Biztonságpolitika

Jóváhagyta a pozsonyi parlament a Szlovákia és az Amerikai Egyesült Államok közti védelmi együttműködési egyezményről (DCA) szóló szerződést.

A szlovák politikában komoly indulatokat gerjesztő szerződésről kedden éjszakába nyúló vitát folytatott a pozsonyi törvényhozás, az ülést végig képviselői obstrukciók kísérték, és dulakodásra is sor került. A képviselők végül szerdán szavaztak a dokumentumról. Az együttműködési egyezményt 79 igen szavazattal 60 nem voks ellenében hagyta jóvá a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 140 tagja vett részt a dokumentumról szóló szavazáson.

A szerződést az egész parlamenti ellenzék elutasította, és a kormánykoalíció több képviselője is ellene szavazott. A négypárti kormánykoalíció alkotmányozó törvények elfogadására is elégséges parlamenti többséggel rendelkezik.

Eduard Heger, szlovák kormányfő üdvözölte a szerződés jóváhagyását, és úgy vélekedett: a dokumentum megszavazásával a parlamenti képviselők “Szlovákia biztonsága mellett álltak ki”.

A szerződést már január végén jóváhagyta a pozsonyi kormány, azt a múlt héten már alá is írták Washingtonban, ám ahhoz, hogy hatályba léphessen, még a parlamentnek is rá kellett bólintania, valamint most még az államfőnek is alá kell írnia. Az egyezményt Zuzana Caputová, szlovák államfő már korábban támogatásáról biztosította.

A tíz évre szóló, majd ezt követően automatikusan megújuló érvényű egyezmény egyebek mellett lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja az ország két legjelentősebb katonai repterét, katonai támaszpontokat hozzon létre és hadászati eszközöket telepítsen az ország területére. Az egyezmény lehetővé teszi azt is, hogy Szlovákia 100 millió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája felújításához.

Az egyezményt számos bírálat érte, ellenzéki pártok és más szervezetek részéről is, a dokumentumot számos volt magasrangú politikus bírálta, nyílt levélben szólított fel elutasítására szlovák tudósok és művészek egy csoportja is. A dokumentum bírálói azt állítják, hogy az egyezmény előnytelen Szlovákia számára, sérti az ország alkotmányát, veszélyezteti szuverenitását, illetve azt is, hogy tovább szítja a feszültséget a jelenlegi orosz-ukrán helyzettel összefüggésben. A szerződést – a tárcaközi egyeztetés során – a szlovák legfőbb ügyészség is elutasította, annak 35 pontját minősítve kételyesnek.

Ezekkel az állításokkal ellentétes véleményeket fogalmazott meg Ivan Korcok szlovák külügyminiszter, illetve a védelmi tárca vezetője, Jaroslav Nad. Mindketten szabványos, “az ország számára előnyös” keretszerződésnek minősítették az egyezményt.

The post Jóváhagyta az amerikai-szlovák védelmi egyezményt a pozsonyi parlament appeared first on .

Konstruktívnak nevezte az arab koalíció szóvivője az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) küldöttségével folytatott, a jemeni Szaada kormányzóságban lévő börtön elleni légitámadással kapcsolatos megbeszéléseket – adta hírül az al-Arabíja pánarab televíziós csatorna, hozzátéve, hogy a küldöttség egyelőre Szaúd-Arábiában marad.

A Szaúd-Arábia vezette, a jemeni harcokban 2015 óta résztvevő koalíció szóvivője, Turki al-Máliki azt közölte, hogy a küldöttség vezetője, David Gressly további tárgyalásokat folytat Rijádban a koalícióval. Gressly, aki egyúttal az ENSZ jemeni humanitárius koordinátora is, emellett magas rangú szaúdi tisztségviselőkkel egyeztetett a jemeni humanitárius helyzetről.

A nemzetközileg elismert jemeni kormány ellen lázadó húszik ellenőrizte börtönt január 21-én érte légicsapás, amelyben legalább 82-en meghaltak és csaknem 140-en megsebesültek. A koalíció nem sokkal később közleményben tagadta, hogy szándékosan hajtotta végre a műveletet, indoklása szerint ugyanis a létesítmény nem szerepelt a tiltott célpontok ENSZ által jegyzett listáján.

Turki al-Máliki azzal vádolta a húszikat, hogy szándékosan nem tüntették fel a térképeken a börtönt, hogy esetleges légitámadás esetén elnyerhessék a nemzetközi közvélemény rokonszenvét. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező, síita húszik és a rijádi emigrációban élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket a szaúdi vezetésű arab koalíció 2015 óta támogat.

The post Jemeni polgárháború: folytatódik az ENSZ-küldöttség vizsgálata az arab koalíció légicsapása miatt appeared first on .

Hollandia megnöveli NATO-katonái számát Litvániában – jelentette be Kajsa Ollongren védelmi miniszter a litvániai Rukla városa mellett fekvő katonai bázisról adott sajtónyilatkozatában.

“Elkötelezettek vagyunk a megerősített többnemzetiségű zászlóalj-harccsoport jelenléte mellett, csapataink létszámát 270-ről 350-re növeljük” – közölte a miniszter.

A holland védelmi tárca honlapján közzétett sajtóközlemény szerint “Litvániában a hangsúly a nemzetközi katonai gyakorlatokon van”. “Ezzel a szövetség egyértelmű jelzést küld Oroszországnak: a NATO arra képezi ki katonáit, hogy együtt, és hatékonyan álljanak ki minden lehetséges fenyegetéssel szemben” – olvasható a weblapon.

A Litvániában állomásozó holland csapatok a német vezetésű, NATO-csoport részét képezik. A NATO-csapatokat 2017-ben telepítették litván földre, miután Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. A múlt héten a holland kormány bejelentette, hogy a májustól decemberig tartó időszakra egy hadihajóval, további orvosi ellátmánnyal, robbanóanyag-mentesítési szolgálattal járul hozzá a szövetségesek missziójához.

A hágai kormány januárban arról is döntött, hogy áprilisban és májusban két F-35-ös vadászgépet állomásoztat Bulgáriában, mintegy kilencven fős támogató személyzettel, továbbá kétéltű szállítóhajót és két szárazföldi egységet is telepít az országba.

The post Hollandia megnöveli NATO-katonái létszámát Litvániában appeared first on .

Nem ért egyet a Kreml Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, aki tekintélyelvű rezsimnek minősítette Oroszországot és Kínát.

Erről Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nyilatkozott újságíróknak szerdán az orosz fővárosban. Peszkov Borrellnek azt a kijelentését kommentálta, amely szerint “két tekintélyelvű rendszer erős szövetséget hozhat létre”. Az uniós tisztségviselő figyelmeztetése azután hangzott el, hogy Kína támogatásáról biztosította Oroszországnak az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott biztonsági garanciaigényeit.

“Mindenekelőtt egyáltalán nem értünk egyet azzal az értékeléssel, hogy tekintélyelvű rezsimekről van szó” – szögezte le Peszkov. “Nem gondoljuk, hogy az Európai Uniónak joga lenne ilyen értékelést adni az Oroszországi Föderációról vagy a Kínai Népköztársaságról”- tette hozzá.

A szóvivő érvelése szerint Oroszország és Kína egyaránt “nagy, szuverén ország, saját politikai rendszerrel és saját államszerkezeti rendszerrel”. Peszkov szerint Moszkva tiszteletben tartja más államok rendszerét, nem avatkozik a belügyeikbe, és joggal várja el másoktól ugyanezt a tiszteletet. Úgy vélekedett, hogy Borrell kijelentései nem illeszkednek ebbe a logikába. (Pedig Oroszország beavatkozik más országok belügyeibe, sőt fenyegeti és meg is támadja a szomszédait. A -szerk- megj.)

The post A Kreml sértőnek érzi, ha tekintélyelvű rezsimnek nevezik Oroszországot és Kínát appeared first on .

