Biztonságpolitika

A feszültség egyre fokozódik az ukrán-orosz határon, jelenleg 150 ezer orosz katona van a térségben – hangoztatta Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácskozását követő sajtókonferencián.

“Ez példátlanul magas létszám”- tette hozzá, miután a külügyminiszterek ukrán kollégájukkal, Dmitro Kulebával egyeztettek.

Borrell elmondta, hogy az EU felszólította Oroszországot haderőinek azonnali kivonására a térségből, továbbá kijelentette, hogy a 27 tagállam egyöntetűen támogatja Ukrajna függetlenségét és területi egységét, és továbbra sem ismeri el a Krím félsziget oroszok általi törvénytelen elcsatolását. Arról is beszélt, hogy az EU egyelőre nem tervezi gazdasági szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ahogyan orosz diplomaták kiutasítását sem.

Alekszej Navalnij ügyével kapcsolatban a főképviselő nyomatékosította, hogy a börtönében éhségsztrájkot folytató ellenzéki politikus biztonságáért az orosz hatóságok a felelősek, testi épségét rajtuk fogja számonkérni az EU.

Borrell kitért az iráni atomalkuval kapcsolatban folytatott múlt heti bécsi tárgyalásokra is. Véleménye szerint jó esély van az egyezmény megőrzésére, az Egyesült Államok hajlandóságot mutat arra, hogy visszatérjen a megállapodáshoz, amelyből Donald Trump 2014-ben kiléptette az országot.

Borrell bejelentette továbbá, hogy a külügyi tanács úgy döntött, vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal járó szankciókat vezet be tíz mianmari tisztviselő és két hadiipari vállalat ellen Mianmar jogállamiságának aláásása és a katonai junta súlyos emberi jogsértései miatt.

A főképviselő végül elmondta, hogy az uniós tagállamok teljes szolidaritást vállalnak a cseh állammal a szombaton kiutasított orosz diplomaták ügyében, akiket azzal vádolnak, hogy közük volt a vrbeticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz.

The post Borrell: a feszültség egyre fokozódik az orosz-ukrán határon appeared first on .

Az izraeli hadsereg sebesültellátásának reformjáért tüntettek fogyatékkal élő veteránok Tel-Avivban, lezárva a város legforgalmasabb autópályáját – jelentette a helyi média vasárnap délelőtt.

Több száz, fogyatékkal élő, szolgálatteljesítés közben megsebesült egykori katona bénította meg Tel-Aviv forgalmát, mert elállták az autók útját az ország közlekedési vérkeringésének központjában, a Tel-Avivon végighúzódó Ajalon autópályán. Akciójukkal a védelmi minisztérium sebesült katonákkal foglalkozó osztályának megreformálását, a bizottságok emberségesebb hozzáállását és a bürokrácia csökkentését követelték a hadsereg főhadiszállásának, a Kirijának a közelében.

Beni Ganz védelmi miniszter már a tüntetés előtt bejelentette, hogy megpróbálja összehívatni a kormányt, hogy teljesíthessék a követeléseket. Benjámin Netanjahu miniszterelnök délután találkozik a tüntetők képviselőivel.

A demonstráción jelen voltak Icik Szaidián családtagjai, aki a hadsereg elesettjeinek és a terror áldozatainak emléknapja előtt felgyújtotta magát a védelmi minisztérium katonák rehabilitálásával foglalkozó irodájának várótermében, Petach Tikván. A 26 éves férfi a Gázai övezet elleni 2014-es Erős szikla hadműveletben poszttraumás lelki sérüléseket szenvedett.

Az ő esetében a rehabilitációs ügyekkel foglalkozó hivatal előzőleg elutasította kérését rokkantsága mértékének növeléséről. Miután felgyújtotta magát, Szaidián súlyos, a testének száz százalékára kiterjedő égési sérüléseket szenvedett, és az orvosok már közel egy hete küzdenek életéért a Tel-Aviv melletti Síba kórházban.

Szaidián tette felhívta a figyelmet arra, hogy a katonák a harcokban nemcsak fizikai sérüléseket szenvednek, hanem gyakran súlyos lelki traumákkal élik túl a háborúkat. A hadsereg rádiójában megszólaló ismerőse szerint Szaidián évek óta nem tudott aludni, mert éjjel rátörtek a háborús emlékek.

The post Az izraeli hadsereg sebesültellátásának reformjáért tüntettek fogyatékkal élő veteránok Tel-Avivban appeared first on .

Kína nem törekszik hegemóniára, terjeszkedésre vagy befolyási övezet kialakítására, akármilyen erőssé is válik – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök.

A kínai elnök hangsúlyozta: az egyenlőség, valamint a kölcsönös tisztelet és bizalom alapelveinek központi szerepet kell betölteniük az államok közötti kapcsolatokban, “mások utasítgatásával, és mások belügyeibe avatkozással nem lehet támogatást szerezni”. Hszi megjegyzéseit ugyan nem célozta egyik konkrét félnek sem, ám a “mások belügyeibe avatkozás” vádját kínai félről az utóbbi időben rendszeresen hangoztatták mindazokkal szemben, akik kritizálták a pekingi vezetést egyebek mellett a Hongkongban, valamint az északnyugat-kínai Hszincsiangban alkalmazott intézkedések miatt.

Úgy fogalmazott: az egy, vagy néhány ország által szabott szabályok nem erőltethetők másokra, mint ahogyan az egyes országok által követett egyoldalú politika sem diktálhatja a tempót az egész világnak. Leszögezte továbbá: Kína soha sem fog részt venni fegyverkezési versenyben.

Hszi beszédében a nemzetközi együttműködés előmozdítását sürgette továbbá a kutatás és fejlesztés, valamint az oltóanyagok gyártása és elosztása terén a koronavírus-járvánnyal szemben folytatott küzdelemben. Aláhúzta: arra kell törekedni, hogy a világon mindenki hozzáférhessen a számára szükséges vakcinához. Kiemelte: Kína tartja magát ígéretéhez, és globális közkinccsé teszi a saját fejlesztésű oltóanyagait, folytatja az együttműködést az Egészségügyi Világszervezettel és más országokkal a járvány elleni fellépésben, és igyekszik még többet tenni azért, hogy a fejlődő országoknak is segítséget nyújtson a koronavírus leküzdésében.

The post Hszi Csin-ping: Kína nem törekszik hegemóniára appeared first on .

Csaknem hatmilliárd forintos európai uniós támogatásból két új tűzoltólaktanya épül a baranyai megyeszékhelyen – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Közleményük szerint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program – 5 milliárd 994 millió forint, vissza nem térítendő – támogatásából megvalósuló beruházásoknak köszönhetően a katasztrófavédelem munkatársai a jelenleginél hamarabb kiérnek a káresetekhez, erősödik a pécsi, sűrűn lakott városrészek biztonsága.

Jelenleg egy központi telephelyen működik a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a pécsi kirendeltség és a hivatásos tűzoltó-parancsnokság is – tudatták.

A fejlesztések részeként az egyik laktanya a jelenlegi központi épület mellett jön létre, míg a másik a megyeszékhely két legsűrűbben lakott városrésze között. Utóbbiba a kirendeltség és a tűzoltó-parancsnokság egy része költözik, míg az igazgatóság, a területi vízügyi hatóság és a parancsnokság másik része a jelenlegi mellett készülő új épületbe kerül.

Közölték: a 2023-ra megvalósuló beruházásokkal csaknem kétszázezer ember biztonsága javul jelentősen, hiszen a két laktanyához több mint félszáz település tartozik.

The post Két új tűzoltólaktanya épül Pécsen appeared first on .

