Biztonságpolitika

„A vadászgépek átadásának folyamata a lengyel féllel, Ukrajnával és további szövetségesekkel egyeztetve zajlik” – jelentette ki Heger. Tájékoztatása szerint a döntést egyhangúlag hozta meg az ügyvezető kormány, s azt állította: erre az alkotmánnyal összhangban került sor.

Jaroslav Nad ügyvezető védelmi miniszter a pénteki döntéssel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy vadászgépek mellett Szlovákia a Kub légvédelmi rendszerének egy részét, illetve a hozzájuk tartozó alkatrészeket és lőszert is átad Ukrajnának, s mint mondta, az átadási folyamat néhány héten belül lezajlik majd.

A szlovák fegyverzet átadásának előzménye, hogy Heger a február eleji brüsszeli EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója során ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja a készleten lévő összes MiG 29-es vadászgépét Ukrajnának.

A MiG-29-esek nem hatékonyak az orosz légicsapásokkal szemben
A nemzetközi partnerek által biztosítandó, szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépek erősítik ugyan Ukrajna védelmi képességeit, de nem védik meg az országot az orosz légi „terrortól” – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóivője. „Ezek a gépek javítani fogják a képességeinket, ugyanis számos funkciót látnak el: járőröznek Ukrajna légterében, csapásmérő csapatok fedezésére is alkalmasak, emellett HARM radarromboló rakétákkal is képesek csapást mérni az ellenséges légvédelemre, masszív rakétatámadások során pedig rakétákat és Sahíd kamikaze drónokat is elfoghatnak. Megjegyzem azonban, hogy ezek a MiG-ek nem kellően hatékonyak elavult rakétáik, radarjaik miatt”. Ihnat elmondta, hogy az orosz agresszió legyőzése érdekében Ukrajnának sürgősen szüksége van többcélú, modern, negyedik generációs nyugati repülőgépekre, olyanokra, mint például az F-16-os vadászgépek.

The post Orosz agresszió: Szlovákia 13 MiG 29-es vadászgépet ad át Ukrajnának appeared first on .

A tisztségviselő felsorolása szerint az ukrán légvédelem képes megsemmisíteni a Kalibr típusú, a H-101-es, H-555-ös, H-55-ös légi indítású, valamint a H-59-es levegő-föld és a H-35-ös, hajók elleni rakétákat.

„Nem tudunk azonban lelőni olyan ballisztikus rakétákat, mint az Iszkander-M 9M723, amelyeket az ellenség sokat használt a háború elején. Valójában az oroszok az egész Iszkander-M stratégiai készletüket kilőtték Ukrajnára a háború elején, ezért később elavult Tocska-U komplexumokat kezdtek használni, például ilyet lőttek ki a kramatorszki pályaudvarra.

Sajnos nincs mód a rakéta-sorozatvetők, például a Szmercs lövedékeinek elfogására sem” – sorolta a a szóvivő. Magyarázata szerint ezek a rakéták ballisztikus pályán gyorsan repülnek, és nagy sebességgel érik el zuhanásban a célpontot. „A már zuhanó rakéták megsemmisítéséhez speciális légvédelmi rakétarendszerekre van szükség. Ballisztikusok közzé soroljuk az Sz-300-as légvédelmi irányított rakétákat is, amelyeket a megszállók a frontzónában, legfeljebb 150 kilométer távolságban lévő földi célpontok ellen használnak” – mondta Ihnat. Kiemelte, hogy minél nagyobb a távolság az indítóhelytől, annál nagyobb a pontatlanság, ezért gyakran rossz helyre csapódnak be, és civilek halnak meg. „Ilyen alkalmazásban ez nem más, mint a terrorizmus fegyvere” – jelentette ki.

Az ukrán légvédelem nem tudja megsemmisíteni a H-22-es rakétákat sem. „Ezt a típust ugyan a robotrepülőgépek közé sorolják, de sebessége óránként négy-ötezer kilométer. Nagyon nagy magasságból indítják, és a célba való belépéskor valójában ballisztikusan zuhan. A rakétának 950 kilogramm tömegű robbanófeje van. Ilyen volt az, amely lerombolt egy többszintes lakóházat Dnyepróban és egy bevásárlóközpontot Kremencsukban” mondta a szóvivő. Közlése szerint nem tudják kilőni az Oniksz típusú szuperszonikus hajóelhárító rakétákat sem, amelyeket gyakran vetnek be az orosz erők a déli Odessza megyében. „A legújabb fenyegetés pedig a H-47-es Kinzsal hiperszonikus aeroballisztikus rakéta, amelyet MiG-31K repülőgépekről indítanak” – tette hozzá.

Az ukrán különleges erők arról számoltak be, hogy csütörtökre virradó éjjel mesterlövészeik megsemmisítettek egy orosz rohamcsoportot a Donyeck megyei Bahmutnál. A jelentés szerint négy orosz katona meghalt, három megsebesült. A műveletről sajtószolgálatuk videofelvételt is közzétett a Facebookon. Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója azt írta, hogy az elmúlt napon az orosz erők tüzérségi támadásai következtében egy civil vesztette életét, és egy sérült meg Bahmutban, további tíz helyi lakos pedig Kosztyantinyivkában. Hozzátette, hogy a teljes körű invázió tavaly februári kezdete óta az orosz erők legalább 1412 helyi lakost öltek meg, és 3210-et sebesítettek meg a régióban. Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében közölte, hogy az elmúlt napon mintegy 1040 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége megközelítőleg elérte a 162 560 főt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, 12 harckocsit és 11 tüzérségi rendszert.

The post Az ukrán légierő: ezeket az orosz rakétákat nem tudjuk megsemmisíteni appeared first on .

A múlt héten beiktatott cseh államfőnek ez a második külföldi útja. A varsói tárgyalásait követő sajtókonferencián Dudát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a múlt héten a CNN amerikai hírtévének adott interjújában azt mondta: Lengyelország kész más fegyverszállítmányok mellett a légierő szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépeiből is átadni Ukrajnának.

Duda válaszában megerősítette: a lengyel kormány már határozatot fogadott el az ügyben, a gépeket a napokban szállítják Ukrajnának. A lengyel hadsereg jelenleg tíz-egynéhány MiG-29-essel rendelkezik, ezek többsége teljesen működőképes. Először, a legközelebbi napokban négy ilyen, az ukrán pilóták által külön kiképzés nélkül is kezelhető gépet szállítanak, a többi MiG-29-est karbantartás után folyamatosan adják át. A lengyel hadsereg számára az idén leszállítandó, korszerű FA-50-es dél-koreai, valamint F-35-ös amerikai gépekkel helyettesíti őket.

Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter megerősítette: Lengyelország egy szélesebb koalícióban adná át Ukrajnának a MiG-29-eseket. Ebben az összefüggésben konkrétan Szlovákiát említette.

Duda a sajtóértekezleten elmondta továbbá: Petr Pavellel megvitatták az aktuális biztonsági témákat, ezen belül a júliusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozó témáit, valamint az ukrajnai helyzetet. Beszéltek az észak-déli irányú infrastrukturális összeköttetésekről is, valamint a térségbeli együttműködésekről, konkrétan a Három Tenger Kezdeményezésről és a Bukaresti Kilencek tanácskozásáról.

Pavel újságírói kérdésre válaszolva a „nemcsak a lengyel-cseh együttműködésben, hanem az egész régió által” kidolgozandó tervről beszélt, amikor Ukrajna háború utáni újjáépítése került szóba. Infrastrukturális összeköttetéseket említve Pavel fontosnak nevezte, hogy hamarosan újraindítják a Stork II nevű lengyel-cseh gázvezeték projektet, amelyet 2019-ben leállítottak, valamint annak összekapcsolását a balti-tengeri Gdanski-öbölbe tervezett úszó LNG-terminállal.

A cseh államfő kétnapos varsói látogatása során még a lengyel parlamenti alsó- és a felsőház elnökével – Elzbieta Witekkel és Tomasz Grodzkival – találkozik, pénteken pedig Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel folytat megbeszélést.

Oroszországgal együttműködő kémcsoportot számoltak fel Lengyelországban
Az orosz titkosszolgálatokkal együttműködő, szabotázsakciókat előkészítő, külföldiekből álló kémcsoportot számoltak fel Lengyelországban – közölte Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter. A lengyel Belbiztonsági Ügynökség (ABW) kilenc gyanúsítottat vett őrizetbe, közülük hatot már letartóztattak, hárommal szemben még ügyészségi eljárást folytatnak. A „keleti határon túlról származó” gyanúsítottak az orosz hírszerzés megrendelésére szabotázsakciókat készítettek elő – mondta Kaminski. A szervezett bűnözésben való részvétellel gyanúsított csoport feladata a lengyelországi vasúti hálózat, az azon történő ukrajnai szállítások megfigyelése volt, az ABW az ezt szolgáló kamerákat, elektronikus műszereket, GPS-készülékeket foglalt le. A csoport tagjait a lengyel-ukrán kapcsolatok destabilizálását, a NATO-tagállamokkal szembeni ellenséges hangulat szítását, a lengyel kormány Ukrajna-politikájának támadását célzó propagandatevékenységgel is megbízták. Összegyűjtött bizonyítékok szerint a gyanúsítottaknak rendszeres fizetést folyósítottak, valamint a megrendelt feladatok megvalósításához szükséges pénzügyi eszközöket. Az ügyben a lengyel hatóságok továbbra is nyomoznak. A lengyel állampolgárok biztonságban érezhetik magukat, az illetékes szolgálatok ellenőrzés alatt tartják a helyzetet — közölte Kaminski.

The post Orosz agresszió: Lengyelország a napokban átadja az első négy MiG-29-est Ukrajnának appeared first on .

Milyen dekorációs elemekkel lehet különlegessé tenni az esküvőt? Milyen a tökéletes esküvői ajándék? Cikkünkben mindkét kérdést részletesen megválaszoljuk, továbbá arra is kitérünk, hogy honnan érdemes beszerezni a dekorációt és az ajándékot.

