Biztonságpolitika

„Az orosz erők a Wagner zsoldoscsoport újabb alakulatait vezényelték a városhoz. Az ukrán katonák bátran védik pozíciójukat Bahmut északi részén, igyekeznek megakadályozni a város körbekerítését. Ellenállásunk ezen a hadszíntéren már több hónapja tart. Az ellenség egész idő alatt a város elfogására törekszik, amit katonáink kitartása akadályoz meg. Védőink jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek, nagyszámú felszerelést elpusztítottak, a Wagner csoport legjobb támadó egységeit harcba kényszerítették, és csökkentették az ellenség támadási képességeit” – jelentette ki Szirszkij vasárnap a közlemény szerint, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

A szárazföldi erők parancsnoka a mostanit megelőzően március 3-án és február 25-én tett látogatást Bahmutban. Hétfőn részt vett a Volodimir Zelenszkij elnök által összehívott haditanácsülésen, amelyen megvitatták Bahmut védelmét. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Olekszandr Szirszkij és Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egyaránt támogatta a védekezési hadművelet folytatását és a bahmuti ukrán állások további erősítését.

Háborús bűntett az ukrán hadifogoly agyonlövése
Háborús bűntettnek nevezte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője hétfőn azt, hogy az országa elleni háborút folytató oroszok agyonlőttek egy foglyul ejtett, fegyvertelen ukrán katonát. Az orosz katonák maguk készítettek egy videofelvételt a hadifogoly agyonlövéséről, amely gyorsan elterjedt az interneten. A felvételen az látható, hogy a fegyvertelen ukrán katona az mondja: „Dicsőség Ukrajnának!”, majd szitokszavak kíséretében oroszok gépkarabélyokkal agyonlövik. Jermak azt írta, hogy Oroszországban háborús bűnöket követnek el, amit propagandájukkal és „nácikról szóló mítoszokkal fehérítenek ki”. „Ez egy újabb példája egy fogságba esett ember megölésének, ami egyben nemzeti jelentéktelenségük és gyengeségük jele is. Minden ilyen háborús bűnt meg kell büntetni. Senki sem bújhat el a felelősségre vonás elől” – fogalmazott az elnöki iroda vezetője.

The post Orosz agresszió: Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka ismét ellenőrzést tartott Bahmutban appeared first on .

Ezt a századot tekintik a légierő egyik legfontosabb egységének: részt vettek a szíriai atomreaktor elleni 2007-es támadásban és más, Izraelnek tulajdonított szíriai támadásokban is. A hadsereg vezetői szerint a gyakorlatmegtagadás súlyos incidens, ugyanis még a tartalékos vadászrepülők sem dönthetnek önhatalmúlag arról, hogy melyik feladatukat teljesítik. A bejelentés miatt attól tartanak a parancsnokok, hogy a pilóták kiesnek a bevetésekhez szükséges gyakorlatból.

„Március 8-án, szerdán a demokráciáról és a nép egységéről folytatott megbeszéléseknek és gondolkodásnak szenteljük az időt, és ezért ezen a napon nem jelentkezünk tartalékos szolgálatra, operatív tevékenység kivételével. A hét hátralévő részében a tervek szerint jelentkezünk” – írták a tartalékos pilóták feljebbvalóiknak a 12-es kereskedelmi tévécsatorna szerint.

A légierő parancsnoka kérésükre pénteken fogadott mintegy ötven tapasztalt pilótát, akik – lapértesülések szerint – a megbeszélésen kifejezték komoly aggodalmukat a tervezett igazságügyi átalakításokkal kapcsolatban, egyebek között amiatt, hogy különböző nemzetközi szervek – mint például a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) – vádat emelhetnek ellenük.

Izrael mindeddig azzal érvelt az ICC-nél tett panaszok ellen, hogy az izraeli igazságszolgáltatás elég erős és független az izraeli katonák által elkövetett jogsértések kivizsgálásához és ezek megítéléséhez. A Benjámin Netanjahu vezette kormány jogi lépéseinek bírálói azonban arra figyelmeztetnek, hogy a legfelsőbb bíróság hatalmának korlátozása éppen ezt az érvet fogja gyengíteni a nemzetközi porondon.

The post Izraeli vadászpilóták a gyakorlatozás megtagadásával tiltakoznak az igazságszolgáltatás átalakítása ellen appeared first on .

Rishi Sunak szerint a tartós ukrajnai béke eléréséhez a nemzetközi jog megerősítésére van szükség, valamint olyan új keretrendszerre, amely hosszú távra megteremti Ukrajna biztonságát. A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint Sunak ennek érdekében olyan új NATO-charta kidolgozására tesz javaslatot, amely védelmet nyújt Ukrajnának a jövőbeni orosz agresszió ellen.

A brit kormányfő szerint Ukrajnát magasan fejlett, NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal is fel kell szerelni, és meg kell mutatni azt is, hogy a Nyugat Ukrajna mellett marad, újból és újból kész és képes segíteni az ukránokat országuk megvédésében. A brit miniszterelnök szerint az ukrajnai háború tétje nem korlátozódik egyetlen ország biztonságára és szuverenitására, minden ország biztonságát és szuverenitását érinti.

Sunak rámutatott, hogy az orosz invázió, az Oroszország által elkövetett rettenetes háborús bűncselekmények és a felelőtlen nukleáris retorika tünetszerűen mutatja azt a szélesebb körű fenyegetést, amely az „általunk vallott összes értékre kiterjed”. Sunak már korábban is hangsúlyozta, hogy Ukrajnát NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal kell felszerelni, nem csupán a jövőbeni ukrán NATO-tagság előkészítő mozzanataként, de annak biztosítására is, hogy Oroszország ne fenyegethesse tovább Ukrajnát úgy, ahogy azt 2014 óta folyamatosan teszi. Erre a fellépésre nem csak Ukrajna, hanem az egész európai kontinens biztonságának védelme érdekében szükség van, és annak a globális rendnek a védelmében is, amely 80 év óta megalapozza a békét és a biztonságot.

Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a Downing Street a brit kormányfő szombati beszédének előzetes ismertetésében hangsúlyozza: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a jövőben a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét. Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem ezermilliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és ennek keretében hárommillió egységnyi hadfelszerelés – köztük egy páncélosszázadnyi Challenger 2 harckocsi, kétszáz egyéb páncélos jármű, több mint tízezer páncéltörő rakéta és rakéta-sorozatvető rendszerek – átadására vállalt kötelezettséget.

The post Brit miniszterelnök: biztonsági garanciákat kell adni Ukrajnának appeared first on .

Az amerikai alelnök az orosz fegyveresek által Ukrajnában elkövetett gyilkosságokról, kínzásokról, szexuális bűncselekményekről és ukrán állampolgárok Oroszországba áttelepítéséről gyűjtött adatokat ismertetve kiemelte, hogy Oroszország széles körű és rendszerszerű támadásokat intéz Ukrajna lakossága ellen.

„Áttekintettük a bizonyítékokat, ismerjük a jogi előírásokat és nem kételkedünk abban, hogy emberiesség elleni bűncselekményekről van szó” – tette hozzá. Az Egyesült Államok kormányának nevében „azt mondom a bűncselekmények elkövetőinek és feletteseiknek vagy bűntársaiknak is, hogy felelősségre vonjuk önöket” – húzta alá az alelnök, hozzátéve, hogy valamennyi ismert és ismeretlen áldozat ügyében igazságot kell szolgáltatni.

A demokrata politikus kijelentette, hogy hazájában pártpolitikai oldalakat átívelően egységes és szilárd Ukrajna támogatása, az Egyesült Államok így kitart Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges. Az Egyesült Államok a történelméből adódóan pontosan ismeri a függetlenség értékét, Putyin így „nagyon téved”, ha kivárásra játszik. „Az idő nem Putyinnak dolgozik” – mondta Harris.

Felidézte, hogy egy éve, amikor Washington már figyelmeztetett a készülő támadásra, sokan bizonytalanok voltak, nem tudták, hogyan reagálna a Nyugat, ha Oroszország valóban ráront szomszédjára. Egy év elteltével azt látni, hogy „Kijev nem esett el, Oroszország viszont meggyengült, a transzatlanti szövetség pedig erősebb, mint bármikor korábban” – mutatott rá az amerikai alelnök.

Kiemelte, hogy hazájának nemcsak a közös értékek miatt fontos, hanem elsőrangú stratégiai érdeke is az Ukrajna elleni orosz támadás elhárítása, mert világszerte súlyos következményekhez vezetne, ha Moszkva járna sikerrel. Egyetlen ország sem lenne biztonságban, ha az orosz példa azt mutatná, hogy meg lehet sérteni bármelyik ország területi épségét és erőszakkal el lehet mozdítani a határokat – fejtette ki Harris.

Arról is szólt, hogy Washington aggodalommal szemléli Oroszország és Kína viszonyának alakulását. Az ukrajnai háború kezdete óta Moszkva elmélyítette kapcsolatát Pekinggel, pedig nem lehet támogatni egy olyan országot, amely ráront a szomszédjára. Kína minden ilyen lépése csak tovább ösztönözné az erőszakot, meghosszabbítaná az öldöklést és még inkább aláásná a kölcsönösen tisztelt szabályokon nyugvó nemzetközi rendet – mondta az amerikai alelnök.

Von der Leyen: Oroszországot felelősségre kell vonni az ukrajnai háború során elkövetett bűncselekményekért
Oroszországot és Putyint felelősségre kell vonni az ukrajnai háború során elkövetett bűncselekményekért — jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) létrehozásával kapcsolatban szombaton kiadott brüsszeli közleményében. Vpn der Leyen hangsúlyozta, hogy egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a polgári lakosság, valamint az energia- és egyéb infrastruktúra elleni közvetlen támadásokra. Azt is bizonyítani lehet, hogy az orosz erők kínzásokat alkalmaztak, szexuális erőszakot követtek el, és kivégzéseket hajtottak végre. Az orosz katonák még a gyerekeket sem kímélik.

The post Kamala Harris: Oroszország barbár és embertelen háborút folytat Ukrajna ellen appeared first on .

Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust tájékoztatása szerint a megállapodás a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városban az ukrán igazságügyi hatóságok által március 3. és 5. között megrendezett konferencián jött létre, amelynek témája volt, hogy miként lehetne felelősségre vonni Oroszországot Ukrajna elleni agressziójáért.

Az uniós ügynökség közleménye szerint a megállapodás az Eurojust támogatásával tavaly március végén létrehozott közös nyomozócsoport (JIT) hét partnerországa – Ukrajna, Litvánia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Szlovákia és Románia – között jött létre.

A tájékoztatás szerint az ICPA a nemzetközi nyomozócsoport jelenlegi támogató struktúrájának részét képezi majd. Az ICPA ügyészei fizikailag az Eurojustnál kapnak majd helyet, ami lehetővé teszi munkájuk szoros összehangolását a közös ügyészi stratégiával – közölték. Hozzátették: a közös nyomozócsoport résztvevőjeként a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények, például a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények kivizsgálására létrehozott, szintén hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ügyészsége bizonyos feltételek teljesülése esetén részt vehet az ICPA-együttműködésben.

A közlemény idézte Ladislav Hamrant, az Eurojust elnökét, aki azt mondta: a módosítások elfogadása tükrözi a közös nyomozócsoport valamennyi partnerének azon törekvését, hogy orvosolják a büntetlenség hiányát, és szilárd jogalapot adjanak az Eurojustnak az elszámoltathatóság biztosítására. A központ fő célja, hogy támogassa és fokozza az ukrajnai háború során elkövetett bűncselekmények kivizsgálásának hatékonyságát a kulcsfontosságú bizonyítékok beszerzésével és az ügymenet előkészítésének segítésével annak lehető legkorábbi szakaszában. Tájékoztatása szerint a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) struktúrája nyárra elkészülhet.

