Biztonságpolitika

Börtön-, illetve pénzbüntetésre ítélt a Gyulai Törvényszék egy bűnbandát, amely közel másfél év alatt több mint százmillió forint kárt okozott több gazdasági társaságnak és vállalkozónak.

A Békés Megyei Főügyészség a közleményében azt írta, a csalások zömét egy 36 éves, többszörösen büntetett előéletű csanádpalotai és egy 42 éves, visszaeső békéscsabai férfi követte el, aki hét bűnsegédet is beszervezett maguk mellé. Megjegyzik: a bűncselekményekben további, ismeretlenül maradt személyek is részt vettek. 2016 februárjától 2017 június végéig 32 üzletszerűen elkövetett csalást és a tízrendbeli pénzmosást követtek el. Telefonon vagy e-mailben vették fel a kapcsolatot az ország különböző pontjain tevékenykedő cégekkel és vállalkozókkal, és egy ismert, az adott cég profiljához illeszkedő gazdasági társaság nevében kedvezményes áron kínáltak számukra különféle termékeket.

A cégek és vállalkozók a megrendelések ellenértékét előre átutalták a bűnsegédek által nyitott számlákra, akiket a banda “vezetői” vagy munkavállalás címén, vagy anyagi részesedés fejében vettek rá a közreműködésre. A csalók a sértettek egy részét azzal keresték meg, hogy egyik gazdasági partnerük bankszámlaszáma megváltozott és a továbbiakban új – az elkövetők által megadott – számlaszámra kérték az utalásokat.

A Gyulai Törvényszék hét elkövetővel szemben másfél év és kilenc év közötti időtartamú börtönbüntetéseket szabott ki, két esetben a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette; egy terheltet pénzbüntetésre ítélt. Egy elkövetővel szemben, annak súlyos betegsége miatt, később ítélkezik a bíróság – írják. A bíróság ezen felül 105 millió forint erejéig kötelezte az elkövetőket az okozott kár megtérítésére.

The post Börtönre ítéltek egy százmilliós kárt okozó békési bűnbandát appeared first on .

Lengyelország kiutasít két újabb fehérorosz diplomatát, válaszul arra, hogy Minszk folytatja a lengyel diplomaták iránti ellenséges lépéseket – jelentette be Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes.

A varsói döntés közvetlen előzménye, hogy csütörtökön a fehérorosz külügyminisztérium felszólította a hrodnai lengyel főkonzulátus vezetőjét és a konzult, hogy 48 órán belül hagyják el az ország területét. Előzőleg kedden kiutasították a breszti lengyel főkonzult is a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény súlyos megsértésére hivatkozva. Przydacz a Twitteren pénteken bejelentette: reagálva az előző napi fehérorosz lépésre, kiutasítják Lengyelországból a kelet-lengyelországi Bialystok városában akkreditált fehérorosz főkonzult, valamint egy varsói konzult.

Szerdán, a breszti lengyel főkonzul keddi kiutasítására reagálva, Lengyelország már nemkívánatos személynek nyilvánított egy, a varsói fehérorosz nagykövetségen dolgozó diplomatát. A breszti főkonzult Fehéroroszország arra hivatkozva utasította ki, hogy február 28-án a – lengyel kisebbség által is lakott – határ menti városban részt vett a kiátkozott katonák emléknapjának rendezvényén. Ezen Przydacz közlése szerint lengyel nemzetiségű cserkészek voltak jelen, az akciót pedig egy, Fehéroroszországban hivatalosan működő civil szervezet rendezte.

A kiátkozott katonák emléknapját Lengyelországban azoknak a második világháború után a föld alatt működő lengyel szabadságharcosoknak a tiszteletére vezették be, akik a náci német megszállók után a szovjetekkel is felvették a harcot. Fehérorosz álláspont szerint “háborús bűnösök voltak, akik népirtást követtek el a fehérorosz lakossággal szemben”.

A PAP lengyel hírügynökség pénteken a Tut.by fehéroroszországi hírportál meg nem erősített információira hivatkozva közölte: a fehérorosz hatóságok a lengyel-fehérorosz határon őrizetbe vették a breszti lengyel iskola Lengyelországból visszatérő igazgatónőjét. Anna Paniszewa csütörtökön a Twitteren bírálta a breszti ügyészség által a kiátkozott katonák emléknapi rendezvénye kapcsán folytatott bűntetőeljárást. Az eljárás keretében már őrizetbe vették a breszti lengyel iskola egyik alapítóját, egy 43 éves férfit, amiről csütörtökön a fehérorosz belügyminisztérium tájékoztatott.

The post Lengyelország kiutasít két újabb fehérorosz diplomatát appeared first on .

Elrendelték a letartóztatását annak a férfinak, aki autóval áthajtott haragosa lábán, majd karóval bántalmazta – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Az eljárás adatai szerint a gyanúsított és a sértett korábbi konfliktusok miatt haragos viszonyban volt. Március 5-én a gyanúsított és három társa autóval hajtott át Pilisen, amikor észrevette az ott gyalogló sértettet. A gyanúsított elhatározta, hogy elüti haragosát, ezért felé kormányozta az autót. A sértett többször is elugrott a kocsi elől, de egyszer áthajtott a lábán a jármű. Ezután az autóban ülők kiszálltak és karókkal ütötték a földön fekvő sértettet, aki nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A Monori Rendőrkapitányság súlyos testi sértés és más bűncselekmény miatt indított eljárást. A bűnüldöző hatóságok szerint a gyanúsított esetében fennáll a bizonyítás megnehezítésének a veszélye, és a bűnismétlés megakadályozása is csak a letartóztatásával érhető el.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírája távmeghallgatás útján megtartott ülésen elrendelte a férfi letartóztatását április 12-éig. A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezett, így az nem végleges, de végrehajtható.

The post Letartóztatták a haragosát elgázoló férfit appeared first on .

A hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodás gyakorlati végrehajtásáról tárgyalt az elmúlt két nap során telefonon Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinján örmény kormányfővel Vlagyimir Putyin – közölte a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint az 2020. november 9-i és a 2021. január 11-i háromoldalú nyilatkozat nyomán létrejött fegyvernyugvási megállapodással kapcsolatban mind az azeri, mind az örmény vezető nagyra értékelte a Hegyi-Karabahba vezényelt orosz csapatok hatékonyságát. A megbeszéléseken ugyancsak szó esett a dél-kaukázusi kereskedelmi és közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről, valamint az ezzel foglalkozó miniszterelnök-helyettesi szintű munkacsoport tevékenységéről.

Putyin emellett a kétoldalú együttműködés kérdéseit is megvitatta külön-külön a tárgyalópartnereivel.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta folyamatosan fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeri erők között. A térségben idén szeptember 27-én azeri offenzíva indult. Azerbajdzsán megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és a környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.

A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-én kihirdetett és másnap 0 órától életbe lépett tűzszüneti megállapodással értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására. Január 11-én a felek újabb közös közleményt fogadtak el, ezúttal elsősorban a közlekedés fejlesztéséről.

The post Putyin a hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodásról tárgyalt Aliyevvel és Pasinjánnal appeared first on .

 A dániai képeim nézegetésekor beletelt egy kis időbe, míg rájöttem mi a különbség a Type 052 C és D verziói között. A neten keresve persze elsőre teljes a zűrzavar, mert a képszerkesztőknek és bloggereknek nincsenek ilyen skrupulusaik. Ami feltűnt, hogy az én "hajómnak" kör alakú indítócellái voltak a HHQ-9es légvédelmi rakéták számára, a hajó közepén két keresztbe állított négyes indítótubus fogadta be a hajó elleni célokra telepített YJ-62  rakétákat, és hogy a taton csak egy hangárajtó volt, nem kettő. Közelről ezek így néztek ki. A cikkekben említett második, a  fedélzet hátulján levő  HHQ-9 SAM indító fel sem tűntek, mivel a hangár mögött vannak.

