Biztonságpolitika

Oroszország eddig mintegy 660 darab iráni gyártású Shahíd önmegsemmisítő drónt használt az Ukrajna elleni háborúban, és hamarosan újabb drónszállítmányt kap – jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője.

“Az Oroszországi Föderációnak valóban problémái vannak az arzenállal, beleértve a drónokat is. Eddig körülbelül 660 Shahíd drónt használtak fel. Az (Iránnal megkötött) szerződés 1750 darab (leszállítását) írja elő. A szállításuk és az előkészítésük azonban időbe telik” – fejtette ki a tisztségviselő, hozzátéve, hogy hamarosan újabb iráni drónok érkeznek Oroszországba, azt azonban még nem tudják, hány darabot tartalmaz majd a szállítmány. Megjegyezte, hogy ezt megelőzően az oroszok 250-300 darabos tételekben importáltak. Hozzátette, hogy hatalmas drónrajra van szükség ahhoz, hogy áttörjék az ukrán légvédelmi rendszert.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az Ukrajinszka Prada hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a mozgósítás Ukrajnában az előre meghatározott terv szerint zajlik.

“Semmi rendkívüli nem történik. Hazánkban a hadiállapot kihirdetéséről szóló törvény parlamenti elfogadásakor hirdették meg a mozgósítást. Vannak ott számszerűen feltüntetett normák, ezeket ismeri a vezérkar, és ennek megfelelően dolgozunk. Szisztematikusan és tervszerűen zajlik az utánpótlás, a veszteségek pótlása – mondta. Arra a kérdésre, hogy normális-e az a helyzet, amikor az ország egész területén a toborzóközpontok képviselői a rendőrséggel együtt idézéseket osztanak ki bevásárlóközpontokban, a városok utcáin, kávézókban, megállítják az autókat, Reznyikov azt válaszolta, hogy sokan elköltöztek, és anélkül változtatták meg lakóhelyüket, hogy ezt a katonai nyilvántartásban regisztráltatták volna. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a problémák oka olykor a kommunikáció hiánya vagy a rossz minőségű kommunikáció a kormányzat részéről. Hozzátette, hogy a beidézés a toborzóirodába nem jelenti azt, hogy már holnap mozgósítják is az érintettet, hanem azt, hogy be kell mutatnia a dokumentumait. Emlékeztetett továbbá arra, hogy Ukrajna alkotmánya alapján az állampolgárnak kötelessége megvédeni a hazáját.

A miniszter kitért arra, hogy szerinte a februárban várható újabb offenzíva során az oroszok nem egyszerre támadnak majd egész Ukrajnára, mint tavaly a “teljes körű invázió” kezdetén, hanem koncentrált harci cselekményeket kezdenek meghatározott irányokban.

Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban úgy vélekedett, hogy február 15-e után bármelyik napon újabb nagyszabású orosz offenzívára lehet számítani a régióban. Hozzátette, hogy az oroszok egyre nagyobb erőket vonnak össze ebben a térségben.

Az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ arról számolt be, hogy az orosz erők által megszállt ukrajnai területeken elkoboznak és elégetnek minden ukrán nyelvű könyvet. A Luhanszk megyei Rovenyki teleülésen regisztráltak ilyen esetet. A központ szerint az oroszok a “náci irodalom” lefoglalásával magyarázzák ezt a tettüket, valójában viszont a listájukon minden ukrán könyv szerepel.

Helyi kormányzók beszámolói szerint hétfő reggel az orosz hadsereg erőteljesen ágyúzta Donyeck megyében Avgyijivkát, Bahmutnál pedig változatlanul heves harcok dúlnak.

Nemzetközi bűnszervezetnek minősítette az ukrán parlament a Wagner orosz zsoldoscsoportot
Nemzetközi bűnszervezetnek minősítette az orosz Wagner zsoldoscsoportot az ukrán parlament hétfőn – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő. A határozatot 333 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. Ezen kívül a parlament 336 szavazattal azt a határozatot is elfogadta, amelyben az orosz katonai magáncégeket terrorszervezeteknek nyilvánította. Ukrajnának olyan vitathatatlan bizonyítékok vannak a birtokában, amelyek a Wagner tevékenységének bűnöző jellegéről tanúskodnak.

Az ukrán főügyészség február 3-án jelentette be, hogy a Wagner katonai magáncég vezetőjét, Jevgenyij Prigozsint Ukrajna területi integritásának megsértésével és az ország elleni háborúban való részvétellel vádolták meg. Az ukrán főügyészség szerint Prigozsin közvetlenül felelős több ezer háborús bűnért. A főügyészség szerint felhatalmazást kapott arra, hogy legénységet toborozzon, azt kiképezze, majd az Ukrajna területén folyó harci cselekményekbe irányítsa. Mindez a jelenlegi orosz rezsim teljes támogatásával történt. A főügyészség hangsúlyozta, hogy a Wagner zsoldoscsoport tagjai sem kerülik el a felelősségre vonást, még azok sem, akik külföldre menekültek.

 

The post Orosz agresszió: hamarosan újabb iráni drónokat kapnak a putyini hadak appeared first on .

Több, mint 1600 halottja és 5385 sérültjük van a hajnali dél-törökországi földrengéseknek – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A török államfő arról számolt be, hogy a rengések következtében legalább 2818 épület omlott össze, miközben eddig 2470 embert már kiszabadítottak a romok alól. A mentési munkálatokban mintegy kilencezer ember vesz részt, de számuk folyamatosan növekszik – mondta Erdogan, hozzátéve, hogy eddig 45 ország ajánlott fel segítséget.

Erdogan beszédében leszögezte: a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta, amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban. A török vezető sajnálattal rámutatott, hogy nem tudják megmondani, meddig fog emelkedni a halottak és a sebesültek száma.

A hajnali földrengésektől függetlenül a déli órákban újabb erős földrengést jelentettek Törökországból. Az AFAD helyi idő szerint 13 óra 24 perckor 7,6-os erősségű földmozgást észlelt a déli Kahramanmaras tartomány Elbistan körzetében.

Mindazonáltal az utórengések következtében további épületek omlanak össze. A török hírtelevíziók élő adásában dőltek romba lakóházak például Adana és Malatya tartományban is. A török hatóságok arra kérik a térségben tartózkodókat, hogy semmi esetre se menjenek vissza a megrongálódott házakba.

Mehmet Muharrem Kasapoglu török ifjúsági és sportminiszter azt írta, hogy az országban minden mérkőzést határozatlan időre elhalasztanak.

Az AFAD adatai szerint helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében 7,7-es erősségű földrengés következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű rengés követett. Az első földmozgás erejét az AFAD időközben pontosította, a korábbi híradásokban még 7,4-es erősségűként szerepelt.

