Biztonságpolitika

A táblabíróság életveszélyt okozó testi sértés, személyi szabadság megsértésének és kiskorú veszélyeztetésének bűntettében mondta ki bűnösnek a jelenleg 54 éves vádlottat mint különös visszaesőt, és döntött arról, hogy a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra. A korábbi büntetéséből feltételes szabadságra bocsátott vádlott 2019. március 16-án rokonaival és két ismerősével meglátogatta börtönben lévő fiát. Kocsival mentek, az úton a férfi lerészegedett és veszekedni kezdett élettársával, aki ezt megelégelte, amikor pedig visszatértek lakóhelyükre, egy élelmiszerboltnál kiszállt, és elment.

Mikor a vádlott nem találta élettársát, agresszívvá vált, és üvöltözni kezdett. A tízéves unokájának azt mondta, levágja a fejét, ha nem kerül elő a nagyanyja. A többieket pedig azzal fenyegette, hogy ők is “kapni fognak”. Végül felszólította őket, hogy menjenek a házába. Mivel ismerték a büntetett előéletű férfit, így féltek tőle, teljesítették, amit kért. A vádlott bezárta maguk mögött az udvari kaput, majd a bejárati ajtót is. A nappaliban a bárpulthoz lépett, és a fiókból elővett egy 27 centis kést, amelyet a pultra tett.

A férfi folyamatosan fenyegetőzött és kiabált az unokájával. A többiek próbálták nyugtatni, s bár úgy tűnt, sikerrel járnak, a férfi magához vette a kést, majd a neki háttal ülő ismerősét megszúrta. A három ruhadarabon is áthatoló szúrás több belső szervet is érintett. A vádlott, látva, hogy a férfi vérzik, azt mondta, menjen orvoshoz, és elengedte őket. A közvetlen életveszélyes sérüléseket szenvedő férfihoz mentőt hívtak, és az idejében érkező orvosi ellátás megmentette az életét. Az utolsó szó jogán a vádlott azt állította, csupán megijeszteni akarta ismerősét, és megbánta a történteket.

A táblabíróság döntésével súlyosította az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék által a vádlottra kiszabott tízéves büntetést. Benedek Tibor tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, a korábban az ugyanilyen bűncselekmények miatt elítélt férfi esetében a tízéves – középmértéknek megfelelő – büntetés túlzottan enyhe volt.

The post Tizenkét évre ítélték az unokája fejének levágásával fenyegetőző törökszentmiklósi férfit appeared first on .

A Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteki jelentése szerint a kínai katonai hatóságok két tisztet és három katonát tüntettek ki az ország nyugati határának megvédéséért, közülük négyen poszthumusz elismerésben részesültek. A Hszinhua a kínai hadsereget idézve úgy méltatta a kitüntetetteket, hogy “bátran felvették a harcot az idegen erők provokálta ellenségeskedéssel szemben a Galván-völgyben”. A négy katona acélcsövekkel, botokkal és kövekkel felfegyverkezett, “határsértő külföldi katonákkal” szemben kialakult összecsapásban veszítette életét tavaly júniusban, egy további kitüntetett pedig súlyosan megsérült.

A tavaly június 15-én történt összecsapásban az indiai fél közlése szerint húsz indiai katona veszítette életét. Mindkét fél a másikat tette felelőssé a Galván folyó magasan fekvő völgyében fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok közepette kitört harcokért. A felek magas rangú képviselői az incidenst követően tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust. A kínai védelmi minisztérium február 10-én bejelentette, hogy a két ország megállapodott a csapatok “szakaszos és szervezett” szétválasztásáról, amely még aznap meg is kezdődött.

Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A határvitából kialakult 1962-es kínai-indiai háború óta tavaly nyáron vált a legfeszültebbé a helyzet a két ország csapatai között. A kínai ellenőrzés alatt álló Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer fegyverest mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai egyenruhások pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást.

A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem magyarországnyi, kilencvenezer négyzetkilométeres területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.

The post Kína négy katonát veszített el az indiai határnál tavaly appeared first on .

Közleményük szerint február 17-én az éjszakai órákban egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható férfi a vele szemben forró nyomon intézkedő nyomozókra támadt. A büntetlen előéletű – de kisebb értékre elkövetett lopás vétsége miatt büntetőeljárás hatálya alatt álló és tulajdon elleni szabálysértés miatt már elmarasztalt – bódult fiatal szerdán egy borsodi élelmiszerboltban bűntársával többször lopott – írták, megjegyezve, a cselekményeket biztonsági kamera rögzítette; a felvételek alapján a rendőrök felismerték az elkövetőt, ezért lakhelyén kutatást terveztek.

Amikor a férfi észlelte, hogy a rendőrök megállnak az ingatlan előtt, menekülni kezdett, de az egyik rendőr felszólította, hogy álljon meg. Ismételt felszólítás után a férfi hirtelen szembefordult a nyomozóval és az udvaron lévő széket megragadva a rendőr feje felé sújtott. Miután a nyomozó az ütést – zúzódásos sérülések elszenvedése mellett – kivédte, elvette a széket és társa közreműködésével megbilincselte a férfit.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte az őrizetbe vételt; a gyanúsított tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A nyomozó ügyészség letartóztatást javasol, amiről a Debreceni Járásbíróság nyomozási bírája pénteken dönt – jelezte a Központi Nyomozó Főügyészség.

The post Nem vak, “bátor”: rátámadt az intézkedő rendőrökre, őrizetbe vették appeared first on .

A Kongói Demokratikus Köztársaság a világ egyik ásványkincsekben leggazdagabb országa. Egyenlítői éghajlata, termékeny talaja és nagy népessége okán várható lenne, hogy Kongó a világ vezető nagyhatalmai között legyen. Ehelyett azonban a Föld egyik legrosszabb helyzetben lévő állama, amelynek súlyos problémákkal kell megküzdenie. Ebben a cikkben elsősorban a belső konfliktus, és a kobaltbányászat összefüggései kerülnek bemutatásra.

A Kongói Demokratikus Köztársaság

A Kongói Demokratikus Köztársaság Közép-Afrikában helyezkedik el, az Egyenlítő mentén. A népesség döntő többsége a bantu népcsoporthoz tartozik. A fővárosban, Kinshasaban a lakosság mintegy egytizede él. A népesség jelentős része keresztény, kisebb csoportja az iszlám valláshoz tartozik. Az ország számára súlyos problémát jelent a magas HIV-fertőzöttség, a védőoltások hiánya és az alacsony színvonalú egészségügyi ellátás, amely már a COVID-járvány előtt is komoly válságban volt, köszönhetően a hiányos személyzetnek, és a rendszeresen fellángoló járványoknak.

Közép-Afrika legnépesebb államaként, mintegy kilencven millió főre tehető a népességszám, ezzel a világ tizenhatodik legnépesebb országa. A termékenységi ráta 6, ami azt jelenti, hogy egy nő életében átlagosan hat, vagy annál több gyereket szül, tehát a lakosságszám folyamatosan növekszik (a stagnáláshoz 2.1-es érték szükséges.), ezzel együtt, ez már alacsonyabb, mint a korábbi 6.8-as index. Bár a gyermekhalandóság csökken, a csecsemők 6%-a még mindig nem éri meg a felnőttkort.

Kongó tagja a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek, az SADC-nek, amely az Afrikai Unió egyik kisegítő szervezeteként funkcionál.

Az egy főre jutó GDP tekintetében 2017-ben a 182. helyet foglalta el a világranglistában, nominális GDP szempontjából ez 462 dollárt jelentett. Összehasonlításképp: az első helyen álló Katar esetében ez 61264 dollár. A népesség 72%-a él a létminimum alatt, nekik kevesebb, mint napi 1,9 dollár áll rendelkezésre a megélhetéshez, ami a jelenlegi árfolyamon nagyjából napi hatszáz forintot jelent. Ez részben összefüggésben áll azzal, hogy az országban meglehetősen alacsony a külföldi befektetések abszolút mértéke, főként a későbbiekben bemutatott, ingatag belpolitikai helyzetből adódóan. A hazai gazdaság azonban nem tud – és nem is akar – megfelelő béreket nyújtani a dolgozóknak, a külföldre termelő ágazatok pedig kötve vannak a világpiaci árakhoz, azoknak megfelelően tudják csak megfizetni a munkásaikat.

