Biztonságpolitika

A korábban közölteknél súlyosabb bűncselekményekkel gyanúsítják a kórházi támadót, a Fővárosi Főügyészség indítványozta a férfi letartóztatásának meghosszabbítását további három hónappal – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: a nyomozó hatóság az eljárásban a gyanúsítottat folytatólagosan kihallgatta, és vele súlyosabb minősítést közölt.

Felidézte: a gyanú szerint a 37 éves külföldi férfi 2021. március 13-án a délutáni órákban egy VI. kerületi kórházban először egy betegtársát fojtogatni kezdte, és többször mellkason ütötte, támadásával csak a sértett segítségért kiáltása miatt érkező ápolók láttán hagyott fel. Ezután a szomszéd kórteremben, sebészeti ollókkal súlyosan bántalmazott egy védekezésre képtelen állapotban, altatásban lévő nőt. A sértett a bántalmazás következtében életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A gyanúsított ezek után az őt megfékezni próbáló egyik ápolónőre támadt, megkísérelte mellkas tájékon megszúrni, aki a szúrásokat egy maga elé tartott kukatetővel el tudta hárítani. A dühöngő gyanúsítottat a kórház biztonsági őreinek sikerült megfékeznie, ennek során egyikük a kezén szúrt, könnyű sérülést szenvedett. Az altatásban lévő, súlyosan bántalmazott nő az azonnal megkezdett orvosi beavatkozás ellenére, a támadást követő negyedik napon meghalt.

A férfit immár közfeladatot ellátó személy sérelmére, több ember sérelmére, és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérletével, valamint súlyos testi sértés bűntett kísérletével gyanúsítják – írta Ibolya, hozzátéve: a BRFK életvédelmi nyomozói a súlyosabb bűncselekmények megalapozott gyanúját a férfival közölték.

A főügyész emlékeztetett: a bíróság korábban elrendelte a külföldi férfi letartóztatását 2021. április 16.-ig az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben.

A Fővárosi Főügyészség szerint a bűncselekmény jellegére, a nyomozás állására és érdekeire, valamint a terhelt személyi körülményeire tekintettel, továbbra is szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedés fenntartása ugyancsak az IMEI-ben. A BRFK a bűncselekmény napján arról számolt be, hogy egy kínai állampolgárságú férfi az ügy gyanúsítottja.

The post Súlyosabb bűncselekményekkel gyanúsítják a kórházi gyilkost appeared first on .

Franciaország a gyógyszerészeti vállalatokat biztonsági készletfelhalmozásra kötelezi a jövőbeni hiányok elkerülésére – jelentette be a francia kormány.

Az állam a gyógyszerészeti vállaltokat kötelezni fogja arra, hogy biztonsági készletet halmozzanak fel minden olyan termékükből, amelyet a hazai piacra szánnak”- olvasható az egészségügyi tárca közleményében. Az intézkedésről, amelynek célja a hiányok elkerülése, rendeletben döntött március végén a kormány, s fél éven belül lép életbe.

A kormány termékenként különböző szintet határoz meg, attól függően, hogy az adott gyógyszer hiánya veszélybe sodorhatja-e a beteg életét. Amennyiben ilyen gyógyszerről van szó, a gyártóknak az előző évi forgalom két havi eladási szintjének megfelelő készletet kell felhalmoznia. Amennyiben ez kevés, a készletet négy havi eladási szintre lehet emelni. A hiány esetén a beteg életét nem veszélyeztető gyógyszerek esetében, a raktáron tartandó készlet egy heti eladási szint vagy egy hónap, ha a kormány úgy dönt.

“A felhalmozási kötelezettség bevezetésének célja a gyógyszerészeti termékek franciaországi ellátásának biztosítása, mindenekelőtt az olyan fontos terápiás jellegű gyógyszerek, mint az antibiotikumok, a rákellenes vagy a Parkinson-kór ellen használt termékek esetében” – írta a tárca.

“Jóllehet az intézkedést már a koronavírus-járvány előtt tervezte a kormány, a jelenlegi egészségügyi válság, amely megerősítette annak szükségességét, rávilágított a gyógyszerellátási lánc sérülékenységére, elsősorban az intenzív terápiás kezelésben” – olvasható a közleményben.

The post Franciaország a gyógyszerészeti vállalatokat biztonsági készletfelhalmozásra kötelezi appeared first on .

Irán bejelentette szombaton, hogy az atomprogramjáról szóló 2015-ös hathatalmi megállapodást szándékosan megsértve újabb, modernebb, ezáltal gyorsabb urándúsító centrifugákat helyezett üzembe, valamint hogy elkezdte a legújabb fejlesztésű centrifugájának gépészeti próbáját.

Maga Haszan Róháni elnök avatta fel ünnepélyesen a natanzi nukleáris komplexumban a 164 darab IR-6 jelű és a 30 IR-5 jelű centrifugából álló sort. Az eseményt közvetítő iráni állami tévé a centrifugákat nem mutatta, de az adásban nyilatkoztak mérnökök, akik megerősítették az üzembe helyezést. Szombaton volt Iránban a minden évben megtartott Nukleáris nap.

Néhány napja kezdődtek el Bécsben az Európai Unió vezetésével tárgyalások arról, hogy milyen feltételekkel csatlakozhat újra az Egyesült Államok a 2015-ös megállapodáshoz, és hogy miképpen lehet biztosítani annak teljes körű és hatékony végrehajtását az összes fél részéről. Az Egyesült Államok egyelőre csak közvetítő révén vesz rajtuk részt. Jelentések szerint kivétel nélkül minden fél konstruktívnak minősítette a fordulót annak végeztével, és a jövő héten folytatni kívánják a tárgyalásokat, magasabb szinten. Egy amerikai tisztségviselő azt mondta: “nagyon komoly” ajánlatokat tettek Iránnak, és viszonzásul komoly hozzáállást várnak el.

Az AFP hírügynökség értékelése szerint azonban az újabb centrifugák üzembe helyezése éppen ellentétes ezzel az amerikai elvárással.

Irán 2019 májusában kezdte el szándékosan és deklaráltan – az utóbbi hónapokban egyre gyorsabb ütemben – megsérteni a nukleáris megállapodást, miután a Donald Trump vezette Egyesült Államok 2018-ban kilépett a szerződésből azzal a váddal, hogy Irán már addig sem tartotta be azt. Trump egyúttal újra bevezetett Irán ellen olyan büntetőintézkedéseket, amelyeket a megállapodás 2015-ös megkötése után Washington feloldott.

A 2015-ös megállapodás csak a korábban használt, IR-1 jelű centrifugák alkalmazását engedélyezte Iránnak, amelyek lassabbak, mint ezek a modernebb változatok. Irán az IR-1 óta már számos újabb verziót fejlesztett ki.

A Nukleáris napon jelentette be szintén az állami tévé, hogy elkezdték a még gyorsabb, IR-9 jelű centrifuga gépészeti próbáit, miközben még az IR-8 jelű is fejlesztés alatt van. Az IR-9 már ötvenszer olyan gyorsan választja el az uránizotópokat, mint amire az IR-1 volt képes. IR-2-esből ezer darab üzemel már, IR-4-esből pedig 164.

