Biztonságpolitika

Katar megállapodást kötött a tálibokkal a kabuli nemzetközi repülőtérről történő evakuálások folytatásáról – jelentette az Axios amerikai hírportál Muhammad Ál Száni katari külügyminiszter bejelentésére hivatkozva.

A katari tárcavezető elmondta, hogy a megegyezés heti két, a Qatar Airways katari légitársaság által üzemeltetett járatra vonatkozik, illetve tárgyalnak a tálibokkal arról, hogy az evakuáláshoz az Ariana afgán légitársaság is csatlakozhasson heti egy járattal.

A politikus egyúttal sürgette a nemzetközi közösséget, hogy dolgozzon ki tervet az afganisztáni segélyszállítmányokkal kapcsolatban, kiemelve, hogy a válság súlyosbodását elsősorban az afgán nép fogja megszenvedni. Mindazonáltal nem tért ki az afgán központi bank számláira, amelyeket a tálibok hatalomátvétele után az Egyesült Államok befagyasztott.

A Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel washingtoni látogatáson tartózkodó külügyminiszter Joe Biden amerikai elnökkel és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel folytatott megbeszélését követően nyilatkozott a hírportálnak. A katari emír és az amerikai elnök egyébként főként az ukrán konfliktus esetleges eszkalálódása miatti európai energiahiányról tárgyalt, és az Euractiv tudósítása szerint Biden amerikai elnök arra kérte Katart, hogy szükség esetén irányítson át gázszállítmányokat Európa felé.

Az Afganisztánból történő evakuálások egyébként lehetővé teszik, hogy az Egyesült Államok és más országok újabb állampolgárokat, valamint a külföldiekkel korábban együttműködő afgánokat menekítsenek ki Afganisztánból – mutat rá az Axios.

A tálibok augusztus 15-i újbóli hatalomra kerülése után az iszlamisták uralmától tartó, illetve Nyugaton jobb életet remélő afgánok ezrei özönlötték el a kabuli repülőteret, hogy felkerüljenek az Egyesült Államok által szervezett gigászi légihíd valamelyik járatára. Ekkor több mint 120 ezer embert evakuáltak az országból.

A repülőteret később egy időre a tálib hatóságok lezárták, az első utasszállító szeptember elején szállt fel újra innen.

The post Axios: katari közvetítéssel újraindul az evakuálás a kabuli nemzetközi repülőtérről appeared first on .

Hat év börtönbüntetést szabott ki a Pécsi Ítélőtábla egy Tolna megyei férfira, aki néhány hónappal börtönből való szabadulása után életveszélyesen bántalmazott egy hajléktalant.

A táblabíróság a közleményében azt írta: a 45 éves, sokszorosan büntetett előéletű férfit korábban testi sértés és más erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek el, legutóbbi büntetéséből 2019 márciusában szabadult. Ugyanazon év júliusában a vádlott együtt italozott egy 62 éves hajléktalan férfivel. Később összevesztek, mert a sértett magához vette a vádlott cigarettáját és öngyújtóját.

Emiatt a férfi a sértett fejét többször megütötte, acélbetétes bakancsával legalább kétszer fejbe rúgta, majd a már magatehetetlen, fekvő embert tovább bántalmazta, aki emiatt életveszélyes koponyasérülést szenvedett. Első fokon a Szekszárdi Törvényszék életveszélyt okozó testi sértés és önbíráskodás miatt a férfit mint visszaesőt négy év börtönre ítélte. Az ítélőtábla hat év börtönre súlyosította az ítéletet, azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet jogerős.

The post Hat év börtönre ítéltek egy hajléktalan életveszélyesen megsebesítő férfit appeared first on .

Lengyelország kész védelmi fegyvereket adni Ukrajnának, köztük lőszereket, hordozható légvédelmi rendszereket és különböző drónokat (pilóta nélküli repülőgépeket) – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a kijevi utazása előtt, ukrán médiajelentések szerint.

“Szolidaritást vállalunk ukrán szomszédainkkal, tekintettel az Oroszország felől érkező fenyegetésre. A szolidaritás és a szavak azonban ma már nem elegendőek, most tettekre van szükség. Emiatt és a kialakult rendkívül veszélyes katonai helyzetre tekintettel készek vagyunk védelmi fegyvereket is adni” – fogalmazott a lengyel kormányfő.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Lengyelország milyen katonai segítséget tervez nyújtani Ukrajnának, Morawiecki azt mondta: “lőszereket, Grom típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket és különféle típusú drónokat”. Hozzátette, hogy Lengyelország ezen felül humanitárius segítséget is nyújt Ukrajnának.

Közölte: kijevi tárgyalásai alatt tisztázni kívánja, milyen katonai segítségre van szükségük az ukránoknak, hogy megvédhessék magukat egy esetleges orosz támadással szemben.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Twitter-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagyra értékeli Lengyelország jelentős támogatását.

Morawiecki kedden már tárgyalt is az ukrán kormányfővel, és közösen tartott sajtótájékoztatójukon közölte, hogy az ukrán-orosz válság tekintetében Lengyelország a legrosszabb forgatókönyvre is felkészül, noha reméli, hogy ez nem következik be. “Ha mégis, mi készen állunk az ukrán sebesültek fogadására, valamint Ukrajna állampolgárai egy részének evakuálására” – szögezte le.

Morawiecki elmondta, hogy Lengyelország érdekelt egy új ukrajnai gázvezeték megépítésében, az orosz Északi Áramlat-2 gázvezeték beindítását pedig “geopolitikai kockázatnak” nevezte. Hozzátette: közösen fordulnak Németországhoz azzal a felhívással, hogy ne indítsa el ezt a gázvezetéket, mert azzal Oroszország képes lesz Európát zsarolni. Berlinnek azt üzente, hogy “nem lehet egyik kézzel szolidaritást kifejezni Ukrajnával, a másikkal pedig aláírni az Északi Áramlat-2 tanúsító okmányait”.

A lengyel kormányfő emlékeztetett arra, hogy Lengyelország most is szállít gázt Ukrajnának. Szavai szerint tárgyaltak ennek a mennyiségnek a növeléséről. “Ehhez meg kell valósítani bizonyos beruházásokat, amelyeket készek vagyunk végrehajtani” – tette hozzá.

Smihal kiemelte: Ukrajna lát perspektívát abban, hogy lengyelországi LNG-terminálokból importáljon földgázt, valamint lengyel és más európai vállalatok ukrajnai gáztározókat használjanak készleteik tárolására.

The post Lengyelország kész védelmi fegyvereket adni Ukrajnának appeared first on .

Tíz év börtönre ítélt a Budapest Környéki Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében egy 87 éves férfit, aki tavaly januárban azért ölte meg élettársa lányát, mert azt hitte, elvették a nyugdíját – közölte a bíróság.

Az eljárás adatai szerint az idős férfi úgy vélte, hogy a sértett és a számláját vezető bank pénzt vett el tőle. A nő hiába kérte, hogy menjenek el a pénzintézethez és kérjék el a bizonyító erejű kamerafelvételeket. Nem sokkal a vádbeli cselekmény előtt a férfi életveszélyesen megfenyegette a sértettet, aki azonban ezt csak az idős férfi szellemi leépülésének tulajdonította.

Tavaly január 8-án a sértett meglátogatta Fóton élő édesanyját és annak 87 éves élettársát. Az idős férfi ismét szóvá tette, hogy a sértett elvette a nyugdíját, kést vett magához, újra kérte a pénzét, majd nyakon szúrta a nőt, aki kimenekült a lakásból, de az utcán összeesett. A vádlott utánament, még egyszer megszúrta, többször téglát vágott a fejéhez, majd elment. A sértett a helyszínen meghalt.

Az ügyészség 13 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

A Budapest Környéki Törvényszék kedden tartott előkészítő ülést az ügyben. A vádlott beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A törvényszék a beismerő nyilatkozatot elfogadta és a vádlottat emberölés miatt tíz év börtönre ítélte.