Az internetnek köszönhetően nem csak régi ismerőseink nyomára bukkanhatunk, hanem olyan személyes kötődésű dolgainkra is, amelyeket elveszettnek hittünk és talán már végleg le is mondtunk róluk. Igaz, ehhez némi szerencse is kell és olykor egy-egy segítőkész ember. A közelmúltban így járt az Egyesült Államokban élő barátom is. Jeff Manthos rövid írása következik egy családi ereklye megtalálásáról.  

Apám, Atlee G. Manthos azóta vágyott a repülésre, amióta az 1920-as években gyerekként a texasi égen áthúzó kétfedelűeket nézegette. Miután kitört a második világháború, mindent megtett, hogy az álmát megvalósítsa. Haditengerészeti pilóta akart lenni, hogy repülőgép-hordozók fedélzetéről repülhessen, de a Navy elutasította. Túl magas a vérnyomása – mondták neki. Valóban az volt, egy veleszületett szívprobléma egész életében megmaradt. Ez azonban nem állította meg apámat, jelentkezett a hadsereg repülőiskolájába. A légierő akkor még a hadsereg része volt. Itt egy újabb problémával szembesült: túl idős volt a képzéshez. Ez sem rettentette el, a születési anyakönyvi kivonatán megváltoztatta a születése időpontját, két évvel fiatalabbnak tüntette fel magát, hogy a korhatáron belül maradjon. Nyilvánvaló volt, hogy mit csinált és nem hiszem, hogy becsapta a hadsereget, de 1941-ben háborús idők voltak és elfogadták a jelentkezését. Valószínűleg a vérnyomását is olyan lazán kezelték, mint az anyakönyvi kivonatát és elkezdhette a kiképzést. Az évfolyamtársaihoz képest idősebb kora miatt a Pappy becenevet kapta, ami aztán az egész pályafutása során elkísérte.

A repülőiskola után oktatói kiképzést kapott a texasi Wacóban - közel az otthonához - a hadsereg repülőterén. Két legjobb barátja szintén oktató lett, és ők hárman olyan csapatot alkottak, akik szakmailag és emberileg is mindig számíthattak egymásra. (Az egyik növendékük később, a vietnami háborúban Kongresszusi Becsületrendet kapott.) Végül apám ideje is eljött és az angliai Leistonba küldték, ahol a legendás P-51 Mustangon repülhetett. Két barátját is Angliába helyezték, így a szoros kötelék megmaradhatott.   

A harctéri szolgálata során apám számos kitüntetést kapott, többek között az áhított Repülő Érdemrendet (Air Medal), három tölgyfalombbal. Két barátja már csak posztumusz kaphatta meg a sebesülésért járó Bíbor Szív (Purple Heart) kitüntetést. Apám 1980-ban hunyt el és nem volt meglepő, hogy a megannyi szívroham egyike vitte el. Biztos vagyok benne, hogy a nagyteljesítményű gépeken repült közel 5000 óra hozzájárult ehhez (Atlee Manthos a háború után évtizedekig repült sugárhajtású gépeken). Apa halála után a bátyámmal elosztottuk a háborús emléktárgyait. A Repülő Érdemrend a bátyámhoz került, nálam csak a kisebb, a protokoll események során viselt változata maradt. A bátyámnál őrzött érdemrendet 2000-ben, sok más dologgal együtt egy betörés során ellopták és csak a halvány emléke maradt meg.

Szerencsére nagyon sokan foglalkoznak a repülés történetével és a második világháborúval. Egy fiatalember, a hadsereg volt helikopterpilótája az internetet böngészve meglátott egy eladásra kínált Repülő Érdemrendet, a hátulján apám nevével. (Később a nevet megpróbálták kicsiszolni.) A név miatt emlékezett arra, hogy egy görög barátom könyvet írt a görög-amerikai pilótákról és ebben a könyvben egy külön fejezet szólt apámról. A barátom révén a hír idén márciusban eljutott hozzám is, és végül mi hárman elkezdtünk azon dolgozni, hogy még azelőtt megvehessük az érdemrendet, mielőtt egy magasabb ajánlatot tevő elviszi, és végleg búcsút mondhatunk neki. Végül sikerült és huszonegy év „engedély nélküli távollét” után az a Repülő Érdemrend, amelyet 1945-ben adtak és 2000-ben elloptak, visszakerült a családunkhoz és elfoglalta méltó helyét apám repülőmúltjának emlékei között. Mindez az internet jó oldalának és két, más-más féltekén élő önzetlen embernek köszönhető.

* * *

Fotó: Manthos családi archív

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy harminc évvel ezelőtti emberölés ügyében; a vád szerint egy valutaváltással foglalkozó jordán férfi megölte szír ismerősét, hogy megszerezze értékeit – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta, a vádirat szerint a jordán állampolgárságú, jelenleg 51 éves vádlott 1991 elejétől Magyarországon élt magyar feleségével. Valutaváltással foglalkozott, ennek kapcsán ismerkedett meg az ügy sértettjével, egy szír férfival.

A vádlott 1991 augusztusában azzal kereste meg egy másik szír ismerősét, hogy tudomása van arról, hogy a pénzváltással foglalkozó sértett nagyobb összegű készpénzt tart magánál. Beavatta társát a tervébe, hogy a pénz megszerzése érdekében a sértettet összeismertetik egy magyar lánnyal, akinek segítségével a sértettet egy elhagyatott helyre csalják, ahol altatószerrel elkábítják és elveszik az értékeit. A két férfi bevonta tervébe női bűntársukat, aki anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalkozott arra, hogy részt vesz a bűncselekmény elkövetésében.

A megbeszélteknek megfelelően 1991. szeptember elején a nő egy XV. kerületi presszóban megismerkedett a férfival, akivel ezután több alkalommal találkozott és szórakozott.

A vád szerint a nő 1991. szeptember 8-án az esti órákban is találkozott a sértettel, beült az autójába és – a vádlott előzetes útmutatása alapján – a XVI. kerületbe, a Szlovák utca és a Csömöri út kereszteződésébe vitette magát, ahol egészségügyi okokra hivatkozva a sértettel együtt kiszállt a kocsiból, és az út menti fák közé ment.

A vádlott és társa követte őket. A vádlott és a sértett között előbb szóváltás, majd verekedés alakult ki, és a vádlott egy késsel megszúrta a férfit, aki a földre esett. A vádlott átkutatta a sértett ruháját és elvette a megtalált 1600 forintot.

A sértett a bántalmazás következtében a helyszínen meghalt. A vádlott két társa az emberölésben nem vett vészt, és nem is tudtak arról, hogy a jordán férfi az értékeket akár a sértett halála árán is megszerzi, ők kizárólag az értékek elvételében való közreműködésbe egyeztek bele. A vádlott a sértettől elvett – annak vérével szennyeződött – pénzt átadta a szír társának, majd a helyszínről a sértett gépkocsijával távoztak.

Mivel a gépjármű világítása nem volt bekapcsolva, nem sokkal később a Csömöri úton egy rendőrautó megpróbálta megállítani őket, a vádlott azonban nem állt meg. A nagy sebesség miatt egy közlekedési lámpának ütköztek, innen gyalogosan menekültek tovább. A rendőrök végül a vádlott férfi társát elfogták, és nála a sértett vérével szennyezett pénzt is megtalálták.

A vád szerint a vádlott később visszament a tetthelyre, ahonnan a sértett holttestét elszállította, majd ismeretlen helyen elrejtette, a sértett földi maradványai így nem kerültek elő. A vádlott az elkövetés után ismeretlen helyre távozott. A fővárosi rendőrök a korábban – elfogatóparancsok kibocsátása mellett – felfüggesztett nyomozást 2018-ban folytatták, és ez alapján megtörténhetett a vádemelés – közölte a főügyész.

