Biztonságpolitika

A vádirat szerint a vádlottak – az elkövetéskor 15, 16 és 20 éves lányok – 2020 elején találkoztak az akkor 12 éves, kiszolgáltatott helyzetben lévő sértettel, akit a 16 éves vádlott prostitúcióra vett rá. Megígérte, hogy az így keresett pénz felét megkapja. A sértettet a nála idősebb lány határozott, fenyegető stílusa megijesztette, nem mert ellentmondani neki, ezért a vádlott közvetítésével szexuális aktust létesített egy férfival.

A vádlott két társa egy másik, szintén 18 évnél fiatalabb lányt próbált prostitúcióra kényszeríteni, aki tiltakozott, ezért ököllel többször megütötték – közölték. Azt írták, hogy a bántalmazásnak szemtanúja volt az előbbi ügyféltől éppen visszatérő 12 éves sértett, aki megijedt, és a veréstől félve még ugyanazon a napon további három férfival létesített szexuális kapcsolatot. Az ebből származó pénzt átadta a vádlottaknak.

Egy évvel később a 16 éves vádlott egy másik, szintén nehéz élethelyzetben lévő kiskorút vett rá prostitúcióra azzal az ígérettel, hogy a szolgáltatásért kapott pénzt elosztják egymás között. A 16 éves lányt ezután a vádlott egy IV. kerületi lakáshoz kísérte, ahol a sértett szexuális szolgáltatást nyújtott egy férfinak. A férfi tudta, hogy a lány még kiskorú.

Amikor a sértett másnap ugyanennek a férfinak már nemet mondott, a 16 éves vádlott megfenyegette, hogy kompromittáló videót tesz fel róla az internetre. A fenyegetés hatására a 16 éves sértett még több alkalommal nyújtott szexuális szolgáltatást ugyanannak a férfinak. A Fővárosi Főügyészség az ügyben 18. év alatti sértett sérelmére elkövetett emberkereskedelem bűntette, gyermekprostitúció kihasználásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot, és a gyermekprostitúciót kihasználó férfival szemben is vádat emelt.

Mind a négy vádlottal szemben szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság – áll a Fővárosi Főügyészség közleményében.

The post A lányok, a lányok, a lányok angyalok? appeared first on .

Az izraeli kommandó egy tejtermékeket szállító hűtőkamionnal hatolt be a menekülttáborba, ahol a Sin Bet belbiztonsági szolgálat előzetesen összegyűjtött információi alapján megkezdte körözött palesztinok őrizetbe vételét. Az egyik épületben számos fegyveres volt, és velük robbant ki a tűzpárbaj. Hét palesztin fegyveres halt meg, valamint két palesztin civil. A palesztin egészségügyi hatóságok közlése szerint többen megsebesültek, közülük hárman súlyosan.

Az izraeli hadsereg közleménye szerint az izraeli katonák az akcióval “egy jelentős támadást hiúsítottak meg”. A razzia során szokatlan módon rakétával is célba vettek egy dzseníni épületet. “A halottak jelentős száma miatt eszkalációs forgatókönyvekre is készülünk, a térségben fokozott készenlét várható” – közölte a lappal egy meg nem nevezett izraeli biztonsági tisztségviselő.

A Gázai övezetet irányító Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezetek “vészhelyzeti értekezletet” tartottak a történtek miatt Gázában. “Ha nem szűnik meg a Dzsenín elleni agresszió, akkor tovább fokozódik a helyzet, és minden lehetőség nyitva áll előttünk”- közölte az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízióval az Iszlám Dzsihád szóvivője.

A palesztinok közlése szerint az egyik halott Szalahat Ezz Ad-Din, a menekülttábor egyik lakója volt, a Dzseníni Brigád nevű csoport egyik fegyverese. Szintén a halottak között van a 24 éves Szaib Isszam Mahmúd Zariki. A palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint egy idős nő is életét vesztette az összecsapásban.

A Palesztin Hatóság elnökének, Abu Mazennek a szóvivője azzal vádolta meg Izraelt, hogy “tömeggyilkosságot követ el a dzseníni menekülttáborban, miközben a világ hallgat”. “Felszólítjuk az ENSZ-t és az összes nemzetközi emberi jogi szervezetet, hogy sürgősen lépjenek közbe, nyújtsanak védelmet népünknek, és állítsák meg a vérontást, amelyet gyermekek, fiatalok és nők is átélnek” – így sürgetett nemzetközi beavatkozást Mohamed Stajje palesztin miniszterelnök csütörtökön.

Legutóbb egy héttel ezelőtt vesztette életét két palesztin egy szintén Dzsenínben, a palesztin ellenállás fellegvárában kitört tűzharcban.

Tavaly tavasszal a palesztin szélsőségesek terrorcselekmények sorozatát indították el izraeliek ellen, és 31 ember halálát okozták. Tavaly mintegy 150 palesztin is életét vesztette, idén már több tucat halottat számolnak. Sokan – de nem mindegyikük – támadásokban vagy a biztonsági erőkkel Ciszjordániában összecsapva vesztették életüket.

A razziák célja az izraeli hadsereg szerint a fegyveres hálózatok felszámolása és az újabb támadások megakadályozása. Legutóbb 2006-ban halt meg 2022-höz hasonlóan sok palesztin izraeli katonákkal vívott összecsapásokban.

The post Legkevesebb kilenc palesztint ölt meg egy ciszjordániai fegyveres összecsapásban az izraeli hadsereg appeared first on .

A hadijelentés szerint a különböző típusú nagypontosságú rakétákat két, Oroszország területéről indított MiG-31K repülőgépről, valamint a Kaszpi- és a Fekete-tengerről indították. “Az oroszok célja változatlan: az ukránokra nehezedő pszichológiai nyomás és a létfontosságú infrastruktúra lerombolása” – konstatálta Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

Szerhij Popko, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a fővárosra mintegy húsz rakétát lőttek ki az oroszok, az ukrán légvédelem azonban valamennyit megsemmisítette. Hozzátette, hogy a kilőtt rakéták darabjainak lezuhanása következtében egy 55 éves férfi meghalt Kijevben, két helyi lakost pedig sérülésekkel szállítottak kórházba. Állítása szerint rendben működnek a kijevi infrastrukturális létesítmények.