Januárban Irán elkezdte húsz százalékos tisztaságúra dúsítani az uránt, amivel már csak egy technikai lépésre van attól, hogy fegyverminőségű uránt állítson elő, miközben Teherán váltig állítja, hogy nem célja atomfegyver kifejlesztése, polgári (tudományos) célból van szüksége a dúsított uránra. Izrael mindig meg volt győződve arról, hogy Irán atomfegyvert akar, és ezt azzal támasztja alá, hogy az atomtöltet hordozásához szükséges ballisztikus rakétáit is folyamatosan fejleszti Irán, valamint kutat egyéb, ehhez szükséges technológiák terén.

A húsz százalékosra dúsított iráni urán mennyisége immár eléri az 55 kilogrammot, miközben januárban még csak 17 kilogramm volt – írta az AP hírügynökség.

The post Irán gyorsítja nukleáris terveit appeared first on .

Több mint 16 ezer illegális bevándorlót irányítottak az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségéhez (CBP), valamint 598 bűnözőt tartóztattak le a texasi közbiztonsági minisztérium (DPS) katonái a határon kialakult válságos helyzet leküzdésére, március elején indított “Magányos Csillag hadművelet” során – jelentette be Greg Abbott, Texas állam republikánus kormányzója csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Abbott elmondta, hogy az akciót azért indították, hogy megakadályozzák a mexikói kartelleket és más bűnözőket, hogy embereket és kábítószert csempésszenek be a déli államba. A közzétett adatok szerint átlagosan naponta 21 embert tartóztattak le és több mint 570-et irányítottak ügynökséghez. A katonák csaknem 6,5 kilogramm kokaint, 23 lőfegyvert és majdnem egymillió dollár készpénzt foglaltak le a csempészektől, ezen kívül letartóztattak kilenc banda tagot, akik a csempészetében érintettek – tette hozzá a kormányzó.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy továbbra is illegális bevándorlók tömegei érkeznek az Egyesült Államok déli határához. Abbott ismételten bírálta Joe Biden amerikai elnök határpolitikáját, amely szerinte nem alkalmas a határ biztosítására. “Meghívót küldött az illegális bevándorlóknak és megnyitotta a vadászszezont az embercsempészek, a kábítószer-csempészek, a kartellek és a bandák számára” – fogalmazott a republikánus politikus.

“Ezek a bűnözők élősködnek a nőkön és gyermekeken, bántják és terrorizálják őket” – mondta a kormányzó. Abbott úgy fogalmazott: “Mivel a szövetségi kormány nem tesz lépéseket, hogy kezelje ezeket a veszélyeket, Texas állam mindent elkövet a határ védelme és a közösség biztonságának megőrzése érdekében.”

A kormányzó több konkrét példát is felsorolt a letartóztatások közül. Elmondása szerint egy rajtaütés során a Rio Grande-völgyben a DPS katonái négy illegális bevándorlót és egy bandatagot találtak, akit – mint később kiderült – két 13 év alatti gyermek megerőszakolása miatt köröztek a rendőrök.

Abbott megemlített egy március 16-i esetet is, amely országszerte nagy felháborodást váltott ki. A mexikói csempészek súlyosan bántalmaztak egy nőt, eltörték a lábát, majd a hat hónapos gyermekét egy tutajról a Rio Grande folyóba dobták. A texasi DPS és a határőrség speciális csoportja azonban megmentette a kislány életét. A kormányzó szerint a csempészek “nem véletlenül követték el ezt a bűntettet, ugyanis amíg a bűnüldöző szervek a gyermek megmentésére összpontosítanak, addig megnyílik a kapu a kábítószer-csempészek és a kartellek előtt, hogy más bűncselekményeket kövessenek el.”

Az amerikai belbiztonsági miniszter szerdán elítélte az Egyesült Államokba irányuló embercsempészési kísérleteket. “Az az embertelen módszer, ahogyan a csempészek bántalmazzák a gyermekeket, miközben profitálnak a szülők kétségbeeséséből, az bűntény és erkölcsileg elítélendő” – mondta Alejandro Mayorkas. A tárcavezető szerint a gyermekek “különösen kiszolgáltatottak”.

Szakértők szerint Biden hivatalba lépése óta több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai bevándorlókat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Februárban az elnök hatályon kívül helyezte elődje, Donald Trump “Maradj Mexikóban” nevű intézkedését, amely ez idáig arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a kérelmüket.

Biden ezen kívül leállította – a Trump által prioritásnak tartott – mexikói határfal építését is. A demokrata elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, melynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba.

A Biden-kabinet úgy döntött, hogy a kísérő nélküli fiatalokat nem küldik vissza a határról. Őket – az Egyesült Államokba való belépésük előtt – a határvédelmi ügynökség által létrehozott központokban helyezik el. Azonban ezek a létesítmények gyorsan elérték a kapacitásuk csúcsát, és az adminisztráció nem volt képes olyan ütemben új központokat nyitni, amilyen létszámban a bevándorlók érkeznek a dél-nyugati határra.

A kritikus határhelyzet kialakulása után Biden elnök és más amerikai tisztviselők is többször felszólították a bevándorlókat, hogy tartózkodjanak az Egyesült Államok határának illegális átlépésétől. Ennek ellenére az illegális átlépések száma folyamatosan nő. A CBP adatai szerint 2020 októbere és 2021 januárja között 296 259 bevándorlót vettek őrizetbe. Ez 79,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

The post Egy hónap alatt 598 bűnözőt tartóztattak le a texasi határon appeared first on .

Huszonnégy év börtönbüntetésre ítélte pénteken a párizsi különleges esküdtszék egy 2016 márciusában meghiúsított terrortámadás három vádlottját.

Az öt bíróból álló testület hét óráig tartó ítélethozatal után Réda Kriket-re, Anis Bahrira és Abderrahmane Ameuroudra egyforma büntetést szabott ki azért a merénylettervért, amely a vád szerint “véresnek ígérkezett”. A terrorellenes országos ügyészség egyébként mindhárom vádlott ellen életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte.

Két nappal a brüsszeli merényletek után, 2016. március 24-én a rendőrség a fővádlott, Kriket álnéven bérelt lakásában, Párizs egyik északi elővárosában, Argenteuilben, fegyvereket és robbanóeszközöket, valamint alapvető háztartási anyagokból előállítható TATP-t foglalt le. Ezt a robbanóanyagot használják az Iszlám Állam dzsihadistái a merényletekhez.

Az ügyészég azzal gyanúsította meg a három vádlottat, akik dzsihadista eszméket vallanak, hogy egy terrorista hálózat nevében akartak lecsapni Franciaországban, ők azonban ezt a perben végig tagadták. “Nem állt szándékomban merényletet végrehajtani, sem segíteni egy merényletben” – mondta az utolsó szó jogán Kriket pénteken. “Rablási szándékaim voltak” – tette hozzá. A vádhatóság szerint a gyanúsítottak merényletterve a 2015-ben és 2016-ban Nyugat-Európát sújtó dzsihadista merénysorozatba illeszkedett.