Kongó korábban belga gyarmat volt, kizsákmányolása már akkor igen komoly méreteket öltött, a kaucsuk-kitermelés és az elnyomás milliók életét követelte. Azóta sincs ez másképpen, mindössze a nyersanyag és a kizsákmányolók személye változott, az ország azonban továbbra sem tudott valóban önálló, jól funkcionáló állammá válni.

Ásványkincseit illetően 2012-ben a világ legnagyobb gyémántkitermelője volt, viszont jelentős a réz-, ón-, cink- és kobaltbányászata is, összesen mintegy 1 100 különböző ásványkincs található a területén. Az infrastrukturális beruházások hiánya miatt ez azonban rendkívül rossz állapotban van, a szállítás legfeljebb harmincöt kilométer per órával tud megvalósulni, így akár hetekig is eltart, mire külföldre jut a szerelvény. A vezető iparág a bányászat, azonban a nem megfelelő módszerek és a hiányos felszereltség miatt ez közel sem éri el a potenciális kitermelés szintjét. Az iparág mintegy 225 000 embert foglalkoztat, ebből 35 000 gyermek, ők elsősorban megélhetési okokból „választják” a kemény munkát.

A kobalt

A kobalt a modern világ egyik elengedhetetlen nyersanyaga, amelynek kínálata a kereslethez képest azonban igen szűkös, elsősorban a nehéz elérhetőség miatt. Ezt a fémet főként akkumulátorok gyártásához használják, ez természetesen nem csak a gépjárművek akkumulátorára terjed ki, ennél sokkal gyakoribb: a számítógépek, telefonok energiatárolói is tartalmaznak kobaltot. Nem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy az elterjedt tévhitnek megfelelően a kobaltbányászat elsődleges oka az elektromos autók gyártásának fellendülése. Emellett az olajfinomításban is széleskörűen használt anyagról van szó, látható, hogy a világon több iparág több okból is a kobaltkitermeléshez van kötve, immáron évtizedek óta bebetonozva a kobaltbányászat munkakörülményeit.

Utóbbiakról elmondható, hogy korántsem felelnek meg az elvárható színvonalnak, a bányászok hosszú és rövid távon is súlyos veszélynek vannak kitéve. 2020 szeptemberében például egy aranybánya beomlása okozta ötven ember halálát, az ilyen és ehhez hasonló balesetek meglehetősen gyakoriak a szektorban. A hosszú távú következmények közé sorolható például a vérben koncentrálódó nehézfémek okozta DNS-károsodás, amely többek között születési rendellenességek kialakulásához vezethet.

A kongói kobaltbányászat munkakörülményeinek javítását, a gyermekmunka visszaszorítását tűzte ki célul a Fair Cobalt Alliance, vagyis a tisztességes kobaltról szóló megállapodás. Mivel a kongói bányák adják a kitermelés jelentős részét – mintegy háromnegyedét –, a világon a legtöbb termelő és beszállító cég tőlük függ, ebből adódóan egy esetleges belső fennakadás a teljes világpiacot megakaszthatja. A bányászati szektor nagyjából 12,5 millió embernek ad közvetlenül vagy közvetve megélhetést, köztük gyermekeknek is. Bár a legális foglalkoztatás korhatára 15 év, ezt sokszor nem tartják be. A munkakörülmények gyakran életveszélyesek, a megfelelő védőfelszerelés hiányából fakadóan mind a sérüléseknek, mind a hosszútávú egészségkárosító következményeknek ki vannak téve a bányászok.

Biztató azonban az az előrejelzés, mely szerint az újrahasznosítható akkumulátorok terjedésével, valamint az akkumulátorok összetételének megváltoztatásával egyre kevesebb kobaltra lesz szükség. Jelenleg a kitermelés körülbelül 70%-át hasznosítják ilyen célra, ez az arány 2025-re 47%-ra csökken. A csökkenéshez hozzájárul a Tesla is, az új akkumulátorokba ugyanis körülbelül harmadannyi kobalt fog kerülni, mint a megelőző modellekbe.

Belpolitikai helyzet

A Kongói Demokratikus Köztársaságot a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium az I. kategóriába sorolja, ennek megfelelően a közrendet és a közegészségügyi helyzetet figyelmembe véve nem ajánlott a beutazás az országba. Ez az aktuális közbiztonsági helyzetet figyelembe véve korántsem meglepő, az országban általánosak a zavargások, a civilek terhére elkövetett támadások és összességében nem biztonságos az ott-tartózkodás.

Habár Kongóban jelenleg is körülbelül tizennyolcezer ENSZ békefenntartó van jelen, a belpolitikai konfliktusok felszámolása még várat magára.

Az ország jelenlegi nehéz helyzetét főként történelmi hátterének köszönheti. Az ország 1960-ban szabadult fel a gyarmati uralom alól, ám ezt követően egy diktátorrá vált elnök, majd a polgárháború és a zavargások nehezítették meg, hogy az országban valóban jól működő kormányzat és állami ellátórendszer alakulhasson ki. Erre sem az önállóság elnyerése előtt, sem azután nem tettek erőfeszítéseket az éppen az országot irányító hatalmak, így nem tudott kifejlődni egy valóban működőképes oktatási és igazságügyi rendszer.

A kongói háború (1994-2003) következményeit máig nem voltak képesek felszámolni, a ruandai népirtás árnyéka pedig még manapság is sötét felhőt vet az államra. Miután a népirtás elkezdődött, hamarosan átterjedt a Kongói Demokratikus Köztársaság területére is, ahol a hutuk megtámadták a generációk óta ott élő tuszi közösségeket, így a genocídium Kongó területén is megjelent.

Napjainkban elsősorban különféle etnikai csoportok közötti viszályról beszélhetünk. Mivel az összetűzéseknek két dimenziója is van, a teljes megoldás nem lehetséges valamely tényező figyelmen kívül hagyása esetén. A gazdasági és a politikai ellentétet egyaránt szükséges feloldani, ahhoz, hogy valóban tartós, hatékony békét lehessen kiépíteni az országban. Azonban az évtizedek óta tartó korrupció megszüntetése nem egyszerű, és nem is rövid idő alatt végrehajtható feladat. Joseph Mobutu, az első kongói miniszterelnök olyan mértékben kihasználta az országa gazdagságát, hogy szomorú öröksége a mai napig befolyásolja az országot. Ez a huszadik században azonban nem keltette fel a nemzetközi közösség figyelmét, szemet hunytak a diktatúra felett mindaddig, amíg az értékes ásványkincsek kitermelése zavartalanul folytatódott.

A belpolitikáról, a belső biztonsági helyzetről sokatmondó a tény, hogy a 2018 decemberi választásokat néhány helyen 2019 márciusában kellett megtartani, mivel erőszakos cselekmények akadályozták a szavazni vágyókat állampolgári jogaik érvényesítése közben. Ezek a cselekmények főként fegyveres csoportokhoz köthetőek, néhány esetben kormányzati erőkhöz. A nyugalom azonban továbbra sem állt helyre: többmillió ember kényszerült otthona elhagyására, a külföldre menekültek száma pedig meghaladja a százezer főt. A humanitárius helyzet ennélfogva meglehetősen instabil, a menekültek ellátása gyakorlatilag kizárólag a nemzetközi segélyszervezetek jótékonyságától függ, ez azonban nem jelent állandó jellegű, minden területen azonos színvonalú ellátást. Pozitív fejlemény azonban a védőoltások terjedése: A WHO és a UNICEF közös összefogással számos kongói gyermekhez juttatott el súlyos betegségek elleni vakcinákat.

2018 során az országban betiltották a békés tüntetések, valamint számos emberjogi aktivista, újságíró és ellenzéki támogató tevékenységét gátolták meg. Mivel a régióban körülbelül 140 aktív fegyveres csoport működik, nem meglepő, hogy ezek a csoportok számos esetben követnek el támadásokat civilek ellen is.

A belső konfliktusok jellemzően a természeti kincsek feletti harcokat jelentik: a víz és az ásványkincsek feletti rendelkezés olyan kiváltság, amelyet mindenki magáénak akar tudni, bármilyen áron. 1998 óta annyi ember hunyt el az összecsapásokban és azok következményeiben, hogy a kongói polgárháború méltán nevezhető a második világháború óta eltelt időszak „leghalálosabb” konfliktusának, nem véletlenül hívják „afrikai nagy háborúnak”. Különösen az ásványkincsekben gazdag területeken élő emberek vannak kitéve a támadásoknak, szexuális erőszaknak, kényszermunkának, valamint az elsődleges megélhetést jelentő termések ellopásának. Az egészségügyi ellátás rossz állapotban van, mivel a fegyveres csoportok onnan szerzik be a saját tagjaik számára szükséges kötszereket és gyógyszereket.

