Biztonságpolitika

A török, az afgán és a pakisztáni külügyminiszter pénteken Isztambulban arra szólította fel az afgán béketárgyalások kapcsán a tálib lázadókat, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket egy átfogó, és tárgyaláson alapuló konszenzus elérésében.

Mevlüt Cavusoglu, Mohammad Haníf Atmar és Sah Mahmúd Kuresi a megbeszélés végén elfogadott közös nyilatkozatban arra is rámutatott, hogy Afganisztánban a fenntartható béke kizárólag olyan politikai folyamattal biztosítható, amely tartós tűzszünetet és politikai konszenzust céloz.

A felek sajnálatukat fejezték ki az Afganisztánban dúló heves erőszak és annak civil áldozatai miatt, majd aláhúzták: “azonnali tűzszünetre van szükség az erőszak megszűnéséhez és a béketárgyalásokhoz megfelelő körülmények kialakításához”.

A mostani eszmecsere előzményeként április 24. és május 4. között Törökország szervezte volna az afgán béketárgyalások egyik fordulóját, de a konferenciát elhalasztották, mert a tálib felkelők elálltak a részvételtől. Az eseményt, amelyen a két szembenálló afgán fél, tehát a kabuli kormány, valamint a tálibok, továbbá 21 ország és három nemzetközi szervezet képviselteti majd magát Isztambulban, előreláthatólag a ramadán böjti hónap után, május második felében rendezik meg.

Cavusoglu a pénteki hármas külügyminiszteri találkozót követő sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Ankara továbbra is komoly erőfeszítéséket fog tenni az afgán békefolyamat érdekében. A megbeszélésen Atmar afgán külügyminiszter egészségügyi gondok okán videohívás keretében vett részt.

Fázel Fazli, az afgán elnök adminisztrációs hivatalának főigazgatója szerdán azon meggyőződésének adott hangot, hogy a tálibok nem állnak készen a politikai rendezésre.

A tálibok a múlt héten a külföldi csapatok azonnali kivonását követelték Afganisztánból azután, hogy a januárban hivatalba lépett Joe Biden amerikai elnök bejelentette: az amerikai csapatok kivonása május 1-jén bár megkezdődik, de teljes mértékben csak szeptember 11-ig bezárólag hagyják el a dél-ázsiai országot. A tálibok és az előző amerikai kormány közötti egyezmény értelmében Washington ugyanis korábban azt vállalta, hogy május 1-jéig kivonja összes katonáját az országból.

A tálibok ezt megelőzően már közölték: ismét támadásokat fognak végrehajtani az amerikai és nemzetközi katonák ellen, amennyiben Washington nem vonja ki csapatait az országból május 1-jéig. Elmondták továbbá azt is, hogy nem vesznek részt semmilyen nemzetközi békekonferencián, amíg nem véglegesítik a csapatkivonást.

The post A török, az afgán és a pakisztáni külügyminiszter a béketárgyalásokhoz való elkötelezettségre szólította fel a tálibokat appeared first on .

Gyorsított eljárásban, hat év börtönbüntetésre ítélte a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság azt a férfit, aki februárban megkéselt egy nőt a csepeli 151-es buszon, mert SZFE feliratú maszkot viselt; a döntés ellen az ügyészség súlyosbításért fellebbezett – közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője.

Bagoly Bettina elmondta: a bíróság 7 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta a férfit, akinek letartóztatását az ügyészi indítvánnyal egyezően fenntartotta. Az ügyészség péntek délelőtt közölte közleményben, hogy bíróság elé állítják a csepeli buszon SZFE maszk miatt késelő férfit felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, valamint súlyos testi sértés bűntett kísérlete miatt.

A Fővárosi Törvényszék ugyancsak péntek délután adott hírt az ítéletről, amely szerint a sértett 2021. február 25-én reggel felszállt egy Csepelen közlekedő autóbuszra. A járványügyi intézkedéseknek megfelelően a száját és az orrát takaró maszkot viselt, amelyen jól láthatóan egy tiltakozást képviselő mozgalomhoz tartozást jelképező felirat volt olvasható. Az autóbuszon utazó vádlott felfigyelt a nő által viselt maszkon látható feliratra, amely miatt feldühödött és a sértetthez odalépve kötekedni kezdett vele, majd a szóváltásuk során szidalmazta és fenyegette is őt. A vita során a vádlott a nála lévő 8 centiméteres pengehosszúságú késsel megszúrta a sértettet az arcán. Ezt követően a terhelt a következő megállóban leszállt és elmenekült a helyszínről.

A bíróság elé állítás során – amelyen a vádlottat, a sértettet és egy tanút hallgatott meg személyesen a bíróság – a vádlott részben beismerte a bűncselekmény elkövetését és bocsánatot kért a sértettől is, aki ezt elfogadta.

A bíróság megállapította, hogy a férfi közösség tagja elleni erőszakot követett el, hiszen cselekményének motivációja a lakosság egy – a sértett maszkján lévő felirattal jelképezett – csoportja ellen érzett ellenszenve volt. Bár a nő a bántalmazás során 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, azonban figyelemmel a támadott testtájékra, az erőbehatásra és a használt eszközre, súlyosabb sérülés bekövetkezésének kockázata is fennállt, ezért a bíróság súlyos testi sértés bűntettének kísérletében is bűnösnek mondta ki a vádlottat.

A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként vette figyelembe a terhelt részbeni beismerését, a megbánását és azt, hogy az egyik cselekménye kísérleti szakban maradt.

Súlyosító körülmény volt azonban a férfi többszörösen büntetett előélete, az, hogy a cselekmény elkövetésétől a vele szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztések és az ellene – hasonló jellegű bűncselekmény miatt – folyamatban lévő büntetőügy sem tartotta vissza. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy a cselekmény több ember előtt, bennük riadalmat, félelmet keltve történt.

A bíróság a bűnismétlés és a – kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel – a szökés, elrejtőzés veszélye miatt fenntartotta a vádlott letartóztatását.

Az ítélet nem jogerős, mivel azzal szemben mind az ügyészség, mind a vádlott és védője is fellebbezést jelentettek be.

The post Hat év börtönbüntetést kapott az SZFE-maszk miatt késelő férfi appeared first on .

