Biztonságpolitika

A feszültség szükségtelen növeléséhez vezetnek az iráni robbantással kapcsolatos izraeli szivárogtatások – közölte a Háárec című baloldali újság kedden biztonsági tisztségviselők aggodalmait tolmácsolva.

A lapnak nevük elhallgatását kérő izraeli biztonsági tisztségviselők arról számoltak be, hogy aggodalmat keltenek bennük az iráni célpontok elleni, a közelmúltban történt támadásokat Izraelnek tulajdonító média-jelentések. A biztonságiak arra gyanakszanak, hogy bizonyos politikusok személyes célokból használják ki az Iránnal fennálló feszültségeket, és a különböző biztonsági szervezetek presztízsért folyó versenyében politikai céljaikra aknázzák ki az akciókat.

A nemzetközi médiában az elmúlt napokban névtelen izraeli és amerikai tisztségviselőket idéztek, akik szerint Izrael állt az Iránban, a natanzi urándúsító létesítményben bekövetkezett vasárnapi robbantás mögött. Az aggódó izraeli biztonságiak szerint az ilyen szivárogtatások a két ország közti feszültség nem kívánt növekedéséhez vezethetnek.

Beni Ganz védelmi miniszter bejelentette, hogy felkérte a főügyészt, indítson vizsgálatot a biztonsági hírek kiszivárogtatásának ügyében. Az iráni esethez hasonlóan, de még az akció végrehajtása előtt eljutott egy másik, a múlt héten az iráni felderítőhajó ellen lezajlott szabotázsakció esetleges izraeli felelősségének híre az amerikai The New York Times című újsághoz.

Ez az értesülés egy nappal magának a magas kockázatú, ellenséges területen zajló hadműveletnek a végrehajtása előtt került a külföldi médiába. A Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel egy légibázison tett hétfői látogatása során Ganz bírálta a “fecsegést” és a “meséket az úgymond nyugati tisztségviselőkről”.

“Nem tudok olyan konkrét személyről, aki információkat szivárogtat ki, de ennek le kell állnia” – mondta Ganz, hozzátéve, hogy veszélybe került az Izrael külföldi titkos akcióit korábban jellemző “kétértelműségi politika”. “Nem folyt vita a kétértelműség politikájáról. Szerintem ez vakmerő viselkedés, és ha ez személyes vagy politikai érdekekből fakad, az rendkívül súlyos” – vélekedett az izraeli védelmi miniszter.

Biztonsági tisztségviselőket idézve a Háárec arról írt: nemzetbiztonsági körökben nem csupán egyetlen konkrét jelentés, hanem a jelentések mennyisége miatt is aggódnak. Ezek ugyanis akkor kerülnek nyilvánosságra, amikor éles a feszültség Izrael és Irán között, Teheránban pedig provokációkként értelmezhetik a szivárogtatásokat, amelyekre választ kell adni, noha a bejelentések nélkül ez az esetleges válasz elkerülhető lenne.

Egy vezető izraeli védelmi tisztségviselő szerint a hadsereg számos vezetőjének jelenleg igen gyenge az érdekérvényesítési lehetősége a hatalom képviselőivel, a döntéshozókkal szemben, miközben bizonyos biztonsági szervezetek kivételezett helyzetbe kerültek, s a kormányfő bizalmát élvezik. E szavaival a tisztségviselő Benjamin Netanjahu miniszterelnök jobbkezére, számos esetben külföldi képviselőjére, Joszi Kohenre utalhatott, aki a Moszadot, Izrael külföldi hírszerző szervezetét vezeti.

“Ehhez hozzájárul a kormányzati stabilitás hiánya, a politikai zsákutca, és a feszült kapcsolat az Egyesült Államokkal, ami igencsak megnehezíti és aggasztóvá teszi ezt az időszakot”- vélekedett a vezető biztonsági tisztviselő a Háárecnek nyilatkozva. Más, szintén biztonsági források szerint a helyzet ellenőrizhetetlenné vált. “Ez súlyos károkat okozhat”- vélekedett az egyik nyilatkozó, aki szerint korábban csakis szándékosan, döntések nyomán, üzenetek átadása végett szivárogtattak.

The post Szükségtelenül növeli a feszültséget az iráni robbantással kapcsolatos szivárogtatások appeared first on .

A fegyverszállítástól, az ukrán vezetés “militarista hangulatának szításától” óvta Törökországot és a többi külföldi kormányt a Kairóban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Minden felelősségteljes országnak, amellyel kapcsolatban állunk – Törökország egyike ezeknek – határozottan azt tanácsoljuk, hogy elemezzék a helyzetet, a kijevi rezsim folyamatos harcias kijelentéseit, és óva intjük őket attól, hogy szítsák ezt a militarista hangulatot” – jelentette ki Lavrov az egyiptomi hivatali partnerével, Számeh Sukrival tartott közös sajtótájékoztatóján. Lavrov arra a felvetésre reagált így, hogy Törökország csapásmérő drónokat adott el Ukrajnának, és a két ország ilyen eszközök közös gyártásába kezd.

Az orosz külügyminiszter szerint 2014-ben az “alkotmányellenes államcsíny” után a kijevi vezetés “pontosan ilyen biztatások hatására” követett el “agressziót a saját népe ellen”. Ennek alapján valótlannak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, amely szerint Kijev nem tervez semmit a Donyec-medence ellen, mert nem harcolhat a tulajdon népe ellen. Lavrov hangsúlyozta, hogy a Donyec-medence lakói “senkit sem támadtak meg Ukrajna fő területén”.

“Egyszerűen azt kérték, hogy hagyják őket békében, és hagyják átgondolni, azt, hogy mi történik, amikor Kijevben neonácik veszik át a hatalmat, és azonnal fellépnek saját, orosz ajkú lakosságuk jogai ellen” – fogalmazott.

“Nagyon remélem, hogy erre a történetre emlékezni fognak azokban az országokban, amelyek hadfelszerelés szállításáról tárgyalnak Ukrajnával” – tette hozzá.

Lavrov szerint nem arra kell választ adni, hogy mit csinál Oroszország a saját területén az ukrán határnál, hanem arra, hogy mit csinál a hadihajóival és a csapataival az Egyesült Államok Ukrajnában, több ezer kilométerre a saját területétől. A miniszter a régióban folytatott amerikai katonai tevékenységet “különösen rámenősnek” nevezte, amelyet szerinte “agresszív retorika” kísér.

Arra hívta fel a kijevi “ruszofób” vezetést és az ukrajnai válság rendezéséről megkötött, a szakadár kelet-ukrajnai köztársaságoknak autonómiát ígérő minszki megállapodások elutasítását ösztönző országokat, hogy vonják le a megfelelő következtetéseket. Lavrov szerint ugyanis “ez rosszul végződhet, mert a támogatottsága helyreállításáért folytatott hajszában a kijevi rezsim felelőtlen cselekedetekre ragadtathatja magát”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn az orosz fővárosban Tony Blinken amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére válaszolva, miszerint következményei lesznek, ha Moszkva nem hagy fel “agresszív” magatartásával, azt mondta, hogy az ismételgetés révén csak “devalválódnak” az effajta amerikai fenyegetések. Ismételten azt állította, hogy Oroszország “sohasem” lépett fel agresszívan. (A Krím elfoglalása valahogy kiesett a szóvivő emlékezetéből. A -szerk-  megj.)

Az Ukrajna délkeleti részén, a Donyec-medencében húzódó demarkációs vonal mentén február végén ismét romlani kezdett, március 26-án pedig kiéleződött a helyzet, amikor négy ukrán katona életét vesztette. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amiért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást tették felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében és az elcsatolt Krímben csapaterősítést hajtott végre.

The post Lavrov óvta Törökországot az ukrajnai fegyverszállítástól appeared first on .

A Legfőbb Ügyészség megegyezett az Európai Ügyészséggel a kölcsönös együttműködésről és az információcseréről. Magyarország az első olyan uniós ország az uniós ügyészségből kimaradók közül, amely ilyen egyezséget kötött a luxemburgi szervezettel.

Egy tavaly novemberi videóhívás során egyezett meg Polt Péter legfőbb ügyész és Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője arról, hogy a jövőben kölcsönösen segítik egymás munkáját a nyomozások és vádemelések hatékonyságának biztosítása érdekében. Az erről szóló részleteket tartalmazó munkamegállapodást most írták alá a felek.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a dokumentum kitér a bűnügyekben folyatott kooperáció mikéntjére, mind pedig az intézmények közötti stratégiai lépések összehangolására. A közleményben az áll, hogy a magyar ügyészség a büntetőügyekben az uniós igazságügyi együttműködés meglévő eszközeivel támogatja majd az Európai Ügyészség munkáját és az Európai Ügyészség is ezen jogi intézményeket veszi majd igénybe, ha a magyar hatóságokhoz fordul.

Az Európai Ügyészség a tervek szerint idén kezdi meg a munkáját 22 uniós tagállam részvételével. A szervezet célja az, hogy az uniós költségvetéshez kapcsoló visszaéléseket felderítse. Ehhez olyan jogköröket is, amelyekkel a résztvevő tagállamokban önállóan is eljárhat. Magyarország korábban jelezte, nem kíván csatlakozni az Európai Ügyészség szervezetéhez.

The post Polt segítené az Európai Ügyészség munkáját appeared first on .

Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigetre – jelentette ki Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára.

Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint Mendel kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, míg a tűzszünet legutóbbi, tavaly júliusban történt életbe lépése után, a múlt év végéig öt katona esett el. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen orosz jelentéseket Ruszlan Homcsak vezérkari főnök már korábban “dezinformációnak és álhíreknek” nevezte.

“Oroszország más kérdés. Az egész világ ma arról beszél, hogy orosz csapatok összpontosulnak az ukrán határ közelében. A keleti határ mentén már negyvenezer orosz katona koncentrálódik, ugyanannyian a megszállt Krímben. Most az a kérdés: támadhat-e Oroszország? Igen, és 2014-ben ezt már láttuk. Ám józanul kell felmérni a helyzetet. Pánikba esni, és erősítést végrehajtani ugyanolyan ostobaság, mint alábecsülni a fenyegetés valódiságát” – fogalmazott a sajtótitkár.

