Biztonságpolitika

Recep Tayyip Erdogan meghívta Törökországba Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a köztök feszülő problémák és nézeteltérések tisztázására – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szavaira hivatkozva.

Kalin, aki Erdogan külpolitikai tanácsadója is egyben, a Circle Foundation brit agytröszt által szervezett online beszélgetés keretében mondta ezt kedd késő este. A török elnöki szóvivő aláhúzta: Törökország semmilyen katonai műveletet, összecsapást, háborút nem akar látni Oroszország és Ukrajna között. Egyúttal kijelentette: Ankara teljes mértékben kiáll Ukrajna területi egysége, politikai szuverenitása és társadalmi integritása mellett.

Kalin rámutatott: szorosan tartják a kapcsolatot Moszkvával annak érdekében, hogy Oroszország elkerüljön mindennemű hadműveletet Ukrajna ellen, mert annak súlyos és visszafordíthatatlan következményei lennének. A szóvivő leszögezte: Törökország kész bármilyen szerepet betölteni az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség megoldásában. Nyomatékosította: minden korábbinál sürgetőbb szükség van egy komoly, valós és átfogó párbeszédre a felek között.

Ugyanakkor jelezte, hogy “az ilyen nagy és hosszú távú geopolitikai problémákra gyors megoldás nincs”. A gyors eredményre irányuló várakozás sikertelenséget hoz – tette hozzá. Kalin végül bejelentette, hogy Erdogan “néhány héten belül” Ukrajnába látogat. Moszkva szerdán reagált a török elnök meghívásra.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy elégedettséggel fogadják bármely olyan ország erőfeszítéseit, amely segíteni tud a helyzet megoldásában. Peszkov elmondta: örömmel konstatálnák, ha Törökország ösztönzőleg tudna hatni Ukrajnára a korábbi megállapodások és kötelezettségvállalásai teljesítésében, köztük a minszki megállapodások végrehajtásában. Hangsúlyozta: ez a ráhatás lenne az elsődleges.

Erdogan szerint nem reális megközelítés, hogy Oroszország esetlegesen megszállja Ukrajnát. Török újságíróknak a napokban úgy fogalmazott: “a térség már nem tud elfogadni háborút”.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

The post Erdogan meghívta Törökországba az orosz és az ukrán elnököt nézeteltéréseik tisztázására appeared first on .

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet (továbbiakban: IÁ) egykor a legveszélyesebb, valamint legnagyobb mértékben terjeszkedő és növekvő terrorcsoportok közé sorolták, amely 2014 és 2019 között mutatta a legnagyobb aktivitást világszerte. Ma már akcióinak többsége a Közel-Keletre, Afrikára és Közép-Ázsiára korlátozódott, azonban jelenleg a fellendülés jeleit mutatja, amely akár az európai támadások kiújulását is jelentheti. A felemelkedés, majd hanyatlás felé vezető út

A szervezet tulajdonképpen az al-Kaida „gyermeke”, létrehozója, Abu Muszab al-Zarkavi jó kapcsolatot ápolt Osama Bin Laden-nel, akinek segítségével megszületett az IÁ elődje: az Egyistenhit és Dzsihád Csoport. Miután Zarkavi átvette az al-Kaida iraki területeinek irányítását és hűséget esküdött Osama Bin Laden-nek, 2005-ben megalakult az Iszlám Állam Irakban (ISI), majd a szíriai területek elnyerése után, 2012-ben létrejött az Iszlám Állam Irakban és Szíriában (ISIS). Elnevezést illetően több forma is elterjedt: ISIS (Iraki és Szíriai Iszlám Állam), ISIL (Iraki és Levantei Iszlám Állam), valamint Daiish (al-Dawla al-Islamiya fi Iraq wa al-Sham) vagy Daesh, azonban ennek használatát betiltotta a terrorszervezet, mivel lefordítva „széthúzást” jelent, amely negatívan tünteti fel a szervezetet.[i] Az ekkor már Abu Bakr al-Bagdadi által vezetett terrorszervezettel egykori támogatója, az al-Kaida 2014-ben mindennemű kapcsolatot megszakított. Még ebben az évben a csoport hivatalos neve az Iszlám Állam lett, majd kikiáltották a „kalifátust”, amely Mohamed próféta „örökségét” igyekezett feltámasztani, azáltal, hogy a világ összes muszlimja felett fennhatóságot követelt. A nemzetközi közösség természetesen nem nézte tétlenül a terrorszervezet felvirágzását: szeptemberben az ENSZ kezdeményezésére létrejött az Iszlám Állam elleni nemzetközi összefogás, amelynek következtében 2019-re valóban sikerült megállítani a terrorszervezetet. Ekkorra az IÁ elvesztette az iraki és szíriai területeinek jelentős részét, továbbá vezetője, al-Bagdadi is öngyilkosságot követett el a harcok során.

Azonban ez a vereség csak fizikálisan akadályozta meg a terrorszervezet fennmaradását, valójában a gondosan felépített médiahálózatának és a virtuális térben működő kalifátusnak köszönhetően az Iszlám Állam a mai napig aktívnak tekinthető és veszélyesebb, mint gondolnánk. Emellett kihívást jelentenek az egykori tagok és családtagjaik, akik nem tesznek le arról a céljukról, hogy újra megteremtsék fizikai formájában is a „kalifátust”. Az ENSZ becslései szerint még mindig 10.000 harcossal és 300-500 millió dollárnyi tartalékkal rendelkezik a csoport.

Sikerességének kulcsa

Közösségi média stratégiája nem teljesen egyedülálló a terror- és fegyveres csoportok körében, azonban mégis a valaha volt leghatékonyabb módon vált világméretűvé a globális kampányuk. Hasonló online propaganda jellemzi és jellemezte az al-Kaida és az as-Sabáb terrorszervezeteket, továbbá a Közel-Keleten és Afrika egyes részein folyó konfliktusokban résztvevő fegyveres csapatokat és milíciákat is. Ezek közül kiemelkedik a 2011-es líbiai konfliktus során folytatott közösségi média kampány, amely nagy mértékben integrálódott a felkelésekbe és határozta meg azok eszkalációját.  Mind Kadhafi stábja, mind az ellenálló, felkelő, valamint fegyveres csoportok kihasználták az online felületet toborzásra és megtévesztő információk híresztelésére.

Azonban fontos feltenni a kérdést: ha hasonló stratégiát folytatnak a MENA térség terrorszervezetei és fegyveres csoportjai a kibertérben, miért pont az Iszlám Állam vált a legsikeresebbé? Célszerű azzal kezdeni, hogy az IÁ kezdetektől fogva és töretlenül a globális terjeszkedésre helyezte a hangsúlyt, nemcsak az afrikai, közel-keleti vagy az ázsiai térségre koncentrálódtak műveletei. Ezen felül nem korlátozta online tevékenységét egy platformra, hanem több alkalmazáson és felületen is megjelentek diaszpórái, amelyek kapcsolatban állnak egymással, sőt integrálódnak is. A „médiagépezete” és virtuális taghálózata több lábon áll, amely lehetővé teszi azt, hogy ha akár fel is számolják egy-egy alrendszerét, akkor sem szűnik meg a decentralizált módon kiépített kapcsolatlánca. Továbbá pedig a drasztikus területvesztésének köszönhetően megkezdődött a terrorszervezet tevékenységének átültetése a kiberkalifátus „területére”, hiszen ezzel kívánja ellensúlyozni a fizikális vereségét.

Ebben a stratégiában nagy szerepe van a tartalomnak is, amely szintén egyedinek számít. Legtöbb üzenetük nem szöveg és olvasmányként jelenik meg, hanem videó formájában, amely a 21. századi generációknak sokkal jobban imponál, továbbá pedig ezek a tartalmak több nyelven is elérhetőek. A márkaszerű terjeszkedés és a sajátos narratíva még népszerűbbé teszi az Iszlám Állam médiakampányát, hiszen nem mindennapi tartalommal látja el követőit és az erre fogékony rétegeket. Meglepő, de az erőszakos, kínzással és kivégzéssel teli videói nagyon népszerűvé váltak, ennek köszönhetően bejárták a világot, mivel az őket elutasító internet-használók is (valószínűleg kíváncsiságból) a nézők között voltak és vannak.

Az IÁ által gondosan kiépített kiberhálózat ösztönző hatást gyakorolt a rekrutációra. „Az ENSZ 2017. novemberi becslése szerint 2012 óta 40 000 fő csatlakozhatott a különböző szíriai vagy iraki milíciákhoz, míg az International Centre for the Study of Radicalisation (ICSR)2018. júliusi tanulmánya 41 490 főre tette azoknak a számát, akik magába az Iszlám Államba léptek be.”[ii]

Továbbá, ha elemezzük az IÁ jelenlegi narratíváját, összefüggést láthatunk a szokásos szociológiai problémákkal, amelyek a radikalizálódáshoz vezetnek. Igen nagy számban jelennek meg az identitással, a dekulturációval és az antiimperialista ideológiával kapcsolatos motívumok, amelyek a militáns kultúrával együtt lelhetők fel a tartalomban.[iii] Ezeket a radikalizálódáshoz vezető okokként azonosította Charlie Winter a The Virtual ‘Caliphate’: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy tanulmányában. A Nyugat-ellenes narratíva, mint toborzási eszköz mellett nagy hangsúlyt kapott az ellenségek megvetése és megfélemlítése. Ezáltal megállapítható, hogy a radikalizálódáshoz vezető szociológiai problémák és a használt narratíva között összefüggés van, amelyet a szalafi-dzsihádista ideológiával kihasznál a terrorszervezet.[iv]

A terrorszervezet tevékenysége az elmúlt években

Az Iszlám Állam aktív működését az elkövetett támadások számai is igazolják. 2020-ban világszerte 1365 sikeres támadásról számolt be a Fondapol (Foundation for Political Innovation). Ami a 2021 évi. tevékenységet illeti, az A’maq hírügynökség (az IÁ hivatalos médiuma) szerint az IÁ 748 támadást hajtott végre a világ 20 országában. A legtöbb támadás az egykori kalifátus területét érinti: Irakot és Szíriát, de jelentős számú akciót hajtottak végre Líbiában, Egyiptomban, Afganisztánban és Pakisztánban is. A közép-szíriai sivatagban továbbra is jelentős az IÁ mobilis sejtjeinek száma, amelyeket a 2019-es offenzíva elől elmenekült harcosok hoztak létre. Továbbá az IÁ-nak 2015-ben hűséget fogadott Boko Haram terrorcsoport aktivitását is fontos megemlíteni. Jelentős számú támadás köthető hozzájuk Afrika területén, 2009 és 2021 májusa között a Boko Haram összesen 3691 offenzíváért volt felelős. Az IÁ másik ismertebb ága az ISIS-K, vagyis az Iszlám Állam Khoraszáni Tartomány is nagy mértékű aktívitást mutatott az elmúlt időszakban. Az Afganisztán területén működő csoport vezetői elítélik a tálibok afganisztáni hatalomátvételét, mivel úgy gondolják, hogy a csoport iszlám hatalomátvételre vonatkozó stratégiája nem elég keményvonalas. Az Egyesült Államok vezette erők afganisztáni kivonulása óta az ISIS-K terrorista kampányt folytat Kabulban és gerillaharcot vív a tálib erők ellen a legtöbb Pakisztánnal határos tartományban.

Ahogy már említettem, az Iszlám Állam a kibertérben is aktív tevékenységet folytat, ezzel pedig megalapozza saját fennmaradását. Médiahálózatán rendszeresen beszámolókat és híreket tesz közzé tevékenységéről, valamint továbbra is figyelmet fordít a rekrutációra. Az Al-Naba januári számában az IÁ toborzásra és propagandatevékenységre ösztönzi olvasóit, leginkább a nőket, ugyanis úgy hiszi, hogy ez minden hívő számára kötelező és a dzsiháddal párhuzamosan és kell megvalósulnia.

Jelentősebb támadások Európa-szerte

Franciaország továbbra is a terrorszervezet egyik fő célpontja, ami nem véletlen. Szíriában minden más európai államnál aktívabb volt az ország és jelentős mértékben kivette a részét az IÁ ellen indított légicsapásokból is. Emellett pedig Charlie Hebdo gúnylapja megnövelte a Franciaország elleni akciókat, hiszen vitatott karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról, amit sok muszlim vallású sértőnek tartott. 2020-ban összesen 3 támadás köthető biztosan az Iszlám Államhoz Európában (több terrortámadás is történt Franciaországban, amelyek a radikális iszlám irányzathoz köthetők, azonban csak ezeket a támadásokat ismerte el az Iszlám Állam hivatalosan), amelyek közül az egyik világszerte megdöbbenést váltott ki: egy középiskolai tanárt (Samuel Paty) nyílt utcán fejezett le egy IÁ szimpatizáns férfi, mivel a tanár Charlie Hebdo karikatúrákat mutatott a diákjainak tanóráján.

Németországban 2020 áprilisában és májusában Waldkraiburgban (Bajorország) egy férfi (2018 óta az IÁ támogatója) török tulajdonú bolthálózatok ellen támadássorozatot követett el. Az elkövetőnél a hatóságok lőfegyvert és csőbombát találtak, valószínűleg további támadások kivitelezését tervezte.

Ausztriában 2020 novemberében Bécs központjában hajtott végre támadást egy 20 éves férfi a koronavírus-világjárvány következtében elrendelt lezárások előestéjén. Az elkövetőnél AK47-es fegyver és Tokarev pisztoly volt, emellett magánál hordozott egy macsétát és egy hamis robbanóövet. Véletlenszerűen célba vette az utcán tartózkodó embereket és a mozgalmas helyeket (pl. éttermeket), amelynek következtében 4 ember meghalt. A bécsi támadásért az IÁ vállalta a felelősséget, az A’maq hírportál közzétette a támadóról azt a videót, amelyen hűséget fogad az IÁ vezetőjének, ez volt az első ilyen közzététel 2018 óta.[v]

2021-ben az Iszlám Állam nem tudott nagyszabású támadásokat kivitelezni Európában, azonban egyéni elkövetők, – akik online radikalizáció áldozatai lettek – több kísérletet is tettek akciók kivitelezésére. Ezt igazolja annak a két magyar fiúnak az esete, akik 2021-ben több támadás kivitelezését is tervezték Magyarországon. A Terrorelhárító Központ sikeres közbelépésével végül sikerült megakadályozni, hogy merényletet kövessenek el a fiatalok. Azonban esetük alátámasztja azt a felfogást, miszerint a terrorfenyegetettség szintje egyre inkább növekedik a terrorszervezetek online toborzó tevékenységének köszönhetően.

