Biztonságpolitika

Jean Nouvel francia sztárépítésznek sikerült elérnie, hogy bűnvádi eljárás induljon a közte és az általa tervezett, 2015-ben megnyílt Párizsi Filharmónia közötti pénzügyi vitában – jelezték igazságügyi források.

Jean Nouvel 2019 októberben nyújtott be viszontkeresetet a Párizsi Filharmónia ellen, amely több mint 170 millió eurót (56 milliárd forintot) követelt tőle a tervezettnél drágábbra sikerült építkezés miatt. Az intézmény úgy vélte, hogy a sztárépítész alábecsülte a költségeket és az építkezés alatt “folyamatosan módosította” azokat. Nouvel irodája szerint viszont a túlköltekezésért a filharmónia felelőtlen és hibás gazdasági irányítása a felelős.

A korrupciós ügyeket vizsgáló országos pénzügyi ügyészség elfogadta az építész panaszát és annak alapján február 12-én “favoritizmus, törvénytelen érdekérvényesítés, közpénzek elsikkasztása” gyanújával indított vizsgálatot. A Párizsi Filharmónia nem kommentálta az eljárás megindítását.

“Teljesen bízunk abban, hogy egy vizsgálóbíró fogja megállapítani a filharmóniánál Jean Nouvel kárára elkövetett szabálysértések felelőseit” – vélte William Bourdon és Vincent Brengarth, az építész irodájának ügyvédei.

“A szabálysértések az építészt szándékosan hibáztató politika, az építési vállalkozóknak nyújtott kedvezmények, valamint a Jean Nouvel építész irodától teljesen jogtalanul követelt, elképesztő összegű reklamálás közvetlen következményei” – tették hozzá.

A francia főváros északkeleti részén álló Párizsi Filharmónia építése nyolc éven át tartott és a tervezett összeg több mint kétszeresébe, 386 millió euróba (127,3 milliárd forintba) került. Ráadásul az építkezés két évvel tovább is tartott. A koncertterem megnyitása után több mint két évvel az üzemeltetők 170,6 millió eurót követeltek a tervezőtől, ebbe az összegbe a késedelmes nyitás miatti 110 millió eurós kötbért is belekalkulálták.

Az építész viszontkeresetének benyújtásakor a filharmónia elutasította a szerinte “alaptalan vádakat”. Nouvel egyébként több mint 105 millió eurós kártérítést és honorárium-kiegészítést is követel az állami intézménytől. Nouvel és a filharmónia már a koncertterem megnyitása óta vitázik a bíróságon és a sajtó előtt. Nouvel még azt is megtagadta, hogy részt vegyen a koncertterem 2015. januári ünnepélyes megnyitóján. Véleménye szerint az épület még nem volt kész, ám hiába követelt átépítési munkálatokat.

The post Eldurvult a vita a Párizsi Filharmónia és a tervezője között appeared first on .

Nemzetközi szabályrendszert kell kidolgozni az országok információs térben való magatartására vonatkozóan – jelentette ki Vlagyimir Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács ülésén.

“Fontos, hogy közösen kidolgozzuk és egyeztessük az arra vonatkozó egyetemes és mindenki számára igazságos szabályokat, hogy egy állam miként viselkedhet az információs térben, a világos és érthető kritériumait a megengedhető és a nem megengedhető cselekedeteknek, és mindennek jogilag kötelező jelleget kell adni, vagyis minden országnak maradéktalanul végre kell majd hajtania ezeket a szabályokat” – mondta Putyin.

Az orosz elnök szerint az információs térről kötött jogi megállapodások hozzájárulnak majd a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődéséhez, az innovációhoz, valamint a konfliktusok megelőzéséhez és a potenciális kockázatok elhárításához.

Putyin szerint az egyes országok digitális szuverenitásának sérthetetlennek kell maradnia, vagyis minden állam önállóan határozza meg tulajdon információs terének és infrastruktúrájának szabályozását. Közölte hogy Oroszország számára a prioritási sorrendet az informatikai biztonság kiépítése terén a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a feltörekvő gazdaságok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) szervezete, a BRICS és a Független Államok Közössége (FÁK) jelenti. Mint mondta, a partnerségnek ki kell terjednie a tapasztalatcserére, a szakemberképzésre, a tudományos kutatásra és a kiberincidensekre való közös reagálásra.

Az orosz biztonsági tanács pénteken jóváhagyta a nemzetközi kiberbiztonságra vonatkozó új állami politika tervezetét, valamint a megvalósítási terv előkészítését. Ilyen dokumentumot legutóbb 2013-ban fogadtak el.

The post Putyin: szabályozni kell az országok magatartását az információs térben appeared first on .

Konzultációt tartottak Oroszország és az Egyesült Államok képviselői a világűr biztonságáról – közölte az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai diplomáciai tárca által kiadott tájékoztatás szerint a videokonferencia formájában megtartott eszmecsere résztvevői kifejezték érdekeltségüket a párbeszéd folytatásában. A szűkszavú közlemény ezenfelül csak azt tartalmazta, hogy a felek a világűr biztonságát érintő kérdések széles köréről folytattak eszmecserét.

The post Orosz-amerikai konzultációt tartottak a világűr biztonságáról appeared first on .

Őrizetbe vettek Szocsiban egy líceumi tanulót, aki a VKontaktye közösségi oldalon közölte, hogy robbanóanyagot készül előállítani, és meg akarja támadni az osztálytársait – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A gyanúsított lakásán robbanóanyagot, bomba előállításához szükséges komponenseket, iskola elleni fegyveres támadásokról szóló anyagokat és egy naplót foglaltak le.

Március 10-én az FSZB Penzában egy, január 21-én pedig a Moszkvához közeli Ljuberci járásban két 16 éves fiút vett őrizetbe. Mindhárman terrortámadást szándékoztak végrehajtani osztálytársaik ellen. Korábban december 9-én Tulában történt hasonló eset, szeptemberben a Krasznojraszki terület Minuszinszk településén vett őrizetbe egy kamaszt a szolgálat azzal a gyanúval, hogy egy iskolai tanévnyitó ünnepségen készült támadást végrehajtani.

Tavaly szeptember elején az FSZB összesen 13 olyan fiatalt fogott el, aki tanintézmények, forgalmas helyszínek és rendvédelmi szervek épületei ellen készült fegyveres támadásokat végrehajtani Oroszország több régiójában. A szolgálat szerint 11-en közülük egy zárt közösségimédia-csoport tagjai. Orosz hírügynökségek szerint az FSZB ezt megelőzően csak 2020-ban nyolc, iskolák elleni támadást hiúsított meg Kosztromában, Sznyezsinszkben, Szaratovban, Kercsben, Szahalin szigetén, Krasznojarszkban, Tyumeny megyében és Volgográdban. Valamennyi gyanúsított fiatalabb volt húsz évesnél.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára tavaly áprilisban kijelentette, hogy a fiatalok körében emiatt “fokozott érdeklődés” alakul ki a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az FSZB igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

The post Iskola elleni támadást akadályozott meg Szocsiban az FSZB appeared first on .

Tavaly szeptemberben kirobbant az utólag „44 napos háborúnak” is keresztelt második hegyi-karabahi háború. A konfliktust az elmúlt évek egyik legnagyobb fegyveres háborújaként tarthatjuk számon, hiszen a mintegy másfél hónapon keresztül húzódó harcok legalább 5000 katona, és több mint 140 civil életét követelték. A háború lezárása a felek hajthatatlansága miatt többször is akadályokba ütközött, néhány hét alatt több – nemzetközi közvetítéssel létrehozott – tűzszüneti megállapodás is érvényét vesztette. A háború végét egy Azerbajdzsán, Örményország és Oroszország közötti sikeres trilaterális tárgyalással, a három ország kormányfőinek, Ilham Alijevnek, Nikol Pashinyannak és Vlagyimir Putyinnak megegyezésével sikerült elérni 2020 november 10-én. A tárgyalás során a résztvevők aláírtak egy kilencpontos megállapodást is, rövid cikkemben ezen pontok jelentőségére szeretnék kitérni. Területi változások Hegyi-Karabahban

A háború lezárását követően talán Azerbajdzsán, Örményország és Hegyi-Karabah felosztását illetően történtek a legszembetűnőbb változások. A tűzszünet megkötésekor a résztvevő felek a területi felosztást is megvitatták, aminek eredményeképpen Örményország az örmények által lakott területének számottevő részét kényszerült átadni Azerbajdzsánnak. A megállapodás szerint a háború lezárását követően az örmény állam 2020 november 15-ig Kelbadzsar járást, november 20-ig Agdám-, december 1-jéig pedig Lacsin járását volt köteles Azerbajdzsán kezeire adni. Kiemelendő, hogy a két ország kulturális központjaként számontartott, a háborúban jelentős stratégiai pontként is funkcionáló Susa városa is azeri fennhatóság alá került.

A már említett Lacsin régió szerepe különösen fontos a megállapodásban, hiszen ez az egyetlen térség, amelyet az örményeknek nem kellett teljes egészében visszaszolgáltatniuk Azerbajdzsánnak: ennek az oka az, hogy a régióban található az úgynevezett Lacsin-folyosó, amely a tűzszünet megkötése után az egyetlen szárazföldi összeköttetéssé vált Örményország és Hegyi-Karabah között. A nagyjából öt kilométer széles hágón a biztonságos áthaladást az örmény katonák mellett a kihelyezett orosz békefenntartók is felvigyázzák.

