Biztonságpolitika

Oroszország számára elfogadhatatlan Ukrajna NATO-tagsága, valamint az, hogy nyugati országok csapásmérő eszközöket telepítsenek ukrán területre és bázisokat hozzanak létre az Azovi-tengeren – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter évértékelő sajtóértekezletén.

“Kategorikusan elfogadhatatlan számunkra az észak-atlanti szövetség megjelenése közvetlenül a határainkon, különösen figyelembe véve az ukrán vezetés – a korábbi és a mostani – irányvonalát. Mi több, ez valós vörös vonal” – mondta Lavrov.

“De még ha Ukrajna a NATO-n kívül marad is, köthet kétoldalú megállapodásokat az amerikaiakkal, a britekkel és más nyugati országokkal, amelyek katonai létesítményeket, bázisokat létesítenek az Azovi-tengeren. Ez számunkra szintén elfogadhatatlan, mert olyan csapásmérő fegyverek telepítése a szomszédaink, adott esetben Ukrajna területére, amelyek Oroszországra nézve fenyegetést jelentenének, egy másik vörös vonal” – tette hozzá.

Mint mondta, Oroszország bízik az általa követelt biztonsági garanciákról megkezdett tárgyalások folytatásában, de minden az orosz javaslatokra írásban adandó konkrét amerikai választól függ majd. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a héten folytatott diplomáciai eszmecserékről és ő szintén azt hangoztatta, hogy Moszkva várja a tárgyalófelek írásos állásfoglalást.

Lavrov hangsúlyozta, hogy az orosz kezdeményezés nem étlap, amelyről válogatni lehet, hanem csomag. Mint mondta, Oroszország annak a tapasztalatnak alapján sürget írásos garanciákat, hogy a Nyugat szerinte harminc éven át nem váltotta be ígéreteit. A tárgyalások kudarca esetére haditechnikai választ helyezett kilátásba.

Nem zárta ki, hogy a NATO az elkövetkező két-három hónapban meg fogja növelni gyorsreagálású és különleges erőinek aktivitását az orosz határok közelében.

Kifogásolta, hogy a NATO, amely szerinte a Varsói Szerződés feloszlása után elvesztette létjogosultságát, Kína és Oroszország feltartóztatására hivatkozva igyekszik kibővíteni tagságát, “mesterségesen odacsábítva” Ukrajnát, valamint Finnországot és Svédországot. Mint mondta, Moszkvának van alapja feltételezni, hogy “a semleges országok hozzájárulása Európa biztonságához nem csökken majd” és hangsúlyozta, hogy Oroszország tiszteletben tartja Finnország és Svédország szuverenitását.

Szavai szerint az EU ukrajnai katonai kiképző központjaiban lényegében oroszellenes harcosokat készítenek fel. Mint mondta, Ukrajna területén több száz amerikai és brit katona tartózkodik. Elmondása szerint azt tanácsolta a nyugati hatalmaknak, hogy az orosz haderő oroszországi mozgásának értékelésekor vegyék figyelembe az ukrán radikálisok tevékenységét.

Rámutatott, hogy a Donyec-medencében a demarkációs vonal mentén mind nagyobb számban koncentrálódik az ukrán haderő, amelynek legütőképesebb egységeit olyan önkéntesek alkotják, akiket nemrégiben még Nyugaton is szélsőségesnek minősítettek. Emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a kijelentésére, amelyben az orosz nemzetiségű lakosokat az Ukrajnából való távozásra szólította fel.

Lavrov szerint Ukrajna “jelenlegi problémái Oroszországgal és saját országának polgáraival” a 2014-es “alkotmányellenes államcsíny” után keletkeztek. Megismételte, hogy Moszkva szerint Kijev nem teljesíti a konfliktus rendezésének alapjául szolgáló minszki megállapodásokat. A tárcavezető kijelentette, hogy Oroszország erősíteni fogja a külföldön élő oroszok jogvédelmét. Közölte, hogy egy, az orosz külügyminisztérium által létrehozott alapítvány több mint 30 országban mintegy 50 jogvédő központot működtet.

Lavrov azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy közvetlen köze van az ortodox kereszténység válságához. Azt mondta, hogy a Washington által támogatott I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka a szakadár tendenciákat támogatta, egyebek között Ukrajnában.

Általában is azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy a konfliktuspotenciál növelése révén döntő mértékben hozzájárult a világesemények kedvezőtlen alakulásához. Lavrov szerint folytatódik az ENSZ Alapokmányán alapuló világrend aláásása és a nyugati országok zártkörű szervezetekkel próbálják meg helyettesíteni a világszervezetet, saját körben meghatározott szabályokkal pedig a nemzetközi jogot, a hozzájuk nem csatlakozó országokat pedig retrográdnak és revizionistának bélyegzik.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy Oroszország következetesen és gyorsan szabadul meg azoktól a kockázatoktól, amelyeket a Nyugat által uralt struktúrákban és szférában, egyebek között a technológia területén való tevékenység jelent.

Az EU-ról szólva azt hangoztatta, hogy Moszkva nem szakította meg a kapcsolatokat Brüsszellel és kész párbeszédet folytatni Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. Lavrov szerint minden attól függ, hogy Borrell erre engedélyt kap-e és hogy mennyire lesz konstruktív az Unió hozzáállása.

Egyebek között kijelentette, hogy Oroszország támogatja a közvetlen párbeszéd kialakítását Örményország és Törökország képviselői között és üdvözölte, hogy Jereván és Ankara képviselője pénteken első ízben találkozott Moszkvában.

Beszámolt arról is, hogy “teljes gőzzel halad” a február 4-re kitűzött pekingi kínai-orosz csúcstalálkozó előkészítése. Putyin a téli olimpiai játékok megnyitásának napján látogat Pekingbe, ahol teljeskörű tárgyalásokat folytat majd kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-Pinggel. Az orosz diplomácia vezetője egy nappal korábban találkozik Vang Ji kínai külügyminiszterrel, akivel részletesen megtárgyalja a nemzetközi kérdéseket.

The post Az orosz vezetés retteg az ukrán NATO-tagságtól appeared first on .

Akik már egyszer kipróbálták a robotporszívókat, el sem tudják a készülék nélkül képzelni az életüket. Egy korszerű automata porszívó kifogástalan tisztaságot biztosít az otthonunkban vagy a munkahelyünkön, méghozzá emberi beavatkozás nélkül. Néha azonban a legjobb minőségű robotporszívó is javításra szorul.

Cikkünkben megtudhatod, milyen kiegészítőkre és alkatrészekre lesz szükséged.

Cseréld le rendszeresen a keféket

Ha használtál már partvist, pontosan tudod, hogy a sörték egy idő után elhasználódnak és kevésbé hatékonyan tisztítanak. Ugyanez történik a robotporszívódban is egy idő után. A kopott kefék már nem gyűjtik olyan eredményesen a porcicákat és más szennyeződéseket, ezért érdemes rendszeres időközönként cserélned őket.

Kefetisztító a robotporszívóhoz

Elnyújthatod a robotporszívó keféinek élettartamát, ha néha-néha megtisztítod őket. Ma már speciális eszközöket is találsz a szaküzletekben, melyekkel igazán gyerekjáték ez a művelet. Főleg a kefékre ragadt hajszálak okozhatnak gondot. A gépbe jutva ugyanis kárt tehetnek a robotporszívó egyes alkatrészeiben.

Akkumulátor

Érdemes olyan robotporszívót vásárolnod, amiben erős és tartós akkumulátor van. Ilyenek például az iRobot Roomba robotporszívók, amelyekben korszerű Li-ion aksik találhatók.

Egy tartalék akkumulátort ugyanakkor érdemes beszerezned. Ha az aksi már gyenge, a robotporszívó hatékonysága is csökken. Az extra aksival ráadásul nem kell megvárnod, amíg a készülék feltöltődik: csak cseréld ki az áramforrást, és máris folytatódhat a munka.

Egyéb fontos kiegészítők

• Virtuális fal: Ezzel a kiegészítővel meghatározhatod, hogy a robotporszívó mely helyiségek mely részeiben takarítson. Igazán hasznos kiegészítő!
• Távirányító: Tovább növelheted a kényelmet, ha beszerzel egy távirányítót a robotporszívódhoz. Csak huppanj le a fotelbe, és kapcsold be a készüléket egyetlen gombnyomással!
• Szűrők: Akárcsak a kefék, a porszívó szűrői is elhasználódnak egy idő után. Ez könnyen meghibásodáshoz vezethet. Nem egy drága kiegészítő, ezért érdemes gyakran cserélned.
• Bolygókerék: A robotporszívód apró kis kerekeken halad, és végzi a dolgát. Ha ezek megprednek vagy eltörnek, a kis gép össze-vissza kóvályog majd. Inkább előzd meg a bajt, és tarts otthon pótkereket.

Erre ügyelj kiegészítők vásárlásánál

A legfontosabb tanács, hogy mindig szaküzletben vásárolj kiegészítőt. Csakis így lehetsz biztos abban, hogy minőségi darabokat vásárolsz, amik nem tesznek kárt a robotporszívódban.

A kiegészítő megrendelése előtt győződj meg arról, hogy a kiszemelt termék valóban kompatibilis-e a te robotporszívóddal. Léteznek univerzális alkatrészek is, de vannak modellspecifikus kiegészítők is.

