Biztonságpolitika

Jogszerűnek és megalapozottnak minősítette az orosz katonai főügyészség, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) katonai részlege elutasította annak az Alekszej Navalnij nevében tett feljelentésnek az ügyrendbe vételét, amely szerint az ellenzéki politikust megpróbálták megmérgezni.

Ezt egy katonai ügyész közölte kedden azon a tárgyaláson, amelyet a bejelentés elutasításával szembeni panasz ügyében tartottak Moszkvában, a 235. helyőrségi katonai bíróságon. Álláspontja szerint a bejelentés ügyrendebe vételének nem volt jogalapja. Navalnij, aki börtönbüntetését tölti egy rá korábban gazdasági bűncselekmény címén kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés feltételeinek megszegése miatt, videokapcsolatok révén részt vehetett volna a tárgyaláson, ám elutasította ezt a lehetőséget. A tárgyalást március 22-re elnapolták.

Navalnij nevében Vladlen Losz ügyvéd tett feljelentést december 15-én és 22-én az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei ellen. Az SZK Katonai Nyomozati Főcsoportfőnöksége (GVSZU) az ügyet megvizsgálta, de nem talált arra utaló körülményt, hogy az FSZB munkatársai elkövették volna a feljelentésben szereplő bűncselekményt.

A katonai nyomozóhatóság képviselője a tárgyaláson közölte: az szerv nem kapott semmilyen anyagot arról, hogy Navalnij ellen katonák bűncselekményt követtek volna el. Elmondta, hogy az ügyben a szibériai szövetségi körzet közlekedési rendőrsége indított ellenőrző vizsgálatot. A fehérorosz állampolgárságú Losz nem vehetett rész a keddi tárgyaláson, mert januárban 2023. november 27-ig érvényes hatállyal kitoloncolták Oroszországból a hazájába, miután szembe szegült egy rendőrrel. Navalnijt a tárgyaláson Vjacselav Gimagyi ügyvéd képviselte.

Navalnij, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója, augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint “Novicsok” típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. Az FSZB emberei mérgezték meg.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata “megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg. Az SZK katonai főcsoportfőnöksége nem tartotta indokoltnak, hogy a sajtóhírek alapján vizsgálatot indítson az FSZB munkatársai ellen, akikkel kapcsolatban az SZK szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja.

Navalnijt január 17-én Moszkvában őrizetbe vették, amikor hazatért Berlinből, ahol kórházi és rehabilitációs kezelést kapott. Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében az ellenzékinek a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie. Az elsőfokú döntést Navalnij megfellebbezte, de a fővárosi bíróság február 20-án helybenhagyta.

The post A katonai ügyész Navalnij nyomozóhatóság elleni panaszának elutasítását javasolta appeared first on .

Nagy-Britannia visszavonja az önálló hadászati nukleáris kapacitásának korlátozásáról egy évtizede hozott döntést, és ehelyett növeli a hadrendben tartható nukleáris robbanótöltetek lehetséges mennyiségét – áll a brit kormány stratégiai tervezetében.

A hosszú távú stratégiai intézkedéscsomagot tartalmazó 114 oldalas dokumentum egyenes utalást tesz arra, hogy Nagy-Britannia bizonyos körülmények között nem nukleáris tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés esetén is fontolóra veheti nukleáris fegyvereinek alkalmazását. A tervezet felidézi: 2010-ben az akkori brit kormány úgy döntött, hogy 225-ről 180-ra kell csökkenteni a nukleáris töltetek számának felső határát a 2020-as évtized közepéig.

A kedd délután bemutatott stratégiai tervezet szerint azonban a biztonsági környezet változásának jelenlegi irányai alapján, figyelembe véve a technológiai és doktrinális fenyegetéseket is, az egy évtizeddel ezelőtti korlátozási terv végrehajtása immár nem lehetséges. A brit kormány ezért úgy döntött, hogy nem csökkenti, hanem 260-ra emeli a hadrendben tartható nukleáris töltetek számának felső határát.

A stratégiai dokumentum leszögezi azt is, hogy Nagy-Britannia megtartja az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitást hordozó négy tengeralattjáróját, és ezek közül legalább egy mindig járőrözik a világtengereken, ahogy az eddig is történt.

A tervezet szerint a brit kormány továbbra is a “a bizonytalanság szándékos fenntartásának” politikáját fogja alkalmazni azzal kapcsolatban, hogy pontosan mikor, hogyan és milyen mértékben venné fontolóra nukleáris fegyverek használatát, de a változó biztonsági és technológiai környezetre tekintettel ennek a politikának az alkalmazását kiterjeszti, és a továbbiakban nem közöl nyilvános adatokat a hadrendben álló nukleáris töltetek és rakéták számáról sem.

Ez a bizonytalanság megnehezíti a számítások elvégzését a potenciális agresszorok számára, csökkenti a nukleáris fegyverek szándékos alkalmazásának kockázatát azok részéről, akik egy esetleges első csapás előnyeire törekednének, és így hozzájárul a hadászati stabilitáshoz – áll a brit kormány integrált stratégiai tervezetében.

A dokumentum leszögezi: Nagy-Britannia nem fog nukleáris fegyvereket használni olyan országok ellen – vagy ezzel fenyegetni olyan országokat -, amelyeknek nincs nukleáris fegyverzetük és részesei az 1968-ban aláírt atomsorompó-szerződésnek. A brit kormány azonban fenntartja a jogot arra, hogy felülvizsgálja ezt a kötelezettségvállalását, ha a tömegpusztító fegyverek, köztük a vegyi és biológiai csapásmérő kapacitások, vagy az ezekével összemérhető hatású egyéb, újonnan megjelenő technológiák által támasztott fenyegetés a jövőben ezt szükségessé tenné.

A stratégiai dokumentum szerint az euroatlanti térségben Oroszország jelenti a legnagyobb közvetlen fenyegetést Nagy-Britanniára, de valószínűsíthető az is, hogy a világ más térségeiben, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten szélesedni fog a terrorista és egyéb szélsőséges csoportok mozgástere. A dokumentum valószínűnek nevezi azt is, hogy 2030-ig valamely terrorcsoport sikeres támadást hajt végre vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyverekkel.

The post Britannia nukleáris fegyverkezésbe kezd appeared first on .

Aknarobbanásban életét vesztette egy illegális határátlépő, egy társa súlyosan, egy másik pedig könnyebben megsérült a közép-horvátországi Saborsko járáshoz tartozó erdőben, ahol az 1991-1995-ös délszláv háborúból visszamaradt, aláaknázott területre tévedtek – írta a helyi sajtó.

A robbanás csütörtökön történt a boszniai határhoz közeli térségben, a károlyvárosi (Karlovac) rendőrség helikopterekkel próbálta meg felderíteni a területet, az úgynevezett saborskói migráns útvonalat.

Marko Bicanic, járási elöljáró a sajtónak elmondta: korábban már aknamentesítették ezt a részt, de az erdőkben a terepviszonyok miatt ez nehezebb volt. A főbb útvonalakon még mindig kint vannak az aknaveszélyre figyelmeztető táblák, de mivel a Bosznia felől érkező illegális határátlépők kerülik a főbb útvonalakat, valószínűleg nem láthatták őket – tette hozzá.

Az ogulini kórházban megerősítették, hogy az ott kezelt két menekült közül egyik súlyos hasi sérüléseket szenvedett, a másik pedig a térdén sérült meg. Mindkettő pakisztáni állampolgár.

Az illegális bevándorlók főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig nyugat-európai országokba szeretnének eljutni.

The post Aknára lépett és meghalt egy menekült Horvátországban appeared first on .

Az ANY Biztonsági Nyomda 2020-ban 27,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 6,7 milliárd forinttal, 19,65 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző évben, a nettó eredmény 785 millió forintot tett ki, 488 millió forinttal, 38,33 százalékkal csökkent 2019-hez képest – közölte a társaság.

A kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti nyereség (EBIDTA) 2020-ban 2,996 milliárd forint volt, amely 376 millió forinttal kevesebb az előző időszakhoz képest. A konszolidált üzemi eredmény 1,498 milliárd forint volt, 585 millió forinttal, 28 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Az igazgatóság 55 forint osztalék kifizetését javasolja a közgyűlésnek.

Az 2020. évi 27,4 milliárd nettó árbevétel 42 százaléka, 11,7 milliárd forint az export piacokról származott. A biztonsági termékek és megoldások árbevétele 2020-ban 6,950 milliárd forintot tett ki, amely 3,554 milliárd forinttal, 34 százalékkal kevesebb, mint a bázis időszakban. A társaság kártyagyártásból és megszemélyesítésből származó árbevétele tavaly 7,9 milliárd forint, amely 3,102 milliárd forinttal, 28 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben.

A nyomtatványok gyártásából, megszemélyesítéséből, adatfeldolgozásából származó árbevétel 2020-ban 10,309 milliárd forintot ért el, amely 54 millió forinttal kevesebb, mint a bázis időszaki érték. A hagyományos nyomdatermékek árbevétele 2020-ban 1,495 milliárd forint volt, 114 millió forinttal, hét százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest a lecsökkent könyv megrendelések miatt.

Zsámboki Gábor, a társaság vezérigazgatója a jelentés publikálásakor kiemelte, nyereséges esztendőt tudhatnak maguk mögött, annak ellenére, hogy a részvénytársaság megalakulása óta soha nem szembesült olyan kihívásokkal, mint 2020-ban. Hozzátette: tavaly március első napjaiban sikerült olyan döntéseket hozni, amelyek egyszerre tették lehetővé a munkahelyek és a pénzügyi stabilitás megőrzését. Termékeik piacait lelassította a járvány, így több idő és energia jutott a technológia és a kapacitások fejlesztésére.

Az ANY Biztonsági Nyomda részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek, a papír csütörtökön 1360 forinton zárt, az elmúlt egy évben a legalacsonyabb árfolyama 1025 forint, a legmagasabb 1400 forint volt.

The post Továbbra is nyereséges az ANY Biztonsági Nyomda appeared first on .

Drogcsempészetre kifejlesztett tengeralattjárót foglaltak le Spanyolországban, a rendőrségi műveletben több tonna kábítószert találtak és sokakat előállítottak – közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint ez az első felfedezett, kifejezetten kábítószer-kereskedelem céljából épített tengeralattjáró, amit Európában gyártottak. Eddig csak latin-amerikai országokban készült, drogcsempészetre szánt tengeralattjárót fedeztek fel Európai és nemzetközi vizeken.

A tengeralattjárót egy kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői csoport felszámolására indított akcióban találták. A Spanyolország számos városában egy időben végzett műveletben 47 házkutatást tartottak és 52 embert állítottak elő. Két kis méretű tengerjáró hajót, egy tengeralattjárót, egy csaknem háromszázezer euró értékű, nagysebeségű jachtot, valamint több mint három tonna kokaint, hétszáz kilogramm hasist és több mint százezer euró készpénzt foglaltak.

Az Europol tájékoztatása szerint a műveletben Spanyolország mellett Kolumbia, Hollandia, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Portugália illetékes hatóságainak összesen háromszáz rendőre vett részt.

The post Europol: drogcsempészetre kifejlesztett tengeralattjárót foglalt le a spanyol rendőrség appeared first on .

Az Európai Unió és tagállamai üdvözlik az új líbiai egységkormány képviselőházi jóváhagyását, ami jelentős áttörést jelent az intézményi egység megteremtése, az ország békés jövője és a december 24-re tervezett választások megtartása szempontjából – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell az Európai Unió nevében kiadott közleményében üdvözölte az érintett felek erőfeszítéseit, hogy a nemzeti egység szellemében összefognak a megbékélés érdekében.

“Történelmi lehetőség a líbiaiak számára, hogy közös erőfeszítéssel küzdjenek országuk békés, kiegyensúlyozott és egységes újjáépítéséért, valamint Líbia nemzeti önállóságának és területi egységének helyreállításáért” – fogalmazott.

Kijelentette: az Európai Unió felszólítja az érdekelt feleket, hogy biztosítsák a hatalom időben történő és zökkenőmentes átadását a nemzeti egységkormánynak. Továbbá elengedhetetlennek nevezte az október 23-án létrejött tűzszüneti megállapodás valamennyi rendelkezésének hatékony végrehajtását, az ENSZ fegyverembargójának tiszteletben tartását, valamint az összes külföldi harcos és zsoldos alkalmazásának megszüntetését.

“Felszólítjuk a nemzeti egységkormányt, hogy mutasson elhatározottságot a biztonsági erők átfogó reformja iránt, egyebek között a milíciák felszámolása és a fegyveres erők polgári felügyelet alatti egyesítésére irányuló erőfeszítések révén” – fogalmazott.

Az Európai Unió és tagállamai várakozással tekintenek a nemzeti egységkormánnyal való szoros együttműködésre – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

A 2014-es választások óta nyugati és keleti frakciókra oszlott líbiai törvényhozás több mint 130 képviselője az észak-líbiai Szirtben kétnapos egyeztetéseket követően szavazott bizalmat szerdán az ideiglenes líbiai egységkormánynak. Az Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh vezette kabinet az észak-afrikai országot évek óta párhuzamosan irányító két rivális kormányzatot váltja fel: a Fájez esz-Szarrádzs vezette, Tripoliban székelő, nemzetközileg elismert egységkormányt és az ideiglenes kabinetet, amelyet a kelet-líbiai területeket ellenőrzése alatt tartó, Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg támogat.

The post Az EU üdvözli az új líbiai egységkormányt appeared first on .

Tavaly is kiemelt hangsúlyt kapott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) a csalások, hamisítások, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem – hangsúlyozta a 2020-as évet értékelve a hatóság.

Közleményükben ismertették: 567 kiemelt ellenőrzést végeztek, 839 tonna terméket vontak hatósági intézkedés alá, 34 esetben korlátozták vállalkozások tevékenységét és több mint 116 millió forint bírságot szabtak ki. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóival szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás kiszűrése érdekében 87 ellenőrzés történt, amelyből 22 esetben állapítottak meg jogsértést a Nébih ellenőrei, a bírság végösszege mintegy 315 millió forint lett.

A hivatal állategészségügyi, borászati és az élelmiszerlánc további termékeit vizsgáló laboratóriumaiban több mint 1,6 millió mintából mintegy 4,3 millió paraméterre végeztek vizsgálatokat a szakemberek. Az év végén elindult a kutyaszaporítók ellenőrzése is, állatgyógyászati készítmények lefoglalásával és a jogosulatlan állatorvosi tevékenység felderítésével egybekötve.

Egyértelmű siker, hogy a házisertés-állományokat továbbra is sikerült megvédeni az afrikai sertéspestistől, a vadállományban szintén lassult a járvány terjedése, a madárinfluenza-járványt pedig szigorú intézkedésekkel és összehangolt munkával sikerült felszámolni. Az eredmények között említették egyebek mellett, hogy megalakult az élelmiszerrendész szolgálat, az állategészségügyi járványok hatékony kezelése érdekében pedig önálló szervezeti egységeként létrejött a Nébih-ben az Országos Járványvédelmi Központ.

