Biztonságpolitika

Bevezetés A cikk célja az orosz-iráni kapcsolatok bemutatása. A téma aktualitását és a cikk elkészültének motivációját a jelenleg zajló JCPOA (Joint Comprehensive Plan of Action), avagy ismertebb nevén az iráni atomalku megállapodás bécsi megújítása alapozza meg, amelyet 2015-ben kötöttek, de 2018-ban Donald Trump amerikai elnök részéről felmondásra került. Továbbá mind a hazai, mind a nemzetiközi sajtó hasábjain nyomon követhetjük, hogy Oroszország ebben a folyamatban támogató félként jelenik meg Irán oldalán, illetve közvetítő félként a megállapodást felmondó USA és Irán között. Az ezek mögött húzódó okok és indokok megértéséhez feltétlenül szükséges a korábbi történelmi események ismerete. Történelmi áttekintés

Az orosz-iráni kapcsolatok hosszú századokra tekintenek vissza. Az újkori történelemben a kapcsolatok a cári időszakig (1721-1917) vezetik vissza a tudományos kutatókat. Irán és Oroszország tekintetében egy igen összetett gazdasági, katonai és nukleáris stratégiai kooperációról van szó.[i]

Először a 18. század elején területi annexióról beszélhetünk, amely közös határokat hozott létre Perzsia és a Cári Oroszország között. Így tehát Irán elhelyezkedése nemcsak közös határt, de közös érdekeket is eredményezett. A periférián való elhelyezkedés közös stratégiát és védelmi érdekeket alakított ki.[ii]  A közös határokat a 18. és a 19. században ideológiai expanzió követte. A területi expanzióval a Kaszpi-tenger Oroszország látóterébe került. Ezen tenger a világ legnagyobb legfolyású víztömege, így a téma mindkét terület kiemelt belügyi kérdésévé vált. Fontos kiemelni, hogy geopolitikai szempontól az előbb említett tenger, a Kaukázus és a Közel-Kelet a két ország „közös találkozási” pontja. A 19. században az orosz-perzsa háborúk során Perzsia nemcsak területeket veszített, de mindemellett az is hátrányosan érintette, hogy a cári birodalom kizárólag az orosz hadiflotta számára engedélyezte a kikötőben való tartózkodást.[iii]

Az 1917-es év változást eredményezett ebben az ügyben, ugyanis 1921-ben egy szovjet-perzsa barátsági szerződés eredményeképpen ismét egyenlő jogokat kapott a perzsa hatalom, hogy saját zászlója alatt szabadon hajózhasson a Kaszpi-tenger térségében. A sztálini időszakban újabb szerződés megkötésére került sor. Először 1935-ben, majd 1940-ben a szovjet-iráni szerződés rögzítette, hogy a két érintett fél számára egy 10-10 mérföldes területet állít rendelkezésre, melyen ezen államok állampolgárai folytathattak halászati tevékenységet.[iv]

Az 1990-es évek elején a Szovjetunió felbomlását követően Irán és Oroszország nem maradtak közvetlen szomszédok. Így szükség volt arra, hogy a jelcini években újrafogalmazzák egymáshoz fűződő viszonyukat. Az előző évszázadokhoz hasonlóan a Kaszpi-tenger területe vitatottá vált jogi szempontból.[v]

Kapcsolatok a Szovjetunió felbomlását követően

Bár kulturális és vallási szempontból különböző országokról beszélünk, egyvalami biztosan közös bennük. Oroszország és Irán egyaránt szénhidrogén exportőr, mindkét ország jelentős olaj- és gázkivitelt bonyolít le. A bipoláris világ megszűnésével, illetve a térségben elhelyezkedő új gázmezők felfedezésével a nemzetközi közösség érdeklődése a térség felé fordult. A szovjet felbomlást követően Oroszország célként határozta meg a status quo fenntartását a térségben.[vi]

A 90-es években érdekként jelent meg a kapcsolatokban az orosz-iráni nukleáris kooperáció fogalma, amelyet különböző megállapodásokkal és egyezményekkel fektettek le. Fontos hangsúlyozni, hogy az orosz nukleáris- és fegyverkereskedelem legnagyobb importőre Irán. Ezekben az években az Iránnal kötött megállapodások fontos szerepet játszottak az orosz atomenergia-ipar túlélésében.  Ezt támasztja alá, hogy a későbbiekben bővebben bemutatásra kerülő 1995-ös iráni-orosz egyezmény során 5,1 milliárd dollár értékű fegyver szállításáról állapodott meg a két fél. Ennek fényében megállapításra került, hogy az 1990-2000 közötti időszakban Irán a legnagyobb orosz fegyveripari importőr volt.[vii]

A jelcini éra kezdetén, 1992-ben hosszútávú kereskedelmi és együttműködési megállapodást kötött a két ország. Ezen belül 2 egyezmény aláírására került sor. A két egyezmény tárgya az atomerőmű-építésre és az atomenergia békés célú felhasználására (pl. nukleáris üzemanyag újrahasznosítása) terjedt ki. Az egyezmény többek között tartalmazta, hogy egy speciális moszkvai intézetben iráni nukleáris szakemberek képzésében segíti Oroszország a másik felet.[viii]

A 90-es évek közepén, 1995 januárjában újabb megállapodásra került sor Irán és az oroszországi Atomenergetikai Minisztérium között, melynek témája már a 70-es években kezdődő Bushehr Atomerőmű (Bushehr Nuclear Powe Plant) építése volt. A kivitelezés Németország által kezdődött meg, de a 1980-as években az iraki-iráni háború hatására leállították. Az orosz állam részéről a fő szerződő fél az Атомстройэкспорт (Atomsztrojexport) volt, amely még a szovjet időkben, 1973-ban jött létre és a föderáció nukleáris berendezések és szolgáltatások exportőreként tartják számon. A megállapodásban ismét szakemberek képzését ajánlotta Oroszország, illetve urániumot és 2 blokk építését vállalta az atomerőmű felállítása során. A folyamat lezárásához a 2002-es évet tűzték ki célul. A folyamat a Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség (IAEA) felügyelete mellett zajlott. Az atomerőmű kivitelezése során gazdasági szempontból jelentős profitra tett szert az oroszországi föderáció. A 1995-ös egyezmény 20 ezer munkahelyet kínált 300 orosz vállalatnak. A folyamat azonban nem volt zavartalan, ugyanis 1999-ben a korábban említett fegyvereladások kapcsán szankciókat vezetett be az Egyesült Államok a késő jelcini Oroszország ellen.[ix] A szankciók az orosz vezetés ellenállását váltották ki, és a Külügyminisztérium szóvivője elutasította a vádakat. Fontos kiemelni, hogy 10 orosz tudományos intézet ellen vezettek be szankciókat, ezek közül három olyan tudományos központ volt (CTU, MAI, ESTRI), amely kapcsán az USA vezetése azt állította, hogy együttműködésük Iránnal segítheti, hogy a közel-keleti állam nukleáris rakétákat fejlesszen ki.[x]

Elmondható, hogy Irán részéről bizonyos regionális kérdésekben „diplomáciai gesztusokat” figyelhetünk meg. A 90-es évek orosz politikában meghatározó szerepet játszó első csecsen háborúban (1994-1996) az Organisation of Islamic Cooperation (OIC) nevet viselő szervezet tartózkodott a csecsen lázadok támogatásától. A Szovjetunió felbomlásával járó függetlenedési folyamatok olykor véres konfliktusokban torkoltak. Erre példa a 2020. őszén ismét kiújuló, befagyott konfliktusnak nevezhető örmény-azeri háború. A 80-as évek végén kezdődő konfliktus időszakában a hegyi-karabah ügyében a közel-keleti állam Örményországot támogatta az azeri hatalommal szemben.[xi]

A jelcini éra vége változásokat hozott a két ország kooperációjában. A 2001. szeptember 11-én zajló események, amelyet a szakirodalom csak 9/11-ként jelöl, visszarendeződést idéztek elő az iráni-orosz kapcsolatokban. A 2001-es események az orosz-amerikai kapcsolatok javulását eredményezték. A Bush-adminisztráció számára kiemelt fontosságú partnerré vált Oroszország. A „nemzetközi terrorizmus” elleni küzdelem közös pontként jelent meg az amerikai-orosz kapcsolatokban. A támadások után Putyin határozott kiállásának köszönhetően az orosz-nyugati kapcsolatok történetében új periódus kezdődött, amely a 2003 márciusban megindított iraki intervencióig reménytelien alakult.[xii]

Az előzőekben bemutatott folyamat orosz-iráni kapcsolatok romlását idézte elő, mivel a nemzetközi közösség, többek között az USA lator államnak (Rogue State) minősítette Iránt nukleáris tevékenysége miatt, és az 1968-as Atomsorompó Egyezmény (NPT) megszegésével vádolta.[xiii] A 60-as évek végén megkötött szerződés célja az atomfegyverek terjedésének megelőzése, illetve az atomenergia békés célokra való felhasználásának előmozdítása volt.[xiv]

Ezen logika mentén az, hogy Oroszország támogatta a Bushehr Atomerőmű építését, kulcsproblémává vált az orosz-amerikai együttműködésben. Ekkor már a föderáció elnöke Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin volt, aki nyomás alá került ezen ügyben a 2000-es évek elején, annak érdekében, hogy az ügy az ENSZ Biztonsági Tanács elé kerüljön. Állásfoglalásai során azt hangoztatta, hogy Iránnak nincsenek nukleáris ambíciói.[xv] Továbbá kiemelte, hogy az 1968-as NTP szerződés IV. cikkelye a következőket tartalmazza: „a nukleáris energia békés felhasználása megillet mindenkit, és az ehhez szükséges technológia, tudás, felszerelés és nyersanyagok megszerzésében támogatást élveznek.”[xvi]  Mindemellett 2005-ben egy olyan szerződés jött létre Oroszország és Irán között a nukleáris üzemanyag témájában, amelyben rögzítésre került, hogy az orosz fél biztosítja az üzemanyagot és a szállítást a közel-keleti fél számára, így biztosítva, hogy Irán nem fog nukleáris programba kezdeni. Irán 2006 januárjában elutasított egy orosz ajánlatot, amely azt tartalmazta, hogy orosz területen Teheránból érkező urániumot újra feldolgozzanak és dúsítsanak.[xvii]

Az iraki intervenciót követő években, 2009-ben egy újabb program került felajánlásra  Irán számára. Ennek értelmében a program keretein belül gyengén dúsított uránjának 75%-át Oroszországnak és Franciaországnak adta volna át. Ezzel Oroszországban az első LEU (low enriched uranium) Bank létesítésére került volna sor, amely elősegítette volna azon geostratégiai célját, hogy „energiahegemón” szerepben jelenjen meg a nemzetközi közösségben. Ambícióként jelent meg az orosz vezetésben, hogy globálisan néhány energia szektor uralmuk alatt legyen. Mindemellett Moszkva közel-keleti befolyását tudta volna növelni.  Nansi Paluraj tanulmányában kitér arra, hogy a nemzetközi közösség számára is fontos lett volna, hogy Irán elfogadja az orosz vezetés által kínált programot, ugyanis HEU (high enriched uranium) birtoklásával elkerülhető vált volna, hogy a nukleáris ipar fegyveres jelleget öltsön.[xviii]

