Biztonságpolitika

Vang Ji kínai külügyminiszter “vakcinanacionalizmussal” vádolta meg a fejlett országokat egy hétvégi interjúban, amelynek a szövegét a kínai külügyminisztérium hétfőn tette közzé hivatalos internetes oldalán.

Vang szerint a világ népességének 16 százalékát kitevő fejlett országok a globális koronavírus elleni oltóanyag-állomány hatvan százalékát vásárolták fel. Hozzátette: egyes fejlett országok mostanra már a lakosságuk két-háromszorosa számára elegendő vakcinakészletet halmoztak fel, miközben számos fejlődő ország súlyos oltóanyaghiánnyal küzd.

A kínai külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly májusban, a WHO közgyűlésén megígérte, hogy a kínai fejlesztésű oltóanyagokat globális közkinccsé teszik. Ennek az ígéretnek megfelelően Kína immár több mint nyolcvan országnak és három nemzetközi szervezetnek adományozott vakcináiból, több mint negyven országba exportált oltóanyagokat, és tíznél több országgal folytat együttműködést a vakcinák fejlesztése és előállítása terén.

A kínai külügyminisztérium február elején közölte, hogy Kína tízmillió adagot biztosít saját fejlesztésű koronavírus elleni oltóanyagaiból a COVAX vakcinaelosztó kezdeményezés számára. Megfigyelők szerint ugyanakkor Peking a “vakcinadiplomácián” keresztül próbálja elvonni a figyelmet azokról a vádakról, amelyek szerint hiányosságokat tanúsított a járvány kezdeti kezelésében, és nem tájékoztatta időben a koronavírus veszélyeiről a nemzetközi közösséget.

A kínai nemzeti egészségügyi bizottság hétfői tájékoztatása szerint Kínában vasárnapig 139,97 millió dózis koronavírus elleni oltóanyagot adtak be a lakosságnak.

The post Kínai külügyminiszter: a fejlett országok felvásárolták a világ vakcinakészletének 60 százalékát appeared first on .

A kétezres évek közepén a magyar pilóták fehér sisakja mellett egy szürke is feltűnt a kecskeméti L-39-esek kabinjában. A sisak gazdája, Ronald Triegel őrnagy (később alezredes) a Luftwaffe pilótája volt, aki négy éven át segítette a magyarok munkáját az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison.

Ronald „Ron” Triegel a keletnémet légierőnél kezdte pályafutását, majd a két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) 1990-es egyesítése után a Luftwaffe állományában repülhetett tovább. Még közel húsz évig szolgált vadászpilótaként, utolsó felszállását éppen Magyarországon hajtotta végre.

- Hogyan kezdődött a katonai pályafutásod?

- Azt hiszem akkoriban nálunk is hasonló módon toborozták a leendő vadászrepülőket, mint Magyarországon. A toborzók már az általános iskolában keresték azokat a tanulókat, akikből jó eséllyel jelölt lehet. A második világháborús orosz vadászrepülő ászokról olvasott könyveknek köszönhetően, tizenhárom éves koromban kezdtem érdeklődni a repülés iránt. Lenyűgöztek az olvasottak és hasonló kalandokról álmodtam magam is. Korábban sok minden megfordult a fejemben a leendő hivatásomat illetően. A nagyapám hatására például mozdonyvezető is akartam lenni. Hetedikes voltam, amikor a fegyveres erők képviselői megjelentek az iskolánkban és arról kérdeztek bennünket, hogy mivel szeretnénk foglalkozni. Én leírtam, hogy vadászpilóta akarok lenni. Ettől kezdve egy többé-kevésbé automatikus folyamat zajlott le.

- Hogy nézett ki ez a folyamat?

- A repülő kiképzés már a katonai képzés előtt elkezdődött. A katonai előképzés a sport és technikai foglalkozásokat nyújtó szervezetnél, a GST-nél (Gesellschaft für Sport und Technik) történt. A szocialista nagyvállalatok a katonai előképzéshez szükséges szervezeteket tartottak fent, ahol teherautó-vezetéssel, vitorlázással, morzézással, és persze a repüléssel lehetett ismerkedni. Én Wittenbergében, egy varrógépgyárnál kezdtem a vitorlázórepülő elméleti tanfolyamot 1976 decemberében, a gyakorlati képzésre Neustad-Glewében került sor. 1977-ben, 14 évesen már Bocian és Pirat vitorlázógépeken repültem. Amikor 1978-ban a családom az ország délkeleti részébe költözött, Bautzen-Klixben szerettem volna folytatni, de a papírjaim nem érkeztek meg, így csak a földről nézhettem a többieket. A következő évben beiskoláztak a motoros repülő elméleti tanfolyamra a Potsdam melletti Schönewaldéba, a GST két nagy oktatási központjának egyikébe. A sikeres vizsgák után a gyakorlati képzés Chemnitz mellett, Jahnsdorfban történt. Ezután már csak motoros gépen, Zlin Z-42-esen repültem, majd 1982 augusztusában megkaptam a behívómat. Az egykori keletnémet pilóták többsége ezt az utat járta be, gyakorlatilag nem volt más módja annak, hogy katonai pilóták legyünk. A repülést nagyon szerettem, de a képzés katonai részét már kevésbé. Márpedig azon is át kellett esni, hiszen úgy kezeltek bennünket, mint leendő katonákat. Megértettem, hogy csak akkor repülhetek, ha ezt is elfogadom. Úgy fogalmaznék, hogy nem én voltam a legjobb választás azokban az időkben, amikor az volt az elvárás, hogy az illető elsősorban kommunista legyen, másodsorban parancsnok és csak harmadsorban pilóta. Mivel a repüléstől annyi jót kaptam, a dolgot úgy rendeztem el magamban, hogy a katonai rész csak egy „mellékhatása” az egésznek.

Az 1993-ban érkezett ex-német L-39-esek közül nem mindegyik állt szolgálatba Magyarországon. A 018-as a régi szolnoki repülőmúzeumban kapott helyet, ma a RepTár lakója.

1982 augusztusában kezdtem a légierő tiszti iskoláját a 25. kiképző ezrednél, Bautzenben. Ez egy három hónapos katonai alapkiképzés volt, repülés nélkül. Novemberben viszont már az elméletet tanultuk: aerodinamikát, műszertant, sárkány és hajtómű ismereteket, meteorológiát, navigációt és hasonlókat. Mindezt azzal fűszerezték, hogy megismerkedtünk az L-39-essel és szimulátoron gyakoroltunk. Miután két évig tanultunk az Albatroson, és levizsgáztunk nappali és éjszakai kötelékrepülésből és műrepülésből valamint nappali levegő-föld fegyverhasználatból, továbbléphettünk. 1984 nyarán az osztályunkat a 15. kiképző ezredhez helyezték MiG-21-es átképzésre. 1986 nyarán végeztem és megkaptam a harmadosztályú minősítésemet. A csapatszolgálatot augusztusban kezdtem Preschenben, a Vlagyimir Komarovról elnevezett 3. vadászezred 3. századánál. Ekkor még a MiG-21M/MF/MF75 változatokat repültük, de már az a hír járta, hogy a bázis MiG-29-eseket kap majd.

- Mikor kaptál átképzést a MiG-29-esre?

- Az elméleti tanfolyam 1988 novemberében a JG-3 vadászrepülő ezrednél kezdődött. Addig 450 órát repültem a MiG-21-esen, ami valamivel alatta volt az átképzés feltételének ráadásul a repült óraszám mellett az első osztályú minősítés is követelmény volt, de létszám problémáink voltak. A MiG-29-es átképzésre tervezett idősebb pilóták nem feleltek meg az orvosi alkalmassági vizsgálaton. Ezt a vizsgálatot „űrhajós orvosinak” hívtuk, egy átlagos pilótának valóban nagy kihívást jelentett. Ez a létszám probléma vezetett oda, hogy én is lehetőséget kaptam. A német oktatók első csoportját 1987-88-ban még a Szovjetunióban képezték ki, és a későbbi átképzéseket már ők végezték. 1989 februárjában és márciusában elkezdődtek a gyakorlati képzések és a következő hónapokban elértük azt a szintet, hogy készültséget adhassunk a MiG-29-essel. Ez az idő számomra 1989 késő nyarán jött el.

- Ebben az időben hány órát repültél évente?

- Az átlagos éves repült idő ezekben az években 70 óra körül mozgott. Különösen 1987-88-ban volt az, hogy a kiképzési feladatainkat minimális repüléssel kellett teljesítenünk. Vagyis az a pilóta, aki az első felszállással teljesítette az adott feladatot, már ment is tovább a következőre. Később, az újraegyesítés után az éves repült óraszám 80 és 150 között mozgott, attól függően, hogy mennyire értünk rá. Akkoriban ugyanis rengeteg tanfolyam volt, ezért kevesebb idő jutott a repülésre.

- A Varsói Szerződés megszűnése milyen hatással volt az alakulat életére?

- Erről hosszan lehetne beszélni, hiszen nagyon sok aspektusa volt. Röviden összefoglalva: láttuk, hogy politikai változások történnek a hazánkban, továbbra is elláttuk a készültségi feladatainkat, és közben kérdések és komoly aggodalmak fogalmazódtak meg bennünk. A saját népünk ellen is bevetnek majd? Merre haladnak majd a folyamatok? Különálló vagy egyesült Németország lesz? Mi lesz a mi szerepünk? Gondoskodni tudok majd a családomról? Más munkát kell majd keresnem?