The post Megállapodás született a nemzetközi agressziós bűncselekményeket kivizsgáló központ létrehozásáról appeared first on .

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics felidézi friss tanulmányában, hogy Németországban – amelynek energiaellátási folyamatai jól kivetíthetők Európára – az ipar és a háztartási szektor az áremelkedések hatására egyaránt 20 százalékkal csökkentette földgázfogyasztását a 2018-2021 közötti időszak átlagához képest.

A ház szerint ez a fogyasztáscsökkentés – ha tartósnak bizonyul – várhatóan lehetővé teszi, hogy Európa komoly ellátási zavarok nélkül tölthesse a következő telet is.

Az Oxford Economics elemzése szerint Európa földgázellátása folyamatos. A távvezetéken érkező orosz földgáz mennyisége 85 százalékkal csökkent ugyan a tavalyi negyedik negyedévben 2019 azonos időszakához mérve, a cseppfolyósított földgáz (LNG) beáramlása és a nem orosz eredetű távvezetékes ellátás azonban egyaránt erőteljes – áll a londoni elemzőház helyzetértékelésében.

Az Oxford Economics elemzői megállapítják: a fogyasztás meredek csökkenése és a robusztus ellátási helyzet együttes eredményeként „igen egészséges” az európai földgáz-tartalékolási helyzet, a történelmi távlatú átlagokhoz képest az európai tározókban lévő mennyiség szezonális rekordokhoz közelít. Mindezek alapján a ház szerint nagyon valószínű, hogy Európában augusztus végére eléri a tározói kapacitások száz százalékát a földgázkészlet – áll az Oxford Economics előrejelzésében.

A tanulmány szerint mindezt alátámasztja, hogy az európai tározók jelenlegi töltöttségi szintje 66 százalék, amely szokatlanul magas az évnek ebben a szakaszában, és mindezek alapján rendkívül valószínűtlen, hogy Európa akár a mostani, akár a következő téli időszakban földgáz nélkül maradjon. A cég szerint ennek igen jelentős hatása van az árprognózisokra is, mivel a jelenlegi folyamatokból következtethető ellátási biztonság meglehetősen valószínűtlenné teszi a tavaly tapasztalt kiugró árrekordok megismétlődését.

Az Oxford Economics közölte: 2023 egészére egymillió brit hőegységenként (MMBtu) átlagosan 23 dolláros, a 2023-2024-es téli csúcsszezonban, vagyis a jövő év első negyedében 32 dolláros földgázárral számol. Egy MMBtu hozzávetőleg 28,264 köbméternek felel meg. A ház hangsúlyozza: valószínűtlennek tartja a december eleji 45 dollár/MMBtu téli árcsúcs újbóli elérését, és még valószínűtlenebbnek azt, hogy megismétlődik a tavaly augusztusi spekulációs láz, amelynek idején 100 dollár/MMBtu árrekordokat mértek az Európában irányadó holland TTF földgáztőzsdén.

Más nagy londoni házak ugyancsak derűlátó európai földgázellátási előrejelzéseket adtak új elemzéseikben. Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport friss számításai alapján szintén nagyon valószínűtlennek nevezte, hogy Európában akár a jelenlegi, akár a 2023-2024-es téli szezonban földgázhiány alakuljon ki.

Az Eurasia elemzői szerint ugyanis az Oroszországon kívüli forrásokból beszerzett földgázmennyiség növekedése és az idei téli fogyasztás csökkenése nyomán az európai tározók telítettsége még márciusban is legalább 60 százalékos lesz a tavalyi azonos időszakban mért 20 százalék helyett, és ez lehetővé teszi, hogy Európa a jövő téli szezon előtt, valószínűleg már a nyáron a maximális tározói kapacitásra töltse fel földgázkészleteit.

A Moody’s Investors Service Londonban ismertetett legutóbbi szektorelemzésében kiemelte, hogy az elmaradt orosz földgázszállítások kétharmadát sikerült pótolni elsősorban a korábbinál nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz beszerzésével és a Norvégiából vezetéken érkező gázmennyiség növelésével, így Európának a tél végéig szükséges földgáztartaléknál nagyobb készlete van. A nemzetközi hitelminősítő kiemelte, hogy az európai gáztározók telítettsége 82 százalékos volt 2022 végén; ez 2015 óta a legnagyobb telítettségi arány volt az évnek ebben az időszakában.

The post Ha tovább csökken a fogyasztás, Európában a jövő télen sem lesz gázellátási fennakadás appeared first on .

A vasárnapi német lap a jobbközép CDU/CSU pártszövetség szövetségi parlamenti frakciójának írásbeli kérdésére adott kormányzati választ idézve azt írta, hogy 2022-ben 12 945 hazatelepítést hajtottak végre, és 23 337 esetben zárult eredménytelenül a művelet.

A végre nem hajtott hazatelepítések szinte mindegyike – 22 408 eset – már azelőtt meghiúsult, hogy az előkészítésért felelős tartományi rendőrség átadta volna az elutasított menedékkérőt vagy menedékkérőket a hazaszállítást intéző szövetségi rendőrségnek.

Ennek számos oka lehet. A leggyakoribb az, hogy a hazatelepítendő embereket nem találják meg a lakóhelyükön, a kormányzati kimutatás alapján 6971 esetben zárták le az eljárást eredménytelenül azért, mert a tartományi szervek nem tudták elszállítani az illetőt a kijelölt repülőtérre.

A Welt am Sonntag értesülése szerint az is gyakori, hogy törlik az adott járatot. Így például az Ukrajna elleni orosz támadás következtében nemcsak az oroszországi és ukrajnai, hanem a moldovai repülőterekre sem indítanak gépeket Németországból, Olaszország pedig 2022 decemberében egyik napról a másikra leállította az Olaszországból Németországba vándorolt és ott elutasított menedékkérők visszavételét.