Leszögezte, hogy Ukrajna a konfliktus tárgyalásos rendezésére törekszik. “Meggyőződésünk, hogy csakis a tárgyalások vezethetnek békéhez. Ezért törekszünk a normandiai négyek, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével zajló tárgyalásokra, és minden lehetséges diplomáciai eszközzel a béke megteremtésére – hangoztatta.

Egy hétfői sajtónyilatkozatában Mendel elmondta még, hogy a válság március végi kiéleződése után Zelenszkij elnök megbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egyelőre azonban az ukrán elnöki iroda nem kapott választ az orosz féltől. “Nagyon reméljük, hogy ez nem a párbeszéd visszautasítását jelenti” – fűzte hozzá Zelenszkij sajtótitkára.

The post Állítólag már nyolcvanezer orosz katona van az ukrán határnál és a Krímben appeared first on .

Hétfőn 685 esetben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a keddi online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert alezredes tájékoztatása szerint hétfőn közterületen 656, tömegközlekedési eszközökön és várakozóhelyein 18, üzletekben és bevásárlóközpontokban pedig 11 emberrel szemben léptek fel a rendőrök a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt. A kijárási tilalom szabályainak megszegése miatt hétfőn 238 intézkedés történt hétfőn, így már 62 842-re emelkedett az ezekkel kapcsolatos rendőri fellépések száma – tette hozzá.

Az üzletekre, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekre vonatkozó korlátozások megszegése miatti rendőri intézkedések száma hétfőhöz képest nem változott, és nem kellett bezárni egyetlen ilyen egységet sem. A vendéglátó üzletekben a tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése miatt kilenc, az üzemeltető, vagy a tulajdonos felelősségi körébe tartozó szabályok megszegése miatt pedig két emberrel szemben intézkedtek a rendőrök.

A Vas megyei Jákon és a Csongrád-Csanád megyei Zsombón találtak a védelmi intézkedéseket megszegő vendéglátó egységet, amelyek szeszes itallal szolgálták ki a vendégeket: utóbbiakkal szemben szabálysértési szankciót alkalmaztak, az egységeket pedig hat hónapra ideiglenesen bezáratták – ismertette az alezredes. Az elmúlt napon 37 esetben léptek fel a rendőrök a korridorokon a magyarországi tranzitszabályokat megsértő átutazókkal szemben. A vonatkozó jogszabály tavaly szeptemberi bevezetése óta a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 15 262-ször intézkedtek.

Jelenleg összesen 43 532-en vannak hatósági házi karanténban, hétfőn 6257 ilyen intézkedést rendeltek el. Közülük 3331-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – tette hozzá Kiss.

The post A jéghegy csúcsa: hétfőn 685-en szegték meg a maszkviselési szabályokat appeared first on .

Hadfelszerelés-szállítmányaik növelésével a NATO-országok puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

“A szállítmányok mentek és folytatódnak, a támogatás mértéke növekszik. Az Egyesült Államok és más NATO-országok tudatosan puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát” – mondta Rjabkov. “Ismételten nyomatékosítjuk, hogy az Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének megvédéséről demagóg módon értekező NATO-országoknak inkább amiatt kellene aggódniuk, hogy hogyan lehetne megfékezni kijevi klienseik harcias szellemét, és hogyan lehetne elérni a minszki intézkedéscsomag végrehajtását, amit kijevi szomszédaink abszolút demonstratív módon elutasítanak” – tette hozzá.

A diplomata hangsúlyozta: Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy szavatolja a saját és állampolgárai biztonságát, ha kiéleződik a konfliktus Ukrajnában, amiért szerinte Kijevet és nyugati “kurátorait” terheli a felelősség. Provokációnak minősítette, hogy az Egyesült Államok hadihajókat vezényelt a Fekete-tengerre, a bázisaiktól több ezer kilométerre. Azt mondta, a kísérlet, hogy Washington Oroszország idegein játsszon, nem fog eredményre vezetni.

“Az amerikai hadihajóknak semmi dolguk sincs partjaink közelében. Ezek provokatív lépések” – fogalmazott a helyettes tárcavezető. Figyelmeztette Washingtont, hogy hajóit saját érdekében tartsa távol a Krímtől és a fekete-tengeri orosz partvidéktől. Elmondta, hogy Oroszországban aggodalmat kelt a határai mentén létrejött amerikai biológiai laboratóriumhálózat tevékenysége is.

Az orosz déli katonai körzet hétfőn ismételten bejelentést tett arról, hogy a Kaszpi Flottilla 15 hadihajója a Volga-Don-csatornán át a Fekete-tengerre tart, hogy ott hadgyakorlaton vegyen részt.

Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden Szeveremorszkban arról beszélt, hogy “a NATO fenyegető katonai tevékenységére válaszul” tartott nagyszabású hadgyakorlatok bebizonyították, a fegyveres erők képesek szavatolni Oroszország biztonságát. Elmondta, hogy három hét alatt két hadsereget és három légideszantegységet dobtak át az ország nyugati határaihoz. Közölte, hogy a manőverek két hét múlva fejeződnek be. Sojgu külön kitért az Északi Flotta képességei megerősítésének fontosságára is.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, a Kreml az elmúlt napokban nem kapott arra vonatkozó kérést Kijevtől, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök folytasson telefonbeszélgetést egymással. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az igény diplomáciai csatornákon keresztül még nem érkezett meg.

Korábban a Reuters hírügynökség Julija Mendelre, Zelenszkij sajtótitkárára hivatkozva azt írta, hogy ukrán részről kezdeményezés történt a párbeszédre. Moszkva a konfliktus kezdete óta azt az álláspontot vallja, hogy Kijevnek nem vele, hanem a kelt-ukrajnai orosz ajkú szakadárokkal kellene tárgyalnia a rendezésről

Marija Zaharova külügyi szóvivő keddi Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a CNN honlapján ukrán tankokról készített fotóval illusztrálta azt az állítását, miszerint Oroszország háborúra készül. A diplomata egyebek között “dezinformáció terjesztésével” és “a liberalizmus diadala érdekében folytatott ideológiai küzdelemmel” vádolta az amerikai hírtelevíziót. A bírálat nyomán a CNN a képet egy olyannal cserélte fel, amely a repeszálló mellényt viselő Zelenszkij elnökről készült.

(Mindezek ellenére tény, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát -lásd a Krím elfoglalása-, tény, hogy Oroszország fegyverekkel és zsoldosokkal támogatja a két szakadár területet -lásd Donecki és a Luhanszki terület-, tény hogy a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét egy Oroszországból a szakadár területre érkező BUK tipusú légvédelmi rakéta semmisítette meg. Ezek után nem kérdéses, hogy Oroszország a destabilizáló tényező Európa keleti felében míg Ukrajna csak meg szeretné védeni területi épségét. A -szerk- megj.)

The post Rjabkov: a NATO puskaporos hordóvá változtatja Ukrajnát appeared first on .

Irán Iráni atomalku: nehéz, de nem reménytelen tárgyalások

Az Európai Unió elnökletével Bécsben újrakezdődtek a tárgyalások egy Iránnal történő újabb megegyezés céljából. A 2015-ben megkötött Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) az Iránnal szembeni nemzetközi szankciók feloldása érdekében korlátozni kívánta annak nukleáris programját. Viszont 2018 tavaszán Donald Trump egyoldalú döntése következtében az Egyesült Államok kilépett az alkuból. Irán ezt követően megtagadta a szerződésben kötött vállalásait és visszatért a magasabb dúsítású urán előállításához.

Habár az Egyesült Államok és Irán továbbra sem hajlandóak egymással kétoldalú tárgyalásokat folytatni, mindketten nyitottnak bizonyultak arra, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, valamint Oroszország és Kína alkotta vegyesbizottság keretei között Bécsben vitassák meg a 2015-ös atomalkuhoz való visszatérés feltételeit. Joe Biden korábban kijelentette, hogy újra csatlakozni kíván az atomalkuhoz, amennyiben Teherán vállalja, hogy visszatér a 2015-ben vállalt kötelezettségeihez.

Érdekes módon az Egyesült Államok mellett Kínának lehet a legnagyobb befolyása a tárgyalásokon. Amellett, hogy nemrég Peking 25 évnyi együttműködésről és ezen belül 400 milliárd dolláros befektetésről kötött Iránnal megállapodást, melynek komoly szerepe volt abban, hogy Teherán ismét a tárgyalóasztalhoz ült.

Az iráni vezetés számára kritikus fontosságú lehet az ország gazdaságát megbénító nyugati szankciók lehetőleg egyidejű feloldása. Habár a résztvevők a bécsi tárgyalások első fordulóját „konstruktívnak” értékelték, az idő mégis szorít: két hónapon belül Iránban választások lesznek, és nem tudni milyen mértékben fogja ez befolyásolni a közel-keleti ország jövőbeni tárgyalási hajlandóságát.

Irán szerint „terrortámadás” történt natanzi urándúsítóban

Üzemzavar történt vasárnap a Natanz városa mellett található atomerőműben. Az iráni források szerint az elektromos hálózat hibásodott meg, emberi sérülést, illetve sugárszennyezést nem jelentettek.

Ali Akbar Szálehi, az Irán Atomenergia Szervezetének (AEOI) vezetője szerint nem baleset történt, hanem szándékosan okozták az üzemzavart „nukleáris terrorizmusnak” nevezve azt. Szálehi továbbá az atomalkuhoz kötötte az esetet kijelentve, hogy olyanok követhették el, akik ellenzik az iránt súlytó gazdasági szankciók feloldásáért folytatott nukleáris tárgyalásokat.

