Biztonságpolitika

Az orosz külügybe érkezett Washington válaszával John Sullivan amerikai nagykövet, aki átadta Washington írásos válaszát Moszkva biztonsági garanciaigényeire – közölte az orosz média.

Az orosz diplomáciai tárca megerősítette, hogy a nagykövet, akit Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes fogadott, mintegy fél órát töltött a tárcánál, és az Egyesült Államok írásos válaszával érkezett. Az üzenet tartalmáról részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

Orosz tisztségviselők többször is hangsúlyozták, hogy a tervezet mind a nyolc cikkére részletes írásbeli választ várnak az Egyesült Államoktól.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai parlamenti beszédében kilátásba helyezte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, és ha a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát.

“Mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk” – hangsúlyozta.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

Az orosz javaslatokat a moszkvai külügyminisztérium – a diplomáciai gyakorlatban szokatlan módon – már röviddel az amerikai félhez történt eljuttatásuk után nyilvánosságra hozta, és írásos választ követelt rájuk. A hivatalos indoklás szerint ezt azért tette, mert az orosz fél becsapva érezte magát amiatt, hogy a kilencvenes években kapott szóbeli ígéretek ellenére a NATO-t több körben bővítették keleti irányba.

Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára szerdán sürgette, hogy Moszkva szállítson fegyvert a délkelet-ukrajnai szakadároknak, hogy képesek legyenek feltartóztatni “Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.

Nyugati országok az elmúlt hetekben többször is Ukrajna elleni háború előkészítésével vádolták meg Oroszországot, amit Moszkva visszautasított. Több NATO-tagállam bejelentette, hogy csökkenti kijevi nagykövetségének állományát, és szankciókat helyezett kilátásba az orosz agresszió esetére.

Moszkva biztonsági garanciaigényekkel fordult a NATO-hoz is, amelyekre jelentések szerint hamarosan szintén megérkezik az írásos válasz.

The post Az orosz külügybe érkezett Washington válaszával az amerikai nagykövet appeared first on .

Csehország mintegy 4000 ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának 37 millió korona (544 millió forint) értékben – döntött a cseh kormány.

“Együttműködésünk Ukrajnával hosszú távú, támogatjuk a demokráciához vezető útján. A politikai és diplomáciai eszközök mellett konkrét támogatást is nyújtani tudunk, amelynek bizonyítéka ez a lőszeradomány. Ezt fontos szolidaritási gesztusnak tartjuk” – nyilatkozott Jana Cernochová, védelmi miniszter a kormányülés után újságíróknak.

A tárca közlése szerint Csehország 4006 darab, 152 milliméteres ágyúlövedéket küld az ukránoknak ajándékként.

“A segítséget a kijevi kormány kérte. Az ajándék célja hozzájárulni Ukrajna védelmének megerősítéséhez, miután Oroszország nagy katonai erőket összpontosított az ukrán határ mentén” – jelentette ki Jakub Fajnor kormányszóvivő újságírók előtt.

A 152 milliméteres lövedékeket a cseh hadsereg a DANA nevű ágyútarackokhoz használja. Ez a lövedék azonban már nem lesz használható a cseh hadsereg új, Franciaországból beszerzett ágyúiban, amelyek 155 milliméteres lövedékeket igényelnek. Ilyen kaliberű ágyúkat használ a legtöbb NATO-ország hadserege is.

The post Csehország több ezer ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának appeared first on .

Megkezdődik kedden a 186 kilométer hosszú acélfal építése a lengyel-fehérorosz határon – jelentette be a lengyel határőrség szóvivője.

Az előkészítő munkálatok már hosszabb ideje tartanak, kedden átadják a terepet a kivitelezőknek – mondta el Anna Michalska szóvivő a PAP hírügynökségnek.

A korábban ismertetett tervek szerint a mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt, 5,5 méter magas acélfal az év közepére készül majd el. A beruházás összértéke megközelítőleg 1,35 milliárd zloty (mintegy 106,7 milliárd forint). Michalska január elején az utóbbi harminc év történetében a lengyel határőrség előtt álló legnagyobb logisztikai kihívásnak nevezte a projekt megvalósítását.

A határakadály építéséről Varsó a tavaly augusztustól erősödő migrációs nyomás hatására döntött. Az egész 2021-es évben a lengyel-fehérorosz határszakaszon 39 714 határsértési kísérlet történt, míg egy évvel korábban 88 esetet regisztráltak.

A határátlépési próbálkozások száma az utóbbi hetekben csökkent. Vasárnap húsz ilyen esetet regisztráltak, ezeket viszont továbbra is erőszak kíséri a menekültek és az őket kísérő fehérorosz egyenruhások részéről – jelentette a lengyel határőrség.

A tavaly októberben eddigi csúcspontjára ért migrációs nyomás miatt a Fehéroroszországgal határos térségben március elejéig belépési tilalom van érvényben. Az ott élő lakosok és egyéb kivételeket képező személyek mellett a tilalom nem vonatkozik a határőrség engedélyével rendelkező újságírókra sem.

The post Megkezdődik a vasfüggöny építése a lengyel-fehérorosz határon appeared first on .

A NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot, ilyen alapelv, hogy minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról, illetve az, hogy a katonai szövetségnek képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A NATO-főtitkár Pekka Haavisto finn, és Ann Linde svéd külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően hangsúlyozta: Finnországnak és Svédországnak független nemzetként joga van ahhoz, hogy minden befolyás nélkül szabadon döntsön biztonsági berendezkedéséről.

Az ukrán határ közelében tapasztalt orosz csapatösszevonás okozta feszültséggel kapcsolatban a főtitkár azt mondta, az európai biztonságot fenyegető fejlemények miatt a NATO, valamint Finnország és Svédország együttműködése fontosabb, mint valaha. A folytatódó orosz csapatmozgás valós veszélyt hordoz magában – szögezte le. “A NATO arra szólítja fel Oroszországot, hogy a feszültség csökkentése érdekében válassza a diplomácia útjait” – tette hozzá Stoltenberg.

The post Stoltenberg: minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról appeared first on .

Az Északi-sark az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kapott. Mára nemcsak a régióban található országok realizálták a térség stratégiai jelentőségét. Más, a régión kívüli országok is elkezdtek azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy milyen lehetőségeik vannak az övezetben. Ezen országok közül az egyik legjelentősebb Kína.

Az Egyesült Államok a 2019-es Védelmi Minisztérium Arktiszi Stratégiája című dokumentumban kiemelten foglalkozik az Északi-sarkon megjelenő kínai jelenléttel. A tanulmány kiemeli, hogy Kína mint új szereplő jelent meg, azzal az igénnyel, hogy részt vegyen a régió kormányzásában. Ennek része az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés vagy más néven az Új Selyemút, amely lehetőséget ad az arktiszi régiót összekötni saját szélesebb stratégiai érdekeivel.  Ennek egyik jele, hogy Kína „Arktisz közeli állam” jelzővel illeti magát (míg az Egyesült Államok nem is ismeri el, hogy létezne ilyen). A stratégia attól tart, hogy Kína alá fogja aknázni a régió nemzetközi normáit és jelentős kockázata van annak, hogy a globálisan ismert, gazdasági téren ragadozó viselkedése az Arktiszon is meg fog jelenni. Jelen cikk azokat a kérdéseket járja körül, hogy mi az az „Arktisz-közeli állam”, milyen stratégiai érdekei vannak Kínának az övezetben és mennyire valósak az Egyesült Államok félelmei.