Előfordul az is, hogy az elutasított menedékkérők hazájának hatóságai tagadják meg a visszafogadást, így nem tudnak elindulni például csoportos hazaszállításra szervezett charterjáratok. Ilyen esetekről számoltak be hazatelepítéssel foglalkozó tisztségviselők a Welt am Sonntagnak a többi között Nigériával és Irakkal kapcsolatban.

A lap a Hessen tartományi belügyminisztérium adatait idézve hozzátette, hogy egy sor országba, Afganisztánba, Irakba, Iránba, Marokkóba, Szíriába és Szomáliába szinte egyáltalán nem, vagy legfeljebb kivételes, egyedi esetekben lehetséges hazatelepíteni elutasított menedékkérőket. A Hessenben nyilvántartott 18 ezer elutasított menedékkérő közül nyolcezren származnak ebből az országcsoportból.

A Welt am Sonntag értesülése szerint számos művelet akkor hiúsul meg, amikor a hazatelepítendő embert már sikerült kiszállítani a repülőtérre és átadni a szövetségi rendőrségnek, és az illető hazája sem akadályozza az eljárást. Ezek közül 256 esetben az illető fizikai ellenállása miatt volt eredménytelen a művelet, 206 esetben a repülőgép kapitánya nem volt hajlandó elszállítani az illetőt, 90 esetben egészségi gondok léptek fel, 43-szor pedig a hazatelepítésre jelölt illető az utolsó pillanatban bírósági úton érte el az eljárás leállítását – ismertette a lap a CDU/CSU frakciójának megküldött kimutatást.

A Welt am Sonntag hozzátette, hogy az elutasított menedékkérők és a bűncselekmény miatt távozásra kötelezett külföldiek számához képest hagyományosan alacsony az eredményes hazatelepítések száma Németországban. A legsikeresebb év 1994 volt, amikor 53 043 eljárást zártak le eredményesen. Azóta ez a szám rendre jóval kisebb, a koronavírus-világjárvány első évében, 2020-ban például csupán 10 800 hazatelepítést hajtottak végre.

The post Az elutasított menedékkérők hazatelepítése kétharmada sikertelen Németországban appeared first on .



A miniszter hangsúlyozta: a magyar haderő eszközrendszerében is megújul: új szárazföldi eszközök, új légvédelmi és légierős eszközök érkeznek.

„Arra kértem a magyar fiatalokat, abba a szövetségbe hívtam őket, hogy csatlakozzanak egy olyan közösséghez, amely adja az összetartozás örömét, a kiképzettség önbizalmát, az életen át tartó barátokat, társítva egy nagyon komoly és versenyképes juttatási rendszerrel. Várunk mindenkit a magyar hadseregbe, mert mi készen állunk. Te is készen állsz?” – fogalmazott a miniszter a videóban. Hozzátette: ez a nemzet ezer éve itt él a Kárpátokban, és nemzeti erényünk, a bátorság példáját mutatta sok száz éven keresztül.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a videóban arról beszélt, hogy a Magyar Honvédségnél elkezdődött a fiatalítás, várják a friss erőt, éppen ezért egy egész éves, elsősorban a fiatalokat toborzó kampányba kezdenek.

Míg a baloldal leépítette a haderőt, addig Magyarország mostani kormánya megbecsüli a katonákat és modern hadsereget épít. Ez különösen fontos, hiszen a veszélyek korát éljük, a szomszédunkban háború dúl, a békéhez pedig erő kell – tette hozzá Nyitrai.

The post Szalay-Bobrovniczky szövetséget ajánl a fiataloknak appeared first on .

Metsola kiemelte, hogy továbbra is felhívásokat fog közzétenni annak érdekében, hogy a győzelemhez szükséges felszerelések eljussanak Ukrajnába.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban az EP elnöke úgy fogalmazott, reméli, hogy az erről szóló tárgyalások akár már az idén megindulhatnak. Elismeréssel szólt arról, hogy Ukrajna milyen gyors ütemben tett előrelépéseket a tagság érdekében, és azt hangoztatta, hogy az ország jövője az Európai Unióban van.

Az EU tavaly júniusban adott tagjelölti státuszt Ukrajnának, négy hónappal azt követően, hogy Oroszország megtámadta az országot.

Roberta Metsola találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel is. Ukrán tájékoztatás szerint a megbeszéléseken a Kijev által javasolt békeformuláról, illetve egy béke-csúcstalálkozó lehetőségéről is tanácskoztak a felek.

Az EP elnöke részt vesz azon a nemzetközi konferencián is, amelynek témája, hogyan lehetne Oroszországot felelősségre vonni az Ukrajna elleni agresszió miatt. A rendezvénnyel kapcsolatban Metsola úgy nyilatkozott, hogy elszámoltathatóság, szabadság és igazság nélkül nem lehet béke. „A megbékítés soha nem működött” – tette hozzá.

The post Orosz agresszió: Az EP elnöke további nyugati fegyverszállítmányokat szorgalmazott Ukrajnában appeared first on .

A Dutchnews hírportál a holland igazságügyi minisztérium által közzétett adatokra hivatkozva azt írta, hogy a börtönt elkerülő elítéltek közül mintegy hatszáz súlyos, erőszakos bűncselekményt követett el. A lap emlékeztetett, hogy Sherwin Windster, aki 2015-ben egy rablás során agyonlőtt egy férfit, tavaly megszökött egy nijmegeni klinikáról, és holléte azóta is ismeretlen.

Peter Homminga, a rotterdami rendőrség munkatársa, az Eltűnt Elítéltek projekt vezetője azt nyilatkozta, hogy a börtön elől menekülő bűnözőket 2017 óta fokozott erővel keresi a rendőség, és a projekt keretében sikerült számukat 11 ezerről 8 ezerre csökkenteni. Mint mondta, akkoriban 11 ezer elítélt volt szökésben anélkül, hogy a hatóságok különösebb intézkedéseket foganatosítottak volna felkutatásuk érdekében. „Akkoriban Hollandiát olyan helynek tekintették, ahol az elítéltek szabadon járkálhattak” – nyilatkozta.

