Biztonságpolitika

A strasbourgi székhelyű szervezet biztosa a lengyel-fehérorosz határon rekedt menekültek helyzetével kapcsolatos aggodalmairól nyújtotta be észrevételeit a bírósághoz, tavaly novemberi helyszíni látogatásának tapasztalataira alapozva. Ahhoz az eljáráshoz járult hozzá, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tavaly a határon rekedt 32 afgán állampolgár Lengyelország elleni panaszával foglalkozik.

Mijatovic úgy véli, hogy a közelmúltban életbe lépett lengyel határvédelmi törvény lehetetlenné tette a panaszosok számára, hogy egyéni menekültügyi eljárásokat indítsanak, csakúgy mint védelmi folyamodványok benyújtását Lengyelországban. A biztos megjegyzi, hogy ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy a menekülteket kiteszik a fehérorosz állami ügynökök általi kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód veszélyének, ami összeegyeztethetetlen az emberi jogok európai egyezményében foglaltakkal. Hozzátette továbbá, hogy a menedékkérőkkel való fehéroroszországi bánásmód jól dokumentált, és a lengyel hatóságok számára ismert, “vagy legalábbis ismertnek kellene lennie.”

A biztos szerint aggályos az is, hogy a lengyel hatóságok nem nyújtanak humanitárius segítséget a menedékkérőknek, valamint Lengyelország korlátozza a segélyszervezetek bejutását a határzónába. “Ezek az intézkedések tovább súlyosbították a határon rekedt menedékkérők amúgy is súlyos humanitárius helyzetét” – hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy a menekültek “hivatalos narratíván keresztüli megbélyegzése” részben ahhoz vezet, hogy a segélyszervezetek dolgozóit, az aktivistákat és a segítséget nyújtó helyi lakosokat zaklatják és megfélemlítik.

Az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében a mindenkori biztos rendelkezésére álló eszközök között szerepel, hogy úgynevezett harmadik félként beavatkozzon, és észrevételeket nyújtson be az EJEB-hez.

The post ET-biztos: Lengyelország rendszerszerűen visszatoloncolja a migránsokat Fehéroroszországba appeared first on .

“Jelen esetben nemcsak provokatív kijelentésekről van szó, amelyek szerint hamarosan háború lesz és hogy mindenki szörnyű árat fog fizetni, és így tovább, hanem pontosan arról, hogy amerikai katonákat küldenek a határainkhoz közeli európai országokba” – mondta.

Peszkov szerint az amerikai döntésnek nem a feszültség enyhítése, hanem a fokozása a célja, és Moszkva így is viszonyul hozzá. Teljesen érthetőnek nevezte Oroszország emiatti aggodalmát, valamint azt, hogy “bármilyen” lépést megtehet a biztonsága érdekében. A várható orosz intézkedésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe.

A Pentagon szerdán közölte, hogy hamarosan mintegy ezer amerikai katonát kíván Németországból Romániába, további kétezret pedig az Egyesült Államokból Németországba és Lengyelországba vezényelni.

A Kommerszant című lap értesülése szerint egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem vesz részt az idén február 18. és 20. között megrendezendő müncheni biztonságpolitikai konferencián. Peszkov korábban közölte, hogy Putyin sem lesz ott az eseményen.

The post Kreml: Moszkva válaszolhat az Európában bejelentett amerikai csapaterősítésre appeared first on .

A napokban zajlik a USS Harry S Truman (CVN-75) repülőezredének főszereplésével a NATO Neptune Strike hadgyakorlate, melynek keretében olyan haditengerészeti gépek és az őket támogató szövetséges tankerek is megjelentek a magyar légtérben, egészen pontosan Somogy fölött, melyek meglehetősen ritkák errefelé...

Super Hornet/Growler show of force zárt rajkötelékben földközeli magasságon. Taktikailag nem bölcs, de stratégiai kommunikációból jeles. Egyébként meg földbe gyökerezik a szpotter lába :-) 

Immár közelebb, jól kivehető, hogy a négy gép négy különböző századból érkezett.

Tanker track az ADS-B repüléskövető oldalon...

...és akik "lógnak" a kosarakon. 

Az alacsonyabban keszelő egyik Super Hornet átvillan a tankolók alatt.

A látványos erődemonstrációs áthúzás mellett voltak kis magasságú, hagyományos támadást szimuláló rácsapások is. Itt a Growler zuhan a cél felé...

...majd a felvétel után fordul ki balra. Akárcsak a kötelékről készült képen, itt is látszik, hogy a Super Hornetekkel ellentétben az EA-18G két szárny alatti pótossal volt függesztve. Ahogy a típustól megszoktuk, szemet bántóan "csálén".

Zord

A szökésben lévő Jangulbajevék fővesztés általi “felelősségre vonását” helyezte kilátásba a közösségi médiában többek között Isza Tumhadzsijev és Abuzaid Viszmuradov csecsen miniszterelnök-helyettes, Adam Gyelimhanov, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország szövetségi alsóházi képviselője, Deni Ajdamirov grozniji rendőrkapitány, Alihan Cakajev, a csecsenföldi polgári védelem megbízott vezetője és Zamid Csalajev, a Ramzan Kadirov csecsen vezető személyes védelmét biztosító Ahmad Kadirov nemzeti gárdaezred parancsnoka.

Szajdi Jangulbajev volt csecsen köztársasági alkotmánybíró két fiát Kadirov terrorizmusra és szélsőséges cselekedetekre való felbujtással, valamint a betiltott 1ADAT elnevezésű ellenzéki Telegram-csatorna adminisztrálásával vádolta meg. A hivatalos bűnlajstromukhoz tartozik, hogy közük volt egy egykori csecsen biztonsági tisztségviselő ellen elkövetett támadáshoz.

A csecsen vezető szavai szerint “ennek a famíliának a börtönben vagy a földben van a helye”. Kadirov január 24-én a Telegram-csatornáján közzétett egy felvételt, amelyen a volt bíró egyik fia, Ibragim arra fogadkozik, hogy megöli a csecsen vezető minden követőjét, az állami alkalmazottaktól és a rendvédelmi testületek tagjaiig, a feleségükkel, az anyjukkal és minden más hozzátartozójukkal együtt.

Ibragim Jangulbajev, aki korábban mintegy másfél évig volt elkülönítőben szélsőségesség címén, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a grozniji rendőrségen elszenvedett ütlegek és kínzás miatt. A csecsen hatóságok a másik Jangulbajev fiút, Abubakart gyanítják az ellenzéki 1ADAT mögött.

Groznijban szerdán a hivatalos adatok szerint több mint 400 ezres – a SZER/SZR-médiacsoporthoz tartozó Kavkaz.Realii hírportál szerint pedig “csak” 30 ezres – tömeg követelte meg nem nevezett országoktól a muszlim hívők vallásos érzelmeinek megsértésével is megvádolt Jangulbajev család Oroszországba való visszatoloncolását és megbüntetését. A szigorú járványügyi korlátozások ellenére megtartott, előre kinyomtatott transzparensek garmadáját felvonultató “spontán” tüntetésen felszólalt Magomed Daudov parlamenti elnök, Szalah Mezsijev mufti és több, Kadirov közvetlen környezetéhez tartozó tisztségviselő.

A tömeg azzal a követeléssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy vonassa büntetőjogi felelősségre a Jangulbajev-ügyet is tollhegyre tűző Jelena Milasinát, a Novaja Gazeta független lap újságíróját és Igor Kaljapint, a Kínzás Elleni Bizottság jogvédő csoport alapítóját. Sürgették továbbá a Kadirov által a terroristák cinkosaként emlegetett Novaja Gazeta, a Dozsgy ellenzéki online televízió és a bizottság betiltását.

A Novaja Gazeta egyébként már a hét elején az orosz Nyomozó Bizottsághoz (SZK) fordult amiatt, hogy Kadirov terroristának minősítette Milasinát és Kaljapint. A lap felhívta a hatóság figyelmét: a csecsen vezető korábban azt hangoztatta, hogy a terroristákat és cinkosaikat meg kell semmisíteni. A Dozsgy ugyanebben az ügyben az orosz jogvédő rendszer és a politikai vezetés reagálását sürgette, az Eho Moszkvi pedig magához Putyinhoz fordult az ügyben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt ígérte, hogy a rádió folyamodványát az elnök még szerdán meg fogja kapni. Hozzátette, hogy Putyin tervei között jelenleg nem szerepel, hogy a csecsen vezetővel találkozzon.