A natanzi létesítményben éppen az esetet megelőző napon helyezték üzembe az új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat. Ez alkalomból Haszan Róháni elnök is beszédet mondott Teheránból. Az új centrifugák nyíltan sértik a 2015-ös megegyezésben foglaltakat, de amióta Donald Trump amerikai elnök kivonult az atomalkuból, Irán sem tekinti magára nézve kötelezőnek a benne foglaltakat.

Nem meglepő módon a Moszad ténykedését sejtik a háttérben. Az izraeli hatóságok természetesen nem kommentálták az esetet, de a Jerusalem Post hírszerzési forrásokra hivatkozva a keletkezett üzemzavart a Moszad akciójának tartja, és szerintük a kár jóval súlyosabb, mint ahogy azt Teherán állítja.

2010-ben derült ki, hogy egy valószínűleg közös amerikai-izraeli fejlesztésű Stuxnet nevű vírussal fertőzték meg a natanzi létesítmény számítógépes rendszerét, amely jelentősen visszavetette Irán nukleáris programját.

Arik Barbing, a Sin Bet kiberbiztonsági részlegének korábbi vezetője szerint a mostani esetben nem az okozott kár, hanem maga az üzenet a fontos.

„Azt feltételezem, hogy nem történt valós kár a natanzi reaktorban. De az iráni bejelentés a nukleáris kapacitások növeléséről, majd ez az üzemzavar, mind azt mutatják, hogy valaki csendesen figyelmeztette őket, hogy ne lépjenek át egy bizonyos vonalat. Ez egy igen erős üzenet, amely lényegében így szól» Én most csak az áramellátást kapcsoltam le, de akár sokkal többre is képes lennék.«(…) Az irániak nyilvánvalóan tisztában vannak vele, hogy sebezhetőek.”

Tavaly júliusban rejtélyes robbanás rázta meg a natanzi létesítményt, amelyet az iráni hatóságok szintén szabotázsakciónak tartanak. Az esetet követően Teherán bejelentette, hogy közeli hegy belsejében kialakított földalatti létesítménybe telepítené át az urándúsító kapacitásait. A megkezdett munkálatokat azóta műholdképek igazolják.

Szaúd-Arábia Újabb kivégzések Szaúd-Arábiában

„Árulás és ellenséggel való együttműködés” vádjával három katonát végeztek ki Szaúd-Arábiában. Habár a kivégzettek neve nyilvánosságra lett hozva, a szaúdi hatóságok nem fejtették ki hogyan, illetve melyik ellenséggel működtek együtt az elítélt katonák.

A rendszerkritikus emigráns újságíró, Dzsamál Hasogdzsi 2018 októberi meggyilkolása óta a világban érezhetően nagyobb figyelmet kapnak a királyságban elkövetett emberijogi visszaélések. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet adatai szerint Szaúd-Arábiában kiadott halálos ítéletek száma a világon is kimagasló. Csak 2019-ben 184 embert ítéltek halálra a királyságban, amely a jogvédő szervezet adatai szerint is egy rendkívül magas szám. Habár a kiadott halálos ítéletek többsége kábítószer birtoklásával és gyilkossággal hozható összefüggésbe, a politikai ellenzékkel és a rendszerkritikus újságírókkal szemben alkalmazott szigor mértéke alapján minden egyes kivégzés  aggodalomra ad okot a királyságban.

Irak Pápai látogatás Irakban

Március 5-én Ferenc pápa Irakba utazott, ezzel megkezdve négynapos, történelmi jelentőségű látogatását az országban. A pápa elmondása szerint a „remény zarándokaként” utazott Irakba, ahol többek között keresztény menekültekkel, az iraki síita nagyajatollahval; Ali asz-Szisztánival, találkozott, valamint az Iszlám Állam által elpusztított templomokat látogatott meg, továbbá Moszul városában misét tartott.

A nagyajatollah látta vendégül otthonában, Nedzsef szent városában a katolikus egyházfőt, ahol megvitatták az iraki keresztény és muszlim közösség békés együttélésének lehetőségeit. A találkozóról készült közleményben asz-Szisztáni azt írta, hogy az iraki keresztényeknek békében és biztonságban, az alkotmányban biztosított jogokkal, hasonlóan a többi állampolgárhoz, kell élniük Irakban. A két vallási vezető közötti tiszteletet mutatta, hogy Ferenc pápa levette cipőjét, mielőtt belépett az ajatollah szobájába, asz-Szisztáni pedig állva köszöntette az egyházfőt.

A pápa iraki látogatásának fő üzenete az erőszak, a szélsőségesség megszüntetése, valamint az egyre fogyatkozó keresztény közösség szerepének növelése, jogaik védelme.

Szíria Megnövekedett az erőszakos fellépések száma a menekült táborokban

Az Észak-Szíriában található al-Hol menekülttáborból március végén érkezett a hír, miszerint több tinédzser korú menekült halt meg erőszakos cselekmények között. Év eleje óta 40 felnőtt és két gyermek meggyilkolását jelentették, ezek közül csak március hónapban 16 haláleset történt. Al-Holban hozzávetőlegesen 60 ezer ember van elszállásolva, ebből 22 ezer, legalább 60 nemzetiségű gyerek kényszerül a táborban élni.

A kurd biztonsági erők legfőbb feladata most az Iszlám Állam követőinek felszámolása al-Hol területén, ezért egy nagyszabású akciót indítottak el a Szíriai Demokratikus Erők, a Kurd Népvédelmi Egységek, valamint a Női Védelmi Egységek közreműködésével. Márciusban egy torborzót és több, az Iszlám Állam csoport tagjainak családtagjait tartóztattak le a tábor területén.

A tíz éve tartó háború hatására 6,6 millió szír menekült és 6,7 millió lakóhelyét elhagyni kényszerülő fő van világszerte. Az ENSZ jelentése szerint több, mint 13 millió embernek van szüksége humanitárius segítségnyújtásra az országban. António Guterres, az ENSZ főtitkára kihangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek segítséget kell nyújtani a konfliktus megoldásában és elősegíteni a szír menekültek helyzetét.

Izrael Maradt a patthelyzet Izraelben

Az újabb parlamenti választás eredménye sem hozott nagy mértékű elmozdulást a Netanjáhu-párti, illetve Netanjáhu-ellenes erők küzdelmében. Továbbra is kérdéses sikerül-e kormányt alakítania Netanjáhunak (neki van a legnagyobb esélye és elsőként is ő lett megbízva vele), vagy pedig több mint egy évtized után át kell adnia a miniszterelnöki széket.

A pártok által megszerzett mandátumok:

Netanjáhu-támogató blokk összesen: 52

• Likud (jobboldali): 30
• Sász (ultraortodox): 9
• Egyesült Tóra Judaizmus (ultraortodox): 7
• Vallásos Cionisták (szélsőjobb): 6

Netanjáhu-ellenes blokk összesen: 57

• Jes Átid (centrista): 17
• Kék-Fehér (centrista): 8
• Jiszráél Béténu (szekuláris): 7
• Munkapárt (baloldali): 7
• Új Remény (jobboldali): 6
• Közös Lista (arab): 6
• Merec (baloldali): 6

Nem elkötelezett, ún. „királycsinálók” összesen: 11

• Jáminá (jobboldali): 7
• Ráám (arab): 4

Líbia Normalizálódni látszik a helyzet Líbiában

Az októberben aláírt genfi fegyverszünet óta több pozitív irányú változáson átment a líbiai belpolitika. Megalakult és hivatalba lépett az átmeneti kormány, ami a decemberi választásokig gyakorolja a hatalmat. Ezt az ideiglenes kormányt mindkét oldal elfogadta és a hatalomátadás sikeresen végbement. Márciusban a német, az olasz és a francia külügyminiszter látogatott Líbiába, hogy kifejezze támogatását és megkezdjék a diplomáciai kapcsolatok kialakítását az új kormányzattal. A találkozó során az új miniszterelnök Abdul Hamid Dbeibah kiemelt feladatként jelölte meg az országban tartózkodó külföldi erők kivonását. A korábban két frakcióra szakadt országban mindkét fél alkalmazott nem-állami szereplőket. Ezeket részben az adott oldalt pártoló államok biztosították. A GNA esetében a törökök juttattak el szíriai zsoldosokat az országba, míg a keleti kormányzatot Oroszország támogatta a Wagner csoport nevű katonai magánvállalaton keresztül. Az említetteken felül jelentős számú szudáni zsoldos is részt vett a harcokban. A nemzetközi térbe való visszatérés egyik bíztató jele az egymást követő francia és máltai bejelentés a nagykövetségeik újra nyitásáról Tripoliban.

Jemen Visszautasították a felkelők a tűzszünetet

Faisal bin Farhan külügyminiszter tűzszüneti megállapodással állt elő, aminek célja a harcokban már hat éve résztvevő szaúdi terheinek csökkentése lett volna. A húti lázadók azonban elutasították a javaslatot, ami légi és tengeri blokád feloldását tartalmazta. A felkelők jelenleg is ostromolják Marib városát és bár csekély eredményeket értek el, de nem hajlandóak tárgyalásokba bocsátkozni. Az ország legnagyobb olaj és gáz tartalékai a város környékén találhatóak, továbbá ez a száműzetésben lévő Abd Rabbo Mansour Hadi vezette kormányzat által uralt legnagyobb település. A város menedéket nyújt sok száz belső menekültnek, akik a harcok súlytotta területekről érkeztek.

 

Írta: Ács Nóra, Hende Olivér, Kovács Ádám, Szomolányi Szabolcs

Szerkesztette: Hende Olivér

Címlapkép:Tripoli, 2021. április 6. Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh, líbiai ideiglenes miniszterelnök (j) és Mario Draghi (j2) olasz miniszterelnök a fogadási ünnepségre érkezik Tripoliban 2021. április 6-án. (Forrás: MTI/EPA/STR)

A MENA 05 – MENA térség hírfigyelő, 2021. március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Hat nőt támadott meg Budapesten egy nigériai férfi, akit elfogtak a rendőrök.