Homminga szerint a jelenleg szökésben lévő nyolcezer elítélt számát nem lesznek majd képesek jelentősebben csökkenteni, mivel legtöbbjük olyan országba szökött, amellyel Hollandia nem kötött kiadatási egyezményt. „Ez nem jelenti azt, hogy valamikor nem fogjuk elkapni őket. Az aktákat rendszeresen felülvizsgáljuk, és néha azt tapasztaljuk, hogy ezek az elítéltek visszatérnek Hollandiába” – mondta a rendőrségi szakértő.

The post Hollandiában nyolcezerre teszik a szökésben lévő elítéltek számát appeared first on .

Azt írták, az intézet munkatársai a főváros II. kerületéhez tartozó Pesthidegkút elhagyott temetőjében végeztek feltárást tavaly novemberben. A Véka utcai temető a magyarországi németek második világháború utáni kitelepítése miatt vált elhagyatottá, felszámolását a helyi önkormányzat már hosszú ideje tervezte. A temető területén volt egy katonasír, amelyben a fejfa szerint a 46 éves korában hősi halált halt Mélion József tartalékos százados nyugodott.

Az intézet közlése szerint Mélion neve nem ismeretlen „a magyar hadtörténelem szerelmeseinek”, ugyanis – mint írták – egyike azon első világháborús vitézeknek, akiket kiemelkedő bátorságukért és helytállásukért az Arany Vitézségi Érem elismerésben részesítettek, bár az intézet megjegyzi, a jelenleg rendelkezésre álló hivatalos források ezt nem támasztják alá. Mélion 1918 szeptemberében több napos harcok során tüzérségi felderítőként remekelt az olasz fronton.

Mélion a halotti anyakönyv szerint lövés által hunyt el 1945. március 5-én, éjjel 11 órakor a temetőhöz közeli pesthidegkúti, egykori Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) kórház területén. Koporsóban, egyenruhában temették el; exhumálásakor a Signum Laudis szalagsávja és egy tiszti csillag is előkerült.

Mélionról a bejegyzésben azt írták, budapesti lakos volt, 1919-21-ben az ELTE csendőrtiszti zászlóaljában szolgált, majd újságíró-szerkesztőnek állt, később a Nemzetközi Sajtó Tudósító lapok főszerkesztője lett. 1943 áprilisában Horthy Miklós kormányzó a Magyar Koronás Ezüst Érem hadiszalagon és kardokkal kitüntetést adományozta neki, 1944-ben pedig hadosztályparancsnoki dicséretben részesült.

Civil foglalkozása és a neve alatt publikált hadifotók miatt vélhetően egy a háborút megörökítő, arról híreket továbbító haditudósító században szolgált – írták. Hozzátették: a haditudósító központ 1944. december 8-án Budapestről a nyugati országrészre települt át, a felvételeiket megsemmisítették. Mélion a fővárosban maradt és megélte az ostromot is, de nem lehet tudni, részt vett-e a védelmi harcokban és az 1945. február 11-én este indult kitörésben.

Mélion Józsefet a közeljövőben Budapesten, a Fiumei úti sírkert 52-es parcellájában, a második világháborúban hősi halált halt magyar katonák számára kijelölt parcellarészen fogják újratemetni.

The post Második világháborús hősi halottat exhumáltak Pesthideghúton appeared first on .

Az öngyilkos merényletet 2017. május 22-én, Ariana Grande amerikai énekesnő koncertje után követte el az észak-angliai nagyváros 21 ezer fős rendezvénycsarnokában, a Manchester Arenában a 22 éves Salman Abedi, aki nagy erejű pokolgépet robbantott fel az előadásról távozó tömeg közepén. A merényletben 22-en meghaltak, köztük hét gyermek. A legfiatalabb áldozat egy nyolcéves kislány volt. A sérültek számáról azóta sincs pontos adat, de a Scotland Yard becslése szerint valószínűleg meghaladta a nyolcszázat.

Ez volt a legsúlyosabb merénylet Nagy-Britanniában a 2005 júliusában elkövetett londoni merényletsorozat óta. Abban a támadásban négy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépeket három londoni metrószerelvényen és egy emeletes városi buszon, 52 utast megölve és több mint hétszázat megsebesítve.

A manchesteri merénylet ügyében kezdett, részlegesen nyilvános vizsgálat csütörtökön közzétett utolsó, 224 oldalas jelentésének egyik legnagyobb horderejű megállapítása az, hogy az MI5 a robbantás előtt több olyan információt is kapott az elkövetőről, amelyek alapján időben közbeléphetett volna, de ezeknek az információknak feldolgozása a szolgálaton belül túl lassan haladt.

A vizsgálat vezetője, John Saunders – a londoni felsőbíróság nagytekintélyű nyugalmazott tanácsvezető bírája – a jelentést ismertetve úgy fogalmazott: az MI5 a feltárt adatok szerint „komoly lehetőséget szalasztott el” a merénylet megakadályozására. Semmiféle módon nem lehet pontosan megállapítani, hogy valójában milyen eséllyel lehetett volna elejét venni a robbantásnak. A volt bíró szerint ugyanakkor reális lehetőség volt olyan felderítési információk beszerzésére, amelyek révén – ha ezeknek az értesüléseknek a begyűjtését megfelelő cselekvés követi – meg lehetett volna akadályozni a merényletet.

Saunders szerint a lehetőség elszalasztásának egyik oka az volt, hogy a biztonsági szolgálat nem cselekedett elég gyorsan. A jelentés szerint voltak például olyan értesülések, amelyek elvezethették volna a szolgálatot ahhoz az autóhoz, amelyben a merénylő a pokolgéphez szükséges alapanyagokat tárolta, mielőtt a robbanószerkezetet saját lakásán összeállította volna.

Ken McCallum, az MI5 jelenlegi vezetője csütörtök esti nyilatkozatában közölte: töredelmesen elnézést kér, amiért a szolgálat nem tudta megakadályozni a manchesteri merényletet. Hozzátette: a titkos információgyűjtés nehéz feladat, de ha az MI5 kihasználta volna azt a „vékonyka esélyt”, amely a robbantás előtt kínálkozott, esetleg elkerülhető lett volna a merénylet okozta veszteség és trauma.