A menekülttáborokban és börtönökben rejlő kockázatok

Miután 2019-ben a terrorszervezet elvesztette dekoncentrált területeit, további kihívásokkal kellett szembenéznie a nemzetközi közösségnek. Az egykori harcosok családjának elhelyezése kiemelt feladattá vált, hiszen a társadalomba való azonnali visszahelyezésük szinte elképzelhetetlen. Megoldásként az IÁ egykori tagjainak hozzátartozóit a Szíriai Demokratikus Erők (SZDE) által ellenőrzött menekülttáborokban helyezték el. Az egyik legjelentősebb tábor al-Hawl városában (Észak-Szíria) található, ahol mintegy 56.365 ember él, a családok becsült száma 15.300, ebből pedig 2423 „IÁ család”, akik mintegy 60 országból érkeztek. Az al-hawl-i tábor jól szemlélteti a menekülttáborokban rejlő kockázatokat: a terrorszervezetek és radikális eszmék melegágyává válhatnak ezek a helyszínek, hiszen a kilátástalan helyzetben lévő egyének könnyen befolyásolhatóak, így például az IÁ könnyűszerrel toboroz új harcosokat. A megerősödött alvó sejtek pedig az összefogás eredményeként egyszerűen szembeszállhatnak a tábor vezetésével, ezzel felkelést szülve. Nem meglepő tehát, hogy az al-Hawl táborban a biztonsági káosz csak fokozódott az elmúlt évek során, ennek eredményeképpen folyamatos gyilkosságokkal és támadásokkal kell szembenéznie az SZDE erőinek: 2021-ben több, mint 127 halálesetről számolt be a SOHR (Syrian Observatory for Human Rights), amelyért az ott működő sejtek egyike felelt. Ennek oka, hogy a táborban az IÁ fanatikusai brutálisan rákényszerítik ideológiájukat a tábor lakóira – gyakran megölik ellenzőiket, hogy félelemmel teli légkört teremtsenek. A börtönökben is hasonló anomáliákkal kell szembenézniük a raboknak és hatóságoknak: erőszakos radikalizálódás, lázadások és gyilkosságok. A terrorszervezet veresége után több ezer harcost börtönöztek be Szíriában és Irakban is, ahol a véges kapacitás miatt túlzsúfolttá váltak ezek a fogvatartó helyszínek. Így az IÁ foglyai kihasználták az őrök viszonylag alacsony számát arra, hogy szélsőséges vallási tanításokat terjesszenek, és a saría szigorú betartását kényszerítsék ki.

Az al-Hawl tábor és az IÁ egykori harcosait fogva tartó börtönök tulajdonképpen időzített bombák, amennyiben „hatástalanításuk” elmarad, könnyen humanitárius katasztrófa alakulhat ki. A táborok és a börtönök lakói nem tudnak hatékonyan szembeszállni az erőszakos IÁ támogatókkal, ezért fontos, hogy a jövőben ezeken a helyszíneken nemzetközi segítségnyújtással megfelelő irányítást és fegyelmet tartsanak fent az ellenőrző erők.

Végszó

Az IÁ kibertérben folytatott tevékenysége sokak szerint nem veszélyeztető tényező már a terrorszervezet területvesztése után. Azonban egyértelműen látható, hogy mind a járványhelyzet, mind a vereség egyfajta „löketet” adott a „kiberkalifátusnak” és „kiberhadseregének”. Emellett nem elhanyagolható a menekülttáborokban és börtönökben egyre fokozódó feszültség megemlítése, amelyet az egykori harcosok és családtagjaik okoznak. Hatalmas mértékben kockáztatja a terrorszervezet online tevékenysége a világ nemzetállamainak biztonságát, tehát az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre, hírszerszerzésre és nemcsak a hagyományos, de a kibertérben folyó védelemre is. Nemcsak Európa nagyhatalmai és az Egyesült Államok a célpont már, hanem világszerte felmerül a terrorszervezet által radikalizált egyéneken keresztül kivitelezett támadások kockázata, amely biztonságpolitikai szempontból meghatározza a jövőnket. Az amerikai és koalíciós erők Afganisztánból való kivonulása után a régió terrorcsoportjai könnyen erőre kaphatnak, így a terrorizmus szele ismét elérheti Európát is.

Irodalomjegyzék

[i] Kovács Rebeka: Az Iszlám Állam és műveletei az európai kontinens főbb országaiban. TDK dolgozat, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2021.

[ii] SZALAI MÁTÉ – WAGNER PÉTER A külföldi harcosok jelentette fenyegetés a „kalifátus” bukását követően (1.) (A kihívás természete), KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa, E-2019/27, 5. oldal, https://kki.hu/wp-content/uploads/2019/05/27_KKI-elemzes_SYR_EU_Szalai_Wagner_20190521.pdf

[iii] Charlie Winter. The Virtual ‘Caliphate’: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy. July 2015. Quilliam. ISBN.978-1-906603-11-4.

[iv] Charlie Winter. The Virtual ‘Caliphate’: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy. July 2015. Quilliam. ISBN.978-1-906603-11-4.

[v] EUROPOL EUROPEAN UNION TERRORISM SITUATION AND TREND REPORT 2021.

 

Írta: Kovács Rebeka

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Fenyegetést jelent még az Iszlám Állam? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Újabb tárgyalási fordulót kell tartani az ukrán-orosz határ térségében kialakult feszültség enyhítéséről a NATO-Oroszország Tanács keretében – jelentette ki az észak-atlanti szövetségi főtitkára.

Jens Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy “találkozók egész sorára” küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO-Oroszország Tanács tagjainak. A párbeszéd mindig fontos, és “amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Kiemelte, hogy az új tárgyalási fordulón már írásba foglalt elképzeléseket kell megvitatni, és be kell vonni új témákat, a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét.

Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai hajlandóak foglalkozni Moszkva esetleges biztonsági aggodalmaival, de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO-nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.

Stoltenberg és Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nagy “pénzügyi, gazdasági és politikai” árat kellene fizetnie azért, ha Ukrajna elleni támadással folytatódna a csapatösszevonás a határövezetben.

Scholz az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezésének esetleges megakadályozásával kapcsolatos kérdésekre azt mondta: “mindent meg kell vitatni egy ukrajnai katonai beavatkozás esetén”.

Az ukrajnai brit fegyverszállításokkal kapcsolatban ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németország az előző kormányok idején kialakított irányvonalat követve továbbra sem szállít az élet kioltására alkalmas katonai felszerelést Ukrajnának.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a tagországok különbözőképpen viszonyulnak az ukrán fegyveres erők támogatásának kérdéséhez. Ugyanakkor közös felfogás, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az önvédelemhez fűződő jog gyakorlására. A NATO támogatja is ennek a jognak az érvényesülését, például az odesszai haditengerészeti akadémia fejlesztésével – mondta Stoltenberg.

The post Stoltenberg: újabb tárgyalási fordulót kell tartani a NATO-Oroszország Tanács keretében appeared first on .

Oroszország üdvözölné, ha az Egyesült Államok bekapcsolódna a délkelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó diplomáciai erőfeszítésekbe, a meglévő diplomáciai formátumokon kívül – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután Moszkvában tárgyalásokat folytatott német hivatali partnerével, Annalena Baerbockkal.

Közös sajtótájékoztatójukon Baerbock kifogásolta, hogy az előző amerikai kormányzat idején a washingtoni külügyminisztérium különmegbízottja, Kurt Volker az ukrajnai rendezés ügyében olyan párhuzamos tevékenységeket végzett a “normandiai formátum” munkájával és a kontaktcsoport üléseivel párhozamosan, amelyek Moszkva szerint ellentétesek voltak a rendezést célzó minszki intézkedéscsomag tartalmával.

“De a jelenlegi a szakaszban okunk van feltételezni, hogy a mostani (amerikai) kormányzat realistább módon tekint az ukrajnai rendezés körüli helyzetre, és egyebek között elismeri annak szükségességét, hogy elsősorban a Donyec-medence különleges státuszának problémáját kell megoldani” – mondta Lavrov.

“Üdvözölni fogjuk, ha az Egyesült Államok a meglévő formátumokat kiegészítve segíteni fog elmozdulni ebbe az irányba, mivel döntő befolyással bír a kijevi rezsimre” – tette hozzá.

Mint mondta, Moszkva reméli, hogy Berlin hatást gyakorol Kijevre a minszki megállapodások kérdésében és a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői – közös döntéseinek végrehajtásában, amelyet orosz megítélés szerint Ukrajna elszabotál.

Baerbock, aki egy nappal a kijevi látogatása után érkezett Moszkvába, leszögezte, hogy Németország kész megvédelmezni az alapvető értékeket az Oroszországgal Ukrajna ügyében kialakult konfliktusban.

“Nincs más lehetőségünk, még ha ez azt is jelentené, hogy magas gazdasági árat kell fizetnünk érte. Németország kitart amellett, hogy az energia fegyverként való felhasználásának következményei lennének a vezetékre (az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 gázvezetékre) nézve ” – mondta.

Hangsúlyozta: nehéz nem fenyegetésként értelmezni, hogy “látható ok nélkül” százezer fős orosz katonai erőösszpontosítást hajtottak végre az ukrán határ közelében. Sürgette a normandiai folyamat felélesztését az ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodások végrehajtása érdekében.

Lavrov elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország területén végrehajtott orosz csapatmozgásokkal kapcsolatos követeléseket. Állítása szerint Moszkva nem szolgáltatott és nem szolgáltat ürügyet új konfliktushelyzetre, csak egyet követel: a megállapodások pontos betartását. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Oroszország sürgős választ vár az Egyesült Államoktól és a NATO-tól a biztonsági garanciákra tett javaslataira, amelyek célja egyebek között az észak-atlanti szövetség további bővítésének megakadályozása a posztszovjet térségben.

Baerbock kifejezte Németország készségét arra, hogy komoly párbeszédet folytasson Oroszországgal az európai biztonságot erősítő lépésekről és megállapodásokról. Úgy vélekedett, hogy az Oroszország-NATO Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében a múlt héten megtartott eszmecserék “az első hasznos lépést jelentették a párbeszéd felé”.

Mont mondta, noha a felek között sok kérdésben mutatkozik meg nézetkülönbség, Berlin érdekelt a stabil kapcsolatokban Moszkvával. Hazája érdekeltségét fejezte ki az Oroszországgal való együttműködésben a megújuló energiaforrások, valamint a klíma- és energiaválság elleni küzdelem területén.

“Németországnak megbízható Oroszországra van szüksége Európa gázellátása érdekében, amelyre még néhány évig szüksége lesz” – hangoztatta a német diplomáciai tárca vezetője.

Lavrov válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem szűnik meg az orosz RT DE csatorna “diszkriminálása” Németországban. Mint mondta, oka van feltételezni, hogy a német hatóságoknak közük van az orosz média “üldöztetésékhez”. Baerbock azt mondta, hogy a német kormány nem avatkozik be az RT DE munkájába, és a tömegtájékoztatási eszközök munkájába való intervenció ellentétes lenne hazája alkotmányával.

The post Lavrov: Moszkva üdvözölné Washington részvételét az ukrajnai rendezésben appeared first on .

Az orosz és a fehérorosz hadsereg olyan helyzetet fog elgyakorolni februárban, amelyben a két ország teljes katonai potenciálját mozgósítani kell a Szövetségi Állam biztonságának szavatolására – jelentette ki Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes Moszkvába akkreditált külföldi katonai attaséknak.

“Előfordulhat olyan helyzet, amikor egy regionális csoportosulás erői és eszközei nem lesznek elegendőek a Szövetségi Állam biztonságának szavatolásához, és készen kell állnunk a megerősítésére. A fehérorosz féllel közösen egyetértésre jutottunk abban, hogy a közös védelemhez az állami katonai szervezet egész potenciálját mozgósítani kell” – mondta Fomin.

A tábornok közölte, hogy két ország elnöke decemberben állapodott meg a soron kívüli harckészültségi ellenőrzésről, és az annak keretében február 10-20. között megtartandó Szojuznaja Resimoszty – 2022 (Szövetségi Eltökéltség – 2022) kódnevű hadgyakorlatról. Rámutatott, hogy hasonló regionális gyakorlatokat rendszeresen tartanak, ilyen volt például a Zapad-2021.

Fomin szerint a bejelentett manőverek célja a külső agresszió megakadályozásának és visszaverésének, valamint a terrorizmus elleni küzdelemnek és a Szövetségi Állam érdekvédelmének a gyakorlása lesz. A műveleteket Domanovszk, Gozsszk, Obuz-Lesznovszk, Breszt és Oszipovicsszk gyakorlóterén, valamint a Fehéroroszország más területein fogják megtartani. Igénybe veszik majd Baranovicsi, Luninyec, Lida és Macsuliszkij repülőterét is.

A tájékoztatás szerint a hadgyakorlaton a résztvevők és a fő fegyverrendszerek száma nem fogja meghaladni a 2011. évi bécsi dokumentumban meghatározott, értesítésköteles paramétereket. A gyakorlatra Oroszországból két Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer-egységet, tizenkét Szu-35-ös vadászrepülőgépet valamint egy Pancir-Sz légvédelmi és tüzérségi egységet vezényelnek át Fehéroroszországba. A fegyverzet-átcsoportosítás várhatóan február 9-ig tart majd.

Az orosz védelmi miniszterhelyettes által megtartott tájékoztatón a hivatalos tájékoztatás szerint Oroszországban akkreditált katonai diplomáciai testületek 98 képviselője vett részt, köztük 16 NATO-tagországé.

The post Orosz fenyegetés: gyakorolni fogjuk a teljes mozgósítást appeared first on .

Arra hívta fel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai hivatali partnerét, Antony Blinkent hogy ne hangoztassa folyton az Ukrajna elleni állítólagos orosz agresszióról szóló spekulációkat, hanem kényszerítse Kijevet a rendezésről szóló minszki megállapodások maradéktalan végrehajtására – közölte az orosz diplomáciai tárca.

Lavrov és Blinken telefonon beszélt egymással, az orosz külügyminisztérium szerint az amerikai fél kezdeményezésére.

Az orosz diplomácia vezetője a moszkvai tájékoztatás szerint megismételte azt is, hogy Washingtonnak a lehető leghamarabb konkrét, írásos választ kell adnia a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokra. Ismételten felsorolta az Egyesült Államoknak és a NATO-nak átadott orosz megállapodástervezet elvi pontjait. Ezek értelmében Oroszország biztonságának jogi garanciáit az összes euroatlanti ország által jóváhagyott, a biztonság oszthatatlanságát kimondó elv keretei között rögzíteni.

A felek a moszkvai közlemény értelmében a kapcsolatok közeljövőbeli folytatásának lehetőségéről is tárgyaltak. A Kommerszant című lap értesülése szerint az orosz és az amerikai külügyminiszter pénteken Genfben személyesen is találkozik majd. Ezt megelőzően Blinken Berlinbe és Kijevbe is ellátogat.

The post Lavrovot zavarja, hogy hírek terjednek az “orosz agresszió” terveiről appeared first on .

Az izraeli rendőrség az izraeli NSO Group Pegasus kémprogramjával figyelte meg a Benjámin Netanjahu akkori kormányfő elleni mozgalom vezetőit, valamint korrupció-gyanús polgármestereket és más gyanúsnak vélt személyeket – olvasható a Kalkaliszt nevű izraeli újság tényfeltáró írásában.

