Biztonságpolitika

Ukrajna orosz megtámadása esetén akár egymillió menekült is érkezhet Lengyelországba – közölték a hétfőn idézett nyilatkozataikban vezető lengyel tisztségviselők. Megerősítették azt is, hogy a lengyel belügyi tárca és az önkormányzatok a menekültek befogadására készülnek.

Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes a Radio Plus nevű lengyel kereskedelmi csatornának hétfőn elmondta: az ukrajnai helyzet remélhetőleg nem fog eszkalálódni, Lengyelországnak viszont fel kell készülnie minden eshetőségre, ezen belül “sok-sok ezer” lehetséges menekült érkezésére. A legrosszabb forgatókönyv szerint a menekültek száma “még ennél is sokkal nagyobb” lehet – tette hozzá Przydacz.

Elmondta: az ilyen változatra készülve, a lengyel belügyi tárca már hetek óta készít elő “infrastruktúrát és terveket”.

Vasárnap Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter a Twitter közösségi fiókján természetesnek nevezte, hogy Varsó az ukrajnai helyzet kapcsán “a lehetséges konfliktus miatt esetleg érkező, Lengyelországban biztonságos menedéket kereső menekülthullámra készül”.

Ryszard Terlecki, a lengyel szejm alelnöke a Dziennik Polski című, krakkói napilap honlapján vasárnap este megjelent interjúban megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a lengyelországi vajdaságok vezetői utasítást kaptak, hogy nagyszámú menekültek befogadására készüljenek.

Lengyelországban az esetleg érkező ukránok mellett azon külföldiek beutazása is várható, akiknek anyaországai felhívást adtak ki Ukrajna elhagyására – szögezte le Terlecki. Rámutatott: Ukrajnában jelenleg a nyugati országok állampolgárainak tízezrei, köztük amerikaiak is tartózkodnak.

A nyugati államok azzal vádolják Oroszországot, hogy az ukrán határ közelében történt csapatösszevonásokkal a szomszédos ország elleni invázióra készülnek, amely terveket Moszkva cáfol. Az orosz-ukrán feszültség a varsói külügyi tárca szerint azon tárgyalások napirendjén is szerepel, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros lengyel elnöksége keretében Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter az orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval folytat kedden Moszkvában.

The post Akár egymillió menekült érkezhet Lengyelországba Ukrajna orosz megtámadása esetén appeared first on .

Elkészítette az orosz diplomáciai tárca a viszontválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov szerint a biztonság oszthatatlansága elvének értelmezésére vonatkozó orosz kérésre beérkezett válaszok “elégtelenek” voltak, és Moszkva a továbbiakban nem is fog törekedni arra, hogy a vonatkozó EBESZ-dokumentumok összes aláírójától nemzeti minőségében kérjen állásfoglalást.

“A miniszter kollégáim közül senki sem válaszolt a közvetlen megkeresésemre. Két kis papirost kaptunk: egyet (Jens) Stoltenberg tisztségviselőtől, a NATO főtitkárától, a másodikat pedig Borrell tisztségviselőtől, az európai külpolitikai szolgálat diplomáciájának vezetőjétől. Ezekben azt mondják: +ne aggódjanak, folytatni kell a párbeszédet, a lényeg az, hogy biztosítsák a feszültség csökkentését+ Ukrajna körül” – mondta a tárcavezető.

Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő azt közölte, hogy Stoltenberg és Borrell nem is szerepelt a Lavrov kérését tartalmazó levél 37 címzettje között. Az orosz külügyminiszter hétfőn azt is mondta Putyinnak, hogy Oroszország nem áll készen a vég nélkül tárgyalásokra az Egyesült Államokkal és a NATO-val a Moszkvát érintő kulcsfontosságú biztonsági kérdésekről, de van esély a megállapodásra.

“Nem egyszer elmondtuk már, hogy figyelmeztetünk a végtelen beszélgetések tarthatatlanságára az olyan kérdésekről, amelyek ma követelnek megoldást, de mégis, valószínűleg, a külügyminisztérium vezetőjeként azt kell mondanom, hogy mindig van esély” – fogalmazott Lavrov.

“(A tárgyalások) természetesen nem folytatódhatnak a végtelenségig, de e szakaszban azt javasolnám, hogy folytassák és bővítsék ki őket” – tette hozzá.

Lavrov azt is elmondta, hogy az orosz garanciaigényekre adott válasz nem elégítheti ki Moszkvát. Közölte, hogy Washington nemet mondott a Moszkva által felvetett három kulcskérdésre, arra, hogy a NATO ne folytassa keleti terjeszkedését, ne telepítsen csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, és hogy a szövetség katonai konfigurációja térjen vissza az 1997-es álláspontokhoz, amikor aláírták a NATO és Oroszország alapmegállapodását, amelyben a biztonság oszthatatlanságának célkitűzése első ízben került megfogalmazásra ebben a formában.

Fontosnak nevezte, hogy nemzetközi dokumentumokba foglalták: egyetlen ország, egyetlen országcsoport, egyetlen szervezet sem uralhatja az EBESZ térségét. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a NATO és “a helyét kereső Európai Unió” megpróbálja elérni, hogy ők határozzák meg a kontinens további fejlődését.

Megismételte, hogy az orosz felet elsősorban az amerikai válasz érdekli, mert mindenki számára világos, hogy a nyugati táborban ki játssza a főszerepet. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is igyekszik választ kapni nyugati partnereitől a Moszkva által a biztonsági garanciákkal kapcsolatban feltett kérdésekre, miközben más aspektusokban fejleszti a párbeszédet.

The post Lavrov: elkészült a Nyugatnak adandó viszontválasz biztonsági ügyekben appeared first on .

“Nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk” – mondta Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben kijelentve egyúttal, hogy következményei lesznek egy Ukrajna elleni esetleges orosz agressziónak, és erre moszkvai látogatása alkalmával is figyelmezteti a Kremlt.

A német politikus ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalásukat követően közösen tartottak.

“Ukrajna szuverenitása és területi integritása Németország számára nem lehet megbeszélések tárgya. A német kormány számára egyértelmű, hogy a további katonai agresszió politikai és gazdasági következményekkel jár Oroszország számára. Ezt holnap Moszkvában is hangsúlyozom” – hangoztatta Scholz.

A kancellár közölte, hogy a Nyugat kész folytatni a tárgyalásokat Oroszországgal az úgynevezett biztonsági garanciákról a jelenlegi feszültség enyhítése érdekében. “Aggodalommal tölt el bennünket az ukrán-orosz határon kialakult helyzet. Az Oroszországi Föderáció katonai tevékenysége számunkra észszerűtlen, nincs logikus ok a katonai potenciál ottani növelésére” – hangoztatta.

A Donyec-medencei szakadár területekkel kapcsolatosan Scholz azt mondta, Zelenszkij biztosította őt afelől, hogy Ukrajnában készek vitára bocsátani e területek különleges státusáról és az ottani helyi választásokról szóló törvénytervezeteket.

Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna “eltérő információkat” kap a jelenlegi helyzet kockázatairól, ezért szükségesnek tartja, hogy a legrosszabb forgatókönyvre is felkészüljön. Az elnök kommentálta Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövetének vitát kiváltó sajtónyilatkozatát, amelyben a diplomata azt mondta, hogy Kijev hajlandó “rugalmasságot” tanúsítani az ország NATO-csatlakozásának kérdésében.

“Sajnos nem minden múlik Ukrajnán. Szeretnénk a NATO-tagságot, ez a területi integritásunk záloga és ez rögzítve van az ukrán alkotmányban is. Ami azt illeti, hogy jól vagy rosszul értettük-e Prisztajko urat, az általa elmondottakban figyelnünk kell néhány részletre. Ma sok újságíró és sok vezető tesz utalásokat Ukrajnának arra, hogy nem szabad kockáztatnia és ne tegye fel folyamatosan a jövőbeni szövetségi tagság kérdését, mert ezek a kockázatok összefüggnek Oroszország reakciójával. Úgy tűnik, ezt már senki sem titkolja… De egyébként is ez a döntés rajtunk múlik” – fejtegette Zelenszkij.