A szituációval kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül a nemi erőszak markáns jelenléte: egy 2011-es kutatás szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban naponta mintegy 1152 nőt erőszakoltak meg, ami óránként negyvennyolc nőnek felel meg. Ez a nyilvánvaló okokon felül azt célozza, hogy a nőkön keresztül a közösséget zúzzák szét, mivel a kongói közösségeknek – legyen az falu, vagy széles értelemben vett család – a nők adják a középpontját, ők tartják egyben az embereket. A megszégyenítésük, bántalmazásuk pedig olyan, mintha rajtuk keresztül az egész közösség elszenvedte volna az erőszakot. Emellett a férjüket, tehát az ellenséges oldal férfiait is megszégyeníti az aktus, mivel azt jelzi, hogy képtelenek voltak megvédeni asszonyaikat. Az igazságügyi rendszer hiányosságai, a büntetőeljárások alacsony sikerességi rátája miatt a nemi erőszak egyfajta erődemonstrációvá vált, amellyel hatalmat és kontrollt fejezhetnek ki az elkövetők.

A konfliktus 2016-ban ismét erőre kapott, ezzel összefüggésben például az éhínségben szenvedők száma mintegy 750%-al emelkedett.

Napjainkban sem jutott azonban nyugvópontra az ország – 2020 októberében Észak-Kivuban lángoltak fel ismét az ellentétek. Az Egyesített Demokratikus Erők (Allied Democratic Forces- ADF) a hónapban legalább negyvenkét halálesetért volt felelős.

Emellett a 2018-ban kitört újabb ebolajárvány is több, mint kétezer áldozatot szedett, míg 2020 júniusában véget ért. Ez már a tizedik alkalom volt, hogy a betegség sújtotta az országot. A járvány kezelését nagyban megnehezítette, hogy 2018 óta körülbelül 420 alkalommal érte támadás az egészségügyi intézményeket.

A 2019 elején kitört kanyarójárvány tovább súlyosbította az egyébként is nagy nyomás alatt álló egészségügyi ellátórendszer helyzetét – összesen mintegy 310 ezren kapták el a betegséget, az áldozatok száma már meghaladja a hatezer főt. Mindezt úgy, hogy az UNICEF és a WHO 2019-ben körülbelül 18 millió gyermekhez juttatta el a szükséges védőoltásokat.

A nemzetközi közösség számára figyelmeztető jel lehet, hogy a konfliktus további eszkalálódása esetén könnyedén előfordulhat, hogy továbbterjed Burundi, Ruanda és Uganda területére, a közvetlen hatások mellett például menekültek áradatával terhelve a szomszédos, egyébként sem kifejezetten stabil és erős államokat. Ezen felül Kínának lenne különösen nagy érdekeltsége abban, hogy Kongó valóban stabil kereskedelmi partner lehessen, hiszen a tizennégy legnagyobb kongói kobaltbánya közül nyolc kínai cégek tulajdonában van.

Megdöbbentő fordulat volt, mikor az International Rights Advocates keresetet nyújtott be tizennégy kongói szülő nevében több nagyvállalat ellen, akik a családok szerint tudatosan előnyre tettek szert gyermekek kizsákmányolásából. A családok pénzt követeltek az elszenvedett sérülések és az elhunyt családtagjaik miatti kompenzációként. A vállalatok vezetői válaszaikban többnyire azt az álláspontot fogalmazták meg, mely szerint vagy nem tudtak a kizsákmányolásról, vagy eleve nem dolgoznak olyan beszállítókkal, amelyek ilyen módon szerzik be a nyersanyagokat.

Összegzés

Az ingatag és örökké változó belpolitikai helyzetből adódóan a kongói kobaltbányászat meglehetősen instabil. Ez főleg azért jelent problémát, mivel a világ számos nagyvállalata – például a Google, az Apple és a Tesla is- ebből az országból szerzik be a gyártáshoz szükséges kobaltmennyiséget. Az ellátási láncok zavartalan működése érdekében szükség van tehát a belpolitikai helyzet stabilizálására, amíg ez nem történik meg, legfeljebb csak alternatív beszerzési útvonalakkal lehet biztosítani a megfelelő szintű ellátottságot. A megoldásra azonban nem csak a gazdasági szempontú megközelítés miatt van szükség – emberek, mindenekelőtt pedig gyermekek élet- és munkakörülményei függenek a jelenlegi kongói vezetéstől, akiknek viszont sem ennek javítása, sem komolyabb mértékű szabályozása nem célja és érdeke.

[i] Bozzay Zoltán: Népirtások a XX. században, Scolar Kiadó, 2019

Címlapkép: Haditengerészek Felix Tshisekedinek, a Kongói Demokratikus Köztársaság új elnökének hivatali eskütételi ünnepségén a kinshasai elnöki palotánál 2019. január 24-én. (Forrás: MTI/EPA/Hugh Kinsella Cunningham)

A Az akkumulátorok hazája – a kongói kobaltbányászat kihívásai bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A tárcák közötti egyeztetésre, majd a kormány elé kerülő, csütörtökön bemutatott törvénytervezet átfogóan szabályozza a szolgálati állatok státuszát – olvasható a belügyminisztériumi közleményben. A javaslat szerint az állatok – kutyák és lovak – a szolgálati idő befejeztével is azon rendfenntartó egység állományában maradnak, amelynél eddig szolgáltak. Ellátásuk elsősorban eddigi gondozóik feladata lenne, a költségeket pedig az állam fedezné. Az előírások egyúttal a szabályos állatgondozás ellenőrzését is rögzítenék.

A javaslat szerint a kutyákat kilenc éves, a lovakat pedig 15 éves korukban lehetne “nyugdíjazni”, amennyiben erre egészségi állapotuk miatt korábban nem kerül sor. Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter szerint az új jogszabály célja, hogy humanitárius alapon megoldják a szolgálati állatok státuszával összefüggő különféle problémákat, figyelembe véve az állatoknak a lakosság szolgálatában szerzett érdemeit.

Jaroslaw Szymczyk lengyel rendőrfőkapitány leszögezte: az új megoldások tehermentesítik az állatok gondozóit, és professzionális szintű gondoskodást biztosítanak az állatoknak életük végéig. Mint hozzátette, az idősebb állatokról “természetesen eddig is jól gondoskodtak, mert a (rendőrségi) kutyakiképzők (…) soha nem hagynák el barátaikat”, eddig azonban ők viselték a költségeket.

A lengyel belügyminisztérium alá tartozó alakulatoknál, elsősorban a rendőrségnél jelenleg összesen 1207 kutya és 62 ló szolgál. Évente az állatállomány mintegy tíz százalékát “nyugdíjazzák”.

The post Életük végéig gondoskodna a lengyel állam a rendfenntartó erőknél szolgáló állatokról appeared first on .

A tárcavezető Gyulán megtekintette az épülő Airbus gyárat, Békéscsabán pedig a repülőtér fejlesztése mellett szakképzési kérdésekről egyeztetett. A látogatás végén kifejtette, hogy a gyártelepítés sikeréhez fejleszteni kell a békéscsabai repülőteret, emellett biztosítani kell egyetemi és szakképzési szinten is a megfelelő repüléstechnikai oktatói tudást, továbbá szükség van a képzési eszközpark fejlesztésére és a már elvándorolt szakemberek visszacsábítására – húzta alá.

A békéscsabai repülőtér fejlesztésének előkészítésére tavaly év végén 154 millió forintot biztosított a kormány, jelenleg dolgozzák ki a részletes terveket, információk szerint szó van a futópálya 1800, illetve 2500 méteres meghosszabbításáról is. A tényleges munkálatok várhatóan jövőre indulnak. Ezzel kapcsolatban Palkovics úgy fogalmazott: a repülőteret alkalmassá kell tenni cargo és business utazásokhoz is, ez magával hozza, hogy sport céloknak is meg fog felelni.

A Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSZC) Trefort Ágostonról elnevezett tagintézményében e hónapban indult el a közel 2,2 milliárd forintos fémipari képzőközpont kialakítása, amely a térség legmodernebb méréstechnikai és anyagvizsgáló laboratóriuma, automatizációs és szimulációs kabinetje lesz. A központ létrehozásának szükségességét kifejezetten a Gyulára települő Airbus-beruházás vetette fel, a cég számára itt képzik majd a szakembereket. Ide mintegy egymilliárd forintból olyan eszközöket telepítenek, amelyek kezelését jelenleg főként külföldön lehet megtanulni.

A miniszter elmondása szerint egyetemi szinten a Békésben jelen lévő Gál Ferenc Egyetem és partnerei, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem “meg tudják jeleníteni a képzés elemeit”. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy Békéscsabán és környékén tíz év múlva olyan környezet alakul ki, mint amilyent Kecskeméten a Mercedes beruházása indított el. “A kormányzat ehhez minden támogatást megad” – hangsúlyozta.

Mucsi Balázs, a BSZC főigazgatója elmondta, a nagy gyárakkal és a beszállítókkal zajló tárgyalásokon egyértelműen látszik, hogy leginkább magasan képzett szakemberekre van szükség, ezért szeretnék erősíteni a technikumi és az okleveles technikusi képzéseiket, és a tudásközpontok révén hidat képezni a felsőoktatási intézményekkel.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta, a repülőtérnek regionális szerepet szánnak, zéró emissziójú, úgynevezett Greenportot terveznek kialakítani, amely a legkorszerűbb irányítástechnikával és kiszolgáló létesítményekkel rendelkezik.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere azt emelte ki, hogy a városban a relégyár 1979-es megnyitása óta nem jött létre termelő üzem, így a város, és a térség számára is kiemelten fontos az Airbus-gyár építése, amely már folyamatban van, és a tervek szerint 2022 tavaszán a termelés is elindulhat. A kormányzati támogatással létrejött beruházás az ipar és a szakképzés együttes fejlesztését jelenteni, amely a magasabb bérekkel a térség vonzerejét is növelni tudja – húzta alá. Úgy fogalmazott: “Gyula és Békéscsaba legszebb napjai csak ezután következnek”.

Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott hangsúlyozta, a kormányhivatal – lévén kiemelt beruházásról van szó – valamennyi hatósági eljárást, engedélyezést, szakhatósági véleményt soron kívül, gyorsított eljárásban végez.

The post Hadiipar újraélesztése: hat területre osztották Magyarországot appeared first on .

Az FSZB szerdai közleménye szerint a Karacsáj- és Cserkeszföldön, a Krímben, Krasznodári területen és Rosztov megyében őrizetbe vett személyek az at-Takfír val-Hidzsra elnevezésű szélsőséges iszlamista szervezet tagjai. Házi készítésű, roncsoló elemekkel megtöltött robbanószerkezeteket, fegyvert, lőszert és “szélsőséges” irodalmat foglaltak le náluk.

A gyanúsítottak ellen szélsőséges csoport szerevezése és benne való részvétel címén indult eljárás. Korábbi híradások szerint a “hitehagyottak” és a “hitetlenek” ellen harcoló at-Takfír val-Hidzsra az al-Kaida terrorszervezethez kötődik. Célja az, hogy az Észak-Kaukázusban a saríára (az iszlám jogra) támaszkodó államot hozzon létre.

A távol-keleti Habarovszkban szerdán tízévi szabadságvesztésre ítéltek egy közép-ázsiai férfit, aki a vád szerint tavaly nyáron terrortámadást szándékozott elkövetni egy tüntetésen, amelynek részvevői Szergej Furgal, a népszerű korábbi kormányzó letartóztatása ellen tiltakoztak. Sz. Razikov, akinek állampolgárságát a közlemény nem konkretizálta, a Katiba Tauhid va-l-Dzsihád elnevezésű terrorszervezet tagja. Az ítélet szerint Molotov-koktélos palackokkal hajtotta volna végre a támadást. A férfi emellett rész vállalt szervezetének finanszírozásában.

A nacionalista Liberális Demokrata Párthoz tartozó Furgalt tavaly júliusban vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy másfél évtizeddel korábban megszervezte két üzletember meggyilkolását, továbbá egy harmadik vállalkozó ellen is előkészített egy sikertelen merényletet. Furgal, aki a 2018-as kormányzóválasztáson a szavazatok 70 százalékával győzte le a kormánypárt, az Egységes Oroszország jelöltjét, tagadja, hogy köze lenne a gyilkosságokhoz.

Hívei szerint Furgal politikai támadás áldozata. Szabadon bocsátása érdekében a hatszázezres városban több hónapon át minden hét végén tüntetések voltak.

The post Merényletekre készüló iszlamista terroristák elfogásáról számolt be az FSZB appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a 43 éves férfit a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség nagyobb kárt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolta és indítványt tett a korábban kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésére is. Felidézték, hogy 2017 januárjában az ittas férfi együtt utazott a bíróság felé tartó buszon a vád képviseletét ellátó ügyésszel, akit ismert a korábbi tárgyalásokról. Hangosan közölte, hogy szereti a feleségét, és ha elveszik tőle a büntetőeljárás miatt, akkor megtalálja az ügyészt, és “mindenkit letarol, nem lesz az ügyésznek se gyereke, sem férje”.

A férfi a fenyegető kijelentéseivel arra akarta kényszeríteni az ügyészt, hogy ne végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tegyen indítványt. A férfi ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt büntetőeljárás indult. Az elsőfokú bíróság – bűncselekmény hiányában – felmentette a vádlottat, majd az ítéletet az ügyészség fellebbezése után eljáró másodfokú bíróság helybenhagyta. Az ügyészség felülvizsgálati indítványa nyomán a Kúria az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

A megismételt eljárásban a bíróság a vádlottat – mint erőszakos többszörös visszaesőt – hivatalos személy elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt egy év tíz hónap fegyházra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a terhelt és a védő felmentésért fellebbezett.

The post Az észlény: fegyházra ítéltek, mert megfenyegette az ügyészt appeared first on .

A Pécsi Járási Ügyészség közleménye szerint az egyik őr egy pécsi drogériában vagyonőrként, míg a másik az üzletnek helyet adó bevásárlóközpontban biztonsági őrként dolgozott. A tavaly szeptemberi eset során az üzletben dolgozó vagyonőr egy korábban többször bolti lopáson ért férfit figyelt a bolt belső helyiségéből, kamerán keresztül. Amikor a sértett a parfümös részleghez ért, kiment hozzá, és karját megragadva a raktárhelyiségbe rángatta, ahol a sértettet többször megütötte, megrúgta.

Az üzlet vezetője hiába igyekezett megakadályozni a további bántalmazást, ezért az üzletház folyosóján tartózkodó biztonsági őrtől kért segítséget. Ő azonban a raktárba érve segítségnyújtás helyett ököllel arcon ütötte a sértettet, akinek emiatt eltört az orra. Az ügyészség az üzletben dolgozó őr ellen garázdaság és a könnyű testi sértés, míg az bevásárlóközpont biztonsági őre ellen súlyos testi sértés miatt emelt vádat.

The post Súlyos testi sértés és garázdaság miatt emeltek vádat két biztonsági őr ellen appeared first on .

Szanka Ferenc közölte, az ügyészség a férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és számvitel rendje megsértésének bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A társa ellen bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emeltek vádat.

A vállalkozó egy szegedi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője volt, amely főként őrző-védő szolgáltatást, honlap- és katalóguskészítést, valamint egyéb marketingtevékenységet végzett. A vádirat szerint a férfi által vezetett gazdasági társaság 2014-ben 1,2 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.

A cégvezető az adófizetés elkerülése érdekében valótlan tartalmú számlákat fogadott be a társa által vezetett gazdasági társaságtól. Emellett bevallásaiban olyan beszerzéseket is föltüntetett, amelyek mögött nem állt bizonylattal alátámasztott gazdasági kapcsolat. A vádlott ezzel 187 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. A társa által irányított gazdasági társaság a fiktív számlák kibocsátásával ehhez mintegy 31 millió forint értékben nyújtott segítséget.

A cégvezető emellett az adóellenőrzések során nem működött együtt a hatóságokkal, iratbemutatási és pótlási kötelezettségének sem tett eleget, valamint a könyvelése sem volt megtalálható – közölte Szanka.

The post Százmilliós adócsalás: hét éves ügy miatt emeltek vádat egy szegedi vállalkozó ellen appeared first on .