A kínai figyelem a terület iránt már több, mint egy évtizedes. Míg 2012-ben még sikertelenül próbálkozott a kínai Huang Nubo területet vásárolni Izlandon  és 2014-ben a Svalbard (Spitzbergák) szigetcsoportban, azonban már sikeresen tudott jelentős földterületet vásárolni a norvég Tromsø területén szintén 2014-ben. 2013-ban Kína megfigyelői státuszt kapott az Arktiszi Tanácsban négy másik ázsiai állammal együtt. A következő stratégiát meghatározó kijelentés Hszi Csin-ping főtitkártól származott, aki egy 2014-es ausztráliai beszédében kijelentette, hogy Kína „sarkköri nagyhatalom” (polar great power) akar lenni. Ezt követően pedig hivatalosan is megjelent az Északi-sark Kína Új Selyemút tervében, melynek egyik első lépése volt az orosz-kínai kooperációban létrejövő Zarubino kikötő felfejlesztéséről szóló megállapodás. Ennek célja az volt, hogy a projekt végére évi 60 millió tonna árut legyen képes fogadni a kikötő és a program első fázisa 2018 szeptemberében el is indult.

Kínai stratégia

A Kína Arktiszi Szakpolitikája egy viszonylag rövid dokumentum, amely bemutatja Kína arktiszi helyzetértékelését és céljait. A stratégia bevezetője számba veszi az aktuális helyzetet, beleértve a zóna jogállását is. Azt állapítja meg, hogy azon államoknak, melyek a régión kívülre esnek, nincs területi szuverenitásuk, azonban joguk van tudományos kutatásokhoz, hajózáshoz, átrepüléshez, halászathoz és tengeralatti kábelek és vezetékek fektetéséhez. Ezen jogok az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményéből és az általános nemzetközi jogból vezethetőek le. Az Északi-sark helyzetének értékelésében a jogi helyzet mellett kitér az éghajlatváltozásra is. Ez lehetőséget ad a hajózási útvonalak használatának és az erőforrások kitermelésének fellendülésére. Ebben a környezetben határozza meg magát mint „Arktisz-közeli Állam”. Ezen fogalom az Arktiszi Tanács 1996-os alapításáról szóló Ottawai Deklarációra utal, amelyben a nyolc alapító tag (Egyesült Államok, Oroszország, Finnország, Norvégia, Svédország, Dánia, Izland, Kanada) a szervezet megalapítása mellett bevezeti az „Arktiszi Állam” fogalmat, amely kifejezetten ezen nyolc államra vonatkozik. Az „Arktisz-közeli Állam” fogalom az elemzett stratégiában jelenik meg először és arra utal, hogy Kína az egyike azon kontinentális államoknak, amely a legközelebb van a Sarkkörhöz és az Arktisz éghajlati változásai is közvetlen hatással vannak rá. Ezeken felül megjelenik egy harmadik érvelés is, ami arról szól, hogy mivel Kína az ENSZ Biztonsági Tanács tagja, így az ő felelőssége a régióban biztosítani a békét és a biztonságot. Ezen érvelés azért különösen érdekes, mert az elmúlt harminc év azt bizonyította, hogy Kína nélkül is biztosítva volt a béke és biztonság a térségben. Tehát a stratégia egyfelől jogi érveléssel támasztja alá északi tevékenységeit, másfelől ezen új fogalom alkalmazásával.

Ezekre építve Kína a következő célokat fogalmazza meg:

• Megérteni, védeni, fejleszteni az Arktiszt és részt venni a kormányzásában;
• védeni az államok és a nemzetközi közösség közös érdekeit;
• támogatni a fenntartható fejlődést az Arktiszon.

Ezen célok eléréséhez a stratégia a következő feladatokat tűzi ki:

• Az Arktiszi környezetet és annak változását érintő tudományos kutatások támogatása;
• aktívan részt venni mind a környezet védelmében, mind az őslakosok kulturális védelmében;
• a meglévő technológiák felhasználásával hozzájárulni a környezetvédelemhez, az erőforrások felhasználásához és a hajózási utak fejlesztéséhez;
• részt venni az Arktisz kormányzásában a már meglévő nemzetközi intézményrendszer keretében.

A stratégia további részében ezen célokat és feladatokat részletezi, azonban kevés konkrétummal. E konkrétumok elsősorban a gazdasági és nemzetközi kapcsolatokra vonatkoznak. Kiemelendő, hogy Kína minden lehetséges partnerrel szívesen együttműködne az Arktiszi Selyemút kiépítésében, illetve, hogy Kína elkötelezett az együttműködések fenntartásában. Itt kiemeli a stratégia, hogy 2010-ben az Egyesült Államok és Kína felállított egy éves párbeszéd mechanizmust, amely a tengerjogot és az Északi-sark ügyeit érinti. 2012-ben Kína és Izland megkötötte az Arktiszi Együttműködésről szóló Keretmegállapodást. 2013 óta Kína Oroszországgal is párbeszédet folytat az arktiszi kérdéseket illetően. A stratégia azt is kiemeli, hogy Kína nem arktiszi államokkal is folytat dialógust az Északi-sark kapcsán: Az Egyesült Királysággal és Franciaországgal bilaterális, valamint 2016-ban Japánnal és a Koreai Köztársasággal háromoldalú magas szintű párbeszédet folytatott.

Az Arktiszi Selyemút projektek

1. ábra Arktiszi tengeri útvonalak Kína szemszögéből Forrás: Chun, Zhang (2020) China’s ’Arctic Silk Road’ projects, China Dialogue Ocean [online] elérhető: https://chinadialogueocean.net/12569-chinas-arctic-silk-road-projects/ Letöltve:2022.01.15.

A kínai gazdasági érdekek érvényesítésének az egyik legszembetűnőbb eleme a régiót átfogó infrastrukturális fejlesztések támogatása. Fontos aspektusa azonban a befektetéseknek, hogy közülük nem mind szolgál gazdasági érdekeket. Vannak olyan kezdeményezések, amelyek kutatási célokat szolgálnak. Ebben Kína elsőszámú partnere Oroszország, de más szereplők is megjelennek. Ennek első, 2014-es projektje a Zarubino kikötő fejlesztése volt, azonban nem ez az egyetlen. Az első ábrán az Arktiszon áthaladó tengeri útvonalak láthatók kínai szemszögből. Az Arktiszi Selyemút célja, – mint ahogyan az ábrán is látszik – hogy összekösse Kínát Európával.

A kínai támogatású infrastrukturális befektetések közül kiemelendő a Payakha olajmezőn történő orosz-kínai beruházás, amelyről a szerződést 2019-ben kötötte meg a Kínai Nemzeti Vegyészmérnöki Csoport és a Neftegazholding nevű orosz vállalat. A befektetés összértéke 5 milliárd USD. Ezen olajmező az Arktisz egyik legnagyobbika a megközelítőleg 420 millió tonna olajkészletével. Az Arhangelszk mélytengeri kikötő építése szintén egy orosz-kínai együttműködés alapján jönne létre, azonban még csak a tervezési fázisban tartanak, a szerződést 2016-ban írták alá és a tervek szerint az első fázis 2025-re készül el. Szintén az aláírás fázisában van a Kínai-Finn Arktiszi Megfigyelő és Kutató Centrum. A szerződést 2018-ban írta alá a kínai Távérzékelés és Digitális Föld Intézménye és a Finn Arktiszi Űr Központ. Már elkészült kutatási célú projekt a 2016-ban Svédországban épített műhold állomás, amely Kína első ilyen tengerentúli létesítménye. A másik jelentős és már megvalósult kutatási együttműködés eredménye a 2018-ban megnyitott Kínai-Izlandi Arktiszi Tudományos Obszervatórium, melynek feladata a környezeti, éghajlati, geofizikai és biológiai vizsgálatok és megfigyelések.

Kína, mint biztonsági fenyegetés az Arktiszon

A fentiekből az következik, hogy Kína elsősorban békés célokkal közeledik az Arktisz felé. Azonban az Egyesült Államok több alkalommal is felszólalt a Kínai jelenlét ellen, Mike Pompeo pedig a Arktisz-közeli Állam fogalmát „kommunista fikció” jelzővel illette.

Okot adhat a félelmekre, hogy 2015-ben öt kínai hadihajó  belépett az USA területi vizeire és 12 tengeri mérföldre közelítette meg Alaszka partjait, miután közös hadgyakorlatot hajtottak végre Oroszországgal a Japán-tengeren. A nyilvános válasz az USA részéről visszafogott volt, azonban az üzenet egyértelmű, Kína katonai erővel is képes megjelenni az Északi-sarkon. 2015 októberében pedig három kínai hadihajó jószolgálati látogatást tett Dániában, Svédországban és Finnországban.