Az ajánlatok sorozatos elutasításával Moszkva csatlakozott az ENSZ BT 1696-os számú határozatához, amelyet 2006. július 31-én hoztak létre. Oroszország több szankciót támogatott Iránnal szemben. Ezen lépésével feloldásra került a korábban ismeretett 1999-es években hozott szankció több orosz tudományos intézet ellen. A téma érdekessége, hogy ezen folyamatok új kapukat nyitottak meg a védelmi szektorban Oroszország és Irán viszonylatában. Moszkva ebben a szituációban közvetítő szerepben jelent meg. A cél az volt, hogy a szankciók súlya ne okozzon törést az iráni-orosz kapcsolatokban.[xix]

Az orosz-amerikai kooperáció nemcsak az iraki intervenció ügyében volt konfliktusos. Az amerikai adminisztráció által támogatott volt a rakétapajzs terve, amelyet Lengyelországba és Csehországba kívántak telepíteni.  A rakétapajzsot az iráni rakétafenyegetés ellen akarták létrehozni. Ezen terv 2007-ben ismét feszült helyzetet eredményezett, ugyanis a hidegháborút követő időszakban először lenne precedens arra, hogy az amerikai stratégiai elemek megjelenjenek az európai kontinensen. Továbbá a politikai elem mellett Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő három részes tanulmányában arra is kitér, hogy az orosz vezetés nem látott arra garanciát, hogy a telepítendő, robbanófej nélküli rakéták mellett idővel ne kerülhessenek föld-föld kategóriájú robbanó rakéták Európába, illetve a későbbiekben a meghatározott mennyiség ne emelkedne. Ebben a kérdésben Oroszország ellenállt, és osztotta azt a véleményét, hogy ebben az esetben nem Irán a célpont. Ezt követően 2010-ben került megkötésre Obama és Medvegyev aláírásával egy újabb START-Szerződés Prágában.

A 2010-ben végbemenő események után jutunk el a 2015-ös felülvizsgálati konferenciáig, amely során a szerződő államok megerősítették elkötelezettségüket a szerződés alapvető rendelkezései iránt, így konkrét cselekvési elemeket fogadtak el a non- profileráció, a leszerelés és a nukleáris energia békés felhasználásának területein. Az iráni ügyek kapcsán felmerült a kérdés a szerződés betartásának kikényszeríthetőségével összefüggésben, ugyanis olyan környezet alakult ki a krími válság kapcsán, melyben az orosz-amerikai viszony mélyre zuhant, valamint megakadtak a tárgyalások a közel-keleti tömegpusztító-fegyverektől mentes övezet (1995) létrehozását érintően.[xx] Azonban a 2015-ös felülvizsgálat mérföldkő jelentőséggel bír, és fő kedvezményezettjének Irán tekinthető. Oroszország a Nyugattal szemben ellentétes véleményt képviselt bizonyos kérdésekben, hiszen támogatta Irán hosszútávú nukleáris törekvéseit, a szankciók feloldását a JCOAP tárgyalás során is. A tárgyalás eredményeképpen Irán ígéretet tett, hogy visszafogja nukleáris működését és azt a Nemzeti Atomenergetikai Ügynökség (NAÜ) ellenőrzése alá helyezi.[xxi]  Az előbb ismertetett feltételekért cserébe Irán a szankciók feloldását kérte, amelyeket korábban az ENSZ Biztonsági Tanács vezetett be nukleáris programja miatt.  Oroszország a folyamat során fontos szerepet vállalt az iráni nukleáris programban, amelynek orosz állami érdekei voltak. A 2018-as felmondást követően Irán visszafogta kötelezettségvállalásait.[xxii]

A TASS (orosz hírügynökség) 2021. november 12-én közölt cikkében az olvasható, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az iráni nukleáris programra vonatkozó közös átfogó cselekvési terv (JCOAP) végrehajtásának újrakezdésére és az Iráni elleni szankciók feloldására van szükség. Hozzátette, hogy az Oroszországi Föderáció az évvégén kezdődő tárgyalások folyamán ragaszkodni fog a 2015-ös megállapodás maradéktalan végrehajtásához. Jelenleg is intenzíven folyik Bécsben a JCPOA felújításához köthető eljárás, amelyben Moszkva aktívan részt vesz. A megbeszélések nyolcadik fordulója 2021. december 27-én vette kezdetét, és előreláthatólag február elején zárul le.

 Az iráni elnök, Ebrahim Raisan 2022. január közepén Moszkvába látogatott, mivel Vlagyimir Putyin elnök szerette volna meghallgatni az iráni atomalkuval kapcsolatos véleményét. Az iráni államfő előzetesen kijelentette, hogy a találkozó fordulópontot jelenthet a hosszú időre visszanyúló orosz-iráni kapcsolatokban, nemcsak gazdasági értelemben, de a térség védelmét és biztonságát érintően is. A két ország közötti interakció egyszerre garantálja a régió biztonságát, de emellett hozzájárul az egyoldalúság elkerüléséhez, hiszen mindketten számos szervezetnek tagjai, amelyben fontos szerepet töltenek be. Ezen okból kifolyólag a gazdasági és kereskedelemi projektek előmozdításában kiemelkedő szerepet foglalnak el. A látogatásra január 19-én került sor, amely során az iráni elnök átnyújtotta Vlagyimir Putyin elnök számára azt a dokumentumot, amely tartalmazza Oroszország és Irán 20 évre szóló stratégiai és együttműködési megállapodását. Az iráni elnök rámutatott arra, hogy Moszkva és Teherán között Szíria és a terrorizmus elleni küzdelem során eredményes együttműködés valósult meg, amely megnyitja a kaput más lehetőségek előtt is. A sajtótájékoztatóban kifejtette, hogy a jelenlegi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat bővíteni szükséges. A megállapodás kilátásba helyezte és lehetségesnek tartotta az együttműködés kiterjesztését a politika, a kultúra, a tudomány, a technológia és a védelem és biztonság szférájában. Kiemelte, hogy ezeket hosszútávú stratégiai tervnek tekinti. A találkozó második napján az iráni elnök az Állami Duma alsóházában szólalt fel. Itt is hangsúlyozta, hogy a bilaterális és multilaterális kapcsolatok erősítése országaik erejét fogja növelni a régióban, ehhez az szükséges, hogy megakadályozzák a belügyeikbe történő külső beavatkozást. Továbbá kiemelte, hogy a nukleáris fegyverfejlesztés nem képezi Irán védelmi stratégiájának részét.

Összegzés

A cikk során megismerhettük, hogy az orosz-iráni kapcsolatok mély gyökerekkel rendelkeznek és a cári időkben közös határ alakult ki közöttük, egészen a Szovjetunió felbomlásáig. Houman A. Sadri (Associate Professor, UCF) és Ari Litwin (Politican Science and International Relations PhD, UCF) tézise szerint a cikkben bemutatott események alapján láthatjuk, hogy Oroszország és Irán technológiai kooperációjának geopolitikai okai vannak.[xxiii] Ugyanitt említhető Robert J. Einhorn és Gary Samore elmélete, mely alapján geopolitikai és gazdasági okokat látnak az orosz-iráni szövetségben. Szimbolikusan az orosz közel-keleti ambíciók a hidegháború lezárulásával értelmezhetőek az USA-val való konfrontációként is, illetve közvetítő szerepével Oroszország közel-keleti befolyását kívánta növelni és erősíteni.[xxiv] Bár erős motiváció rajzolódott ki az orosz-iráni nukleáris kooperáció tekintetében, megállapíthatjuk, hogy a kapcsolatok nem voltak felhőtlenek a vizsgált időszakban. Jurij Fedorov (2007) szavai a TheWorldToday.org hasábjain is igazolódni látszanak. Az idézett 2007-es cikkben az olvasható, hogy Oroszország egy olyan Iránban gondolkodik, amely nincs nukleáris fegyverekkel felszerelve, de nem hagy fel nukleáris programjával.[xxv] A jelenlegi JCPOA tárgyalások során Oroszország kezdeményező félként jelenik meg, emellett magatartásáról elmondható, hogy közvetítő és támogató félként vállal szerepet az amerikai adminisztráció és Irán között, amely a tárgyalások alatti aktivitásából és az orosz külügyminiszter tájékoztatóiból rajzolódik ki a jelenlegi információk alapján. Az iráni elnök látogatása során kifejezte, hogy a két ország közötti együttműködést prioritásnak tartja. Számos területen hosszútávú stratégia kooperációt szeretne megvalósítani Oroszország és Irán között.

Írta: Ignáth Dorina

Felhasznált irodalom:

[i]N. Rózsa Erzsébet: Irán és az ázsiai nagyhatalmak: konnektivitás és aszimetrikus egymásrautaltság. Külügyi Szemle. Különszám. 2021/02. 112. (Későbbiekben: N. Rózsa Erzsébet, 2021)

[ii] Nansi Paluraj: The JCPOA and Changing Dimensions of the Russia-Iran Relations. Contemporary Review of the Middle East. Sage Publications, 2016. 96. (Későbbiekben: Nansi Paluraj, 2016)

[iii]N. Rózsa Erzsébet, 2021: 122.

[iv]N. Rózsa Erzsébet, 2021: 122.

[v] N. Rózsa Erzsébet, 2021: 114.

[vi] N. Rózsa Erzsébet, 2021: 111.

[vii]Paluraj, Nansi 2016: 105.

[viii]Paluraj, Nansi 2016:: 98.

[ix]Paluraj, Nansi 2016:  2016: 98.

[x]Levitin, C. Russia protests at US science sanctions. Nature 398, 96, 1999.

Link: https://www.nature.com/articles/18076 (utolsó elérés: 2021. 01.18.)

[xi]Paluraj, Nansi 2016:  2016: 104.

[xii]Sz. Bíró Zoltán: Putyin Oroszországa. Noran Libro Kiadó. Budapest, 2019. 25.

[xiii]Paluraj, Nansi 2016:: 100.

[xiv]Péczeli Anna: Az atomsorompó egyezmény 2015-ös felülvizsgálata és a nukleáris fegyverkorlátozás új kihívásai. Nemzet és Biztonság. 3. szám, 2015. 85.

[xv]Paluraj, Nansi 2016::99.

[xvi]Péczeli Anna, 2015: 86.

[xvii] Sadri, Houman A.-Litwin,Ari :The Russian-Iranian Partnership: Technology, Trade and Marriage of Convenience. RSPI, 2009. 76. évfolyam, 4. szám. 539.

[xviii]Paluraj, Nansi 2016:: 102.

[xix]Paluraj, Nansi 2016:: 102.

[xx]Péczeli Anna, 2015: 87.

[xxi]Péczeli Anna, 2015: 96.