És akkor a Type 052C és a D verziók összehasonlítása, persze csak külsőre. A leglátványosabb része a kérdésnek, amihez nem kell felülről látni a hajót az a 360 fokot lefedő, négy radar elem burkolata. A C verziónál ez köríves, a D verziónál síkban helyezkedik el. Persze ez csak a legvégén tűnt fel nekem, először az indító cellák eltérő alakja lepett meg. A C verziónál a kör alakú , a D verziónál téglalap alakúak. Emellett a hajó elleni YJ-62 indító eltűntek a hajó középfedélzetéről, és a tat, azaz inkább a hangár formája is átalakításra került gondolom a hátsó indítótubusok kialakítása miatt. A D verzióban átalakításainak (és a kínai  rakétatechnológia fejlesztésének) köszönhetően, Kína így más képes volt egységesíteni a különböző funkciójú rakétáit, úgy hogy azok mindegyik ugyanabba a cellába férjen bele. A YJ-62 hajó elleni rakétákat az YJ-18 és YJ-83 rakétákkal váltották fel.

A képek forrása itt és itt.
A korábbi, nagyobb méretű AShM rakéták elhagyása révén, az indító cellák száma is megnőtt egy keveset. 56 (6x6 elől, 2x4 YJ-62 középen és mögött 2x6 HHQ-9es megint) helyett 64 (elől és hátul is 32 cella lett kialakítva vegyesen). HHQ-9 légvédelmi rakéta mellett megjelent HHQ-16 közepes hatótávolságú SAM és a hangár tetejére még extrába felkerült egy rövid hatótávú rakétaindító is. (a orrban levő hajóágyút is 100 mm-esről 130 mm-esre cserélték ki. Azt hiszen összességében mondhatjuk hogy erősebb fegyverzetű lett a D verzió.

Itt van néhány fotó a TYPE 052C verzióról, Dániából, a PLAN DDG 152 hajóról.

Az Európai Unió Tanácsa további hat hónapra, szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységét, önállódását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciókat – közölte az uniós tanács.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók hatálya továbbra is 177 ember és 48 szervezettel szemben maradnak érvényben.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan. Az előbbi szankciók jelen állás szerint július 31-ig, az utóbbiak pedig június 23-ig vannak érvényben.

A szankcióval sújtott emberek és szervezetek jegyzékét a Tanács rendszeresen felülvizsgálja és rendszeres időközönként megújítja – tették hozzá.

Az említett szankciókat az unió azért foganatosította, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték, azonban ennek maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára.

The post Ukrajna: az EU további hat hónappal meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat appeared first on .

A Pest Megyei Főügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki három nőt – kettő az élettársa volt – prostitúcióra kényszerített fenyegetéssel és bántalmazással.

A főügyészség a közleményben azt írta, hogy a férfi 2013 év eleje és 2019 decembere között több megszakítással élettársi kapcsolatot tartott fenn az egyik sértettel. Amikor együtt voltak, rendszeres bántalmazással, illetve fenyegetéssel arra kényszerítette a nőt, hogy Magyarországon, valamint Németországban prostitúciós tevékenységet végezzen. Az abból származó bevételt a férfi elvette a sértettől. A nő többször is megpróbált megszökni a férfitól, de az mindig felkutatta és visszakényszerítette magához. Végül 2019 decemberében a sértettnek sikerült elmenekülnie és feljelentést tennie.

Az elkövető 2019 őszén – az előzővel részben párhuzamosan – újabb nővel is élettársi kapcsolatot létesített, aki beleegyezett abba, hogy prostitúciós tevékenységet fog folytatni. Az abból származó teljes bevételt ettől a nőtől is elvette a férfi, továbbá rendszeres bántalmazásokkal tartotta félelemben a sértettet, aki emiatt sokáig félt megszökni tőle. Végül sikerült elszöknie és új élettársi kapcsolatot létesítenie, de az elkövető még ekkor is felkutatta és fenyegetőzve egy társa segítségével próbálta “visszaszerezni”, de nem járt sikerrel. Ennél a sikertelen akciónál az elkövető segítőjeként eljárt másik férfi beszervezett egy harmadik nőt is, hogy prostituáltként dolgozzon, ha az abból származó bevételeiből részesedést ad neki.

A férfi összehozta a nőt az előző két nőt is futtató elkövetővel, aki utána felügyelte a sértett munkáját. A közvetítő férfi a továbbiakban nem folyt bele a futtató és a sértett viszonyába, de a felhajtói tevékenységéért a bevétel egy részére igényt tartott. Az elkövető a harmadik sértettet is bántalmazta és megfenyegette, hogy összetöri a csontjait, ha nem végzi a munkáját. Végül azzal az ürüggyel, hogy családját látogatja meg, sikerült a nőnek kiszabadulnia a “munkavégzés” helyéül szolgáló lakásból, majd feljelentést tett az elkövető ellen.

Az ügyben a Pest Megyei Főügyészség az elkövető ellen többrendbeli emberkereskedelem bűntette, míg társa ellen kerítés bűntette és garázdaság vétsége miatt emelt vádat – áll a közleményben.

The post Élettársait kényszerítette prostitúcióra egy férfi appeared first on .

Romániában március 15-étől megnyitják a hadsereg oltóközpontjait a koronavírus elleni vakcinára jogosult civilek előtt is – közölte Nicolae Ciuca védelmi miniszter.

A tárcavezető Facebook-bejegyzésében rámutatott: a védelmi minisztérium által létrehozott 92 oltóközpontot nem a katonáknak szánt privilégiumként alakították ki, és “nem tervezték”, hogy ezek zárt rendszerben működjenek, hanem az volt cél, hogy “tehermentesítsék” a többi oltóközpontot, átvállalva a lakosság egy jelentős részének beoltását.

Ami a katonák családtagjainak beoltását illeti, a miniszter szerint a katonák státusát szabályozó törvény értelmében a családtagoknak is a védelmi minisztérium saját hálózata biztosít ingyenes egészségügyi szolgáltatásokat.

Ciuca leszögezte: nem tűr el semmilyen kivételezést, a katonaság oltóközpontjaiban is maradéktalanul betartják az országos oltási stratégia elsőbbségi szabályait. Azt ígérte: hamarosan nyilvánosságra hozzák annak a vizsgálatnak az eredményét, amely a foksányi (Focsani) katonai kórházban történt rendellenességeket hivatott feltárni.

A román védelmi miniszter arra reagált, hogy a Recorder.ro tényfeltáró portál előző nap megírta: Romániában több mint hétezren kaptak soron kívül a koronavírus elleni oltást, köztük a nemzetbiztonsági és igazságszolgáltatási intézmények több mint ötszáz alkalmazottja. Több száz kivételezettet oltottak be még az orvosok előtt, és több mint négyezer, elsőbbségre nem jogosult állampolgárt a krónikus betegek előtt, többek között katonák és állami tisztségviselők családtagjait vették előre.

A Recorder “toplistát” készített a jogosulatlanok százait előrevevő oltóközpontokról, amelyen két katonai kórház is szerepel. A Vrancea megyei Foksány katonai kórházának parancsnoka egy korábbi sajtónyilatkozatban el is ismerte: körlevélben értesítették az első kategóriára jogosult alkalmazottakat, hogy a katonáknak kialakított oltóközpontban a velük együtt lakó közeli rokonaikat is beoltathatják, pedig a Recorder szerint erre nem létezik törvényes alap.