Külső beavatkozás, katonai jelenlét az Arcah Köztársaság területén

A novemberi megállapodásban foglaltak szerint Oroszország békefenntartókat helyezett Hegyi-Karabah területére. A nagyhatalom összesen 1 960 katonát, 90 páncélozott járművet, speciális felszereléseket és további 380 katonai járművet küldött a térségbe. Az orosz békefenntartó erők előreláthatólag 5 éven keresztül fognak állomásozni a területen, azonban, ha a misszió vége előtt hat hónappal a felek nem jelzik kilépési szándékukat, az orosz békefenntartók további öt éven keresztül maradhatnak Hegyi-Karabahban. A területen az Egyesült Nemzetek Szervezete is szerepet vállalt: a békefenntartó erők mellett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is felügyeli a háború miatt Hegyi-Karabahból elmenekülő örmények hazatérésének körülményeit és biztonságát. Mindemellett az első években az orosz erők feladata a lerombolt területek és az infrastruktúra újjáépítése, az aknamentesítés illetve  a humanitárius segélynyújtás lesz.

A hathetes háborúban Azerbajdzsánt támogató Törökország is megjelent a térségben. A béke fenntartására 2020 november 11-én Oroszország és Törökország megegyezett egy, a két ország által közösen működtetett támaszpont létrehozásában, amelyet az azóta a de facto Azerbajdzsánhoz tartozó Agdám járásban állítottak fel. A törökök főként az „azerbajdzsáni testvéreik” védelmét szeretnék biztosítani, így a török védelmi miniszter Hulusi Akar január 29-én bejelentette, hogy összesen 38 katonát és egy, az őket vezető dandártábornokot küld a térségbe.

A nahicseváni folyosó

A háború után Azerbajdzsánnak lehetősége nyílt egy folyosó megnyitására az exklávéja, Nahicseván felé, amikor 2021 január 11-én Vlagyimir Putyin, Ilham Alijev és Nikol Pashinyan megállapodott a régió útvonalainak fejlesztéséről és használatáról. Az ország így, a kilencvenes évek óta először közvetlen szárazföldi összeköttetést kapott exklávéjával, így mind az utazás, mind a szállítmányozás egyszerűbb lesz az egymástól körülbelül 400 kilométerre eső területek között. A megegyezés hatalmas jelentőségű Azerbajdzsán számára, hiszen a két térség között évtizedek óta csak légi- vagy a már iráni területeken áthaladó kerülőutakon volt lehetséges a közlekedés. A nahicseváni folyosó működését ugyancsak Oroszország fogja felügyelni. A korridor működése a nagyhatalomnak is érdeke lehet, hiszen az útvonal megnyitásával a Kaukázuson keresztül a regionális fuvarozás is fellendíthető lesz.

Ezek alapján látható, hogy a 2020-as hegyi-karabahi háborúból győztesként Azerbajdzsán került ki. Az ország a tűzszüneti megállapodással egyidőben nagy kiterjedésű területekre tett szert, emellett pedig több, számára előnyös pozícióhoz is hozzájutott.  A tűzszünet azonban nem jelenti azt, hogy a két ország békét kötött volna. Annak tekintetében, hogy Örményország jelentős területeket veszített, illetve az országban belpolitikai válság alakult ki, egyáltalán nem biztos, hogy az államok között létrejöhet egy sokak által régóta áhított rend.

Felhasznált irodalom

International Crisis Group : Getting from Ceasefire to Peace in Nagorno-Karabakh ( 2020. december, Forrás: https://reliefweb.int/sites/reliefweb.int/files/resources/Getting%20from%20Ceasefire%20to%20Peace%20in%20Nagorno-Karabakh%20_%20Crisis%20Group.pdf 2021. március 20.)

Címlapkép: Hegyi-Karabah, Örményország, 2020. november 13.
Orosz katonai konvoj halad a Jereván Szeván autópályán Örményországban 2020. november 13-án. Az orosz hadsereg több tucatnyi katonai járművet küldött békefenntartó katonákkal Örményországba, miután Vlagyimir Putyin orosz államfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök november 10-re virradóra megállapodott a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról.
(Forrás: MTI/EPA/PHOTOLURE/Hayk) Baghdasaryan

A Azerbajdzsán és Örményország helyzete a második hegyi-karabahi háború után bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Megkapta a hivatalos nyelv státuszát az orosz a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban.

Az örmény állami televízió csütörtöki közlése szerint – melyről az Interfax orosz hírügynökség számolt be – az el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság parlamentje a nap folyamán módosította a helyi nyelvtörvényt, így az orosz lett az örmény mellett a terület másik hivatalos nyelve. A 33 tagú törvényhozásban 27-en voksoltak az előterjesztés mellett és ketten ellene.

A törvénymódosítást beterjesztők indoklásukban azt írták, hogy figyelembe kell venni a történelmi tudatot, illetve Oroszország és Hegyi-Karabah kulturális, katonai és gazdasági kapcsolatait, valamint azt, hogy az arcahiak (helyi örmények) többsége második nyelvként használja az oroszt.

“Az orosz nyelv státuszának megemelése lehetőséget biztosít az együttműködés elmélyítésére minden területen, és belátható távon belül elősegíti a jogi együttműködés fejlesztését Oroszországgal” – tették hozzá.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta folyamatosan fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeri erők között. A térségben tavaly szeptember 27-én azeri offenzíva indult az enklávét és az örmények kezén lévő környező települések visszafoglalására, és Bakunak sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-i tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására.

The post Örményország az orosz nyelvvel védené meg Hegyi-Karabahot appeared first on .

A járványügyi korlátozásokat megelégelő, a koronavírus miatt Ausztriában állástalanná vált szakács ellen emeltek vádat Zalában, miután rendőrök és TEK-esek lelövésével fenyegetőzött – közölte Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba közölte: az 51 éves zalakarosi férfi Ausztriában dolgozott egy szálloda szakácsaként, de a vírushelyzetből fakadó korlátozó intézkedések miatt tavaly november óta nem tud dolgozni, ezért jövedelme nincs. Az anyagi tartalékait felélő férfi a feszültséget nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztásával igyekszik oldani, amivel azonban “viselkedésszabályozása gyengül, aránytalan indulati reakciók keletkeznek nála” – fogalmazott a szóvivő.

A vádlott január 5-én hajnali fél háromkor telefonon hívta fel a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságot azzal, hogy elege van a járványhelyzet miatti korlátozásokból, elfogyott a pénze, ezért ezután minden rendőrt és TEK-est le fog lőni a maroklőfegyverével.

A bejelentés tartalma, annak veszélyes fenyegető jellege miatt a rendőrség azonnal intézkedett a férfi ellen, akinek nem volt fegyvertartási engedélye, ezért az eljárást lőfegyverrel való visszaélés gyanúja miatt indították el. A nyomozás során azonban kiderült, hogy a vádlottnak nincs lőfegyvere, a bejelentést ittasan, elkeseredettségében tette meg, ezért a gyanúsítást módosították.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség végül hatóság büntetőeljárás alapjául szolgáló félrevezetésének vétsége miatt emelt vádat a férfi ellen.

The post Rendőrök lelövésével fenyegetőzött egy munkanélkülivé vált zalai szakács appeared first on .

Idén ünnepli fennállásának 25 éves évfordulóját a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), amely 1996. március 27-én jött létre.

Az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal egységeként működő szervezet a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény hatálybalépésekor lett önálló nemzetbiztonsági szolgálat. Az NBSZ az elmúlt negyedszázad során folyamatosan proaktívan reagált a bekövetkezett technológiai-társadalmi változásokra, feladatköre a társadalmi elvárásoknak megfelelően és a technológiai fejlődést követve bővült, így mára jelentős szerepet tölt be az elektronikus információbiztonsági szervezetrendszerben is. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladatrendszere az alább négy nagy területet foglalja magában.

• A titkos információszerzés eszközrendszerének professzionális alkalmazása.
• Szakértői tevékenység és az okmánybiztonsággal kapcsolatos hatósági feladatok.
• A minősített adatok védelmével és kezelésével, a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerekkel és a rejtjeltevékenységgel összefüggő engedélyezési, ellenőrzési, valamint a minősített adatot kezelő gazdálkodó szervezetek tekintetében a telephelyi iparbiztonsági hatósági tevékenység.
• A létfontosságú, a nemzetbiztonsági védelem alá eső, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszerei védelmének támogatása (eseménykezelés, biztonsági irányítás, sérülékenység-vizsgálat), és az elektronikus információbiztonsági hatósági feladatok végrehajtása.

A szakszolgálat „A jelenben gyökerező jövő” címmel zártkörű online konferenciát szervezett 2021. március 26-án, amelyen az alkalmazott technológiai újdonságokról, valamint a jövőbe mutató kutatás-fejlesztési elképzelésekről hangoznak el szakértői előadások.

The post Negyed százada védi a Nemzet biztonságát az NBSZ appeared first on .

Többrendbeli hamis tanúzás és ügyvédi visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 44 éves férfi ellen a Szécsényi Rendőrkapitányság. Az ügyvéd több embert jogellenesen vallomásaik megváltoztatására, a sértettet pedig vallomása visszavonására vette rá – közölte a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

Nágel Tamás közleményben azt írta: az ügyben hamis tanúzás bűntett megalapozott gyanúja miatt további két nő és öt férfi, valamint közokirat-hamisítás bűntett miatt egy nő ellen is eljárást indítottak.