Az izraeli törvények szerint a rendőrség csakis bírói engedély vagy a legfőbb ügyész jóváhagyása esetén vethette volna be a kémprogramot a megfigyelt célszemélyek lehallgatására, de a lap állítása szerint enélkül használták a szoftvert.

A cikk azt állítja, hogy 2020-ban, amikor hetente többször több százezren tüntettek Jeruzsálemben a miniszterelnöki rezidenciánál és az ország útkereszteződéseiben, a Netanjahu bizalmasa, Amír Ohana belbiztonsági miniszter vezetésével működő rendőrség az NSO kémprogramját telepítette a demonstrációkat szervező “fekete zászlós” civil mozgalom vezetőinek telefonjaira.

Emellett korrupció gyanújába keveredett polgármesterek telefonjaira is kémprogramot telepítettek, és egy vezető politikus munkatársát is megfigyelték, hogy információt szerezzenek a politikus esetleges korrupt viselkedéséről. A Pegasussal figyelték meg a pride felvonulások előtt az LMBT-ellenes aktivistákat is, miután 2015-ben egy felvonuláson megöltek egy 15 éves lányt.

A cikket jegyző Tomer Ganon a katonai rádióban elmondta, hogy 2013-ban vásárolták meg a kémprogramot, és 4-5 magas rangú rendőrtiszt döntött az alkalmazásáról megfelelő jogi ellenőrzés nélkül.

A rendőrség cáfolja, hogy törvényt sértett volna, és állítja, hogy “a szervezeten kívüli jogi tényezők és a főügyész felügyelete mellett alkalmazták a kibereszközt”.

A Pegasus nevű kémprogramot több országban újságírók, kormányzati tisztviselők és emberi jogi aktivisták megfigyelésére használták fel. Izrael csakis kormányok számára engedélyezi kibertermékek exportját, törvényes felhasználásra, bűncselekmények megelőzésére és kivizsgálására, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre, és a vásárló országok kötelezettséget vállalnak ezen feltételek teljesítésére.

The post Az izraeli rendőrség állítólag megfigyelte a Netanjahu elleni mozgalom vezetőit appeared first on .

Gyorsított eljárásban két év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki egy hete zsebkéssel nyomatékosítva kért kölcsön pénzt egy taxistól – közölte Jakubász Attila megbízott fővárosi főügyészhelyettes.

Azt írta, a 31 éves férfi január 9-én kora este rendelt taxit a VI. kerületbe, ahonnan a XIII. kerületi Szent István parkhoz vitette magát. Ott kiszállt a kocsiból, a buszmegállónál rövid ideig beszélgetett egy ismerősével, majd visszaült az autóba és kérte a sofőrt, hogy a Margit híd felé vegyék az irányt. Nem sokkal később arra kérte a taxist, hogy álljanak meg, majd közölte vele, hogy szüksége van 14 ezer forintra, amelyet mindjárt vissza is ad neki, miután a nála lévő nagyobb címletű eurót felváltatja forintra.

A vád szerint a férfi elővett egy zsebkést is, amit a taxis által is jól láthatóan a combjára helyezett. A taxis a fenyegetés hatására átadott a vádlottnak 14 ezer forintot.

Ez követően a vádlott a VII. kerületbe vitette magát, ott kiszállt a kocsiból, de a kabátját – azzal, hogy nagy összegű euró van benne – a kocsiban hagyta. Azt mondta, pár perc múlva visszajön, majd elhagyta a helyszínt. A hátrahagyott kabátban semmilyen pénz nem volt.

Az elkövetőt a rendőrök másnap hajnalban elfogták, a gyors nyomozás eredményeként pedig a XIII. kerületi ügyészség a férfit gyorsított eljárásban, 72 órán belül bíróság elé állította. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a férfit – a váddal egyezően -, zsarolás bűntette miatt bűnösnek mondta ki és két év hat hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős – közölte a fővárosi főügyész helyettese.

The post Börtönre ítélték a férfit, aki zsebkéssel követelt kölcsönt egy fővárosi taxistól appeared first on .

Őrizetbe vettek két fiatalt Nagy-Britanniában a texasi zsinagógában a hét végén elkövetett túszejtés ügyében – közölte a rendőrség, a brit kormány pedig a támogatásáról biztosította az amerikai rendvédelmi szervezeteket.

A két fiatalt a brit rendőrök Manchester déli részében vették őrizetbe, még vasárnap, kihallgatásuk jelenleg is tart – áll a rendőrségi közleményben.

A szombati túszejtés a texasi Colleyville-ben történt, a túszokat épségben kiszabadították, a túszejtőt pedig a rendőrök agyonlőtték. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vasárnapi esti szerint az elkövető a 44 éves Malik Faisal Akram brit állampolgár volt, aki egy tíz éve amerikai börtönben ülő nő szabadon bocsátását akarta elérni és “antiszemita és Izrael-ellenes kijelentéseket tett”.

A brit terrorellenes rendőrség még vasárnap este megerősítette Akram brit állampolgárságát, hétfőn pedig közölte, hogy a férfi a Lancashire grófságbeli Blackburn térségéből származik. A brit kormány hétfőn közölte, hogy minden támogatást megad az amerikai rendvédelmi szerveknek a túszejtés ügyében folyó nyomozáshoz.

“Amerikai barátaink oldalán vagyunk azokkal szemben, akik gyűlöletet és félelmek akarnak terjeszteni a világban” – jelentette ki Boris Johnson brit kormányfő szóvivője, aki elítélte a “szörnyű terrorista és antiszemita cselekedetet”.

A Nagy-Britanniai Muszlim Tanács nevű, mecseteket, oktatási és jótékonysági intézményeket tömörítő ernyőszervezet hétfői közleményében “a lehető leghatározottabban” elítélte a túszejtést, amelyet gyűlölet-bűncselekménynek és antiszemita cselekedetnek nevezett.

A blackburni muszlim közösség Facebook-oldalán egy férfi az elkövető testvéreként jelentkezett be, és azt írta, hogy Akram “mentális problémákkal küszködött”. “Családunk egyáltalán nem ért egyet egyetlen cselekedetével sem, és a legkomolyabban bocsánatot kérünk e szerencsétlen incidens valamennyi elszenvedőjétől” – írta a Gulbar néven jelentkező férfi. Jelezte azt is, hogy még szombaton reggel, a túszejtés közben is állandó kapcsolatban állt a testvérével és az FBI munkatársaival is.

Az FBI különleges ügyekkel megbízott munkatársa, Matt DeSarno hétfőn bejelentette: az FBI széleskörű vizsgálatot indított a túszejtő kapcsolatrendszerének feltárására. DeSarno azt is közölte: “nemzetközi nyomozás” folyik az ügyben. A Downing street 10 – a londoni kormányfői hivatal – hétfőn teljes körű támogatásáról biztosította az amerikai nyomozati szerveket.

A Mail Online című brit hírportál szerint Akramot 2001 szeptemberében kiutasították a szülővárosából, amiért egy bírósági végrehajtó előtt olyan kijelentést tett, hogy “meg kellett volna halnia” az egyesült államokbeli szeptember 11-i merényletekben.

A tettes helyi idő szerint szombat délelőtt hatolt be a texasi zsinagógába, ahonnan online élőben közvetítették a szertartást. A férfi a túszok elengedéséért cserében egy Aafia Siddiqui nevű, pakisztáni származású nő szabadon bocsátását követelte. Siddiquit 2010-ben egy amerikai bíróság 86 év börtönbüntetésre ítélte, amiért Afganisztánban amerikai katonákat és FBI-ügynököket próbált megölni. A nő egy Colleyville-hez közeli szövetségi börtönben, Forth Worthben tölti büntetését.

Joe Biden amerikai elnök terrorcselekménynek minősítette a túszejtést. Hasonlóképpen nyilatkozott Liz Truss brit külügyminiszter is.

The post Őrizetbe vettek Nagy-Britanniában két fiatalt a texasi zsinagógában történt túszejtés ügyében appeared first on .

A nácik elől rejtőzködő Anne Frank és német családjának amszterdami búvóhelyét egy zsidó jegyző árulhatta el a megszállóknak a második világháború idején – állítja egy igazságügyi szakértőkből álló csoport.

Emlékeztettek: a szakértők 2017-ben egy volt FBI-ügynök vezetésével kezdtek vizsgálatot annak kiderítésére, hogy ki árulta el Anne Frank és családja búvóhelyét a Gestapónak 1944-ben. A nemzetközi kutatócsoport munkájának eredményeit rögzítő kötet állítása szerint Arnold van den Bergh amszterdami jegyző továbbította a nácik elől rejtőzködő zsidó családok tartózkodási helyét a németeknek – jelentette a NOS.

Van der Bergh, aki a németek által létrehozott Zsidó Tanács tagja volt, jegyzőként műalkotások náciknak történő kényszerértékesítésének ügyeiben járt el. Az igazságügyi szakértők szerint a jegyző azért adta át a rejtőzködő zsidó családok címeit a németeknek, hogy megvédje saját családját a deportálástól. A Zsidó Tanács tagjaként haladékot kapott a deportálás alól, a határidő azonban 1944-ben lejárt. A kutatók úgy vélik, hogy ez volt az a pillanat, amikor van den Bergh úgy döntött, hogy átadja a címeket, köztük a Frank családét is. Végül sem őt, sem családját nem deportálták.

Van den Bergh 1950-ben halt meg. A jegyzőt egy névtelen feljegyzés alapján vádolják, amelyet Anne apja, Otto Frank kapott röviddel azután, hogy visszatért Amszterdamba a háború végén. A feljegyzés szerint a zsidók amszterdami búvóhelyét a zsidó tanács egy tagja, A. van den Bergh jelentette be, aki egy teljes címlistát továbbított a németeknek.

A hírportálnak nyilatkozó Pieter van Twisk újságíró, a kutatócsoport egyik holland tagja közölte, hogy a Frank család rejtekhelyének elárulásával kapcsolatos korábbi vizsgálatok figyelmen kívül hagyták a feljegyzést. Elismerte ugyanakkor, hogy az írást leszámítva nincs más konkrét bizonyíték az állítás alátámasztására. Hozzátette továbbá, még számos kérdés maradt nyitva, egyebek mellett az, hogy ki készíthette a feljegyzést.

A hírportál a kutatócsoport egy másik tagját, Vince Pankoke nyugalmazott FBI-nyomozót is idézte, aki szerint noha a régi ügyben kizárólag közvetett bizonyítékokra lehet hagyatkozni, a közzétett elmélet hitelességének legalább 85 százalékos a valószínűsége.

Anne Frank családja Adolf Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Miután 1940 májusában a németek Hollandiát is lerohanták és megszállták, Anne és családja bujkálni kényszerült, mindaddig, amíg fel nem fedezték őket 1944. augusztus 4-én. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg. Édesanyját Auschwitzban gyilkolták meg. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családja meghalt a koncentrációs táborban. Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, megjegyzéseket fűzött hozzá, majd 1947-ben kiadta. A naplót 2009-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, a világ tíz legolvasottabb könyve közé tartozik.

The post Kiderült, ki árulhatta el a náciknak, hol rejtőzik Anne Frank és családja appeared first on .

Oroszország reméli, hogy ezen a héten megkapja az Egyesült Államok válaszát a biztonsági garanciaigényére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Reméljük, hogy amint azt amerikai tárgyalópartnereink korábban mondták, még ezen a héten képesek lesznek valamit írásban megfogalmazni” – mondta Peszkov.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki hétfőn fogadta horvát hivatali partnerét, Gordan Grlic-Radmant, a találkozót követő közös moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Oroszország komolyan számít konkrét válaszokra dokumentumtervezeteire az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, és “egyes találkozókat a témával kapcsolatban a napokban meg fognak tartani”.

A TASZSZ orosz hírügynökség a horvát diplomácia vezetőjének azt a kijelentését idézte, amely szerint a NATO-n kívüli európai uniós tagországokat is be kellene vonni a biztonságról folytatott tárgyalásokba.

Oroszország decemberben két szerződéstervezetet adott át az Egyesült Államoknak, amelyek megkötése a megítélése szerint jogi garanciát jelentene a számára arra nézve, hogy a NATO nem fogad be több volt szovjetköztársaságot, nem telepít csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, ott nem hoz létre bázisokat, valamint katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre csökkenti, amikor Moszkva és a szövetség együttműködési alapokmányát aláírták. Erről múlt héten az orosz diplomácia képviselői Genfben az Egyesült Államok, Brüsszelben pedig az észak-atlanti szövetség képviselőivel folytattak megbeszéléseket, és Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaival is ismertetették az elképzeléseket.

Peszkov hétfőn arra a kérdésre válaszolva, hogy szándékozik-e Moszkva rakétákat telepíteni Kubába és Venezuelába, azt mondta, hogy “mégiscsak szuverén államokról beszélünk, ezt ne feledjük”. Korábban Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes sem megerősíteni, sem kizárni nem kívánta ezt lehetőséget.

Peszkov azt mondta, hogy Moszkva a biztonsági kérdésekben több fogatókönyvet mérlegel, de sokkal kevesebbet, mint az Egyesült Államok. A szóvivő Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár Financial Timesnak adott nyilatkozatára reagált, amelyben a diplomata kijelentette, hogy Washingtonnak 18 forgatókönyve áll rendelkezésére arra az esetre, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.

Az orosz elnök sajtótitkára szerint “nem kell bonyolítani, ami valójában nem olyan bonyolult”. Lavrov úgy vélekedett a másfél tucatnyi amerikai forgatókönyvről, hogy “az amerikai titkosszolgálatok versenyt írhattak ki ezek összeállítására”.

“Az Egyesült Államoknak a közlések szerint 17 speciális és hírszerző szolgálata van. Lehet hogy ez a 17, továbbá a külügyminisztérium adja ki a 18-at. Lehet, hogy belső pályázatot írtak ki” – mondta.

Lavrov szerint az “ukrán rezsimnek” nem lehet B-terve a Donyec-medencei konfliktus lezárásáról megkötött minszki megállapodások kötelező végrehajtásán kívül. Úgy vélekedett, hogy az Ukrajnát szerinte kívülről irányító Washington könnyen rákényszeríthetné erre Kijevet. Dezinformációnak nevezte azokat az amerikai nyilatkozatokat, amelyek szerint Oroszország a Donyec-medence orosz ajkú lakossága elleni támadással provokációra készülne Ukrajna ellen.

Peszkov egyebek között kijelentette: Észtország arra vonatkozó kérése, hogy vezényeljenek újabb NATO-erőket a területére, éppen annak a bizonyítéka, hogy megalapozottak az orosz biztonsági aggályok, és annak is, hogy nem Moszkva gerjeszti a feszültséget.