Peszkov Kadirov kijelentéseinek keménységét korábban “Csecsenföld terrorellenes küzdelmének gazdag és szomorú tapasztalatával” magyarázta, és hangsúlyozta, hogy a köztársasági vezető nyilatkozatai nem tekintendők a szövetségi központ állásfoglalásának.

Oroszország-szerte felhördülést keltett január 20-án, hogy csecsen biztonsági emberek Nyizsnyij Novgorodban – vagyis Csecsenföldtől mintegy 1400 kilométerre – kísérelték meg a lakásán őrizetbe venni Szajdi Jangulbajevet, csalás és a nyomozói idézések semmibe vétele címén. Mivel számára a nyugalmazott bírói státus mentességet biztosít, a feleségét, Zarema Muszajevát vitték el erőszakkal, akit hétfőn hivatalos személy bántalmazása címén letartóztattak. Kadirov szerint Muszajeva egy rendőrnek “kishíján kiverte a szemét”.

A Nyizsnyij Novgorod-i incidenst követően a volt bíró a lányával együtt külföldre szökött. Tatyjana Moszkalkova emberi jogi biztos a főügyészséghez fordult Muszajeva elfogása ügyében.

The post Csecsen politikusok lefejezéssel fenyegettek meg egy terrorizmussal vádolt családot appeared first on .

“Moszkva egyebek között Szu-35-ös nehézbombázó repülőgépeket, kettős képességű, rövid hatótávolságú Iszkander rakétákat, SZ-400 Triumf légvédelmi rakétákat és különleges alakulatokat (Szpecnaz) is Fehéroroszországba vezényelt, mindezt az orosz éves nukleáris hadgyakorlattal kombinálva” – tette hozzá a főtitkár. Stoltenberg ismételten a feszültség csökkentésére szólította fel Oroszországot.

Az ukrán határon történő orosz csapatösszevonásokkal kapcsolatban a főtitkár figyelmeztetett: “minden további orosz agressziónak súlyos következményei lesznek, és nagy árat kell fizetni érte”. Megismételte, hogy a NATO továbbra is készen áll arra, hogy érdemi párbeszédet folytasson Oroszországgal.

“A szövetségesek készek tárgyalni a NATO-Oroszország kapcsolatról, az átláthatóság növeléséről, a fegyverzetellenőrzésről, a leszerelésről és a nukleáris biztosítékokról. A NATO azonban nem fog kompromisszumot kötni az alapelvek tekintetében: minden nemzet joga, hogy megválassza saját útját, és a NATO megvédi szövetségeseit. Elkötelezettek vagyunk a politikai megoldás mellett, de fel kell készülnünk a rosszabbra” – emelte ki.

Stoltenberg üdvözölte Washington szerdai bejelentését, miszerint további erőket telepít Németországba, Lengyelországba és Romániába. “Ez az elkötelezettségük erőteljes szimbóluma” – mondta.

The post Stoltenberg: Moszkva jelentős létszámú haderőt küldött Fehéroroszországba appeared first on .

A nevük elhallgatását kérő illetékesek szerint “Biden ezen a héten hozzávetőleg kétezer katonát küld az Észak-Karolina államban található Fort Bragg katonai bázisról Lengyelországba és Németországba.” Ezen kívül a Németországban állomásozó úgynevezett Stryker századhoz tartozó körülbelül ezer katonát helyez át Romániába – mondták a tisztviselők.

A beszámoló szerint a Pentagon az amerikai katonai erők Európán belüli további átcsoportosítására számít, valamint több ezer katonát helyeztek készenlétbe, túl azon a 8500 fegyveresen, akik a múlt héten kaptak erre parancsot.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője a múlt hét elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy rendkívül rövid időn belül Európába telepíthesse őket, amennyiben a NATO aktiválja gyorsreagálású erőit az ukrajnai feszültségek közepette. A szóvivő akkor azt mondta, ez a lépés független a NATO keleti szárnya erősítésének keretében történő, Európán belüli amerikai csapatmozgásoktól, amelyek a szövetségesek megnyugtatására szolgálnak.

A kománytisztviselők szerint a mostani lépések célja, hogy “megpróbálják elrettenteni Oroszországot Ukrajna megtámadásától, és elkerüljék a háborút Kelet-Európában.” A beszámoló szerint ezekkel a lépésekkel párhuzamosan a Biden-adminisztráció diplomáciai megoldásokat próbál találni, azaz “gazdasági szankciók özönét készíti elő egy esetleges orosz támadása esetére.”

Biden azután írta alá az utasításokat, miután kedden találkozott Lloyd Austin védelmi miniszterrel és Mark Milley tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével. Az amerikai védelmi miniszter a múlt héten tárgyalt a román, a német és lengyel kollégájával.

Míg néhány száz amerikai katona Ukrajnában tartózkodik, az újonnan áthelyezett erők egyike sem kapott engedélyt az országba való belépésre, és “várhatóan az áthelyezésük ideiglenes lesz” – közölték az illetékesek. A tisztviselők nem árultak el további részleteket, csupán annyit közöltek, hogy az áthelyezésekre a következő napokban kerülhet sor.

Az új erők egy része bevethető lenne abban az esetben, ha az Egyesült Államok hadseregét hívnák segítségül a jelenleg Ukrajnában élő mintegy harmincezer amerikai evakuálásában – mondta egy magas rangú védelmi minisztériumi tisztviselő. Hozzátette, hogy valószínűleg ebben az esetben sem küldenék az amerikai csapatokat Ukrajnába, ehelyett elősegítenék a szárazföldi evakuálási műveletet az ukrán határ mentén.

The post Az Egyesült Államok csapatokat helyez át Európába appeared first on .

A Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető telefonon tárgyalt egymással. Johnson londoni hivatalának szóvivője szerint a brit kormányfő a megbeszélésen mélységes aggodalmának adott hangot az ukrán határokon jelenleg tapasztalható ellenséges orosz tevékenység miatt.

Johnson hangsúlyozta: olyan megoldást kell találni, amely Ukrajna területi integritását és az önvédelemhez fűződő jogát egyaránt tiszteletben tartja. A brit kormányfő a Downing Street szerda esti tájékoztatása szerint leszögezte: mindegyik európai demokráciának joga van ahhoz, hogy NATO-tagságra törekedjen, és ez teljes mértékben érvényes Ukrajnára is.

Johnson kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO védelmi jellegű szövetség. A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Johnson és Putyin egyetértett abban, hogy senkinek nem áll érdekében a helyzet súlyosbodása. A brit kormányfő hangsúlyozta a párbeszéd és a diplomácia fontosságát, és annak szükségességét, hogy a tárgyalásokba Ukrajnát is bevonják.

Johnson és Putyin üdvözölte, hogy Nagy-Britannia és Oroszország kommunikál egymással számos fontos kérdésben, köztük például a klímaváltozás, az afganisztáni helyzet vagy az iráni nukleáris fejlesztésről szóló megállapodás ügyében. Egyetértettek abban, hogy ugyanebben a szellemben kell párbeszédet folytatni a jelenlegi feszültség ügyében is, annak érdekében, hogy sikerüljön békés megoldást lelni.

Johnson december közepe óta harmadszor tárgyalt az orosz elnökkel az ukrajnai válságról, e héten pedig Ukrajnába utazott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán államfő fogadta. Kijevi tárgyalásai után a brit kormányfő közölte: Nagy-Britannia más országokkal együtt szankciócsomag összeállításán dolgozik, és az ellenintézkedések abban a pillanatban érvénybe lépnének, ha akár egy orosz katona is beteszi a lábát ukrán földre.

Liz Truss brit külügyminiszter már a múlt héten ismertette az Oroszországgal szembeni brit szankciós keretrendszer szigorításának terveit. E tervek alapján a brit kormány az eddigieknél szélesebb körben alkalmazhat büntetőintézkedéseket az orosz kormánnyal politikai vagy üzleti kapcsolatban álló egyénekkel szemben, és az összehangolt szankciók között lennének olyanok, amelyek az orosz pénzügyi rendszert is érintenék.