Az ügyész szerint a meghiúsított párizsi merénylet előkészületei 2015 januárban Szíriában kezdődtek, amikor valószínűsíthetően Kriket és Bahri ott járt, ők azonban ezt is vitatták. Az ügyben március 8-én négy másik gyanúsítottat is bíróság elé állítottak, akikről azt feltételezték, hogy logisztikai segítséget nyújtottak a fő vádlottaknak. Közülük kettőt az esküdtszék felmentett és szabadon engedett, egy férfit nyolc, egy másikat viszont 12 év börtönbüntetésre ítéltek.

The post Huszonnégy év börtönbüntetést kaptak egy Franciaországban 2016-ban meghiúsított terrortámadás vádlottjai appeared first on .

Az illetékes kerületi ügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki számos pornográf jellegű felvételt tartott nevelt lányáról, amelyeket még évekkel korábban, az általa titokban felszerelt kamerák rögzítettek a közös otthonukban – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Azt írták, hogy a vádirat szerint a vádlott 2011-ben a feleségével és az akkor 16 éves nevelt lányával élt együtt a közös budapesti otthonukban. A férfi ebben az időben, a felesége és nevelt lánya tudta és beleegyezése nélkül, kisméretű, szabad szemmel nehezen felfedezhető kamerákat szerelt fel a ház több helyiségében részben biztonsági okból, részben pedig azért, hogy megfigyelje a házban történteket.

A kamerák több olyan pornográf jellegű felvételt is rögzítettek, amelyeken a vádlott akkor még 18. életévét be nem töltött nevelt lánya volt látható. A vádlott a vád szerint ezeket a felvételeket – 97 kamerafelvételt – egy számítógépes program használatával megvágta, majd az így keletkező videofájlokat külön adathordozón rögzítette.

Az illetékes kerületi ügyészség a beszerzett bizonyítékok alapján megállapította, hogy gyermekpornográfia – felvételek tartásával elkövetett – alapeseti bűntette megvalósult, ezért a férfival szemben vádiratot nyújtott be a bíróságra.

A kerületi ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a férfival szemben büntetővégzéssel börtönbüntetést szabjon ki, amelynek végrehajtását próbaidőre függessze fel. Emellett indítványt tett arra is – a Kúria idén márciusi határozatának is megfelelően -, hogy a bíróság a gyermekpornográf felvételek tartásával vádolt férfit végleges hatállyal tiltsa el minden olyan foglalkozástól, amelynek gyakorlása során 18. életévét be nem töltött személlyel hatalmi vagy befolyási viszonyba kerülhet.

A vádról a Pesti Központi Kerületi Bíróság fog dönteni – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek egy budapesti férfi ellen, aki a nevelt lányáról készített pornográf felvételeket appeared first on .

Népegészségügyi válságnak és járványnak nevezte az Egyesült Államokban egyre gyakoribbá váló fegyveres erőszakot Joe Biden amerikai elnök csütörtökön, a Fehér Ház Rózsakertjében, ahol a fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket jelentette be.

Az elnök Kamala Harris alelnök és Merrick Garland igazságügyi miniszter társaságában, a fegyveres erőszak által érintett személyek és családtagjaik előtt úgy fogalmazott: “az elnökként rendelkezésemre álló összes erőforrást felhasználom az amerikai nép biztonságának megőrzése érdekében és a fegyveres erőszak ellen.”

Biden bejelentette például, hogy utasította az Igazságügyi Minisztériumot: dolgozzanak ki új szabályokat az úgynevezett szellemfegyverekre. Ezeket a kézzel összeállítható, sorozatszámmal nem rendelkező fegyvereket ugyanis nehéz nyomon követni. Ezen kívül az elnök jogi lehetőséget biztosítana az államok számára, hogy elvegyék a fegyvert azoktól a személyektől, akiket veszélyesnek ítélnek meg. Biden változtatna a stabilizátorral ellátott módosított pisztolyok besorolásán is, hogy azok a lőfegyvertörvény hatálya alá kerüljenek, valamint anyagi támogatást biztosítana az erőszakra hajlamos közösségek körében indított megelőző programok számára.

“A javaslataim közül egyik sem sérti a második alkotmánykiegészítést” – mondta Biden, arra utalva, hogy a változtatások kritikusai gyakran azt hozzák fel érvként, hogy a tervezett döntések a szabad fegyvertartás alkotmányban rögzített jogának csorbulását okozhatják.

A fegyvertartás szigorítása azután került újra előtérbe az Egyesült Államokban, hogy a múlt hónapban két olyan súlyos támadás is történt, amelynek során az elkövetők lőfegyvereket használtak. Március közepén tíz embert mészároltak le egy élelmiszerüzletben a Colorado állambeli Boulderben, majd egy hét múlva egy fegyveres nyolc embert gyilkolt meg a Georgia állambeli Atlantában. “Minden nap 360 embert lőnek le az országban és közülük 106-an meghalnak. ” – szögezte le Biden.

Az elnök kifejtette: egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy megszüntessék azt a jogi helyzetet, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államokban a fegyvergyártó cégek nem vonhatók felelősségre. “Az egyetlen iparág Amerikában, egymilliárd dolláros iparág, amelyet nem lehet beperelni” – mondta az elnök, aki szerint a kongresszusnak mindenképpen lépnie kell ebben az ügyben.

Biden azt is bejelentette, hogy David Chipmant, a fegyvervásárlás-, és tartás korlátozásának támogatóját fogja kinevezni az Egyesült Államok Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyag-ügyi Irodájának (ATF) vezetésére. Chipman korábban 25 évig dolgozott ATF-munkatársként.

The post A fegyvertartás szigorításával kapcsolatos intézkedéseket jelentett be Biden appeared first on .

Nyolcadik éve folyamatos csökkenés figyelhető meg a szabadságvesztéssel sújtottak arányát illetően az Európa Tanács tagországaiban, az előző év adataihoz viszonyítva tavaly 1,7 százalékkal kevesebb, százezer lakosra vetítve 106,1-ről 104,3-ra mérséklődött a börtönbüntetések aránya Európában – derült ki az Európa Tanács 2020-as adatokat rögzítő, büntetés-végrehajtási statisztikájából.

A strasbourgi székhelyű, 47 tagországot számláló Európa Tanács jelentése szerint a bebörtönzési ráta 2013 óta folyamatosan csökken, akkor százezer lakosra 131 rab jutott, a visszaesés nyolc év alatt húsz százalékos.

A tanulmány szerint a csökkenés részben a hagyományosnak számító bűncselekmények, például a lopások és a rablások számának visszaesését tükrözi, az adatokat ugyanakkor nem egészíti ki a kibertérben elkövetett bűncselekmények száma. A számítógépes csalások és bűncselekmények esetében ugyanis kevesebb alkalommal születik elmarasztaló ítélet, mivel az elkövetők gyakran az adott ország területén kívül tartózkodnak, megnehezítve ezzel a felderítést és a szankcionálást.

Az Európa Tanács jelentése kiemelte, hogy a legmagasabb bebörtönzési arányt tavaly Törökország esetében jegyezték fel, ahol 100 ezer lakosra 357 fogvatartott jutott. Törökországot Oroszország (356), majd Georgia (264), Litvánia (220), Azerbajdzsán (209), Csehország (197), Lengyelország (195), Szlovákia (193) és Észtország (184) követte. A 300 ezer főnél kevesebb lakosú országokat nem számítva a legalacsonyabb fogva tartási arány tavaly Izlandon (45), Finnországban (50), Hollandiában (59) és Norvégiában (59) volt.