Bejelentették a kijelölt alakulatok megszüntetését és eszközeik selejtezését. Szerencsére a MiG-29-esek megmaradtak, de a műszakiak és más támogató személyzet hiányával kellett megküzdenünk. Volt időszak, amikor a pilóták vették át a műszakiak feladatait, azután szerepet cseréltek azokkal, akik addig repültek. Ezzel többé-kevésbé fenn lehetett tartani a működést. Amellett, hogy a saját jövőnket, a családi és baráti közösségeinket érintő komoly változások voltak, az is benne volt a levegőben, hogy valami új kezdődik. Továbbra is fiatal voltam, és nagyon csalódott a keletnémet politikai vezetésben. Ezért nem volt túl fájdalmas megbarátkozni a gondolattal, hogy a Bundeswehr illetve a Luftwaffe lesz a jövőm. Ugyanakkor adott volt a kérdés: a Bundeswehr igényt tart majd rám?

A Luftwaffe MiG-29-ese Kecskeméten, az 1997-es NATO Express nemzetközi repülőnapon.

Az állomány túlnyomó részének profizmusa és elkötelezettsége, az egyesült kelet- és nyugatnémet katonai vezetés valamint a hatalmas nemzetközi érdeklődés a MiG-29-es képességei iránt, biztosította a típus túlélését és így az én jövőmet is. Persze ehhez nekem is hozzá kellett adnom a magamét és új dolgokat tanulnom, méghozzá nagyon gyorsan.

- Milyen követelmények voltak a volt keletnémet pilótákkal szemben?

- Alapvetően két dolog kellett ahhoz, hogy valaki átkerüljön. Elsősorban bizonyíthatóan semmilyen kapcsolatban nem lehetett a keletnémet állambiztonsági szervezettel (Stasi), másodsorban pedig a teljesítménye alapján. Azok a volt keletnémet tisztek, akiknek nehézséget jelentett elsajátítani az új rendszer filozófiáját, az angol nyelv használatát, az alap légiharc elemeket, az ICAO szabályok szerinti repülést, a rajparancsnoki követelményeket és az ezekhez hasonló dolgokat, azok előbb-utóbb kikerültek a rendszerből. Ez egy nagyon nehéz időszak volt, rengeteget kellett tanulnunk, hogy felzárkózzunk a nyugati kollégáinkhoz. Gondot okozott az angol nyelv napi használata, mert többségünk csak egy nagyon kezdetleges tudásra tett szert az iskolában. A repülésben használt angol alapos ismerete és az, hogy angol nyelven tudjunk eligazításokat tartani, előfeltétele volt annak, hogy a Bundeswehr átvegyen bennünket. Ezért valamennyiünket nyelvi képzésre küldtek, hogy elérjük a pilótáknak előírt minimális szintet. Voltak, akiknél ez hosszabb időt igényelt, és ezért nehezen tudtak lépést tartani a kiképzési repülésekben. Ami engem illet, én 1990-től 2004-ig a 731. vadászrepülő századnál szolgáltam. A század feladata a német légtér védelme (készültségi szolgálat ellátása) volt, de többnyire, mint kiképzést támogató partner repült szerte Európában és a tengerentúlon. Részt vettünk a Szardínia szigetén, Decimomannuban tartott gyakorlatokon, a nagy amerikai és kanadai gyakorlatokon (Red Flag, Maple Flag) valamint olyan továbbképzésen, mint a TLP (Tactical Leadership Program). Kezdetben beosztott pilótaként repültem, majd egy olyan csoport tagja lettem, amely különféle műszaki kísérleteket végzett a MiG-29-eseken és más tesztprojektekben is részt vett. Repülésbiztonsági tanfolyamokat is végeztem, hogy bővítsem a jövőbeni lehetőségeimet.

- A kecskeméti beosztásra hogyan adódott lehetőség és mi volt a feladatod?

- Önkéntes alapon bárki jelentkezhetett rá. A magyar katonai vezetés 2002-ben keresett meg bennünket azzal, hogy folytassuk a német-magyar együttműködést. Ez egy német katonai tanácsadó csoport küldésével indult, azzal a szándékkal, hogy 2003-ban olyan szakemberek váltják majd fel, akik a repülés és a harcirányítás területén szakértők. Amikor 2002-ben megkérdezték, hogy érdekel-e a feladat, a német MiG-29-esek kivonása már látható volt. Ezért jó lehetőséget láttam a magyarországi beosztásban, mert így még három évig repülhettem és külföldön szolgálhattam. A feleségemnek sem kellett kétszer mondani és három csodálatos év elé néztünk Magyarországon.

Egy magyar Albatros hátsó ülésében, 2008 kora tavaszán.

A terv az volt, hogy egy irányítóval a veszprémi légi vezetési és irányítási központban és egy pilótával a kecskeméti repülőbázison létrehozzuk a német és a magyar légierő összekötő parancsnokságát. Az én feladatom az volt, hogy a volt keletnémet légierő átalakításánál szerzett tapasztalataimat átadjam és támogassam a kecskemétieket a NATO támasztotta feladatokban. Tárgyalásokat folytattunk a Hungarocontrollal és a katonai vezetéssel a légtérszerkezettel kapcsolatban, továbbá olyan feladatok is voltak, mint a vonatkozó NATO dokumentáció műveleti-harcászati szinten történő bevezetése, a légi utántöltés bevezetésének támogatása, vagy a MiG-29-es hajózók túlélő öltözékének beszerzése. Ezek a német MiG-29-eseken használt öltözékek a norvégiai NATO Air Meet (NAM) gyakorlaton résztvevőkre vonatkozó minimum feltételek miatt kellettek, de végül nem jött össze a részvétel. Ez a gyakorlat más volt, mint az előző, törökországi NAM, ahol ott voltak a kecskemétiek. A feladatok 60 százaléka éjszakai és tenger feletti volt és a NAM tervezői nem változtattak a terveken csak azért, hogy a MiG-29-esek részt vehessenek a gyakorlaton. A gyakorlat szempontjából ez teljesen érthető volt. A MiG-29-es korlátai a komplexebb éjszakai feladatoknál, a speciális öltözékek hiánya – ezek még nem érkeztek meg Németországból – és a pilótáknak a gyakorlat elvárásaival összevetett kiképzettségi szintje végül oda vezetett, hogy a magyarok részvételét törölték.

Tanácsadóként a magyar kontingenssel tartottam Konyába, a törökországi NATO Air Meet-re és a lengyelországi éleslövészetre is. A magyar és német parancsnoki találkozókon előadásokat tartottam az összekötő parancsnokság munkájáról, és némi kitérőt is tettem azzal, hogy találkoztam a győri légvédelmi rakétásokkal, hogy segítsek koordinálni a jövőbeni német-magyar kapcsolatokat a légvédelem területén. Jürgen Erbeck ezredessel, a német katonai attaséval, volt Phantom és Tornado pilótával, és nagyszerű támogatómmal a magyarországi éveim alatt, mi koordináltuk és segítettük adminisztratív szinten a német Tornadók kecskeméti áttelepüléseit.

Bár ezek a feladatok rengeteg időt igényeltek, a fókuszban a magyar MiG-29-es és L-39-es hajózók felzárkóztatása volt a nyugati vadászrepülő standardokhoz. Az sajnos balszerencsés helyzet volt számomra, hogy az üzemképes MiG-eket többnyire a készültségi szolgálatot ellátó pilóták használták a jártasságuk fenntartására. Ez lényegében a nullára csökkentette a lehetőségemet, hogy a MiG-29-esen repüljek. A légcsavaros és sugárhajtású gépeken repült nagyjából 2500 órámból körülbelül 1480-at repültem a MiG-29-esen, ezt szerettem volna Kecskeméten 1500-ra kerekíteni, de sajnos nem volt rá mód. A négy év alatt három órát repültem a típuson.

A kiképzési repüléseken ellenfelek, most kísérők. Búcsúrepülés JAS 39-esek és egy MiG-29-es kíséretében.

Az L-39-esen oktató pilótaként repültem, a fiatalokat tanítottam a különböző légiharc-eljárásokra az azonos és az eltérő típusú gépek között. Az utóbbi remek lehetőség volt arra, hogy célt repüljünk a MiG-29-eseknek, egészen a 4-4 elleni felállásig. A MiG-29-es erősségeinek és gyengeségeinek ismeretében néhány feladat egész jó eredménnyel végződött még egy olyan nagyszerű gép ellen is, mint a 29-es. Később, ahogy megjelentek a Gripenek, a pilóták képzéséhez és gyakorlásához szintén célt repültünk az L-39-esekkel. Olyan feladatunk is volt, amikor a bánkúti radar kalibrálásához repültünk. Ezekben a feladatokban az volt a kihívás, hogy a kalibrálás miatt a paramétereket nagyon pontosan kellett tartani. Végül, de nem utolsósorban azoknak a feladatoknak a koordinálásában is részt vettem, amely a magyar készültségi szolgálat és a veszprémi légi irányítási és vezetési központ NATO harckészültségi ellenőrzését szolgálta. Ezeken a feladatokon én repültem a célt.

Elméletileg hétfőtől péntekig, minden nap volt repülés. A gyakorlatban ez nem mindig jött össze a rendelkezésre álló repülőgépek vagy az üzemanyag hiánya vagy az időjárás miatt. Ez nem volt kirívó, az ilyen gyakran előfordult más alakulatnál is. Amikor minden rendben volt, a nap a reggeli eligazítással kezdődött, amely ekkor már hasonló volt a nyugati repülőszázadoknál tartott eligazításhoz. Ez és a repülés utáni eligazítás nagyon fontos részei a feladatnak, hiszen nem csak értékeltük a résztvevők teljesítményét, hanem bevezettük a NATO standard szerinti alapos eligazításokat. Nagy hangsúlyt fektettem ezekre az elemekre, hogy a magyar pilóták megismerjék a NATO standardokat és ezzel is felkészüljenek az olyan kihívásokra, amelyek a nagy gyakorlatokon való részvétellel járnak.