Truss alsóházi tájékoztatásában hangsúlyozta: a február 10-én érvénybe lépő brit szankciós keretrendszer nem jelenti ellenintézkedések automatikus bevezetését, de kibővített szankciós mozgásteret nyújt a brit kormánynak arra az esetre, ha Oroszország bármilyen további katonai lépést tenne Ukrajna ellen.

The post Johnson: tragikus számítási hiba lenne a további orosz katonai behatolás Ukrajnába appeared first on .

Azt írták, a három vádlott ismerte a sértettet és tisztában voltak azzal, hogy enyhe-közepes fokú értelmi fogyatékosságban szenved, amelyhez epilepszia is társul.

2019 novemberében egy baráti ünnepségen voltak együtt, amelyről négyesben indultak útnak, a sértett kerékpárral, a többiek gyalogosan. Útközben a legfiatalabb vádlott többször megrúgta a sértettet, aki minden alkalommal leesett a kerékpárjáról. Az egyik esés után félelmében epilepsziás rohamot kapott, amely miatt nem tudott beszélni, mozogni, védekezni, és menekülni sem. Ekkor a vádlottak körbevették és egymást biztatva bántalmazták, megalázták és kinevették a földön fekvő, magatehetetlen sértettet, akit végül nedves ruházatban hagytak magára a hűvös éjszakában – írta a bíróság.

Hozzátették: a vádlottak mobiltelefonjaikkal videóra vették a történteket és a felvételeket megosztották a barátaikkal. Így a történtek az interneten, nagy nyilvánosság számára váltak elérhetővé. A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon túl gyógyuló, életveszélyt okozó sérüléseket szenvedett, továbbá – tekintettel a rohamára és arra, hogy több órát töltött a hideg talajon – közvetett életveszélyes állapotba került.

A törvényszék az elsőrendű, fiatalkorú vádlottat testi sértés kísérletében és becsületsértésben társtettesként, valamint bűnsegédként elkövetett kifosztásban mondta ki bűnösnek, és ezért másfél év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását három és fél évre felfüggesztette.

A másodrendű vádlottat a törvényszék ugyanezen vádpontokban találta bűnösnek, ezért őt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A harmadrendű vádlottat is ugyanezekben találta bűnösnek a bíróság, valamint garázdaságban is megállapította bűnösségét, és egy év tíz hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, a döntéssel szembeni jogorvoslatra az ügyész, a vádlottak és a védők is három nap gondolkodási időt tartottak fenn. (Bízunk benne, hogy az ügyészség súlyosbításért, letöltendő börtönbüntetésért fellebezni fog! A -szerk- megj.)

The post Felfüggesztettel megúszhatja a három szellemóriás, akik súlyosan bántalmaztak egy fogyatékossággal élőt appeared first on .

Maróth Gáspár közölte, egy német céggel Zalaegerszegen gyártják majd a világ legmodernebb lánctalpas gyalogsági harcjárművét, a Lynx-et. A szlovák pályázatra egy nemzetközi konzorciummal pályáznak. A Lynx harcjármű ár-érték arányban egészen biztos a legjobb verzió lesz – mondta.

A kormánybiztos közölte: ez az első komolyabb tender, amelyben részt veszünk, mintegy kétmilliárd euró a szlovák beszerzés. Maróth elmondta azt is, hogy 2025-2026-ra szeretnék elérni az egy-két milliárd eurós éves exportot. Az évtized végére három-négy milliárd euróval kalkulálnak – jegyezte meg.

A kormánybiztos hangsúlyozta: Szlovákia szuverenitása és biztonsága nélkül nincs magyar biztonság sem. Érdekeltek vagyunk abban, hogy Szlovákiának is egy erős hadserege legyen. Szlovák közlés szerint a nyáron születhet döntés a pályázatról – közölte Maróth.

The post Maróth: lánctalpas harcjárművekre vonatkozó pályázati ajánlatot tett Szlovákiának Magyarország appeared first on .

Dél-Korea egyike azon kevés ázsiai országoknak, amelyek hosszú távú történelmi kapcsolatokat ápolnak Kínával, valamint kulcsfontosságú partnere az Egyesült Államoknak. Ahogy az USA-Kína verseny fokozódik és meghatározó kereskedelmi és technológiai területekre terjed át, ez a kétoldalú kapcsolatrendszer óriási feladatot és kihívást állít Dél-Korea elé. Szöul és Washington a Biden-kormányzat alatt újra szilárd alapokra helyezhette szövetségi kapcsolatait, azonban a Mun Dzsein-kormány továbbra is szívélyes kapcsolatokat ápol Pekinggel, ami kétségeket kelt azzal kapcsolatban, hogy Szöul mennyire kész együttműködni Washingtonnal az indiai-csendes-óceáni térségben.

Az Egyesült Államok és Dél-Korea közös nyilatkozata, amelyet Mun Dzsein elnök 2021. májusi fehér házi látogatása során adtak ki, eloszlatott minden félelmet, miszerint a két ország kapcsolata elhidegült volna. Miután kezdetben kerülte az indiai-csendes-óceáni narratívát, Szöul eddigi legvilágosabb kiállását tette egy olyan indiai-csendes-óceáni térség mellett, amely inkluzív, szabad és nyitott. Tekintettel arra a tényre, hogy a dél-koreai Mun Dzsein kormány korábban soha nem fejezte ki hathatós támogatását az Egyesült Államok indiai-csendes-óceáni stratégiája mellett, illetve nem volt vele komolyabb mértékben együttműködő, a 2021. májusi Mun-Biden csúcstalálkozón elért megállapodás meglepően kimagasló volt. Az Amerikai Egyesült Államok és a Koreai Köztársaság vezetőinek együttes nyilatkozata kimondja, hogy a két országnak közös elképzelése van egy olyan régióról, amelyet a demokratikus normák, az emberi jogok és a jogállamiság szabályoz belföldön és külföldön egyaránt. Konkrétan azzal, hogy kijelentették, az Egyesült Államok és Dél-Korea kapcsolatának jelentősége messze túlmutat a Koreai-félszigeten, a két vezető megállapodott országaik földrajzi hatókörének, szerepének és napirendjének kiterjesztésében, regionális és globális szinten is. A közös nyilatkozatban említésre került a Tajvani-szoros is, amely olyan kényes téma, melyet a dél-koreai kormány általában elkerül Kínával szemben. Gazdasági szempontból a két kormány megállapodott abban, hogy megerősítik az ellátási lánc ellenálló képességét, különösen a félvezetők és az akkumulátorok területén. Az, hogy a Samsung 2021. elején 17 milliárd dolláros félvezető üzemet hozott létre Texasban, jelentős lépés volt ebbe az irányba.

Dél-Koreának ugyanakkor meg kell birkóznia egy olyan Kínával, amelynek befolyása folyamatosan nő. Ennek eredményeként Szöul nem akarja gyengíteni kapcsolatait Pekinggel, még akkor sem, ha ez az USA által vezetett regionális kezdeményezésekben és a koalícióalakításban való részvételének elhalasztását jelenti. Mun Dzsein elnök vonakodásának oka részben az a félelem, hogy Peking gazdasági kényszerítő eszközöket fog alkalmazni a dél-koreai gazdaság ellen. Kína Dél-Korea messze legnagyobb kereskedelmi partnere. 2019-ben Dél-Korea exportbevételének 25 százaléka, importjának pedig 21 százaléka származott Kínából és ezt a gazdasági befolyást Kína tetszése szerint ki tudja használni. Ezért a Mun-kormányzatnak van oka félni a kínai beavatkozástól.