Abbahagyta az éhségsztrájkot Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus.

“Az elért haladás és az összes fejlemény figyelembevételével megkezdem az éhségsztrájkból való kiszállást. Ez a szabályok szerint ugyanúgy 24 napig fog tartani, és azt mondják, hogy még nehezebb lesz. Úgyhogy kívánjanak szerencsét!” – írta az Instagramon Navalnij.

A politikus megköszönte a bel-és külföldi támogatást, amelynek köszönhetően polgári orvosok kétszer konzíliumot tarthattak és ismertették vele kivizsgálásának eredményeit. Hozzátette: az éhségsztrájk befejezése mellett szólt az az érv is, hogy sokan a szolidaritás jegyében szintén nem vettek étket magukhoz, ő pedig nem akarta, hogy miatta mások is megtapasztalják a fizikai szenvedést.

Navalnij továbbra is követeli, hogy engedjenek be orvost hozzá, mert a keze és a lába bizonyos részei érzéketlenné váltak.

Az elítélt március 31-én kezdett éhségsztrájkot a börtönben, mert kifogásolta, hogy nem engedtek be hozzá olyan orvosokat, akikben megbízik, és álláspontja szerint nem részesült megfelelő orvosi ellátásban. Csütörtökön vált ismertté, hogy kedden egy vlagyimiri polgári kórházban több szakorvos – idegsebész, nefrológus (veseszakértő) és neurológus – is megvizsgálta.

Leleteit eljuttatták a kezelőorvosaihoz, akik csütörtökön a Mediazona ellenzéki portálon közzétett közös felhívásban arra kérték Navalnijt, hogy fogadja el a kompromisszumot, és haladéktalanul fejezze be az éhségsztrájkot, amely károsíthatja az egészségét, és a halálát is okozhatja.

A felhívást Jaroszlav Asihmin általános orvos, Alekszej Erlih aneszteziológus, Vszevolod Suhraj idegsebész, Andrej Plotnyikov neurológus és Anasztaszija Vasziljeva szemész, az Orvosok Szövetsége szakszervezet vezetője írta alá.

A szakemberek szerint maga az a tény, hogy polgári orvosokat engedtek Navalnijhoz, akik “objektív vizsgálatokat” végezhettek és konzíliumot tarthattak, elegendő ok az éhezés beszüntetésére. Az orvosok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy független szakemberekként megvizsgálhassák az ellenzéki őrizetest, akit szerintük egy moszkvai többfunkciós kórházba kellene átszállítani.

Navalnij pénteken azt írta, orvosainak szavaiból kiderült, hogy “minimális idő múlva már nem lesz kit gyógyítani”, ezért úgy tűnik számára, hogy “véleményük figyelmet érdemel”.

A kórházi vizsgálat engedélyezését Leonyid Volkov, az úgynevezett regionális Navalnij-törzsek hálózatát koordináló aktivista azzal hozta összefüggésbe, hogy a politikus követői vasárnap országos tiltakozást hirdettek meg szerdára.

A szabadon bocsátása érdekében szerdán a hatósági tilalom ellenére megtartott tüntetéseken az OVD-Info civil szervezet szerint az ország 101 településén 1972 embert állítottak elő, közülük 842-t Szentpéterváron.

Korábban Navalnij szimpatizánsai január 23-án, 31-én és február 2-án tartottak tiltakozást Oroszország több városában. Az OVD-Info szerint ezeknek több mint 11 ezer részvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.

The post Navalnij abbahagyta az éhségsztrájkot appeared first on .

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) működő Nemzetközi és Európai Szakkollégium meghívására, az Amerika-hét keretében online előadást tartottam az amerikai bel- és külpolitikáról és az idén hivatalba lépett Biden-adminisztrációról 2021. április 21-én. A szervezők tájékoztatása szerint a rendezvény nagy siker volt. Az előadás telt házzal zajlott és a tervezett két órás időtartam helyett az előadó és a hallgatók közel 3 órán át vitatták meg az amerikai és nemzetközi politika aktuális fejleményeit.

Aki lemaradt volna, az előadás videófelvételét a YouTube-on az alábbi linken tekintheti meg:
Elhozhatja-e Biden az amerikai álmot? Fehér Zoltán előadása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A rendezvény plakátja fent látható, alább pedig a beharangozó kép, amelyen a szervezők összefoglalták az előadó eddigi pályáját.

Csehország további orosz diplomatákat utasít ki, miután Oroszország nem teljesítette Prága azon követelését, hogy csütörtök délig engedélyezze a Moszkvából kiutasított cseh diplomaták visszatérését munkahelyükre.

“A Prágában dolgozó orosz diplomaták számát hozzáigazítjuk a jelenleg Moszkvában dolgozó cseh diplomaták számához” – közölte Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter csütörtökön délután Prágában sajtóértekezleten. Kulhánek szerint a cseh döntés azonnal érvényes, és az orosz félnek május végéig kellene hazarendelnie a Prágában dolgozó diplomatái zömét.

“Nem akarom feleslegesen tovább feszíteni a húrt, az nem a külügyminiszter feladata. Csehország azonban öntudatos ország, és úgy is fog viselkedni” – szögezte le a külügyminiszter. Hozzátette: a cseh döntés nem az oroszok ellen irányul, hanem reagálás az orosz titkosszolgálatok csehországi tevékenységére.

Kulhánek elmondta: Prága kiegyensúlyozott diplomáciai kapcsolatokra törekszik Moszkvával, és hajlandó tárgyalni a diplomáciai képviseleteken dolgozó személyek számáról. “A jelenlegi állapot bénító, s ez nem a cseh fél hibája” – hangsúlyozta a miniszter.

Prága a követelését már szerda este közölte Alekszandr Zmejevszkij orosz nagykövettel, de Moszkva a megadott időpontig hivatalosan nem válaszolt a cseh félnek. Az orosz államfő, illetve a külügyminisztérium szóvivői azonban egyaránt elfogadhatatlannak minősítették a cseh követelést, és hangsúlyozták, hogy ilyen hangnem Moszkva irányában megengedhetetlen.