Ellenőrizd a felhasználói útmutatóban, hogy az adott alkatrészt lehet-e saját kezűleg cserélni. Ha nem, inkább fordulj szakszervizhez!

The post Ha javításra szorulna a robotporszívód appeared first on .

Talán soha nem töltöttünk még annyi időt otthon a négy fal között, mint az elmúlt időszakban. Sokan akkor vették észre, hogy az addig otthonosnak érzett terek, most nem annyira komfortosak. Felfigyeltek erre a világ vezető tervezői is és a következő időszak trendjei már ehhez az új, megváltozott helyzethez igazodnak. Ebben a cikkben összeszedtünk az  idei év főbb lakberendezési irányzatait.  

Anyagok és formák

Ahogy szűkült a mozgásterünk, és keveset lehettünk a szabadban, úgy értékelődött fel egyre jobban a természet. Ez az igény hozta azt, hogy a lakberendezési trendek is a természetből inspirálódjanak. Az idei évben a formák lágyak, ívesek, gömbölyűek, egyszerűen körülölelnek minket. Szépen lassan az otthonunkba is bekúszik a fenntarthatóság, az újrahasznosítás és a klímavédelem is. Egyre több használati tárgyunk készül ezzel a szemlélettel. 

Hangulat és textúra 

Nem elég látni, érezni is kell. Ez a gondolat hozta, hogy megjelentek a különböző anyagokkal élővé tett, strukturált falfelületek. Újra hódítanak a tapéták, amik valamilyen módon kiemelkednek a fal síkjából, amit tapintani, érezni lehet. Szintén divatos a posztertapéta, főleg, amik hatalmas buja trópusi növényeket ábrázolnak. De ne keseredj el ha nincs olyan nagy szabad falfelületed, amin az ilyen tapéta jól mutatna, mert gyönyörű trópusi stílusú vászonképeket lehet kapni. Ötletekért nézz körül a vászonkép.hu oldalon. A bútoroknál is megjelennek a puha, organikus anyagok, a tapintható textilek, bársonyok, buklék, erős vásznak. 

Retro és vintage

Az idei évtől a zöld az új fehér. A zöld minden árnyalata, de leginkább a mély sötét zöldek. Mellé pedig felsorakoznak a 70-es évek igazi retro színei, a mély narancs és a terrakotta. A fennakadások az ellátási láncolatban, a természethez, fenntarthatósághoz való visszatérés hozza magával, hogy újra felfedezzük a régi tárgyakat, amik még arra lettek tervezve, hogy generációkat szolgáljanak ki. Bátran kutassunk bronz, arany és egyéb fémtárgyak után a régiségpiacokon. Ezek az anyagok jól harmonizálnak az idei év színeivel és nagyon klassz családi program lehet a kincskeresés, az antik bútorok felújítása pedig remek hobbi lehet. 

Funkcionális terek

Egy időben mindenki arra vágyott, hogy hatalmas, átlátható, tiszta terekben éljenek. Csupa fehér, minimalista dizájn. Most ez megváltozott. Fontossá vált, hogy otthon is tudjunk dolgozni, hogy mindenkinek legyen saját élettere. Egyre elterjedtebb a home office és általánosságban is sokkal több időt töltünk otthon. A megjelenő új falfelületek, újabb remek lehetőségeket teremtenek, hogy dekoráljuk őket és így lakásunk minden pontja tükrözheti a személyiségünket.

Növények

Végül ne feledkezzünk el a növényekről, hisz velük tudjuk a legkönnyebben otthonunkba varázsolni a természetet. Ma már annyiféle növény kapható, hogy bármilyen adottságú otthonba, bármilyen fényviszonyok közé találunk megfelelő virágot. A sok növény nem csak kellemes, megnyugtató hangulatot hoz nekünk, de a levegő minőségét is megváltoztatják a lakásunkban.

The post Otthon is szabadon – új trendek a lakberendezésben appeared first on .

Már hangot is rögzíthetnek a jegyvizsgálók testkamerái, ezzel még több védelmet nyújtva a MÁV-START munkavállalóinak – közölte a vasúttársaság.

Emlékeztettek: a személyszállítással foglalkozó társaságok közös javaslatára az Országgyűlés módosította a személyszállítási törvényt, amelynek köszönhetően 2022. január 1-jétől már hangot is szabad rögzíteni a testkamerákkal. Bár az eszközök képesek voltak a hangrögzítésre, eddig csak képfelvétel készítését engedélyezték a jogszabályok. A módosított törvény lehetővé teszi a testkamerák felvételeinek hatékonyabb használatát, többek között a bizonyítási eljárások során – írta a vasúttársaság.

A közleményben a cég nagyon fontos eredménynek nevezte, hogy a MÁV-START kifejezett javaslatára a testkamera fogalma is belekerült a törvény szövegébe, és annak a kép- és hangfelvételt is megengedő működtetését elfogadták.

Ez többéves előkészítő munka eredménye, és a meghozott jogszabályi változás hatására sokkal egyszerűbb lesz bizonyítani, hogy mi történt az utas és a jegyvizsgáló szóváltása közben, mi előzte meg az esetleges bántalmazást, mi hangzott el az események során. A cél, hogy egy ilyen eset se maradhasson jogkövetkezmény nélkül – emelték ki a közleményben.

A MÁV-START technikai eszközökkel, figyelemfelhívó kampánnyal, a rendőrség és biztonsági személyzet segítségét is igénybe véve, 2019 szeptembere óta pedig 169 testkamera használatával is fellép a munkatársai elleni támadásokkal szemben – közölték.

A leginkább veszélyeztetett elővárosi vonatokon, amelyeken kötelező a testkamera használata, szinte nullára esett vissza a bántalmazások, inzultusok száma – áll a közleményben. Tudatták: az eddigi intézkedéseknek köszönhetően csökkenő tendenciát mutat a súlyos konfliktusok száma a vonatokon.

Tavaly a 2020-as 65-höz képest 59 atrocitás történt országosan. 2019-ben 70 esetben ért támadás jegyvizsgálót szolgálatteljesítés közben. Az elkövetők több mint fele menetjegy nélkül, érvénytelen vagy átruházott jeggyel kívánt utazni, vagy ittas volt.

A tapasztalatok szerint a jegyvizsgálók elleni támadások megelőzésében nagyon hatékony eszköz a testkamera, tavaly 7826 jegyvizsgáló összesen 15 380 alkalommal, 70 800 vonaton vette fel szolgálata során. A készülékek használatának bevezetése óta kevesebb jegyvizsgálót ért agresszió, továbbra is csökkenő tendenciát mutat a bántalmazások száma – írta a vasúttársaság. Tavaly öt esetben kérték a jegyvizsgálók által rögzített kameraképek kiadását a hatóságok. Három esetben a jegyvizsgáló bántalmazása, két alkalommal a maszkhasználat elmulasztása miatti feljelentés ügyében – olvasható a közleményben.

A MÁV-START további közel ezer testkamera beszerzését tervezi. Célja, hogy minden szolgálati helyen, az összes szolgálatban lévő jegyvizsgáló számára biztosítani tudja a testkamera használatát – olvasható a közleményben.

The post Mávinform: már hangot is rögzíthetnek a kalauzok testkamerái appeared first on .

Gavin Newsom kaliforniai kormányzó elutasította Robert F. Kennedy egykori igazságügyi miniszter gyilkosa, Sirhan B. Sirhan feltételes szabadlábra helyezését.

A Los Angeles Times című lapban közzétett véleménycikkében a kormányzó – aki politikai példaképének nevezte a meggyilkolt politikust – leszögezte: a 77 éves Sirhan még mindig nem érzi át tette súlyát, továbbra is igyekszik elhárítani magáról a felelősséget, és emiatt veszélyt jelentene, ha visszaengednék a közösségbe.

A demokrata párti kormányzó hangsúlyozta: a merénylő az Egyesült Államok történetének egyik legszörnyűbb bűncselekményét követte el.

Newsom döntése megosztotta a Kennedy-családot is: a meggyilkolt politikus özvegye, a 94-ik évében járó Ethel Kennedy mély megkönnyebbülését fejezte ki, a pár kilenc gyermeke közül viszont ketten – ifjabb Robert F. Kennedy és Douglas Kennedy – támogatták Sirhan B. Sirhan kérelmét. Ifjabb Robert Kennedy tavaly decemberben, a San Francisco Chronicle című lapban közölt véleménycikkében azt állította, nem Sirhan ölte meg az apját.

Az elítélt férfi ügyvédje, Angela Berry közleményében azt vetette Newsom szemére, hogy döntésének politikai okai voltak. “Biztosak vagyunk benne, a bírósági felülvizsgálat bebizonyítja, hogy a kormányzó tévedett” – tette hozzá.

Newsom azt követően döntött így, hogy Kalifornia feltételes szabadlábra helyezésekről döntő bizottsága augusztusban beleegyezett, hogy a palesztin származású Sirhan elhagyhassa a börtönt. A törvény értelmében a döntés 90 napos felülvizsgálati időszak után került a kormányzó elé.

Sirhant 1969-ben ítélték halálra a demokraták elnökjelöltségéért induló Kennedy meggyilkolásáért. Az ítéletet később – miután Kaliforniában eltörölték a halálbüntetést – életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták.

A szabadlábra helyezésről döntő bizottság korábban 15 alkalommal utasította el Sirhan szabadlábra helyezés iránti kérelmét.

