Biztonságpolitika

A holland hatóságok közlése szerint hétfőn 1,3 tonna kokaint foglaltak le a rotterdami kikötőben.

A kávébabok közé rejtett illegális rakomány piaci értékét nagyjából százmillió euróra becsülik. A vádhatóság szerint a kávébab-szállítmány Brazíliából érkezett egy holland cég megrendelésére, de a vállalatnak vélhetően nem volt köze a kábítószer-csempészethez.

Rotterdam kikötője az illegális drogkereskedelem egyik fő európai csomópontja, 2019-ben több mint 34 tonna kokaint foglaltak ott le több milliárd euró értékben.

The post A holland hatóságok 1,3 tonna kokaint foglaltak le a rotterdami kikötőben appeared first on .

Az Európai Unióban évente többmillió ember válik bűncselekmény áldozatává, ezt a tendenciát a koronavírus-járvány is felerősítette – jelentette ki Vera Jourová értékekért és átláthatóságért, valamint Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos a bűntények áldozatainak világnapján.

Az biztosok kiemelték: a járvány terjedését lassítani hívatott lezárási intézkedések során a családon belüli erőszak, a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélés, a kiberbűnözés, valamint gyűlölet-bűncselekmények száma jelentősen növekedett Európa-szerte. Felhívták a figyelmet, hogy az áldozatok több esetben nincsenek tisztában jogaikkal, gyakran félnek jelenteni a bűncselekményeket a hatóságoknak. “Ebből kifolyólag az áldozatok – különösképpen a nemi alapú erőszak vagy gyűlöletbűncselekmények áldozatai – megfelelő támogatás nélkül maradnak” – húzták alá.

A biztosok rámutattak, hogy a tavaly elfogadott, az áldozatok jogait megerősítő uniós stratégia biztosítja, hogy a bűncselekmények áldozatai teljes mértékben érvényesíthessék jogaikat, függetlenül attól, hogy az Európai Unió melyik tagállamában történt a bűneset. Az Európai Bizottság az áldozatok támogatásának elősegítésére uniós koordinátort jelölt ki, továbbá létrehozta az áldozatok jogainak uniós platformját, amely az ezen a téren releváns uniós szintű szereplőket tömöríti.

“Fontos hogy az áldozatok minél előbb kilábaljanak a megrázkódtatásokból, és továbblépjenek. Ez hosszú távú kihívás, amelyet csak az összes szereplő közötti szoros együttműködés valósíthat meg uniós és nemzeti szinten ” – szögezték le. Az áldozatok bizonyos csoportjaira az EU külön szabályokat fogadott el. Ezek közvetlenebbül reagálnak egyes, különösen az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás és a gyermekpornográfia, valamint a terrorizmus áldozatainak sajátos szükségleteire.

A bizottság sajtóközleménye szerint, riasztó a nemi alapú erőszak mértéke az unióban: az unió női lakosságának 33 százaléka már tapasztalt életében fizikai vagy szexuális erőszakot. A kimutatások szerint áldozatok nem több mint egyharmada fordult a hatóságokhoz.

The post Évente több millió ember válik bűncselekmény áldozatává az EU-ban appeared first on .

Húsz év fegyházra ítélte szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős döntésével a Fővárosi Törvényszék azt a férfit, aki egy bozótvágó késsel megölt egy háromgyermekes családanyát Kőbányán – tudatta a bíróság sajtóosztálya közleményben.

Az ítélet tényállása szerint a 22 éves férfi 2019. december 30-án azzal a szándékkal csöngetett be a kőbányai társasházban lakó szomszédjához, hogy valakit megöljön. Amikor az ott lakó édesanya az ajtót résnyire kinyitotta, a férfi belökte azt és egy 44 centiméter hosszúságú bozótvágó késsel többször megszúrta a háromgyermekes nőt. A megtámadott nő gyermekei bemenekültek a szobába, és mobiltelefonon hívtak segítséget. A vádlott a vér látványától megrettenve elmenekült és másnap feladta magát a rendőrségen.

A tényállás azt is tartalmazza, hogy a vádlott néhány nappal a gyilkosság előtt az akkor még 13 éves féltestvérével szexuális cselekményt végzett, amelyről írt a naplójában, továbbá notebookján és mobiltelefonján 18 év alatti lányokról készült pornográf felvételeket tartott. Az ügyészség aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés és gyermekpornográfia miatt emelt vádat.

A Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletével húsz év fegyházbüntetésre ítélte a férfit aljas célból elkövetett emberölés, hozzátartozója sérelmére elkövetett szexuális visszaélés, valamint gyermekpornográfia bűntette miatt, továbbá elrendelte egy korábban más ügyben kiszabott két év, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is.

Az elsőfokú bíróság a vádhatóság álláspontjával szemben úgy ítélte meg, hogy az emberölésnél nem állapítható meg a különös kegyetlenség, továbbá a szexuális bántalmazásra irányuló aljas indok sem bizonyított. A hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a bíróság azt állapította meg, hogy a szexuális cselekmény a sértett beleegyezésével, nem pedig a vádlott kényszerítése nyomán történt. Miután azonban az elkövetés időpontjában a sértett még nem töltötte be tizennegyedik életévét, belátási képessége korlátozott volt, ezért a bíróság szexuális visszaélés bűntettében is kimondta a vádlott bűnösségét.

A büntetés kiszabásakor a bíróság súlyosító körülményként értékelte többek között azt, hogy a vádlott visszaeső, korábban is ítélték már el szexuális cselekmény miatt. Ugyanakkor enyhítő körülménynek tekintette a bíróság, hogy a vádlott feladta magát a hatóságoknak, beismerő vallomást tett és megbánta tettét.

Bár az ügyészség tényleges életfogytiglan kiszabását indítványozta, a bíróság szerint azonban a vádlott a cselekmény elkövetésekor 22 és fél éves, azaz fiatal felnőtt volt, ezért esetében a büntetési célok a hosszú, de határozott idejű szabadságvesztéssel is elérhetők.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős: az ügyész az emberölésnél súlyosabb minősítések megállapítása, valamint a szexuális kényszerítésben történő bűnösség megállapítása és súlyosabb büntetés kiszabása miatt jelentett be fellebbezést. A bíróság a vádlott letartóztatását fenntartotta – közölte a törvényszék. A Fővárosi Főügyészség közleményében tudatta, hogy tényleges életfogytiglan kiszabása érdekében fellebbezett. (Csak azután nehogy emiatt enyhítsenek a gyilkos büntetésén! A -szerk- megj.)