A Kreml szóvivője megerősítette, hogy a súlyos járványhelyzetben is folytatódik Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping február elején esedékes pekingi találkozójának előkészítése. Lavrov ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a Moszkva és Peking közötti barátság “senki ellen sem irányul”.

The post Moszkva még a héten számít a biztonsági garanciaigényeire adandó washingtoni válaszra appeared first on .

A finommotorikáról akkor esik először több szó a gyermek életében, amikor iskolába készül. Az apró pici mozdulatokra szükség van az írásnál, de az élet számos más területén is jól jöhet.

A Játékliget összegyűjtött öt módszert, amivel úgy tudod fejleszteni gyermeked finommotorikáját, hogy észre sem veszi.

Az apró mozdulatokat előzze meg a nagymozgás

Ahhoz, hogy gyermekünknek ez a készsége tökéletesen működjön, először gondoskodnunk kell arról, hogy a nagymozgások rendben menjenek. Ilyenkor ütközik ki, hogy ki az, aki csecsemő korában nem kúszott, esetleg egy izomletapadás miatt túl merev, és lassabban fut, mint a társai. Az a fontos, hogy ne hagyjuk annyiban, ha kell, járjunk el speciális tornára, de ha csak engedjük fára mászni, vagy otthon vesszük a fáradságot egy közös kommandózásra, már azzal is tettünk a fejlődéséért.

Gyúrható világ

Amikor finommotorika fejlesztésében gondolkodunk, az a legjobb, ha a papírt és ceruzát elfelejtjük. Azok a lurkók, akik a színezéskor sem kapnak túl sok pozitív visszajelzést, nem fognak szívesen ceruzát a kezükbe venni. Pláne nem azért, hogy valamilyen feladatot oldhassanak meg. Szerencsére van ezenkívül is még számos lehetőség, amivel közvetlenül a kéz izmait dolgoztathatjuk meg.

Például a gyurmázás remek mulatság. Lehet tekerni, sodorni, gömbölyíteni, életre kelteni a fantáziánk szereplőit. Műanyag kést, sodrófát használva azt is megismeri a gyermek, hogy milyen erőkifejtéssel milyen hatást képes elérni. A legtöbb óvodai tematikába beépíthető tevékenység, de otthon is érdemes tartani belőle egy csomaggal. 

Ide fűzz, oda fűzz

A gyöngyfűzés és egyéb fűzős játékok is azt a célt szolgálják, hogy az aprólékos munka kellően megtornáztassa a kis kezeket. Nagycsoportban már illik egyedül tudni bekötni a cipőt, amihez szintén kell némi gyakorlás és kézügyesség. A Játékliget fejlesztőjátékai között biztosan találsz olyat, ami gyermeked érdeklődési körének megfelel.

A csipesz és a finommotorika

Ceruza helyett adhatunk a gyermek kezébe például csipeszt. Ennek az eszköznek a segítségével szortírozhatunk különböző anyagokat, vagy a számolást segítő feladatokat tehetjük játékosabbá. A gyermek az ilyen módon szemléltetett feladatot sokkal hamarabb megérti. Válassz a Játékliget fejlesztőjátékai közül, hogy garantáltan élvezze gyermeked a közös játékot, míg ő fejlődik.

Mutogass!

A kicsik körében nagyon népszerűek az olyan versek, mondókák, dalok, amiket el is lehet mutogatni. A több tevékenység egyszerre történő végzése segíti a különböző agyféltekék összehangolódását. Vonjuk be a bábkészítésbe vagy ujjbábozásba, így garantáltan együtt fog működni, hiszen a jutalma egy várva várt mese lesz.

Ezenfelül bevethetjük az ujjfestéket, hiszen a maszatolás mindig jó móka, de bátran adjunk a kezébe fültisztító pálcát, szivacsot az alkotáshoz, így a kreativitását is fejlesztjük.

The post 5 tipp, hogyan fejleszd gyermeked kézügyességét appeared first on .

Az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) hétfői közleménye szerint az Európai Unió üdvözli az alkotmánymódosításról szóló szerbiai népszavazás megtartását, azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ezzel még nem ért véget az igazságszolgáltatás függetlenségére irányuló reformfolyamat.

Az uniós külügyi szolgálat szóvivőjének közleménye szerint az alkotmánymódosításról szóló szerbiai népszavazás az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére irányuló reformfolyamat irányába, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra vonatkozó stratégiával összhangban tett fontos lépést jelent.

A külügyi szolgálat hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítások hatékony végrehajtása érdekében még számos törvényt kell módosítani a vonatkozó jogszabályok átfogó reformja révén az európai normákkal összhangban. Közölték: az EU továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a folyamatot, és pénzügyi, valamint technikai támogatást nyújt az igazságügyi reformok végrehajtásához.

Az uniós külügyi szolgálat üdvözölte a szerb kormány azon szándékát, hogy a reformfolyamat végrehajtásába továbbra is be kívánja vonni a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületét, a Velencei Bizottságot. Az EU ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült olyan megállapodást találni a koszovói kormánnyal, amely lehetővé tette volna az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) számára, hogy a korábbiaknak megfelelően összegyűjtse a Koszovóban leadott szavazásokat.

Szerbiában népszavazást tartottak vasárnap. Az embereknek arra kellett válaszolniuk, hogy támogatják-e a szerbiai alkotmány módosítására vonatkozó parlamenti döntést. Az alkotmánymódosítás a szerb alaptörvény azon részére vonatkozik, amely a bírók és az ügyészek kinevezéséről szól. A hatályos alkotmány szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a bírók és ügyészek kinevezését, és ez nem egyeztethető össze az európai uniós normákkal. Az új alaptörvény szerint a kinevezés szakmai testületek kezébe kerül. Az alkotmánymódosításra Szerbia európai uniós integrációja érdekében volt szükség.

The post Az EU szerint a szerbiai népszavazással nem ért véget az igazságszolgáltatás függetlenségét célzó reformfolyamat appeared first on .

Rálőttek egy osztrák határőrre hétfő délelőtt a magyar-osztrák határon, a Szentpéterfa-Eberau határátkelőhely közvetlen közelében.

A burgenlandi hatóságok által megerősített osztrák lapértesülések szerint a feltételezett embercsempész által vezetett furgon áttört a határon, majd amikor a határőrizetet ellátó osztrák katonák megállították, kikerülte az ellenőrzést és Magyarország felé elmenekült. Közben a határon át rövid tűzharc alakult ki, amelynek során nem sérült meg senki.

A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense közölte: az osztrák hatóságok jelzésére a Terrorelhárítási Központ munkatársainak bevonásával jelentős erőket mozgósítottak az embercsempész elfogására, a kutatás azonban egyelőre nem vezetett eredményre.

Seffer Lilla hozzátette: a rendőrök délelőtt Szentpéterfán feltartóztattak egy ideiglenes magyar forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművet, amelyet egy moldovai embercsempész vezetett és 14 magát szírnek mondó határsértőt szállított. A két eset jelenlegi információik nem függ össze szorosabban – tette hozzá. Az embercsempészt őrizetbe vették és büntetőeljárást indítottak ellene, az illegális bevándorlókat pedig visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

Az MTI Szentpéterfáról származó értesülései szerint nagy erőket vonultatott fel a rendőrség, a TEK egységei páncélozott járművekkel vették körül délelőtt a volt határőrs épületét és drónt is bevetettek.

The post Rálőttek egy osztrák határőrre a Szentpéterfa-Eberau határátkelőnél appeared first on .

A Kijevben tárgyaló Annalena Baerbock német külügyminiszter kifejtette, hogy Berlin álláspontja változatlan, vagyis nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Dmitro Kuleba, ukrán külügyminiszter azt közölte, hogy a párbeszédet tovább folytatják majd erről a kérdésről.

“Megvitattuk a fegyverszállítás kérdését Németországból Ukrajnába. Kifejtettem az ukrán fél érveit és álláspontját. Azt akarom ugyanakkor, hogy a diplomáciai út működjön, a normandiai formátumban tett erőfeszítések eredményt hozzanak” – fogalmazott Kuleba a német külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón.

A normandiainak nevezett egyeztetéseket a Donyec-medencei fegyveres konfliktus békés rendezésére hívták életre, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével. Az ukrán tárcavezető kiemelte: Kijev tudja, hogy hol és milyen fegyvereket szerezhet be. “Tökéletesen tudjuk, hogyan kell azokat felhasználni területünk védelmére” – tette hozzá.

Baerbock kijelentette, hogy változatlan a német kormány álláspontja Ukrajna fegyverekkel történő ellátásával kapcsolatosan. “Amit két héttel, néhány hónappal ezelőtt mondtam, az változatlan. A német kormány fegyverexporttal kapcsolatos álláspontja ismert” – szögezte le.

Baerbock néhány nappal ezelőtt Washingtonban tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, akinek kifejtette, hogy Berlin – Washingtonnal ellentétben – nem kíván fegyvereket szállítani Kijevnek. A német külügyminiszter és az amerikai diplomácia irányítója között ez volt az egyik jelentős nézetkülönbség az Ukrajna körüli feszültség megoldásának megítélésében.

A kijevi sajtótájékoztatón hétfőn Baerbock emlékeztetett rá, hogy Németország számos területen támogatja Ukrajnát, és hangsúlyozta, hogy Berlin mindent megtesz az ukrán-orosz válság mélyülésének megakadályozása érdekében, minden diplomáciai lehetőséget kihasznál.

A Jevropejszka Pravda hírportál hétfőn felidézte, hogy Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete a német külügyminiszter ukrajnai látogatása előtt felszólította Berlint, gondolja át álláspontját az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal kapcsolatban.

A Bild című német lap azt állította, hogy Angela Merkel volt német kancellár személyesen blokkolta a NATO keretein belüli fegyverszállítást Ukrajnába. Sajtóértesülések szerint Ukrajna már 2021 elején kifizetett a NATO szakosított ügynökségén (NSPA) keresztül két fegyverszállítmányt: kilencven darab Barrett M82 típusú, nagykaliberű mesterlövész puskát, amelyet az Egyesült Államok szállítana, és húsz darab EDM4S drónelhárító rendszert Litvániából. Májusban azonban az NSPA tanácsának német és holland képviselői ellenvetéssel éltek, és ezért megvétózták a fegyverek eladását Ukrajnának.

The post Berlin nem hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának appeared first on .

Bozótvágóval támadt járókelőkre hétfőn a közép-lengyelországi Torun városában egy ámokfutó, a rendőrség szerint legalább nyolc személy szenvedett sérülést.

Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió hétfő reggel számolt be a Torun utcáin támadó, majd egy óra elmúltával őrizetbe vett 21 éves férfi, Luca L. által elkövetett támadásokról. A rendőrség a nap folyamán összegyűjtött tanúvallomások alapján délután közölte: a férfi legalább nyolc emberre támadt mintegy ötven centiméter hosszú vágóeszközzel, minden jel szerint bozótvágóval.

Egy személy komolyabb, ketten könnyebb fejsérülést szenvedtek, két további esetben pedig kéz- illetve ujjsérülés történt. Az egyik ujjsérüléses áldozatnál műtétet kell végezni, az orvosok azért küzdenek, hogy elkerüljék az ujjamputációt. Az ámokfutó az egyik áldozata személygépkocsiján, a másiknak a ruházatán is károkat okozott.

A feltehetőleg kábítószer hatása alatt cselekvő férfi hatósági vizsgálata folyamatban van, Luca L. kihallgatása kedden esedékes.

The post Bozótvágóval támadt járókelőkre a lengyelországi Torunban egy ámokfutó appeared first on .

Jogerősen négy év börtönre ítélt a bíróság egy férfit, aki magas beosztású titkosügynöknek adta ki magát, és áldozatai bizalmába férkőzve több mint 26 millió forintot csalt ki a sértettektől – közölte a Debreceni Törvényszék szóvivője.

Dobó Dénes közölte: az első fokon eljáró Debreceni Járásbíróság a vádlottat hat rendbeli csalás bűntette, egy rendbeli csalás vétsége, zaklatás vétsége, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá csaknem 1,8 millió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság a lefoglalt lőfegyvert és lőszereket elkobozta.

A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék az elsőfokú ítéletet annyiban megváltoztatta, hogy a csalás vétség helyett csalás bűntettet állapított meg az üzletszerű elkövetésre tekintettel – közölte a szóvivő.

A tényállás szerint a férfi magas beosztású titkosügynök látszatát keltve, különböző valótlan okra hivatkozással nagyobb pénzösszegeket csalt ki a sértettektől úgy, hogy 2014-től 2017 őszéig fia ismeretségi körét felhasználva tehetősebb emberek közelébe férkőzött.

Ennek során a férfi minden esetben magas rangú titkosügynöknek – volt olyan, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Őrség (FRONTEX) vezetőjének – adta ki magát, és rendszeresen hivatkozott széles körű kapcsolatrendszerére.

A férfi a legtöbbször azt állította, hogy az édesapja és édesanyja külföldi gyógykezelésére, műtétre kell a pénz, majd édesapja halálát követően a temetési költségekre kért pénzt. Az egyik sértett esetében a bizalmi viszonyt úgy is erősítette a vádlott, hogy a gyanútlan férfit magával vitte egy “általa irányított fedett akcióba”, így meggyőződhetett az állítása valódiságáról.

A bizalmi viszony folytán a sértettek fizettek a vádlottnak, egyesek több alkalommal is nagyobb összegű kölcsönt nyújtottak a férfinak. A vádlott hat sértettnek összesen több mint 26 millió forint kárt okozott, amely nem térült meg, szándékában sem állt a pénzek visszafizetése.

A vádlott 2017-ben a fiától is kért kölcsön különböző pénzösszegeket, amit egy idő után a fiú már nem teljesített. Ezért 2017 augusztusa és novembere között a vádlott saját fiát mobiltelefonon rendszeresen zaklatta, csaknem százhetvenszer hívta fel azért, hogy pénzt adjon neki. A férfi az apja ellen zaklatás vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő.

A férfi 2017. november 21-i elfogását követően a rendőrök a házkutatás során a vádlott által bérelt lakásban, egy beépített szekrény tetején lévő nyílásban, engedély nélkül tartott lőfegyvert és 16 darab lőszert találtak.

The post Jogerősen négy év börtönre ítéltek egy magát titkosügynöknek kiadó csalót appeared first on .