Tűzifát okosan! néven megnyílt a biztonságos tűzifavásárlást segítő online piactér. Az elkobzott fatermékek közül csaknem 3000 köbméter tűzifát kaphattak meg a rászoruló intézmények, szervezetek. A Nébih ügyfélszolgálatai több mint 54 ezer telefonhívást fogadtak tavaly. Bővült a Nébih ZöldSzám bejelentőfelületeinek köre, megkönnyítve a közérdekű bejelentéseket alátámasztó fotók, videók csatolását. Az ügyfélprofil rendszerben szintén bővült az elektronikusan bejelenthető, intézhető tevékenységek köre.

A tavaly megkezdett feladatok túlnyomó része 2021-re is áthúzódik. A Nébih előtt áll a többi között az e-Pincekönyvi rendszer adattárházának és gördülékeny adatáramlásának kidolgozása, a Vendéglátás és közétkeztetés jó higiéniai gyakorlata útmutató új fejezeteinek megalkotása, a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer folyamatos kiterjesztése az újabb termékkörökre – emelték ki.

A Nébih fő célja továbbra is, hogy a termőföldtől az asztalig biztosítsa az élelmiszerlánc biztonságát, mind termelők, előállítók, forgalmazók, mind a fogyasztók érdekében – hangsúlyozta a hivatal. A közleményben jelezték azt is, hogy kilenc éves fennállását ünnepli március 15-én a Nébih, az évfordulóra elkészült a 2020-as év legfontosabb eseményeit, intézkedéseit összefoglaló évértékelő.

The post Tavaly is kiemelten figyelt a csalások és a feketegazdaság elleni küzdelemre az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal appeared first on .

Irak Halálos áldozattal járó rakétacsapások Erbílben

A hónap közepén rakétacsapások érték Kurdisztán Autonóm Régió fővárosának, Erbílnek környékét. A támadás a város repülőterének közelében történt, ahol az iraki koalíciós erők amerikai katonai bázisa is található. A rakétatámadás során egy, az Egyesült Államoknak dolgozó külföldi polgári munkatárs hunyt el és legalább kilenc ember sebesült meg.

Február 20-án bejelentették, hogy a fővárostól északra található Balad városában lévő légitámaszponton, ahol amerikai repülőgépeket is tárolnak, négy rakéta csapódott be. Ezúttal halálos áldozatról nem, csak sebesültekről számoltak be. Mindkét támadás esetén az elkövető nagy valószínűséggel iráni támogatású síita fegyveres csoport, a Guardian of the Blood volt.

Az Iránhoz köthető fegyveres csoportok célja, hogy a külföldi csapatok, az amerikai erőket is beleszámítva, hagyják el Irakot. A baladi támadás valószínűleg a NATO azon bejelentésére volt válaszlépés, miszerint 500 főről 4000-re növelik az Iszlám Állam legyőzésére szolgáló iraki misszió létszámát.

Irán Zavargások Beludzsisztánban

Halálos áldozata is a van a délkelet-iráni Szaravan városában kialakult megmozdulásoknak, amelynek kapcsán a tartományi kormányzati épületet is elfoglalták. A lakosság haragját az váltotta ki, hogy előző nap a hatóságok tüzet nyitottak iráni állampolgárokra, akik épp üzemanyagot próbáltak meg átcsempészni a Pakisztánnal közös határon. Az esetben legalább ketten haltak meg, és az iráni hatóságok már vizsgálják lövöldözés körülményeit.

A Pakisztánnal határos, sivatagos Szisztán és Beludzsisztán Irán egyik legelmaradottabb régiója, ahol évek óta hatalmas problémát jelent a munkanélküliség. A tartomány szunnita beludzsi lakosainak egyetlen megélhetési forrása a feketekereskedelem a szomszédos Pakisztán szintén beludzsi etnikumhoz tartozó lakosaival. Mivel a térségben Iránban a legalacsonyabbak az üzemanyagárak, rengetegen próbálnak megélni üzemanyag-csempészetből. Az évről évre fellángoló beludzsi szeparatizmus évek óta komoly fejfájást okoz mind az iráni, mind pedig a pakisztáni hatóságoknak.

Ahmadinezsád visszatérhet az elnöki székbe?

Iránban 2021 júliusában tervezik megtartani a következő elnöki választásokat. Mivel az országban a legfőbb vezető után az elnöké a legfontosabb pozíció, személye alapvetően határozza meg az ország sorsát. Irán két ciklust is kitöltött korábbi elnöke, Mahmud Ahmadinezsád júliusban újra rajthoz állhat az elnöki címért. Habár az iráni választási rendszer legfeljebb 2 ciklust engedélyez, egy bizonyos idő letelte után ismét el lehet indulni a választásokon. Mivel az Ali Hámenei ajatollah irányítása alatt álló Őrök Tanácsa hagyja jóvá a jelöltek listáját, a kérdés az, hogy az adott jelöltet végül engedik-e elindulni a választásokon.

Mahmud Ahmadinezsád 2005 és 2013 között, két elnöki ciklusig viselte az államfői tisztséget. Konzervatív, szókimondó politikusként nem egyszer élesen kritizálta az Egyesült Államokat és Izraelt. A 2009-es, második megválasztásának jogosságát hazájában és külföldön is széles körben vitatták. Mivel felmerült a választási csalás gyanúja, országszerte jelentős tűntetésekre került sor, melyek kapcsán komoly ellenhangok merültek fel magával a legfőbb vezetővel kapcsolatban is. A szókimondó Ahmadinezsád a mai napig éles kritikusa a Hasszán Rohani vezette iráni kormánynak. Többek között ezért sem indulhatott a 2017-es választásokon, valamint 2018-ban háziőrizetbe került.

Izrael Rejtélyes robbanás az izraeli hajón

Izrael miniszterelnöke Benjámin Netanjáhu Iránt tette felelőssé a Helios Ray névre hallgató és bahamai felségjelzés alatt hajózó (de izraeli tulajdonban lévő) teherhajón történt rejtélyes robbanásért. A szakértők felhívják a figyelmet, hogy az Ománi-öbölben történt incidens több biztonsági aggályt is felvet az Föld egyik legfontosabb kereskedelmi vízi útvonalán áthaladó hajózással kapcsolatban. Az iráni külügyminisztérium ugyan tagadta a vádakat, azonban nem lenne meglepő ha kiderülne, hogy volt közül hozzá: a támadás tökéletesen illeszkedik a régiót hosszú ideje destabilizáló ország akciói közé.

Ökológiai katasztrófa Izrael partjainál

Izrael partvonalát mintegy 160 kilométer hosszan több tonnányi olajszennyezés lepte el. Az ország történelmében példa nélküli esetet a hatóságok az egyik legsúlyosabb ökológiai katasztrófának tekintik, amellyel eddig szembesülniük kellet. A Környezetvédelmi minisztérium és aktivisták becslései szerint, több mint ezer tonnányi kátrány már elmosódott a partokon. Azt, hogy ki lehet a felelős még vizsgálják, de valószínűsíthetően egy a Földközi-tenger keleti részén áthaladó hajó állhat az ügy hátterében.

Elhalasztották Netanjáhú tárgyalását

A márciusi választások után három héttel elhalasztották az ország miniszterelnökének tárgyalását arra hivatkozva, hogy a bizonyítási szakaszban elhangzó tanú meghallgatások a választásokba való beavatkozást jelentenék. Több korábbi közeli munkatárs is jelezte, hogy tanúként részt kíván venni a tárgyaláson, amelyben Netanjáhut három különálló ügyben vádolják vesztegetéssel, hatalommal való visszaéléssel és csalással. Netánjáhu reményei szerint a választásokon való sikeres szereplés biztosítani fogja számára a mentességet a büntetőeljárás alól.

Jemen Harc Máribért

A Márib provincia azonos nevű fővárosa ellen indítottak offenzívát a húti lázadók még február elején. A kormányzat utolsó bástyájaként is számon tartott terület az ország gazdagabb olajforrásainak kapuja, így stratégiai jelentőséggel bír a nem túlzottan diverzifikált gazdaságú államban. A lázadók ezen kívül több rakéta támadást is végrehajtottak nem csak a régióban, de a kormány erőket támogató Szaúd-Arábia fővárosa, Rijád ellen is.