A 44 éves férfi 2020 februárjában Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon folyamatban lévő két büntetőeljárásban jogi képviselőként eljárva, az ügyek szereplőivel, esetenként hozzátartozóikkal egyeztetve, a közbenjárásukkal több embert rábírt arra, hogy terhelő vallomásaikat megváltoztassák. Egy esetben ezért fizetett. Az ügyvéd egy alkalommal – egy másik jogi képviselővel közösen – rávett a sértettet vallomása visszavonására, valamint egy hamis vallomást is készített, amely alapján közjegyzői irodában hamis közokirat készült.

Salgótarjánban és Karancslapujtőn hét ingatlanban – közöttük két ügyvédi és egy közjegyzői irodában – tartottak kutatást a főkapitányság bűnügyi igazgatósága, a szécsényi rendőrkapitányság, a Készenléti Rendőrség kiberbűnözés elleni főosztálya, és a Salgótarjáni Járási Ügyészség munkatársai. Az akció során hat embert állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, a 44 éves férfit és egyik társát őrizetbe vették.

A sajtóreferens közölte azt is: az egyik férfi lakásán növényi törmeléket találtak, amelyen az elvégzett gyorsteszt kábítószert mutatott ki. A férfi ellen kábítószer birtoklása miatt is büntetőeljárást indítottak.

The post Eljárást folytatnak egy ügyvéd ellen appeared first on .

Az Oroszország és az Európai Unió közötti viszony javítása mindkét félnek érdekében áll, ezért Moszkva bízik benne, hogy Brüsszelben felülkerekedik a párbeszéd iránti igény – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Bízunk benne, hogy ez a politikai akarat előbb-utóbb áttöri a meg nem értés süket falát Brüsszelben” – nyilatkozott a szóvivő. Peszkov azt hangoztatta, hogy a lényeget tekintve az oroszok is európaiak, és Európa elidegeníthetetlen részét jelentik. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország és az unió között korábban gazdag kapcsolatrenÚj hozzáadásadszer volt, amelyet, mint mondta, Brüsszel kezdeményezésére “romboltak le”. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bízik a párbeszéd folytatásában, mert anélkül nem lehet rendezni az ellentéteket.

Peszkov Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek a dél-kínai Kujlinban kedden elmondott nyilatkozatára reagált, miszerint Moszkva és az Európai Unió között már egyáltalán nincsenek kapcsolatok, mert Brüsszel egyoldalú lépéseivel megsemmisítette őket.

“Ha Európa ezeket a kapcsolatokat megszakította, egyszerűen megsemmisítve az összes mechanizmust, amely éveken át jött létre – és partnereink csak egyes európai országok maradtak, amelyek azt akarják, hogy nemzeti érdekeik vezéreljék őket -, akkor ez bizonyára objektíven ahhoz vezet, hogy kapcsolataink Kínával gyorsabban fejlődnek” – fogalmazott Lavrov a kínai hivatali partnerével, Vang Jivel közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Az orosz külügyminiszter szerint Moszkvának nincsenek kapcsolatai az Európai Unióval mint szervezettel, “a viszony teljes infrastruktúrája” megsemmisült Brüsszel egyoldalú döntéseivel. Peszkov felhívta a figyelmet: az orosz külügyminiszter arra is kitért, hogy ha az EU célszerűnek tartja majd felszámolni ezt az anomáliát az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban, Moszkva kész lesz erre az egyenjogúság és az érdekek egyensúlya alapján.

Vélemény:
Azért az különösen bájos, hogy miután csúnyán lealázták az Uniót képviselő Josep Borrellt, a lehető leghidegebbre hűtve Oroszország és az EU kapcsolatát, néhány nappal később arról papolnak, hogy rajtuk nem múlik a párbeszéd. -szerk-

The post Húzd meg, ereszd meg: a Kreml bízik a Moszkva és az EU közötti párbeszéd felújításában appeared first on .

Az elmúlt négy év elnöki ciklusa során a Közel-Kelet jövőjét meghatározó döntések születtek. Az arab államok és Izrael viszonyában jelentős változás ment végbe a kapcsolatfelvételeknek köszönhetően. Egy érdek mentén, úgy tűnt, egyetértés van a legtöbb működőképes ország között, ez pedig az Iránnal szembeni gyanakvás és ellenérzések voltak. Jelen írás célja bemutatni, hogy miként hatott az öböl-államok térségbeli politikai harcának alakulására Donald Trump elnöksége, illetve mindez miként módosította vagy éppen őrizte meg Amerika pozícióját a régióban. Ezen kívül kitekintést tesz a kiélezett Irán-Amerika ellentétre, ami sokszor az egyes helyi szereplők támogatásán keresztül zajlik. Az ismert tények fényében megvizsgálom a Biden-adminisztráció lehetséges terveit és mozgásterét. Az első hivatalos út

Az Egyesült Államok új elnökének első diplomáciai úticéljai meghatározóak voltak, mondhatni kijelölték elnöksége külpolitikai irányának egyik fő vonalát. 2017-ben elsőként Rijadba érkezett meg Trump, ahol a tárgyalások során egyértelmű konszenzus alakult ki a felek között annak tekintetében, hogy Irán és az általa támogatatott iraki síita milíciák, a libanoni Hezbollah mind fenyegetik pozíciójukat a térségben. Az érdekkülönbség Iránnal megmutatkozik az akkor magas intenzitással zajló szíriai polgárháborúban, ahol Irán a Bassár al-Assad vezette kormányzatot támogatja, míg Amerika és a szaúdiak a lázadó erőket pártolják. A formálódó proxyháború jemeni színterén az arab monarchia az ekkor már két éve zajló polgárháborúban a kormányerőket támogatta az Irán szövetségét élvező húti népességgel szemben. Ezek a tények és Trump azon jellegű kijelentése, miszerint szakítani kíván elődje Irán-politikájával egyértelműsítették a jövőbeli együttműködést. Az Arab-félsziget keleti felének országai, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is aggódva tekintetett az öböl másik partján fekvő Iránra, félve annak expanzív törekvéseitől. Az így létrejövő egységes érdekek egy Iránnal szembehelyezkedő tömb lehetőségeit vázolták fel. Egy törésvonal azonban keletkezett a félsziget egységében, mikor ugyancsak 2017 júniusában Egyiptom, az Emírségek, Bahrein és Szaúd-Arábia terrorizmus támogatásával vádolta Katart és azzal, hogy túl közeli viszonyt ápol Iránnal. Az ezt követően bevezetett szárazföldi és légi blokád azonban még inkább Irán felé tolta Katart, nehezítve ezzel a régió stabilizálását. Ebben a helyzetben Amerika két tűz közé szorult. Nem szerette volna feladni jövedelmező, stratégiailag is fontos szövetségeit azáltal, hogy állást foglal. A Perzsa-öböl partján elhelyezkedő országok mindegyikében rendelkezik katonai létesítményekkel és állandó erőket is állomásoztat, amely az öblön keresztül zajló olajszállítás biztosítása mellett a gyorsreagálást teszi lehetővé a térségben.

Fegyvereladás és annak hatásai

A találkozó egyik legvitatottabb eredménye a 110 milliárd dolláros fegyvereladási egyezség volt. Ez rámutatott arra, hogy Amerika fegyvereladások útján kívánja kiépíteni az újbóli jó viszonyt, ami megromlott az Obama-adminisztráció idején, annak következtében, hogy az akkori elnök kritikusan nyilatkozott a szaúdi koalíció műveleteiről a jemeni polgárháborúban, amelynek sok esetben civilek estek áldozatául. Az események tükrében felfüggesztették a precíziós irányítású lőszerek eladását a szaúdiak felé.

Az újonnan tárgyalt csomag tartalmazott: levegő-föld rakétákat, rakétavédelmi rendszereket, vízi járműveket, (ezek a forradalmi gárda kis méretű csónakjai ellen való fellépésre szolgáltak) KC-130J típusú repülőket, amelyeknek kulcsszerepe volt a légitámadások végrehajtásának támogatásában a légi utántöltés képessége révén, ami hosszabb repülési időt biztosít a gépek számára. A tárgyalások előkészítésekor tűnt fel Jared Kushner, Trump elnök veje és üzleti kapcsolatokkal is rendelkező üzletember, aki az elnökség alatt a főtanácsadói pozíciója mellett a közel-keleti ügyekért volt felelős. A későbbiek során Kushnernek jelentős szerepe volt az Izrael és az Emírségek, valamint Bahrein között köttetett diplomáciai kapcsolatfelvételről szóló egyezmény létrejöttében.