Kulhánek szerdán újságíróknak elmondta: ha Oroszország nem teljesíti ezt a feltételt, a cseh külügyminisztérium olyan szintre csökkenti az orosz diplomaták számát Prágában, hogy az megfeleljen a moszkvai cseh nagykövetség mai állapotának.

A miniszter kérdésre válaszolva pontosította a Moszkvában dolgozó cseh, illetve a Prágában dolgozó orosz diplomaták és adminisztratív alkalmazottak számát: a hétvégi kölcsönös kiutasítások után Prágának öt diplomatája és 19 alkalmazottja van Moszkvában, míg Prágában 27 orosz diplomata és 67 alkalmazott dolgozik.

A cseh-orosz diplomáciai konfliktus múlt szombaton robbant ki, amikor Andrej Babis cseh kormányfő bejelentette: a cseh hatóságoknak megalapozott a gyanúja, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a dél-morvaországi vrbeticei lőszerraktárban 2015 októberében és decemberében történt robbanásokban.

Prága ezután szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki az országból, amire Moszkva vasárnap 16 cseh diplomata és négy követségi alkalmazott kiutasításával válaszolt. Kulhánek azt mondta, hogy az orosz lépés gyakorlatilag megbénította a cseh diplomáciai képviselet munkáját Moszkvában. A csehek szerint a kiutasított orosz diplomaták a titkosszolgálatoknak dolgoztak.

A cseh külügyminiszter a sajtótájékoztatón köszönetet mondott az Európai Uniónak és a NATO-nak a Prágának nyújtott támogatásért.

The post Csehország további orosz diplomatákat utasít ki appeared first on .

A brit légierő négy vadászgépe érkezett csütörtökön négy hónapos járőrszolgálatra Romániába, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszpontra – tudatta a román védelmi minisztérium.

A Royal Air Force (RAF) Eurofighter Typhoon típusú harci repülőgépei és az ezeket kiszolgáló mintegy kétszáz katona a román légierő vadászgépeivel, illetve katonáival közösen NATO-parancsnokság alatt végeznek megerősített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében.

Ez a RAF harmadik küldetése a Mihail Kogalniceanu támaszponton a 2017-ben és 2018-ban lebonyolított misszió után. A 2017 óta közösen végzett – a kiküldetést megelőző évben beütemezett – légtérvédelmi járőrszolgálat a reagáló- és elrettentőképesség növelését, a román és s szövetséges légierők együttműködésének erősítését szolgálja – olvasható a bukaresti védelmi tárca közleményében.

Romániában a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta egymást érik a nemzetközi hadgyakorlatok, amelyek a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételével a szövetség délkeleti szárnyának megerősítését, az Oroszországtól tartó tagállamok megnyugtatását szolgálják.

The post A brit légierő négy vadászgépe érkezett járőrszolgálatra Romániába appeared first on .

Ukrajna üdvözli az orosz csapatok visszavonulását a határától, és köszönetet mond a nemzetközi partnereknek a támogatásukért – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

“A határunkon lévő csapatok számának csökkenésével arányosan csökken a feszültség. Ukrajna mindig készenlétben van, de üdvözöl bármilyen lépést, amely a katonai jelenlét csökkentésére és a Donyec-medencei helyzet enyhítésére irányul. Ukrajna békére törekszik. Köszönet a nemzetközi partnereknek a támogatásért” – írta az államfő üzenetében.

Zelenszkij arra a hírre reagált, amely szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés pénteki leállítását, és utasította a vezérkart, valamint a katonai körzetek és a légideszant egységek parancsnokait, tervezzék meg és kezdjék meg a csapatok visszavonását állandó állomáshelyükre.

Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között azután, hogy a Donyec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben, a legutóbbi csütörtökön repesztalálat következtében. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.

Közben Oroszország egyre több katonát és fegyverzetet vont össze Ukrajna határai közvetlen közelében, ami ellen szót emelt már az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió és a NATO is.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Oroszország egy hét alatt 120 ezer fölé növeli az ukrán határ mentén és az általa önkényesen megszállt Krím félszigeten összevont katonáinak a létszámát, a Krímbe pedig ballisztikus rakétákat is telepített.

Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és a Krímbe 28 harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Julija Mendel, Zelenszkij sajtótitkára április 11-én egy tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit a Krím félszigeten. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

The post Zelenszkij üdvözölte az orosz csapatok visszarendelését az ukrán határtól appeared first on .

Elértnek nyilvánította a hadgyakorlat céljait, és elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés pénteki leállítását csütörtökön Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

“Úgy gondolom, hogy a váratlan ellenőrzés céljait sikerült teljességgel elérnünk. A csapatok bebizonyították, hogy képesek az ország védelmét megbízhatóan biztosítani” – jelentette ki a tárcavezető csütörtökön a déli katonai körzet és a légideszant erők hadgyakorlatát értékelő tanácskozáson. “Ezzel összefüggésben elrendeltem a déli és a nyugati katonai körzetben zajló ellenőrző műveletek befejezését” – tette hozzá.

Sojgu elrendelte, hogy vezérkar, valamint a katonai körzetek és a légideszant egységek parancsnokai tervezzék meg és április 23-tól kezdjék meg a csapatok visszavonását állandó állomáshelyükre, valamint készítsenek részletes elemzést a harckészültség meglepetésszerű ellenőrzésének eredményeiről. Az érintett egységeknek május 1-ig kell visszatérniük bázisaikra.

Sojgu parancsa a déli katonai körzet 58. hadseregére, a központi katonai körzet 41. hadseregére, valamint három légideszant hadosztály visszavonására vonatkozik. A hadgyakorlat fő szakaszát csütörtökön a Krímben, az Opuk gyakorlótéren tartották meg, a védelmi miniszter részvételével.

Oroszország a Donyec-medencei konfliktus kiéleződésével páthuzamosan március vége óta megerősítette katonai jelenlétét Ukrajna határainak közelében és a 2014-ben elcsatolt Krímben. Az orosz védelmi minisztérium a csapatmozgásokat hadgyakorlatokkal magyarázta, a Kreml pedig hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fenyeget senkit. Amerikai állítás szerint az elmúlt hetekben orosz csapatok 2014 óta legerősebb koncentrációja volt észlelhető a határövezetben.