A NATO és az EU vezetői is szolidárisak

Az Európai Unió vezetői, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár támogatásáról biztosította a földrengés sújtotta Törökországot és Szíriát, az EU közölte: az uniós mentőcsapatok már elindultak a térségbe. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette, hogy további nyolc ország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Olaszország és Magyarország is mentőcsapatokat küld a földrengés sújtotta régióba, erősítve ezzel az uniós elsősegítségnyújtók támogatását. Közölték továbbá, az EU Kopernikusz nevű műholdas rendszerét is aktiválta, hogy térképészeti szolgáltatásokat nyújtson a mentésben szolgálatot teljesítő helyi hatóságoknak.

Kiürítették az ankarai magyar nagykövetséget

Átmenetileg kiürítették az ankarai magyar nagykövetséget. Elrendelték az ankarai magyar nagykövetség átmeneti kiürítését a törökországi földrengést követően; a kormány este ötven fős egységet indít útnak a katasztrófa sújtotta területre, így segítve az esetleges további túlélők utáni kutatást.

Mentőcsapatot küld Törökországba a Baptista Szeretetszolgálat

A Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata Törökországba indul hétfő este. A szeretetszolgálat azt írta: a HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport és egy sürgősségi ellátást végző egészségügyi csoport Pavelcze László parancsnok, veszélyhelyzet-kezelési igazgató irányítása mellett indul útnak a Liszt Ferenc-repülőtérről, miután a török hatóságok nemzetközi segítséget kértek.

A csapat már összeállította mintegy kéttonnás felszerelését és felvette a kapcsolatot azokkal a török kollégákkal, akikkel már korábban együtt dolgoztak a magyar mentőszervezet szakemberei – jelezték. Szabó Márk, a kiutazó csapat egyik tagja elmondta: 19, főként kutató-mentő és egészségügyi szakemberrel, valamint hét mentőkutyával indulnak útnak.

Tájékoztatása szerint a mentőcsapat tagjai folyamatosan tájékozódnak nemzetközi forrásokból a helyszíni állapotokról, visznek magukkal egy nagyobb felfújható sátrat és áramfejlesztőket is. Hét-tíznapos munkával számolnak, amelynek első időszaka kutatással telik, utána pedig az egészségügyi ellátást segítik. A Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata 1999-ben és 2001-ben is dolgozott Törökországban, az akkori földrengések helyszínén.

A német kormány mozgósítja a katasztrófavédelmi szolgálatot

A német kormány mozgósítja a szövetségi katasztrófavédelmi szolgálatot, amely a helyi hatóságokkal szoros együttműködésben nyújt segítséget a Törökország délkeleti részén történt földrengések utáni mentésben. A szolgálat (Technisches Hilfswerk – THW) minden lehetséges eszközzel támogatja a török polgári védelmet, a többi között felállíthat víztisztító berendezésekkel is rendelkező táborokat, és már meg is kezdte az első segélyszállítmányok összeállítását, amelyekkel egyebek mellett áramfejlesztő berendezések, sátrak és takarók érkeznek a katasztrófa sújtotta övezetbe – közölte Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter. Cem Özdemir, a mezőgazdasági tárca vezetője – az első török származású német szövetségi miniszter – török és német nyelvű videóüzenetben fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak. “Gyászoljuk a törökországi és szíriai földrengés áldozatait” – mondta a politikus.

Románia szakképzett kereső- és mentőegységet küld Törökországba

A román katasztrófavédelem Törökországba küldi túlélők keresésére és mentésére kiképzett speciális egységét (RO-USAR), hogy segítsen a helyi hatóságoknak a földrengés áldozatainak kimentésében – közölték hétfőn a román hatóságok. A romok alá szorult túlélők keresését és kimentését segítő, és az ehhez szükséges felszerelésekkel is rendelkező RO-USAR katonáit, két keresőkutyát, a rohammentő-szolgálat (SMURD) orvosait és asszisztenseit a román légierő egy Helcules C-130 és egy C-27 Spartan katonai repülőgépe szállítja a törökországi Adanába.

Szerbia két segélycsapatot küld Törökországba

Két mentőcsapatot küld Szerbia Törökországba a földrengés áldozatainak megsegítésére — jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök. Az egyenként tizenkét főből álló csapatok, valamint az összekötő tisztek feladata a romok eltakarítása, a nehéz törmelék elmozgatása, a mentés és a keresés lesz.

Putyin is segítene

Segítséget ajánlott fel török és szíriai hivatali partnerének a földrengés utáni mentési munkálatokhoz hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök — közölte a Kreml sajtószolgálata. Putyin kifejezte Oroszország készségét a segítségnyújtásra. Hasonló tartalmú eszmecserét folytatott az orosz vezető Bassár el-Aszad szíriai elnökkel. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma közölte, hogy kész két, mentőalakulatokat szállító Il-76-os repülőgépet Törökországba indítani a Gaziantep tartományban történt földrengés következményeinek elhárítására. A tárcavezető, Alekszandr Kurenkov utasítására a minisztérium Centroszpasz légimozgékonyságú egységének száz szakemberét helyezték készenlétbe. Orosz mentőalakulatok vettek már részt Törökországban földrengés utáni munkálatokban. A katasztrófák eddigi legsúlyosabbja 1999-ben történt. Nem kell aggódni a Szíriában állomásozó orosz erők miatt sem, az ottani orosz katonai létesítményekben a földrengés nem okozott kárt.

 

The post Török-Szír földrengés: több, mint 1600 halottja van a földrengéseknek appeared first on .

Az Európai Unió a tagállamok határvédelmét mobil és telepített eszközök, köztük megfigyelésre alkalmas készülékek, és egyéb technikai felszerelések beszerzésének finanszírozásával támogatja – jelentette ki Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja.

Sefcovic az EU-tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón közölte, hogy az EU migrációkezelésre szánt finanszírozása kiterjed újabb ellenőrzőpontok létesítésére, azok informatikai rendszerének kiépítésére, berendezésére, a szükséges személyzet ellátására, és minden egyéb beszerzésre, ami a határigazgatáshoz szükséges.

Jessika Roswall, az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét betöltő Svédország uniós ügyekért felelős minisztere a hét második felében tervezett, migrációval is foglalkozó EU-csúcsot előkészítő értekezlet után közölte: a miniszterek a meglévő határellenőrzés erősítését szorgalmazták mind a szárazföldi határokon, mind a tengereken.

Miltiádisz Varviciótisz uniós ügyekért felelős görög miniszter újságíróknak nyilatkozva arra szólított fel, hogy az EU uniós költségvetésből finanszírozza a határkerítések építését. Hangsúlyozta: a fizikai akadályok csökkentik a migránsok illegális határátkelési kísérleteinek számát. Varviciótisz szerint az Európai Uniónak “őszintének és nyitottnak” kell lennie a kérdésben, és el kell ismernie, hogy “a kerítések működnek”. Az Európai Bizottságnak nem szabad elítélnie azok építését – mondta.