Az esküvői dekoráció nemcsak virágkompozíciókkal tehető különlegessé, hiszen számos olyan dekorációs elem van, amellyel különlegessé varázsolható a helyszín. Az ajándék is lehet egyedi, a borítékban átadott pénznél különlegesebb ötletek is vannak. Érdemes az esküvői dekorációs elemeket és az esküvői ajándékokat beszerezni a DekorPlaza.hu-tól.

Amellett, hogy információkat nyújtanak, dekorációs elemként is szolgálnak

A szabadtéri esküvők esetében kiváló dekorációs lehetőséget nyújtanak a lampionok, a lámpások, a fényfüzérek, a gyertyák, a kosarak, a ládák és a vintage bútorok. Ma már kiváló minőségű lampionokat lehet beszerezni különféle mintákkal és színekkel. Ugyanez igaz a fényfüzérekre és a lámpásokra is, amelyek segítségével igazán romantikussá lehet varázsolni a esküvői helyszínt. Például a fák körbetekerhetőek fényfüzérekkel.

Az esküvői fotófal is már szinte kötelező eleme ezeknek az eseményeknek, hiszen gyönyörű hátteret szolgáltatnak a polgári szertartás során, miközben használhatóak az esküvői fotózásnál is. Ráadásul előtte az esküvőre érkező vendégek is tudnak képeket készíteni. Továbbá az esküvői kártyákról sem érdemes megfeledkezni, amelyek amellett, hogy információkat nyújtanak, dekorációs elemként is szolgálnak. Fontos, hogy tökéletesen kiegészítsék az esküvői dekorációt.

Az esküvői táblák fontos szerepet töltenek be a nagy napon

Az említettek mellett az esküvői táblák fontos szerepet töltenek be a nagy napon. Fontos, hogy passzoljanak az esküvői dekorációhoz és tartalmazzák a fontos információkat. Gyakran használt esküvői tábla például az útjelző, a köszöntő, a tájékoztató, a menü, a bárpultjelző, a helyszínjelző és a nászajándéktábla.

Arra is érdemes kitérni, hogy mit érdemes ajándékozni az esküvőre. Általában a jegyes pár viccesen belefogalmazza a meghívóba, hogy már mindenük megvan, és csupán boríték jellegű ajándékra vágynak. Ez azt jelenti, hogy vagy a menyasszonytánc alatt vagy egy kijelölt időpontban gratulálnak a vendégek és átadhatják a borítékokat.

A meglepetés ne legyen zavarba ejtő 

Érdemes különleges és vicces ajándékkal is készülni az esküvőre. Azonban ezzel mindenképpen óvatosan kell bánni, hogy a meglepetés semmi esetre se legyen zavarba ejtő vagy ízléstelen. Kedves ajándék lehet például a párra jellemző szerelmes ajándék, de izgalmasak lehetnek a képkeretek, a gyertyák vagy egy pénzfa.

A pénzfa tökéletes ajándék a boríték helyett, ráadásul már számos verzióban kapható, így biztosan meglepetésként szolgál majd a nagy napon. Amennyiben a menyasszony áldott állapotban van, a babaváró ajándékok is kiváló választásnak bizonyulnak.

The post Esküvői dekorációs és ajándékötletek appeared first on .

Megállíthatatlanul itt a tavasz és kettőt pislantunk, már a nyár is megérkezett. A meleg időben biztosan a gyerekekre sem akarunk ráadni olyan cipőt, amibe befülled a lábuk, amiben nem érzik magukat kényelmesen. Ilyenkor szóba jöhetnek a szandálok, esős időben a gumicsizmák, amelyek a lánycipők kínálatában ugyanúgy megtalálhatóak, mint a nyári papucsok vagy éppen a komfortos sneakerek. 

Ebben a cikkben olyan lábbeliket mutatunk be, amelyek jók lehetnek erre a szezonra. 

A kislány cipők világa

Ahogy megjön a jó idő, mi, felnőttek is azonnal előkapjuk a nyitottabb cipőinket, amik nem melegítik a lábat, kényelmesek még az egész napos jövés-menés során is. Amikor viszont a gyerkőcökről van szó, akkor nehézségekbe ütközhetünk, hiszen a legtöbb esetben kinőtték az előző szezonban viselt surranójukat, így új után kell nézni. Szerencsére a gyártók minden évben jönnek újdonságokkal, így a Borgo.hu lány cipő kínálata idén is elég szélesre sikeredett. 

A döntés azért is nehéz az esetükben, hiszen amellett, hogy stabilnak kell lennie, nem árt, ha rugalmas, könnyen fel- és levehető, jól szellőzik, nem utolsósorban méretben is passzol a lurkó lábára. Fontos továbbá, hogy hol is fogja viselni. A hétköznapokra, otthonra, a játszótérre vagy éppen a strandra keresünk nekik új szandit vagy cipőt? A megfelelő lábbeli minden évszakban lényeges, főleg az ő esetükben, hiszen ők még könnyen esnek és kelnek. 

Lány cipők a tavaszi szezonra

A minőségi szolgáltatásai miatt népszerű Borgo.hu ma már saját cipőket is gyárt, amelyeknek kellően izgalmas a kinézetük, így feltűnőek, kiváló megoldások a gyerkőcök számára. A 2023-as tavaszi kollekció egyik újdonsága a Borgo Mountain Reverse villogó magenta gyerekcipő. A tépőzáras megoldással gyártott modell stabilan tartja a lábakat, így nem okoz problémát benne futni és rohangálni. Kiváló megoldás kirándulásokhoz, valamint esti sétákhoz, hiszen a világítás miatt mindenki látni fogja őket. 

Nagyobb gyerekeknek pedig ott van a Kid Slip fekete gyerekcipő, amely a márka új, erre a szezonra készült típusa. Az átmeneti darab jól szellőzik, belebújós megoldással készült, így könnyen fel és le lehet venni. Mutatós, így különleges eseményeken is bátran rájuk adhatjuk. A kopásálló gumitalpa gondoskodik a jó tapadásról, legyen szó bármilyen talajról vagy felületről. 

Szandik a nyári időszakra

Kislányoknak nincs jobb választás az idei nyárra, mint a Borgo Mountain Blossom rózsaszín babaszandálja. Könnyed nyári színben, tripla tépőzárral került a kínálatba. A lábbeli garantáltan stabilan tartja a kicsik lábát, emellett segít abban, hogy azt könnyen le és fel tudják venni. A bordázott külső talprész pedig gondoskodik a megfelelő tapadásról és a hatékony járásról. 

Amennyiben pedig ebből is inkább világító típust vásárolnánk, akkor a Mountain TK kivitel a legjobb megoldás. Ugyanúgy tépőzáras, mint az előző modell, stabilan tartja a bokát és a talpakat még rohangálás közben is. A világító panel pedig bírja a rendszeres használatot, egyhamar nem fog tönkremenni.

The post Lány cipő szemle: ezeket érdemes választani! appeared first on .

Magyarországon jelenleg munkaerőhiány van, ami leginkább a feldolgozóipart érinti, de ugyanúgy jelen van az egészségügyben és a szoftverfejlesztésben is. Hazánkban az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség az Európai Uniós országok között, így hazai forrásból nehéz megoldani a munkaerőhiányt. Erre nyújtanak megoldást a toborzó cégek, amelyek megfelelő külföldi munkavállalókat tudnak közvetíteni.

Hogyan néz ki egy toborzó céggel történő együttműködés?

Még mielőtt belevágunk a folyamat részleteibe, érdemes megvizsgálni, hogy egyáltalán miért van szükség ilyen segítségre. A munkaerőhiányra jó megoldás például az ázsiai munkaerő alkalmazása, de a toborzás, adminisztráció már más tészta. Itt kerülnek képbe az olyan tapasztalt és profi toborzók, mint a TERENDO ázsiai munkaerő-szakértő. Ezek a cégek több éves tapasztalattal rendelkeznek, már több ilyen közvetítést lebonyolítottak, pontosan tudják, melyik szektornak milyen munkavállalókra van szüksége.

Ami még ennél is fontosabb: tudják hol kell őket keresni. A toborzáshoz elengedhetetlen a kapcsolati háló, a jó viszony az egyes országokkal, amit nem lehet csak úgy egyik pillanatról a másikra kiépíteni. Térjünk vissza a folyamatra: az első lépés mindig egy, általában díjmentes tanácsadás. Itt a toborzó cég felméri a “megrendelő” igényeit, hány főre van szükség, milyen területre.

Ezt követi a lényegi rész: toborzás és interjúzás. Általában kétszer is megszűrik a potenciális munkavállalókat, hogy a foglalkoztatónak már csak az ígéretes, alkalmas munkavállalók maradjanak. Itt felmérik a jelentkezők motivációit, alkalmasságát, egészségi állapotát és természetesen büntetlen előéletüket.

A következő lépés egy másik kritikus pont, a teljes körű bevándorlási ügyintézés. Itt nagy tapasztalatra és pontosságra van szükség, ahol minden, a magyarországi foglalkoztatáshoz szükséges dokumentum beszerzésre kerül. Ha mindez megvan, jön az utazásszervezés, tolmácsolás és HR tanácsadás. Az utolsó lépések között van még a TAJ szám és adószám ügyintézése, ami elengedhetetlen a magyarországi munkavállaláshoz.

Miért éppen ázsiai munkavállalókat érdemes választani?

Már Magyarországon is vannak olyan vállalatok, amelyek ázsiai munkavállalókat alkalmaznak. A visszajelzések pozitívak, mivel megfelelő eredményeket hoznak, a munkához való hozzáállásuk és munkabírásuk kiemelkedő, valamint túlórázni is szeretnek. Ünnepnapokon is hajlandóak dolgozni, ez egyáltalán nem áll távol tőlük.