The post Sojgu visszarendelte az orosz hadsereget a déli és a nyugati határról appeared first on .

A Magyar Munkavédelmi Akadémia – Egyesület a Biztonságkultúra Fejlesztéséért néven újonnan bejegyzett szervezet alapítói között van munkavédelmi szakmérnök, technikus, orvos, foglalkozás-egészségügyi szakember. Tudásukat, széleskörű nemzetközi tapasztalatukat és kapcsolatrendszerüket többek között az energiaszektor, autóipar, építőipar, elektronikai ipar biztonság-, egészség-, és környezetvédelmi területein kamatoztatják. A különböző munkahelyek veszélyeinek, biztonsági megoldásainak ismeretével eddig informális szakmai közösségként, saját erőforrásaikra, kollektív tudásukra támaszkodva járultak hozzá a hazai munkavédelem általános helyzetének javításához. Most új szintre léptek.

Felismertük, hogy közösségünk hatóerejét, a tagok kiterjedt, aktív nemzetközi szakmai kapcsolatait és tapasztalatait szervezett keretek között tudjuk csak tovább bővíteni, összefogni és hatékonyan gyarapítani – foglalta össze a Magyar Munkavédelmi Akadémia életre hívásának okait Géczi Rudolf. A Magyar Munkavédelmi Akadémia elnöke a szervezet alapvető céljaként a munkavédelmi szakma értékének, presztízsének és elismertségének növelését tűzte ki. Érdemi változásra a hazai munkavédelem területén akkor van esély – hangsúlyozta – ha első lépésben a munkavédelemmel összefüggő képzések, kutatások, szemléletformáló tevékenységek felfrissítésére, szakmai támogatására egy fejlődésre és fejlesztésre képes közösséget építünk fel. Csakis így nyílna lehetőség arra, hogy a Magyar Munkavédelmi Akadémia
– a munkavédelem szakterületének oktatási, képzési, továbbképzési tevékenységeit szervezési és módszertani oldalról – a szakterület meghatározó szereplőjeként – segíteni tudja;
– kiemelt szerepet vállaljon a munkavédelmi szakemberek egységes minősítési rendszerének kiépítésében és működtetésében, hozzájárulva ahhoz, hogy a hazai munkáltatókat egy egységes normarendszer alapján működő, felkészült, etikus szolgáltatói kör segítse a biztonságos és egészségre nem veszélyes munkahelyek kialakításában.
– a biztonságos és kiszámítható termelés előmozdításával hozzájáruljon a gazdaság fejlesztéséhez.
A szervezet által kitűzött távlati célok és a munkavédelem állami irányításáért felelős tárca által jegyzett Munkavédelem Nemzeti Politikájában (2016-2022) megfogalmazott feladatok közötti hasonlóság nem véletlen. Ezek ugyanis a szakterület aktuális, egyben jelentős szabályozási, szervezési és szakmai hátteret igénylő feladatai.

A Magyar Munkavédelmi Akadémia alapelvei között deklarálta, hogy a politikai megfontolásoktól, pártoktól és ideológiai, gazdasági irányzatoktól való függetlenségének megőrzése mellett kész együttműködni az állami intézményekkel, hatóságokkal, felsőoktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, lehetőségeihez mérten tudásával, tapasztalatával segítve azok munkáját.

A különböző szervezetekkel, való együttműködésre, a tudásmegosztásra tagjaink mindig is nyitottak voltak. Igény esetén továbbra is vállalnak közreműködést előadóként olyan rendezvényeken, szakmai, képzési programokban, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését, biztonságát továbbá a munkavédelem szabályozási hátterének, kultúrájának fejlesztését, a terület elfogadottságát segítik elő. Mivel általánosságban a munkavédelem helyzetének, illetve egyéni szinten a biztonságtudatosság fejlesztésének javítása elképzelhetetlen a szélesebb körű nyilvánosság megszólítása nélkül, készséggel működnek együtt újságírókkal, szerkesztőségekkel is minden olyan cikk, riport, híranyag elkészítésében, ami kapcsolódik a munkahelyi egészség, biztonság témaköréhez.

The post Munkavédelmi Akadémia – tudásmegosztással a nagyobb biztonságért appeared first on .

A NATO június 14-én tartja a tagországok vezetőinek következő csúcstalálkozóját a szövetség központjában, Brüsszelben – jelentette be a szervezet főtitkára.

Jens Stoltenberg kiemelte: a csúcstalálkozó egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a szövetségesek megerősítsék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét mint az Európa és Észak-Amerika közötti kötelék hosszantartó megtestesítőjét.

A NATO-csúcson “döntéseket hozunk a katonai szövetség 2030-ig tartó menetrendjéről annak érdekében, hogy hatékonyan tudjuk kezelni a ma és a holnap kihívásait” – fogalmazott. A főtitkár ezek között Oroszország “agresszív fellépéseit”, a terrorizmus okozta fenyegetettséget, a szövetséges országok ellen elkövetett kibertámadásokat, az egyre fejlődő és zavarokat okozni képes technológiákat, az éghajlatváltozás biztonsági hatásait és Kína megerősödését említette.

Stoltenberg korábban, a NATO 2030-ig tartó menetrendjének ismertetésekor hangsúlyozta: azért van szükség a célkitűzések meghatározására, mert a szövetségnek katonailag erősnek, politikailag egységesebbnek kell lennie. A tagországoknak jobban ki kell használniuk katonai, gazdasági és diplomáciai erőforrásaikat a társadalmak megerősítéséhez, az olyan veszélyekkel szembeni sebezhetőségük csökkentéséhez, mint a koronavírus, az úgynevezett hibrid fenyegetések vagy az internetes támadások.

“2030-ig még szorosabb együttműködésre kell törekednünk a hasonló gondolkodású országokkal, például Ausztráliával, Japánnal, Új-Zélanddal és Dél-Koreával annak érdekében, hogy megvédjük azokat a globális szabályokat és intézményeket, amelyek évtizedek óta szavatolják a biztonságunkat” – mondta.