Az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatosan Zelenszkij kijelentette, hogy nem kapott konkrét választ a nyugati vezetőktől arra, milyen büntetőintézkedéseket készülnek bevezetni Moszkva ellen, ha fokozza az agressziót Ukrajnával szemben, holott ezt a kérdést többször is feltette az elmúlt hónapokban.

Scholz erre azt válaszolta: “kétségtelen, hogy nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk”.

A kancellár kiemelte még, hogy Németország az elmúlt nyolc évben minden más országnál nagyobb mértékben támogatta Ukrajnát anyagilag. Bejelentette egyúttal, hogy országa 150 millió euró gyorshitelt nyújt Ukrajnának.

Zelenszkij cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint családja elhagyta volna az országot. “A családom mindig velem van és Ukrajnával. Ukrajna és a társadalom számára alapvető fontosságú, hogy itt legyünk” – szögezte le az államfő.

The post Scholz: “nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk” appeared first on .

Az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – jelentette ki Joe Biden Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vasárnap folytatott telefonos tárgyalása során.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint az 51 percig tartó megbeszélés során Biden “világossá tette, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel együtt gyorsan és határozottan reagál minden további, Ukrajna elleni orosz agresszióra”. A két vezető egyetértett abban, hogy “a diplomácia és az elrettentés” a megfelelő válasz Oroszország katonai lépéseire.

Biden szombaton szintén telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai elnök akkor azt mondta: súlyos ára lesz egy Ukrajna elleni támadásnak. Biden leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei “határozott választ” adnak egy orosz offenzívára, és “gyorsan, súlyos árat” fizettetnek Moszkvával. Megjegyezte: egy invázió nagy szenvedést okozna az embereknek, és megrendítené Oroszország helyzetét.

Az amerikai elnök egyúttal jelezte: Washington kész folytatni a diplomáciai párbeszédet, ugyanakkor “más forgatókönyvekre is felkészült”. Az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi napokban többször is aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország esetleg egy Ukrajna elleni támadásra készül, miután több mint százezer katonát vezényelt az ukrán határ közelébe.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió “bármelyik nap elkezdődhet, és még a téli olimpia vége előtt megtörténhet”. Moszkva azonban tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját. Egy nappal később az amerikai külügyminisztérium arra utasította az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén dolgozó alkalmazottai nagy részét, hogy hagyják el az országot. A feszültség fokozódása miatt számos ország azt javasolta állampolgárainak, hogy hagyják el Ukrajnát.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap közölte, hogy amennyiben Oroszország diplomáciai úton szeretne megoldást találni a mostani helyzetre, akkor “az eszkaláció helyett deeszkalációra lenne szükség”. Az amerikai politikus szerint nemcsak beszélni kellene az esetleges diplomáciai eredményekről, hanem ténylegesen törekedni is kellene azokra. Blinken vasárnap újra megismételte: ha Oroszország az agresszió útját választja, és megtámadja Ukrajnát, “az Egyesült Államok, szövetségesei, valamint partnerei válasza gyors, egységes és súlyos lesz.”

The post Biden: az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett appeared first on .

Letelt a 48 órás határidő, de Moszkva nem adott magyarázatot Kijevnek az Ukrajnával szomszédos területeken és az ideiglenesen megszállt Krím-félszigeten folytatott katonai tevékenységéről – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

“Megtesszük ezért a következő lépést. Ukrajna a következő 48 órán belül találkozót hív össze Oroszországgal és az összes állammal, amely részese az (EBESZ által elfogadott) bécsi dokumentumnak” – írta a Twitteren. Hozzátette: ha “Oroszország komolyan veszi saját szavait a biztonság oszthatatlanságáról az EBESZ-térségben, akkor teljesítenie kell a katonai átláthatóságot érintő kötelezettségvállalásait a feszültség csökkentése és az összes részt vevő állam biztonságának növelése érdekében”.

Kuleba pénteken jelentette be, hogy Kijev a bécsi dokumentumnak megfelelően részletes felvilágosítást kért az Oroszországi Föderációtól az Ukrajnával szomszédos területeken és a megszállt Krím-félszigeten végzett katonai tevékenységekkel kapcsolatban.

Az 1992-ben elfogadott bécsi dokumentum rendelkezései szerint Oroszországnak pontosan meg kell határoznia a katonai tevékenység területeit, meg kell jelölnie a befejezés időpontját, valamint a katonai alakulatok nevét, alárendeltségét, számát, továbbá a fegyverek és katonai felszerelések típusát – mutatott rá a miniszter. Közölt, hogy a válaszadásra 48 órát adtak Oroszországnak.

Kuleba előre bocsátotta, hogy elégtelen vagy nem megfelelő válasz esetén Ukrajna Oroszországhoz és a bécsi dokumentum többi tagállamához fordul rendkívüli ülés összehívása érdekében, amelyen Oroszországnak pontosításokat kell tennie.

“Továbbra is kihasználunk minden diplomáciai lehetőséget Ukrajna biztonságának szavatolása érdekében” – hangsúlyozta még pénteken a külügyminiszter.

The post Kijev nem kapott választ Moszkvától a 48 órás ultimátumára appeared first on .

Nagy-Britannia a közeljövőben 350 katonát vezényel Lengyelországba – jelentette be hétfőn Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Wallace, aki a nap folyamán Londonban tárgyalt Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszterrel, hétfő esti közös sajtótájékoztatójukon úgy fogalmazott: a döntés célja annak az erőteljes üzenetnek a megfogalmazása, hogy Nagy-Britannia és Lengyelország kész az együttműködésre és szorosan egymás mellett áll a jelenlegi helyzetben.

A brit védelmi miniszter kijelentette: ha Oroszország elkövetné “azt az ostoba hibát”, hogy katonai akciót indít a szuverén Ukrajna ellen, akkor súlyos szankciókkal és elszigetelődéssel számolhat, valamint azzal, hogy a NATO még tovább fokozza jelenlétét a térségben.

Az Ukrajna elleni invázióval Vlagyimir Putyin orosz elnök így pontosan azt érné el, amit el akar kerülni – tette hozzá Wallace. Kiemelte, hogy amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, az is a NATO előretolt egységeinek “fokozott jelenlétéhez” vezetett Lengyelországban, Észtországban és Lettországban. Hozzátette ugyanakkor, hogy senki nem törekszik az Oroszország feletti uralomra, sem Oroszország megosztására. A brit védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a NATO nem támadó, hanem védelmi jellegű szervezet.

Blaszczak a sajtótájékoztatón köszönetet mondott a brit kormánynak a katonai segítségért. A lengyel védelmi miniszter szavai szerint az ukrajnai határok mentén észlelt orosz katonai felvonulás mellett Lengyelországot Fehéroroszország részéről is fenyegetések érik. A lengyel védelmi miniszter – a lengyel-fehérorosz határon a korábbi hónapokban kialakult migrációs válságra utalva – kijelentette: Lengyelország hibrid támadásoknak volt kitéve Fehéroroszország részéről, és ebben a helyzetben a brit katonai kontingens tényleges segítséget nyújt a lengyel hadseregnek.

Blaszczak hozzátette: történelmi tapasztalat, hogy csak a határozott elrettentés politikájával lehet elejét venni bármiféle potenciális orosz agressziónak, és ugyanennek a történelmi tapasztalatnak az alapján lehet kijelenteni, hogy a békítgetés cselekvésre ösztönzi a potenciális ellenséget.

Boris Johnson brit miniszterelnök már január végén bejelentette, hogy Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen – mindenekelőtt Kelet-Európában -, az európai határok megerősítése végett “a fokozódó orosz agresszióval szemben”. London e cselekvési terv keretében mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését és védelmi fegyverzetet is küldene ebbe a balti köztársaságba.