Egy korrupcióellenes civil csoport a “párhuzamos oltáskampány” ellen emelt szót, rámutatva: a bukaresti oltóközpontok több mint 75 százaléka “zárt rendszerben” működik, nem jelenik meg a hivatalos előjegyzési portálon. A március első napjaiban beoltottak alig egyharmada kapta meg a vakcinát a hivatalos portálon történt időpontfoglalás alapján, és kétszer annyi embert oltottak be “a párhuzamos kampány” keretében.

Romániában eddig 1 millió 337 ezer embert oltottak be, 683 ezren mindkét dózist megkapták.

The post Megnyitják a hadsereg oltóközpontjait a civilek előtt is Romániában appeared first on .

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő ügyben ismételten indítványozta az USA-ban elfogott férfi letartóztatásának a meghosszabbítását.

A megalapozott gyanú szerint a férfi – akivel szemben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki az ügyészség indítványára a nyomozási bíró, és akit időközben az USA-ban elfogtak -, 2015. év óta fiktív számlákat kiállító, kiterjedt, nemzetközi szintű bűnszervezetet hozott létre és irányított, amelynek része volt a többszintű, számlázási láncolatot alkotó céghálózat. A számlakiállító cégek ügyvezetőinek nagy része szlovák, lengyel, angol állampolgár, akik tényleges ügyvezetői tevékenységet sosem végeztek, a cégeket és azok könyvelését a bűnszervezet vezetője irányította. A bűnszervezet vezetője különböző gazdasági társaságok ügyvezetőjeként a költségvetési csalásból származó pénzösszegeket a Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában, az Egyesült Királyságban létrehozott cégek bankszámláira utalta, ahonnan az visszaáramlott a magyarországi céghez.

A bűnszervezet tagjai a bűncselekmény elkövetésével a magyar állami költségvetésnek több, mint kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Az Egyesült Államokban elfogott férfit, a bűnszervezet vezetőjét Magyarországra szállították, amelyet követően az ügyészség indítványozta a férfi letartóztatásának elrendelését, melyet a nyomozási bíró 2019. december 16. napján elrendelt.

Az ügyészség ismételten indítványozta a férfi letartóztatásának meghosszabbítását tekintettel arra, hogy vele szemben továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a bizonyítást veszélyeztetné, valamint újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Az ügyészi indítványról a Tatabányai Járásbíróság nyomozási bírája a gyanúsított telekommunikációs eszköz útján történő kihallgatását követően, ülésen fog dönteni.

The post Letartóztatásban maradhat a milliárdos vagyoni hátrányt okozó bűnszervezet vezetője appeared first on .

Hat egyházi személy esetében is ügyészségi eljárást kezdeményezett a napokban a pedofília eseteit vizsgáló, néhány hónapos működése alatt eddig 84 – zömében nem egyháziak – ellen panaszt benyújtó lengyel állami különbizottság – számolt be a lengyel sajtó.

A bizottság közölte: az utóbbi napokban az állami ügyészségnek két keresetet továbbított, amelyek hat egyházi személyre vonatkoznak. A dokumentumok szerint ők az áttanulmányozott anyag alapján “elegendő ismerettel rendelkeztek” bizonyos, korábbi években elkövetett pedofil esetekről, ezt azonban nem osztották meg a büntetőjogi szervekkel. A bizottság szerint nincs formális akadálya annak, hogy az érintettek ellen bűnvádi eljárás induljon.

A kiskorúakkal szembeni visszaélések eltussolásával gyanúsított hat érintett egyházi személy között magasabb rangúak is vannak – közölte az onet.pl hírportál, megnevezve mások között Stanislaw Dziwisz bíborost, nyugalmazott krakkói érseket. A gyanúsítottak nevét a lengyel hatóságok nem erősítették meg. A krakkói kerületi ügyészség a PAP hírügynökség megkeresésére közölte: hozzájuk irányították az állami ügyészségtől a különbizottság “néhány személyre vonatkozó” keresetét.

A 15 év alatti gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések eseteit, illetve ezek eltussolását is vizsgáló állami különbizottság tavaly júliusban alakult meg. A különféle társadalmi közegekben előforduló pedofil esetek vizsgálatára hivatott héttagú testületben az államfő, a kormányfő és a gyermekjogi szóvivő egy-egy képviselője kapott helyet, három tagját a parlamenti alsóház, egyet pedig a felsőház választotta meg hétéves időszakra. A bizottság büntetőeljárások kezdeményezése mellett arra is jogosult, hogy a pedofil tettekért jogerősen elítéltek nevét és foglalkozását egy nyilvánosan elérhető listán közzétegye.

Lengyelországban 2019-ben szigorítottak a kiskorúakkal szembeni visszaélésekért kiszabható büntetéseken: az ilyen bűncselekmény öttől harminc évig terjedő, rendkívüli esetekben akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is sújtható, csakis letöltendő szabadságvesztés szabható ki érte, és nem évül el.

Stanisław Jan Dziwisz lengyel katolikus püspök, 2005-től 2016-ig krakkói érsek, 2006-tól bíboros. Korábban, 1978-tól 2005-ig, vagyis Szent II. János Pál pápa teljes pápasága alatt a Szentatya személyi titkára volt.

The post Pedofília: eljárást kezdeményeztek hat egyházi személy ellen appeared first on .

Az ügyészség indítványozta a költségvetésnek hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozó bűnszervezet további két tagjának a letartóztatását.

A Fejér Megyei Főügyészség minősített költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indítványt tett azon szervezet további két tagjának – az egyik irányítónak és segítőjének – a letartóztatására, amely valós gazdasági eseményekhez nem köthető számlákat állított ki azért, hogy a számlabefogadó cégek jogosulatlan adólevonási tevékenységét biztosítsa.

A megalapozott gyanú szerint a bűnszervezet 2018. január 1-től az egyik gyanúsított irányításával többszintű céghálózati formában jött létre azért, hogy az alsóbb szinten elhelyezkedő gazdasági társaságok felhasználásával a felső szinten működő tényleges kereskedők részére fiktív számlákat állítson ki azért, hogy biztosítsa a számlabefogadó cégek jogosulatlan adólevonási tevékenységét általános forgalmi adóra vonatkozóan. A számlákat jellemzően reklámtevékenységre és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra állították ki.

A befogadott fiktív számlák alapján jogosulatlanul levont általános forgalmi adó összege mintegy hárommilliárd forint, a tevékenység pedig 23 számlabefogadó céget érint. A nyomozó hatóság a bűnös vagyon elvonása érdekében 560 millió forintot meghaladó értékben rendelt el lefoglalást, illetve zár alá vételt.

A bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára és törvényi fenyegetettségére figyelemmel – amely 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés – alaposan lehet tartani a gyanúsítottak szökésétől, elrejtőzésétől, valamint az elkövetés folyamatos, huzamos idejű voltára, magas szintű szervezettségére tekintettel a bűnismétlés veszélye is fennáll. Alaposan lehet tartani tovább attól, hogy a terheltek a tanúk jogellenes befolyásolásával, a még le nem foglalt tárgyi bizonyítékok elrejtésével a bizonyítást veszélyeztetnék.

A Székesfehérvári Járásbíróság a bűnszervezet hét tagjának korábban elrendelt letartóztatása mellett további két tagjának a letartóztatását is elrendelte, a döntés védelmi fellebbezés folytán nem végleges.

The post Számlagyáros bűnbanda: további letartóztatások jöhetnek appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő elődeivel, a szocialista Francois Hollande-dal és a jobboldali Nicolas Sarkozyval közösen emlékezett az iszlamista merényletek áldozataira csütörtökön a terrorizmus áldozatainak európai emléknapján.