Kennedy a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa volt, amikor a 24 éves Sirhan 1968. június 6-án a Los Angeles-i Ambassador Hotelben lelőtte őt, néhány perccel azután, hogy győzelmi beszédet mondott a kulcsfontosságú kaliforniai előválasztáson. A palesztin születésű Sirhan családja 1956-ban települt át az Egyesült Államokba. Egykori vallomása szerint Sirhan Kennedynek az 1967-es, hatnapos arab-izraeli háború során tett kijelentései miatt határozta el magát a merényletre. Később viszont többször is azt vallotta, hogy nem emlékszik a gyilkosságra, csak az azt megelőző történéseket tudja felidézni.

The post Kalifornia kormányzója elutasította Kennedy gyilkosának feltételes szabadlábra helyezését appeared first on .

Egybehangzó vasárnapi brit sajtóbeszámolók szerint egyre többen követelik a kormányzó brit Konzervatív Párton belül is Boris Johnson miniszterelnök távozását.

Johnson körül az elmúlt napokban egymás után robbantak ki a botrányok, miután kiderült, hogy a korábbi hónapokban több házibuliszerű összejövetelt rendeztek a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások megsértésével, miközben az akkori szabályok értelmében a nem egy fedél alatt élő családtagok sem találkozhattak egymással.

A legutóbb ismertté vált hasonló ügy nyilvánosságra kerülése után a Downing Street – a brit belpolitikában szinte példátlan gesztussal – II. Erzsébet királynőtől is elnézést kért, miután a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap megírta, hogy tavaly április 16-án hajnalba nyúló, alkoholfogyasztással egybekötött búcsúbulit tartottak a miniszterelnöki hivatalban, az egyiket Johnson kommunikációs igazgatója, James Slack távozása, a másikat a kormányfő egyik személyi fotósának utolsó munkanapja alkalmából.

A két bulit a királynő férje, Fülöp edinburghi herceg halála utáni nemzeti gyász idején, ráadásul ugyancsak az akkoriban még érvényben volt távolságtartási előírások megsértésével tartották. Fülöp herceg, aki csaknem 74 évig élt házasságban II. Erzsébet királynővel, tavaly április 9-én, századik születésnapja előtt néhány héttel hunyt el a windsori királyi rezidencián. Az edinburghi hercegtől április 17-én, a Downing Street-i partik másnapján vettek végső búcsút, és a királynő a távolságtartási szabályokat betartva magányosan ült a windsori kastély Szent György-kápolnájában, a gyászszertartás helyszínén.

A The Sunday Times című, konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának 35 tagja kezdeményezte eddig hivatalosan a kormányfő elleni bizalmi szavazást.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának kell kezdeményeznie a mindenkori miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a tory frakció befolyásos 1922 Bizottsága elrendelje a voksolást. Ez a jelenlegi frakciólétszám alapján azt jelenti, hogy a bizalmi szavazáshoz 54 kezdeményező levél szükséges, és a The Sunday Times megfogalmazása szerint az eddig összegyűlt levelek száma “veszélyesen közel jár” ehhez.

A kormányzati tisztséget nem viselő tory képviselők alkotta 1922 Bizottság – amely onnan kapta nevét, hogy az alapítók az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni alsóházba – informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzati – ellenzéki időszakokban árnyékkormányzati – tisztséget viselő konzervatív képviselők számára.

E frakciótestület hatáskörébe tartozik a Konzervatív Párt vezetőváltási folyamatainak irányítása is. A Johnsonra nehezedő nyomást erősítik a friss támogatottsági felmérések is. A legutóbbit a The Observer című vasárnapi baloldali brit lap megbízásából az Opinium közvéleménykutató cég készítette, és e felmérésből kiderül, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt tíz százalékponttal vezet a konzervatívok előtt.

A felmérésbe bevont választók 41 százaléka mondta azt, hogy a Munkáspártra szavazna egy mostani parlamenti választás esetén, és csak 31 százalék voksolna a Konzervatív Pártra. Ugyanebből a felmérésből kiderül az is, hogy a választók 63 százaléka tartja kívánatosnak Johnson távozását, és alig 22 százalék szeretné továbbra is őt látni a miniszterelnöki poszton.

A Opinium kiemeli, hogy a Konzervatív Párt szavazóinak 48 százaléka is Johnson lemondását pártolná, és csak 37 százalékuk marasztalná a jelenlegi miniszterelnököt. Egy másik brit közvéleménykutató cég, a YouGov vizsgálata azt mutatta ki, hogy a brit választók 56 százaléka szeretné Johnson távozását, és 27 százalékuk támogatná a kormányfő maradását.

A YouGov felmérése is tíz százalékpontos – kilenc éve nem mért – támogatottsági előnyt jelzett a Munkáspártnak a konzervatívokkal szemben: e vizsgálat szerint a Munkáspártra a választók 38 százaléka voksolna, a Konzervatív Pártra viszont csak 28 százalék adná a szavazatát egy mostani parlamenti választáson.

The post Erősödik a nyomás a Boris Johnsonon appeared first on .

Az élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, a nemzetközi program keretében azt vizsgálták, hogy a kukorica feldolgozása során megjelenő, penészgombák által termelt méreganyag, a fumonizin mikotoxin milyen egészségi kockázatokkal jár az élelmiszerláncban.

A projektre mintegy 620 millió forintos uniós forrást nyertek GINOP pályázat keretében – közölte a MATE. Az intézmény a Kaposi Mór Oktató Kórházzal együttműködve, nemzetközileg elismert szakembereket, kutatókat, doktoranduszokat, egyetemi hallgatókat is bevont a munkába.

A kutatók a 2017-ben indult és 2020 végén lezárul program eredményeként megállapították, hogy a kukoricát szennyező fumonizin esetében a hazai lakosság általában nem jut olyan mennyiségű szennyezett élelmiszer-alapanyaghoz, amely meghaladja a tolerálható határértékeket.

A közlemény ismerteti: a mikotoxinok az élelmiszertermelés teljes vertikumában megtalálható, penészgombák által termelt mérgező anyagok. A fumonizin B1 (FB1) Magyarországon is az egyik leggyakoribb mikotoxin, amely a kukoricán kívül előfordul más takarmányban és élelmiszer-alapanyagban is. Az FB1 a potenciálisan rákkeltő anyagok közé tartozik.

A projekt részeként vizsgálták a toxin eddig kevésbé ismert sejtszintű hatásmechanizmusát is laboratóriumi körülmények között és állatkísérletekben. Az elsődleges cél az FB1 által kiváltott károsító hatások, így például az oxidatív stressz jobb megismerése volt. Ennek érdekében új vizsgálati módszereket alkalmaztak. Ezek bevezetéséhez és a kutatási kapacitás bővítéséhez laboratóriumi fejlesztések is megvalósultak.

A projektben elért eredmények hozzájárulnak az élelmiszerlánc fumonizin terheltségének felméréséhez, és az esetleges humán egészségi kockázat tudományosan megalapozott értékeléséhez – áll az egyetem tájékoztatójában, amely kitér arra is, hogy az intézmény az egész országra kiterjedő monitorozást tervez.

The post Élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek uniós támogatással appeared first on .

Bűnelkövetéshez használt, vagy használni tervezett, átalakított riasztó- és gázfegyverek illegális kereskedelmét célzó nemzetközi műveletben 1534 lőfegyvert foglaltak le decemberben Európa-szerte – közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a riasztó- és gázfegyverek kedvelt eszközei lettek a bűnszervezeteknek, mivel könnyű átalakításuk után éles lőszerek használatát teszik lehetővé.

A decemberben, 24 ország bűnüldöző szerveinek bevonásával tartott, összehangolt európai akcióban 260 házkutatást tartottak, 1534 riasztó- és gázpisztolyt, 17 464 darab lőszert, és 6550 kilogramm pirotechnikai eszközt foglaltak le.

Az Europol tájékoztatása szerint egészen a közelmúltig az Európában lefoglalt riasztó- és gázfegyverek többségét Törökországból importálták. A fegyvereket általában alacsony áron vásárolták legális piacokról, majd illegálisan olyan országokba szállították, ahol engedély szükséges az ilyen lőfegyverek beszerzéséhez, behozatalához és birtoklásához.

Megjegyezték: ilyen lőfegyverrel gyilkolták meg tavaly júliusban Amszterdamban Peter R. de Vries holland bűnügyi újságírót.

A decemberi összehangolt műveletben Albánia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Montenegró, Németország, Norvégia, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia és Ukrajna vett részt.

The post Europol: több mint 1530 lőfegyvert koboztak el összehangolt műveletekben Európa-szerte appeared first on .

Az Európai Bizottság betiltotta a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként (E171) történő használatát, a tilalom hat hónapos átmeneti időszakot követően július elején lép majd életbe – közölte a brüsszeli testület.

Az Európai Bizottság határozata azt jelenti, hogy nyártól a gyártók nem adhatnak hozzá titán-dioxidot az általuk előállított élelmiszertermékekhez.

Az uniós bizottság döntését az indokolta, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tavaly május elején közzétett szakvéleményében arra a következtetésre jutott, hogy a titán-dioxid a továbbiakban már nem tekinthető biztonságosnak ahhoz, hogy a vegyületet élelmiszer-adalékanyagként használják. Az Európai Bizottság határozatát a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként alkalmazásának betiltásáról az uniós tagállamok egyhangúlag támogatták – közölték.