A NATO legutóbbi csúcstalálkozóját 2019. december elején tartották Londonban. A katonai szövetség megalakulásának 70. évfordulója alkalmából összehívott csúcstalálkozón döntés született arról, hogy az Egyesült Államokon kívüli NATO-szövetségesek 2024-ig 400 milliárd dollárral növelik tovább a védelemre költött kiadásaikat. A londoni találkozón fontos döntések születtek a NATO készültségi szintjének növeléséről, illetve arról, hogy a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér mellett a világűr lesz a NATO ötödik műveleti területe. A résztvevők megbeszélést folytattak Oroszországról és a fegyverzetellenőrzés jövőjéről, első ízben szóba került Kína megerősödése, az ezzel járó lehetőségekkel és kihívásokkal, valamint a NATO biztonságára gyakorolt hatásokkal együtt.

The post A NATO június 14-én tartja csúcstalálkozóját Brüsszelben appeared first on .

Bűnszervezet tagjaként elkövetett, különösen nagy anyagi hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat több férfival szemben Szombathelyen – közöle a Vas Megyei Főügyészség.

Székely Tamás főügyészhelyettes tájékoztatása szerint a vádlottak valótlan tartalmú számlákat felhasználva 2014 és 2017 között összesen 262 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek, általános forgalmi adó (áfa) jogosulatlan visszaigénylésével.

A vádirat szerint a “számlagyár” úgy működött, hogy a névlegesen az ügyvezetők – három ember, köztük a negyed- és hatodrendű vádlott -, de ténylegesen a másod- és harmadrendű vádlott irányítása alatt álló számlakibocsátó cégek meg nem történt gazdasági eseményekről állítottak ki 549 alkalommal összesen 1 milliárd 235 millió forint értékben számlát, amit az elsőrendű vádlott beállított saját cége könyvelésébe és szerepeltetett a havi áfabevallásokban is.

A fiktív számlákon szereplő összegeket az elsőrendű vádlott minden esetben átutalta, a számlakibocsátó cégek ügyvezetői pedig készpénzben felvették és még az utalás napján vagy néhány nap elteltével visszajuttatták neki – tudatta a főügyészhelyettes.

The post Számlagyár működtetőivel szemben emeltek vádat Szombathelyen appeared first on .

A romániai főügyészség vette át a 2019. június 6-i erőszakos temetőfoglalás kivizsgálását – közölte honlapján a Radio France International (RFI) román adása.

A főügyészség az RFI kérdésére tudatta, hogy ez év január 21-én átvette az ügy kivizsgálását a Moinesti ügyészségtől. Korábban ez utóbbi vizsgálta az ügyet, és megütközést keltett azzal, hogy nem tekintette például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált “Kifele a magyarokkal az országból!” jelmondatot.

Az ügyet vádemelés nélkül lezáró ügyészi határozat ellen a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat fellebbezett, ám a moinesti ügyészség vezetője ugyanarra a következtetésre jutott, mint beosztottja. A jogvédő szolgálat panasza nyomán a Moinesti Bíróságra került az ügy, mely elrendelte a kivizsgálás folytatását.

A bíróság azt is megszabta, hogy tovább kell folytatni a kivizsgálást a rongálás ügyében, a gyűlöletre és diszkriminációra való uszítás ügyében, valamint a csendháborítás ügyében. Nem kell folytatni ugyanakkor a nyomozást a sírgyalázás ügyében. Ezt követően vonta saját hatáskörébe a kivizsgálást a romániai főügyészség.

Kis Júlia, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje az RFI-nek adott nyilatkozatában kedvezőnek ítélte a fordulatot, és reményét fejezte ki, hogy ezzel felgyorsul a kivizsgálás. Hozzátette: filmek sokaságát adták át az ügyészségnek a történtekről, így lehetőség van a rendbontók azonosítására, felelősségre vonására.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Darmanesti polgármesteri hivatala 2018-ban saját közvagyonaként telekkönyveztette, és 2019 áprilisában Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát hozott létre, és emlékművet állított a temetőben.

2019. június hatodikára Darmanesti önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták.

A székelyföldiek élő láncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, melynek létrehozása azóta is perek sorozatának a tárgyát képezi.

A magyar élő láncot megkerülő futballhuligánok csoportjai azonban elfoglalták a temetőt, kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem ott nyugszanak.

The post Úzvölgyi katonatemető: a román főügyészség vette át az erőszakos temetőfoglalás kivizsgálását appeared first on .

A hatósági tilalom ellenére tüntetések voltak szerda este számos orosz városban, köztük Moszkvában és Szentpéterváron Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus mellett.

A belügyminisztérium szerint a moszkvai megmozduláson mintegy hatezren, a szentpétervárin pedig négy és fél ezren vesznek részt. Helyszíni jelentések szerint a rendőrség mindkét “fővárosban” elállta a vonulás útját, és tüntetőket állít elő. Moszkvai idő szerint este nyolcig az OVD-Info civil szervezet szerint Oroszországban 459 embert vettek őrizetbe, közülük 82-t Ufában, 42-t Szentpéterváron, 36-ot Kemerovóban, 33-at Barnaulban, 30-at Novokuznyeckben, 23-at Szocsiban, 21-et Tomszkban, 18-at Moszkvában, 14-et Irkutszkban, 9-9-et pedig Tyumenyben és Jekatyerinburgban.

Navalnij sajtótitkárát, Kira Jarmist tíznapi előzetes letartóztatásra ítélték nem engedélyezett tüntetés szervezése címén.  Navalnijt a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe január 17-én, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, miután több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték.

Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta a rá az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembevételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie.

Navalnij március 31. óta éhségsztrájkot folytat a börtönben, mert kifogásolta, hogy nem engednek be hozzá olyan orvosokat, akikben megbízik, és álláspontja szerint nem részesül megfelelő orvosi ellátásban. Orvosa szombaton azt mondta, hogy a 44 éves politikusnak rendkívül rossz a vérképe, és akár a közeli napokban meghalhat.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy Navalnijt a börtönkórházban kedden az ügyészségi felügyelet keretében felkereste négy olyan orvos, aki nem az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) alkalmazottja. Moszkalkova közölte, hogy egyelőre “nincs komoly ok az aggodalomra” az őrizetes egészségi állapotával kapcsolatban, a szükséges ellátásban részesül és infúziót kap.