Jürgen Erbeck ezredessel, a német katonai attaséval.

Természetesen a másik fontos rész a két, három vagy négy gép harci alkalmazásának gyakorlása volt annak érdekében, hogy a résztvevők a saját (kék) vagy ellenséges (vörös) oldalon repülve elérjék az adott feladat legfontosabb célját. Ezen felül azokkal a pilótákkal is repültem a gyakoroltatásuk céljából, akik a Gripenre vagy a kanadai NFTC oktatói beosztásra voltak kijelölve. A vicc az, hogy a magyar L-39-esek ugyanazok a gépek voltak, amelyekkel 1982-ben elkezdtem a pályafutásomat a keletnémet légierőnél. Szerettem az Albatrost az egyszerűsége és a megbízhatósága miatt. Szerencse volt, hogy ugyanazzal a típussal fejeztem be a repülő pályafutásomat, mint amivel annak idején elkezdtem.

- Mennyi időt töltöttél Magyarországon?

- Négy évet. 2004 áprilisában érkeztem és 2008 áprilisában fejeztem be. Eredetileg három évre jöttem, de 2005-ben a repüléseimet leállították. A német vezetés ugyanis rájött, hogy a két ország között nincs aláírva olyan megállapodás, amely az összekötő parancsnokság tagjainak magyarországi foglalkoztatását szabályozza. A megállapodás véglegesítése közel egy évet vett igénybe és 2006 elejétől kezdve újra repülhettem. Ettől függetlenül az L-39-esen 350 órát repülhettem plusz a már említett három órát a MiG-29-esen.

A búcsúrepülés résztvevői

Amellett, hogy sok emlékezetes repülésem volt Magyarországon, különleges lehetőséget is kaptam. A magyar katonai vezetés háromszor engedélyezte, hogy elvigyem magammal a katonai attasénkat, Erbeck ezredest. Különleges dolog volt: két német pilóta egy magyar gépben, a magyar légtérben repült. E három repülés közül az utolsó volt a legemlékezetesebb. Ez volt az utolsó repülésem Magyarországon és egyben ez volt vadászrepülő pályafutásom utolsó repülése is. A búcsúrepülésre két Albatrost terveztünk be. A vezérgépben én ültem Erbeck ezredessel, a másik gépben Gróf Gergely és dr. Toperczer István, aki a repülést fotózta. Két Gripen és egy MiG-29-es szintén csatlakozott hozzánk és így repültük körbe az országot, elköszönve Pápától és Szolnoktól is. A végén két, négygépes áthúzást hajtottunk végre, majd leszálltam – immár utoljára. Hatalmas köszönettel tartozom magyar barátaimnak, hogy magától értetődőnek tartották és támogatták ezt a számomra sokat jelentő lehetőséget. Külön köszönöm Toperczer doktornak, hogy kamerájával megörökítette a legfontosabb pillanatokat.

A Gripen pilóták épületénél Ron ajándéka emlékeztet a Kecskeméten eltöltött évekre. 

Németországba 2008 áprilisában tértem vissza, ahol a következő hat évet Uedemben, a légi műveleti központban (CAOC) töltöttem, mint ügyeletes irányító. Következő beosztásom 2014-ben Ramsteinbe, a NATO légierők központi parancsnokságára (NATO HQ Allied Air Command) szólított. Azóta is ott dolgozom és, ha minden a terveim szerint alakul, akkor innen megyek majd nyugdíjba 2024 márciusában.

 * * *

Fotó: dr. Toperczer István, Szórád Tamás. A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2021. márciusi számában jelent meg.

Minden évben többszörös a túljelentkezés a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumba, így a térségben újabb képzési helyszínt hoznának létre, amely a hajdú-bihari megyeszékhelyen működő iskola tagintézményeként működhet majd – írta a honvedelem.hu.

A cikk szerint erről egyeztetett az érintett városok polgármestereivel – Papp Lászlóval és Kovács Ferenccel – kedden Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin Romulusz humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Az egyeztetés résztvevői egyetértettek a honvédelmi nevelés és képzés fontosságában és Nyíregyháza – mint lehetséges képzési helyszín – kiválasztásában. Kovács Ferenc, a szabolcsi megyeszékhely polgármestere bemutatta a tárca vezetőjének a tervezett iskola épületét, miközben szó esett arról is, hogy a kadétok támogatást és szakmai segítséget kaphatnak majd a városban lévő MH 2. Vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred katonáitól.

Kiemelték: a Honvédelmi Minisztérium (HM) a honvédelmi nevelés eszközeivel kapcsolódik be a fiatalok képzésébe, fejlesztésébe, támogatásába. Ennek alapvető bázisát alkotja a honvédkadét-program.

A HM célja, hogy a szakképzést folytató intézmények száma folyamatosan emelkedjen. A közeljövő céljai között szerepel több honvéd középiskola és kollégium létrehozása, amelyek biztosíthatják a tisztképzés és altisztképzés utánpótlásának bázisát is. Ezeket az intézményeket a Debrecenben lévő Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mintájára működteti majd a minisztérium. A tervek szerint országosan 8-10 hasonló iskola vagy kollégium működhet majd.

The post Tagintézményt kaphat a debreceni honvéd középiskola appeared first on .

Aláírta hétfőn Vlagyimir Putyin a választási törvény módosítását, amely összhangba hozza az orosz elnökválasztás rendjét a tavaly elfogadott alkotmánymódosítással, megnyitva a lehetőséget, hogy még kétszer jelöltesse magát a tisztségre.

Az orosz alkotmány a július 1-jén megszavazott módosítást megelőzően kizárta annak a lehetőségét, hogy az orosz elnök két egymást követő ciklus letöltése után ismét versenybe szálljon a tisztségért. Az elfogadott változtatás törölte az “egymást követő” kitételt, egyben lenullázta a hivatalban lévő államfő addigi mandátumait.

A 68 éves Putyin immár 21. éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben – akkor az államfői mandátum csak négy évig tartott -, majd 2008 és 2012 között, az alkotmányos korlátozás miatt miniszterelnökként. Ebben az időszakban Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbították. A 2018-ban megtartott választás megerősítette ebben a tisztségben. Az elnök mindeddig nem jelentette be egyértelműen, hogy indulni kíván-e a 2024-ben esedékes elnökválasztáson.

A törvénymódosítás értelmében nem választható újra orosz államfővé, aki két ciklus erejéig már betöltötte ezt a tisztséget. A változtatás értelmében ez a megkötés nem vonatkozik arra az elnökre, aki a tavalyi alkotmánymódosítás idején hivatalban volt, vagyis Putyin esetében semmissé válik a korábbi mandátumok általi kötöttség.

A törvénymódosítás értelmében elnök csakis olyan, a 35. életévét betöltött orosz állampolgár lehet, aki legkevesebb 25 éve él az ország területén, és korábban más országban sem állampolgársággal, sem állandó lakhatási engedéllyel nem rendelkezett. Ez alól kivételt képeznek azok az államok, amelyek teljes egészében vagy részben Oroszország részévé válnak.

Putyin aláírta azokat a törvénymódosításokat is, amelyek értelmében akár ötmillió rubelig (jelenlegi árfolyam szerint több mint 20 millió forintig) terjedő pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a második világháborús szovjet veteránok nyilvános megrágalmazása, valamint a becsületük és méltóságuk megsértése.

A közigazgatási és a büntető törvénykönyvben végrehajtandó változások értelmében szigorodott a nácizmus nyilvános rehabilitálásának elbírálása is. Ez alatt a vonatkozó módosítás egyebek között a nürnbergi bíróság által megállapított tények tagadását, valamint a Szovjetuniónak és a szovjet veteránoknak a második világháborús szerepére vonatkozó, tudatosan hamis értesülések terjesztését érti.

Az ország védelmével kapcsolatos nevezetes évfordulókkal szembeni nyilvános tiszteletlenség, a haza védelmezői emlékének megsértése, valamint a világháborús veteránok becsületének és tisztességének megsértése alapesetben hárommillió rubelig (több mint 12 millió forintig) terjedő vagy az elítéltnek a legutóbbi három évben szerzett jövedelmével megegyező bírsággal, vagy köz- vagy kényszermunkával, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Ha ugyanezt a bűncselekményt csoportosan, egyebek között előzetes összeesküvés alapján követik el, az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával, akkor a bírság kettőtől ötmillió rubelig, a szabadságvesztés időtartama pedig öt évig terjedhet.

A nácizmus mentegetése, valamint a Szovjetunió és a veteránok rágalmazása hárommillió rubelig terjedő bírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha ugyanez az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával történik, a büntetési tétel ötmillió rubelig vagy ötévi szabadságvesztésig és a közügyek gyakorlásától való ötévi eltiltásig emelkedhet.

Alekszej Navalnij ellenzéki politikust egy moszkvai bíróság egy második világháborús veterán megrágalmazása címén február 20-án 850 ezer rubel (több mint 3,4 millió forint) pénzbüntetés kifizetésére kötelezte. A büntetési tételek szigorítását Irina Jarovaja házelnök-helyettes kezdeményezte.