Libanon Durva politikai gyilkosság Libanonban

Eltűnését követően holtan találták autójában az ismert síita politikai aktivistát és kutatót Lokman Slimet. Az ötvennyolc éves Slim hangos kritikusa volt a Hezbollahnak. A legutóbbi hetekben több nyilvános médiaszereplése alkalmával is a bejrúti kikötőben történt robbanással a radikális iszlamista szervezetet vádolta és tette felelőssé. Slim szerint a kikötői raktárban tárolt ammónium-nitrát egy részét a szír Aszad-rezsim vetette be a polgárháborúban, és a vele szoros szövetségben álló Hezbollah ehhez nyújtott logisztikai támogatást (tehát a hajó eredeti úticéljának megjelölt mozambiki robbanószergyár csak fedőtörténet és eredetileg is Bejrútban kellett lerakodni a közel 3 ezer tonna árut).

Slim meggyilkolása hatalmas felháborodást keltett és nemcsak Libanonban. Halála egyértelműen a Hezbollahnak állt érdekében: a célzott gyilkossággal való elrettentés és a kritikusok elhallgattatása már a ’80-as évek óta részét képezi a szervezet által bevetett eszköztárnak. A gazdasági és politikai válsággal egyaránt küzdő országban a Hezbollah erejét és hatalmát demonstrálandó egyértelmű üzenetet küldött mindenkinek, aki vitatja tevékenységét.

Szaúd-Arábia Az Egyesült Államok nem szab ki szankciót Hasogdzsi meggyilkolását elrendelő szaúdi koronahercegre

A Biden-kormányzat eleget téve korábbi ígéretének, február 26-án nyilvánosságra hozta azt a hírszerzési jelentést, amely egyértelmű bizonyítékkal szolgál a szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalmán a rendszerkritikus újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásában való érintettségére.

A 2018 októberében az isztambuli szaúdi nagykövetségen rejtélyesen eltűnt, majd brutálisan meggyilkolt újságíró éveken át komoly kritikusa volt az országot egyre diktatórikusabban vezető Mohamed bin Szalmánnak. Hasogdzsi eltűnését, majd halálát Rijád eleinte ügyefogyottan próbálta tagadni, majd ahogy az ügy részletei a török hírszerzésnek köszönhetően fokozatosan napvilágra kerültek, kénytelen-kelletlen elismerte a gyilkosság tényét, viszont Hasogdzsi hazahozatalára küldött osztag önkényes döntésének beállítva azt. Ezt követően a meggyilkolt újságíró családtagjai „kárpótlásképpen” házakat és havi életjáradékot kaptak a koronahercegtől.

Az amerikai hírszerző közösség jelentése szerint „A szaúdi koronaherceg 2017 óta teljes befolyással rendelkezik az állam biztonsági- és hírszerzési szervei felett, így erősen valószínűtlen, hogy az ő beleegyezése nélkül véghez lehetett volna vinni egy ilyen műveletet.” – A jelentés tehát csak megerősítette a sokak által feltételezett tényt, hogy a szaúdi koronaherceg személyesen rendelte el az emigráns újságíró meggyilkolását.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a műveletben érintett 76 szaúdi állampolgár ellen jelentett be szankciókat, viszont a koronaherceget nem említette.

„Továbbra is elkötelezett védelmezői maradunk a királyságnak. (…) „Viszont az intézkedéseknek nem az a célja, hogy leromboljuk ezt a viszonyt, hanem hogy újra kalibráljuk, hogy az jobban tükrözze az érdekeinket és az értékeinket.” – mondta a külügyminiszter.

Szaúd-Arábia Izrael mellett továbbra is az Egyesült Államok fontos szövetségese a térségben. Viszont a királyi ház rivális tagjainak bebörtönzése, az ellenzéki hangok kegyetlen elfojtása, illetve a katonai beavatkozás az elhúzódó jemeni polgárháborúba számos olyan kérdést vet fel, amelyek negatívan befolyásolják a királyság nyugati megítélését.

Szíria Megtörtént a Biden-adminisztráció első légicsapása

Joe Biden januárban beiktatott amerikai elnök légi csapásokat rendelt el, válaszul az Irakot ért rakétatámadásokra. A szíriai-iraki határon található épületcsoportra dobtak le bombákat, amelynek során legalább 17 ember, a Népi Mobilizációs Egységek (Hasd as-Shaabi) síita milícia katonái vesztették életüket.

A nyilatkozat szerint az amerikai elnöknek volt lehetősége ennél súlyosabb válaszlépéssel élni, ám ő a kevésbé agresszív, arányos utat választotta, megmutatva ezzel, hogy az amerikai és a koalíciós erők védelmében járt el. A szír külügyminisztérium közleményében azonban nem értékelte ilyen pozitívan az eseményeket, sőt, az amerikai légitámadást gyáva cselekedetnek ítélte meg. Ezen felül felszólította Bident, hogy tartsa be a nemzetközi jogi szabályokat, és ne a „dzsungel törvénye” szerint járjon el, mint elődje, Donald Trump.

 Algéria Feloszlott az algériai nemzetgyűlés

A 2019-ben indult tüntetések hatására lemondott, két évtizedes hatalomban töltött év Abd el-Azíz Buteflíka elnök, akit miniszterelnöke Abdelmadjid Tebboune váltott.  A tüntetések azonban kiújultak és a Hirak mozgalom nyomásásra Tebboune úgy döntött, hogy feloszlatja a parlamentet, mivel úgy látta az új kabinet nem képes véghezvinni a megígért reformokat. Jelenleg komoly gond a gazdaság diverzitásának hiánya az olaj és géz domináns szerepe miatt, amelyből származó jövedelem az állami költségvetés 60%-át teszi ki, így nagyban függ tőle az ország. A gazdaság színesebbé tételével kíván munkahelyeket teremteni az új elnök, ez főleg fontos mivel a tüntetések résztvevői javarészt a fiatalabb munkanélküli korosztályok. Az elnök kegyelemben részesített, több letartóztatott tüntetőt is, többek között Khaled Drareni újságírót, aki a sajtószabadságért való küzdelem ikonikus alakja lett.

Egyiptom

Február közepén az Egyiptomi külügyminiszter, Sameh Shokry tárgyalóasztalhoz ült Tunéziai kollégájával, Othman Jerandival. A felek megerősítették annak szükségességét, hogy folytassák az arab erőfeszítés támogatását a Palesztin kérdésben, illetve megállapodtak a líbiai válság befejezésének mihamarabbi szükségességéről, mégpedig a líbiai nép érdekeit szem előtt tartva. Ezt követően Líbia új miniszterelnöke, Abdel Hamid Dbeibeh amint Kairóba érkezett, nem késlekedett megköszönni és elismerni Egyiptom segítségnyújtását, amely a Líbiai konfliktus rendezését célozza. Továbbá kifejezte reményét, hogy új szintre emelhetik a két ország közötti stratégiai kapcsolatot.