[xxii]Paluraj, Nansi 2016:  103.

[xxiii]Sadri, Houman A.-Litwin,Ari: The Russian-Iranian Partnership: Technology, Trade and Marriage of Convenience. RSPI, 2009. 76. évfolyam, 4. szám. 526.

[xxiv]Paluraj, Nansi 2016:  2016: 99.

[xxv]Nixey, James: Russian Policy on Iran: Balancing Is Best. TWT, 2010, 66. évf., 5. szám. 7-8.

Idézet: „The Kremlin is interested in neither a nuclear-armed Iran, nor in ending its nuclear programme. The Kremlin is interested in neither a nuclear-armed Iran, nor in ending its nuclear programme.”

 

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Oroszország és Irán kapcsolata a JCPOA, avagy az iráni atomalku fényében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nagy a fegyveres konfliktus kirobbanásának veszélye az orosz-ukrán határon, és az Európai Unió nagyon komolyan veszi ezt a fenyegetést – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Borrell hangsúlyozta, mivel az Európai Unió úgy véli, hogy az orosz csapatok tömeges összevonása az ukrán határon fenyegetést és nagy veszélyt jelenthet, együttműködik szövetségeseivel annak érdekében, hogy szükség esetén készen álljon válaszlépések végrehajtására.

“Magas ára lesz Oroszország számára annak, ha bármifajta agressziót követ el Ukrajna ellen” – fogalmazott.

Szavai szerint Joe Biden amerikai elnök figyelmeztetése – amely szerint egy esetleges támadás Ukrajna ellen a kilátásba helyezett amerikai szankciók miatt “sokba kerülne Oroszországnak és gazdaságának” – azonos irányba halad az európai elképzelésekkel.

A főképviselő kijelentette: Európának ismertté kell tennie álláspontját a kérdésben annak érdekében, hogy az európaiak részvétele nélkül senki ne köthessen megállapodást az európai biztonságról.

Mélanie Joly a sajtóértekezleten kijelentette: az Ukrajnát fenyegető veszély valóságos, az ország stabilitásának és békéjének biztosítását célzó erőfeszítésekről folytatni kell a nemzetközi megbeszéléseket.

Kanada határozottan ellenez mindenfajta orosz agressziót Ukrajnával szemben, és elutasítja Oroszország hamis állításait esetleges fenyegetésekről Ukrajna vagy a NATO részéről – jelentette ki.

A külügyminiszter aláhúzta: a párbeszéd elutasításának és az erőszak alkalmazásának Oroszország részéről súlyos következményei lesznek. Kanada kész további megszorító intézkedések, köztük gazdasági jellegűek meghozatalára Oroszországgal szemben – közölte.

Hangsúlyozta továbbá: Kanada teljes szolidaritásáról biztosítja Ukrajnát, és úgy gondolja, hogy a feszültség megoldása egyedül diplomácia csatornákon képzelhető el. E tekintetben a szövetségesek között teljes egyértértés uralkodik – tette hozzá a kanadai külügyminiszter.

The post Borrell: az EU nagyon komolyan veszi az orosz-ukrán határon jelentkező fenyegetést appeared first on .

London igényét fejezte ki a brit külügyminiszter moszkvai látogatására, a vizit lehetőségét orosz részről fontolóra vették – ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 1 televízióban.

Brit külügyminiszter 2017 decembere óta nem járt az orosz fővárosban. Akkor a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson töltötte be ezt a tisztséget.

A hétvégén a brit védelmi tárcához közel álló források közölték, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elfogadta brit hivatali partnere, Ben Wallace kezdeményezését, hogy személyes találkozón vitassák meg az ukrajnai biztonsági helyzetet. Wallace a hét elején egy parlamenti felszólalásban helyezte kilátásba, hogy Londonba invitálja Sojgut. Pénteken Sojgu hívta meg moszkvai látogatásra Wallace-t az aktuális biztonsági problémák megvitatására.

Zaharova a vasárnapi tévéműsorban azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy lehetséges nagyszabású provokációra, információs manipulációra és nem kizárt, hogy katonai akcióra készíti elő az információs teret.

“A köztudatot, a közvéleményt erre készítik fel. A kollektív Nyugat, a NATO, az angolszászok számára rendkívül fontos az információs tér létrehozása, enélkül nem tudnak cselekedni” – mondta.

Példaként hozta fel a brit külügyminisztériumnak azt az orosz idő szerint vasárnap hajnali fél kettőkor megjelent állítását, amely szerint Moszkva puccsot készít elő Kijevben egy oroszbarát bábkormány hatalomra juttatása érdekében. Ezt szerinte a tárca előre szétküldte a tömegtájékoztatási eszközöknek és arra számított, hogy az orosz fél nem fog reagálni.

Zaharova kilátásba helyezte, hogy Moszkva a jövőben is válaszolni fog az efféle híresztelésekre. A szóvivő “rosszindulatú információs agressziónak” nevezte a brit külügyminisztérium közlését. Úgy vélte, hogy a londoni diplomáciai tárca az invázióról és a puccsról szóló közlésekkel próbálja meg a “végtelenségig felszínen tartani a témát”.

Az orosz külügyminisztérium a kijevi puccselőkészületről szóló londoni közlést követően felszólította a brit diplomáciai tárcát, hogy tartózkodjon a “provokációktól”. Moszkva szerint a London által terjesztett “dezinformáció” újabb bizonyítéka annak, hogy az “angolszászok” fokozzák a feszültséget a Donyec-medencében.

Az Interfax orosz hírügynökség idézte azt a nyilatkozatot, amelyet Jevhen Murajev volt ukrán parlamenti képviselő, a brit külügyminisztérium szerint Kijevben államcsínnyel hatalomba juttatandó politikus adott a The Guardian című lapnak. Ebben a politikus kijelentette, hogy ez a verzió “nem nagyon logikus”, mert őt magát kitiltották Oroszországból, az apja cégének pénzét pedig elkobozták az orosz hatóságok.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Murajev 2018 decembere óta az orosz szankciólistán szerepel. A londoni orosz nagykövetség közleményt adott ki, amely szerint “mivel rövidlátó irányvonala miatt London a valódi diplomáciai folyamatok perifériájára szorult, szerepét abban látja, hogy folyamatosan szítja az oroszellenes hangulatot”.

The post Orosz szóvivő: mérlegelik a brit külügyminiszter moszkvai látogatását appeared first on .

Lezárult az Erdős Norbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára által elrendelt és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) irányításával végrehajtott egy hónapos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat.

Kirívó jogsértés nem történt, a tapasztaltak szerint a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja — közölte az Agrárminisztérium.

A tárca közleményében az államtitkár elmondta: 2748 ellenőrzést végeztek a szakemberek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés alatt. A feltárt szabálytalanságok miatt tíz figyelmeztetést és 154 bírságot szabtak ki, összesen 11,3 millió forint értékben. Az ellenőrzött 10421 különféle hazai és külföldi élelmiszer tételből országosan 20,7 tonnát vontak ki a forgalomból, leginkább a lejárati idő utáni forgalmazás miatt.

Az édesipari termékek ellenőrzése során összesen 189 kilogramm édességet kellett kivonni a forgalomból. Az árusított élő halak eredetét igazoló dokumentumok, és a friss sertés- és baromfihús származásának feltüntetése a legtöbb helyen megfelelt az előírásoknak.

A Nébih laboratóriumai összesen 139 élelmiszer mintából 18 dió, két mák és három bejgli terméknél merült fel érzékszervi kifogás. A vendéglátásban főként higiéniai problémák fordultak elő, a rendezvényre kitelepült vállalkozásoknál az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumok hiánya volt jellemző.

A zöldség-gyümölcs ellenőrzések során a szezonális termékek mellett a hatóság kiemelten ellenőrizte a gesztenye forgalmazását is, három tétellel szemben indult eljárás.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok célja, hogy a jövőben is kizárólag biztonságos, jó minőségű, többségében magyar élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára – erősítette meg közleménye zárásaként az Agrárminisztérium.

The post Agrárminisztérium: lezárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés appeared first on .

Noha a brit hírszerzés semmi újat nem mondott Moszkva terveit illetően, amiről ne tudnának már Kijevben, a londoni kormányzat igen jól, részletekbe menően és konkrét személyekre is kiterjedten ismeri az ukrajnai helyzetet – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a BBC Ukrajina hírportálnak nyilatkozva.

A tisztségviselő arra reagált, hogy a brit külügyminisztérium vasárnap ismertetett értesülései szerint Moszkva Oroszországgal baráti viszonyt ápoló ukrán politikusokat akar hatalomra juttatni Kijevben. A tárca közölte: információi vannak arról, hogy Oroszország egyik potenciális jelöltje Jevhenyij Murajev volt parlamenti képviselő, a Moszkva-barátnak tartott Nas ukrán hírtelevízió tulajdonosa.

Podoljak kifejtette, hogy amikor 2014-ben kitört a háború, az orosz vezetés felhasználta Kijev ellen a “marginális, de még mindig létező” Moszkva-barát “politikai és társadalmi struktúrákat, személyiségeket”. Utóbbiakat afféle “politikai meghatalmazottaknak” nevezte, akiknek az a feladatuk, hogy az ukrán közvéleményen keresztül folyamatosan “belülről” támadják Ukrajnát.

A tanácsadó kiemelte, hogy “a 2014-2019 közötti időszakban a politikai spektrumnak ez a része nemhogy nem tűnt el, de még fel is erősödött”, és ezért a hivatalban lévő elnök elődjét, Petro Porosenko volt államfőt tette felelőssé. Megfogalmazása szerint az olyan személyek neve, mint Murajev és a Vlagyimir Putyin “komájaként” emlegetett Viktor Medvedcsuk, “meglehetősen veszélyes öröksége” Porosenko elnökségének és “hazug” politikájának. “Csak nézzék meg, hol van Medvedcsuk most, és hol volt 2018-ban!” – hangoztatta Podoljak.

A tisztségviselő kitért arra, hogy Murajev azzal “védekezik”, hogy Oroszország szankciókat vetett ki ellene, már négy éve megtiltotta számára a beutazást területére. “Az orosz szankciókat nyilvánvalóan nem azért vezették be ellene, mert Murajev Ukrajna függetlensége mellett van, hanem azért, mert engedély nélkül versengett Medvedcsukkal az orosz érdekek érvényesítésének lehetőségéért. Arra, hogy mi a jelenlegi helyzet a Murajev és Oroszország közötti kapcsolatokban, és hogy Murajev lesz-e az új Akszjonov, a rendfenntartó hatóságoknak kell választ adnia” – tette hozzá Podoljak, utalva Szerhij Akszjonov krími vezetőre, akit Oroszország a félsziget 2014-es megszállásakor segített hatalomra.

The post Ukrajna szerint a brit kormány jól látja az oroszok terveit appeared first on .