Nagy-Britannia jelenleg több mint kilencszáz katonát állomásoztat Észtországban, Lengyelországban pedig a brit hadsereg száz műszaki szakértője segít a határőrizeti létesítmények megerősítésében a lengyel-fehérorosz határon. A brit kormány ugyanakkor erőteljes diplomáciai tevékenységet is kifejt a térségben: Johnson az elmúlt hetekben háromszor is tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyinnal, a múlt héten Ukrajnába látogatott, Liz Truss brit külügyminiszter pedig várhatóan e héten Moszkvába utazik.

The post Nagy-Britannia 350 katonát vezényel Lengyelországba appeared first on .

Minden korszaknak megvannak a kedvenc autói, amik aktuálisan nagy slágernek számítanak. Hogy ezek pontosan mik, azt befolyásolja a márka, a kialakítás, a kényelmi faktorok, a fogyasztás, a műszaki paraméterek, valamint sok minden más is. Az emberek igényei változnak, ezért sokszor a kedvencek is cserélődnek. Ma például a SUV-ok számítanak nagy slágernek, de az ezredforduló környékén még közel sem így volt.

Hogyan tűnnek el a kedvenceink?

Az autóipar folyamatosan fejlődik, egyfolytában jelennek meg újabb és újabb modellek. Ezek elméletben a változó igényeket hivatottak kiszolgálni, na meg persze vásárlásra ösztönözni az autósokat. Sokszor azonban éppen a fejlesztések jelentik egy-egy népszerű modell halálát: közel sem ritka, hogy az új kiadás elmarad a közkedvelt, régi verziótól.

De ennél azért gyakoribb, amikor arról van szó, hogy jobb, modernebb megoldások születnek. Ugyanolyan erővel rendelkező autó kevesebbet fogyaszt, ugyanannak a motortípusnak az új verziója kevésbé problémás, az új külső jobb lett, az új változatban kényelmesebb a belső tér stb.

Sokszor ugyanakkor a típushibák csak néhány éves használat után bukkannak felszínre, ezért jó néhányan biztosabb befektetésnek érzik a használt autót. Ha te is jobban bízol abban, amit már valaki kipróbált, vásárlás előtt azért csekkold le az alvázszámot a www.carvertical.com/hu oldalon!

Mik voltak a kedvencek 15-20 éve?

Vannak olyan 15-20 éves autók, amik ma is kelendők a használtpiacon. Egy 20 éves autó öregnek számít ugyan, de az igazki kedvenc típusok esetében a használt árak ezt nem feltétlenül tükrözik. 5-6 évvel ezelőtt azonban sokan vásároltak még az ezredforduló környékén gyártott járműveket, és még most is bőven akadnak, akik szívesebben adnak pénzt ezekért, mint az újabbakért, mert kipróbáltak, megbízhatóak.

Lássuk, mik is voltak azok az autók, amiket még ma is érdemes lehet megvenni:

• Ford Focus. Még ma is sokat lehet látni belőlük az utakon, de 20 éve gyakorlatilag minden 3. szembejövő autó Focus volt. Kellemes frissítést jelentett a sok éve uralkodó Escort modellek után, ráadásul széles motorkínálattal és háromféle karosszériával dobták piacra. A teszteken jól szerepelt, és ami igazi kedvenccé tette, hogy az átlagember számára is elérhető volt, ezért rendesen pörögtek az eladásai.
• Peugeot 206. Szintén egy olyan autó, amiből még ma is nagyon sok jön szembe az utakon – és igen, ezek már ilyen öregek! A klasszikus 206-os modellt nagyon sokan szerették: kicsi, cuki, kényelmes, azaz tökéletes szaladgálós autó. A családi vakációkra persze nem ezzel kellett indulni, mert megpakolni nem igazán lehetett, habár később már csináltak belőle kombit is, így ez a gond is megoldódott. Sikerének legnagyobb titka a jól eltalált designja volt: kevés kisautó volt akkoriban ilyen szép küllemű. Több változata is volt: 3 vagy 5 ajtós, ferdehátú, kupé-cabrio vagy kombi.
• Volkswagen Golf. A Golf is meglehetősen mindennapi látvány ma is – annak minden típusa, ugyanis volt néhány. Keveset fogasztó, családi járgánytól a kis szaladgálósig sokféle kiadásban megjelent ez a jármű, és az ára is egészen baráti volt. Nem csoda, hogy szélesebb körben elterjedt. Aki olcsó autót keres, az a használt piacon még találhat belőle. Ha neked is ez a terved, ne felejtsd el ellenőrizni az alvázszám alapján a kocsi múltját a myfreevin.com oldalon!

The post Autók, amiket pár éve megérte megvenni appeared first on .

Harminc évvel Európa újraegyesítése után az európai joggal és a helsinki egyezménnyel összhangban stabil és kiszámítható viszonyt kell kialakítani Oroszországgal, a legsürgősebb teendő pedig az ukrán válsággal kapcsolatos feszültség enyhítése — hangoztatta a francia külügyminiszter.

Jean-Yves Le Drian Bogdan Aurescu meghívására, Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel együtt részt vett a NATO keleti tagállamait tömörítő B9-ek csoport külügyminiszteri szintű távértekezletén vett részt. Aurescuval közösen tartott sajtóértekezletén Le Drian újságírói kérdésre reagálva leszögezte: nem nevezhető provokációnak, ha Franciaország – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – katonákat küld Romániába és a balti államokba, Párizs ezzel szövetségesi kötelezettségének tesz eleget. Hozzátette, mind a kilátásba helyezett azonnali súlyos szankciók előkészítésével, mind a keleti NATO-tagállamok biztonságának megerősítésével el akarják rettenteni Oroszországot attól, hogy lerohanja Ukrajnát, ezek a lépések pedig az Oroszországgal folyatandó, a feszültség enyhítését célzó tárgyalásokat hivatottak előkészíteni.

A francia külügyminiszter kifejezte reményét, hogy Oroszország az erőszak alkalmazása helyett partnernek bizonyul az eszkaláció enyhítésében, és folytatja az egyeztetést a fegyverzet ellenőrzéséről, illetve a feszültség csökkentéséről mind az Egyesült Államokkal, mind a NATO-val, mind az úgynevezett normandiai formációhoz tartozó országok (Ukrajna, Oroszország, Németország, Franciaország) között. Le Drian nyomatékosította: semmilyen döntés nem születhet Európáról az európaiak bevonása nélkül.

Bogdan Aurescu kijelentette: a románok történelmi tapasztalata, hogy a világnak ezen a táján csak egy erős elrettentő képességre alapozva lehet diplomáciai eredményeket elérni. Megállapította: Oroszországnak az ukrán határok mentén és a Fekete-tenger térségében felsorakoztatott hadereje többszöröse annak, mint amit a NATO a keleti szárnyon és annak déli részén, Románia térségében állomásoztat.

“Nem beszélhetünk olyan NATO-csapatösszevonásról, amely provokálást jelenthet Oroszország számára. Nem a NATO élezi a feszültséget. Minden, amit a NATO tett 2014, a Krím törvénytelen orosz annektálása óta, nem volt egyéb, mint válaszlépés az Oroszországi Föderáció erőszakos magatartására, és kizárólag az elrettentést, a fenyegetéssel szembeni védekezést szolgálta” – jelentette ki a román külügyminiszter.

A két miniszter tárgyalásain a Románia schengeni tagfelvételéhez nyújtandó francia támogatás és a román haditengerészet francia gyártmányú korvettekkel történő felszerelése is napirendre került. Az Európai Unió elnökségét 2022 első félévében ellátó Franciaország külügyminisztere szerdán részt vett a román uniós csatlakozás 15. évfordulójának szentelt parlamenti díszülésen, elutazása előtt pedig csütörtökön Klaus Iohannis román államfővel is találkozik.

The post Francia külügyminiszter: stabil és kiszámítható viszonyt kell kialakítani Oroszországgal appeared first on .

Az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték értékelésében, üzemeltetésének engedélyezésében mindig figyelembe fogják venni a geopolitikai szempontokat – jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter.