Első fokon fegyházbüntetésre ítéltek két férfit, aki idős emberek nyakából tépett ki nyakláncokat – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közölte: egy 30 és egy 32 éves férfi 2020 szeptember-októberében négy idős, betegség miatt nehezen közlekedő nőt támadott meg Budapesten. Az első három esetben a hazafelé tartó sértettet követték, egyikük bement utána a lépcsőházba, megszólította, majd egy hirtelen mozdulattal kitépte az ékszert a nyakából. A másik vádlott mindeközben – a gyors menekülés érdekében – a lépcsőház bejárati ajtaját nyitva tartotta, és figyelt, ezzel segítve a bűncselekmény elkövetését.

A legidősebb, 81 éves sértett megpróbálta a nyakláncát visszaszerezni, egyik kezével megragadta a vádlott ruháját, a másikkal megpróbálta becsukni a lépcsőház ajtaját. A vádlott ekkor a sértettet visszalökte, majd társával együtt elmenekült. A negyedik esetben az utcán támadtak rá egy sértettre. A boltból hazafelé tartó idős nő nyakából kitépték a nyakláncát, amely azonban kicsúszott a támadó kezéből, és a sértett ruházatába esett. A vádlottak ekkor zsákmány nélkül menekültek el.

A közlemény szerint a vádlottak a sértettektől majdnem 700 ezer forint értékben zsákmányoltak ékszereket, a rablási kísérletnél pedig több mint 150 ezer forint volt a veszélyeztetett érték.

A többszörösen büntetett vádlottakat a Budai Központi Kerületi Bíróság rablás és kifosztás miatt fegyházbüntetésre ítélte. A 30 éves férfit 18 évre ítélte, emellett megszüntette egy korábbi feltételes szabadságát, és kimondta, hogy ebből a büntetésből nem bocsátható szabadságra. Társára 12 év fegyházat szabott ki a bíróság, és elrendelte egy felfüggesztett büntetése végrehajtását. Mindemellett vagyonelkobzást is elrendelt a vádlottakkal szemben és kártérítés megfizetésére is kötelezte őket – ismertette a főügyész.

Az ítélet nem jogerős.

The post Idősek nyakából tépett ki nyakláncot két férfi, példaértékű lett az ítélet appeared first on .

Megérkezett már több mint száz amerikai katona Romániába, hogy előkészítse az Egyesült Államok által ígért csapaterősítést – közölte Vasile Dincu védelmi miniszter.

Román logisztikai szakemberek is dolgoznak az előkészületeken. A tárcavezető szerint nemsokára érkezik a csapatok többi része is, de nincs megszabva “sem konkrét hely, sem konkrét időpont” a Romániába várt amerikai katonák érkezését illetően – idézte Dincut az Agerpres hírügynökség.

“Mi már néhány éve fel vagyunk készülve multinacionális haderő elhelyezésére, több olyan létesítményünk is van, ahol elszállásolhatók a katonák” – mutatott rá a miniszter.

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma a múlt héten közölte, hogy NATO-tagállami kötelezettségeinek szellemében, “az orosz agresszió elrettentésére” irányuló erőfeszítéseinek részeként, az Egyesült Államok Németországból Romániába vezényel át mintegy ezer amerikai katonát – idézte fel a román hírügynökség.

Az Adevarul című román lap úgy tudja, a németországi Vilseckben állomásozó 2. páncélos lovasezred Stryker harcjárművekkel felszerelt gépkocsizó lövészzászlóalja érkezik Romániába. A román média egyelőre csak találgatja, hogy Románián belül hova telepítik az újonnan érkező amerikai csapatokat.

Eddig mintegy kilencszáz amerikai katona állomásozott Romániában a Fekete-tenger partvidékén, Konstanca közelében található – az iraki csapatkivonás közben is használt – Mihail Kogalniceanu légi támaszponton, az amerikai rakétapajzs létesítményeit befogadó dél-romániai Deveselun és az aranyosgyéresi katonai repülőtéren, ahova az amerikaiak MQ-9-es Reaper drónokat hoztak – emlékeztetett az Adevarul.

The post Több mint száz amerikai katona már megérkezett Romániába appeared first on .

Ausztria kész támogatni az Oroszországgal szembeni újabb szankciókat, ha Moszkva folytatja az agressziót Ukrajna ellen, még akkor is, ha ezek az intézkedések minden ország számára fájdalmasak lesznek – jelentette ki Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

Az osztrák diplomácia vezetője Jan Lipavsky cseh és Ivan Korcok szlovák külügyminiszterrel együtt látogatott Kijevbe, hogy kifejezzék szolidaritásukat Ukrajnával az orosz agresszióval szemben.

Az ukrán külügyminiszterrel, Dmitro Kulebával folytatott megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón Schallenberg kijelentette, hogy valósnak tartja az ukrán-orosz katonai összecsapás veszélyét. Elmondta, hogy előző nap cseh és szlovák kollégájával ellátogatott a Donyec-medencei frontvonalhoz, és látta, milyen nehéz a helyzet Kelet-Ukrajnában.

“Az európai kontinensen ismét fennáll a katonai konfrontáció és az agresszió valós veszélye” – hangoztatta Schallenberg. Hozzátette: ebben a feszült időszakban fontos, hogy a közép-európai országok megerősítsék támogatásukat és szolidaritásukat az ukrán néppel, valamint kifejezzék Ukrajna szuverenitása és területi integritása melletti kiállásukat.

Az osztrák miniszter kiemelte, hogy Ukrajna biztonsága és stabilitása közvetlenül érinti a közép-európai országokat. Leszögezte, hogy az európai kontinens közös érdeke, hogy ne legyen katonai konfrontáció és agresszió. “A XXI. században nem alakítjuk a határokat tankokkal és rakétákkal” – fogalmazott Schallenberg.

Az osztrák politikus szerint az Európai Unióban konszenzus van az Oroszországgal szembeni újabb szankciókról, amelyeket Ausztria is támogatni fog, ha folytatódik az orosz katonai agresszió Ukrajna ellen. “Ausztria támogatni fogja a szankciós csomagot. Igen, fájdalmas lesz számunkra, de mindenkinek fájdalmas lesz. Akarunk-e ezen az úton járni? Egyáltalán nem. De úgy tűnik, ezt kell használnunk elrettentésként” – fejtette ki.

Schallenberg közölte, hogy az osztrák kormány a napokban hoz döntést arról, hogy humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának 2,5 millió euró értékben.

Kuleba a tájékoztatón kijelentette: Ukrajna egyelőre nem látja, hogy egyetlen orosz csapatot is visszavontak volna az ukrán határtól, és Moszkva nem tesz semmit a feszültség enyhítésére. “A biztonsági helyzet általánosságban változatlan: nem látunk egyetlen orosz csapatkivonást sem Ukrajna határáról az orosz oldalon, nem látunk semmilyen erőfeszítést Oroszország részéről a deeszkalációra. Azt látjuk, hogy most Oroszország alapvető forgatókönyve az, hogy Ukrajna belső helyzetét erőszakos fenyegetéssel próbálja destabilizálni” – fejtette ki. Hozzátette, hogy Ukrajna minden forgatókönyvre felkészült, hiszen területén a háború már 2014 óta tart. Kiemelte: Kijev számára rendkívül fontos, hogy Ukrajnát a barátai és partnerei – köztük Csehország, Ausztria és Szlovákia – támogatják Oroszország diplomáciai úton történő megfékezésében.

Ezzel összefüggésben Kuleba köszönetet mondott az EU-nak az Oroszországgal szembeni jövőbeni szankciókról szóló nyilatkozataiért. “Ezek mind Oroszország visszatartását célzó intézkedések. Hálásak vagyunk az ukrán védelem megerősítéséért is, ami úgyszintén Oroszország féken tartását szolgálja, mert Oroszországot egy erős Ukrajna tarthatja a leginkább vissza” – összegezte az ukrán külügyminiszter.

The post Ausztria kész támogatni az Oroszországgal szembeni szankciókat appeared first on .

Moszkva nem utasítja el eleve Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, és készen áll majd erre, ha ez segít átvágni a délkelet-ukrajnai helyzet gordiuszi csomóját – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Megjegyezte ugyanakkor: ilyen találkozóval kapcsolatban meg kell határozni, hogy milyen célt szolgál, és milyen eredményt várnak tőle.