További aggodalomra adhat okot az is, hogy bár a magas szintű nyilatkozatok egy együttműködő Kína képét próbálják bemutatni, a Brookings Intézet egyik elemzése rávilágít arra, hogy sok esetben a kínai célok megértéséhez ezek vizsgálata nem elég. Talán a legfontosabb megállapítása az elemzésnek, hogy Kína csak nyilvánosan fogadja el az arktiszi rezsimet. Számos kínai forrás arra utal, hogy Peking nem elégedett az aktuális mechanizmusokkal és tart attól, hogy a későbbiekben kiszorítják az arktiszi erőforrások kitermeléséből. Ezen felül hivatalos kínai dokumentumok azt feltételezik, hogy mivel a térség szerepe felértékelődik a jövőben, a nyolc arktiszi állam szorosabb szövetséget köt vagy az Arktiszi Tanácson keresztül erősítik meg a pozíciójukat. Ezen dokumentumok „identitás diplomáciát” javasolnak Kínának és ennek keretében pedig azt, hogy Kína hangsúlyozza „Arktisz-közeli Állam” jellegét. Másik kulcsmegállapítása az elemzésnek, hogy míg azok a kínai dokumentumok, amelyek a nemzetközi nyilvánosságnak szólnak alulértékelik a régióban kitörő fegyveres konfliktus esélyét, addig a kínai katonai dokumentumok az ellenkezőjét állítják. Ezen megállapítás szerint a nagyhatalmi versengés növekedni fog az olyan közös tereken, mint az Antarktisz és az Arktisz, ezért Kína nem zárkózhat el az erő alkalmazásától. Tehát röviden azt lehet mondani, hogy Kína egy olyan Arktisz kialakításában érdekelt, amely nem kizárólag az Arktiszi Államok fennhatósága alá tartozik és ennek eléréséhez az erőszak alkalmazását nem zárja ki.

Orosz-kínai együttműködés akadályai

Az eddig leírtakból az látható, hogy Kína legfontosabb szövetségese a régióban Oroszország. Elég a közös hadgyakorlatokra gondolni, vagy arra, hogy az Arktiszi Selyemút kiépítésében a legfontosabb partner épp Oroszország. Orosz szempontból a kínai befektetések kifejezetten hasznosak, mivel Oroszország stratégiai érdeke a partja mentén futó Északi-tengeri út fellendítése. Továbbá a krími válság egyik következménye, hogy a bevezetett szankciók olyan területekre is kiterjednek, mint az olajipar. Ez elsősorban az arktiszi és tengerfenéki olajfúráshoz szükséges eszközök importját lehetetleníti el, ami többek között azt is eredményezte, hogy a Rosneft-nek több évre el kellett halasztania az arktiszi projektjeit. Az orosz olajcégek erősen függenek az import technológiától és a szankciók az importált eszközök 68%-át érintik, míg a nehezen hozzáférhető olaj kinyeréséhez Oroszországnak az eszközök 50%-át és a szoftverek 80%-át nyugatról kell beszereznie, továbbá a szankciók a pótalkatrészekre is vonatkoznak. A közvetett következmény pedig az lett, hogy így Oroszország kénytelen volt a máshonnan nem beszerezhető alkatrészeket Kínától és Dél-Koreától beszerezni és a Rosneft kínai és indiai tőkét próbált bevonni a projektjeibe.

Másfelől azonban az orosz-kínai együttműködésnek vannak akadályai is. A Rand Corporation elemzői felvetik, hogy Oroszország már évtizedek óta tervez egy Kínával történő háború kirobbanásának esélyével. Erre az orosz Keleti Katonai Körzetben állomásozó szárazföldi erők és az ott tartott nagyszabású hadgyakorlatok is bizonyítékul szolgálnak. Továbbá Oroszország mindig is próbálta korlátozni a nem arktiszi államok megjelenését a térségben. Kína megfigyelő státuszát az Arktiszi Tanácsban is kezdetben ellenezte, amíg meg nem állapodtak, hogy tiszteletben tartják az Arktiszi Államok szuverenitását és azt, hogy négyévente felülvizsgálhassák a megfigyelő státuszát az országoknak. Ennek magyarázata lehet, hogy Oroszország számára az Arktisz stratégiailag mindig is kiemelt szerepet élvezett és történelmileg mindig is elzárt volt a kívülállók számára. Mivel nem voltak egyértelműek Kína céljai a jelentkezéssel és mert Oroszország óvakodott attól, hogy pusztán gazdasági célok miatt vegyenek fel új tagokat, ezeket figyelembe véve egy jelentős törés jelenik meg a két ország álláspontja között. Míg Oroszország azt hangsúlyozza, hogy az Arktisz elsősorban az Arktiszi Államok fennhatósága, ahol ezen államok gyakorolják szuverenitásukat, addig Kína véleménye szerint az Arktisznak nyitottnak kell lennie a nemzetközi közösség minden tagja számára. Ezen álláspontja még csak nem is nevezhető újkeletűnek, mivel Yin Zhuo admirális már 2010-ben úgy fogalmazott, hogy az Arktisz egyik államhoz sem tartozik, hanem az emberiség közös tulajdona és Kínának a lakossága alapján nélkülözhetetlen szerepet kéne játszania ebben a térségben. A régióban történő orosz-kínai szembenállásnak egy jó példája, hogy 2012-ben az orosz határőrök rálőttek, semlegesítettek és elfoglaltak egy kínai hajót, amely illegálisan tartózkodott az orosz kizárólagos gazdasági övezetben. Figyelembe véve, hogy azóta Oroszország még jobban rá lett utalva Kínára, kétséges, hogy ma is előfordulhatna ilyen incidens, de ez a történet is azt mutatja, hogy közel sem lehet felhőtlen kapcsolatról beszélni.

Az Arktisz sajátossága, hogy a régióban található államok elsősorban az együttműködésben érdekeltek. A hidegháború után, bár nem szűntek meg az ellentétek, ezeket mindig tárgyalóasztalnál oldották meg. Az Arktiszi Tanács is ezt a mentalitást tükrözi, mivel a konszenzusos döntéshozatal ellenére is eredményesen tud működni és minden tagállam részéről erős támogatást élvez. Ebben a környezetben Kína csak külső szereplőként tud megjelenni, amin az Arktisz-közeli Állam kifejezés sem tud változtatni. A jövővel kapcsolatban, ha Kína a nemzetközi közösség felé hangoztatott célok elérésében érdekelt, az nem veszélyezteti a régió stabilitását, sőt akár hozzá is járulhat. Azonban, mint ahogy ez a cikk is felveti, a kevésbé erőteljesen hangoztatott céljai már kihívást jelent az Arktisz biztonságára. Jelenleg az Arktisz status quo-ja, hogy elsősorban az Arktiszi Államok gyakorolják szuverenitásukat a nemzetközi joggal összhangban. Figyelembe véve, hogy ezen térség jelentősége évről évre nő, a kínai revizionista politika könnyen válthatja ki azokat a lépéseket, amiktől tartanak, így könnyen önbeteljesítő jóslattá válhatnak. További veszélye a kínai revizionista politikának, hogy ezzel elveszítheti a legfontosabb szövetségesét is a régióban, Oroszországot. Tehát kijelenthető, hogy Kína válaszút előtt áll az Arktisz kapcsán. Ha elfogadja az aktuális nemzetközi rendet, jelentős szövetségesévé válhat az Arktiszi Államoknak, mivel az Északi-sark infrastrukturális fejlesztése kifejezetten költséges. Azonban, ha revizionista politikát kezd folytatni és valóban az erőszak alkalmazásától sem riad vissza, az veszélyt jelenthet az Arktiszon uralkodó békére.