Az Egyesült Államok és Japán fokozza az együttműködést az olyan sürgető gazdasági és biztonsági kérdésekben, mint Kína növekvő befolyása, Észak-Korea rakétafenyegetései és az orosz-ukrán konfliktus – ebben állapodott meg egymással pénteki virtuális találkozóján Joe Biden amerikai elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök.

A 80 perces online értekezlet után Kisida úgy fogalmazott: “Megállapodtunk abban, hogy együttműködünk a hasonló gondolkodású országok közötti kooperáció előmozdításában a szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni térség megvalósítása érdekében”. A japán miniszterelnök kijelentette, hogy ő és Biden elnök mindent megtesznek, hogy megakadályozzanak egy esetleges orosz inváziót Ukrajnában. Ezenkívül – mint mondta – szoros kapcsolatot tartanak fenn más szövetségesekkel, és “továbbra is azt kommunikálják, hogy minden (orosz) támadásra határozott fellépéssel válaszolnak”.

A pénteki találkozó után Biden a Twitteren közzétett bejegyzésében az Egyesült Államok és Japán közötti szövetségről azt írta, hogy az “a béke és biztonság sarokköve” az indiai-csendes-óceáni térségben és szerte a világon.

A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök elismerését fejezte ki Kisida azon döntésével kapcsolatban, hogy növeli Japán védelmi kiadásait “a közös fenyegetésekkel szembeni elrettentés megerősítése érdekében”.

Mint írják, a két vezető egyetértett a kiberbiztonság megerősítésének fontosságában. Biden üdvözölte, hogy Japán és Ausztrália aláírta az úgynevezett kölcsönös hozzáférésről szóló kétoldalú védelmi és biztonsági egyezményt, amely “szorosabb védelmi együttműködést tesz lehetővé”.

A Fehér Ház szerint Biden megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az 1960-ban Japán és az Egyesült Államok között létrejött biztonsági szerződés betartása mellett. Az amerikai elnök egyértelművé tette, hogy ez magában foglalja a Peking által magáénak vallott, ám japán fennhatóság alatt álló Tiaojü- (japánul Szenkaku-) szigetek kérdését is.

Biden és Kisida megvitatták a Covid-19-világjárvány megszüntetése érdekében tett erőfeszítéseiket, valamint gazdasági, kereskedelmi kérdésekről és az éghajlatváltozásról is tárgyaltak.

A találkozót megelőzően, csütörtökön Washington és Tokió közös nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólították az atomsorompó-szerződés (NPT) részes feleit, hogy következő konferenciájukon próbáljanak meg “érdemi eredményt” elérni. “Japán és az Egyesült Államok elismeri az atomsorompó-szerződést, mint amely elengedhetetlen az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásához és azok teljes felszámolásának eléréséhez” – áll a közleményben.

Amerikai sajtóinformációk szerint Kisida meghívta Bident, hogy tavasszal látogasson el Japánba, és az amerikai elnök elfogadta a meghívást.

The post Az Egyesült Államok és Japán fokozza az együttműködést appeared first on .

Lettország, Litvánia és Észtország úgy döntött, hogy Ukrajnát Stinger légvédelmi rakétákkal és Javelin páncéltörő rakétákkal látja el – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a balti államok védelmi minisztériumainak honlapjain olvasható tájékoztatásra hivatkozva.

A közlemény szerint a balti államok úgy döntöttek, hogy további védelmi segítséget nyújtanak Kijevnek az Oroszország által Ukrajnára és határaira gyakorolt fokozott katonai nyomás miatt. Észtország Javelin páncéltörő rakétákat, Lettország és Litvánia pedig Stinger légvédelmi rakétákat és hozzájuk kapcsolódó felszereléseket biztosít Ukrajna katonai, védelmi képességeinek megerősítésére. A közleményben hozzátették: ez a segítségnyújtás azután vált lehetővé, hogy az Egyesült Államok kormánya engedélyezte az amerikai gyártású fegyverek harmadik félnek történő átadását.

“Őszintén reméljük, hogy Ukrajnának nem kell majd bevetnie ezeket a fegyvereket, s felszólítjuk az Oroszországi Föderációt, hogy tartózkodjon az agresszív és felelőtlen magatartástól” – áll a közleményben.

Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy egy Ukrajna elleni esetleges orosz invázió veszélye miatt Csehország azt tervezi, hogy Ukrajnát 152 milliméter kaliberű lövedékekkel látja el nehéztüzérsége számára. Erről egy interjúban Jana Cernochová cseh védelmi miniszter beszélt.

Nagy-Britannia a héten küldött kétezer páncéltörő fegyvert és körülbelül harminc elit katonát Ukrajnának, hogy kiképezzék az ukrán fegyveres erők tagjait. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pedig pénteken jelentette be, hogy kormánya mintegy 120 millió kanadai dollár (körülbelül 30,4 milliárd forint) értékben nyújt kölcsönt Kijevnek az ukrán gazdaságot fenyegető orosz destabilizációs törekvések elleni fellépésre – emlékeztetett a hírportál.

The post Aki tud, segít Ukrajnának appeared first on .

Antony Blinken amerikai külügyminiszter felszólította szerdán Kijevben az ukránokat, hogy legyenek egységesek az orosz fenyegetéssel szemben.

A washingtoni diplomácia vezetője ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kuleba külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatójukon beszélt erről.

Blinken sürgette az ukrán politikusokat, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket a közös nemzeti érdek érdekében, és működjenek együtt egy esetleges orosz invázióval szemben. “Ukrajnának kerülnie kell minden olyan lépést, amely elősegíti Oroszország cinikus erőfeszítéseit. Ez azt jelenti, hogy az ukrán kormányon belüli és azon kívüli vezetőknek félre kell tenniük nézeteltéréseiket a közös nemzeti érdek érdekében, és közösen kell felkészülniük a nehéz napokra” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

Kuleba azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak folytatnia kell a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, a NATO-val és a normandiai formátumban részt vevő országokkal a Donyec-medencei konfliktus diplomáciai úton történő rendezése érdekében. Közölte: az Egyesült Államok támogatja Ukrajna, valamint Franciaország és Németország erőfeszítéseit, hogy a normandiai formátumú megbeszélések vezetői szinten folytatódjanak. A normandiai egyeztetések a Donyec-medencei válság békés, tárgyalásos rendezésére jöttek létre Kijev, Moszkva, Párizs és Berlin részvételével.

Az ukrán miniszter emellett kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna elég erős ahhoz, hogy méltósággal vészelje át a jelenlegi nehéz időszakot. Szerinte a legfontosabb, hogy az ukránok ne engedjenek a Kreml “pánikkeltő és az ország belső helyzetének aláásására tett kísérleteinek”. Megjegyezte, hogy Ukrajna helyzete most sokkal jobb, mint 2014-ben, az orosz agresszió kezdetén volt.

“Ma Ukrajna nagyon erős. Erős hadseregünk van, szerényen szólva, erős diplomáciánk, erős partnereink vannak. Noha tisztában vagyunk Oroszország agresszív szándékaival, az ezzel összefüggő összes kockázattal, bíznunk kell önmagunkban. Hinnünk kell abban, hogy képesek vagyunk felülkerekedni történelmünk e nehéz pillanatán. És semmi kétségem afelől, hogy ez így is lesz” – hangoztatta az ukrán tárcavezető.

Kuleba kiemelte: Oroszország arra törekszik, hogy belülről destabilizálja Ukrajnát, elsősorban az ország gazdaságát, pénzügyi rendszerét. “Mindent meg kell tennünk annak megakadályozására, hogy Oroszország ezt a célt elérje. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy az ország helyzete stabil, a pénzügyi rendszer erős és kiszámítható maradjon, hogy az ukrán gazdaság ne szenvedjen biztonság téren fellépő problémáktól” – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy egyebek mellett erről is szó esett a Blinkennel folytatott eszmecseréjükön.

Az amerikai külügyminisztert fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a Twitteren azt írta, hogy nagyra értékeli Blinken személyes részvételét az Ukrajna körüli feszültség enyhítésében. “Hálás vagyok az Egyesült Államok hatékony politikai és biztonsági támogatásáért. Várom a gazdasági és pénzügyi együttműködés megerősítését. Meggyőződésem, hogy Ukrajna nélkül nem születik döntés Ukrajnáról” – közölte Zelenszkij.

A 24-es tévécsatorna az internetes oldalán arról számolt be, hogy Zelenszkij és Blinken találkozóján szó esett Ukrajna NATO-csatlakozásának amerikai támogatásáról és az ukrán haderő reformjáról.

A portál idézte Zelenszkijt, aki a találkozó elején, a megbeszélés sajtónyilvános részében azt mondta: “megértjük, hogy ahhoz, hogy nagyon gyors lépéseket tegyünk a hadsereg korszerűsítésére, segítségre van szükségünk, különösen ilyen nehéz időkben. Úgy gondolom, hogy mivel nagyon nehéz idők járnak, beszélgetésünk napirendje elsősorban a biztonság kérdése. Szeretnék felvetni néhány gazdasági kérdést is, amely éppen a biztonsági helyzettől függ”. Az ukrán elnök megjegyezte, nagyra tartja az amerikai hírszerzést, de Ukrajnában valamivel mélyebben ismerik a saját államuk helyzetét.

Zelenszkij a nap folyamán telefonon tárgyalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is. Utóbbi a Twitteren közölte, hogy kifejezte a NATO határozott támogatását Ukrajnának az orosz fenyegetéssel szemben. “A szövetségesek felszólítják Oroszországot, hogy haladéktalanul csökkentse a feszültséget. Készen állunk a további párbeszédre Oroszországgal, de nem kötünk kompromisszumot a kulcsfontosságú elvekben” – szögezte le a NATO főtitkára.

Miközben Blinken Kijevben tartózkodott, a hazaárulással meggyanúsított Petro Porosenko volt ukrán elnöknek, az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetőjének hívei tovább folytatták tüntetésüket. A Porosenkót az ellene folytatott per idejére szabadlábra helyező bíróság épülete elől az elnöki iroda elé vonultak, hogy tovább tiltakozzanak az ex-államfő elleni jogi eljárás miatt.

The post Az amerikai külügyminiszter egységre szólította fel az ukránokat az orosz fenyegetéssel szemben appeared first on .

Nagyon könnyűnek nevezte az együttműködést az osztrák belügyminisztériummal a magyar belügyi tárca vezetője.

Pintér Sándor osztrák kollégájával, Gerhard Karnerrel együtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy közösek a célkitűzéseik: országaik biztonságát garantálni, állampolgáraiknak biztonságot nyújtani. Ezeket együttes erőfeszítésekkel érik el – tette hozzá. Közös járőrözéseket szerveznek, megfelelő információátadással biztosítják a másik félnek a felkészülést a bűnözőkkel szemben, a bűncselekmények feldolgozásához pedig közös nyomozócsoportot hoznak majd létre – sorolta a belügyminiszter.

