Biztonságpolitika

A 2022-es év sok tekintetben rendhagyó időszakot jelentett biztonságpolitikai szempontból, ám miközben a nyugati világot az orosz-ukrán háború és annak gazdasági következményei foglalták le, Észak-Koreában nem álltak le a különféle stratégiai fegyverfejlesztések, sőt, ez volt a rakétafegyverzet tekintetében a legmagasabb kísérletszámot produkáló év, így érdemes figyelmet fordítani azok jelentőségére és lehetséges hatására.

A ballisztikus rakéták a modern hadviselés stratégiai fegyverei közé tartoznak, azonban azok egyes változatai taktikai szerepkörben is alkalmazhatóak. Közös jellemzőjük, hogy a harci részt (mely számos eszközzel-így például konvencionális robbanóanyag, nukleáris töltet, vegyianyag – felszerelhető) ballisztikus pályán juttatja célba, rendszerint nagy magasságon és sebességgel, kihasználva a gravitáció által biztosított pályaerőket.

Észak-Korea esetében ezen eszközök indítása jelenlegi ismereteink szerint három fő módon történhet. Szárazföldről indítható az ország területén elhelyezkedő számtalan rögzített pozíciójú indítóállomás, vagy siló biztonságából, egyben azonban csökkentve a meglepetés erejét a könnyű területi lehatárolás lehetősége miatt. Ezzel szemben folyamatos helyváltoztatásra való képesség taktikai előnye miatt a szovjet mintához hasonlóan számos hordozójárművet (Transportable Erector Launcher, vagyis TEL) alkalmaz a hadsereg, így például a WS51200 önjáró platform is rendszeres szereplője a katonai parádéknak. A vízről való indítás nemzetközileg általánossá vált, és a csapásmérő képesség védelmének legbiztosabb garanciájává forrt, ballisztikus rakéták hordozására is képes tengeralattjárók is szerepet kapnak az arzenálban a Pukgukszong-3 rakéták révén. Emellett a hivatalos állami kommunikáció szerint különleges módon vízalatti silókkal is rendelkezik Észak-Korea, azonban azok létezése vitatott.

A ballisztikus rakéták legfontosabb megkülönböztető jegye azonban a hatótávolság, mely alapján osztályozásuk is történik. A ballisztikus rakéták taktikai alkalmazása 1000 km alatt történik, mely a hadszíntéren való közvetlen, katonai célpontok ellen való alkalmazást jelenti. Ebben a kategóriában rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákról beszélhetünk, Észak-Korea az Öböl-háborúban hírhedtté vált szovjet Scud rakéta továbbfejlesztett verzióit használja Hvaszong-9 néven, mely az alapváltozat hatótávolságának közel ötszörösével rendelkezik. A ballisztikus rakéták következő csoportja 1000 és 3000 km közötti, közepes távolságig képesek eljutni. Az észak-koreai hadsereg többek között a Nodong-rakétát alkalmazza ebben a kategóriában, mely 1600 kilométeres hatótávval bírva képes közel 7 percen belül Japán elérésére. Sikerét mutatja, hogy mind Irán, mind Pakisztán importálta és fejlesztéseket alapozott a típusra. A közbenső hatótávolságú, 3000 és 5500 km közötti tartományban működő rakéták már komoly regionális lefedettséget biztosítanak, közülük kiemelendő a 2017-ben tesztelt Hvaszong-12, mely képes akár a Guam szigetén található amerikai támaszpont támadására is. A rakétafegyverzet stratégiai és kommunikációs szempontból is legfontosabb részét képező kategória azonban az 5500 km hatótávolság feletti, interkontinentális ballisztikus rakéták osztálya. Az első olyan stratégiai fegyver, mely ilyen módon képessé vált az amerikai kontinens közvetlen támadására, a Hvaszong-14, mely közel fél tonna nukleáris vagy konvencionális töltet hordozására képes.

Észak-Korea a 2022-es évben az eddigi legmagasabb kísérletszámot érte el, több mint 70 hordozóeszköz-tesztelés zajlott le, mely így (amennyiben a 2022-es évet nem vesszük figyelembe), Kim Jong-un 10 éves vezetése alatti éves átlagos rakétaindítási szám (közel 14) négyszeresére emelkedett. Hiába szorult tehát háttérbe a nyugati sajtó porondján Észak-Korea, az egykor primer fenyegetésnek tartott rakétafejlesztések már mennyiségi szinten is rohamosan gyarapodtak.