Az eljárásban távollevő vádlottal szemben a Fővárosi Főügyészség nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Két társát az ügy kapcsán, külön eljárásban már jogerősen elítélte a bíróság, csoportosan elkövetett rablás miatt.

The post Harminc évvel ezelőtti emberölés ügyében emelt vádat a Fővárosi Főügyészség appeared first on .

Németországban fogtak el egy szökésben lévő rablót, a 35 éves férfit többrendbeli minősített rablás bűntette miatt kereste a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Nyíregyházi Törvényszék – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Azt írták: a férfi által elkövetett rablások áldozatai kizárólag időskorú vagy fogyatékossággal élő emberek voltak. Elfogása után a férfi feltételesen szabadlábra került, de ez idő alatt újabb rablásokat követett el, 2020 végén pedig eltűnt a hatóságok elől.

A bűncselekmények súlyossága miatt a rendőrség kiemelt figyelemmel kezelte a szökésben lévő férfi ügyét, ezért felkutatását a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi és célkörözési főosztálya kezdte meg, amely megállapította, hogy a rabló Németországban rejtőzködik a magyar hatóságok elől.

Felvették a kapcsolatot a német központi célkörözési egységgel és velük együttműködve megtalálták a férfit egy Stuttgart melletti kis településen. A szökevényt összehangolt akcióban fogta el a német hatóság szerdán, kiadatásáról később döntenek – tették hozzá.

The post Németországban fogtak el egy szökésben lévő rablót appeared first on .

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint a pénteken, a dunaújvárosi Dunaferrnél történtek komoly nemzetbiztonsági kockázatokat vetnek fel.

Stummer János a város országgyűlési képviselőjével közös vasárnapi sajtótájékoztatóján azt is mondta, hogy a nemzetbiztonsági mellett komoly gazdaságbiztonsági kockázatai is vannak a “zsoldosseregek” megjelenésének, hiszen a Dunai Vasmű termelési profilja egyedülálló az országban, ezért különös jelentőségű a magyar nemzetgazdaság jövője szempontjából, továbbá sok ezer embernek ad munkát. Jelezte, hogy mind az elhárítástól, mind a hírszerzéstől soron kívüli tájékoztatást fog kérni, illetve a nemzetbiztonsági bizottság soron következő ülésén az ügy napirendre kerül.

Kérdésre közölte: a bizottság az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőit is be fogja hívni, az ülést még nem hívták össze, de már egyeztetnek róla.

Stummer arra kérte Kubatov Gábort, a Fidesz pártigazgatóját, hogy “kösse meg a kutyáit, ne fenyegesse tovább a dunaújvárosi embereket”, mert ők nyugalmat, békét szeretnének, és nem akarnak azzal szembesülni, hogy városukat “zsoldosseregek szállják meg és érvényt akarnak szerezni kibogozhatatlan politikai, gazdasági, üzleti érdekeknek”.

Kiemelte: a rendelkezésére álló információk alapján nem kétséges, ezt a provokációt nem Kijevből, hanem a Fidesz pártigazgatóságáról szervezték, hiszen többségében ugyanazok az emberek és kör vett részt abban, mint akik korábban a Nemzeti Választási Iroda bejáratánál az odaérkezőket vegzálták és a ligetes atrocitásban is személyesen részt vettek.

Kálló Gergely a térség országgyűlési képviselője szerint Mikó István elismerte, hogy ő áll a pénteki, döbbenetes dunaújvárosi események mögött, amelynek során ötszáz feketeruhás biztonsági ember jelent meg a városban. Úgy vélte, ha Mikó a többségi tulajdonos nevében jár el, felhatalmazása birtokában törvényesen átvehette volna a Dunaferr vezetését a hatályos jogszabályokat betartva.

Hangsúlyozta, hogy “Dunaújváros nem Ukrajna, itt nem erőszakkal rendezik a vitákat”.

A képviselő arra kérte a kormányt, vesse be diplomáciai kapcsolatait, használja ki a jó kapcsolatot Magyarország és Oroszország között, és segítsék elő a Dunaferr kilábalását a csődközeli helyzetből, valamint a békés tulajdonosváltást.

Pénteken este rendőri intézkedésre volt szükség Dunaújvárosban a Dunaferr tulajdonosai között kialakult konfliktus miatt.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata az MTI megkeresésére szombaton annyit közölt: péntek este arról kaptak információt, hogy Dunaújvárosban többen jogellenes magatartásra készülnek. A rendőrség a közterületek rendjének fenntartása érdekében, megfelelő létszámú erőket összevonva rendőri intézkedéseket hajtott végre, személyeket igazoltatott, gépjárműveket ellenőrzött – ismertették. Megjegyezték: egy esetben közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklása miatt a rendőrség szabálysértési eljárást kezdeményezett; bűncselekmény gyanúja nem merült fel, Dunaújváros területén a közlekedés rendje helyreállt.

A Dunaferr cégcsoport hivatalos honlapján tájékoztatott az esetről, amelyet úgy jellemzett, hogy a Dunaferr ukrán kisebbségi tulajdonosának nevében egy “zsoldos csapat” az elmúlt hónapok “verbális és jogi agressziója után fizikai agresszióra készült”.

“A feltűnően sok, kopaszra borotvált, kimondottan militáns benyomást keltő férfiakból álló csapatot pénteken az esti órákban a hatóságok feltartóztatták” – írta a cég.

A cégvezetés információi szerint a Dunaferr ukrán kisebbségi tulajdonosának, Tatjana Tarutának és köreinek képviseletében pénteken “Mikó István toborzott zsoldos csapattal készült elfoglalni a vasművet”.

Az ISD Dunaferr Zrt. irányításáért lassan egy éve folyik a harc az orosz többségi tulajdonos és az ukrán kisebbségi tulajdonos között, ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország legnagyobb kohászati vállalata válságban van.

The post Stummer János: a pénteki dunaújvárosi eseményeknek komoly nemzetbiztonsági kockázatai vannak appeared first on .

Húsz évre szóló, jelentős üzletet kötött Izraellel a görög légierő a görög hadsereg pilótáinak kiképzéséről, ami erősíti a két ország biztonsági, gazdasági és politikai kapcsolatait – jelentette a Walla című hírportál.

Az 5,4 milliárd sékeles (közel ötszáz milliárd forintos) megállapodás értelmében az izraeli ELbit Systems nevű vállalat nemzetközi pilótakiképző központot hoz létre és üzemeltet Görögországban a következő húsz évben. Az erről szóló, a két ország közötti eddigi legnagyobb értékű katonai közbeszerzési megállapodást pénteken írták alá Athénban, izraeli részről Jaír Kolesz, a védelmi minisztérium exporttámogatási részlegének vezetője.

Az Elbit Systems a görög légierő számára az izraeli légierő repülőiskolájának mintájára fogja kiépíteni az új, nemzetközi kiképzőközpontot. Az izraeli cég új M-346 kiképző repülőgépeket biztosít, húsz éven át felügyeli a több tucat M-346-os és T-6-os kiképző repülőgépből álló teljes rendszert, szimulátorokat és földi kiképző állomásokat állít fel, valamint irányító rendszereket teremt a kiképzés hatékony irányításához és a logisztikai feladatokhoz.

“Az együttműködési megállapodás elmélyíti a két ország biztonsági, gazdasági és politikai partnerségét. Az egyezmény az izraeli ipar kiválóságán, valamint a Görögország és Izrael védelmi ipara között az évek során kialakított szoros kapcsolatokon nyugszik”- mondta Beni Ganz védelmi miniszter az üzletről.