A Kijev megyei vezetés közben arról adott hírt, hogy a főváros térségében megrongálódott egy közelebbről meg nem nevezett energetikai létesítmény, valamint károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, családi és többszintes lakóépületekben és járművekben. A megyei vezetés megerősítette, hogy a régióban rendkívüli áramszüneteket vezettek be.

Herman Haluscsenko energetikai miniszter azt közölte, hogy a csütörtöki orosz rakétacsapások miatt a legsúlyosabb helyzet az energiaszolgáltatásban Kijevben, valamint Odessza és Vinnicja megyékben alakult ki. Hangsúlyozta: a szakemberek igyekeznek mihamarabb helyreállítani az energiaellátást.

Helyi idő szerint déltájban lefújták a légiriadót Ukrajnában, amely az újabb orosz rakétatámadás miatt kiterjedt az egész ország területére és mintegy négy órán át tartott – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

The post Orosz agresszió: egyre kissebb hatékonysággal rakétázik a putyinista haderő appeared first on .

Arra a kérdésre, hogy szerinte mikor várható újabb orosz offenzíva és Ukrajna mennyire felkészült erre, Zelenszkij elmondta: az elmúlt hat napban Dél-Ukrajnában, Zaporizzsja környékén és a keleti országrészben máris észlelhetők intenzívebbé váló orosz támadások.

Hozzátette, hogy ezekben a műveletekben az orosz fegyveres erők nagyon sok embert veszítenek. “Rendkívüliek a veszteségeik, de nem törődnek vele, nem is számolják őket. Mi számoljuk az ő veszteségeiket is, bár pontos számokat erről mi sem tudunk” – fogalmazott az ukrán államfő. Zelenszkij szerint többezres orosz veszteségekről van szó. Hozzátette: Oroszország sokkal nagyobb veszteségeket szenved, mint Ukrajna.

Az ukrán elnökkel az interjú felvétele közben tudatta szóvivője, hogy Németország jóváhagyta Leopard típusú harckocsik szállítását Ukrajnának. Zelenszkij kifejezte háláját a döntésért, de kijelentette azt is, hogy egyelőre nem tudja, mikor érkezhetnek meg országába a nyugati szövetségesek által felajánlott harckocsik.

A német döntés után nem sokkal Joe Biden amerikai elnök is bejelentette, hogy az Egyesült Államok Abrams típusú harckocsikat szállít Ukrajnának, a brit kormány pedig már a múlt hét elején közölte, hogy Challenger 2 harckocsikat és AS90 típusú nagyméretű önjáró lövegeket küld az ukrán hadseregnek. Arra a felvetésre, hogy az amerikai Abrams harckocsik esetleg csak augusztusban érkezhetnek az országba, Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy “az túl késő”.

Arra a kérdésre, hogy milyen körülmények között lenne hajlandó béketárgyalásokra Oroszországgal, Zelenszkij kijelentette: az oroszok nem akarnak semmiféle tárgyalást, és ez már az invázió előtt is így volt. “Ez Putyin döntése, és meggyőződésem, hogy Ukrajnát csak az első lépésnek tartja”. Zelenszkij kijelentette: reméli, hogy amikor Oroszország kivonja fegyveres erőit Ukrajnából, elismeri majd, hogy mekkora hibákat követett el. Hozzátette: reméli azt is, hogy akkor már új kormánya lesz Oroszországnak. Az ukrán elnök szerint csak ebben az esetben elképzelhető a helyzet tárgyalásos megoldása.

Zelenszkijt nem érdekli az a lehetőség, hogy Putyinnal négyszemközt tárgyaljon. “Beszéltem vele az invázió előtt, ez egy olyan ember, hogy mond valamit, aztán egész mást csinál” – fogalmazott. “Az invázió óta ő számomra egy senki” – tette hozzá. Zelenszkij nem akarja a harcokat orosz területre kiterjeszteni, csak azt szeretné, ha Oroszország minél előbb befejezné a háborút és a lehető leggyorsabban kivonná hadseregét Ukrajnából.

“Ha távoznak, vége a háborúnak” – mondta a Sky Newsnak adott interjúban az ukrán államfő.

The post Ukrajnai háború: Zelenszkij nincs értelme Putyinnal tárgyalni appeared first on .

A járőr azért jelent meg a társasháznál, mert egy 16 éves lány nevelőapja rendőri segítséget kért: a lány a bejelentés szerint hétfő óta nem volt otthon és éppen megjelent a barátjánál.

A járőr a bejelentés ellenőrzésére odament, összetalálkozott a lánnyal és annak ugyancsak 16 éves barátjával, akik éppen el akarták hagyni az ingatlant. A lépcsőházban igazoltatni akarta őket, de a fiú a felszólítását figyelmen kívül hagyva megpróbált elfutni. A rendőr testi kényszert alkalmazott, a fiú azonban a földön fekve is ellenszegült, folyamatosan próbálta őt lerúgni magáról és többször ököllel próbálta megütni.

Amikor a járőr megkezdte a fiú megbilincselését, a támadó hirtelen egy kilenc centiméter pengéjű késsel megszúrta az intézkedő rendőr lábszárát. Az intézkedés alatt végig agresszívan viselkedő elkövető ellenállását egy a lépcsőházban lakó, szolgálaton kívüli rendőr segítségével lehetett csak megtörni.

A rendőr nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A fiút őrizetbe vették, ellene hivatalos személy elleni, felfegyverkezve elkövetett erőszak és súlyos testi sértés bűntett kísérlete miatt indított büntetőeljárást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.

Megszúrta iskolatársát egy 16 éves lány Debrecenben
Életveszélyt okozó testi sértés bűntett miatt büntetőeljárás indult egy 16 éves lány ellen, aki szerdán megszúrta iskolatársát Debrecenben – közölte a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Azt írták, a két lány a Sinai Miklós utcában verekedett össze szerda délután, egyikük késsel életveszélyes sérülést okozott társának. A debreceni rendőrök a helyszínen elfogták a késsel támadó lányt. Az adatok alapján a lányok konfliktusa mögött féltékenység állt – olvasható a közleményben.