Peszkov cáfolta a Financial Times című brit lap értesülését, miszerint Putyin és Emmanuel Macron francia elnök között alku született az Ukrajna körüli feszültség csökkentéséről. A szóvivő szerint “lehetetlen” lett volna Moszkvának és Párizsnak megállapodnia az ügyben, mert a NATO-ban nem Franciaországé a vezető szerep.

Az Ukrajna esetleges semlegessé válásával kapcsolatban azt mondta, hogy ez Kijev álláspontjától függ, és korai még erről beszélni. Rámutatott, hogy az ukrán alkotmány és az ország doktrinális dokumentumai éppen ennek az ellenkezőjéről szólnak. Párizs illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy Macron a Putyinnal folytatott hétfői tárgyalások során felvetette-e Ukrajna “finlandizálódásának” – Finnország mintája alapján semleges állammá alakításának – gondolatát.

“Macron kezdeményezéseivel kapcsolatban a francia félhez kell fordulni, nem hozzánk. És persze még mindig minden magától Kijevtől függ. Ezért miért beszélnénk most erről? Várjuk meg, hogy mi történik (Macron tárgyalásain) Kijevben” – hangoztatta.

Peszkov emlékeztetett Putyin szavaira, miszerint Macron több elképzelése reális alap lehet az ukrajnai rendezésért teendő közös lépésekhez. Megjegyezte, hogy az orosz és a francia elnök megállapodott: Macron kijevi látogatását követően telefonon beszélnek majd egymással. A tervezett eszmecsere időpontját nem nevezte meg.

Fontosnak nevezte az Ukrajna körül létrejött feszültség csökkentését, amelynek további növekedéséért azokat a nyugati országokat okolta, amelyek katonákat és hadfelszerelést küldenek az Oroszországgal szomszédos országba.

Peszkov szerint az Oroszország által igényelt jogi biztonsági garanciák ügye “nyitott” és a “legfontosabb” kérdés marad, és Moszkva nem érzi úgy, hogy a Nyugat hajlandó lenne figyelembe venni az aggályait. Mint mondta, egyelőre nem kitapinthatók a kérdés megoldásának útjai.

A szóvivő “nagyon konstruktívként” jellemezte a Putyin és a Macron között kialakult viszonyt. Mint mondta, a Kreml fel volt készülve arra, hogy a két vezető párbeszéde elhúzódhat. Az orosz médiában kedden megjelent összesítések szerint az elnökök csaknem hat órán keresztül tárgyaltak. Peszkov szerint a közös sajtótájékoztató után is elbeszélgettek mintegy 20 percet.

Peszkov bejelentette, hogy az orosz elnök csütörtökön fogadja majd kazah hivatali partnerét, Kaszim-Dzsomart Tokajevet. Megerősítette, hogy Putyin Törökországba készül, de a konkrét dátumról egyelőre nem született megállapodás.

The post Moszkva nem utasítja el eleve Putyin és Zelenszkij találkozóját appeared first on .

„Ettől a helytől 200 méterre szenvedett repülőkatasztrófát 1982. február 9-én Korzicska Róbert főhadnagy és Freund Károly őrnagy. A repülőgép-vezetők földközeli célelfogási gyakorlatot hajtottak végre. A feladat végrehajtása közben, kb. 100 méter magasságban belerepültek a célgép által keltett örvényáramba. Mivel a katapultálásra nem maradt idejük, így 11 óra 42 perckor életüket vesztették.”

Ez a felirat áll a 40 évvel ezelőtt történt katasztrófában elhunyt hajózók emlékére 2019-ben, Szany község határában állított táblán és nagyjából ennyi lelhető fel a különböző nyomtatott és elektronikus kiadványokban is. A Magyar Néphadsereg repülő, légvédelmi és rádiótechnikai alakulatainak történetét évtizedek óta kutató Hérincs István jóvoltából betekinthettem a HM HIM Levéltár 4436-os számú dobozában őrzött jegyzőkönyvbe, amely a katasztrófa kivizsgálását tartalmazza.

*

A pápai 47. Honi Vadászrepülő Ezred 1982. február 9-én, 9.00 órától összevont kiképzési repülést hajtott végre nappal, bonyolult időjárási viszonyok között, emelt minimum mellett. Korzicska Róbert főhadnagy részére 11 óra 15 perctől Freund Károly őrnagy ellenőrző-oktató parancsnokkal, a 4020-as MiG-21U típusú repülőgéppel két feladat volt betervezve: bemutató / ellenőrző repülés a kis magasságon, kis sebességgel repülő légi cél támadására valamint bemutató / ellenőrző repülés földi célok támadására egyszerű manőverekkel. Az első feladat célja volt megtanítani a repülőgép-vezetőt a kis magasságon, kis sebességgel repülő légi cél felkutatására és támadására valamint meghatározni, hogy engedélyezhető-e számára harci repülőgéppel az ilyen elfogás begyakorlása. A másik feladat célja volt megtanítani a repülőgép-vezetőt a földi célok támadására egyszerű manőverekkel valamint meghatározni, hogy engedélyezhető-e számára harci repülőgéppel földi lövészet végrehajtása különböző fegyverfajtákkal. A feladatot önálló célkutatás légteréből, a harcálláspont segítségével kellett volna végrehajtani. Freund őrnagy kérésére - hogy Korzicska főhadnagynak több ideje legyen a támadások begyakorlására - a repülésvezető engedélyezte a géppárban végrehajtott felszállást. A 11.33-kor felszálló géppár vezére a célgép pilótája volt.

A cél útvonala és a repülési magasság tervezetten a következő volt: a felszállást és emelkedést követően repülés 800 méteren Győrig, bal fordulóban süllyedés 200 méterre, majd ezen a magasságon vízszintes repülés Kenyeri irányadó rádióállomásig. Ezt követően emelkedés 500 méterre, vízszintes repülés Vasvár fordulópontig, ahol vízszintes bal forduló után 500 méteren ismételt rárepülés Kenyeri irányadó rádióállomásra. Ezután ismét süllyedés 200 méterre, majd Győrnél emelkedés 1500 méterre és hazarepülés Pápára, ahol a feladat második részét kellett volna végrehajtani.

A feladat első részét a Győr-Kenyeri útvonalszakaszon hajtották végre, ahol a cél magassága 200 méter, sebessége 500 km/h volt, a támadó magassága 200-800 méter, sebessége 500-600 km/h. A kivizsgáló bizottság a veszélyhelyzet létrejöttének idejét és körülményeit a becsapódás helyének vizsgálata, a kihallgatott szolgálati személyek és a célgép pilótájának jelentése, a szemtanúk elmondása, a Pápa-öreghegyi 54/7 és a bezenyei 54/10 Honi Rádiótechnikai Század lokátorainak mérési adatai valamint a rádiólevelezést rögzítő magnetofon lehallgatása és a célrepülőgép fedélzeti adatrögzítőjének adatelemzése alapján rekonstruálta.

A célgép pilótája Győrtől Szany községig 2-3 támadást kísért figyelemmel jobb oldalról, amelyeknél a támadási és kiválási manővereket szabályosan végrehajtottnak ítélte meg. Ezt követően figyelmét a tájékozódásra és a sebesség pontosítására fordította. Eközben a támadó repülőgépet szem elől tévesztette és többet már nem is látta meg. A kivizsgáló bizottság feltételezte, hogy a két repülőgép azonos útvonaltengelyen repült. Ezt az 54/7 rádiótechnikai század P-18-as lokátorának adatai is megerősítik, mert a két gépet a felbontóképesség határain belül folyamatosan egy célnak mérte. A vészhelyzet a repülés 9. percében következett be.