Írta: Szalkai Patrik

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A Kína stratégiai érdekei és jelenléte az Arktiszon bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Románia a NATO védelmi és elrettentő képességének magas szinten tartását szorgalmazza, és kész további szövetséges csapatokat befogadni az ukrán válság kapcsán – hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését követően.

A fegyveres erők, titkosszolgálatok és stratégiai ágazatok vezetőiből álló nemzetbiztonsági testület azért ült össze, hogy megvitassa a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, döntsön a Románia reakcióképességének javítását célzó intézkedésekről,, számba véve a válság esetleges katonai, gazdasági, energetikai következményeit, illetve egy ellenőrizetlen menekültáradat lehetőségét – mutatott rá Iohannis, megjegyezve, hogy Romániának több mint hatszáz kilométernyi közös határa van Ukrajnával.

“Az Oroszország által előidézett biztonsági válság nemcsak Ukrajnáról, a Fekete-tenger térségéről és még csak nem is kizárólag az európai biztonságról szól, hanem az egész euro-atlanti térség biztonságára kihat. Ezért ebben a helyzetben fontos, hogy mind a NATO, mind az Európai Unió szintjén egységről és szolidaritásról tegyünk tanúbizonyságot” – hangoztatta Iohannis.

A román elnök elítélte az európai biztonsági rendszer megváltoztatására irányuló (a NATO Kelet-Európából történő kivonulását sürgető) orosz követelést, és ismételten üdvözölte Joe Biden amerikai, illetve Emmanuel Macron francia elnök bejelentését, miszerint mindkét stratégiai szövetséges kész további csapatokat küldeni Romániába, válaszul a térség biztonságát fenyegető fejleményekre.

Iohannis leszögezte: a feszültség csökkentésében a párbeszédnek kell elsődleges szerepet játszania, de arra az eshetőségre is fel készülni, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz Ukrajna ellen.

Románia biztonságának megerősítése érdekében konkrét tárgyalásokat folytat az amerikai és szövetséges katonai jelenlét növeléséről, intézményei pedig felkészülnek az esetleges menekülthullámra, illetve azoknak a negatív következményeknek a kezelésére, amelyek a gazdaságot, az energiaellátást vagy a pénzügyi szektort érhetik – ismertette a CSAT döntéseit az államfő.

“A NATO-tagállamként, a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségének tagjaként Románia teljes körű biztonsági garanciákat élvez, így egyetlen román állampolgárnak sincs miért félnie, szövetségeseinkkel együtt meg fogjuk hozni és gyakorlatba fogjuk átültetni azokat az intézkedéseket, amelyek a leghatékonyabban szolgálják közös biztonságunkat” – fogalmazott a román államfő.

A CSAT ülését megelőzően Vasile Dincu román védelmi miniszter újságírók kérdésére válaszolva leszögezte: szó sincs arról, hogy Románia katonákat vagy felszerelést küldjön Ukrajnába, és nincs abban a helyzetben, hogy behívja a tartalékosokat. A NATO működési szabályzata is leszögezi, hogy az észak-atlanti szövetség csakis abban az esetben vethet be csapatokat, ha valamelyik tagországát fenyegetik, Ukrajna pedig nem tagja a szervezetnek – idézte az Agerpres hírügynökség a román védelmi minisztert.

The post Románia kész befogadni további NATO-csapatokat az ukrán válság kapcsán appeared first on .

Mindaddig, amíg észszerűen vállalhatók a kockázatok, Franciaország számíthat Magyarországra a mali hadsereget támogató Takuba-misszióban a térségbeli biztonság erősítése érdekében – közölte Szijjártó Péter miniszter az európai uniós külügyi tanács ülése előtt.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint francia kezdeményezésre, a műveletben részt vevő hét ország képviselői reggel rendkívüli egyeztetést folytattak, amelyen Szijjártó arról biztosította francia kollégáját, hogy bár a beszámolók szerint egyre rosszabbak a körülmények a régióban, Magyarország továbbra is elkötelezett a segítségnyújtás mellett.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szélsőséges ideológiák, a terrorizmus térnyerése migrációs hullámokhoz vezet a Száhel-övezetben, ezért Magyarországnak nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdeke a béke és a biztonság megteremtése a térségben, amihez katonai szerepvállalásra is szükség van.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a honvédségnek egy 12 fős egysége már Maliban van, hogy előkészítse a körülbelül 80 fős magyar kontingens tavaszi érkezését.

“Mi azt gondoljuk, hogy az Afrikából kiinduló migrációs hullámokat nem serkenteni, nem inspirálni kell, hanem megállítani, s ehhez a biztonsági körülményeket is javítani kell” – fogalmazott.

“Mindaddig, amíg észszerűen vállalhatók a kockázatok, és amíg a franciák készen állnak ennek a missziónak a koordinálására, addig számíthatnak Magyarországra a biztonság megteremtésében” – tette hozzá.

The post Franciaország számíthat Magyarországra a mali Takuba-misszióban appeared first on .

Horvátország 89 darab M2A2 ODS Bradley gyalogsági harcjárművet vásárol az Egyesült Államoktól 145,3 millió dollár (46,2 milliárd forint) értékben – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Az ügylet összértéke 196,4 millió dollár, Amerika támogatása ebből 51,1 millió dollár, ami azt jelenti, hogy Zágrábnak 145,3 millió dollárt kell fizetnie a harckocsikért.

A horvát kormányfő kiemelte: ezért az összegért 62 gyalogsági harci járművet, 22 pótalkatrésznek szánt harcjárművet és öt kiképzőjárművet kapnak, melyek korszerűsítését a Slavonski Brodban található Djuro Djakovic horvát vállalat végzi majd el.

A harcijárművek fegyverzete egy 25 mm-es automata gépágyút, egy 7,62 mm-es géppuskát és páncéltörő rakétákat tartalmaz – mondta.

A kormányfő hangsúlyozta: az ügylettel – amelyről 2017 óta tárgyalnak Washingtonnal – több stratégiai célt is teljesítettek. Megerősítették a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, csökkentették a harcjárművek árát a korábban megbeszéltekhez képest, és munkát biztosítottak a Djuro Djakovic vállalatnak, amely így széles körű szervizközponttá válhat – húzta alá.

Horvátország a NATO-tagságával kötelezettséget vállalt arra, hogy 2026-ig létrehoz egy közepes gyalogezredet, amelyhez a szárazföldi hadseregnek megfelelő felszerelésre van szüksége – szögezte le Plenkovic.

The post Horvátország Bradley gyalogsági harcjárműveket vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

Nagy árat kellene fizetnie Oroszországnak azért, ha agresszióra vetemedne Ukrajna ellen – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök.

A német kormányfő és a francia államfő a megbeszélésük előtt tartott közös tájékoztatón hangsúlyozta, hogy Németország és Franciaország a legteljesebb mértékben szolidáris Ukrajnával.

Scholz az ukrán-orosz határ térségében zajló orosz csapatösszevonással kapcsolatban kijelentette: elvárják Oroszországtól, hogy tegyen “egyértelmű lépéseket” a feszültség csökkentésére.

Macron azt hangsúlyozta: Oroszország “destabilizáló erőként” tevékenykedik Európa keleti térségében, Franciaország, Németország és szövetségesei viszont a legnagyobb éberséggel figyelik ezt a tevékenységet. Mint mondta, egész Európa és összes szövetségese egységesen kiáll Ukrajna mellett, és Oroszország azonnali válaszlépésekkel számolhatna, ha támadást indít.

A lehetséges intézkedések előkészítése már el is kezdődött. Ugyanakkor soha nem szabad megszakítani a párbeszédet Moszkvával – fejtette ki a francia elnök, ismertetve, hogy pénteken telefonon tárgyal Vlagyimir Putyinnal.

Scholz és Macron egyaránt a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésének fontosságát emelte ki azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy kívánják-e követni a feszültség miatt a NATO támogatására 8500 katonát készenlétbe helyező washingtoni vezetés példáját.