The post Húsz évet kapott a machetés gyilkos appeared first on .

Nem született végleges döntés a NATO afganisztáni missziójának sorsáról, a helyzetet tovább elemzik, de addig is a helyszínen maradnak a szövetséges erők az afgán hadsereg támogatására. A katonai szervezet ugyanakkor az iraki misszió kibővítése mellett foglalt állást – közölte a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos online tanácskozását követően hangsúlyozta, a NATO támogatja az évek óta tartó erőszak és szenvedés felszámolásának, a hosszan tartó béke megteremtésének lehetőségét hordozó békefolyamatot. Kiemelte: a tárgyalások eredménye törékeny, az előrehaladás lassú, ezért minden félnek további késedelem nélkül meg kell ragadnia a békés megoldáshoz vezető történelmi lehetőséget.

A tálib lázadóknak jóhiszeműen kell tárgyalniuk, mérsékelniük kell a vérontást, illetve eleget kell tenniük a nemzetközi terrorista csoportokkal való együttműködésük megszüntetéséről szóló kötelezettségüknek – mondta.

Szavai szerint a tálibok és az Egyesült Államok között tavaly létrejött, az amerikai csapatok kivonásának május elsejéig határidőt szabó megállapodás dilemmát okoz a szövetségeseknek, a távozás ugyanis azt eredményezheti, hogy Afganisztán újra a terroristák menedékévé válik. A maradás a kihívásokkal teli katonai műveletek folytatását jelenti, illetve azt, hogy a NATO-csapatokat továbbra is támadások érhetik – húzta alá. A legfontosabb, hogy bármit is tesz a NATO, az közös döntés eredménye legyen, ugyanis a szövetségesek együtt mentek Afganisztánba, s amikor az idő eljön, együtt is kell távozniuk onnan. Egyedül a helyzet javulása esetén történhet meg a misszió összehangolt, közös kivonása – szögezte le.

A NATO célja, akár a maradás, akár a kivonulás mellet dönt, hogy Afganisztán soha többé ne nyújthasson menedéket a szövetségeseket is megtámadni képes terroristáknak. A szervezet ezért folytatja a helyi biztonsági erők támogatását az ország békéje és a szövetségesek biztonsága érdekében – mondta a főtitkár. Stoltenberg beszámolt arról is, hogy a miniszterek az iraki kormány kérésére a helyi NATO-misszió kibővítése mellett foglaltak állást.

Elmondta, a képzést és tanácsadást végző misszióban részt vevő katonák és szakemberek száma a jelenlegi ötszázról csaknem négyezerre emelkedik. A kibővített misszió tevékenysége az ország biztonságáért felelős további intézményekre is kiterjed, illetve a Bagdadon túli területeket is magában foglalja majd. Az iraki biztonsági erők támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy képesek legyenek megakadályozni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet visszatérését és megerősödését a régióban – tette hozzá.

The post Stoltenberg: nem született végleges döntés a NATO afganisztáni missziójáról appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint eltúlzottak a Nyugat hanyatlásával kapcsolatos borúlátó előrejelzések.

Johnson, aki a pénteken rendezett müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) online fórumán szólalt fel, a Downing Street által ismertetett beszédében kifejtette: szokássá váltak az ehhez hasonló rendezvényeken az olyan vészjósló hangú bejelentések, hogy a Nyugat végzetes hanyatlásnak indult, az atlanti szövetség szétforgácsolódott, a NATO léte veszélyben van, “és minden, mi szívünknek kedves, éppen most vész a semmibe”.

A nehézségek és a veszélyek lekicsinylésének szándéka nélkül, még a jelenlegi koronavírus-világjárvány szorításában is ki kell azonban jelenteni, hogy ez a borúlátás eltúlzott, sőt a Nyugat éppen fordulópont előtt áll, és ennek egyik jele, hogy Amerika fenntartások nélkül visszatért a szabad világ vezetőjének szerepébe – mondta a brit kormányfő. Johnson megerősítette azt a célkitűzést, amelyet a hét vezető ipari hatalom (G7) ugyancsak pénteken tartott online csúcsértekezletének elnökeként hirdetett meg: ennek értelmében az erőforrások nemzetközi összevonásával el kell érni, hogy a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen száz nap alatt ki lehessen fejleszteni az oltóanyagokat.

A brit miniszterelnök a G7-értekezlet előtti nyilatkozatában kijelentette: hatalmas és példátlan globális vívmány, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Johnson szerint azonban ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább, akár kétharmadával száz napra csökkenteni, lehetségessé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.

A müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia online fórumán tartott péntek esti beszédében a brit kormányfő bejelentette: Nagy-Britannia a következő négy évben 24 milliárd fonttal (tízezer milliárd forinttal) emeli védelmi kiadásait, és ezzel bőven túlteljesíti azt a NATO-célkitűzést, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Ezzel a brit védelmi költségvetés lesz a legnagyobb Európában, és az Egyesült Államoké után a második legnagyobb a NATO-ban – hangsúlyozta a brit miniszterelnök.

Johnson szerint a globális súlypont kelet felé tolódik, és a technológiai forradalom szédítő sebességgel halad, de nem szükséges, hogy ezeket a változásokat bárkit is félelemmel vagy haraggal fogadja. A szabad társadalmakat ugyanis egyesíti a liberális demokráciába, a jogállamiságba és a szabadpiacba – az emberi haladás e három nagy letéteményesébe – vetett hitük. A brit kormányfő hozzátette: nem véletlen, hogy a tavalyi Global Innovation Index rangsora szerint a világ tíz leginkább innovatív országa közül kilenc liberális demokrácia.

The post Johnson: eltúlzott a Nyugat hanyatlásával kapcsolatos borúlátás appeared first on .

Letartóztattak egy férfit, aki a gyanú szerint társával kirabolt egy idős nőt még 2010-ben. A két férfi által menekülés közben eldobált tárgyak vezettek el a gyanúsítotthoz – közölte a Budapest Környéki Törvényszék. A döntés nem jogerős.

A közlemény szerint 2010-ben a két férfi betört egy idős, alvó nő otthonába. A nőt arra kényszerítették, hogy nyissa ki a széfet, és adja át értékeit. Eltulajdonítottak 1400 eurót, 150 amerikai dollárt, 90 ezer forintot és egy 230 ezer forintos digitális fényképezőgépet, majd elmenekültek.