A részletes felbontását megvizsgálva az idei rakétakísérletek eloszlásának, átfogó képet kaphatunk arról, hogy valójában mely csapásmérő képességek kerültek fejlesztésre.

2022 első negyedében nagy valószínűséggel olyan minőségi fejlesztések alapjául szolgáló kísérletek kerültek végrehajtásra, melyek a rakéta harci részének visszatérésén kívántak javítani. Ennek egyik eszköze az önállóan célravezethető fejek komplexuma (Multiple Independentebly-targetable Reentry Vehicle, a továbbiakban: MIRV), mely képessé teszi a rakétát arra, hogy egyidejűleg több célpontot támadjon, egyben akár félrevezető (hamis) robbanófejeket is felhasználva. Másik fontos kutatási iránnyá vált a ballisztikus rakéták valódi hiperszonikus fegyverré való fejlesztése, mely a hatalmas sebességen való irányítás tökéletesítésével a jelenleg elérhető legütőképesebb csapásmérő eszközök csoportjába emelné azokat. Ezeket a fejlesztéseket azonban jelenlegi fázisukban nehéz külső megfigyelőként elemezni, a szakértők számára sem teljesen egyértelműek a mostani eredmények. Észak-Korea a ballisztikus rakéták mellett alternatívaként fejleszti robotrepülőgépeit, melyekkel lehetséges az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1718-as számú határozatának semlegesítése, mivel azokban ezen eszközök nem esnek korlátozás alá. Kisebb méretük és költségük sokkal rugalmasabbá teszi bevetésüket a ballisztikus rakétákkal szemben, így taktikai alkalmazásuk köre is szélesebb, kezdve a tengerészeti egységek elleni harctól a támaszpontok elleni precíziós csapásmérésig. Így 2022 során legalább 6 alkalommal került tesztelésre ez a képesség, többek között olyan típusokkal is, melyek nukleáris robbanófejek hordozására is alkalmasak.

Tavasszal azonban már a ballisztikus rakétáké volt a főszerep, a 13 tesztből 8 májusban zajlott le, egy nap akár több próbát is végrehajtva. 2022 márciusában végrehajtott interkontinentális ballisztikus rakéta teszt 4 év után az első volt, mely így egyben a korábbi rakétatesztelési moratóriumot is felbontotta. Egyes kísérleteket Észak-Korea egy műholdfejlesztés részeként hirdetett meg, míg a sűrű tesztidőszakban arra is volt példa, hogy a dél-koreai megfigyelők szerint egy ballisztikus rakéta pályáján való haladás során felrobbant.

A nyár során már a rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták kerültek előtérbe, egy háromnapos tengeri hadgyakorlat ideje alatt 8 ilyen típusú csapásmérő eszköz csapódott a tengerbe szárazföldi indítása után.

Az ősz beköszöntével megsokszorozódott a kísérletek száma, bár egészen novemberig továbbra is a rövidebb hatótávolságú csapásmérő képesség fejlesztésén maradt a hangsúly. Tesztelésre került a KN-23 jelzésű rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta tengeralattjáróról való indításának a lehetősége. Ez a fegyver sok hasonlóságot mutat az orosz-ukrán háborúban is bevetett szárazföldi Iszkander rakétához, így tengeri alkalmazása viszonylag újszerű fejlesztési lépésnek mondható.

Novemberben az addigi kísérletek folytatásában azok haditechnikai jelentősége mellett nagymértékben szerepet játszott a politikai kommunikáció is. Az első hetekben lefolytatott „Vigilant Storm” elnevezésű közös amerikai-dél-koreai (többségében légi) hadgyakorlat nem maradhatott válasz nélkül, így Észak-Korea 4 ballisztikus rakétát tesztelt, reagálva arra, hogy az amerikai erők az eredetileg nukleáris fegyverek hordozására is képes B1-B Lancer jelzésű szuperszonikus nehézbombázókat is felvonultatták.