Megköszönte, hogy együttesen vesznek részt az Európai Unió külső határainak védelmében: az osztrák rendőrök is óvják Magyarország schengeni külső határait. Egyetértenek abban is – mondta Pintér -, hogy Európa biztonságát nem csupán közvetlenül a határok mellett kell őrizni. Ennek megfelelően részt vesznek a Balkánon olyan rendőri akciókban, amelyek szavatolják Magyarország és Ausztria biztonságát.

A legutóbbi másfél évben a koronavírus-járvány elleni harcban is együttműködtek – közölte Pintér. Hozzáfűzte: értékelték a pandémiaügyi helyzetet, és biztosították egymást arról, hogy a későbbiekben is a járvánnyal kapcsolatos információk figyelembevételével fogják összehangolni a határ menti tevékenységeiket. A magyar belügyminiszter azt mondta: bízik benne, hogy a későbbiekben még hatékonyabb lesz az együttműködés.

Karner közölte, hogy decemberi hivatalba lépése utáni első nemzetközi útja Magyarországra vezetett. Ez jelzi a már eddig is ápolt jó együttműködést – jelentette ki az osztrák belügyminiszter, aki úgy értékelt, hogy fontos témákat vitattak meg a kétórás munkamegbeszélésen. Megegyeztek abban, hogy fokozzák az erőfeszítéseket a szervezett bűnözés, ezen belül az embercsempészés és az emberkereskedelem elleni harcban.

Szintén foglalkoztak az Európai Unió külső határainak védelmével. Karner közölte: belügyminiszterként egyik első hivatali feladataként tizennyolc olyan rendőrt búcsúztatott el, aki szegedi bázissal a magyar határok őrizetében segít. Elvárják, hogy az Európai Bizottság fokozza a határok védelmét – jelentette ki az osztrák tárcavezető.

The post Pintér: könnyű együttműködni az osztrák belügyminisztériummal appeared first on .

A Régenvolt repülőnapok sorozat után egy másik következik. A régi albumokban olyan fotók százai lapulnak – katonai és polgári, többnyire kisgépes képek - amelyek közül néhány már felkerült az Air Base blogra, többségük azonban nem.

Az első album fotói 23 éve készültek. 1998-at írtunk, a következő évben induló Aeromagazin előkészítő munkái során Szolnokra látogattam. Az alakulat neve akkor még MH 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred volt, Mi-8-as közepes szállítóhelikopterekkel és An-26-os szállítógépekkel repültek. Azon a decemberi napon a szállító helikopteresekre voltam kíváncsi, ezért az éppen kutató-mentő szolgálatban lévő hajózókkal beszélgethettem. A kölcsönös bemutatkozás után a helikoptervezetők azonnal hangot adtak nemtetszésüknek, hogy a sajtóban szinte minden a vadászrepülőkről szól. Miután megbeszéltük, hogy az új magazinba írt első cikkem róluk szól majd, oldódott a hangulat, elkészült az interjú, és kísérőm egy rövid időre kivitt az állóhelyekre, hogy néhány fotót készíthessek.

Indul a nap a szolnoki ezrednél. A dermesztő hidegben a műszakiak egy Mi-8-as nyűgözését veszik le

Műszakiak csoportja a kilencvenes évekre jellemző téli öltözékben

Fiatal másod-helikoptervezető készül kiképzési feladatra

Lekerültek a takarók a 407-es An-26-osról. Az Ancsák 2005-ig üzemeltek Szolnokról, azután Kecskemétre települtek

A nyitott lemezek hozzáférést biztosítanak az Ancsa hajtóművéhez és segédhajtóművéhez. A gépre az APA-kocsit is felcsatlakoztatták

Az An-26-osok ekkor még eredeti világosszürke színekben repültek

Az olasz hadsereg Piaggio P.180 Avanti repülőgépe egy sérült katonáért érkezett Szolnokra. A katona a magyar és olasz gyorsreagálású erők gyakorlata során sérült meg

Az Avanti orra felett elnézve alaposan becsomagolt Jak-52-eseket láthatunk

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Bukarest megalapozatlannak tartja és elutasítja Oroszország azon igényét, hogy a NATO vonuljon ki Romániából – szögezte le a román külügyminisztérium.

Közleményben a román külügy arra reagált, hogy közvetlenül Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki genfi megbeszélése előtt az orosz külügyminisztérium Moszkvában közölte: az Ukrajnával kapcsolatos válságot megoldani hivatott megállapodás keretében azt szeretné, ha a NATO kivonulna Romániából és Bulgáriából.

A román külügyminisztérium arra emlékeztetett, hogy a NATO-csapatok jelenléte a tagállamok területén a szövetség egy védekező jellegű válaszlépése Oroszország egyre agresszívebb magatartására, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget törvénytelen elfoglalására.

Oroszország már 2021 decemberében is előállt azzal az igénnyel, hogy a NATO vonja ki az idegen csapatokat és haditechnikát azon országok területéről, amelyek 1997-ben nem voltak NATO-tagok, amit a NATO nyilvános állásfoglalásaiban és az Oroszországgal folytatott párbeszédben is elfogadhatatlannak minősített, leszögezve, hogy ez nem képezheti alkut tárgyát. Az elrettentő és védelmi célokat szolgáló katonai jelenlét a közös védelem részét képezi, és ebben a kérdésben harmadik országnak nem lehet vétójoga – mutat rá a bukaresti közlemény.

Románia a térség biztonsági fejleményeire hivatkozva továbbra is határozottan szorgalmazza a NATO keleti szárnyának megerősítését, ebben a vonatkozásban pedig üdvözli a Amerikai Egyesült Államok és Franciaország azon bejelentéseit, miszerint csapatokat készülnek küldeni Romániába. Románia ugyanakkor kifejezi reményét, hogy az Oroszországgal kezdett nyílt párbeszéd a feszültségek csökkenését eredményezi, ami az egész euroatlanti térségnek érdeke – zárul a román külügyminisztérium közleménye.

A Digi24 román hírtelevíziónak nyilatkozva pénteken Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese úgy értékelte: Oroszország nem szólhat bele abba, hogy a NATO – biztonsági megfontolások alapján – hogyan csoportosítja katonáit a tagországok területén. Szerinte Moszkva igénye teljesen anakronisztikus, az pedig elfogadhatatlan, és az európai múlt sötét időszakait idézi, hogy katonai beavatkozással fenyeget egy szomszédos szuverén, független és demokratikus államot.

A román elnöki hivatal közleménye szerint Klaus Iohannis román államfő jövő szerdára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), hogy megvitassák a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, és a reakcióképesség javítását célzó intézkedésekről döntsenek.

The post Bukarest elutasítja azt az orosz igényt, hogy a NATO vonuljon ki Romániából appeared first on .

Oroszország januárban több harckocsit, ágyút, egyéb fegyvereket, valamint lőszereket, köztük tüzérségi és aknavető-lövedékeket, továbbá hétezer tonna üzemanyagot szállított az általa megszállt Donyec-medencei területekre – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

Ezenfelül az ukrán katonai hírszerzés értesülései szerint Oroszországban aktívan toboroznak zsoldosokat, akiket intenzív képzés után a Donyec-medencébe készülnek küldeni. Erre a célra “toborzóközpontok teljes hálózatát” építették ki Oroszország területén – tette hozzá a hírszerzés.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Washington Post című amerikai lapnak adott legfrissebb interjújában kifejtette azon véleményét, amely szerint az orosz invázió kelet-ukrajnai nagyvárosok megszállásával kezdődhet az ott élő orosz ajkú lakosság védelmének ürügyén, majd ez teljes körű háborúvá szélesedhet ki.

“Ha Oroszország úgy dönt, hogy fokozza az eszkalációt, természetesen azokon a területeken fogja ezt megtenni, ahol történelmileg olyan emberek élnek, akiknek családi kapcsolatai voltak Oroszországgal” – fejtegette az elnök. Nem zárta ki, hogy az orosz csapatok elfoglalhatják például Harkivot. “A Krím félsziget (2014-ben történt Oroszország általi) megszállása és annektálása után tudjuk, hogy ez megvalósítható és megtörténhet. Harkivban ugyanakkor több mint egymillió ember él, tehát ez nem pusztán megszállás lesz, hanem egy nagyszabású háború kezdete” – fogalmazott Zelenszkij.

Szerinte mindazonáltal Vlagyimir Putyinnak van esélye és lehetősége megegyezni a békés rendezésről, leülni a tárgyalóasztalhoz és kompromisszumot találni. Véleménye szerint Putyin oroszországi hívei azt akarják, hogy Ukrajna a Donyec-medence békéjéért cserébe “elfelejtse” a Krím megszállását, de – mint leszögezte – erről senki sem fog Ukrajnában megfeledkezni.

Közölte: meggyőződése, hogy Ukrajnában lehetetlen Oroszország által irányított kormányt alakítani. “Még ha meg is teszik, ez lesz a legrövidebb életű kormány, mert az emberek egyszerűen nem fogadják el. Talán Putyin úgy gondolja, hogy az ukránok többsége őt támogatja, de én azt hiszem, óriásit téved” – tette hozzá Zelenszkij.

Az elnök az interjúban bírálta a Nyugat szankciós politikáját. Sürgette, hogy már most vezessenek be hatékony szankciókat Oroszországgal szemben, és ne várjanak arra, hogy az Ukrajna határaihoz vont orosz csapatok megindítják a támadást.

The post Ukrán hírszerzés: Oroszország harckocsikat és ágyúkat “dobott át” a Donyec-medencébe appeared first on .

Hatósági eljárás keretében vizsgálja a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a budapesti Szent Imre kórházban vasárnap reggel történt tűzeset keletkezésének körülményeit – közölte a szervezet szóvivője.

Kisdi Máté kora délutáni tájékoztatása szerint a lángok az egyik földszinti helyiségben csaptak föl. A fővárosi tűzoltók nagy erőkkel érkeztek a helyszínre: több mint hetven tűzoltóval és tizennyolc tűzoltó gépjárművel. A szóvivő – korábbi közlését pontosítva – hozzátette: a tűz mintegy ötven négyzetméteren égett a földszinti helyiségben. A lángok és a hőterhelés azonban mintegy száz négyzetméteren rongálták meg az épületet.

A tüzet a fővárosi tűzoltók három vízsugárral oltották el, ezzel párhuzamosan pedig az A épület füst miatt veszélyeztetett kórtermeiből 56 beteg biztonságos helyre szállításában segítettek.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője korábban azt közölte: egy fiatal nő súlyos égési sérülések miatt életét vesztette. Hozzátette: a helyszínre hét mentőegység érkezett, két férfit és egy nőt füstmérgezés gyanújával más kórház toxikológiai osztályára vittek. A szóvivő elsődleges információi szerint több beteget a kórházon belül helyeztek át más osztályokra, de négy embert a mentőknek kellett átszállítaniuk másik egészségügyi intézménybe.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményben tudatta: Kásler Miklós miniszter a helyszínen tájékozódott arról, hogy a betegek, az őket gyógyító és ápoló orvosok, ápolók, valamint a teljes személyzet biztonságban van, és a főigazgatót minden segítségéről biztosította.