Az egyezményt azt követően jelentették be, hogy pénteken Cipruson az országaik közötti együttműködés elmélyítéséről tárgyalt az Egyesült Arab Emírségek, Görögország, Ciprus és Izrael külügyminisztere.

The post Húszéves megállapodást kötött Görögország Izraellel katonai pilótái kiképzéséről appeared first on .

Ha bebizonyosodik, hogy Oroszországnak szerepe volt a vrbeticei lőszerraktárban történt robbanásokhoz, az hatást gyakorolhat a dukovany atomerőmű új energiablokkjaira kiírandó meghívásos pályázatban az orosz Roszatom részvételére – jelentette ki Karel Havlícek cseh ipari és kereskedelmi miniszter.

A szakminiszter kijelentését nem részletezte, de leszögezte: a biztonsági szolgálatok információit is figyelembe veszik majd annak a döntésnek a meghozatalakor, hogy kiket hívjanak meg a pályázatra. Az orosz és a kínai cégek meghívásával kapcsolatos kockázatokra a cseh titkosszolgálatok már korábban felhívták a figyelmet.

“Ezek a dolgok természetesen befolyásolhatják Dukovanyt. Nagyon komoly értesülésről van szó. Bármilyen hasonló cselekmény, ha bizonyítást nyer, egyértelműen következményekkel kell, hogy járjon” – válaszolta Karel Havlícek újságírói kérdésre válaszolva.

A miniszter emlékeztetett: a pályázat kiírásáról a kormány dönt, egyebek között geopolitikai információk figyelembe vételével, valamint a biztonsági szolgálatok információi alapján. “Másféle eljárás nem is lehetséges” – jegyezte meg Havlícek, aki szerint az államnak bármikor lehetősége van beavatkozni a pályázatba.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium március végén közölte: engedélyezi, hogy a dukovany atomerőmű bővítésére kiírandó nemzetközi pályázaton a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern is részt vegyen. Havlícek akkor azt közölte, hogy már csak a következő kormány fogja kiírni a pályázatot.

Csehországban októberben tartanak parlamenti választásokat, és új kormány lép majd hivatalba.

A múlt század nyolcvanas éveinek közepén üzembe helyezett dukovany atomerőmű a Cseh Energetikai Művek (CEZ) tulajdona. A CEZ részvényeinek 70 százalékát a cseh állam birtokolja. Úgy tudni, hogy a bővítését célzó projekt iránt öt vállalat érdeklődik, az orosz Roszatom mellett Kína második legnagyobb atomenergetikai vállalata, a General Nuclear Power Group (CGN), az észak-amerikai Westinghouse, az Électricité de France (EdF) francia energiaipari óriásvállalat, valamint a nagy dél-koreai atomerőműveket és vízerőműveket üzemeltető Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP).

A szakminiszter március végén azt mondta, hogy az említett öt konszern közül biztonsági okokból a kínai CGN nem kapna meghívást a tenderre. A másik négy érdeklődő vállalatnak november végéig kellene leadnia elképzeléseiről egy összefoglaló információs anyagot.

Kína prágai nagykövetsége hivatalosan tiltakozott a döntés ellen, és diszkriminációnak minősítette azt. Bírálta a döntést Dana Drábová, a Cseh Atombiztonsági Hivatal (SÚJB) igazgatója is. Drábová szerint érthetetlen, miért éppen a kínai vállalatot törölték az érdeklődők közül, míg az orosz Roszatomot nem.

A jobboldali cseh ellenzék egyhangúlag kéri a Roszatom törlését is, mert állításuk szerint az orosz cég is nemzetbiztonsági kockázatot jelent Csehország számára. Úgy vélik, hogy a minisztérium döntését módosítani kellene. Andrej Babis miniszterelnök akkor csak annyit ígért, hogy újra megvizsgálják az ügyet.

A CEZ azt tervezi, hogy Dukovanyban további két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű új atomreaktort építtet. Egy blokk építésének tervezett költsége mintegy hatmilliárd euró, az elképzeléseket a cseh kormány már tavaly jóváhagyta. A projekt megvalósítására a CEZ nemzetközi pályázatot ír ki.

Prágában szombat este jelentették be, hogy 18 orosz diplomatát utasítottak ki Csehországból, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak. A miniszterelnök közlése szerint a kiutasítás konkrét oka: erős a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. A prágai hírportálok és a sajtó értesülései szerint a Vrbeticében tárolt lőszerek egy részét az akkori ukrajnai és szíriai fegyveres konfliktusok résztvevőinek szállították volna ki.

The post A múlt bűnei: ha bebizonyosodik az oroszok szerepe a robbanásokban, az hatással lehet a Roszatom részvételére Dukovanyban appeared first on .

2021. június 18-án Iránban ismét elnökválasztást tartanak. A 2005-2013 között két cikluson át az elnöki posztot betöltő Mahmud Ahmadinezsád újabb indulást fontolgat. Már indulásának szándéka is számos vitát gerjesztett az országban. Bizonyos közvéleménykutatások szerint óriási népszerűségnek örvend, különösen a kevésbé képzett és kevésbé tehetős irániak körében, ami elsősorban kormányzása éveinek nosztalgiájával függ össze, amikor az olajárak magasak, a kormányzati elosztások igen széles körűek voltak. Miközben a Haszan Rouháni elnöksége alatt történt nagy korrupciós esetek miatt Ahmadinezsádra, mint szent emberre tekintenek vissza egyes irániak, vannak, akik őt okolják Irán nemzetközi elszigeteltségének fokozásáért.[1] Megfigyelők szerint azonban az ország legfelsőbb vallási vezetője, Ali Khamenei soha nem engedné meg, hogy Ahmadinezsád ismét elinduljon.

A vallási tekintélyek nyilvánvalóan nem bíznak benne, a kritikusok pedig egy neveletlen gyermekhez hasonlítják, akit nem lehet megszelídíteni. Függetlenül attól, hogy ő végül ismét részt vesz-e a választásokon, sokan azt gondolják, hogy továbbra is befolyásolni fogja a politikát. Saeid Golkar, amerikai Irán-elemző így fogalmazott róla: “Ha a legfőbb vezető meghal vagy a rendszer összeomlik, ott akar lenni, hogy kitöltse a vákuumot.“[2] Sokan úgy vélik, hogy a következő elnök, bárki is legyen az – olyan keményvonalas lesz, mint ő. Jelenleg a járvány ugyan korlátozza Ahmadinezsád politikai tevékenységét, ennek ellenére a szociális médiára támaszkodó populista tevékenysége aktív, sőt, olyan képek is megjelentek róla a médiában, melyeken rajongóinak autogramot oszt.[3]

Az 1979-es iszlám forradalom alapjaiban változtatta meg Irán társadalmát. Az elit és az értelmiség meghatározó része elhagyta az országot, nem sokkal ezután pedig Irakkal folytatott háború (1980-1988) rendkívüli emberveszteségeket okozott, melynek emléke ma is mélyen él az iráni társadalomban. A Khomeini ajatollah által kidolgozott iszlám kormányzás modellje (velájat-e faqíh) egyfajta síita modernizációs kísérletként társadalmi igazságosságot ígért, miközben a népességrobbanás és növekvő urbanizáció tovább alakította a társadalmat.  A lakosság és a vezetés közötti egyre nagyobbra nyíló szakadékot a nagyarányú munkanélküliség is mélyítette. Ez tette lehetővé Mahmud Ahmadinezsád győzelmét 2005-ben, aki társadalmi igazságosságot hirdetett, egyszerű életmódjával és korrupciómentes politikájával pedig hitelessé és népszerűvé vált a tömegek szemében.