A folyamat nem egyszerű, bízzuk profikra

A megfelelő ázsiai munkavállalók megtalálása és alkalmazása két fő területen múlik: toborzás és adminisztráció. A toborzás során fontos, hogy az ideális jelöltek érkezzenek dolgozni a vállalathoz. De még ez sem elég, ha az adminisztrációra nem fordítunk kellő figyelmet. Egy közvetítő cég mind a kettőben megfelelő segítséget tud nyújtani, éljünk a lehetőséggel.

The post Miben tud segíteni egy profi toborzó cég ázsiai munkavállalók keresése esetén? appeared first on .

Az energiahatékony működés nemes cél, hiszen jelentős lépés a fenntarthatóság felé. Másrészt azért bír hatalmas jelentőséggel, mert a rendszeresen jelentkező költségek lefaragása révén komoly versenyelőnyhöz juttathatja a céget a konkurenciával szemben.

Energetikai auditok

Az EnergyHub energetikai auditjai konkrét cselekvési terv keretében nyújtanak lehetőséget arra, hogy javulhasson az energiahatékonyság és -felhasználás. Tévedés, hogy ebben kizárólag költséges lépések szerepelhetnek. Minden auditnak fontos részei a komolyabb költségráfordítást nem igénylő, például szemléletváltás révén is alacsonyabb energiafogyasztást eredményező tanácsok. 

Emellett kerülnek meghatározásra az alacsony költségráfordítással járó, rövid idő alatt megtérülő fejlesztések, továbbá a nagyobb beruházási költséget jelentő, komoly korszerűsítési lehetőségek.

Az energiahatékony működésnek számos eleme és tényezője van. A minden hónapban jelentkező kiadások egy jelentős része a fűtéshez kapcsolódik, éppen ezért ezzel kapcsolatban is fontolóra kell venni a lehetőségeket. Az egyik opció a hatékonyabb kontroll kialakítása.

A fűtésvezérlés jelentősége

A hatékonyság mértéke szorosan összefügg azzal, hogy mennyire szabályozott az adott rendszer. Ez az állítás helytálló abban az esetben is, amikor a fűtés vezérlése a kérdés.

A szabályozottságnak köszönhetően lehetővé válik, hogy ne legyenek se túlfűtések, se túlzott lehűlések, amelyek egyformán költségnövekedést eredményeznek. Amennyiben ideális fűtésvezérlést alkalmazunk, az előbbiek mellett azok kijavítására sem kell felesleges energiákat pazarolnunk, s még a komfort szintjét is magasabbra emelhetjük ezek elkerülésével.

További előnyként fogalmazhatjuk meg, hogy ez a változtatás nem igényli azt, hogy az egész rendszert módosítsuk. Ez pedig egyszersmind azt is jelenti, hogy jóval alacsonyabb költséggel jár, mint egy komolyabb beruházás. Miközben nagyon jó eredményeket érhetünk el vele.

Precizitás felsőfokon

Az egyik leglényegesebb elem a szabályozás pontossága, amire egy hagyományos eszközzel szemben a fűtésvezérlés képes. Ennek egyenes következménye az, hogy a hőmérséklet megtartása igen precízen fog megvalósulni, ugyanis az innovatív vezérlés mindig a szükséges időben és kapacitással képes üzemeltetni a fűtésrendszert. 

A vezérlőmodul képes megtanulni azt, hogy mennyi idő kell az épület, illetve a helyiség felfűtéséhez, illetve lehűléséhez, így adekvátan tud reagálni mindig az aktuális helyzetre.

A vezeték nélküli adatátvitel gyors telepítést biztosít, továbbá a távolról történő irányítást is lehetővé teszi. Helyiségenként eltérő hőmérsékletet állíthatunk be vele, s természetesen előre is programozható a rendszer. A beállításoknál azonban nem szabad elfeledkezni az adott ingatlan jellemzőiről, s szem előtt tartani azt, hogy a túlzott mértékben visszavett hőmérsékletről történő felfűtés több energiát igényel, mint a kicsit lejjebb állított hőfokon történő folyamatos melegen tartás.

The post Energiahatékony fűtésvezérlés appeared first on .

Oliver Dowden, a kormány munkáját összehangoló kabinetiroda miniszteri rangú vezetője a londoni alsóházban tartott tájékoztatásában elmondta: nemrégiben kiberbiztonsági szakértőket kért fel annak megvizsgálására, hogy egyes „külső előállítású” alkalmazások használata milyen kockázatokat jelent a kormányzati tisztviselők mobileszközeinek biztonságára. A vizsgálat középpontjában a TikTok videómegosztó alkalmazás telepítése és használata állt.

Dowden kijelentette: a vizsgálat lezárult, azzal a következtetéssel, hogy kockázatokat jelenthet, ha „érzékeny” kormányzati információk „bizonyos platformokon” hozzáférhetővé válnak. A miniszter szerint a közösségi médiafelületeken használatos alkalmazások köztudomásúlag hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek és tárolnak a felhasználókról, a velük kapcsolatban lévő más felhasználókról, a felhasznált online tartalmakról, sőt arról is, hogy az egyes használók hol tartózkodnak.

Ezek az adatok kormányzati használatban lévő eszközökön „érzékenynek” minősülhetnek, a brit kormány ezért csütörtöki hatállyal elrendelte, hogy hivatali használatú eszközökre csak olyan külső előállítású alkalmazások tölthetők le, amelyeket a kormányzat előzetesen jóváhagyott. Ennek alapján csütörtöktől tilos a TikTok letöltése a kormánytisztviselők által hivatali célokra használt eszközökre – mondta alsóházi tájékoztatóján a kabinetiroda vezetője.

Dowden hangsúlyozta: a tilalom nem terjed ki a kormánytisztviselők magántulajdonú mobileszközeire és a lakosság által használt eszközökre. Hozzátette ugyanakkor: a brit kormány azt kéri, hogy mindenki óvatosan mozogjon az online térben és tanulmányozza a közösségimédia-platformok adatkezelési gyakorlatát, mielőtt ezeket letöltené és használná. Ez a hozzáállás „hasznos a kiberhigiénia szempontjából” — fogalmazott a miniszter.

A TikTok használatát az elmúlt hetekben az amerikai, a kanadai és a belga kormány, valamint az Európai Bizottság is korlátozta állami tisztviselők részére. A TikTok működtetője ugyanakkor rendszeresen tagadja, hogy az alkalmazáson tárolt adatokat hozzáférhetővé tenné a kínai kormány számára.

Kína londoni nagykövetségének szóvivőjének reagálása
A TikTok hivatali használatának betiltásáról hozott brit kormánydöntés mögött nem tények, hanem politikai indíttatások állnak. Az illetékes szerint a határozat megingatja a nemzetközi közösség által a brit üzleti környezetbe vetett bizalmat, és végső soron Nagy-Britannia saját érdekeinek árt. „Arra biztatjuk Nagy-Britanniát, hogy tartsa tiszteletben a tényeket, tartsa magát a piacgazdaság szabályaihoz, óvakodjon a nemzetbiztonság koncepciójának túlterjeszkedő értelmezésétől, biztosítson igazságos, átlátható, diszkriminációtól mentes üzleti környezetet a külföldi vállalatoknak” — fogalmazott Kína londoni nagykövetségének szóvivője.

The post Azonnali hatállyal betiltotta a brit kormány a TikTok használatát hivatali informatikai eszközökön appeared first on .

„Megvitattuk a területi integritás elvének fontosságát” – emelte ki Kuleba. Kifejtette, hogy az ukrán elnök által előterjesztett „békeképlet” pontjainak teljesülése szerinte elengedhetetlen „az agresszió megállításához és az igazságos béke helyreállításához Ukrajnában”.

Zelenszkij a tavaly novemberben tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán „békeképletnek” nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről az 1991-es határok mögé.

Kína aggódik a háború eszkalációja miatt, és reméli, hogy Moszkva és Kijev tárgyalóasztalhoz ül – jelentette ki a kínai külügyminiszter a Reuters szerint.

A héten látott napvilágot az az információ, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő Moszkvába látogat, ahol találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák a béke kilátásait – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál. Az ukrán média arról is beszámolt, hogy Hszi Csin-ping azt tervezi, az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta először beszélni fog Zelenszkij elnökkel, valószínűleg moszkvai útja után.

A hírportál hozzátette, hogy Kína a háború kitörésének első évfordulóján, február végén hozta nyilvánosságra elképzeléseit az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezéséről. A 12 pontos dokumentumban Peking fokozatos deeszkalációt sürgetett, amelynek átfogó tűzszünetet és az ukrajnai válság politikai megoldását kell eredményeznie. Emellett felszólított a civilek védelmére és egymás szuverenitásának tiszteletben tartására.

„Kína reméli, hogy a felek megőrzik higgadtságukat, racionálisak és józanok maradnak, és a lehető leghamarabb felújítják a béketárgyalásokat – mondta Kang Kulebának a kínai külügyminisztérium közleménye szerint. A pekingi diplomata reményét fejezte ki, hogy Ukrajna és Oroszország nem csapja be az ajtót a politikai megoldás előtt, bármennyire bonyolult és bármilyen kihívást jelentsen is a jelenlegi helyzet – szögezte le a pekingi közlemény.

The post Az ukrán és a kínai külügyminiszter megvitatta az ukrán béketervet appeared first on .

Az uniós bizottság közleménye szerint a kulcsfontosságú nyersanyagok nélkülözhetetlenek a stratégiai ágazatok széles köre számára, beleértve a nettó nulla kibocsátású ipart, a digitális ipart, a repülőgépgyártást és a védelmi ágazatot.

Felhívták a figyelmet arra, hogy miközben az előrejelzések szerint a kulcsfontosságú nyersanyagok iránti kereslet jelentős növekedése várható, Európa nagymértékben függ a behozataltól, a nyersanyagok ráadásul gyakran monopolhelyzetben lévő unión kívüli országok beszállítóitól érkeznek. Az EU-nak ezért csökkentenie kell az ellátási láncokat veszélyeztető, stratégiai függőségek okozta kockázatokat, hogy fokozza gazdasági ellenállóképességét. Ennek szükségességére a koronavírus-járvány és az Ukrajna elleni orosz agressziót követő energiaválság után kialakult ellátási hiányok is rávilágítottak. Emiatt veszélybe kerülhetnek az EU erőfeszítései, amelyeket éghajlat-politikai és digitális célkitűzéseinek elérésére tesz – emelték ki.