Scholz ugyancsak kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Németország miért nem támogatja fegyverszállításokkal Ukrajnát. Hangsúlyozta, hogy Németország sokat tett Ukrajna gazdaságának és demokratikus berendezkedésének erősítéséért, és az ukránok tudják, hogy számíthatnak Németországra. Ugyanakkor Németország kormánya továbbra is tiszteletben tartja azt a történelmi okokból érvényesített alapelvet, hogy német gyártók nem értékesíthetnek élet kioltására alkalmas fegyvereket háborús vagy háborús feszültséggel sújtott térségben.

The post Scholz és Macron szerint Oroszország nagyon megfizetne az Ukrajna elleni támadásért appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az ukránok az elmúlt években jártasságra tettek szert a gerillahadviselésben, és ha Oroszország invázióra szánná el magát Ukrajna ellen, annak sok orosz katonaáldozata lenne.

Johnson az ukrajnai helyzetről tartott keddi alsóházi tájékoztatóján kijelentette: nem lehet alku tárgyává tenni azt a szabad és egységes Európát, amely az 1989-től 1991-ig tartó időszak “bámulatos éveiben” alakult ki, felszámolva a vasfüggöny által teremtett megosztottságot.

A brit kormányfő szerint az orosz kormány decemberben előterjesztett megállapodás-tervezete ismét felosztaná az európai földrészt szabad országokra, és olyan országokra, amelyeknek kül- és védelmi politikája kifejezetten a Kreml által kijelölt korlátok közé szorulna – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Johnson szerint az orosz előterjesztés értelmében fél Európa – köztük a NATO és az Európai Unió tucatnyi vagy még több tagországa – csak részben lenne szuverén, és Moszkva engedélyét kellene kérnie, ha más NATO-országokból szeretne bármilyen katonai alakulatot a területére invitálni.

Az Európa közepén, az orosz határoktól több száz mérföldre fekvő Csehországnak például a Kreml engedélyéért kellene folyamodnia, ha közös gyakorlatra, vagy csak árvízi segítségnyújtás céljából akarna meghívni német gyalogosszázadot – mondta a brit kormányfő.

Johnson kijelentette: semmi újdonság nincs abban, hogy egy nagy és erős ország nyers erő alkalmazásával próbál másokat egyébként teljesen elfogadhatatlan követelések teljesítésére kényszeríteni.

Hozzátette ugyanakkor: ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, fel kell ismernie, hogy ez tragikus és hiábavaló lépés lenne, és azt sem szabad elhitetni vele, hogy könnyedén leszalámizhat egy kisebb részt Ukrajnából, mert ebben az esetben is heves ellenállásba ütközne.

Johnson kijelentette: aki megfordult Kijevben, és látta azt az emlékfalat, amelyen csaknem 4500, hazája védelmében elesett ukrán portréja látható, az tudhatja, hogy az ukránok készek felvenni a harcot, és folyamatosan egyre nagyobb jártasságra tesznek szert a gerillahadviselésben.

Ha Oroszország ezt az utat követi, sok orosz édesanya fia nem fog hazatérni – fogalmazott keddi parlamenti felszólalásában a brit miniszterelnök, felidézve, hogy a konfliktusnak már eddig is több mint 14 ezer halálos áldozata van.

Johnson szerint ha Oroszország célja valóban az, hogy a NATO-t minél távolabb tartsa határaitól, akkor az Ukrajna elleni inváziónál aligha találhatna ki kontraproduktívabb lépést, a támadás következményei között lenne ugyanis – a súlyos gazdasági szankciók mellett – a NATO megnövekedett jelenléte a szövetség keleti térségeiben.

Közölte: előző este virtuális megbeszélésen vett részt Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Andrzej Duda lengyel államfővel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

A megbeszélésen egyezség született az Ukrajna elleni esetleges orosz támadásra adandó egységes válaszlépésekről, vagyis minden korábbinál súlyosabb, összehangolt szankciók érvénybe léptetéséről.

A NATO-szövetségesek ugyanakkor készen állnak arra – ahogyan mindig is készen álltak -, hogy őszinte diplomácia útján foglalkozzanak Oroszország jogos aggályaival – mondta a brit kormányfő.

Johnson kijelentette:Putyinnal tartott legutóbbi megbeszélésén is felidézte, hogy a történelem kritikus pillanataiban Nagy-Britannia és Oroszország mindig egymás mellett állt. Annak, hogy mindkét ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, egyetlen oka van: a szovjet katonák által tanúsított hősiesség a fasizmus elleni, Nagy-Britanniával vállvetve megvívott küzdelemben – mondta a brit miniszterelnök.

Hozzátette: hiszi, hogy Oroszország minden félelmére gyógyírt lehet találni, és türelmes, fegyelmezett diplomáciával meg lehet teremteni a kölcsönös biztonságot, feltéve, hogy Putyin elnök nem lép bele abba a csapdába, amelyet rettenetes háború elindítása jelentene.

The post Johnson: sok orosz katonaáldozata lenne az Ukrajna elleni inváziónak appeared first on .

Ma megtörtént az első magyar PzH 2000 önjáró löveg - referencia jármű - honvédségi átvétele. 

Reggel hét óra egy perc, tréleren Győr közelében.

 

A NATO-tagországok készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Közleményében Stoltenberg hangsúlyozta: miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO minden szükséges intézkedést megtesz szövetségeseinek védelmére, aminek része a szövetség keleti szárnyának megerősítése is.

“Üdvözlöm azokat a szövetségeseket, amelyek további erőkkel járulnak hozzá a NATO erőfeszítéseihez” – mondta a főtitkár.

Tájékoztatása szerint az elmúlt napokban számos tagország jelentette be, hogy hozzájárul az európai biztonság megerősítéséhez. Dánia fregattot küld a Balti-tengerre, és négy F-16-os vadászgépet készül telepíteni Litvániába a NATO légirendészeti támogatására. Spanyolország hajókat küld a NATO különböző haditengerészeti erőihez, és fontolgatja vadászgépek telepítését Bulgáriába. Franciaország kifejezte készségét arra, hogy csapatokat küldjön Romániába a NATO parancsnoksága alatt. Hollandia áprilistól két F-35-ös vadászrepülőgépet küld Bulgáriába, hogy támogassa a NATO légirendészeti tevékenységét a térségben, továbbá egy hajót ajánlott fel, illetve szárazföldi egységeket állít készenlétbe. Emellett az Egyesült Államok is egyértelművé tette, hogy fontolgatja katonai jelenlétének növelését a szövetség keleti részén – közölte Stoltenberg.

“Mindig reagálni fogunk biztonsági környezetünk bármilyen szintű romlására, és megerősítjük kollektív védelmünket” – fogalmazott.

Kiemelte: a NATO a védekezésre berendezkedett szövetség. Amíg 2014 előtt nem voltak NATO-erők a szövetség keleti részén, addig a Krím 2014-es illegális orosz annektálása miatt megerősítette jelenlétét a térségben, egyebek között négy többnemzetiségű harccsoporttal Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban. A harckészültségben lévő egységeket az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezeti.

A harccsoportok jelenléte világossá teszi, hogy bármely szövetséges elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül – tette hozzá Stoltenberg.

The post Stoltenberg: a NATO hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát appeared first on .

Az európai biztonság egy oszthatatlan, bármilyen biztonsági kihívás az EU és tagállamai békéjét fenyegeti, a befolyási övezetek fogalmának nincs helye a XXI. században – jelentette ki az Európai Unió Külügyi Tanácsa a brüsszeli ülésén jóváhagyott nyilatkozatában.

Az uniós Külügyi Tanács nyilatkozatában határozottan elítélte Oroszország “folytatódó, Ukrajnát fenyegető agresszív fellépéseit”, és arra szólította fel Moszkvát, hogy a nemzetközi mechanizmusokon keresztül enyhítse a csapatösszevonás okozta feszültséget. Az uniós tagországok külügyminisztereiből álló Tanács hangsúlyozta: Oroszországnak be kell tartania a nemzetközi jogot és előremutatóan kell részt vennie a feszültség enyhítését szolgáló párbeszédben.