Az ismételt támadás megkezdésekor a támadó repülőgép mintegy 800 méter magasságban, a céltól 1000-1200 méter oldaltávolságban, 60-70 fokos rálátási szögben tartózkodhatott. A célra való ráfordulás után a bedöntés ellentétes irányú átváltásával és azt követően egyre csökkenő bedöntéssel állt rá a célzási görbére. Feltehetően a támadás utolsó szakaszában a támadó repülőgép a célt veszélyesen megközelítette, a célhoz viszonyított kis távolságon és magasságon a célpálya alá került és eközben a célgép gázsugarába is berepülhetett. A pilóták a kis távolságon megkezdett kiválást jobb bedöntéssel és a botkormány intenzív hátrahúzásával, viszonylag nagy túlterhelés létrehozásával hajtották végre. Az energikus kormánymozdulatok az állásszög kritikus értékre növekedését, a sebesség intenzív csökkenését és a repülőgép átesését eredményezték, ami a föld felé mutató szárny irányába erőteljes csúszást idézett elő. A repülőgép-vezetők minden bizonnyal megpróbálták a repülőgépet a bonyolult helyzetből kivenni, de a kis magasság és a rövid idő miatt ezt már nem tudták végrehajtani. A földnek ütközés elkerülése érdekében a botkormányt a pilóták végig hasra húzva tartották, de ezzel az átesett repülőgép süllyedő mozgását megakadályozni már nem tudták. A MiG-21U jobb bedöntéssel, jobb irányú elfordulással és az intenzív felvételt követő megüléssel, nagy állásszöggel a földnek csapódott és megsemmisült. A hajózók életüket vesztették. A veszélyhelyzet kialakulása és a gép lezuhanása között 6-8 másodperc telt el.

A kivizsgáló bizottság megállapította, hogy a katasztrófa 11 óra 42 perc körüli bekövetkezte után a célrepülőgép 18 percig repült még, pilótája ekkor hívta rádión Korzicska főhadnagyot, aki már nem válaszolhatott. A célgép pilótája tudomásul vette, hogy nem érkezett válasz és tovább nem is próbálkozott a rádiókapcsolat felvételével. A repülésvezető hívására 12 óra 2 perckor jelentette, hogy egyedül van, majd a repülésvezető utasítására aktív rádiózást folytatott a támadó gép pilótájával történő rádiókapcsolat felvétele céljából. Nem csak a célgép pilótájának nem hiányzott a kétüléses MiG-21-es, a harcálláspont irányító megfigyelőjének sem tűnt fel, hogy Korzicska főhadnagy nem jelenti a feladat végrehajtását.

A repülésvezető 12 óra 5 perckor telefonon érkezett bejelentés alapján értesült a repülőgép lezuhanásáról, ezután jelentést tett az Egyesített Repülésirányítási Főközpontnak (EREF) és intézkedett a földi kutató-mentő csoport összeállításáról és útba indításáról. Az EREF ügyeletes váltása 12 óra 16 perckor intézkedett a szentkirályszabadjai kutató-mentő helikopter és személyzete első fokba léptetéséről, majd 12.34-kor a helikopter felszállításáról. A repülésvezető a bejelentés alapján először Celldömölk térségében azonosította a lezuhanás helyét, így az ő és a harcálláspont irányítása alapján a helikopter kirepült a térségbe, ahol 12.55-kor megkezdte a kutatást. A tűzoltóságtól kapott adatok alapján, a pontosítás után a helikoptert a valós helyszínre, Szany községhez küldték, ahol 13.25-kor, a településtől 135 fokra, 2,6 kilométerre megtalálták a repülőgép roncsait és három perccel később a helyszínen leszálltak. Segíteni sajnos már senkin nem tudtak, így a pápai földi kutató-mentő csoport beérkezéséig biztosították a helyszínt, majd 14 óra 22-kor felszálltak és visszatértek Szentkirályszabadjára.

A kivizsgáló bizottság megállapította, hogy a katasztrófa bekövetkezését Korzicska főhadnagy repülőgép-vezetési technikájában elkövetett hibák idézték elő, és a kialakult bonyolult helyzetet a föld közelsége és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a jól képzett oktató-parancsnok, Freund őrnagy sem volt képes megszűntetni. A vizsgálat során a bizottság számos hiányosságot tárt fel. A katasztrófa bekövetkezéséért az elhunyt hajózókat nevezték meg felelősként, ugyanakkor a jegyzőkönyv rögzíti, hogy a repülőeseménnyel nem közvetlen okozati összefüggésben, de a katasztrófahelyzet kialakulásához hozzájáruló hiányosságok meglétéért felelősség terheli az ezred légilövész szolgálatvezetőjét, az ezredparancsnok-helyettest, az ezredparancsnokot, a hadosztály repülőfőnökét és az 1. Honi Légvédelmi Hadsereg (1. HLÉHDS) repülőfőnökét. A bizottság javasolta az ezredparancsnokot miniszteri hatáskörben felelősségre vonni, a többiek felelősségre vonását az 1. HLÉHDS parancsnokának hatáskörébe utalni.

A bizottság vezetője a hasonló események megelőzése érdekében intézkedett a repülőkatasztrófa rövid értékelésére, majd a repülési tilalom feloldására, a kis magasságú és kis sebességű célok elleni gyakorló elfogások és támadások ideiglenes szüneteltetésére, a rádiólevelezési szabályok ismételt oktatására és az ezzel kapcsolatban korábban kiadott intézkedésben meghatározottak szigorú betartására, valamint a vadászrepülőgép-vezetők részére a határ-üzemmódokon történő repülések elméleti és gyakorlati végrehajtásának ismételt tanulmányozására. Intézkedett arról is, hogy az 1. HLÉHDS repülőfőnöke vezessen le módszertani foglalkozást és módszertani repülést a kis magasságon, kis sebességgel repülő légi célok elleni tevékenység egységes értelmezésére és begyakorlására és az MN repülőfőnök felé a meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzésére. A kivizsgáló bizottság a jegyzőkönyvet 1982. március 10-én zárta le.

* * *

Forrás: HM HIM Levéltár, Hérincs István

Fotó: Hérincs-archív, Szórád Tamás

A magyar rendőrök folyamatosan segítik Európa határainak védelmét – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), annak apropóján, hogy újabb magyar rendőri egységek indulnak Észak-Macedóniába és Szerbiába.

Közleményükben kiemelték: a magyar rendőrség elkötelezett abban, hogy megakadályozza a menekültek bejutását Magyarország, illetve az Európai Unió területére. Ennek érdekében a Magyarország területén végzett feladatai mellett felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak.

A Szerbiába induló 57. és az Észak-Macedóniába induló 69. magyar rendőri kontingens tagjait kedden búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában Czukor Gergely, az ORFK határrendészeti főosztályának osztályvezetője.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében fognak szolgálatot teljesíteni, hanem a mélységi területeken található utakon is.

A kontingensek gépjárművekkel, kézi éjjellátó-készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatják az érintett határszakasz védelmét – írták.

A 29 fős észak-macedóniai és tíz fős szerbiai kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A Szerbiából és Észak-Macedóniából hazatérő kontingensek tagjaira a magyar állampolgárokkal azonos járványügyi szabályok vonatkoznak. “Amennyiben a külszolgálatról visszatérő rendőr részére szükséges a SARS-CoV-2 teszt végrehajtása, annak költségeit a rendőrség állja” – írták.

The post ORFK: folyamatosan segítik a magyar rendőrök Európa határainak védelmét appeared first on .

Az izraeli hadsereg egyik különleges kommandójának tagjai Ciszjordániában agyonlőttek három, terrortevékenységgel gyanúsított palesztin fegyverest — jelentette a Jediót Ahronót.

A lap szerint az izraeli biztonsági erők hosszan tartó hajtóvadászat után két, palesztin rendszámú civil járművel, köztük egy palesztin taxival Nabluszban megállásra késztették a palesztin terroristák autóját, majd heves tüzet nyitottak rájuk és megölték őket, néhány órával a tervbe vett újabb támadásuk előtt.

A három palesztin az utóbbi időkben nem otthonukban aludtak, hanem különböző búvóhelyek között mozogtak, és elfogásukkor is töltött M-16-os gépkarabélyok voltak náluk. Az izraeli hadsereg titkosszolgálati értesülése szerint kedd estére újabb lövöldözést terveztek izraeli célpontok ellen.