A jogszabálycsomag a kulcsfontosságú nyersanyagok frissített jegyzékét hozza létre, valamint felsorolja azokat is, amelyek kulcsfontosságúak Európa zöld és digitális törekvései, valamint a védelmi és űrtechnológiai célú alkalmazások szempontjából. A rendelet a kritikus és a stratégiai nyersanyagok jegyzékét egyaránt beépíti az uniós jogba. Az uniós ellátás 2030-ig történő diverzifikálása érdekében a jogszabály egyértelmű referenciaértékeket határoz meg a hazai kapacitásra vonatkozóan a stratégiai nyersanyagellátási lánc mentén – írták.

Közölték továbbá, hogy javaslat csökkenti az adminisztratív terheket, és egyszerűsíti a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos uniós projektek engedélyezési eljárásait. Emellett a kiválasztott stratégiai projektek is támogatásban részesülnek azáltal, hogy forrásokhoz juthatnak, és rövidebb engedélyezési határidőkre lehet számítani.

Az ellátási láncok ellenállóképességének biztosítása érdekében a jogszabály rendelkezik a kulcsfontosságú nyersanyagok ellátási láncainak nyomon követéséről, valamint a stratégiai nyersanyagkészletek tagállamok közötti összehangolásáról.

Kiemelték: az EU a nyersanyagellátás területén soha nem lesz önellátó, és fogyasztásának nagy részét illetően továbbra is a behozatalra fog támaszkodni. A nemzetközi kereskedelem ezért alapvető fontossággal bír a globális termelés támogatásában és az ellátás diverzifikálásának biztosításában. Az EU-nak meg kell erősítenie a megbízható partnerekkel folytatott globális együttműködését a beruházások fejlesztése és diverzifikálása, a nemzetközi kereskedelem stabilitásának előmozdítása, valamint a befektetők jogbiztonságának megerősítése érdekében – írták.

A javasolt rendeletet az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fogja megvitatni, majd elfogadni annak hatálybalépése előtt.

The post Az EB a kulcsfontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést biztosító jogszabályjavaslatot terjesztett elő appeared first on .

A közlemény szerint közös munkacsoport létrehozását az indokolta, hogy a tagországok biztonságát és ellenállóképességét érintő kihívások egyre összetettebbé és dinamikusabbá váltak.

„Számos szereplő folyamatosan teszteli az ellenállóképességünket, és igyekszik kiaknázni társadalmaink és gazdaságaink nyitottságát, kölcsönös függőségeit és összekapcsoltságát” – fogalmaztak.

Azt írták, hogy az energia fegyverként való alkalmazása és az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsakció ráirányították a figyelmet a kritikus infrastruktúrák ellenállóképességének gyengeségeire. Ezek ismeretében mind az EU, mind a NATO úgy gondolta, hogy alapvető fontosságú a veszélyekkel szembeni tagállami és közös fellépés. Ennek érdekében hozták létre a munkacsoportot, melynek feladata, hogy megossza a bevált gyakorlatokat és intézkedéseket dolgozzon ki az ellenállóképesség javítására. A munkacsoport négy területre összpontosít majd: az energiára, a digitális infrastruktúrára, a közlekedésre és az űrkutatásra.

„Csak együttműködéssel tudunk fellépni azokkal szemben, akik a biztonságunk aláásására törekszenek. Csak így tudjuk biztosítani, hogy a létfontosságú infrastruktúrák ellenállók maradjanak a különböző típusú fenyegetésekkel szemben” – tették hozzá.

The post EU – NATO: munkacsoport az ellenállóképesség fokozására és az infrastruktúra védelmére appeared first on .

A blog olvasóinak nem kell bemutatni Kilián Nándor vadászrepülőt, vezérőrnagyot, légierő szemlélőt, akit jó két évtizede még a "kerítésen kívülről" volt alkalmam megismerni, majd az elmúlt hónapokban abban a megtiszteltetésben részesülni, hogy a munkatársa lehettem. A sors útjai kifürkészhetetlenek, mondhatnám erre...

...ahogy arra is, hogy ma - idejekorán! - sor került katonai pályafutását is lezáró búcsúrepülésére Kecskeméten.

Köszönjük, Nándi!    

Zord

Az ítélet szerint az elsőrendű terhelt hajó-üzembiztonsági és -regiszteri referensként dolgozott az illetékes szerv közlekedési főosztályán. A másodrendű vádlott abból élt, hogy fizetségért felajánlotta a hajótulajdonosoknak, azaz a többi vádlottnak, a szemlén való megjelenés nélküli vizsgáztatás lehetőségét. Vagyis, ha a tulajdonosok pénzt adtak az elsőrendű vádlottnak – mint hivatalos személynek -, akkor a hajókat nem kellett a vizsga helyszínére szállítaniuk.

Az elsőrendű vádlott így valótlan tartalmú hajóvizsgálati jegyzőkönyveket állított ki. Az illetékes hatóság ezek alapján bocsátotta ki a hajólevelet, az elsőrendű vádlott az új műszaki érvényességet saját kezűleg vezette rá a meglévő hajólevélre – írták.

A másodrendű vádlott az őt megbízó hajótulajdonosoktól átvett összegből, hajónként 15 ezer forintot továbbított készpénzben az elsőrendű vádlottnak, hogy utóbbi a hivatali kötelességét a fenti módon megszegve, tényleges szemle nélkül állítsa ki a hajóvizsgálati jegyzőkönyvet – közölték.

A bíróság a vádban terhükre rótt bűncselekmények miatt az elsőrendű vádlottat 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, a másodrendűt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte.

Az ügyészség 28 személlyel szemben emelt vádat, azonban 16 terhelttel szemben korábban már büntetővégzésben, valamint előkészítő ülésen ítélet született. Hat vesztegetést elkövető hajótulajdonossal szemben egyenként 1 év 4 hónap – 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésről született ítélet – áll a Fővárosi Törvényszék közleményében.

The post Korrupt hajóvizsgáztatókat ítéltek több év börtönbüntetésre appeared first on .

A börgöndi Csapatrepülő Parancsnokság parancsnokának intézkedése alapján, a szentkirályszabadjai 87. Közepes Szállítóhelikopter Ezred ezredparancsnoki intézkedésében foglaltak szerint, 1976. szeptember 1-én, Mi-8-as helikopterekkel megkezdte működését a Magyar Néphadsereg légi kutató-mentő készültségi szolgálata, amely 1990. március közepétől már a Magyar Honvédség rendszerében végezte tevékenységét.

Nagy Sándor nyugállományú alezredes közvetlen közelről látott rá a hazai kutatás és mentés négy és fél évtizedes történetének jelentős, húsz éves időszakára, mivel szentkirályszabadjai helikoptervezetőként a nyolcvanas és kilencvenes években maga is adott kutató-mentő szolgálatot, majd egyetemi tanulmányai során és a diplomaszerzést követő beosztásában is ezzel a területtel foglakozott.

[...] Bővebben!

2023 februárjában számos földrengés rázta meg a török és szír határ mentén található területeket. A katasztrófák 2023. február 6-án kezdődtek a dél-törökországi és észak-szíriai határvidéken. Ezek a földrengések a Richter-skálán elérték a 7,8-as erősséget és Törökország több régióját érintették. A halottak száma mára 50 ezer fölött van, emellett a katasztrófa rengeteg egyéb kárt okozott az országban. Törökországot a természeti katasztrófa kritikus időpontban érintette, hiszen a gazdasága és biztonságpolitikai helyzete instabil, illetve az országos választásokra is ezután, az év közepén kerül majd sor.

Biztonságpolitikai következmény

Törökország biztonsági környezetét is sújtották az események. A földrengés által érintett területeken megnövekedhet a bűnözés és a bűnözői csoportok száma. A biztonságpolitikai helyzet gyengülése kihathat a térségben zajló konfliktusokra. Február 11-én Recep Tayyin Erdogan, az ország elnöke is nyilatkozott a témáról és felhívta a figyelmet, például a térségben esetlegesen megjelenő emberkereskedő vagy fosztogató bandákra, melyek a biztonsági apparátus és a struktúrák törékenysége miatt terjedhetnek el. A fenyegetések miatt számos ország felfüggesztette a segélynyújtási tevékenységét Törökországban, többek között Németország, Izrael és Ausztria is visszavonta csapatait aggályaik miatt. Várhatóan a földrengések hatására szigorítani fognak a biztonsági intézkedéseken, hogy ne tudja senki saját érdek megvalósítására kihasználni az ország megpróbáltatásait.

A helyszínek, ahol a földrengések történtek biztonságpolitikai kihívást jelentenek, hiszen fegyveres összetűzések zajlanak a török-szír határ menti régiókban, emiatt a katasztrófák sújtotta területek egy részére nem is tudtak eljutni a segítségnyújtásra érkező helyi és nemzetközi csapatok. Sok érintett térségben jelenleg is zajló fegyveres konfliktusok vannak, melyeket csak félbeszakít a mostani helyzet, ezek egyébként aktív frontvonalként működnek. A földrengés helyszínét és a politikai térképet összevetve kirajzolódik, hogy a területek egy része több különböző entitás ellenőrzése alatt áll. Ilyen lehet Afrin és Aleppó északi része, amelyek a szíriai kurdok ellenőrzése alatt vannak. Emellett Ildib tartomány, pedig iszlamista milíciák fennhatósága alatt áll. Az utóbbi helyszín elszigeteltsége miatt nem rendelkezik olyan modern technológiákkal, amelyek a mentés és segítségnyújtás megkönnyítését szolgálnák. Hivatalos információk sincsenek erről a térségről. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet tagja elmondta, hogy az Ildib térségben több tízezer fegyveres harcol, akiket a Hay’at Tahrir al-Sham nevezetű iszlamista erőszervezet vezeti. Szíriának más vele határos országgal is konfliktusai vannak, ilyen például Izrael, amivel Szíria csak tűzszünetet kötött, számos korábbi fegyveres összetűzés után. Béke nem született köztük és a szír vezetőség továbbra sem nem ismeri el Izrael létezését. Bár az izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy valóban szükség esetén rendelkezésre áll, akár ellátmány küldésével, akár a sérültek ellátásával, az al-Watan, szír hírlap szerint, eddig még nem kértek segítséget a szomszédos országoktól.