The post Tűz volt a budapesti Szent Imre kórházban appeared first on .

A brit külügyminisztérium vasárnap ismertetett értesülései szerint Moszkva Oroszországgal baráti viszonyt ápoló ukrán politikusokat akar hatalomra juttatni Kijevben.

A tárca közölte: információi vannak arról, hogy az orosz kormány – miközben még fontolgatja, hogy lerohanja-e és elfoglalja-e Ukrajnát – arra törekszik, hogy Ukrajna élére egy oroszbarát vezetőt állítson, és Moszkva egyik potenciális jelöltje Jevhenyij Murajev egykori ukrán parlamenti képviselő.

A londoni külügyminisztériumnak a vasárnapi tájékoztatás szerint arról is értesülései vannak, hogy az orosz hírszerzési szolgálatok számos más volt ukrán politikussal szintén kapcsolatban állnak. Közéjük tartozik a brit külügyi tárca szerint Szerhij Arbuzov, aki 2012 és 2014 között első miniszterelnök-helyettes, 2014-ben ügyvezető miniszterelnök volt Ukrajnában.

A minisztérium megnevezi Andrij Klujevet, Viktor Janukovics egykori ukrán elnök volt kabinetfőnökét, aki szintén betöltötte a miniszterelnök-helyettesi tisztséget, valamint Volodimir Sivkovicsot, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács volt alelnökét és Mikola Azarovot, aki 2010 és 2014 között Ukrajna miniszterelnöke volt. A brit külügyminisztérium közleménye szerint a felsoroltak némelyike kapcsolatban van olyan orosz hírszerzési tisztekkel, akik részesei az Ukrajna elleni esetleges támadás tervezésének.

Liz Truss brit külügyminiszter a tárca vasárnapi közleményéhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: a most nyilvánosságra hozott információk fényt vetnek arra, hogy Oroszország milyen széleskörű, felforgató célú tevékenységet folytat Ukrajnában, és betekintést engednek a Kreml gondolkodásmódjába. Truss hangsúlyozta: Oroszországnak a feszültség enyhítésére kell törekednie, véget kell vetnie agresszív és dezinformációs kampányának, és a diplomácia útjára kell lépnie.

Bármiféle orosz katonai behatolás Ukrajnába masszív, stratégiai léptékű hiba lenne és súlyos árat kellene érte fizetni, ahogy ezt Nagy-Britannia és partnerei már többször is leszögezték – közölte vasárnapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter. Hozzátette, hogy Nagy-Britannia egyértelműen támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert országhatárokon belül, és ez vonatkozik a Krím-félszigetre is. Ukrajna független, szuverén ország – szögezi le nyilatkozata végén a brit külügyminiszter.

Truss néhány napon belül másodszor szólalt meg az orosz-ukrán válság ügyében. Pénteken, az ausztráliai Sydney-ben tartott előadásában kijelentette: az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai akció következményei között olyan összehangolt szankciók is lennének, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék. Hozzátette: Moszkva nem tanult a történelemből, és a Szovjetunió vagy valamiféle Nagy-Oroszország újjáteremtéséről álmodozik, nemzetiségi hovatartozásra vagy anyanyelvi szempontokra alapozott területi felosztás révén. Truss úgy fogalmazott: a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása vagy a csecsenföldi konfliktus tanulságaiból is tudható, hogy Oroszország “mocsárba ragadna”, ha Ukrajna elleni invázióra szánná el magát.

The post A brit külügyminisztérium szerint Moszkva Oroszország-párti politikusokat akar hatalomra juttatni Ukrajnában appeared first on .

Az elmúlt évtizedekben az online sajtótermékek, valamint a közösségi média megjelenésével a hírfogyasztási szokások jelentősen átalakultak. A hagyományos, nyomtatott újságok egyre inkább háttérbe szorultak, a hírmegosztás és az információáramlás vezető szerepét pedig a közösségi média és az online tér vette át. Bár ma már könnyedén hozzáférhetünk bármilyen jellegű és témájú információhoz az interneten, az online újságok és a közösségi médiumok pluralizálódása és sokszínűsége miatt nem minden hírportál nevezhető megbízhatónak, mivel ezek az oldalak nem hiteles, valós információkat közölnek. Ez a tendencia teret engedett az álhírek, azaz a fake news elterjedésének.

Napjainkban egy átlagos felhasználó számára nagyon nehéz megkülönböztetni a valós híreket és az álhírektől. Az online hírfogyasztási szokások komoly aggodalmakat vetnek fel, mivel ezek az oldalak mindenfajta ellenőrzés, szabályozás nélkül közölnek és osztanak meg híreket, amely kiváló lehetőség az álhírek terjesztésére, valamint az olvasók megtévesztésére. Ezért fontos, hogy tudatos hírfogyasztók legyünk, vagyis minden általunk olvasott hír forrását vizsgáljuk meg, hogy az valóban korrelál-e a valósággal.

Mit nevezünk álhírnek?

A hír definíciójára a szakirodalomban nem találhatunk univerzálisan, egységesen elfogadott meghatározást, ebből kifolyólag kizárólag a hír jellegéből, annak esetlegességéből indulhatunk ki. Egyszerűen megfogalmazva hírnek tekinthető minden olyan információ, amely napi rendszerességgel megjelenik a médiumokban, vagy az, amelyet a fogyasztó annak tekint. A hír elsődleges célja a figyelemfelkeltés és a tájékoztatás az aktuális eseményekről, folyamatokról. A hír jellegzetes tulajdonsága az, hogy megvehető és eladható. A hír tehát, mint társadalmi eszköz nem tükrözi természetszerűleg a valóságot, hanem egy ember által szerkesztett, megalkotott közlésforma.

Napjainkban az internetes hírportálok között a legélesebb a harc a vezető szerep megszerzése iránt. Ezen oldalakon belül megkülönböztethetünk kormányhoz közeli és kormánytól független médiumokat. Ebből következően megállapítható az, hogy a hír értelmezése, interpretálása különbözik ezeken az oldalakon attól függően, hogy az adott portál valamelyik politikai párthoz, csoporthoz tartozik-e vagy sem. Manapság a legnépszerűbb és legolvasottabb hírportálok közé tartozik többek között az index, 24.hu, origo, hvg.hu és a 444.hu.

Ehhez kapcsolódóan 2020-ban robbant ki az egyik legolvasottabb hírportál, az index.hu ügye. Az ügy azzal kapcsolatban robbant ki és keltett visszhangot a médiában, hogy 2020 nyarán az Index szinte teljes szerkesztősége felmondott, mivel attól tartottak, az új tulajdonos megjelenésével politikai nyomásgyakorlásra és szabályozásra kerül sor azt illetően, mely tartalmak kerülhetnek megjelenésre az újságban. Érdekes konkluzió, hogy azok közül, akik értesültek az esetről, pártszimpátia és pártpreferencia alapján megoszlanak arról a vélemények, hogy mi állhatott az ügy hátterében.  A nem kormánypárti szavazók azt gondolták, hogy a politika valóban megpróbálta szabályozni, meghatározni az újság tartalmát, míg a kormánypárti szavazók teljesen mást gondoltak az esetről.  Ez a konkrét ügy jól reprezentálja a politika szerepét és hatását az online hírfogyasztás minél szélesebb körű befolyásolására, valamint az internetes portálok közötti küzdelmet a minél erősebb pozíció megszerzésére.

A hír összességében tehát olyan kommunikációs termék, mely ötvözi a valósághoz hű releváns tényeket, valamint az emberi gondolkodást. Olyan értéket állít elő, amely újdonságot közvetít az emberek számára, aminek ismeretével kapcsolódhatunk a világban zajló eseményekhez és történésekhez.

Az álhírek megjelenése a közösségi médiában

Fake news alatt azokat a híreket értjük, amelyek nem fedik a valóságot, vagyis nem tartalmaznak releváns tényeket vagy információkat. Fontos leszögezni, hogy az álhír, mint jelenség egyáltalán nem számít újdonságnak, viszont megjelenésének helye és formája megváltozott a korábbi időkhöz képest. Míg korábban az álhír terjesztésére az újságok számítottak a legfontosabb eszköznek, addig manapság az internet és azon belül is a közösségi média a leggyakrabban alkalmazott eszköz a fake news terjesztésére. Ennek legfőbb oka, hogy a hagyományos értelemben vett újságok olvasottsága egyre inkább háttérbe szorult, valamint a közösségi média alkalmas arra, hogy széles körben eljuttassa ezeket a híreket a felhasználókhoz.

Az álhír vonatkozásában sokszor visszatérő kérdés, hogy miben különbözik egymástól a propaganda és az álhír. A propaganda és az álhír kifejezések sok esetben korrelálnak egymással. Mindkét terminológiának a lényege az információ megosztás szándékos manipulálása, a kommunikációs tér elferdítése egy politikai ügy vagy nézőpont előmozdítása érdekében. A propaganda és a fake news közötti fő különbség az, hogy míg a propaganda egyirányú kommunikáció formájában megvalósuló közlésforma, mely totális felügyelet alatt áll, addig az álhírek a közösségi oldalakra támaszkodva többirányú kommunikációt valósítanak meg, ebből kifolyólag az ellenőrzésük is sokkal nehezebben kivitelezhető. További különbségnek tekinthető a kivitelezés mérete, mivel a propagandát kormányok, befolyásos szervezetek hajtják végre, míg álhírt egy felhasználó is előállíthat.

Az álhíreknek-azok jellegéből adódóan-több típusát különböztethetjük meg. Beszélhetünk elfogult hírekről, áltudományos hírekről, összeesküvés elméletekről, szatirikus hírekről és kattintásvadász hírekről. Több kutató álhírként kezeli a gúnyiratot, a kontextusból kiragadott információt, a ténynek beállított véleményt, az áltudományos híreket, az összeesküvés-elméleteket és az extrém elfogultságról tanúskodó bemutatást. Az álhír szót hallva a legtöbb ember a közösségi médiában megosztott posztokra asszociál, amelyek sokszor a valóságtól elrugaszkodott, hihetetlen történeteket mesélnek el. Azonban ezeknek a posztoknak sok esetben nem a megtévesztés a célja, hanem csupán a figyelemfelkeltés, az érdeklődés kiváltása, ezért sem szabad összemosni őket a fake newssal.

Az álhírek terjesztését botnet hálózatok is végezhetik, amelyek olyan algoritmusok, amelyek különböző álprofilokat generálnak a közösségi oldalakon, és ezeken keresztül terjesztik az információkat. Kiváló példa erre az Egyesült Államok légiereje (US Air Force) által 2011-ben kiírt pályázatban egy online identitásmenedzselő szoftver, amelynek elsődleges funkciója a közösségi médiában létrehozott álprofilokon keresztül történő politikai befolyásolás volt. A technológiának olyan kritériumoknak kellett megfelelnie, mint például a helymeghatározás kijátszása vagy az álprofilok esetében a megfelelő háttértörténet kiépítése az adott célterület vonatkozásában. Ilyen jellegű botnet hálózatot feltehetően több állam is kiépített a saját céljaik eléréséhez. A botnet hálózatok mellett egyes országok troll hadseregeket is működtetnek. Ilyen troll hadsereg működik Oroszországban és Kínában is, melynek elsődleges funkciója az adott ország jó színben történő feltüntetése a külföldi és hazai hírportálokban. Továbbá feladata bizonyos számú komment elhelyezése különböző álprofilokból politikai témájú posztok alatt, mellyel elsődleges célja az aktuális kül- és belpolitikai történések kontrollálása, befolyásolása.