A VII. Kerületi Rendőrkapitányság rablással, szexuális erőszakkal, személyi szabadság megsértésével és súlyos testi sértés kísérletével gyanúsít egy 23 éves nigériai férfit, aki 2019 augusztusa és 2020 áprilisa között hat budapesti prostituáltat bántalmazott — írja a police.hu. Volt olyan nő, akinek nem volt elégedett a szolgáltatásával, ezért nem engedte ki a lakásból, bántalmazta, majd visszavette tőle a pénzét, és elvette a nő értékeit is. Olyan sértett is volt, aki visszautasította a férfit, aki ezért fojtogatta és megerőszakolta. A Magyarországon jogszerűen tartózkodó (Reméljük, hogy a sokévi börtönélet után azonnal kiutasítják és kitoloncolják Magyarországról. A -szerk- megj.) férfit 2020. április 11-én jelentette fel az egyik bántalmazott nő. Az erzsébetvárosi rendőrök még aznap elfogták és őrizetbe vették a gyanúsítottat, aki azóta letartóztatásban van. Az eljárás során derült ki, hogy több hasonló bűncselekményt is elkövetett a korábbi hónapokban, de a megtámadott nők akkor nem tettek feljelentést.

The post Elfogták a nigériai rémet appeared first on .

Ki kell zárni Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerből, ha tovább mélyíti a válságot Ukrajna keleti részén vagy katonái bevonulnak a térségbe – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője.

Weber az előzetesen ismertetett részletek szerint veszélyes provokációnak nevezte a kelet-ukrajnai válságövezetnél tapasztalt orosz csapatösszevonást. Mint mondta, a Kreml a Nyugat reakcióját igyekszik tesztelni a művelettel, amelyre “félreérthetetlen és erős” választ kell adni. Ugyanez az elv érvényes a börtönbüntetését töltő orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij egészségének minden bizonnyal szándékos veszélyeztetése ügyében – tette hozzá a bajor politikus.

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak közösen, egységesen kell fellépni, és tudatni kell Vlagyimir Putyinnal, hogy mi az ára a cselekedeteinek – húzta alá. A kelet-ukrajnai feszültség erősítése vagy a katonai beavatkozás ára az orosz oligarchák számláinak befagyasztása lehet, de akár az is, hogy a teljes orosz bankrendszert lekapcsolják a SWIFT rendszerről. Amennyiben a Kreml a provokációk folytatását választja, az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítésének befejezése is lehetetlenné válna – fejtette ki Weber.

A napokban Angela Merkel kancellár is felszólította Putyint, hogy ne törekedjen a Donyec-medencében az oroszbarát szakadárok lázadása miatt 2014 óta tartó konfliktus elmélyítésére. Hivatalának közleménye szerint az orosz elnökkel csütörtökön telefonon folytatott megbeszélésén követelte, hogy a régiós feszültség oldása érdekében állítsák le a csapatösszevonásokat.

A térségben egy hosszabb nyugalmas időszak után március vége óta ismét gyakoriak a fegyveres összetűzések, amelyekért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigeten hajtott végre csapaterősítést.

The post Weber: ki kell zárni Oroszországot a SWIFT rendszerből, ha lerohanja Kelet-Ukrajnát appeared first on .

Az Igazságügyi Minisztérium elkötelezetten támogatja a jogászképzés színvonalának emelését, hozzájárulva ezzel a hallgatók előmeneteléhez, a jogászi hivatás integritásának és társadalmi elismertségének növeléséhez határon innen és túl – hangoztatta a tárca vezetője a Debreceni Egyetemen (DE), a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) állam- és jogtudományi szekciójának online nyitóünnepségén.

Varga Judit hozzátette: a minisztérium e célok eléréséhez elsősorban oktatás-fejlesztési és kutatási programok támogatásával, illetve jogászösztöndíjak nyújtásával járul hozzá, évente mintegy 500 millió forint forrást biztosítva. Az elmúlt években öt-hatszáz diák kapott ösztöndíjat minden félévben, évente a nyolc jogi karnak pedig négy-hétmillió forintot juttatnak konferenciák és perbeszédversenyek megrendezésére – sorolta.

“Legyen nemes a versengés!” – intézte szavait a diákköri konferencia résztvevőihez Varga, az állam- és jogtudományi szekció fővédnöke, aki rövid történeti áttekintést is adott a tudományos diákkori mozgalom kezdetéről, hetvenéves történetéről. Azt mondta: “az Önök útjának egyengetése, képzésük megszervezése, szakmai előmenetelük biztosítása, a kiválóságok felkarolása nem pusztán aktuálpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek (…), megmaradásunk záloga”.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora a tanácskozás megnyitóján azt mondta, a diákköri konferencia nagy erőkkel köt össze diákokat és oktatókat. Az e munkában kiemelkedő hallgatók megmérettethetik magukat a nemzetközi porondon – tette hozzá.

Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a város és az egyetem szoros együttműködésével tervezik a jövőt. Reményét fejezte ki, hogy a konferencián legjobban szereplő hallgatókkal szeptemberben személyesen is találkozhatnak.

A DE állam- és jogtudományi kara április 12. és 15. között online rendezi meg a szekcióülést, ahol 270 dolgozatot mutatnak be a hallgatók. Az idei OTDK kiemelt témái egyebek mellett a szellemi alkotások jogvédelme, a telekommunikációs eszközök felhasználása a gyakorlati jogalkalmazásban és a mesterséges intelligencia jogi megközelítése – hangzott el a megnyitón.

The post Varga: a szaktárca támogatja a jogászképzés színvonalának emelését appeared first on .

Az EU elítél minden, az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések aláásására irányuló kísérletet – jelentette ki hétfőn Peter Stano, az Európai Unió külszolgálatának szóvivője, miután iráni vezetés Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban vasárnap bekövetkezett üzemzavarét.

Stano hozzátette: lehetséges, hogy szabotázs történt, de a részleteket minél előbb tisztázni kell a felek részéről.

Az üzemzavar vasárnap történt, éppen azután, hogy előző este működésbe helyezték az új, nagyobb teljesítményű urándúsító centrifugákat, amelyek működtetése sérti az 2015-ben aláírt, Irán atomprogramját szabályozni hivatott többhatalmi megállapodást. A Joe Biden vezette amerikai kormányzat az év elején jelezte, hogy kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal, hogy megvitassák az Egyesült Államok visszatérését a 2015-ös atomalkuhoz, amelyből 2018-ban Donald Trump léptette ki az Egyesült Államokat. Az akkori amerikai kormányzat ezzel a lépéssel együtt újra szankciókat vetett ki a közel-keleti országra. Az atomalku ellenzőjének számító Izrael üdvözölte a Trump-adminisztráció ezen döntését.

Az atomalkut, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (JCPOA) aláíró államok – Irán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Németország – a héten folytatják tárgyalást Bécsben az egyezmény jövőjével kapcsolatban.

The post Iráni atomegyezmény: az EU elítél minden, az atomalku aláásására irányuló kísérletet appeared first on .

Jóval az iráni atomprogramról folytatott bécsi tárgyalások újraindítása előtt készültek az iráni Natanz nukleáris létesítménye elleni szabotázsakció tervei – közölte hírszerzési forrásokra hivatkozva a The Jerusalem Post (JP).

A lap szerint az akció tervezésének időpontjában még nem volt világos, hogy az Egyesült Államok és Irán kész-e ismét tárgyalóasztalhoz ülni, és ha igen, mikor, hogy megvitassa az esetleges visszatérést a 2015-ben Iránnal kötött többhatalmi nukleáris megállapodáshoz. Ugyanakkor régóta ismert volt Joe Biden szándéka a megbeszélések felújítására.

A The Jerusalem Post értesülései szerint lehetséges, hogy az Izraelnek tulajdonított támadás pontos időzítését az határozta meg, hogy az iráni iszlám köztársaság visszatért a tárgyalóasztalhoz. Ám magát az akciót már jóval korábban előkészítették. Jelentősen befolyásolhatja a tervezéshez szükséges időtartamot, hogy egy adott akció fizikai jelenléten alapul-e, vagy a kibertérben zajlik, mivel nagyok a különbségek a helyszínen szükséges operatív munkatársak számát illetően.

A JP idézte a The New York Times című amerikai lap beszámolóját is, amely szerint a natanzi atomlétesítmény elleni akciót kilenc hónappal ezelőtt tervezték el. Az amerikai lap meg nem nevezett közel-keleti hírszerzési forrásra hivatkozva azt közölte, hogy az akció hátterében Izrael állt. Gabi Askenázi izraeli külügyminiszter egy internetes sajtókonferencián úgy fogalmazott: “mi olyan akciókat hajtunk vére, amelyekről jobb, ha nem beszélünk”. Ugyanakkor Benny Ganz védelmi miniszter hétfőn az izraeli rádiónak azt mondta” “nem szükségszerű, hogy Izraelnek köze van minden incidenshez, amely Iránban történik”.

A vasárnapi nagy erejű robbanás az iráni atomlétesítmény uránt dúsító föld alatti centrifugákat szolgáló belső energiaellátó-rendszerében olyan nagy károkat okozott, hogy annak helyreállítása legalább kilenc hónapra visszaveti Natanzban az urándúsítást. Ez az izraeli lap szerint jelentősen befolyásolhatja Teherán tárgyalási pozíciójának erősségét a bécsi tárgyalásokon. A lap úgy véli: az Irán elleni folyamatos és állandó árnyékháború célja, hogy megakadályozza Teherán közeledését az atombomba előállítását lehetővé tevő nukleáris küszöbhöz, függetlenül a világhatalmak mindenkori politikájától.

Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter hétfőn Izraelt tette felelőssé a natanzi urándúsítóban bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Bécsben a múlt héten kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is kölcsönösen visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz. Az atomalkut Donald Trump 2018-ban egyoldalúan felmondta, s egyúttal visszaállította az Iránnal szemben a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat. A szerződés szerint ugyanis a szankciók feloldása fejében Irán ígéretet tett arra, hogy felhagy a nem polgári célú atomprogramjával.