Az ügyész jogorvoslat benyújtására 3 nap gondolkodási időt tartott fenn, ezért az elsőfokú ítélet egyelőre nem jogerős. A bíróság fenntartotta a vádlott letartóztatását – tudatta a törvényszék a honlapján.

The post Tíz év börtönre ítéltek egy 87 éves férfit élettársa lányának megölése miatt appeared first on .

A spanyol főügyész vizsgálja a vallási intézményekben gyerekek ellen elkövetett feltételezett szexuális visszaéléseket – jelentette a spanyol közszolgálati televízió (TVE).

A tájékoztatás szerint Dolores Delgado főügyész bekérette az ország összes tartományából azokat a jogi eljárásokat, amelyek bármilyen egyházi intézményben kiskorúak elleni szexuális visszaélés gyanújával indultak. A bíróságok tíz napot kaptak, hogy átadják a dokumentumokat a főügyészségnek, amelynek célja, hogy teljes képet kapjon a folyamatban lévő ügyekről – ismertette a részleteket a tévécsatorna.

Az eljárások összegyűjtésére vonatkozó bejelentés egybeesik azzal, hogy a spanyol törvényhozás alsóháza kedden eljárásba vett egy parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló indítványt, amely kiskorúak feltételezett molesztálását vizsgálná az egyház köreiben. A javaslatot a spanyol kormánykoalíció kisebbik pártja, az Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) baloldali pártszövetség nyújtotta be közösen a katalán nacionalista ERC és a baszk nacionalista EH Bildu párttal.

A spanyol katolikus egyház 2021 áprilisában hozta nyilvánosságra, hogy húsz év alatt összesen 220 papja ellen érkezett feljelentés szexuális visszaélés miatt.

Tavaly decemberben vizsgálatot indítottak, miután az El País című napilap közzétette saját, három évig tartó nyomozásának eredményét. A kutatásból kiderült: az 1943 és 2018 közötti időszakban 251 egyházi személlyel kapcsolatban merült fel a szexuális visszaélés vádja, az áldozatok száma vélhetően több mint 1200.

Bizonyítékaikat eljuttatták Ferenc pápának is, aki január közepén a spanyol püspökökkel folytatott megbeszélésén szorgalmazta az esetek felderítését. A spanyol püspöki konferencia (CEE) hangsúlyozta: szándékában áll tisztázni a visszaéléseket, ezért az El País jelentését elküldte valamennyi egyházmegyének. Véleményük szerint az egyház saját eszközei elegendőek a történtek feltárásához.

The post Vizsgálják a vallási intézményekben gyerekek ellen elkövetett visszaéléseket appeared first on .

Zord

Bevezetés             A hibrid fenyegetés, illetve a hibrid hadviselés mint jelenség különösen a Krím-félsziget 2014-es annektálását követően ivódott be a köztudatba és vált azóta az egyik legtöbbet emlegetett 21. századi biztonsági kihívássá, mely kihívással természetesen a NATO tagállamainak is szembe kell nézni. A tagoknak a Washingtoni Szerződés 3. cikkére alapozva, külön-külön, valamint a tagállamok közötti együttműködés révén is ki kell alakítani a hibrid fenyegetések elleni megfelelő védelmi képességeket.

Ezen védelmi képességek kialakítása jelenleg is folyamatban van, és mivel a NATO által 2020 novemberében kiadott, NATO 2030: United for a New Era elnevezésű szakértői jelentésben is hangsúlyosan szerepel a hibrid fenyegetések problémaköre, joggal feltételezhető, hogy a szervezet következő, immáron nyolcadik stratégiai koncepciójában is kiemelt jelentőséggel szerepel majd. Ezt erősítik a napjainkban egyre inkább válságossá váló NATO-Oroszország kapcsolat alakulásának fejleményei, valamint az olyan események is, mint a lengyel-fehérorosz határon tapasztalt migránsokkal kapcsolatos válság. Mielőtt azonban mélyebben belemennénk napjaink tényleges eseményeibe, érdemes néhány szót szólni magáról a hibrid fenyegetés jelenségéről.

Hibrid fenyegetés és hadviselés

A hibrid fenyegetés fogalma nem állandó, folyamatosan változik, ennek ellenére a leghelytállóbb meghatározás talán az, hogy a hibrid fenyegetés olyan állami vagy nem állami szereplők által végrehajtott cselekményre utal, amelynek célja, hogy nyílt, illetve burkolt katonai és nem katonai eszközök kombinálásával gyengítse, alássa a célpont belső stabilitását. A hibrid jellegű fenyegetések tehát felforgató tevékenységeknek, valamint hagyományos és nem hagyományos módszereknek az egyvelege, mely során a hangsúly a szemben álló fél sebezhető pontjainak kihasználásán, illetve a döntési mechanizmus akadályozásán, lassításán van. Fontos azonban hozzátenni, hogy a hibrid tevékenységek a hivatalosan deklarált hadviselés szintje alatt maradnak. A hibrid fenyegetés akkor válik hibrid hadviseléssé, amikor a felforgató tevékenység fegyveres konfliktussal is párosul.[1]

A hibrid tevékenységek megjelenése és felértékelődése

A napjainkban hibrid hadviselésnek nevezett jelenség eredetéről, hátteréről folyamatos szakértői vita folyik, ugyanis nincs egységes vélemény arra vonatkozóan, hogy mikor és miképp alakult ki ez a hadviselési modell. A legtöbb szakértő egy teljesen új, Oroszország által kifejlesztett hadviselési modellről beszél, melyet a 2014-es ukrajnai események során alkalmaztak először, ezzel szemben viszont sok szakértő, például Porkoláb Imre is úgy vélekedik, hogy a hibrid hadviselés kialakulása valójában az irreguláris hadviselés hosszú időre visszanyúló és azóta is tartó folyamatos fejlődésének egy újabb állomása.

Akárhogy is vélekednek a szakértők a jelenség hátteréről, vitathatatlan tény, hogy 2014 óta jelentősen felértékelődött a hibrid fenyegetések és a hibrid hadviselés szerepe. Ehhez nagyban hozzájárult a gyors technológiai fejlődés és a globalizáció hatása, melynek következményeként napjainkra ún. információs társadalmak alakultak ki[2], ahol az infokommunikációs eszközök, az internet, a kibertér kiemelten fontos szerepet tölt be a társadalom megfelelő működése szempontjából. A kibertér ugyanakkor, amely globálisan összekapcsolt, decentralizált elektronikus információs rendszerek, valamint ezen rendszereken keresztül adatok és információk formájában megjelenő társadalmi és gazdasági folyamatok együttesét jelenti,[3] komoly kétélű kardnak tekinthető, hiszen a kényelmi és társadalomműködtetési folyamatok lehetővé tétele mellett jelentős méretű sebezhető felületet is felkínál az adott társadalommal szemben.

Érdek és akaratérvényesítés szempontjából két állam között fellépő konfliktus esetén a kibertér megteremti a lehetőséget arra, hogy adott ország a hivatalosan deklarált hadviselés szintje alatt végzett hibrid tevékenységekkel, jelen esetben kibertéri műveletekkel destabilizálja a szemben álló, ellenérdekelt államot, amely ily módon legyengülve kénytelen lesz teret engedni a támadást intéző állam akaratának. A kibertérben végzett, destabilizáló célt szolgáló műveletek lehetnek például a társadalmat célzó álhírek, rémhírek tömeges terjesztése, melyek célja, hogy bizalmatlanságot ébresszenek az állam vezetésével szemben, melyhez komoly társadalmi megosztottság is hozzájárul. Ilyen jellegű műveleteket alkalmazott például Oroszország a Krím-félsziget annektálása előtt, alatt és után.