Több mint tíz évvel ezelőtt levett DNS-minták vezettek egy betörőpáros nyomára.

A férfiakat távolabb észrevette egy rendőr, erősítést hívott, és járőrtársaival megpróbálta elfogni őket. A rendőrök tárgyakat találtak, amelyeket a gyanúsítottak dobtak el menekülés közben. A tárgyakat lefoglalták, és DNS-mintákat vettek róluk, amelyek alapján 2021 januárjában beazonosították a feltételezett elkövetőket, és egyiküket elfogták – írták. Az elfogott férfi ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság felfegyverkezve elkövetett rablás miatt eljárást indított. Az ügyészség pedig szökés, bűnismétlés és a bizonyítás nehezítésének veszélye miatt indítványozta letartóztatását.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója távmeghallgatás útján megtartott ülésén meghallgatta a gyanúsítottat, és az ügyészi indítvánnyal részben egyetértve elrendelte letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítésekor hozandó határozatáig, de legfeljebb március 18-ig. A bíróság a bűnismétlés veszélyét nem találta megalapozottnak.

The post Eldobált tárgyak buktatták le egy tíz évvel ezelőtti betörés elkövetőit appeared first on .

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője felszólította a mianmari hatóságokat, hogy azonnal vessenek véget a civilek elleni erőszaknak.

A főképviselő Twitter-üzenetében hozzátette, hogy megvitatják a mianmari eseményeket az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán, hogy aztán megtegyék a megfelelő lépéseket.

Sajtóhírek szerint a délkelet-ázsiai ország fővárosában, Mandalajban, a rendfenntartó erők éles lőszerrel tüzet nyitottak a junta ellen tüntetőkre. Két tiltakozó meghalt, húszan megsebesültek.

Mianmarban február első napján katonai puccsot hajtottak végre, és bebörtönözték az ország megválasztott vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít. Az országban mindennaposak a tüntetések. A demonstrálók elleni erőszakos hatósági fellépésnek van egy halálos áldozata, egy húszéves fiatal nő, aki pénteken vesztette életét.

The post Josep Borell most Mianmarral keménykedik appeared first on .

Emberölés miatt vádat emelt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség egy férfi ellen, aki 2009. január elsején Leányváron olyan súlyosan bántalmazott egy idős nőt, hogy az életét vesztette – közölte a megyei főügyész.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint az elkövető a sértett egyik unokájának barátja volt, és több alkalommal együtt italoztak a házban. A gyilkosság napján a férfi ismét az unokát akarta felkeresni, de az nem volt otthon. Az asszony itallal kínálta, majd távozásra szólította fel. Az ittas férfi meglökte az idős asszonyt, aki földre esett; a férfi többször bántalmazta, nagy erővel megragadta a nyakát, rátaposott, rátérdelt a mellkasára, majd magára hagyta.

Az asszony holttestét több nap múlva találták meg. Az elkövető felderítésére akkor a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság egymillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki. A tettes azonosításáról 2019 decemberében tartott sajtótájékoztatót a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője. Petőfi Attila elmondta, a házban talált DNS-nyomok vezettek el az elkövetőhöz, aki akkor is börtönben volt, rablás miatt. A férfit kihallgatták, kezdetben tagadott, később azonban beismerte tettét.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a piliscsévi férfi jelenleg is börtönben van. Az emberölési ügyben a most lezárult nyomozás alapján emeltek vádat ellene.

The post Tizenkét éve ölt, most emeltek vádat ellene appeared first on .

A munkakörülmények javulását jelzi, hogy a munkabalesetek száma az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal, a halálosaké pedig még nagyobb mértékben, 23 százalékkal csökkent tavalyra Magyarországon – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Bár kétségkívül szerepet játszott benne, az adatok kedvező alakulása mégsem tudható be egyedül a koronavírus hatásainak. A veszélyesebb tevékenységeket végző vállalkozások a járványhelyzet miatt nem vagy legfeljebb néhány hétre kényszerültek szüneteltetni működésüket, az év végére valamelyest többen dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, mint 2019 utolsó hónapjaiban.

Az ITM összesített adatai alapján 2020-ban a tavalyelőtti több mint 24 ezerrel szemben összesen 20 366 munkabalesetet, ebből a 2019-es 83-hoz képest 64 halálos kimenetelűt jelentettek Magyarországon. A szomorú statisztika éllovasa még mindig az építőipar, de a balesetek száma ebben az ágazatban is ezer alá csökkent. A feldolgozóiparban a megelőző évhez képest feleannyi, hat halálos munkabaleset történt. A távmunka térnyerését jelzi, hogy míg egy esztendővel korábban mindössze egy, tavaly már tizenegy alkalommal szenvedtek három munkanapon túl gyógyuló sérülést otthon dolgozók.

A koronavírus-járvány elleni védekezésben való részvétel számos új feladatot adott a munkavédelmi hatóságnak. A megnövekedett számú tanácsadás mellett kiemelt tennivalót jelentettek az egyéni védőeszközök megfelelőség értékelését végző szervezetek kijelölési eljárásai, a munkavédelmi útmutatók, segédletek, ajánlások összeállítása és kiadása, a megbetegedések foglalkozási eredetének vizsgálata is.

A hatósági ellenőrzések fő célja idén változatlanul a munkahelyeken előforduló szabálytalanságok feltárása, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásának biztosítása. A szakemberek elsősorban olyan munkahelyeken vizsgálódnak, ahol veszélyes anyagokat, munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal, rezgéssel vagy például biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak.

„Minden magyar ember joggal várja el, hogy munkáltatói az egészségét, testi épségét nem veszélyeztető munkakörülményeket biztosítsanak számára. A munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával megelőzhetők lennének a családi tragédiák, személyi sérülések. A kormány célja a munkaalapú gazdaság és társadalom kiépítése, ehhez a foglalkoztatás bővítése és a bérek növekedése mellett a munkavégzés kockázatainak csökkentése is hozzájárul. 2021-ben érdemes tovább dolgoznunk a biztonságos, korszerű munkahelyek kialakításáért, hiszen azok minőségétől nagymértékben függ Magyarország további gazdasági fejlődése” – fejtette ki Bodó, aki korábban a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára volt.

The post Csökkent a munkahelyi balesetek száma tavaly appeared first on .