Ahmadinezsád fiatal éveiben az iráni Forradalmi Gárda (a rendszer és a forradalom biztonságáért felelős fegyveres erő) egyik különleges egységének, a Baszídzs Milíciának, azaz az Elnyomottak Mobilizációs Erői egységének volt a tagja.[4] Nagyobb ismertségre Teherán polgármestereként (2003-2005) tett szert, a nép egyszerű, konzervatív fiaként, aki átlagemberként öltözködött, kockás inget viselt, egyszerű dzsekijével pedig divatot teremtett. Beszédében az egyszerű emberek szlengjét használta, ami élesen elválasztotta őt a vallási vezető réteg kifinomult, emelkedett szóhasználatától, stílusától. Olyan akciói, mint pl. hogy segített az utcaseprőknek a szemetet eltakarítani, még népszerűbbé tették az egyszerűbb társadalmi csoportokban. 2005-ös megválasztásának hátterében az iráni új politikai osztály katonai-biztonsági rétegének felemelkedése állt, mely fokozatosan szembekerült az 1997-2003 között az elnöki hatalmat gyakorló reformer elnökkel, Mohamed Khátamival. A réteg keményvonalasainak képviselőjeként Ahmadinezsád vitatta Khomeini ajatollah örökségének pragmatista és reformista definícióit és közvetlenül Khomeini forradalmi örökségéhez tért vissza. Populista szlogenjeire hivatkozva 2005-ös győzelmét gyakran úgy jellemzik, hogy „a választást a mártírok vérével nyerte”. Ahmadinezsád és katonai-mobilizációs csapata a populizmust és a társadalmi igazságosságot mutatta be Khomeini örökségének, mint az iszlám forradalom alapvető eleme. Magukat pedig „elvorientáltnak” hirdették, azaz a nép olyan gyermekeinek, akik hűek maradnak a forradalom eredeti elveihez. A disztribúciós igazságszolgáltatás, „az olajpénznek az emberek asztalához vétele” és a gazdasági korrupció elleni küzdelem tehát Ahmadinezsád legfőbb jelszava volt, és hatékonyan mozgósította a korábbi reformista vezetés által elhanyagolt városi és vidéki szegényeket. Ezért nem csak a konzervatívok, hanem a Legfőbb Vezető is támogatta őt a 2005-ös elnökválasztáson.[5]

Ahmadinezsád Irán első és egyetlen laikus elnöke volt,[6] aki kezet csókolt a Legfőbb Vezetőnek, amit elődjei, és Khomeini tanítványai, soha nem tettek meg. Az osztályalárendeltségnek ez a szimbolikus gesztusa rányomta bélyegét Ahmadinedzsád viselkedésére, és ezt mintegy ellensúlyozandó, határozott és erős elnökként kívánt megjelenni, az  új politikai osztály keményvonalas csoportjától körülvéve. Ahmadinedzsád elnökként felélesztette politikájában a forradalmi populizmust, mely a síita iszlámon belül is konzervatívnak számító vallási meggyőződéssel párosult. Meszbáh-Jazdi ajatollah tanítását követve a küszöbön állónak hitte a rejtőzködő imám visszatérését, és arra törekedett, hogy jogalapot szerezzen az imám közvetlen áldására.

Ahmadinezsád külföldön hirtelen és meglehetősen kétes hírnévre tett szert: újonc lévén a külpolitikában, nemzetközi megszólalásai, külpolitikai kijelentései, különösen az első időszakban, komoly feltűnést keltettek forradalmi hangvételük miatt. Rendszeres kirohanásokat intézett az Egyesült Államok, Izrael és az arab országok ellen.[7] Bár az iráni nukleáris program körüli vita és az ENSZ BT szankciói végigkísérték elnöki ciklusait, és ő jelentette be 2006 áprilisában, hogy Irán immáron rendelkezik az urándúsítás képességével,[8] a nukleáris program már az ő elnökségét megelőzően elkezdődött, és utána is folytatódott, míg a megállapodás – mára megkérdőjeleződött dicsősége – már a következő elnök, Haszan Rouháni és külügyminisztere, Dzsavád Zaríf nevéhez fűződik.

Bár Ahmadinezsád második elnökké választásának körülményeit ma is sokan vitatják – emlékezetes, hogy országos tüntetéshullám követte, melynek leverése ellenségei populista rendbontónak nevezték[9] -, Khamenei ajatollah kiállt mellette, de az elnökség végére nyilvánvalóvá vált, hogy Ahmadinezsádnak nemcsak azért kell elhagynia az elnöki posztot, mert az alkotmány értelmében folyamatosan két időszakot tölthet ugyanaz a személy.

A következő, 2017-es elnökválasztás előtt, Ahmadinezsád ismét bejelentette, hogy indulna, de jelölését az Őrök Tanácsa, a jelölteket  ellenőrző (szűrő) testület elutasította.[10] Emellett a Legfőbb Vezető sem támogatta arra hivatkozva, hogy indulása „nem áll Irán érdekében”.[11]  A 2021-es elnökválasztásra készülve az iráni társadalmat legjobban izgató kérdése, hogy vajon ez alkalommal vajon elindulhat-e Ahmadinezsád – azaz nem kap-e ismét ellentétes értelmű tanácsot a Legfőbb Vezetőtől vagy az Őrök Tanácsa nem nyilvánítja-e alkalmatlannak az indulásra -, illetve ha mégis elindulhat, vajon milyen eredményt tud majd elérni. A Donald Trump által elrendelt szankciók és hatásainak terhe alatt, valamint az Iránt sújtó koronavírusjárvány árnyékában esetleges támogatottságának mértéke megjósolhatatlan.

Források:
– Arjomand; Said Amir; After Khomeini; Oxford; 2009
– Al-arabiya.net; Former Iranian president Ahmadinejad will run in next elections if approved: Report; Published: 06 June ,2020.01.17
URL: https://english.alarabiya.net/News/middle-east/2020/06/06/Former-Iranian-president-Ahmadinejad-will-run-in-next-elections-Media-reports
– Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28. URL: https://www.economist.com/middle-east-and-africa/2021/02/20/does-mahmoud-ahmadinejad-want-to-be-president-of-iran-again
– Fox News; Amy Kellogg, Could former Iranian President Mahmoud Ahmadinejad be back?; 2021.01.28 URL: https://www.foxnews.com/world/could-ahmadinejad-be-back
– Gheissari, Ali, Contemporary Iran, New York 2009.
– N. Rózsa, Erzsébet; Hagyomány és Modernitás; A Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját kiadása, Budapest, 2020
– Radio Farda; Behrouz Turani, Ahmadinejad Is Ready For A Political Comeback In Iran- Are You Ready?; 2020.06.07.
URL: https://en.radiofarda.com/a/ahmadinejad-is-ready-for-a-political-comeback-in-iran/30657600.html
– Donya-e-eqtesad.com/ احمدی‌نژاد شورای نگهبان را دور می زند؟/ نامزدهای مدنظر احمدی نژاد در انتخابات ۱۴۰۰
– www.khabaronline.ir/news/ محمود احمدی‌نژاد قطعا در انتخابات ۱۴۰۰ ثبت‌نام می‌کند

[1] Fox News; Amy Kellogg, Could former Iranian President Mahmoud Ahmadinejad be back?; 2021.01.28

[2] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

[3] Radio Farda; Behrouz Turani, Ahmadinejad Is Ready For A Political Comeback In Iran- Are You Ready?; 2020.06.07.

[4] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

[5] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

[6] Al-arabiya.net; Former Iranian president Ahmadinejad will run in next elections if approved: Report; Published: 06 June ,2020.01.17

[7] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

[8] N. Rózsa, Hagyomány és Modernitás, 101

[9] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

[10] Al-arabiya.net; Former Iranian president Ahmadinejad will run in next elections if approved: Report; Published: 06 June ,2020.01.17

[11] Economist.com; Does Mahmoud Ahmadinejad want to be president of Iran again?; 2021.02.28.