A fegyvereladásról szóló heves vitákat követően a Szenátus végül szűk többséggel, 2017 júniusában megszavazta az üzletet 47-53 arányban. Ez egy egyértelmű üzenet volt a szaúdiak számára, hogy az amerikai döntéshozók az új kabinet ellenére sem váltak támogatóbbá a fegyvereladások tekintetében. Mindenesetre a fegyverek megérkeztek az országba és bevetették őket a húti erők ellen. Az Egyesült Államok korábban a szövetségen belül megkötött bilaterális egyezmények útján rengeteg F-15-ös gépet adott el Szaúd-Arábiának, ezek kihasználására azonban csak a 2015-ös jemeni intervenciót követően került sor. A bevetett pilóták tapasztalatlansága (túl nagy magasságban oldották ki a bombákat, amik így nem a megadott célpontnál csapódtak be) és az okozott károk ignorálása vezetett a fentebb említett szankciókhoz az Obama-adminisztráció alatt. Az amerikaiak belekeveredtek egy szövetségesük által indított háború anyagi támogatásába, amiből mielőbb kiutat kellett találni.  Megfelelő választ kellett adni azon vád elhárítására, miszerint az USA olyan háborút támogat, ahol tömegesen esnek áldozatul civilek a diszkriminációmentes légi csapásoknak, illetve jelentős az okozott kár is. A megoldást eleinte a Szaúdi Királyi Légierő pilótáinak továbbképzési programján keresztül akarták megtalálni, és a korábbi elnökség által blokkolt a precíziós irányítású lőszerek eladásában. Ez sem bizonyult eredményesnek és a civil áldozatok száma nem csökkent, a lázadók katonai erejének sem tudtak döntő veszteségeket okozni.

2019-ben a Kongresszus egy, már korábban, 2018 decemberében is tárgyalt javaslattal el akarta vágni a konfliktust tápláló amerikai asszisztenciát. Az 1973-as „War Power Act” törvényi rendelkezései alapján meghozott határozat került az elnök elé, amely kimondja az elnök végrehajtó hatalmának korlátozását a nem jóváhagyott háborúk elindításának kérdésében. A Fehér Ház úgy reagált a javaslatra, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt semmilyen összecsapásban, csupán felderítési és logisztikai támogatást nyújt, ezért a hivatkozott törvény nem mérvadó az ügyben. Annak ellenére, hogy Trump, élve vétójogával, elbuktatta a javaslatot, a Kongresszus és a Szenátus nyomásásra a Pentagon a légi utántöltések biztosítását felfüggesztette a szaúdi gépek számára. Az adminisztráció elképzelései szerint mindenképpen közel kellett tartani magához arab szövetségesét, és nem engedhetett meg magának komolyabb ellenlépéseket a kialakuló humanitárius krízis fokozódása ellenére sem, amely akkor 24 millió embert érintett.

A választási vereséget követően a kimenő elnökség egyik utolsó döntése volt az Ansár Allah húti lázadócsoport terrorista szervezetté nyilvánítása. A döntést arra alapozva hozták meg, hogy ezáltal is elszigeteljék a felkelőket, akik Irán támogatását élvezve annak kivetett horgonyaként fenyegetik az USA geopolitikai pozícióját a térségben. A döntésben az is közrejátszott, hogy a csoport rendszeresen indít rakéta- vagy drón támadásokat területéről szaúdi területekre. Az ilyen jellegű támadások egyik legnagyobb hatású esete a királyság egyik legnagyobb termelőegysége, a buqayqi olajlétesítmény elleni csapásmérés volt. Az Al-Káida tagjai 2006-ban próbálkoztak ugyan e célpont ellen, de sikertelenül. A drónok forrásaként a felkelők állításaival szemben a nemzetközi szereplők általában Iránt jelölik meg. Erre több kutatás is következtetni enged, ugyanis, ha a legtöbb esetben nem is a kész harci eszközt, de a főbb alkatrészeket Irán szállítja, ezzel viszonylagos rejtettséget biztosít magának a nyílt szembesítés ellen. Az Ansár Allah a kaotikus helyzetét kihasználva több szélsőséges csoport is teret nyert az országban, az Arab- félszigeti Al-Káida és az Iszlám Állam, amelyek elleni harc is igazolja az amerikaiak jelenlétét. Az Ansár Allah megítélése semmiképpen sem pozitív, hiszen amellett, hogy sokszor a hadi gépezet működésére használja fel a civil lakosság megsegítésére küldött ellátmányt, gyermekkatonákat is nagy számban alkalmaz. Ez a tevékenység a civil társadalom fejlődésére rombolóan hat és terhet is ró rá azzal, hogy a fiatalokat később visszaintegrálja a társadalomba. Egyfajta belső megosztottság is létezik a hútik között, aminek egyik ága a békés politikai megoldást szorgalmazná, míg a másik az erő nyelvén kívánja asztalhoz kényszeríteni a kormányt és az azt támogató koalíciót. A terrorista szervvé nyilvánítás következtében a szervezet vezetői, Abdullah Yahya al-Hakim és Abdul Malik al-Houthi nemzetközi terroristaként nem is kezdhetnének meg tárgyalásokat, emellett a nemzetközi szervezetek közvetítő szerepe is szűkülne. A probléma másik fele a humanitárius krízis felerősítése, amely a segélyszervezetek munkáját és az ellátmány szállítmányok bejutását szinte ellehetetlenítené. Ez nem elsősorban csak a lázadó csoportra, hanem az ott élő lakosságra is hatással lett volna. Az amerikai személyes érintettség abban is áll, hogy közel három éven át tartották fogva két polgárukat a hútik. A harmadik földi maradványait pedig szintén csak 2020 októberében voltak hajlandók kiadni a felkelők, a két túlélővel együtt 200, Ománban fogva tartott harcostársukért cserébe.

A frissen felesküdött új amerikai elnök, Joe Biden rendelkezések hullámait kezdte ontani beiktatása után, hűen tartva magát ígéretéhez, miszerint 180 fokos fordulatot kíván venni elődje politikájával szemben, mindezt a külkapcsolatokra is vonatkoztatva. Az első, jemeni konfliktusra vonatkozó bejelentésében Biden a szaúdiak katonai offenzívája mögüli kilépésről tájékoztatta a világot. A döntés értelmében csupán a terrorizmus elleni műveletekben és a védelmi képességek fejlesztésében vesz részt. Egy 478 milliós értékű precíziós lőszereket tartalmazó, még decemberben jóváhagyott csomag felülvizsgálatát is elrendelték. A leírt lépések és az, hogy Biden többször is felszólalt, egy alapvető attitűdváltásra enged következtetni. A két ország kapcsolata alapjaiban nem feltétlenül fog megváltozni, hiszen nyersanyag tartalékai és a térségben betöltött vezető szerepe biztosítja Szaúd-Arábiának, hogy amerikai partnere ne távolodjon el tőle. A kieső esetleges fegyverszállítmányok és az amerikai célmegjelölés egyfelől csökkentik a precíziós csapásokat, és ez növelheti a lakosság fenyegetettségét. Azonban, ha már a logisztikai és karbantartási oldalt szemléljük, látható, hogy az alkatrészek és egyéb üzemeltetéshez szükséges felszerelés hiánya a harcok részleges enyhüléséhez vezethet. Az új adminisztráció következő lépése az Ansár Allah terrorista csoportok közé sorolásának visszavonása volt. Ezzel, bár a csoporttal szembeni elítélő hangneme megmaradt, az új kabinet a békés és diplomatikus úton történő kiegyezést támogatja, remélve, hogy ennek enyhítő hatásai lesznek a polgárháborúra. A legújabb fejlemény, hogy az Egyesült Államok a szaúdi királyságot célzó rakétacsapások és a Vörös-tengeren elkövetett támadások miatt szankciókat vetett ki a húti tengerészeti főparancsnokra és a légierő parancsnokára. Láthatóan az alapvető felfogás nem változott a lázadó szervezettel szemben, csak a módszerek tekintetében. Az új megközelítés látszólag célzott retorziókban gondolkozik.

A Hasogdzsi-ügy

Dzsamál Hasogdzsi a szaúdi királyi családot élesen kritizáló újságíró halála 2018-ban még jobban beárnyékolta a két ország kapcsolatát. A disszidensként számontartott újságírót az isztambuli szaúdi nagykövetségen ölték meg, amikor házasságkötéséhez szükséges papírok miatt utazott a török városba. A nemzetközi nyomozások során feltárt telefonbeszélgetések és megszerzett információk arra engedtek következtetni, hogy Mohammad bin Salman koronaherceg rendelte el a kivégzést. Azonban a nemzetközi közösség által várt vétók helyett csupán egyes személyekre vetett ki szankciókat az Egyesült Államok. Ebben az esetben, amikor a nemzetközi reputáció nem közvetlenül forgott kockán, az elnökség elodázhatta a helyzet mélyebb vizsgálatát. A Biden-adminisztráció ígéretet tett az események teljeskörű felderítésére. A gyilkosságot tárgyaló CIA jelentés nyilvánosságra hozatala után Amerika gazdasági büntetést szabott ki azon személyekre, akik részt vettek a gyilkosság megszervezésében, köztük a szaúdi hírszerzés vezetőjével. Nincs a büntetettek között Mohammed bin Salman koronaherceg, akinek a jelentés alapján tudnia kellett Hasogdzsi kiiktatásáról, de a szöveg is arra következtet, hogy nagy valószínűséggel a trónörökös jóváhagyásával történt az eset.

Ahogy az amerikai biztonsági percepció kezd átalakulni és Ázsia-központúvá válni, elengedhetetlen, hogy a szintén a percepció részét képező Közel-Kelet a maga fojtópontjaival együtt megmaradhasson a befolyási övezetek csoportjában. Ez lényeges a világon szinte bárhol bevethető katonai erő koncepciójának fenntartásához. Az, hogy bin Salam herceget közvetlenül nem érte megtorlás a Hasogdzsi ügy kapcsán annak köszönhető, hogy a szunnita monarchia a legerősebb és legbeágyazódottabb szövetségese Amerikának a térségben. Ahhoz, hogy a fent leírt hangsúlyáttétel megvalósulhasson, erős szövetségi hálóra van szükség, amely feltartóztatja Iránt és az egyre terjeszkedő Törökországot, amely állammal ellentmondásos a szaúdiak viszonya.