Az Azonnali.hu-n vezetett "Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból" című rovatomban 2021. február 8-án összefoglaltam mindazokat a fontos eseményeket, amelyet az amerikai politikában január hónapban zajlottak, s amelyek értékelésem szerint jelentős fordulatot hoztak az Egyesült Államok politikai életében. A két legjelentősebb esemény, amelyről írok: a január 6-i Capitolium elleni erőszakos támadás és Biden elnök január 20-i beiktatása.

A cikkből egy szemelvény kedvcsinálónak:
"A katasztrofális 2020-as év után az amerikaiak nagy várakozásokkal tekintettek az új esztendő elé, de 2021 első hónapja sokkal eseménydúsabbra sikeredett az Egyesült Államokban, mint azt sokan várták. Pedig ez nagy szó a múlt év elnökválasztás jegyében telt utolsó néhány hónapja után, hiszen a választási kampány viharait követően is váratlan fordulatok sokasága töltötte meg a november-decemberi időszakot. 2021 januárja azonban túltett ezeken is: minden túlzás nélkül állítható, hogy az év első öt-hat hetében az amerikai politika óriási átalakuláson ment keresztül."

Hogy pontosan miben rejlik ez az átalakulás, azt megtudhatják az Azonnali.hu oldalán:
Azonnali.hu: Január kilátással - Trump megbukott, a republikánusok romokban, Bidenen a világ szeme

Hat rendőrtisztet felfüggesztettek állásából, harmincöt ellen pedig nyomozás indult a capitoliumi rendőrségnél, a január hatodikai zavargásokkal összefüggésben – áll az amerikai törvényhozás épületének védelméért felelős testület pénteki közleményében.

Yogananda Pittman megbízott rendőrfőnök a közleményben kiemelte, hogy a capitoliumi rendőrség minden olyan tagja büntetésre számíthat, akinek viselkedése nincs összhangban a testület magatartási szabályaival. Amerikai sajtóinformációk szerint további vizsgálatokra is sor kerül majd, miután a nyomozók átnézték a Capitolium ostromával kapcsolatos közösségi média bejegyzéseket és ellenőrizték azokat az állításokat, amelyek szerint bizonyos rendőrtisztek maguk is részt vehettek a zavargásban.

Január 6-án Donald Trump nagygyűlést tartott a Capitolium közelében, amelyet követően hívei megrohamozták a törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr, Brian Sicknick is. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hangú beszéde miatt – lázadás szításának vádjával – alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus végül felmentett.

Az internetes közösségi felületeken több olyan felvétel is látható, amelyeken a capitoliumi rendőrség emberei szerepelnek az ostrom pillanataiban. Az egyik videón Tarik Khalid Johnson rendőr hadnagy látható, aki piros “Tegyük Újra Naggyá Amerikát” feliratú sapkát visel, miközben az akkori elnök több támogatójával is beszélgetett. A videó egy pontján a 45 éves Johnson odaadja megafonját az egyik tüntetőnek, és azt mondja: “Követlek.”

A The Wall Street Journal információja szerint azonban Johnson – akit azóta felfüggesztettek az állásából – azért vette fel a sapkát, amelyre Trump választási jelmondata volt felírva, hogy elnyerje a tüntetők bizalmát és így a tömegen keresztül bejusson az épületbe, hogy megmentse tiszttársait.

Az amerikai képviselőház február 25-én meghallgatást tervez a január 6-i capitoliumi biztonsági kudarcokkal kapcsolatban. A tervek szerint Yogananda Pittman megbízott rendőrfőnök és Timothy Blodgett, a testület őrmestere is vallomást tesznek majd. A capitoliumi rendőrség tagjai a múlt héten bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a testület vezetőségével szemben, a január 6-i események miatt. Az igazságügyi minisztérium eddig több mint 250 embert vádolt meg a Capitolium ostromával összefüggésben.

The post Hat rendőrtisztet felfüggesztettek a capitoliumi rendőrségnél appeared first on .

Vádat emelt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség azzal a férfival szemben, aki felgyújtott egy tiszakécskei munkásszállót 2019-ben, hogy megölje a szálló tulajdonosát. A főügyészség életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását kéri.

Gyugyi Csilla, a Bács-Kiskun megyei főügyész közleménye szerint a többszörösen büntetett előéletű vádlott 2019 szeptemberétől egy tiszakécskei munkásszállón lakott barátnőjével. A férfi úgy gondolta, hogy a szintén a szállóban élő tulajdonos bele akar szólni az életébe, ezért elhatározta, hogy a szálló felgyújtásával megöli.

A férfi 2019 októberében ezért elrejtette a szállóban lévő poroltót, majd éjfél után körömlakklemosót öntött az ágyra, a földre és a közös konyhában lévő asztalokra, és meggyújtotta. A vádlott tudta, hogy a konyhában két gázpalack van, amelyeket a tűzzel fel akart robbantani. A férfi ezután – tudva, hogy az emeleti szobákban többen is alszanak – elhagyta az épületet.

A szobában gyújtott tűz átterjedt más szobák tetőszerkezetére, a konyhában azonban elhamvadt a tűz, de áramkimaradást okozott, ami miatt az egyik lakó észrevette a tüzet, és riasztotta a többi lakót. A telefonon értesített tűzoltók megfékezték a tűz tovaterjedését, de ha nem oltották volna el időben, a szálló lakói meghalhattak volna – írta.

Az ügyészség a különös visszaesőnek minősülő férfit előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember életét veszélyeztetve, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével és közveszélyokozással vádolja, és életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását indítványozta – olvasható a közleményben.

The post Életfogytig tartó fegyházbüntetést kér az ügyészség a tiszakécskei munkásszállót felgyújtó férfira appeared first on .

Helybenhagyta a moszkvai városi bíróság szombaton azt az alsóbb szintű határozatot, amely letöltendőre változtatta az Alekszej Navalnij ellenzéki politikusra korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést az úgynevezett Yves Rocher-ügyben.

A fellebbviteli bíróság határozata értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kiszabott három és fél évből valamivel több, mint két és fél évet kell letöltenie. Ez másfél hónappal kevesebb, mint amennyit február 2-án első fokon kapott, mert figyelembe vették az 2014. október 30. és 2015. február 18. közötti időszakot, amelyet az otthonába zárva kellett eltöltenie.

Ha más ügyekben nem szabnak ki rá újabb büntetést, a politikusnak 2023 júliusában vagy augusztusában kell kiszabadulnia. Azonban más eljárások is folynak ellene, egyebek között azon a címen, hogy hűtlenül kezelte és saját céljaira fordította az általa alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványnak (FBK) befizetett támogatását.