Laurence Boone francia EU-ügyi államtitkár a tanácskozást követően hangsúlyozta: az uniós pénz azért van itt, hogy segítsék a külső határok védelmét, azonban – emelte ki -, nincs uniós pénz habarcsra és téglákra falak építése céljából.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa a múlt héten, brüsszeli újságíróknak nyilatkozva azt mondta, falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez.

Johansson ugyanakkor nem zárta ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák. Elismerte, hogy a tagállamoknak meg kell védeniük a határaikat, és közölte, hogy már különítettek el forrásokat, egyebek mellett megfigyelési tevékenységet segítő eszközök beszerzésére. A belügyi biztos jelezte, a brüsszeli testület kész arra, hogy további forrásokat biztosítson egyebek mellett a határokon alkalmazott felszerelések beszerzésére, vagy a mobil, illetve állandó infrastruktúra létrehozására.

 

The post Az EU mobil és telepített eszközök támogatásával segíti a tagállamok határvédelmét appeared first on .

Újabb sikeres exitet zárt az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures: a SEON online csalásmegelőző technológiai startup felvásárolta a pénzmosás elleni küzdelem területén ügyfélátvilágítási szolgáltatást kínáló Complytront.

A Hiventures kockázati tőkealap-kezelő közleménye szerint a két cég technológiája kiegészíti egymást, a SEON integrálja a Complytron megoldását. A SEON digitális lábnyom alapú személyazonosítását és a Complytron automatizált ügyfélátvilágítási szolgáltatását egyesítő platform valós időben képes figyeli a pénzügyi tranzakciókat, és felismerni az internetes csalások és a pénzmosás jeleit. Ezzel a SEON alkalmassá válik újgenerációs globális pénzügyi szereplők kiszolgálására is.

A Complytront 2019-ben alapította Lebhardt Olivér és Gryllus Ábris. A Complytron cégmérettől függetlenül képes hatékonyan támogatni bármilyen cég ügyfél-átvilágítási folyamatainak automatizálását. A céget a Hiventures 160 millió forinttal, az MKB Fintechlab által irányított és többségi tulajdonában álló Arete Zrt. pedig csaknem harmincmillió forinttal finanszírozta. A SEON 2022 végén tett ajánlatot a startup felvásárlására.

A SEON online csalásmegelőző technológiai startup 2017-ben alakult, profilja, hogy a legkülönfélébb forrásokból származó digitális lábnyom komplex elemzésével szűri ki a potenciális csalókat az online tranzakcióknál. A cég 2022 áprilisában 94 millió dollár befektetést kapott nemzetközi terjeszkedéséhez. A SEON már több mint ötezer szolgáltatóval dolgozott együtt, a globális fókuszú vállalat Austinban (Texas), Budapesten, Londonban, Jakartaban is helyi irodával működik.

 

The post Ügyfélátvilágítással foglalkozó céget vásárolt fel az online csalásmegelőző SEON appeared first on .

Ukrajna nem használja az Egyesült Államok által ígért nagy hatótávolságú fegyvereket orosz terület elleni csapásra – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

“Minden esetben hivatalosan biztosítjuk partnereinket, hogy nem használjuk a tőlük származó fegyvereket orosz terület ellen. Csak orosz egységekre lövünk az ideiglenesen megszállt ukrán területeken” – idézte az Ukrajinszka Pravda a tárcavezetőt.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy 150 kilométeres hatótávolságú lövedékeket is tartalmaz az Egyesült Államok 2,175 milliárd dolláros új katonai segélycsomagja. Az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátott HIMARS rakéta-sorozatvetők mintegy 80 kilométeres távolságból képesek célba találni. Ukrajna régóta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú rakétákat, különösen az ATACMS típusúakat, amelyek akár 300 kilométeres távolságból is képesek eltalálni a célt. Ezt a kérést Kijev azzal indokolja, hogy a meglévő fegyverek nem teszik lehetővé az Ukrajna területére betört orosz erők logisztikai csomópontjainak megsemmisítését.

Reznyikov a sajtótájékoztatón kifejezte abbéli meggyőződését, hogy Ukrajna katonai repülőgépeket is fog kapni nyugati partnereitől. Eddig minden fegyvert megkaptak a partnerországoktól, amelyet kértek – mondta. “Mindent megkaptunk, csak még repülőgépeket nem, de lesznek azok is, kérdés, hogy milyenek” – fogalmazott a miniszter.

Emlékeztetett: Ukrajna rendszeresen jelzi partnereinek, hogy szüksége van repülőgépekre, hiszen ez is a védelem része. Mint mondta, F-16-ost és más típusú gépeket is szívesen fogadnának. Ukrajna lesz a második ország a világon, amelynek a legtöbb CAESAR típusú önjáró tüzérségi eszköze van a gyártó Franciaország után – közölte. “Hamarosan 12 CAESAR érkezik, amiről a francia védelmi miniszter tett bejelentést a látogatásom után. Ezenfelül Dánia is úgy döntött, hogy CAESAR-t ad nekünk” – fejtette ki a miniszter. Hétfőtől megkezdődik az ukrán katonák kiképzése külföldön a Leopard típusú harckocsik kezelésére – tette hozzá.

Reznyikov szerint a háború egy évvel ezelőtti kezdete, február 24-e körül számítani lehet újabb nagyszabású orosz támadásokra, mert az oroszok szeretik a jelképes dátumokat. Viszont arra kért mindenkit, hogy csak a hivatalos tájékoztatásokban bízzon.

Harkivval kapcsolatosan kijelentette, hogy a térségben jelenleg nincsenek orosz csapásmérő alakulatok. Nem zárta ki azonban, hogy idővel megjelennek. Hangsúlyozta továbbá, hogy a védelmi minisztérium nem észlelt csapásmérő orosz katonai csoportokat Fehéroroszország területén sem, ahonnan pedig elméletileg indulhat még támadás Kijev ellen.

Az Egyesült Államok 200 százalékos vámot vetne ki az orosz alumíniumra
Az Egyesült Államok 200 százalékos vámot tervez kivetni az orosz alumíniumra még a héten, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Oroszországra az Ukrajna elleni invázió első évfordulójának közeledtével – közölte a Bloomberg, név nélkül nyilatkozó illetékesekre hivatkozva. A drasztikus vámemelés gyakorlatilag ellehetetleníti az orosz alumíniumexportot az Egyesült Államokba. Oroszország a világ második legnagyobb alumíniumtermelője, és az orosz alumínium hagyományosan az amerikai import mintegy tíz százalékát teszi ki.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna nem veti be orosz terület ellen a nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket appeared first on .

Bűnösnek vallotta magát pénteken a terhére rótt felségárulás vádjában az a fiatal férfi, aki 2021 karácsonyán számszeríjjal felfegyverkezve behatolt a néhai brit uralkodó, II. Erzsébet királynő windsori rezidenciájának parkjába. A 21 éves Jaswant Singh Chail elfogása után közölte, hogy a királynőt akarta megölni.