Resán Dalma közleményében azt írta: a folytatólagosan elkövetett kényszerítés kísérletében, személyi szabadság megsértésében és testi sértésben bűnösnek talált, 2012 óta a készenléti rendőrség tagjaként dolgozó férfit a bíróság lefokozásra is ítélte, azaz az ítélet jogerőre emelkedésének napján elvesztette rendőri tisztségét és megszűnt a munkaviszonya. Az ítéleti tényállás szerint a férfi 2019 júliusában otthonuk udvarán, ittas állapotban szóváltásba keveredett az asszonnyal, akit a kezénél fogva rángatott és lökdösött, majd a hajánál fogva a földön húzott. A nő az éjszakát egy közeli parkban töltötte, de mivel a kora reggeli órákban is szédült, hazament és megkérte a férfit, hogy vigye őt kórházba.

Egy következő alkalommal az agresszív férfi nem engedte ki a lakásból, rángatta, arcon ütötte, és a földre esett nő hátára taposott. Annak ellenére, hogy a pár megbeszélte kapcsolatuk megszüntetését, a férfi 2020 áprilisában is rátámadt élettársára. Az asszonynak sikerült bezárkóznia a fürdőszobába és értesítette a rendőrséget; az ügyben büntetőeljárás indult. A vádlott néhány nappal később fenyegetéssel akarta rábírni a feljelentés visszavonására az asszonyt, aki – félve az újabb bántalmazástól – megpróbálta feljelentését visszavonni, de erre már nem volt lehetősége.

A bántalmazások során a nő nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az előkészítő ülésen a vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, tettét megbánta és bocsánatot kért a jelen lévő sértettől.

The post Felfüggesztett börtönre ítéltek egy rendőrt, aki bántalmazta volt élettársát appeared first on .

Bhután viszonylag keveset szerepel az újságok címlapján. A Dunántúl-méretű terület azonban fontos szerepet tölt be a dél-ázsiai régióban, melyet a következő sorokban próbálok meg kifejteni és bizonyítani.

Történelem

Bhután történelmében hálás szerephez jutott az országot magába foglaló hegység. A természetes védelmet nyújtó hegyvonulatok magas fokú védelmet nyújtottak a külső behatolókkal szemben. Ez persze nem akadályozta meg a Brit Birodalmat abban, hogy az országot 1865-ben a Duar háború következtében aláírt Sinchula Egyezménnyel félgyarmati sorbataszítsa. A teljes alávetettség azonban nem valósult meg. Ez ugyan nagyobb részben a brit gyarmatpolitikának köszönhető, mely nem teljesen kebelezte be az ekkortájt szerzett területeket, de alávetette azokat a brit koronának, és sok esetben inkább csak jelképes kötelezettségeket rótt ki rájuk. Bhután esetében szuverenitásának csorbulása a területek évenkénti „megvásárlását” és külpolitikájának előzetes harmonizálását jelentette.

Az 1907-es évben Bhután királya Ugyen Wangchuck lett, aki a britekkel kialakított jó viszony következtében 1910-ben aláírt egy egyezséget, melynek tartalma meghatározta, hogy a britek nem gyakorolnak közvetlen hatást Bhután belügyeire, azonban külpolitikáját közvetlen irányításuk alá helyezte. Ez a dinamika az Indo-Bhutáni Barátságszerződésben is megújult a frissen függetlenné váló Indiával 1949-ben.

A két ország bilaterális kapcsolata ebből kifolyólag különösen szorossá kovácsolódott. A szerződés gazdasági, politikai és katonai kötelékeket is hordozott. A jelenleg is fennálló szerződés megújításában 2007-ben szövegbe foglalták, hogy a két ország közötti kiemelkedően jó viszonyból adódóan tartózkodnak az egymás elleni agresszív lépésektől, területüket nem használják fel a másik ellen, nemzeti érdekeiket harmonizálják, kereskedelmüket szabaddá teszik. Kiemelik a hadfelszereléssel való kereskedelmet, melynek bhutáni importja szigorúan akkor valósulhat meg, ha az India számára nem jelent veszélyt. A valóságban India a bhutáni fegyveres szervezet legnagyobb beszállítója, (bizonyos esetekben) kiképzője, illetve maga az indiai légierő felelős Bhután légterének ellenőrzéséért.

A két ország közötti kiemelkedő viszony további bizonyítékául szolgál, hogy Bhután az egyetlen dél-ázsiai ország, mely Indiával együtt kimarad a Kínai Népköztársaság által hirdetett Egy övezet, egy út kezdeményezésből.

Társadalom

Láthatjuk, hogy Bhután esetében a Himalája által való elzártság segített megőrizni rengeteg népcsoportot, hagyományt és számos nyelvet. A 780 ezres népességű országban mintegy 23 különböző nyelvet beszélnek. Ezek közül többnek is ezer fő alatti beszélője van, így ezekkihaló félben lévő nyelveknek minősülnek, melyeket a távoli és nehezen megközelíthető helyeken beszélik az őslakosok. Ezek fennmaradásához lényegesen hozzájárult a Himalája által nyújtott tagoltság és a nehezen járható terep sajátosságai, mely meggátolta a távoli közösségek asszimilációját.

A Bhutánban élő nepáli kisebbség a XX. század vége felé tragikus helyzetbe került az uralkodó „one nation one people” politikájának következtében. Ebből kifolyólag a bhutáni nepáliak elvesztették az állampolgárságukat, csorbultak emberi jogaik, a hadsereg erőszakos akcióinak, kínzásainak áldozatai lettek. Sokan „önként” elhagyták az országot, de mintegy 105 ezer kitiltás is rögzítésre került.

A száműzetésbe került emberek kiváló táptalajt nyújtottak a nepáli kommunista gerillák számára. Így egy menekülttáborban került megalakításra a maoista ideológiájú Bhutáni Kommunista Párt a nepáli testvérszervezet segítségével. Bhután demokratizálódását, és a köztársaság kihirdetését követelik valószínűsíthetően mintegy ezer fegyveressel a háttérben. A szomszédos országokban meglévő hasonló szervezetekkel való nagyfokú együttműködés következtében az államok is megosztják egymással hírszerzési tevékenységük eredményeit e témában.

Gazdaság

Gazdasági értelemben Bhután Dél-Ázsia egyik leggyorsabban fejlődő országa. Erdőgazdálkodás és hegyi állattartás foglalkoztatja a lakosság túlnyomó részét, de az ország fő exportcikke a vízerőművekből származó energia és a bányászat termékei. Ezen termékek célországa főként India.

Bhután saját energiaellátását csaknem teljesen a vízerőművekből biztosítja. A Himalájából lezúduló folyók nagymértékű hasznosításának eredménye, hogy összesen saját energiaigényének több mint három és félszereséttermelimeg . Ezek a gátak a „run-of-the-river” eljárással kisebb környezeti behatást gyakorolnak, így nincs szükség víztározók és gátak építésére és a folyó esésében való hatást is minimalizálja. Az alsóbb folyású területeken így megelőzhetők a vízhozam szélsőségességéből adódó negatív hatások.

Az Ázsiai Fejlesztési Bank nagymértékben jelen van az országban és különböző projektekhez biztosítja a megfelelő pénzügyi hátteret. Eddig tizenegy projekt valósult meg a Bank segítségével, melyek főleg a vízerőművek fejlesztésében, illetve különböző út- és városfejlesztésekben nyilvánultak meg. Ezeken a fizikai követelményeken túl a Bank nagymértékben támogatja a bhutáni kormány reformötleteit, melyek a kereskedelmet szabadabbá és egyszerűbbé, a pénzügyi szektort fejlettebbé, az oktatást elérhetőbbé tennék.

A 2020-2022-es időszakra szánt terv alapján a jövőben továbbra is Bhután infrastrukturális fejlesztései játszanak fő szerepet, kiemelve a légi közlekedés fejlesztését. Az országban négy repülőtér van, azonban a hegygerincekkel szabdalt vidéken elég nehézkes a fel- és leszállás az apró kifutókon (a paroi repülőtér hírhedt ezen okokból származó nehézségeiről). Ugyanezen okból az utak építése is hatalmas feladat a régióban. Ezen építkezések munkaerőigényét nagymértékben indiai vendégmunkások elégítik ki, tovább fokozva a két ország közötti szoros kapcsolatot.