The post Lábon szúrta az intézkedő rendőrt egy kamasz appeared first on .

Az amerikai kormány Abrams, a német kormány Leopard 2 típusú harckocsik szállítását jelentette be Ukrajna számára. A nagy nyugati NATO-szövetségesek közül azonban elsőként London hozott döntést hasonló segítségnyújtásról: a Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel “hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveg is.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben. Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerda esti tájékoztatása szerint Rishi Sunak tárgyalt az amerikai, a német, a francia és az olasz vezetőkkel, akiknek kifejezte elismerését a harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéshez. A brit kormányfő a Downing Street szóvivője szerint kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a döntés más országokat is a példa követésére sarkallhat.

Sunak ugyanakkor azt kérte a szövetséges vezetőktől, hogy a következő hetekben és hónapokban nyújtsanak még intenzívebb támogatást Ukrajnának. A brit kormányfő véleménye szerint Oroszország egyértelműen hátrányba került, és lehetőség nyílt a nemzetközi közösség számára a tartós ukrajnai béke megteremtését célzó erőfeszítések gyorsítására – fogalmazott szerdai tájékoztatásában a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője.

A Downing Street illetékese szerint a telefonos egyeztetésen mindegyik vezető elismeréssel szólt a hadianyag-szállítások erőteljes összehangoltságáról, valamint az Ukrajnának nyújtott folyamatos humanitárius és gazdasági támogatásról a civil infrastruktúra elleni “válogatás nélküli és barbár” orosz támadások közepette.

A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán bejelentette, hogy eddig csaknem kétmilliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának. A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott pénzintézet az orosz agresszióra reagálva 2023 végéig hárommilliárd euró értékű külön befektetési programra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára. Az EBRD közölte, hogy jó úton halad e cél teljesítése felé: a keretből eddig 1,7 milliárd eurót helyezett ki az ukrán gazdaságba, és további 200 millió euró finanszírozást mozgósított partnerbankok bevonásával.

The post Orosz agresszió: A brit kormányfő Ukrajna még erőteljesebb támogatását kérte a szövetségesektől appeared first on .

Oroszország Ukrajna elleni háborúja azt bizonyítja, hogy fontos döntés volt a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási cél kijelölése a 2014-es walesi csúcson, de ez a célkitűzés csak egy évtizedre szólt, ezért frissíteni kell – mondta Stoltenberg egy német lapinterjúban.

Rámutatott, hogy a 2014-es döntést sem békeidőben hozták, hiszen Oroszország Ukrajna elleni háborúja éppen 2014-ben, a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával kezdődött, és a NATO tagjai ennek hatására kötelezték el magukat a védelmi kiadások növelését jelentő 2 százalékos cél mellett.

Stoltenber a Die Welt című lapban közölt interjúban kifejtette: egyelőre nem tudja megmondani, hogy a tagországok miként járnak el, de biztos abban, hogy megállapodásra jutnak a litvániai találkozón, és azt feltételezi, hogy az eddiginél “ambiciózusabb” kiadási célt tűznek ki, hiszen “mindenki látja”, hogy többet kell fordítani a védelemre.

A NATO-főtitkár arról is szólt, hogy “aki békét akar holnapra, annak ma támogatnia kell Ukrajnát”.

“Furcsán hangzik, de a fegyverszállítások vezetnek el a békéhez” – tette hozzá, kiemelve, hogy a NATO biztonsági érdekei túlmutatnak az Ukrajnával vállalt szolidaritáson, mert a tekintélyelvű vezetők, “az autokraták figyelik, hogy miként reagálunk az invázióra, és levonják a tanulságokat, ha Putyin  arat sikert”. Arra is kitért, hogy az atomfegyverek bevetésének kockázata alacsony, és nem tapasztalnak változást az orosz nukleáris erők tevékenységében.

Ugyanakkor “az orosz nukleáris retorika teljességgel felelőtlen és veszélyes” – húzta alá a NATO főtitkára, hozzátéve: nem szabad megengedni, hogy Oroszország “zsaroljon” ezzel a retorikával, mert ha sikerrel jár, akkor “veszélyesebb lesz a világ”, és Moszkva mindig a “nukleáris fenyegetés” eszközét használja majd, ha el akar érni valamit.

The post A védelmi kiadási cél újabb emeléséről beszél a NATO főtitkára appeared first on .

A kancellár elmondta, hogy szerdán telefonon tárgyalt Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel az orosz agresszió elleni védekezés állásáról és a német támogatásról. A segítség újabb részeként Németország nem csupán egy századnyi – 14 darab – Leopard 2 A6 típusú harckocsit küld, hanem összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopardokkal támogató partnerek tevékenységét. A csomaghoz németországi kiképzés, valamint lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik – tette hozzá Scholz.

Kiemelte: sok németet aggodalommal tölthet el a német harckocsikról szóló döntés, de bízhatnak a kormányban, amely továbbra is csak a partnereivel együttműködve támogatja Ukrajnát, és gondoskodik arról, hogy a NATO ne kerüljön háborúba Oroszországgal.

A politikus az azonnali képviselői kérdések és kormányfői válaszok órájában egy független képviselő azon kérdésére, hogy hol van Ukrajna német katonai támogatásának határa, és előfordulhat-e, hogy Németország vadászgépekkel vagy csapatokkal segíti az ukrán erőket, kijelentette, hogy ez nem fordulhat elő.

Kifejtette: a kormány már akkor rögzítette, hogy harci repülőkkel nem támogatja Ukrajnát, amikor a háború elején az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet esetleges kijelöléséről folytattak nemzetközi egyeztetést, az pedig a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerülését célzó törekvésekből következik, hogy NATO-katonák, és így német katonák sem vesznek részt a háborúban.

A kormányoldalhoz tartozó felszólalók mind üdvözölték, hogy a kormány a partnereivel egyeztetve az egykori Szovjetunióban gyártott harckocsik után modern nyugati harckocsikkal is segíti Ukrajnát. A legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség részéről is üdvözölték a döntést, de bírálták az előkészítés heteiben folytatott vitákat, amelyek álláspontjuk szerint kárt okoztak Németországnak.