A titán-dioxidot számos élelmiszer, köztük a pékáruk, a szendvicskrémek, a levesek, a szószok és a salátaöntetek, illetve az étrend-kiegészítők fehérre színezésére használják – tették hozzá.

The post Az E171 élelmiszer-adalékanyagnak annyi appeared first on .

A szélsőséges személyekről és a terroristákról nyilvántartott listára tette Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus két volt munkatársát, Leonyid Volkovot és Ivan Zsdanovot pénteken az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).

A vonatkozó jogszabály szerint a Roszfinmonitoring lajstromán szereplő személyek bankszámláit befagyasztják.

A Nyomozó Bizottság (SZK) tavaly szeptember 28-án indított büntetőeljárást Navalnij, Volkov, Zsdanov és “más személyek” ellen, szélsőséges közösség létrehozása és vezetése miatt. Ezen a címen tíz évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Az ügy az Oroszországban júliusban szélsőségesnek minősített és betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) nevű szervezet tevékenységével kapcsolatos.

Alekszej Navalnijt azzal vádolta meg az SZK, hogy az FBK megalapításával szélsőséges közösséget hozott létre és irányított, valamint arra bátorította a polgárokat, hogy a hatóságokkal nem egyeztetett gyűléseken vegyenek részt. Leonyid Volkovot, a regionális Navalnij-törzsek hálózatának volt koordinátorát a szélsőséges közösség vezetése és a nem engedélyezett megmozdulásokra mozgósítás mellett azzal is megvádolták, hogy online videóban buzdított Navalnij csapatának kriptodevizával történő támogatására. Ivan Zsdanovot, az FBK volt igazgatóját hasonló vádakkal illették, mint Volkovot.

A szélsőséges közösségben részvétellel még további hat személyt vádoltak meg.

A nyomozók szerint Navalnij legkésőbb 2014-ben alapította meg az FBK “szélsőséges közösséget”, amelyet Volkovval és Zsdanovval együtt vezetett. A közösség működésének biztosítására a vádlottak nyolc nonprofit alapítványt és kereskedelmi szervezetet hoztak létre. 2017-ben megalapították a Navalnij Törzsei társadalmi mozgalmat, amelyet tavaly nyáron a moszkvai városi bíróság ugyancsak szélsőségesnek bélyegezett és betiltott.

Az SZK szerint a szélsőséges csoport tevékenysége “az államhatalom szervei és az általuk folytatott politika lejáratására, a régiókban kialakult helyzet destabilizálására, a lakosság körében tiltakozó hangulat keltésére, az erőszakos hatalomváltást szükségesnek tartó közvélemény kialakítására, tömeges zavargásokba torkolló tiltakozó akciók szervezésére és lebonyolítására irányult”. Ennek érdekében nem engedélyezett gyűléseket tartottak, ahol szélsőséges és terrorista tevékenységekre szólítottak fel, valamint egyéb bűncselekményeket követtek el – írta a nyomozó bizottság.

A Kreml egyik legélesebb bírálójának tartott Navalnij jelenleg két és fél éves szabadságvesztését tölti a Vlagyimir megyei Pokrovban. Gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztését azért kell leülnie, mert a FSZIN (orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés előírásait. Ez az indok azonban mondvacsinált és aljas, hiszen Navalnij azért sértette meg a szabadlábra helyezés előírásait, mert orosz titkosszolgák megmérgezték, és Németországban gyógykezelték.

The post Szélsőségesek és terroristák listájára került Navalnij két volt munkatársa appeared first on .

Amerikai kérésre őrizetbe vette a nagyvállalatok elleni hackertámadásokkal gyanúsított REvil csoport tagjait az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – közölte pénteken a szolgálat közönségkapcsolati osztálya.

Az FSZB tájékoztatása szerint sikerült azonosítani a REvil összes tagját, a csoportot és az infrastruktúráját pedig felszámolni. Az őrizetbe vett 14 embertől 426 millió rubelt (csaknem 1,75 milliárd forintot) részben kriptovalutában, valamint 600 ezer dollárt, félmillió eurót, számítógépes eszközöket, 20 prémium kategóriájú autót és a bűncselekmények elkövetéséhez használt kriptopénztárcákat foglaltak le.

Az FSZB-hez intézett amerikai folyamodvány megnevezte a hackerek vezetőjét, aki a gyanú szerint részt vett külföldi csúcstechnológiai vállalatok információs erőforrásainak rosszindulatú szoftverekkel történt megfertőzésében a komputereken lévő információk titkosításával és a dekódolás fejében történt zsarolásban. A REvil részt vett a JBS vezető amerikai húsipari vállalat és a Kaseya szoftvercég elleni támadásokban is. A JBS 11 millió dolláros váltságdíjat fizetett a hackereknek.

A hackercsoport tagjait pénzeszközök jogellenes forgalmával vádolták meg, ezen a jogcímen hét évig terjedő börtönbüntetés szabható ki Oroszországban. Az Interfax hírügynökség egyik informátora szerint Moszkva nem fogja kiadni az orosz állampolgár REvil-hackereket az Egyesült Államoknak.

Az RBK orosz gazdasági napilap emlékeztetett rá: Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök tavaly júniusi genfi csúcstalálkozóján a felek megállapodtak abban, hogy kidolgozzák, mely célpontok ellen nem szabad kibertámadást indítani. Biden akkor azt mondta, hogy a tilalmat az infrastruktúra 16 szektorára javasolta kiterjeszteni. Egy későbbi telefonbeszélgetés során az amerikai elnök sürgette, hogy Oroszország hozzon intézkedéseket a területén aktív hackerek megállítására.

The post Amerikai kérésre őrizetbe vette az orosz FSZB a REvil hackercsoport tagjait appeared first on .

Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint az iráni atomalku megmentéséről Bécsben folyó tárgyalások hangulata “jobb”, mint 2021 végén, és “a következő hetekben” lehetséges megállapodásra jutni.

“A hangulat jobb karácsony óta. Karácsony előtt nagyon pesszimista voltam. Most úgy gondolom, megvan a lehetőség arra, hogy megállapodás szülessen” – jelentette ki Borrell az uniós tagországok védelmi, illetve külügyminiszterei informális találkozóján a nyugat-franciaországi Brestben. Hozzátette, hogy a következő hetekben lehetséges egy “végső eredmény”.

“Továbbra is remélem, hogy lehetséges újra megállapodni, és úgy együttműködni, ahogyan az amerikai kilépés előtt” – mondta. A találkozó házigazdája, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter viszont úgy vélte, hogy a tárgyalások “túl lassan haladnak ahhoz, hogy eredményre lehessen számítani”.

“Ha az irániak meg akarnak állapodni, akkor az amerikai hozzáállás rugalmasságára és tettrekészségére lehet számítani. Ha nem törekednek megállapodásra, akkor a viszony elmérgesedése várható” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.

“Nincs miről tárgyalni, ha semmi nem történik” – tette hozzá Le Drian utalva arra, hogy Irán egyáltalán nem fogja vissza nukleáris fejlesztéseit. “Ha nem gyorsulnak fel a tárgyalások, maradnak a szankciók” – jegyezte meg.

A 2015-ös többhatalmi nukleáris megállapodás lehetővé tette az iráni gazdaságot fojtogató szankciók egy részének feloldását, cserében a szigorú ENSZ-ellenőrzés alá helyezett iráni nukleáris program drasztikus csökkentéséért. Az Egyesült Államok azonban 2018-ban a maga részéről felmondta a nemzetközi szerződést, és újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket Teheránnal szemben. Az atomalku megmentését célzó tárgyalások nyolcadik fordulóján Irán mellett a megállapodást aláíró Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország képviselői vettek részt Bécsben, az amerikai kormányzat csak közvetítőkön keresztül kapcsolódott be a tárgyalásokba.

The post Borrell szerint lehetséges a megállapodás az iráni atomalkuról, Párizs kételkedik appeared first on .

Szolgálatba állította Törökország pénteken Isztambulban az első, nagyrészt saját gyártású hírszerző hajóját, a TCG Ufukot – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A beszámoló szerint a vízijármű még zord időjárási körülmények között is 45 napig megszakítás nélkül üzemképes marad. A hajó csaknem száz méter hosszú, 14 méter széles, a működtetéséről 110 fős személyzet gondoskodik, a fedélzetén pedig akár tíztonnás helikopter is képes leszállni.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a szolgálatba állítási ünnepségen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy országa azon tíz ország közé tartozik a világon, amely saját erőből képes tervezni, építeni és fenntartani hadihajót.

Törökország nemzeti hadihajó-projektje, a MILGEM keretében korábban négy korvett állt szolgálatba. A következő hajó egy fregatt lesz, az első saját gyártású, amely várhatóan 2023-ban készül el.

The post Törökország szolgálatba állította első saját gyártású hírszerző hajóját appeared first on .

A 2021-es év során számos latin-amerikai országban tartottak választásokat, helyi, illetve országos szinten. Jelen cikk az öt sikeresen lezajlott elnökválasztást foglalja össze és értékeli, következtetéseket levonva a született eredmények tükrében.