Chail a londoni központi büntetőbíróság – utcája után közkeletű nevén az Old Bailey – bírói tanácsa előtt pénteken kezdődött büntető perben elismerte az életveszélyes fenyegetés és a töltött fegyver viselése címén ellene megfogalmazott vádakat is. Négy évtizede ő az első, akit felségárulás vádjával állítottak bíróság elé az Egyesült Királyságban. A dél-angliai Southampton közelében élő vádlottat 2021. december 25-én reggel fogta el a rendőrség a windsori kastélypark nyilvánosan nem látogatható részén, az uralkodó lakosztályához vezető kapu közelében.

Az incidens időpontjában II. Erzsébet királynő és legalább húsz családtagja is a windsori rezidencián volt, köztük az uralkodó három fia, Károly akkori trónörökös – aki édesanyja tavaly szeptemberi halála után III. Károly néven lépett trónra -, valamint András yorki herceg és Eduárd, Wessex grófja. A vádlott házi készítésű kötéllétrán mászott át a kastélypark falán, de azonnal működésbe lépett a riasztórendszer és a biztonságiak a térfigyelő kamerák képein is észrevették az illetőt, akit egy fegyveres rendőr fogott el a helyszínen.

A tárgyaláson levetített felvétel tanúsága szerint a rendőr elektromos sokkolót tartott a behatolóra, és amikor megkérdezte, hogy mi az illető célja, Chail úgy válaszolt: “azért jöttem, hogy megöljem a királynőt”. A vádlott néhány perccel az incidens előtt egy üzenetküldő alkalmazásra feltöltött egy videót, amelyen elmondja, hogy merényletet fog megkísérelni a királynő ellen, bosszú gyanánt mindazokért, akik 1919-ben a Dzsallianvala Bagh-mészárlásban életüket vesztették.

Dzsallianvala Bagh az északnyugat-indiai Amritszár város Aranytemplomának, a szikh felekezet legfőbb szentélyének parkja, ahol 1919. április 13-án a brit gyarmati hadsereg az indiai függetlenségi mozgalom vezetőinek őrizetbe vétele ellen tüntető tömegbe lőtt. A vérengzésben korabeli hivatalos adatok szerint 379-en vesztették életüket, de a későbbi történészi becslések azt valószínűsítik, hogy a halálos áldozatok tényleges száma elérhette az 1500-at.

A videóban Chail a Csillagok háborúja (Star Wars) című filmeposz “sötét erőinek” egyik tagjaként azonosította magát és közölte, hogy Jaswant Singh Chail az előző neve volt, jelenlegi neve Darth Jones. A vádlottat jelenleg egy elmekórtani intézetben őrzik, és onnan, videókapcsolaton válaszolt a bíró kérdéseire a büntetőper pénteki nyitónapján. Az ítélethirdetés március 31-én várható.

 

The post Bűnösnek vallotta magát felségárulásban a Windsorban elfogott számszeríjas betörő appeared first on .

Az Európai Unió a Kreml fenyegetései ellenére sem hagyja abba Ukrajna támogatását, Ukrajna az EU tagja lesz – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

“A Kreml nem félemlített meg bennünket, mert az EU és Ukrajna egy család” – idézte az uniós vezetőt a Jevropejszka Pravda hírportál. “Az ukránok egyértelműen a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett döntöttek. Az Önök jövője velünk van a mi közös Európai Uniónkban. Az Önök sorsa a mi sorsunk” – hangoztatta Michel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap fejtette ki véleményét, miszerint Ukrajna megérdemli, hogy még az idén megkezdje a tárgyalásokat az európai uniós tagságról – emlékeztetett a hírportál. Hozzátette: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azon meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz, és nagyra értékelte Ukrajna eddigi előrehaladását az uniós csatlakozás felé.

Ursula von der Leyen a pénteki sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kezdetnek egy milliárd eurót különít el az unió Ukrajnának az orosz agresszió okozta károk gyors helyreállítására. Kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni tizedik szankciócsomag keretében a korlátozások mértéke 10 milliárd euró lesz. Ismételten jelezte, hogy az EU várhatóan február 24-ig ezt a szankciós csomagot is elfogadja.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az ukrán erők nem hagyják el a Donyeck megyei Bahmut városát. “Senki sem adja fel Bahmutot. Harcolni fogunk, ameddig csak tudunk” – fogalmazott az államfő. Kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy az ukrán hadsereg képes feltartóztatni Oroszország offenzíváját Kelet-Ukrajnában mindaddig, amíg meg nem erősítik az ott harcoló csapatokat a partnerországoktól érkező fegyverekkel. “Az ukrán hírszerzés és a hadsereg szerint a nyomás növekedni fog államunk keleti részén. Oroszország bosszút akar állni. És pontosan ott akarnak bosszút állni, ahol a legnagyobb szükségük van rá. A mi feladatunk nem az, hogy megadjuk nekik ezt a lehetőséget(…) Úgy gondolom, van esélyünk” – fejtette ki Zelenszkij.

Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra az ukrán fővárosba. Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken csatlakozott a küldöttséghez. Az uniós vezetők csütörtökön együttes ülést tartottak az ukrán kormánnyal és Zelenszkij elnökkel, majd pénteken csúcstalálkozó keretében tárgyaltak, amelynek fő témája az volt, milyen előrehaladást tett Ukrajna tagjelöltként az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítése terén, illetve mik lehetnek az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó válaszlépések.

A csúcstalálkozó záródokumentuma szerint Brüsszel beleegyezett, hogy Ukrajna időközi értékelést kapjon a tagjelölti státus megadásakor támasztott kritériumok teljesítéséről – számolt be a Jevropejszka Pravda. Korábban az EU ragaszkodott ahhoz, hogy az Ukrajnának adandó értékelés csak ősszel jelenjen meg – tette hozzá a hírportál. Kijev azonban jelezte, hogy a végrehajtás értékelését és a problémák leírását tartalmazó hivatalos EU-dokumentum nélkül Ukrajna nem tud “korrekciós munkát” végezni, ami azzal fenyegetett, hogy 2023-ban nem kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások. A csúcstalálkozón született határozat megoldja ezt a problémát: az EU beleegyezett, hogy “szóbeli jelentését” papírra veti, és tavasszal hivatalosan átadja Ukrajnának.

 

The post Ukrajna a Kreml fenyegetései ellenére is EU-tag lesz appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kifejezte azon szándékát, hogy “közösen munkálkodjanak” Irán destabilizációs tevékenységével szemben a Közel-Keleten, és Teheránnak az Oroszországnak nyújtott támogatása ellen az ukrajnai háborúban – közölte a francia elnöki hivatal.

Az Elysée-palota közleménye szerint a francia elnök vacsorán látta vendégül hivatalában csütörtök este az izraeli kormányfőt, akinek az iráni nukleáris program fejleményeit is elítélte.