The post Putyin aláírt: még kétszer lehet államfő appeared first on .

Őrizetbe vett az orosz rendőrség több, Alekszej Navalnijt támogató aktivistát, aki részt vett az Orvosok Szövetsége szakszervezet tüntetésén a pokrovi börtön előtt, ahol az elítélt ellenzéki politikus a büntetését tölti.

A részvevők azt követelték, hogy engedjenek be orvost Navalnijhoz, aki korábban hát- és lábfájásra panaszkodott, hétfőn viszont már azt közölte, hogy köhög és 38,1 fokos láza van. Az állította, hogy a börtönben az őrizetestársai közül hárman elkapták a TBC-t, és kórházba is kerültek. Az orosz Szövetségi Büntetésvégrehajtási Szolgálat (FSZIN) kedden közölte, hogy Navalnijt akut légúti megbetegedéssel a börtön egészségügyi részlegében helyezték el. Ügyvédjei és politikai szövetségesei nehezményezték, hogy az intézménynek orvosa nincs, csak egy felcsere.

Az őrizetbe vett kilenc aktivistát és újságírót rabszállító buszokkal szállították el a pokrovi 2. számú börtöntelep elől. Az Orvosok Szövetsége szakszervezetet az orosz igazságügyminisztérium külföldi ügynöknek minősítette, mivel a határokon túlról is kap pénzeket. Az orosz külügyminisztérium este közölte, hogy az előállítottak között vannak a CNN amerikai televízió tudósítói is. A tárca szerint az újságírók a börtönnél másokkal együtt akadályozták a járműforgalmat, amivel hatósági felszólítás ellenére sem hagytak fel és nem mutatták fel az újságíróigazolványukat sem.

Matthew Chance, a CNN moszkvai tudósítója a Twitteren az őrszobán készült szelfit tett közzé, ahol a külügyminisztérium szerint a történtek körülményeit tisztázzák. Chance később közölte, hogy hatodmagával elengedték. Navalnij egy héttel ezelőtt éhségsztrájkba kezdett, amelyet a gyengélkedőn is folytatott. Ügyvédje, Olga Mihajlova azt mondta, hogy a börtönben 13 kilót fogyott, ebből nyolcat még a szilárd táplálék megtagadása előtt.

Az állami média részéről Navalnijt a múlt héten a börtönben felkereste Kirill Visinszkij, a RIA Novosztyi ügyvezető igazgatója és Marija Butyina, az RT munkatársa: mindketten riportot készítettek, amelyek szerint a börtöntelepen a feltételek jók, ám Navalnij külön elbánást követel magának. A beszámolók szerint az ellenzéki a panaszai ellenére nem sántít, állításával ellentétben óránként csak ellenőrzik, és nem költik fel, emellett pedig kivonja magát a körlettakarításból.

Visinszkij korábban ukrán, Butyina pedig amerikai börtönben ült politikai okok miatt.

Agnes Callamard, az Amnesty International jogvédő szervezet új főtitkára levélben követelte Vlagyimir Putyin elnöktől, hogy orvos vizsgálhassa ki Navalnijt, akinek esetében szerinte fennáll az a lehetőség, hogy Oroszország “lassú halálra” kárhoztatja. Sürgette továbbá az ellenzéki azonnali szabadon bocsátását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden azt mondta, nem tudja, hogy Putyin megkapta-e az üzenetet. Az őrizetes egészségére vonatkozó kérdések megválaszolását a FSZIN hatáskörébe utalta. A szolgálatnak a hétvégén kiadott tájékoztatása szerint az őrizetes állapota “stabil” és “kielégítő”.

The post Tüntetés volt Navalnij börtönénél appeared first on .

Utasainak, telephelyeinek és autóbuszainak fokozott biztonsága érdekében a Volánbusz Zrt. országos szintre emelte együttműködését az Országos Polgárőr Szövetséggel (OPSZ) – közölte a buszvállalat

A közlemény szerint a társaság a rendvédelmi szervek aktív közreműködésével folyamatosan keresi a megoldási lehetőségeket a felmerülő vagyon- és gazdaságvédelmi problémákra. Ennek eredményeként a Volánbusz és az OPSZ összehangolta a már korábban is meglévő helyi együttműködéseket, és egy új, országos szintű megállapodást kötött a köz-, utas- és vagyonbiztonság hatékony biztosítása érdekében.

A partnerek közös ellenőrzésekkel kívánják csökkenteni az esetleges bűncselekmények számát, megelőzni az ilyen eseteket. A vagyonvédelmi és közbiztonsági szempontból veszélyeztetett autóbuszjáratokon szükség esetén a polgárőrök is végeznek ellenőrzési tevékenységet – írta a a Volánbusz Zrt.

The post Országos együttműködési megállapodást kötött a polgárőrség és a Volánbusz appeared first on .

Iszlamista merénylő rendőrök elleni robbantásos támadását sikerült megakadályozni a Sztavropoli területen – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A tájékoztatás szerint Kiszlovodszkban őrizetbe vettek egy 25 éves büntetett előéletű, orosz állampolgárságú férfit, aki hétfőn szándékozott házilagosan összeszerelt gránátokkal felrobbantani azt a rendőrséget, ahol a szabadulása után rendszeresen jelentkeznie kellett. Elfogták a merényletre készülő gyanúsított három cinkosát is, akik szerepet játszottak a Szíriában harcoló iszlamista fegyveresek anyagi támogatásának megszervezésében.

Mind a négy őrizetes az Iszlám Állam terrorszervezet követője. A terrorcselekményre készülő gyanúsítottól robbanószerkezetek alkotóelemeit, robbanószert, valamint szélsőéges irodalmat és bombakészítési instrukciókat foglaltak le a hatóságok.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója március elején azt mondta, hogy Oroszországban az elmúlt tíz évben mintegy kétszáz terrorcselekményt sikerült megakadályozniuk a biztonsági szerveknek.

The post Ismét iszlamista merényletet akadályozott meg Sztavropol közelében az FSZB appeared first on .

Vang Ji kínai külügyminiszter figyelmeztette Tokiót, hogy ne álljon Washington mellé Pekinggel szemben – derült ki a kínai külügyminisztérium hivatalos internetes oldalán megjelent közleményekből, amelyeket azt követően tettek közzé, hogy Vang telefonon egyeztetett Motegi Tosimicu japán külügyminiszterrel.

A másfél órán át tartó telefonbeszélgetés a kínai fél kérésére jött létre – számolt be a South China Morning Post című hongkongi lap a japán külügyminisztérium közlésére hivatkozva, – röviddel az előtt, hogy Szuga Josihide japán miniszterelnök április 16-án látogatást tesz a Fehér Házban. A látogatás különös jelentőségére utal, hogy Szuga a külföldi vezetők közül elsőként kapott meghívást Joe Biden amerikai elnöktől hivatalba lépése óta.

Vang Ji a kínai külügyminisztérium egyik közleménye szerint Washington a nemzetközi közösség befolyásolására tett törekvéseit kritizálta burkoltan – bár bírálatában nem nevezte meg az amerikai felet. “Egy bizonyos szuperhatalom akarata nem képviseli a nemzetközi közösséget, és annak a kis számú országnak, amely ezt az országot követi, nem áll jogában kisajátítani a multilateralizmus szabályait” – fogalmazott a kínai külügyi tárca vezetője.

A másik, szintén hétfő este megjelent közlemény pedig azt idézte Vangtól, “a kínai fél reméli, hogy Japán független és autonóm országként objektívan és racionálisan tekint Kína fejlődésére, és nem hagyja magát félrevezetni egyes, Kínával szemben előítélettel rendelkező országok által”.

Hozzátette: Japán és az Egyesült Államok szövetségesek, de Kína és Japán is megállapodást írt alá a békés és baráti kapcsolat ápolásáról, Japánnak pedig ugyanúgy kötelessége tartania magát a megállapodásban vállaltakhoz.

Vang a beszélgetés során ismertette Kína állásfoglalását a Peking által magáénak vallott, ám japán fennhatóság alatt álló Tiaojü (japánul Szenkaku) szigetek, valamint a Dél-kínai-tenger kérdései kapcsán, továbbá ellenezte, hogy Japán bármilyen módon beavatkozzon Kína Hszincsiangot és Hongkongot illető belügyeibe.

The post Kína figyelmeztette Tokiót, ne álljon Washington mellé Pekinggel szemben appeared first on .

Most hogy ki-ki a maga politikai megfontolásaiból illetve technikai okai miatt kivégezte a hidegháborút lezáró bizalomerősítő intézkedések egyik legjelentősebbikét, a Nyitott Égbolt szerződést, újabb jelentős sikert könyvelhetnek el az európai biztonság aláásásán munkálkodók.  

000607, valahol Magyarország felett dolgoznak a 603-as Ancsába épített Omera 33-as kamerák.

Zord

Bosznia-Hercegovina Súlyos koronavírus-járvány, kevés segítség

A koronavírus-járvány kapcsán az utóbbi egy hónapban több esemény is borzolhatta a kedélyeket Bosznia-Hercegovinában. Március 21-én az európai trendekre egyik leglassabban reagáló régió, a Boszniai Szerb Köztársaság is megszavazta végül a Banja Luka-i parlamentben a mozik bezárását, mely érinti a színházakat, múzeumokat és galériákat is. A köztársaságban emellett teljes kijárási tilalmat is bevezettek este 9 és reggel 5 óra között.