A Jacek Sasin lengyel kormányfőhelyettessel, kincstárügyi miniszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtókonferencián, az orosz-ukrán feszültségre is utaló újságírói kérdésre válaszolva Habeck leszögezte: a geopolitika “mindig is szempont lesz” az Északi Áramlat-2 értékelésében, abban, hogy engedélyezik-e ennek működését. A jelenlegi, pengeélen mozgó geopolitikai helyzet “abszolúte nem lehet jelentéktelen tényező” – tette hozzá.

Jacek Sasin aláhúzta: “nagy megelégedéssel” fogadta az alkancellár álláspontját, mely szerint a beruházást nemcsak gazdasági, hanem politikai és energiabiztonsági vonatkozásaiban is értékelni kell. Közölte: német hivatali partnerével egyetértettek abban, hogy ez a szempont a meghatározó a gázvezeték jövőbeli üzemeltetését, engedélyeztetését illetően.

A gázvezeték “változatlanul nagy nyugtalanságot ébreszt Lengyelországban, nemcsak a lengyel, hanem az európai energiabiztonságot is fenyegeti”, egész Európát teszi ki az orosz nyomásgyakorlás lehetőségének – hangsúlyozta Sasin.

Habeck az orosz-ukrán feszültségről elmondta: minden diplomáciai erőfeszítést meg kell tenni ennek enyhítésére. Amennyiben a diplomácia kudarcot vallana, Oroszországnak “kemény szankciókkal” kell szembenéznie – jelentette ki, hozzátéve: minden szankciónak azonban költségei vannak az őket kirovó ország gazdaságában is.

A német alkancellár “a jogállamisági felfogást” is megoldandó problémának nevezte. “Van európai jogunk, ez pedig kötelez, mégpedig az Északi Áramlat-2 ügyében is. A jogállamiság betartása azért is fontos, “hogy egy másik állam iránti bizalom soha ne legyen kétségbe vonható”. A német cégek Lengyelországban, a lengyel cégek Németországban fektetnek be – tette hozzá.

Erre reagálva Sasin aláhúzta: a tárgyalások során remélhetőleg “világosan megfogalmazták a lengyel álláspontot”. “Jogállam vagyunk, ahol nincsenek jogállamisági problémák, problémát okozhat viszont a lengyelországi reformok megértése” – jelentette ki. Hangsúlyozta: Varsó a lengyel-német gazdasági együttműködésre kíván fókuszálni, elsősorban az energetikai átalakítás terén. Ebben az összefüggésben rámutatott azokra a társadalmi és gazdasági terhekre, amelyekkel Lengyelországban a Fit for 55 nevű, új uniós klímacsomag megvalósítása járna.

Csak az alternatív energiaforrásokat felhasználó beruházások létesítése több mint kétszázmilliárd euróba kerülne Lengyelországnak – ismertette Sasin a lengyelországi elemzéseket. Reményének adott hangot, hogy Berlin támogatásával Varsó hozzájut az energetikai átalakításhoz szükséges külső forrásokhoz.

Fontosnak nevezte azt is, hogy Lengyelország megkapja az uniós helyreállítási alapból járó eszközöket. “Álláspontunk az, hogy ezen eszközök visszatartása ma teljesen alaptalan” – hangsúlyozta a lengyel kormányfőhelyettes, és reményét fejezte ki a lengyel helyreállítási terv “nagyon gyors” brüsszeli jóváhagyását illetően.

Közölte: ismertette Habeckkel az a lengyel álláspontot is, miszerint meg kell reformálni az uniós ETS-engedélyek kereskedelmi elveit, különösen azokat, amelyek a tanúsítványoknak a pénzügyi intézményekben történő forgalmazásáról szólnak.

The post A geopolitika mindig is szempont lesz az Északi Áramlat-2-vel kapcsolatban appeared first on .

Oroszország nem tudja elfogadni az Európai Unió és a NATO kollektív válaszát Szergej Lavrovnak arra a levelére, amelyben az orosz diplomácia vezetője arra kérte 37 európai és észak-amerikai állam külügyminiszterét, hogy fejtse ki felfogását a biztonság oszthatatlanságának elvéről.

Ezt Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője írta pénteken kiadott állásfoglalásában, miután a NATO és az EU részéről írásbeli válasz érkezett az orosz fél levelére a biztonság oszthatatlanságát kimondó elv értelmezéséről és gyakorlati érvényesítéséről. Zaharova rámutatott, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Josep Borrell, az európai uniós diplomácia vezetője, aki nem is szerepelt Moszkva felkérésének címzettjei között, olyan levelet küldött, amely nem tartalmaz érdemi választ a Lavrov által feltett kérdésre, csak a biztonság megerősítéséről szóló párbeszédre szóló meghívást.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy az orosz fél minden címzettől részletes választ vár a feltett kérdésre.

“A válasz alóli kitérés azt jelenti, hogy a nyugati országok nem akarják elismerni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a NATO és Oroszország vonatkozásában vállalt kötelezettségeiket, és a mi rovásunkra próbálnak meg gondoskodni a saját biztonságukról” – írta a diplomata.

Zaharova a Moszkva kérése iránti diplomáciai udvariatlanság és tiszteletlenség megnyilvánulásának minősítette Stoltenberg és Borrell levelét. Rámutatott, hogy az EBESZ– és Oroszország–NATO-dokumentumok alatt állam- és kormányfők aláírásai állnak.

“Az államok nemzeti minőségükben vesznek részt az EBESZ-ben, és ebben a minőségükben vállalták, hogy nem erősítik meg biztonságukat mások biztonságának rovására” – hangzott az állásfoglalás.

Az orosz diplomata szerint Moszkva számára kategorikusan elfogadhatatlan az a megközelítés, amikor a NATO és az EU ragaszkodik domináns szerepéhez az euroatlanti biztonság garantálásában.

“Az EBESZ 1999-ben legmagasabb szinten elfogadott Európai Biztonsági Chartájában és a 2010-es asztanai nyilatkozatban világosan és egyértelműen kimondja, hogy egyetlen állam, államcsoport vagy szervezet sem kaphat elsődleges felelősséget a béke és stabilitás fenntartásáért az EBESZ régiójában” – mutatott rá Zaharova.

A szóvivő kategorikusan elfogadhatatlannak minősítette, hogy a Nyugat újabb tárgyalási fordulót javasol az európai biztonságról.

“Ezt az elvet az EBESZ és az Oroszország-NATO legmagasabb szinten elfogadott alapvető dokumentumai rögzítik. Itt nincs mit megvitatni. Az Ukrajnára vonatkozó minszki intézkedéscsomaghoz hasonlóan egyszerűen csak végre kellene hajtanunk a vonatkozó megállapodásokat, feltétel nélkül és maradéktalanul. Erre fogunk törekedni” – hangzott az állásfoglalás.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter január 28-án küldte el a biztonság oszthatatlanságára vonatkozó üzenetét 35 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterének. Borrell csütörtökön a Twitteren közölte, hogy válaszlevelet küldött az orosz miniszternek, amelyben párbeszédre szólította fel Moszkvát, valamint arra, hogy vonja vissza csapatait Fehéroroszországból, valamint Ukrajna határáról és a Krímből. Stoltenberg a maga részéről azt mondta, hogy levelet küldött Lavrovnak, amelyben új tárgyalásokat kér az ukrajnai helyzetről, a katonai átláthatóságról, a kockázatcsökkentésről és a fegyverzetellenőrzésről, beleértve a nukleáris fegyvereket is.

The post Moszkva nem fogadja el az EU és a NATO kollektív válaszát Lavrov levelére appeared first on .

Munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – közölte a Legfőbb Ügyészség.

A közleményükben úgy fogalmaztak: a két szervezet “az eddigi kiváló együttműködését munkamegállapodás formájában rögzítette”. A közös érdekek és célok alapján történő munka kereteit ezentúl a munkamegállapodás formálisan is biztosítja – tették hozzá. Emlékeztettek: a megállapodás előzményeként 2020. január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Italát.

A találkozón a felek megerősítették, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják. Megállapodtak abban is, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat formális megerősítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki, amelynek a véglegesítésére most került sor – tudatták.