Hollandia kész harckocsikat küldeni Ukrajnának
Hollandia kész Leopard 2 harckocsikat küldeni Ukrajnának, ha ez segíti Kijevet – jelentette be Mark Rutte holland kormányfő. Múlt héten Wopke Hoekstra külügyminiszter a holland parlamentben azt mondta, a kabinet számára “nincsenek tabuk” Ukrajna rendszeres katonai felszereléssel való ellátását illetően. Ugyancsak a múlt héten jelentette be a holland kormány, hogy két Patriot légvédelmi rendszert küld Ukrajnának Németországgal és az Egyesült Államokkal együttműködve. Hollandia tavaly 90 modernizált orosz T-72-es harckocsi szállítását finanszírozta Ukrajnába az amerikai és a cseh kormánnyal együttműködve.

Belgium tíz éve eladta a tankjait
A belga védelmi miniszter szerdán közölte, hogy Ukrajna “jelentős katonai segélyre” számíthat kormányától, ugyanakkor azt is bejelentette, Belgium nem küld harckocsikat Ukrajnába, mivel Belgiumnak már nincsenek tankjai. Belgium körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eladja a tankokat, darabonként 10-15 ezer euróért. “Nincs akadálya, hogy visszavásároljuk őket, de azok a vállalatok, amelyeknek eladtuk, ma már mintegy félmillió eurót kérnének értük darabonként, és ez nem foglalja magában a felújításukat sem”. Ludivine Dedonder elmondta, hogy Belgium légvédelmi és páncéltörő eszközöket, valamint lőszert küldene Ukrajnának, ami valamennyire kielégíti az orosz invázió ellen harcoló ország kéréseit.

The post Orosz agresszió: Németország hangolja össze az ukrán Leopard harckocsi-zászlóaljak felállítását appeared first on .

Steffen Hebestreit közleménye szerint a szerdai berlini kormányülésen hozott döntés alapján első lépésként egy századnyi, vagyis 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit adnak át a német hadsereg (Bundeswehr) állományából. A támogatás azt szolgálja, hogy az ukrán hadsereg minél gyorsabban felállíthasson két zászlóaljat a német gyártmányú harckocsikból. Ehhez más országok is átadnak ilyen járműveket Ukrajnának, amihez megkapják a német kormány engedélyét.

Olaf Scholz kancellár kiemelte, hogy a döntés megfelel a kormány eddig is követett alapelvének, miszerint Németország a partnereivel szorosan együttműködve segíti Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben – áll a közleményben. A világ legerősebb és legmodernebb harckocsijának számító Leopardok használatára Németországban képeznek ki ukrán katonákat. A támogatási csomaghoz a járművek és a kiképzés mellett lőszer, szállítás és karbantartás is jár – tették hozzá.

Elsőként, január közepén a lengyel kormány jelentette be, hogy ugyancsak 14 darab Leopard 2-vel is támogatná Ukrajnát, ha más országok követik példáját. A német sajtóban közölt elemzések szerint Németország mellett Finnország, Svédország, Hollandia, és akár Spanyolország és Portugália is csatlakozhat a lengyel kezdeményezéshez, az Egyesült Államok pedig ugyancsak a legmodernebb harckocsijából, az M1 Abrams típusból adhat át jelentős számú darabot Ukrajnának.

A német kormánynak a hadiipari exportról szóló szabályok miatt nemcsak arról kellett döntenie, hogy kaphat-e Ukrajna Leopardokat a Bundeswehrtől, hanem arról is, hogy engedélyezi-e más országoknak a német gyártótól vásárolt harckocsik továbbadását. A döntést hetekig folytatott belső egyeztetés és nyilvános vita előzte meg.

Andrij Melnyik ukrán külügyminiszter-helyettes, korábbi berlini nagykövet az ntv német hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a védekezés támogatása modern nyugati harckocsikkal csak a számos szükséges lépés egyike, és következő lépésként az ukrán haditengerészetet is meg kell erősíteni. Ukrajnának hadihajókra és tengeralattjárókra is szüksége van nyugati támogatóitól, hogy megvédhesse igen hosszú fekete-tengeri partvonalát és megakadályozhassa az újabb orosz tengeri támadásokat – mondta a diplomata.

Hozzátette: a háborúnak még messze nincs vége, Oroszország “nagyon erős ellenfél”, és hadiipara “teljes gőzzel termeli a fegyvereket”.

The post Orosz agresszió: Németország Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnának appeared first on .

A főügyészség közleménye szerint a férfival szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozták. A vádirat szerint a férfi tavaly júniusban megöléssel fenyegette meg a feleségét, majd pár nappal később levelet írt neki, amelyben ugyancsak erről írt, ha a nő nem mond le a közös tulajdonukban lévő ház felének tulajdoni részéről.

A férfi augusztus 8-án megjelent a székesfehérvári kórház rendelőintézetében, ahol a válófélben lévő házastársa dolgozott. A férfi az egyik kórteremben a torkánál megragadta, a falhoz szorította a nőt, fojtogatta és azt mondta, meg fogja ölni.

A nő megpróbált a szorításból kiszabadulni, dulakodni kezdtek, a sértett a földre került. A férfi egy pillangókéssel a nő bordái alá próbált szúrni, de a sértett a tenyerével elhárította a döfést, majd a férfi a nő lábszárát is megvágta. Az egyik beteg segítségért kiáltott, ezért a férfi menekülni kezdett, ám a folyosón elfogták.

A támadásban a nő könnyű sérülést szenvedett, az ügyészség szerint azonban súlyosabb sérülés is történhetett volna.

Egy év négy hónapot kapott egy mentőápolóra támadó mezőkövesdi férfi
Jogerősen egy év négy hónap szabadságvesztésre ítélt a Mezőkövesdi Járásbíróság egy férfit, aki bántalmazott egy mentőápolót. A Miskolci Törvényszék a közleményében az írta: a mezőkövesdi férfi 2021 szeptemberében édesanyja sikertelen újraélesztését követően szidalmazta a mentőtisztet és az ápolót, majd utóbbit többször megütötte. Az ápoló nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A bíróság a vádlottat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és könnyű testi sértés vétsége miatt ítélte el. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság azt, hogy a férfi beismerte és megbánta tettét. Súlyosbító körülményként vették ugyanakkor figyelembe, hogy a vádlott felfüggesztett szabadságvesztés idején, ittasan követte el a bűncselekményt, és azt is, hogy elszaporodtak a hasonló bűncselekmények.