The post Iráni atomprogram: a bécsi tárgyalások újraindítása előtt készültek a natanzi szabotázsakció tervei appeared first on .

Mintegy 300 millió forint értékben foglaltak le tisztázatlan eredetű gyógyszerkészítményeket újbudai nyomozók, egy férfit elfogtak – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Az ügyben egészségügyi termék hamisítása bűntett megalapozott gyanújával folytatnak eljárást a nyomozók. A közlemény szerint a rendőrök április 7-én, a főváros XXII. kerületében egy illegális gyógyszerlerakatnál fogtak el egy férfit. A raktárban és a férfi lakásán összesen mintegy 300 millió forint értékben foglaltak le Magyarországon nem engedélyezett potencianövelőket, teljesítményfokozókat, illetve vényköteles nyugtatókat.

Az eljárás adatai szerint a 43 éves budapesti férfi postai küldeményként elsősorban külföldre értékesítette az illegális, tisztázatlan eredetű és hatású szereket. A nyomozók S. Viktort gyanúsítottként hallgatták ki, vele szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. kerületi rendőrkapitánysága folytatja le az eljárást – közölték.

The post Háromszáz millió forint értékű hamis gyógyszert találtak a rendőrök Újbudán appeared first on .

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (NKE HHK) ad otthont a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) had- és rendészettudományi szekciójának.

Az NKE közleménye szerint az április 19. és 23. között, online formában zajló eseményen 19 tagozatban mutatkozhatnak be a tudományos pályára vágyó egyenruhás és civil hallgatók. A szekcióba hét felsőoktatási intézmény 14 karának hallgatói összesen 182 pályamunkát nyújtottak be.

A konferencián olyan tagozatokban mutatkozhatnak be a hallgatók, mint például a kiberbiztonság, a kriminológia, a kriminalisztika, a haditechnika, a haderőfejlesztés, valamint a pilóta nélküli légijárművek és a robotika. Emellett szó lesz többek között a nemzetközi kapcsolatokról, a biztonság- és védelempolitikáról, a hadtörténelemről vagy a katasztrófavédelemről. Olyan aktuális témákról is lehet majd hallani az eseményen, mint a home office kiberbiztonsági kihívásai, a mesterséges intelligencia fejlődési tendenciái, a Szkripal-ügy, a terrorizmus anatómiája vagy az orosz hibrid hadviselés tömegkommunikációs vonulata Ukrajnában – fejtették ki.

A szervezők online kerekasztal beszélgetésekkel, had- és rendészettudományi kvízzel, pályaorientációs beszélgetésekkel és különböző vetélkedőkkel is várják a résztvevőket, akik egy virtuális campus látogatáson is részt vehetnek. Az OTDK szekcióüléseit követően az első helyezettek közül ötvenen Pro Scientia Aranyérmet, míg az intézmények által jelölt, tartósan kiemelkedő tehetséggondozó munkát végző oktatók közül 58-an Mestertanár Aranyérmet nyerhetnek el.

Az OTDK történetében 2009-től létezik a had- és rendészettudományi szekció, amelyet 2017-ben szintén az NKE rendezett meg, akkor a Rendészettudományi Kar adott otthont a konferenciának.

The post Idén is az NKE rendezi az OTDK had- és rendészettudományi szekcióját appeared first on .

Újabb ukrán katona vesztette életét, egy másik pedig megsebesült tüzérségi támadásokban az elmúlt napban a Donyec-medencei fronton – jelentette vasárnap az ukrán hadműveleti parancsnokság.

A jelentés szerint az elmúlt 24 órában az ellenséges erők tízszer sértették meg a tűzszünetet a frontvonal mentén, ebből kilencszer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira – egyebek mellett a minszki egyezményekben tiltott nehézfegyverekkel -, egy alkalommal pedig drón, azaz pilóta nélküli repülőgép hajtott végre berepülést az ukrán ellenőrzésű oldalra.

A katona a Luhanszk megyei Zolote településnél esett el, abban a térségben, ahol mellesleg már korábban végrehajtották a csapatszétválasztást. A parancsnokság közölte, hogy az ukrán katonák viszonozták a tüzet.

A Donyec-medencei fegyveres konfliktus azután éleződött ki, hogy március 26-án négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már egy tucat ukrán katona halt meg a térségben, ahol fokozódtak a tűzharcok. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.

Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krímbe 28 orosz harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Az ukrán katonai hírszerzés szombati közlése szerint Oroszország szándékosan provokálta ki a Donyec-medencei válság súlyosbodását, hogy tesztelje Ukrajnának és partnereinek a reakcióját. A védelmi minisztérium honlapján található jelentés szerint propagandakampányt is indított: a Donyeck és Luhanszk megyei ideiglenesen megszállt területeken élőknek az orosz megszálló adminisztráció erőteljesen ajánlotta, hogy tartsák maguknál irataikat arra az esetre, ha Ukrajna hibájából jelentősen kiéleződik a helyzet. Ezenkívül elterjedtek olyan híresztelések is, hogy már eltervezték az idősek, a nők és gyermekek evakuálását onnan az oroszországi rosztovi területre – idézte az UNIAN a hírszerzési jelentést.

The post Újabb ukrán katona esett el a Donyec-medencei fronton appeared first on .

Az Egyesült Államok és Izrael közötti biztonságpolitikai együttműködésről tárgyalt vasárnap Izraelben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, aki Joe Biden amerikai elnök kormányának első tagjaként tett látogatást Jeruzsálemben.

A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet jelentése szerint Austin a repülőtérről az izraeli hadsereg tel-avivi főhadiszállására hajtott, ahol katonai tiszteletadással fogadták. “Partneri kapcsolatunk állandó, és továbbra is garantálja Izrael biztonságát” – mondta Austin a Beni Ganz védelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, kétnapos látogatása kezdetén.

“Emlékeztetek Joe Biden amerikai elnök elkötelezettségére Izrael iránt” – mondta Austin, hangsúlyozva, hogy a két ország szövetségünk stratégiai jelentőség. Abban állapodtak meg, hogy együttműködnek az izraeli és az amerikai védelem erősítésében a térségben.

Elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy Lloyd Austin látogatása olyan időben zajlik, amikor nő a térségben az Irán fokozódó nukleáris tevékenysége okozta feszültség, és megkezdődtek a tárgyalások a 2015-ös, Irán és a nagyhatalmak között megkötött, majd Donald Trump által felmondott nukleáris megállapodás újjáélesztéséről. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hevesen ellenezte a Barack Obama elnöksége idején tető alá hozott nemzetközi megállapodást.

Ganz hangsúlyozta, hogy Izrael az Egyesült Államokat teljes mértékben partnernek tekinti minden tekintetben, elsősorban Irán ügyében. A teheráni rezsim stratégiai veszélyt jelent a világ, a Közel-Kelet és Izrael biztonságára – hangsúlyozta Ganz.

“Továbbra is együtt fogunk működni amerikai partnereinkkel, hogy garantálhassuk azt, hogy az Iránnal kötött bármilyen megállapodás megvédje a világ és az Egyesült Államok létfontosságú érdekeit, megakadályozza a nukleáris fegyverkezési versenyt a régióban, és megvédje Izraelt” – tette hozzá az izraeli védelmi miniszter.

Ganz nyilatkozata némileg ellentmond annak, amit Netanjahu izraeli miniszterelnök mondott a minap a holokauszt izraeli emléknapján, elemzők szerint elsősorban Washingtonnak üzenve. “A minket kiirtással fenyegető Iránnal kötött megállapodás, amely utat nyit a nukleáris fegyverek felé, Izraelt nem kötelezi” – fogalmazott az izraeli miniszterelnök.

Ide tartozik, hogy Ausztin látogatása előtt üzemzavart jeleztek Iránban az ország középső részén, Natanz városánál működő atomipari létesítménynél. Teherán a múltban Izraelt tette felelőssé az iráni urándúsító centrifugák meghibásodásáért. Austin a tervek szerint tárgyalásokat folytat Jeruzsálemben más magas rangú izraeli tisztviselőkkel, köztük Netanjahu kormányfővel is.

The post Biztonságpolitikai együttműködésről tárgyalt Izraelben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter appeared first on .

A 2016-ban elinduló Három Tenger Kezdeményezés (Three Seas Initiative – TSI) viszonylag keveset szerepel mind a hazai, mind a nemzetközi médiában, azonban a tizenkét közép- és kelet-európai EU-tagállam együttműködése igen jelentős potenciált hordoz magában, legfőképpen az energiapolitika, a közlekedés és a digitalizáció terén. Ezen írás célja bemutatni a Kezdeményezés létrejöttének körülményeit, okait, illetve a Kezdeményezés céljait, emellett megvizsgálom azt, hogy a Kezdeményezés hogyan fejlődött az utóbbi években. Bemutatásra kerülnek továbbá a legfontosabb megvalósult és megvalósítandó projektek, kiemelve a hazánkat érintő fejlesztéseket, illetve megvizsgálom a nagyhatalmak TSI kapcsán felmerülő érdekellentéteit. Végezetül pedig megállapítások kerülnek megfogalmazásra az együttműködés jövőjére vonatkozóan. A kezdeményezés létrejötte és céljai