A munkamegállapodást az OLAF részéről Ville Itala főigazgató, míg a Legfőbb Ügyészség részéről Polt Péter legfőbb ügyész írta alá.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a két szervezet közötti együttműködés legfontosabb területe a kölcsönös információcsere és az operatív segítségnyújtás.

A megállapodás több közös képzési lehetőséget és technikai segítségnyújtást is lehetővé tesz – írták.

Az együttműködés az OLAF-fal való segíti a Legfőbb Ügyészség Európai Ügyészséggel kötött munkamegállapodásában foglaltak teljesülését – hívta fel a figyelmet az ügyészség.

Hozzátették: Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, de a magyar ügyészség – a részt nem vevő országok közül elsőként és eddig egyetlenként – 2021 áprilisában munkamegállapodást kötött az Európai Ügyészséggel, a közös működés érdekében.

Emlékeztettek arra is, hogy az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez.

Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen – tették hozzá.

A magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – írták.

Azt is megemlítették, hogy az OLAF legutóbbi, 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat, amit kimagaslónak neveztek, mivel közel a duplája a 37 százalékos uniós átlagnak.

Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás – írta az ügyészség, megjegyezve: a legutóbbi két év valamennyi ajánlása kapcsán folyamatban volt már a nyomozás.

A közlemény arra is kitért, hogy az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban és 2021-ben 2-2 ajánlás érkezett.

A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók – zárul a Legfőbb Ügyészség közleménye.

The post Munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség és az OLAF appeared first on .

Az európai biztonság, Afganisztán és a terrorizmus elleni küzdelem szerepel Szergej Sojgu orosz és Ben Wallace brit védelmi miniszter péntek késő délután megkezdett moszkvai tárgyalásának középpontjában.

Sojgu a tanácskozás kezdeti, nyilvános szakaszában “a nullához közeliként” jellemezte az orosz-brit együttműködést, és hangsúlyozta, hogy véget kellene vetni az Oroszország és a NATO közötti ellentétek szításának. Ehelyett higgadt párbeszédet javasolt, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nyugati hivatali partnerei gyakran fenyegetőznek hangzatos jelzőkkel minősített szankciókkal. Kifogásolta, hogy Európában folyamatosan nő a feszültség, amiről szerinte nem Oroszország tehet. Kifejezte reményét, hogy sikerül megvitatnia Wallace-szal, miként lehetne ezt csökkenteni.

Az orosz védelmi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy a Nyugat ehhez úgy járulhatna hozzá, ha leállítaná az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Egyúttal megkérdezte vendégét, hogy meddig állomásoznak majd Ukrajnában az odavezényelt brit kommandósok.

Elmondta, hogy az orosz fél hamarosan elkészül a reagálással az Egyesült Államoknak és a NATO-nak a decemberben megfogalmazott orosz biztonsági garanciaigényekre adott válaszára. Moszkva azt szeretné elérni, hogy az észak-atlanti szövetség állítsa le keleti bővítését, ne telepítsen csapásmérő eszközöket Oroszországgal szomszédos helyszínekre, és a NATO katonai infrastruktúráját állítsa vissza az 1997-es állapotra.

Sojgu aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Afganisztánból kivonult nyugati csapatok által hátrahagyott, 80 milliárd dollár értékű fegyverzet terroristák kezére juthat. Az orosz miniszter szerint Javelin páncéltörő rendszerből több mint 100, hordozható légvédelmi eszközből pedig több mint 150 maradt a közép-ázsiai országban, ami különösen nagy veszélyt jelent, mert a közelmúltban az Iszlám Állam terrorhálózat fegyvereseinek létszáma ott megduplázódott.

A tárcavezető a fontos kérdések között nevezte meg az afgán menekültek és a kábítószer-kereskedelem ügyét is.

Wallace készségét fejezte ki, hogy a feszültség általános csökkentése érdekében megvitassa az aktuális nemzetközi biztonsági kérdéseket, és foglalkozzon azokkal az ügyekkel, amelyeket az orosz fél a tavaly decemberben kiküldött dokumentumtervezetekben felvetett. Köszönetet mondott Sojgunak hajlandóságáért, hogy az instabilitás időszakában fogadja őt. Elmondta, hogy Ukrajnát, Afganisztánt, valamint a terrorizmus elleni küzdelmet és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket szándékozik megvitatni vendéglátójával.

A brit vendég a tárgyalásokat megelőzően a Kreml falánál megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, valamint felkereste a Szovjetunió és a nyugati szövetséges hatalmak második világháborús együttműködését bemutató múzeumot. Sojgunak elmondta, hogy volt katonaként maga is sok katonát látott meghalni maga mellett, és mint mondta, nem szeretné, ha mások is meghalnának a jövőben.

A védelmi miniszterek mellett a két ország fegyveres erőinek vezérkari főnöke is találkozott Moszkvában. Egy nappal korábban Elisabeth Truss brit külügyminiszter járt az orosz fővárosban, igaz, a tárgyalásokat orosz hivatali partnere, Szergej Lavrov a “süketek párbeszédéhez” hasonlította.

The post Az orosz és a brit védelmi miniszter az európai biztonságról, Afganisztánról és a terrorellenes harcról tárgyal appeared first on .

Az ukrajnai utazások elhalasztását javasolja a konzuli szolgálat a honlapján olvasható ajánlásában.

“Az Ukrajna és Oroszország között az utóbbi napokban kialakult feszültségre tekintettel kérjük, hogy az Ukrajnába utazásuk szükségességét fontolják meg és lehetőség szerint halasszák későbbre” – áll az ajánlásban. Mint írták: ismét felhívják az állampolgárok figyelmét, hogy ha mégis az utazás mellett döntenek, vagy a térségben tartózkodnak, regisztráljanak konzuli védelemre.

Az utazóknak és az országban tartózkodó magyaroknak azt tanácsolják, hogy szorosan kövessék figyelemmel a helyi híreket és a közösségi médiát, és tartsák be a hatóságok utasításait. Amennyiben bárki úgy dönt, hogy a konzuli szolgálat felhívása ellenére az országba utazik, vagy ott marad, vegye figyelembe, hogy a biztonsági helyzet következtében a konzuli szolgálat nem feltétlenül tudja garantálni a segítségnyújtást – fogalmaztak a frissített ajánlásban.

The post Az ukrajnai utazások elhalasztását javasolja a konzuli szolgálat appeared first on .

 Ma Afganisztán napot tartok itt az oldalon. Annyira érdekes és szomorú hírt volt itt az elmúlt hetekben. Az első hír egy AFP tudósítás az Iszlám Állam helyzetéről Afganisztánban. Különösen az ábra és a térkép miatt érdekes, hogy legyen valami fogalmunk, hogy mi merre a valóságban.

Látszik, hogy a rezsim összeomlás után, a tálibok alatt kilőtt az aktivitása a szervezetnek. Jó, ezt eddig is lehetett olvasni, a tálib vs. ISKP közötti küzdelem sokkal durvább lett, mert most a műveletek már csak a tálibokat érik. Azt is látni, hogy a szervezet aktivitása földrajzilag is kiterjedtebbé vált, korábban Nangarhar, Kabul és Kunar (és Nurisztán), volt a bázis (főleg az utóbbiak), most meg az ország ézsaki és nyugati területein is aktívak, még Baghlanban is. 

Stratégiai veszélyt nem jelentenek a táliboknak, de ott vannak mint potenciális szervezet, ahova a tálib vezetéssel elégedetlen tálibok csatlakozhatnak. Újat mondok, ha még egykori tálib ellenes tádzsikok is csatlakoztak az Iszlám Államhoz? Nem őrültek meg, nem lettek szélsőségesek, csak a tálibokat utálták,  utálják mindennél jobban.
https://www.france24.com/en/live-news/20220210-sanaullah-ghafari-is-operative-in-washington-s-sights

Van egy olasz orvos, Alberto Cairo-nak hívják és a Vöröskereszt  Nemzetközi Bizottsága (ICRC) által működtett kabuli kórház fizióterapeutája/gyógytornásza 30 éve. Sose menekült el, jöttek mentek a mudzsahedek, tálibok, demokratikusok megint az afgánok. Az ICRC-nek normális esetben nincsenek kórházai, de itt Kabulban a sok aknasérült ember ellátására működtetnek egyet, ahol Cairo is dolgozik.