A kurdok egy több mint 30 millió fős etnikum, tagjaik pedig négy országban szóródtak szét a történelem során, többek között Irán, Irak, Szíria és Törökország területén. Utóbbi helyen 15-20 millió kurd él. A törökök és a kurdok közötti konfliktusok 1984 óta a mai napig tartanak. Törökország a kurdok által alapított Kurd Munkáspártot terrorszervezetként tartja nyilván és a török elnök, Erdogan politikájának célpontjává váltak a kurd „terroristák”. A földrengés következményeként nyugalmi időszak várható, ugyanis a  PKK ideiglenes tűzszünetet hirdetett és ígéretet tett, hogy felfüggeszti a törökországi tevékenységeit. Ezt Jamil Bayek a PKK katonai tisztviselője így indokolta: „A földrengés katasztrófát okozott, több ezer emberünk van a romok alatt, itt az ideje, hogy mindenki mozgósítsa minden képességét.”

Törökország is igyekszik a régió konfliktusaiban való részvételét csökkenteni, hogy minden erőforrását a károk helyreállítására tudja fordítani. Várhatóan tehát megszűnnek a katonai műveletek Észak-Szíriában és Észak-Irakban. A biztonságpolitika terén Ankara kijelentette, hogy nem fogja beengedni a Szíriából érkező újabb menekült áradatot, hiszen eddig is terhesek voltak az ország gazdaságára nézve.

Belpolitikai következmények

A földrengés politikai témává vált Erdogan számára. A jelenlegi kormány még 2018-ban a politikai előnyszerzés és bevételi forrásteremtés reményében építési amnesztiát adott. Ez több, a biztonsági szabályok megszegésével épült ház, épület fenntartását jelentette. 2018 és 2022 között összesen 7,4 millió olyan kérelmet hagytak jóvá, melyek megszegték az engedélyezési, biztonsági és tervezési szabályokat. A mostani helyzetre tekintettel különösen aggasztó, hogy a kormány a biztonsági szabályokon belül, a földrengésvédelmi előírásokat sem vette figyelembe és rendre megszegte azokat. Egy 2019-es becslés szerint Törökországban nagyjából 13 millió olyan épület van, amely nem felel meg a hatályos előírásoknak. A hatodikai első katasztrófa után az ellenzék természetesen egyből támadni kezdte Erdogan elnököt. Kemal Kılıçdaroğlu, a legmeghatározóbb ellenzéki párt vezetője, így nyilatkozott a kormányról:

„házakat változtatott sírhalommá, ráadásul még pénzt is kért érte.”

Mindössze három hónappal a választások előtt ez veszélyt jelenthet a jelenlegi koalíciós kormányra, tekintve, hogy a közvélemény-kutatások szerint az ellenzék támogatottsága egyébként is növekvő tendenciát mutat. Emiatt és a válságok miatt véget érhet Erdogan két évtizedes elnöksége. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Spirit FM Ostrom című műsorában felvázolta a földrengések esetleges belpolitikai következményeit. A természeti katasztrófa miatt kialakult helyzet a társadalom széles körében félelmet vált ki. Ez hosszú távon elégedetlenséget szül, ami későbbiekben forradalommá is súlyosbodhat. Erdogan és a kormányzat legfontosabb feladata tehát, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban cselekedjenek a problémák megoldása érdekében. Tarjányi Péter hozzátette, hogy a történelemben számos erős pozícióban lévő politikai erő elbukott a természeti katasztrófák eredményeként. Törökországban a súlyosbodó biztonságpolitikai és terrorizmussal kapcsolatos helyzet lehet a földrengések egyik következménye, az elégedetlenséget pedig tovább szíthatja a kormány katasztrófákra adott lassú és szervezetlen válaszintézkedése.

Gazdasági következmények

A februári földrengések a gazdasági és a pénzügyi szektort is megrázták. Törökország a 19. legnagyobb gazdaság a világon, ahol az infláció 80%-ról 60%-ra csökkent a katasztrófa előtti időszakban. A líra, a török valuta árfolyama történelmi mélypontra került és ez a továbbiakban megnehezíti a külföldi befektetők bevonását, hiszen a kockázat miatt felár felszámítására lehet számítani. A török gazdaság egyébként is törékeny, külföldi tőkére van utalva és küzd a magas inflációval. A sok ezer lerombolt épület újjáépítési költségeit akár több milliárd dolláros nagyságrendre becsülik a közgazdászok. Az instabil helyzete miatt a kormány ezeket önerőből valószínűleg nem fogja tudni előteremteni, így külföldi segélyekre és befektetésekre szorul majd. A török tőzsde is problémákkal találta szembe magát, 3,9 milliárd dollárt veszített. A tőzsde újranyitását követően látni némi reményt a helyreállásra, mert 10%-os emelkedést láthatunk azóta a piacon. A katasztrófa sújtotta tartományok mezőgazdasági és ipari termelés szempontjából is fontosnak számítottak. A mezőgazdaság által elszenvedett hatás a világgazdaságot is befolyásolhatja, hiszen sok gyümölcsötfélét Törökország exportál a piacra. A gazdaságon belül azonban főleg a turizmusra gyakorol negatív hatást a földrengés, hiszen a potenciális külföldi turisták nagy százalékát elriasztják a február eleji események. Törökország nagy mértékben függ a külföldi tőkeáramlástól is. A szír határ menti régiókból rengeteg exportra szánt árut gyártottak, így a katasztrófa, a lerombolt kikötők miatt az ország exportját is érinti. A Török Központi Bank szerint a gazdaságra középtávon nem lesz hatással a jelenlegi természeti katasztrófa. Liam Peach, a londoni Capital Economics vezető közgazdásza így fogalmazott: „a gazdasági aktivitás gyorsan helyreállhat a földrengés után […] Bármilyen hatás ebben a negyedévben be fog pótlódni.” Ezek a mély gazdasági hatások mindentől függetlenül megnehezítik az ország újjáépítésének folyamatát is.

A pusztító földrengések hatására tehát Törökország szigorúbb biztonságpolitikai erőfeszítéseket vezet be és gazdasági lépésekkel igyekszik újjáépíteni és helyreállítani az ország helyzetét. A belpolitikai problémák ellenére, Erdogan előreláthatólag nem fogja elhalasztani a májusban esedékes választások időpontját.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Çağlar Oskay on Unsplash

A A törökországi földrengések következményei bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Oroszország 2022. február 24-én megindított támadása Ukrajna ellen komoly hatással van annak dél-nyugati szomszédjára, Moldovára is. Az elmúlt évben többször is az újságok címlapjára került a kelet-európai ország, és ez általában nem pozitív események hatására történt. Ukrajnából érkező menekültek tömegeiről, gazdasági válságról, tüntetésekről és a Moszkvával való, egyre feszültebbé váló viszonyról szóltak a hírek. Jelen elemzés célja megérteni Moldova helyzetét a háborúban az elmúlt év eseményei alapján, és egységes egésszé összerakni, az időszakosan érkező hírmorzsák alkotta képet.

A függetlenségig vezető út

Ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk arról, hogy mi miért is történik Moldovában, fontos, hogy tisztában legyünk az ország történelmével, mert enélkül kifejezetten nehéz tisztán látni, hogy mi alakítja napjaink eseményeit, ugyanis az ország nem éppen baráti viszonya Oroszországgal nem ma kezdődött. A XIX. században Moldova Besszarábia néven a cári Oroszország dél-nyugati határvidékét jelentette, az Oszmán és a Habsburg Birodalom szomszédságában. A területet alapvetően románok és tatárok lakták, utóbbiak többségét azonban elűzték, és helyükre jelentős mennyiségű szlávot (ukránokat, kozákokat, oroszokat) telepített a cári kormányzat, ami a már jelenlévő német és zsidó kisebbségekkel együtt egy soknemzetiségű régiót hozott létre. Az első világháború végére a nacionalizmus Besszarábiában is megjelent, ami a Sfatul Țării, azaz a moldovai parlament összehívásához vezetett, mely kifejezte egyesülési szándékát Romániával, amit a Párizs környéki békékben az antant szövetségesek jóvá is hagytak, viszont a Moszkvában megszilárduló kommunista vezetés ezt soha nem ismerte el. Ekkor jelent meg a Besszarábia északi határát jelentő Dnyeszter túlsó partján az a Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, ami az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság bizonyos fokú autonómiát élvező részeként a Szovjetunióhoz tartozott, és ma Transznisztria néven ismeretes. Fontos még megjegyezni, hogy Bukarest románosító törekvései nem csak Erdélyben, hanem Besszarábiában is jelentős károkat okoztak a soknemzetiségű társadalomnak. A Szovjetunió aztán 1939. augusztus 23-án, a Molotov-Ribbentrop paktumban fejezte ki azon igényét, hogy Besszarábia a szovjet érdekszférához tartozzon. Ezt az igényt szűk egy évvel később, 1940. június 28-án, egy Romániának küldött ultimátum formájában kívánta Sztálin érvényre juttatni, Bukarest pedig kénytelen volt engedni. A Szovjetunió elleni német támadás után még néhányszor gazdát cserélt a terület, de a háború utáni rendezéskor, Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság néven végérvényesen Moszkva irányítása alá került, egyesítve a valamikori Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággal. Ez a szovjet tagköztársaság tekinthető a mai Moldova elődjének, legalábbis területét tekintve biztosan, ugyanis ennek már nem volt része a történelmi Besszarábia déli, Budzsák nevű tartománya. A hidegháború során Moszkva mindent megtett, hogy létrehozzon egy, a romántól különböző, önálló moldáv identitást, de ez kevés sikerrel járt, tekintve, hogy például a két nyelv között lényegében annyi különbség volt mindössze, hogy a románok latin, a moldávok pedig cirill betűket használtak, és még ezzel együtt is ez volt a legnagyobb eltérés. Az ország 1988. és 1991. között függetlenedett1 a Szovjetuniótól, de a Független Államok Közösségének (FÁK) még alapító állama volt, ebből is látszik, hogy lassan indult el a tényleges önállóság felé. Igaz, a közösség katonai szervezetéhez már nem csatlakozott, ráadásul alkotmányában deklarálta semlegességét is. Napjaink eseményei szempontjából kiemelten fontos, hogy Transznisztria 1990-ben kikiáltotta függetlenségét Moldovától, ugyanis a szláv többségű lakosság félt egy esetleges újraegyesüléstől Romániával. 1992-ben ez fegyveres konfliktussá fajult, amibe a térségben állomásozó 14. orosz hadsereg is bekapcsolódott, a transznisztriaiak oldalán. A konfliktust nem sikerült megnyugtatóan lezárni, Transznisztria azóta is de facto államként funkcionál az elmúlt 30 évben, továbbra is orosz katonai jelenléttel. A szakadár terület lakossága 2006-ban elsöprő többséggel kiállt a függetlenedés, majd az Oroszországhoz való csatlakozási szándék mellett egy népszavazás keretein belül.