Navalnij próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésének letöltendőre változtatását az orosz büntetés-végrehajtás kérte azt állítva, hogy hatvanszor sértette meg a feltételes szabadlábra helyezéssel járó kötelmeket.

A politikus védői szombaton a szabadon bocsátását kérték a moszkvai városi bíróságtól szombaton az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) vonatkozó döntése alapján. A strasbourgi bírói testület szerdán, a saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását. A bíróság a politikus életét fenyegető kockázatok jellegére és mértékére, illetve fogva tartása általános körülményeire hivatkozott.

Konsztantyin Csujcsenko orosz igazságügyi miniszter még aznap úgy reagált, hogy a követelés teljesíthetetlen, ellentmond az orosz jogrendnek, és nem tartalmaz jogi normákra hivatkozást. Az ügyészség a szombati tárgyaláson támogatásáról biztosította az elsőfokú bírósági ítéletet.

Navalnij felszólásában rámutatott, hogy az EJEB határozata alapján el kell őt engedni. Azt hangoztatta, hogy a megmérgezését követően nem rejtőzködött az orosz büntetés-végrehajtás elől, mert az egész világ tudta, hogy hol tartózkodik. Rámutatott, hogy az Yves Rocher-ügyben rá kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje lejárt. Emlékeztetett arra, hogy önként tért vissza Oroszországba.

A pert kilenc európai nagykövetség képviselői figyelték a helyszínen. Az Európai Unió fontolóra vette, hogy a politikussal szembeni eljárás címén újabb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben.

The post Navalnij: helybenhagyta a fellebbviteli bíróság a letöltendő szabadságvesztést appeared first on .

Egy év nyolc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Nagyatádi Járásbíróság egy férfit, aki engedély nélkül vágatta ki tíz hektár erdejét Inke község határában, hogy a területen mezőgazdasági kultúrnövényt termesszen – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írták: a nem jogerős döntés szerint a 61 éves vádlott először egy kisebb erdőterületén végzett engedély és bejelentés nélküli fakitermelést, majd a tuskókat is kiforgatta, és megkezdte a terület mezőgazdasági célú átalakítását. Az illegális tevékenységgel később sem hagyott fel, 2017-től további, jóval nagyobb területen irtott erdőt, a helyén szintén mezőgazdasági kultúrnövényeket akart termeszteni.

A férfi a fakitermeléssel és talajműveléssel olyan mértékben károsította az élővilágot, hogy annak természetes állapota csak több évtized alatt állítható helyre. A vádlott és a védője fellebbezett az elsőfokú bírósági határozat ellen.

The post Saját erdejét vágta ki: megérdemelt börtönbüntetést kapott appeared first on .

A szövetség hatékonyságának, belső kohéziójának jövőbeni erősítését célzó NATO 2030 kezdeményezéshez kapcsolódó főtitkári javaslatcsomaggal alapvetően egyetértünk, annak legtöbb elemét támogathatónak tartjuk – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek videokonferenciáján.

A honvedelem.hu/ beszámolója szerint a NATO reflexiós folyamatával és a szövetség elrettentési és védelmi koncepciójával foglalkozó munkaülés során Benkő Tibor hozzászólásában kiemelte, hogy Magyarország haderőfejlesztési programja teljes mértékben összhangban van a NATO képességfejlesztési céljaival. Szólt arról is, hogy a kormány folyamatos támogatásának köszönhetően Magyarország a pandémia ellenére is – a korábbi terveknek megfelelően – növelni tudja védelmi kiadásait, így hozzájárulva a szövetség kiegyensúlyozott tehermegosztásához, amely egyben fontos pillére a transzatlanti kapcsolatoknak is. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy a székesfehérvári Közép-európai Többnemzeti Hadosztály Parancsokság elindítása komoly siker nemcsak Magyarország számára, hanem a régió és a NATO biztonságának erősítése miatt is.

A kétnapos online tanácskozás kiemelkedő fontosságát az adta, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya – Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter személyében – első alkalommal képviseltette magát a szövetség magas szintű megbeszélésén – írta a portál. A beszámoló szerint a munkaülés második napján a NATO műveletek jövőjének témájában Szabó István honvédelmi államtitkár azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jelentős erőkkel járul hozzá a NATO nemzetközi szerepvállalásaihoz.

Azt mondta: Magyarország továbbra is elkötelezett a közel-keleti, az afganisztáni, továbbá a Nyugat-Balkán biztonsága iránt. A “komoly műveleti tempót tovább erősítve” Magyarország növeli jelenlétét a NATO koszovói (KFOR) műveletében. Ennek kapcsán az államtitkár “történelmi jelentőségűnek” nevezte, hogy novembertől magyar parancsnoka lesz a küldetésnek.

A NATO-tagországok idei első védelmi miniszteri, kétnapos online tanácskozásáról Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán azt emelte ki: a transzatlanti kapcsolatok erősítésének fontosságát hangsúlyozza a tény, hogy a világ olyan globális kihívásokkal szembesül, amelyekkel egyetlen ország és kontinens sem képes egyedül megbirkózni. A NATO-nak felkészültnek kell lennie a jövő kihívásaira, amelynek részét jelenti a védelmi, valamint elrettentő képesség erősítése – jelentette ki.

The post Benkő: a NATO 2030 kezdeményezéshez kapcsolódó főtitkári javaslatcsomag legtöbb eleme támogatható appeared first on .

 Ez eddig a legjobb táblázat, amelyet a drónok alkalmazásáról találtam a karabahi háborúban. Minden benne van az infografikában, ami lényeges az egyes alkalmazott típusokról, kékkel az azeri/török, sárgával a örmény/orosz típusok, sebesség, működési magasság, hatótáv, csillagszerűek a loitering lőszerek, az x tengelyen pedig, hogy mennyi ideig tudnak levegőben maradni, ez a Bayraktart TB2-nél akár 30 óra. 

Mindez egy német nyelvű anyagban: Krieg um Berg-Karabach 2020: Implikationen für Streitkräftestruktur und Fähigkeiten der Bundeswehr

Mint a címből is kitűnik, az arbeitspaper fő célja a Bundeswehr számára fontos tanulságok megfogalmazása a karabahi háború kapcsán. A szerző figyelme itt számos területre kiterjed. A legnyilvánvalóbb, hogy a hadseregnek lépnie kell a drón védelem terén. 2012-ben megszüntettték az AA képességet, és jelenleg mindössze egyszámjegyű MANTIS rendszerrel rendelkezik csak, amely viszont nem mobil. A légierő alá jelenleg egy szervezet van alárendelve, amely viszont Stinger rakétákat használ (Ozelot rendszer), amelyek ugyan mobilak, de alkalmatlanok a drónok ellen.