2016-ban az Egyesült Államok és Dél-Korea bejelentette döntését egy végfázisú nagy magassági területvédelmi rakétavédelmi rendszer (THAAD) Dél-Koreába való telepítéséről. Míg az Egyesült Államok és Dél-Korea az Észak-Korea elleni védelem megerősítésének eszközével indokolta ezt a döntést, Kína tiltakozott annak alkalmazása ellen, mert aggodalmát fejezte ki, hogy a THAAD nyomon tudja követni Kína rakéta tevékenységét is. Kína válaszul gazdaságilag kényszerítő eszközöket alkalmazott Dél-Korea ellen: szigorúan korlátozta a Dél-Koreába irányuló kínai turizmust, megtiltotta egyes dél-koreai termékek Kínában történő értékesítését, bezárt számos Lotte Mart üzletet és korlátozta a dél-koreai szórakoztató szektor bejutását a kínai piacra. Dél-Korea azt az utat választja, amelyről úgy érzi, hogy az érdekeinek legjobban megfelel. Ez azt is jelenti, hogy lazít olyan, az Egyesült Államokkal kötött erős biztonsági szövetségi témákban, amelyek nem kapcsolódnak a Koreai-félszigethez vagy Északkelet-Ázsiához, mindeközben megőrizve így gazdasági kapcsolatait Kínával.

Kína számára Dél-Korea nehezítő tényező lehet abban, hogy megszerezze a vezető szerepet Északkelet-Ázsiában. Regionális stratégiájában Dél-Koreának kiemelkedően fontos helye van, mivel meghatározó szereplője az Egyesült Államok szövetségi rendszerének, központi szerepe van az észak-koreai kérdésekben, valamint földrajzi közelsége és gazdasági dinamizmusa nagy jelentőséggel bír Kína számára. Stratégiáját az a vágy vezérli, hogy gyengítse Washington szövetségi kapcsolatait, ezzel növelve Peking befolyását a Koreai-félsziget ügyeiben, beleértve az észak-koreai atomfegyver-leszerelést, illetve alkalmassá tegye a régiót érdekeinek támogatására és kiszolgálására. Peking Szöult az Egyesült Államok szövetségi hálózatának leggyengébb láncszemének tartja, tekintettel a két ország történelmi kapcsolataira és Dél-Korea Kínához való alkalmazkodására, szemben más regionális szereplőkkel, mint például Japán, amelyre Kína hosszú távú biztonsági fenyegetésként tekint.

Kína hosszú távon is jelentős szerepet fog játszani egy lehetséges koreai békerendszer kialakításában. Ennek eredményeként számos magas szintű találkozó zajlott kínai és dél-koreai tisztviselők között. 2021 decemberében a Kínai Kommunista Párt egy magas rangú politikai bizottsági tagja és Dél-Korea nemzetbiztonsági tanácsadója között került sor egy megbeszélésre, mely során a koreai háborút esetlegesen lezáró nyilatkozatról tárgyaltak. A Mun-adminisztráció azon szándéka, hogy hivatalosan is véget vessen a koreai háborúnak Észak-Koreával, Kína határozott támogatását igényli. Mun Dzsein a 70 éve tartó koreai háború befejezését hirdeti, mint Észak-Korea atomfegyver-mentesítésének kiindulópontja. A Mun-kormányzat számára a közelgő olimpia lehetőséget kínál a Korea-közi párbeszéd felélesztésére, hasonlóan a 2018-as phenjani téli olimpiához, amely három Korea-közi csúcstalálkozóhoz vezetett. Mivel Kína a koreai háború egyik meghatározó résztvevője volt, a Mun-adminisztráció reméli, hogy meg tudja szerezni Kína hathatós támogatását a Koreai-félsziget békéjéhez. Kontraproduktív lenne, ha bojkottálnák az olimpiát, miközben a háború végének kinyilvánítására törekszenek. Ennek eredményeképpen nem lehet meglepő Szöul azon döntése, hogy nem támogatta Washingtont a pekingi téli olimpia elleni diplomáciai bojkottjában.

Mun Dzsein dél-koreai elnök és kormánya azonban továbbra is néma marad Észak-Koreával kapcsolatban az emberi jogok megsértését illetően, szem előtt tartva Peking Phenjannal való viszonyát, valamint saját országának Phenjannal fennálló bonyolult kapcsolatait. A Mun Dzsein kormány inkább elhalasztja az emberi jogok megvitatását Észak-Koreával kapcsolatban, addig amíg a nukleáris kérdés meg nem oldódik. Mint Ázsia egyik legaktívabb demokráciája, nem adhatja fel alapvető demokrácia és szabadságeszméit, mivel ezek az alapelvek biztosítják azt, hogy Dél-Korea ne kerüljön Kína befolyási övezetébe.

Az új dél-koreai kormánynak folytatnia kell majd az USA-Kína versengésben való eligazodás fáradságos munkáját. Attól függően, hogy ki nyeri meg a 2022. márciusi dél-koreai elnökválasztást, várhatóan Peking és Washington között egyensúlyozó stratégia fog kialakulni. Egy semlegesebb álláspont az indiai-csendes-óceáni térségben viszont nem fogja garantálni azt, hogy Kína a jövőben ne ássa alá Szöul regionális érdekeit. Szöulnak továbbra is kapcsolatokat kell létesítenie más amerikai szövetségesekkel saját érdekeinek biztosítása céljából, még akkor is, ha jelenlegi kapcsolatait igyekszik fenntartani Kínával.

A közelgő, 2022. március 9-re tervezett dél-koreai elnökválasztás kimenetele a belpolitikai helyzetet tekintve megjósolhatatlan. Noha Mun némi befolyásra tett szert az Egyesült Államoknál azáltal, hogy jobban részt vett az indai-csendes-óceáni stratégiájában, Mun pártja, a Koreai Demokrata Párt Lee Jae-myungot választotta elnökjelöltjének, aki Észak-Koreával és Kínával előzékenyebb, míg eközben külpolitikai álláspontját egyesek Amerika- és Japán-ellenesnek minősítik. Továbbá elemzők azt várják, hogy folytatja a Mun-adminisztráció külpolitikáját és a diplomáciájával kapcsolatban a pragmatikus megközelítést hangsúlyozza. Ez arra utal, hogy Lee Munhoz hasonlóan tartózkodhat attól, hogy Washington és Peking között állást foglaljon. Lee egyúttal ellenzi az Egyesült Államokkal és Japánnal való háromoldalú szövetség létrehozását, amelyet veszélyesnek tart és megkérdőjelezi Tokió megbízhatóságát. A másik oldal a konzervatív Yoon Suk-yeolt indítja, aki határozottabb álláspontot képviselne Kínával szemben és külpolitikájában nagyobb hangsúlyt fektetne az emberi jogokra. Yoon hangsúlyozta az Egyesült Államok szövetségének fontosságát Szöul nemzetbiztonsága, valamint az együttműködés tágabb területei, köztük a technológiai és éghajlati kérdések szempontjából. A közelmúltban amerikai tisztviselőkkel tartott találkozóján Yoon reményét fejezte ki a szövetség kiterjesztésével kapcsolatban, és javasolta, hogy Szöul aktív résztvevője legyen a demokrácia, az emberi jogok és a szabályokon alapuló nemzetközi értékeket osztó országok globális koalíciójának létrehozására irányuló erőfeszítéseknek.

A közelmúlt legfontosabb katonai és biztonsági fejlesztései, mint például a hazai Hyunmoo 4-4 tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta (SLBM), majd később a Nuri űrhordozórakéta tesztelése hatással lesznek a dél-koreai szövetségre. A Nuri-t új generációs kis katonai műholdak és csillagképek fellövésére fogják használni, hogy fokozzák a jövőbeli háborús felkészültséget. Ezekkel az előrelépésekkel a dél-koreai hadsereg autonómabb szerepet tud majd játszani egy esetleges Kína és Észak-Korea elleni, közös dél-koreai-amerikai védekezésben. Az Egyesült Államokkal kötött szövetség továbbra is Dél-Korea katonai stratégiájának sarokköve marad, de azon belül kisebb szerepet fog játszani.

A 2022-es dél-koreai elnökválasztás kimenetele meghatározó lesz mind Dél-Korea, mind a régió jövője számára, kritikus jelentőséggel bír a nagyhatalmakra nézve is. A Biden-kormány reméli, hogy Dél-Korea új elnöke döntő szerepet fog betölteni annak Kína elleni külpolitikai programjának támogatásában, míg a Hszi Csin-ping-adminisztáció egy külpolitikában semlegesebb állaspontot képviselő vezetést látna szívesen.