Szintén a kibertérben végezhető műveletek közé sorolható például a kritikus infrastruktúrák (például az adatátviteli hálózatok, villamosenergia-termelő egységek) bénítására irányuló kibertámadások, mellyel az ország energiaellátását és az információ megfelelő áramlását lehet akadályozni, amely így az állam döntéshozatali folyamatait is jelentősen megnehezíti, ebből kifolyólag pedig csak rendkívül lassan képes a megfelelő válaszlépések megtételére, amely rendkívül nagy hátrányt eredményez egy tényleges, kívülről érkező katonai erő támadása esetén. Porkoláb Imre gondolatai alapján ugyanis napjainkban mind a vállalatok, mind a nemzetközi szervezetek, így a NATO is, továbbá az államok a döntéshozatali folyamatok lerövidítésére, megkönnyítésére, rugalmasabbá tételére törekednek a versenyképesség, az információs fölény és a reakcióidő lerövidítése érdekében. Ebből következően pedig a szükséges információk hiányában, a döntési folyamat huzamosabb akadályoztatása esetén az állam gyakorlatilag tehetetlenné válik egy kívülről jövő támadással szemben.[4] Az eddig leírtak alapján látható, hogy rendkívül fontos a NATO tagállamok számára, hogy megfelelő módon felkészüljenek az ilyen jellegű támadásokra és kialakítsák a megfelelő védelmi képességeket.[5]

NATO és a hibrid fenyegetések A fenyegetettség valós

2014-ben Oroszország azzal vádolta meg Magyarországot, hogy T72-es harckocsikat szállít Ukrajnának, hogy így segítse az országot a krími válság kezelésében. A vád rövid életű válságot eredményezett a magyar-orosz diplomáciai kapcsolatokban, illetve riadalmat keltett a magyar társadalomban, egészen addig, amíg be nem bizonyosodott, hogy az állítás nem igaz.

Álhírek kapcsán érdemes még kitérni a 2016. július 16-án, Münchenben történt fegyveres lövöldözésre, amely 10 áldozatot is követelt. Az eseménnyel párhuzamosan az interneten is gyorsan terjedt a hír, mely végül több, mint 4300 bejelentés beérkezéséhez vezetett a rendőrségnél, mely alapján összesen a város 71 különböző pontján látták a terrorcselekményt. Ez az eset jó példa arra, hogy milyen módon képes megnehezíteni, megbénítani a rendőrség munkáját a társadalomban kitörő pánik.[6]

Szintén megemlíthető a 2016-os amerikai elnökválasztás körüli botrány, mely ügyben a nyomozás végül orosz beavatkozás, illetve a választás kimenetelének befolyásolásának feltételezéséhez vezetett. Emellett ugyancsak említésre méltó a választások körüli álhírek hatásának szemléltetésére a 2021. január hatodikán, Washingtonban lezajlott eseménysorozat, mely azzal indult, hogy Donald Trump, volt amerikai elnök nem törődött bele az elnökválasztás elvesztésébe, majd azzal végződött, hogy választási csalásra hivatkozva Trump követői megostromolták a törvényhozás épületét, óriási felfordulást okozva.

A kritikus infrastruktúrák jelentőségének hangsúlyozására jó példa az Egyesült Államok Nitro Zeus fedőnevet viselő haditerve, mely egy Irán ellen készült terv arra az esetre, ha bizonyosságot nyer az atombombák előállítására irányuló iráni szándék. A terv értelmében első lépésként az Egyesült Államok folyamatos kibertámadásokkal bénítaná meg Irán infrastrukturális hálózatát, lekapcsolná az országot az internetről, valamint az elektromos hullámtartomány zavarásával akadályozná a megfelelő légvédelmi tevékenységet. Miután az ország teljesen megbénult, amerikai katonák lépnének Irán területére és megkezdenék a szárazföldi műveleteket. Ez a terv tökéletesen szemlélteti a hibrid hadviselés mibenlétét.[7]

Nem kell ugyanakkor évekkel korábbra visszanyúlni azért, hogy a hibrid módszerek alkalmazására példát találjunk, elég a 2021 év végi lengyel-fehérorosz határon történt eseményekig visszamenni, ahol egy irányított migrációs folyamat zajlott le, melynek célja a Lengyelország, illetve magának az Európai Uniónak a destabilizálására irányult, válaszul a Fehéroroszország ellen életbe lépett szankciókra.[8]

A példákat összegezve kijelenthető, hogy valóban komoly kihívásként jelentkezik akár az Európai Unió, akár a NATO számára, hogy megfelelő válaszadási képességet dolgozzon ki a hibrid fenyegetések és a hibrid hadviselés rugalmas mivoltára. A német Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke már évekkel ezelőtti beszédében is kijelentette, hogy a hibrid fenyegetések komoly veszélyt jelentenek az egész Európai Unióra nézve, mely fenyegetésekre rendkívül fontos a hatékony reagáló képesség kialakítása. Ezen reagáló képesség kidolgozásán fáradozik jelenleg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization, NATO) is.

A NATO válaszai a hibrid fenyegetésekre

Nem kizárólag a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatban, sokkal inkább a fenyegetettségérzet növekedésének következtében a 2014-es ukrajnai események hatására, a szervezet walesi csúcstalálkozója óta a NATO tagállamok fokozatosan és jelentős mértékben növelik védelmi kiadásaikat, hogy a csúcstalálkozón elfogadott ajánlás alapján 10 éves távlatban mindinkább megközelítsék a védelmi kiadások kívánatos mértékét előirányzó értéket, amely az adott állam GDP-jének 2%-a. Mindemellett a walesi csúcstalálkozó visszaterelte a szervezetet a kollektív védelem elsődlegességének irányába, amelynek következtében azóta jelentősen megerősödött a NATO keleti határainak katonai védelme.

Ami viszont a kollektív védelmi képességek fejlesztése kapcsán ténylegesen is összekapcsolható a hibrid fenyegetésekre történő válaszadási képesség megteremtésével, az a Washingtoni Szerződés 5. cikkének a kibervédelemre történő kiterjesztése, valamint a 2016-os varsói csúcstalálkozó kapcsán a kibertér katonai műveleti területté nyilvánítása. Ezen rendelkezések lehetővé teszik a Washingtoni Szerződés 5. cikkének alkalmazását egy NATO-t érintő kibertámadás vagy támadás-sorozat esetén is.[9]

Szintén a hibrid fenyegetések leküzdésére jött létre 2017-ben a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központ, mely szervezet a NATO és az EU együttműködése révén jött létre, feladata pedig a hibrid hadviselés, különösen a keleti irányból érkező fenyegetések kutatása, elemzése, továbbá a csatlakozó tagállamok közti együttműködés ösztönzése.

A közös munka mellett az államok külön-külön is igyekeznek kialakítani megfelelő védelmi képességeiket, így például a kibervédelmi képességeiket. Ennek megfelelően az ezen képességekre irányuló fejlesztési elhatározás az egyes országok stratégiai dokumentumaiban is helyet kapnak, ahogyan az tapasztalható Magyarország esetében is, például a 2021-es Nemzeti Katonai Stratégia vonatkozásában.

Mindazonáltal a dinamikusan változó környezet és az új típusú kihívások, a hibrid fenyegetések előtérbe kerülése és például Kína felemelkedése, valamint az olyan, egyre égetőbbé váló problémák, mint a klímaváltozás felveti a NATO alapvető stratégiai irányainak újrafogalmazását, ezáltal egy új stratégiai koncepció kidolgozását és elfogadását.