Nem ez az első olyan vizsgálati jelentés, amely mulasztást ró fel az elhárításnak. A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága által másfél évvel a robbantás után, 2018 novemberében közzétett vizsgálati jelentés szerint az MI5 nem figyelte és nem is korlátozta a líbiai származású, de nagy-britanniai születésű Salman Abedi mozgását. Ez lehetővé tette, hogy Abedi, aki előzőleg Líbiába utazott, a merénylet előtt néhány nappal visszatérhetett Nagy-Britanniába, anélkül, hogy az elhárítás ezt észlelte volna.

A brit hatóságok gyanúja szerint a merénylőt líbiai tartózkodása alatt képezték ki robbanószerkezetek összeállítására.

Az alsóházi bizottság öt évvel ezelőtti vizsgálati jelentése is azt állapította meg, hogy jóllehet nem lehetséges annak utólagos tényszerű kijelentése, hogy az elhárítási hibák nélkül el lehetett volna kerülni a manchesteri merényletet, az a következtetés azonban levonható, hogy e hibák következményeként olyan lehetőségek maradtak kihasználatlanul, amelyek potenciálisan alkalmasak lettek volna a terrortámadás megakadályozására.

The post Manchesteri robbantás: Elnézést kért a brit elhárítás vezetője appeared first on .

Credendino hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború felerősítette a Földközi-tenger stratégiai szerepét. Ami Olaszország biztonsági helyzetét illeti, az Ukrajnában zajló konfliktus a tengeren érezteti hatását, mivel „megdöbbentő mértékben emelkedett az orosz flotta hajóinak száma a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren, olyan mennyiségben, melyet a hideg háború idején sem lehetett tapasztalni”.

Magas számuk ellenére az orosz hajók jelenléte nem képvisel közvetlen fenyegetést Olaszország területére, de „jelentősen növeli a feszültséget”. A helyzet nagyobb jelenlétet követel az olasz haditengerészet és a szövetségesek részéről is. A haditengerészet vezérkari főnöke hozzátette, az oroszok agresszív magatartást tanúsítanak, amely nem számított megszokottnak a Földközi-tengeren, és korábban csak a Baltikum térségében volt tapasztalható.

„Lehetséges az incidens kockázata, és amikor ilyesfajta incidens történik, sose lehet tudni, mi lesz a kimenetele”- hangoztatta. Hozzátette, a Földközi-tenger egyébként is „háborgó” térségnek számít a partján fekvő országok gazdasági forrásokért folytatott állandó versengése miatt, valamint az emberkereskedelem, csempészet és más illegális tevékenységek következtében. „Ezért folyamatos ellenőrzésre van szükség” – jelentette ki.

Credentino szerint problémát jelent a Földközi-medence déli partján fekvő országok fegyverkezése is. Példaként Algériát említette, mely Olaszországtól, Franciaországtól és Németországtól hajókat vásárol, Oroszországtól pedig Kalibr-rakétákkal felszerelt tengeralattjárókat.

Az olasz haditengerészet naponta tízezer hajót azonosít és ellenőriz átlagban a partoktól távol is. A munkában hatvankét nagyobb hadihajó vesz részt, valamint a nemzeti felderítés két további vízi járműve. A vezérkari főnök hozzátette, nagyobb költségvetési támogatás szükséges a haditengerészet légvédelmi eszközökkel való felszerelésére, és a legénységi létszám növelésére.

Svéd katonai hírszerzés: nőtt az orosz fenyegetés a háború kezdete óta
Oroszország egyértelmű katonai fenyegetést jelent Svédország közvetlen környezetére, erőit azonban jelenleg javarészt lekötik az ukrajnai hadműveletek – jelentette ki a svéd katonai hírszerzés és biztonsági szolgálat (MUST) vezetője. „Az európai biztonsági rendszer, ahogy korábban ismertük, megszűnt létezni. (…) Ezzel növekedtek a kockázatok is a svéd nemzetbiztonságra” – állapította meg Lena Hallin. Szerinte arra kell számítani, hogy Oroszország – amint lehetősége nyílik – megerősíti katonai képességeit a skandináv térségben, válaszul Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmére. Hozzátette: a MUST megítélése szerint Moszkva igyekszik elkerülni azt, hogy a feszültség kiéleződése fegyveres konfliktusba csapjon át a NATO-val. A svéd katonai hírszerzés vezetője szerint a feszültség magas szintje fokozza annak veszélyét is, hogy egy baleset vagy egy tévedés fegyveres konfliktushoz vezessen.

The post Olasz vezérkari főnök: erősödött az orosz hajók jelenléte a Földközi-tengeren appeared first on .

Az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva első évfordulója alkalmából megjelent értékelésből kiderül, hogy válaszadók 91 százaléka egyetért az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségnyújtással, és 88 százalékuk támogatja a háború elől menekülő emberek befogadását. Ukrajna pénzügyi támogatását a megkérdezettek 77 százaléka helyesli, miközben az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókkal a válaszadók 74 százaléka ért egyet. Az európaiak 67 százaléka továbbra is támogatja az orosz állami tulajdonban lévő média szolgáltatására vonatkozó tilalmat, valamint 65 százalékuk ért egyet a katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzésének és szállításának uniós finanszírozásával. Összességében az európai polgárok 56 százaléka továbbra is elégedett az Európai Uniónak az Ukrajna elleni orosz invázióra adott válaszával.

A felmérés továbbá arra is rámutat, hogy az európaiak nagy többségben támogatják az energetikai átállás felgyorsítását. A válaszadók 84 százaléka szerint az EU-nak a lehető leghamarabb csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét. 85 százaléka a megkérdezetteknek meg van győződve arról, hogy az épületek, a közlekedés és az áruk energiahatékonyságának növelése csökkenteni fogja az unión kívüli energiatermelőktől való függőséget.

