországgal való szembenállásra használják fel. Ő is úgy vélekedett, hogy ha minden ugyanebben az irányba halad tovább, akkor “fel kell készülni kemény lépésekre”.

Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes úgy vélekedett, hogy a PACE-ben “összegyűlt a kritikus tömeg” a Moszkva elleni eljárás beindításához, s arra figyelmeztette a nyugat-európai országokat, hogy az ET-ben “ne tegyék próbára Oroszország türelmét”. Kifogásolta, hogy bár Oroszország jogköreit a PACE-ben megerősítették, a közgyűlés teljesíthetetlen feltételeket támaszt, és “gombamód szaporodnak az oroszellenes jelentések”.

“Semmi jóra sem vezet az a törekvés, hogy az Európa Tanácsot az Európai Unió toldalékává alakítsák át, egy olyan emberi jogi eszközzé, amellyel a független perifériát meg lehet dolgozni. Oroszország nélkül ez a szervezet elveszíti összeurópai jellegét, vagyis elveszíti létezésének értelmét” – monda a diplomata, aki egyúttal azzal vádolta meg az EJEB-et, hogy Navalnijjal kapcsolatban beavatkozik az ország belügyeibe.

Az EJEB február 17-én a saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását. A bíróság a politikus életét fenyegető kockázatok jellegére és mértékére, illetve fogva tartása általános körülményeire hivatkozott.

Az orosz igazságügyi minisztérium válasza szerint ezzel túllépte hatáskörét, s döntését nem tényekre alapozva hozta meg. A tárca szerint a Navalnij ügyvédjeinek Strasbourghoz intézett folyamodványa nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkével. A levél szerint Moszkva idejében a bíróság rendelkezésére bocsátotta a politikus fogva tartására vonatkozó adatokat, de a testület ezeket nem vette figyelembe.

Grusko úgy vélekedett, a közgyűlés tagjainak nagy része nem kívánja a 2014-2019 közötti válság megismétlődését, még kevésbé az orosz kilépést. Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke hétfőn újságíróknak bejelentette, hogy március 15-én fogadja majd Hendrik Daemst, a PACE elnökét.

The post Moszkva egyre durcásabb: kilépéssel fenyeget az Európa Tanácsból appeared first on .