Korábban az ellenzéki politikus szimpatizánsai január 23-án, 31-én és február 2-án tartottak tiltakozást Oroszország több városában. Az OVD-Info szerint ezeknek több mint 11 ezer részvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.

The post Tüntetés Moszkvában és Szentpéterváron Navalnij mellett, őrizetbe vételek appeared first on .

Csehország azt követeli Oroszországtól, hogy csütörtök délig tegye lehetővé a Moszkvából kiutasított összes cseh diplomata visszatérését munkahelyére – közölte sajtótájékoztatón Jakub Kulhánek új cseh külügyminiszter szerda este Prágában, miután hivatalában fogadta Alekszandr Zmejevszkijt, Oroszország prágai nagykövetét.

Zmejevszkijt a cseh-orosz diplomáciai konfliktus miatt rendelték be a cseh külügybe. Kulhánek, akit csak néhány órával korábban, délután nevezett ki hivatalába Milos Zeman államfő, leszögezte: ha Oroszország nem teljesíti ezt a feltételt, a cseh külügyminisztérium olyan szintre csökkenti az orosz diplomaták számát Prágában, hogy az megfeleljen a moszkvai cseh nagykövetség mai állapotának.

A cseh közszolgálati hírtelevízió (CT24), amely Kulhánek közlését ismertette, emlékeztetett: Prága szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki az országból, amire Moszkva vasárnap 16 cseh diplomata és négy követségi alkalmazott kiutasításával válaszolt. Kulhánek azt mondta, hogy az orosz lépés gyakorlatilag megbénította a cseh diplomáciai képviselet munkáját Moszkvában. A prágai sajtó úgy tudja, hogy a moszkvai nagykövetségen csak öt diplomata maradt.

A csehek szerint a kiutasított orosz diplomaták a titkosszolgálatoknak dolgoztak. Prága szerint megalapozott a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatoknak részük van a 2014-ben a dél-morvaországi Vrbeticében egy lőszerraktárban bekövetkezett robbanásokban. A cseh külügyminisztérium eljárásában teljes az egyetértés a tárcavezető, Milos Zeman államfő és Andrej Babis kormányfő között – mutatott rá Kulhánek.

A cseh-orosz kapcsolatok rendkívül bonyolult szakaszba léptek, ami nem Csehország hibája – jelentette ki a miniszter.

“Szuverén országként döntöttünk és határozottan cselekedtünk. Szétvertük az orosz titkosszolgálatok hálózatát, és az orosz Roszatom nem vehet részt a Dukovany atomerőmű bővítésében. Az Oroszországgal kapcsolatos további eljárást a következő napokban külföldi partnereinkkel együttműködve fogjuk meghatározni” – fejtette ki Kulhánek újságíróknak.

Prágai értesülések szerint a NATO csütörtökön kíván foglalkozni részletesebben a kiéleződött cseh-orosz diplomáciai konfliktussal. Csütörtökön délelőtt Brüsszelben sajtótájékoztatót tart a NATO mellett akreditált cseh nagykövet, amelyen Michal Koudelka, a Biztonsági Információs Szolgálat, a cseh civil elhárítás igazgatója is részt vesz.

Kulhánek délután, röviddel kinevezése után telefonon tárgyalt Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával, akinek köszönetet mondott Csehország támogatásáért “ezekben a bonyolult időkben”.

Zeman az új külügyminiszter kinevezésekor sem nyilatkozott a vrbeticei robbanásokkal és a cseh-orosz diplomáciai konfliktussal kapcsolatban. Andrej Babis később újságíróknak azt mondta, hogy az államfő támogatja a kormány lépéseit ebben az ügyben. Zeman korábban szóvivője útján közölte, hogy az ügyben nyilvánosan vasárnap közli véleményét.

The post Prága kiutasított diplomatáinak visszatérését követeli Moszkvába appeared first on .

Amerikai újnáci csoport törvényen kívül helyezését kezdeményezte hétfőn a brit kormány.

Priti Patel belügyminiszter a londoni alsóháznak küldött átiratában kérte, hogy a parlament helyezze törvényen kívül az Atomwaffen Division nevű szerveződést, és mondja ki azt is, hogy a National Socialist Order nevű csoportosulás is az Atomwaffen Division, csak más néven. Az Atomwaffen Division német-angol szóösszetétel jelentése atomfegyveres hadosztály, a National Socialist Order jelentése nemzetiszocialista rend.

A brit belügyminiszter az alsóháznak küldött indítványában leszögezte: az Atomwaffen Division a fehérek felsőbbrendűségét hirdeti, saját meghatározása szerint “faji háború” meghirdetésével fehér etnikai alapú fasiszta államalakulat létrehozására törekszik, és ennek elérése végett erőszakcselekményekre buzdítja követőit. A brit kormány javaslata alapján bűncselekménynek minősülne a csoportbeli tagság, és az is, ha valaki másokat csatlakozásra ösztökél. E bűncselekmények miatt tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Patel az alsóháznak küldött átiratában közölte ugyanakkor, hogy az új terrorizmusellenes törvény alapján – amelyet II. Erzsébet királynő hamarosan kihirdet – az ilyen szerveződésekben viselt tagság legmagasabb büntetési tétele 14 évre emelkedik.

Az Atomwaffen Division a brit belügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint tavaly márciusban azt állította, hogy feloszlatta magát, de júliusban utódszervezeteként megalakult a National Socialist Order. A brit kormány megítélése szerint azonban ugyanaz a csoport tevékenykedik tovább más névvel, és ugyanazt a torz ideológiát hirdeti, amelyet az Atomwaffen Division név alatt is terjesztett – áll a minisztérium ismertetésében.

A brit belügyminisztérium terrorcsoportként említi a szerveződést, amely a tárca hétfői tájékoztatása szerint más, hozzá laza szálakkal kötődő külföldi szervezetek létrejöttét is ösztönözte. Ezek közé tartozott a Feuerkrieg Division, amelyet a brit kormány tavaly júliusban szintén terrorszervezetnek nyilvánított és törvényen kívül helyezett.

Patel a londoni alsóháznak küldött hétfői beterjesztésében közölte: az ehhez hasonló elvetemült, fehér felsőbbrendűséget hirdető szerveződések létének célja az, hogy gyűlöletet terjesszenek, megosztottságot szítsanak és erőszak alkalmazásával szerezzenek érvényt beteg ideológiájuknak.