Látható tehát, hogy Trump egy sokkal üzletszerűbb megközelítést alkalmazott a megkerülhetetlen fontosságú Szaúd-Arábia és hazája viszonyaira, biztosítva ezzel az olajpiac és a fegyvervásárlás zavartalan megvalósulását. Biden látszólag egy elvi alapú megközelítést igyekszik majd alkalmazni és egy sokkal aktívabb, a konfliktusban közvetítő szereplőként kíván fellépni az „America back” mottó alapján. Erre enged következtetni Tim Lenderking, Jemenbe delegált nagykövet kinevezése is. Lenderking neve nem ismeretlen a térségben. Korábban már vezető helyettesi posztot töltött be két amerikai nagykövetségre küldött misszióban is, 2013-2016-ig Rijádban, 2008 előtt pedig Kuvaitban, ahol gazdasági tanácsadó is volt, emellett pedig Bagdadban a demokratikus működésért felelős tanácsadóként is jelen volt. Így tapasztalatai és már meglévő kapcsolati hálója alapján egy stabil bástya lesz a globális sakktábla Arab-félszigetre eső felén.

Vigyázó szemetek Iránra vessétek

Az Egyesült Államok 2017-es Nemzeti Biztonsági Stratégiája 17 alkalommal említi Iránt, emellett pedig utalásokat tesz rá, mint az amerikai kulcsfontosságú regionális érdekeket veszélyeztető tényezőre. A kezdeti elnökségi szakaszban Trump kampány alatti ígéretét megtartva belépési tilalmat rendelt el több arab ország állampolgáraival, többek között irániakkal szemben is. Az Iránnal kapcsolatos viták középpontjában a 2015-ös Iráni atomalku, avagy hivatalos nevén: Joint Comprehensive Plan of Action (továbbiakban JCPOA) állt. Az egyezség Obama elnök kezdeményezésére valósult meg, és célja az iráni urándúsítás keretek közé szorítása, illetve átláthatóbbá tétele volt. A megállapodás emellett előirányozta a két ország és a nemzetközi politika prominens szereplői, valamint Irán közötti kapcsolatrendszer normalizálását, továbbá a síita ország pária státuszból való kilépését. Hasszán Rohani 2013-as megválasztása és az általa képviselt reformista felfogás is hozzájárult ahhoz, hogy az 1979 óta befagyott kapcsolat újjáéledhessen a két fél között. A részes országok a P5+1, vagyis az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai Németországgal és az Európai Unióval kiegészülve alkották az ellenpólust a tárgyalásokban. Az egyezség kezdeti alapköve az volt, hogy Irán atomprogramját olyan alacsony intenzitáson tartja, hogy az esetleges fegyverfejlesztés egy évbe teljen, így időt hagyva a többi államnak arra, hogy megfelelő választ adjanak. A szerződés megszabta a tárolható dúsított urán és plutónium mennyiségét. A dúsításkor használt centrifugák mennyiségét és minőségét is kikötötték. A hivatalos, tervezett és potenciális atomlétesítmények ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) megfigyelői végezték, akik a Közös Bizottságnak (Joint Commission) jelentettek, ez a szerv közvetített vitás kérésekben. Cserébe Irán mentesült az embargók nagy része alól, néhányat kivéve, melyeket az emberi jogok megsértése és a terrorista szervek támogatása miatt szabott ki rá az USA. Az ENSZ a konvencionális fegyverekre vonatkozó ebargóját is hajlandó volt visszavonni, ha az IAEA jelentések pozitív változásokról számolnak be. Az egyezmény Iránra nézve is jó lehetőségekkel kecsegtetett, hiszen az ENSZ, az Európai Unió és az USA is feloldotta a gazdasági szankcióit, melyek éveken keresztül húzták vissza a gazdaságot és zárták ki Iránt a nemzetközi kereskedelem egy részéből. Az engedményeknek köszönhetően megkezdődhetett az olaj- és petróleum termékek exportja, ami 80%-át tette ki az ország kiviteli kereskedelmének. A gazdasági fellendülés stabilizálta az elszabadult inflációt és a korábban befagyasztott 100 millió dolláros iráni tőke szabaddá tétele a további prosperitás felé mutatott. Persze ezen változások hatásai nem az átlagos háztartások szintjén csapódtak le, sokkal inkább a központi költségvetésnek jelentettek bevételt.

A szerződés átláthatóbbá tette az atomprogram megfigyelését, így az Obama-adminisztráció egyik legnagyobb diplomáciai sikerének könyvelték el. Azonban a kirótt korlátozásoknak voltak lejárati időpontjai, mint például a nem elismert telepek látogatásának korlátozása a megfigyelők számára. Trump és csapata többek között erre is építette fel a kritikáját az egyezménnyel szemben. A viták hátterében meghúzódott az a fajta mély elköteleződés, amit Trump táplált Izraellel szemben, amely ország ellenezte az alku létrejöttét, mivel úgy látta annak intézkedései csupán látszólag szorítják vissza Irán megerősödését. A nézetet osztó elnökség szintén úgy látta, hogy a különböző síita milíciák és a Kataib Hezbollah támogatásán keresztül megszerzett mozgástér mellé társulva a növekvő gazdaság nem tartja vissza Iránt a térségben való terjeszkedéstől. Trump úgy vélte, hogy jóval átfogóbb egyezményre van szükség, amely érinti a rakétaprogramot és a közel-keleti fegyveres jelenlétet az egyes háborúkban. A végső döntés Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumjellegű üzenete után született meg, amelyben az összes amerikai polgársággal rendelkező, Iránban fogva tartott szabadon engedését és térségbeli hatalmi politikából való teljes kivonulást követelt. Mivel ezek nem voltak egy stabil tárgyalás alapjául szolgáló feltételrendszernek tekinthetők, így 2018 májusában az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a JCPOA szerződésből, és ezen év novemberében visszavezette a korábbi szankciókat. A kilépést követően a maximális diplomáciai nyomás és izoláció politikáját hirdette meg az amerikai elnökség. A köztes időszakban ugyan létrejött egy barter-rendszer a szerződésben maradó felek és Irán között, ez volt az INSTEX, amely az USA által dominált pénzügyi rendszeren kívüli kereskedelem működtetését hivatott lehetővé tenni. Ez tartalmazott bizonyos termékekkel való kereskedelmet, azonban ezek köre nem terjedt tovább az élelmiszernél és a gyógyászati termékeknél, amelyek eleve kivételek az amerikai embargó alól. Irán első válaszreakciójaként dúsított urán készleteket kezdett felhalmozni, és a folyamat felgyorsításához centrifugákat kezdett fejleszteni. A megfigyelőket azonban nem utasították ki, így a munka folytatódhatott.

Ennek az időszak sajátja volt az egyre inkább a másikat felüllicitálni próbáló fenyegetések és alacsony intenzitással zajló apróbb csapások sorozata. Az atomprogram felfuttatása mellett Rohani elnök a Hormuzi-szoros lezárásával is fenyegetett, amelyen keresztül a világ olajkereskedelmének egyötöde halad át, így stratégiai jelentőséggel bír. Fontos, hogy ekkor még nem korlátozták teljesen az olajipart, létezett egyfajta felmentés a még Iránnal kereskedő országok számára, de az amerikai külpolitika egyre inkább az olajexport bojkottjára ösztönözte szövetségeseit.

A már kifejtett szaúdi elkötelezettség miatt, Izrael mellett az arab monarchia is üdvözölte a kilépést. Mivel ennek a soktényezős képletnek ők is részei, így számítani lehetett rá, hogy a kiéleződő ellentét rájuk is visszahat. 2018 júliusában ez be is következett, amikor egy Egyiptomba tartó tanker hajót a Bab-el-Mandeb-szorosban támadás ért a nyilvánvaló tengeri képességekkel rendelkező húti lázadók részéről, így a szállítást egy ideig felfüggesztették a szoroson keresztül.

A konfliktus intenzitása 2019-ben szintet lépett, amikor az iráni Forradalmi Gárdát terrorszervezetnek minősítette az Egyesült Államok. Ezt főként a szervezet külföldi tevékenységével és a szövetséges Izrael állammal szemben elkövetett támadások asszisztálásával támasztották alá. A viszontválasz az volt, hogy minden amerikai személyt és szövetségest terroristaként kezelt az iráni törvényhozás. A minősítés okán akár a Forradalmi Gárda által végzett partvédelmi feladatok során is bármely fenyegető vagy provokatív magatartást terrorista akcióként kezelhet az Egyesült Államok. Ez egyfelől kommunikációs előny is, illetve jogilag sokkal komolyabb szankciókkal szembesülhet bármely vállalat, amely kereskedik a forradalmi gárdával, ami befolyást gyakorol több iparág felett. Májusban a USS Abraham Lincoln hordozót az UNSCENTCOM térségébe vezényelték, azon belül is az Iránhoz közeli vizekre, ezzel is növelve a nyomást az országon. A lépések meghozták az „eredményt”, és júniusban egy Global Hawk típusú drónt lelőtt a Forradalmi Gárda, ami kis híján fegyveres csapásméréshez vezetett, de az utolsó pillanatban leállították a műveletet. Hosszú idő óta ez volt ez első közvetlen támadás az irániak részéről, így mindenképpen mérföldkőnek számít, és a dominószerű folyamat egyik csúcspontjának tekinthető.