A csoport az elmúlt hetekben – legutóbb múlt szerdán – hat alkalommal hajtott végre fegyveres támadást Ciszjordánia északi részén izraeli települések és katonai járművek ellen, de ezek az akciók nem szedtek áldozatokat. A csoport negyedik tagja még szabadlábon van.

Az al-Aksza Mártírok Brigádjai nevű palesztin fegyveres szervezet részvétét fejezte ki a megölt palesztinok családjainak, és közölte: mindhárom férfi aktív tagja volt alakulatuknak, és vérbosszút fogadtak halálukért.

Benjamin Ganz védelmi miniszter gratulált az izraeli katonáknak a palesztin fegyveresek megöléséhez. A Palesztin Hatóság (PH) külügyminisztériuma úgy minősítette az esetet, hogy “kivégzés” történt, a PH kormánya pedig közölte, hogy “nemzetközi vizsgálatot követel az izraeli hadsereg katonáinak Nabluszban elkövetett bűntette miatt”. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet mártíroknak nevezte a lelőtt palesztinokat, és sajnálatát fejezte ki halálukért.

Nem sokkal a kommandós leszámolás után egy izraeli zsidó a taxijával üzleti célból behajtott Nabluszba, ahol fiatal palesztinok rátámadtak, s megpróbálták meglincselni. Sikerült épségben visszatérnie izraeli területre, de autója súlyosan megrongálódott.

Izrael 1967-ben Jordániától elfoglalta, és azóta ellenőrzése alatt tartja a többségében palesztinok lakta Ciszjordániát és benne Kelet-Jeruzsálemet. Szintén 1967-ben szerzett fennhatóságot az 1948 és 1967 között Egyiptomhoz tartozó Gázai övezet felett, melyet 2007 óta az iszlamista Hamász terrorszervezet ural.

The post Izraeli kommandósok végeztek három palesztin fegyveressel appeared first on .

Ukrán nacionalisták és lengyel zsoldosok érkeztek a Donyec-medencébe, a magukat önhatalmúlag kikiáltott, szakadár területek határvidékére – állította Eduard Baszurin, a donyecki szakadárok milíciájának szóvivője.

Elmondása szerint: “az ukrán parancsnokság nem csupán megerősíti a Donyecki Népköztársaság melletti területen lévő csoportosulását, hanem ideológiailag motivált nacionalistákból álló támadócsoportokat alakít ki”. Baszurin hozzátette, hogy a hírszerzés olyan értesüléseket szerzett, amelyek szerint lengyel zsoldosok érkeztek az ukrán fegyveres erők műveleti övezetébe.

Popasna település térségében két, egyenként legfeljebb húsz fős, különféle egyenruhát viselő fegyveres csoport jelenlétét észlelték. A felderítés során megállapították, hogy a szóban forgó személyek lengyelül beszélnek – fejtette ki a népi milícia képviselője.

A “Donyecki Népköztársaság” parancsnoksága szerint a lengyel zsoldosok feladata az lehet, hogy az ukrán erőkkel közös különleges műveleteket, célzott szabotázsakciókat és terrorcselekményeket hajtsanak végre. Ezeknek a célja “a létfontosságú létesítmények, a szociális infrastruktúra megbénítása és a helyi lakosság megfélemlítése”.

Oroszország 2014-ben, a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatásához vezető tömeges tüntetések után annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet. Ezután fegyveres harc robbant ki Kelet-Ukrajnában a Kijevhez hű erők és a Moszkva-barát szakadárok között. Az ENSZ becslései szerint mintegy 14 ezren veszítették életüket a fegyveres konfliktusban. Moszkva elutasítja azokat a kijevi vádakat, miszerint ő szította volna a konfliktust.

The post A donyecki szakadárok szerint lengyel zsoldosok érkeztek a Donyec-medencébe appeared first on .

Folyamatos a kommunikáció és az információk megosztása a szövetséges országok között a Balkánon és az orosz-ukrán határon kialakult helyzettel kapcsolatban is – mondta Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a közmédiának, miután az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben tárgyalt Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.

Az altábornagy úgy fogalmazott: “megbeszéltük, ki hogyan látja a helyzetet, és milyen feltételezése van a jövőt illetően”. A Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte, hogy azért is szükség van a szövetségesek közötti folyamatos információcserére, hogy ezt követően a katonai elemzők segítségével a NATO és a nemzetek is fel tudjanak készülni a “lehetséges cselekvési változatokra”.

A magyar katonai vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy 16 év óta először fogadta az amerikai vezérkari főnök a magyar hadsereg parancsnokát. Ruszin-Szendi szerint ez a többi között “annak köszönhető, hogy a haderőfejlesztési programról Magyarországon nemcsak beszélünk, hanem tényekkel tudjuk igazolni a fejlesztéseket és a képességnöveléseket”.

Maróth Gáspár, Magyarország védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosa szintén hétfőn tárgyalt Washington DC-ben Gregory M. Kausnerrel, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) beszerzésekért felelős miniszterhelyettesével.

A kormánybiztos a találkozó után azt mondta: a koronavírus-járvány következtében kialakult chiphiány súlyosan érinti a hadiipart, azon belül is a GPS-alapú helymeghatározó eszközök gyártását, “amely minden haditechnikai eszköz lelkét jelenti.”

“Próbáltunk összerakni egy közös stratégiát, hogyan lehet iparfejlesztéssel ellensúlyozni a kínai függést a NATO szövetségi keretein belül” – fogalmazott Maróth.

A kormánybiztos arról is beszámolt, hogy az amerikai fél megköszönte Magyarország erőfeszítéseit a hadianyaggyárak fejlesztésével kapcsolatban, amelyek “meghatározó képességelemét fogják jelenteni a NATO-erőknek a teljes európai hadszíntéren.” “Komoly elismerést kaptunk a hadiipari fejlesztések terén elért eredményeink miatt” – tette hozzá Maróth.

The post Ruszin-Szendi: folyamatos a kommunikáció és az információk megosztása a szövetséges országok között appeared first on .

A 2022 január 6-án tartott virtuális csúcstalálkozón egyezett meg Scott Morrison ausztrál és Kishida Fumio japán kormányfő országaik védelmi együttműködésének szorosabbra fűzéséről-tudósított az AP. Nyíltan nem jelentették ki, de a megállapodás tartalmából látszik, hogy megkötését a térségben egyre növekvő kínai befolyás indokolta. Japán főleg egy esetleges Tajvan elleni offenzíva és Kína tengeri tevékenysége miatt aggódik, amely saját országának biztonságára is fenyegetést jelenthet.

A megállapodást történelminek is nevezhetjük, hiszen Japán eddig az Egyesült Államokon kívül egyetlen másik országgal sem kötött katonai szerződést. Az egyezmény megkötését több, mint egy éves tárgyalás előzte meg, hogy lehetővé tehessék a szerződő felek számára katonai csapataik egymás területén történő állomásozását és gyakorlatozását.

A Kölcsönös Hozzáférés Egyezménye elnevezésű megállapodás fő célja, hogy biztosítsa az ausztrál hadsereg és a japán önvédelmi erők, vagyis a Jieitai szoros és zökkenőmentes együttműködését védelmi ügyekben. A két ország kooperációját kiterjesztették a kiber-, az űr- és a gazdasági biztonság területére is. A találkozón mind Morrison, mind Kishida kritikával illette Kína az ujgurokkal és más kisebbségekkel szembeni fellépését Hszincsiangban. Észak- Koreával kapcsolatban fenyegetésként merült fel a hiperszónikus rakétával végrehajtott kísérlet. A teszt során a rakéta sikeresen eltalálta 700 kilométeres távolságból a célpontot- nyilatkozta az észak- koreai hírügynökség, a KNCA. 2021 szeptemberében lőtték fel először Észak- Korea keleti partjairól a Hwasong-8 nevű rakétát. A szerződő felek mellett az Egyesült Államok és Kanada is elítélte az újabb rakétakísérleteket.