Ezen új koncepció várhatóan 2022-ben kerül majd elfogadásra, a dokumentum tartalmára vonatkozó előzetes irányok azonban a 2020 novemberében közzétett, NATO 2030: United for a New Era elnevezést viselő szakértői jelentés segítségével megismerhetők. A dokumentum visszatekint a 2020 előtt elért hibrid fenyegetések leküzdésére irányuló eredményekre, valamint iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy mely területeket kell különösen nagy figyelemmel fejleszteni a jövőben. Ezek alapján a NATO tagállamoknak a Washingtoni Szerződés 4. cikk előtérbe helyezésével erősíteniük kell a politikai párbeszédet egymás között, valamint ezen felül valós veszélyhelyzetek szimulációján keresztül közös gyakorlatokat kell szervezni a hibrid fenyegetések leküzdésének begyakorlására. Mindemellett hatványozottan fontos a szervezet ellenállóképességének növelése, melyben fontos szerepet kap a civil társadalom álhírek elleni felkészítése, ezáltal biztosítva, hogy a kibertérben végrehajtott ellenséges dezinformációs műveletek minél kevésbé legyenek képesek kárt okozni.[10]

Összességében -különösen a NATO csúcstalálkozók eseményeinek és a különböző dokumentumok tartalmának ismeretében- kijelenthető, hogy a NATO igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a hagyományos katonai képességek folyamatos fejlesztése és a tagállamok katonai védelmének megteremtése mellett sikeresen vegye fel a harcot az olyan fenyegetések ellen is mint a hibrid- és kiberfenyegetések, melyek leküzdéséhez a tagállamok teljes lakosságának felkészítése is szükségessé válhat.

Konklúzió

A NATO jelenleg a régebb óta jelenlevő kihívások, mint például a terrorizmus vagy a nukleáris proliferáció mellett olyan kihívásokkal is szembe kell, hogy nézzen, mint az írásban kifejtett hibrid- és kiberfenyegetések, melyek különösen nagy hangsúlyt kapnak napjainkban az egyre inkább elmérgesedő Oroszország-NATO kapcsolat következtében. Annak ellenére, hogy Oroszország katonákat vonultat fel Ukrajna határainál, és hogy a NATO tagállamok fegyvereket küldenek Ukrajna megsegítésére, továbbra is a gazdasági, diplomáciai, politikai, információs-dezinformációs nyomásgyakorlás, valamint az elrettentés az, ami a szemben álló felek kezében domináns érdekérvényesítő eszközként jelenik meg, hiszen ezen tevékenységek a hivatalosan deklarált hadviselés szintje alatt képesek maradni, amely gazdaságilag, politikailag és katonailag is egyaránt kifizetődőbb.

Jelenünkben a gazdaság stabilitása ugyanolyan fontos fegyvertény, mint egy jól kiképzett, korszerű, modern eszközökkel ellátott hadsereg. Ennek, valamint annak a ténynek következtében, hogy a globalizáció rendkívül szorosan összekapcsolta gazdasági tekintetben a világ országait, az államok igyekeznek kevésbé költséges módon, hibrid- és kibertevékenységekkel rákényszeríteni akaratukat a szembenálló félre. Az ezen tevékenységek előtérbe kerülésével azonban a NATO-nak is gőzerővel kell dolgoznia azon, hogy képessé váljon a tagállamok e fenyegetésektől való megfelelő védelmére.

Felhasznált irodalom:

1. 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról
2. Gazdag Ferenc – Remek Éva: A biztonsági tanulmányok alapjai, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018.
3. Haig Zsolt: Információs műveletek a kibertérben, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018.
4. Hofstetter, Yvonne: Láthatatlan háború – Avagy miképpen fenyegeti a digitalizáció a világ biztonságát és stabilitását, Corvina Kiadó, 2020.
5. Jójárt Krisztián: A hibrid hadviselés és a jövő háborúja, Honvédségi Szemle, 2020. 148. évf. 1. sz. pp. 5-19.
6. NATO 2030: United for a new era. Analysis and recommendations of the Reflection Group appointed by the NATO Secretary General”, Brussels, 25 November 2020.
7. Porkoláb Imre: A stratégia művészete, HVG Könyvek, 2019.

[1] Jójárt Krisztián: A hibrid hadviselés és a jövő háborúja, Honvédségi Szemle, 2020. 148. évf. 1. sz. pp. 5-19.

[2] Információs társadalom: Olyan társadalom, amely a tudás köré szervezi magát, az információt gazdasági erőforrásként használják, fejlődése mögött az információs javak termelése a hajtóerő, kulcsfontosságú társadalmi rendszerek, tevékenységek elektronikus információs hálózatok köré szerveződnek. Forrás: Haig Zsolt: Információs műveletek a kibertérben, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018.

[3] 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról

[4] Porkoláb Imre: A stratégia művészete, HVG Könyvek, 2019.

[5] Porkoláb Imre: U. o.

[6] Hofstetter, Yvonne: Láthatatlan háború – Avagy miképpen fenyegeti a digitalizáció a világ biztonságát és stabilitását, Corvina Kiadó, 2020.

[7] Hofstetter, Yvonne: I. m.

[8] Fiszer, Michal – Gruszczynski, Jerzy – Puttré, Michael: I. m.

[9] Gazdag Ferenc – Remek Éva: A biztonsági tanulmányok alapjai, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018.

[10] NATO 2030: United for a new era. Analysis and recommendations of the Reflection Group appointed by the NATO Secretary General”, Brussels, 25 November 2020.

Írta: Seprényi Patrik

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A A NATO és a hibrid fenyegetések bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nem tárt fel jogsértést a Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásával, illetve engedélyezésével kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – közölte a hatóság elnöke.

Péterfalvi Attila elmondta ugyanakkor, hogy a Pegasus alkalmazásával kapcsolatban kiszivárgott, 50 ezer telefonszámot tartalmazó lista, illetve a háromszáz magyar állampolgár személyazonosító adatait és telefonszámait tartalmazó lista felveti a jogellenesség lehetőségét, ezért feljelentést tesznek.

A NAIH hivatalból vizsgálta a Direkt 36 portál tavaly nyári cikkei nyomán az izraeli kémszoftver magyarországi nemzetbiztonsági szervek általi használatát, illetve igazságügyi minisztériumi engedélyezését.

A portál többek között arról írt: ötvenezer olyan telefonszám van, amelyet egy újságírókból álló nemzetközi csapat által elvégzett tényfeltáró projekt szerint az NSO elnevezésű izraeli cég ügyfelei megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól több mint ötven országban, köztük Magyarországon. Az NSO ügyfelei a programot legalább tíz országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen – állapították meg. Sajtóhírek szerint az Amnesty International bocsátotta a Direkt36 rendelkezésére a magyar állampolgárok személyazonosító adatait és telefonszámait tartalmazó háromszázas listát, amely az eredetileg kiszivárgott ötvenezer telefonszámot tartalmazó listából származik – derül ki a NAIH honlapján olvasható jelentésből.

A Direkt36 rögzítette: egy telefonszám adatbázisba kerülése még nem feltétlenül jelenti, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust, telefonjukat fel is törték, de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította: valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe.

Péterfalvi a hivatal augusztusban elindított eljárásáról a sajtótájékoztatón elmondta: végeztek helyszíni vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, kértek szóbeli tájékoztatást, betekintettek dokumentumokba, ám jogellenességet nem tártak fel. Elmondta, hogy a sajtóban felmerült estek között több olyan volt, amelyben valóban használták a Pegasust. A NAIH mintegy száz minisztériumi engedélyezést is megvizsgált és azt állapította meg, hogy azok jogszerűek és indokoltak voltak.

A hatóság vizsgálatában feltárt körülmények és a rendelkezésére álló információk szerint “a technikai eszközt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kizárólag a bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzése és felderítése céljára, illetve a vonatkozó magyar jogszabályok által meghatározott feladatai ellátása érdekében használja és biztosítja, hogy azt nem használják alapvető jogok jogellenes korlátozására. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben (…) nem merült fel arra vonatkozó információ, hogy a technikai eszköz használatát az izraeli védelmi minisztérium megtiltotta volna Magyarországnak”. A hatóság “az adatkezelőknél (megrendelő szervek) a vizsgált esetekben történt adatkezelések tekintetétben nem tárt fel jogellenességet. A (…) megvizsgált igazságügyért felelős miniszteri engedélyek az Nbtv-ben (nemzetbiztonsági törvényben) meghatározott tartalmi elemeket – a titkos információgyűjtés helye, ideje, érintettje, az engedélyezett eszköz megnevezése – minden esetben tartalmazták” – olvasható a NAIH jelentésében.