Egy jóval fajsúlyosabb esemény következett be 2019 decemberében, amikor iraki tüntetők és bizonyítottan a Hezbollah tagjai megostromolták az amerikai nagykövetséget Bagdadban. Ennek közvetlen előzménye volt a kirkuki amerikai bázis megtámadása Irakban, ahol egy civil meghalt és többen megsérültek. Az esemény nem lenne különösebben kirívó, síita milíciák többször is követtek már el támadást amerikai létesítmények ellen. A válaszcsapásként elrendelt légitámadás fegyverraktárakat és vezetési pontokat érintett. Az év utolsó napján kezdődött meg a nagykövetség ostroma, aminek hatására gyorsreagálású erőket is átszállítottak Irakba. Az ott szolgáló katonák és a személyzet sikeresen elbarikádozta magát. Az iraki biztonsági szervek nem léptek komolyan közbe, hogy megállítsák az ostromot, ez is érzékeltette, hogy milyen patthelyzet elé képes állítani Irán a szomszédját és hogy mekkora befolyással bír rá. Az evakuálást január elsején sikeresen végrehajtották, azonban egy ilyen mértékű támadás már komolyabb retorziót követelt.

A tovagyűrűzés csúcspontja

2020. január 2-án Kászem Szolejmánit, az Iráni Forradalmi Gárda Kodsz Erők nevű különleges alakulatának parancsnokát és a vele egy kocsiban utazó Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők (PMF) nevű Irán támogatta milícia vezetőjét az Egyesült Államok egy dróncsapással likvidálta. Az amerikai lépés most már egy jóval nagyobb értékű célpont ellen irányult, és Szolejmáni halálával komoly stratégiai előnytől esett el Irán. A csapást hivatalosan azzal indokolta a Védelmi Minisztérium, hogy megelőző jelleggel követték el, mivel feltételezhetően a tábornok több amerikai bázis megtámadását tervezte. Irán január 8-án ballisztikus rakétákat lőtt ki két iraki amerikai bázisra is a saját területéről. A megtorlás nem követelt áldozatokat csupán anyagi kár keletkezett, ez célja is volt az irániaknak, nem volt érdekük a további eszkalálódás. Szolemáni, mint a különleges erők parancsnoka az egyes külföldi proxy szervezetek tevékenységét koordinálta, valamint a hírszerzés területén tevékenykedett. Irán egy összetett rendszert tartott fenn Iraktól egészen Libanonig, amely saját érdekeit szolgálta és a katonai, politikai erejének kivetüléseként ezek segítségével határozott az egyes arab államok belső döntéshozataláról. A rendszer azonban jól láthatóan megroppant Szolejmáni halála után és utódja Esmail Qaani hiába vette át a kapcsolati hálót, mivel új szereplő, így kevésbé bíznak benne vagy éppen tekintik kompetensnek az egyes szervezetek, szemben a hajdani karizmatikus Szolejmánival. A műveletnek hatása volt középtávon az iraki belpolitikára is. A PMF-t vezető Mahdi al-Muhandisz elvesztése a szervezet és az iraki kormányzat közötti viszonylag kiegyensúlyozott kapcsolatot felborította. A kormányerők többször összetűzésbe kerültek a milicistákkal, letartóztatások zajlottak, különösképpen az egyes rakétatámadások után. A PMF kitüntette magát az ISIS elleni harcban, azonban ezen pozíciójával visszaél, és így próbál befolyást szerezni az eleve korrupt és kiszolgáltatott politikai berendezkedésű Irakban.

Irán enyhének mondható ellencsapása azzal magyarázható, hogy a Szoljemáni halálával meggyengült pozícióiból nem kívánt veszíteni. Az idáig vezető kisebb események alacsony erőráfordítása is azt mutatta, hogy Irán azt akarja csupán mutatni, hogy jelen van és a képességeinek köre széles. A nyílt és akár fegyveres konfliktus nem érdeke a perzsa államnak, hiszen stabilitásra van szüksége a közvetlen mikrokörnyezetében. A nemzetközi megítélés is fontos szempont e tekintetben, mivel az agresszor szerepköre sosem kifizetődő, főleg nem egy eleve szankcionált ország esetében, amely igyekszik fenntartani a jó viszonyt megmaradt partnereivel.

Az események után a feszültség még jó ideig érezhető volt az USA-Irán viszonylatban. Az új választások közeledte és Joe Biden ígéretei, valamint visszatérési szándéka a JCPOA-ba hirtelen optimizmust eredményezett, amit egyfajta visszaesés követett, amikor Bidenék nem vetették bele magukat az Iránnal való azonnali tárgyalásokba, és a szankciók feloldását sem készítették elő. Elsőként a blokád alól frissen szabadult Katar jelentette be, hogy hajlandó lenne közvetíteni a felek között, bevonva az Öböl más arab államait is. A két fél nem akart engedni, előfeltételként szabva meg, hogy a másik cselekedjen. Ezt követően nem sokkal az Európai Unió is megjelent, hogy biztosítsa a csatornát a két fél között. A konkrétumok nincsenek lefektetve, de mindkét fél részéről mutatkozik akarat a megegyezésre. Irán azt ígéri, hogy azonnal visszafogja urándúsítását, amint a szankciókat feloldják, az USA azonban Irántól várja az első lépést. Az iráni kormányzat egy 60 napos türelmi időt adott az amerikai kormányzatnak a szankciók feloldására, amelynek elmaradása esetén 20%-ra emelte volna az urándúsítás mértékét. A határidő lejárta előtt azonban egy gyors manőverként Bidenék visszavonták Trump korábbi, az ENSZ Biztonsági Tanács felé benyújtott kérelmét a korábbi szankciócsomagok visszaállításáról. Ezzel szinte párhuzamosan a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is tárgyalásokat folytatott Iránnal, amelyek után egyezség született a közös munka és az eddig bevett ellenőrzések további, három hónapos folytatásáról. Irán szempontjából fontos lenne minél hamarabb, még az iráni választások előtt lefolytatni a tárgyalásokat, hiszen Dzsávád Zaríf külügyminiszternek nagy tapasztalata van az amerikaiakkal való tárgyalásban és személye jól ismert a nemzetközi diplomáciában. Biden egy erős, az iráni kapcsolatok terén tapasztalatokban bővelkedő csapattal léphet be a tárgyalásokba. A jelenlegi CIA igazgató, William Burns, Jake Sullivan, a nemzetbiztonsági tanácsadó mindketten részt vettek az Iránnal való kezdeti kapcsolatfelvételben és az első találkozón Ománban. Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes pedig az amerikai delegáció vezetőjeként jelent meg az atomalku tárgyalásain.

Összegzés

Donald Trump nem tért el sokban a klasszikus amerikai attitűdtől a szaúdi rezsim kapcsán. Diplomáciai döntései tükrözték üzletemberi mivoltát és a valamit-valamiért elvet. Biden megígért kemény fellépése sem váltott ki komoly hatást. Az újra felszínre hozott Hasogdzsi-ügy esetében pár, az esethez köthető személyen kívül nem érte hátrány vagy retorzió sem a koronaherceget, sem pedig az államot magát. Így láthatóan a megkerülhetetlen Szaúd-Arábia marad a közeli szövetségesek élvonalában, bár egy jóval távolságtartóbb viselkedést tapasztalhat majd az új adminisztrációtól, és haderőjének csak a terrorizmus elleni harccal összefüggő képességeit támogatja majd az Egyesült Államok. Trump kezdetektől fogva Irán-ellenes politikájába beleillett a szaúdiak nagyszabású fegyver utánpótlásának biztosítása, mivel a jemeni lázadók mögött álló Irán közvetetten érvényesítette érdekeit és fenyegette akár a kisebb öbölmenti államokban állomásozó amerikai csapatokat, de elsősorban a szaúdiakat, akik a térség hatalmi terében az egyik fő pólus. A Perzsa-öbölben zajló olajáramlás és az érdekeik megóvásáért Amerika növelte katonai jelenlétét, és az alacsony intenzitású incidensek végül a katartikus Szolejmáni elleni támadásban csúcsosodtak ki. A Trump hirdette „maximális nyomás” politikájának sikeressége megkérdőjelezhető, és ezt érdemes az atomalku körüli események prizmáján át szemlélni. Egyfelől jogos kritikákat fogalmazott meg Trump, mikor a ballisztikai képességek kérdését vetette fel, amiben Iránt semmi nem korlátozza, de ha jobban megnézzük a JCPOA keretében mégis csak egy stabilabb és átláthatóbb atomenergia felhasználást valósított meg Irán. Az újra életbeléptetett szankciók és Mohsen Fakhrizadeh atomtudós meggyilkolásának hatására, amellyel Izraelt gyanúsítják, de körülményei még mindig nem tejesen tisztázottak, kiadott törvény alapján a korábban 3,6%-ra korlátozott dúsítás januárban 20%-ra emelkedett. Az egyezményben jóváhagyott 202 kg tárolható uránium mennyisége a 2019-es megnövekedett raktározás eredményeképpen 2021 februárjában három tonna körül járt. Az adatok alapján az tűnik az ideális megoldásnak, hogy ha Bidenék újra visszatérnek az alkuhoz, amelyet egy újratárgyalással akár aktualizálhatnak is, esetleg hosszabb lejárati időket szabva az ellenőrzések és a termelési mennyiségek esetében, növelve ezzel is a bizalmat. A jelenlegi állapot elég lassú elmozdulásokat mutat és az új elnökségnek valószínűleg még időre van szüksége, hogy kiépítse a hosszútávú stratégiáját az egyezménybe való visszatéréséről.