A dokumentum szerint 2020-ban első alkalommal összesítették az elítélt anyával együtt a büntetés-végrehajtási intézetekben élő gyermekek számát. A statisztikába tavaly 1608 ilyen gyermek került az erről adatokat szolgáltató 37 országból. Becslések szerint Európában több mint 2 millió olyan gyermek él, akiknek legalább az egyik szülője börtönben van – tették hozzá.

Mint közölték, a börtönök túlzsúfoltságát tekintve az előző évek mutatója viszonylag stabil maradt. A tagállamoktól kapott adatok szerint a börtönök 100 rendelkezésre álló helyéből átlagosan 90,3-at elfoglaltak, szemben a 2019-ben 100 helyre jutó 89,5-tel. Tizennégy tagország ugyanakkor a börtönök súlyos mértékű túlzsúfoltságát jelentette. Ezek között volt Törökország, ahol 100 rendelkezésre álló helyre 127 fogvatartott jutott. Törökországot Olaszország (120), Belgium (117), Ciprus (116), Franciaország (116), Magyarország (113), Románia (113), Görögország (109), Szlovénia (109) és Szerbia (107) követte.

A jelentés kitért arra is, hogy a fogvatartottak legtöbbjét, 17,7 százalékát kábítószerrel való visszaélés miatt ítélték el. Tíz fogvatartottból négy erőszakos bűncselekményekért – gyilkosság, nemi erőszak és egyéb szexuális bűncselekmények miatt – került börtönbe. Mintegy 100 fogvatartott közül csaknem 3-at közúti közlekedési jogsértések miatt zártak be.

Az előző évekhez képest tavaly emelkedett, 30 524 volt a terrorcselekmények miatt elítéltek száma. Többségüket Törökországban (29 827), Franciaországban (292) és Spanyolországban (209) zárták börtönbe.

A jelentésből Magyarországgal összefüggésben pontos adatok közlése nélkül kiderült továbbá az is, hogy a fogvatartottak aránya egy ítéletvégrehajtási intézetben dolgozó alkalmazottra vonatkoztatva magas, a bebörtönzöttek között kiemelkedő számban vannak a nők, sok az 50 évesnél idősebb elítélt, ugyanakkor a külföldi fogvatartottak száma az Európa Tanács tagországainak adataihoz képest alacsony. Az elítéltek legtöbbje, 20,6 százaléka lopás, 9,4 százalékuk gyilkosság, illetve 6,7 százalékuk kábítószerrel való visszaélés miatt került börtönbe Magyarországon.

The post Továbbra is mérséklődik a börtönnel büntetettek aránya Európában appeared first on .

Felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott az ügyészség egy férfi ellen, aki az eljegyzésük ünneplésekor bántalmazta a menyasszonyát – tájékoztatta a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írták: a 32 éves vádlott és a sértett élettársi kapcsolatban élt. A férfi 2020 októberében megkérte a párja kezét, és miután a nő igent mondott, úgy döntöttek, hogy az örömteli hírt a rokonokkal együtt ünneplik meg. A mulatozáson a jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztó jegyespár összeszólalkozott, és a vita hevében a vőlegény többször arcon ütötte menyasszonyát, aki elesett. A férfi ezután megrugdosta, súlyos sérüléseket, köztük orrcsonttörést okozva. Az eset után a nő visszaköltözött a családjához, de később a pár kibékült, a sértett megbocsátott a férfinak.

The post érthetetlen: megrugdosta az eljegyzésen, mégis kibékült a brutális vőlegénnyel appeared first on .

Izrael nem ismeri el a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) illetékességét az 1967-ben elfoglalt palesztin területeken történt esetleges háborús bűnök kivizsgálására – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

Jeruzsálemnek péntekig kell választ adnia az ICC főügyészének, Fatou Bensoudának a március elején Izraelnek küldött levelére, amelyben bejelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indít a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények ügyében.

Izrael válaszában nem fogja elismerni az ICC illetékességét a 2014-es Erős szikla hadművelet során elkövetett, a gázai határ mentén 2018-ban folyt összecsapások, valamint a ciszjordániai építkezések miatti esetleges háborús bűnök ügyében – döntötték el a Hágának adott válasz megfogalmazására összehívott csütörtöki tanácskozáson Jeruzsálemben.

A hágai bíróságnak nincs hatásköre megvizsgálni az ország cselekedeteit, és Izrael nem fog együttműködni a nyomozásban, határozták el a megbeszélésen részt vevő izraeli vezetők, köztük Benjámin Netanjahu kormányfő, Beni Ganz védelmi miniszter, Joáv Galant oktatási miniszter, Juvál Steinic energiaügyi miniszter, Aviháj Mandelblit főügyész, Meir Ben-Sabbat, a nemzetbiztonsági tanács elnöke és más meghívottak.

Az izraeli álláspont azon alapul, hogy az ICC saját szabályai szerint a tagállamait érintő kérdésekben dönt, és nem avatkozik be olyan országok ügyeibe, amelyek igazságszolgáltatása maga is képes igazságos eljárást lefolytatni emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Izrael rámutatott saját független igazságszolgáltatására, amely képes bíróság elé állítani az esetleges háborús bűncselekményeket elkövető katonákat. Emellett Izrael nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

Ezen túlmenően, bár a Palesztin Hatóság (PH) aláírta a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát (az úgynevezett római statútumot), de az izraeli jogi vélemény szerint a Palesztin Hatóság nem állam, s ezért jogszerűen nem lehet a bíróság tagja. Előzőleg az vezetett a nyomozás megindításához, hogy a PH panaszt nyújtott be Izrael ellen. Jeruzsálem érvelését nyolc tagállam, Németország, Csehország, Magyarország, Brazília, Uganda, Ausztria, Ausztrália és Kanada elfogadta.

Amennyiben Izrael válaszában azt vállalná, hogy önmaga, saját hatáskörben kivizsgálja a kérdéses incidenseket, ezzel egyrészt kivonná az ügyeket a hágai nyomozások alól, másrészt viszont elismerné az ICC illetékességét, és félévente jelentést kellene tennie saját vizsgálatainak állásáról. A háborús bűncselekményekkel vádolható, kiszolgáltatott vezető tisztségviselők között van Netanjahu mellett Beni Ganz is, aki 2014-ben az izraeli hadsereg vezérkari főnöke volt, valamint több száz, jelenlegi vagy nyugállományba vonult izraeli katonatiszt.

Jeruzsálem általában nem működik együtt az ICC-vel, így nem volt világos, hogy a kormány egyáltalán válaszol-e a Hágából küldött levélre.

The post Izrael nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét a palesztin területeken történt esetleges háborús bűnök kivizsgálására appeared first on .

Kettős házasság miatt indult eljárás egy magyar nő ellen, aki 2015-ben Írországban, majd három év múlva Magyarországon is férjhez ment – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője.

Schmidt Gábor tájékoztatása szerint a nő 2015 szeptemberében Írországban kötött házasságot egy pakisztáni férfivel. Egy évvel később visszaköltözött Magyarországra, a házasságot viszont nem bontották fel.