Biztonság

A terep nehezen járhatósága és a régióban fennálló határviták miatt sok esetben egy konfliktus kialakulásának első jele éppenaz útépítés. A 2020-as év első felében láthattuk legutóbb az India és Kína közötti de facto, vitatott  ladakhi határvonalon a két ország egymásnak feszülését. (Január elején is Szikkim államból jött hír egy kisebb, de emberéletet is követelő incidensről, melyet szerencsére helyi parancsnokok békés úton elrendeztek.)

Bhután szempontjából közvetlenebb esemény volt a 2017-es Doklam-incidens hetvenkét napja. A bhutáni területen lévő Doklam-fennsík az indiai-kínai-bhutáni hármashatáron fekszik. Június elején a kínai hadsereg behatolt a térségbe és lerombolta az üresen álló bhutáni bunkereket, majd a hónap közepén a Népi Felszabadító Hadsereg utászai kezdték meg a munkát. A bhutáni vezetés ekkor segítségül hívta Indiát, mely az 1949-es és a 2007-es szerződés alapján köteles megvédeni annak területi integritását. A két nukleáris hatalom így újra szembekerült egymással. Egészen augusztus 28-ig folytatódott a „kődobálás” és a két hadsereg közötti villongások, míg a vezetők kölcsönösen meg nem egyeztek a területről való visszavonulásról.

Záró gondolatok

Bhután sajátos módon India felé sodródott a történelem folyamán, és a jó viszony a mai napig fennáll a két ország között. Az India és Kína közé ékelődött kis ország nemcsak helyszíne, de résztvevője is a két óriás versengésének. Bhután hatalmasfejlődés előtt áll, és ennek biztos táptalajt ad az Indiával ápolt jó viszony és az Ázsiai Fejlesztési Bank (kisebb mértékben a Világbank) jelenléte az országban.

Az ország természetes védelmi sajátossága a Himalája hegyei által szabdalt terep, emellett India számára dél-ázsiai viszonylatban kiemelten fontos, hogy egy Kínával való háború esetén Bhután területe a Siliguri-folyosóig tartó út hosszához és védelméhez tenne hozzá. Delhi a már említett Egy övezet, egy útkezdeményezésből kifolyólag bekerítve érezheti magát, melyen ha keveset is, de enyhít a bhutáni barátság, azonban a jövőben a két ország szorult helyzetben találhatja magát.

Címlapkép: Díszes felvonulás előzi meg Dzsigme Keszar Namgjel Vangcsuk bhutáni király és Dzsecun Pema királynő esküvőjét a régi bhutáni főváros, Punaka XVII. századi Dzong kolostorerődjében. A himalájai alkotmányos királyság 31 éves, Oxfordban végzett, reformista uralkodója polgárlányt, egy pilóta gyermekét vette feleségül, aki 21 éves. A falikárpiton a Bhutánt a XVII. században egyesítő Sabdrung Ngavand Namgjel szerzetes-király képe látható. (Forrás: MTI/EPA/Haris Tjagi)

A Bhután, a két atomhatalom közé szorult királyság bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A tárcavezető arra reagált, hogy az EJEB saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását.

“Az EJEB-től ma megkapott, Navalnij szabadon bocsátásáról szóló követelés több okból példátlan. Először is ez nyilvánvaló és durva beavatkozás egy szuverén ország bírói hatalmának tevékenységébe” – hangzott a közlemény.

“Másodszor, ez a követelés megalapozatlan és jogszerűtlen, mert nem tartalmaz utalást egyetlen olyan tényre, olyan jogi normára sem, amely lehetővé tenné a bíróságnak, hogy ilyen döntést hozzon. Harmadszor, a követelés szándékosan teljesíthetetlen, mert az orosz jogrend értelmében nincs jogalapja az adott személy felszabadításának” – fogalmazott Csujcsenko.

Az orosz igazságügyi tárca a TASZSZ hírügynökségnek még szerdán rámutatott arra, hogy az Európa Tanács tagállamai által egyöntetűen elismert szubszidiaritás elve alapján az EJEB nem helyettesítheti a nemzeti bíróságot és nem semmisítheti meg annak döntéseit. Mindemellett az úgynevezett ideiglenes intézkedésekről az emberi jogok európai egyezménye nem rendelkezik, ezeket az államok inkább jóakaratukból hajtják végre, az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézményekből való elengedése pedig nyilvánvalóan ellentmond az ideiglenes intézkedések jogi természetének, amelyek célja az ügyek EJEB általi normális tárgyalási folyamatának biztosítása.

Pjotr Tolsztoj, az orosz parlement alsóházának elnökhelyettese emlékeztetett rá, hogy egy tavaly életbe lépett alkotmánymódosítás úgy rendelkezik, hogy Oroszország teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. Ám abban az esetben, ha a nemzetközi szervek, így az EJEB annyira átpolitizáltan értelmezik vele szemben a szerződéseket, hogy az ellentétbe kerül az orosz alaptörvénnyel, ezt nem fogja megtenni.

Korábban Olga Mihajlova, Navalnij ügyvédje közölte, hogy az ellenzéki politikus védelme az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult amiatt, hogy Moszkva nem hajtotta végre az EJEB-nek az Yves Rocher-ügyben hozott határozatát. Mihajlova szerint a testület márciusi ülésén fogja megvitatni a kérdést.

A védelem azt fogja kérni a miniszteri bizottságtól, hogy juttassa érvényre az emberi jogok európai egyezményének 46., az ítéletek kötelező erejéről és végrehajtásáról rendelkező cikkének végrehajtását.

Alekszej Navalnij ellenzéki politikust január 17-én őrizetbe vették a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amelyet azért kapott, mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnak az Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy számos alkalommal megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit.

Az ítélet értelmében Navalnijnak 2 év 8 hónapot kell börtönben eltöltenie, miután a büntetésbe a házi őrizetben már eltöltött időt beleszámolták. Az ügy fellebbviteli tárgyalását péntekre tűzték ki.

Az EJEB-ítélet alapján Moszkva több mint 80 ezer euró kártérítést fizetett ki, elismerve, hogy az orosz hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének több rendelkezését. Az orosz legfelsőbb bíróság az EJEB határozatával kapcsolatban 2018-ban folytatta az eljárást a Navalnij-fivérek ügyében, de helybenhagyta az alsóbb szintű bírósági döntést. Oleg Navalnij a büntetését már letöltötte.

The post Navalnij-botrány: Moszkva tesz az EJEB követelésére appeared first on .

A tájékoztatás szerint Navalnij január 20-án fordult a fogva tartásával kapcsolatos panaszaival a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz, amely most a szabadon bocsátását kérte. Mint írták, a kérelemben foglalt sérelmek kivizsgálására Oroszországnak feltett kérdésekre adott válaszokat Navalnij vitatta. Véleménye szerint az orosz kormány által felsorolt intézkedések nem biztosítottak számára elegendő védelmet élete és egészsége tekintetében.

A bíróság szerint figyelembe véve a kérelmező életét fenyegető kockázatok jellegét és mértékét, illetve fogva tartása általános körülményeit, “első látásra” nyilvánvalónak bizonyult, hogy szükséges az ideiglenes intézkedés alkalmazása az eljárási szabályzat 39. cikke alapján. Hozzátették, a vonatkozó cikk szerinti intézkedés nem befolyásolja az üggyel kapcsolatos későbbi döntéseket. Az EJEB kizárólag kivételes esetekben rendel el ideiglenes intézkedéseket, akkor, ha azok hiányában a panaszosok visszafordíthatatlan károk kockázatával néznének szembe.

The post A strasbourgi bíróság Navalnij szabadon bocsátására szólította fel Oroszországot appeared first on .

Szuratthani Thaiföld azonos nevű tartományában, az ország északi részét a Maláj-félszigettel összekötő Kra-földszoroson elhelyezkedő város. A földszorost nyugatról az Andamán-tenger, keleten a Thai-öböl határolja. Utóbbi partján helyezkedik el Szuratthani, amely nemcsak a tartomány székhelye, hanem a Thai Királyi Légierő 7. ezredének is otthont ad. Az ezred 701. százada tíz évvel ezelőtt, 2011. február 22-én vette át hivatalosan első hat Gripen vadászgépét, két együléses JAS 39C-t és négy kétüléses JAS 39D-t. A gépek a hazafelé tartó hosszú úton február 18-án, tankolás céljából érintették a kecskeméti repülőbázist is.

Elsőként a hivatalos fotókon akkoriban legtöbbet szerepelt 70101-es Delta bukkan ki a késő délelőtti ködből.