Egyiptom miniszterelnöke, Mostafa Madbouly ülést hívott össze február 20.-án. A találkozó célja az volt, hogy felvázoljanak egy víziót az ország élelmezési biztonságának megteremtéséről és megtegyék az ehhez szükséges lépéseket, emellett a témát beelemelték a nemzetbiztonság kérdéskörébe. Kairó haditengerészeti fejlesztésekkel igyekszik a térség stabilitását biztosítani mindemellett erősíteni kapcsolatait az USA-val, hiszen az új elhárító fegyverrendszerek (amelyek beszerzéséről februárban tárgyalt a két fél) egyrészt Egyiptom Szuezi-csatorna feletti ellenőrzését, másrészt átfogóan az ország védelmi képességeit növelhetik. Korábban már több európai állammal is születtek megegyezések haditengerészeti kérdésekben. Február 20-án például a spanyol ESPS Reina Sofia fregattal gyakorlatozott az egyiptomi „Sharm El Sheikh” fregatt a regionális biztonság és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének jegyében, később pedig az Egyesült Arab Emirátussal is zajlottak hadászati eszközökről szóló találkozók. A hónap végéhez közeledve további egyeztetéseket folytattak az USA központi parancsnokságával a „műveleti tempót” megtartva. Kenneth McKenzie és Mohammad Farid, az egyiptomi fegyveres erők vezérkari főnöke a találkozón megvitatták a térséget érintő stratégiai kérdéseket, mint például Szomáliában az ismételten romló biztonsági helyzet, ezen kívül kilátásba helyeztek újabb közös hadgyakorlatokat. Kitértek a terrorizmus elleni közös fellépésre is, hiszen a nemzetközi közösség is elismerte Egyiptom ebbéli tevékenységét a Sínai-félszigeten.

Líbia Erik Prince megsértette a líbiai embargót

A Blackwater alapítója és volt részvényese, Erik Prince megsértette a 2011 óta érvényben lévő fegyverembergót, derült ki az ENSZ jelentésből. A 2007-es Blackwater botrány óta Prince eltűnt a nyilvánosság elől, viszont ugyanúgy folytatta tevékenységét a magánkatonai vállalatok világában. A jelentésben Prince-t azzal vádolták meg, hogy egy fegyveres csapatot szervezett több Dubai központú katonai magánvállalatból, akik különleges műveleti feladatokat láttak volna el merev- és forgószárnyas technikával is megtámogatva. A „csomagot” Halifa Haftár tábornoknak ajánlották fel 2019-ben, aki ekkoriban a Tripoli elleni offenzíváját hajtotta végre. Az ajánlat tartalmazta egyes GNA vezetők és elfogását és likvidálását.

Az események felgöngyölítése már korábban is folyt, mind a média, mind pedig az ENSZ által. Az ABC News ausztráliai tv-hálózat 2020 őszén jelentetett meg egy tényfeltáró műsort, amiben Christian Paul Durrant, az ausztrál légierő volt pilótájának szerepét vizsgálták az ügyben. A részletek túlnyomó része ekkor már napvilágot látott. A Haftár tábornoknak megígért Cobra támadó helikoptereket nem sikerült beszerezni a Jordániai cégtől, aki gyanúsnak tartotta az ügyletet. Az elégedetlen Haftár jogosan kérte számon a cégen a hiányosságot. A csapat biztonsága érdekében a 20 emberből álló kis egységet végül kivonták Líbiából és Málta szigetére érkeztek, ahol a hatóságok rövid vizsgálat után elengedték őket, mivel olajipari munkásnak adták ki magukat. Prince neve már ekkor előkerült azonban az újabb részletek rávilágították, hogy a fő szervező ő volt a háttérben. Az Emírségek, mint Haftár támogatója jelent meg a polgárháború alatt, és ez az akció is egyfajta erőkivetítésként értékelhető az ország részéről. Mindemellett ez az akció inkább üzlet volt Princenek és Durrantnak egyaránt, azonban kérdéses, hogy ezek után milyen szintű felelősségre vonás várható a nemzetközi közösség részéről.

Tunézia

Taposóakna végzett négy tunéziai katonával február első hetében. A védelmi minisztérium szóvivője nyilatkozata szerint az egység – amelynek a tagjai voltak az áldozatok – terroristák után kutatott az Algír határ közeli hegyvidéki régióban.

A szélsőséges iszlamista megmozdulások a 2011-es forradalmak után felerősödtek miután Zine El Abidine Ben Ali-t elmozdították elnöki tisztségéből.

Azóta a terrorizmus megállítását célzó műveletek az elmúlt néhány évben meghozták eredményüket és a biztonság egyre magasabb fokon szavatolható az országban, viszont ez több tucat egyenruhás életét követelte az évek során és az őket célzó támadásokkal továbbra is számolnia kell a hadseregnek.

Mindeközben Tuniszban tüntetések zajlottak, amelyre a rendőrség utak és forgalmi csomópontok lezárásával válaszolt. Az emberek úgy érzik, ki kell állniuk a szabadságuk védelme érdekében az igazságtalan rendőri intézkedések és túlkapások egyre gyakoribbá válása miatt, amelyben a demokrácia erodálódását látják. Ez sérti a 2011-ben kivívott szabadságot – hangoztatják a tüntetők.

A növekvő társadalmi és gazdasági feszültség oka továbbá, hogy tíz évvel a forradalmi események után Tunézia politikai rendszere fulladozik mivel a 2019-es választások eredményeképpen fragmentálttá vált a Parlament összetétele és azóta az elnök, a miniszterelnök és a parlament képtelen az eredményes egyeztetésre, aminek következménye a stagnáló gazdaság.

 

Írta: Ács Nóra, Hende Olivér, Kovács Ádám, Márkus Gergely, Szomolányi Szabolcs

Szerkesztette: Halasi Gábor

Címlapkép: Teherán, 2021. március 11.
A legfőbb iráni vezető hivatala által közreadott képen Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah élő adásban mond beszédet Teheránban 2021. március 11-én. Az ajatollah képmutatással vádolta az Egyesült Államokat rijádi kapcsolataik vonatkozásában. Hameini szerint az amerikaiak szüntelen az emberi jogokról beszélnek, de mégis egy bűnözőt támogatnak. Ezzel az amerikai hírszerzés jelentésére utalt, amely szerint Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös rendelte el 2018-ban Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi újságíró meggyilkolását.
(Forrás: MTI/EPA)

A MENA 04 – MENA térség hírfigyelő, 2021. február bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy nyilvános konzultációt indít a nők elleni, illetve a családon belüli erőszak ügyéről az európai uniós tagállamokban.

A konzultáció, – amely február 8-tól május 10-ig érhető el a testület honlapján – célja, hogy bizottság a lehető legszélesebb körű tájékoztatást kapja az ilyenfajta bántalmazások ellen bevezetett tagállami intézkedésekről. A konzultáció elsősorban a civil szervezeteket, az esélyegyenlőségért felelős testületeket célozza, de a nemzeti hatóságok és kormányok is részt vehetnek a kezdeményezésben.

A konzultáció során összegyűjtött információkat a bizottság a nemi alapú és a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére irányuló jogalkotási kezdeményezés előkészítéséhez fogja felhasználni. A bizottság kutatásai szerint a nők elleni erőszak a legyakoribb formája a nemi alapú megkülönböztetésnek Európájában, míg a családon belüli erőszak gyerekeket, fogyatékossággal élőket, időseket és férfiakat is érinthet.

A felmérések szerint az európai nők 33 százalékát éri nemi alapú erőszak, amely tovább fokozódott a koronavírus-járvány lassítására elrendelt korlátozó intézkedések miatt.

The post Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indít a nőkkel szembeni erőszak ügyéről appeared first on .

A nyugati országok csak azért nem lépnek fel nyíltan agresszívan Oroszország ellen, mert Moszkva olyan védelmi rendszert épített ki, amely ezt nem teszi lehetővé számukra – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

“Miért nem kezd (a Nyugat Oroszország ellen) nyílt agresszióba? Csak egyetlen ok miatt: azért mert Oroszország az elmúlt években olyan védelmi rendszert fejlesztett ki, amely ezt nem engedi meg a számukra, és ők ezt világosan értik” – fogalmazott a szóvivő.

Zaharova egyúttal azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy az információs közegben agresszívan viselkedik. Egyebek között hangoztatta, hogy Oroszországot és a Szovjetuniót a történelmi összefüggésekben agresszorként és olyan országként igyekszik beállítani, amely megsérti az emberi jogokat.