Később, 2021 januárjában az írországi férj jogi képviselőjének kérelmére Magyarországon is anyakönyvezték az írországi frigyet. Így derült ki, hogy a nő a korábbi házasság felbontása nélkül 2018 júliusában egy Kecskemét környéki községben ismét házasságot kötött, ezúttal egy magyar férfival.

A büntetlen előéletű nővel szemben az ügyészség próbaidőre felfüggesztette az eljárást, mivel a nő beismerte a bűncselekmény elkövetését. A második házasságkötés érvénytelenítéséhez pedig az ügyészség keresetet nyújtott be az illetékes bírósághoz.

The post Bigámia miatt indult eljárás egy magyar nő ellen appeared first on .

Peking neheztelését fejezte ki amiatt, hogy London politikai menedékjogot adott Nathan Law hongkongi ellenzéki aktivistának, aki tavaly júniusban szökött az Egyesült Királyságba, miután Hongkongban illegális gyülekezésben való részvétel miatt citálták bíróság elé.

A 27 éves Law, aki korábban a hongkongi törvényhozás tagja volt, egy Twitter-bejegyzésben adta hírül, hogy a brit belügyminisztérium értesítette a menedékkérelmének elfogadásáról, miután négy hónapon át több elbeszélgetésen kellett részt vennie az ügyben. “A tény, hogy a nemzetbiztonsági törvény alapján elfogatási parancsot adtak ki ellenem azt mutatja, hogy súlyos politikai üldöztetésnek vagyok kitéve, és nem valószínű, hogy kockázatmentesen visszatérhetnék Hongkongba” – írta a bejegyzésében.

Dominic Raab brit külügyminiszter szintén egy Twitter-bejegyzésben megerősítette a hírt. London ráadásul csütörtökön 43 millió fontot ajánlott fel arra, hogy segítse az áttelepülő hongkongiakat munkát és szálláshelyet találni, valamint oktatásban részesülni.

Csao Li-Csien kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatón az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre elmondta: Kína határozottan ellenzi, hogy bármely ország, szervezet vagy egyén bármilyen formában is “bűnözőket” vegyen védelmébe. Súlyos beavatkozást jelentene a hongkongi igazságszolgáltatásba, továbbá megsértené a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit, ha az Egyesült Királyság nyílt támogatást biztosít Hongkong függetlenségét propagáló aktivistáknak, valamint menedéket nyújt “körözött bűnözők” számára – fogalmazott.

Peking a Hongkongon 2019-ben végigsöprő tüntetéshullámra válaszul tavaly júniusban egy új nemzetbiztonsági törvényt léptetett életbe a különleges státuszú városban. A jogszabály egyebek mellett tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. Több ország mellett az Egyesült Királyság is azzal vádolja a kínai központi vezetést, hogy intézkedéseivel csorbítja a Hongkongnak ígért szabadságjogokat, amelyeket az “egy ország, két rendszer” elve alapján ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.

The post Peking sérelmezi, hogy London politikai menedékjogot adott egy hongkongi ellenzéki aktivistának appeared first on .

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és testi sértés vétségének kísérlete miatt jogerősen öt hónap börtönbüntetésre ítélte szerdán a Nyíregyházi Járásbíróság azt az ukrán férfit, aki idén februárban a Nyíregyháza és Füzesabony között közlekedő személyvonaton rátámadt a jegyvizsgálóra és a mozdonyvezetőre, majd egy utast is megütött.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője azt közölte, az ítéleti tényállás szerint a vádlottnak Nyírtelekig volt érvényes menetjegye, a jegyvizsgáló ezért jelezte számára, hogy a következő megállónál le kell szállnia. A férfi a görögszállási állomáson ugyan leszállt a szerelvényről, de visszaugrott az első kocsiba, és a jegyvizsgáló ismételt kérésére sem volt hajlandó elhagyni a vonatot.

A jegyvizsgáló a mozdonyvezetővel közösen próbálta meg rávenni a férfit a leszállásra, de ő ököllel arcon ütötte a mozdonyvezetőt, majd hasba ütött egy közelben álló utast is. A támadó ezután követte a szakaszkocsi hátsó részébe menekülő kalauznőt, aki maga után lezárta a kocsi ajtaját, de a férfi könyökével betörte az ajtó üvegét.

A bántalmazás következtében a mozdonyvezető és az utas könnyebben megsérült, a támadót a következő állomáson fogták el a rendőrök – ismertette a szóvivő. A szóvivő hozzátette, a távmeghallgatás útján megtartott bírósági tárgyaláson a vádlott beismerte és megbánta tettét.

The post Börtönbüntetésre ítélték a vasutasokra támadó ukrán férfit appeared first on .

Oroszország felkészült a legrosszabb forgatókönyvekre az Egyesült Államokkal fennálló viszonyában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov szerint Moszkvát Washington politikájának “agresszivitása” és “kiszámíthatatlansága” kényszerítette rá az állandóan “mobilizált állapotra”. A szóvivő azokra az értesülésekre reagált, amelyek szerint újabb amerikai szankciók vannak előkészületben Oroszország ellen.

A Nur-Szultanban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország válaszolni fog újabb amerikai büntetőintézkedések bevezetése esetén, és reagálni fog az Egyesült Államok minden barátságtalan lépésére. Lavrov azt mondta, nem tartja meggyőzőnek az amerikai diplomáciai tárca részéről elhangzott kijelentéseket, amelyek szerint Washington érdekelt a stabil kétoldalú kapcsolatokban, és konkrét tetteket sürgetett ennek bizonyítására.

A miniszter “zsákutcába vezetőnek” és “ostobának” minősítette Washington Moszkva elleni szankciópolitikáját.

“Bennünket ezek a lépések csak arról győznek meg, hogy csupán önmagunkra támaszkodhatunk, mert sem az Egyesült Államok, sem a szövetségesei nem megbízható partnerek, és az állam életképessége szempontjából kulcsfontosságú területeken nem bízhatjuk magunkat a hangulatukra és arra, hogy aznap melyik lábbal keltek fel” – fogalmazott Lavrov.

Peszkov azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin Washington ellenséges megnyilvánulásai ellenére is kész a jó viszonyt kiépíteni az Egyesült Államokkal minimum azokon a területeken, ahol ez előnyös Oroszország számára. Megismételte Putyin korábbi kijelentését, miszerint Moszkva éppen olyan messzire hajlandó elmenni a kapcsolatok javítása érdekében, mint Washington.

A szóvivő hangoztatta, hogy Oroszország sosem volt híve a kétoldalú kapcsolatok lerontásának, és senki számára sem jelentett fenyegetést.

“De természetesen soha és senkinek, beleértve az Egyesült Államokat, nem fogjuk megengedni, hogy fenyegessen bennünket, hogy diktáljon nekünk, és elnyomja az érdekeinket” – jelentette ki. Azzal vádolta meg a hivatalos amerikai politikát, hogy eltanácsolja az amerikai üzletembereket és tudósokat az Oroszországgal való együttműködésétől.

Peszkov a belügyekbe való beavatkozásnak nevezte azt az amerikai kormányzati elképzelést, miszerint Washington különmegbízottat nevezzen ki arra, hogy az épülő, Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat-2 földgázvezeték ügyével foglalkozzon, amelynek, mint mondta, “semmi köze az Egyesült Államokhoz, és amely eleve egy másik földrészen helyezkedik el”.