Újra kell gondolni az elektronikai hadviselését a Bundeswehrnek, akár decentralizálni az meglevő zászlóaljak egyikét és századszintű mobil csoportokká szervezve át, hozzárendelni az egyes hadosztályokhoz, hogy ott zavaró és felderítő feladatokat lásson el a drónok felbukkanása esetén.

Na jó, nem foglalom össze az egészet. Érdekes mindenesetre

A controversial and regularly raised issue since the beginning of Bosnia and Herzegovina’s statehood is the possible independence of the Republika Srpska (RS), an entity inhabited by a majority of Serbs. The events of the Bosnian war, which took place between 1992 and 1995, with about a hundred thousand fatalities, centred mainly on the Bosnian Serb aspirations for secession and independence. Finally, the Dayton Peace Agreement granted broad autonomy to the both main components of Bosnia and Herzegovina (the Bosnian-Croatian majority of the Federation of Bosnia and Herzegovina and the RS), however, the secession of the Serb side is on the agenda from time to time, in particular if there is a violation of the autonomy of the RS.

This issue became relevant again after Milorad Dodik, a Serbian member of the tripartite presidency of Bosnia and Herzegovina, set out to hold a referendum on secession after a constitutional court decision detrimental to the Serb-majority entity, furthermore, Serbian deputies have suspended their decision-making activities at state level.

The purpose of this article is to examine and present the outcome of the resurgence of tensions in the country and the attitude of the international community towards the RS, whose relations with Serbia will also come to the fore.

A brief history of separation efforts to date

The 1995 Dayton Agreement did not provide a basis for the entities of BiH to become fully independent or to access to other countries. Nevertheless, already a year after the conclusion of the agreement, the accession of the RS to the Federal Republic of Yugoslavia (which at that time included the territory of Serbia, Montenegro and Kosovo) was on the agenda.  Biljana Plavsic, a biology professor who became a politician, then president of the RS, and later a leader convicted of war crimes, was forced to back down due to pressure from the international community.

During the 2000’s, the aspirations for independence of RS were linked to the status of Kosovo. According to the public, if Kosovo declares its independence unilaterally, an independence referendum should also be held in the RS. In February 2008, RS legislators passed a resolution declaring that if the majority of the international community, including the EU, recognized Kosovo’s independence, they would hold a referendum on independence (it should be noted that the Bosnian Serb did not support Kosovo’s aspirations, therefore Bosnia and Herzegovina did not recognize the independence of the new state). Milorad Dodik at the time coordinated the events as Prime Minister of the RS and President of the Alliance of Independent Social Democrats (SNSD). The right to self-determination was cited as a point of reference as the main argument: if the Kosovars had the right to determine their own future, why not the Bosnian Serbs? Both the United States and the European Union strongly opposed this initiative and therefore the referendum was not held. According to Miroslav Lajcák, the former High Representative for Bosnia and Herzegovina, RS has no right to secede from Bosnia and Herzegovina, as its territorial integrity is guaranteed by the Dayton Peace Agreement.

In 2011, the referendum initiative came back to the agenda, but for similar reasons, it also failed. In October 2012, Milorad Dodik, already President of RS, stated that the entity would become independent and it would be able to survive as a sovereign state. The situation began to escalate again in 2015, when Dodik and his political party practically made the achievement of the region’s independence a party program, arguing that the Bosnian majority undermined the autonomous powers of the RS. It is expected that if the RS cannot extend its autonomy by the end of 2017, a referendum on secession will be initiated by 2018. With reference to the Dayton Convention, the international community once again criticised these aspirations. In reply, Milorad Dodik argued that the Constitution of the RS (as amended by the Dayton Convention in 1995) included the right to self-determination.

In addition, Serbian leaders in Bosnia and Herzegovina have complained − and they do so nowadays − about the activities of state courts and prosecutors’ offices, accusing them of bias towards the Serbs. Furthermore, the Constitutional Court at state level is attacked by the leadership of the RS on the presence of three foreign judges, provided for in the Dayton Agreement. Dodik eventually announced in September 2017 that there would not be a referendum on independence next year. However, because the President was only talking about a postponement, it was expected that the issue would become relevant again a few years later. That took place in February 2020.

The current situation

The Constitutional Court of Bosnia and Herzegovina − on its 117th plenary session on the 7thFebruary 2020 − found Article 53 of the Law on Agricultural Land, adopted by the legislation of the RS, unconstitutional. According to the law, the agricultural lands once owned by the Yugoslav state are not owned by Bosnia and Herzegovina but by RS. The main argument of the Serbs is that during the Ottoman rule, Bosnians who moved to the cities and received administrative positions and other benefits relinquished their lands, so those − according to land registry books − became Serbian property.

According to the ruling of the Constitutional Court, the land must be state property, therefore must be the property of the federal state. Seven Bosnian representatives of the RS Council of Peoples (in this body all three nationalities are represented) have proposed this constitutional court process, which could intensify ethnic political debates in the case (especially in light of the fact that Dodik raised the question of Muslim judges in 2008. In his opinion, they should not act in cases relating to RS).

This decision was the starting point of the political crisis that has taken place since then. Led by Milorad Dodik (who has been a Serbian member of the three-member rotating presidency since 2018), Bosnian Serbs are once again attacking the presence of foreign constitutional judges, accusing the Constitutional Court of bias and interpreting its operation as an attack on the RS.

There was also the possibility that the two Serbian constitutional judges would be banned from work. What is certain is that Serbian deputies have suspended their participation in state-level decision-making bodies and are pushing for the adoption of a new law reforming the Constitutional Court – but this is fundamentally unconstitutional.

A similar boycott took place in March 2019, when the Constitutional Court ruled that a holiday introduced in the Serbian Republic was unconstitutional. Last year, Serbian opposition parties did not support Dodik’s move because they were then interested in maintaining the functioning of the central government. This year, however, all Serbian parties support a decision-making boycott. According to the vice-president of the Serbian Democratic Party (SDS), the decisions of the Constitutional Court are destroying the identity of Serbs. Milorad Dodik once again foresaw the secession of RS, sharply opposing the United States and the EU.