A szerződő felek véleménye

Kishida az egyezményről azt nyilatkozta, hogy ez egy fordulópont, ami új szintre emeli a két ország közötti védelmi együttműködést.

Yamagami Shingo nagykövet hozzátette: a változó és romló biztonságpolitikai környezetben most az a legfontosabb, hogy Japán és Ausztrália közös egyezményével Kínát az agresszív lépésektől elrettentse.
Morrison meglátása szerint Japán és Ausztrália együttműködésének szorosabbra fűzése az új kihívásokat tartogató környezet kezelése érdekében elengedhetetlen fordulópont nemzetük és lakosságuk megvédése érdekében.

„Japán a legközelebbi partnerünk Ázsiában, ahogy azt különleges stratégiai partnerségünk is jelzi, amely az egyetlen a maga nemében Ausztrália számára. (…) Ez két nagyszerű, a jogállamiság, az emberi jogok, a szabadkereskedelem, valamint a szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni térség iránti elkötelezett demokrácia egyenlő partnersége” – összegezte a védelmi paktumot az ausztrál kormányfő az aláírási ceremónián.

Malcolm Davis, az ASPI (Australian Strategic Policy Institute) elemzője kijelentette, hogy a megállapodás felismerte egy szilárd védelmi együttműködés jelentőségét annak érdekében, hogy az egyre agresszívabb kínai jelenlétet megakadályozzák.

Malcolm szerint „Japánnak el kell hagynia a haderő alkotmányos megkötéseit az ország növekvő biztonságpolitikai fenyegetettsége miatt”. Japán 1947-ben született alkotmányának 9. cikkelye kimondja, hogy Japán lemond a háborúindítás jogáról és hadereje is minimális lehet, csupán annyi, ami az önvédelemhez szükséges. Ez a köztudatban Yoshida doktrína néven híresült el. Abe Shinzo, a Liberális Demokrata Párt miniszterelnök-jelöltje igyekezett alkotmánymódosítást eszközölni annak érdekében, hogy a Japán Önvédelmi Erők hatáskörét kiszélesíthesse. Japán számára ez szükséges a megváltozott biztonságpolitikai környezet miatt. Az alkotmány módosítására még nem kerülhetett sor, amiben a közvélemény heves ellenállása meghatározó szerepet játszik.

A legnagyobb feszültségforrás

Tajvan kapcsán folyamatosan nő a feszültség, hiszen a kínai katonai felderítők egyre nagyobb gyakorisággal repülnek az önálló államként funkcionáló Tajvan körül. Az, hogy Tajvan a történelem során elszakadt Kínától, az 1927 és 1949 közt zajló kínai polgárháború következménye. Az elszakadást követően Kína vezetése többször is jelezte igényét, hogy a terület visszafoglalásával egyesítsék az országot. Hszi Csin-Ping még azt is felajánlotta, hogy Tajvan működhetne az „egy ország két rendszer” elv szerint, ezzel megőrizve politikai berendezkedését. Peking békésen kívánná megoldani a helyzetet, azonban tekintettel arra, hogy a tajvaniak csupán 18%-a hajlandó az egyesítésre, ez nem tűnik valószínűnek. Az erőszakos egyesítés is fennáll mint opció a probléma ’megoldására’, a KKP vezetése időnként jelzi is, hogy ha békésen nem sikerül, akkor katonai úton oldják meg az újraegyesítést. Az amerikai érdek ebben a helyzetben Tajvan függetlenségének megőrzése lenne, amely érdekütközés az USA és Kína közt is feszültséget generál.

The Quad, mint alapkő

A paktum a Japán, Ausztrália, India és az Egyesült Államok által létrehozott Négyoldalú Biztonsági Párbeszédre (röviden Négyes) épül. Az országok közötti találkozók 2007-ben kezdődtek, majd 2008-ban megszűntek. A Négyes 2017-ben kezdett újjáéledni a korábban kilépő Ausztrália többoldalú együttműködés megkötése iránti nyitottságával. Az együttműködés célja a szabad indo-csendes-óceáni térség biztosítása. Szintén kimondatlanul megjelenik okként Kína fokozott katonai jelenléte és a tengeri terjeszkedése. Kiemelt cél még emellett az USA további szerepvállalásának biztosítása a térségben, hiszen Amerika a status quo és a nemzetközi rend garantálójaként van jelen. Az újraegyesítést követő első találkozó után Kína rögtön nemtetszését fejezte ki és figyelmeztette a résztvevőket arra, hogy a regionális együttműködésük nem lehet kizáró jellegű, átpolitizált és nem sértheti a kívülálló felek érdekeit. A Négyes jövőjét tekintve feltételezhetjük, hogy Kína tiltakozni fog a rá negatívan ható tevékenységek ellen, ezért nem biztos, hogy ez az együttműködés önmagában befolyásolni tudja Kínát. Visszaszorítása érdekében az országoknak olyan szorosabb, aktívabb fellépésre van szükségük, mint a tárgyalt védelmi megállapodás.

A felélénkült Négyes első személyes találkozóját 2021 őszén az USA fővárosában, Washingtonban tartották. A tárgyaló felek megvitatták a koronavírus, a gazdasági felépülés, a klímaváltozás és a kiber- illetve űrbiztonság területén felmerülő kérdéseket. Terítékre került természetesen Peking kétes tevékenysége is a régióban. Az üléssel kapcsolatban Zhao Lijian, a Kínai Külügyminisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy a szövetségben résztvevők nem vehetne célba egy nem szerződött harmadik országot és annak tevékenységét.

Joe Biden amerikai elnöknek a 2022 január 21-én tartott online megbeszélés alatt Kishida Fumio japán kormányfő felajánlotta, hogy a Quad országok második személyes találkozóját Japánban tartsák. A közel 80 percig tartó egyeztetés során megegyeztek, hogy az erős japán-amerikai szövetség mellett a hasonló gondolkodású országokkal is el kívánják mélyíteni a kapcsolatot. Ez alatt a Négyes további két tagját értették, akik szintén egy szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség biztosítása mellett kötelezik el magukat. A meghívást Joe Biden elfogadta, így Japán, India, Ausztrália, valamint az USA találkozóját vélhetőleg 2022 első félévében fogják tartani Japánban-nyilatkozta a japán külügyminiszter.

AUKUS megállapodás

Ausztrália a Japánnal megkötött védelmi egyezmény előtt is tett kísérletet biztonságpolitikai helyzetének javítására. 2021 szeptember 15-én Boris Johnson, Joe Biden és Scott Morrison aláírt egy együttes megállapodást, amely kimondta egy hatékony háromoldalú védelmi partnerség, vagyis az AUKUS létrejöttét. Az egyezmény legfontosabb része, hogy segítsenek atomhajtású tengeralattjárókat biztosítani Ausztrália számára. Kimondták emellett, hogy az AUKUS segíteni fog fenntartani a békét a vitatott indo-csendes-óceáni régióban. A megállapodás nemzetközi szinten váratlan volt és az említett térségből megosztott véleményt váltott ki. Egyesek szerint segíthet kezelni Kína katonai fölényét, azonban mások egy konfliktus feléledését tartják elképzelhetőbbnek. Bár a tengeralattjárók nem atommal felszereltek lennének, így is figyelembe kell venni az egyezmény atommentes törekvésekre gyakorolt esetleges hatását.

Japán és Amerika kapcsolatának mélyítése

Az Ausztráliával megkötött védelmi paktum után január 7-én az USA is megszólalt Kína növekedésével és fellépésével kapcsolatban. Japán és Amerika védelmi-, valamint külügyminisztere magas szintű találkozót tartott, amelyet szintén az aggasztó kínai lépések indokoltak. Ezek véleményük szerint megszegik a szabályokon alapuló világrendet és újabb politikai, gazdasági és főként katonai kihívásokat jelentenek a régióban.