2006-ban meglátogattam ezt a kórházat, életem egyik legdurvább élménye volt amputált lábakkal, kezekkel és az azokat pótló protézisekkel tanuló felnőttek és gyerekek láttán. A kórháznak saját is üzeme van, ahol le is gyártják a protéziseket. Nagyon kemény volt. 

Elvileg a link alatt elindul egy video Cairo-ról.

https://twitter.com/elisabethbraw/status/1492150417538658313?cxt=HBwWksC9zcS5l7UpAAAA&cn=ZmxleGlibGVfcmVjcw%3D%3D&refsrc=email  

Joe Biden elnök felszabadította az USA-ban befagyasztott afgán valutatartalékokat, a felét humanitárius segélyekre fordítják majd, a másik feléből - 3,5 milliárd USD, a 2001 szeptemberi terrortámadások károsultjai kapják. Mi? WFT? Az afgánok pénzéből a 9/11 károsultjait? Elég morbid, biztos elírás, gondoltam. De most láttam Kai Eide-től megosztva, aki egy híres norvég/EU/ENSZ diplomata, és azt írta, hogy hogyan lehet ilyen mélyre süllyedni, hogy akarja így az USA újra vezetni a világot erkölcsi, politikai értelemben. Néhány fontos ember szintén a döntés visszavonására szólít fel. Az EU is felszabadította a nála zárolt forrásokat, és leszállítják a lengyelek (?) a már legyártott afgáni bankjegyeket

https://twitter.com/kai_eide/status/1492838385739784194

A 2021-es év Németországban is áttörést hozott: az SPD győzelme és a koalíciós megállapodások színesítik az egyébként is meglehetősen szokatlan, eddig még tényleges hatalmat el nem érő “Ampelsystem-megoldásokat” — joggal tehetjük fel mi magunk is a menekültügy legfőbb kérdését: ist das Ampelsystem befriedigend? (Azaz kielégítő-e az Ampelsystem?)

Egy 2011-es felmérés szerint Németország összlakossága 80,3 millió fő, ebből 15,96 millió, tehát a népesség közel 19%-a számít migrációs hátterűnek. A lehetőségek tárháza igen széles, főleg az 1990-es évek után: a jóléti állam megtestesítője, a szegények segítője és az esélyek országa; és valóban, mindezen dolgokat kínálja Németország. Ehhez azonban nagyban hozzájárul a ma már unikumnak számító germanus-mentalitás, amely látensen kimondja és betartatja, hogy mindazon emberek, akik tanultak, képzettek és bevándorlás útján kerültek be a német tengelykörforgásba – középvezetői posztnál többet igen ritkán érhetnek el.

A legutolsó, 2021-ben kiadott közlemény szerint a legnagyobb számban bevallott nemzeti hovatartozás a szíriai volt (54.903 fő esetében), másodsorban az afgán (23.276 főnél), harmadrészben iraki (15.604 főt illetően). Bár ezen embereknél nem egyértelmű a tényleges állampolgárság, annyi biztos, hogy a schengeni határokon át lehetőségük nyílt belépni az Európai Unióba és szerencsét próbálni német nyelvterületen. Az állandó terrorfenyegetettség érzete és a média iszlám vallás ellen uszító hadjáratai mindinkább arra sarkallták az ott született polgárokat – kiegészülve a magukat már időközben németnek valló állampolgárokkal is-, hogy tüntetések sorozatát indítsák meg a migrációs politika és a korábban lefektetett uniós irányelvek ellen. Ezen tüntető, a gyülekezési törvénynek legtöbbször ellentmondó tömeg és az általuk képviselt nacionalista ideológiára hajazó világnézet kereszttüzében legtöbbször Németország, Franciaország, illetve uniós kilépéséig Nagy-Britannia volt.

Az EU három pilléres rendszerében a kiemelt közös kül- és biztonságpolitika egy csapással önmaga ellenségévé alakult át, a közös határzárak tagállami autoritásokká váltak és a már a maga korában is gyengén teljesítő utolsó pillér — az igazságügyi együttműködés — erősen korlátozódott. Ennek értelmében ha és amennyiben egy embercsempész- és/vagy szervkereskedő, nemzetközileg is körözött csoportot fogtak el az eredetileg zárva tartott, a veszélyhelyzeti (helyi) kormányzás következtében átmeneti lezárás miatt, közös, elsősorban szomszédos államok rendfenntartó szervei adták ki az elfogatóparancsot és jobb esetben rács mögé juttatták az elkövetőket. A betelepülni vágyók médiaszerepléseiből ilyenkor legtöbbször a jól ismert mondat hangzott el: a cél Németország. Nem történt a legtöbb esetben konkrét tartományi nevesítés a megszólalók részéről, egyszerűen az ország maga a garancia a túlélésre, átverve ezzel emberek millióit, akik vakon bíztak egy szebb jövőképben, azonban a német kormány nem tett semmilyen olyan javaslatot, ami a betelepült tömeg belső integrációját elősegíthette volna. Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány kiemelt figyelmet fordított az intergáció elősegítésére, azonban nem vallási vagy etnikai alapon tették ezt, hanem lehetőséget adtak állami támogatással elérni a középfokú, munkába álláshoz szükséges nyelvtudást. Itt válik ketté a belsőleg is vándorló életmódot folytató, az Európai Unió területén a fennmaradó 26 tagállam bármelyikében született, avagy az Unió területéről kívülről érkező bevándorló megítélése és lehetőségei.

A jelenleg 16 tartományból álló belső német világ azonban korántsem mentes konfliktusoktól: a migrációs útvonalak célpontjainak mindmáig egyenlőtlen eloszlása, Kelet- és Nyugat-Németország gazdasági- társadalmi távolsága arra ösztönzik az egyes médiumokban megjelenő politikai elitet, hogy sokkban és lehetőleg cenzúra alatt tartsák a legtöbb menekültügyi intézkedést, megelőzve ezzel a legtöbbször puskaporos hangulatot. Angela Merkel nagy port kavaró bejelentése után, miszerint nem kíván tovább kancellári tisztséget betölteni, kijelölte utódját, Armin Laschet-et, aki azonban a 2021 végén lezajlott parlamenti választáson vesztett ellenfelével – a szociáldemokrata korábbi pénzügyminiszter és egyben alkancellár Olaf Scholzal szemben. Így első alkalommal jöhetett létre a német politikában, hogy a legmagasabb szinten is kialakult az úgynevezett közlekedésilámpa-koalíció, amely a győztes Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek (Bündnis’90 / Die Grünen) együttesét jelenti.

A szociáldemokrata álláspont szerint humanitárius és szolidáris európai menekültügyi- és bevándorláspolitikát kell folytatni. Az európai menekültügyet meg kell reformálni egy olyan mechanizmus érdekében, amely jogokat biztosít a menekülteknek, emellett legális migrációs útvonalakat kell létrehozni, ugyanakkor a párt elutasítja a kényszeres deportálást olyan országokba, ahol potenciális veszély fenyegeti a lakosságot. Többes állampolgárságot szorgalmaz és mindezt törvényben rögzítené, álláspontjuk szerint meg kell szüntetni a honosítási problémákat, a menekülteknek lehetőséget kell biztosítani nyelvtanfolyamok felvételére, valamint beilleszkedési és integrációs kurzusokra való hozzáférésre. Továbbá a gyermekek azonnali óvodába való elhelyezése is célkitűzésként szerepel. Állandó tartózkodási engedélyt kíván biztosítani azok számára, akik megfelelően beilleszkedtek és az adott pillanatban nincs biztos lakóhelyük.