The post Kriminális: Munkahelyén akarta megölni válófélben lévő feleségét egy Fejér vármegyei férfi appeared first on .

A politikus a múlt heti látogatást összegezve úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai háború fordulóponthoz érkezett, amelyben a harckocsik központi kérdéssé váltak. A küldöttség meggyőződött arról, hogy az ukrán hadseregnek nehézjárművekre – német Leopard, valamint amerikai Abrams harckocsikra – van szüksége – mondta, hozzátéve: Kelet-Ukrajnában nem sikerülhet az orosz erők visszaszorítása harcjárművek nélkül.

A politikus emellett nagy hatótávolságú rakéták küldését is szorgalmazta az orosz ellentámadás megállítása érdekében, amely Bahmut közelében orosz előrehaladást hozott.

Graham célnak nevezte az oroszok kiszorítását Ukrajnából az ukrán erőknek adott olyan fegyverzet segítségével, amellyel a hadszíntéren képesek legyőzni az orosz hadsereget. Ahogy fogalmazott, “nem cél amerikai katonákat küldeni Ukrajnába, és nem cél a harmadik világháború kirobbantása sem, hanem az a cél, hogy megállítsák a támadást, és kiszorítsák Oroszországot Ukrajnából, és felelősségre vonják” a cselekedetei miatt. Egyben felszólította az amerikai védelmi minisztériumot, hogy vizsgálja felül álláspontját az Abramsokat illetően, ugyanis ezek küldése mintaként is szolgálna Németország számára.

Graham az ukrán kormányt érintő korrupciós botránnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva hangsúlyozta: elvárják, hogy Ukrajna megtegye az ígért lépéseket a korrupció megfékezésére és megváltoztassa törvényeit. A szenátor egy hosszú út kezdetéről beszélt, amelynek során az üzleti gyakorlat megváltozik Ukrajnában. Hozzátette, hogy az Ukrajna felé irányuló fegyverszállításokért felelős amerikai katonai vezetés az átláthatóságot és elszámoltathatóságot tartja szem előtt.

A kongresszus felsőházi küldöttsége a múlt héten járt Ukrajnában, ahol mások mellett találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel is. A küldöttségben a republikánus Graham mellett Richard Blumenthal és Sheldon Whitehouse demokrata szenátor kapott helyett.

The post Orosz agresszió: Harckocsik szállítását sürgeti az amerikai szenátus Ukrajnában járt küldöttsége appeared first on .

A kormányfő a Die Welt című lap Gazdasági csúcstalálkozó című fórumán a lap hírportálján közölt beszámoló szerint rámutatott, hogy a hadiipari exportot szabályozó előírások határozzák meg azt az eljárást, amellyel dönteni kell a külföldön értékesített német termékek továbbadásáról harmadik országnak.

Ezt az eljárást le is folytatják, és a lengyel kérést az ügy által megkövetelt sürgősséggel kezelik – tette hozzá Scholz, aki a nem nyilvános fórumon a Die Welt beszámolója szerint hozzátette, hogy a kérés jóváhagyását a washingtoni vezetéstől teszik függővé. Mint mondta, “soha nem egyedül cselekszünk, hanem szorosan egyeztetve legfontosabb partnereinkkel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal”.

A német lakosság támogatja ezt az alapelvet, és a kormány kitart mellette – húzta alá a kancellár.

A lengyel kormány keddi tájékoztatása szerint hivatalosan megkérték a német kormányt arra, hogy járuljon hozzá a lengyel hadseregnek vásárolt Leopard 2 harckocsik egy részének – korábbi adatok szerint 14 darab – átadásához az orosz támadás ellen védekező ukrán erőknek.

The post Orosz agresszió: Berlin Washingtonnal egyeztetve dönt a lengyelországi Leopard tankok Ukrajnába szállításáról appeared first on .

Az eljárás adatai szerint a férfi egy edelényi áruházban kötekedett, ezért rendőrt hívtak. A férfi az intézkedő rendőröket azzal fenyegette, hogy megöli, illetve bűncselekmény elkövetésével vádolja majd. A férfi előállításakor a rendőrség épületében is agresszívan viselkedett, hangoskodott, az öklét rázta.

A Kazincbarcikai Járásbíróság a vádlottat hivatalos személy elleni erőszak miatt 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott büntetőeljárás hatálya alatt, több rendőrrel szemben követte el a bűncselekményt, továbbá, hogy elszaporodtak a hasonló esetek, ugyanakkor enyhítő körülmény volt a vádlott megbánó magatartása.

Az ítélet nem jogerős – közölte a törvényszék.

The post Három és fél évre ítéltek egy rendőröket fenyegető férfit Borsodban appeared first on .

A vezetői engedély megszerzésének költségei Budapesten a jogosítvány típusától függően változhatnak. A “B” kategóriás jogsi ára döntően attól függ, hogy mennyi az a gyakorlati óra, amennyi kell a tanulónak, hogy bátran vizsgásson a forgalomban.

Okos döntés minél hamarabb elkezdeni a vezetés tanulását?

Ha minél hamarabb elkezd vezetni tanulni, annak számos előnye lehet. Az agy, a tanulási reflexek gyorsabbak, így készségszinten gyorsabban fog menni a vezetés. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne jó sofőr abból, aki mondjuk 30-40 évesen lesz a budapesti autósiskola tanulója. Sőt, rájuk kevésbé jellemző a kapkodás.

Ha fél, vagy túl szétszórt, akkor türelmesebb oktatót keressen

Fontos azonban az is, hogy mérlegelje saját felkészültségét a vezetés megtanulására. Ha nem érzi magát kényelmesen az autóban, vagy még nem áll készen a vezetésre, jobb lehet várni, mint veszélyeztetni magát és a környezetét. A jogsi megléte önmagában nem tesz felnőtté, bár a biztonságos vezetés képessége nem korfüggő.