Hasonló megfontolásokból kerülhetett sor az amerikai félidős választások idején újabb rakétaindításra, a Dél-Korea területéhez közel becsapódó hordozóeszközök maradványait a déli állam hadserege a későbbiekben közszemlére helyezte. Ezzel együtt azonban napvilágra került, hogy a légvédelmi szirénákat is beindító rakéták az előzetes várakozásokkal szemben korántsem modern ballisztikus támadófegyverek voltak, hanem valójában a már régóta szolgálatban álló Sz-200 légvédelmi rakéták nem hagyományos alkalmazása történt.

November 18-án azonban elérkezett a tesztek csúcspontja, ugyanis kilövésre került egy Hvaszong-17-es interkontinentális ballisztikus rakéta, mely jelenleg az önjáró szárazföldi platformról üzemeltetett, folyékony hajtóanyaggal rendelkező ballisztikus rakéták közül a világon a legnagyobb rendszerben álló fegyver. 15 ezer kilométeresre becsült hatótávolságával képes lehet a kontinens belsejében található amerikai államokra is csapást mérni. Ennek a képességnek a hatékonysága pedig megtöbbszöröződhet, amennyiben a korábban már említett, az év első felében tesztelt MIRV képesség ezen a típuson alkalmazásra kerül, illetve amennyiben tömegpusztító töltettel szerelik fel a harci részt.

Természetesen az egyre látványosabb fenyegetést jelentő kapacitások fejlesztése nem maradt nemzetközi válasz nélkül. Az utóbbi tesztre reagálva az Amerikai Egyesült Államok ismét felvonultatta a térségben a már korábban bemutatott szuperszonikus nehézbombázóit, a G7 országok konszenzusos ENSZ-re való nyomásgyakorlása pedig bár 14 ország tesztek elleni diplomáciai fellépését ösztönözte, a Biztonsági Tanács megosztottsága miatt nem sikerült hivatalos határozatot kiadni.

December 15-án Észak Korea statikus földi tesztet végzett egy szilárd üzemanyagú rakétahajtóművel, mely a becslések szerint nagy hatótávolságú, tengeralattjáróról indítható rakéta, vagy egyéb platformról üzemeltetett interkontinentális ballisztikus rakéta első fokozatának lehet majd a hajtóműve. Emellett december 18-án két közepes, december 23-án pedig két rövid hatótávolságú rakéta indítása történt meg, felháborodást keltve a nyugati diplomáciai körökben. A kísérletek azonban az év végén sem álltak le, december 31-én három rakéta került felbocsátásra, és a 2023-as évet pedig már az első napon egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával nyitotta meg Észak-Korea.

A tömegpusztító fegyverek célba juttatására is alkalmas ballisztikus rakéták fejlesztése mellett mindeközben komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az atomtöltetek fejlesztése is folytatódik, ugyanis műholdfelvételek szerint vélhetőleg a jelenlegi atomerőműnél tízszer nagyobb komplexum épül, mely tovább növelhetné egy nukleáris fegyverhez szükséges hasadóanyagok előállítási kapacitását.

A Koreai Munkáspárt év végi ülésén az ötéves terv részeként tárgyalt, majd a januári nagyszabású politikai gyűlésen is elfogadott célok alapján a fejlesztések pedig tovább fognak folytatódni, melyek legfőbb elemei a taktikai nukleáris fegyverek képessége, valamint a várhatóan áprilisban felbocsátásra kerülő katonai felderítő műhold.

Bármennyire is heves a nemzetközi közösség tiltakozása, ezen csapásmérő képességek Észak-Korea biztonságpolitikájának központi elemét képezik, így azokról nem fog lemondani. Még annak ellenére sem, hogy rendkívül költséges a folyamat, ugyanis idén csupán a június hónapig végrehajtott tesztek pénzügyi vonzata az ország GDP-jének 2 százalékát tette ki, miközben pontosan ugyanezt a költségvetési százalékot nehezen éri el (a bár természetesen teljesen más gazdasággal bíró) NATO tagállamok többsége mint teljes védelmi kiadás. A csapásmérő képességek az elavuló konvencionális erők ellensúlyozása mellett komoly elrettentő erővel bírhatnak, melynek elsősorban a célja egy esetleges invázió megakadályozása. Emellett nemzetközi diplomáciai súlyát is erősítheti ezen kapacitásokkal való rendelkezés, nem beszélve a politikai rendszer belföldi legitimációjáról, így továbbra sincs kilátásban ezen erők korlátozása vagy leszerelése, ugyanis az az egész állam politikai berendezkedésének biztonságát is veszélyeztethetné.