Péterfalvi ugyanakkor elmondta azt is: az ötvenezres, illetve a háromszázas lista felveti a jogellenesség lehetőségét, személyes adatok kerülhettek illetéktelenekhez, ezért feljelentést tesznek. A NAIH vizsgálatának főbb nyilvános megállapításait tartalmazó 55 oldalas jelentés a hivatal honlapján olvasható. A vizsgálati eredmények számos részlete azonban minősített adat, 2050-ig titkos – közölte a hatóság.

The post A NAIH nem tárt fel jogsértést a Pegasus használata és engedélyezése kapcsán appeared first on .

 Január hónap legjobb, magyar biztonság és védelempolitikájáról szóló cikke, az alábbi holland darab. A szerző tavaly jártak a Szentgyörgyi Dezső légibázison, és vagy jól kérdeztek, vagy egy kicsit bátrabban válaszoltak nekik a magyar kollégák (vagy mindkettő). A szokásos kötelező elemek mellett leírva látok végre olyan infokat is:

- 20 Gripen pilóta van a 14 gépre

- 100 órát repülnek gépen + 30 órát szimulátoron

- 1 db szimulátor van (csak?) Kecskeméten

- Zolnai Lea évi átlag 200 órát repül au Airbussal, de nem tudom az sok vagy kevés-e. Érdekes, hogy a A319-esek és a Falconok esetében nem kérdeztek rá vagy nem mondták, hogy hány pilóta van

- A Falcon egyik pilótája, Orosz Ákos őrnagy leghosszabb útja 12.30 óra volt Tampába/USA, ami egyben az amerikai Központi Paracsnokság és a amerikai Különleges Műveleti Erők Parancsnoksága is van (ha valaki az okokat keresné)

És amit a jövőről írnak, szó szerint próbálok fordítani (csak azt amit nem látta még magyarul megjelenni

-"fognak venni kiképző repülőgépet, Super Tucanot vagy L39-NGt".

- "Szükség van több szállító és VIP gépre, de még nem tudni, hogy lesz e invesztálás ebbe"

https://lowpassaviation.com/2021-mh-59-kecskemet-szentgyorgyi-deszoharcaszati-repulo-bazis/?fbclid=IwAR2Psz0_9RTWe6TPiCl8oAC-6L83c6v_iaRlKjzlmCa3QeKoGoMINs0pKV0

Magyarország elkötelezett az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) iránt – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter, miután fogadta Ben Wallace brit védelmi minisztert.

A közös sajtótájékoztatón a magyar tárcavezető azt mondta, hogy a haderőfejlesztési programnak köszönhetően a honvédség erős. Benkő hatékonynak nevezte a megbeszélést.

Megköszönte kollégájának, hogy Afganisztánból azért tudtak kimenekíteni 540 embert, mert az Egyesült Királyság katonái rugalmasan kezelték a helyzetet. Sok ember életét lehetett így megmenteni – jelentette ki. A magyar miniszter azért is köszönetet mondott, amiért kollégája elismerte, hogy Magyarország erős hadsereggel és “kiváló NATO-képességekkel” rendelkezik.

Egyformán látják az Európában kialakult biztonsági helyzetet, ugyanúgy értékelik az orosz-ukrán konfliktust – közölte Benkő. Hangsúlyozta azt is, hogy a Nyugat-Balkán biztonsága kiemelt fontosságú Magyarországnak. A magyar miniszter lényegesnek nevezte, hogy a jövőben még tovább tudják erősíteni a katonai kapcsolatokat az Egyesült Királysággal. Felidézte: 2019-ben megállapodást kötöttek, amely alapján közös kiképzések folynak.

Benkő úgy fogalmazott: kell, hogy legyen folytatása a mostani villámlátogatásnak, mert sok kérdés áll a két ország előtt.

Wallace azt hangoztatta, hogy Közép-Európa nem csupán az Egyesült Királyságnak fontos, de a NATO-nak is. Ha az orosz agresszió invázióba fordulna át Ukrajnában, akkor Magyarország is nagy károkat szenvedne: növekednének az energia- és az élelmiszerárak, a gazdasági nehézségeken túl pedig migrációs nyomás is fenyegetne – jelentette ki a brit miniszter.

Arról egyeztettek, hogyan tudnák enyhíteni az orosz-ukrán konfliktust – tette hozzá, megjegyezve: el kell kerülni a legrosszabbat. A koronavírus-járvány elleni harc közepette különösen nagy gond lenne az ellentét kiéleződése – mutatott rá. A brit miniszter úgy vélekedett, hogy a magyar hadsereg erős és szakszerű, kiváló vezetéssel. Ő is azt hangoztatta, hogy nagyon fontos a Nyugat-Balkán stabilitása.

Arra a kérdésre válaszolva, nem elhibázott döntés-e, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a mostani helyzetben megy tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, Benkő azt közölte, hogy egyeztetni mindig időszerű. Az első helyre a NATO is a párbeszédet teszi, nem pedig az elrettentést, a fegyveres küzdelmet. A tárgyalás tehát nem elvetendő, éppen ellenkezőleg, szükséges – hangoztatta, hozzáfűzve: teljesen természetes, hogy egy miniszterelnök felelős országa biztonságáért.

Ugyanerre a kérdésre válaszolva Wallace azt mondta: nem gondolja, hogy bármikor hiba lenne egyeztetni Putyinnal. Senki sem akarja, hogy égbe szökjenek az árak, valamint migrációs hullámok induljanak meg. Orbán oroszországi látogatása jó alkalom ezen üzenetek közvetítésére – vélekedett a brit miniszter.

Egy másik kérdésre felelve Benkő azt hangoztatta: a magyar hadsereg 2017 óta sokat fejlődött, képességei olyanok, hogy meg tudja oldani az orosz-ukrán konfliktus nyomán felmerülő feladatokat. Jelenleg tehát nem szükséges más országok fegyveres erőit Magyarországra telepíteni – szögezte le.

Egy újságírói felvetésre Wallace hangsúlyozta, hogy ők a NATO-nak ajánlottak fel katonákat, nem pedig egy adott országnak. Az észak-atlanti szervezetnek kell eldöntenie, hogy mihez kezd a brit egységekkel, hová és mikor telepíti azokat – mondta.

The post Benkő: Magyarország elkötelezett a NATO iránt appeared first on .

Döntés született arról, hogy Lengyelország több tízezer töltényt szállít Ukrajnának – közölte Pawel Soloch, a lengyel nemzetbiztonsági iroda (BBN) főnöke.

Ukrajna politikai és anyagi támogatása – akár humanitárius, akár katonai értelemben – azon nemzetközi és belpolitikai egyeztetések tárgya volt, amelyeket Andrzej Duda elnök az utóbbi időben az orosz-ukrán feszültség kapcsán folytatott – idézte fel a varsói államfői hivatal kötelékében működő BBN-t vezető Soloch. Közölte: döntés született arról, hogy Lengyelország “védelmi jellegű, azaz a védelemhez, nem pedig a támadáshoz felhasználható – töltényeket” ad át az ukrán félnek.

Az államfő hozzájárulásával született döntés végrehajtásán Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter dolgozik, a témát a későbbiekben az általa irányított tárca ismerteti részletesen – tette hozzá Soloch. A szállítmány pontos jellegéről és időpontjáról nem árult el konkrétumokat, aláhúzva: a végrehajtás Kijev döntésén is múlik, Varsó részéről ez “minden pillanatban” lehetséges.

Újságírói kérdésre Soloch kifejtette: Varsó több tízezer töltényt ajánlott fel Kijevnek. Mint mondta, légvédelmi töltényekről is szó van. Lengyelország humanitárius segítséget is nyújthat Ukrajnának – mondta el Soloch. Ebben az összefüggésben egészségügyi támogatást említett, valamint olyan eszközök szállítását, amelyek az Ukrajnán belüli evakuáció esetén lennének felhasználhatók.