A Szabaddemokrata Párt szerint különbséget kell tenni a politikai menekültek, a háborús menekültek, valamint a rendszeresen az országba érkező bevándorlók között. Háborús, illetve polgárháborús menekültek számára egy nem-bürokratikus státusz létrehozása a cél, kiegészítve ideiglenes humanitárius védelemmel. Szintén támogatja a legális útvonalakat, az illegális bevándorlás ellen azonban keményebben lépne fel, megerősítve a Frontext, kibővítve annak hatáskörét a tengeri mentéssel is. A vallási hovatartozást és a szexuális identitást egyaránt alapjognak ismeri el. Az úgynevezett “Blue Card”-dal kívánja a bevándorló szakmunkások életfeltételeit javítani, illetve a Kanadából átvett pontrendszer is segítené a pártot a bevándorlás ellenőrzésében. A nyelvi- és integrációs tanfolyamokat ingyenessé akarja tenni minden menekült számára, valamint lehetőséget biztosít négy év elteltével a német állampolgárság megszerzésére – egyszerűsített formában.

A Zöldek elutasítják a gyűjtőtáborokat és a tranzitzónákat, a tényleges cél a határellenőrzés és nem pedig a szökés elleni védelem. Olyan bevándorlási törvényt kívánnak érvényre juttatni, amely a legalacsonyabb társadalmi státuszú egyénekig terjed, utat nyitva a munkaerő – és oktatáspolitikához. A honosítási eljárást öt év elteltével szeretnék lehetővé tenni, és bárki, akinek az egyik szülője Németországban született, automatikusan kaphatna német állampolgárságot, ugyanakkor a többes állampolgárságot is elismerik.

Hogy megbízható-e a közlekedésilámpa-koalíció, nehezen megválaszolható. Mindhárom fentebb bemutatott párt céljai között szerepel a beilleszkedés támogatása, mivel az átlagosnál rövidebb idő elteltével kívánja megadni a német állampolgárságot, a család intézményét a gyermekek oldaláról védenék, azonban a kérdések örökre kérdések maradnak, ha nem hozzáértő kormányzati stratégia társul a nagybani elképzelésekhez. Az európai közös gondolkodásból mindig is markánsan részt vevő Németország most válaszút elé érkezett: 2017-től a CDU és nagykoalíciós partnerei helyett egy teljesen más, eddig nem megszokott és bizonytalan pártszövetségi kormánykoalíció valósult meg, 2021 októberében a Bundestagban már többségben van az SPD párt a korábbi CDU-CSU koalícióval szemben.

Németország megpróbál lépést tartani a korral, fő célkitűzései a liberális demokratikus gondolkodás és a zöld irányba való elmozdulás. A klímasemlegességi kérdések, a 2030-ra tervezett megújuló energiaforrások szélesebb körű felhasználása jobban foglalkoztatja az országot, mint a tényleges migráció, ennek ellenére nem elhanyagolható, hogy az ország 2021-ben is a migrációs útvonalak legfőbb célpontja. Egy nemrég megjelent felmérés szerint a német lakosság jelentős része a Szociáldemokrata Pártot támogatja, és minthogy maga a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz is ennek tagja, könnyen lehet, hogy az egyesült gondolkodásból egyszer csak közös gondolkodás lesz, így előrébb mozdítva ezt a különleges és még csak rövid ideje működő ideológiai együttest.

Írta: Ábrányi Endre

Kiemelt kép forrása: pixabay.com

A A német migrációs politika és az Ampelsystem bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A holland kormány azt tanácsolja Ukrajnában tartózkodó állampolgárainak, hogy a lehető leghamarabb hagyják el az országot az egyre romló biztonsági helyzet miatt – jelentette a BNR holland rádió.

Hollandia kijevi nagykövete, Jennes de Mol az országban tartózkodó holland állampolgárokkal folytatott videókonferenciája keretében kijelentette: “A helyzet kiszámíthatatlan, és a hollandoknak igen komolyan meg kell fontolniuk, hogy tovább akarnak-e maradni Ukrajna területén”.

“Mindenki saját felelősségére maradhat az országban. Ne vállaljanak felesleges kockázatot, és időben készítsenek elő mindent egy esetleges azonnali induláshoz” – idézte a rádió a nagykövetet.

A holland nagykövet azt is jelezte, hogy a központi kimenekítést a holland külügy nem fogja tudni megoldani, egyebek között azért, mert a holland állampolgárok túl szétszórtan élnek Ukrajnában. Felszólította a közösséget, hogy feltétlenül regisztráltassák magukat a külügyminisztérium információs szolgálatánál.

A BNR tudósítása szerint a holland külügy azt is bejelentette, hogy a nyugat-ukrajnai Lvivben vészhelyzeti központot hoz létre, ide fordulhatnak az állampolgárok sürgősségi dokumentumokért és információkért. Az Ukrajnában tartózkodó hollandok arról tájékoztatták a rádiót, hogy a nagykövettel folytatott megbeszélést sürgősségi, felszólító jelleggel értelmezték.

A holland külügyminisztérium már hétfőn figyelmeztető e-mailt küldött az országban tartózkodó holland állampolgároknak, és ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség tovább nő, az ukrán légtért idővel lezárhatják, és veszélyessé válhat az ott tartózkodás.

The post Hollandia Ukrajna mihamarabbi elhagyására ösztönzi állampolgárait appeared first on .

Február 16-án, szerdán indíthat támadást Oroszország Ukrajna ellen az amerikai kormány helyzetértékelése szerint, amelyet pénteken megosztott európai szövetségeseivel – jelentette a Der Spiegel.

A Der Spiegel hírportálján közölt beszámoló szerint az amerikai hírszerző szolgálatok minden eddiginél sürgetőbben figyelmeztették a NATO-szövetségeseket Oroszország Ukrajna elleni közelgő támadására. Pénteken a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és hadsereg is tájékoztatta a német kormányt és más NATO-tagállamokat, hogy új információik alapján már jövő szerdán elindulhat a művelet.

A diplomaták és katonák által tartott titkos tájékoztatókon leírták a többi között az orosz invázió konkrét útvonalait, valamint az egyes orosz egységeket és a rájuk bízott feladatokat.

A Der Spiegel meg nem nevezett forrásai elmondták: nem lehet tudni, hogy milyen értesülésekre épül az amerikaiak figyelmeztetése, de a lehetséges műveletet leíró tájékoztatás részletes és forrásokban gazdag volt. Hozzátették: elképzelhető, hogy Washington azzal a szándékkal osztotta meg információit, hogy megtorpedózza az orosz támadási tervet.

A Der Spiegel jelentésében arra is kitért, hogy Joe Biden pénteken videokonferenciát tartott több szövetséges ország vezetőjével.

Erről a megbeszélésről a német szövetségi kormány szóvivője, Steffen Hebestreit péntek este közölte, hogy Olaf Scholz kancellár délután részt vett egy videokonferencián az amerikai, a lengyel, a francia és a román államfővel, az olasz, a brit és a kanadai kormányfővel, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével és a NATO főtitkárával.

A közlemény szerint mindannyian “nagy aggodalommal figyelik az ukrán határ mentén folytatott orosz katonai tevékenység okozta feszültség további növekedését”. A megbeszélés résztvevői kifejezték az Ukrajna iránt szolidaritásukat, és hangsúlyozták, hogy Oroszország súlyos ellenlépésekre számíthat, ha megtámadja Ukrajnát.

Ugyanakkor megismételték az Oroszországhoz intézett felhívást, hogy csökkentse a feszültséget, és törekedjen a konfliktus párbeszédre épülő rendezésére, beleértve a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai országcsoport által kidolgozott minszki megállapodások végrehajtását – áll a német kormányszóvivő közleményében.

A britek evakuálnak
A brit külügyminisztérium pénteken arra szólította fel az Ukrajnában tartózkodó brit állampolgárokat, hogy haladéktalanul hagyják el az országot. A brit külügyi tárca péntek este közzétett felhívása úgy fogalmaz, hogy a britek lehetőleg addig utazzanak el Ukrajnából, amíg ezt kereskedelmi utaztató vállalatok szolgáltatásainak igénybevételével még megtehetik. A londoni külügyminisztérium felhívja az Ukrajnában maradó britek figyelmét arra is, hogy nem számíthatnak konzuli támogatásra vagy segítségre az evakuáláshoz abban az esetben, ha az orosz fegyveres erők behatolnak Ukrajnába.