“Amint azt az Európai Unió tagállamai állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács 2021. decemberi ülésén leszögezte: bármifajta további orosz katonai agresszió Ukrajnával szemben súlyos következményekkel jár” – emlékeztettek.

A szakminiszterek megerősítették: az Európai Unió támogatja Ukrajna és más keleti partnerországok függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határaikon belül, és felszólították Oroszországot, hogy járuljon hozzá a konfliktusok fenntartható és békés megoldására vonatkozó nemzetközi erőfeszítések sikeréhez.

Nyilatkozatában a Külügyi Tanács megerősítette az Egyesült Államokkal, a NATO-val, Ukrajnával és más partnerországokkal folytatott szoros uniós együttműködést és koordinációt. Hangsúlyozta továbbá az EU és közeli partnerei ellenálló-, és reagálási képességei további megerősítésének fontosságát, többek között a kiber- és hibridtámadások, valamint a félretájékoztatás elleni küzdelem terén, illetve egyéb külföldi beavatkozásokkal szemben.

The post EU Külügyi Tanács: a befolyási övezeteknek nincs helyük a XXI. században appeared first on .

Oroszország nem fog eltűrni támadást Ukrajna és a Nyugat részéről a Donyec-medence ellen – jelentette ki Konsztantyin Gavrilov, a bécsi biztonsági és fegyverzetellenőrzési tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője.

“Mindenről világosan nyilatkoztunk és figyelmeztettünk: nem fogunk tűrni, amikor állampolgárainkat megtámadják” – mondta a diplomata.

Gavrilov komolytalannak nevezte azokat a fenyegetéseket, amelyek szerint az olaj- és gázexportőr Oroszországot egy Ukrajna elleni agresszió esetén lekapcsolnák a SWIFT fizetési rendszerről. Úgy vélekedett, hogy ez de facto lehetetlen, és Irán példájára hivatkozva eredménytelennek nevezte az intézkedést.

Az orosz külügyminisztérium felszólította a brit diplomáciai tárcát, hogy tartózkodjon a “provokációktól”, miután a Foreign Office azzal vádolta meg Moszkvát, hogy oroszbarát bábkormányt akar hatalomra juttatni Kijevben. Moszkva szerint a London által terjesztett “dezinformáció” újabb bizonyítéka annak, hogy az “angolszászok” fokozzák a feszültséget a Donyec-medencében.

Az Interfax idézte Jevhen Murajov volt ukrán parlamenti képviselőnek a brit The Guardian című lapnak adott nyilatkozatát, amelyben a volt politikus, akit a brit külügyminisztérium a Moszkva által potenciálisan hatalomra juttatandó “oroszbarát” személyiségek közül az első helyen nevezett meg, kijelentette, hogy ez a verzió “nem nagyon logikus”. Rámutatott, hogy őt magát kitiltották Oroszországból, az apja cégének pénzét pedig elkobozták az orosz hatóságok.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Murajev 2018 decembere óta az orosz szankciólistán szerepel. A londoni orosz nagykövetség felszólította a brit kormányt, hogy tartózkodjon az “ostoba és veszélyes provokációktól” Ukrajnával kapcsolatban. A képviselet közleménye szerint “mivel rövidlátó irányvonala miatt London a valódi diplomáciai folyamatok perifériájára szorult, szerepét abban látja, hogy folyamatosan szítja az oroszellenes hangulatot.”

Az orosz külügyminisztérium provokációnak minősítette, hogy az amerikai diplomáciai tárca Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki genfi találkozóját megelőzően közleményben dezinformációval vádolta meg Oroszországot. A közlemény abban hibáztatta a Fehér Házat és szövetségeseit, hogy “toxikus információs és propagandakampányt” indítottak, amelyben Oroszországot “agresszorként”, valamint “a civilizált Európa ellenségeként” és a nemzetközi stabilitást fenyegető országként állítják be.

A moszkvai külügyi tárca azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy 2021. december 15., vagyis a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok átvétele óta időhúzással próbálkozik, és a Moszkva által konkrétan felvetett kérdések megválaszolása helyett “információs és propagandakampányt” indított Moszkva ellen. Marija Zaharova szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a pekingi olimpiát megelőzően Kijev és Washington információs vagy esetleg katonai provokációt kövessen el.

Zaharova kacsának nevezte a Bloomberg amerikai hírügynökségnek azt a diplomáciai forrásra hivatkozó jelentését, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte Putyint, hogy az olimpia alatt ne támadja meg Ukrajnát, és ne rontsa el az ünnepet.

The post Moszkva nem fog eltűrni a Donyec-medence elleni ukrán támadást appeared first on .

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok csaknem kétharmada úgy értékeli, hogy Oroszország fenyegetést jelent Románia számára a mostani ukrajnai feszültségek közepette, több mint ötven százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a NATO csapatokat küldjön Romániába és más kelet-európai országokba.

A térség biztonsági helyzetével kapcsolatos felmérést a G4Media hírportál rendelte az Avangarde szociológiai intézettől, az elmúlt hétvégén végzett telefonos kutatás eredményét pedig hétfőn tette közzé.

A megkérdezettek 42 százaléka vélte úgy, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, 29 százaléka pedig ezt kizártnak tartotta, a többiek nem foglaltak állást. Arra a kérdésre, hogy egy esetleges háború másokat is fenyeget-e, a megkérdezettek 43 százaléka azt valószínűsítette, hogy a háború továbbterjed Európában, 36 százalékuk pedig úgy vélte, hogy megmarad a két fél közti konfliktus szintjén.

A válaszadók tíz százaléka legitimnek, 65 százaléka viszont illegitimnek tartana Ukrajna elleni orosz inváziót, ha pedig ez bekövetkezik, 43 százalékuk helyeselné, 33 százalékuk pedig ellenezné, hogy a NATO katonailag beavatkozzon a konfliktusba.

A felmérés szerint a románok többsége nem tartja jogosnak azt az orosz elvárást, hogy a NATO vonuljon ki Kelet-Európából és adjon garanciákat arra, hogy Ukrajna nem lesz tagja a szövetségnek, míg húsz százalékuk egyetért ezzel. A megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy Oroszország fenyegetést jelent Románia számára, 21 százalékuk pedig nem tart ettől.

A megkérdezettek 53 százaléka egyetért azokkal a bejelentésekkel, miszerint az Egyesült Államok és Franciaország is kész (további) csapatokat küldeni Romániába, 18 százalékuk helyteleníti ezt. Hasonló arányban (56 százalék 19 százalék ellenében) támogatják azt, hogy a NATO növelje katonai jelenlétét általában a kelet-európai térségben az ukrán határokon kialakult feszült helyzet miatt.

A kutatás arra is kitért, mennyire bíznak a románok abban, hogy vezetőik helyesen kezelik a válságot, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A felmérésben Klaus Iohannis államfő alulmaradt Nicolae Ciuca miniszterelnökkel, tartalékos tábornaggyal szemben, aki politikai karrierje előtt vezérkari főnöki tisztséget töltött be a román hadsereg élén. Ciuca esetében (40-39 százalék arányban) valamivel többen feltételeznek helyes reagálást, Iohannis esetében viszont (46-33 százalékos arányban) többen gondolják úgy, hogy nem kezelné megfelelő módon a konfliktushelyzetet.

The post A románok többsége támogatja, hogy további NATO-csapatokat telepítsenek az országba appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői videoüzenetében arra kérte az ukránokat, hogy őrizzék meg nyugalmukat, és “ne kiabálják, hogy minden odaveszett”.

“Mindent kézben tartunk. Nincs ok a pánikra” – szögezte le, miután véget ért a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) hétfői ülése. Az elnök szavai szerint a vezetés azon dolgozik, hogy békés rendezéssel “teljes mértékben” enyhüljön a helyzet Kelet-Ukrajnában.