Ecuador, Peru, Chile, Honduras és Nicaragua állampolgárai dönthettek 2021-ben arról, hogy ki legyen országuk következő elnöke. Az említett öt országból négy esetében a hivatalban lévő elnök nem indult újra a választásokon, amelynek következménye – sok esetben – az addig regnáló politikai pártok leváltása és új vezetők megjelenése lett. Nicaragua, Honduras, Peru és Chile választópolgárai egyaránt ’balra szavaztak’, amely a (szélső) jobboldal vereségét jelentette az említett országokban, míg Ecuadorban szintén meglepetés eredményről beszélhetünk, jelen esetben ugyanakkor a szocialisták vereségével végződött a választás.

A szavazást azonban megnehezítette a koronavírus-járvány, mivel a régió az egyik legjobban érintett térség a magas esetszámokkal és elhalálozási mutatókkal. Emellett természetesen kulcsfontoságú szerep jutott az évtizedek óta fennálló problémáknak is, mint a magas bűnözési és szegénységi ráta, a korrupció kérdése vagy az egyre növekvő gazdasági egyenlőtlenség.

Az ecuadori elnökválasztás – a baloldal bukása

Ecuadorban 2021. február 7-én és április 11-én került sor a kétfordulós elnökválasztásra. Az előzetes várakozásoknak megfelelően, az első forduló után közel 10%-kal vezetett a korábbi baloldali elnök, Rafael Correa által támogatott Andrés Arauz. Elsődleges kihívója a 65 éves konzervatív ex-bankár, Guillermo Lasso volt, aki már 2013-ban és 2017-ben is indult a választásokon, azonban mindkét alkalommal másodikként végzett. Az áprilisban megrendezett második fordulóban ugyanakkor Lasso, az előzetes előrejelzéseket felülmúlva, megszerezte a szavazatok 52%-át, amivel legyőzte Arauzt, így a 2007 óta tartó baloldali kormányzás véget ért Ecuadorban.

Az ország irányítása és felemelése azonban nem lesz könnyű feladat az új elnök számára. Elsősorban az egyik akadályozó tényező a Kongresszus lehet, tekintettel arra, hogy az ellenzéki politikusok többségben vannak, illetve jelentős az őslakos kisebbség jelenléte is.

A kampány során Lasso számos ígéretet tett a gazdaság fellendítése érdekében, mint például külföldi befektetők bevonzását az országba, illetve 2 millió új munkahely megteremtését. Tekintettel arra, hogy 2020-ban a gazdaság közel 8%-os visszaesést produkált, ezen intézkedések végrehajtására mindenképp szüksége lesz az új elnöknek, annak érdekében, hogy újra fellendüljön Ecuador gazdasági élete. Mindemellett a 2021. májusi beiktatása idején az ország jelentős küzdelmet folytatott a koronavírus-járvány ellen is. Lasso azt az ígéretet tette, hogy elnökségének első 100 napja alatt 9 millió embert be fognak oltani (Plan 9/100). Szeptember első hetében érkezett a kormányzat bejelentése, miszerint teljesítették a kitűzött célt és túllépték a 9 millió beoltottat, nagy lépést téve a járvány legyőzése felé.

Lasso választási sikere meglepetésnek tekinthető. A Correa által támogatott Arauz nem tudta megtartani a több, mint 10%-os előnyét a második fordulóra. Az újonnan megválasztott elnök sikeresen megszólította azon csoportokat, amelyeket a baloldal nem tudott elérni: elsősorban az LGBT közösség tagjait, illetve a fiatal nőket, ugyanis Lasso ígéretei között szerepelt a nők jogainak védelme és a gyermeküket egyedül nevelő anyák támogatása is. Győzelmi beszédében továbbá kiemelte, hogy célja egy „igazságos és virágzó ország felépítése az összes ecuadori számára”.

A perui elnökválasztás – az egykori tornatanár győzelme

Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt években kisebb belpolitikai válság söpört végig a dél-amerikai államban. 2016 óta négy különböző elnöke volt az országnak, így a 2021-es választásoknak nem csupán az volt a tétje, hogy ki lesz az ötödik elnök fél évtizeden belül, hanem az is, hogy sikerül-e végre stabilitást hozni a perui politikai életbe.

A kétfordulós elnökválasztás első körére 2021. április 11-én került sor. Az elmúlt évek egyik legfragmentáltabb választása volt a 2021-es, mivel az első körben összesen 18-an indultak el, míg 2016-ban csupán 10-en. Az áprilisi eredmények is az előbbi megállapítást támasztották alá, tekintettel arra, hogy 9 induló kapott 5%-nál több szavazatot, továbbá a győztes – Pedro Castillo – mindössze 18.9%-ot szerzett. A második helyért nagyon szoros verseny alakult ki, amelyet végül Keiko Fujimori szerzett meg. Az ő neve sokak számára ismerős lehet, elsősorban azoknak, akik követik a latin-amerikai politikai élet alakulását. Édesapja, Alberto Fujimori 1990-2000 között volt Peru elnöke, azonban 2009-ben 25 éves börtönbüntetésre ítélték, miután bűnösnek találták korrupció és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával.

Az elsőkörös szavazatok összegzése után Pedro Castillo és Keiko Fujimori jutottak be a második körbe, amelyre 2021. június 6-án került sor. A két politikust mindösszesen 44.000 szavazat választotta el egymástól, ami miatt elhúzódó fellebbezések és újraszámlálások történtek.  Több, mint 1 hónapos szavazatszámlálás után, július 19-én jelentették be, hogy az 51 éves korábbi középiskolai testneveléstanár, Pedro Castillo a szavazatok 50.1%-ának megszerzésével legyőzte a sorozatban harmadik választáson (2011-2016-2021) alulmaradó Keiko Fujimorit. Így Peruban a baloldal nyerte meg a választást. A választásokat az Amerikai Államok Szervezetétől, az Európai Uniótól és Nagy-Britanniából érkező megfigyelők ellenőrizték, akik szerint minden rendben zajlott le.

Sokakban felvetődhet a kérdés, mégis hogyan nyerhette meg a választást egy volt tanár, akinek sosem volt köze a politikához? A legegyszerűbb válasz erre az, hogy a peruiak változást szerettek volna. Castillo személye több szempontból is vonzónak bizonyult az állampolgárok számára. Egyrészt nem az elit tagja és nem volt köze korábban semmilyen politikai párthoz vagy botrányhoz. Mindemellett nagyon szegény családból származik, így pontosan tudja, milyen nehézségeken megy át jelenleg az ország és a lakosság nagy része (Peru a koronavírus-járvány következtében jelentős gazdasági visszaesést produkált, aminek következtében a lakosság közel 1/3-a sodródott szegénységbe és több millióan vesztették el a munkájukat). Továbbá érdemes megemlíteni Castillo ígéreteit is, melyeket a kampány során hangoztatott. Szélsőbaloldali politikusként államosítaná a bányászati és szénhidrogén előállító szektort, illetve több millió új munkahelyet teremtene. Emellett mindenképp kiemelendő, hogy a jelenleg érvényben lévő alkotmány helyett egy új, a modernkori kihívásoknak megfelelő alkotmányt fogadtatna el. Azonban 2021 októberében az ország újdonsült miniszterelnöke, Mirtha Vásquez a kinevezése után azt nyilatkozta, hogy a „gazdasági stabilitás helyreállítása és a koronavírus-járvány helyes kezelése fontosabb, mint egy új alkotmány”.

Úgy gondolom, hogy Castillo személye és a jelenlegi perui belpolitikai problémák miatt mindenképpen érdemes figyelemmel követni az ország sorsának alakulását a következő hónapokban.

A nicaraguai elnökválasztás – az Ortega-rezsim folytatódik

A közép-amerikai országban 2021. november 7-én tartottak elnökválasztást, ahol a regnáló elnöknek, Daniel Ortegának nem volt tisztességes ellenfele. Az ellenzék részvétele híján a 76 éves Ortega a szavazatok közel 76%-át megszerezve nyert egymás után immár negyedszer.

A választások azonban nem oly békésen zajlottak, mint Ecuadorban és Peruban. Már hónapokkal a november 7-i szavazás előtt elkezdődtek a problémák az országban. 2020 decemberében a törvényhozás elfogadott egy törvényt, miszerint bárki kizárható az elnökségi versenyből, akit Nicaragua ellenségének titulálnak. A kormány megállapítása szerint e törvény megalkotására azért volt szükség, mivel Nicaragua veszélyben van „az imperialista erők, az Egyesült Államok és egy államcsínyt elkövetni próbáló törekvések” miatt. 2021. június első napjaiban a korábbi elnök, Violeta Chamorro lányát, a 67 éves Cristina Chamorrót letartóztatták. Ő volt az ellenzék legnagyobb reménysége a novemberi választások előtt, hogy végre véget vessenek a 15 éve tartó Ortega-rezsimnek. Ez az álom azonban 5 hónappal a választások előtt szertefoszlott, miután a rendőrség letartóztatta és házi őrizetbe helyezte az ellenzék vezéralakját. Chamorro mellett számos további ellenzéki politikust is őrizetbe vettek, ellehetetlenítve ezzel indulásukat és esetleges győzelmüket. A felhozott vádak között megtalálható a „nemzeti integritás megsértése”, külföldi kormányokkal való együttműködés és a pénzmosás is.