A következő érkező a 70102-es JAS 39D. Svédország és Thaiföld 2008-ban írt alá megállapodást a modernizálásra nem került F-5 Tigerek leváltását célzó Gripen beszerzésre valamint egy Saab 340B korai előrejelző (AEW) repülőgépre. Utóbbit 2010 decemberében szállították le a svédek.

A 70106-os JAS 39C. A beszerzést nemcsak a thai vadászgép-flotta elavuló példányainak kivonása indokolta, hanem a régióban rendszerbe állított Szu-27/30 típusváltozatok is.

A Gripenre a minimum 600-700 repült óra tapasztalattal rendelkező F-16-os pilóták közül válogattak. Az első négy thai hajózó 2010-ben Svédországban kapott egy kilenc hónapos, oktatói képzéssel bővített típusátképzés.

A 70103-as érkezik a küszöb fölé. A Gripenek karbantartására első körben 20 műszakit képeztek át, akiknek a gyártó részéről küldött műszakiak segítettek Szuratthaniban.

A következő a 70104-es kétüléses. Valamennyi gépre két póttartályt függesztettek az áttelepüléshez.

A két együléses közül a második, a 70106-os süllyed a 12-es pályára.

A thai felségjelet valamennyi gépen ideiglenesen letakarták, szerencsére a 701. század nevében és jelvényében szereplő cápát meghagyták.

A tankolást követően a gépek azonnal továbbindultak, hogy Kréta, Jordánia, Szaúd-Arábia, Omán és India érintésével megérkezzenek leendő bázisukra, Szuratthaniba, a „Jó emberek városába”.

Az első Gripen-csoport 2011 júliusára érte el a hadra fogható szintet. Közben Thaiföld 2010-ben újabb hat JAS 39C, egy második Saab 340 AEW-gép beszerzése valamint további pilóták és műszakiak átképzése mellett döntött. A második AEW-gépet 2012-ben, a Gripeneket 2013-ban, két ütemben szállították le. 2017-ben a gépek száma 11-re csökkent, mert egy januárjában tartott légibemutatón az egyik Gripen lezuhant, pilótája életét vesztette. A bombákon kívül Sidewinder, AMRAAM, Iris-T levegő-levegő és RBS 15 hajó elleni rakétával felszerelhető thai JAS 39-es flotta 2019-ben lépte át a típussal teljesített 10 ezer repült órát.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A korábbi politikus Alfred Yekatom (ragadványnevén Rambo) és az egykori futballtisztségviselő Patrice-Edouard Ngaissona az ártatlanságát hangoztatta. Az ICC vádirata szerint a két férfit háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel, köztük gyilkossággal, kínzással, deportálással, nemi erőszakkal és gyerekkatonák toborzásával vádolják, amelyeket 2013 és 2014 között követtek el. A két férfit 2018-ban tartóztatták le.

A közép-afrikai futballszövetséget 2019 végéig vezető Ngaissona, illetve Yekatom a Francois Bozizé korábbi elnök puccsot tervező köréhez tartozott. A vád szerint ebből a célból hozták létre, fegyverezték fel és finanszírozták a keresztény anti-Balaka milíciákat. Az ügyészség szerint a vádlottak a muszlim lakosság elleni célzott támadásokat terveltek ki, rendeltek el és segítettek végrehajtani. “Ezek a támadások alapvető alkotóelemei voltak a Bozizé hatalmának visszaszerzését célzó stratégiának” – mondta Kweku Vanderpuye ügyész.

A Közép-afrikai Köztársaságban 2012 végén az ország északkeleti, muszlim többségű térségéből származó Séléka milíciaszövetség tagjai elfoglalták a fővárost, Banguit, és megbuktatták a keresztény Bozizét, polgárháborút robbantva ki az országban. A Séléka ellen anti-Balaka néven keresztény milíciaszövetség alakult, amely azonban a Sélékához hasonlóan később számtalan fegyveres csoportosulásra töredezett.

A 2019-ben aláírt, történelmi jelentőségű békemegállapodás ellenére az aranyban és gyémántban gazdag ország területének mintegy kétharmadát továbbra is milíciák uralják. A Séléka egyik parancsnokát nemrég szintén Hágába szállították, hogy az ICC elé állítsák.

The post A Nemzetközi Büntetőbíróságon megkezdődött két közép-afrikai milíciavezér pere appeared first on .

A közlemény szerint ez az EB egy válaszleveléből derült ki, miután európai parlamenti (EP) képviselők kétszer is írásbeli kérdéssel fordultak az EB-hez az úzvölgyi katonatemetőben 2019-ben történt erőszakos eseményeket követően. Vincze Loránt EP-képviselő szerint a mostani, második válasz első alkalommal állapítja meg, hogy az EB beavatkozhat azokban az esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy az uniós jog helytelen alkalmazásának egyedi eseteit nemzeti szinten megfelelőbben lehet kezelni.

A 2019-es úzvölgyi erőszakos eseményeket követően, amelyek során románok egy csoportja ismételten azt kiabálta, “kifele a magyarokkal az országból”, az ügyészség megalapozatlannak nyilvánította a magyar szervezetek feljelentését. A vádhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a jelszó nem minősül gyűlöletkeltésnek, vagy diszkriminációra uszításnak mivel álláspontja szerint a jelszó nem egy egész közösség, vagy egy meghatározott kisebbségi csoport – például fogyatékkal élők vagy szexuális kisebbség – ellen irányult, még akkor sem, ha egyértelműen magyar etnikumúakat céloztak meg.

Vincze kifejezte meggyőződését, hogy a felszólítás – amelyre a brüsszeli bizottság mostani válaszában is hivatkozik – annak köszönhető, hogy a magyar képviselők felhívták az EB figyelmét az úzvölgyi ügyben hozott ügyészségi döntés hibájára.

“Tavaly nyáron feltett kérdéseinkre az EB semmitmondó válaszokat adott, arra hivatkozva, hogy a nemzeti hatóságok feladata a hátrányos megkülönböztetés, a rasszista gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények minden állítólagos esetének az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban történő kivizsgálása és elbírálása. Ezért október 28-án két újabb kérdéssel fordultunk a bizottsághoz, ezekre most, három és fél hónap után érkezett válasz. A bizottság korábbi és mostani álláspontja között egyértelmű a szemléletváltás.”

Helena Dalli esélyegyenlőségért felelős uniós biztos február 12-én keltezett leveléből kiderült, az EB október 30-án kötelezettségszegési eljárás keretében felszólította Romániát, hogy maradéktalanul ültesse át jogrendjébe a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmény bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló uniós jogot.

“Románia nem határozta meg megfelelően a gyűlöletbeszéd fogalmát, mivel nem nyilvánítja bűncselekménynek annak az erőszakra felbujtó formáját. Románia ezenkívül kizárólag a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával szembeni gyűlöletre uszító gyűlöletbeszédet nyilvánította bűncselekménynek, de azt nem, amikor a gyűlöletbeszéd e csoportok valamely tagja ellen irányul” – mutatott rá az EB felszólító levele.

Az EP-képviselőknek írt mostani válaszában az EB azt ígérte: a 2020. szeptemberében elfogadott rasszizmus elleni cselekvési terv alapján javasolni fogja az uniós szintű bűncselekmények listájának kiterjesztését a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, az erről folytatandó párbeszédbe pedig bevonják az érdekelt feleket, köztük az érintett közösségeket képviselő szervezeteket.

The post Az EB a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetésére szólította fel Romániát appeared first on .

Ilyen esetekben a bűnözők a TIGÁZ megbízottjainak adva ki magukat, gázmérőóra-csere címén próbálnak pénzt beszedni, valamint adategyeztetés címén személyes adatokat kicsalni az ügyfelektől.

A TIGÁZ a közleményben felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a társaság munkatársai, valamint megbízott külső vállalkozói nem végeznek ilyen tevékenységet, és semmilyen körülmények között nem jogosultak készpénz helyszíni kifizetését kérni az ügyfelektől. A társaság a be- és kifizetéseket kizárólag folyószámláról történő utalással vagy postai úton kiküldött csekken bonyolítja le. A lejárt hitelességű gázmérő órák cseréje ingyenes, amelyet kizárólag a TIGÁZ munkatársai végeznek előre egyeztetett időpontban.