“Mindent tudunk. Mindenre készen állunk. Bízunk a legjobbakban. Ennek érdekében mindent megteszünk partnereinkkel, diplomatáinkkal és katonáinkkal együtt. Ők a mi legjobbjaink, ők védenek meg minket, nekünk pedig őket kell megvédenünk azzal, hogy nyugodtak maradunk, és nem kiabáljuk, hogy minden odaveszett” – hangoztatta Zelenszkij.

Olekszij Danyilov, az RNBO titkára úgyszintén nyugalomra szólította fel az ukránokat, továbbá a médiát is annak érdekében, hogy oldódjék a feszültség. “A jelenlegi helyzet teljesen egyértelmű számunkra. Nincs okunk a pánikra… Számunkra semmi újdonság nincs abban, ami ma történik… Nehéz helyzet van-e most? A mi helyzetünk 2014 óta nehéz” – fogalmazott a tisztségviselő.

A BBC Ukrajina hírportálnak adott hétfői interjújában Danyilov leszögezte, hogy az RNBO reálisan értékeli Oroszország Ukrajna elleni inváziójának veszélyét. Biztosított egyúttal afelől, hogy az ukrán fegyveres erők támadás esetén visszavágnak.

“Talán gyengébbek vagyunk, mint az orosz hadsereg, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogunk harcolni. Sőt, van bennünk valami, ami nincs Oroszországban, és tudjuk ezt, és megértjük” – tette hozzá. Danyilov azt viszont nem pontosította, hogy ez utóbbin mit értett. Emlékeztetett egyúttal arra, hogy Ukrajna nincs egyedül “szemtől szemben a potenciális agresszorral”. Kiemelte, hogy vannak az országnak partnerei, amelyek támogatására számíthat. Szerinte offenzíva esetén Ukrajna képes lesz önállóan visszaverni a támadást, de megvárja a segítséget.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrajinszka Pravda hírportálon hétfőn megjelentetett saját írásában úgy vélekedett: a legjobb módja az ország megvédésének a további orosz agressziótól, ha olyan feltételeket teremtenek, amelyek mellett az agresszor ország elfogadhatatlan veszteségeket szenved el, és nem éri el célját. Kifejtette: orosz agresszió esetén az ukránoknak mindenekelőtt maguknak kell megvédeniük saját államukat. Hangsúlyozta: gondoskodni kell arról, hogy Oroszországgal szemben álljon az egész ukrán nemzet, egységesen, kiképzetten és felfegyverkezve. Reznyikov arra kérte az ukránokat, hogy gondolják át, milyen módon kívánnak részt venni az ország védelmében.

The post Pánikolnak az ukránok, Zelenszkij nyugalomra int appeared first on .

Oroszország gyors és súlyos válaszlépésre számíthat mind az Egyesült Államok, mind pedig európai szövetségesei részéről, amennyiben az “orosz haderő egyetlen további tagja” belép Ukrajnába – mondta a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában Antony Blinken külügyminiszter.

“Ha az orosz haderő egyetlen további tagja agresszív módon behatol Ukrajnába, ahogy mondtam, az gyors, súlyos és egységes választ fog kiváltani részünkről és Európától is” – fogalmazott Blinken. A külügyminiszter kijelentette, hogy a jelenlegi patthelyzet megoldása Vlagyimir Putyinon múlik, és hangsúlyozta, hogy szerinte a diplomáciai út “előnyösebb”.

“Ebben a pillanatban a választás Putyiné. Egyértelműen előnyösebb megoldásnak tartom a diplomáciát, a párbeszédet, annak eldöntését, hogy sikerül-e a kollektív biztonságot úgy építeni, hogy mindenki számára jó legyen” – fogalmazott a tárcavezető.

Blinken visszautasította azt az elképzelést, hogy jelenleg gazdasági szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, mondván, hogy ezzel aláásnák a Nyugat azon képességét, hogy elrettentse az Ukrajna elleni esetleges orosz agressziót. “Ami a szankciókat illeti, ezeknek az a céljuk, hogy elrettentsék az orosz agressziót. Így ha most beélesítjük őket, akkor elveszítik elrettentő hatásukat” – mondta a külügyminiszter.

A nyugati államok attól tartanak, hogy Moszkva újabb támadást tervez Ukrajna ellen, miután 2014-ben katonákat küldött a dél-ukrajnai Krímbe a félsziget bekebelezése érdekében. Oroszország tagadja, hogy ez lenne a szándéka, de közölte: kész katonai lépést végrehajtani, ha nem tesznek eleget a biztonsági követeléseinek.

Joe Biden arra figyelmeztetett, hogy Oroszország számára “katasztrofális” következményekkel járna, ha offenzívát indítana Ukrajna ellen. Blinken pénteken Genfben tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a kialakult feszültségről. Mindketten hasznosnak ítélték találkozójukat, és megállapodtak a megbeszélések folytatásában.

Az amerikai külügyminiszter vasárnap a CBS amerikai televíziónak is nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kezei meg vannak-e kötve Ukrajnával kapcsolatban, mivel orosz támogatásra van szüksége az iráni nukleáris program visszaszorításáról szóló tárgyalásokon, Blinken úgy válaszolt: “A legkevésbé sem”.

The post Blinken: még várnunk kell a szankciókkal appeared first on .

Vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen a rendőrség a Kőbánya-Kispest állomásnál szombatra virradóra történt metróbaleset ügyében.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte: január 22-én 0 óra 10 perckor a Kőbánya-Kispest metróvégállomás utasoktól elzárt területén egy metrószerelvény nekiütközött egy másik szerelvénynek, ezért mindkét jármű kisiklott. A baleset során az egyik szerelvény nekiütközött egy harmadik, álló metrószerelvénynek. A járművek utasokat nem szállítottak, a balesetben senki sem sérült meg – tették hozzá.

A rendőrség az eset körülményeit szakértők bevonásával vizsgálja. Gyanúsítotti kihallgatás nem történt – írta a BRFK. A BKV azt közölte: a 3-as vonal Kőbánya-Kispest “kihúzó” szakaszán, utasok által nem használt területen két metrószerelvény ütközött, egy harmadik szerelvény pedig benn ragadt az említett területen. A közlekedésbiztonsági szervezet és a BKV is vizsgálja az eset körülményeit. A keletkezett anyagi kár felmérése folyamatban van – írta a BKV.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vasárnap azt írta: a metróbaleset helyreállítási munkálatai miatt előre láthatóan a jövő héten hétköznaponként is pótlóbusz jár a 3-as metró vonalán a Határ út és Kőbánya-Kispest között. A vonal déli szakaszán a metrószerelvények csak a Nagyvárad tér és a Határ út állomás között közlekednek – tették hozzá.

The post Nyomozást indított a rendőrség a metróbaleset ügyében appeared first on .

Vizsgálóbizottság megalakításáról döntött az izraeli kormány a korruptnak tartott haditengerészeti közbeszerzési ügyek kivizsgálására.

Az izraeli kormány szokásos vasárnapi ülésén hagyta jóvá egy állami vizsgálóbizottság létrehozását a korrupt katonai közbeszerzések teljes körű feltárására a “tengeralattjáró-ügyben”. Naftali Bennett miniszterelnök tartózkodott a szavazástól, a Jobbra (Jamina) nevű pártjához tartozó Ajelet Shaked belügyminiszter viszont ellenezte a lépést a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapjának értesülése szerint.

“Fontosnak tartom, hogy elmondjuk az izraeli állampolgároknak, hogy a kormány külső érdekektől mentesen fogja lebonyolítani a biztonsági közbeszerzések folyamatait” – mondta Bennett.

“Az egyetlen iránytűnk Izrael állam biztonsága lesz” – tette hozzá, utalva arra, hogy néhány nappal korábban három új tengeralattjáró vásárlásáról született megállapodás a német ThyssenKrupp hajóépítő nagyvállalattal.

A létrehozandó bizottság azt vizsgálja meg, miként támogatták 2009 és 2016 között a ThyssenKrupp három tengeralattjárójának a megvételét, miközben a hadvezetés az akkori helyzetben nem akart újabb tengeralattjárókat.