Moldova a háború előestéjén

Moldova gazdasági helyzete instabil, nagyban függ Oroszországtól, folyamatosan fogy a népessége, köszönhetően a nyugati irányba történő elvándorlásnak. Ebben a helyzetben érte Chișinăut a háború kitörése tavaly februárban. Az ország sok tekintetben hasonló helyzetben van, mint Ukrajna. Volt szovjet tagköztársaságként nem tagja sem a NATO-nak, sem az Európai Uniónak, viszont van egy elnöke, aki komolyan támogat egy minél erőteljesebb nyugati orientációt. Maia Sandu 2020. óta Moldova államfője, és talán ő az első a posztján az ország függetlenedése óta, aki számottevő reformokat próbál megvalósítani, kiemelten koncentrálva a korrupció problémájára, valamint az Oroszországtól való függés csökkentésére. Transznisztriában még a háború kirobbanásakor is állomásozott egy körülbelül 1500 fős orosz katonai alakulat, amit Putyin elnök erős nemzetközi nyomásra sem volt hajlandó kivonni az elmúlt években. Az itt található Cobasnaban van Kelet-Európa egyik legnagyobb fegyverraktára, amiben a még szovjet időkből hátramaradt lőszert és fegyvereket őriznek, amiknek az elszállítását szintén többször indítványozta mind Chișinău, mind a Nyugat, de látszattevékenységen túl az orosz fél semmit nem tett az ügy érdekében. Ennek a raktárnak a védelme az itt állomásozó orosz erők fő feladata.

A következő célpont?

Moldova a háború kirobbanása után szinte azonnal, március 3-án beadta csatlakozási kérelmét az EU-hoz, ezzel egyértelműen állást foglalva a konfliktusban, hangsúlyozva az ország nyugathoz való közeledési szándékát.  Az ország mással is a figyelem középpontjába került, ugyanis a dél-ukrajnai műveletek kapcsán azonnal felmerült a lehetősége annak, hogy a Transznisztriában állomásozó orosz csapatok szerepet kaphatnak egy esetleges Odessza elleni offenzívában. A feszültséget tovább fokozták Moszkva azon kijelentései, hogy a Krím-félsziget felől, Odessza irányába támadó csapatai egy szárazföldi folyosót hoznának létre Tiraspolig. Sőt akár a Dnyeszter Menti Köztársaságban élő, orosz anyanyelvű lakosság védelmére is siethetnek, amennyiben elérik az ukrán-moldovai határt, ahogy tették azt a donyecki és luhanszki szakadár területeken is, a háború kirobbanásakor. Innen pedig már csak egy lépés lenne, ha a Dnyeszteren átkelve, akár egész Moldovát is megszállnák, az ország ugyanis képtelen lenne számottevő ellenállást kifejteni egy ilyen támadás ellen, mivel nem rendelkezik olyan fegyveres erőkkel, melyek akár létszámban, akár fejlettségben felvehetik a versenyt az orosz hadsereggel. Ez volt az általános vélekedés az ukrán haderőről is a háború kirobbanásakor, de Moldova lényegesen más szinten mozog ebben a kérdésben, mint keleti szomszédja. Ezek a félelmek azért is kerültek elő viszonylag hamar, mert Moszkva az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődést mutatott az orosz birodalmi álmok iránt, és Ukrajnához hasonlóan, Moldova is része volt egykor a cári Oroszországnak és később a Szovjetuniónak is. A fenti okok miatt Moldovának volt talán a háború elején a legtöbb félnivalója, hogy az orosz agresszió következő áldozata lesz, jóval több, mint a NATO- és EU-tagállam Lengyelországnak, vagy a balti államoknak.

A háború valóságában

Az első tényleges incidens április 26-án történt, amikor Moszkva állítása szerint, ukrán és angolszász szabotőrök felrobbantottak kettő, orosz nyelvű műsort sugárzó rádiótornyot Transznisztriában, továbbá támadást hajtottak végre az ott állomásozó orosz katonák ellen is, egy Kijev által indítandó offenzíva előkészítéseként. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök véleménye szerint azonban nem ukrán, hanem orosz műveletekről volt szó, amit a térség destabilizálásának céljából hajtottak végre az orosz különleges erők, hogy ezt felhasználva vonulhassanak be, a békefenntartás apropóján. Szerinte ennek érdekében ukrán katonáknak állították be a támadásokat végrehajtókat. Idővel ez a narratíva bizonyosodott be, legalábbis Moldova és a Nyugat is Moszkvát tette felelőssé az incidensért. Ezt követően egy ideig csillapodtak az indulatok, de csak azért, hogy júniusban és júliusban újult erővel lángoljanak fel. Ez két eseményhez kapcsolódik. Egyrészt június 23-án Ukrajna mellett Moldova is megkapta az EU-tól a tagjelölti státuszt, ami egy még szorosabb együttműködést vetít előre, még akkor is, ha ez csak az első lépés megtétele volt egy nagyon hosszú úton. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erre válaszul a náci Németországhoz és Adolf Hitlerhez hasonlította a NATO-t és az EU-t, akik szerinte egy európai koalíciót alakítanak ki Oroszország ellen. Ennek egy lépéseként tekint a kelet-európai országok tagjelölti státuszára. Másrészt július 21-én volt a 30 éves évfordulója a Dnyeszter Menti Köztársaság és Moldova között kötött békeszerződésnek, ami ismételten indulatokat generált, de nem vezetett komolyabb eszkalációhoz. A moldovai külügyminiszter szeptemberben már arról tárgyalt ukrán és román kollégájával, hogy Románia villamosenergia- és gázhálózatuk összekapcsolásával hogyan tudná mérsékelni a friss EU-tagjelölt államok energiaválságát a téli időszak előtt. Bukarest ezzel is tett egy lépést Moldova nyugati integrációjának irányába, ugyanis ez a tárgyalás egy hosszútávú együttműködés kezdete is lehet ezen a téren. Azért is volt szükség erre a lépésre, mert augusztusban 50%-kal, szeptemberben pedig majdnem további 30%-kal növekedtek az energiaárak, mivel a Gazprom a háború és a többek között emiatt kialakult energiaválság hatására komolyan emelte a gáz árát. Ezt azért tehette meg, mert Chișinău nem kötött hosszútávú megállapodást velük, valamint az országot ellátó Cuciurgan hőerőmű a Dnyeszter Menti Köztársaságban található, így orosz ellenőrzés alatt áll. Ahogy egyre hidegebb lett az ősz előrehaladtával, úgy nőtt a társadalmi feszültség, és a kormány politikájával való elégedetlenség. Az infláció 30% környékére nőtt, az energiaárak tovább emelkedtek, egyre több menekült érkezett Ukrajnából, az ellenzék pedig heti rendszerességgel kezdett tüntetéseket szervezni a kormánypárt és az államfő ellen. A tüntetések többsége a banki csalások miatt Izraelbe menekülő, október óta az USA szankciós listáján is szereplő Ilan Șor oligarchához köthető. Șort, és körét az FSZB dollármilliókkal és tanácsadókkal is támogatja.  Tovább súlyosbította a helyzetet az, hogy Ukrajna áramellátása részben összeomlott, részben le lett állítva az orosz rakétatámadások következtében, amelyek ősszel specifikusan az ukrán energetikai infrastruktúra ellen irányultak. Ettől kezdve szinte csak és kizárólag Romániából tudott villamosenergiát importálni Moldova, ugyanis hazai kapacitásaik minimálisak. Ez pedig jóval drágább, mint az orosz import, ráadásul, mivel ez is Ukrajnán (és Transznisztrián) keresztül érkezik, az ukrán infrastruktúra megrongálódása erre is hatással volt. Mindennaposokká váltak az országos áramkimaradások, és amikor éppen volt, akkor is spórolni kellett vele. A helyzet enyhítése érdekében több, mint 1 milliárd euró érkezett az országba adományok, támogatások és segélyek formájában az EU-tól, valamint nyugati magánszemélyektől és szervezetektől, hogy a lakosság valahogy át tudja vészelni a telet. November végén még a NATO is támogatásáról biztosította Moldovát, Moszkva gázzal való zsarolásával szemben.