A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság szóvivője, Radoslaw Fogiel hétfőn a közszolgálati rádióban úgy értékelte: valódi veszélye áll fenn annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Megerősítette: a helyzetről kedden Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Kijevben tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel.

The post Lengyelország több tízezer töltényt szállít Ukrajnának appeared first on .

Várhatóan csütörtökön írják alá a Szlovákia és az Amerikai Egyesült Államok között kötendő védelmi együttműködési egyezményt (DCA) – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a védelmi minisztérium közlésére hivatkozva.

A jelentés szerint a szerződés aláírására Ivan Korcok szlovák külügyminiszter és Jaroslav Nad, a védelmi tárca vezetője utazik majd az Egyesült Államokba. A védelmi miniszter már megkapta a szerződés aláírására vonatkozó megbízatását Zuzana Caputová államfőtől, aki már korábban támogatásáról biztosította a – szlovák politikában komoly vitákat gerjesztő – szerződést.

A védelmi együttműködési szerződést mintegy három héttel ezelőtt hagyta jóvá Eduard Heger kabinetje. Ahhoz, hogy hatályba léphessen, még a pozsonyi parlamentnek is rá kell bólintania, illetve az államfőnek is ratifikálnia kell. Bár az egyezményt gyakorlatilag a teljes parlamenti ellenzék elutasítja, s a dokumentum megítélése érezhetően megosztja a szlovákiai társadalmat is, mégis valószínűsíteni lehet jóváhagyását, tekintve, hogy a kormánykoalíció pártjainak alkotmányozó törvények jóváhagyására is elégséges többsége van a törvényhozásban.

A tíz évre szóló, majd ezt követően automatikusan megújuló érvényű egyezmény egyebek mellett lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja az ország két legjelentősebb katonai repülőterét, támaszpontokat hozzon létre, és hadászati eszközöket telepítsen az ország területén. Lehetővé teszi azt is, hogy Szlovákia százmillió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája felújítására.

Az egyezményt számos bírálat érte főként ellenzéki pártok, de más szervezetek részéről is. Az egyezmény egyes pontjainak alkotmányosságát Maros Zilinka legfőbb ügyész is kétségbe vonta, s a dokumentumot számos volt magas rangú politikus is bírálta. Ezekkel az állításokkal ellentétes véleményeket fogalmazott meg a külügyminiszter és a védelmi tárca vezetője, akik egybehangzóan szabványos, “az ország számára előnyös” keretszerződésnek minősítették.

Az egyezménnyel összefüggésben a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) korábban rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte, de ennek megtartását a kormánykoalíció képviselői nem tették lehetővé. Fico pártja ezt követően jelezte: népszavazást kívánnak kezdeményezni az egyezményről, amelynek ellenzői a napokban többezres tüntetést is tartottak az államfői palota előtt.

The post Csütörtökön írhatják alá a szlovák-amerikai védelmi egyezményt appeared first on .

Lelőttek két rendőrt közúti ellenőrzés közben Németországban hétfőre virradóra, a feltételezett elkövető ellen nyilvános körözést adtak ki.

A kettős rendőrgyilkosság az ország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalz tartományban történt a Kaiserslautern melletti Kusel járásban. Elkövetésével a helyi – nyugat-pfalzi – rendőrkapitányság közleménye szerint egy 38 éves német férfit, Andreas Johannes Schmittet gyanúsítják. Rendőrségi helikopterek, kutyák és különleges egységek bevetésével keresik – áll a közleményben, amelyben a lakosság segítségét kérik a gyanúsított elfogásához.

A Der Spiegel című hírmagazin értesülése szerint a feltételezett elkövető vadhúskereskedést és pékséget üzemeltet a bűncselekmény helyszínétől mintegy ötven kilométerre fekvő Neunkirchenben.

Az eddigi adatok szerint hajnali 4 óra 20 perc körül, forgalomellenőrzés közben halálos lövést kapott két rendőr, aki rutin járőrszolgálatot teljesített. A 24 éves rendőrnő és 29 éves kollégája a helyszínen életét vesztette, de még tudták jelenteni rádión, hogy lövöldözés történt.

Az áldozatok civil autóval járőröztek, de egyenruhát viseltek. A 22-es számú járási úton Mayweilerhof és Ulmet település térségében megállítottak egy gyanús járművet. Első rádióüzenetükben bejelentették, hogy vad tetemére bukkantak a csomagtartóban, ezért alaposabb ellenőrzést kezdenek. A második – és utolsó – rádióüzenet egy segélykiáltás volt. “Lőnek ránk!” – mondta az egyik rendőr, mielőtt megszakadt a rádiókapcsolat.

A helyszínre erősítést küldtek, de a bajba jutott kollégákon már nem lehetett segíteni. A Bild című lap információi szerint a 24 éves áldozat – aki még a gyakornoki idejét töltötte – már halott volt, amikor az erősítés megérkezett, 29 éves társa röviddel később halt meg.

A női rendőrnek nem volt esélye védekezni, ezt jelzi, hogy a fegyvere még a tokjában volt, amikor megtalálták. Fejlövéssel végeztek vele. Idősebb kollégájának még sikerült előhúznia szolgálati fegyverét. Kiürítette a teljes tárat, de végül lelőtték őt.

Az eset országszerte megdöbbenést váltott ki. “Az indítéktól függetlenül ez a cselekmény kivégzésre emlékeztet, és azt mutatja, hogy a rendőrök minden nap az életüket kockáztatják a biztonságunkért” – írta a Twitteren Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter, hozzátéve, hogy mindent megtesznek az elkövetők elfogásáért.

Kifejezte részvétét az áldozatok hozzátartozóinak mások mellett Malu Dreyer tartományi kormányfő, aki elrendelte, hogy a gyász jeleként eresszék félárbocra a zászlót valamennyi közintézménynél, és tűzzenek ki gyászszalagot minden rendőrautóra Rajna-vidék-Pfalzban.

A négymillió lakosú tartományban a kuseli esettel együtt 16 rendőrt öltek meg szolgálat közben a második világháború óta. Ezzel kapcsolatban a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet elnöke, Rainer Wendt elmondta, hogy a rendőrök elleni támadások több mint nyolcvan százaléka nem terrorista merényletek, labdarúgó mérkőzések vagy tüntetések, hanem a mindennapi járőrözés közben, látszólag ártalmatlan helyzetekben történik.

Minden védelem, képzés és oktatás ellenére vannak olyan helyzetek, amelyekben nem lehet elkerülni az incidenst, “egyszerűen azért, mert az elkövetők mindenre elszántak” — mondta Wendt.

The post Lelőttek két rendőrt egy közúti ellenőrzésen Németországban appeared first on .

Tíz év fegyházbüntetést kapott első fokon az a férfi, aki 2020 májusában bedrogozva, hátizsákjában mintegy két és fél kilogrammnyi kokaint szállítva szenvedett balesetet motorjával Pécs határában – közölte a Pécsi Törvényszék.

A bíróság a közleményben azt írta, hogy a férfi – miután amfetamint és kokaint is fogyasztott – Siófokról Pécs felé tartva szenvedett önhibájából balesetet a 66-os úton.

A súlyosan megsérült férfit kórházba szállították, ahol a hátizsákjában a személyes dolgait leltározó kórházi személyzet két téglaformájú, becsomagolt, kábítószergyanús anyagot talált. A rendőrség által lefoglalt csomagokról később kiderült, hogy azokban több mint két kilogramm tömbösített, magas hatóanyag-tartalmú kokain volt.

A rendőrség a vádlott lakóhelyén is házkutatást tartott, ahol a konyhaszekrényből további kábítószergyanús, kannaboid anyagokat tartalmazó növényi származékot foglaltak le. A rendőrség a balesetről kiadott közleményében azt írta, hogy a gyanúsított egy 43 éves nemesnádudvari férfi, a nála lévő drog feketepiaci értéke pedig elérhette az ötvenmillió forintot is.