Az idő vezetéssel együtt tapasztalatot jelent

Ha valaki fiatalon kezd el vezetni tanulni, akkor gyorsabban fogja megszerezni azt a vezetési rutint, amely a biztonságos közlekedéshez kell. Ennek persze feltétele az, hogy a jogsi megszerzése után rendszeresen üljön a volán mögé, napi, heti szinten vezessen, még akkor is, ha esetleg nem telik még egy saját autó fenntartására. próbáljon részt venni minél gyakrabban a forgalomban, mind Budapesten, mind autópályákon, vagy hegyi utakon. 

Az infláció miatt a vezetői engedély ára is változott

Az infláció, azaz az áruk és szolgáltatások árának általános emelkedése hatással van a jogosítvány ár emelkedésére – megszerzésének költségeire. Arra biztosan számítani lehet, hogy az árak nem fognak egyhamar csökkenni, így ha megteheti, érdemes minél előbb belevágni.

A jogsi megszerzése ma többe kerül, mint akár öt éve

Az árban nem csak az üzemanyag ára, hanem az oktató órabére, a tanulógépjármű biztosítása, szervize, az iskola költségei is benne vannak. A tanulás, vagy a munka mellett bele kell kalkulálni azt is, hogy van-e elég ideje és anyagi forrása ahhoz, hogy az autósiskola költségeit és az oktatók beosztását be tudja illeszteni az életébe. Hogy mennyi időbe és pénzbe kerül a megszerzése, ezt egy online jogosítvány kalkulátor segítségével azonnal látja.

A gyakorlati oktatásra járás szervezést igényelhet

Vannak népszerűbb időszakok, melyekre jóval több a jelentkező, mint amennyi az oktatók kapacitása. Jellemzően a munka utáni, vagy a reggeli idősáv az, amely telített. Ha lehetősége van rá, próbáljon meg néhány alkalmat a kevésbé sűrű időszakokra foglalni, így hamarabb lehet meg a szükséges vezetési óraszáma a gyakorlati vizsgához. Mindezzel együtt vezetni tudni jó dolog, szabadabbá teszi a mozgást és bármikor készen állhat arra, hogy kocsiba üljön.

A jogsi megszerzése ma többe kerül, mint akár öt éve

Az árban nem csak az üzemanyag ára, hanem az oktató órabére, a tanulógépjármű biztosítása, szervize, az iskola költségei is benne vannak. A tanulás, vagy a munka mellett bele kell kalkulálni azt is, hogy van-e elég ideje és anyagi forrása ahhoz, hogy az autósiskola költségeit és az oktatók beosztását be tudja illeszteni az életébe. 

Vannak népszerűbb időszakok, melyekre jóval több a jelentkező, mint amennyi az oktatók kapacitása. Jellemzően a munka utáni, vagy a reggeli idősáv az, amely telített. Ha lehetősége van rá, próbáljon meg néhány alkalmat a kevésbé sűrű időszakokra foglalni, így hamarabb lehet meg a szükséges vezetési óraszáma a gyakorlati vizsgához. Mindezzel együtt vezetni tudni jó dolog, szabaddá teszi a mozgást és bármikor készen állhat arra, hogy kocsiba üljön.

The post A jogsit megszerezni idejében kell appeared first on .

“Tapasztalhatják, hány orosz elemző, aki jelenleg külföldön dolgozik, beszél 220 ezres orosz erőcsoportosulásról Fehéroroszország területén, miközben nemrég azt mondták, hogy 150 ezret telepítettek oda. (…) Valójában nincsenek ott. A most létező csoportosulást nem lehet összehasonlítani a tavaly februárival” – jelentette ki a tisztségviselő. Egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna fegyveres erői készen állnak az orosz hadsereg bárminemű műveletére.

“Készen állunk, az államunk északi határát védő egységek készenléti ellenőrzése, a megfelelő védelmi vonalak előkészítése, a légvédelmi rendszer telepítése és megerősítése megtörtént, beleértve Kijev területét is” – szögezte le.

Szkibickij elmondta, hogy az ukrán katonai hírszerzés aktív harci cselekményekre számít Kelet-Ukrajnában, a luhanszki és a donyecki régiókban idén február-márciusban, és változást észlelt az orosz erők taktikájában. Megjegyezte, hogy a hírszerzés látja, hogyan mozognak az orosz légideszant csapatok most, hol csoportosulnak újra. Ezt Valerij Geraszimov, az Ukrajnában harcoló orosz egyesített haderőcsoport nemrégiben kinevezett új parancsnoka “kézjegyének” nevezte.

A hírszerzési vezető úgy vélte, hogy Oroszország már nem tud fegyverrel és felszereléssel ellátni újabb mozgósítottakat, pedig a hírszerzés értesülései szerint újabb ötszázezer ember mozgósítására készülnek. Közölte, hogy Kijev becslései szerint eddig Oroszországban mintegy 315 ezer embert mozgósítottak az Ukrajna elleni háborúban való részvételre. “Most újabb mozgósítást hajtanak végre Luhanszk és Donyeck megyék ideiglenesen megszállt területein. Ilyen tempójú háború mellett egyszerűen nem lesz ehhez ép férfi lakosság” – jegyezte meg.

Szkibickij kifejezte meggyőződését, hogy további mozgósítások is várhatók Oroszországban. Kiemelte ugyanakkor, hogy már nincs elég fegyver az új alakulatok számára. “Az oroszok nem termelnek annyit, amennyit veszítenek. Moszkva megkezdte a felszerelések, fegyverek kiszállítását a raktárakból, de ezek az arzenálok már harminc vagy több éve állnak ott, így javítást, karbantartást igényelnek. ötszázezer fős további mozgósítás esetén még nagyobb gondok merülnek fel ezek ellátásával. Ráadásul, ez hatalmas mennyiség még Oroszország számára is, és negatívan fogja érinteni az Oroszországi Föderáció gazdaságát” – fűzte hozzá a hírszerzési vezető.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közben a Twitteren azt írta, hogy az Ukrajnát támogató országoknak az úgynevezett Ramstein formátumú újabb találkozójára a tervek szerint februárban kerül sor. A tárcavezető megjegyezte, hogy minden ilyen találkozó a partnerek Ukrajnába vetett bizalmának növekedését jelzi. A több bizalom pedig több, Ukrajnának adott fegyvert jelent – vélekedett a miniszter.