Szajjid Qutb a hosszú börtönévek alatt írta meg műveit, melyek később a nemzetközi dzsihádizmus legnagyobb hatású írásai lettek. Könyveit milliók olvasták, köztük az egyiptomi hatóságok is, akik írásait felhasználva Qutbot vád alá helyezték, majd kivégezték. Portré. Az iszlám és az iszlamizmus

Bevezetés gyanánt mindenképpen fontos különbséget tenni az iszlám és az iszlamizmus fogalmai között, mivel ezek nem azonosak, ugyanakkor mindkettő számos, egymásnak is ellentmondó elemet foglal magában. Jany János megfogalmazásában pont az „izmus” az, amely leginkább rávilágít a két fogalom közötti különbségre: „Az iszlamizmus tehát nem egy vallás, nem is annak egy irányzata, (…) hanem egy olyan politikai, társadalmi és gazdasági elemeket tartalmazó ideológia, mely az iszlám vallását használja fel érvelési rendszeréhez, önmagát a saját képére formált vallásfelfogással igyekszik legitimálni, vagyis a vallást instrumenizálja annak érdekében, hogy saját céljait elérje. A gondolat központi eleme, hogy egy olyan iszlám alapú, de az iszlamizmus világképe alapján értelmezett totális politikai rendszert akar bevezetni, melynek központi eleme a saríca.”[1] A fenti definíció jól rámutat arra, hogy a két fogalom nem cserélhető fel egymással. A legtöbb muszlim jogtudós élesen elhatárolódik az iszlamizmustól, mivel az számos tekintetben szembe megy az iszlám vallás tanaival. Például egy iszlamista vezető nem mondhatja meg hogyan kell a sarícát értelmezni, hiszen az a jogtudós réteg, az ulamá feladata. Hasonlóképpen önálló jogi véleményt, fatvát is csak az iszlám jogban képzett személy, a mufti adhat ki. A fenti definícióból következik, hogy a téma kapcsán helyesebb iszlamista terrorról beszélni, mint iszlám terrorról.

A diák

Szajjid Qutb 1906-ban született egy felső-egyiptomi faluban, földművelő család első gyermekeként. Apja aktívan részt vett a helyi politikában, és mivel tagja volt Musztafa Kamil nacionalista pártjának, a családnál gyakran megfordultak a környék politikai életének befolyásos szereplői.[2] A fiatal Szajjidra nagy hatással volt a hagyományos muszlim neveltetés, illetve a családi házban a politikai események megvitatásán túl rendszeresen foglalkoztak a Koránnal és magyarázataival. Állítólag már 10 éves korában fejből tudta idézni a Koránt, később mégis szekuláris oktatásban részesült a kairói Dar al-’Ulum tanárképző egyetemen.[3] Mint számos honfitársát, őt is radikalizálta a brit megszállás, az egyre inkább politikai színezetű írásaiban élesen kritizálta a briteket kiszolgáló egyiptomi elitet, a többpártrendszert, illetve az országban mindinkább elharapózó erkölcstelenséget. Ettől az időszaktól kezdve írásai már egyre inkább iszlamista hangokat ütöttek meg. Ekkor született meg egyik első jelentős munkája, a Társadalmi igazságosság az iszlámban (Al-cadala al-idzstimacija fi`l iszlám).[4]

1948-ban lehetőséget kapott, hogy az Egyesült Államokban tanuljon tovább a Colorado State College of Education intézményben. Felettesei minden bizonnyal azt remélték, hogy a világ leggazdagabb országában eltöltött hónapok után Qutb felhagy az iszlamista nézetekkel. Valójában ennek pont az ellenkezője történt. Az Egyesült Államokban tapasztalt materializmus, a szexuális szabadosság, az emberi kapcsolatok felszínessége, a vallástalanság és a rasszizmus sokkolóan hatottak rá, és mindinkább megerősödött benne az érzés, hogy a nyugati társadalmak tévúton járnak.[5] Egy olyan korban, amikor világszerte tömegek rajongtak Amerikáért, Qutbot aggodalommal töltötte el a Nyugat által képviselt modernitás. Ekkor még csak alakultak benne azok a gondolatok, melyek arra irányultak, hogy le kell bontani a modernitás teljes politikai és filozófiai rendszerét, és az iszlámot vissza kell vezetni a még szennyezetlen kezdetekhez. Nézete szerint a szent és a profán, az egyház és az állam, a tudomány és a teológia szétválasztása mind-mind a Nyugaton eluralkodó modernitás jegyei, és mivel az iszlám egy totális, mindent magába foglaló rendszert képez, ezért összeegyeztethetetlen ezekkel az idegen gondolatokkal.[6]

Qutb még az Egyesült Államokban értesült arról, hogy a Muzulmán Testvériség alapítója, Haszan al-Banná egy merénylet során elhunyt.[7] Talán ez a hír is közrejátszhatott döntésében, miszerint a doktori képzés elvégzése helyett sietősen visszatért Egyiptomba, hogy az iszlámnak szentelje az életét. Időközben akárcsak ő maga, az ország is egyre radikálisabb lett.

Nasszer

A korrupciótól és politikai gyilkosságoktól meggyötört, az Izrael elleni háborúban megalázott egyiptomi kormány a megszálló hatalom kegyéből, nemzeti legitimáció nélkül uralkodott.[8] Qutb hazatérését követően az oktatási minisztériumnál helyezkedett el, de hamarosan lemondott, majd az ’50-es évek elején csatlakozott a Muzulmán Testvériséghez, ahol a testvériség hetilapjának (al-Da’va) főszerkesztője, rövidesen pedig a szervezet fő ideológusa, és egyik vezetője lett. Ezekben az időkben a Muzulmán Testvériség már egy jól kiépített, a politikai életben fontos kapcsolatokkal rendelkező szervezet volt. Tagsága 1946 és 1948 között háromszáz-, és hatszázezer fő között mozgott.[9]

1952-ben a Mohamed Nagib és Gamál Abd en-Nasszer vezette egyiptomi katonatisztek csoportja (Szabad Tisztek) egy katonai puccs keretében elűzték a népszerűtlen, Londonhoz hű I. Faruk királyt.[10] A köztársaságot 1953-ban kiáltották ki, első elnöke Mohamed Nagib lett. Egyes források szerint a Szabad Tisztek még a puccs előtt kapcsolatba léptek az akkor már komoly befolyással rendelkező Muzulmán Testvériséggel, hogy megszerezzék támogatásukat a közelgő hatalomátvételhez.[11] Ez nem volt teljesen alaptalan, ugyanis a két csoport képviselte ideológia számos területen mutatott hasonlóságokat. Mind a Nasszer által megálmodott pánarab szocializmus, mind pedig a Muzulmán Testvérek által képviselt iszlamizmus egyetértett abban, hogy az arab világot fel kell szabadítani az európai imperializmus igája alól. Mindkét csoport ellenséges eszmének tartotta a cionizmust, és el akarta törölni a föld színéről a fiatal zsidó államot. Valamilyen módon mindkét csoport vissza akart térni a dicsőséges arab múlthoz, a régi iszlám kalifátus időszakához.

Míg a tisztekre leginkább a közelmúlt olasz és német szélsőjobb ideológiái voltak hatással, addig a Muzulmán Testvérek egy, a Koránon, és a sarícán alapuló teokratikus arab állam megvalósításán fáradoztak.[12] [13] Bármi, ami ettől eltért, az iszlamisták szemében a dzsáhilijját, vagyis a mohamedi kinyilatkoztatás előtti pogány világot jelentette. Ebből adódóan Qutb elutasította a nasszerizmus pátosszal teli arab nacionalizmusát, mivel azt összeegyeztethetlennek tartotta a muszlim egység ideáljával, ugyanakkor megvetette a nacionalisták emberi fajok és területek iránti sovinizmusát is.

Összességében Nasszert és Qutbot a nagyszabású víziókon, és a demokráciával szembeni ellenérzéseiken túl nem kötötte össze semmi más. A hatalomátvétel után nem sokkal nyilvánvalóvá vált, hogy az új rendszernek esze ágában sincs megosztania a hatalmat a Muzulmán Testvériséggel, illetve megvalósítania annak az iszlámon alapuló programját.[14] Nem kellett hozzá sok idő, hogy a két csoport közötti viszony halálosan elmérgesedjen.[15]

1953 januárjában Nasszernek sikerült keresztülvinnie, hogy Egyiptomban betiltsanak minden politikai pártot, aminek következtében országos zavargások kezdődtek a Muzulmán Testvériség vezetésével. A zavargásokat ürügyként felhasználva Nasszernek sikerült félreállítania korábbi harcostársát, Mohamed Nagibot, aki az elkövetkező 18 évet háziőrizetben töltötte.

Az elégedetlenségek nem csitultak. 1954. október 26-án a Muzulmán Testvériség egyik tagja merényletet kísérelt meg Alexandriában a nyilvánosság előtt beszédet tartó Nasszer ellen. A merénylő nyolc lövést adott le az elnökre, de minden golyó célt tévesztett. Nasszer megőrizve lélekjelenlétét, a megrettent tömeget túlkiabálva folytatta beszédét: „Honfitársaim! A véremet adom Egyiptomért! Ti értetek élek, és a ti szabadságotokért halok meg! Öljék csak meg Nasszert! Ha Gamál Abd en-Nasszernek meg kell halnia, mindannyiótok legyen Gamál Abd en-Nasszer! Nasszer csak egy közületek, és kész, hogy feláldozza magát a nemzetért!”[16]

A merénylet meghiúsult, Nasszer pedig nem habozott kihasználni az alkalmat, hogy egyszer és mindenkorra leszámoljon a rivális szervezettel. Az egyiptomi hatóságok a testvériség több ezer tagját és szimpatizánsát tartoztatták le, sokakat megkínoztak és hat összeesküvőt kivégeztek. Mivel Szajjid Qutb ekkoriban a szervezet egyik legbefolyásosabb tagja volt, életfogytiglani börtönre ítélték, ám rossz egészségi állapota miatt az ítéletet tizenöt évre csökkentették.[17] Börtönbüntetése első éveit rendkívül rossz körülmények között töltötte. Rendszeresen megkínozták. Többnyire 40 rabtársával együtt volt összezárva, akik javarészt bűnözők voltak, és egyes beszámolók szerint a börtönőrök napi 20 órán keresztül hallgattatták velük Nasszer elnök politikai beszédeit. Mivel Qutb gyenge testalkata miatt nem bírta a nehéz fizikai munkát, így az idejét leginkább a gyengélkedőben töltötte. Ennek ellenére a nehéz körülmények között is képes volt folytatni az írást. Papírok ki-, és becsempészésével sikerült befejeznie A Korán árnyékában című személyesebb hangvételű művét, amely elkészültekor 30 kötetet tett ki.[18]

Az író

Szajjid Qutb műveinek java részét nem máshol, mint a börtönben írta. Meglepő módon azáltal, hogy Nasszer hosszú évekre bebörtönözte, lehetőséget kapott, hogy írásba foglalja a gondolatait. Alighogy befejezte A Korán árnyékában című hatalmas munkáját, máris nekilátott azt átdolgozni. Hasonlóképpen átírta a Társadalmi igazságosság az Iszlámban-t, ami 1950 és 1964 között öt különböző kiadást élt meg. A börtönévek alatt született további elméleti munkái között említhetjük A vallás (Hadha al-din), A vallás jövője (Al-musztakbal li-hadha al-din), Az Iszlám és a civilizáció problémái (Al-iszlam va muskilat al-hadara), Az iszlám viselkedés jellegzetességei és értékei (Khaszaisz al-taszavvur al-iszlami va mukavvimatuhu) című írásait. Legjelentősebb műve mégis az 1964-ben elkészült, meglehetősen militáns hangot megütő Mérföldkövek (Macalim fí al-taríq), amely kézről-kézre járva terjedt az illegalitásba vonult testvériség tagjai között.[19]

„Az emberiség ma egy szakadék szélén áll. Nem a teljes megsemmisülés veszélye miatt, amely a feje felett lebeg – ennek léte pusztán egy tünet, és nem a valós kór  ̶  hanem azért, mert az emberiség nincs birtokában azoknak a létfontosságú értékeknek, amelyek nem csak az egészséges fejlődéshez, hanem az előre haladásához is szükségesek. Még a nyugati világ is tudatában van annak, hogy a nyugati civilizáció képtelen bármiféle egészséges értéket biztosítani az emberiség vezetésére. Tudja, hogy nem rendelkezik semmivel, amely kielégítheti a saját lelkiismeretét és igazolná létezését.

(…)

Az Iszlám az egyetlen rendszer, amely birtokában van ezeknek az értékeknek, és ennek az életmódnak.”[20]

Qutb és követői radikálisan eltérnek a klasszikus dzsihád világképétől, amely a világot a dár al-iszlám – dár al-harb (iszlám vidéke – háború vidéke) kettősségre osztja fel. Qutbék értelmezésében a saját világukon belül mindenki mást ellenségnek tekintenek, belefoglalva a muszlimok lakta teret is.[21] Qutb írásaiban egy a végletekig, már-már binárisan leegyszerűsített világrendet vázol fel, amely a világot az iszlámra és annak ellenségeire osztja. Ez a logika később visszaköszön bin Ládennél is, aki folyamatosan az iszlám világra támadó gonosz kereszteslovagokról, cionistákról, és globális konspirációkról beszél, ezért a hitetlenek elleni harc kötelesség az iszlám védelme érdekében. A harcot leszámítva semmi más üzenete nincs. Ha ehhez hozzávesszük, hogy bin Láden alapvetően egy gazdag üzletember volt, akinek semmilyen joga nem lehetett iszlámtudományi kérdésekben felszólalni, legkevésbé dzsihádra felszólítani  ̶  ez megmutatja az iszlamisták műveletlenségét iszlámtudományi kérdésekben.[22]

Qutb szerint ahhoz, hogy az iszlám vezető szerepbe kerülhessen, előbb újjá kell születnie:

„Szükség van egy élcsapatra, amely ezzel a szilárd elhatározással indul el, és halad tovább az úton. Keresztül a dzsahilijja hatalmas óceánján, amely magába foglalja az egész világot.(…) Szükséges, hogy ez az élcsapat ismerje a tájékozódási pontokat, a mérföldköveket a célja felé vezető úton. Azért, hogy fel tudja ismerni a kiindulópontját, a természetét, a felelősségét, és a végső célját ennek a hosszú útnak.

(…)

Ennek az élcsapatnak írtam a Mérföldköveket, mert úgy hiszem ez a megtestesülésre váró valóság.”[23]

Qutb művének azt a nem kevéssé ambiciózus célt szánta, hogy az Iszlám megújulását (és világuralmát) elhozó „élcsapat” spirituális útmutatója legyen. Qutb ettől az „élcsapattól” azt várta, hogy azok majd a saját maga által értelmezett iszlám szerint élnek; egy olyan iszlám szerint, amely nem pusztán egy vallás, hanem az élet minden területére kiterjedő életmód. Ez az „élcsapat” nem csak, hogy betartja a sarícát, olvassa és műveli a Koránt  ̶  és annak könyvtárnyi kommentárját  ̶  hanem elfogadja a dzsihád hívását. „Az igaz muzulmánok élcsapatai” a világ minden szegletében megújítják az Iszlámot. Szembeszállnak a hamis és eretnek muszlimokkal (takfir), valamint Mohammedhez hasonlóan felélesztik a Kalifátust, és elhozzák az Iszlámot a világ számára. Qutb a muzulmán kalifátus gondolata kapcsán itt elsősorban Rasíd Ridá és Haszán al-Banná munkásságához nyúlik vissza.