A politikusok koszorút helyeztek el a párizsi Invalidusoknál, a merényletek áldozatainak szobránál, amely egy lefejezett nőt ábrázol. A megemlékezésen egyetlen embert szólalt fel, Chloé Bertolus sebész, aki a 2015-ös dzsihadista merényletsorozat több túlélőjét is műtötte. Az orvosnő részletet olvasott fel a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni merényletben súlyosan megsérült Philippe Lancon újságíró Le lambeau (A foszlány) című regényéből.

A megemlékezésen jelen volt Riss karikaturista, a lap jelenlegi főszerkesztője, akit szintén súlyosan megsebesítettek a terroristák, valamint a franciaországi terrortámadások túlélőit és az áldozatok hozzátartozóit képviselő 13 szervezet vezetői. Macron délután ellátogatott abba a nyomdába a Párizshoz közeli Dammartin-en-Goele-ban, ahol a Charlie Hebdo elleni támadás elkövetői a két napig tartó menekülésük végén túszul ejtették a tulajdonos Michel Catalanót, mielőtt a kommandósok végeztek velük.

A kisvállalkozó levelet írt az államfőnek, és meghívta a nyomda fennállásának huszadik évfordulóra. Macron az elnöki hivatal tájékoztatása szerint üdvözölte a vállalkozó optimizmusát, és elfogadta a meghívást. A terrorizmus áldozatainak európai emléknapjáról második alkalommal emlékeztek meg Franciaországban. A dátumról, amely a 2004-es madridi, 193 áldozatot követelő merényletsorozat évfordulója, európai szinten döntöttek 2019-ben a túlélők képviselői.

Franciaországban 2015. január óta több mint 260 vesztették életüket iszlamista merényletekben, aminek következményeként több mint 6300 túlélő és hozzátartozó részesül az áldozatoknak fenntartott alapból. Több mint négyszáz francia állampolgár külföldön elkövetett merénylet áldozata vagy túlélője, míg a franciaországi merényleteknek csaknem ezer külföldi érintettje is van.

The post Emmanuel Macron és elődei együtt emlékeztek a terrorizmus áldozataira appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban is élen jár a vagyonőrképzés terén – állítja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) budapesti elnökségének tagja. Peterdiné Árva Ilona kérdésünkre azt is elárulta, hogy a kezdetben még nyűgnek titulált kötelező továbbképzés végül a vagyonőrök körében is népszerű lett.

— Az elmúlt évekre visszatekintve hogyan értékeli a vagyonőrök kötelező továbbképzésének gyakorlatát?
— Személyes tapasztalataim szerint a vagyonőrök többségének pozitív élményt jelentett a kötelező továbbképzés. Ezeken a foglalkozásokon, vizsgákon több ezer emberrel találkoztam a 2013-as indulás óta, a többségük pozitív tapasztalatokról számolt be, sokat tanultak az órákon, valamint felfrissítettek jó néhány olyan dolgot, amelyek az évek során sokat változtak, mint például a jogszabályi módosítások. Mindamellett mi magunk, a képzést szervezők is sokat tanultunk a vagyon­őröktől, akik egyébként rendkívül interaktívak voltak. Ők a gyakorlatban sok mindent látnak, tapasztalnak – például a támadáselhárító eszközök használatával kapcsolatban –, amit mi az irodákban nem vagy csak közvetve érzékelünk. Összességében a továbbképzés ugyan megterhelő volt számukra, mégis tudomásul vették a fontosságát.

— Véleménye szerint érzékelhető-e az, hogy felkészültebb vagyonőrök dolgoznak az üzletekben, a raktárakban vagy ipari területeken?
— Nehéz felmérni, hogy a vagyonőrök valóban felkészültebbek-e, hiszen ezek a visszacsatolások nem feltétlenül érkeznek meg hozzánk. Személy szerint azt látom, hogy a képzés arra mindenképpen jó, hogy a vagyonőrök sokkal inkább tisztában vannak saját magukkal, jobban ismerik a jogaikat, illetve a kötelezettségeiket, valamint a jogszabályok változásait is be tudják építeni a mindennapi munkájukba – végső soron ezt segíti a kötelező továbbképzés gyakorlata. És biztos, hogy ártani nem árt. A képzés lebonyolítása mindazonáltal az évek során jóval egyszerűbb lett, a cégek tulajdonképpen személyre szabott továbbképzési lehetőségeket kaptak a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara irányításával, de a kamara a vizsgáztatás folyamatát is segítette.

— Hogyan értékelhető a vagyonőrök magyarországi képzése nemzetközi összehasonlításban?
— A magyarországi vagyonőrképzés erősebb, mint bárhol Európában. Igaz, hazánkban arányaiban több vagyonőr is van, mint más, például nyugat-európai országokban, de a képzési rendszerünk is sokkal erősebb. A nyugati országokban nem mindenütt kötik OKJ-s keretrendszerhez a vagyonőri képesítés megszerzését, és ilyen magas képzési óraszámokkal sem találkozhatunk. E tekintetben élenjárók vagyunk. Az új típusú képzés kialakításánál is erre törekednek a szakértők.

— Milyen változások várhatók a hazai vagyonőrképzés területén?
— Számos kérdést vet fel a fegyverhasználat, a legfőbb, eldöntendő kérdés persze az, hogy kell-e egyáltalán fegyvert adni a vagyonőrök kezébe. Véleményünk szerint általánosságban erre nincs szükség, azt tanítjuk mindenütt, hogy az őrök csak végszükség esetén használjanak fegyvert, hiszen a rájuk bízott életek a legfontosabbak. Fegyvert egyébként csak az használhat, aki rendelkezik állami fegyverismereti vizsgával. A fegyverhasználatot főleg banki területen írják elő, de ott is van számtalan olyan lehetőség, amivel ez kiváltható lenne. Mivel ezek a követelményrendszerek jelenleg kidolgozás alatt vannak, a részletek még nem publikusak.
Az ugyanakkor fontos változást jelent, hogy a közeljövőben átalakulnak az OKJ-s vagyonőrképzés bizonyos feltételei. A képző intézmények számára ez azt jelenti, hogy fel kell készülnünk az új rendszer szeptember elsejei indulására, amivel kapcsolatban még mi sem látunk teljesen tisztán. Mindenesetre a képzések engedélyezésének addig meg kell történnie, vagyis aki folytatni kívánja a képzési tevékenységét, annak azt újra engedélyeztetnie kell. Az ezzel kapcsolatos műhelymunka jelenleg is zajlik. Az új programkövetelményekben rögzítik a képzési óraszámokat, a tananyagot, az irányok viszont némileg változnak: a jövőben nem annyira a kompetenciát, sokkal inkább a szakmát, szakmaiságot próbáljuk meg fejleszteni, erősíteni. Persze a jövőben sem kontrollálatlanul zajlik az oktatásszervezés: a vagyonőr ezután is tanúsítványt kap a képzésről, ezt követően pedig egy vizsgaközpontban kell számot adnia a tudásáról. A Belügyminisztérium és a szakmai kamara célja egyaránt az, hogy más biztonsági szakmákhoz (tűzvédelem, biztonságszervező stb.) hasonlóan a vagyonvédelem területén is jó szakembereket engedjünk a munkaerőpiacra.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A vagyonőrök mindennapi munkáját könnyíti a kötelező képzés appeared first on .

Helikopterrel szállították Konstancára a Fekete-tenger romániai partjai közelében csütörtök hajnalban elsüllyedt teherhajó személyzetének egyik tagját, egy ukrán nőt, miután az állapota súlyosabbra fordult – közölte az Agerpres hírügynökség.

A Volgo Balt 179 teherhajó segélykérését a GSP Falcon román teherhajó legénysége észlelte. A román hajó azonnal a helyszínre sietett, és a 13 fős személyzet egy csónakra menekült tíz tagját kimentette a tengerből. Az ukrán állampolgárokból álló legénység egy tagja eltűnt, két tagja életét vesztette. Oroszország bukaresti nagykövetsége csütörtökön pontosította, hogy a Volgo Balt 179 nem orosz zászló alatt hajózott, amint azt korábban a román hírforrások közölték, hanem a Comore szigetek zászlaja alatt. Román hírforrások szerint a 48 éve épített teherhajó szenet szállított Romániába.