A Twitteren 2006 és 2017 között folytatott kutatásban Sinan Aral és szerzőtársai azt állapították meg, hogy az álhírek gyorsabb tempóban, szélesebb körben és sokkal távolabbra terjedtek, mint a hiteles, valós hírek. Az a feltételezés is igazolást nyert, hogy az álhírek típusai közül kiemelkednek a hamis politikai hírek, amelyek még gyorsabban még szélesebb tömegeket érnek el.

Az álhírekkel szorosan összefügg a „post-truth” jelenség, amely esetében a közvéleményre nem a tények, hanem a különböző érzelmek, személyes meggyőződések hatnak. Ebből is jól látszik, hogy napjainkban az objektivitás egyre inkább háttérbe szorul, melyet szubjektív, párhuzamos valóságok váltanak fel. Az ilyen típusú világok kialakulásához pedig nagymértékben hozzájárul a közösségi média, amely olyan algoritmusokkal működik, amelyek igyekeznek személyre szabottan, a mi nézeteinknek, érdeklődési körünknek megfelelő híreket kiválogatni, azonban ez a folyamat egyfajta burokba zárhatja a felhasználót, amely nem tartalmazza az ellentétes véleményeket. Ennek hatására-mivel a felhasználó nem találkozik más véleménnyel-háttérbe szorítja a vitakultúrát és megerősíti őt az általa vallott véleményében, amelynek következtében a valóságérzékelése nagymértékben torzulhat.

A fake news szerepe a 2016-os amerikai elnökválasztásban

Donald Trump megválasztását és az elnökjelölti kampányt követően került napirendre Oroszország beavatkozása az amerikai elnökválasztásba. Oroszország többféle eszközzel igyekezett befolyásolni a választást, az egyik ilyen eszköz a közösségimédia-felületeken terjesztett álhírek voltak. A Facebook az üggyel kapcsolatban 2017 szeptemberében ismerte el, hogy 2015 és 2017 között mintegy 470, feltehetően Oroszország által támogatott hamis profilt vagy oldalt azonosítottak, amelyek több százezer dollárt költöttek különböző témájú (politikai, bevándorlás-ellenes, társadalmi polarizációt előidéző) hirdetésekre.

Azonban nemcsak a Facebook volt az egyetlen közösségi oldal, amelyet Oroszország felhasznált céljai elérésére. A Twitter 2572, Oroszországhoz kapcsolható csatornát, illetve 50 ezer automatikusan tweetelő álprofilt azonosított, amelyek megközelítőleg 1,5 millió bejegyzést tettek közzé. Az üggyel kapcsolatban érintett volt a Google és a YouTube is. Utóbbira 1108 darab, az amerikai választáshoz kapcsolódó videót töltöttek fel, amelyek összesen 43 órányi tartalmat tettek ki.

A lélektani műveletekben az álhír fontosságát kiválóan szemlélteti egy, az amerikai elnökválasztáshoz kapcsolódó incidens. 2016. október 29-én egy Carmen Katz nevű Facebook felhasználó hírt posztolt egy rendőrségen dolgozó ismerősére hivatkozva, miszerint a washingtoni Comet Ping Pong pizzériában Hillary Clinton elnökjelölt, John Podesta, Clinton kampányfőnöke és egy Demokrata Párthoz köthető hálózat sátánista rituálék keretében pedofil bűncselekményeket követ el. A hír magját John Podesta 2016 márciusában feltört levelezése szolgáltatta. A Podesta e-mail fiókját, valamint a Demokrata Párt szervereit ért kibertámadással az amerikai nemzetbiztonsági erők Oroszországot vádolták, amely természetesen tagadta a vádakat. Ezen események kiváltó indikátora egy teljesen átlagos felhasználó által posztolt hír volt, amelyből az egész #pizzagate névre keresztelt botrány kirobbant. A #pizzagate megértése és feltérképezése nagyon nehéz és komplex jelenség, mivel egy rendkívül szövevényes összeesküvésről beszélhetünk. Az álhír terjesztésében aktív és fontos szerepet játszott a 4Chan nevű internetes fórum, amelyen anonim felhasználók osztanak meg tartalmakat. Az egyik legismertebb hackercsoport, az Anonymus tagjainak jó része erről a fórumról került ki. A sátánizmus „bizonyítását” a pizzéria logójából próbálták levezetni, amelybe a radikális iszlamista szálat is igyekeztek beleszőni. A későbbiek során a volt amerikai demokrata elnököt, Barack Obamát is belekeverték az ügybe, amely további tevékenységek folytatásával, például embercsempészettel, kannibalizmussal egészült ki.

Az álhírekkel szembeni lehetséges védekezés eszközei

Ez a konkrét eset kiválóan mutatja, hogy bárki bármikor alkothat és megoszthat álhírt, aminek súlyos következményei lehetnek. Az álhírekkel kapcsolatos probléma már korábban is jelen volt, azonban napjainkban többek között a kiberhadviselés megjelenésével és az információs technológia fejlődésével vált igazán égető problémává. A különböző politikai vitákban, véleménycikkekben és a társadalmi-politikai-ideológiai kérdések megválaszolásában a szerepük megkerülhetetlenné vált. A fake news terjesztői képesek tematizálni a közbeszédet, manipulálni a társadalmakat, polarizálni a tömegeket, egyre mélyebb árkot ásni a politikai oldalak között, amely hatások a jövőben valószínűleg még inkább erősödni fognak.

A közösségi oldalak az álhírek kiszűrésére úgynevezett moderátorokat alkalmaznak, akiknek elsődleges feladata a hírfolyam folyamatos nyomon követése, monitorozása és az álhírek kiszűrése. Azonban ennek a módszernek is vannak kritikái, például az, hogy a moderátorok sok esetben szubjektivitásuk alapján döntenek arról, hogy mi számít álhírnek és mi nem. További eszköze lehet a fake newssal szembeni védekezésnek, hogy már be lehet jelenteni a felhasználóknak bizonyos oldalakat, posztokat, melyeket álhírnek, fake profilnak tartanak. Azonban itt is felmerül a szubjektivitás kérdése, melynek kiküszöbölése szinte lehetetlen feladat, ezáltal több erőforrást igényel a tényleges álhírek kiszűrése a bejelentések alapján.

Az álhírekkel szembeni védekezés szempontjából fontos lenne, hogy több kutatás szülessen az fake news létrejöttéről, élettörténetéről, terjedéséről és társadalmi-kulturális hatásairól, hogy azokat jobban megismerhessük, feltérképezhessük, amely által könnyebben tudunk védekezni ellenük. Mert amíg ezek az ismeretek nem világosak, addig minden csak találgatás, spekuláció, és mint azt tudjuk, ez is az álhír egyik fajtája.

Írta: Ésik Béla

Kiemelt kép forrása: pexels.com

 

A A fake news szerepe a politikai döntéshozatalban a XXI. században bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Te ismersz indiai okostelefonokat? Ha velünk tartasz, megismerhetsz egy nagyon fontos, innovatív gyártót, valamint az indiai leányvállalatukat, amely egy új okostelefon készítőjeként debütál a mobiltelefonok piacán. Lássuk, mi mindent érdemes róluk tudni! Indiai vagy kínai okostelefon? Miért olyan fontos ez?

A globalizációnak köszönhetően ma már a világ valamennyi pontján gyárthatják az okostelefonokat, bármelyik gyártóról is legyen szó. Sőt, az alapanyagokat sok esetben számos ország cégei által gyártva egyesítik egy külföldi gyártósoron, összeszerelő üzemben. Ha esetleg nem tudnád, így csinálja például az Apple is! Az iPhone hiába amerikai cég terméke, vannak benne alkatrészek például Dél-Koreából is, de az összeszerelése Kínában történik.

A mai telített piacon nem csoda, hogy sok gyártó kiszervezi az ezt a munkát, így csökkentve a költségeket. Általában ez azt jelenti, hogy a nagy munkaerő-kapacitással rendelkező Kínába telepítik az összeszerelés műveletét. Azonban van olyan kínai okostelefon-gyártó is, mely almárkával jelentkezve, indiai leányvállalatán keresztül alkot kiváló készülékeket. Így tett az Oppo is, melynek indiai leányvállalata gyártja a Realme telefonokat.

Ma már nem egyedülálló, hogy egy nagy cég leányvállalata dob piacra egy új almárkát. Ilyen például a Huawei zászlaja alatt a Honor, valamint a Xiaomi leányvállalata, a Redmi is. Tehát az Oppo is ezen gyártók közé tartozik, függetlenül attól, hogy melyik országról is van szó. A Realme márka először országon belül tett szert nagy népszerűségre, majd meghódította az ázsiai piacokat, végül 2019-ben érkezett meg Európába is.

Ki a Realme célközönsége?

Ma már elmondható, hogy az okostelefonok széles választéka elérhető bárki számára. Vannak igazi csúcskészülékek, ennek megfelelő árazással, és olyanok is, melyek kiváló ár-érték arányukkal hódítanak. Ez utóbbit azok választják, akik nem a telefonjukban keresik a beteljesülést, a boldogságot, mindössze egy kiválóan használható eszközre van szükségük.

Ez utóbbiak táborát erősítik azok az–elsősorban–fiatalok, akik nagyon racionálisan gondolkoznak, és eszközként tekintenek okoskészülékükre. Ők azok, akik tisztában vannak azzal, hogy alapszükségletté váltak az okostelefonok, mégsem szeretnék akár több havi fizetésüket is elkölteni rá. Ők a Realme igazi célközönsége, akik reális áron szeretnék beszerezni megbízható készüléküket. A gyártó fejlett technológiákkal és kiemelkedő funkcionalitással rendelkező telefonokkal éri el ezt a célcsoportot.

Az Oppo neve a biztosíték

Ha eddig nem ismerted volna sem a Realme-t, sem az Oppo-t, akkor érdemes kicsit közelebbről megnéznünk az anyacéget. Ők ugyanis már rengeteg, ma már sztenderdnek számító újítással lendítették előre az okostelefon-gyártást. Az Oppo volt az, aki megalkotta és bevezette például a kijelző mögé helyezett ujjlenyomat-olvasót. De az ő készülékeikben volt először elérhető az optikai zoom és például a gyorstöltés is!

Ha mindez kellőképpen felkeltette a kíváncsiságodat, nézd meg, mi mindent tudnak még ezek az okostelefonok!

The post Kiváló indiai okostelefon? Ezt nézd! appeared first on .