A helyzet fokozódik

November végén, december elején kezdett ismét eszkalálódni a helyzet Moldova és Oroszország között. Az Ukrajna ellen intézett sorozatos rakétatámadások alatt több ukrán légvédelmi rakéta lezuhant Moldova területén, szerencsére ezek az incidensek nem követeltek emberéleteket. December elején a moldovai külügy az EBESZ előtt ismételten arról beszélt, hogy szeretnék, ha Moszkva kivonná csapatait Transznisztriából. Ez természetesen ekkor sem történt meg, helyette az orosz külügyi szóvivő inkább politikai cenzúrával vádolta meg Moldovát, amiért betiltottak több, Șorhoz köthető televíziós csatornát az országban. A moldovai elhárítás pedig ismét belebegtette, hogy Putyin céljai között szerepel egy szárazföldi összeköttetés kialakítása a Krím-félsziget, és a Dnyesztermellék között, aminek érdekében akár már 2023 első negyedévében újabb offenzívát indíthat. Az ettől való félelem még inkább a Nyugat felé löki az országot, aminek a legjobb példája, a NATO-hoz való közeledés. Maia Sandu elnök januárban kijelentette, hogy az alkotmányban lefektetett semlegességet lehet, hogy újra kell gondolniuk. Ezt támasztja alá az is, hogy még tavaly decemberben a moldovai külügyminiszter, a történelem során először, részt vett a NATO, Bukarestben tartott miniszteri ülésén, ezzel is mélyítve, a már korábban is létező partneri kapcsolatot a két fél között. Azt, hogy ezek nem csupán diplomáciai manőverek, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezzel párhuzamosan meg is kezdődött Moldova felfegyverzése nyugati haditechnikával, még ha csak kis lépésekkel is. Február 10-én aztán először Ukrajna jelentette, hogy kettő, a fekete-tengeri orosz flotta által kilőtt cirkálórakéta megsértette Moldova és Románia légterét. Ezt később a román védelmi minisztérium hivatalosan is cáfolta, a moldovai légtérsértést viszont a moldovai kormány után az USA külügyminisztériuma is megerősítette. Ezt követően Chișinău azonnal bekérette a moldovai orosz nagykövetet az incidens miatt, de megnyugtató választ ezúttal sem kaptak.

Belpolitikai válság és kiútkeresés

A légtérsértés után Natalia Gavrilita miniszterelnök kormánya még aznap egységesen lemondott másfél évnyi kormányzás után, az ország válságos helyzete miatt. Nem tudtak megbirkózni az elszabaduló inflációval, a menekültek tömegeivel és az energiaválsággal. Az új kormányfő Dorin Recean lett Maia Sandu ajánlására, aki Gavrilita párttársaként szintén nyugatbarát politikusnak számít, és komoly politikai, valamint üzleti tapasztalattal is rendelkezik. Recean nehéz helyzetben vette át az ország irányítását, ugyanis február 13-án Sandu elnök megerősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi kijelentéseit, miszerint Moszkva újabb erőfeszítéseket tenne az ország destabilizálására. Ukrán és moldovai hírszerzési jelentések szerint Oroszország civil ruhás fegyveresekkel keltene zavart Moldovában, többek között kormányzati épületek elleni támadásokkal és túszejtésekkel. Moszkva cáfolta ezeket az állításokat, sőt kijelentette, hogy igazából Ukrajna készül hamiszászlós műveletekre, amik ürügyként szolgálhatnának Transznisztria lerohanására. Ennek kapcsán adott ki egy közleményt az orosz külügyminisztérium, hogy minden olyan provokációt, ami veszélyezteti a Dnyesztertől keletre állomásozó orosz katonákat vagy civileket, továbbá az általuk őrzött fegyverraktárt, egy, az Oroszországi Föderáció elleni támadásnak fognak tekinteni, és ezzel összhangban fognak rá válaszolni. Február 19-én zajlott le az eddigi legnagyobb ellenzék által szervezett tüntetés Chișinăuban, az új kormány ellen, ahol egyes becslések szerint akár ötvenezren is követelhették az előrehozott választásokat, és a megélhetési válság megoldását. Ezzel párhuzamosan az új kormány tárgyalásokat kezdeményezett az EU-val annak érdekében, hogy olyan moldovai oligarchák, mint például Șor is, felkerüljenek az Unió szankciós listájára, mondván orosz érdekeket szolgálnak. Az ügyben egyelőre nincs végleges döntés, de figyelemreméltó, hogy a kérdéses személyek közül többen már szerepelnek az USA szankciós listáján. Maia Sandu államfő a háború kitörésének első évfordulóján Varsóba látogatott, ahol Andrzej Duda lengyel elnökkel egyeztett több fontos kérdésben, valamint részt vett a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek (B9) találkozóján, igaz csak megfigyelőként. A látogatásának legfontosabb pontja azonban a Joe Biden, amerikai elnökkel folytatott megbeszélése lehetett. Jelenleg, március elején a legfontosabb hír Moldovából talán az, hogy bár folytatódnak a kormányellenes oroszbarát tüntetések, de az új kormányfő, Dorin Recean szerint a tél végére sikerült függetleníteni az országot az orosz gáztól. Ehhez jóval magasabb árat kell fizetni, mint korábban, de ez lehet egy pozitív folyamat kezdete is.

Összegzés

Fontos kiemelnünk, hogy mivel gyakorlatilag napi szinten érkeznek új hírek Moldovából, bármikor történhet valami, ami teljesen átrajzolja a jelenlegi szituációt. Annyit azonban kijelenthetünk, hogy az orosz agresszió, Ukrajna után, Moldovára volt a legnagyobb hatással: elég, ha csak a felgyorsult nyugati közeledésre, vagy a kormányváltásra gondolunk, de nem mehetünk el szó nélkül a menekültválság, az infláció, és az energiaválság mellett sem. Mindezen felül ott lebeg Chișinău feje felett egy esetleges orosz invázió réme, amitől jelenleg nem tudná megvédeni magát. Hogy Putyin megtámadja-e Ukrajna után a másik Nyugat felé tendáló volt szovjet tagköztársaságot is? Erre a kérdésre nem lehet teljes bizonyossággal válaszolni. Figyelembe véve a háború több mint egy évének hatásait az orosz gazdaságra, társadalomra, hadseregre, valamint Oroszország nemzetközi kapcsolataira, talán az kijelenthető, hogy csekély az esély egy közvetlen támadásra. Már csak azért is, mert az orosz erők jelenleg nincsenek olyan helyzetben, hogy ezt megkíséreljék, ehhez először vissza kéne foglalniuk az ősszel feladott Herszont, majd be kéne venniük Odesszát is, mert a Transznisztriában állomásozó, maximum 1500-2000 fős kontingens még a kifejezetten gyenge moldovai haderő ellen sem lenne elégséges. Ez viszont egyelőre nagyon távolinak tűnik, mivel az orosz vezetés jelenleg Kelet-Ukrajnában összpontosítja erői döntő többségét, így Délen nincs jelentős támadókapacitásuk, főleg nem a Dnyeperen való átkeléshez, és nagyvárosok ostromához. Ettől függetlenül Moszkva nem katonai eszközök széles tárházát vetheti be, hogy destabilizálja a moldovai kormányt, és megpróbálja belülről átvenni az ország irányítását. A Nyugat viszont elkötelezettnek tűnik abban, hogy ezt meggátolja, így Moldovának talán nem kell közvetlen hatalomátvételi kísérlettől tartania a közeljövőben.

Források:

1 Oláh András 2014. A transznyisztriai konfliktus két évtizede és megoldatlanságának okai I. Nemzet és Biztonság 88-96. 2014/5.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Jacques Bopp on Unsplash

A Moldova az orosz-ukrán háború árnyékában bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Igor Stríz legfőbb ügyész már tavaly februárban felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint Oroszország vezetésének támogatása a tüntetéseken vagy az interneten bizonyos esetekben bűncselekménynek minősülhet.

Csehországban tavaly és legutóbb a múlt héten több olyan több tízezres tüntetés zajlott le, amelyen a felszólalók élesen bírálták a Petr Fiala vezette jobbközép kormány hozzáállását a konfliktushoz, valamint Ukrajna Oroszország elleni feltétlen támogatását.

A legfőbb ügyész a Právo című lap szerdai számának nyilatkozva azt mondta, hogy a kilenc elítélt közül csak egy került börtönbe, a többiek feltételes büntetést, valamint pénzbírságot kaptak. Patrik Tusl aktivista tavaly az év vége előtt azért kapott -jól megérdemelt- kilenc hónapos börtönbüntetést, mert a közösségi hálón ukránokat támadó és sértő nyilatkozatokat hozott nyilvánosságra.

Az ilyen nyilatkozatok bizonyos körülmények között emberiségellenes bűncselekmények nyilvános támogatásának vagy jóváhagyásának minősülhetnek, amelyekért akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható.

Scholz: Svédországnak minél gyorsabban be kell kerülnie a NATO-ba
Svédországnak minél gyorsabban a NATO tagjává kell válnia – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. A két kormányfő közös tájékoztatóján Scholz kiemelte, hogy a szövetségi kormány „nagyon örül” Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának, és minden lehetséges eszközzel kész segíti mindkét országot, hogy minél hamarabb megszerezzék a tagságot. Ulf Kristersson elmondta, kormánya arra számít, hogy Törökország a május 14-i parlamenti választás után járul hozzá Svédország csatlakozásához.

The post Csehországban az orosz agresszió nyilvános támogatásáért ítéltek el kilenc embert appeared first on .

Eva Högl a Bundestag honlapján közölt jelentésben kiemelte, hogy a Bundeswehr körüli gondok közül sok már évek óta ismert, de megoldásukra túl kevés történt, „egyes esetekben megdöbbentően kevés”. Így például a laktanyák közül továbbra is sok „siralmas állapotban” van, és egyedül a lőszerkészletek feltöltésére és új lőszerraktárak építésére tízmilliárd eurós nagyságrendű összeget kellene fordítani.

Azonban az ország védelmi képességének fejlesztésére 2022-ben, az Ukrajna elleni orosz támadás hatására felállított százmilliárd eurós alap felhasználása nem halad a megfelelő sebességgel. Ebből az új finanszírozási forrásból 2022-ben „egyetlen cent sem érkezett meg a katonákhoz” – fogalmazott a parlamenti biztos a 171 oldalas jelentésben.