Mindeközben a Bosznia-Hercegovina északnyugati befogadóállomásán több tucat migránsról derült ki, hogy koronavírus-tesztjük pozitív lett. Csak az Una-Sana kantonban található befogadó központban 50 esetet jelentettek be, azonban egy katolikus karitatív szervezet arról adott tájékoztatást, hogy a járvány felütötte a fejét a télen leégett lipai táborban is. További vírusos eseteket állapítottak meg migránsoknál Bihács városában és Velika Kladusában is.

Végül a februárban említett WHO-s vakcina-megtagadásokat követően végre Bosznia-Hercegovina is elkezdett felzárkózni az oltási programmal rendelkező országok sorába, ugyanis a nyugat-balkáni állam több „vakcinasegélyt” is kapott, többek közt Törökországból is. A török kormány március 28-án 30 ezer kínai Sinovac vakcinát küldött az oltás tekintetében jelentősen elmaradott állam számára. A repülőtéren Selmo Cikotic biztonsági miniszter köszönetet mondott a régióban érdekelt Erdogan elnöknek és a török népnek.

Egy nappal korábban Lengyelország és a NATO Euro-Atlanti Katasztrófaelhárítási Koordinációs Központja (EADRCC) is továbbított segélyeket Szarajevó számára. Igaz, az előbb említettek vakcinák helyett orvosi eszközöket, illetve felszereléseket (pl. arcmaszkokat, védőkesztyűket és ruhákat) tudtak csak felajánlani.

29 éves lett Bosznia

29 éves lett Bosznia-Hercegovina. Az 1992. február 29-én függetlenedett ország a szökőévek miatt rendszeresen március 1-jén tartja függetlenség napi ünnepségét. A népszavazás útján függetlenedett ország lakosságának 64%-a válaszolt igennel, melynek eredményei 1992. március 6-án láttak napvilágot. Bosznia-Hercegovina 1992. május 22-e óta az ENSZ teljes jogú tagja.

Kiborult a boszniai orosz nagykövetség

Az utóbbi egy hónapban felpörögtek a Bosznia-Hercegovinához kapcsolódó euro-atlanti integrációs folyamatok. Március 18-án Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese beszédet tartott az „Euro-atlanti folyamatok Boszniában” című nemzetközi konferencián. A Mostar-i Egyetem által szervezett virtuális konferencián a főtitkárhelyettes biztosította a hallgatókat arról, hogy a NATO továbbra is elkötelezett Bosznia iránt, melynek integrációja egy sikeres lépés lenne a nyugat-balkáni béke irányába.

A főtitkárhelyettes szavaira és az általánosan fokozódó NATO-pártiságra Oroszország is reagált. A bosznia-hercegovinai orosz nagykövetség megosztott egy véleménycikket, melyben úgy fogalmaztak, hogy amennyiben Szarajevó a NATO-csatlakozás mellett dönt, Moszkva kénytelen lesz reagálni a nyugat-balkani ország „provokációjára”. A nagykövetség cikkében a diplomácia alapszabályait felrúgó módon a NATO-t „elmegyógyintézetnek” nevezte, illetve megvádolta azzal Szarajevót, hogy „fél”, így „félelmei és fóbiái elől” a NATO „hamis karjaiba” menekül. Zeljko Komsic, a boszniai háromas államelnökség NATO-párti horvát tagja szerint Oroszország az, aki provokál, méghozzá azért, hogy geopolitikai játszmája érdekében minél több feltörekvő országot megakadályozzon transzatlanti integrációjában.

Bosznia természetesen azonnal reagált az írásra, melyet sértőnek találtak, így elutasították azt. A Boszniai Demokratikus Akciópárt szerint Oroszország rendszeresen próbálkozik beavatkozni a helyi ügyekbe, rendre helytelen módon. Montenegró 2017-es és Észak-Macedónia 2020-as csatlakozásával mindössze Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Szerbia maradt a Nyugat-Balkán államai közül, mely nem a NATO tagja. Közülük a jelenlegi állás szerint mindössze Szerbiáról feltételezhető, hogy komolyabb elköteleződései vannak Moszkva irányába.

Elkezdtek összegyűjteni az egész télre elvesztett migránsokat

Bosznia-Hercegovina hatósága a migrációs és humanitárius szempontból kaotikus telet követően úgy döntött, hogy rendezi a lipai táborból elvándorolt illegális migránsok helyzetét. A beszámolók alapján eddig körülbelül 100 migránst sikerült összegyűjteniük a Horvátországgal határos régió elhagyott házaiból és gyárépületeiből. Az itt fellelt migránsok döntő többsége mindössze tranzitországként tekint Boszniára: fő céljuk, hogy Horvátországon keresztül az Európai Unió területére jussanak. Számos jogvédő csoport erősen bírálta a boszniai hatóságok hatékonyságát, miután a tél elején leégett lipai táborból elmenekült bevándorlóknak semmiféle segítséget nem nyújtottak, ezzel súlyos humanitárius helyzetet teremtve a koronavírus-járvány idején. Az Európai Bizottság 3,5 millió eurót biztosított mindeddig a Bosznia-Hercegovinai Föderáció számára, hogy kezelje a humanitárius válságot, azonban a Boszniai Szerb Köztársaság többször is visszautasította a segélyt arra hivatkozva, hogy Banja Luka nem érzi kötelességének az országba illegálisan belépő emberek problémáinak megoldását .

Bosznia uniós szövetségesei ismét felszólaltak

Szlovénia vezetésével öt tagállami szignóval ellátott dokumentumot terjesztett elő Ljubljana az EU elé, melyben azt követelik a szövetségtől, hogy továbbra is koncentráljanak a nyugat-balkáni ország integrációjára. Bosznia-Hercegovina az utolsó balkáni állam (Koszovót nem számítva), mely nem rendelkezik tagjelölti státusszal. Ahhoz, hogy Szarajevó megszerezhesse a státuszt, választási reformot kell végrehajtania és gazdasági növekedést kell produkálnia, illetve a kaotikus migrációs helyzetet is meg kell oldania.

Írta: Gönczi Róbert

Észak-Macedónia Zoran Zaev maradt a szociáldemokraták pártelnöke

A Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) tisztújító választásokat tartott, aminek keretében Zoran Zaev miniszterelnököt az előzetes várakozásoknak megfelelően nagy többséggel megerősítették pártelnöki tisztségében. A választás során Zaevnek nem volt kihívója, így a voksoláson részt vevő párttagok 98%-a támogatta őt. A miniszterelnök köszöntő beszédében kiemelte, hogy a párt tavaszi megújulásával új erőket fognak mozgósítani a politikában, többek között a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc terén. Boyko Boriszov bolgár miniszterelnök telefonon gratulált macedón kollégájának a megválasztásához. A két kormányfő egyetértett abban, hogy az országaik között húzódó vitás kérdések megoldását nem halogatják tovább, figyelembe véve a 2017-es jószomszédsági és barátsági szerződést.

19 év után ismét népszámlálást tartanak Észak-Macedóniában

2021. április 1-21. között tartják az Állami Statisztikai Hivatal szervezésében az észak-macedóniai népesség, háztartások és lakások összeírását, amelyre legutóbb 2002-ben volt példa, ugyanis a 2011-ben esedékes népszámlálás belső politikai harcok miatt meghiúsult. A jelenlegi összeírás körül is jelentős politikai csatározás zajlik: a fő ellenzéki erő, a VMRO-DPMNE szerint ez a Zaev-kormányzat politikai érdekeit szolgálja,míg az ellenzéki tömörülés az etnikai arányokra vonatkozó adatok meghamisításától tart, amely által az albánság további teret nyerne az országban. Feltételezéseik szerint Zaev pártja ennek érdekében összejátszik az albán pártokkal.

A VMRO-DPMNE több mint 100 ezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy a népszámlálást ne tartsák meg, emellett a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénytervezetet is benyújtott március elején. Civil kezdeményezésre pedig elindult a „Nem nyitom ki az ajtót” kampány, amely az adatszolgáltatás megtagadására szólítja fel az állampolgárokat.

Ezzel szemben a kormány érvelése szerint a népszámlálás azért kulcsfontosságú, mert így az állami iparfejlesztési, munkahely-teremtési és egyéb szakpolitikai programok meghatározásánál pontos adatokra tudnak támaszkodni, emellett felhívják a figyelmet arra, hogy a külföldi befektetőket is elriaszthatja az, hogy nem állnak rendelkezésre hivatalos statisztikai adatok az országra vonatkozóan. A kormány tájékoztatása szerint minden adott ahhoz, hogy az EU-s és nemzetközi sztenderdeknek megfelelő összeírást tartsanak áprilisban. Továbbá felhívják a figyelmet, hogy aki visszautasítja az adatszolgáltatást, illetve szándékosan hamis adatokat ad meg, az súlyos pénz- illetve börtönbüntetéssel sújtható.

Írta: Kőbányai Dénes

Montenegró Montenegróba látogatott Benkő Tibor honvédelmi miniszter

Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi minisztere március 29-én Montenegróba látogatott, Olivera Injac védelmi miniszter meghívására. Benkő Tibor szerint Magyarország kül- és biztonságpolitikai érdeke a nyugat-balkáni régió biztonságának és stabilitásának megerősítése. A honvédelmi miniszter kijelentette, hogy a térség országainak számos biztonsági kihívással kell megküzdenie, ilyenek például az illegális migráció, a hibrid fenyegetések, illetve a COVID-19 világjárvány és annak hatásai. Emellett kiemelte, hogy hazánk aktívan támogatja Montenegró európai integrációs törekvéseit, valamint hangsúlyozta Magyarország nyitottságát a bilaterális kapcsolatok mélyítésére.