Tiltakozik a KMKSZ a munkácsi kistérségben történt magyarellenes intézkedések miatt
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban tiltakozik a munkácsi kistérség magyar oktatási és kulturális intézményvezetőinek nemrégiben történt leváltása, valamint a magyar zászlók és feliratok eltávolítása ellen és a jogvédő szervekhez fordul az ügyben. A KMKSZ elnökségének nyilatkozata “jogszerűtlen, a magyar nyelvű oktatás színvonalát veszélyeztető” intézkedésnek tartja a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának felmentését. Az elmúlt héten Munkácson és a munkácsi kistérség néhány, zömében magyarok lakta falujában a közintézményekről eltávolították a magyar nemzeti zászlókat és a magyar nyelvű feliratokat, valamint felmondtak több, köztiszteletben álló magyar intézményvezetőnek is.

The post Orosz agresszió: Putyin nem tudja elvágni Ukrajnát Európától egy esetleges offenzívával appeared first on .

Az UNIAN ukrán hírügynökség idézte Oleh Nemcsinov kabinetminisztert, aki ismertette a távozók névsorát. Eszerint mennie kellett Vjacseszlav Sapovalov védelmi miniszterhelyettesnek, Ivan Lukerja és Vjacseszlav Negoda közösségi és területfejlesztési miniszterhelyettesnek, valamint Vitalij Muzicsenkónak, a szociálpolitikai tárca helyettes vezetőjének.

A testület egyben támogatta Volodimir Zelenszkij államfő rendelettervezetét, amely szerint elbocsátják Valentin Reznicsenko Dnyipropetrovszk megyei, Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei, Olekszij Kuleba Kijev megyei, Dmitro Zsivickij Szumi megyei és Jaroszlav Janusevics Herszon megyei kormányzót.

Sapovalovot, aki az ukrán fegyveres erők logisztikájáért volt felelős a védelmi tárcánál, nemrég olyan vádak érték, hogy túl magas áron szerzett be élelmiszereket a hadseregnek – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. A hírportál a védelmi minisztériumra hivatkozva hozzátette: Sapovalov maga kérte elbocsátását, hogy az őt ért vádak miatt ne kerüljön veszélybe az ukrán fegyveres erők stabil ellátása.

Sajtóértesülések szerint Reznicsenko és Kuleba kormányzók is maguk kérték felmentésüket tisztségükből, míg a többi vezető közös megegyezéssel távozott. A nap folyamán Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője is felmentését kérte, amit Zelenszkij nem sokkal később rendeletben jóvá is hagyott. A Strana.ua hírportál és az Ukrajinszka Pravda szerint Timosenko helyét Kuleba veszi át, míg Timosenkót a herszoni kormányzói hivatal élére nevezhetik ki.

A múlt héten, január 17-én Olekszij Aresztovics, az elnöki iroda tanácsadója nyújtotta be lemondását posztjáról, amit Andrij Jermak, az iroda vezetője még aznap elfogadott. A tisztségviselő a dnyiprói lakóházat ért múlt heti – sok áldozatot követelő – orosz rakétatalálat után ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a H-22-es rakétát az ukrán légvédelem lőtte le, és az emiatt zuhant a többszintes épületre. Aresztovics nyilatkozata Ukrajnában közfelháborodást váltott ki, ami arra késztette a tanácsadót, hogy bocsánatot kérjen, és felmentését kérje.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden azt írta, hogy Zelenszkij személyi döntései “az állam kulcsfontosságú prioritásairól tanúskodnak”, így reagál az államfő “arra a kulcsfontosságú társadalmi elvárásra, hogy az igazságszolgáltatásnak mindenkire vonatkoznia kell”.

Zelenszkij hétfő esti videobeszédében már előre jelezte, hogy korrupciós vádak miatt a héten személyi változások lesznek a kormányban, a régiókban és a biztonsági erők különböző szintű vezetői posztjain. Ezek közül, mint mondta, néhányat már végre is hajtottak, míg mások hamarosan következnek.

Ukrajnának többet kell tennie a korrupció elleni küzdelemben
Az Európai Bizottság üdvözli, hogy az ukrán hatóságok komolyan kezelik a korrupciós vádakkal kapcsolatos vizsgálatokat, azonban a korrupcióellenes küzdelemben több előrelépésre van szükség – jelentette ki Ana Pisonero, a testület szóvivője. “Ukrajnának hatékony vizsgálatokat kell lefolytatnia, valamint hiteles eredményeket kell felmutatnia az eljárások és az elmarasztaló ítéletek terén” – tudatta a szóvivő. Mint mondta, Ukrajna már több téren is előrelépést tett; új vezetőt nevezett ki a korrupcióellenes hivatal élére, és új pályázatot írt ki a korrupcióellenes hivatal igazgatói posztjára. Hangsúlyozta, hogy az EU már évek óta támogatja Ukrajnát a jogállamiság megerősítésében, és a korrupcióellenes intézkedések az uniós csatlakozási folyamat kulcsfontosságú dimenziói, amelyek a makroszintű uniós pénzügyi támogatás politikai feltételeinek is részét képezik. “A bizottság szoros kapcsolatban áll a kijevi vezetéssel annak biztosítása érdekében, hogy az Ukrajna támogatására küldött forrásokat jó célra használják fel” – mondta el a szóvivő.

The post Magas rangú ukrán tisztségviselőket menesztettek tisztségükből appeared first on .

Az elnök Andrej Babis államfőjelölt vasárnapi televíziós vitában elhangzott kijelentésével kapcsolatban beszélt a témáról Dudával. Babis azt mondta, államfőként nem küldene cseh katonákat Lengyelország vagy a balti államok megsegítésére, ha támadás érné őket. Tisztán elméleti kérdésről van szó, a legfontosabb dolog megakadályozni a háborút – tette hozzá a volt kormányfő.