Emellett górcső alá veszik a gyanús körülmények között lefújt közbeszerzési pályázatot, amelyet négy hadihajónak és két tengeralattjáró-elhárító hajónak a megvásárlására írtak ki. Ezeket a hadihajókat is a ThyssenKrupp gyárthatta le Izraelnek közbeszerzési pályázat nélkül.

Megvizsgálják azt a kudarcba fulladt kísérletet is, amely – jelentős újabb üzletet ígérve – a tengeralattjárók karbantartásának munkálatait is át akarta helyezni a haditengerészet műhelyeitől a német vállalathoz. A bizottság azt is feltárja, hogy milyen körülmények között és ki engedélyezte Izrael részéről fejlett német tengeralattjárók Egyiptomnak történő eladását – hangsúlyozta a Háárec című újság honlapja.

A 13-as tévécsatornán régebben Raviv Drucker tényfeltáró újságíró értesüléseit ismertették, amelyek szerint Benjámin Netanjahu volt miniszterelnök Móse Jaalon volt védelmi miniszter tudta nélkül, a vezérkar tiltakozása ellenére személyesen hagyta jóvá a német vezetés számára a fejlett hadihajók eladását Egyiptomnak.

Szintén Drucker derítette ki, hogy a ThyssenKruppal megkötött üzletek jelentős hasznot hoztak Netanjahu Amerikában élő unokatestvére, Nathan Milikowsky vállalkozásainak, ahol korábban maga a volt kormányfő is részvényekkel rendelkezett.

Az állami vizsgálóbizottság létrehozása ezen ügyek feltárására a tavalyi Netanjahu-ellenes tömegmozgalom egyik legfőbb követelése volt, miután Aviháj Mandelblit főügyész úgy nyilatkozott, hogy bizonyítékok hiánya miatt nem indíttat Netanjahu ellen bűnügyi nyomozást ebben az ügyben.

Az állami vizsgálóbizottságnak öt tagja lesz, és Zeév Elkin építésügyi és lakásügyi miniszter kérésére nem csak a politikai, hanem a szakmai szintet is vizsgálják. “Megígértük és betartottuk. A bizottság létrehozása elsőrendű biztonsági szükséglet, és egyértelmű üzenet, hogy Izrael biztonságával nem lehet játszani”- írta Twitter-fiókjában a kormányülésen a szavazást előterjesztő Beni Ganz védelmi miniszter.

“Öt évvel ezelőtt ígéretet tettünk az állami vizsgálóbizottságra, az ügy kivizsgálására, és a mai napon ez megtörténik minden nyomás és tiltakozás ellenére” – mondta, és teljes körű kivizsgálást ígért Jaír Lapid külügyminiszter.

The post Vizsgálóbizottságról döntött az izraeli kormány a korrupt tengeralattjáró-beszerzések felderítésére appeared first on .

Húszéves csúcsra emelkedett a politikai indíttatású bűncselekmények száma tavaly Németországban, ez a biztonsági szervek szerint összefügg a koronavírus-járvány kezelése elleni tiltakozással.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kedden ismertetett összesítése szerint 47 303 eset tartozik a politikai indíttatású bűncselekmények közé. Ez csaknem 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 41 177-hez képest, és a legtöbb a rendszeres adatgyűjtés 2001-es kezdete óta.

A növekedés a bűncselekmények azon típusának tulajdonítható, amelyek nem köthetők a szélsőbalhoz vagy a szélsőjobbhoz, vagy bármely más politikai vagy egyéb ideológiához, hanem a biztonsági szervek szerint összefügg a koronavírus-járványban elmérgesedett társadalmi légkörrel – emelte ki az ARD közszolgálati televízió a hírportálján közölt beszámolójában.

A bűncselekmények legnagyobb csoportját – több mint 19 ezer esettel – továbbra is a szélsőjobboldali indíttatású esetek teszik ki. A szélsőbalhoz mintegy kilencezer eset köthető. Konkrét ideológiához nem köthető, de politikai – azaz Németország társadalmi berendezkedésének elutasítása által motivált – bűncselekményből mintegy 17 ezret regisztráltak.

A politikai hátterű erőszakos bűncselekmények száma ugyan hat százalékkal csökkent tavaly az egy évvel korábbihoz képest, de ezen a területen is szembetűnő azon gyanúsítottak magas száma, akiket nem lehet besorolni meghatározott politikai spektrumba. A 2020-as 591 után tavaly már 1047 erőszakos politikai bűncselekményt követtek el olyan gyanúsítottak, akiket a rendőrség nem azonosított szélsőjobboldaliként, szélsőbaloldaliként, iszlamistaként, vagy valamely külföldi ideológia – például a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ideológiájának – híveként.

Ez a jelenség különösen a közszolgálatban dolgozók és a választott tisztségviselők elleni erőszakos cselekményeknél mutatkozik meg, a 120 esetből 98-ban a gyanúsított egyik eddigi kategóriába sem tartozik.

A biztonsági szervek a politikai bűncselekmények új fajtájának nyilvántartására új fogalmat vezettek be: “az állam alkotmányvédelmi szempontból releváns delegitimálása” által motivált bűncselekmények kategóriáját – áll az ARD beszámolójában.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője mindezzel kapcsolatban a napokban egy interjúban elmondta, hogy a koronavírus-járvány lassítását szolgáló intézkedések és a tervezett oltási kötelezettség elutasításának kinyilvánítására szervezett tüntetéseken megfigyelhető az “állam ellenségeinek” új típusa, amely nem sorolható be egyértelműen az eddigi kategóriákba.

Ezeket az embereket nem valamilyen politikai nézetrendszer, ideológia köti össze, hanem “a demokratikus jogállam és annak képviselői iránti megvetés” – mondta Thomas Haldenwang a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap hétvégi számában közölt interjúban.

Hangsúlyozta, hogy a demonstrációkon többnyire a gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukkal élő békés polgárok vesznek részt, mások viszont az állammal szembeni nyílt ellenállásra szólítanak fel. Ezeket az embereket sorolják az “új megfigyelési területhez” – fogalmazott a BfV vezetője.

Kifejtette, hogy a járvány csak ürügy az állammal szembeni ellenállás ösztönzésére, éppen úgy, mint korábban a menekültpolitika, vagy tavaly nyáron az ország egyes nyugati vidékein pusztító árvíz. Az új megfigyelési területen felbukkanó emberek az ilyen ügyekkel kapcsolatban “azt a benyomást próbálják kelteni, hogy az állam csődöt mond, és semmit sem tesz az emberekért” – mondta Haldenwang.

Hozzátette: az is jellemző, hogy “szélsőjobboldali csoportok megpróbálják átvenni az események irányítását”. Az utóbbi időben szerinte nagyon aktív például az identitárius mozgalom németországi szárnya és a szélsőjobboldali törpepártok, köztük A harmadik út (Der III. Weg). Ezek a csoportok egyre inkább képesek arra, hogy a saját színterükön kívül is mozgósítsanak, és rendezvényeiket a nyilvánosság figyelmét felkeltő módon rendezzék meg.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt hivatalosan feloszlatott, A szárny (Der Flügel) elnevezésű platformjának tagjai is többször “kezdeményezőként” léptek fel – mondta a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetője.

Kiemelte, hogy a szélsőjobboldal sokáig nem tudta alakítani a tüntetéseket, de ez változóban van. Az ország keleti részén, az egykori NDK területén fekvő Szászország tartományban például a Szabad Szászország (Freie Sachsen) nevű mozgalomnak sikerült az ellenőrzése alá vonnia a helyi tiltakozó szerveződéseket. Ez azt jelenti, hogy a járványkezelés elleni tüntetéseken “erősödik a szélsőjobboldali befolyás, legalábbis regionális szinten” – jelentette ki a német alkotmányvédelem vezetője.

The post Húszéves csúcsra emelkedett a politikai bűncselekmények száma Németországban appeared first on .