Írta: Pál Balázs

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Dél-Korea helyzete az USA és Kína közötti rivalizálásban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) rablási osztályának vezetője elmondta, az áldozat egy középkorú férfi, aki maga jelentette be telefonon a rendőrségnek január 24-én, hogy megtámadták az otthonában, bántalmazták, megkötözték és elvitték az értékeit.

A sokkos állapotban levő férfi elmondta: egyedül él a családi házában, 18 óra körül zuhanyozni ment, ekkor elment az áram. Banális műszaki problémára gyanakodott, ezért csak felkapott egy kabátot, kinyitotta a ház ajtaját, hogy kimenjen ellenőrizni a villanyóraszekrényt, ekkor érte a támadás.

Két férfi már a küszöbön bántalmazni kezdte áldozatát, aki a földre került, ekkor visszahúzták a házba, ragasztószalaggal áttekerték a kezét és a lábát, a szemére is tettek ragasztószalagot, majd ütni-verni kezdték a fejét, követelve, hogy adja át értékeit, mondja meg, mit hol találnak a lakásban – sorolta az alezredes.

A támadók két konyhakést szorítottak a férfi nyakához, arcához, füléhez, és egyebek mellett azzal is megfenyegették, hogy levágják az ujjait, ha nem működik együtt. A férfi azt mondta, hogy csak ötezer forint van nála, az elkövetők azonban hétezer forintot találtak a tárcájában, ezért ismét megverték áldozatukat.

Az alezredes elmondta azt is, az egyik elkövető tudta, hogy van egy széf a házban, azért is bántalmazták a férfit, mert ezt magától nem mondta el. A nyitókódot a tulajdonostól megszerezve kinyitották a széfet, ám abban nem találtak értékeket. Ezután elvették a férfi két bankkártyáját, amelyek PIN-kódjait is megkapták. Az egyik rabló ekkor otthagyta a társát, elment egy közeli ATM-hez és pénzt vett fel a kártyáktól. Ezt többször is megismételték úgy, hogy a férfit arra kényszerítették, a interneten keresztül a bankjánál emelje meg a napi felvehető limitjét.

Amikor látták, hogy több pénzt nem tudnak szerezni, a férfit egy másik szobában székhez kötözték, majd rázárták a ház ajtaját. A bűncselekmény három és fél órán keresztül tartott – mutatott rá Nyerges Béla, hozzátéve: a férfinak végül sikerült kiszabadítania magát, a hátsó ajtón kiosont, majd a kerítésen átmászva a szomszédjához menekült és ott kért segítséget.

A nyomozásról az alezredes elmondta: már az első órákban meghallgatták a szomszédokat, akik bár nem észlelték a bűncselekményt, felfigyeltek az utcában egy “idegen autóra”. Beszámoltak arról is, hogy tavaly az áldozat házán nagyobb felújítást hajtottak végre, az egyik munkáscsapat vezetőjét látták hasonló kocsival.

A rendőrök megtalálták az érintett autó rendszámát, ez alapján pedig a tulajdonost, egy nyírségi, többszörösen büntetett előéletű férfit, majd gyorsan a rendőrség látókörébe került még két férfi, őket összehangolt akcióban Mátészalkán és Budapesten fogták el.

A házkutatások során a VIII. kerületi lakásban megtalálták a sértett mobiltelefonját, okosóráját, de még az elkövetéshez használt két konyhakést is. Ezeket a sajtótájékoztatón is bemutatták, továbbá egy piros cipőt, amelynek azért volt jelentősége, mert a hirtelen támadás miatt csak erre tudott visszaemlékezni a sértett.

A három gyanúsított közül ketten mindent tagadtak és nem tettek vallomást, harmadik társuk azonban őszinte, minden részletre kiterjedő vallomást tett – mondta Nyerges. Hozzátette: a férfi elmondta, hogy gyerekkoruk óta egy környéken laktak, ismerték egymást, a kivitelezésekkel foglalkozó L. Sándor segédmunkásként alkalmazta őket. Az egyik segédmunkás, K. András dolgozott is a megtámadott férfi házán.

A bűncselekményt T. János és K. András követte el, ők kapcsolták le a villanyórát is, míg L. Sándor a kocsiban várakozott, s ő fuvarozta K. Andrást is a ház és az ATM-ek között. Több körben 600 ezer forintot vettek fel a férfi számlájáról.

Az alezredes elmondta: a sértett nem volt vagyonos ember, minden pénzét a házfelújításra költötte, ezért is volt üres a széf. Az elkövetők azért gondolhatták, hogy a férfi vagyonos, mert a ház felújításakor mindig a széfből fizette ki a munkálatokat.

“Az csak egy érdekes fordulat az ügyben, hogy a két végrehajtó meglopta a főnököt is, hiszen az ATM-ből felvett pénzek egy részét időnként zsebre rakták” – fogalmazott Nyerges. Beszámolt arról is, hogy L. Sándor ellen betörések miatt is folyik eljárás, ezeket a férfi több esetben olyan helyszíneken követte el, ahol korábban szintén felújításokat végeztek.

A rendőrség honlapjára feltett közlemény szerint a három férfit felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás, a személyi szabadság megsértése és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vették őket, és indítványozták a letartóztatásukat, amelyet a bíróság el is rendelt.

The post BRFK: megkötöztek, megvertek és kiraboltak egy újpesti férfit appeared first on .

Peszkov nem közölte, hogy a két ország közül melyik lesz a vendéglátó fél. Putyin és Macron pénteken és hétfőn telefonon beszélt egymással. Az utóbbi kapcsolatfelvétel során az eszmecsere homlokterében az Ukrajna körül kialakult helyzet és az Oroszország által igényelt biztonsági garanciacsomag állt. A felek megállapodtak, hogy megvizsgálják egy személyes találkozó megtartásának lehetőségét.

Kérdésre válaszolva Peszkov kijelentette: Putyin napirendjén nem szerepel, hogy a nap folyamán telefonos eszmecserét folytasson Boris Johnson brit miniszterelnökkel. A brit kormányfő hivatala hétfőn közölte, hogy Johnsonnak, aki kedden Kijevbe utazott, szándékában áll az orosz elnökkel beszélni.

A szóvivő azt is közölte, hogy az erre vonatkozó amerikai külügyminisztériumi tájékoztatással szemben Moszkva nem juttatta el reagálását Washingtonnak az orosz garanciaigényekre adott amerikai válaszra. Mint mondta, a hivatalos orosz válasz szövegezése még folyamatban van, és Oroszország egy másik problémakörre vonatkozó nézeteit osztotta meg az Egyesült Államokkal.

Peszkov megerősítette, hogy előkészületben van az orosz elnök és Jair Bolsonaro brazil államfő személyes találkozójának előkészítése, de a látogatás idejét még nem közölte. Bolsonaro decemberben jelentette be, hogy Putyin meghívására Moszkvába készül.

The post Putyin hamarosan találkozik Macronnal appeared first on .

“Vannak tervek a kockázatkezelésre és az ilyen kiszámíthatatlan akciók következményeinek minimalizálására” – felelte Peszkov arra a kérdésre, hogy vajon Moszkva felkészült-e az esetre, ha az Egyesült Államok blokkolna bizonyos dollárügyleteket.

A szóvivő sürgette, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel “a provokatív lépésekkel”, és “vessen véget a feszültség fokozásának” Európában. Hangot adott a Kreml aggodalmának a “teljesen kiszámíthatatlan” amerikai szankciós magatartás miatt.

Az amerikai Bloomberg január 29-én azt írta, hogy az Egyesült Államok és az EU közel áll azoknak a szankcióknak a véglegesítéséhez, amelyeket az Ukrajna körüli helyzet eszkalálódása esetén vezetnének be Oroszország ellen. Az amerikai hírügynökség szerint egyebek mellett megtilthatják az orosz bankoknak, hogy bizonyos bankközi tranzakciókat dollárban bonyolítsanak le.

A szóvivő nem kívánta kommentálni, hogy az El País spanyol napilap szerdán – a saját állítása szerint – megjelentette az Egyesült Államoknak és a NATO-nak az orosz biztonsági javaslatokra adott bizalmas válaszát. Ezek hitelességét hivatalosan egyelőre nem erősítették meg.