A közleményben kiemelték, hogy a TIGÁZ munkatársai minden esetben arcképes, TIGÁZ arculati elemeket tartalmazó igazolvánnyal rendelkeznek, a megbízott vállalkozók részére pedig az arcképes igazolvány mellett hivatalos megbízó levelet állít ki a társaság. Az ügyfelek felkeresésekor az adott munkával megbízottak első lépése, hogy ezekkel a dokumentumokkal igazolják magukat. A társaság arra kéri ügyfeleit, hogy csak olyan személyeket engedjenek a TIGÁZ nevében eljárni, munkát végezni, akik személyazonosságukat a fentiek szerint igazolták.

A TIGÁZ munkatársai és megbízottai jellemzően műszaki átvétel, mérő és házi nyomásszabályozó felszerelése, hitelesítési mérő- és házi nyomásszabályozó cseréje, fogyasztási hely kikapcsolása, visszakapcsolása, mérőhely ellenőrzés és mérőhely leolvasás, valamint hibaelhárítás miatt kereshetik fel az ügyfeleket személyesen az otthonukban.

A társaság kéri ügyfeleit, hogy kellő körültekintéssel járjanak el és ne hagyják magukat megtéveszteni. Ha a TIGÁZ nevében munkát végezni kívánó személy nem igazolja magát a fentieknek megfelelően, ne engedjék be a felhasználási helyre. Amennyiben visszaéléseket tapasztalnak, forduljanak a területileg illetékes rendőri szervekhez, valamint jelezzék a TIGÁZ ügyfélszolgálatán – áll a közleményben.

The post Trükkös csalók garázdálkodnak a TIGÁZ nevében appeared first on .

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának (Roadpol) akciója alatt, február 8. és 14. között 2812 nehéz-tehergépkocsit és 181 autóbuszt ellenőriztek. Az egyhetes akcióban 802 jogsértést állapítottak meg a rendőrök.

Azonnali közlekedési korlátozást 17 tehergépkocsinál rendeltek el. A vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt 95, a jármű-, illetve rakománybiztonsággal kapcsolatban 112, okmányokkal összefüggő jogsértések miatt 66 esetben kellett intézkedni. A tehergépkocsi-vezetők ellenőrzésekor három esetben merült fel alkoholfogyasztás gyanúja, 73 alkalommal a jármű vezetője, illetve utasa nem használta a biztonsági övet, 159 járművezetőt pedig gyorshajtáson kaptak.

Az autóbuszok közül hétnek a vezetője hajtott gyorsan, vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt pedig tíz sofőr ellen kellett intézkedniük a rendőröknek – írták.

The post Háromezer teherautó- és buszsofőr közül nyolcszáz volt szabályszegő appeared first on .

Az Óbudai Egyetem és a Vodafone Magyarország Zrt. hosszú évekre visszanyúló sikeres partnersége újabb szintet lépett. Az együttműködés következő állomásaként a telekommunikációs vállalat három darab, nagy értékű, világszinten csúcstechnológiás kiberbiztonsági eszközzel támogatja a Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának kiberbiztonsági mérnökképzését. Az eszközpark ugyanakkor az Egyetem több karán is hasznosítható lesz a kiberbiztonsági kutatások és az oktatás során.

A szolgáltató és az Egyetem együttműködése még 2017-ben kezdődött, amikor is a Vodafone 4G labort létesített az Egyetemen. A most felajánlott kiberbiztonsági rendszert egyrészt a kiberbiztonsági mérnökképzés hallgatói használhatják gyakorlati képzésük során, másrészt a doktori iskola doktoranduszainak kutatásait segítik. A felajánlott eszközök a hálózati forgalomban megjelenő gyanús események viselkedéses alapú detektálását és elemzését teszi lehetővé. Ezen eszközök a legmodernebb technológiát képviselő, többek között heurisztikát, kód- és statisztikai elemzést, emulációt és gépi tanulást használó, szignatúramentes dinamikus elemzőmotorjukkal képesek a fejlett, akár 0. napi támadások felismerésére és analizálására. Szerepük, hogy a már jól ismert és mindenhol használt kiberbiztonsági eszközök (például tűzfalak, vírusirtók) védelmét megkerülni képes, fejlett (úgynevezett APT) támadásokat is felismerjék.

Az Egyetem rendelkezésére bocsátott eszközök a hagyományos kiberbiztonsági eszközökhöz képest sokkal fejlettebbek, magas védelmi szintet képviselnek, ezzel olyan információkat biztosítanak, amit a hagyományos kibervédelmi eszközök nem tudnak. Ezáltal pedig lehetőség nyílik a naprakész gyakorlati és elméleti tudással rendelkező kiberbiztonsági mérnökök képzésére.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora örömét fejezte ki, hogy egy ilyen léptékű innovációval fűzhetik szorosabbra meglévő kapcsolatukat a Vodafone Magyarország Zrt.-vel. Ez a lépés egy újabb állomást jelent mindkét fél portfóliójának erősítésében. A partnerség során az Egyetem biztosítja a kiberbiztonsági terület „kutatási lábát” – fogalmazott a rektor.

Felidézte, hogy az Egyetem vezetése két évvel ezelőtt döntött a kiberbiztonsági kutatások fejlesztéséről. Egyúttal az egyik stratégiai irányként jelölte ki a kiberbiztonságot, azzal a szándékkal, hogy a terület zászlóshajójává váljon. Ebből adódóan nagyobb hangsúlyt helyez a különböző kutatás-fejlesztési lehetőségek kiaknázására, a terület további fejlesztésére. Ezért is különösen nagy jelentőségű a Vodafone csúcstechnológiás kiberbiztonsági eszköztámogatása az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara számára, melynek hallgatói is nagy hasznát vehetik a jövőben.

Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatokért Felelős Vezérigazgató-helyettese elmondta: – az Óbudai Egyetem támogatása rendkívül fontos számunkra, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a jövő mérnökei és IT szakemberei olyan világszínvonalú képzésben részesülhessenek, melynek segítségével naprakész és piacképes tudással felvértezve léphetnek a munkaerőpiacra. Felelős technológiai vállalatként kötelességünk és érdekünk is, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a kiberbiztonság kérdéskörére. Napjainkban adataink jelentik legfontosabb értékeinket, mi pedig telekommunikációs vállalatként rengeteg ügyfél adatát kezeljük, amelyek védelméért komoly felelősséggel tartozunk. Fontos, hogy támogassuk az ilyen jellegű képzéseket nyújtó intézményeket, hogy minél értékesebb tudással vértezhessék fel a jövő szakembereit, hiszen többek között az itt végző hallgatókból kerülnek ki a jövő kiberbiztonsági szakemberei – és egyúttal a leendő kollegáink – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Zrt. igazgatóságának alelnöke kifejtette: a cég vezetése számára fontos az együttműködés folytatása. Kiemelte a 2017-ben indult kooperáció jelentőségét, amikor is a Vodafone 4G labort létesített az Óbudai Egyetemen, amely példaként jól mutatja, milyen egy igazi win-win helyzet.

Tervben a kiberbiztonsági mérnöki kar indítása

Tervek szerint – az akkreditációs folyamatok lezajlása után – az országban egyedülálló módon, elsőként az Óbudai Egyetemen indul kiberbiztonsági mérnöki alapszak, a tervek szerint 2022. szeptemberétől mintegy 100-150 fővel, de az alacsonyabb szintű képzések már korábban elindulhatnak. Magyarországon kiberbiztonsággal foglalkozó szervezett mérnökképzés egyelőre nincs. (Számos egyetem foglalkozik kiberbiztonsági képzéssel, szakirányok és specializációk formájában, azonban mérnöki alapszak eddig sehol nem indult.) Az eddig folytatott tárgyalások alapján kiberbiztonsági technikusképzés indul azoknak az érettségi előtt álló (technikusi tanulmányokat folytató) diákok számára, akik tovább szeretnék folytatni tanulmányaikat a területen. Az Óbudai Egyetem emellett számos támogatási formában kívánja támogatni a technikusképzést: technikai eszközökkel, tanárokkal, oktatók felkészítésével.

A támogatási szerződést kézjegyével ellátta az Óbudai Egyetem részéről Kovács Levente rektor és Ormándi Gabriella kancellár, a Vodafone Magyarország Zrt. részéről Orbán Anita, vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes és Budai J. Gergő, az igazgatóság alelnöke. Az eseményen részt vett még Rajnai Zoltán, a Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar dékánja.

The post Az Óbudai Egyetem kiberbiztonsági képzését támogatja a Vodafone appeared first on .