Összességében tehát Észak-Korea minőségi és mennyiségi szempontból is kiemelkedő évet zárt rakétakísérletei terén, mely mérföldkő lehet a csapásmérő képességek fejlesztésének folyamatában. Ezen kapacitások haditechnikai és (biztonság)politikai jelentősége miatt betöltött szerepe a továbbiakban is az állami rendszer sarokkövévé teszi azokat, így fejlesztésük várhatóan csak erősödni fog. Ezáltal egyben pedig felhívja a nemzetközi figyelmet is a jelenlegi tendenciákra, melyek hosszútávon akár az ország nemzetközi rendszerben elfoglalt pozícióját is megváltoztathatja.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Eric Shi és Micah Brandli fényképeit használtuk, amelyek az Unsplash-ről származnak.

A A lopakodó tigris: Észak-Korea rakétafejlesztésének titkos rekordéve bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Azt írták, a bűnügyi felügyelet az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, de legfeljebb négy hónapra szól. A bíróság rendelkezett arról, hogy ez idő alatt a lány nem hagyhatja el bejelentett lakhelyét engedély nélkül, csak hetente egy napon három órára mindennapi szükségleteinek biztosítása érdekében. A bűnügyi felügyelet szabályainak betartását az illetékes rendőrkapitányságnak kell ellenőriznie, a diáklány mozgását nyomon követő technikai eszközzel.

Felidézték, január 25-én 15 óra körül két fiatalkorú lány verekedett össze Debrecenben, a Vénkert városrészben lévő Sinai Miklós utcában. Egyikük elővett egy kést, amellyel többször megszúrta iskolatársát, aki életveszélyes sérülésekkel került kórházba. A rendelkezésre álló adatok szerint a konfliktus mögött egy fiú miatti féltékenység állt.

A bejelentést követően a rendőrök a helyszínen elfogták a késsel támadó lányt – olvasható a közleményben. A fiatalkorú lányt csütörtökön vette őrizetbe a rendőrség.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség a gyanúsított bűnügyi felügyeletének elrendelését indítványozta, ezt a bíróság megalapozottnak találta. A döntést a bűncselekmény súlya mellett azzal indokolták, feltehető, hogy a gyanúsított a büntetőeljárás alatt elérhetetlenné válna, megszökne vagy elrejtőzne, emellett tartani lehet attól, hogy újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. A bíróság végzése végleges.

The post Őrizetbe és bűnügyi felügyelet alá került a Debrecenben késelő diáklány appeared first on .

A bíróság tizennégy vádlott esetében hozott ítéletet, közülük nyolcan volt rendőrök, hatan polgári személyek. Az ügyben tizenegy éve kezdődött vizsgálat a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján. Az ítélet rendelkező részét nyilvánosan hirdették ki, míg az indokolás – a minősített adatok védelme érdekében – zárt ajtók mögött hangzott el.

A vádirat szerint a vendéglátásban nagy befolyásra szert tett Vizoviczki László rendszeresen lefizetett rendőröket és más hatósági dolgozókat azért, hogy üzletei zavartalanul működhessenek, előre értesüljön az ellenőrzésekről; a korrumpált emberek rendre vegzálták a volt nagyvállalkozó konkurenciáját.

Mivel az érintettek többsége a bíróság megállapítása szerint bűnszervezetet hozott létre, kedvezményre nem jogosultak, büntetésüket teljes egészében le kell tölteniük.

A csütörtöki ítélethirdetésben érintett vádlottak közül korábban többen letartóztatásban voltak, illetve különféle bűnügyi felügyelet alatt álltak, jelenleg azonban mindegyikük szabadlábon van, korlátozások nélkül, közülük mindössze ketten jelentek meg a Fővárosi Törvényszék határozatának kihirdetésekor.