Japán alkotmányának 9.cikkelyéből fakadó pacifista önkorlátozás miatt volt szüksége az országnak az USA-val védelmi szerződéseket kötni. 1960-ban kötötték meg az Amerikai-Japán Kölcsönös Együttműködési és Biztonsági Egyezményt, amely máig érvényben van. A szigetország és a régió számára az amerikai erők nagy jelentőséggel bírnak a biztonság garantálásában. A két ország közötti szövetség 1978-ban adta ki az Egyesült Államok és Japán Védelmi Együttműködésének Irányelveit, amelyet 1997-ben és 2015-ben is felülvizsgáltak.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy új védelmi együttműködésről szóló megállapodás van tervben Japánnal, amely amellett, hogy megerősíti, még új eszközökkel is bővíti a korábbi kooperációt.

A japán külügyminiszer a találkozó után elmondta, hogy az ország növeli védelmi kiadásait és Kishida Fumio tervbe vette japán nemzetvédelmi stratégiájának újragondolását.

Konklúzió

Bár Japán számára az USA még mindig a legfontosabb stratégiai partner biztonságának fenntartásában, láthatjuk, hogy a szigetország igyekszik több oldalról is megszilárdítani védelmét a térségben egyre növekvő Kína ellen. Ennek érdekében már nem csak Amerikával, hanem Ausztráliával is folytat katonai szövetséget. A szigetország biztonságát különösen fenyegeti az egyre agresszívabb kínai jelenlét. A két országnak a Senkaku szigetek hovatartozása kapcsán érdekütközéseik vannak, probléma még az újabb észak-koreai rakétakísérletek és egy esetleges tajvani offenzíva lehetősége. A japán védelempolitika törvényi kereteinek legfontosabb mérföldköve a 2015-ben elfogadott „Béke és Biztonság törvények” elnevezésű törvény csomag volt. Ez az Abe-kormány fontos célkitűzéseit valósította meg a Jieitai mozgásterének növelésével és a védelmi technológiák exportjának lehetőségével. Japán felhatalmazást kapott a kollektív önvédelemre és csapatok külföldi túsz- és krízishelyzetek esetén való bevetésére. A növekvő fenyegetettség miatti újítások mellett szem előtt kell tartani az alkotmány 9. cikkelyének korlátozásait is, amelyek keretek közé szorítják továbbra is a Jieitai fegyveres szerepvállalását a szigorúan önvédelmi célú műveleteken túl.

Egyelőre kérdéses, hogy a közelmúltban kötött védelmi megállapodások mennyire lesznek képesek kordában tartani Kínát, az viszont kijelenthető, hogy ezek az együttműködési kísérletek a jövőre nézve egy komolyabb Kína-ellenes szövetségnek is megágyazhatnak.

Irodalomjegyzék:

• Az Amerikai Egyesült Államok ázsiai kapcsolatai, Szerkesztette HÁDA BÉLA MATURA TAMÁS
• BARTÓK ANDRÁS 2021/02 Japán biztonság és védelempolitikája 1989–2017

Írta: Vida Fanni

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A A japán- ausztrál védelmi megállapodás bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ukrajna külföldi partnereitől eddig már több mint ezer tonna védelmi fegyvert és katonai felszerelést kapott, ennek értéke meghaladja a másfél milliárd dollárt – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A tárcavezető szavai szerint az ukrán diplomácia az utóbbi három hónapban erőteljesen megnövelte válságellenes tevékenységét. “Folyamatos kapcsolatban állunk partnereinkkel, és továbbra is dolgozunk az Ukrajnát támogató nemzetközi koalíció megszilárdításán. Ennek a munkának köszönhetően ma Ukrajna fokozott politikai, gazdasági és biztonsági támogatásban részesül. Ezekben a hetekben és hónapokban az Ukrajnába szállított védelmi fegyverek és katonai felszerelések értéke átlépte az 1,5 milliárd dollárt, össztömege pedig meghaladta az ezer tonnát” – fejtette ki a miniszter. Kiemelte, hogy a “rekordmértékű” támogatás nagy politikai jelentőséggel bír, mivel erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióját.

“Most a világpolitika kulcstémája az, miként lehet megakadályozni, hogy Oroszország újabb háborús hullámot indítson Ukrajna ellen. Ez nem túlzás” – hangoztatta Kuleba. Emlékeztetett arra, hogy számos külföldi állam vezetője és külügyminisztere beszél ilyen forgatókönyv valószínűségéről. Szavai szerint a mostani nagyon nehéz és felelősségteljes időszak, de biztosított arról, hogy Ukrajna “hideg fejjel és meleg szívvel” áll ehhez a helyzethez. Leszögezte viszont, hogy Kijev nem tesz olyan engedményeket, amelyek elfogadhatatlanok lennének az ország számára.

Kuleba január 26-án közölte, hogy katonai segítséget addig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Litvánia, Lettország és Csehország nyújtott Ukrajnának – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség. Az Egyesült Államok január 22. óta már nyolc repülőgépet küldött fegyverekkel és katonai felszerelésekkel a kelet-európai országba.

The post Ukrajna több mint ezer tonna védelmi fegyvert kapott külföldről appeared first on .

Az ukrajnai konfliktust diplomáciai eszközökkel és békés úton kell megoldani – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő hétfőn Mikulcicében sajtóértekezleten. A miniszterelnök munkalátogatáson van Dél-Morvaországban.

Fiala újságírók kérdéseire válaszolva Milos Zeman államfő vasárnapi kijelentéseire reagált. Zeman vasárnap a CNN Prima News kereskedelmi televízióban sugárzott interjúban azt mondta: nem tart attól, hogy Oroszország esetleg megtámadná Ukrajnát. Zeman nyilatkozatát az ukrán külügyminiszter bírálta.

A kormányfő úgy véli, nem szabad meghátrálni az orosz fenyegetések előtt, a fenyegetéseket és az esetleges agressziót pedig elfogadhatatlannak tartja. A kormány egyértelműen Ukrajna mellé állt – szögezte le Fiala.

Zeman a jelenlegi feszültséget “a szavak háborújának” minősítette mindkét fél részéről, és azt mondta: szeretné, ha ez így is maradna. Úgy vélte, az oroszok “nem bolondok”, és tudatosítják, hogy Ukrajna megtámadásával sokkal többet veszítenének, mint nyernének. Bírálta, hogy Csehország négyezer tarackágyú lövedéket ajándékozott Ukrajnának.

Fiala azt mondta, politikai szempontból a kormány álláspontja a fontos. “Az elnök úrnak e segítség ügyében más a véleménye, beszéltem vele róla. A cseh kormány szavai és tettei azonban a polgárok véleményét tükrözik. A kormány egyértelműen a békés megoldás oldalára állt, elutasítjuk Oroszország fenyegetéseit, és Ukrajna mögött állunk” – jelentette ki Fiala.

Leszögezte, hogy nem szabad meghátrálni az orosz fenyegetések előtt. “Így elérjük, hogy mint Nyugat, mint Európai Unió és NATO, egységesen és elszántan fogunk fellépni, és kinyilvánítjuk, hogy nem engedünk semmiféle fenyegetésnek és esetleges agressziónak, hogy mindezt elutasítjuk” – fejtette ki a kormányfő.

Rámutatott arra, hogy Jan Lipavsky külügyminiszter hétfőn szlovák és osztrák kollégájával Ukrajnába utazott, hogy kinyilvánítsa Csehország szolidaritását Ukrajnával, és támogatásáról biztosítsa az ország területi egységét.

The post Fiala: Csehország egyértelműen Ukrajna oldalán áll appeared first on .

Kína és Oroszország közös nyilatkozata, amelyben ellenzik új tagok felvételét a NATO-ba, kísérlet arra, hogy megtagadják a szuverén nemzetektől azt a jogot, hogy saját maguk döntsenek arról, milyen szövetséghez akarnak tartozni – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a lengyel elnökkel Andrzej Dudával közösen tartott sajtótájékoztatón.

A főtitkár kifejtette: a NATO tiszteletben tartja minden ország döntését a szövetségi tagságra vonatkozóan. “A szövetségesek +nyitott ajtók politikája+ történelmi siker volt, kiterjesztette a szabadság és a biztonság övezetét”- fűzte hozzá.