Hangoztatta, hogy nem Oroszország, hanem nyugati országok kezdeményezték az internet szabályozásának folyamatát. Mint mondta, Moszkva korábban attól tartott, hogy alapelvek megsértésével fogják megvádolni, de “ezeket a kollektív Nyugat rég megsértette”.

Álláspontja szerint az internetmonopóliumok, valamit a mögöttük álló politikai hatalom, konkrétan Washington Brüsszel és a NATO, “kizárólag a saját érdekeiből, a politikai konjunktúrából és a konkurenciaharc elutasításából” indulnak ki, elutasítva a nemzetközi és az orosz jogrend tiszteletben tartását.

Közölte, hogy az orosz parlament törvénycsomagot készít elő, amelynek célja az orosz újságírók, tömegtájékoztatási eszközök és közönség megvédése az internetes közegben.

The post Zaharova szerint a Nyugatot csak az orosz védelmi rendszer tartja vissza az agressziótól appeared first on .

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 30 millió dollár (mintegy 930 millió forint) kárpótlást ítélt meg Bosco Ntaganda volt kongói hadúr áldozatainak – tudatta hétfői sajtóközleményében a hágai székhelyű testület. A szervezet történelmében ez eddig a legmagasabb összegű jóvátételi határozat.

A jóvátételre a Ntaganda vezette Kongói Felszabadítás Hazafias Erői (FPLC) félkatonai szervezet által lemészároltak hozzátartozói, a nemi erőszak és szexuális rabszolgaság áldozatai és a szervezet által toborzott gyermekkatonák jogosultak. Az FPLC a 2000-es évek elején rendkívül súlyos bűntetteket követett el az ország északkeleti részében. A kártalanítás több mint százezer embert érint, azaz a kárpótlás fejenként átlagosan  300 dollár.

A bírói testület közölte, hogy Ntaganda pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kárpótlás kifizetését, ezért felkérte az ICC áldozatok kárpótlására szakosodott alapítványát, hogy saját források, illetve adománygyűjtések segítségével támogassa a kártalanításra jogosultakat. Hozzátette azonban, hogy továbbra is nyomozást folytatnak azzal kapcsolatban, hogy a milíciavezér nem rendelkezik-e eddig feltáratlan pénzügyi forrásokkal.

Ntagandát 2019 novemberében ítélte 30 év börtönbüntetésre az ICC, 2002-2003 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Bűnlajstromán egyebek mellett gyilkosság, etnikai alapú üldözés, nemi erőszak, szexrabszolgaságra kényszerítés és gyerekkatonák toborzása is szerepelt. Ez a leghosszabb börtönbüntetés, amelyet a hágai testület valaha kiszabott. Ntaganda fellebbezett az ítélet ellen.

The post Harmincmillió dollár kárpótlást ítéltek meg egy kongói hadúr áldozatainak appeared first on .

Vizsgálatot indított vasárnap a francia rendőrség felügyeleti szerve, az IGPN, miután egy rendőr Párizsban lelőtt egy férfit, aki egyelőre nem tisztázott körülmények között késsel fenyegette meg – erősítették meg rendőrségi források a sajtóértesüléseket.

Az eset a francia főváros északi részén található XVIII. kerületben történt, ahova délelőtt 11 órakor egy családi veszekedéshez riasztottak kerékpáros rendőröket. Két rendőr felment a lakásba, míg egy harmadik az utcán marad a kerékpárokra vigyázni. Miközben az utcán várakozott, egy férfi késsel fenyegette meg, de amikor elővette a gumibotját, a férfi elmenekült.

A rendőr a fenyegetőző nyomába eredt, az üldözött férfi az egyik utcasarkon megfordult és megpróbálta késsel megszúrni a rendőrt, aki ekkor elővette a hivatali fegyverét és háromszor rálőtt a támadójára. A helyszínre riasztott tűzoltók megpróbálták megmenti a támadó életét, sikertelenül. A rendőrség jelezte: egyelőre semmilyen vallási vagy terrorista indítéka nem ismert a rendőr elleni támadásnak.

“Semmilyen olyan gyanús elem nincsen, amely alapján azt lehetne állítani, hogy terrorista jellegű cselekmény történt” – jelezte az ügyészség, amely egyelőre nem tudta a lelőtt férfi személyazonosságát bizonyossággal megállapítani.

“Nem terrortámadás volt” – mondta Yoann Maras, az Alliance rendőrszakszervezet megyei illetékese a Le Parisien című napilapnak. “Egy labilis elmeállapotú személy által elkövetett cselekményről van szó” – tette hozzá.

A párizsi ügyészség szerint a cselekmény pontos körülményeit még vizsgálja a bűnügyi rendőrség, amely hivatali személy elleni szándékos emberölés gyanújával indított vizsgálatot. A rendőrség felügyeleti szerve, az IGPN pedig a rendőr fegyverhasználatának körülményeit, illetve annak következményeit vizsgálja – közölte az ügyészség.

Egy vizsgálóbíró a helyszínre sietett annak megállapítására, hogy fennállnak-e a jogos önvédelem feltételei. A megtámadott rendőrt sokkos állapotban kórházba szállították.

The post Párizs: késsel fenyegetőzött, többet nem fog appeared first on .

Mintegy háromméteres nílusi krokodilt találtak a tűzoltók pénteken reggel egy észak-morvaországi településen, amikor egy kerti házikóban keletkezett tűzhez hívták ki őket – közölte Lucie Balázová rendőrségi szóvivő.

A sumperki járásban lévő Klopina település szélén kigyulladt kerti ház földszintjén, mintegy húsz négyzetméteres térben a krokodil szabadon mozgott, amikor a tűzoltók észrevették. A mentési munkákat azonnal leállították és kihívták az állatmentőket a legközelebbi állatkertből.

A krokodilt elfogták és kötelek segítségével további intézkedésig a tulajdonos garázsában helyezték biztonságba. A rendőrök az állategészségügyi központ véleményét kérték a krokodil ügyében.

The post Háromméteres krokodilt találtak a tűzoltók Csehországban appeared first on .

A Vlagyimir megyei Pokrov 2. javítókolóniában őrizetes Alekszej Navalnij – közölte hétfőn az elítélt orosz ellenzéki politikus jogi képviselője, amit az érintett később a közösségi médiában maga is megerősített.

Vjacseszlav Gimagyi ügyvéd tájékoztatása szerint Navalnij tartózkodási helye a moszkvai 235. helyőrségi katonai bíróság idézéséből derült ki. A testület március 1-jén kelt, Navalnijhoz és a kolónia parancsnokához intézett levelében kérte az elítélt videokapcsolaton keresztül való részvételének biztosítását azon a kedden megtartandó tárgyaláson. Ennek témája az érintett panasza lesz, amely szerint az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nem indított vizsgálatot a megmérgezése ügyében.

Más formában az elmúlt napokban nem hangzott el hivatalos tájékoztatás arról, hogy a politikust hol tartózkodik. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy a Kremlnek nincs tudomása Navalnij hollétéről, és a kérdés megválaszolását az orosz Szövetségi Büntetésvégrehajtási Szolgálat (FSZIN) hatáskörébe utalta.

“El sem tudtam képzelni, hogy Moszkvától 100 kilométerre egy koncentrációs tábort lehet elhelyezni” – írta Instagram- és Facebook-bejegyzésében Navalnij, amelyhez egy őt rövidre nyírt hajjal ábrázoló fotót is mellékelt.