A nemzetközi biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása – közölte az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai diplomáciai tárca szerint így lehetne visszatérni az 1997, vagyis az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz.

“Kezdeményezéseink egyik alapeleme tudatosan nagyon egyértelmű, és nem engedi meg a kettős értelmezést. A külföldi erők, műszaki felszerelés és fegyverek kivonásáról, valamint egyéb lépésekről van szó, azzal a céllal, hogy visszatérjünk az 1997-es konfigurációhoz azon országok területén, amelyek akkor még nem voltak NATO-tagok. Ez Bulgáriára és Romániára is vonatkozik” – állt az orosz minisztérium közleményében.

Az Oroszország és a NATO és által 1997 májusában aláírt alapokmányban a felek megerősítették, hogy nem tekintik ellenfélnek egymást, és megállapodtak, hogy létrehozták a konzultáció, a koordináció és a közös fellépés mechanizmusát. 1999-ben Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozott a szövetséghez, 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben Montenegró, 2020-ban pedig Észak-Macedónia.

A NATO-nak jelenleg 30 tagállama van és a szövetség kitart a “nyitott ajtók” politikája mellett.

Az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz szerződéstervezet formájában eljuttatott orosz garanciaigények Moszkvának azt az elvárását tartalmazzák, hogy a NATO ne vegyen fel újabb tagokat a posztszovjet térségben, az Oroszországgal határos területekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket, és a NATO katonai infrastruktúráját fejlesszék vissza az 1997-es állapotokra.

Az orosz igények szerepeltek Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki találkozójának napirendjén.

The post Az orosz külügy szerint a NATO-erőknek ki kell vonulniuk Romániából és Bulgáriából appeared first on .

Megkezdődött a dunai hajóbaleset károsultjai, valamint az áldozatok hozzátartozói által a balesetben részt vevő két hajót üzemeltető hajózási társaság ellen indított polgári per a Fővárosi Törvényszéken. A 78 felperes összesen több mint négymilliárd forint sérelemdíjat vár a két hajózási társaságtól.

A törvényszék közleménye szerint perfelvételi tárgyalással kezdődött meg a 2019. május 29-i dunai hajóbaleset károsultjai, valamint az áldozatok hozzátartozói által indított polgári per.

A felperesek azt kérik a bíróságtól, hogy kötelezze a két hajózási társaságot a személyiségi jogaik megsértéséből fakadó – összesen több mint négymilliárd forint – sérelemdíj megfizetésére. A keresetet benyújtó túlélőknek és az áldozatok hozzátartozóinak az az álláspontja, hogy a baleset a két társaság által üzemeltetett “hajókkal, illetve azok irányításával kapcsolatos hajózási szabálytalanságok, mulasztások miatt következett be”.

A közlemény szerint a hajózási társaságok képviselői vitatták a keresetlevél állításait.

Ismertették: a perben a bíróság összegezte a felek perfelvételi nyilatkozatait, amelyeket a tárgyaláson jelen lévők szóban kiegészíthettek. Továbbá a bíróság a tárgyaláson döntött a felek perfelvétel során előterjesztett kérelmeiről, majd tájékoztatást adott a feleket terhelő bizonyítási kötelezettségről.

A perfelvételi tárgyalást – a két hajózási társaság kérelmére – március 25-re halasztotta a bíróság – olvasható a törvényszéki közleményben.

A Viking Sigyn szállodahajó 2019. május 29-én Budapesten, a Margit híd közelében nekiütközött a Hableány sétahajónak és azt maga alá gyűrte. A hajó elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast azóta is eltűntként tartanak nyilván.

A szállodahajó 65 éves ukrán kapitányát az ügyészség vízi közlekedés – halálos tömegszerencsétlenséget okozó – gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával vádolja. Az ügyben 2020 márciusában előkészítő tárgyalást tartottak, amelyen a vádlott közölte, nem mond le a tárgyalás jogáról.

Ebben az ügyben legutóbb tavaly decemberben tartottak tárgyalást, amelyen koreai túlélőket hallgattak meg távmeghallgatással. A következő tárgyalást március 31-én tartják.

A tragédiával kapcsolatban egy másik eljárás is indult: a Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó, a Viking Idun ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

The post Hableány-tragédia: több, mint négymilliárdra perelik a hajózási társaságokat appeared first on .

Konzultációra hívta az orosz parlament alsóházának frakcióivezetőit Vjacseszlav Vologyin házelnök, a délkelet-ukrajnai szakadár “népköztársaságok” függetlenségének elismeréséről.

Ezt Vologyin pénteken Telegram-bejegyzésben közölte. Hozzátette, hogy a kezdeményezésnek a frakcióvezetőkkel való megvitatása után a kérdést az állami duma (parlamenti alsóház) tanácsának kell megvitatnia. “Kijev semmibe veszi a minszki megállapodásokat, a NATO meg akarja szállni Ukrajnát, ez tragédiához vezethet” – írta a világ eseményeit sajátságosan értelmező politikus.

“Nem engedhetjük meg, hogy így legyen. Egyvalami teljesen nyilvánvaló: keresni kell a módját annak, hogy hogyan szavatoljuk állampolgáraink és honfitársaink biztonságát a Donyecki Népköztársaságban és a Luhanszki Népköztársaságban” – tette hozzá.

Kommunista parlamenti képviselők szerdán kezdeményezték Vlagyimir Putyinnál az elismerés kérdésének mérlegelését, valamint azt, hogy kezdjen tárgyalásokat a “köztársaságok” vezetőivel az államközi kapcsolatok jogi alapjainak lefektetéséről és az együttműködés aspektusainak rendezéséről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a kezdeményezéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a kialakult helyzetben nagyon fontos óvakodni az olyan lépésektől, amelyek a feszültség tovább növeléséhez vezethetnek. Mint mondta, a javaslat kezdeményezőinek kerülniük kellene, hogy ilyen kényes ügyben politikai pontszerzésre törekedjenek.

Kitért az újságírói felkérés elől, hogy kommentálja Vologyin szavait. Azt mondta nem kíván az indítványról nyilatkozni, amíg a parlementi mérlegelés tart.

Az orosz médiában pénteken a szakadárok hírszerzésére hivatkozó jelentések jelentek meg, amelyek szerint az ukrán fegyveres erők Szmercs és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket szállítottak, valamint nacionalista egységeket csoportosítottak át a Donyec-medencébe, és támadást készítenek elő. A közlések szerint vegyi provokációkra is számítani lehet.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva “komoly politikai döntéseket” helyezett kilátásba arra az esetre, ha az Egyesült Államok és a NATO kiábrándító válaszokat ad az orosz garanciaigényekre. Ezekre, mint Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai pénteki genfi tárgyalásain kiderült, várhatóan csak a jövő hétre készül el a Moszkva által igényelt írásos válasz.

“De a diplomácia mindenképpen központi szerepet játszik. Mi nem akarunk konfliktust, nem támadunk meg senkit, nem fenyegetünk senkit, mi az érdekeinket akarjuk megbízható módon biztosítani” – fogalmazott a diplomata. Orosz hivatalos személyek korábban arra figyelmeztettek, hogy Moszkva “haditechnikai” választ fog adni, ha nem elégíti ki az Egyesült Államok és a NATO válasza.

Putyin pénteken telefonon ismertette finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz igényeket, valamint beszámolt az orosz félnek az előző héten az Egyesült Államokkal, a NATO-val és az Európai és Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Tanácsában folytatott megbeszéléseiről. Putyin elmondta, hogy Oroszország részletes és írásos választ vár tárgyalópartnereitől.

Az orosz elnök a délkelet-ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások semmibe vételével vádolta meg Kijevet. A felek a Kreml tájékoztatása szerint egyetértettek abban, hogy a 2015-ben elfogadott intézkedéscsomag végrehajtásának nincs alternatívája.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken moszkvai látogatásra hívta meg brit hivatali partnerét, Ben Wallace-t az aktuális biztonsági problémák megvitatására. Hétfői parlamenti felszólalásában Wallace helyezte kilátásba, hogy Londonba invitálja Sojgut.

The post Az orosz képviselők elismernék a Donyec-medencei szakadárokat appeared first on .

Börtönbüntetésre ítélte pénteken a párizsi büntetőbíróság Nicolas Sarkozy volt francia államfő (2007-2012) volt közvetlen munkatársait, köztük Claude Guéant-t, az elnöki hivatal volt vezetőjét az Elysée-palota által túlszámlázott közvélemény-kutatások miatt.

Bár a volt elnököt is felelősség terhelheti a közbeszerzési pályázat nélkül megrendelt felmérésekért, őt csak tanúként idézte be a bíróság, miután a bűncselekmény idején államfőként mentelmi jogot élvezett. Az exelnök novemberben megjelent a bíróságon, de mentelmi jogára hivatkozva nem tett vallomást.

Claude Guéant-t, aki korábban belügyminiszter is volt – nyolc hónap letöltendő és négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az elnöki hivatal volt vezetője – aki egy másik ügy miatt jelenleg börtönbüntetést tölti – ügyvédje útján jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen.

A felmérésekkel kapcsolatos gyanú alig két évvel Nicolas Sarkozy hivatalba lépését követően, 2009-ben merült fel, amikor a számvevőszék a jelentésében azt kifogásolta, hogy az Elysée-palota által 2008-ban megrendelt többtucatnyi közvélemény-kutatást exkluzív jelleggel közöltek az elnöki hivatal által előre kiválasztott sajtóorgánumok az elnök népszerűségéről, politikai riválisairól vagy Carla Bruni énekesnő, Nicolas Sarkozy feleségének elfogadottságáról.

Míg a számvevőszéki jelentés elsősorban a felmérések túl magas árának okait és az ilyen jellegű megrendelések értelmét firtatta, az ügyészség 7,5 millió eurónyi közpénz elsikkasztásával és favoritizmussal, azaz tisztességtelen előnyhöz juttatással vádolta meg az elnöki hivatal volt munkatársait, amiért közbeszerzési pályázat nélkül kötöttek szerződést havi 10 ezer euróért a felmérések elvégzésére Sarkozy egyik befolyásos tanácsadójával, Patrick Buisson történésszel és az általa kiválasztott cégekkel. A tanácsadó 2007 és 2009 között mintegy 235 felmérést rendelt meg, majd adott el az elnöki hivatalnak, amelyekért a havi 10 ezer eurón felül 65-71 százalék közötti jutalékot is felszámolt magának. Őt a bíróság első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 150 ezer eurós pénzbírságra ítélte.

A vádlottak között volt Pierre Giacometti, az Ipsos közvélemény-kutató intézet volt társigazgatója is, ő hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést és 70 ezer eurós pénzbírságot kapott, míg Emmanuelle Mignon volt kabinetfőnököt hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Julien Vaulprét, az elnöki hivatalnak a felmérésekért felelős egykori munkatársát viszont felmentette a bíróság.

The post Börtönbüntetésre ítélték Nicolas Sarkozy volt munkatársait appeared first on .