A baleset Konstanca kikötőjétől mintegy hetven tengeri mérföldre (130 km) történt, a nemzetközi vizeken. Amint a hírügynökség közölte, csütörtök hajnalban rendkívül viharos volt a tenger. A víz fölött óránként ötven kilométeres sebességgel fújt a szél, négy méteres hullámokat verve. Az eltűnt tengerészt még keresik a román hatóságok.

The post Helikopterrel szállították a partra a Fekete-tengeren elsüllyedt hajó személyzetének egyik tagját appeared first on .

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vett egy iskola elleni fegyveres támadás előkészítésével gyanúsított tizenévest Penzában.

Az FSZB közleménye szerint a 16 éves fiútól egy vadászfegyvert, kommunikációs eszközöket és robbanószerkezetek házi előállításához való útmutatást foglaltak le. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint a gyanúsított, aki ellenséges érzelmeket táplált az osztálytársaival szemben, áprilisban szándékozott végrehajtani a terrortámadást. Az őrizetbe vett tanuló elismerte, hogy meg akarta gyilkolni az osztálytársait és mindenki mást is, aki közbelépett volna. A fiúnak az iskolával egyébként nem voltak konfliktusai és bűnügyi nyilvántartásban sem szerepelt.

Az FSZB legutóbb január 21-én fogott el két 16 éves fiút a Moszkvához közeli Ljuberci járásban azzal a gyanúval, hogy iskola elleni fegyveres támadásra készültek. A kamaszokat, akik korábban szintén nem kerültek a biztonsági szervek látóterébe, az internetes kommunikációjuk alapján szűrték ki. A kamaszoktól két “lőfegyvernek látszó”, házi készítésű tárgyat, kilenc petárdát, fémlövedékeket, taktikai kesztyűt, fekete palástot, maszkot és egy Natural selection (természetes kiválasztódás) feliratú pólót foglaltak le.

Korábban december 9-én Tukában történt hasonló eset: ott az FSZB egy 18 éves fiataltól egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert és iskolák elleni támadásokról szóló anyagokat foglalt le. Krasznojarszkban egy bíróság ugyanezen a napon elrendelte egy őrizetben lévő fiatal pszichiátriai kényszerkezelését. A Krasznojraszki terület Minuszinszk településéről származó fiút szeptemberben vette őrizetbe az FSZB azzal a gyanúval, hogy egy iskolai tanévnyitó ünnepségen készült támadást végrehajtani. Az akkori, a készülő pokolgépes támadás helyszínének megnevezését kerülő beszámoló szerint mintegy száz embert szándékozott megölni.

Tavaly szeptember elején az FSZB 13 olyan fiatalt fogott el, aki tanintézmények, forgalmas helyszínek és rendvédelmi szervek épületei ellen készült fegyveres támadásokat végrehajtani Oroszország több régiójában. Az szolgálat nem ismertette akkor az őrizetbe vettek korát és indítékait sem, csak annyit, hogy 11-en közülük egy zárt közösségimédia-csoport tagjai.

A tömeggyilkosságokat a gyanúsítottak robbanószerkezetekkel, gyújtókeverékekkel, valamint lő- és hidegfegyverekkel készültek végrehajtani. Az interneten hasonló támadások elkövetésére buzdítottak másokat is. A gyanúsítottaktól lefoglaltak négy, roncsoló elemekkel megtöltött, házi készítésű pokolgépet, ilyenek elkészítéséhez szükséges anyagokat és útmutatásokat, valamint támadási terveket tartalmazó naplókat, kommunikációs eszközöket és fegyvereket.

Orosz hírügynökségek szerint az FSZB ezt megelőzően csak 2020-ban nyolc, iskolák elleni támadást hiúsított meg Kosztromában, Sznyezsinszkben, Szaratovban, Kercsben, Szahalin szigetén, Krasznojarszkban, Tyumeny megyében és Volgográdban. Valamennyi gyanúsított fiatalabb volt 20 évesnél.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára tavaly áprilisban kijelentette, hogy a fiatalok körében emiatt “fokozott érdeklődés” alakul ki a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el. A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

The post Iskola elleni fegyveres támadást hiúsított meg Penzában az FSZB appeared first on .

Tizenkettedik életévét be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntette és személyi szabadság megsértése miatt emelt vádat a Veszprém Megyei Főügyészség egy férfival szemben, aki a felügyeletére bízott fiúgyermekekkel fajtalankodott.

A főügyészség azt közölte, hogy a 42 éves férfi, aki rokonságban áll az egyik sértett családjával, rábeszélte a gyermeket, hogy aludjon nála. A fiú egy barátját is magával hívta a férfi lakására, aki előbb vacsorával kínálta őket és játszott velük, majd a ház bejárati ajtaját kulcsra zárva, fajtalanságra akarta rábírni a gyermekeket, azzal fenyegetőzve, hogy amíg azt nem teszik meg, nem mehetnek sehová. A rémült sértetteket végül szexuális cselekményekre kényszerítette, majd a gyermekeket még azzal is megfenyegette, hogy megöli őket, ha a történteket bárkinek elmondják. A sértettek a házból másnap kora reggel tudtak elszökni, miután észrevették, hogy a férfi kiment az udvarra.

Az ügyészség a letartóztatásban lévő elkövetővel szemben fegyházbüntetés kiszabására és a közügyek gyakorlásától történő eltiltására tett indítványt a Veszprémi Törvényszéknek azzal, hogy a bíróság a vádlottat végleges hatállyal tiltsa el minden olyan foglalkozástól, illetve tevékenységtől, melynél tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, vagy kiskorúval hatalmi, befolyási viszonyba kerülne.

The post A felügyeletére bízott rokon kisfiúkkal fajtalankodott, vádat emeltek ellene appeared first on .

Mintegy négyszáz doboz adózatlan cigarettát találtak a vámosok egy kamionban chipses zacskókba rejtve – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Azt írták, hogy a pénzügyőrök az M1-es autópálya komáromi szakaszán egy Romániából Angliába tartó teherautót ellenőriztek, amikor ráakadtak a több mint félmillió forint értékű cigarettára. A cigaretta chipses zacskókból és a csomagokból került elő – tudatták, hozzátéve: a teherautó raktere mintegy ötszáz doboz sört is rejtett, aminek eredetét a sofőr nem tudta igazolni.

A NAV munkatársai a dohányterméket, valamint a sört lefoglalták, és jövedéki törvénysértés miatt eljárást indítottak – áll a közleményben.

The post Adózatlan cigarettát találtak a vámosok egy teherautón chipses zacskókba rejtve appeared first on .

Koszovó

2020. november 5-én Hashim Thaci volt koszovói elnök bejelentette lemondását, miután a hágai különleges ügyészség megerősítette az ellene felhozott vádakat háborús és emberiesség elleni bűnök vádpontjában. Ezt követően Vjosa Osmani házelnök vette át az államfői teendőket és 2021. január 7-én feloszlatta a koszovói parlamentet és előrehozott választásokat írt ki február 14-re, miután az alkotmánybíróság decemberben érvénytelennek nyilvánította a kormány megválasztását.

A testület indoklása szerint a kormányt nem az alkotmánnyal összhangban választották meg, mert Avdullah Hoti a kinevezéséhez szükséges parlamenti többséget a korrupciós bűncselekmények miatt elítélt roma kisebbségi képviselő, Efrem Arifi szavazatával szerezte meg, akit 2018-ban tizenöt hónap börtönre ítéltek, mivel egy civil szervezeten keresztül huszonhatezer eurót sikkasztott.