A Pécsi Törvényszék a férfit visszaesőként különösen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerbirtoklás miatt tíz év fegyházra ítélte, őt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta. A vádlott és védője felmentésért fellebbezett, míg az ügyész gondolkodási időt kért, így az ítélet nem jogerős.

The post Tíz év fegyházra ítéltek kábítószerbirtoklás miatt egy férfit Pécsen appeared first on .

Fegyveres milíciák és terrorista erők elleni egységes fellépésről tárgyalt Jichák Hercog izraeli államelnök Mohamed bin Zájid Ál Nahajan koronaherceggel az Egyesült Arab Emírségekben – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság.

Hercog – aki az izraeli államfők közül elsőként látogatott el az emírségekbe – több mint kétórás, “meleg és szívélyes” megbeszélést folytatott a trónörökössel az abu-dzabi elnöki hivatalban. Mohamed bin Zájid Ál Nahajan megköszönte az izraeli elnök kiállását az emírségekben nemrégiben végrehajtott, halálos kimenetelű dróntámadással szemben.

“Ez az álláspont megmutatja a regionális stabilitást fenyegető veszélyekről alkotott közös nézetünket” – mondta az Egyesült Arab Emirátusok de facto uralkodója.

“A találkozó azt üzeni az egész régiónak, hogy fennáll a béke és az együttélés alternatívája, Ábrahám fiai és lányai békésen élhetnek együtt az emberiség javára” – nyilatkozott Hercog a megbeszélésekről.

“Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy teljes mértékben támogatjuk az Önök biztonsági igényeit, és minden formában és nyelven elítéljük a szuverenitásuk elleni, terrorista csoportok által elkövetett támadásokat” – mondta Herzog, utalva a két héttel ezelőtt Abu-Dzabi repülőterének közelében végrehajtott, három emberéletet kioltó és sokakat megsebesítő dróntámadásra.

“Ez az álláspont megmutatja közös nézeteinket a regionális stabilitásról és a békét fenyegető veszélyekről, különösen a milíciák és a terrorista erők jelentette veszélyekről, valamint azt is, hogy egyformán értjük a velük szembeni határozott kiállást” – hangsúlyozta válaszában az arab vezető.

“A béke segítségével az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és a tágabb régióban erőforrásokat és lehetőségeket állíthatunk nemzeteink szolgálatába, és utat nyithatunk egy jobb holnap felé”- tette hozzá a koronaherceg.

Az Egyesült Arab Emírségek és Izrael 2020 őszén, amerikai közvetítéssel normalizálták kapcsolataikat az Ábrahám-egyezménynek nevezett, Izrael és több arab állam közötti diplomáciai megállapodás részeként. Mohamed bin Zájid Ál Nahajan jelentős történelmi váltásnak nevezte ezt az egyezményt, és kifejtette, hogy a megállapodás megnyitotta az utat a partnerség megerősítése felé, különösen a technológia, az innováció, az egészségügy és az energiaipar területén. Hercog látogatása során találkozik az emírségek kicsiny, de növekvő zsidó közösségének tagjaival, és hétfőn meglátogatja a dubaji világkiállítást is, ahol Izrael ezen a napon rendezvénysorozatot tart pavilonjában.

The post Terroristák elleni egységes fellépésről tárgyalt az izraeli államelnök az Egyesült Arab Emírségekben appeared first on .

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki fenyegette és bántalmazta zárkatársát Nagyfán, a büntetés-végrehajtási intézetben – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője.

Saághy Flóra közölte, a férfit minősített zsarolás bűntettének kísérletével, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértéssel, valamint kifosztással vádolják, különösen többszörös visszaesőként.

A vádirat szerint a más büntetőügye miatt Nagyfán fogvatartott férfi tavaly májusban azzal fenyegette meg a sértettet, hogy ha nem utaltat el testvérének 150 ezer forintot, megöli őt és családját is bántalmazni fogja. A sértettben a kijelentései komoly félelmet keltettek, ezért telefonon több alkalommal is ügyvédje segítségét kérte a pénz átutaltatásához. Az ügyvéd azonban közölte, hogy ilyenről szó sem lehet, így a zsarolás eredménytelen maradt.

A vádlott közös zárkájukban a sértett tenyerében egymás után több alkalommal elnyomta égő cigarettáját, azt újra és újra meggyújtva. A bántalmazás következtében a férfinak másodfokú égési sérülései keletkeztek. Az így megfélemlített sértettől ezután azt követelte, hogy adja neki oda a börtön boltjában vásárolt dolgait. A megszerzett dohányt a vádlott egy másik zárkatársukkal megsodortatta és elszívta, az elvett élelmiszerek nagy részét pedig megette. A fenyegetéseknek az vetett véget, hogy a férfit másik zárkába helyezték át – tudatta az ügyész.

The post Zárkatársát terrorizáló fogvatartott ellen emeltek vádat Szegeden appeared first on .

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal telefonon az ukrajnai válságról és Kelet-Európába látogat a következő napokban Boris Johnson brit miniszterelnök – közölte szombaton a londoni miniszterelnöki hivatal.

A Downing Street szóvivője egyelőre nem részletezte, hogy Johnson mely országokat keresi fel a térségben, de úgy fogalmazott: a brit kormányfő egyidejű célja a diplomáciai erőfeszítések felgyorsítása és “az elrettentetés fokozása”, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a vérontás Európában.

A miniszterelnöki hivatal illetékese szerint Putyinnal tartandó megbeszélésén Johnson megerősíti azt a londoni álláspontot, hogy Oroszországnak “hátra kell lépnie egyet”, és diplomáciai erőfeszítéseket kell tennie. Mindeközben Oroszország londoni nagykövetsége közölte, hogy Moszkvába látogat Liz Truss brit külügyminiszter.

A Twitteren szombaton megjelent bejelentés szerint Truss két héten belül utazik az orosz fővárosba. A tájékoztatás szerint a látogatás időpontjáról már megállapodás született, de a dátumot az orosz nagykövetség nem ismertette.

A Downing Street szombati beszámolójában szerepel az is, hogy e jelentős brit diplomáciai kezdeményezések előzményeként Johnson felkérte a brit védelmi és biztonsági szolgálatok vezetőit további európai védelmi-katonai opciók fontolóra vételére, és a londoni védelmi minisztériumban tartott minapi találkozón a brit hadvezetés számos lehetőséget terjesztett elő “a fokozódó orosz agresszió” veszélyének enyhítésére a térségben.

E lehetőségek között szerepel további alakulatok telepítése és a NATO védelmi képességének erősítése. A brit miniszterelnök a hétvégén mérlegeli ezeket a lehetőségeket – fogalmazott a Downing Street szóvivője.

A londoni kormányfői hivatal illetékese szerint Johnson következetesen azt a véleményét hangoztatja a partnerekkel tartott tárgyalásokon, hogy az elrettentés és a diplomácia elegyének sikeres alkalmazása nélkül több ezer emberélet veszhet oda az orosz-ukrán határ mindkét oldalán.

A brit miniszterelnök erre a veszélyre már a londoni alsóházban e héten tartott felszólalásában is felhívta a figyelmet. Az orosz-ukrán válságról tartott tájékoztatójában Johnson úgy fogalmazott: az ukránok készek felvenni a harcot, folyamatosan egyre nagyobb jártasságra tesznek szert a gerillahadviselésben, és ha Oroszország ezt az utat követi, sok orosz édesanya fia nem fog hazatérni.

Hozzátette ugyanakkor: Vlagyimir Putyinnal tartott legutóbbi megbeszélésén is felidézte, hogy a történelem kritikus pillanataiban Nagy-Britannia és Oroszország mindig egymás mellett állt. Annak, hogy mindkét ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, egyetlen oka van: a szovjet katonák által tanúsított hősiesség a fasizmus elleni, Nagy-Britanniával vállvetve megvívott küzdelemben – mondta alsóházi felszólalásában brit miniszterelnök.