Török-montenegrói külügyminiszteri egyeztetés Brüsszelben

A NATO külügyminisztereinek brüsszeli értekezletén kétoldalú tárgyalásokat folytatott Mevlut Cavusoglu török, valamint Djordje Radulovic montenegrói külügyminiszter. A megbeszélés során a felek érintették a turizmust és a török befektetések kérdését Montenegróban, valamint egyeztettek a COVID-19 járvány kezelésének lehetséges kooperációiról is.  A török külügyminiszter emellett kiemelte, hogy Radulovic meghívást kapott a következő Antalya Diplomáciai Fórumra, valamint a Törökország vezette Délkelet-Európai Együttműködési Folyamat csoport következő ülésére is.

Montenegró az élen áll az európai integrációban

Miroslav Lajcák az Európa Unió Belgrád-Pristina dialógussal, valamint a további nyugat-balkáni országokkal foglakozó különmegbízottja podgoricai látogatása során kijelentette, az Európai Unió véleménye szerint a térségben Montenegró haladt a legtöbbet a csatlakozáshoz szükséges reformokkal. A különmegbízott emellett kiemelte a tavalyi választásokat követő hatalomátadási folyamat demokratikusságát is. Lajcák Podgoricában találkozott Milo Djukanovic államfővel, és a megbeszélés során nyomatékosította az Európai Unióval való együttműködés fontosságát, valamint a Velencei Bizottság véleménynek tiszteletben tartását.

Montenegró az Európai Unió segítségét kéri Kína ellen

A jelenlegi montenegrói kormány miniszterelnök-helyettese Dritan Abazovic szerint az Európai Uniónak segítenie kell Montenegrót a kínai Exim banktól felvett több milliárd eurós hitel visszafizetésében. A kormányfő-helyettes szerint ezzel az Európai Unió képes lenne csökkenteni Kína befolyását Montenegróban, valamint hozzájárulna a hitelből finanszírozni kívánt autópálya egészének elkészítésében. Az Európai Befektetési Bank adatai szerint a Kína által 2007 és 2017 között folyósított 12 milliárd euró kölcsön 7%-át kapta Montenegró.

Korrupciós harc Montenegróban

Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnök-helyettes Milo Djukanovic elnököt érintő korrupciós ügyek eltusolásával vádolta meg az ország különleges főügyészét, Milivoje Katnic-ot. A jelenlegi kormány kiemelt feladatának tekinti a korrupció ellenes harcot, ám Abazovic bejelentése szerint a főügyész jelenleg négy Djukanovic ellen folyó vizsgálatot blokkol. A kormány megpróbálta elmozdítani a 2016-os puccskísérletet is vizsgáló főügyészt, mivel elégedetlen a munkájával, ugyanakkor ez éles kritikát váltott ki az Európai Unióból. Dritan Abazovic az Euronews megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a korrupcióellenes küzdelem nem valósítható meg a jelenlegi főügyésszel, ezért arra kéri az európai politikusokat, ne kössék meg a jelenlegi kormány kezét a korrupciós ügyek feltárásában.

Írta: Párducz Árpád

Szerbia Járványügyi kitekintés Szerbiában

Annak ellenére, hogy március közepétől elindult az oltási igazolások kiadása az országban, komoly aggodalomra ad okot Szerbiában a Covid-19 vírus brit variánsának robbanásszerű terjedése – jelentette ki Dr. Mirsad Đerlek. A szerb Egészségügyi Minisztérium államtitkára nyilatkozatában kiemelte azt is, hogy a brit vírustörzs jelenleg az új megfertőződések 80 százalékáért felelős az országban. Így a kormányzat elsőszámú célkitűzése továbbra is a lakosság minél magasabb arányú átoltottságának elérése.

A szerb oltási kampánynak köszönhetően 2021.03.20.-án már 1.305.132 fő megkapta legalább a vakcina egyik dózisát, míg 858.461 főt számlál a teljeskörűen beoltottak csoportja. Ezzel az ország a régióban messze az első, Európában előkelő második, míg globális szinten az ugyancsak impozáns hatodik helyet foglalja el a rangsorolásban, ha a beoltottak számát a lakosság számához viszonyítjuk.

A Szerb Köztársaságnak azonban a járvány kezelése mellett egy újabb egészségügyi válsághelyzettel is szembe kell majd néznie. A koronavírus-járvány megfékezésére tett oltási erőfeszítéseknek köszönhetően, folyamatosan csökkent a kötelező védőoltások beadásának aránya. Sasa Milosevic gyermekorvos elmondása szerint a koronavírusjárvány elsőszámú kárvallotjai a gyerekek lesznek, hiszen az elmúlt évben a hivatalos adatok szerint mintegy 30 százalékkal kevesebb vakcinát adtak be nekik, mint korábban. Így a közeljövőben elképzelhető egy nagy horderejű kanyarójárvány kitörése is a szerb gyermekek körében.

A nemzetközi közvélemény és a vírusterjedési mutatók szerint Szerbia előnyösebb helyzetben van a koronavírus elleni védekezés terén azzal, hogy nem EU-tagállam. Az ország rendelkezésére így nem csak az unióban elismert amerikai-német Pfizer-BioNTech, valamint brit-svéd AstraZeneca oltóanyagok érhetők el,hanem a szerb-orosz és szerb-kínai baráti kapcsoltoknak köszönhetően az állampolgároknak lehetőségük van maguk kiválasztani melyik gyártó oltóanyagát igénylik, illetve úgy is nyilatkozhatnak, hogy mindegy, melyikkel oltják be őket. Így az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm is az engedélyezett oltóanyagok listáján szerepel a balkáni országban.

Írta: Živković Lara

Címlapkép: Koronavírus, Szerbia. Belgrád, 2021. március 27. Egy férfit oltanak az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinájával Belgrádban 2021. március 27-én. (Forrás: MTI/EPA/Andrej Cukic)

A Balkán 04 – Balkán Hírfigyelő, 2021. március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Sorozatos betörésekkel 109,5 millió forint értékben lopott el főként készpénzt, ékszereket és elektronikai eszközöket egy férfi Budapesten és az ország 14 megyéjében 2017 és 2020 között — tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség.

A Győri Járási Ügyészség vádirata szerint a férfi többszörös és különös visszaesőnek számít, korábban is vagyon elleni bűncselekményeket követett el. A férfi a legutóbbi szabadulása után alig három hónappal kezdett el lopni. Összesen 168 alkalommal tört be ingatlanokba Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében, valamint a fővárosban.

A lopási kár egyetlen esetben térült meg, az utolsó alkalommal, amikor az elkövetőt elfogták. A letartóztatás hatálya alatt álló férfi a terhére rótt valamennyi bűncselekmény elkövetését beismerte. Az ügyészség a vádlottal szemben fegyházbüntetés kiszabására, a feltételes szabadságból történő kizárásra, 12,6 millió forint erejéig vagyonelkobzásra és 32,5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére tett indítványt. A férfira a lopások miatt akár 18 év szabadságvesztés is kiszabható.

Az ügyben érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság hoz majd.

The post Betörésekkel több mint százmillió forintnyi értékhez jutott egy férfi appeared first on .

Ismét szolgáltatók nevében elkövetett csalásokra figyelmeztet a rendőrség. Honlapjukon kedden azt közölték: az utóbbi hetekben ismét emelkedett a közműszolgáltatók nevében kiküldött adathalász e-mailek száma.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata felhívta a figyelmet: a közigazgatási szervek, közmű- vagy más szolgáltatók jellemzően nem elektronikus üzenetben keresik meg a lakosságot esetleges díjhátralékok megfizetésével, támogatások folyósításával kapcsolatban, az minden esetben kizárólag hivatalos csatornán – postai levelezési címen vagy ügyfélkapun – keresztül történik.

Kifejtették: az adathalászok e-mailek, weboldalak, nyereményjátékok révén próbálnak személyes vagy bankkártyaadatokhoz jutni, amelyeket később bűncselekmények elkövetéséhez használnak fel. Az adathalász e-mailek közös jellemzője, hogy egy idegen – nem a szolgáltatóhoz köthető – feladótól származnak, és bár arculati elemeikben hasonlítanak a szolgáltató által használtakhoz, jellemzően tört magyarsággal megfogalmazott, helytelen nyelvtani szerkezeteket alkalmazó szöveges üzenetek, amelyekben a mellékelt hivatkozásra kattintással adathalász weboldalra irányítják a címzetteket.

Ezek a weboldalak szintén használják azokat az arculati elemeket, amelyek az igazi szolgáltatóval hozhatók összefüggésbe, de jellemzően leegyszerűsített megjelenítést, nem működő gombokat, hivatkozásokat, illetve helytelenül megfogalmazott kifejezéseket használnak – tették hozzá.

Az ORFK kiemelte: ha valaki ilyen e-mailt kap, vagy felmerül a gyanú, hogy adathalász üzenettel lehet dolga, mindig elővigyázatosan járjon el. Különösen figyelni kell, ha a küldő nem a szolgáltató hivatalos csatornáiról adja fel az üzenetet, vagy abban bármilyen személyes vagy bankkártyaadat megadását kéri.

Emlékeztettek arra, hogy a magyar szolgáltatók többségének weboldalai .hu végződésű tartományban találhatók. Így ha a hivatkozott oldal nem ilyen végződéssel nyílik meg, akkor senki ne adja meg a személyes vagy a bankkártyaadatait. Ezeket nem szabad megadni olyan weboldalon sem, amelyről csak egy figyelemfelhívó üzenet alapján értesült valaki. Az ismeretlen webhelyeken regisztráláskor pedig mindig olyan jelszót kell választani, amelyet más szolgáltatásokban nem használunk.