The post Spiegel: Washington szerint február 16-án indulhat orosz támadás Ukrajna ellen appeared first on .

Az Ukrajna elleni orosz invázió bármelyik nap elkezdődhet, és még a téli olimpia vége előtt megtörténhet – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján.

“Az oroszok abban a helyzetben vannak, hogy bármelyik nap jelentős katonai akciót indíthatnak Ukrajnában” – fogalmazott Sullivan.

“Fontos számunkra, hogy kommunikáljunk szövetségeseinkkel és partnereinkkel, az ukránokkal és a még mindig ott tartózkodó amerikai állampolgárokkal” – tette hozzá.

“Ugyanakkor tisztázni akarom: nem azt állítjuk, hogy Putyin elnök végleges döntést hozott” – folytatta Sullivan, aki szerint a helyszíni tapasztalatok és a hírszerzési információk “aggodalomra adnak okot”.

Az amerikai közszolgálati televízió (PBS) röviddel Sullivan tájékoztatója előtt azt közölte, hogy nyugati tisztviselőktől származó információk szerint Vlagyimir Putyin úgy döntött: megtámadja Ukrajnát, és ezt a döntést közölték az orosz katonai vezetőkkel is. Sullivan tagadta az erre vonatkozó információkat, és azt mondta: az Egyesült Államok kormánya továbbra sem gondolja, hogy Putyin meghozta volna a végleges döntést.

A nemzetbiztonsági tanácsadó azt is bejelentette, hogy Joe Biden amerikai elnök telefonon fog beszélni Putyinnal, de péntek délutánig a tárgyalás pontos időpontját nem jelölték ki.

A Biden-adminisztráció illetékesei hetek óta kongatják a vészharangot egy esetleges Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatban, miután Moszkva jelentős mennyiségű katonát és hadi felszerelést vonultatott fel a két ország határán. Az amerikai kormány több tagja is ígéretet tett arra, hogy súlyos gazdasági szankciókat vetnek ki Oroszországra, ha megtámadja Ukrajnát.

Sullivan – csakúgy, mint korábban Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Biden elnök – felhívta az Ukrajnában élő amerikaiak figyelmét, hogy hagyják el az országot. A nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy Bidennek nem áll szándékában amerikai csapatokat küldeni Ukrajnába, hogy egy mentőakció keretében segítsék a még az országban tartózkodó amerikaiak távozását.

“Ha valaki marad, az kockázatot vállal, és nincs garancia arra, hogy lesz később lehetőség a távozásra” – fogalmazott.

Sullivan szerint egy orosz támadás valószínűleg légi bombázásokkal és rakétacsapásokkal kezdődne, amelyek során civilek is életüket veszítenék. A szakember szerint “reális a lehetősége annak, hogy (az orosz katonai akció során) jelentős mennyiségű területet foglalnának el Ukrajnában”, beleértve akár a fővárost, Kijevet is.

Izrael evakuál
Izrael bejelentette a diplomaták családjainak evakuálását Ukrajnából – közölte a ynet. Az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség súlyosbodása nyomán az izraeli külügyminisztérium bejelentette, hogy elszállítják Ukrajnából a kijevi diplomaták és követségi dolgozók családtagjait. Emellett Jeruzsálem felszólította az izraeli állampolgárokat, hogy tartózkodjanak az Ukrajnába utazástól, és fontolják meg az országban maradásukat. A külügyminisztérium közleményben kérte fel az Ukrajnában élő izraeli állampolgárokat, hogy regisztráljanak a minisztérium honlapján, és fontolják meg az országban maradásukat. A tárca azt tanácsolta az izraelieknek, hogy tartózkodjanak a veszélyes térségek megközelítésétől.

The post Sullivan: az Ukrajna elleni orosz invázió bármelyik nap elkezdődhet appeared first on .

Az Amerikai Egyesült Államok nemcsak a szárazföldi csapatok ezer katonáját, hanem a légierő egy alakulatát is Romániába vezényelte Németországból: a nyolc F-16-os vadászgép és a repülőrajt kiszolgáló mintegy 150 katona pénteken érkezett meg a kelet-romániai Borcea légitámaszpontra – tudatta a román védelmi minisztérium.

Az amerikai F-16-osok mintegy két hétig fognak a román légierő F-16-osaival közös hadgyakorlatokon részt venni, továbbá az olasz légierőnek a Duna-parti bázison tavaly december óta szolgálatot teljesítő alakulatával közösen megerősített légi járőrözési feladatokat látnak el.

Ebben az időszakban az amerikai haditengerészet négy F/A-18-as Super Hornet vadászrepülőgépe és ötven katonája is a Borcea légitámaszponton gyakorlatozik. Az amerikai repülőgépeket a NATO-csapatok együttműködési készségének fejlesztése érdekében küldték a térségbe, a közös járőrözés pedig a reakció- és elrettentő képesség növelését célozza – közölte a román védelmi tárca.

Románián a csütörtökre virradó éjszakától kezdődően több hadifelszerelést szállító katonai konvoj haladt át a fekete-tengeri Kogalniceanu-támaszpont felé, amelyet pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is felkeresett Klaus Iohannis román államfő társaságában.

Az amerikai védelmi minisztérium a múlt héten jelentette be, hogy az orosz-ukrán feszültség miatt mintegy ezer katonát vezényel át Németországból Romániába. A román védelmi minisztérium közlése szerint a Romániában állomásozó NATO-csapatok megerősítésére érkező amerikai katonai kontingens a Task Force Cougar (Puma harci kötelék) nevet viseli, gerincét pedig a németországi Vilseckben állomásozó 2. páncélos lovasezred Stryker harcjárművekkel felszerelt gépkocsizó lövészzászlóalja képezi, amelyet tüzér-, utász- és más támogató alegységek egészítenek ki.

The post Az Egyesült Államok F-16-os vadászgépeket is küldött Romániába appeared first on .

A nyugati szövetségesek fegyverszállítással támogatják Ukrajnát, nincs szó fegyveres erők bevetéséről – közölte Andrzej Duda lengyel elnök pénteken, miután részt vett a Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére több NATO-tagállam vezetőjével tartott videókonferencián.

A nyugati vezetők “abszolút egységet” tanúsítanak az orosz-ukrán feszültség kapcsán, egymással és Ukrajnával szolidaritást vállalnak – mondta el varsói sajtóértekezletén Duda.

Beszámolója szerint a tanácskozáson nem született döntés “bármilyen katonai erő” Ukrajnába küldéséről, a szövetségesek azonban készen állnak Kijev pénzügyi támogatására, fegyverszállításra, valamint egyéb szükséges, elsősorban védelmi jellegű eszközök küldésére.

A tanácskozás résztvevői megerősítették akaratukat, hogy egy Ukrajna elleni orosz támadás esetén alkalmazni kell “az agresszor elleni szankciókat” – mondta a lengyel elnök. “Határozottságot és erőt kell felmutatni (…), nem szabad engedni a NATO-tagállamokhoz intézett orosz diktátumnak” – jelentette ki.

Aláhúzta egyúttal a párbeszéd szükségességét, valamint olyan lehetőségek keresését, amelyek lehetővé teszik Oroszország számára, hogy “arcvesztés nélkül”, de mindenképpen engedményekre kényszerülve kerüljön ki ebből a helyzetből.

A biztonságérzet szempontjából Duda fontosnak nevezte, hogy a NATO ne hátráljon ki Közép-Európából, hanem ellenkezőleg, erősítse jelenlétét.

A varsói elnöki hivatal közleménye szerint az orosz-ukrán feszültség fokozódása miatt már másodszor tartott ilyen videókonferencián részt vett Biden és Duda mellett Emmanuel Macron francia és Klaus Iohannis román elnök, továbbá Olaf Scholz német kancellár, Boris Johnson brit, Mario Draghi olasz és Justin Trudeau kanadai kormányfő, valamint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Az Európai Uniót Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke képviselte.

The post Duda: a szövetségesek fegyverszállítással támogatják Ukrajnát appeared first on .