“A két vezető hosszan megvitatta az iráni nukleáris veszély elleni küzdelem eszközeit. Netanjahu miniszterelnök kiemelte, hogy meg kell erősíteni az Iránnal és a meghosszabbított karjaival szembeni elrettentést a Közel-Keleten” – fogalmazott a párizsi izraeli nagykövet az AFP hírügynökségnek.

Irán a múlt év végén megkezdte az urán hatvan százalékos tisztaságú dúsítását a fordói, föld alatti atomlétesítményében, ami a fegyverminőségű anyaghoz szükséges kilencvenszázalékos tisztaság alatt van, de meghaladja a húsz százalékos tisztaságot, amelyet a nagyhatalmakkal kötött 2015-ös megállapodás előtt termelt. Ez utóbbi egyezség a dúsítást 3,67 százalékban korlátozta. Az izraeli miniszterelnök a nukleáris program katonai jellegű céljain kívül azzal is vádolta Teheránt, hogy helyi milíciákra támaszkodva destabilizálja a térség országait Libanontól Jemenig.

“A francia elnök emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnával szembeni orosz agresszió támogatása szankcióknak és növekedő elszigeteltségnek teszi ki Iránt” – hangsúlyozta az elnöki hivatal, miközben Izrael azt reméli, hogy az iráni szerepvállalás egy európai konfliktusban arra fogja ösztönözni az európai országokat, hogy határozottabban lépjenek fel Teheránnal szemben.

Kijev és nyugati szövetségesei azzal vádolják Oroszországot, hogy iráni gyártású drónokat használ az Ukrajna elleni támadásokban, s azokkal jelentős károkat okoz energetikai és polgári létesítményekben.

Macron a találkozón kifejezte “Franciaország teljes szolidaritását Izraellel a terrorizmus elleni küzdelemben” az egy héttel ezelőtti, hét halálos áldozatot követelő kelet-jeruzsálemi merénylet kapcsán. Emlékeztetett arra, hogy “el kell kerülni minden további intézkedést az erőszak fokozódásának táplálásra” és kifejezte “határozott szembenállását a ciszjordániai zsidó telepek bővítését illetően, amelyek aláássák egy jövőbeni palesztin állam perspektíváját”.

A francia elnök üdvözölte “az Izrael és a térség több állami közötti kapcsolatok rendeződését”, de “felhívta arra a figyelmet, hogy ez a folyamat nem lehet teljes addig, amíg nem jár együtt az izraeli-palesztin konfliktus megoldásához vezető politikai folyamat újraindulásával”.

Az izraeli miniszterelnök szombat estig marad Párizsban, ahol találkozik vezető üzletemberekkel, valamint a zsidó közösség vezetőivel is.

 

The post Francia-izraeli csúcs: a két ország együtt lép fel Iránnal szemben appeared first on .

A szövetségesek aggodalommal állapítják meg, hogy Oroszország nem tett eleget a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés szerinti kötelezettségeinek – jelentette ki az Észak-atlanti Tanács, azt követően, hogy az Egyesült Államok korábban a megállapodás megsértésével vádolta Moszkvát.

Az amerikai külügyminisztérium kedden közölte: azzal, hogy Moszkva nem engedélyezte az ellenőrzéseket oroszországi katonai helyszíneken, megsértette szerződéses kötelezettségeit.

A NATO pénteken közzétett közleményében kiemelte: az, hogy Oroszország nem hajlandó összehívni a kétoldalú konzultatív bizottság ülését a szerződésben meghatározott időkereten belül, és 2022 augusztusa óta nem teszi lehetővé az Egyesült Államok ellenőrzési tevékenységeit orosz területen, megakadályozza Washingtont abban, hogy a szerződés szerinti jogait gyakorolja, továbbá aláássa az Egyesült Államok azon képességét, hogy megfelelően ellenőrizze, hogy Moszkva betartja-e kötelezettségeit.

A NATO-közlemény hangsúlyozta: az Egyesült Államok betartja az Új START-szerződésben vállalat kötelezettségeket. A szerződés minden állam, köztük a NATO-szövetségesek nemzetbiztonsági érdekét szolgálja, Oroszország mulasztása azonban aláássa a megállapodás életképességét.

“Felszólítjuk Oroszországot, hogy teljesítse a szerződés szerinti kötelezettségeit azáltal, hogy lehetővé teszi az ellenőrzéseket területén, és visszatér a kétoldalú konzultatív bizottságban való részvételhez” – tette hozzá közleményében az észak-atlanti katonai szövetség.

A hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló az Új START-szerződés 2011-ben lépett életbe, 2021-ben pedig öt évre meghosszabbították. A megállapodás rendelkezik egyebek között a nukleáris robbanófejek maximális számáról is.

A Kreml tavaly augusztusban jelentette be, hogy felfüggeszti a szerződés által lehetővé tett amerikai ellenőrzéseket az oroszországi katonai helyszíneken. Moszkva a lépést azzal a Washington és szövetségesei által életbe léptetett beutazási szankciókkal indokolta, melyekről Oroszország Ukrajnai ellen indított háborúja nyomán hoztak döntést.

 

The post A NATO szerint Oroszország nem tett eleget az Új START-szerződés szerinti kötelezettségeinek appeared first on .

Az amerikai hírszerzés szerint a kínai elnök arra utasította országa hadseregét, hogy 2027-re álljon készen Tajvan lerohanására – közölte a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója.

William Burns egy washingtoni egyetemen tartott előadásában megjegyezte ugyanakkor, mindez nem jelenti azt, hogy a kínai vezető eldöntötte, 2027-ben, vagy máskor megtámadja a szigetet, viszont jó jelzi céljait.

A CIA vezetője hírszerzési információkra hivatkozó elemzésében hangsúlyozta, hogy nem szabad alábecsülni a kínai elnök Tajvanra vonatkozó ambícióit, még akkor sem, ha Hszi Csin-pingre “kijózanítóan” hatott az orosz hadsereg teljesítménye Ukrajnában, és ebből megpróbálja levonni a tanulságokat.

A kínai-orosz viszonyról Burns azt mondta: hiba volna a két fél egymás iránti elköteleződését alábecsülni, ugyanakkor “ez nem egy korlátok nélküli barátság”.

 

The post A kínai elnökre “kijózanítóan” hatott az orosz hadsereg teljesítménye Ukrajnában appeared first on .

Oroszország ok nélkül rontott rá Ukrajnára, és egyedül viseli a felelősséget a háborúért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.

A szociáldemokrata politikus a Bild am Sonntag című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúval szembeszegül az “európai békerenddel”, amit nem lehet tétlenül szemlélni, ezért Németország pénzügyi és humanitárius segítségnyújtással, valamint fegyverszállításokkal is támogatja védekezést.

Mindez nem veszélyezteti Németország biztonságát, hiszen a fegyverszállításokat “gondosan mérlegeltük” és “szorosan összehangoltuk szövetségeseinkkel, elsősorban az Egyesült Államokkal”, ez a közös fellépés pedig “megakadályozza a háború eszkalálódását” – fejtette ki Scholz. Aláhúzta, hogy Putyinnal telefonon folytatott megbeszélésein rendre “nagyon világosan” az orosz elnök tudomására hozza, hogy “Oroszország egyedül viseli a felelősséget a háborúért”.

Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állításával kapcsolatban, miszerint Putyin a háború megindításának hónapjában, 2022 februárjában rakétacsapással fenyegette meg egy telefonbeszélgetésük során, Scholz azt mondta: az orosz elnök “nem fenyegetett meg sem engem, sem Németországot”.

Putyin azon kijelentésére, hogy ismét német tankok fenyegetik Oroszországot, kiemelte, hogy az orosz elnök szavai beleillenek a “zavaros történelmi összehasonlítások sorába, amelyekkel az Ukrajna elleni támadást igyekszik igazolni”.

Arra a kérdésre, van-e megállapodás Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, hogy a Nyugatról érkező fegyvereket csak ukrán területen vetik be és nem támadják velük Oroszországot a saját területén, a kancellár azt mondta, hogy “ebben egyetértés van”.

 

The post Scholz: kizárólag Oroszország felelős a háborúért appeared first on .

070403-04 Kecskemét-Hajmáskér. Levegő-föld éleslövészet UB-16 blokkból Sz-5 nem irányított rakétával L-39ZO Albatrosz repülőgépről.

Zord

Az ukrán főügyészség eljárást indított Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője ellen – közölte az ügyészi hivatal.

A közlemény szerint Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértésével és az ország elleni háborúban való részvétellel gyanúsítják. A büntetőeljárásban az előzetes nyomozást az országos rendőrség végzi. Az orosz zsoldos csoport vezetője az ukrán főügyészség szerint közvetlenül felelős több ezer háborús bűnért. A vizsgálat eddigi állása szerint Prigozsin felhatalmazást kapott arra, hogy legénységet toborozzon, kiképezze, valamint irányítsa őket az Ukrajna területén folyó harci cselekményekben. Mindez a jelenlegi orosz rezsim teljes támogatásával történt. A főügyészség hangsúlyozta, hogy a Wagner zsoldoscsoport tagjai sem kerülik el a felelősségre vonást, még azok sem, akik külföldre menekültek.

Az ukrán nemzeti gárda arról számolt be, hogy lelőttek egy Szu-25-ös orosz harci repülőgépet a Donyeck megyei Bahmutnál. A stratégiai jelentőségű, ukrán ellenőrzés alatt álló várost az utóbbi hetekben hevesen támadják az orosz erők. Az ukrán különleges műveleti erők arról adtak hírt, hogy a Donyeck megye Vuhledar térségében megsemmisítettek egy T-80-as orosz harckocsit, két tengerészgyalogost pedig az összecsapás közben fogságba ejtettek.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban mintegy 840 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek négy orosz harckocsit és egy repülőgépet. Az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában az ukrán tájékoztatás szerint megközelíti a 130 ezret.

 

The post Orosz agresszió: Az ukrán főügyészség eljárást indított a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője ellen appeared first on .

Sok munkát ad a viharos erejű szél a tűzoltóknak, a Dunántúlon és a fővárosban jellemzően kidőlt fákhoz és leszakadt vezetékekhez riasztják az egységeket – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A közleményben azt írták: Mosonmagyaróváron egy házra dőlt fa miatt kértek segítséget a Gyári úton, míg a Rákóczi Ferenc utcában elektromos kábelre, a Gulyás Lajos utcában az úttestre dőlt egy-egy nagyobb méretű fa. Enese közelében, az M85-ös autóút 85-ös főúti csomópontjánál egy fa lombkoronája a sztráda felhajtójánál okozott fennakadást.

A fővárosban is számos helyen van szükség tűzoltók beavatkozására. Pesthidegkúton a közösségi közlekedést akadályozza egy kidőlt fa, a XII. kerületi Csörsz utcában szintén a forgalmat akadályozza egy kerítésre dőlt fa. A tűzoltók kézi erővel és motoros láncfűrésszel folyamatosan dolgoznak a károk elhárításán és a forgalmi akadályok megszüntetésén.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-hez eljuttatott szombati közleményében arra figyelmeztetett: mivel a talaj nagyon nedves, az erős, helyenként akár száz kilométer per órás szél nemcsak faágakat törhet le, de egészséges fákat is kidönthet.

A balesetek megelőzése érdekében a szóvivő azt javasolta, hogy a meteorológiai riasztással érintett területen mindenki maradjon otthon. Aki mindenképpen autóba kényszerül, indulás előtt tájékozódjon a meteorológiai helyzetről és az utak állapotáról, mert előfordulhat, hogy a kidőlő fák miatt utakat kell lezárni.

Aki teheti, az autójával épületektől, villanyvezetékektől, reklámtábláktól, fáktól távol parkoljon – tette hozzá.

Akit gyalogosan ér el a vihar, keressen védett helyet egy épületben, aluljáróban. Távol haladjon a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést – kérte Mukics. A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen erős szél kárt tehet az épületekben is. Ha valahol a szél, vagy egy szél miatt kidőlt fa komoly károkat okoz az épületben, hívják a 112-es segélyhívó számot – írta.

Az erős szélben kidőlő fák esetenként elektromos vezetékeket szakítanak el, ezért ilyenkor áramkimaradásra is fel kell készülni. Ha bárki sérült közművet, elszakadt elektromos vezetéket, bajba jutott embert, vagy állatot lát, szintén a 112-es segélyhívó számot hívja.

A tájékoztatás szerint az erős szél miatt megnőhet a szén-monoxid miatti riasztások száma is. Megfordulhat a kéményben az áramlás, mert a szél visszafújja a füstgázt a kéménybe, ami miatt a nyílt égésterű fűtőeszközöknél szén-monoxid keletkezhet. Ezért fontos a mérgezés figyelmeztető tüneteire is ügyelni – áll a közleményben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat hajnalban az erős széllökések veszélye miatt több Balaton-környéki járásban a legmagasabb, harmadfokú riasztásokat adott ki.

Veszélyjelzésükben azt írták: szombaton napközben az országban sok helyen lehet 70 kilométer/óra fölötti széllökés. Erősen viharos – 90-100 kilométer/órát meghaladó – szélrohamok elsősorban a Dunántúlon, a Duna vonalának környezetében, valamint az északkeleti tájakon, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyében várhatók.

Szombat este is tart a viharkárok felszámolása: még mintegy 1200 helyszínen dolgozik a katasztrófavédelem országszerte.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azt közölte, bár az Országos Meteorológiai Szolgálat már visszavonta a széllökés veszélye miatt kiadott harmadfokú (piros) riasztást, nem csökken a viharkárok miatti beavatkozások száma: 17 óra 30 perckor 1200 volt. A legtöbb esetben még mindig úttestre, épületekre, járművekre dőlt fák, leszakadt vezetékek, megbontott háztetők miatt várják a tűzoltókat.