A Három Tenger Kezdeményezés által létrejött közép-kelet-európai együttműködés eszmei háttere napjainkban már csaknem százéves múltra tekint vissza. Az első világháborút követően Józef Pilsudski marsall, Lengyelország vezetője alkotta meg az Intermarium [Tengerköz] geopolitikai koncepciót, amely a szakértők szerint már a középkortól kezdve jelen volt a lengyel külpolitikai gondolkodásban. Pilsudski elképzelése, amely a kor kihívásaira reagálva a szovjetek és németek hegemóniája elleni közép-kelet-európai katonai-védelmi együttműködésre fókuszált volna, a mai kezdeményezéshez hasonlóan három tenger, a Balti-, Adriai- és a Fekete-tenger között húzódó országokat foglalt volna magába. Sőt, a két világháború közötti lengyel koncepció jóval több államot vont volna be az együttműködésbe, mint a jelenlegi szövetség tizenkét résztvevője: többek között Skandináviát, a balkáni országokat, Olaszországot és Ukrajna területét. A 2000-es években Lech Kaczinsky elnök igyekezett felújítani ezt a gondolatot, és átültetni a jelenkor keretei közé: elsősorban az energiaellátás, az energiahordozók beszerzésének diverzifikálását igyekezett megvalósítani. A 2010-ben repülőszerencsétlenségben elhunyt államfő elképzelésének valódi gyakorlati megvalósítása fél évtizeddel később kezdett körvonalazódni: 2014-ben napvilágot látott egy igen jelentős tanulmány az Atlantic Council részéről Completing Europe: From the North-South Corridor to Energy, Transportation, and Telecommunications Union címmel, amely részletesen taglalta és indokolta a közép-kelet-európai energiaügyi, közlekedési és digitalizációs fejlesztések szükségességét. A Kezdeményezés végül 2015-ben kezdett formát ölteni, amikor is Andrzej Duda elnök hivatalba lépett és megkezdte az érintett országokkal való párbeszédet az együttműködésről, amelynek kialakításában a szintén 2015-ben hivatalba lépett Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök is aktívan részt vett, így az előzetes egyeztetéseket követően az első csúcstalálkozóra Dubrovnikban került sor 2016 augusztusában.

A Kezdeményezés elsődleges célja a résztvevő államok gazdasági növekedésének elősegítése a közöttük lévő, illetve a TSI-n kívüli országokkal való kereskedelmi kapcsolatok erősítése által, amelyet jelentős, országhatárokon átívelő infrastrukturális projektek megvalósítása révén kívánnak elérni – mind a közúti, vasúti és vízi útvonalak, mind az országok közötti gázvezetékrendszerek fejlesztésével, illetve újak kiépítésével. Kifejezett cél a Nyugat-Európához való felzárkózás az országok infrastruktúrájának összekapcsoltsága terén – a nyugati gazdasági érdekeltségeknek fontos kelet-nyugati irányú infrastruktúra kiépülése után a TSI az észak-déli irányú kapcsolatok fejlesztését célozza meg. A Kezdeményezés a régió EU-csatlakozása, illetve az uniós strukturális politikák ellenére is fennmaradó viszonylagos gazdasági elmaradottságát a befektetések ösztönzésével kívánja orvosolni – ennek érdekében hozták létre a TSI Üzleti Fórumát, illetve Beruházási Alapját. A régió elmaradottságát bizonyítják egy 2018-as tanulmányban megjelent adatok, melyek szerint a TSI-országok az akkor még 28 tagú Európai Unió területének 28, népességének csaknem 22 százalékát adták, az EU-28 GDP-jének viszont csupán 10,8 százalékát. Az Egyesült Királyság kiválásával ezen arányszámok ugyan kissé megváltoztak pozitív irányba (pl. a népesség aránya 24-25 százalék), azonban ez a fennálló problémákon nem segít.

1. ábra: A Kezdeményezésben résztvevő államok. A Kezdeményezés fejlődése és fontos megvalósítandó projektjei

A Kezdeményezés indulásakor főként Nyugat-Európában attól tartottak, hogy az Európai Unióval komoly csatákat vívó lengyel kormány vezetésével ez az új együttműködési rendszer az unió megosztására is törekedhet. Kolinda Grabar-Kitatovic horvát elnök, a TSI egyik fő kezdeményezője a 2016. augusztusi dubrovniki fórumon ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Kezdeményezés nem irányul senki ellen, hanem éppen az unión (és a transzatlanti közösségen) belüli kohézió, együttműködés erősítése a célja. Az éppen csak elinduló együttműködésnek nagy lökést adott a második, 2017-es varsói csúcstalálkozó, amelyen a tizenkét államból tíz államfői szinten képviseltette magát (2016-ban ez a szám csupán hat volt) – erre valószínűleg Donald Trump személyes megjelenése is ösztönzőleg hatott, amely azt is jelezte, hogy az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít a Kezdeményezésnek. A varsói fórum másik fontos hozadéka volt, hogy a zárónyilatkozat külön kiemelte az Európai Unió fontos szerepét a már jórészt megvalósult kelet-nyugati infrastruktúrák kiépülésében, illetve a kohéziós politikában. Emellett a nyilatkozat számos ponton utal arra, hogy a TSI célja az EU egységének erősítése és az uniós energia- és közlekedéspolitikai célkitűzések megvalósítása (például a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítése), továbbá kiemeli, hogy a Kezdeményezés sikeressége az egész Európai Unió érdekében is áll. Mindemellett a varsói találkozón döntés született arról, hogy létrehoznak egy üzleti fórumot a régióbeli gazdasági kapcsolatok növelése céljából. Ezt végül a következő, 2018-as bukaresti csúcstalálkozón tartották meg, amely több szempontból is úttörőnek számít. A már kezdetektől jelen lévő USA mellett az Európai Unió ebben az évben először képviseltette magát a fórumon, ráadásul az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látogatott a román fővárosba, emellett Heiko Maas német külügyminiszter is jelen volt országa képviseletében. Mindez azt jelentette, hogy az EU vezetése és a régióban leginkább érdekelt Németország is felismerte a Kezdeményezésben rejlő potenciált, és azt nem kizárólag a saját érdekei veszélyeztetéseként értelmezik. Az Üzleti Fórumra több mint hatszáz résztvevő érkezett számos országból (TSI-országok, más uniós országok, nem EU-s délkelet-európai országok, USA). Emellett szándéknyilatkozatot írtak alá a Kezdeményezés Beruházási Alapjának létrehozásáról, az ekkorra már konkrétan megfogalmazott projektek finanszírozása érdekében – emiatt is voltak jelen az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, illetve a Világbank-csoport képviselői. Továbbá kialakították a résztvevő államok kereskedelmi kamaráinak együttműködését, az üzleti kapcsolatok fenntartása és fejlesztése céljából. Érdemes megemlíteni, hogy nem véletlen az, hogy az első három csúcstalálkozó e három fővárosban valósult meg – ugyanis Horvátország, Lengyelország és Románia napjainkban is a Kezdeményezés motorjai. Ezzel szemben a tizenkét résztvevő állam közül Csehország és Ausztria kisebb-nagyobb fenntartásokkal kezeli a Három Tenger Kezdeményezést. Sokatmondó tény, hogy a hetvenhét elsődlegesen végrehajtandó projekt közül Csehország egyet (Duna-Odera-Elba vízi út), Ausztria pedig egyet sem kezdeményezett.

A 2019-es ljubljanai fórumon már Németország is államfői szinten képviseltette magát. A következő évben a tallinni csúcstalálkozó jórészt online valósult meg, azonban így is fontos előrelépések történtek. Észtország előtérbe helyezte a digitalizáció terén megvalósítandó fejlesztéseket és a smart connectivity koncepcióját, emellett létrejött egy új, az elsődleges projekteket tartalmazó interaktív weboldal is. Fontos fejlemény, hogy 2020 júniusában megtartották a TSI első külügyminiszteri megbeszélését is – ez is jelzi, hogy a résztvevő államok kormányai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a Kezdeményezésnek. 2020 során a Kezdeményezés Beruházási Alap-projektje is jelentős előrehaladást ért el: számos résztvevő állam jelezte szándékát arra, hogy hozzájárul az Alap tőkéjéhez (a lengyel fejlesztési bank több százmillió euróval, viszont a többi állam, így hazánk is csak 20-20 millió euróval szállt be), emellett az USA részéről is jelentős, 300 millió dolláros hozzájárulás történt energiaügyi projektekre, továbbá megjelent az első magánbefektető is az Alap finanszírozásában.

Érdemes megemlíteni, hogy a Kezdeményezés államainak együttműködése, párbeszéde nem csak az évente megrendezett magas szintű csúcstalálkozókra korlátozódik. Számos szakértői szintű egyeztetés, konferencia zajlik az egyes szakpolitikákról, emellett 2021 februárjában ismét sor került egy külügyminiszteri online megbeszélésre, Bulgária szervezésében.

Év Helyszín Fontos külsős résztvevők Fontosabb eredmények, előrelépések 2016 Dubrovnik USA; Kína; Törökország csak hat TSI-állam képviseltette magát elnöki szinten 2017 Varsó USA – Donald Trump már tíz TSI-állam elnöke vett részt; az EU programjaihoz való kapcsolat erősebb hangsúlyozása; döntés az Üzleti Fórum létrehozásáról 2018 Bukarest USA – Rick Perry; EU – Jean-Claude Juncker; Németország – Heiko Maas; Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank; Európai Beruházási Bank; Világbank-csoport Üzleti Fórum – kb. 600 résztvevő számos országból;

Beruházási Alap létrehozásának elindítása (pénzügyi intézmények részvétele);

A TSI-országok kereskedelmi kamaráinak együttműködése;

konkrét projektek és célok megfogalmazása 2019 Ljubljana EU – J-C. Juncker; Németország-államfő; USA Üzleti Fórum (kb. 500 résztvevő)

Az „Elsődleges Összekapcsolódási Projektek” listájának bemutatása, amelyet folyamatosan aktualizálnak 2020 Tallinn, online EU – Margrethe Vestager; USA – Mike Pompeo Smart Connectivity koncepció

A Beruházási Alap sikeres – USA is hozzájárul + magánbefektetők;

új honlap az elsődleges projektek nyomon követésére;

az első külügyminiszteri találkozóà nagyobb kormányközi együttműködés

2. ábra: A Kezdeményezés fejlődése évről évre. Saját szerkesztés. 