Az alkotmánybíróság megállapítása szerint Arifi jogellenesen vett részt a parlamenti szavazáson, ugyanis a törvény értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait az, akit három éven belül jogerősen bűnösnek mondtak ki büntetőperben. Az ő voksa nélkül pedig nem volt meg a kormány megválasztásához szükséges többség. A február 14-i országgyűlési választáson történelmi győzelmet aratott az Albin Kurti által vezetett Önrendelkezés Mozgalom (Lëvizja Vetëvendosje, LVV), a Politico becslései szerint 98 százalékos feldolgozottságnál a baloldali-nacionalista pártnak a szavazatok 48 százalékát sikerült begyűjtenie. Kurti a belföldi helyzetre összpontosította választási kampányát és csak mérsékelt ígéreteket tett a külpolitikával kapcsolatban. Az LVVválasztási kiáltványában vállalta, hogy aktív és innovatív külpolitikát folytat és kifejezte hajlandóságát stratégiai kapcsolatok fenntartására Albániával, az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és az Egyesült Királysággal. Az EU tekintetében arra összpontosított, hogy oktatási és fejlesztési támogatás révén kívánja elérni az uniós tagsághoz szükséges normákat és ígéretet tett az Európai Integrációs Minisztérium helyreállítására.

Albánia vonatkozásában felmerült a közös gazdasági és politikai együttműködési mechanizmusok tovább erősítésének a gondolata, ideértve a külpolitikát és a nemzetbiztonságot is. Nem tértek ki azonban az EU által közvetített, Szerbiával folytatott párbeszédre. 1999 óta egy párt sem aratott még ilyen nagyarányú győzelmet a koszovói választásokon. Albin Kurti tavaly február elején lett miniszterelnök először, azonban másfél hónappal hatalomra kerülése után szétesett az általa vezetett kormánykoalíció, miután a kisebb kormánypárt, a Koszovói Demokratikus Liga (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) kiszállt a szövetségből. A két párt között a kormányalakítástól kezdve ellentét húzódott, főként, miután a Trump-kormányzat megpróbált nyomást gyakorolni Kurtira, hogy tegyen lépéseket a Belgráddal kialakított kapcsolatok rendezésére, amit a miniszterelnök nem tartott prioritásnak. A vitás helyzetet tovább fokozta a Szerbiából érkező árukra 2018 novemberében kivetett 100 százalékos vám eltörlésének kérdése is. Az LDK végül bizalmatlansági indítványt nyújtott be Kurti ellen, melyet a parlament megszavazott. A 2021. február 14-i eredmények alapján az LVV támogatottsága közel megduplázódott az előző választás óta, míg az LDK-é a felére csökkent.

Izrael és Koszovó február 1-én virtuálisan aláírták a dokumentumokat arról, hogy felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Koszovó nem Tel-Avivban, hanem Jeruzsálemben nyitja meg izraeli nagykövetségét. A lépés több nemzetközi szereplőből ellenérzést váltott ki, így rosszállását fejezte ki Törökország, a Palesztin Hatóság és az Arab Liga is, mivel állásfoglalásuk szerint Koszovó megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának 478. számú határozatát, amely 1980-ban elítélte Izraelt Kelet-Jeruzsálem megszállásáért, és megtiltotta az államoknak, hogy diplomáciai képviseleteket létesítsenek a városban. Természeten Szerbia sem örült a kapcsolat létrejöttének, mellettük azonban az EU is kifejezte elégedetlenségét, hiszen ezzel Koszovó szembe helyezkedett az uniós külpolitikával, amely tiltja a tagállami képviseletek áthelyezését Tel-Avivból. A két ország kapcsolatában az áttörést az Egyesült Államokban 2020 szeptemberében aláírt koszovói-amerikai bilaterális egyezmény hozta meg.

Írta: Boncz Virág

Bosznia-Hercegovina Athén vezetheti Szarajevót Uniós útján

Nikos Dendias görög külügyminiszter Bosznia-Hercegovinába látogatott január 29-én, ahol ígéretet tett, hogy segítséget nyújt Bosznia-Hercegovinának abban, hogy minél előbb uniós tagsághoz juthasson. Bosnyák kollegáját, Bisera Turkovicot arról tájékoztatta Dendias, hogy „lehetőségük nyílt arra, hogy megoldást nyújtsanak a kétoldalú együttműködés további erősítésére minden területen, kezdve a politikai párbeszéddel”. Dendias kiemelte, hogy Görögország és Bosznia-Hercegovina közeli szövetségesek, és közös célként jelölte meg, hogy gazdasági és kulturális értelemben is sikeres együttműködéseket alakítsanak ki. „Külön öröm számomra annak a hangsúlyozása, hogy Szarajevóban és Banja Lukában modern görög nyelvű tanfolyamokat tartanak. Remélem, hogy amikor a körülmények megengedik, a tanítás folytatódhat fizikai jelenlétű oktatással” – fogalmazott.

Idén is megemlékeztek a Markale téri mészárlásról

Február 5-én tartottak megemlékezést Bosznia-Hercegovinában arról az eseményről, melyben 68-an életüket vesztették, 150-en pedig megsebesültek, a délszláv háború idején Szarajevóban. Az 1994-es Markale piactéri lövöldözés volt az 1992 áprilisától 1995 decemberéig tartott szarajevói ostrom egyik legnagyobb mészárlása. A megemlékezésen családtagok, áldozatok és túlélők koszorúztak és imádkoztak az elhunytakért. Az megemlékezésen részt vett Zeljko Komsic, a Bosznia-Hercegovinai Elnökségi Tanács horvát társelnöke is. Komsic beszédében rámutatott, hogy a mészárlás évfordulóján tartott népes megemlékezés a szolidaritás és az empátia mutatói. „A piacon meggyilkoltak ártatlan civilek voltak. Ez bebizonyítja, milyen lesújtó egy ilyen tragédia. A szarajevói emberek első számú feladata, hogy sose felejtsék el az áldozatokat” – fogalmazott Komsic.

Meglátogatta a leégett boszniai migránstábort az uniós biztos

Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa látogatást tett Bosznia-Hercegovinában a február 15-i héten, aminek elsődleges célja volt, hogy megismerje a migránsok és a menekültek helyzetét az országban. Johansson a helyszínen többször is elmondta, hogy mivel Bosznia-Hercegovina továbbra is pályázik az uniós tagságra, így az Európai Bizottság elvárásai magasabbak a migrációkezeléssel kapcsolatban. A belügyi biztos szemrevételezte a lipai menekülttábor maradványait is az ország északnyugati részén, melyet december 23-án pusztított el egy ismeretlen eredetű tűz. Ennek eredményeképp a tábor migránsai és menekültjei menedék nélkül maradtak a fagyos boszniai tél elején, alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés nélkül. Az eset jól reprezentálta, hogy Bosznia-Hercegovina területi államigazgatási és országos illetőségű szervei egyelőre képtelenek hatékony megoldást találni az elszállásolt emberek védelmének kérdésében.

Nem kap Bosznia-Hercegovina vakcinákat a WHO-tól

Míg különböző országok folyamatosan versenyben állnak egymással a koronavírus elleni oltási programjaik hatékonyságával, más országok a lista végén kullognak: ilyen Bosznia-Hercegovina is, ahol éppen, hogy csak elkezdődött az oltás. (Ennek a legfőbb oka, hogy a nyugat-balkáni ország nem kap vakcinát a WHO COVAX mechanizmusán keresztül.) A boszniai média által szerdán idézett levélben – melyet Szarajevó kapott a WHO-tól – azt állítják, hogy   a nemzetközi szervezet 23.400 adag Pfizer-vakcinára tett ígéretet, amennyiben az ország teljesíti a COVAX mechanizmus feltételeit – ami megállapítható, hogy sikertelen volt, ugyanis többek között nem álltak rendelkezésre megfelelő hűtők a vakcinák tárolására, illetve több jogi és adminisztratív szempont is megsértettek az illetékesek.