Mint minden iszlamista, a kormányzatot Qutb is az Iszlám szerves részének tartotta. Tehát az állam és az egyház modernista szétválasztása eretnekség (dzsáhilijjá). Abban minden iszlamista gondolkodó egyetért, hogy az első iszlám állam Mohamed próféta és az őt követő „négy helyesen vezetett kalifa” (al-kulafá al-rasidún) rendkívüli módon idealizált korszakában jött létre. Mohamed és a négy kalifa korszakára egyfajta modellként tekintenek vissza a modernkori iszlamista gondolkodók. Mohamed próféta halála után a fiatal muszlim közösséget konfliktusok sora szakította szét (melyek egyébként a mai napig meghatározzák az iszlám világot).[24] Az elkövetkező évszázadok során a kalifák erkölcsi romlottsága következtében a hatalom az idegen (perzsa, szeldzsuk, mameluk, mongol stb) származású uralkodók kezébe került át, akik bár magukat muszlimoknak tartották, nem az arab (mohamedi) értékek szerint uralkodtak. Qutb úgy gondolta, hogy a kalifák erkölcsi züllése az iszlámban megjelenő idegen elemek egyenes következménye. A görög filozófia; a keresztény teológia; a zsidó-, és perzsa történetek kölcsönhatásai az iszlámmal; a keresztes hadjáratok, majd az évszázadokkal később kibontakozó európai imperializmus, és a cionizmus mozgalma mind-mind beszennyezték az iszlámot.[25] Az iszlám világ talán egyik legválságosabb időszakában élő reformer-hittudós, Ibn Tajmijja (1263-1328) hatása nyomán „engedélyezetté vált” a muzulmán vezetők meggyilkolása, abban az esetben, ha azok zsarnoki módon, illetve nem a Korán, és a saríca tanítása szerint uralkodtak. Ennek igazán nagy jelentősége a modern korban jött el. Valójában azzal, hogy Tajmijja a saját korában (!) „megengedte” az erkölcstelen muzulmán vezetők egyoldalú kiközösítését, és meggyilkolását, egy rendkívül erős fegyvert adott a modernkori iszlamisták kezébe. Az olyan iszlamista gondolkodók, mint Mohamed ibn Abd al-Wahháb (1703–1791), Abú Alá al-Maudúdí (1903-1979), és Szajjid Qutb; Ibn Tajmijja nyomán jogosnak titulálták, sőt, egyenesen felszólították a híveket a „hamis” muzulmán vezetők (takfir) elleni fellépésre az Iszlám megtisztítása érdekében. Ez ellenállás esetén akár erőszakkal is megtörténhetett. Mivel az iszlamizmus egy saríca alapú államot akar bevezetni, ezért előbb-utóbb szükségszerűen konfliktusba keveredik a saját államával és annak társadalmával, hiszen az állam vezetői nem akarnak ezen az úton végigmenni, és a társadalom sem feltétlenül követi ezt a programot egy emberként.[26] Ezek után szinte bármelyik  ̶ a nyugati eretnekség által „beszennyezett”, nem a Korán szerint élő  ̶  arab vezető könnyen találhatta magát egy ellene indított fatva céltáblájaként, mint például a merényletben meggyilkolt egyiptomi elnök, Anvar Szadat is.[27] [28]

A mártír

1964-ben az iraki elnök, Abd asz-Szalám Árif személyesen győzte meg Nasszert, hogy részesítse Qutbot kegyelemben, akit viszont szabadulása után alig nyolc hónappal az egyiptomi hatóságok ismét letartóztattak.  Szajjid Qutb és követőinek koncepciós pere 1966. április 19-én kezdődött és közel három hónapig tartott. A felhozott vádak között fegyveres felkelés, köztisztviselők meggyilkolása, és az Asszuáni-gát felrobbantásának terve is szerepelt. Mivel a rendőrség szinte minden házban megtalálta a Mérföldkövek egy példányát, a felrótt vádak többségét ebből a könyvből vették. A bíróság Qutbot és hat társát kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet 1966. augusztus 29-én, a hajnali ima után hajtották végre. A kormány nem adta ki a testét a családnak, attól való félelmében, hogy sírja később zarándokhelyül szolgálna.[29]

Qutb tudatosan készülhetett a mártírhalálra, amely révén példát mutathatott követői számára. Utolsó letartóztatása előtt több lehetőséget is kapott a menekülésre (az egyiket magától Abd asz-Szalám Árif elnöktől), hogy utazzon Irakba, vagy Líbiába, ahol biztonságban dolgozhatna tovább.[30] Továbbá a kivégzés előtt Nasszer állítólag elküldte Szadatot a börtönbe, aki felajánlotta az írónak: ha kegyelemért folyamodik, Nasszer könyörületes lesz. Qutb ezt határozottan visszautasította: „Az írásaim erősebbek lesznek, ha megölnek.”[31] A kivégzéseket követő évben, a hatnapos háborúban elszenvedett megalázó arab vereséget sokan Allah büntetéseként látták, amiért korábban Nasszer hívő muszlimokat öletett meg.[32]

Közben a mozgalom több iszlám országban létrehozta helyi szervezeteit, amelyek a nyolcvanas évektől egyre függetlenebbül működtek. Szajjid Qutb alapvető teoretikai munkái miatt a Muzulmán Testvérekből kivált szervezeteket „kutbistáknak”, a „kutbi szunnita vallásjogi iskolához” tartozóknak nevezik.[33]

Szajjid Qutb testvérét, Mohamedet (1919-2014) szintén az 1965-ös összeesküvések kapcsán tartóztatták le. Míg Szajjidot Nasszer kivégeztette, ő kegyelmet kapott. Szabadulása után több társával Szaúd-Arábiába menekült, ahol az iszlám filológia elismert professzora lett. Mohamed szerepe a későbbiekben rendkívül jelentős lesz. Nemcsak, hogy tovább gondozta bátyja, Szajjid műveit, hanem a dzsiddai Abdúl Azíz Király Egyetemen oktatta is azokat, ahol a fiatal Oszáma bin Láden is hallgatta előadásait.[34] [35] Egyik közeli barátja és osztálytársa, Mohamed Dzsamál Khalifa szerint Oszáma 1976 és 1977 környékén olvasta először a Mérföldkövek-et, és a Korán árnyékában-t, amelyek megismertették Szajjid Qutb radikális gondolataival, és amelyekből évekkel később is gyakran idézett.[36]

Másfél évtizeddel Qutb halála után ugyanabban a börtönben raboskodott Anvar Szadat elnök meggyilkolásáért felelős Egyiptomi Iszlám Dzsihád nevű mozgalom háromszáz vádlottja. Az 1982-es tárgyalásokat bemutató felvételen a vádlottakat az alkalmi tárgylóterem szélén felállított ketrecekben zsúfolták össze. A tévékamerák kereszttüzében a rabok hangosan imádkoznak, énekelnek, és a családjukhoz kiáltoznak. A kamerák ekkor egy, a rácsok mögött álló fehér köntöst viselő férfin állapodnak meg. Vállán sötét sál, az orrán jellegzetes, vastag, sötét keretes szemüveg. A férfi erős angol akcentussal, hevesen gesztikulálva sorolja az egyiptomi börtönben elszenvedett kínzásokat, miközben rabtársai felhúzzák köntösüket, hogy láthatóvá váljanak a kínzások nyomai.  A kegyetlen bánásmód következtében az akkor harmincegy éves orvos, Ajmán al-Zaváhirí állítólag feladta egy közeli barátját, akit később az egyiptomi hatóságok elfognak és kivégeznek. 1984-es szabadulásakor Zaváhirí már megkeményedett radikális volt, aki először Szaúd-Arábiában, majd Afganisztánban keresett menedéket. Később ő lett az al-Kaida egyik alapítója, és fő ideológusa.

Szadat halála után Egyiptom új vezetője, Hoszni Mubárak a hadsereg támogatásával a háta mögött ugyancsak kemény kézzel próbált fellépni az iszlamistákkal szemben. A válasz erre további erőszak, robbantásos merényletek, valamint 1997 novemberében 62 ártatlan turista lemészárlása volt Luxorban.

Qutbhoz és Zaváhiríhez hasonlóan több, az iszlám radikalizmussal szimpatizáló fiatal az egyiptomi börtönökben radikalizálódhatott igazán. A megkínzott rabokról és mártírokról szóló történetetek sokakat inspirálhattak, hogy fegyvert fogjanak a zsarnokok és az iszlám földekre betörő hitetlenek ellen. Az Afganisztánban tomboló konfliktus kiváló alkalmat szolgáltatott erre.

Az Anvar Szadat elleni merényletben fő szerepet vállaló, a Muzulmán Testvériségből kivált Egyiptomi Iszlám Dzsihád nevű szervezetnek Zaváhirí mellett Mohammad Faradzs is fontos tagja volt, akinek a gyilkosság kapcsán írt manifesztuma (Az elhanyagolt kötelesség; Al-Farída al-ghá’jba) jelentősen hatott a mai iszlamizmus gondolatvilágára. A mindössze 54 oldalas, meglehetősen zavaros írás később a „terrorizmus alkotmányává” vált.[37] Faradzs szerint a muszlimok korábbi generációi elárulták az iszlámot, amikor békét, kompromisszumot, és a hatalommal való kiegyezést választották. Érvelése szerint a jelenkor muszlimnak látszó vezetői valójában hitehagyottak, akik ellen harcolni kell  ̶  akár fegyveresen is. Faradzs rájuk „közeli ellenségként” hivatkozik. Valójában ez a koncepció tartalmilag nem sokban különbözik Qutb mindenki ellen harcoló ideológiájától.[38]

A Muzulmán Testvériségből kiszakadt másik csoport, a Dzsamáca Iszlamijja tartható felelősnek a World Trade Center ellen elkövetett első robbantásos merényletért (1993), és a luxori vérengzésért (1997). A szervezet akkori vezetője, a vak Omár Abdel Rahman sejk szintén Zaváhirí és más radikálisok társaságában került börtönbe Anvar Szadat meggyilkolása után.[39] Rahman a qutbi és faradzsi logikával azonos elveket vallott, és sejkként készségesen bocsátott ki erőszakra felszólító fatvákat.

Az utolsó személy, akit e körben ki kell emelni, a globális dzsihádizmus elméleti kidolgozója, a palesztin származású Abdulláh Azzám, aki Qutb és Faradzs nézeteit még tovább vitte. Fő művében, Az iszlám föld védelme (1979) című fatvájában kijelenti, hogy mind az afganisztáni-, mind pedig a palesztin konfliktus szent dzsihád, amelyekben minden fizikailag alkalmas muszlimnak kötelessége részt venni. Azzám hívására (valamint bin Láden pénzének és kapcsolatainak köszönhetően) lelkes muszlim fiatalok ezrei indulnak útnak a háború sújtotta Afganisztánba. Habár a szovjeteket végül nem az arab-afgánok (afgánok oldalán harcoló arab önkéntesek) űzték ki, hatásuk mégis jelentős volt. Mivel Afganisztán kiváló terep és hivatkozási pont volt a hitetlenek elleni harchoz, a globális dzsihadizmus itt fejlődött ki igazán, nem csak szervezetében, de taktikájában és ideológiájában egyaránt.[40] Azzám meglátta a korszakfordító történelmi pillanatot: a mártír Szajjid Qutb által megálmodott „élcsapatot” jelöli ki arra a feladatra, hogy az iszlám világot megújítsa. „Ez az élcsapat alkotja a reménybeli társadalom szilárd bázisát (arab: al-Qa’ida al-Subah). (…) Folytatjuk a dzsihádot, nem számít meddig tart, utolsó leheletünkig és utolsó szívdobbanásunkig – vagy addig, amíg meg nem alakul az iszlám állam.”[41]

További hivatkozott irodalom

Amanat, A. (2009). Empowered Through Violence: The Reinventing of Islamic Extremism. In S. Tallbott, & N. Chanda (szerk.), The Age of Terror: America and the World After September 11 (old.: 23-52.). New York: Basic Books.

Bassam, T. (2008). Fundamentalizmus. In J. Krizmanits (Szerk.), Vallási fundamentalizmus Tradíció, politika és radikalizmus az iszlám világban (old.: 135-158.). Budapest: L’Harmattan Kiadó, Politológiai Párbeszéd Társasága. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: https://www.szaktars.hu/harmattan/view/vallasi-fundamentalizmus-tradicio-politika-es-radikalizmus-az-iszlam-vilagban

Berman, P. (2003. March 23). The Philosopher of Islamic Terror. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: The New York Times Magazine: https://www.nytimes.com/2003/03/23/magazine/the-philosopher-of-islamic-terror.html

Bonney, R. (2004). Sunnī Political Jihādists of the Twentieth Century: Mawdūdī, Ḥasan al-Bannā’, Quṭb. In R. Bonney, Jihād: From Qu’ran to Bin Laden (1. kiad., old.: 199-223.). Palgrave Macmillan UK.

Bouzarinejad, Y., Zarpeyma, S., & Marandi, E. (2016. Dec 1). Sayyid Qutb and Political Islam: Islamic Government from the Perspective of Sayyid Qutb. Journal of History, Culture & Art Research / Tarih Kültür ve Sanat Arastirmalari Dergisi, Vol 5(Issue 4), 92-112. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: http://web.a.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?vid=5&sid=154789c5-a27a-4c33-9d4c-686fe3d9cb3a%40sdc-v-sessmgr03

Brahim, A. (2019). Ideology and Terrorism. In E. Chenoweth, R. English, & A. Gofas, The Oxford Handbook of Terrorism. Oxford: Oxford University Press.

Coll, S. (2008). The Bin Ladens: Story of a Family and its Fortune. Allen Lane, United Kingdom: Penguin Books.

Cronin, A. K. (2011). How Terrorism Ends: Understanding the Decline and Demise of Terrorist Campaigns. Oxford: Princeton University Press.

Gorka, S. (2016). Defeating Jihad: The Winnable War. Washington DC: Regnery Publishing.