Ha valaki már regisztrált ilyen weboldalon, akkor érdemes lecserélni az e-mail és a közösségi média felületein regisztrált fiók jelszavát, korlátozni a megadott bankkártya elektronikus használatát, illetve annak cseréjét igényelni az esetleges későbbi visszaélések megelőzése érdekében – ajánlja a rendőrség.

The post Ismét szolgáltatók nevében elkövetett csalásokra figyelmeztet a rendőrség appeared first on .

Befejezte a közoktatás intézmények fertőtlenítését a Magyar Honvédség.

Utolsóként kedden Budapesten, a IV. kerületi Erkel Gyula Újpesti Zenei Alapfokú Művészeti Iskola fertőtlenítését végezték el a védőruhába öltözött, gázálarcot viselő katonák. A helyszínen a sajtónak nyilatkozva Szilágyi Balázs őrmester elmondta: az elmúlt három hétben csaknem száz intézmény – óvodák és általános iskolák – vírusmentesítését hajtották végre. Ennek során elsősorban alkoholos fertőtlenítőszereket, illetve szükség esetén ózongenerátort használtak. A fertőtlenítési feladatokba a székesfehérvári MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj mellett további tíz alakulatot vontak be – tette hozzá.

A helyszínen kiosztott háttéranyagban felidézték: az Emberi Erőforrások Minisztériumának kérésére, az operatív törzs javaslatára a kormány elrendelte, hogy az óvodák és általános iskolák március 16-tól zárva legyenek és a diákok távoktatásban tanuljanak. Ez az időszak alkalmas volt arra, hogy a honvédség fertőtlenítő egységei átfogó vírusmentesítését végezzenek.

Kiemelték: a koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az aktív és tartalékos katonák március 16. és április 6. között 59 településen 135 intézmény félmillió négyzetméterének mentesítését végezték el annak érdekében, hogy – amennyiben ezt a járványügyi helyzet is lehetővé teszi – az óvodások, valamint a diákok tiszta, fertőtlenített intézményekbe térhessenek vissza.

Volt olyan nap, amikor több mint húsz helyszínen zajlottak a munkálatok egy időben. A különböző fertőtlenítőszerekből összesen több ezer litert használtak fel, az ózongenerátorok több tucat munkaórában üzemeltek – olvasható a közleményben.

The post Végzett a közoktatási intézmények fertőtlenítésével a honvédség appeared first on .

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár telefonon felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és kifejezte aggodalmát az orosz haderőnek az ukrán határ menti aktivitásának erősödése és a Donyec-medencei fegyveres konfliktus kiéleződése miatt.

A kijevi Egyesített Erők Parancsnokságának kedd reggeli jelentése szerint az “orosz szakadár” erők tűzszünetsértése következtében újabb két ukrán katona vesztette életét a Donyec-medencei fronton. Mindkettő lőtt sérülésbe halt bele.

“Felhívtam Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy kifejezzem komoly aggodalmamat az orosz katonai tevékenységek miatt Ukrajna határainál, valamint a tűzszünet megsértése miatt. A NATO határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Továbbra is fenntartjuk szoros partnerségünket” – írta a főtitkár a Twitteren.

Zelenszkij válaszul – szintén a Twitteren – azt hangsúlyozta, az egyetlen út a háború befejezésére az, ha Ukrajna csatlakozik az észak-atlanti szervezethez, és sürgette, hogy országa kapja meg a NATO-tagsági cselekvési tervet.

The post A NATO-főtitkár felhívta Zelenszkijt a kelet-ukrajnai válság kiéleződése miatt appeared first on .

Megvolt az első telefonbeszélgetés Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök között, amely alatt elsősorban a nemrég kiéleződött Donyec-medencei fegyveres konfliktusról folytattak eszmecserét – hozta nyilvánosságra az ukrán államfő a Twitteren.

“Vállvetve állunk demokráciáink megőrzésében. Komolyan gondolom Ukrajna megreformálását, az átláthatóság növelését és a béke elérését. Az amerikai partnerség kiemelkedően fontos jelentőséggel bír az ukránok számára” – írta Zelenszkij Twitter-bejegyzésében.

A Fehér Házban megerősítették: a telefonbeszélgetés során Biden biztosította Zelenszkijt afelől, hogy az Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását az évek óta húzódó orosz agresszióval szemben. Beszéltek továbbá az ukrajnai reformokról a korrupció elleni küzdelemről és a koronavírus-járvány elleni közös fellépésről is.

A Donyec-medencében a helyzet legutóbb attól éleződött ki, hogy március 26-án a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok egyik támadása következtében négy ukrán katona vesztette életét, kettő megsebesült. A Pentagon az eset miatt Kijevvel egyetértve a tavaly nyáron megkötött tűzszünet megsértésével vádolta meg Oroszországot.

Ruszlan Homcsak, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke kedden a parlament ülésén azt mondta, hogy az aknamentesítő alakulathoz tartozó katonákat orvlövészek lőtték hátba. Ezt az oroszok, a szakadárokra hivatkozva, tagadták. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken a donyecki szakadárokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán katonák egy aknamező-ellenőrzés közben történt robbanás áldozataivá váltak.

Homcsak ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Oroszország a közelgő “Nyugat 2021” elnevezésű hadgyakorlat leple alatt komoly haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa megszállt Krím félszigetre és a Donyec-medencei területekre is. Az Ukrajinszka Pravda hírportál sajtóértesülésekre hivatkozva közölte, hogy emiatt az Egyesült Államok fegyveres erőinek európai parancsnoksága a legmagasabb készültségi szintet rendelte el csapatainál.

A Pentagon állítólag attól tart, hogy Oroszország fokozni készül tevékenységét Kelet-Európában és az északi sarkvidéken, kihívva ezzel az új amerikai adminisztrációt. Egyes megfigyelők szerint Moszkva szokás szerint pusztán “kardot csörtet”, mások szerint viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei “homályosak”, ezért tényleg van ok az aggodalomra – írta az az ukrán hírportál.

Az ukrán katonai hírszerzés a napokban hozta nyilvánosságra, hogy az általa szerzett értesülések szerint Oroszország a konfliktus kiterjesztésére készül Ukrajna egyéb területeire. Az indok pedig az Ukrajnában élő orosz-ukrán kettős állampolgársággal rendelkezők védelme lesz. Állítólag az oroszbarát sajtót és az orosz külképviseleteket már felkészítették arra, miként tálalják majd az “ellenséges ukrán csapatokról és a békefenntartó orosz akciókról” szóló híreket.

A NATO-országok nagykövetei is rendkívüli ülést tartottak Brüsszelben a kiéleződött Donyec-medencei válságról – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

The post Az USA fegyveres erőinek európai parancsnoksága elrendelte a legmagasabb készültségi szintet appeared first on .

Az orosz hadsereg orosz területen való mozgásának nem kellene aggodalmat keltenie, mert Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Az orosz hadsereg olyan irányban mozog orosz területen, amilyenben szükségesnek tartja, olyan formában, amilyenben szükségesnek tartja az országunk hathatós védelmének szavatolására” – hangoztatta a szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Moszkva csapatokat vezényelt a délkelet-ukrajnai szakadár területekkel határos Rosztov megyébe.

Peszkov azt mondta, hogy emiatt senkinek sem kell a legkevésbé sem nyugtalankodnia, mert szerinte “Oroszország a világ egyetlen országára sem jelent fenyegetést, Ukrajnára sem”. Hozzátette, hogy Oroszország mindig nagy figyelmet fordít saját biztonságára.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. Kijev a “donyecki köztársaság” milíciáját tette felelőssé az incidensért, amit Donyeck visszautasított. A szakadárok az elmúlt napokban az ellenőrzésük alatt álló területek ellen intézett tüzérségi támadásokkal vádolták meg az ukrán hadsereget.

The post Kreml: az orosz csapatmozgás miatt nincs ok aggodalomra appeared first on .

A török rendőrség hétfőn őrizetbe vett tíz nyugállományú tengernagyot, miután közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy az “utóbbi időben vita tárgyává vált” hazájukban a Boszporusz és Dardanellák tengerszoros kizárólagos ellenőrzési jogait szavatoló, a hadihajók fekete-tengeri jelenlétét szabályozó 1936-os montreux-i nemzetközi hajózási egyezmény. Recep Tayyip Erdogan később kijelentette, hogy hazája elkötelezett az egyezmény mellett.

A nyilatkozat szombat késő este jelent meg, és 103 nyugalmazott tengernagy adta hozzá a nevét. Az aláírók hangsúlyozták, hogy a montreux-i szerződés “a legjobb módon védi Törökország jogait”, és biztonsági szempontból is fontos szerepet tölt be. Az aláírók úgy vélik, hogy a nemzetközi egyezmény megkérdőjelezése két másik ügy következménye. Az egyik a Boszporusztól nyugatra, Isztambul európai oldalára tervezett csatorna építése, a másik pedig a nemzetközi szerződések felmondásának lehetősége.