Az írta, hogy erőszaknak ugyan nem látta nyomát, de az őrizetesek feszült testtartásából és félénkségéből az a következtetést vonta le, hogy igazak lehetnek azok a történetek, amelyek szerint a pokrovi 2. javítótelepen nemrég még embereket vertek agyon fakalapáccsal. Elpanaszolta, hogy a börtönben végtelen számú szabályt kell szó szerint betartani, mindenhová videokamerát szereltek fel, és a legapróbb szabálysértésről is jelentés készül.

Navalnijt január 17-én Moszkvában őrizetbe vették, amikor hazatért Berlinből, ahol kórházi és rehabilitációs kezelést kapott, miután több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték.

Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie.

A korábbi verdikt megváltoztatását az orosz büntetésvégrehajtás kérte azt állítva, hogy hatvanszor sértette meg a feltételes szabadlábra helyezéssel járó kötelmeket. Az elsőfokú döntést Navalnij megfellebbezte, de a fővárosi bíróság február 20-án helybenhagyta.

Az elítéltet moszkvai a Matrosszkaja Tyisina börtönből öt nappal később ismeretlen helyre szállították. Március 3-án derült ki, hogy a korábban megjelent sajtóértesülésekkel szemben először nem Pokrovba, hanem a szintén Vlagyimir megyei Kolcsugino 3. nyomozati elkülönítőjébe vitték, ahonnan szintén úgy szállították el, hogy nem közölték az úticélt.

The post Az elítélt ellenzéki a pokrovi börtöntelepre vitték Navalnijt appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Reindl László, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MBVMSZ) elnökségi tagja szerint a kisebb biztonsági cégeknek érdemes lenne összeállniuk, mert így lehet némi esélyük a piacon maradásra.

— Milyen társadalmi szervezetek munkájában hasznosítja a tapasztalatait?
— Az MBVMSZ elnökségi tagjaként a nemzetközi ügyekért vagyok felelős. Gödöllőn, az OPSZ Ózon-Pajzs Környezetvédő és Polgárőr Egyesület alelnökeként tevékenykedem, és elnöke vagyok a Gödöllő és Környéke Közbiztonságáért Közalapítványnak. Az IAPA Nemzetközi Polgárőr Szövetség nemzetközi igazgatójaként és a Nemzetközi Testőr és Biztonsági Szolgálatok Szövetségének, az IBSSA-nek oktatásért felelős vezetőjeként is dolgozom. Az Európai Biztonsági Szolgálatok Konföderációjának (Confederation of European Security Services – CoESS) volt felelős magyar tagja, a Magyar Rendészettudományi Társaság, az MRTT alapító tagja. Mindezeken túl az Amerikai Egyesült Államokban működő szervezet, a Kábítószer-ellenes Tisztek Nemzetközi Szövetségének (INEOA) is tagja vagyok. Mit mondjak, nincs időm unatkozni.

— Mit gondol, hogyan változott a világ az elmúlt tíz évben?
— Felerősödött az igény a nemzetközi és hazai biztonsági piac szolgáltatásainak igénybevételére. Világszerte az egyik leggyakrabban használt szó a biztonság lett, sajnos a hazai magánbiztonsági cégeknél még mindig a legalacsonyabb a bérszínvonal, pedig egyre nagyobb az igény a minőségi, jól képzett gyakorlati biztonsági szakemberek szerződtetésére, valamint a referencialisták intenzív alkalmazására, továbbá az állami garanciáknak is jelentős szerepük van. Az egész biztonsági pályázati piac feltörekvőben volt a járvány előtt, reméljük, a veszély elmúltával visszatér a növekedési trend. Nemzetközi biztonsági piaci rálátásunk sajnos ellehetetlenedett, mivel megszűnt a CoESS éves tagdíjfizetési lehetősége az Ágazati Párbeszéd Bizottságon keresztül.

— Ön szerint hogyan változik a világ az elkövetkező tíz évben?
— Még jobban specializálódnak a biztonsági cégek, a tőkeerős nagyobbak bírják a versenyt, mivel kellő tartalékkal rendelkeznek a nehezebb időkre, a kisebb cégek akkor járnak a legjobban, ha összeállnak, és így próbálják időben megőrizni piaci pozícióikat. Az állam munkaadói szerepe továbbra is felértékelődik, jobban előtérbe kerül a különféle honvédségi és rendőrségi feladatok átvállalása, kiváltása. A nagyobb cégek bérszínvonal-emelési kényszerhelyzetbe kerülnek, ha versenyben akarnak maradni.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: „Nincs időm unatkozni” appeared first on .

Feloszlattak az orosz biztonsági erők egy ellenzéki összejövetelt az orosz fővárosban; a gyűlés több résztvevőjét rabszállító autóval elszállították – jelentette a dpa német hírügynökség tudósítója a helyszínről, egy moszkvai szállodából.

A jelentés szerint Vlagyimir Kara-Mursza ellenzéki politikust és Alekszej Pivovarov aktivistát is őrizetbe vették. Amíg a razzia tartott, több tucat embert – köztük újságírókat – visszatartottak a hatóságok attól, hogy elhagyják az épületet. Az “Egyesült Demokraták” találkozóján több ismert ellenzéki politikus felszólalt volna, többek között Ilja Jasin, az egyik moszkvai kerület fiatal ellenzéki polgármestere.

A hatósági fellépés indoka egyelőre nem ismert.

Az oroszországi ellenzék visszatérő panasza, hogy a biztonsági szervek súlyosan jogsértő módon akadályozzák a szabad gyülekezést. Az elmúlt időszakban a hatalom többször is meghiúsította, hogy máskéntgondolkodók összegyűljenek, összejöveteleket szervezhessenek. Oroszországban ősszel parlamenti választásokat tartanak. Az Egységes Oroszország kormánypárt mindent megtesz, hogy megőrizze kétharmados többségét az orosz parlament alsóházában.

The post Még mindig nem tudni miért akadályoztak meg egy ellenzéki gyűlést Moszkvában appeared first on .

Az elmúlt tíz évben Szíriában elkövetett emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogsértések elszámoltathatósága kiemelkedően fontos, a fenntartható stabilitás és a valódi megbékélés elérésének központi eleme – jelentette ki vasárnap az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

A tíz éve tartó szíriai konfliktus alkalmából az Európai Unió nevében kiadott közleményében Josep Borrell hangsúlyozta: az unió továbbra is az elnyomás megszüntetését, a fogvatartottak szabadon bocsátását követeli, és azt, hogy a szíriai rezsim, valamint szövetségesei érdemben vegyenek részt az ENSZ által támogatott politikai folyamatban.

Hiteles előrelépés nélkül és amíg az elnyomás folytatódik, a szíriai rezsim vezetővel és az őket támogató szervezetekkel szemben az EU célzott szankcióit fenntartja és megújítja. Az Európai Unió nem változtat Szíriával kapcsolatos politikáján, és továbbra is elkötelezett a szír állam egysége, önállósága és területi egysége mellett – mondta.

A konfliktusnak nem lehet katonai megoldása. A fenntartható béke és stabilitás csak valódi, átfogó szíriai vezetésű politikai törekvés révén érhető el – emelte ki A konfliktus még korántsem ért véget, valamennyi szereplőnek a terrorizmus elleni harcra, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet újjáéledésének megakadályozásra kell összpontosítania – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az idén tíz éve tartó szíriai konfliktusban legkevesebb 400 ezer ember vesztette életét és több millióan menekültek el hazájukból. A nemzetközi becslések szerint 11 millió ember szorul humanitárius segítségnyújtásra és körülbelül 9 milliónak nincs mit ennie. A szíriai lakosság fele munkanélküli.

The post Borrell: az elszámoltathatóság a stabilitás és a megbékélés elérésének központi eleme Szíriában appeared first on .

A Kiskunhalasi Járási Ügyészség zaklatás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt egy jánoshalmai férfi ellen, aki 2019 júniusától kezdve rendszeresen zaklatta, fenyegette a volt élettársát, még magánlaksértést is elkövetett a sérelmére.