Babis később módosította álláspontját és leszögezte: a Csehország által is aláírt NATO szerződést ő is betartaná. Babis kijelentését számos cseh és külföldi politikus is bírálta. “Az elnökválasztási kampány két személy egymás elleni küzdelme a legmagasabb szinten, elhatalmasodnak az érzelmek, s ezek éppen a vitákban csúcsosodnak ki” – fogalmazott a lengyel államfő. Zeman szerint Csehország saját érdekében is segítséget nyújtana szövetségeseinek.

“A szövetségesi kötelezettségek okán, de saját érdekünkben is természetesen kötelességünk lenne segíteni, sőt ezt még szívesen is tennénk” – szögezte le a cseh államfő, akinek második mandátuma március elején jár le.

A cseh választópolgárok e hét végén, pénteken és szombaton dönthetnek arról, hogy Babis volt kormányfő vagy Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO katonai bizottságának korábbi elnöke legyen Csehország következő államfője.

The post Zeman: Csehország teljesíti szövetségesi kötelezettségeit appeared first on .

A testület sajtóközleménye szerint a stratégia felgyorsítaná a visszaküldés folyamatokat és előmozdítaná a hazájukba visszatérők reintegrációját a más országokkal folytatott együttműködés révén. A bizottság egyik célja, hogy hatékony közös uniós visszaküldési rendszer segítségével korlátozza az illegális migrációt az EU-ba, továbbá javítsa a visszatérésekre vonatkozó uniós statisztikákat.

Ylva Johansson uniós belügyi biztos a startégiát bemutató bizottsági sajtótájékoztatón elmondta: tavaly mintegy 330 ezer jogellenes határátlépést észlelt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynöksége (Frontex), mintegy 100 ezerrel többet mint tavaly. “Nagy része azoknak, akik szabálytalan módon érkeznek az EU-ba, nem szorul védelemre, ennek ellenére menedékkérelmet nyújtottak be. Ez óriási nyomás alá helyezi az uniós menekültügyi rendszert, és a befogadási kapacitásokat” – mondta. Mint fogalmazott, tavaly körülbelül 924 ezer menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban, amellett, hogy az unió mintegy 4 millió ukrajnai menekültet fogadott be.

“Menekültügyi rendszerünk védelmének módja az, hogy mindazokat, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre, visszaküldjük hazájukba. Évente 300 ezer visszaküldési határozat születik, de csak körülbelül 70 ezret hajtanak végre. Ezt a számot növelni kell” – hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság nemrégiben visszaküldési koordinátort nevezett ki, akinek feladata, hogy összefogja a vonatkozó uniós szakpolitikák egyes ágait, és elősegítse a hatékonyabb visszaküldést.

The post Az EU új stratégiát mutatott be az illegális migránsok hatékonyabb hazatérése érdekében appeared first on .

Borrell az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta: a támogatás jóváhagyása által az európai békefenntartási mechanizmus keretében nyújtott teljes katonai segítségnyújtás 3,6 milliárd euróra emelkedik. Leszögezte: Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút, és ezt a célt az EU lehető legerősebben támogatni fogja.

“Oroszország a háborúzás és a nemzetközi jog megsértésnek oldalán áll, Ukrajna pedig a béke mellett és kezdeményező szerepet vállal e tekintetben. Nem tapasztalunk valódi hajlandóságot Moszkva részéről az igazságos és fenntartható béke megteremtésére” – jelentette ki Borrell.

Azt is elmondta, hogy az EU már dolgozik az ENSZ-szel közösen a háborús bűnökért való felelősségre vonás mechanizmusain és az együttműködés középpontjában a Nemzetközi Büntetőbíróság kulcsfontosságú szerepének megőrzése áll. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok az elszámoltatás első lépéseként nagymértékben támogatják nemzetközi ügyészség létrehozását Hágában.

Borrell kitért az orosz földgázra és kőolajra vonatkozó uniós szankciókra is. Véleménye szerint “nagy csapást jelent az ország pénzügyi stabilitására”, hogy az orosz olajat hordónként negyven euróért, áron alul, közel ötven százalékos kedvezménnyel adják el, főként Indiának és Kínának.

Nemkívánatos szervezetnek minősítette az Andrej Szaharov Alapítványt az orosz főügyészség
Nemkívánatos szervezetnek nyilvánította az amerikai Andrej Szaharov Alapítványt hétfőn az orosz főügyészség. A főügyészség megállapította, hogy az alapítvány tevékenysége veszélyezteti az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapjait és biztonságát. További részleteket a testület nem közölt. A döntésről hivatalosan értesített orosz igazságügyminisztérium az alapítványt fel fogja venni a külföldi ügynökök listájára. A The Andrei Sakharov Foundation honlapja szerint 1989-ben alapított szervezet, célja pedig Andrej Szaharov 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett szovjet magfizikus és emberi jogi aktivista örökségének megőrzése.

The post Orosz agresszió: az EU további 500 millió eurót biztosít Ukrajna katonai támogatására appeared first on .

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 472 szavazattal, 19 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők leszögezték, a különleges törvényszék létrehozása és a nemzetközi jogi lépések egyértelmű jelzést küldenének Oroszországnak és a világnak a büntetlenség felszámolásáról.

Az EP-képviselők szerint el kell érni, hogy az orosz és a fehérorosz politikai és katonai vezetést felelősségre vonják az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűncselekményekért, a számos ukrán városban elkövetett atrocitások ugyanis – mint írták – rávilágítanak a háború brutalitására. Véleményük szerint a törvényszék létrehozása kiegészítené a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) erőfeszítéseit, mivel Ukrajna esetében jelenleg nem tudja kivizsgálni az elkövetett bűncselekményeket.

Megjegyezték, a különleges törvényszéknek hatáskörrel kell rendelkeznie nemcsak Putyin és Oroszország politikai és katonai vezetése, hanem Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor és környezete által elkövetett jogsértések kivizsgálására is. Hangsúlyozták továbbá: a különleges törvényszékkel kapcsolatos uniós előkészítő munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni, és arra kell összpontosítani, hogy Ukrajnával együttműködve alakítsák ki a vonatkozó szabályokat. Az ukrán és a nemzetközi hatóságokat pedig támogatni kell a várható eljárásokon felhasználható bizonyítékok összegyűjtésében – tették hozzá.

The post Orosz agresszió: Az EP támogatja egy különleges törvényszék létrehozását appeared first on .