Utóbbival vélhetően arra a közelmúltbeli eseményre utaltak, hogy Törökország március 20-án kilépett a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott isztambuli egyezményből. A Boszporusszal párhuzamos csatornára pedig a török kormány szerint nem terjednének ki a montreux-i egyezmény előírásai. A nyugalmazott tengernagyok nyilatkozata a török vezetés heves bírálatát váltotta ki, az ankarai ügyészség azonnal nyomozást indított.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő a Twitteren azt írta, hogy a nyugalmazott katonák “puccsidőket idéző” nyilatkozatukkal csak lejáratták magukat, “nevetségessé és szerencsétlenné” váltak. A hétfőn őrizetbe vett tíz nyugállományú tengernagyon felül további négynek három napon belül önként kell jelentkeznie a rendőrségen. Az Anadolu török állami hírügynökség szerint az érintettek felelnek a nyilatkozat készítéséért. Az állam biztonsága és az alkotmányos rend elleni összeesküvéssel gyanúsítják őket.

Erdogan török elnök hétfő délután tanácskozást hívott össze az üggyel kapcsolatban. A megbeszélés utáni ankarai sajtótájékoztatóján “rosszindulatú kezdeményezésnek” minősítette a nyilatkozatot. Erdogan szerint a szövegben olyan mondatok találhatók, amelyek “puccsal fenyegetik a választott vezetést”, így az írás nem ítélhető meg a szólásszabadság keretein belül. A török államfő beszédében hangsúlyozta: Ankara fontosnak tartja a szerződés biztosította előnyöket, és mindaddig elkötelezett mellette, amíg kedvezőbb egyezmény megkötésére nincs lehetősége.

The post Őrizetbe vettek Törökországban több nyugállományú tengernagyot egy közös nyilatkozat miatt appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Nemsokára a gépek helyettünk gondolkodnak, és vezetik például önállóan az autókat, lassan megvalósul a Terminátor filmekből ismert Skynet… szerencsére „a jövő még nem dőlt el” – válaszolta megkeresésünkre Süle Márton, az Interpress Kiállítások Kft. referense.

— Mi változott az elmúlt tíz évben az it-biztonság világában?
— Ha kifejezetten a szűk környezetemet nézem, az én személyes, illetve a céges biztonságom körében szinte semmi. Ennek az a magyarázata, hogy mi már korábban is maximálisan odafigyeltünk az it-biztonságra. Külföldi kiállításszervező cégként és utazási irodaként a naprakész címlistánk és az adatbázisunk – a kapcsolati tőkénk és a szaktudásunk mellett – a működésünk, megélhetésünk alapja. Külföldi és belföldi akvizícióink, hétköznapi e-mail-váltásaink során nemcsak a mai GDPR-nak kell megfelelnünk, hanem az elmúlt 30 év alatt gondosan felépített és folyamatosan aktualizált belső szabályainknak is. Másik alaptevékenységünk neves vásárok (Lipcse, Stuttgart, Basel) magyarországi vásárképviselete. Mindhárom vásártársaság belső rendszerére közvetlen rá vagyunk kötve, eleget téve azok speciális it-biztonsági protokolljainak. Nem szeretnénk mi lenni a „kiskapu”, így minden elvárásnak nemcsak igyekszünk, hanem meg is felelünk.
Számos cégnek megvannak a maguk alapelvei az it-biztonságról. Kétkörös belépési rendszer, mobilos megerősítés, arc- vagy ujjlenyomat-felismerés, rendszeres jelszócsere vagy a VPN használata. Ezek tíz éve már bőven léteztek, e téren nincs nagy változás, inkább finomodtak, hiszen sokkal nagyobbak lettek a fájlok méretei és bonyolultabbak a kódok. Mi az elvárásokhoz alkalmazkodunk folyamatosan, nem saját szabályokat hozunk. Ahogy a wifititkosítás is már a WAP3-nál jár, mi is hosszabb vagy éppen több körben jelentkezünk be, és több helyre mentjük az adatainkat, mind offline vagy földrajzilag távoli mentésekkel (geológiai back-up-ok). Hiszen tudjuk, hogy az informatika világában az a legjobb védelem, ha egy gép nincs az internetre kötve…

— Mit gondol, hogyan változik a világ az elkövetkező tíz évben?
— Tíz év hosszú idő. Már küszöbön van a mesterséges intelligencia hajnala vagy inkább már a reggele. A jövőben nem a megírt fix tűzfalak fogják megvédeni a belső hálózatokat, hanem inkább egy másik számítógép, amely – de már az sem kizárt, hogy aki – figyeli, hogy éppen mi folyik a fal innenső és túlsó részén, s megakadályozza, hogy a kártevő programok behatolhassanak a védett rendszerbe. Ahogy nemsokára a gépek helyettünk gondolkodnak, s vezetik önállóan az autókat, lassan megvalósul a Terminátor filmekből ismert Skynet… szerencsére „a jövő még nem dőlt el”. Hiszem, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség fogja megváltoztatni a jövő kiberbiztonságát.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: Nem a mennyiség, hanem a minőség fogja megváltoztatni a jövő kiberbiztonságát appeared first on .

Büntetőfékezéses ügyben emelt vádat az ügyészség. A vád szerint a vádlott egy közlekedési konfliktus miatti indulattól vezérelve indokolatlanul, erőteljesen fékezett egy utasokat szállító autóbusz előtt. A vészfékezés ellenére, a busz sofőrje már nem tudott megállni, a vádlotti gépkocsinak ütközött, aminek következtében több utas megsérült.

A vádirat szerint a vádlott – egy 37 éves férfi – 2018. augusztus 6-án, délután, gépkocsival közlekedett a IV. kerületben, a Megyeri úton a Fóti út irányába. Ezzel egy időben a Megyeri úton a vádlott előtt, vele azonos irányban közlekedett egy menetrend szerinti autóbusz. A buszon többen utaztak, közülük többen állva. A busz vezetője a Megyeri temető elnevezésű megállóban megállt, majd onnan úgy indult el, hogy rögtön a belső forgalmi sávba sorolt, miután úgy ítélte meg, hogy ezzel más járművet a közlekedésében nem akadályoz.

Az autóbusz mögött azonban a megengedett 50 km/h sebességet jóval meghaladó, mintegy 90 km/h sebességgel közlekedett a vádlott, akinek emiatt fékeznie kellett, a sebességét 65 km/h-ra csökkentette. A vádlott úgy vélte, hogy a busz vezetője közlekedett, illetve sorolt be elé szabálytalanul, ezért fény – és hangjelzéssel hívta fel erre a sofőr figyelmét.

A vádlott a közlekedési konfliktus miatti indulattól vezérelve, mintegy 75 km/h sebességre felgyorsulva az autóbuszt megelőzte, majd a megfelelő távolságot nem tartva, visszasorolt az autóbusz elé, és az autót szándékosan és indokolatlanul, erőteljesen lefékezte, ezáltal az autóbusz utasainak testi épségét közvetlen veszélynek tette ki. Az autóbusz vezetője az ütközést úgy próbálta elkerülni, hogy nyomban vészfékezett, megállni azonban a már így sem tudott, az autóbusz elejével a vádlotti gépkocsi hátuljának ütközött. Az ütközés következtében az autóbusz több utasa az ülésből előre esett, a buszon állók közül többen elestek. Volt, aki mellkas zúzódást, vérző hámsérüléseket, más utas pedig test szerte, zúzódásos sérüléseket szenvedett.

A szándékos veszélyhelyzet okozás miatt történt ütközés következtében az autóbuszban több mint 300 ezer forint, míg a gépkocsiban mintegy 1,5 millió forint anyagi kár keletkezett. A vádlottal szemben a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség közúti veszélyeztetés, valamint nagyobb, illetve kisebb kárt okozó rongálás miatt nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra. Az ügyészség a vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabására, és közügyektől-, illetve járművezetéstől eltiltásra tett indítványt a vádiratban. (Bízunk benne, hogy a járművezetéstől örökre eltiltják az elkövetőt. A -szerk- megj.)

The post Újabb büntetőfékezéses ügyben emelt vádat az ügyészség appeared first on .

Nagyon ijesztő a helyzet a Donyec-medencében – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Sajnálatunkra a (Donyec-medencei) demarkációs vonalnál nagyon ijesztő valóság alakult ki, az ukrán fegyveres erők nem egyes estekben, hanem esetek sokaságában követnek el provokációkat” – mondta. Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Oroszország “nem részese az Ukrajna belső konfliktusának”, és azt hangoztatta, hogy a fegyvernyugvásról a demarkációs vonalnál szemben álló feleknek – vagyis az ukrán kormány és a többségében oroszajkúak lakta szakadár területek erőinek – kellene megállapodniuk egymással.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. Kijev a “donyecki köztársaság” milíciáját tette felelőssé az incidensért, amit Donyeck visszautasított. A szakadárok szerint a katonák egy aknamező-ellenőrzés közben történt robbanás áldozataivá váltak. Oroszország az Ukrajnával közös határ közelében csapaterősítést hajtott végre.

Szergej Lavrov külügyminiszter csütörtökön egy televíziós nyilatkozatban megismételte Vlagyimir Putyin elnök korábbi figyelmeztetését, miszerint aki újabb háborút kíván indítani a Donyec-medencében, szétrombolja Ukrajnát. A Donyec-medencei konfliktus kiéleződése témája volt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő keddi, valamint Gennagyij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, védelmi miniszterhelyettes és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdai megbeszélésének.

Peszkov kilátásba helyezte, hogy Oroszország “pótlólagos intézkedéseket” tesz majd biztonságának szavatolása érdekében, ha a NATO megerősíti katonai jelenlétét Ukrajna körül.

 

The post Krokodilkönnyek: a Kreml szerint nagyon ijesztő a helyzet a Donyec-medencében appeared first on .