Az európai gazdaság helyzetének megítélése 2022 nyara óta változatlan: 40 százalék „jónak”, 51 százalék pedig „rossznak” értékelte. Az euró támogatottsága továbbra is magas szintű, 71 százalékos az EU egészében. A felmérésben rész vettek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy derűlátó az EU jövőjét illetően. Az Eurobarométer által készített közvélemény-kutatásban, 27 tagállamban, összesen mintegy 26 500 uniós állampolgár vett részt.

The post Eurobarométer: az uniós állampolgárok továbbra is határozottan támogatják Ukrajnát appeared first on .

A főkapitányság azt írta, hogy halált okozó testi sértés bűntett megalapozott gyanúja miatt folytatnak eljárást M. Milán és M. Milánné ellen.

Ismertetésük szerint a nyomozást idén januárban kezdték el a rendőrök, miután „bűnügyi információ merült fel arról”, hogy kilenc évvel korábban, közös győri tartózkodási helyükön olyan súlyosan bántalmaztak egy fiatal lányt, hogy a sértett életét vesztette, majd a holttestet egy Győr környéki helyen elásták.

A férfit és a nőt a nyomozók bűnügyi őrizetbe vették, a bíróság elrendelte letartóztatásukat – tették hozzá.

A rendőrök február 16-án Győr külterületén, egy erdős területen tetemkereső kutyákkal és talajradar segítségével megkezdték az áldozat holttestének felkutatását, ami ez idáig nem vezetett eredményre – írták.

The post Kilenc éve elkövetett gyilkosság gyanúsítottjait tartóztatták le appeared first on .

„Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna és a Dnyeszter-mente határának közelében az orosz védelmi minisztérium ukrán alegységek személyi állományának és katonai felszerelésének jelentős összpontosulását észlelte, amelyet a tüzérség lőállásokba telepítése kísért, valamint példátlan mértékben nőttek az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli repülőgépeinek a Dnyeszter menti terület feletti repülései, figyelmeztetjük az Egyesült Államokat, a NATO-tagállamokat és ukrán pártfogoltjaikat, hogy ne tegyenek újabb kalandor lépést” – áll a dokumentumban.

Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy Oroszország következetesen kiállt minden kérdés politikai és diplomáciai úton történő megoldása mellett.

„Mindemellett senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erői megfelelő választ fognak adni a kijevi rezsim provokációjára, ha az mégis bekövetkezik, és biztosítani fogják honfitársaink, az orosz békefenntartó kontingens, az orosz erők operatív csoportjának katonái és a katonai raktárak védelmét a Dnyeszter menti Cobasna településen” – tette hozzá a minisztérium.

Az orosz tárca hangsúlyozta, hogy minden olyan cselekmény, amely veszélyt jelent a fenti civil és katonai személyek és létesítmények biztonságára, „a nemzetközi joggal összhangban az Oroszországi Föderáció elleni támadásnak minősül”.

Az orosz védelmi minisztérium két közleményt is kiadott, amelyben azt állította, hogy Ukrajna „provokációra” készül, amely során orosz támadást kíván imitálni, hogy ürügyet szolgáltasson a maga számára a Moldovához tartozó szakadár Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság lerohanására.

Jelenleg mintegy 1700 orosz katona állomásozik a Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsávon, a szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” területén. Két orosz gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és e vidéken egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is szolgálatot teljesít. A területen 1991 és 1994 között harcok dúltak, a békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által – a szakadár „köztársaság” vezetőjének jelenlétében – aláírt válságrendezési megállapodás után. A többi orosz katona a Cobasna községben lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított lőszerraktárakat őrzi, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és hatástalanítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor félbeszakadt.

The post Orosz külügy: Moszkva támadásként értelmezi a Dnyeszter menti „békefenntartóinak” veszélyeztetését appeared first on .

Antony Blinken Taskentben Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel és Baktijor Szajdov külügyminiszterrel megtartott megbeszélése után úgy fogalmazott, hogy „ha egy hatalmas ország megpróbálja erővel eltörölni egy szuverén szomszédját, akkor mi tartja vissza attól, hogy ezt másokkal is megtegye”. Hozzátette, hogy ezt Közép-Ázsia országai értik, az Egyesült Államok pedig elkötelezett nemcsak Ukrajna, de a térség országainak szuverenitása, területi egysége és függetlensége mellett.

A C5+1 kezdeményezés öt közép-ázsiai ország (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzgebisztán) és az Egyesült Államok közti kapcsolatok elősegítésére jött létre 2015-ben.

A washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint Blinken megköszönte Üzbegisztánnak az afganisztáni nők jogainak érvényesítése érdekében tett lépéseit, viszont sürgette az üzbegisztáni emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét, valamint reformok végrehajtását ezeken a területeken.

Az üzbég fővárosban, Taskentben megtartott sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője az Oroszország elleni nyugati szankciók közép-ázsiai államokra gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatban azt mondta: Washington megpróbálja elmagyarázni a térség kormányainak, hogy mit jelentenek a szankciók, és milyen lépéseket tesznek szükségessé, valamint keresik a lehetőségeit annak, hogy e negatív hatásokat mérsékeljék, ahol pedig szükséges, engedélyezik a szankciók hatálya alóli kivételt a széleskörű orosz gazdasági kapcsolatokkal rendelkező közép-ázsiai államoknak.

Blinken Kazahsztánban a térség országait és az Egyesült Államokat tömörítő C5+1 formátum ülésén újabb 25 millió dolláros támogatási tervet jelentett be a térség országai gazdasági ellenállóképességének javítása, a regionális gazdasági kapcsolatok erősítése és alternatív kereskedelmi kapcsolatok kiépítése céljából. Ezzel összesen 50 millió dollárra növekszik a közép-ázsiai államoknak megígért amerikai forrás, amelyből egyebek között az orosz gazdaságtól való függetlenedés lépéseit is finanszírozhatják.

The post Orosz agresszió: a közép-ázsiai országok értik, hogy akár ők is következhetnek appeared first on .