A Politico amerikai lap szerint a különmegbízott feladata az lenne, hogy rávegye a több mint 95 százalékban elkészült projektben részt vevő nyugati partnereket a csővezeték feladására.

Lavrov az elképzeléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a jelek szerint munkatársak szabadultak fel, miután az Egyesült Államok felmondta a Nyitott Égbolt-egyezményt. Meglátása szerint a leendő amerikai különmegbízott utazgatni és fenyegetőzni fog majd, ami már nem ágyúnaszád- hanem új szankcióseszköz-diplomáciának nevezhető.

The post Moszkva felkészült a legrosszabb forgatókönyvekre az orosz-amerikai viszonyban appeared first on .

Az Open Doors, amerikai székhelyű keresztény emberi jogi szervezet 2020-as tanulmánya szerint körülbelül 340 millió keresztényt üldöznek világszerte. A súlyos üldöztetésnek kitett keresztények száma 245 millióról 260 millióra nőtt a világ különböző országaiban. Ez körülbelül azt jelenti, hogy minden nyolcadik embert vallási diszkrimináció ért.

Az elmúlt évben 13 keresztényt öltek meg szinte naponta, ez az érték 60%-kal több, mint a megelőző években. Hetente 182 épületet támadtak meg és havonta 309 ember került börtönbe a hite miatt.  A tanulmány 12 országot sorol fel, ami a keresztények számára a legveszélyesebb ország, a listán az első öt helyen lévő ország: Észak – Korea, Afganisztán, Szomália, Líbia és Pakisztán, a sorrend 2019-óta nem változott. A listán felsorolt országokon kívül még a világ számos országában (Mexikóban, Indiában) körülbelül 50 millió keresztény minden napjai folyamatos üldözésnek vannak kitéve.

A keresztények helyzete évről évre folyamatosan rosszabbra fordult, és a COVID járvány miatt csak súlyosabbá és kilátástalanabbá vált a helyzetük. Főképp az ázsiai országokban élő keresztények voltak érintettek, például Indiában, Mianmarban és Bangladesben gyakran a keresztények kaptak utolsóként élelmiszert és egészségügyi segélyt. Azonban Földünk egyik leginkább érintett kontinense ebből a szempontból Afrika. Az afrikai Szomáliában, Ugandában és Burkina Faso-ban a keresztényeket okolták a koronavírus terjedésért, Etiópiában a keresztények nagyrésze teljesen kimaradt a segélyekből.

Afrika 30,2 millió km2 területű kontinens, ami a bolygónk felszínének nagyjából 6%-át teszi ki. Az ENSZ adatai szerint a lakosság száma meghaladja az 1,1 milliárd főt. Afrika etnikai, nyelvi, vallási esetben is igen sokszínű ország. Vallási tekintetben a fő választóvonal Sierra Leone- Szomália-tengely mentén található, ettől a vonaltól északra a muzulmán vallás, délre a kereszténység a meghatározó. Ezen a területen él a világ muzulmán lakosságának több mint fele, a kereszténynek megközelítőleg negyede. Egyes tanulmányok, becslések szerint 37-41%-a keresztény. A két fő vallás mellett számos törzsi vallás is megjelent Madagaszkáron, Togóban, Tanzániában. A kereszténységet Afrikában a világ leggyorsabban növekvő egyházaként tartják számon: 1950 óta a katolikusok száma mintegy 180 millióra nőtt. Az észak-afrikai régiót tekintve Egyiptomban található a legnagyobb keresztény közösség: körülbelül a hívők száma eléri a 4 millió főt, emellett hozzávetőlegesen ugyanennyi hívővel rendelkezik Csád is. Szudánban és Etirteában is a keresztény vallást gyakorolják leginkább, előbbiben 1,8 milliós, utóbbiban 3,3 milliós a hívők közössége. A közel-keleti keresztények száma leginkább Libanonban és Szíriában meghatározó, létszámuk körülbelül 1,6 és 1 millió főre tehető.

A drasztikus növekedésnek azonban hátránya is akadt: a leginkább érintett ország a kontinensen Nigéria, amely a kontinens északi területe mellett harminc éve már a keresztények és a muszlimok közötti összecsapások helyszínévé vált. Nagy szerepe van Jos városának, amely a keresztény területek déli részén, a muszlim területek északi határvonalán fekszik. 2001 óta az összecsapásokban nagy számban esnek áldozatul keresztények, több mint 1000 hívő vesztette életét. A nigériai vallási összecsapásoknak számos oka van, sokszor szorosan kapcsolódnak az etnikai feszültségekhez és a vagyoni különbségekhez. Pozitívumnak tekinthetjük, hogy az előző években csökkent a templomok és az egyházi intézmények elleni támadások esete is. Viszont a nigériai keresztényüldözés mellett a Boko Haram is folyamatosan terrorizálja a lakosságot. A terrorista csoport megjelenése óta körülbelül 320 ezer keresztény vesztette életét, nőket és gyermekeket raboltak el és térítettek át erőszakosan muzulmán hitre.

Szomáliában szinte ellehetetlenítették a keresztény vallás gyakorlását. Az iszlámot a szomáliai identitástudat kulcsfontosságú részének tekintik, ezért, ha egy szomáliai fontolgatja a keresztény hitre való áttérést, annak komoly következményei is lehetnek: a családjuk vagy közösségük tagjai zaklatni fogják, megfélemlítik vagy akár megöletik őt. A nőket megerőszakolhatják vagy erőszakosan házasságra kényszeríthetik. A keresztényeket veszélyezteti az al–Shabab is, egy erőszakos csoport, amely az élet minden területének szabályozásának alapjaként a sharíát tekinti. Az utóbbi években a helyzet még rosszabbá vált, ugyanis minden muszlim háttérrel rendelkező keresztény nagy veszélynek van kitéve.

Afrika egyik legkisebb területű országában, Eritreában a legkeményebb üldöztetésnek vannak kitéve a keresztény hívők, mind a kormány, mind az eritreai ortodox egyház részéről. Kormányzati biztonsági erők figyelik folyamatosan a telefonhívásokat, megvizsgálják a tevékenységeket és számtalan razziát tartanak keresztények ellen, lefoglalják a keresztények vagyonait és rendszeresen házkutatást is végeznek. Eritreában a leginkább kiszolgáltatottabbak a protestánsok és az eritreai ortodox egyháztól eltérő felekezetek keresztényei. A muszlim hátterű keresztények szintén nagyon kiszolgáltatottak. 2021. márciusában rengeteg keresztény tartóztattak le az ország számos városában: március 16-án 21 keresztényt Asmarában, Eritrea fővárosában, Assab délkeleti városában pedig nyolc hívőt (hét nőt és egy férfit).

Több keresztény szenved a hitéért, mint a történelem bármely más időszakában. Hívők milliói élnek olyan helyeken, ahol elnyomják, bebörtönzik, megkülönböztetik őket, csupán azért, mert más Istenben hisznek. Különösen súlyossá vált a helyzet azokban az országokban, ahol a terrorszervezetek gyenge államhatalommal találkoznak, és képtelenek biztosítani a lakosság számára a biztonságot. Manapság számos olyan ország ismert, ahol a vallásüldözés nemcsak, hogy megtűrt, hanem igen nagy támogatást is élvez.