Címlapkép: Hasogdzsi-ügy, Isztambul, 2018. október 15.
Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán nyomoz egy török rendőr 2018. október 15-én. Szaúdi és török szakértők átvizsgálják a főkonzulátust, mert Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíró sorsa azóta ismeretlen, hogy október 2-án bement a külképviseletre. (Forrás: MTI/EPA/Tolga Bozoglu)

A A Trump adminisztráció politikája az Perzsa-öböl térségében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nőket, köztük egy kiskorú lányt prostitúcióra kényszerítő hódmezővásárhelyi család három tagja ellen indult eljárás – közölte a rendőrség.

A gyanú szerint a testvérpár és anyjuk 2016 és 2019 között öt nőt erőszakkal és fenyegetéssel arra kényszerített, hogy szexuális szolgáltatásokat nyújtsanak férfiaknak, majd az ezért kapott pénzt elvették tőlük és saját megélhetésükre fordították. A szexuális kizsákmányolásból a család az évek alatt csaknem húszmillió forintot keresett.

A fiatal nőkkel általában a trió idősebb férfi tagja vette fel a kapcsolatot. Közösségi oldalon keresztül ismerkedett meg a korábban már prostituáltként dolgozó lányokkal, majd szerelmi viszonyt alakított ki velük. Rávette őket, hogy pénzért árulják testüket, és azzal hitegette őket, hogyha ezt megteszik, akkor lesz elég pénzük, és házat meg kocsit tudnak venni.

Többször előfordult, hogy a férfi megalázta és bántalmazta a lányokat, de olyan eset is volt, amikor éheztette vagy kábítószerrel bódította el őket. Telefonjukat is elvette tőlük, hogy senkivel ne tudjanak beszélni. A férfi édesanyja, illetve az elkövetéskor még fiatalkorú fivére általában a szexuális hirdetések regisztrációját és kezelését végezte, valamint a lányok szállítása volt a feladatuk.

A gyanúsítottakat szerdán fogták el, majd átkutatták két hódmezővásárhelyi és egy sándorfalvi lakásukat, ahol bizonyítékokat, valamint több millió forint értékben aranyékszert, használati cikkeket, készpénzt foglaltak le.

A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség a kizsákmányolás céljából, erőszakkal elkövetett emberkereskedelem bűntette és kitartottság bűntette miatt indult eljárásban indítványozta mindhárom gyanúsított letartóztatását – közölte Szanka Ferenc, a főügyészség szóvivője.

The post Galád család: kalákában futtatták a lányokat appeared first on .

Szerdán 632 esetben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert elmondta, ezzel a védelmi intézkedésről szóló kormányrendelet szeptember 21-i hatályba lépése óta 38 687-re nőtt a maszkviselési szabályok megsértése miatt indított intézkedések száma. Ismertetése szerint a rendőrök szerdán közterületen 600 emberrel szemben léptek fel, mert nem viseltek maszkot, közülük 118-at figyelmeztettek, 290-at megbírságoltak, 192-et feljelentettek. Tömegközlekedési eszközökön, illetve azok várakozó helyein 31, míg kereskedelmi üzletekben egy emberrel szemben intézkedtek – tette hozzá.

Kiss közölte: az elmúlt 24 órában a kijárási tilalom, a közterületi magatartási szabályok, a gyülekezés tilalmának megszegése miatt 320 esetben történt rendőri intézkedés, amelyek száma ezzel 54 377-re emelkedett a kijárási korlátozás, majd az azt felváltó kijárási tilalom tavaly novemberi bevezetése óta. Jelezte, hogy szerdán nem zártak be ideiglenesen sem üzletet, sem vendéglátóhelyet.

A boltokra, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 988 rendőri intézkedés történt, ebből 305 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztását állapították meg, 683-szor az üzletek korlátozott nyitvatartásának, az üzletekben tartózkodásnak a szabályait nem tartották be – mondta el.

Kiss kitért rá, hogy a Magyarország területén személyforgalomban átutazók ellenőrzése során 41 esetben léptek fel a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályszegők ellen eddig 14 106-szor intézkedtek – fűzte hozzá. Az ügyeleti központ vezetőhelyettese beszámolt arról is, hogy a hatósági házi karanténban lévők száma 54 422-re emelkedett, szerdán 8378 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el. A karanténszabályok betartásának elektronikus ellenőrzését szolgáló informatikai alkalmazást 4800-an használják – jegyezte meg.

The post És ez csak a jéghegy csúcsa: szerdán bő hatszázan szegték meg a maszkviselési szabályokat appeared first on .

A NATO-nak semmi köze sincs az Északi Áramlat-2 gázvezetékhez – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes. Grusko Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak a szövetség szerdai brüsszeli külügyminiszteri tanácskozásán tett bejelentésére reagált, miszerint a tagállamok megosztottak az Északi Áramlat-2 ügyében, de a téma továbbra is napirenden marad a szövetségben.

“A NATO-nak ehhez egyáltalán semmi köze sincsen” – mondta Grusko. Az orosz diplomácia helyettes vezetője szerint a NATO továbbra is a konfrontáció útján halad Oroszországgal, és a keleti szárny folyamatos erősítését továbbra is a “keleti veszéllyel” indokolja. Grusko a Moszkvával kapcsolatban megfogalmazott vádat visszautasította.

Emlékeztetett rá, hogy a NATO válasz nélkül hagyta a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták szárazföldi telepítésének moratóriumára vonatkozó, 2019 szeptemberében megfogalmazott, és 2020 októberében megismételt orosz javaslatot, miután az Egyesült Államok felmondta az erre a fegyverkategóriára vonatkozó INF-szerződést.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírói kérdésre válaszolva kifejezte készségét egy, az Oroszország és a NATO képviselői között megrendezendő találkozó megtartására abban az esetben, ha azon “tartalmas és egyenrangú párbeszéd alakulhat ki”. Megjegyezte, hogy erre vonatkozó nyugati javaslat még nem hangzott el. Mint mondta, a nyugati országok Oroszország feltartóztatására és elnyomására irányuló, nem szűnő erőfeszítései “szabad szemmel is kivehetők”. Mint mondta, a “majdhogynem erőszakos demokratizálásra” irányuló kísérletek már a Szovjetunió összeomlásának pillanatától érezhetők voltak.

“Néha az úgynevezett lágy erő nem triviális, kemény célokat tűz ki maga elé” – nyilatkozott az Oroszországra a lágy befolyásolás eszközeivel gyakorolt nyomással kapcsolatban. Megismételte Moszkva korábbi állítását, hogy nem avatkozik be más államok belügyeibe, és hangsúlyozta: Oroszország támogatja a kulturális és humanitárius cserét, de ellenzi, hogy ezt idegen értékek másokra való rákényszerítésére használják fel.

Viktor Bondarev, az orosz parlementi felsőház védelmi bizottságának elnöke, a légierő volt főparancsnoka a Moszkvába akkreditált katonai attasék előtt kijelentette, hogy 2021-ben a NATO felderítő gépeinek tevékenysége csaknem harminc százalékkal megnövekedett az orosz határok mentén. Közölte, hogy az orosz légvédelem megtette a szükséges intézkedéseket.

Ellenséges és provokatív természetűnek nevezte a hadászati légierőnek az orosz határok közelében való gyakorlatoztatását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem kívánja fokozni a feszültséget, és felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz hadgyakorlatok nagy részét a határoktól távol szokták megrendezni. Bondarev kifejezte Oroszország készségét a konstruktív együttműködésre az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel.

The post Moszkva szerint a NATO-nak semmi köze az Északi Áramlat-2 gázvezetékhez appeared first on .

Őrizetbe vették Fehéroroszországban a lengyel kisebbség újabb képviselőjét, Andrzej Poczobut újságírót, a Fehéroroszországi Lengyelek Szövetségének (ZPB) elnökségi tagját – közölte a lengyel kormányfői hivatal vezetője, Michal Dworczyk.

Poczobutot a hajnali órákban vették őrizetbe – írta Dworczyk Twitter-oldalán. Az újságíró “évek óta harcolt a fehéroroszországi lengyelek jogaiért, a Lukasenka-rezsim részéről már sokszor érte üldöztetés” – idézte fel. Dworczyk a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúban elmondta: nem hivatalos értesülései szerint a fehéroroszországi hatóságok Poczobutot a nemzetiségek közötti gyűlölet szításával akarják megvádolni, amiért hosszú szabadságvesztés járhat.

A fehéroroszországi médiában az utóbbi hetekben a lengyel kisebbség ellen irányuló kampány zajlik, olyan műsorokat sugároznak, amelyek célja a lengyelek és a fehéroroszok közötti feszültség gerjesztése. A lengyel kormány eltökélt szándéka, hogy a Fehéroroszországban élő lengyeleket érő üldöztetések témáját nemzetközi színtérre vigye – hangsúlyozta Dworczyk.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán ugyancsak bejelentette: a fehéroroszországi lengyelek ügyét felveti az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő csúcsértekezletén. A miniszterelnök annak kapcsán nyilatkozott, hogy aznap tizenöt napos elzárásra ítélték a ZPB elnökét, Andzelika Boryst. Az fehérorosz főügyészség csütörtökön közölte, hogy nemzeti és vallási gyűlölet szítása miatt indítottak büntetőjogi eljárást Andzelika Borys, a ZPB vezetője és több tagja ellen.