A vádirat szerint a vádlott és élettársa kapcsolatából négy gyermek született, de a viszony 2017-ben megromlott, majd 2019 júniusában a sértett a gyermekekkel együtt elköltözött. Ettől kezdve a vádlott időközönként megjelent a volt élettársa jánoshalmai házánál, ahol ordítozott, trágár módon szidalmazta, veréssel fenyegette a sértettet.

A háborgatás 2020. első felétől vált rendszeressé, a vádlott személyesen és telefonon rendszeresen kereste, illetve többször veréssel fenyegette a volt élettársát. Miután a sértett a telefonszámáról letiltotta a vádlottat, a férfi a gyermekek telefonján kereste és továbbra is veréssel fenyegette. 2020 augusztusában a vádlott már azzal fenyegetőzött, hogy „megélezte a nagykést, és azt megforgatja benne, ha meglátja valakivel”.

2020. augusztus 2-án éjszaka a vádlott megjelent a sértett házánál. A zárt kapun keresztül bemászott az udvarba, ahol ordibálni kezdett, számonkérte a sértettet, amiért otthagyta őt. Többszöri felszólítás ellenére sem hagyta el az ingatlant, sőt két pofont adott a sértettnek. A sértett ettől megijedt, segítségért kiabált, miközben futott be a házba. A vádlott utánaeredt és a ház bejárati ajtajában további kétszer pofon vágta a nőt, majd a házban leült. Végül az időközben kiértesített rendőrök felszólítására hagyta el a helyszínt. A bántalmazás miatt a sértett nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A vádlott még a következő napon is fenyegetőzött: telefonon azt közölte a sértettel, hogy aznap is elmegy hozzá, és ismét „megkapja az adagját”. A megfélemlített sértett zaklatás, magánlaksértés és könnyű testi sértés miatt is kérte a vádlott megbüntetését.

A szabadlábon védekező vádlottat a járási ügyészség folytatólagosan elkövetett zaklatás bűntettén kívül magánlaksértés bűntettével és könnyű testi sértés vétségével is vádolja. A vádlott bűnösségéről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

The post Szabadlábon védekezhet az erőszakos zaklató appeared first on .

Moszkva óvja Kijevet attól, hogy tovább fokozza a feszültséget a délkelet-ukrajnai Donyec-medencében, és az erőszak forgatókönyvét alkalmazza – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

“Szeretnénk óvni a kijevi rezsimet és az őt kiszolgáló vagy vele manipuláló forrófejűeket a további eszkalációtól és attól, hogy az erőszak forgatókönyvét valósítsák meg a Donyec-medencében” – nyilatkozott a szóvivő.

Zaharova Leonyid Kravcsuk volt ukrán elnöknek, a délkelet-ukrajnai rendezésről tárgyaló kontaktcsoport ukrán delegációvezetőnek arra a kijelentésére reagált, amelyben az “radikális lépéseket” helyezett kilátásba arra az esetre, ha Oroszország továbbra sem ismeri el magát a konfliktus részesének. A szóvivő megismételtet azt az orosz álláspontot, hogy Moszkvára semmilyen kötelezettség nem hárul a rendezés alapelveit rögzítő minszki megállapodásokból, amelyek végrehajtását az oroszok szerint éppen Kijev szabotálja el.

Zaharova hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodások az ukrán kormányt, illetve az elszakadását egyoldalúan kinyilvánító donyecki és luhanszki “köztársaságot” határozzák meg a konfliktus részeseiként. A konfliktusövezetből egyébként a szemben álló erők az elmúlt hetekben a helyzet ismételt kiéleződéséről számoltak be.

The post Moszkva figyelmeztette Kijevet: ne próbálkozzon erőszakkal a Donyec-medencében appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Már jól látható jelei és eredményei vannak az állam azon törekvéseinek, amelyekkel a magyarországi védelmi ipar szereplőit a nemzetközi piacokon, az egykori képességek „felélesztésével” igyekszik helyzetbe hozni. Mint ahogy arra Rajnai Attila, a BM Heros Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Védelmiipari Szövetség (MVSZ) elnökségi tagja ugyancsak rámutatott, ma több olyan cég is van hazánkban, amely már jól látható nemzetközi sikereket tudott elérni.

Visszatekintve az elmúlt tíz év történéseire, a védelmi ipar eredményei közül ki kell emelni a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság projektjeit, amelyek 2016-tól, európai uniós források felhasználásával, tűzoltó gépjárműfecskendők és különféle speciális katasztrófavédelmi eszközök gyártását biztosították – mondta lapunknak Rajnai. A vezérigazgató szerint a társaság a projektek során jelentős fejlesztéseket és beruházásokat hajtott végre, amivel kialakította a speciális járművek, felépítmények gyártási infrastruktúráját. Ennek eredményeként mintegy kétszáz járművet vehetett át a katasztrófavédelem.

Rajnai szerint mindenképpen indokolt és szükségszerű a magyar védelmi ipar további fejlesztése, hiszen a korábban meglévő hadiipari képességek újjáélesztése a másoknak való kitettség csökkentésén túl a hazai munkahelyek létrehozása terén is érezhető eredményeket hozhat. Társadalmi szempontból is kívánatos és előnyös, hogy a Zrínyi 2026 Program megvalósításában a hazai védelmi ipar résztvevői szerephez jussanak. Mindez segítené ezeket a szereplőket abban, hogy technológiai, műszaki fejlesztéseiket, infrastruktúrájuk kialakítását, partneri együttműködéseiket kiszámíthatóan tudják tervezni.

A vezérigazgató azt is megjegyezte, hogy a védelmi ipar a gazdaság speciális szegmense, amelyben a szereplők együttműködése nemcsak lehetőség, hanem elengedhetetlen feltétel is. A védelmi ipar szereplőinek összefogását, a nemzeti védelmi és biztonsági ipar érdekeinek képviseletét az MVSZ látja el, amelynek stratégiai célja, hogy az ország védelmi és biztonsági igényeit a lehető legszélesebb körben hazai gyártású termékekkel elégítsék ki. A szövetség nyitott és továbbra is várja azon cégek csatlakozását, amelyek a fenti célok elérésével egyetértenek, és tevőlegesen is részt akarnak venni azok megvalósításában.

A tagvállalatok együttműködése, valamint az egymással való kapcsolattartásuk az évek során erősödött – mondta érdeklődésünkre Rajnai. A szövetségen belül számos jó példát látunk arra, hogy közösen beadott pályázatokkal sikereket lehet elérni. Ezekre a megoldásokra a jövőben még erőteljesebb hangsúlyt kell helyezni.

Az MVSZ, illetve tagvállalatai számos alkalommal vettek részt nemzetközi bemutatókon, ahol a szervezet más társaságainak promóciós képviseletét is ellátták. Ugyanakkor arra is volt precedens, hogy állami szervezetek, illetve vállalatok a nemzetközi bemutatók alkalmával lehetőséget biztosítottak a szövetség tagjainak arra, hogy termékeik, bemutatkozó anyagaik megjelenjenek.

A védelmiipari szövetség tagjai között is vannak olyan vállalatok, amelyek eredményesen szerepeltek, illetve szerepelnek nemzetközi beszerzési tendereken. Különféle szakterületeken – például fegyvergyártás, it-szimuláció, speciális felszerelések kifejlesztése – a kedvező lehetőségeket kihasználva szép eredményeket is el tudnak érni. Rajnai szerint azonban ez még nem elég ok az elégedettségre, hiszen még nagyon sokat kell dolgozni ahhoz, hogy a hazai védelmi ipar szereplői a nemzetközi beszerzésekben nagyobb elismerést vívjanak ki maguknak.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: Hazai igényekre hazai gyártással igyekszik válaszolni a Magyar Védelmiipari Szövetség appeared first on .