Az orosz elnöki szóvivő szerint Oroszország jelenleg nem érdekelt az Egyesült Államokkal és a NATO-val folytatott tárgyalások nyilvános megvitatásában. Washington korábban kérte, hogy ne publikálják az orosz garanciaigényekre adott válaszát, amibe Moszkva beleegyezett. A spanyol lapban megjelent szöveg orosz fordítását ugyanakkor a TASZSZ teljes terjedelmében lehozta.

Az El País szerint Oroszország két angol nyelvű dokumentumot kapott: egy négyoldalast az észak-atlanti szövetségtől és egy ötoldalast az amerikai kormánytól. A lapban megjelentek szerint Washington és a NATO kész különböző platformokon folytatni a biztonsági párbeszédet Oroszországgal a fegyverzetellenőrzésről és az incidensek megelőzéséről, de ezért cserében az Ukrajna körüli feszültség csökkentését követeli, ami az orosz erők visszavonását jelenti az ukrán határról. A Nyugat emellett sürgeti az orosz csapatok és békefenntartók kivonását a Krímből, a Dnyesztermentéről, valamint Dél-Oszétiából és Abháziából.

Az Egyesült Államok és a NATO emellett, a kiszivárogtatott dokumentumok szerint, megerősítette a “nyitott ajtók” politikája melletti elkötelezettségét, vagyis nem szavatolja a NATO keleti terjeszkedésnek leállítását. Moszkvának azt a követelését, hogy a NATO infrastruktúrája térjen vissza az 1997-es határokhoz, a Nyugat szintén figyelmen kívül hagyja.

Washington hangot adott álláspontjának, miszerint a szövetség csapatlétszáma arányos az orosszal, és biztosította Moszkvát, hogy nem telepít olyan csapásmérő csoportokat vagy nukleáris fegyvereket Kelet-Európába, amelyek Moszkvát nyugtalanítanák.

Az Egyesült Államok a spanyol publikáció szerint hajlandó arra, hogy papíron rögzítse a kölcsönös aggodalmak megoldását szolgáló mechanizmusokat, miután megvitatták őket a stratégiai stabilitásról szóló amerikai-orosz párbeszéd, valamint a NATO-Oroszország Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében.

Washington kész megvitatni a biztonság oszthatatlanságának elvét is, de úgy véli, hogy a kérdést nem lehet a többitől elkülönítve vizsgálni.

Az Egyesült Államok a spanyol lap szerint kész tárgyalni a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök(INF) telepítésének korlátozásáról, és felajánlana Oroszországnak egy mechanizmust a lengyelországi és romániai Aegis Ashore rakétavédelmi rendszerek ellenőrzésére, hogy az orosz fél meggyőződhessen róla: Tomahawk manőverező repülőgépeket telepítettek az objektumokba. Cserében lehetőséget követel két, általa kiválasztott orosz földi rakétakilövőhely ellenőrzésére.

Washington emellett állítólag a tárgyalások azonnali megkezdését sürgeti a 2026 februárjában lejáró START-szerződés helyébe lépő új, nukleáris fegyverzetellenőrzési megállapodásról és kész tárgyalni az úgynevezett nem hadászati nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is.

Az El País úgy értesült, hogy Washington – Kijevvel konzultálva – kész lenne tárgyalni arról, hogy lemond a föld-föld támadórakéták és egy állandó kontingens ukrajnai állomásoztatásáról orosz biztosítékok esetén. A nyugati felek készek lennének megvitatni az európai hadgyakorlatok kérdéseit, beleértve a 2011-es bécsi dokumentum esetleges aktualizálását is, ám azt az orosz javaslatot nem, hogy a dandárszint feletti manővereket egyeztetett szélességű sávban szüntessék meg Oroszország és szövetségesei és a NATO-országok határtérségében.

Brüsszel és Washington kész megvitatni a katonai incidensek megelőzését szolgáló mechanizmusokat, beleértve a nyílt tengeren és a felette lévő légtérben történő incidensek megelőzéséről szóló, 1972-ben kötött megállapodás rendelkezéseinek naprakésszé tételét. A NATO ugyanakkor felszólítja Moszkvát, hogy térjen vissza az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés (CFE) betartásához, beleértve a haderő létszámáról és állomásoztatásáról szóló információk átadását. A NATO konzultációra hívta Moszkvát a világűr-kockázatok csökkentéséről, és felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjon a műholdelhárító fegyverek tesztelésétől.

The post Kreml: az orosz bankokat felkészítik a dollárműveletek lehetséges korlátozására appeared first on .

A román elnök az aranyosgyéresi (Campia Turzii) légi támaszpont meglátogatása alkalmával, az ott szolgálatot teljesítő katonák előtt mondott beszédében úgy értékelte: az Ukrajna határainál kialakult feszültség is azt igazolja, hogy szükség van a román haderő 2015-ben kezdődött fejlesztésére, Romániának fel kell készülnie az agresszív akciók elhárítására, beleértve a hibrid fenyegetéseket.

Iohannis rámutatott: a román légierőnek kiemelkedő szerepe van az ország védelmében, képes összetett védelmi küldetések végrehajtására az ország légterében, és nagy távolságokat átívelő légiszállítási feladatok megoldására.

“Rendkívül feszült időszakot élünk, felerősödtek az európai és az euroatlanti térség, ezen belül Románia biztonságát veszélyeztető fenyegetések. Nyilvánvaló az igyekezet az erő politikájához történő visszatérésre, a jelenlegi liberális világrend, a hidegháború után kialakult európai biztonsági építmény megkérdőjelezésére” – jelentette ki a román elnök.

Hozzátette: Románia következetesen a NATO-országok egységének és szolidaritásának, a szövetséges erők Fekete-tengeri jelenlétének megerősítését szorgalmazza, ebben a vonatkozásban pedig az Amerikai Egyesült Államok európai szerepvállalása hitelesebbé teszi a NATO védelmi és elrettentő elkötelezettségét.

Romániában 2019 márciusban állt szolgálatba az első, Portugáliából beszerzett, 16 darab használt F-16-os gépből álló repülőraj, a bukaresti védelmi tárca pedig decemberben jelentette be, hogy további 32 használt F-16-os harci repülőgépet akar vásárolni Norvégiától. Román sajtóértesülések szerint ezek közül húsznak az aranyosgyéresi katonai repülőtér lesz az állomáshelye.

A légtéri járőrözésből egyelőre a román légierő izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépei
is kiveszik még a részüket. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30-40 harcképes gép maradt.

Az államfő kezdeményezésére Románia 2015-ben döntött arról, hogy a GDP két százalékára növeli védelmi kiadásait, a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) pedig 2017-ben hagyta jóvá, hogy Románia a következő évtizedben 9,8 milliárd euró értékben vásároljon fegyvereket és katonai eszközöket.

Románia egyebek mellett Patriot rakétaelhárító ütegeket és HIMARS rakétatüzérségi sorozatvető fegyvereket vásárol az Egyesült Államoktól, légierejét amerikai gyártmányú – másodkézből vásárolt – F-16-osokkal korszerűsíti, illetve Romániában helyezték szolgálatba a ballisztikus rakéták elfogását célzó amerikai rakétapajzs európai szárazföldi elemeit.

The post Románia F-35-ös harci gépek beszerzését tervezi appeared first on .

A magyar szakemberek által január 26. és 28. között a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen tesztelt rendszer a szlovák RALEN Research Center szabadalmaztatott fejlesztése, amely lehetővé teszi a gépjárművekben elrejtőző emberek gyors észlelését – közölték.

A szlovák cég munkatársai egy mobil rendszerrel érkeztek Csanádpalotára, amely két, a kamionok első és hátsó rendszámára irányított kamerából, egy elektromágneses hullámokat kibocsátó egységből, valamint egy hárommonitoros operátorfülkéből állt.

Az átvilágítási folyamat teljes mértékben automatizált, a technológia kizárólag a kamionokban vagy egyéb gépjárművekben elbújt embereket azonosítja. A rendszer így “kifejezetten alkalmas” az illegális bevándorlók gyors kiszűrésére és az embercsempészet elleni hatékony küzdelem segítésére – áll a közleményben.

A teszt az NKE Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium elnevezésű projektje keretében valósult meg – tették hozzá.