A közlemény szerint az eljárás alá vontak a nyugat-fehéroroszországi Hrodna városában és más térségbeli településeken “kiskorúak bevonásával szerveztek és rendeztek több törvénybe ütköző tömegrendezvényt, amelyen tisztelegtek a szovjetellenes bandák tagjai előtt, akik a nagy honvédő háború idején és utána raboltak, gyilkolták Fehéroroszország békés lakosságát, megsemmisítették vagyonukat”.

A szóban forgó személyek cselekedetei a nácizmus rehabilitálását és a fehérorosz nép elleni népirtás igazolását szolgálták – írta a főügyészség. A Radio Wnet nevű lengyel rádió csütörtök reggeli híradása szerint a ZPB hrodnai irodájában, valamint a szövetség tagjainak lakásán házkutatások zajlanak.

Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes a Radio Wnet-nek elmondta: a lengyel diplomácia tiltakozik a minszki külügyminisztériumnál, a hrodnai lengyel konzul pedig támogatást nyújt a fehérorosz hatósági eljárások által sújtott lengyel aktivistáknak. Március közepén a fehérorosz hatóságok letartóztatták a breszti lengyel iskola igazgatónőjét, Anna Paniszewát is.

A Fehéroroszországi Lengyelek Szövetségének (ZPB) két további vezetőjét vették őrizetbe Fehéroroszországban – jelentette csütörtökön a lengyel sajtó. Közben az Európai Bizottság a korábban letartóztatott két helyi lengyel vezető, Andzelika Borys és Andrzej Poczobut azonnali szabadon bocsátására szólította fel Minszket. A ZPB székhelyén, valamint tagjainak lakásaiban több órája tartó házkutatások során őrizetbe vették Irena Biernackát és Maria Tiszkowskát, a ZPB nyugat-fehéroroszországi helyi szervezeteinek vezetőit – értesült a PAP hírügynökség.

The post Provokálják Lengyelországot: őrizetbe vettek a fehéroroszországi lengyel kisebbség több vezetőjét appeared first on .

Nincsenek kapcsolatok Moszkva és az Európai Unió között, Brüsszel egyoldalú lépéseivel megsemmisítette őket – jelentette ki a dél-kínai Kujlinban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután tárgyalt Vang Ji kínai kollégájával.

“Ha Európa ezeket a kapcsolatokat megszakította, egyszerűen megsemmisítve az összes mechanizmust, amely éveken át jött létre – és partnereink csak egyes európai országok maradtak, amelyek azt akarják, hogy nemzeti érdekeik vezéreljék őket – akkor ez bizonyára objektíven ahhoz vezet, hogy kapcsolataink Kínával gyorsabban fejlődnek” – fogalmazott Lavrov.

Az orosz külügyminiszter szerint Moszkvának nincsenek kapcsolatai az Európai Unióval, mint szervezettel, “a viszony teljes infrastruktúrája” megsemmisült Brüsszel egyoldalú döntéseivel. Az orosz külügyminiszter hozzátette, hogy ha az Európai Unió célszerűnek tartja majd felszámolni ezt az anomáliát az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban, Moszkva kész lesz erre az egyenjogúság és az érdekek egyensúlya alapján.

Vang Ji orosz kollégájával hasonlóan foglalva állást elmondta: senki sem avatkozhat Kína belügyeibe “hazugságok fabrikálásával”. Hozzátette: az egyes nyugati hatalmak által alkalmazott manipuláció nem a teljes nemzetközi közösség jellemzője. A kínai külügyi tárca vezetője felszólította a világ országait, hogy tanulmányozzák az ENSZ chartájának alapelveit és gyakoroljanak valódi multilaterializmust az emberiség közös jövőjének érdekében.

Vang a megbeszélést követő, közös sajtótájékoztatón továbbá arra kérte fel az orosz felet, hogy közös együttműködésen át vegyék fel a harcot a világjárvánnyal szemben. Elmondta: a két ország a lehetséges módjait vizsgálja az egészségügyi igazolások kölcsönös elfogadásának a nemzetközi utazások helyreállítása érdekében.

The post Ez is egy válemény: Lavrov szerint Brüsszel megsemmisítette az unió és Oroszország kapcsolatait appeared first on .

Eloltották a lángokat a királyszentistváni hulladékégetőben, ahol előbb robbanás történt, majd tűz ütött ki – közölte a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletes szóvivője.

Szolgainé Soós Gabriella elmondta: robbanás történt, majd tűz ütött ki csütörtökön a királyszentistváni hulladékégetőben. A robbanás délután egy órakor konténeres hulladékok égetése közben történt az égetőkemencében, amelynek burkolata egy négyzetméteren felszakadt. Az épületben keletkezett tűz a felső szintet érintette, itt a lángokat a balatonfűzfői és veszprémi hivatásos tűzoltók egy habsugárral eloltották.

Tájékoztatása szerint már csak a kemencében tapasztalnak égést, a munkálatokat a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítja. A helyszínen a katasztrófavédelmi mobil labor is méréseket végez – tette hozzá.

The post Robbanás történt, majd tűz ütött ki a királyszentistváni hulladékégetőben appeared first on .

Stabilnak és kielégítőnek bizonyult Alekszej Navalnij ellenzéki politikus egészségi állapota az orvosi vizsgálat során – közölte az orosz Szövetségi Büntetésvégrehajtási Szolgálat (FSZIN) Vlagyimir megyei parancsnokságának sajtószolgálata.

A FSZIN szerint a panasszal jelentkező elítélteket, köztük Navalnijt, szerdán vizsgálták meg. Az ellenzéki jogi képviselője, szerdán panaszolta el a Meduza ellenzéki hírportálnak, hogy ügyfelének megromlott az egészsége, zsibbad a lába és fáj a háta. Az is elmondta, hogy ügyvédet nem engedtek be Vlagyimir megyei Pokrov 2. javítókolóniába, ahol Navalnij büntetését tölti.

Az ellenzéki politikust január 17-én Moszkvában vették őrizetbe, amikor hazatért Berlinből, ahol kórházi és rehabilitációs kezelést kapott, miután több nyugati laboratórium egybehangzó szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta a rá az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembevételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie.

A korábbi verdikt megváltoztatását az orosz büntetés-végrehajtás kérte, arra hivatkozva, hogy a politikus hatvanszor sértette meg a feltételes szabadlábra helyezéssel járó kötelmeket. Az elsőfokú döntést Navalnij megfellebbezte, de a fővárosi bíróság február 20-án helybenhagyta.

The post Orosz börtönfelügyelet: Navalnij állapota kielégítő appeared first on .

 

Спасибо, Ми-8!

Zord

Csomagküldő szolgáltatók nevében küldött üzenetekkel próbálnak adatokat kicsalni kiberbűnözők – hívta fel a figyelmet a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a közleményében azt írta: a karanténszabályok életbe lépése óta jelentősen megemelkedett az internetes vásárlások, valamint a csomagküldő szolgáltatók általi kézbesítések száma. Ez a helyzet új lehetőséget teremtett a kiberbűnözőknek arra, hogy személyes adatokat szerezzenek meg, további bűncselekményeket kövessenek el.

A tájékoztató szerint az elmúlt napokban több lakossági bejelentést is érkezett a rendőrségre olyan sms-üzenetekre hivatkozva, amelyben a címzettet egy csomagküldemény rövid időn belüli érkezésére emlékeztetik. Az üzenet egy linket tartalmaz, amelyet megnyitva valamely csomagküldő szolgálat arculati elemeivel ellátott weboldal jelenik meg, azonban ott semmilyen funkció nem érhető el. Az oldal egyetlen célja, hogy az óvatlan látogató telefonjára vagy más okoseszközére egy kártékony kódot tartalmazó alkalmazást telepítsen, így az elkövetők hozzáférhetnek az eszközön tárolt adatokhoz.

A támadás elsősorban Android-rendszert futtató eszközöket érint, akár a netbank-applikációban tárolt adatokhoz is hozzáférhetnek illetéktelenek.

A rendőrség azt ajánlja a címzetteknek, hogy minden esetben ellenőrizzék, valóban attól a csomagküldő-szolgáltatótól kapják-e az értesítést, amelytől a csomagot várják. Vegyék figyelembe azt is, hogy a csomagküldő szolgáltatók saját, hivatalos weblapjukra irányítják át a felhasználókat a csomagkövetési rendszer eléréséhez. Megjegyezték továbbá, hogy a legtöbb esetben a szolgáltatók közvetlenül az üzenetben is tájékoztatják a csomagkézbesítés várható időpontjáról, azt nem szükséges külön felületen ellenőrizni.

Kiemelték azt is, hogy az üzenetben érkezett hivatkozásra kattintás előtt minden esetben érdemes megtekinteni, hogy milyen címen nyílik meg az adott tartalom, és amennyiben ez már látszólag is eltér a szolgáltató valós oldalától, azt mielőbb zárják be.

Ezeken felül az androidos eszközökön nem javasolt az ismeretlen forrásból származó alkalmazások telepítésének engedélyezése. Célszerű lehet továbbá valamilyen biztonsági szoftver használata is, amely automatikusan blokkolja a kártékony tartalmak elérését – javasolta a rendőrség.

The post ORFK: csomagküldő szolgáltatók nevében csalnak kiberbűnözők appeared first on .