Írta: Bosnyák Henrietta

Címlapkép: Teherán, 2021. március 11.
A legfőbb iráni vezető hivatala által közreadott képen Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah élő adásban mond beszédet Teheránban 2021. március 11-én. Az ajatollah képmutatással vádolta az Egyesült Államokat rijádi kapcsolataik vonatkozásában. Hameini szerint az amerikaiak szüntelen az emberi jogokról beszélnek, de mégis egy bűnözõt támogatnak. Ezzel az amerikai hírszerzés jelentésére utalt, amely szerint Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös rendelte el 2018-ban Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi újságíró meggyilkolását.
(Forrás: MTI/EPA)

A Mahmud Ahmadinezsád, Irán ellentmondásos politikai szereplője – Újra a politika színterén? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az International Studies Association (ISA - Nemzetközi Tanulmányok Egyesülete) a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó oktatók, kutatók és gyakorlati szakemberek legnagyobb méretű és befolyású globális szakmai szervezete, az ISA Éves Konvenciója pedig a nemzetközi kapcsolatok tudományának legfontosabb konferenciája, közel 8000 fő részvételével évente. Idén a konvenciót virtuálisan rendezték meg.

Nagy öröm és elismerés volt, hogy az ISA programigazgatói három beadott pályázatunkat-pályázatomat is elfogadták, így a Konvenció három rendezvényén is szerepeltem. Az elsőben igen nagy megtiszteltetés volt részt venni, hiszen a szakma legnagyobb neveivel és a fiatalabb generáció sztárjaival (Joseph Nye, Monica Toft, Kori Schake, Peter Dombrowski, Nina Silove, Kevin Narizny, Emma Ashford, Thomas Cavanna) kerekasztalon vitathattam meg, a COVID-19 járvány és az elnökválasztás után milyen irányt vegyen az Amerikai Egyesült Államok nagystratégiája. A második rendezvény egy négy tanulmányból álló panel volt, ahol a már említett nagy nevek közül Monica Toft elnökölt, Peter Dombrowski, Nina Silove és Thomas Cavanna pedig tanulmányaikat prezentálták. Én a Clinton-adminisztráció Kína-stratégiájáról szóló tanulmányomat prezentáltam, valamint én voltam a többi tanulmány opponense is. Végül a harmadik rendezvény szintén egy tanulmányok megvitatására összeült panel volt, ahol két másik fiatal kutatóval együtt az amerikai-kínai viszonyról szóló tanulmányainkat prezentáltuk, a magam részéről a George H. W. Bush-adminisztráció Kína-stratégiájáról szóló cikkemet.

A húsvét előtti héten kifejezetten feszültté vált a légkör Ukrajna keleti részén, az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött Donbasz-régióban. Oroszország jelentős mennyiségű katonát és haditechnikai eszközt vezényelt a térségbe, amellyel ismét a világ vezetőinek látómezejébe került a 2014 óta tartó konfliktus.

Angela Merkel és Emmanuel Macron mellett Antony Blinken, az USA külügyminisztere is aggodalmát fejezte ki a mozgósítás miatt. Joe Biden elnök telefonon biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az USA támogatásáról, amennyiben eszkalálódna a szembenállás.

A kérdésben felszólaló orosz és ukrán felek kölcsönösen, de egymástól függetlenül kiemelték, hogy féltik a tavaly július óta az ukrán kormányzati erők és a szakadárok között fennálló tűszünetet, mindkét fél a másik provokatív fellépése miatt aggódik. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője és az ukrán elnök is a polgárháború kiújulásától tart, nem egy orosz-ukrán háborútól. Moszkva hangsúlyozta, hogy szeretné elkerülni a szakadárok és a kormányerők újabb összecsapásait. Álláspontjuk szerint erőik nem vettek és nem is kívánnak részt venni a donbaszi összecsapásokban, az egyezmények betartását sem képesek kikényszeríteni, összességében nem jelentenek fenyegetést senki számára. Dimytro Kuleba, ukrán külügyminiszter nyomatékosította, hogy Ukrajnának nem érdeke a krízis további mélyítése, a legkevésbé sincs szüksége az országnak egy háborúra. Kuleba ugyanakkor tájékoztatást adott arról, hogy nem csak Donbasz környékén, de az északi határok mellett és a Krím-félszigeten is megfigyelhető, hogy emelkedik az orosz katonai jelenlét szintje. Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter április 1-én arról beszélt, hogy a donbaszi válság eszkalációja végeredményben Ukrajna végét jelentené.

A tűzszünetet egyébként számos alkalommal szegték már meg, csak idén 16 ukrán katona vesztette életét és további 69 szenvedett sérülést, a szakadárok nem közöltek adatokat veszteségeikről. A legkirívóbb eset március 26-án történt, amikor négy ukrán egyenruhás halt meg. A kormányzat véleménye szerint tüzérségi támadás, míg a másik oldal tolmácsolásában taposóakna robbanásának következtében történt az ominózus eset. Érdekes adalék, hogy a kormányerők szerint olyan ágyúkból adtak le rájuk lövéseket, amelyeket a tűzszüneti egyezmények szerint nem birtokolhatnak a felek.

Zelenszkij szerint tipikus, az orosz hadművészetre jellemző mozdulat, hogy határ menti hadgyakorlatokkal feszélyezett helyzetet teremtenek, amellyel akár hibás lépésre is tudják kényszeríteni a másik felet. A NATO álláspontja hasonló a kérdésben, a szövetség provokációként kezeli Oroszország mozgósítását. A Kreml felhívta a NATO figyelmét, hogy amennyiben növelné ukrajnai jelenlétét, válaszlépésekre számíthat. Utóbbi jól mutatja, hogy ebben a szituációban egy ellenmozgósítás csak elmérgesítené a konfliktust. A NATO ennek ellenére növelte az Európában tartózkodó erőinek harckészültségét.

Az, hogy háború készülődik-e egy kifejezetten nehéz kérdés. Egyes szakértők szerint csupán annyiról van szó, hogy a Kreml teszteli Joe Biden-t és a Biden-adminisztrációt. Arra lehetnek kíváncsiak, hogy Washington meddig hajlandó elmenni Ukrajna védelmében. Nem kizárható az sem, hogy a felvonulás egyfajta válasz a májusra tervezett, ukrajnai Defender Europe 2021 NATO-hadgyakorlatra. Április 3-án több orosz politikus is megszólalt az ügyben, egyetértettek abban, hogy a gyakorlat Ukrajnát egy Oroszország elleni háborúra készíti fel.  Figyelemreméltó addíció, hogy az orosz hadsereg kifejezetten aktív volt az elmúlt időszakban, feltűnően sokszor szálltak fel NATO-gépek, hogy Kelet- és Észak-Európa felett orosz repülőket fogjanak el és értesülések szerint három nukleáris robbanófejjel felszerelt rakéta kilövésére alkalmas tengeralattjárót vezényeltek az Északi-tengerre.

Nem kérdéses, hogy olyan szituáció alakult ki Ukrajnában, ami magában hordozza a 2014 óta lezáratlan polgárháború ismételt fellángolásának esélyét. Nehéz megmondani mi lesz az események következménye, az azonban tisztán látható, hogy a donbaszi konfliktus a Biden-adminisztráció első komoly próbája a nemzetközi színtéren.

Címlapkép: Donyeck, 2021. április 9.
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (j) látogatást tesz a Donyeck térségben 2021. április 9-én. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre.
(Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

A Háború készül a szomszédban? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez – mondta a berlini ukrán nagykövet csütörtökön a hazája térségében indított orosz csapatösszevonással kapcsolatban.