A helyzet nem javult az országban a választásokat megelőző napokban sem. November 5-7 között számos emberi jogsértésről értesült az Amerikai Államok Szervezete, amelyeket elsősorban a rendőrség és kormánypárti szimpatizánsok követtek el. Legalább 23 embert letartóztattak bárminemű indoklás vagy letartóztatási parancs nélkül, köztük újságírókat és civil szervezetek tagjait, illetve emberi jogi aktivistákat. Továbbá sem az Amerikai Államok Szervezetének, sem pedig az Európai Uniónak vagy az Egyesült Államoknak a választási megfigyelőit nem engedték be a szavazókörzetekbe, ellenük is erőszakosan léptek fel. A választást követő napon számos közszférában alkalmazott állampolgár tett bejelentést arról, hogy kényszerítették őket arra, hogy az inkumbens elnökre adják le voksukat, amit fényképes bizonyítékkal alá is kellett támasztani. Bármelyik tett megtagadása esetén eltanácsolhatták őket munkahelyükről. A helyzetet csak tovább rontotta az immár negyedik alkalommal megválasztott Ortega győzelmi beszéde is, amelyben azt fejtette ki, hogy a letartóztatott személyeket Nicaragua ellenségeinek kell tekinteni és száműzni kellene őket az országból.

A választások eredményét – érthető módon – sok ország nem ismerte el. Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke a nicaraguai választást „pantomim szavazásnak” nevezte, amely „nem volt se szabad sem pedig tisztességes, demokratikus pedig végképp nem”. Az Egyesült Államok mellett Costa Rica volt az egyik első ország, amely kijelentette, hogy nem fogadják el a választások eredményeit és követelik a politikai foglyok szabadon engedését és az emberi jogok azonnali helyreállítását. Nem sokkal később Kolumbia, Chile, Nagy-Britannia és az Európai Unió is kinyilatkoztatta, hogy nem voltak tiszták és elfogadhatók a nicaraguai választások. Luis Almagro, az Amerikai Államok Szervezetének Főtitkára illegitimnek és elfogadhatatlannak nevezte a választásokat. Válaszul Ortega bejelentette, hogy országa kilép a Szervezetből, mivel az az Egyesült Államokon keresztül próbál beavatkozni a latin-amerikai országok belpolitikájába. Természetesen voltak államok, amelyek kiálltak Ortega győzelme mellett. Többek között Bolívia, Venezuela, Kuba és Oroszország is gratulált az elnöknek a választási sikeréhez. Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere nyíltan kritizálta, és elfogadhatatlannak titulálta az Egyesült Államok kijelentéseit a választással kapcsolatban, kiemelve azt, hogy minden a nicaraguai törvényeknek megfelelően zajlott le.

Úgy gondolom, hogy a 2021-es választásokat követően mindenképp érdemes lesz figyelemmel követni az ország sorsának az alakulását. Egyrészt a letartóztatott ellenzéki politikusok helyzetének változásával kapcsolatban, másrészt pedig az ország gazdasági és politikai életének alakulása végett is. Az egyre növekvő migrációs hullám mértéke sem elhanyagolható szempont az ország tekintetében, tehát összességében kritikus évek előtt áll a közép-amerikai állam. A kérdés nagyon egyszerű Nicaragua esetében: sikerül – e belátható időn belül eltávolítani Ortegát a hatalomból, vagy tovább süllyed a diktatórikus rendszer felé (ha még nem tart ott) az ország?

A hondurasi elnökválasztás – az első női elnök

2021 november 28-án a közép-amerikai Hondurasban is választásokat tartottak. Előzetesen három fő esélyest tartottak számon a 15 induló közül. Egyikük a kormányzópárt zászlaja alatt induló Nasry Asfura volt, aki 2014 óta irányítja a fővárost, Tegucigalpát. Egy másik esélyes – talán a három főszereplő közül a legesélytelenebb – Yani Rosenthal volt, aki üzletemberként és politikusként is tevékenykedik. A hírekben elsősorban azonban nem a sikeres politikai karrierjéről cikkeztek, hanem a kétes ügyeiről és bírósági tárgyalásáról. 2017-ben ugyanis az Egyesült Államokban három év börtönbüntetésre ítélték, miután bűnösnek vallotta magát pénzmosás, kábítószer-kereskedő szervezet támogatása és megvesztegetés bűntettek kapcsán. A harmadik és egyben az egyik legesélyesebb a baloldal által támogatott Xiomara Castro volt. 2013-ban már indult a választásokon, azonban akkor vereséget szenvedett Juan Orlando Hernándeztől. Castro férjét mindenképp érdemes megemlíteni, mivel feleségénél sokkal ismertebb a hondurasi állampolgárok körében, ugyanis Manuel Zelaya 2006-2009 között az ország elnöke volt, azonban egy sikeres puccs következtében eltávolították a hatalomból.

A 2021. november 28-án megtartott elnökválasztás végül két ember versenyét hozta. Castro és Asfura szerezte a szavazatok közel 90%-át, míg Rosenthal 10%-ot kapott. Az összegzés után a 62 éves korábbi first lady örülhetett, miután a szavazatok 53%-át megszerezve az ország első női elnökének választották meg. Asfura a választást követő napon elismerte a vereséget és meglátogatta az újdonsült elnököt rezidenciáján, ahol sok sikert kívánt neki az ország irányításához.

Számos tényező vezetett Castro megválasztásához. A legfontosabb érv a változás mellett a korábbi elnök, Juan Orlando Hernández személye volt. Az elmúlt 8 évben jelentősen romlottak Honduras gazdasági mutatói, konzisztensen nőtt a munkanélküliség (mára már 10% fölé), illetve a bűnszervezetek által okozott károk is hatalmasok voltak. Mindemellett jelentős mértéket öltött a korrupció és a migráció is, amelyek szintén negatívan érintették az országot. Hernández helyzetét nem könnyítette meg az sem, hogy folyamatosan korrupciós vádakkal kellett szembenéznie, ráadásul 2021 tavaszán testvérét, Tony Hernándezt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték az Egyesült Államokban, kábítószer- és fegyvercsempészet, illetve bűnszervezetekben való részvétel miatt.

Az újdonsült elnök fogadtatása meglehetősen pozitívnak értékelhető. Mind a lakosság, mind pedig a környező országok vezetői biztosították támogatásukról Castrót. Az Egyesült Államok külügyminisztere, Anthony Blinken gratulált neki és a hondurasi választópolgároknak egyaránt, amiért békés, demokratikus és magas részvételi arányú választást tudtak tartani. Blinken mellett az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris is gratulált a frissen megválasztott elnöknek, kiemelve azon területeket, ahol hangsúlyosnak érzi a közös munka fontosságát, mint például a migráció, a gazdasági problémák helyes kezelése, a korrupció kérdése vagy az oktatás és az egészségügy helyzete.

Összességében Xiomara Castro megválasztását ígéretes változásként lehet értékelni. Hernández személye és elnöklése kevés pozitív eredményt hozott a hondurasi állampolgárok számára, akik elkötelezettek voltak 2021-ben a változás mellett. Castro személyében egy olyan elnököt szeretnének a hondurasiak, aki végre vissza tudja szorítani a korrupció mértékét és munkahelyeket tud teremteni a lakosság számára. Az elkövetkezendő pár év mindenképpen izgalmas és érdekes lesz, így kívülállóként érdeklődve várom, hogy miként tudja országát fellendíteni és a helyes útra terelni Xiomara Castro.

A chilei elnökválasztás – a generációváltás ideje

2021-ben Chile választott utolsóként új elnököt, kétfordulós szavazás során. Az első körre 2021. november 21-én került sor, amelyet a szélsőjobboldali jelölt, José Antonio Kast nyert, miután a szavazatok 27.9%-át szerezte meg. Őt követte mindösszesen két százalékkal lemaradva Gabriel Boric, a baloldal jelöltje. Miután Kast és Boric  kapták a legtöbb voksot az első körben, ők jutottak be a december 19-én tartott második fordulóba. A várakozásokkal ellentétben azonban Kast nem tudta megőrizni előnyét, így Boric, a 35 éves korábbi diákvezér – aki 2011-ben még tüntetést szervezett egy jobb és megfizethetőbb oktatás elérése érdekében – a szavazatok 55.8%-át megszerezve lett Chile valaha volt legfiatalabb elnöke.

Gabriel Boric és a baloldal sikere mögött számos tényező sorakoztatható fel. Először is fontos megnézni kihívójának, José Antonio Kastnak a személyét. Kast egy 55 éves, erősen vallásos és konzervatív értékeket képviselő jobboldali politikus. Kampányát is a konzervatív értékek megőrzésére, illetve a migráció és a bűnözés összekapcsolására helyezte, kiemelt hangsúlyt szánva a haiti és venezuelai menekültek Chilében való letelepedésére. Mindemellett az Augusto Pinochet által vezetett rezsim elkötelezett híve, amihez hozzájárulnak családi kapcsolatai is, mivel testvére, Miguel, Pinochet egyik fő tanácsadója volt. Továbbá sokan Donald Trumphoz és Brazília elnökéhez, Jair Bolsonaróhoz hasonlítják politikai nézetei miatt. Gabriel Boric személyisége ezzel szemben teljesen különbözik kihívójáétól. A 35 éves fiatalember sokkal liberálisabb nézeteket vall, nyíltan támogatja az LGBT közösséget, az abortuszt és a női egyenjogúságot. Sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy meg tudta szólítani azon csoportokat és korosztályokat, akik hasonlóan gondolkodnak, így jelentős támogatottságra tett szert a fiatalok és a nők körében is. Sikeréhez továbbá az is hozzátett, hogy 2012 óta 2021-ben volt a legmagasabb a részvételi arány a választáson (56%).