A hetvenhét elsődlegesen megvalósítandó projekt 51 százaléka a közlekedés, 32 százaléka az energia, 17 százaléka pedig a digitalizáció területére összpontosít. Az egyik legfontosabb a litvániai Klaipédát a görögországi Thesszalonikivel összekötő, 3300 kilométer hosszú Via Carpathia projektje, amely két leágazást is magába foglalna a Fekete-tenger melletti Konstanca, illetve Törökország irányába. A közlekedési folyosó magyarországi szakasza többek között Miskolcot és Debrecent is érinti, az utolsó hiányzó hazai autópálya-szakasz Miskolc és Tornyosnémeti között a tervek szerint idén őszre elkészül. Több ország azonban nem áll ilyen jól az építkezéssel – például a romániai és szlovákiai szakaszok teljes kiépülésére 2030 előtt nemigen lehet számítani, emellett Lengyelországban is még csak kisebb szakaszok készültek el. A távlati cél az, hogy a Via Carpathia összekapcsolódjon a tervezett Via Balticával, amely az E67-es nemzetközi út Varsó és Tallinn közötti szakaszát foglalja majd magába.

3. ábra A Via Carpathia útvonala. (Forrás: https://www.facebook.com/WarsawInstitute/photos/a.1514654455499745/1874049719560215/ (2021.04.04.) 4. ábra: Az E67-es út, melynek Varsó-Tallinn szakasza lesz a Via Baltica. (Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/European_route_E67 (2021.04.05.)

Egy másik, szintén az észak-déli irányú konnektivitás jegyében megvalósítandó projekt az észak-déli gázfolyosó teljes körű kiépítése. A tervek szerint a litvániai (Klaipéda) és lengyelországi (Swinoujscie) cseppfolyosított földgáz- (LNG) terminálokat összekötnék a nemrég elkészült horvátországi, Krk-szigeti terminállal. Ez a projekt Magyarország számára is kiemelt fontosságú az energiaimport diverzifikációja szempontjából, ennek megfelelően a magyar állami MVM-energiacsoport évi egymilliárd köbméternyi cseppfolyosított gáz érkezését lehetővé tévő kapacitást foglalt le a Krk-szigeti terminálban. Emellett Észtország és Lettország tervei között is szerepel egy-egy LNG-terminál megépítése. Az észak-déli gázfolyosó megvalósításához fog hozzájárulni a magyar-szlovák gázvezetékrendszer kapacitásának nagyarányú bővítése, továbbá hazánk számára kiemelt fontosságú a magyar-szlovén gázvezeték-kapcsolat kiépítése is, többek között annak érdekében is, hogy Olaszországot be tudják vonni a közép-kelet-európai gázügyi együttműködésbe. Egy másik fontos energiaügyi projekt a Románia fekete-tengeri talapzatában rejlő földgáz kitermelése, melynek Magyarország és a régió más országai felé történő szállítását az épülőfélben lévő BRUA, illetve ROHU gázvezeték teszi majd lehetővé. A BRUA első és leghosszabb romániai szakasza 2020 novemberében már elkészült. Magyarország számára egy másik fontos energiaügyi beruházás a jelenleg lignitet felhasználó, széntüzelésű Mátrai Erőmű felújítása, károsanyag-kibocsátásának csökkentése: a lignit folyamatos kivezetése mellett egy 500 MW teljesítményű gázturbinás blokk, illetve egy 200 MW teljesítményű napelem-park épül.

A Kezdeményezésben résztvevő országok gyorsvasúti kapcsolataik fejlesztésére is ambiciózus tervekkel rendelkeznek. A tervezési fázisban lévő Budapest-Varsó gyorsvasút projektje új szintre fogja emelni a visegrádi országok közlekedési kapcsolatait, sőt, a tervek között szerepel a gyorsvasút-hálózat Kolozsvárig való kiterjesztése is. E projekt megvalósulásának azért is lenne nagy jelentősége, mert így Varsón keresztül kapcsolat jöhetne létre a Baltikum országainak már előrehaladottabb megvalósítási fázisban lévő közös gyorsvasút-rendszerével, a Rail Balticával.

5. ábra: A Rail Baltica útvonala (Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Rail_Baltica, (2021.04.05.) A nagyhatalmi érdekek ütközése a Kezdeményezés kapcsán

Az Amerikai Egyesült Államok a kezdetektől nagy érdeklődést tanúsít a Kezdeményezés iránt – ezt jelezte Donald Trump személyes részvétele a 2017-es varsói fórumon is. Egy észak-déli gázfolyosó kiépítése Közép-Európában egyértelműen az USA érdekét szolgálja, mivel az a régió államainak Oroszországtól való energiafüggésének enyhülését eredményezné, mindemellett pedig az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) számára teremthet nagyobb keresletet. Az LNG fogadására alkalmas kikötők működnek a lengyelországi Swinoujsciében, a litvániai Klaipédában, illetve a horvátországi Krk-szigeten. Mindemellett a romániai fekete-tengeri földgáz kitermelése is jelentősen diverzifikálhatja a régiós országok energiaimportját – ennek érdekében épülhet ki a BRUA román-magyar gázvezeték a jövőben. Mindez egyfajta válaszreakciónak is tekinthető az Északi Áramlat 2 orosz-német gázvezeték megépülésére, melyhez az USA rendkívül kritikusan áll hozzá. Amennyiben az Északi Áramlat 2-t teljesen üzembe helyezik, úgy Közép-Európába Németországon keresztül fog áramlani az orosz földgáz, és Lengyelország terve, hogy energiaelosztó-központként működjön Közép-Európában, könnyen kútba eshet. A mindenkori amerikai kormányzat számára tehát a TSI energiaügyi fejlesztései stratégiai prioritást jelentenek, ezt az is alátámasztja, hogy eddig minden TSI-fórumon képviseltette magát az USA, többek között Rick Perry energiaügyi miniszter által, aki a 2018-as csúcson adott nyilatkozatában aggasztónak nevezte az orosz gáztól való európai függőség növekedését, amely nemzetbiztonsági kockázatokkal is járhat. Emellett rendszeres egyeztetések zajlanak a Kezdeményezés államai és az USA között az energiaügyi témákról. Természetesen ezen kérdések elsősorban a biztonságpolitikai szempontok miatt kerülnek előtérbe, különösképpen Lengyelország vonatkozásában – 2017-ben Trump látogatása alkalmával egyeztek meg Patriot típusú amerikai rakétavédelmi rendszer vásárlásáról, illetve 2020-ban döntés született jelentős számú amerikai katona Németországból Lengyelországba való áthelyezéséről. A TSI stratégiai fontosságát jelzi, hogy a 2020-as online fórumon Mike Pompeo külügyminiszter is részt vett.

Oroszország mindezek miatt természetesen veszélyeztetve érezheti gazdasági érdekeit Közép- és Kelet-Európában, ezért számára elsődleges fontosságú az Északi Áramlat 2, illetve az orosz gázt szállító déli gázfolyosó kiépülése. Szakértők szerint Oroszország a jövőben sem fogja tudni megakadályozni a Három Tenger Kezdeményezést, ráadásul elsődleges érdekszférájából Ukrajna is kacsingat a TSI által nyújtott lehetőségek felé – Lengyelországon keresztül LNG-t vásárolna, illetve részt venne egyes közlekedési projektekben is. Azonban Oroszország képes lehet a Kezdeményezésben részt vevő államok belpolitikájának befolyásolására, az orosz érdekeknek megfelelő politikai szereplőket juttatva hatalomra, így gyengítve az együttműködést.

Kína az első, 2016-os fórumon még igen magas szinten képviseltette magát. Ekkoriban alakult meg az Egy Övezet, Egy Út-kezdeményezésben való közép-kelet-európai részvétel kapcsán a 16+1-es formáció, így Kína joggal remélhette azt, hogy a Három Tenger Kezdeményezés infrastrukturális projektjeinek finanszírozásában és megvalósításában is döntő szerepet játszhat. Még arra is javaslatot tettek, hogy a Via Carpathiát kössék össze az új Selyemúttal. Ugyanakkor az USA és az Európai Unió igyekeznek kiszorítani Kínát az infrastruktúra-projektekből. Ennek megfelelően, a hírek szerint a bulgáriai Rusze-Veliko Tarnovo autópálya-szakaszt mégsem kínai, hanem EU-s finanszírozással építenék meg.

Németország, mint az Európai Unió motorja és a közép-kelet-európai régió legjelentősebb kereskedelmi partnere, kezdetben igen kritikusan állt hozzá a Kezdeményezéshez, hiszen amellett, hogy az EU egységét is féltette, egy Németország nélküli közép-európai együttműködés egyértelműen nem szolgálta volna a német érdekeket. Csehország és Ausztria visszafogott részvétele a Kezdeményezésben is részben arra vezethető vissza, hogy nem kívántak túlzottan eltávolodni a német, illetve nyugat-európai gazdasági partnerektől. A TSI-országok is hamar felismerték, hogy a német gazdasági erő megkerülhetetlen tényező, így Németország a Három Tenger Kezdeményezés partnerországa lett – ez elengedhetetlen lépés volt, hiszen a legtöbb régiós országnak Németország messze a legjelentősebb partnere, emellett pedig a német gazdasági szereplőknek is rendkívül fontos a régió. Mindemellett az energiapolitikában egy elsősorban német-lengyel versengés figyelhető meg: az Északi Áramlat 2 kiépülésével Németország válna Európa fő gázelosztó-központjává, ezt a címet pedig Lengyelország igyekszik magának megszerezni az amerikai cseppfolyósított földgáz vásárlásának növelésével.