The Bosnian Serb leaders visited Belgrade on 15 February 2020 to discuss the current situation with Serbia’s president. Vucic stressed that the moves and measures of RS should not lead to the destabilization of the region, but should be carried out in legal and institutionalway. Dodik is nonetheless determined to hold a referendum, a question of whether his momentum will continue in spite of strong foreign criticism. The formation of the government took a year, but it seems that several months later, Bosnia and Herzegovina is facing another political crisis.

Activities of international supervisory bodies in Bosnia and Herzegovina

The General Framework Agreement for Peace in Bosnia and Herzegovina, developed by the international community to end the Bosnian war, was agreed in November 1995 by political leaders at Wright-Patterson Air Base, Ohio, USA. The official signing took place in Paris on 14th December the same year. The Constitution of Bosnia and Herzegovina is attached as Annex IV to the Agreement. At the same time, the international community set important control rights in the drafting of the Convention. One of the most important is the ongoing presence of peacekeeping missions in the country, which implement and monitor the adherence to the military aspects of the Dayton Convention. The United Nations Protective Force (UNPROFOR), which has existed since 1992, was replaced by the NATO Implementation Force (IFOR), which operated in the country in 1995-96. This has been replaced by the Stabilisation Force (SFOR), which was replaced in 2004 by the EUFOR Althea mission in the new foreign and security policy cooperation of the Member States of the European Union, which is still in operation today.

The Office of the High Representative (OHR) has the task of enforcing the civil and political provisions of the peace agreement. The High Representative (HR) maintains close links with the country’s various political and civil actors, coordinates their activities and was given additional rights at the 1997 Bonn Conference: if he finds that a local official is acting contrary to the principles of the peace agreement, he can remove him or her from office. The HR can also intervene in legislative processes and create laws and regulations when needed. Overall, this position has the greatest political power in Bosnia and Herzegovina nowdays. The Sarajevo OHR has had its regional office in Banja Luka, the administrative center of the RS, since May 1996. The overall aim is for the decision-making role of the HR to be constantly transformed into a mediating role, which, however, would require a significant improvement in local conditions in all areas of social life. Valentin Inzko, a diplomat from Austria, has held the position of HR since 2009. From 2011, the EU has been represented in Bosnia and Herzegovina by a Special Representative, currently Johann Sattler, also an Austrian citizen. This post was created mainly to coordinate the country’s EU integration process. The international community maintains its most comprehensive control over the country through the Peace Implementation Council, which involves 55 states and international organizations. This body has a so called Steering Board, consisting mainly of representatives from the major Western countries and the EU. The Steering Committee meets regularly in Sarajevo under the chairmanship of the High Representative, where ambassadors from participating States provide policy advice to the High Representative.

The international community ‘s response to the situation

On February 19 2020, the Steering Board of the Peace Implementation Council made a statement to the situation set out in the second paragraph. First, the Steering Board also provides support to the Constitutional Court of Bosnia-Hercegovina and its judges. It also draws attention to the bindingnature of the decisions of the Constitutional Court, of which enforcement is obligatory for the competent authorities in all cases. The resolution considers the Constitutional Court to be the most important building blocks of the rule of law and democracy, and declares the boycott of RS officials in state institutions unacceptable. In the same document, the international community emphasizes that the Inter-Entity Boundary Line between the two entities of Bosnia and Herzegovina does not constitute a state border and therefore does not imply the statehood of the RS. The resolution makes it clear that Bosnia and Herzegovina is a sovereign state whose territorial integrity and statehood are guaranteed by the international community through the provisions of the Dayton Peace Agreement. Accordingly, none of the entities has the right to secede. Sincethe two entities are a formation created by the constitution, they are fully subordinate to the constitution. The Peace Implementation Council calls on all political actors to take action to promote the reforms in the country that are essential for Bosnia and Herzegovina’s integration into the European Union. It should be noted that even though Russia is a member of the steering board, it did not take part in issuing this resolution.

The communiqué does not contain any new information and the international community has been trying to quell separatist aspirations with these same arguments for many years. It can be stated that if Milorad Dodik were to call a referendum on the secession, its holding would fail due to the intervention of international forces (such as the EUFOR mission). If the RS nevertheless arbitrarily declares its independence, there would be hardly any state that would recognise it. In addition, it is also doubtful to what extent an independent RS would be sustainable at all, despite Dodik’s rhetoric. If we look at the geographical features, we can conclude that the Brcko district belonging to both the two entities precisely divides the territory of RS. Furthermore, the canton of Posavina in the Federation of Bosnia and Herzegovina extends into the territory of the RS along the Croatian border, which is divided into two parts (Orasje and Odzak). It is difficult to imagine that a state, with such an unfavorable geographical location, would be able to function properly and form an economic and legal entity.

Relations with Serbia

The Dayton Agreement allows both entities of Bosnia and Herzegovina to establish relations with other states in accordance with state-level relations. For this reason, on 28 February 1997, the RS concluded a cooperation agreement with the Federal Republic of Yugoslavia (later Serbia). The political leaders have developed close co-operation in a number of issues, and there is a regular dialogue between the two presidents, prime ministers and governments through the Cooperation Council established by the 2006 renewed convention and other formal and informal channels. Cooperation in the area of infrastructure and energy development is strong, and Serbia is also providing substantial support for projects in the RS. In a statement in early 2019, Zeljka Cvijanovic, President of RS, expressed her gratitude for Serbia’s assistance and highlighted the country’s efforts to improving the situation in the region “without interfering in the internal affairs of the RS”. Moreover, during Vladimir Putin’s visit to Belgrade in January 2019, she described Russia’s partnership with RS as excellent. It should be noted that Russia doesn’t support the secession either, because without the Bosnian Serb vetoes, Bosnia and Herzegovina would be significantly closer to NATO, and the country’s possible NATO membership would be another challenge for Russian foreign policy.

The 1997 Convention has already declared that cooperation between the two sides will be conducted in full respect of the territorial integrity of Bosnia and Herzegovina. Among many other external factors, the lack of direct support from Serbia may also play a role in the fact that the Bosnian Serb leadership has never held an independence referendum despite many promises. The Serbian governments have consistently refused to bind RS to Serbia in official statements. Milorad Dodik pointed out in an interview in November 2017 that „the only obstacle to the secession of RS is Serbia itself”. Therefore, the separatist leaders of the RS prioritize joining Serbia as a priority, as the entity alone would be doomed to failure.

Furthermore, Serbia’s international credibility could be negatively impacted by open support for secession. Unless it recognizes Kosovo’s right to independence (which is fundamentally based on on ethnic grounds), it cannot openly support the ethnic-based secession of RS and its accession to the motherland. At the same time, Serbia cannot ignore the Dayton Convention.