Az V. kerületi Ferenczy István utcában egy szálló tetejéről leesett egy nagy vaslemez, amely fennakadt a lift gépházának oldalán. A tűzoltók eltávolították a súlyos darabot.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen a busztársaság telephelyén kidőlt egy fenyőfa, amely leszakított egy vezetéket. A fa egy melléképületre dőlt, a tűzoltók távolították el.

A Vas vármegyei Répcelakon a katolikus templom tetejét rongálta meg a szél. A tűzoltók eltávolították a tizenöt méter magasan lógó cserepeket.

Az OKF tájékoztatása szerint a vasúti forgalmat is akadályozták a viharkárok: Püspökladányban egy a sínekre dőlt fa miatt nem tudott haladni a vonat, de Fábiánsebestyén és Gádoros között is sínekre kidőlt fák okoztak gondot a közlekedésben.

Sárospatakon a szél leszakította az uszoda sátrát. Aros János (Fidesz) polgármester a közösségi oldalán azt írta, a vendégeket időben kimenekítették, a károk felmérése és elhárítása az időjárás függvényében kezdődik el, emiatt az uszoda bizonytalan ideig zárva tart.

A pécsi városüzemeltetési társaság, a Biokom Nonprofit Kft. a közösségi oldalán azt írta, a városban több helyen fák dőltek ki, ágak szakadtak le, a pécsi köztemetőben is. Mivel a temető területe balesetveszélyessé vált, a látogatók biztonsága érdekében lezárták, és csak vasárnap reggel, egy újabb helyszíni szemle után döntenek arról, megnyithat-e a sírkert.

 

The post A Dunántúlon és a fővárosban ad sok munkát az erős szél a tűzoltóknak appeared first on .

Megbukott a megbízhatósági vizsgálaton egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott mentőápoló, aki hetvenezer forintot lopott egy “betegtől” – közölte a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ).

Az NVSZ honlapján olvasható információ szerint: a szolgálat szerdán végzett megbízhatósági vizsgálatot két egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott budapesti mentőápolónál, ennek során a szolgálat magát betegnek kiadó, kórházba szállított munkatársától egyikük hetvenezer forintot lopott el.

A kórházban a mentőápolók a rendőrségnek tagadták a bűncselekmény elkövetését, az ellopott pénzt önként nem adták át, azt azonban egyikük nadrágzsebében megtalálták – írta az NVSZ. A mentőápolót ezután lopás miatt előállították, gyanúsítotti kihallgatásán beismerő vallomást tett. Ellene a Budapesti Rendőr-főkapitányság III. kerületi rendőrkapitánysága büntetőeljárást indított.

Az NVSZ tájékoztatása szerint “a megbízhatósági vizsgálat a korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszköze, annak visszaszorítását szolgálja. A vizsgálat során a valóságban is előforduló élethelyzetek mesterséges kialakításával az NVSZ azt ellenőrzi, hogy az érintett eleget tesz-e jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének”.

 

The post NVSZ: hetvenezer forintot lopott egy mentőápoló egy “betegtől” appeared first on .

Véglegesen jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa szombaton az Oroszországból származó vagy onnan exportált finomított kőolajtermékek árplafonjáról szóló megállapodást, amely ma, február 5-én, vasárnap lép érvénybe.

Az uniós tanács szombati közleménye szerint a tagállamok, valamint a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjainak megállapodása értelmében a dízelolaj legmagasabb ára hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár lehet.

A vasárnaptól érvényes megállapodás 55 napos átmeneti időszakot határoz meg azokra az orosz kőolajtermékekre, amelyeket február 5. előtt vásároltak meg és rakodtak hajóra, illetve április 1. előtt végleges rendeltetési helyükön kirakodnak.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a kereskedők tengeren orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad. A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy bárki az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítson abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.

Az uniós tanács március közepétől havi rendszerességgel felülvizsgálja a mechanizmust, amely alapján az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.

A rendelet kiegészíti az Oroszországból származó nyersolaj 2022. december 5. óta hatályos, hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról szóló megállapodást, és a tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó teljes uniós tilalmat – tették hozzá.

Az ársapkát Oroszország ukrajnai háborújára válaszul vezették be.

 

The post Orosz agresszió: Az EU véglegesítette az orosz finomított kőolajtermékek vasárnaptól érvényes árplafonját appeared first on .

Az Európai Unió tagállamai nagyköveti szinten megállapodásra jutottak az orosz finomított kőolajtermékek árplafonjáról pénteken – közölte az EU svéd elnöksége a Twitteren, hozzátéve, hogy a megállapodást még jóvá kell hagynia az Európai Unió Tanácsának is.

Az árplafon már vasárnap (február 5-én) életbe lép – közölte saját Twitter-üzenetében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. “Meg kell fosztanunk Oroszországot azoktól az eszközöktől, amelyekkel háborút folytathat Ukrajna ellen. A G7-ekkel árplafont állapítunk meg az orosz kőolajtermékekre vonatkozóan, csökkentve ezzel Oroszország bevételeit, miközben stabil globális energiapiacot biztosítunk” – fogalmazott Ursula von der Leyen.

A dízel árplafonja hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár – mondták el uniós diplomaták. Az európai exportra termelt orosz dízelt a közelmúltban még hordónként 110-130 dollárért értékesítették. A rendelkezés keretében egyúttal megtiltják, hogy az orosz olajtermékek exportját könnyítő szolgáltatásokat – szállítás, biztosítás, finanszírozás – biztosítsanak abban az esetben, ha a termékeket az árplafon felett értékesítették.

Az ársapka bevezetésére Oroszország ukrajnai háborújára válaszul került sor.

Oroszország rabol
A “barátságtalan államokhoz” kötődő külföldi tulajdon, köztük ukrán üzletemberek vagyontárgyainak államosításáról fogadott el határozatot az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím államtanácsa, a listán mintegy félezer objektum szerepel. Az érintettek között szerepel Szerhij Taruta, Ihor Kolomojszkij, Rinat Ahmetov és Arszenyij Jacenyuk üzletember, 12 ukrán bank és a Dinamo Kijev labdarúgóklub is. Az intézkedés vállalkozásokra, bankokra, a turisztikai és sportinfrastruktúra létesítményeire, valamint az Oroszországgal szemben ellenséges államok kintlévőségeire is kiterjed. Az államosított vállalatok folytatják tevékenységüket. Szergej Akszjonov, a Krím helytartója közölte, hogy az államosított vagyon eladásából származó összeget a “különleges hadművelet” részvevőinek támogatására fogják fordítani.

 

The post Orosz agresszió: Az EU tagállami megállapodtak az orosz finomított kőolajtermékek árplafonjáról appeared first on .

Az olasz kormány egyetért a német kormánnyal abban, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelemben együtt kell működni a származási országokkal, és legális bevándorlási kvótákat kell felajánlani az illegális migrációval szembeni fellépésért cserébe – jelentette ki Georgia Meloni olasz miniszterelnök pénteken Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után.