Címlapkép: Keresztény zarándokhely Etiópiában. Lalibela, 2019. október 22.
2019. október 2-i kép zarándokokról az észak-etiópiai Lalibela Szűz Mária-templománál. A templom, helyi nevén Bet Maryam egyike Lalibela tizenegy, többségükben vörös bazaltlávából kifaragott sziklatemplomának, és feltételezhetően mind közül a legrégebbi. Lalibela az etióp ortodox egyház máig fontos zarándokhelye a kelet-afrikai országban, ahol a 4. század közepén vált államvallássá a kereszténység, és a lakosság közel kétharmada ma is keresztény hitű.
(Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

A Az afrikai keresztények sorsa bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Donyec-medencei demarkációs vonalnál elkövetett provokációkkal vádolta meg az ukrán hadsereget Angela Merkellel folytatott telefonbeszélgetése során Vlagyimir Putyin.

A Kreml által kiadott tájékoztatás szerint a két vezető aggodalmát fejezte ki a Donyec-medencében kialakult feszültség fokozódása miatt. Hangsúlyt kapott, hogy az ukrán félnek a korábban vállalt kötelezettségeinek megfelelően közvetlen párbeszédet kell kezdenie Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint jogi formába kell foglalni a Donyec-medence különleges státusát.

A konfliktusban szembenálló feleket visszafogottságra és az alternatíva nélküli 2015-ös minszki megállapodás végrehajtásáról szóló tárgyalások felélénkítésére szólították fel. Putyin és Merkel kifejezte készségét Moszkva és Berlin erőfeszítéseinek további szoros koordinációjára a külügyminisztériumok és a vezetők politikai tanácsadói, továbbá a “normandiai négyek” formátum keretei között.

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax csütörtöki moszkvai közös rendezvényén kijelentette: egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében.

A tisztségviselő mindemellett úgy vélekedett, hogy Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint pr-tevékenység. “Zelenszkij csapata elhatározta, hogy +Katonai fenyegetés+ címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot” – fogalmazott a tisztségviselő.

Kozak úgy vélekedett, hogy az ukrán elnököt az Egyesült Államok készteti a konfliktus elmélyítésére. Meglátása szerint Zelenszkij csütörtöki Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő ugyanakkor az ukrán vezetést a gyufával játszó gyerekekhez hasonlította. Kozak arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a konfliktus méretének függvényében kénytelen lesz állampolgárai védelmére kelni a Donyec-medencében.

“Ma minden attól függ, hogy milyen léptékű lesz a tűzvész. Ha ott, ahogy az elnökünk mondja, Srebrenica lesz, nekünk a jelek szerint a védelmükre kell kelnünk” – hangoztatta.

Kozak azt mondta, a konfliktust egy éven belül rendezni lehetne, ha az összes fél teljesítené vállalt kötelezettségeit. Sürgette a rendezési tárgyalások nyilvánossá tételét. Emlékeztetett rá, hogy korábban már javaslatot tett az eszmecsere online közvetítésére. Kozak szerint a titkosításhoz az ukrán fél ragaszkodik, mert szerinte ez lehetőséget biztosít számára az ukrán közvélemény dezinformálására.

“Ha nem tesszük nyitottá a tárgyalásokat, sohasem fogunk megegyezni” – nyilatkozott a Kreml apparátusának helyettes vezetője.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amelyért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.

Az orosz déli katonai körzet sajtószolgálata közölte, hogy hadgyakorlat keretében 10 tengerészdeszantos és tüzérségi hajó megkezdte az átkelést a Kaszpi-tengerről a Fekete-tengerre.

The post Putyin ukrán provokációkról számolt be Merkelnek appeared first on .

Vissza kell fordítani az orosz katonai alakulatok összevonásának folyamatát Ukrajna keleti részének térségében – követelte Angela Merkel telefonon Vlagyimir Putyintól a német kormány közleménye szerint.

Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő közleménye szerint Angela Merkel és Vlagyimir Putyin megbeszélésének témái között szerepelt a “megerősített orosz katonai jelenlét Kelet-Ukrajna térségében”.

A kancellár követelte, hogy a régiós feszültség oldása érdekében állítsák le ezeket a csapatösszevonásokat – áll a közleményben, amely szerint a német kormányfő és az orosz államfő egyebek mellett Bosznia-Hercegovina helyzetéről és Alekszej Navalnij elítélt orosz ellenzéki politikus ügyéről is tárgyalt.

A német kormány az utóbbi napokban visszafogottabban reagált a kelet-ukrajnai válságövezetben érvényes tűzszünet sorozatos megsértésére, és nemcsak az oroszbarát szakadárokat, hanem az ukrán erőket is a vérontás beszüntetésére szólította fel. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy fokozott figyelemmel követi a térségben elindult orosz csapatmozgásokat.

Németország mellett az EU és az Egyesült Államok is kifejezte aggodalmát az ukrán-orosz határ térségében összevont orosz csapatok miatt.

Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre.

The post Merkel a csapatösszevonás visszafordítását követelte Putyintól appeared first on .

A független orosz bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) nevű csoport hatalmas méretű orosz katonai tábort fedezett fel mintegy 170 kilométerre az ukrán határtól, az oroszországi voronyezsi területen – számoltak be ukrán hírportálok a csoporttól kapott információkra hivatkozva.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál, idézve a CIT következtetését azt írta, hogy az orosz erők elrendezése “inkább támadó, mint védekező jelleget mutat”.

Ruszlan Levijev, a CIT vezetője a BBC Ukrajinának elmondta, hogy helyi lakosok által készített videofelvételek alapján találták meg a Voronyezs közelében lévő tábort. A helybeliek az erdőben sétálva véletlenül bukkantak rá. A táborban szavai szerint nagy mennyiségű nehéz fegyver van, köztük harckocsik is. A tábor nagyjából 3-4 kilométernyi hosszú mezőn terjeszkedik. “A vidofelvételeken sátorváros látható, benne tábori kórház jelzéssel, és tábori konyha. Minden jel arra utal, hogy ez lesz az egyik hely, ahová csapatokat vonnak össze” – mondta a szakértő.

“Alaposan tanulmányozva a csapatoknak a voronyezsi területre érkezésére mutató bizonyítékokat, megtudtuk, hogy a Voronyezstől délre (mintegy 250 kilométerre az ukrán Harkiv és Luhanszk régiók határától) egy táborba koncentrálódtak, és még feltehetőleg Osztrogoszktól délre (az ukrán határtól mintegy 150 kilométerre). Az általunk megfigyelt felszerelések jelentős része a központi katonai körzethez tartozik, azaz az egységek több száz, több ezer kilométert tettek meg Voronyezsig – idézte az Ukrajinszka Pravda a CIT-et.

A CIT által rögzített videófelvételeken láthatók még katonai harckocsihordozók, amelyek TOS típusú nehéz lángvető rendszert és gyalogsági harci járműveket szállítanak a térségben. Egyéb videófelvételeken páncélozott harckocsik és tartályszállítók haladása látható, továbbá videóra rögzítettek Uragan rakéta-sorozatvetőket is.