A Kezdeményezés jövőbeli kilátásai és kihívásai

A Három Tenger Kezdeményezés sikere nagyban múlhat azon, hogy lesz-e elegendő pénzügyi forrás a projektek megvalósítására. A 2021-ben a TSI koordináló szerepét betöltő Bulgária szeretné azt elérni, hogy minden, az együttműködésben részt vevő állam járuljon hozzá a Beruházási Alap tőkéjéhez (eddig csak kilenc ország tette ezt meg), illetve hogy az európai uniós és nemzetközi pénzügyi intézmények még nagyobb mértékben támogassák az Alapot – ez pedig a bolgár program szerint úgy érhető el, hogy a projektek megvalósításában látható eredmények születnek. Emellett Bulgária álláspontja szerint ad hoc jelleggel be lehet vonni más országokat is egyes projektek megvalósításába (például a bolgár fekete-tengeri partvidéket az albániai adriai-partvidékkel összekötő útvonal kapcsán). Az energiahordozók beszerzésének diverzifikációja továbbra is nagy jelentőségű lesz, emellett az észtek által szorgalmazott digitalizációs és smart-projektek, illetve a régióbeli tudományos, innovációs és oktatási kapcsolatok fejlesztése is kiemelt szempont. Az USA, az Európai Bizottság és Németország továbbra is fontos partnerei maradnak a Kezdeményezésnek. A tervek szerint a 2021-es évben Szófiában fogják megtartani az éves csúcstalálkozót, illetve az Üzleti Fórumot.

Amennyiben megfelelő összegű pénzügyi forrás fog rendelkezésre állni, illetve a TSI-ben résztvevő államok politikai akarata nem gyengül, úgy a Három Tenger Kezdeményezés egy igen gyümölcsöző pragmatikus gazdasági együttműködési forma lehet a jövőben, amely akár további, más jellegű kooperációt is elindíthat majd a régió országai között. A sikerhez azonban szükséges az is, hogy fennmaradjon az USA nagyfokú támogatása, illetve fontos, hogy az Európai Unió vezetői és Nyugat-Európa se gátolja a közép-kelet-európai együttműködést. Azt azonban irrealitás lenne várni, hogy a Három Tenger Kezdeményezés által ezen országok szoros politikai együttműködést fognak megvalósítani, ugyanis számos területen igencsak különböző érdekekkel rendelkeznek, már csak eltérő gazdasági fejlettségük és különböző külpolitikai céljaik miatt is.

Címlapkép: Orosz hajó folytathatja az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését. Rügen-sziget, 2020. május 10. Orosz tenger alatti csővezetéket fektetésére alkalmas hajó horgonyoz az észak-németországi Rügen-sziget közelében 2020. május 10-én. A hajó több mint tízezer kilométert tett meg Oroszországból a Balti-tengerig. Az amerikai szankciók miatt az orosz hajó fogja befejezni az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését.
(Forrás: MTI/EPA/Jens Köhler)

A A Három Tenger Kezdeményezés – Közép-Kelet-Európa reneszánsza? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az észak-hollandiai Den Helder városában terrorizmus gyanújával letartóztattak egy férfit, aki robbantásos merényletet tervezett elkövetni egy koronavírus-oltóközpont ellen – írta egy holland hírportál.

A portál szerint az eset március 18-án történt, a holland ügyészség azonban csak csütörtökön hozta ezt nyilvánosságra. A gyanúsított a letartóztatása után legalább 90 napig őrizetben marad, míg a rendőrség lehetséges társai után nyomoz.

Az ügyészség vádirata szerint “a gyanúsított félelmet akart kelteni a lakosság körében, és tettével a gazdasági-társadalmi struktúrák megzavarását akarta előidézni”. A vádak között szerepel az is, hogy a férfi “rendkívül erőszakos módon próbált szabotálni egy kulcsfontosságú kormányzati folyamatot, nevezetesen az országosan összehangolt oltási programot”.

Hollandiában idén már több esetben fordult elő támadás járványmegelőző infrastruktúrák ellen. Március elején egy ugyancsak észak-hollandiai településen pokolgépes támadás történt egy oltóponton, továbbá január végén fiatalok egy csoportja, tiltakozásul a kijárási tilalom ellen felgyújtott egy közép-hollandiai tesztközpontot. Az eddigi esetek egyikében sem történt személyi sérülés szerencsére.

The post Időnként megőrülnek az emberek: oltóközpont ellen tervezett robbantásos merényletet appeared first on .

A Veszprémi Járási Ügyészség indítványára letartóztatta a bíróság azt a férfit, aki húsvét hétfőn előbb személygépkocsival, majd egy tehergépkocsival ámokfutóként közlekedve többek életét veszélyeztette és több autót is megrongált Tapolcán és környékén.

A nyomozás adatai szerint az 52 éves férfi már április 2-án este autójával olyan sebességgel közlekedett Tapolcán, hogy egy trafóháznak és elosztószekrénynek ütközött, melynek következtében az utca közvilágítása egy időre megszűnt.

Az igazi ámokfutás azonban április 5-én reggel kezdődött, amikor a férfi Köveskál felől Gyulakeszi irányába személyautóval közlekedve egy őt előző személygépkocsira ráhúzta a kormányt, és azzal oldalról ütközött. Az ütközés következtében a két autó a vízelvezető árokba hajtott, a leszorított gépkocsi pedig fejtetőn állt meg. Személyi sérülés nem történt, de miután a gyanúsítottnál felmerült az ittas vezetés gyanúja, a rendőrök a helyszínen a vezetői engedélyét elvették.

Ez nem gátolta a férfit abban, hogy kora délután egy kisteherautóval induljon el otthonról. Tapolcára érve, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol érintőlegesen egy szembejövő személygépkocsival ütközött, majd továbbhajtott. Ezt követően egy gyalogátkelőhely előtt álló járműnek ment neki, melyet szintén otthagyott, és elhajtott Monostorapáti felé.

A településen a záróvonalat átlépve előzött, közben az előzött jármű oldalának ütközött, majd megállás nélkül továbbment. A sérült jármű sofőrje utána hajtott, hogy megállítsa, de ez nem járt eredménnyel, mivel a férfi hirtelen ráhúzta a kormányt és újból nekihajtott.

A férfi rövidesen visszafordult Tapolcára, ahol a forgalmi sávját elhagyva a város szélén több táblát is kidöntött, melyek egyike egy szembejövő járműnek csapódott. A gyanúsított közben visszaért a korábbi balesetének helyszínére, ahol még folyt a helyszínelés. Az álló kocsisort kikerülve áthajtott a szembejövő sávon, fel a bal oldali útpadkára, ahol a helyszínelő rendőröknek el kellett ugraniuk a gépkocsija elől. Az ámokfutót végül pár méterrel arrébb egy szembejövő járművel történt frontális ütközés állította meg. Személyi sérülés egyik baleset során sem történt.

A férfit a Tapolcai Rendőrkapitányság őrizetbe vette és többrendbeli közúti veszélyeztetés és cserbenhagyás miatt hallgatta ki gyanúsítottként. Az ügyészség a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta az ámokfutását felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt elkövető férfi letartóztatását, amit a Veszprémi Járásbíróság egy hónapra elrendelt.

The post Időnként megőrülnek az emberek: letartóztatásban a tapolcai ámokfutó appeared first on .

Harmadik, végleges változatában megszavazta az orosz parlament alsóháza az “idegen ügynökök” választási részvételét szabályozó törvénytervezetet.

Oroszországban az egyéb szinteken megtartandó politikai erőpróbák mellett szeptemberben választják újra a szövetségi parlament alsóházát. A minden valószínűséggel hamarosan jogszabállyá váló dokumentum értelmében nemcsak azok a jelöltek lesznek kénytelenek feltüntetni státusukat a szavazólapon, akiket az orosz igazságügyi minisztérium külföldi ügynök magánszemélynek minősített – ezt a jogállást alapvetően a külföldi finanszírozás határozza meg -, hanem azok is, akik az elmúlt két év folyamán hivatalosan idegen ügynökként elkönyvelt tömegtájékoztatási eszköznek vagy nem kormányzati szervezetnek dolgozott.

Emellett idegen ügynökkel kapcsolatban állónak minősülnek majd azok a jelöltek, akik ilyen ügynöktől pénzt kaptak. Ezt a státusukat a választott posztra pályázók kötelesek lesznek majd feltüntetni az internetes és egyéb választási anyagaikon, beleértve a standjaikat. A jelzésnek jól láthatónak kell lennie, nem lehet kisebb a kampányanyag felületének 15 százalékánál. A politikai pártok kötelesek lesznek jelezni, ha a jelöltlistáikon idegen ügynöknek minősített vagy ilyenekkel kapcsolatban álló személyek szerepelnek. Az önkéntes kampányhozzájárulások bizonylataiban fel is fel kell majd tüntetni ezt a jogállást.

Az idegen ügynököknek, beleértve a médiát is, tilos lesz olyan tevékenységet folytatniuk, amely megkönnyíti vagy akadályozza a jelöltállítást, illetve a jelöltek győzelmét a választásokon. Az ebbe a kategóriába sorolt tömegtájékoztatási eszközöknek tilos előmozdítaniuk vagy akadályozniuk az eredmények elérését választásokon vagy népszavazásokon. A külföldi szervezetek megfigyelői részvételét külön fogják szabályozni.

A jelölteknek az aláírásgyűjtő lapon azt is fel kell majd tüntetniük, ha büntetett előéletűek. A törvényjavaslatot a parlament két házának az ország belügyeibe való külső beavatkozást vizsgáló parlamenti bizottságai terjesztették be.

Az Oroszországban korábban idegen ügynöknek minősített, amerikai finanszírozású Szabadság Rádiót szerdán hatvan napon belül 5,5 millió rubel (jelenlegi árfolyamon több mint 21,5 millió forint) történő kifizetésére kötelezte az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor), amiért nem tüntette fel anyagain jogállását, amire az orosz igazságügyi minisztérium kötelezte. Ezzel a médiavállalatra eddig összesen már 71,5 millió rubel (több mint 280 millió forimt) bírságot szabtak ki ilyen címen Oroszországban.

A vállalatot, amely eddig 244 esetben nyújtott be fellebbezést, a bírság befizetésének megtagadása esetén végső esetben blokkolás fenyegeti.

The post Az orosz alsóház elfogadta az “idegen ügynökök” választási részvételének szabályozását appeared first on .