A százmilliárd eurós alap felállítása „szükséges és helyes” döntés volt, és az első fejlesztési programok már el is indultak, de mindez „túl kevés”. Katonai szakértők becslése alapján 300 milliárd euró kell ahhoz, hogy a Bundeswehr bármikor bevethető, teljes mértékben működőképes és jól felszerelt hadsereggé fejlődjék – mutatott rá a politikus.

Mindenekelőtt a beszerzések „túl nehézkes” szabályozásában elindított reformokat kell gyorsítani, hiszen a források bővültek, de „a ruházati raktárak, a lőszerraktárak és az alkatrészraktárak nem teltek meg”.

Ugyanakkor a műveleti készenlét nem csak megfelelő eszközállományt jelent, hanem a húsz százalékos létszámhiány helyett elég katonát, és a korszerű infrastruktúra mellett világos és „karcsú” ügyviteli és döntéshozatali folyamatokat is, amelyek „gyorsítják, és nem lassítják” az ügyek előmozdítását – utalt az ombudsman az utóbbi évek jelentéseiben rendre felpanaszolt túlburjánzó bürokráciára.

Az eredmények közül kiemelte, hogy a német újraegyesítés utáni évtizedeket jellemző pénzhiány megszűnt, a védelmi költségvetés évek óta lendületesen növekedik. Így a Bundeswehr tavaly már a százmilliárd eurós alap nélkül is 50,4 milliárd euróval rendelkezett – szemben a forrásnövekedés első évében, 2016-ban regisztrált 34,2 milliárd euróval -, ez azonban a hazai össztermék (GDP) csupán 1,5 százalékát jelent, vagyis jelentősen elmarad a NATO-tagoktól elvárt 2 százalékos szinttől. Ezért a következő években „újabb nagy lépésekkel kell közelíteni a NATO két százalékos célja felé” – fejtette ki a parlamenti biztos.

A védelmi minisztérium legutóbbi adatai szerint tavaly év végén 183 051 katona – köztük 24 211 nő – szolgált a Bundeswehrnél, hivatásos vagy szerződéses katonaként, vagy önkéntesként. A 2011-ben felfüggesztett sorkatonai rendszer 55 éve alatt jóval nagyobb volt a személyi állomány, az ország újraegyesítésének évében, 1990-ben például a nyugatnémet Bundeswehrben csaknem 460 ezren, a keletnémet Nemzeti Néphadseregben (Nationale Volksarmee) pedig mintegy 150 ezren szolgáltak.

Német egységek 13 külföldi küldetésben vesznek részt, mintegy 2000 fővel, a legnagyobb csoportot az ENSZ mali békefenntartó missziójában (MINUSMA) szolgáló ezer katona alkotja.

Uniós biztos: a kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába
A Kijev által kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába, ennek érdekében pedig meg kell növelni az európai a gyártási kapacitásokat – jelentette ki Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztosa Strasbourgban. Tájékoztatása szerint az ukrán katonai erők 150 milliméteres lőszerek mihamarabbi szállítását kérték az uniótól. A szállítás érdekében „azonnali és közös” válaszra van szükség az Európai Unió részéről – mondta. Elmondta, 15 tagállamban 15 olyan gyártó van, amelyik képes teljesíteni az ukrajnai lőszerigényt, kapacitásuk azonban szűkös. „Mindenki békét akar. Senki sincs, aki ne békét akarna. Ezért természetesen segíteni akarjuk azt az Ukrajnát, amelyet önálló országként az agresszor lerohant” – tette hozzá az uniós biztos.

The post Gondok a német hadsereg működésében appeared first on .

A Berlinben és Szász-Anhalt tartományban kora reggel tartott razziát 400 rendőr mozgósításával hajtották végre. Húsznál is több lakásban és egyéb ingatlanban tartottak házkutatást, többnyire Berlinben. Több helyszínen olyan emberekre bukkantak, akiket a hálózat juttathatott be Németországba.

Őrizetbe vettek öt férfit, négyet Berlinben, egyet Halléban. A rendőrség veszélyesként tartotta számon a gyanúsítottakat, és arra számítottak, hogy fegyver is lehet náluk, ezért terrorelhárító alakulatokat is bevetettek.

A nyomozás 18 ember ellen irányul, többségük német vagy török állampolgár. A Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a többi között üzletszerűen végzett embercsempészettel gyanúsítják őket. A hatóságok szerint a hálózat igen szervezetten működött, egyes tagjai csak a műveletek előkészítésével és összehangolásával, mások a kivitelezéssel, az emberek szállításával foglalkoztak.

A nyomozás eddigi adatai alapján a banda Törökországból és Irakból juttatott el embereket Németországba a Balkánon keresztül. A gyűjtőpont Isztambul volt, ahonnan menetrend szerinti repülőjáratokon utaztatták tovább őket Szarajevóba. Bosznia-Hercegovina fővárosából autóval szállították tovább az embereket, akik fejenként több ezer eurót fizettek a bűnözőknek.

The post Embercsempész-hálózatra csapott le a német rendőrség appeared first on .

Giorgia Meloni miniszterelnök vezetésével újabb egyeztetés zajlott a hetek óta erősödő migrációs nyomásról a belügyminiszter, Matteo Piantedosi, a kikötőkért felelős infrastrukturális és közlekedési miniszter, Matteo Salvini, valamint Guido Crosetto védelmi miniszter részvételével. Jelen voltak a nemzetbiztonsági hivatalok vezetői is.

Az interneten kapcsolódott be Antonio Tajani külügyminiszter, aki Jeruzsálemből jelentkezett be, ahol diplomáciai látogatáson tartózkodik. A miniszterelnöki hivatal közlése szerint egyre sürgetőbbnek látszik a tengeri határok védelmének erősítése, a migránsokat szállító hajók minél gyorsabb azonosítása, és ehhez a haditengerészet bevonása szükséges. Indoklásként hangoztatták, hogy a haditengerészet megfelelő műszaki-technológiai eszközökkel rendelkezik a hajók észlelésére és a tengeri terület ellenőrzésére.

A haditengerészet bevetését az olasz jobboldali pártok régóta szorgalmazzák. A kormánypárt Olasz Testvérek (FdI) elnökeként Giorgia Meloni 2018 óta hajóblokád felállítását szorgalmazza a Földközi-tengeren a migránsokat szállító hajók megállítására. A haditengerészet jelenléte iránti igény a február 26-án történt calabriai hajószerencsétlenség miatt merült fel ismét, amikor a parti őrség és a pénzügyőrség járművei nem bizonyultak elegendőnek az embercsempész hajókkal szembeni fellépésre. A haditengerészet erősítést nyújthat az Afrikából és a Közel-Kelet irányából is érkező hajók ellenőrzésére, valamint mentési műveletekre is.

Guido Crosetto védelmi miniszter közleményben hangoztatta, hogy a migráció erősödése szoros kapcsolatban áll az ukrajnai háborúval. Kijelentette, az Európai Uniónak és a NATO-nak észre kell vennie, hogy az ukrajnai háború globális méretű konfliktushelyzetet teremtett, ami a dél-európai határokon is napról napra növeli a veszélyességi szintet. Úgy vélte, a „migráció csapjainak megnyitása” egyes országokkal szembeni támadásként értékelhető.

„Tudomásul kell venni, hogy a folyamatos és ellenőrzés nélküli migráció, az azzal egy idejű gazdasági és társadalmi krízis idején, eszközt képvisel a kiszolgáltatottabb országok, elsők között Olaszország célba vételére, ami az általunk képviselt egyértelmű és határozott geopolitikai döntések ellen szól” – hangsúlyozta Crosetto.

A belügyminisztérium hétfői adatai szerint év eleje óta több mint húszezren kötöttek ki az olaszországi partokon. Tavaly ugyanezen időszakban valamivel több mint hatezren érkeztek. Az idén legtöbben a március 6. és 11. közötti héten érkeztek, több mint négyezer-ötszázan. Az érkezők között a legnépesebb csoportot az Elefántcsontpartról és Guineából származók alkotják, majd a bangladesiek következnek. A több mint húszezer ember között majdnem kétezer volt a felnőtt kísérő nélküli gyerek vagy fiatalkorú.

Uniós biztos: meg kell teremteni a bevándorlás legális lehetőségeit
Európának szüksége van a migrációra, a bevándorlás jelentette munkaerőre, ezért létre kell hozni a bevándorlás legális, biztonságos formáit – jelentette ki az Európai Bizottság belügyi biztosa. Ylva Johansson az Európai Parlament plenáris ülésének a bevándorlók mentéséről és biztonságos, legális útvonalak biztosításról szóló vitáján azt mondta: a Földközi-tengeren bekövetkezett haláleseteknek arra kell emlékeztetniük, hogy az unió prioritásának az életek megmentésének kell lennie. Az életmentésre adható legjobb válasz pedig a legális migráció lehetőségének megteremtése – hangoztatta az uniós biztos.

„Társadalmainknak szükségük van a bevándorlás jelentette munkaerőre, a képzett emberekre” – fogalmazott. Szavai szerint az unió célja az embercsempészet felszámolása. Közös feladat pedig az értinettek elszámoltatása – mondta. A migránsok biztonsága, az embercsempészet felszámolása érdekében jobb együttműködésre van szükség a migráció kiinduló országaival, össze kell hangolni az intézkedéseket, javítani kell a kutatás és a mentés hatékonyságán. Segíteni kell mindazon tehetséges embereknek, akik legálisan szeretnének az Európai Unióba jutni, ahogy fontos a menekültek számára is a biztonságos, humánus és legális bejutás biztosítása az unió területére. Az uniós fellépés alapjának a felelősségnek és a szolidaritásnak kell lennie – tette hozzá az uniós biztos.

The post Az olasz kormány a haditengerészet bevetésére készül a tengeri határok ellenőrzésére appeared first on .