Börtönre ítélték a legkeresettebb bosnyák terroristát

Bűnösnek találta a boszniai legfelsőbb bíróság és hat év börtönre ítélte Jasmin Keserovicot, aki 2013 januárjában hagyta el az országot, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoljon Szíriában. A férfi terrorista cselekedeteket is végrehajtott a Közel-Keleten Abu Muhamed Al Bosni néven. Keserovic fellebezett, azonban pár nappal később, február 25-én a bíróság ismét bűnösnek találta. A férfi 2016-ban közzétett egy videót is bosnyák nyelven, melyben arra buzdította a nyugat-balkáni állam muszlim fiataljait, hogy csatlakozzanak és harcoljanak az Iszlám Állam oldalán.

Írta: Gönczi Róbert

Szerbia Szerbiában újra emelkednek a számok

Predrag Kon járványügyi szakember és válságstábja elmondása szerint február hónapban rohamosan romlott a járványhelyzet Szerbia területén, kiváltképp Belgrádban, Újvidéken és Nišben. Kiemelték, hogy a fertőzöttek számának emelkedő tendenciája nem hagyható figyelmen kívül, mert azok alapján megállapítható, hogy nem sokkal állnak a harmadik hullám kialakulása előtt.

Az elmúlt hónapban napi szinten 2000-3000 fertőzöttet diagnosztizáltak, körülbelül 3641 pácienst kezelnek kórházban, akik közül 153-an szorulnak lélegeztetőgépre. A járványgörbe drasztikus emelkedésének megfékezésére Szerbiában már hivatalosan több, mint egymillió adag koronavírus elleni oltóanyagot adtak be a Sinopharm és a Pfizer mellett az orosz Szputnyik V vakcinából. Mérési adatok szerint Szerbia teljes lakosságának 10,9%-a kapta meg legalább az egyik oltást és 7,1 %-a már a második adag vakcinát is. Ezzel világviszonylatban Szerbia rendelkezik a 8. legjobb arányban 100 főre vetített oltóanyagmennyiséggel.

A folyamatosan beérkező oltóanyagszállítmányok ellenére Goran Stevanović, a belgrádi Infektológiai Klinika igazgatója azt javasolja a kormánynak, hogy újabb járványügyi szigorítások kerüljenek bevezetésre. Ennek keretében elsősorban a vendéglátóipari létesítmények nyitvatartási idejének és a turisztikai létesítmények kapacitásának csökkentését szorgalmazza.

Írta: Haiszky Edina

Észak-Macedónia

Kisebb belpolitikai botrány zajlott le 2021 februárjában Észak-Macedóniában. Saso Mijalkov, a VMRO befolyásos tagja és a hírszerzés korábbi vezetője, öt nappal bírósági tárgyalása előtt eltűnt a hatóságok látóköréből. Mijalkov ellen, aki nem mellesleg Nikola Gruevszki ex-miniszterelnök unokatestvére, a telefonbeszélgetések illegális lehallgatásának ügyében folyik eljárás, ráadásul a vád szerint a bizonyítékok megsemmisítésére is utasítást adott beosztottjainak. Február 22-én a rendőrség nem találta otthonában Mijalkovot, akit a február 26-i, ítélethirdetéssel is járó tárgyalásig házi őrizetben és 24 órás vizuális megfigyelés alatt tartottak volna, így jelenleg elfogatóparancs volt érvényben ellene.

A sajtóban megjelent hírek szerint a vádlott állítólagos szökéséről az ügyészségnek és a belügyminiszternek is voltak információi. Felmerült annak a gyanúja, hogy Mijalkov Görögországba távozhatott, ahová az ugyanezen ügyben érintett korábbi munkatársai is menekültek, Oliver Spasovski belügyminiszter február 23-i közlése szerint azonban valószínűleg nem hagyta el az országot. Ez utóbbi feltevés beigazolódott, mivel ugyanezen a napon Mijalkov jelentkezett az ügyészségen – eltűnését azzal indokolta, hogy rosszul érezte magát, és ezért izolációba vonult.

Az üggyel kapcsolatban a szociáldemokrata miniszterelnök, Zoran Zaev érintettsége is felmerült. Egy nyilvánosságra került telefonbeszélgetés alapján Zaev és Mijalkov a 2016-os választásokon együttműködhettek a VMRO-kormányzat megbuktatásában. Emellett később Mijalkov az ország nevének megváltoztatásáról szóló parlamenti szavazáson a pártjának irányvonalával szemben a névváltoztatás ügye mellé állt, és igyekezett több párttársát is erre rávenni – emiatt sok VMRO-szimpatizáns árulónak kiáltotta ki. Mijalkov állítólagosan a VMRO jelenlegi vezetőjének, Hristo Mickovskinak megbuktatásán is munkálkodott. A VMRO a kormányzatot vádolta Mijalkov szökésének megszervezésével, a korábbi összejátszásaik fényében.

Saso Mijalkov további öt büntetőügyben is érintett, így a bíróság akár 12 és 14 év közötti börtönbüntetést is kiszabhat.

Írta: Kőbányai Dénes

Albánia

A dombokkal és hegyekkel szabdalt Balkánon a helyzet mindig is feszült volt. Az előző időszakban Albániát természeti katasztrófák sújtották, ugyanis komoly méretű áradásokkal kellett megküzdenie, és 7500 hektárnyi területről telepített ki a hadsereg. Az áradások mellett földrengést is rögzítettek. Ami a járványt illeti, a fertőzöttek száma folyamatosan növekszik. Február 10-től, a vírus terjedésének megakadályozása érdekében kijárási tilalom lépett életbe este 8 óra és reggel 6 óra között. Ebben az intervallumban betiltották az éttermek, bárok és kávézók működését.

„Persona non grata” -tól „personae non gratae”-ig  

Az albán külügyminisztérium január 21-én jelentette be, hogy Alekszej Krivoshejev orosz diplomatát kiutasították Albániából, mert megsértette a koronavírus-járvány visszaszorítására irányuló intézkedéseket. Az albán külügyminisztérium közleménye szerint Krivoshejevet “persona non grata”-nak nyilvánították és felszólították, hogy 72 órán belül hagyja el az országot. Tirana azt állította, hogy tavaly április óta többször is felhívták az orosz fél figyelmét Krivoshejev viselkedésére, ugyanakkor az országban működő orosz nagykövetség megalapozatlannak tartotta a diplomata kiutasításáról szóló döntést.

A nemzetközi diplomáciai gyakorlatnak megfelelően nem hozzák nyilvánosságra azon személyek nevét, akiket “persona non grata”-nak nyilvánítottak, elsősorban a családjuk és személyes biztonságuk érdekében, de az albán külügyminisztérium ezzel ellentétesen járt el. Február elején Oroszország a saját stílusában válaszolt. A közlemény szerint az oroszországi albán nagykövetet berendelték a külügyminisztériumba, és közölték vele, hogy a követség titkárát „persona non grata”-nak nyilvánították. A diplomata 72 órát kapott, hogy elhagyja Oroszországot.

Írta: Zivkovic Lara

Montenegró Magyar diplomaták segítik Montenegró Európai Uniós integrációját

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Budapestre látogató Djordje Radulovic montenegrói külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján a magyar külpolitika célkitűzésének nevezte a nyugat-balkáni térség stabilitását. A magyar tárcavezető szerint hazánk mindenben támogatja Montenegrót a csatlakozási eljárás során. Szijjártó bejelentette, hogy két magyar diplomata segíti a nyugat-balkáni ország kormányát a csatlakozási tárgyalásokra való felkészülésben.