The post A brit kormány egy amerikai újnáci csoport törvényen kívül helyezését kezdeményezi appeared first on .

Maros megyében kedd délután lezuhant a román légierő egyik MiG-21 Lancer vadászrepülőgépe – jelentették a romániai hírtelevíziók.

Dan Anghel, a román védelmi minisztérium szóvivője az Antena3 hírtelevíziónak elmondta: a pilóta katapultált, és túlélte a balesetet, de megsérült. A hírtelevízió közlése szerint a többfunkciós vadászgép a Kolozs megyei Aranyoslóna légibázisáról szállt fel gyakorlatozó repülésre, és a Szászrégennel szomszédos Dedrád közelében zuhant le.

A román védelmi minisztérium közleménye szerint a repülőgép helyi idő szerint 14 óra 30 perckor zuhant le lakatlan területre. A pilóta a katapultálás ellenére nem vesztette el az eszméletét, együttműködött a helyszínre érkező mentőegységekkel.

Romániában folyamatban van a légierő korszerűsítése, amelyet a hadsereg másodkézből vásárolt, használt F16-os vadászgépekkel hajt végre. Használatban vannak azonban még a Szovjetunióban gyártott és izraeli segítséggel Romániában felújított MiG-21 Lancer típusú vadászgépek is. A megrendelt F16-osok közül eddig 17 érkezett meg Romániába. Az utóbbi 25 évben a román légierő több mint húsz MiG-21-ese hajtott végre kényszerleszállást, vagy zuhant le.

A legutóbbi hasonló baleset 2018. július 7-én történt egy légi parádé közben a dél-romániai Fetesti település mellett. Akkor a pilóta nem élte túl a balesetet.

The post Lezuhant a román légierő egyik MiG-21 Lancer vadászgépe appeared first on .

Testi sértés, becsületsértéssel elkövetett kapcsolati erőszak és erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás miatt folytat nyomozást egy szerződéses katona ellen a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség.

A Központi Nyomozó Főügyészség a közleményében azt írta: az eddigi adatok szerint a szerződéses katonaként szolgáló férj hosszú évek óta – az azóta már nagykorúvá vált gyermekei jelenlétében is – rendszeresen bántalmazta, rángatta, lökdöste, fojtogatta feleségét. Április 19-én debreceni otthonukban egy táblagépet követelt kiabálva a feleségétől. A nő azt mondta, ő nem tette el, de segít megkeresni, mire a férje bántalmazta, az udvaron a földre rántotta és a betonon több métert húzta.

A férfi ezután a házban konyhai eszközöket tört össze és közölte, addig fog törni-zúzni, amíg a felesége a tabletet oda nem adja. Ezután az asszonyt mosogatószerrel, olajjal, kávékrémporral és kólával öntötte le, és az édesanyja védelmére kelő gyermekét is bántalmazással fenyegette. A nő a nyakán, a könyökén, a combján, valamint a szeme környékén könnyű sérüléseket szenvedett.

A férfi sem az őrizet elrendelése, sem a gyanúsítás ellen nem tett panaszt, a vallomástételt azonban megtagadta. A nyomozó ügyészség indítványozta a gyanúsított letartóztatását – olvasható az ügyészség közleményében.

The post Családon belüli erőszak miatt egy katona letartóztatását kéri az ügyészség appeared first on .

A rendőrség több orosz városban házkutatást tartott aktivistáknál és újságíróknál az Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus támogatására tervezett országos megmozdulás reggelén – közölték orosz ellenzéki hírportálok.

Moszkvában őrizetbe vették Ljubov Szobolt, a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványának (FBK) jogászát. A Meduza hírportál szerint Szentpéterváron, Kurganban, Nyizsnyij Novgorodban, Pjatyigorszkban és Irkutszkban történt házkutatás vagy őrizetbe vétel.

Navalnij március 31. óta éhségsztrájkot folytat a börtönben, mert kifogásolta, hogy nem engednek be hozzá olyan orvosokat, akikben megbízik, és álláspontja szerint nem részesül megfelelő orvosi ellátásban. Orvosa, Anasztaszija Vasziljeva szombaton azt mondta, hogy a felfüggesztett börtönbüntetés feltételeinek megsértése címén két és fél évi letöltendő szabadságvesztésre ítélt 44 éves politikusnak rendkívül rossz a vérképe, és akár a közeli napokban meghalhat.

Navalnij hívei vasárnap hirdettek meg szerdára az ellenzéki politikus támogatására országos megmozdulást, amelynek megtartását több városban, köztük Moszkvában elutasították a helyi hatóságok, egyebek között a járványellenes korlátozásokra hivatkozva.

Korábban az ellenzéki politikus szimpatizánsai január 23-án, 31-én és február 2-án tartottak tiltakozást Oroszország több városában. Az OVD-Info civil szervezet szerint ezeknek több mint 11 ezer részvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.

The post Navalnij-botrány: a rendőrség fellépett aktivistákkal szemben a tüntetések előtt appeared first on .

Aradon hozzák létre a második világháborúban elesett magyar katonák temetőjét, miután Románia nem fogadta el, hogy a sírkert Székelyföldön legyen – írta a Krónika erdélyi magyar napilap.

Amint a Krónika felidézte: korábban két magyar többségű Maros megyei településen, Jobbágytelkén és Mezőpanitban is mérlegelték a hősi temető létrehozásának a lehetőségét. Ezek helyett azonban a román fél Aradot javasolta.

Az erdélyi magyar lapok múlt héten számoltak be arról, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői aradi kegyhely létesítésének lehetőségéről tárgyaltak.

Arad önkormányzata az A1-es autópálya szomszédságában levő Alsótemetőben kínált fel egy parcellát. Az említett sírkertben már nyugszanak a világháborúban elesett román, magyar, szerb és orosz katonák. A tervek szerint itt lelnek végső nyugalomra a Torda környéki csatákban 1944 őszén elesett magyar honvédek. A katonák földi maradványait csaknem hat évvel ezelőtt exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőből, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott.