A csütörtökön közzétett nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint Leendert Verbeek, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusa elnöke írta alá.

A nyilatkozattevők mindenek előtt hangsúlyozták: egy évvel ezelőtt Oroszország indokolatlan és provokálatlan katonai támadást indított Ukrajna ellen, megsértve a nemzetközi jogot, beleértve az Európa Tanács alapokmányát is.

„Elítéljük, hogy Oroszország nem tesz eleget az ellenségeskedés beszüntetését és csapatainak visszahívását sürgető többszöri felszólításoknak. Ezzel szemben elmérgesíti a helyzetet további erőinek mozgósításával és bevetésével, valamint az ukrajnai megszállt területek jogtalan bekebelezésével” – fogalmaztak.

Az értelmetlen és brutális agresszió számtalan emberéletet követelt és hatalmas szenvedést okozott Ukrajnában olyan szörnyűségek és pusztítások eredményeként, amelyekre a második világháború óta nem volt példa Európában. Oroszország ezekkel a nemzetközi humanitárius és emberi jogok súlyos megsértését követte el – emelték ki.

Minden bűncselekmény elkövetőjét el kell számoltatni. Igazságszolgáltatás nélkül nem lehet tartós béke – húzták alá, majd hozzátették: a nemzetközi jogon, az elszámoltathatóságon, az igazságosságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló béke helyreállítására szólítanak fel.

Az Európa Tanács vezetői elítélték továbbá az ukrán állampolgárok, köztük a gyermekek törvénytelen és erőszakos elhurcolását Oroszországba, és azt írták: Moszkvának le kell állítania ezeket a jogellenes cselekményeket, és minden ukrajnainak, különösen a gyermekeknek haladéktalanul lehetővé kell tenni a biztonságos hazatérést.

Felszólították a tagállamok vezetőit, hogy a május 16-án és 17-én reykjavíki csúcstalálkozón mutassanak egységet, és lépjenek fel határozottan Ukrajna további támogatása mellett.

„A lehető leghatározottabban elítéljük Oroszország tartós agresszióját, és megerősítjük megingathatatlan támogatásunkat Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett a nemzetközileg elismert határokon belül. Felszólítjuk továbbá Oroszországot, hogy haladéktalanul állítsa le agresszióját és vonja ki megszálló csapatait Ukrajna területéről” – tették hozzá nyilatkozatukban az Európa Tanács vezetői.

The post Orosz agresszió: Az Európa Tanács vezetői Ukrajna támogatására és a béke helyreállítására szólítottak fel appeared first on .

Közleményében a Külügyek Tanácsa emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 2020 augusztusa óta büntetőintézkedések sorozatát vezette be a fehéroroszországi belső elnyomásért és emberi jogi visszaélésekért felelős személyekkel szemben, valamint az ukrajnai orosz háború támogatása miatt. Ezekkel az a célja, hogy jelezze: ára van az emberi jogok megsértésének és az orosz háború támogatásának – írták.

A vagyonbefagyasztással és uniós beutazási tilalommal járó korlátozó intézkedések jelenleg 34 szervezetre és 195 személyre, köztük Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökre és fiára, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadóra, a minszki vezetés kulcsfontosságú szereplőire, az elnökhöz közeli üzletemberekre és gazdasági szereplőkre terjednek ki. Emellett uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátaniuk.

Közölték továbbá, hogy Fehéroroszországra továbbra is célzott gazdasági szankciók vonatkoznak, egyebek között a pénzügyi ágazatra, a kereskedelemre, a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas gyártmányokra és technológiákra, a távközlésre, valamint az energiára vonatkozóan.

A közleményben az uniós tanács hangsúlyozta: az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli, hogy Fehéroroszország támogatja Oroszországot ukrajnai háborújában. Az EU továbbá folyamatosan figyeli a fehéroroszországi emberi jogi helyzetet, és támogatja a fehérorosz népnek a demokrácia iránti jogos igényét, egyebek között a civil társadalom és a független média támogatása által – tették hozzá.

The post Az EU egy évvel meghosszabbította a Fehéroroszországgal szembeni szankcióit appeared first on .

A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az 58 éves férfi a lakásában szóváltásba keveredett az ingatlan üzemeltetőjével, és egy vadászkéssel többször megszúrta. A sértett a helyszínen meghalt.

A vádlott 2020 májusától lakott a sértett által üzemeltetett, III. kerületi vendégház egyik lakásában, de már a beköltözéstől kezdve vita volt a két férfi között a lakáshasználati díj miatt. A bérlő 2021 júniusától egyáltalán nem fizette a havi használati díjat. A sértett az ezt követő hónapokban legalább hatszor szólította fel, hogy a személyes tárgyait szállítsa el az ingatlanból, a férfi azonban figyelmen kívül hagyta ezeket a felszólításokat, és 2021 augusztusában még birtokvédelmi eljárást is kezdeményezett a sértettel szemben – ismertette a főügyészség.

A tájékoztatás szerint a felek kölcsönösen tettek egymás ellen feljelentést a rendőrségen. A sértett rongálás miatt jelentette fel a vádlottat, mivel az többször is feltörte a ház, illetve a lakás bejárati ajtaját, majd ott töltötte az éjszakát. A legutolsó zártörés éppen az elkövetés előtti napon történt.

A vádlott 2021. december 3-án újból megjelent a III. kerületi ingatlannál, és egy vadászkéssel ismét felfeszítette előbb a ház, majd pedig a lakás bejárati ajtaját. Ezt észlelve, a sértett telefonon bejelentést tett a rendőrségen, majd felment a lakásba, és tettlegességig fajuló szóváltásba keveredett a vádlottal. A vádlott először állon ütötte a sértettet, majd egy vadászkéssel többször megszúrta a védekezni próbáló férfit a hasán, a vállán és a kezén.

A Fővárosi Főügyészség emberölés vádjával végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza a vádlottal szemben, aki korábban letartóztatásban volt, jelenleg bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll.

The post Megölte főbérlőjét, vádat emeltek ellene appeared first on .