Andrej Melnyik a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban egy interjúban elmondta, hogy adataik szerint a kilencvenezret is elérheti az Oroszországgal közös határ térségében felvonultatott orosz katonák száma. Mint mondta, ez a művelet a közkeletű németországi vélekedéssel szemben nem csupán “erőfitogtatás vagy kardcsörtetés”, hanem az ukrán államiság felszámolására irányuló orosz szándék megnyilvánulása.

Kifejtette, hogy Oroszország támadásra készül, Ukrajnának pedig meg kell védenie magát. Ennek egyik módja a NATO-csatlakozás, a másik pedig a katonai képességek megerősítése, amihez ugyancsak nyugati támogatás szükséges. A Nyugat szolidaritásról biztosító szavak mellett modern fegyverrendszerek is kellenek az önvédelemhez – mondta a diplomata.

Jelezte: hathatós támogatás hiányában előállhat olyan helyzet, amelyben fontolóra kell venni Ukrajna “nukleáris státuszának” megteremtését, vagyis atomfegyver beszerzését.

Ukrajna a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi megállapodásban vállalta, hogy biztonságának szavatolásáért cserébe lemond atomfegyvereiről és csatlakozik az atomsorompó egyezményhez. Az ország területi épségére és politikai függetlenségére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalt garanciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1994-ben tartott budapesti konferenciáján aláírt megállapodással.

Kijev álláspontja szerint Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok támogatásával és a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával megsértette a megállapodást. A Kreml nem ért egyet ezzel a helyzetértékeléssel.

The post Ukrajna berlini nagykövete szerint hazája fontolóra veheti atomfegyver beszerzését appeared first on .

Az ukrán külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki csütörtökön, miután Oroszország bejelentette, hogy a jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt hadgyakorlatokra hivatkozva.

A kijevi tárca felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az ilyen cselekedeteivel ismételten megsérti a nemzetközi jogi normákat és alapelveket, “bitorolja” Ukrajnának mint part menti államnak szuverén jogát, mivel éppen Ukrajnának áll jogában a hajózást szabályozni a Fekete-tengernek azon a részén. Kijev emlékeztetett arra, hogy az ilyen cselekedetek megsértik a hajózás szabadságának jogát, amelyet nemzetközi dokumentumok szavatolnak. A tárca szerint Oroszország ezzel tovább mélyítette a konfliktust, most már nemcsak a szárazföldön, hanem a tengeren is.

“Az ukrán külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezi ki az Oroszországi Föderáció ilyen akcióival kapcsolatban, és követeli a Fekete-tenger vizeinek jogellenes lezárásáról szóló döntés azonnali visszavonását” – idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a tárca közleményéből.

A külügyminisztérium ezen túlmenően felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a nyomást a Kremlre.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2018 novemberében a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében – az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre – az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, majd elfoglalta azokat, 24 főnyi legénységük ellen tiltott határátlépés címén eljárást indított, és bebörtönözte őket. 2019 nyarán Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök kijelentette, hogy Ukrajna nem kísérel meg még egyszer hasonló módon hadihajókkal átkelni a Kercsi-szoroson.

Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között, miután a Donyec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.

Homcsak március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei megszállt területekre és a Krímbe 28 orosz harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy múlt vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit a Krím félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

The post Oroszország fél évre lezárja a Kercsi-szorost, Kijev tiltakozott appeared first on .

Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és ezenkívül kiutasít további tíz amerikai diplomatát – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov szerint Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó javasolta John Sullivan amerikai nagykövetnek, amikor pénteken bekérette a hivatalába, hogy orosz hivatali partneréhez hasonlóan térjen vissza konzultációra Washingtonba.

A Kommerszant című lap azt írta, hogy ez de facto kiutasítás. A kommentár azonban rámutatott, hogy a nemkívánatos személynek nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról megkötött 1961-es bécsi egyezmény ugyanakkor nem ismeri “a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének” fogalmát.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszország meg fogja tiltani a területén működő amerikai külképviseleteknek orosz állampolgárok és harmadik országok állampolgárságával rendelkező személyek alkalmazását. Moszkva emellett, a kölcsönösség alapján, évi tíz főben fogja korlátozni az amerikai kirendeltségekre rövid kiküldetésekre akkreditálható munkatársak létszámát.

Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy mivel az amerikai diplomáciai alkalmazottak rendszeresen megsértik a két ország között 1992-ben “a nyitott szárazföldről” elfogadott memorandumot, Moszkva minden 25 mérföldes távolságot meghaladó utazást engedélykötelessé fog tenni számukra.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy a kölcsönösség elve alapján az Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszország is fel fogja venni a másik ország nyolc magas rangú állami tisztségviselőjét a szankciós listájára. A lista nyilvánosságra hozását későbbre ígérte.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszországban be fogják szüntetni az amerikai külügyi tárca és más állami szervek által ellenőrzött amerikai alapítványok és nem kormányzati szervezetek működését. Közölte továbbá, hogy miután Varsó három orosz külképviseleti alkalmazottat minősített nemkívánatos személynek, Moszkva kiutasít öt lengyel diplomatát is.

A miniszter kilátásba helyezte, hogy a kapcsolatok további romlása esetén Moszkva meg fogja szüntetni a két ország diplomáciai missziói személyzeti létszáma közötti egyenlőtlenséget. Rámutatott, hogy mindkét országnak mintegy 450 diplomatája és adminisztratív munkatársa dolgozik a másikban, ám az orosz keretből 150-en az ENSZ-nél, és nem a bilaterális kapcsolatok kiszolgálásában teljesítenek szolgálatot. A továbbiakban az amerikai külszolgálati alkalmazottak száma is háromszázra csökkenhet Oroszországban.

Lavrov elmondta, hogy az orosz fél az amerikai üzleti vállalkozások számára “fájdalmas” intézkedések bevezetését is mérlegeli. A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy az amerikai szankciók minden körére válaszolni fog.

The post Lavrov: Moszkva elküldi az amerikai nagykövetet, és kiutasít tíz amerikai diplomatát appeared first on .

Keresetet indított a moszkvai ügyészség az orosz főváros bíróságán azt kezdeményezve, hogy minősítse szélsőséges szervezetnek az Alekszej Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványát (FBK), az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványát (FZPG) és a Navalnij-törzsek hálózatát.

Az ügyészség közleménye szerint ezek a szervezetek liberális jelszavakkal takarózva “a szociális és a társadalompolitikai helyzetet destabilizáló feltételek megteremtésével” foglalkoznak.

“Tevékenységük tényleges célja a feltételek megteremtése a rendszer alkotmányos alapjainak megváltoztatásához, egyebek között a +színes forradalmak+ forgatókönyvének felhasználásával” – hangzott a kereset.

A moszkvai vádhatóság a főügyészség utasítására vizsgálta meg ezeket a csoportokat, és arra következtetésre jutott, hogy “nem kívánatosnak” minősített “külföldi és nemzetközi szervezetek tevékenységét” folytatják Oroszország területén.

Az FBK a Twitteren a keresetet a szeptemberben esedékes parlamenti választások előtti “példátlan nyomásgyakorlásnak” minősítette.

Az alap ellen 2019 augusztusában pénzmosás címén eljárást indítottak. 2019 októberében az orosz igazságügyi tárca az FBK-t idegen ügynöknek minősítette. Alekszej Navalnij tavaly júniusban bejelentette, hogy megszüntette az FBK jogi személyiségét, és azt az FZPG-re ruházta át.