“Tiszteletben kell tartanunk a szuverén döntéseket, és nem szabad visszatérnünk az érdekszférák korszakába, amikor a nagyhatalmak döntik el, hogy mások mit tehetnek, és mit nem”- hangsúlyozta.

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy Oroszország jelentős létszámú csapatokat küldött Fehéroroszországba is, ráadásul a moszkvai vezetés átütemezte a nukleáris erők éves gyakorlatát is. “Az ilyen műveleteket korábban is agresszív akciók fedezésére használták” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a NATO-nak ébernek és felkészültnek kell maradnia, fokozott jelenléttel a szövetség keleti szárnyán. Hozzátette: a NATO Kelet-Európában hosszabb távú katonai pozíciót fontolgat, amelyről eddig még nem született döntés. Mint mondta, a NATO-bevetés védekező jellegű és arányos.

“Az Oroszországgal folytatott párbeszéd nagyon fontos, hogy politikai megoldást találjunk. Ismételten felkérem a moszkvai vezetést, hogy tárgyaljunk a NATO-Oroszország Tanácsban. A NATO nem egyezkedhet viszont az alapelvekről: szövetségeseinket meg kell védeni, továbbá minden nemzet jogát is arra, hogy saját útját megválaszthassa” – emelte ki Stoltenberg.

Duda a sajtóértekezleten, az ukrán határ közelében, valamint Fehéroroszországban növekvő orosz katonai jelenlétre utalva meggyőződését fejezte ki, hogy szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére. Ebben a vonatkozásban nemcsak Lengyelországot és a három balti országot említette, hanem Európa déli részét is.

A héten kezdődő közös orosz-fehérorosz hadgyakorlatról szólva kijelentette: lényegesen módosítana a kelet-európai biztonsági viszonyokon, ha az orosz katonák a gyakorlat után is Fehéroroszországban maradnának.

Hangsúlyozta, hogy a NATO védelmi szövetség, amely soha nem tanúsított agresszív magatartást Oroszországgal szemben. Lengyelország érdekében a béke megőrzése áll, az, hogy ne eszkalálódjék az észak-atlanti szövetség és Oroszország közötti feszültség – jelentette ki.

A közeledő NATO-csúcstalálkozó kapcsán a lengyel államfő elmondta: azt javasolta Stoltenbergnek, hogy rendezzenek NATO-Ukrajna- és NATO-Georgia-találkozót, melyek a szövetség tagállamainak szolidaritását fejeznék ki a két ország iránt.

The post Stoltenberg: a kínai-orosz közös nyilatkozat sérti az államok szuverenitását appeared first on .

Oroszországban és Franciaországban közös az európai biztonságért érzett aggodalom – jelentette ki Vlagyimir Putyin, amikor a Kremlben fogadta francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront.

Emlékeztetett arra, hogy a két ország éppen 30 éve írt alá megállapodást a kétoldalú különleges viszonyról, és hogy Macron hivatali elődjei fontos szerepet játszottak a “Georgia Dél-Oszétia elleni támadása” után kialakult válság megoldásában, valamint az ukrajnai konfliktus megoldását célzó minszki megállapodások kidolgozásában és a “normandiai négyek” csoportjának megszervezésében. Az orosz vezető méltatta vendégének az ukrán válság rendezése és az európai biztonság érdekében tett erőfeszítéseit.

Macron, aki jelenleg az EU soros elnökségét betöltő ország államfője is, azt hangoztatta, hogy a párbeszéd az egyetlen lehetséges módja az európai biztonság és a stabilitás szavatolásának. Kifejezte reményét, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalás eredményeképpen sikerül választ kapni a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre mind Franciaország, mind Oroszország számára.

A két vezető, aki az elmúlt két hétben háromszor beszélt telefonon egymással az Ukrajna körül kialakult feszültségről és az orosz biztonsági garanciaigényekről, a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást követően hétfő este sajtótájékoztatót fog tartani. A Kreml szóvivője előzetesen kijelentette, hogy Moszkva a helyzet összetettsége miatt nem vár áttörést az eszmecserétől.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Pervij Kanal állami tévécsatornának nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a NATO már évtizedek óta telepít haditechnikát és csapatokat az orosz határ közvetlen közelébe, ezért nem a Moszkvát ellenfelének nyilvánító szövetségnek kellene számontartania az Oroszország szuverén területén lévő csapatok létszámát és azok mozgását. Kifogásolta, hogy a NATO-tagállamok szankciós és politikai nyomást gyakorolnak az orosz félre, és megpróbálnak beavatkozni a belügyeibe.

The post Az európai biztonságról tárgyal a Kremlben Putyin és Macron appeared first on .

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök telefonon gratulált Joe Bidennek az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Ibráhim al-Hásemi al-Kurejsinek a megöléséhez, és izraeli látogatásra invitálta az amerikai elnököt – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja.

“Az amerikai katonai erők bátor tetteinek köszönhetően biztonságosabb hellyé lett a világ”- mondta Bennett.

Vasárnap éjszakai, Bennett beiktatása óta harmadik telefonbeszélgetésükön emellett az izraeli és az amerikai vezető megvitatott több nemzetközi biztonságpolitikai kérdést, többek közt az iráni nukleáris programot, valamint az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség ügyét is.

Bennett és Biden megbeszélte az Irán befolyása miatt kialakult közel-keleti regionális kihívásokat, valamint a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Teherán nukleáris programja leállításának lépéseit. Bennett megköszönte Bidennek az Izraelnek nyújtott határozott amerikai kormányzati támogatást, különösen a vaskupola légvédelmi rendszer finanszírozásához nyújtott segítséget, és meghívta Izraelbe.

A Fehér Ház a tárgyalás után jelezte, hogy Biden várhatóan még idén elutazik Izraelbe. Az amerikai elnök hangsúlyozta elkötelezettségét a térség stabilitásának és együttműködésének bővítése mellett az Ábrahám-egyezmények szellemében. Ugyanakkor Biden azt is kiemelte, hogy céljai szerint egyenlő mértékben kell biztonságot, szabadságot és jólétet élvezniük az izraelieknek és a palesztinoknak.

Az amerikai elnök megingathatatlan támogatásáról biztosította Izrael biztonságát és cselekvési szabadságát, és kiemelte, hogy kormánya teljes mértékben támogatja a vaskupola légvédelmi rendszer működtetéséhez szükséges amerikaihadieszköz-utánpótlást.

A rövid hatótávolságú rakéták elfogására és megsemmisítésére kialakított vaskupola légvédelmi rendszer elfogó rakétái megfogyatkoztak Izraelben a tavaly májusi, a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász terrorszervezet elleni 11 napos hadművelet nyomán.

The post Bennett gratulált Bidennek az Iszlám Állam vezetőjének likvidálásához appeared first on .

Vádat emelt a Kiskunhalasi Járási Ügyészség egy nő ellen, aki rángatott és lökdösött egy kiskunhalasi egészségügyi asszisztenst azonnali vizsgálatot követelve – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség helyettes szóvivője.

Négyessyné Bodó Marianna tájékoztatása szerint a nőt közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal vádolják. A kiskunhalasi nő 2021 októberében egészségügyi vizsgálatra érkezett a háziorvosi rendelőbe. Az asszisztens a járványügyi helyzet miatt arra kérte, hogy beszólításáig a rendelőintézet udvarán várakozzon, ne a váróteremben.

A helyettesítő orvos megérkezésekor a vádlott rögtön utána indult, azonban a vizsgálóhelyiség bejáratánál az asszisztens ismét várakozásra szólította fel. A nő erre azonnali vizsgálatát követelve megragadta az asszisztens köpenyét, azt megrántva belökte őt a helyiségbe, majd bement és leült az orvos mellé.

További erőszakos magatartásától tartva a háziorvos rögtön, mindenki előtt megvizsgálta a nőt, aki ezután távozott. Az ügyészség a nővel szemben – tárgyalás mellőzésével – felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Az ügyben a Kiskunhalasi Járásbíróság dönt.

The post A mulya orvos és az egészségügyi asszisztenssel erőszakoskodó nő esete appeared first on .