A Krónika által megszólaltatott székelyföldi elöljárók sajnálatuknak adtak hangot, amiért végül nem az ő településükön létesül a katonatemető.

Jobbágytelke közigazgatásilag Székelyhodos községhez tartozik. Barabási Ottó, a község polgármestere elmondta: évekkel ezelőtt a látványterve is elkészült a jobbágytelki katonatemetőnek, amely a katonasírok mellett egy kis mauzóleumot is tartalmazott. Később azonban már a Marosvásárhely szomszédságában levő Mezőpaniton tervezték a sírkert létrehozását. Itt a jobbágytelkinél jóval szerényebb kivitelezési terv készült.

Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Krónikának elmondta: a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel. “A román fél egy harmadik helyszínt, Aradot javasolta, az országközi egyezménynek megfelelően a végső döntést a helyieknek kell meghozniuk. Mivel magyar közösség lakik az egyik régióban is és a másikban is, úgy gondolom, nem releváns, hol vannak eltemetve a hőseink” – vélekedett a katonai attasé.

Felettese, Kiss László ezredes is úgy vélte: értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román fél ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását.

A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most is biztosítva látszik, de a helyszínen vizsgálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is van lehetőség. A magyar hatóságok azt tervezik, hogy több száz magyar katona földi maradványait helyezik örök nyugalomra a majdani aradi katonatemetőben. Ezeket több gondozatlan sírkertből gyűjtenék össze. A 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra – írja a Krónika.

The post Krónika: Aradon lehet magyar katonatemető, Románia nem fogadta el a székelyföldi helyszíneket appeared first on .

Nemzetközi különleges műveleti gyakorlat kezdődött Magyarországon.

Sándor Tamás, a Magyar Honvédség Parancsnokságának különleges műveleti szemlélője kedden Budapesten, a Magyar Honvédség hadikikötőjében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a “Black Swan 2021” gyakorlat egyik célja, hogy a Szolnokon kialakítandó regionális különleges műveleti parancsnokság elérje a “kezdeti műveleti képességet”.

Szolnokon egy nemzetközi, magyar vezetésű törzset állítanak fel, és onnan vezetik majd a műveleteket. A végrehajtásban a Magyar Honvédség (MH) 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár vállalta a vezető szerepet. A gyakorlaton valamennyi partnerország, így Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia katonái hajtanak végre feladatokat. Továbbá két szponzorország is közreműködik: Németország kiképzőkkel, az Egyesült Államok kiképzőkkel és végrehajtóállománnyal is részt vesz a gyakorlaton.

A vezérőrnagy elmondta: az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár harcibúvár csoportot is telepít Horvátországba az ottani különleges műveleti képesség támogatásra. A gyakorlatot alapvetően három ország – Magyarország, Szlovákia és Horvátország – területén tartják. A feladatok szinkronizálása, vezetése lesz a magyar parancsnokság feladata – tette hozzá Sándor.

A gyakorlatban összesen mintegy 800 katona, több mint 14 – forgó- és merevszárnyas – repülőeszköz, a dandár egyéb technikai eszközei, továbbá az Egyesült Államok hajói vesznek részt – fejtette ki.

Magyarországon a magyarok mellett az amerikai haditengerészet különleges műveleti katonái, valamint a szárazföldi erők katonái, továbbá várhatóan szlovén különleges műveleti katonák fognak feladatokat végrehajtani az ország több pontján. Sándor elmondta: a helyszínek kiválasztásánál alapvetően katonai területekre koncentráltak, mint Újdörögd, Várpalota, Táborfalva, Ócsa és Tótvázsony gyakorló terei és térségük. Ezek mellett különleges műveleti csoportok Kecskemét, Sárospatak, Nyíregyháza és Kisvárda térségében is hajtanak végre feladatokat. Emiatt a közutakon megnövekedett katonai gépjárműforgalomra, valamint a repülőeszközök miatt nagyobb hanghatásokra is számítani lehet – közölte.

Pécsvárady Szabolcs, az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár megbízott parancsnoka elmondta: a Dunán Ercsi és a Szentendrei-sziget között hajóval is hajtanak végre feladatokat a katonák. Ennek nyomán a következő napokban a Duna budapesti szakaszán is közlekedni fognak amerikai zászlós, felfegyverzett hajók.

Az ezredes kifejtette: a Black Swan 2021 során a magyar és az amerikai katonák a különböző folyami eszközök kezelését és a kapcsolódó harcászati eljárásokat is gyakorolják. Az egyik kiképzési cél a hajózáshoz kapcsolódó technikai képességek, valamint a hajók és a személyzetek közötti együttműködés fejlesztése, továbbá a különleges rendeltetésű erők harceljárásainak gyakorlása. Ennek érdekében több alkalommal komplex, több hajót érintő harcászati mozzanatot hajtanak végre vaklőszerrel.

Pécsvárady kiemelte: az aktívabb manőverrel járó mozzanatokat olyan kisebb öblökbe tervezték, ahol vízi, vízparti forgalom minimális vagy nincs is. A vaklőszeres feladatokat a lakott területektől távol, zárt partszakaszok körzetében hajtják végre. A gyakorlat előkészítése során a rendőrséggel, a vízi közlekedésben érintett hatóságokkal, szervezetekkel, sportszakosztályokkal is együttműködtek – tette hozzá az ezredes.

A Magyar Honvédség (MH) 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár egyik katonája a gyakorlatban részt vevő amerikai hajókról elmondta: azokat nagy gyorsaság, gyors manőverezési képesség jellemzi, így ideálisak folyami hajózásra, felderítési feladatok végrehajtására. A hajók nehéz géppuskákkal vannak felszerelve, így fő erényük a tűztámogatás, de emellett kiemelési feladatokra is alkalmasak.

A Black Swan 2021 kapcsolódik az amerikai vezetésű Trojan Footprint-South 2021 és a Blue Sky gyakorlathoz, továbbá része a Defender Europe 2021 gyakorlatosorozatnak.

A nemzetközi gyakorlatot a tervek szerint, de a koronavírus-járványhoz kapcsolódó védelmi intézkedések betartásával tartják meg.

The post Nemzetközi különleges műveleti gyakorlat kezdődött Magyarországon appeared first on .