A honvédelmi miniszter udvariassági látogatáson fogadta Montenegró külügyminiszterét

Benkő Tibor Magyarország honvédelmi minisztere udvariassági látogatáson fogadta Djordje Radulovic montenegrói külügyminisztert. Benkő Tibor tájékoztatta Radulovicot, hogy Magyarország számára a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága kiemelten fontos. A két miniszter áttekintette Magyarország térségben betöltött szerepét a NATO és EU missziókon keresztül. A találkozót követően Benkő Tibor és Djordje Radulovic megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok további erősítéséről.

Szerbia 2000 adag Sputnik V vakcinát adott át Montenegrónak

A szerb és montenegrói kormány közös közleményükben jelentette be, hogy Belgrád kétezer adag orosz Sputnik V vakcinát adományoz szomszédjának. A leszállított vakcinát további kétezer követi majd a közeljövőben. Djordje Radulovic montenegrói külügyminiszter a hónap elején bejelentette, hogy országa a kérésük ellenére továbbra sem kapott vakcinaszállítmányt az Európai Uniótól.

Az EU különmegbízottja nyugat-balkáni körútra indul

Miroslav Lajcak korábbi szlovák külügyminiszter, az Európai Unió Belgrád-Pristina dialógusért és egyéb regionális kérdésekért felelős különmegbízottja nyugat-balkáni körútra indul március elején. Az Európai Unió sajtóközleménye szerint Lajcak Szerbiába, Koszovóba, illetve Montenegróba látogat el és párbeszédet folytat az országok kormányival.

Koszovó saját költségvetéséből támogatja az albán többségű közösségeket Szerbiában és Montenegróban

A Montenegrót és Szerbiát sújtó áradásokat követően a választásokon vereséget szenvedett koszovói kormány az ország saját költségvetéséből támogatja az albán többségű közösségeket. Avdullah Hoti leköszönő miniszterelnök bejelentése szerint a koszovói kormány 10 ezer eurót biztosít az Ulcijn kastély helyreállítására, valamint további 200 ezer eurót a szerbiai Bujanovac város helyrehozatalára.

Újabb változások az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban

Milo Djukanovic montenegrói elnök aláírta a 21019-ben bevezetett egyházügyi törvénnyel kapcsolatos változásokat. Az elfogadott törvény szerint a Szerbiai Ortodox Egyház köteles volt átadni a tulajdonában lévő földterületet, illetve épületeket az újra függetlenített Montenegrói Ortodox Egyháznak. A törvényhez benyújtott módosítást első alkalommal megvétózta, ám január végén a javaslat újra többséget szerzett a podgoricai törvényhozásban.

Zavar a montenegrói kormánykoalícióban

A montenegrói kormánykoalíció legerősebb tagja a Demokratikus Front kijelentette, hogy amennyiben partnerei nem fogadják el a speciális ügyész elmozdítását lehetővé tévő törvényt, a párt a továbbiakban nem vesz részt a parlamenti munkában. Szakértők szerint a Demokratikus Front célja, hogy nyomást gyakoroljon a szövetségeseire, valamint, hogy bejuttassa politikusait a szakértőkből állós testületbe. A jelenlegi kormánykoalíció 41 hellyel rendelkezik a podgoricai parlamentben, ennek eredményeként a 18 képviselőt adó Demokratikus Front esetleges távolmaradása szinte lehetetlenné tenné a kormánykoalíció munkáját.

Írta: Párducz Árpád

Címlapkép: Budapest, 2021. február 26. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Djordje Radulovic montenegrói külügyminiszter, miután szándéknyilatkozatot írtak alá Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma és Montenegró Oktatási, Tudományos, Kulturális és Sport Minisztériuma közötti 2021-2023-as évekre szóló Stipendium Hungaricum Program keretében folytatandó együttműködésről a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. február 26-án. (Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)

A Balkán 03 – Balkán Hírfigyelő, 2021. február bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Elfogtak a fővárosban egy súlyos bűncselekmények miatt körözött lengyel állampolgárt, a férfi ellen emberrablás, túszejtés és fegyveres rablás miatt adtak ki elfogatóparancsot Lengyelországban – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A Fővárosi Törvényszék jogerősen elrendelte a férfi letartóztatását.

A közleményben azt írták, hogy a 24 éves férfi egy józsefvárosi társasházban, egy bérelt lakásban bujkált, bűnügyi információk alapján a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogta el vasárnap. A férfit a VIII. kerületi rendőrkapitányságra állították elő és a kiadatási tárgyalásáig őrizetbe vették – tették hozzá. A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint a férfi és társai 2019. november 15. és 29. között túszul ejtettek egy embert, akit arra kényszerítettek, hogy adja át nekik a gépjárműveit. A fogvatartottat fizikailag bántalmazták és megfosztották személyi szabadságától.

A törvényszék szerint a lengyel igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának feltételei fennállnak. A bíróság ezért jogerősen elrendelte a férfi átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását. A férfit március 18-ig kell átadni a lengyel hatóságoknak, ha addig nem veszik át, szabadlábra kell helyezni – írták. Hozzátették: a tárgyaláson a férfi hozzájárult az egyszerűsített átadásához, így átadása után az elfogatóparancsban szereplő bűncselekményeken kívül nem indítható és nem folytatható ellene egyéb büntetőeljárás.

The post Súlyos bűncselekmények miatt körözött lengyel férfit fogtak el Budapesten appeared first on .

A mintegy 1500 rendőr bevonásával kedden lezajlott akció során, amely egy kábítószer-, különösen kokainkereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői csoport felszámolását célozta, egyebek mellett 17 tonna kokaint is lefoglaltak Belgiumban – közölte a helyi média.

Az ország legnagyobb nemzetközi kikötőjét is magában foglaló város, Antwerpen ügyészségének tájékoztatása szerint a kedd hajnalban kezdődött, az egész országra, de különösen az észak-belgiumi Antwerpen és az ország északkeleti részében található Limburg tartományokra kiterjedő razzia keretében legkevesebb 200 házkutatást tartottak.

Az összehangolt művelet során 48 embert állítottak elő. A megtalált 17 tonna kokain mellett több mint 1,2 millió euró készpénzt, gyémántokat, ékszereket, luxusjárműveket, rendőrségi egyenruhát és fegyvereket is lefoglaltak. Az átfogó akció nem csak a drogkereskedőket, hanem a velük együttműködő, pénzmosással foglalkozó bűnözőket, valamint a bűnelkövetést megkönnyítő, a csempészeket információkkal ellátó segítőket is célozta. A két éven át tartó nyomozás során a rendőrséget egyebek mellett különféle titkosított rendszereken keresztül küldött, mintegy egymilliárd üzenet feldolgozása vezette nyomra – közölték.

Naponta több száz óceánjáró hajón több ezer konténer érkezik a tengerentúlról Antwerpen kikötőjébe. A kokainkereskedelem szempontjából a belga kikötőváros Európa egyik fő bejáratának számít. A városban és a kikötőben folytatott drogkereskedelem gyakran vezet erőszakhoz, bűnözői csoportok közötti fegyveres összetűzésekhez. Tavaly Belgiumnak további három ország illetékes hatóságaival együttműködve, egy Antwerpenben talált, 2,8 tonna kokaint tartalmazó konténer lefoglalását követően sikerült felszámolnia egy kábítószer-kereskedő hálózatot. Idén, február második felében az antwerpeni kikötőben 7,2 tonna kokaint foglaltak le a helyi hatóságok. Ennek értéke több milliárd euró.

The post Mintegy 17 tonna kokaint foglaltak le a drogkereskedők elleni belgiumi óriásrazziában appeared first on .