The post Határforgalom-ellenőrzést segítő rendszert tesztelt az NKE appeared first on .

A görög-török határ
Görögország 2012-ben két 11 kilométer hosszú és 3 méter magas szögesdrótkerítést emelt a Törökországgal közös határvonalán, ahol korábban taposóaknák voltak. A Görögország összeomlását okozó 2009-es pénzügyi válság után a menekültek főként Görögországon át próbáltak eljutni az Európai Unióba tagállamaiba. Sokan a 150 kilométeres határvonal jelentős részén természetes határt képező Evrosz folyón keltek át.

Miután 2020-ban Törökország ‘megnyitotta kapuit’ az EU-ba tartó menekültek előtt, a görög kormány 40 kilométeres, ‘áthatolhatatlan’ résszel bővítette ki a kerítést. A munkálatokat augusztusban fejezték be. A görög katonák ezen kívül egy egy kilométeres hosszúságú katonai övezetet is őriznek, amelybe őrtornyokat építettek és határvédelmi eszközöket telepítettek.

A bolgár-török határ
Bulgária 2014-ben felhúzott egy harminc kilométeres szögesdrótkerítést a Törökországgal közös határvonalán, ahol a menekültek próbáltak átjutni, hogy elkerüljék a Földközi-tengeren történő átkelés veszélyeit. Négy évvel később a kerítést kibővítették a határvonal csaknem teljes, 259 kilométeres hosszán.

A magyar-szerb és a magyar-horvát határ
A 2015-ös menekültválság idején, amikor több mint egymillió ember próbált a háború és a szegénység elől Európába menekülni a balkáni útvonalon, az Orbán Viktor vezette populista magyar kormány 175 kilométer hosszú, négy méter magas szögesdrótkerítést emelt a szerb, majd egy 120 kilométerest a horvát határon.

A szlovén-horvát határ
Az ezt követő hetekben Szlovénia szögesdrótkerítést húzott a Horvátországgal közös 640 kilométeres határának csaknem egyharmadán. Azóta kibővítette a kerítést a városok és turisztikai övezetek közelében.

A görög-észak-macedón határ
2015 novemberében, amikor menekültek ezrei lépték át Észak-Macedónia déli határát a Gyevgyelija környéki mezőkön keresztül, az kormány három kilométeres fémkerítést épített a megfékezésükre. Utána még egy kerítés következett nyugatabbra, Medzitlija mellett, egy harmadik pedig délkeletre, a Dojran-tó közelében. A három kerítés hossza összesen már 32 kilométer.

Az osztrák-szlovén határ
2015 decemberében Ausztria kerítést épített a Szlovéniával közös határának egy részén. Ez az első határ a schengeni-övezetben, ahol újra bevezették az ellenőrzést. Ezután épült meg a Brenner-hágón, az osztrák-olasz határon lévő kisebb kerítés. Az évek során mindkettőn réseket vágtak a kirándulók, a vadállatok és helyi termelők számára, a kerítéseket benőtte a növényzet.

Francia falak Calais-nél
Franciaország mintegy 12 kilométer hosszan emelt masszív falakat és kerítéseket Calais kikötője körül és a Csatorna-alagút bejáratánál, hogy megakadályozza a menekültek átkelését Nagy-Britanniába. Jelenleg a legtöbb menekült kis csónakokkal próbál átkelni a La Manche-csatornán. 2021 novemberében egyetlen nap alatt rekordszámú, 1185 menekült próbált átkelni a csatornán.

Spanyolország: Ceuta és Melilla
Európának csak két övezetben van szárazföldi határa Afrikával, a Marokkó északi partvidékén fekvő két spanyol enklávénál, Ceutánál és Melillánál. Egyes civil szervezetek többszöri bírálata ellenére mindkettőt több kilométernyi kerítés és szögesdrót veszi körül.

The post Kerítések Európa határain appeared first on .

Egy évvel a Malév retró címmel írt bejegyzés után egy album erejéig ismét az egykori nemzeti légitársaságot vettem elő. Akkoriban sokkal kevesebb spotter volt a ferihegyi repülőtér környékén és a 2-es terminál teraszán és közülük se sokan emelték fel a fényképezőgépet, amikor egy kékorrú közeledett vagy indult. A Tupoljevek már eltűntek, a Malév Boeingek, Fokkerek és CRJ-k mindennapos, megszokott látványa pedig még akkora érdeklődést sem váltott ki a ritka típusokra, a látványos, de legalábbis érdekes festésmintákra vagy a felénk kevésbé előforduló légitársaságokra vadászó repülőgép-fotósokból, mint manapság egy-egy jól ismert fapados cég gépeinek forgalma. Aztán 2012. február 3-án, egy tíz évvel ezelőtti reggelen leállt a Malév, és többé már nem lehetett kékorrúakat fotózni. A képek felértékelődtek és immár pótolhatatlan kordokumentumként őrizhetjük őket az albumokban.

Boeing 737

 *

Bombardier CRJ-200

*

Fokker 70

 *

Boeing 767

* * *

Az összeállítás 2000 és 2008 közötti fotókból készült. Fotó: Szórád Tamás

“Más országokkal együtt szankciós és egyéb intézkedésekből álló csomagot állítunk össze, amely abban a pillanatban lép életbe, amint egy orosz katona átlépi a határt és beteszi a lábát ukrán földre” – fogalmazott a brit miniszterelnök. Hangsúlyozta: létfontosságú, hogy ezt Moszkva megértse. Hozzátette: reméli, hogy az Egyesült Államok is egyetért Nagy-Britanniával ebben.

“Ezt nem Oroszországgal szembeni ellenséges érzelmekből tesszük, hanem azért, hogy megmutassuk elkötelezettségünket Ukrajna szabadságának, demokráciájának és szuverenitásának védelme mellett az agresszióval szemben” – hangoztatta Johnson.

A brit miniszterelnök emellett kifejezte meggyőződését, hogy az oroszoknak fontos elmagyarázni, mit jelent a háború, és azt, hogy az ukrán hadsereg “az utolsó csepp vérig megvédi államát”.

“Mindent megteszünk, hogy megerősítsük Ukrajna ellenállási képességét. De úgy gondolom, a legjobb, amit tehetünk, hogy továbbítjuk az orosz állampolgároknak azt, hogy mi fog történni, (továbbítjuk) a valóságot, hogy az ukránok az utolsó csepp vérig harcolni fognak a hazájukért. Ukrajna kétszázezer fős hadserege nagyon erős, ezért az orosz anyáknak gondolniuk kell fiaik életére. Talán ez visszatartja Vlagyimir Putyint attól, hogy súlyosbítsa a konfliktust” – fogalmazott Johnson.

A brit politikus leszögezte, hogy Ukrajna népének elidegeníthetetlen joga megválasztani, miként kormányozzon saját államában, és melyik szervezethez csatlakozzék. Hozzátette, hogy a napokban tárgyalt az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország vezetőivel, valamint a NATO főtitkárával, és mindannyian egyetértenek ezzel.

Kijelentette továbbá, hogy az orosz fenyegetés nem csak Ukrajnát érinti, mivel az Oroszországi Föderáció új befolyási övezeteket próbál kialakítani Európában.

Zelenszkij egyetértett azzal, hogy “az oroszoknak meg kell hallaniuk az ukránokat”, és abban is, hogy Ukrajna nem adja fel területét. Úgy vélekedett, hogy az orosz csapatok visszavonása az ukrán határ közeléből enyhítené a feszültséget. Szavai szerint jelenleg 30-50 ezer orosz katona állomásozik az Oroszország által megszállt Krímben, 30-35 ezer a Donyec-medencében és körülbelül százezer az ukrán határ túloldalán.

Az államfő a minszki megállapodások teljeskörű végrehajtásának lehetőségét kommentálva, kijelentette, hogy azok (az egyezmények) nem minden pontjával elégedett, de Ukrajnának tennie kellene valamit, ami hozzájárulhat az ukrán területek megszállásának megszűnéséhez. Kijelentette, hogy Kijev felelősen áll hozzá a minszki megállapodásokhoz. Szerinte egyelőre “sajnos, a rendezésnek ez az egyetlen működő formátuma”.