Jany, J. (2016). Az iszlamizmus – Eszmetörténet és geopolitika. Budapest: Typotex/ Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Khatab, S. (2004. April 1). Arabism and Islamism in Sayyid Qutb’s Thought on Nationalism. Muslim World, Vol. 94(Issue 2), 217-244. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: http://web.a.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?vid=15&sid=154789c5-a27a-4c33-9d4c-686fe3d9cb3a%40sdc-v-sessmgr03

Krizmanits, J. (2008). Politika és iszlám: Az iszlám és az iszlamista mozgalmak hatása a politikai folyamatokra a Közel-Keleten. In J. Krizmanits (Szerk.), Vallási fundamentalizmus Tradíció, politika és radikalizmus az iszlám világban (old.: 159-222.). Budapest: L’Harmattan Kiadó, Politológiai Párbeszéd Társasága. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: https://www.szaktars.hu/harmattan/view/vallasi-fundamentalizmus-tradicio-politika-es-radikalizmus-az-iszlam-vilagban

Lakatos, M. (2015). Sajjid Qutb gahilijja fogalmának értelmezése: A gahilijja terminus értelmezése a szakterület tudósainál és ezek összehasonlitása. In A. L. Gér, P. Jenei, & G. Zila (szerk.), Hiszek, hogy megértsem – Konferenciakötet: Goldziher Ignác – Bolyki János Szekció: Újszövetség-kutatás, hebraisztika, iszlám vallástudomány (old.: 95-106.). Budapest: L’Harmattan Kiadó. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: https://www.szaktars.hu/harmattan/view/hiszek-hogy-megertsem-konferenciakotet/

Manyasz, R. K. (2008). Az iszlám irányzatai. In J. Krizmanits (Szerk.), Vallási funtamentalizus: Tradició, politika és radikalizmus az iszlám világban (old.: 23-48.). Budapest: L’Harmattan Kiadó, Politikai Párbeszéd Társasága. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: https://www.szaktars.hu/harmattan/view/vallasi-fundamentalizmus-tradicio-politika-es-radikalizmus-az-iszlam-vilagban

Maróth, M. (2017). Iszlám és politikaelmélet. Budapest: Akadémiai Kiadó. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: https://mersz.hu/dokumentum/m135iep__1/

Martin, G. (2011). The SAGE Encyclopedia of Terrorism. Dominguez Hills, USA: California State University.

McDermott, T. (2005). Perfect Soldiers: The 9/11 Hijackers: Who They Were, Why They Did It. Harper Perennial.

McWilliams, W. C., & Piotrowsky, H. (2014). The world since 1945 : a history of international relations. Lynne Rienner Publishers.

Nacos, B. L. (2019). Terrorism and Counterterrorism (hatodik. kiad.). New York: Routledge.

Qutb, S. (2012). In The Shade Of The Qur’an – Fi Dhilal Al Qur’an. Islamic Foundation. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: http://holybooks.com/shade-quran-dhilal-quran-sayyid-qutb/

Qutb, S. S. (2015). Milestones. Islamic Book Service. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: https://holybooks-lichtenbergpress.netdna-ssl.com/wp-content/uploads/Milestones.pdf

Soage, A. B. (2009. April 1). Ḥasan al-Bannā and Sayyid Quṭb: Continuity or Rupture? Muslim World, Vol. 99(Issue 2), 294-311. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: http://web.a.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?vid=8&sid=154789c5-a27a-4c33-9d4c-686fe3d9cb3a%40sdc-v-sessmgr03

Soage, A. B. (2009. June 1). Islamism and Modernity: The Political Thought of Sayyid Qutb. Totalitarian Movements & Political Religions, Vol. 10(Issue 2), 189-203. Letöltés dátuma: 2021. 11 21, forrás: http://web.a.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?vid=12&sid=154789c5-a27a-4c33-9d4c-686fe3d9cb3a%40sdc-v-sessmgr03

Wright, L. (2008). Magasba nyúló tornyok: Az al-Kaida útja. (K. Kovács, & P. Nádori, ford.) Budapest: Tercium Kiadó.

Zenishek, S. G. (2013. 09. 05.). SAYYID QUTB’S “MILESTONES” AND ITS IMPACT ON THE ARAB SPRING. Letöltés dátuma: 2021. 11. 04., forrás: Small Wars Journal: https://smallwarsjournal.com/jrnl/art/sayyid-qutb%E2%80%99s-%E2%80%9Cmilestones%E2%80%9D-and-its-impact-on-the-arab-spring

[1] Jany 2016, 25-26.o

[2] Soage 2009/06, 189.o

[3] Berman 2003, 2.o

[4] Soage 2009/06, 190.o

[5] Uo. 190.o

[6] Wright 2008, 31.o

[7] Haszan al-Banná (1906-1949) egyiptomi származású muszlim vallási vezető, gondolkodó, a Muzulmán Testvériség (Dzsamáat al-Ihván al-Muszlimín) nevű szervezet alapítója. Célja az iszlám vallás megreformálása, és régi nagyságának visszaszerzése volt. Nézeteiben hirdette az iszlám más vallásokkal szembeni felsőbbrendűségét, valamint annak az államra, a társadalomra, illetve az egyén életére vonatkozó egyetemességét. Nevéhez fűződik a muzulmán kalifátus gondolata, amelyben elsősorban Abú Alá al-Maudúdí és Rasíd Ridá nézeteihez kapcsolódik. Gondolatai nagy hatással voltak Szajjid Qutb későbbi munkásságára.

[8] Uo. 31.o

[9] Cronin 2011, 137-138.o

[10] I. Faruk (1920-1965) Egyiptom utolsó uralkodója. 1936-ban, mindössze 16 évesen foglalta el a trónját, de szinte semmi beleszólása nem volt a britek által irányított Egyiptom politikájába. Miközben a lakosság döntő többsége nehéz anyagi körülmények között élt, elege volt a brit birodalmi jelenlétből, az országban elharapózó korrupcióból és politikai gyilkosságokból; a fiatal I. Faruk király híresen fényűzően életmódot folytatott, több tucat palota, yacht és több száz drága autómobil bírtokosa volt (állítólag egész Kairóban csak neki lehetett piros autómobilja). Gyakori vendége volt a Riviéra kaszinóinak. Gyerekkorát sohasem nőtte ki: külföldi útjairól elcsent tárgyakkal tért haza – egy díszkard az iráni shahtól, egy zsebóra Winston Churchilltől… – meggondolatlan viselkedése, szerelmi botrányai (több szerelmi kalandba bonyolódott, illetve a világ egyik legnagyobb pornográfia gyűjteményével rendelkezett), és falánksága miatt alattvalói szégyenére a „Kairói tolvaj” gyakran szerepelt az európai lapok hasábjain. Botrányokkal teli uralkodásának az 1952-es forradalom vetett véget. Habár lemondását követően trónját rövid időre átadta az alig egy éves fiának (II. Fuad), Egyiptom 1953-tól hivatalosan is köztársaság lett, és ezzel lezárult a királyság szégyenteljes időszaka.

Forrás: McWilliams-Piotrowski 2014, 146-147.o

[11] Soage 2009/06, 191.o

[12] Ez a különbség az ezredfordulóra sem tűnt el igazán. Míg a Szaddam Husszein nevéhez köthető, a leginkább csak nevében szocialista Baasz Párt képviselte legerőteljesebben a pánarab eszmét, addig az al-Kaida, és az Iszlám Állam nevű terrorszervezetek képviselik az iszlamizmus legradikálisabb ágát mind a mai napig.

[13] Berman 2003

[14] Egy nyilvánosan elérhető videófelvételen látható, ahogy Nasszer egy híres beszédében gyakorlatilag viccet csinál a Muzulmán Testvériségből. Elmeséli, ahogy 1953-ban leült beszélni a szervezet egyik vezetőjével, aki azt kérte tőle, hogy Egyiptom női lakossága körében tegyék újra kötelezővé a hidzsáb és a tarha (kendő) viseletét. Nasszer megjegyzi, hogy ennek az embernek a lánya orvosi egyetemre jár, és nem viseli a tarhát. „Ön nem képes egy nőt – a saját lányát – rávenni arra, hogy tarhát viseljen? És még azt akarja, hogy én [Nasser] tízmillió nőre tegyek tarhát?”

Forrás: https://youtu.be/TX4RK8bj2W0 Letöltve: 2021.12.20

[15] Soage 2009/06, 195.o

[16] Wright 2008, 34-35.o

[17] Soage 2009/06, 191.o

[18] Wright 2008, 35.o

[19] Soage 2009/06, 191.o

[20] Qutb: Milestones 3-4.o

[21] Jany 2016, 92.o

[22] Uo. 81-82.o

[23] Qutb: Milestones 7.o

[24] Az első nagyobb szakadás két évtizeddel a Próféta halála után következett be. Mohamed nem rendelkezett a közösség (umma) vezetése felől, illetve hatalmának legitimitását az adta, hogy ő Isten küldötte és prófétája volt. Halála után a közvetlen környezetéből választott négy kalifa követte, de utánuk a cím örökletes maradt. A muszlim közösség már a kezdetektől fogva megosztott volt az öröklés kérdése kapcsán. Ahogy a kalifák egyre zsarnokibb módon uralkodtak, úgy a közösségen belüli elégedetlenség is növekedett. A szakadás akkor következett be, amikor Mohamed vejét, Alit támogató csoport meggyilkolta az éppen uralkodó kalifát 656-ban, ezzel véres háborúba taszítva a közösséget. Ali híveire utal a síiat Ali (Ali tábora) elnevezés, amelyből az Iszlám síita ága alakult ki. A kalifákat (Omajjád-dinasztia) támogató tábort a szunna (szokás, gyakorlat) szó után szunnitáknak nevezték el. Az elkövetkező évszázadok során a két irányzat számos dogmatikai kérdésben és rítusban is eltért egymástól. Ezek a különbségek napjainkban is nagy jelentőséggel bírnak.

Forrás: McWilliams – Piotrowsky 2014, 521-522.o

[25] Soage 2009/4, 300-301.o

[26] Jany 2016, 94.o

[27] Gorka 2006, 61-62.o

[28] Szadat Izraellel kötött békemegállapodása (Camp David, 1978) hatalmas csalódást keltett a muszlim világban. Habár Beginnel együtt megkapta a Nobel-békedíjat, tette összekovácsolta iszlamista ellenzékét. A radikálisok eretneknek bélyegezték az elnököt, amely nyílt felhívás volt meggyilkolására. A merényletre 1981. október 6-án egy katonai diszfelvonuláson került sor. A merényletért a Muzulmán Testvériséggel közös gyökereket ápoló Egyiptomi Iszlám Dzsihád nevű szervezet volt a felelős, amelynek egyik vezetője a később az al-Káida létrehozásában is komoly szerepet vállaló Ajmán al-Zaváhiri volt.

[29] Wright 2008, 37-38.o

[30] Berman 2003

[31] Wright 2008, 37-38.o

[32] Soage 2009/6, 191.o

[33] Manyasz 2008.

[34] Más források szerint az al-Kaida másik vezetője, az ideológus Ajmán al-Zaváhiri is tanult nála.

[35] Berman 2003

[36] Coll 2008, 204-205.o

[37] Jany 2016, 38-39.o

[38] Uo. 39.o

[39] Uo. 40.o

[40] Uo. 40-41.o

[41] Idézet forrása: The Solid Base (Al-Qaeda) in: Al-Jihad (journal), April, 1988, n. 41.

https://kronosadvisory.com/Kronos_InsideTheJihad_AlQaidaAlSubah.pdf  Letöltve: 2021. 12. 30.

 

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Az iszlamista terror filozófusa bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A magyar kézifegyvergyártás továbbfejlesztése érdekében együttműködési megállapodást kötött a Magyar Honvédség Modernizációs Intézete, illetve a Neumann János Egyetem és a Diana szakképző iskola.

Ez alkalomból Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos elmondta, a magyar kézifegyvercsalád fejlesztése második fázisába érkezett, azt követően, hogy befejeződött a magyar mérnökcsoport által alkotott fegyverek tesztelése. Hangsúlyozta, a különböző fegyveres testületeknél dolgozó fegyvertechnikusok és fegyvermérnökök kedvező szakvéleményt adtak a magyar fegyvercsaládról.

A projekt második fázisa – folytatta -, hogy a fegyverek előállítását gazdaságossá kell tenni, illetve alkalmassá kell válniuk a sorozatgyártásra, továbbá arra, hogy a nemzetközi piacon is értékesíthetővé váljanak. Ennek érdekében jött létre az együttműködési megállapodás: a kecskeméti Neumann János Egyetemen ugyanis például olyan anyagtechnikai kutatások folynak, ami komoly versenyelőnyt jelent. Reményei szerint a fejlesztés kevesebb mint két év alatt befejeződik, és ennek eredményeként a nemzetközi piacon is versenyképes kézifegyvercsalád alakítható ki. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium mindehhez biztosítja a szükséges támogatást – mondta a kormánybiztos.

Filótás István dandártábornok, a modernizációs intézet vezetője arról szólt, hogy a mostani projektnek a fejlesztés mellett célja egy fegyverzettechnika, fegyvertervező felsőoktatási szakirány létrehozása is a gépészmérnöki szakterületen belül. A modernizációs intézet szakemberei segítséget tudnak nyújtani a tananyag kidolgozásában, illetve Táborfalván helyszínt tudnak biztosítani a gyakorlati képzés számára – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a honvédségnek nagy szüksége van fiatal hadmérnökökre, illetve az egyre bővülő hazai védelmi ipar is egyre inkább igényli a felkészült, haditechnikai ismeretekkel rendelkező mérnököket. A védelmi iparban elhelyezkedő fiatal mérnökök részére pedig nyitott lesz a tartalékos tiszti katonai szolgálat lehetősége is – mondta a dandártábornok.

Az együttműködésről szóló dokumentumot Filótás mellett Bozó Gábor, a Diana szakképző iskola igazgatója, valamint Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora látta el kézjegyével.

The post Együttműködés a magyar kézifegyvergyártás fejlesztése érdekében appeared first on .

A Greenwichben található négy Királyi Múzeum egyike a Nemzeti Tengerészeti Múzeum (National Maritime Museum). A jórészt Sir James Caird hajótulajdonos által finanszírozott múzeumot 1937-ben nyitotta meg VI. György király. A 90 évet megélt, 1954-ben elhunyt Caird fontosnak tartotta megőrizni a hazája hadi és kereskedelmi hajózásának történetével összefüggő tárgyi emlékeket. Nem csak az alapítást finanszírozta, hanem később is komoly összegeket áldozott restaurálásra és a gyűjtemény bővítésére. 

2005-ös fotó a múzeum épületeiről a Királyi Obszervatórium felől nézve. A háttérben a Canary Wharf épületei magasodnak.

A múzeumnak helyet adó épületegyüttes a 17. század végétől a leszerelt haditengerészeknek nyújtott lakhatást, majd tengerészeti iskolaként működött, és már egészen fiatalon, 11 évesen fogadta a gyerekeket. Az iskola 1933-ban Kelet-Angliába költözött, ezután kezdődhetett múzeummá történő átalakítása. Valahol azt olvastam, hogy a londoni Nemzeti Tengerészeti Múzeum a kisebb múzeumok közé tartozik, és akkor is végiglátogatható, ha csak kevés időnk van. Tény, hogy van nála több látnivalóval szolgáló tengerészeti múzeum – az amszterdami például nagyon komoly ebben a témakörben – de, hogy rövid idő alatt is megtekinthető, azt nem gondolnám. A múzeum termeiben, Nagy-Britannia tengerészeti történetét bemutató eredeti tárgyak, festmények, hajókból fennmaradt darabok, alkatrészek, lobogók, ruhák, fegyverek, dokumentumok között egy teljes napot is könnyen el lehet tölteni és még akkor sem mélyedtünk el teljesen egy-egy kiállítás részleteiben. Ezeknek a tárgyaknak a 2018-as fotóiból válogatva állítottam össze az alábbi albumot. A Nemzeti Tengerészeti Múzeumba a belépés ingyenes.