The post Orosz bloggerek szerint az ukrán határnál óriási orosz katonai tábor épül appeared first on .

Oroszország nem szándékozik nyíltan beavatkozni az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Kommerszant címűlapnak nyilatkozva.

Patrusev arra a kérdésre válaszolt így, hogy vannak-e olyan határok, “vörös vonalak”, amelyek átlépése esetén Moszkva kész lenne a nyílt intervencióra. “Nem érlelünk ilyen terveket, nem. De figyelmesen nyomon követjük a helyzet alakulását. Ennek alapján fogunk konkrét döntéseket hozni” – mondta.

A Donyec-medencében március 26-án éleződött ki ismét a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amelyért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.

Patrusev hangoztatta, hogy a konfliktus kiéleződése szerinte Ukrajna súlyos belső problémáinak következménye.

A biztonság kérdésekben illetékes orosz tisztségviselő hangsúlyozta, hogy Oroszország azt követően sem akar hidegháborút az Egyesült Államokkal, hogy Joe Biden amerikai elnök egy televíziós interjúban de facto gyilkosnak minősítette orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint.

“A politikai helyzet ma valóban kedvezőtlen, a két ország közötti viszonyok a legalacsonyabb szinten állnak hidegháború lezárása óta. Ugyanakkor Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak sokéves története azt mutatja, államaink a döntő pillanatokban be tudták bizonyítani, hogy képesek az együttműködésre, tekintet nélkül az ellentétekre” – fogalmazott.

Petrusev szerint Moszkva nem szeretné, ha a Biden kijelentése miatti incidens keresztülhúzná egy csúcstalálkozó lehetőségét. Azt mondta, a Kreml nem vár el bocsánatkérést, mert a gyakorlat, egyebek között a Hirosimára “szükségtelenül” ledobott atombomba esete is bebizonyította, hogy az amerikaiak “elviekben nem képesek a bocsánatkérésre”.

Meglátása szerint “az orosz és az amerikai népnek ma nincs oka az ellenségeskedésre”, mert nem választja el őket ideológia. Kifejezte reményét, hogy Washingtonban “felülkerekedik a józan ész”, és úgy vélekedett, hogy számos lehetőség van az együttműködésre, miközben a Covid-19 világjárvány hatására felerősödtek a globális stabilitást fenyegető veszélyek. Pozitív példaként említett a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződés hatályának meghosszabbítását.

“Készek vagyunk a párbeszédre a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, és reméljük, hogy az Egyesült Államok érdeklődést mutat ez iránt” – fogalmazott.

A tisztségviselő, aki korábban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója is volt, arra kérdésre válaszolva, hogy Oroszország is fenyegetést lát-e az Egyesült Államokban, úgy felelt, hogy a fő veszélyt Moszkva most a világjárványban látja, mint ahogy kiderült, hogy a Covid-19 miatt több mint 560 ezer embert elveszített Amerika számára sem Moszkva jelenti a fő veszélyt. Megjegyezte ennek kapcsán, hogy az “egoizmust tanúsító” Washingtonnal szemben Moszkva “aktívan segít másoknak”. Állítása szerint Oroszország “sosem játszott politikai játékot” emberek egészségének rovására.

Patrusev emellett kifogásolta, hogy az Egyesült Államok, amellett, hogy elutasítja a kiberbiztonsági együttműködést, “abszolút alaptalanul” kibetámadásokkal vádolja Oroszországot. Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára azt mondta, hogy Moszkvának nincs köze azokhoz a behatolásokhoz, amelyeket amerikai kormányzati komputerek tízezreibe hajtottak végre a Solard Winds szoftver feltörésével.

Mint mondta, nem kizárt, hogy a támadásban részt vettek orosz állampolgárok, köztük olyanok is, akik Oroszországban élnek, de az orosz államnak ehhez “semmi köze sem volt”. Rámutatott, hogy az amerikaiak állításaikat semmivel sem bizonyították.

Azzal kapcsolatban, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége nem Kínában talált bizonyítékot a SARS-CoV-2 vírus mesterséges eredetére, Patrusev kételyeit fejezte ki azokkal az amerikai ellenőrzés alatt álló biológiai laboratóriumokkal kapcsolatban, amelyek az Oroszországgal és a Kínával határos országokban jöttek létre. Az orosz tisztségviselő által megfogalmazott gyanú szerint noha ezek hivatalosan veszélyes betegségek leküzdésében nyújtanak segítséget, a környező területeken a régióra nem jellemző betegségek ütötték fel a fejüket.

“Ön azt akarja mondani, hogy az amerikaiak ott biológiai fegyvert fejlesztenek?” – hangzott a Kommerszant kérdése. “Alapos okunk van feltételezni, hogy ez így van” – felelte Patrusev.

Az orosz tisztségviselő ismételten tagadta, hogy Moszkvának közel lenne Szergej Szkripal brit oldalra átállt orosz hírszerző és Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezéséhez. Megismételte Moszkva hivatalos álláspontját, hogy Moszkva a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel összhangban, nemzetközi ellenőrzés alatt megsemmisítette fegyvereinek ezt a kategóriáját.

A NATO Oroszország feltartóztatását célzó politikájával kapcsolatban rámutatott, hogy a transzatlanti szövetség katonai költségvetése 24-szerese az orosznak. Az Európai Unióról azt mondta, hogy az orosz fél nem fog dörömbölni a bezárt ajtón, de kész az együttműködésre.

The post Oroszország nem szándékozik nyíltan beavatkozni Ukrajnában appeared first on .

Egy újabb ukrán katona vesztette életét tüzérségi támadás következtében a Donyec-medencei fronton – jelentette az ukrán hadműveleti parancsnokság.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál kiemelte, hogy ő már a tizenegyedik ukrán katona, aki az elmúlt két hétben meghalt a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében, ahol az utóbbi időben jelentősen kiéleződött a helyzet.

A kijevi katonai közlemény szerint az ellenséges erők ötször sértették meg csütörtökön, éjféltől reggel 7 óráig a tűzszünetet, ebből egy alkalommal polgári infrastrukturális létesítményre nyitottak tüzet. A katona a Donyeck megyei Piszki és Vogyane településekre nyitott tüzérségi támadásban vesztette életét. A Moszkva által támogatott szakadár erők a minszki egyezményekben tiltott, 122 milliméter kaliberű tüzérségi fegyvereket is bevetettek, továbbá 82 milliméteres aknavetővel és kézi lőfegyverekkel lőtték az ukrán katonák állásait.

“Az orosz megszálló csapatok támadásaira az ukrán védelmi erők viszonozták a tüzet” – írta a közleményben a parancsnokság sajtóosztálya. A jelentésben hozzátették, hogy előző nap hét tűzszünetsértést jegyeztek fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a Donyec-medencei válságövezetbe látogatott. Az elnöki iroda közleménye szerint azokat a helyszíneket keresi fel, ahol az utóbbi időben sorozatosan történtek tűzszünetsértések, ukrán katonák estek el és sebesültek meg.

The post Az orosz megszálló csapatok támadásaira az ukrán védelmi erők viszonozták a tüzet appeared first on .