Fontos megvizsgálni Boric kampány során tett ígéreteit is, mivel egyrészt azokkal is számos szavazót állított maga mellé, másrészt azonban korántsem biztos, hogy mindent meg is tud belőlük valósítani. Kiemelt hangsúlyt helyezett a nyugdíjrendszer megreformálására, az egészségügy és az adórendszer átalakítására, illetve a klímavédelemre. A lakosság körében is népszerű volt azon elképzelése, miszerint a leggazdagabb cégek, illetve magánszemélyek számára magasabb adókat vet ki. Fontos megemlíteni továbbá az új alkotmány létrehozását is, amiről 2022-ben lesz népszavazás. Kampányának egyik alapja, hogy a Pinochet diktatúra idején elfogadott alkotmány helyett egy új, modern alkotmányt kell megalkotni és elfogadni. Ahogy azonban említettem egyáltalán nem valószínű, hogy minden tervét sikerül is megvalósítania. A Kongresszusban ugyanis jelentős az ellenzéki túlsúly, ami miatt nem valószínű, hogy egyes javaslatok elfogadásra fognak kerülni. Ennek következtében elengedhetetlen, hogy Boric szövetségeseket keressen – elsősorban a balközép pártok között – akik támogatják elképzeléseit.

Összességében a chilei választásokat mindenképpen demokratikus és igazságos küzdelemként lehet jellemezni. Ezt támasztja alá, hogy Kast a vereségét követően szinte rögtön gratulált az újdonsült elnöknek a közösségi médiában, továbbá még aznap tárgyalóasztalhoz ültek, ahol szintén barátságos hangulatban folytattak beszélgetést. A következő hónapokban mindenképp érdemes figyelemmel követni a chilei helyzetet, már csak azért is, hogy láthassuk, miként tudja Boric érvényesíteni elképzeléseit a Kongresszusban.

Konklúzió

Az elemzésre került öt állam közül négyben sikerült demokratikus és békés választásokat rendezni, továbbá mind a négy ország új vezetőt választott. A sorból egyedül Nicaragua lóg ki, ahol Daniel Ortega újfent győzelmet aratott, cseppet sem demokratikus módon. Chile, Peru, Honduras és Nicaragua egyaránt baloldali jelöltnek szavazta meg a bizalmat, ami gazdasági és társadalmi kontextusban is meglehetősen érdekesnek bizonyulhat. A térségben egyre növekvő kínai befolyás miatt felborulhat a staus quo, és csökkenhet az Egyesült Államok befolyása. Fontos megjegyezni továbbá, hogy egyik országban sem lesz könnyű dolga az újonnan megválasztott elnöknek, hiszen mind az öt állam jelentős problémákkal és kihívásokkal néz szembe, legyen az gazdasági, társadalmi vagy egészségügyi.

Írta: Szigeti Kristóf

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A A 2021-es latin-amerikai elnökválasztások értékelése bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az európai biztonság válságos pillanatát éljük, az orosz-ukrán konfliktus kapcsán Moszkvával folytatott politikai párbeszéd fontos, mindazonáltal fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

A jelenlegi válságos helyzetben párbeszédet kell folytatni Oroszországgal, azért is, hogy ismertethessük a NATO egységes, elvi kompromisszumokat kizáró álláspontját – kommentálta Stoltenberg az interjúban a NATO-Oroszország Tanács szerdai ülését.

Ukrajna NATO-csatlakozási terveit illetően hangsúlyozta: minden országnak joga van ahhoz, hogy maga döntsön a csatlakozásáról az észak-atlanti szövetséghez. Egyúttal kulcsfontosságúnak nevezte a NATO jogát minden szövetségese védelméhez, valamint katonai erők telepítéséhez is a szervezet keleti szárnyán.

A főtitkár megerősítette a NATO elutasító álláspontját arra vonatkozóan, hogy Moszkva jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a szövetség további keleti bővítését.

Stoltenberg egyúttal aláhúzta az Oroszországgal folytatott párbeszéd fontosságát. A szövetség ennek érdekében kész tárgyalni a fegyverkezés ellenőrzéséről, a hadgyakorlatok átláthatóságáról, a kockázati tényezők csökkentéséről – hangsúlyozta.

“Politikai megoldásokat kell keresnünk, és bízni bennük, fel kell készülni azonban a legrosszabb forgatókönyvre is, amennyiben Oroszország újból a konfrontációt választaná” – jelentette ki.

Valósnak nevezte Ukrajna orosz megtámadásának veszélyét, Moszkva szerinte nyílt vagy korlátozott katonai támadást, vagy akár kibertámadásokat, hibrid műveleteket indíthat el. Ismételten megemlítette, hogy támadás esetén Oroszország “igencsak magas árat” fizet majd.

Kiemelte az Ukrajnának nyújtott támogatás fontosságát. “Világosan megmondtuk Oroszországnak, hogy kénytelenek leszünk komolyan megfontolni jelenlétünk növelését a NATO keleti részében, amennyiben újból erőt alkalmaznak Ukrajnával szemben” – fejtette ki.

Az Egyesült Államok és Oroszország között elindított kétoldalú tárgyalások kapcsán a főtitkár azon meggyőződését fejezte ki, hogy Washington ezeket “szorosan összehangolja és egyezteti majd” európai szövetségeseivel.

The post Stoltenberg: az európai biztonság válságos pillanatát éljük appeared first on .

Nincs jelentős ok az optimizmusra az orosz-amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyeknek Moszkva reményei szerint el kellene vezetniük az Oroszországnak adandó “biztonsági garanciákhoz”, mindenekelőtt a NATO további keleti bővítésének leállításához – hangoztatta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

“De ez nem egy, önmagában folyamat a folyamatért, ez nem válthat ki megelégedést, itt az eredmény a fontos” – mondta. “De az eredményről még nincs mit mondani. Több tárgyalási forduló előtt állunk, amelynek nyomán majd lehetővé válik, hogy világosabb képet alkossunk arról, hogyan állunk az amerikaiakkal. Egyelőre, sajnos, nem lehet következtetéseket levonni” – tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy a következő orosz-amerikai tárgyalási fordulók perspektívájára vonatkozó kérdés a NATO-val szerdán, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében folytatandó tárgyalásokat követően lesz aktuális. Mint mondta, egyelőre nincs készség Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök újabb megbeszélésére.

Peszkov emlékeztetett rá, hogy Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, az orosz tárgyalódelegáció vezetője hétfői genfi sajtótájékoztatóján nyíltnak, lényegre törőnek és egyenesnek minősítette az amerikai hivatali partnerével, Wendy Shermannal folytatott megbeszéléseit. A szóvivő a diplomáciai tárgyalások újabb fordulóját megelőző “információs tüzérségi előkészítésnek” nevezte azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint megtilthatják az amerikai műszaki eszközök oroszországi exportját. Úgy vélekedett, hogy az ilyen híresztelések aligha befolyásolhatják az orosz küldöttség munkáját.

Kérdésre válaszolva kijelentette: nincs tudomásra róla, hogy az orosz államfő kapcsolatokat ápolna Nurszultan Nazabajev volt kazah elnökkel. Mint mondta, arról sincs információja, hogy Putyin tudja-e hol tartózkodik Nazarbajev. A két politikus – Putyin és Nazarbajev – legutóbb december végén, a Független Államok Közössége (FÁK) nem hivatalos szentpétervári csúcstalálkozóján találkozott egymással.

The post Kreml: nincs ok az optimizmusra az orosz-amerikai tárgyalások ügyében appeared first on .

Közel két éve a legnagyobb napi csökkenéssel zártak csütörtökön a vezető orosz tőzsdemutatók, miután az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy a NATO nem áll készen Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó követelményeinek a teljesítésére, ami értelmetlenné teszi a további tárgyalásokat a közeljövőben – jelentette az Interfax.

A rubelelszámolású MOEX index 4,05 százalékkal, 3674,73 pontra, a dollárban számított RTS index pedig 5,9 százalékkal, 1516,99 pontra esett. Mindkét mutató 2020 márciusa óta a legnagyobb csökkenéssel zárta a csütörtöki kereskedést. Brókerek azt mondták, hogy elsősorban nyugati befektetők eladásainak hatására estek csütörtökön a részvényárak.

Vlagyiszlav Szilajev, az Alfa Capital vezető kereskedője rámutatott arra, hogy a blue chipek azután kerültek nyomás alá, hogy orosz illetékesek borúlátóan nyilatkoztak a szerdán kézzelfogható eredmény nélkül véget ért orosz-NATO tárgyalások kapcsán.

Bogdan Zvarics, a Banki.ru vezető elemzője szerint a MOEX tőzsdemutató további gyengülésére lehet számítani, a 3600 pont támasz lehet ugyan, de ha e szint alá süllyed, akkor akár 3100-3200 pontig is süllyedhet a börzemutató.

Az orosz-NATO tárgyalások sikertelensége megtépázta a rubelt is: a dollár 1,55 rubellel 76,26 rubelre, az euró pedig 1,9 rubellel, 87,4 rubelre drágult csütörtök este.