A múzeum bejáratánál két horgonyt helyeztek el. A bal oldali egy 1888-ban bemutatott, majd 1910-ben továbbfejlesztett Hall-féle horgony, amelynek a szára felhúzáskor egy csőbe húzódott és nem volt szükség a további, munkaigényes rögzítésre. A kiállított 1963-as gyártású darab kereskedelmi gőzhajók tartalék horgonyaként szolgált. Jobb oldalon a HMS Ark Royal repülőgép-hordozó egyik 9,5 tonnás horgonya van, 1953-ban gyártotta a sunderlandi W. L. Byers & Co.

Az ezredforduló előtt elkészült Neptun-udvarban többek között a HMS Ajax, a HMS Leda, a HMS Horatio, a HMS Harleqin, a HMS Megaera, a HMS London, a HMS Atalanta, a HMS Himalaya, a HMS Tribune és a HMS Blenheim orráról származó szobrokat (orrdíszeket) állították ki.

Az udvar falára a HMS Implacable tat-darabját függesztették. Az Implacable eredetileg az 1800-ban épült 74 ágyús francia hajó, a Duguay-Trouin volt. Trafalgar egyik túlélőjeként került angol lobogó alá, hadi szolgálatban és kiképzőhajóként egyaránt használták. Voltak olyan tervek, hogy felújítva a HMS Victory mellett állítják ki, azonban a második világháború közbeszólt. 1947-ben kettős, brit és francia lobogó alatt a Csatornába vontatták és haditengerészeti tiszteletadás mellett elsüllyesztették, de az orrdíszt és a tat-részt megmentették.

II. György fia, a későbbi III. György apja, Frigyes walesi herceg 1732-ben vízre bocsátott bárkája. A faragásokkal és arannyal díszített, közel 20 méter hosszú járművet 21 evezős hajtotta – az eredeti evezőket is sikerült megőrizni. 

Az első emeleten kapott helyet egy nagyméretű világtérkép, a Great Map kávézó, a hajózási műszerek tárlója és a Sir Edward Pellew, Sir William Sidney Smith, James de Saumarez tengernagyokat, és Sir William Peel kapitányt ábrázoló szoborcsoport.

Időméréshez, nappali és éjszakai navigációhoz használt korabeli eszközök tárlója közelebbről.

Díszes kardokkal került egy tárlóba a 100 ágyús első osztályú sorhajó, a HMS Royal William hajótest-modellje. Akkor készült, amikor az eredeti hajó: 1719-ben. A modellt szétválaszthatóra készítették, hogy a hajó belső terei és szerkezete is látható legyen.

A kínai császári zászlót 1857-ben, Kanton brit-francia ostromakor zsákmányolták. A szaténszövésű selyemlobogót egy aranyfóliából készült, villámokat tartó szárnyas tigris díszíti. A többi részletet fekete olajfestékkel és tintával készítették. Balra tőle egy mindössze 88 cm hosszú, elöltöltős, simacsövű karronádot állítottak ki.

A HMS Rattlesnake hajóorvosának naplója 1842 júliusának egyik napját idézi fel írásban és vízfestékkel készült képpel. Dr. Edward H. Cree gondosan dokumentált mindent, így azt is, amikor a 28 ágyús korvett az első ópiumháborúként is ismert angol-kínai háború idején, a kínai vizeken hajózott.

A tányérok, teáskannák és csészék között egy Blackwall fregatt hajógyári modelljét helyezték el. A modell 1840-ben készült, eredeti vitorláit megőrizték, de az 1979-es restauráláskor újakra cserélték. A fregatt elnevezés ez esetben nem hadihajó osztályt takar; a Blackwall fregattok az indiai útvonalakra épült kereskedelmi hajók voltak, amelyek a brit Kelet-Indiai Társaság kizárólagos jogainak lejárta után közlekedtek Anglia és India között.

A kötélcsigák és a hajólámpák a tengerészeti múzeumok gyűjteményének elengedhetetlen darabjai.

A tárlóban elhelyezett rajzok mellett egy kardvívást oktató kézikönyvet, egy fedélzetmester ezüstsípját, egy „kilencfarkú macskát” (korbácsot), egy tengerésznadrágot és egy pár bőrcipőt állítottak ki. Valamennyi tárgy a 18. és 19. századból maradt fenn.

Baloldalon egy 1795 és 1812 között rendszeresített tengernagyi ünnepi kabát látható. Készítésénél gyapjút, selymet, vásznat, sárgarezet és aranyötvözetet használtak. A tengernagyok a különböző alkalmakra és célokra többféle karddal rendelkeztek.  A kiállított darab nem harcra készült, a hivatalos eseményeken volt a ruha tartozéka.

A középső ruha 1774-ből maradt fenn, egy kapitány ünnepi öltözéke volt. Anyaga gyapjú, vászon, szaru, sárgaréz és aranyötvözet. A legtöbb tisztnek saját teleszkópja volt, amellyel a távolban feltűnt hajót, annak hovatartozását vagy jelzéseit szemlélhette meg. A szép teleszkóp, mint ez az 1760-as, mahagóni-sárgaréz darab egyfajta státuszszimbólum is volt.

Jobb szélen egy 1748-tól 1764-ig rendszeresített hadnagyi kabát van. Anyaga szintén gyapjú, vászon, sárgaréz és aranyötvözet. A hadnagyok a hadihajók tisztikarának legalacsonyabb rendfokozatú tagjai voltak, ők feleltek az őrszolgálatért és ütközetben az ágyúkért (tüzérségért). A hadnagyi rendfokozat eléréséhez számos vizsgát kellett tenni, többek között navigációból is, ezért legtöbbjüknek saját navigációs eszköze volt. A ruha mellett látható, sárgaréz, ében és elefántcsont felhasználásával készült oktáns, James Campbell hadnagy tulajdona volt.

A Temze-torkolatban horgonyzó St. Fiorenzo fedélzetén ezen a dobon verték a harckészültséget az 1797-ben történt, több hajót érintő lázadás idején. A St. Fiorenzo parancsnoka a helyén maradt és sikerült a hajót elvinnie a lázadás helyszínéről.  

Balra: Horatio Nelson három hónappal 21. születésnapja előtt, 1779 júniusában kapta meg kapitányi kinevezését, és ez az 1780-as festmény már kapitányi ruhájában ábrázolja. Bár a gyors előmenetel nem volt ritka akkoriban, Nelsoné kifejezetten annak számított.

Jobbra: a Nelson altengernagyról készült festmény Lemuel Francis Abbott műve 1799-ből. Az altengernagy korának nemzeti hőse volt és emlékét is így őrizték meg, de nem kevesen vélik úgy, hogy „túlsztárolták”, miközben sok remek tengerész és parancsnok maradt kevéssé ismert és elismert.

Balra: Guy Head festménye az 1798-as nílusi csatában ábrázolja Nelsont. A művész Nápolyban tartózkodva készített műveket az oda látogató britekről. Valószínűleg ekkor készített vázlatokat Nelsonról, aki a nílusi csatából visszatérve még viselte a kötéseit.

Jobbra: 1797-ben a Santa Cruz de Tenerifénél rossz időjárásban, nagy nehézségek közepette végrehajtott partraszállás után a britek jól szervezett spanyol védelemmel szembesültek és a védők koncentrált tüzében Nelson jobb karját szétzúzta egy muskéta golyója. A kar maradványát amputálták és miután felgyógyult, Nelsonnak néhány dolgot újra kellett tanulnia. Például az étkezést, amihez egy kés és villa kombinációját készítették el számára.

Nelson 1805. október 21-én Trafalgarnál viselt kabátja, a korábban elvesztett jobb kar miatt feltűzött ujjal. Gyapjúból, selyemből, sárgarézből és fémszálakból készült, az 1795-1812 közötti minta alapján, alatta pamutból és vászonból készült mellény van. Nelson altengernagyi rendfokozatát a kabát ujján két aranysáv és a horgonnyal díszített gombok szegélyén koszorú jelezte. A kabát bal mellén Nelson kitüntetései láthatóak: fent a Bath-rend lovagja, balra a Szent Ferdinánd érdemrend, attól a királytól, amely IV. Ferdinánd néven Nápoly, III. Ferdinándként Szicília uralkodója volt. Jobbra a III. Szelim török szultán által, az 1798-as nílusi csatában elért győzelemért adományozott Félhold-rend és lent az 1755-ben alapított Szent Joachim-rend kitüntetése van.

A kabátot a francia Redoutable tatárbocáról leadott lövés lyukasztotta ki, miközben Nelson Thomas Hardyval, a Victory parancsnokával a hátsó fedélzeten tartózkodott. A golyó az altengernagy bal válla alatt hatolt be, átfúrta a tüdejét és megállt a gerincben. Nelsont azonnal levitték a hajó vízvonalánál lévő kötözőhelyre, ahol három órával később meghalt.

Balra: a hadihajók sebészei által használt koponyalékelő készlet. A páciens koponyájába először kézi fúróval egy lyukat fúrtak, hogy az agyon megszűnjön a fejsérülés okozta nyomás, majd a körbefúrt koponyadarabot az erre szolgáló eszközzel leemelték.

Jobbra: a közel 20 kg-os ágyúgolyó Trafalgarnál csapódott a Victory orrába és abban a darab fában van ma is, amelybe akkor beágyazódott.

A Victoryn használt, gyapjúsármányból készült, kézzel varrt lobogó (White Ensign) darabja, amelyet a fehér lobogó bal felső negyedét kitevő nemzeti színekből (Union Flag) vágtak ki, hogy Nelson temetésére vigyék.

Az ágyúból kilőtt rúdlövedék (balra) a levegőben pörögve vágott utat az ellenséges hajó árbócai, vitorlarúdjai, kötélzete és legénysége között. A múzeumban kiállított darabot a spanyol Nuestra Señora de la Santísima Trinidad lőtte ki a Victoryra Trafalgarnál.

A több sorban elhelyezett, gyakran különböző méretű és számú golyók (jobbra) a közelről leadott lövés után szétrepülve pusztítottak az ellenséges hajó fedélzetén.

A 74 ágyús HMS Cornwallis nagyméretű, 3,3 méteres modellje. Érdekessége, hogy 1810 és 1813 között készült, amikor az eredeti, 53 méter hosszú hajót építették Bombayben. A modellt a vezető hajóépítő fia készítette, ugyanazt a drága tíkfát használva, mint az igazi Cornwallis építői.

A félhományba burkolózó termek után érdekes kontraszt az Elfelejtett Harcosok (Forgotten Fighters) kiállítás szürke-fekete színvilága és a hajómodelleket és más relikviákat bemutató tárlók hideg neonvilágítása.

A német császári haditengerészet Dresden nevű könnyűcirkálójának 1907-ben készült gyári modellje a negyvenes évek közepén került a múzeum birtokába. Az igazi Dresden 1908-ban állt szolgálatba, végzete a chilei partoknál érte utol 1915. március 14-én. A modell felett egy 1898-as Mark III-as távolságmérőt állítottak ki.

Az 1911-es építésű HMS Jackal torpedóromboló modellje. Eredetije Dogger Bank-nél (1915) és az Otrantói-szorosban (1918) vett részt ütközetben, utóbbinál két találatot is kapott. 1920-ban osztálya megmaradt egységeivel együtt ócskavasként értékesítették.

Az 1896-ban épült HMS Doris cirkáló 1:48-as léptékű modellje. A hajó az első világháború túlnyomó részét a Földközi-tengeren töltötte, és fontos szerepe volt a Dardanelláknál - a Gallipoli felé tartó csapatszállító hajókat védelmezte és a török parti állásokat ágyúzta.

Balra: a HMS Agamemnon csatahajó kötélbakja 1915-ből. Az Agamemnon ágyúi parti célpontokat lőttek a Dardanelláknál, a török parti tüzérség visszalőtt és ennek nyomait láthatjuk több mint száz évvel később ezen a bakon.

Jobbra: a HMS Vindictive csörlőjének teteje. A felületébe vésett felirat a német haditengerészet által tengeralattjáró bázisnak használt Zeebrugge kikötőjének 1918-as blokádjára emlékeztet.

A belfasti Harland & Wolffnál 1914-ben elkészült Orduna személyszállító hajó modellje. Az Orduna a Cunard és más társaságok szolgálatában állt, és katonai csapatszállítóként is üzemeltették 1950-es szétbontása előtt. Feltűnően sok mentőcsónak volt rajta, ami két évvel a Titanic katasztrófája után nem is csoda.

Mentőöv a Franciaországban harcoló brit haderőnek utánpótlást szállító és egy német tengeralattjáró által 1918 márciusában elsüllyesztett Sparkling Foam teherszállító fedélzetéről. Alatta az SS Springwell teherszállító 1:96-os léptékű modelljét állították ki. A Springwellt 1916. február 9-én a Földközi-tenger keleti részén torpedózta meg egy német tengeralattjáró.

A Lusitania elsüllyesztése után kiadott, kissé bizarr érmen az utazásra jogosító jegyet a Halál adja át az utasoknak. Az Amerikából Európába visszatérő óceánjárót az U-20-as német tengeralattjáró 1915. május 7-én torpedózta meg az ír partok közelében.

A jobb oldali érdemrend egy német Vaskereszt 1813-as változata, amelyet III. Frigyes Vilmos porosz király alapított. Az évszámon kívül a porosz korona és tölgyfalomb van rajta valamint a király monogramja (Frederick Wilhelm).

Fent: egy B.E.2-es kétfedelű légcsavarja. Az első világháború éveiben számos hajógyár kapcsolódott be a repülőgépgyártásba, többek között a skót William Denny & Bros. is, amely ötven darab B.E.2-es kétfedelűt gyártott. Náluk készült a fenti légcsavar is, amely valószínűleg egy tartalék darab volt.

Lent: egy Fiuméban gyártott, 30 cm átmérőjű, kisméretű torpedó az 1880-as évekből. Az alapváltozat hat csomós sebességre volt képes és nagyjából 200 méterig volt hatásos. A múzeum példánya már egy továbbfejlesztett, két ellenforgó hajócsavarja révén gyorsabb változat.  

A Miss Britain III-at Hubert Scott-Paine tervezte és vezette. 1933-ban 160 km/h sebességet ért el vele a Solent vizén. A lépcsőzetes kialakítású, fa vázszerkezetű hajótestet alumíniummal burkolták, és egy 1350 lóerős Napier Lion motorral szerelték fel.

A Type 23-as fregattokon két ilyen bronzötvözetből készült hajócsavar forgott. A lassú fordulatra optimalizált, fix csavarszárnyakkal készült szerkezetet a délkelet-londoni Charltonban működő Stone Vickers Ltd. gyártotta. A kiállított darab soha nem került fel egyetlen hajóra sem, a cég a múzeumnak ajándékozta.

* * *

Fotó: Szórád Tamás