Hozzátette: hiszi, hogy Oroszország minden félelmére gyógyírt lehet találni, és türelmes, fegyelmezett diplomáciával meg lehet teremteni a kölcsönös biztonságot.

A Downing Street szombati tájékoztatása szerint ugyanakkor a brit külügyminisztérium hétfőn várhatóan bejelenti szankciós keretrendszerének erősítését, annak érdekében, hogy a szankciókkal Oroszország stratégiai és pénzügyi érdekeltségeit is célba lehessen venni.

Erre Truss is tett már utalást. A brit külügyminiszter a minap kijelentette: az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai akció következményei között olyan összehangolt szankciók is lennének, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék.

The post Putyinnal tárgyal telefonon az ukrajnai válságról és Kelet-Európába látogat a brit miniszterelnök appeared first on .

Kijevnek nincs kifogása azokkal az írásos javaslatokkal szemben, amelyeket az Egyesült Államok az orosz-ukrán válság enyhítését célzó tárgyalások részeként Oroszországnak kíván küldeni a héten – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdai online sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető hangoztatta, hogy az amerikai fél a javaslatok elkészítésekor figyelembe vette az ukrán álláspontot.

Az Egyesült Államok várhatóan a héten ad írásos választ Moszkvának az úgynevezett “biztonsági garanciákról” szóló követelésére, amelynek része az is, hogy Ukrajnát ne vegyék fel a NATO-ba – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az Egyesült Államok a kapcsolattartás folytatására számít Moszkvával, miután átadja írásos válaszát.

Washington külön választ tervez küldeni az úgynevezett “biztonsági követelményekről” a NATO-nak. Jens Stoltenberg főtitkár közölte: a szövetség meg fogja ismételni, hogy nem hajlandó engedni Oroszországnak a kulcsfontosságú elvek tekintetében. Ezek közé tartozik, hogy Európa minden államának joga van megválasztani a saját útját, illetve azt, hogy biztonsága szavatolása érdekében milyen szervezet része kíván lenni. Egyúttal azt is jelezte: a NATO válaszában az is benne lesz, hogy a szövetség kész meghallgatni Oroszország aggályait.

A tájékoztatón Kuleba köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek kiegészítő katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának. “Annak ellenére, hogy államunk nem tagja a NATO-nak, és az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye nem vonatkozik Ukrajnára, köszönettel tartozunk az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Lengyelországnak, Litvániának, Észtországnak, Lettországnak, a Cseh Köztársaságnak és a többi NATO-tagországnak, amiért további védelmi támogatást nyújtottak fegyveres erőinknek” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy ez a támogatás erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióját. “Erre az erőre pontosan azért van szükség, hogy ne kelljen bevetni” – hangoztatta Kuleba.

A tárcavezető emellett úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs akkora orosz haderő Ukrajna határai mentén, amellyel Oroszország teljes körű háborút indíthatna Ukrajna ellen. “Az Ukrajna határa mentén és a megszállt területeken felhalmozott orosz csapatok száma nagy, és közvetlen veszélyt jelent az országra, azonban jelen pillanatban ez a létszám nem elegendő az Ukrajna elleni teljes körű offenzívához” – fogalmazott a külügyminiszter.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.

The post Kijev egyetért amerikai megoldással appeared first on .

Ukrajna biztonságát illetően egységes a NATO, semelyik tagállam nem töri meg a többi szövetséges iránti szolidaritást – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök, miután hétfő éjjel az észak-atlanti szövetség több tagországának állam- vagy kormányfőjével és az Európai Unió vezetőivel egyeztetett videokonferencia formájában. (Árnyalja a képet a horvát álláspont. A -szerk- megj.)

A lengyel elnök Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére vett részt az Ukrajna körüli feszültségekről szóló megbeszélésen a brit, a francia, a német és az olasz állam- vagy kormányfővel együtt. Csatlakozott hozzájuk Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is.

A videokonferenciát követő varsói sajtóértekezletén Duda megállapította: a legfontosabb partnereket illetően “bátran beszélhetünk az észak-atlanti szövetség egységéről”, jelenleg “nincs olyan NATO-tagállam, amely megsértené az Ukrajna, valamint a NATO többi része iránti szolidaritást”.

A titkosított tartalmú egyeztetésről az elnök nem árult el részleteket, aláhúzta azonban: semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot jelenleg bármilyen közvetlen veszély fenyegetné. “Természetesen észlelhető az orosz fegyveres erők mozgása, az orosz politikai színtéren és a médiatérben zajló történések, de mindez egyelőre az ő oldalukon zajlik” – hangsúlyozta.

Beszámolt arról is, hogy az értekezleten megvitatták a keleti helyzet lehetséges forgatókönyveit, az Európai Unió és a NATO lehetséges válaszlépéseit, amennyiben “Ukrajna ellen vagy más helyen bármilyen agresszióra kerülne sor”.

Bejelentette: az orosz-ukrán feszültség kapcsán péntekre összehívja a Nemzetbiztonsági Tanácsot (RBN). Ez az államfő tanácsadó testülete, amely a legfontosabb politikai vezetőkből, valamint az ellenzéki parlamenti frakcióvezetőkből is áll. Az RBN utoljára 2020 elején, a koronavírus-járvány kitörése miatt ült össze.

A videokonferenciát követően Biden is a résztvevők között tapasztalt “teljes összhangot” emelte ki, Stoltenberg pedig a Twitteren azt írta: egyetértettek abban, hogy Oroszország “bármilyen további agressziója Ukrajnával szemben súlyos következményeket von maga után”.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő – aki nem volt résztvevője a videoértekezletnek – kedd délutáni Facebook-bejegyzésében nyugtalanítónak nevezte az ukrajnai helyzetet, valamint Berlin ezzel kapcsolatos magatartását is. Kiábrándítónak nevezte, hogy Németország nem hajlandó engedélyezni Észtországnak ukrajnai fegyverszállítást.

A kormányfő ezzel a The Wall Street Journal című konzervatív amerikai lap szombati értesülésére utalt, mely szerint Berlin nem járult hozzá, hogy Tallinn Ukrajnának szállítsa az egykori Német Demokratikus Köztársaság hadseregében használt, majd Észtországnak átadott D-30 nehéztüzérségi lövegeket.

“Megvalósul sajnos a fekete forgatókönyv, melyre régóta figyelmeztettünk” – értékelte a helyzetet Morawiecki, megemlítve a többi között az Északi Áramlat-2 megépítését, az orosz “gázzsarolást”. Bírálta, hogy az orosz projektekben részt vállaló “volt politikusok és lobbisták” Moszkva eszközeként szolgálnak “Európa újabb országai terrorizálásakor”. Ezzel feltehetőleg az orosz Gazpromnál vezető posztot betöltő volt német kancellár, Gerhard Schröder személyére utalt.

A lengyel kormányfő aláhúzta: Varsó “következetesen ellenszegül” az Ukrajna ellen irányuló újabb orosz agressziónak, kiáll “az ukrán szabadság, demokrácia, biztonság”, valamint a béke mellett is.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta Oroszországot, hogy egy, Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva cáfolja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

The post Lengyel elnök: a NATO egységes Ukrajnát illetően appeared first on .

Energetikai felújításra 573 millió forint pályázati támogatást nyert el a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, a megkezdett beruházás kivitelezésére 240 nap áll a vállalkozó rendelkezésre – közölte a főkapitányság megbízott szóvivője.

Racsné Galambos Gréta közölte: a felújítás során külső hőszigetelés, és nyílászárócsere valósul meg, valamint korszerűsítik a fűtési és a világítási hálózatot.

A nyilvános közbeszerzési kiírás alapján az épületeken összesen 5000 négyzetméter homlokzati és 3800 négyzetméter tető- illetve födémszigetelést építenek be.

A belső terekben csaknem 750 radiátort cserélnek ki, 1344 új lámpát szerelnek fel, a tetőre pedig 210 napelemet telepítenek.

The post Végre megkezdődött a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság felújítása appeared first on .