Pénteken egy moszkvai bíróság szélsőségességre való felszólítás címén kétévi szabadságvesztésre ítélte Pavel Zelenszkijt, az FBK operatőrét. Az eljárás két Twitter-bejegyzés miatt indult ellene, amelyet Irina Szlavina Nyizsnyij Novgorod-i újságírónő öngyilkosságát követően osztott meg.

Ezekben véleményt nyilvánított Vlagyimir Putyin elnökről, Dmitrij Peszkovról, a Kreml szóvivőjéről és Vjacseszlav Vologyin házelnökről, és durva szóval szólított fel a hatalomnak való odavágásra.

Szlavina tavaly októberben felgyújtotta magát a belügyminisztérium Nyizsnij Novgorod-i kirendeltsége előtt, és belehalt sérüléseibe. Öngyilkossága előtt pár órával a Facebook-oldalán bejegyzett üzenetében azt írta követőinek, hogy halála miatt az orosz államot kell okolniuk. Egy nappal korábban a rendőrség házkutatást tartott az otthonában.

Az amerikai finanszírozású Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (SZER/SZR) moszkvai szerkesztősége közölte, hogy panasszal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amiért az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) súlyos bírságokat rótt ki rá. A szerkesztőség szerint azért tett így, hogy kiszorítsa Oroszországból.

A héten vált ismertté, hogy májusban Kijevbe és Prágába költöztethetik át az SzR és a Nasztojascseje Vremja tévécsatorna moszkvai irodájának dolgozó munkatársak legalább egy részét a Roszkomnadzor miatt kiszabott összesen több mint 70 millió rubel (jelenlegi átfolyamon több, mint 275 millió forint) bírság miatt. Az indoklás szerint ezek a tömegtájékoztatási ezközök a vonatkozó jogszabály dacára nem tüntették fel anyagaikon, hogy készítői idegen ügynöknek minősülnek.

A Nasztojascseje Vremja (Jelen Idő) az SzR és az Amerika Hangja közös projektje.

The post Navalnijhoz fűződő csoportok szélsőségessé minősítését kezdeményezte a moszkvai ügyészség appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) együttműködésében folytatódott a fokozott ellenőrzés, ezúttal a 3-as villamoson és annak útvonalán.

A BKK azt közölte, hogy az akció során ötvennyolc embert vontak intézkedés alá, akik közül egyet kábítószer birtoklása miatt elfogtak és előállítottak. Egy embernek orvosi ellátásra volt szüksége, hozzá mentőt hívtak.

Szeszesital közterületen történő fogyasztása miatt egy, míg maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt négy embert jelentettek fel, hét emberrel szemben pedig helyszíni bírságot szabtak ki – ismertették.

A BRFK azt közölte a police.hu oldalon, hogy a közös akció nem csupán egyszeri, a jövőben is lehet hasonló ellenőrzésekre számítani a főváros különböző pontjain, különösen a problémásabb, forgalmasabb közlekedési vonalakon.

The post BKK: a 3-as villamoson és az útvonalán ellenőriztek a rendőrök appeared first on .

Együttműködési megállapodást kötött a Volánbusz Zrt. és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) az állomásokon és a járműveken előforduló konfliktusok, atrocitások elkerülése érdekében — közölte a közlekedési társaság.

A Volánbusz Zrt. elsősorban a közösségi közlekedés utasainak, valamint a vállalat munkatársainak védelme érdekében elkötelezett a bűnismétlés és az áldozattá válás megelőzése, valamint az ifjúságvédelem mellett – tartalmazza a közlemény. A megállapodást Pafféri Zoltán, a társaság elnök-vezérigazgatója és Hatala József, az NBT elnöke látta el kézjegyével.

A közlemény szerint Pafféri azt hangsúlyozta: ugyan a menetrend szerinti autóbuszjáratok minden szempontból az egyik legbiztonságosabb közlekedési módot jelentik, az állomásokon és a járműveken is előfordulnak kisebb atrocitások, elsősorban a cég munkatársait érik támadások. Ezek számának csökkentése érdekében közös figyelemfelhívó kampányokat terveznek, amelyek segíthetik a konfliktushelyzetek megelőzését.

Hatala szerint egy ország, egy település lakosságának biztonságérzete nagyban függ attól is, hogy az embereket milyen hatások érik a közlekedési eszközökön. Ezért közös céljuk, hogy egyaránt erősítsék az utazóközönség és a Volánbusz munkatársainak biztonságát – mondta.

A partnerek szakmai konferenciákkal, tréningekkel és képzésekkel, a veszélyeztetett célcsoportok számára szervezett közös bűnmegelőzési programokkal, továbbá ismeretterjesztéssel járulnak hozzá a közösségi közlekedés biztonságának növeléséhez – írta közleményében a Volánbusz.

The post Együttműködik a Volánbusz és a bűnmegelőzési tanács appeared first on .

Idén ősszel kezdődik a Rheinmetall Hungary Zrt. hadiipari gyárának építése Kaposváron – mondta a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a somogyi megyeszékhelyen.

Maróth Gáspár sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a magyar állam és egy német vállalkozás által létrehozott vállalat a tervek szerint évente legalább száz katonai járművet készít el az új beruházás eredményeként. Kitért arra: a várhatóan egy év múlva induló termelés során harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel szerelnek fel Törökországban készült járműveket, később e jármű fő elemeit is Magyarországon gyártanák.

Ezzel párhuzamosan kutatásfejlesztési program kezdődik a NATO-n belül a jövő technikájának számító járművek előállítására – mondta Maróth, hozzátéve, három év múlva már az utóbbi jelenti a gyártás fő profilját. Megjegyezte, hogy a beruházás helyszínének kiválasztásakor katonai múltjának és a városvezetés, helyi parlamenti képviselők támogatásának köszönhetően döntöttek Kaposvár mellett.

“Ők biztosítják azt a gyorsaságot, amit ma a hadiipar, a versenyhelyzetnek leginkább kitett iparág megkövetel” – jelentette ki. Hozzáfűzte: csak azokkal a városokkal tudnak együtt dolgozni, ahonnan maximális támogatást kapnak.

Szita Károly polgármester azt mondta, hogy a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által idén januárban bejelentett fejlesztés “a tárgyalásoktól függően” harminc-ötven milliárd forintos lesz, a gyár induláskor háromszáz embernek ad munkát. A városvezetés célja Kaposvár újraiparosítása, a teljes foglalkoztatottság elérése, a munkabérek emelése – fogalmazott a településvezető. Hangsúlyozta, hogy utóbbi csak akkor érhető el, ha magas hozzáadott értékű termékek gyártói települnek a városba, amelyek “fölfelé húzzák” a fizetéseket. Úgy vélte, a hadiipari cégek ezek közé tartoznak.

Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség jelentősen csökkent, a munkabérek nőttek Kaposváron az elmúlt években az önkormányzat és a kormány munkájának, és az itt élők szorgalmának köszönhetően. Megfogalmazása szerint a hadiipari fejlesztés egy újabb mérföldkő, a város gazdasága ezzel a projekttel “a világ tetejére ugrik”, mert “a világ legmodernebb technológiája” érkezik Kaposvárra. A politikus megjegyezte, hogy a somogyi megyeszékhelyet az M7-es sztrádával összekötő R67-es gyorsforgalmi út megépítésével, valamint az M9-es várható megvalósításával nőtt a befektetők érdeklődése Kaposvár iránt. A város ipari parkjai megteltek, Kaposvár a Rheinmetall beruházásához szükséges húsz hektárnyi területet egy új ipari park kialakításával tudja biztosítani – mondta el Gelencsér. Jelezte, 170 hektárnyi új ipari területre nyújtottak be igényt a kormánynak, amely támogatta azt.

The post Ősszel kezdődik a hadiipari gyár építése Kaposváron appeared first on .