Zelenszkij közölte, hogy az ukrán haditengerészetnek szánt segítségen felül Nagy-Britannia további csaknem 2 milliárd fontot (mintegy 854 milliárd forintot) különít el konkrét, Ukrajnával közös projektek végrehajtására, elsősorban az infrastruktúra és az energetika területén. Johnson hozzáfűzte, hogy Nagy-Britannia 88 millió font (3,7 milliárd forint) kiegészítő támogatást nyújt az ukrán kormányzati rendszer korszerűsítésére és az energiafüggetlenség elérésére.

The post A brit kormányfő Kijevben újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben appeared first on .

Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányába keveredett, miután az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni kormányfői hivatalban és más kormányhivatalokban a koronavírus-járvány elleni szigorú kapcsolattartási korlátozások idején rendszeresen összejöveteleket, partikat rendeztek.

Az ügyben vizsgálat indult, amelynek hétfőn ismertetett előzetes összefoglalója szerint tizenhat ilyen rendezvény volt a Downing Streeten a zárlatok idején. A dokumentum szerint “nehéz indokot találni” ezekre az összejövetelekre olyan időszakokban, amikor a kormány a mindennapi életvitelt széles körben korlátozó intézkedések elfogadására kérte a lakosságot.

Az ügyben rendőrségi vizsgálat is folyik.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov kedden ismertetett vizsgálata szerint a megkérdezett brit választók 63 százaléka pártolná Johnson távozását, és csak 25 százalékuk marasztalná hivatalában a kormányfőt.

A teljes mintán belül a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt szavazóinak 89 százaléka, a Liberális Demokraták híveinek 86 százaléka, a Johnson vezette kormányzó Konzervatív Párt szavazótáborának 38 százaléka válaszolta azt, hogy véleménye szerint Johnsonnak le kell mondania a miniszterelnöki tisztségről.

A konzervatív szavazók abszolút többsége ugyanakkor marasztalná a kormányfőt: a YouGov-felmérés szerint 51 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy továbbra is Johnsont szeretné látni a miniszterelnöki poszton. A botrány ugyanakkor a Konzervatív Párt számos prominens képviselője szerint is Johnson miniszterelnök lemondását indokolná.

A londoni alsóház konzervatív frakciójának több tagja bizalmi szavazást kezdeményezett Johnson ellen, és állítólag további tory képviselők is erre készülnek, csak meg akarják várni a civil vizsgálat teljes jelentésének és a rendőrségi vizsgálat eredményének közzétételét.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást.

Graham Brady, a vezetőválasztási ügyekben is illetékes konzervatív párti frakcióbizottság elnöke azonban a konvencióknak megfelelően csak akkor szólal meg az ügyben, ha a kezdeményező levelek száma elérte az előírt minimumot, és Brady keddig nem jelezte, hogy ez megtörtént volna.

Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport kedden közölte: az eddigi 65 százalék helyett immár 75 százalékra taksálja annak az esélyét, hogy Johnson az idén távozik tisztségéből.

The post Buligate: a britek csaknem kétharmada Johnson lemondását szeretné appeared first on .

Benkő Tibor a Mérföldkő a haderőfejlesztésben? Könnyűhelikopter-képességcél elérése című rendezvényen elmondta: tavaly decemberben érkezett a H145M többcélú könnyű helikopterflotta utolsó, huszadik gépe a szolnoki bázisra.

Kiemelte, megvalósult, amit terveztek, a magyar kormány támogatásával, a magyar katonák példaértékű hozzáállásával. Hozzátette, már a program indulásakor megfogalmazták: a biztonsági helyzet romlása a térségünkben, Európában, a világban megköveteli, hogy éberen, felkészülten álljanak Magyarország és a magyar emberek szolgálatába.

A technikai eszközök beszerzése, rendszerbe állítása, a kutatás, fejlesztés és innováció a hadiipar fejlesztésével együtt megteremti a honvédelmi és haderőfejlesztési program technikai feltételét – mondta, hangsúlyozva: a program másik pillére a katonákról szól, akik képesek ezeket a modern technikai eszközöket “mesterien” kezelni.

Benkő arról is beszélt, hogy a környezetünk biztonsági helyzete nem javult. Közölte, napjainkban arról beszélünk, hogy Ukrajna és Oroszország viszonylatában “lesz háború vagy nem lesz háború”. Magyarországnak mint szomszéd országnak “nem mindegy, hogy milyen környezetben élünk, mi békét és biztonságot szeretnénk” – tette hozzá.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: Magyarország a világ legerősebb szövetségi rendszerének, a NATO-nak elhivatott, elkötelezett tagja, ebben a szövetségben “feladatunk, kötelességünk van”, és ezeket csak XXI. századi technikai eszközökkel és kiválóan felkészített katonákkal lehet megoldani.

Hozzátette: a Zrínyi 2026 program az első harmadánál jár, érkeznek majd további technikai eszközök. A légierő további fejlesztései között sorolta fel a többi között, hogy 2023-tól 2025-ig érkeznek a H225 típusú helikopterek, összesen 16 gép.

Benkő megemlítette, hogy az első H145M típusú helikopterekkel már több mint 6000 órát repültek, és megindították a pilótaképzést. Hangsúlyozta: azt szeretnék, ha a katonák elismert, megbecsült tagjai lennének Magyarországnak. Ezért indították útjára az életpályamodellt és biztosítják az illetmények megfelelő emelését. Szólt arról, hogy hat havi illetményt folyósítanak a napokban a katonáknak.

Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos az eseményen azt mondta: az elmúlt időszakban nem évek alatt, hanem hónapok vagy akár órák alatt fejlődtek ki konfliktusok. A legfontosabb, hogy ezek a helikopterek a megérkezés után hadrendbe is tudnak állni a megfelelő szinten.

Hozzátette: a szolnokiak jelesre vizsgáztak nemzetközi összehasonlításban is az elmúlt időszakban végrehajtott közös kiképzési gyakorlatokon. Hangsúlyozta: nemcsak haderőt építenek, hanem azzal párhuzamosan hadiipart is. Szólt arról, hogy az Airbus legújabb gyáregysége Gyulán épül fel, és Magyarországot kívánják az Airbus-helikopterek karbantartási, felújítási feladatainak régiós központjává tenni.

Maróth úgy fogalmazott, hogy “Európa ma nem Brüsszelben van”, hanem az egyes országok közti együttműködésben, “az európai emberek szívében”. Úgy fogalmazott: az Airbuson keresztül Németországgal, Angliával, Franciaországgal, Spanyolországgal és Olaszországgal “vagyunk egy közös hajóban”. Ezekkel az országokkal Magyarország felkerült az “európai légijárműipar térképére” – jelentette ki.

Matthieu Louvot, az Airbus ügyvezető alelnöke, az Airbus-helikopterek igazgatóságának tagja, programvezetője kiemelte: a H145M a legmodernebb, legsokoldalúbb harci helikopter a világon és a Magyar Honvédség már a birtokában tudhatja ezeket a gépeket. Kiemelte, példátlan gyorsasággal tudták teljesíteni ezt a projektet.

Szólt arról, hogy 2023-tól 2025-ig 16 H225 típusú helikoptert fognak szállítani Magyarországra, amely így a legmodernebb helikopterflottával rendelkezik majd Kelet-Közép-Európában. Megemlítette, hogy Gyulán fogják létrehozni a legmodernebb ipari követelményeknek is megfelelő begyártóüzemüket, ahol 225 alkalmazott fog dolgozni, a projekt ebben az évben kezdődik.

Koller József dandártábornok, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnoka elmondta: a H145M helikopterekkel több mint hatezer órát repültek jelentős probléma, baleset nélkül. Kilencven repülőműszaki és ötven pilóta vett részt átképzésen Donauwörthben, mindenki sikeresen elvégezte. Hangsúlyozta, a helikopterek üzemeltetése és karbantartása területén a Magyar Honvédség történetében korábban nem látott szintet értek el.

A beszédek után a Honvédelemért kitüntető cím babérkoszorúval ékesített fokozatát Emperger Ferenc nyugállományú őrnagynak adta át a honvédelmi miniszter.

The post Benkő: fontos mérföldkő a H145M helikopterflotta teljessé válása appeared first on .