A jobboldali Olasz Testvérek politikusa és a szociáldemokrata német kormányfő közös tájékoztatóján Meloni kiemelte: “abszolút támogatja” Scholzot abban, hogy legyen a kibocsátó országokkal folytatandó együttműködés “egyik eleme” a legális bevándorlási kvóta az illegális migráció visszaszorításáért cserébe. Kifejtette: az illegális migráció a biztonsággal is összefügg, ezt mutatja például a Wagner orosz katonai vállalkozás tevékenysége az afrikai Szahel-övezetben.

Hangsúlyozta, hogy szét kell választani egymástól az illegálisan bevándorló gazdasági menekültek és a valóban védelemre szoruló emberek, például a hazájukat az orosz támadás miatt elhagyni kényszerülő ukránok ügyét, és nem lehet “egyszerűen a tengerbe vetni” az érkezőket. Mint mondta, “természetesen felelősségvállalásra és szolidaritásra is szükség van”.

Hozzátette: hajlandó diplomáciai képviseleteket nyitni afrikai országokban, hogy a bevándorolni szándékozók benyújthassák “szabályos kérelmüket”.

Az olasz kormány az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában is egyetért a német kormánnyal – húzta alá berlini bemutatkozó látogatásán Meloni, akit katonai tiszteletadással fogadtak Scholz hivatalában. Kiemelte, hogy kormánya “minden lehetséges módon és minden szinten” támogatja Ukrajnát, és személyesen is azt vallja, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az orosz támadással szembeni védekezés támogatása csak a háború folytatását jelenti.

“Ha nem támogatnánk Ukrajnát, akkor nem béke lenne, hanem invázió” – jelentette ki az olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az “igazságos békéhez” meg kell adni az önvédelem lehetőségét a megtámadott országnak. Csak az erőegyensúly esetén, azaz Ukrajna támogatásával lehet “tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket” – mondta Meloni. Kérdésre válaszolva arról is szólt: nem emlékszik, hogy bármikor is azt mondta volna, hogy “allergiás Németországra”.

Scholz az EU-s tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács február 9-én kezdődő kétnapos rendkívüli értekezletével kapcsolatban kiemelte: a közös értékeken – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletére – épülő, és “humánus és válságtűrő” EU-s menekültügyi rendszert kell kiépíteni, amelyben “méltányos egyensúlyban” van a felelősségvállalás és a szolidaritás.

Hozzátette, hogy a védelemre nem szoruló, maradásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni származási országukba. Ezekkel az országokkal együtt kell működni, és meg kell nyitni az EU-ba irányuló bevándorlás “legális útjait”. Aláhúzta: egyetértésre kell jutni arról, hogy “Európának szüksége van a bevándorlásra”.

A kancellár szólt többek között Ukrajna támogatásáról is, aláhúzva: Németország és Olaszország “átfogó támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezéshez, és ez így is marad”.

 

The post Meloni Berlinben: támogatásra méltó a legális bevándorlási kvóták gondolata appeared first on .

Franciaország és Olaszország MAMBA légvédelmi rakétarendszert szállít tavasszal Ukrajnának, hogy segítse az orosz repülő-, rakéta- és dróntámadások elleni védelemben – közölte a francia védelmi tárca.

“A rendszer átadása válasz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszternek a francia és olasz kollégáinak tolmácsolt sürgős kérésére a polgári lakosság és infrastruktúrák védelmére az orosz légitámadásokkal szemben” – olvasható a közleményben. Sébastien Lecornu francia és Guido Crosetto olasz védelmi miniszter telefonon egyeztetett pénteken a szállítás véglegesítéséről, amelyről hetek óta folytak tárgyalások.

“A két miniszter véglegesítette a technikai tárgyalásokat a SAMP/T – MAMBA légvédelmi rakétarendszernek 2023 tavaszán Ukrajnába történő szállításáról. Ez az első európai nagy hatótávolságú francia-olasz gyártású légvédelmi rakétarendszer” – írta a francia tárca. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a héten tett látogatást Párizsban, miután Kijev hónapok óta kéri a légvédelme megerősítését nyugati partnereitől.

Franciaország 2022 novemberében már telepített egy MAMBA légvédelmi rakétarendszert Románia keleti határára a NATO romániai harccsoportjába. Párizs kedden jelentette be, hogy további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának, amely így ötven példánnyal fog rendelkezni, valamint ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának.

 

The post Orosz agresszió: Franciaország és Olaszország MAMBA légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának appeared first on .

Gali Baharav-Miara izraeli államügyész száztizenkét oldalas szakvéleménye szerint a kormány javasolta jogi változtatások az igazságszolgáltatásban kárt okoznának a demokratikus jogrendben szükséges fékek és ellensúlyok rendszerében Izraelben – jelentette a ynet.

Az ombudsman szerepét is ellátó államügyésznő elemzése szerint a Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Jarív Levin igazságügyi miniszter javasolta változtatások korlátlan kormányzati hatalomhoz vezetnének, és rontanák az igazságszolgáltatás szakmaiságát és függetlenségét. Baharav-Miara úgy véli, hogy az alkotmánybírósági felügyeletet is ellátó legfelsőbb bíróság javasolt korlátozása gyakorlatilag megszüntetné a törvényességi felügyeletet az izraeli parlamentben, a kneszetben meghozott új törvényeknél.

A 112 oldalas tanulmány globális összehasonlításokat is felvonultat érveiben a világ különböző pontjairól, és témákra bontva, részletesen kifejti bírálatát az indítványokkal szemben.

“A javasolt rendszer tulajdonképpen a kormány képviselőinek és a koalíciós többségnek az ellenőrzését biztosítja az igazságszolgáltatás felett. Ez súlyosan sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, valamint szakmaiságát” – vélekedik a bírákat kiválasztó bizottság összetételének javasolt megváltoztatásáról az államügyész. Baharav-Miara szerint a legfelsőbb bíróság normakontrollhoz való jogának korlátozása gyakorlatilag megszüntetné az új törvények felülbírálatának lehetőségét, ezért a kneszet és a kormány szinte korlátlan jogalkotó hatalmat kap, és ennek eredményeként az alaptörvényekben rögzített emberi jogok alkotmányos védelme gyengülne.

A jogi szakvélemény szerint az államszerkezet ilyen jellegű megváltoztatásait csak “rendezett és átgondolt” módon, “szilárd tényekre alapozva és széles körű konszenzussal” szabad végrehajtani.

Izraelben az utóbbi hetekben komoly ellenállást váltottak ki a kormány igazságszolgáltatási rendszerben tervezett változtatásai, szombat esténként országszerte tömegtüntetéseken sok ezren tiltakoznak ellene, mert a tiltakozók szerint károsítanák az ország demokratikus berendezkedését.

 

The post Izraeli államügyész: a kormány jogrendi változtatásai ártanának a demokratikus normáknak appeared first on .