Summary

Overall, the chances of the RS becoming an independent state or joining Serbia are almost minimal. Bosnian Serb politicians are also aware of this, but with separatist rhetoric (excellent example of this is Dodik’s statement to the Banja Luka parliament, which started with the phrase “Goodbye BiH, welcome RS-Exit” in February 2020), the promise of an independence referendum, the threat of a boycott of state-level decision-making, will not allow nationalist sentiments to subside. This brings political benefits to the parties and their politicians. Putting the threats into practice would have unforeseen consequences for the stability of the region, so Serbia is officially opposed to the demolition of the territorial integrity of Bosnia and Herzegovina.

The international community, no matter how extensive are its powers in the country, cannot change the basic emotional disposition of the Serbian population. If this trend continues in the future, it is almost certain that Bosnia and Herzegovina will not be able to make substantial progress towards becoming a functioning and modern state and towards Euro-Atlantic integration.

 

A Can the Republika Srpska become independent? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Megrendítő levelek kerültek elő egy 1941-ben az ír partok közelében elsüllyedt SS Gairsoppe nevű második világháborús brit hajóroncsból.

Többek között egy Iris nevű nőnek szóló szerelmes levél töredékeire bukkantak a tenger fenekén, a szakértők aprólékos munkával illesztették össze a darabokat.

“Nagyon vigyázz magadra, drágám, nemcsak magad miatt, értem is. Képzeld el, ahogy ajkam ajkadra szorítom, karommal szorosan átölellek… reméljük, hogy ez az átkozott háború hamarosan véget ér” – írta a mai Pakisztánhoz tartozó Vazirisztán területén állomásozó ismeretlen katona.

Levele egyike annak a 717 küldeménynek, mely sohasem érkezett meg céljához az SS Gairsoppa szállítóhajó fedélzetén. A hajót torpedótámadás érte, egy német hadihajó találta el 1941. február 16-án. A fedélzeten tartózkodó 86 emberből egyetlen ember maradt életben – írja a The Guardian online kiadása.

A hajó mintegy négy kilométeres mélységben feküdt a tenger fenekén 2011-ig, amikor felfedezte az Odyssey Marine Exploration nevű amerikai cég. Több mint 100 tonnányi ezüstöt hoztak fel a roncsból, valamint a leveleket, melyek a fénytől, a hullámoktól, a hőtől és oxigéntől védve maradtak a raktérbe zárt több tonnányi levélzsák és üledék alatt.

Tucatnyi jobb állapotban megmaradt levelet már bemutattak egy 2018-as kiállításon a londoni Postamúzeumban, a jóval sérültebb írásokon viszont az elmúlt hónapokban végezték a munkálatokat a szakértők.

A leveleket felhozatalukat követően azonnal fagyasztva szárításos eljárásnak vetették alá, hogy megállítsák a pusztulásukat, majd édesvízzel sótlanították őket.

Egy apa fiának és lányának, a Torquay-ben lévő Hotel Inglewoodba tartó levelét is megtalálták. A szakértők szerint a családot oda evakuálhatták.

The post Megrendítő levelek kerültek elő a második világháborús hajóroncsból appeared first on .

Hét hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélt jogerősen a Budapesti XX., XXI., XXIII. Kerületi Bíróság egy férfit, aki egy fővárosi buszon verekedett – tájékoztatta a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, a kerületi ügyészség a 31 éves férfival szemben 2020 novemberében testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat, mert 2018 decemberében rátámadt egy busz utasára.

A vádlott azzal szólította meg a sértetett, hogy miért nézi őt a visszapillantó tükörben. Ezután egyre agresszívebb hangnemben, trágár kifejezésekkel illette a sértettet, valamint az őt nyugtatni próbáló buszsofőrt is. A sofőr többször felszólította, hogy agresszív magatartását fejezze be. A sértett azt mondta a vádlottnak, hogy szálljon le a buszról, amire a férfi olyan dühös lett, hogy érthetetlen, artikulálatlan ordítással rátámadt, ököllel arcon ütötte, majd hátulról ráfogott a nyakára, és üvöltve dulakodott vele.

A férfi az autóbusz menetrend szerinti közlekedését lehetetlenné tette. A vádlott még a rendőrökre várakozás közben is többször rátámadt a sértettre, akit a busz utasai próbáltak megvédeni. A vádlott az őt visszatartani próbáló buszsofőrt is azzal fenyegette, hogy megüti.

The post Hét hónapra ítéltek egy férfit, aki buszon verekedett appeared first on .

367 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a kijárási és a közterületi magatartási szabályok megsértése miatt csütörtökön – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert közölte, a november 10-én éjféltől érvényben lévő kijárási tilalom óta 39 708 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek. A maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt 143 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök az elmúlt 24 órában. 110 ember ellen azért volt szükség a fellépésre, mert megszegték a tízezer lakosúnál nagyobb településeken a közterületi maszkviselésre vonatkozó önkormányzati rendeletet. Közülük 15-öt figyelmeztettek, 26-an kaptak helyszíni bírságot, 69-et feljelentettek – tudatta az alezredes.

Elmondta: szabálytalan maszkviselés miatt tömegközlekedési eszközökön és azok várakozóhelyein hét, üzletekben, bevásárlóközpontok területén 26 ember ellen intézkedtek. Az alezredes hozzátette, hogy a maszkviselési szabályok megszegése miatt 25 526-szor intézkedtek eddig a rendőrök. A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 829 rendőri intézkedésre volt szükség. Ebből 214 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 615 esetben pedig az üzletek korlátozott nyitvatartására vonatkozó szabályokat nem tartották be.

Csütörtökön egy tiborszállási presszó ideiglenes bezárásáról döntött a rendőrség, mert az alkalmazott kiszolgált egy vendéget, aki épp szeszes italt fogyasztott amikor a rendőrség ellenőrzést tartott. A vendég ellen is szabálysértési eljárást indítottak – tette hozzá. Az elmúlt napon is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben hetven esetben léptek fel. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 12 085-ször intézkedtek.

Csütörtökön 9423 esetben ellenőrizték személyesen a rendőrök a hatósági házi karanténban lévőket. Aznap 4842 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 25 536-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 2520-an vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – ismertette az alezredes.

The post Csütörtökön 367 emberrel szemben intézkedtek a kijárási tilalom megsértése miatt appeared first on .