The post Az orosz tőzsdemutatók közel két éve a legnagyobb mértékben estek az orosz-NATO tárgyalások sikertelensége miatt appeared first on .

Komoly aggodalmának adott hangot az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió következményei miatt csütörtök esti telefonbeszélgetésében Boris Johnson brit miniszterelnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Johnson csütörtök este tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akivel közölte, hogy London szövetségeseivel együtt már megkezdte a Moszkvával szembeni jelentős gazdasági szankciók előkészületeit egy ilyen orosz katonai akció esetére.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a brit kormányfő és a NATO-főtitkár egyetértett annak fontosságában, hogy ha Oroszország valóban elszánná magát az Ukrajna elleni invázióra, azt súlyos gazdasági szankcióknak kell követniük. A Downing Street illetékesének ismertetése szerint azonban Johnson és Stoltenberg mindenekelőtt egy ilyen konfliktus emberéletekben fizetendő ára miatt nevezte súlyosan aggályosnak az ukrán határok közelében végrehajtott orosz katonai erőösszevonást.

Hangsúlyozták ugyanakkor annak fontosságát is, hogy Oroszország ne zárkózzon el a párbeszéd elől, és megállapították, hogy Moszkva csak érdemi tárgyalásokkal érheti el a feszültség enyhítését. Boris Johnson és Jens Stoltenberg szerint biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.

Johnson csütörtök este telefonon tárgyalt Zelenszkij ukrán elnökkel is, akinek megerősítette: Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei elkötelezettek Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A brit miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajnának biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy maga dönthessen saját sorsáról.

A Downing Street szóvivője szerint Johnson és Zelenszkij beszélt arról is, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak katasztrofális következményei lennének A brit kormányfő tájékoztatta az ukrán elnököt arról, hogy Nagy-Britannia partnereivel együtt összehangolt és széleskörű gazdasági szankciókat készít elő Moszkvával szemben bármiféle ilyen orosz katonai akció esetére. Johnson és Zelenszkij egyetértett ugyanakkor annak fontosságában, hogy párbeszéddel és diplomáciával kell elérni a jelenlegi válság megoldását, és ugyanezekkel az eszközökkel kell elejét venni a további eszkalációnak – közölte a brit kormányfő szóvivője.

Johnson nemrégiben telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal is, akinek szintén kifejezte a brit kormány mélységes aggályait az ukrán határok mentén észlelhető orosz katonai erőösszevonás miatt, de megerősítette azt az álláspontot is, hogy diplomáciai eszközökkel kell elérni a feszültség enyhítését, és tartós megoldásokat kell felkutatni. A brit kormányfő a Putyinnal tartott megbeszélésen is hangsúlyozta, hogy London elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy bármiféle destabilizáló hatású akció stratégiai hiba lenne, amely “jelentős következményekkel” járna.

A brit kormányfő és az orosz elnök ugyanakkor egyetértett annak kiemelkedő fontosságában, hogy az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás feltételeit az összes érintettnek tiszteletben kell tartania, és Johnson kiemelte a párbeszéd fontosságát a nemzetközi és a regionális biztonsági kérdésekben.

A múlt hónapban kétnapos értekezletet tartottak az angliai Liverpoolban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport külügyminiszterei. A találkozóról kiadott közös közlemény – amelyhez csatlakozott az Európai Unió is – felszólította Moszkvát az orosz-ukrán feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására. A decemberi G7-közlemény szerint Oroszországnak “nem lehetnek kétségei afelől”, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió “masszív következményekkel” járna.

The post Johnson és Stoltenberg szerint súlyos gazdasági szankciókat kell alkalmazni egy esetleges orosz invázió esetén appeared first on .

Oroszország egyre agresszívebb külföldön, és egyre elnyomóbb magatartást folytat a határain belül – jelentette ki Rob Bauer, a Holland Királyi Haditengerészet admirálisa, a NATO Katonai Bizottságának elnöke Brüsszelben, a bizottság vezérkari főnöki szintű kétnapos tanácskozását követően.

Bauer hangsúlyozta, hogy a NATO-nak folytatnia kell az elrettentésre és védelemre épülő politikáját minden lehetséges fenyegetéssel szemben. Ezek közül az Oroszország és a terrorizmus jelentette veszélyt emelte ki.

A katonai bizottság elnöke kijelentette: meg kell győzni minden felet arról, hogy bármifajta ellenséges lépés a szövetségesekkel szemben súlyosabb következményekkel fog járni az agresszor számára. Ehhez erősnek, ugyanakkor hitelesnek is kell lenni – mondta. Tudatosítani kell, hogy a katonai szövetség megfelelő módon fogja használni képességeit agresszió esetén – tette hozzá.

A NATO-Oroszország Tanács szerdán tartott megbeszélésével kapcsolatban Bauer azt mondta, a tárgyalás nehéznek bizonyult, és világossá vált rajta, hogy nem lesz könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket. Pozitív jelnek nevezte ugyanakkor, hogy az összes NATO-szövetséges és Oroszország egy asztalhoz ült, és érdemi témákkal foglalkozott.

Szavai szerint a jelenlegi biztonsági környezetben a NATO soha nem látott kihívások sokaságával szembesül. Az Oroszország jelentette, nem szűnő fenyegetés mellett Kínát emelte ki, amely – mint mondta – egyebek mellett kihasználja gazdasági és katonai erősödését saját népének ellenőrzésére és arra, hogy befolyásolja a nemzetközi ellátási láncot, valamint a nélkülözhetetlen infrastruktúrát. A szövetségesek egyre bonyolultabb kiber- és hibrid támadásoknak vannak kitéve, nem szűnik a terrorfenyegetettség, bizonyos országok pedig hiperszonikus és interkontinentális rakétákat tesztelnek és gyártanak. Egyre gyakoribb az új technológiák támadó célú fejlesztése, ahogy az emberek, köztük a menekültek eszközként történő használata is – mondta.

Kijelentette: a felsorolt globális kihívások egyre inkább veszélyt jelentenek a közös biztonságra. Válaszul meg kell erősíteni a NATO reagálási képességét krízishelyzetekre, biztosítani kell érdekeinek és értékeinek védelmét, fokozni a katonai erejét, meg kell erősíteni a társadalmakat, továbbá szorosabbra kell fűzni az Európa és Észak-Amerika közötti együttműködést – mondta.

Tájékoztatása szerint a tanácskozás résztvevői megerősítették azt a célkitűzést, amely szerint az euroatlanti térségben a szükséges erők a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek. Annak fontosságát is hangsúlyozták, hogy a szövetség a lehető leghamarabb és a leghatékonyabban legyen képes reagálni a váratlan helyzetekre. Leszögezték továbbá, hogy a szövetségnek képesnek kell lennie megvédeni minden szövetségesét a szárazföldön, a levegőben és a világűrben egyaránt – tette hozzá a NATO Katonai Bizottságának elnöke.

The post NATO: Oroszország agresszívebb külföldön és elnyomóbb a határain belül appeared first on .

Fellebbezett az elsőfokú ítélet súlyosítása, további vagyonelkobzás és a “Bróker Marcsi” néven elhíresült karcagi D. Sándorné vádlott letartóztatásának elrendelése érdekében is a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség a Szolnoki Törvényszék Kun-Mediátor-ügyben hozott elsőfokú ítélete és a bűnügyi felügyeletet fenntartó végzése ellen.

A főügyészség közleménye szerint az elsőfokú ítélet ellen azért fellebbeztek, hogy a másodfokú bíróság D. Sándornét azokban a cselekményekben is bűnösnek mondja ki, amelyekben a törvényszék megszüntette a büntetőeljárást. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint ezeknek a cselekedeteknek – további 107 sértett sérelmére megvalósított csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és számvitel rendjének megsértése bűntette – a jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a vádlott felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége.

A főügyészség az ítélet súlyosítását, a szabadságvesztés időtartamának lényeges felemelését, valamint a vádlott családtagjaival és az érdekkörébe tartozó céggel szembeni további vagyonelkobzás elrendelését is kérte fellebbezésében – közölték.

Az elsőfokú ítélet kihirdetésekor az ügyész indítványt tett a Kun-Mediátor-ügy miatt bűnügyi felügyelet alatt álló D. Sándorné letartóztatásának elrendelésére – idézték fel. A kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel ugyanis megalapozottan feltehető, hogy a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelése nélkül a vádlott elrejtőzne a hatóságok elől, és tartani kell attól is, hogy folytatná csaknem 14 éven át űzött bűnös tevékenységét. A törvényszék elutasította az indítványt, csak a bűnügyi felügyeletet tartotta fenn, ezért a főügyészség fellebbezett a végzés ellen – írták.

A Kun-Mediátor-ügyben első fokon, nem jogerősen tíz év börtönre és 5,4 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Szolnokoki Törvényszék január 7-én a 68 éves D. Sándornét üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt, valamint véglegesen eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól. Emellett a vádlottal és a felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft.-vel szemben külön-külön csaknem 1,6 milliárd forint, a vádlott két hozzátartójával szemben pedig összesen több mint 34 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A vádlottat kötelezték arra is, hogy fizessen meg öt sértettnek összesen mintegy 129 millió forint kártérítést, a további magánfelek által bejelentett kártérítési igények érvényesítését pedig egyéb törvényes útra utasították.

The post Kun-Mediátor-ügy: fellebbezett az ügyészség appeared first on .