Az egykori hivatalos személyek közül a II. rendű vádlottat kilenc év fegyházbüntetésre, tíz év közügyektől eltiltásra, 110 millió forint vagyonelkobzásra és 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. A III. és IV. rendű terheltekre 11 év fegyházbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást, 63,75 millió forint vagyonelkobzást és 500 ezer forint pénzbüntetést szabott ki

Az V. rendű vádlott tíz év fegyházbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást, 6,25 millió forint vagyonelkobzást és 500 ezer forint pénzbüntetést kapott elsőfokon. A VI. rendű terheltet 6 év fegyházbüntetésre, hat év közügyektől eltiltásra, 3,86 millió forint vagyonelkobzásra és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Egy volt rendőrt (XVI. rendű), három év hat hónap börtönbüntetésre, négy év közügyektől eltiltásra, egy volt pénzügyőrt (XXI. rendű) pedig két év – öt év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélt a bíróság, míg egy további egykori törzszászlóst (IX. rendű) megrovásban részesített.

A polgári személyek közül a VII. és a VIII. rendű vádlott öt-öt év fegyházbüntetést, öt-öt év közügyektől eltiltást, 300 ezer, illetve százezer forint pénzbüntetést kapott. A XII. rendű vádlottat két év hat hónap fegyházbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra, a XIII. rendű vádlottat két év hat hónap börtönbüntetésre, három év közügyektől eltiltásra, 200 ezer forint pénzbüntetésre, míg a XXII. rendű vádlottat egy év – négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték. A bíróság a XIV. rendű vádlottat megrovásban részesítette.

Vizoviczki és társai vesztegetési ügyének tárgyalása 2015. január 14-én a Debreceni Törvényszéken kezdődött el. A vádlottak többsége civil volt, de rendőr, tűzoltó, pénzügyőr is akadt közöttük, ezért katonai tanács előtt folyt a per.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én jelentette be, hogy vádat emelt a rendőrségi vesztegetési botrány során ismertté vált Vizoviczki ügyeiben: a bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 33, a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 22 vádlottal szemben.

A két vádirat alapján 331 bűncselekmény elkövetése róható a vádlottak terhére.

A vádlottak között hét korábbi rendőr, köztük öt volt vezető beosztású rendőrtiszt, korábbi tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzat köztisztviselője és egy közegészségügyi felügyelő is volt.

A költségvetési csalás miatt indult büntetőper 2014 novemberében kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint Vizoviczki az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismertté a budapesti éjszakában, majd ismeretlen forrásból vendéglátóipari tevékenységbe fogott. Az illegális jövedelem növeléséért cégei megtévesztették az adóhatóságot, nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek, rossz minőségű terméket hoztak forgalomba, illetve irreálisan magas árakkal dolgoztak.

Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott a rendszer hatékony működtetéséért ügyvédi segítséggel több tucat cégből álló gazdasági szervezetet hozott létre, továbbá jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is.

Vizoviczkit 2017. április 28-án hét év börtönre és több mint 600 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon vendéglátóipari tevékenységgel összefüggő költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. A Fővárosi Ítélőtábla 2018. október 3-án kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletével hét év fegyházzal és 330 millió forint vagyonelkobzással sújtotta az elsőrendű vádlott Vizoviczkit.

A másik ügyben 2020. december 21-én született jogerős ítélet: hivatali vesztegetés, minősített adatokkal visszaélés és más bűncselekmények miatt hét és fél év fegyházbüntetést szabott ki a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa Vizoviczkire.

The post Elítélték a Vizoviczki-ügyben korrupcióval vádolt volt rendőröket appeared first on .

A miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy az orosz nagykövetnek magyarázattal kell szolgálnia a feltételezésekkel kapcsolatban, azonban elutasította a nagykövet kiutasítására vonatkozó koalíciós javaslatokat, mivel véleménye szerint Hollandiának fenn kell tartani a kommunikációt a Kremllel.

A 66-os Demokraták (D66) balliberális kormánykoalíciós párt képviselői szerint, ki kell utasítani az orosz nagykövetet, mivel “bebizonyosodott” Putyin személyes részvétele a maláj utasszállító tragédiájában. Egyértelmű, hogy Oroszország Putyin irányítása alatt többé nem lehet Hollandia együttműködő partnere – nyilatkozta a hírportálnak egy D66-os parlamenti képviselő.

Az ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport szerdán közölte, hogy az orosz elnök érintettségét egy orosz tisztségviselők közötti 2014-es telefonbeszélgetés lehallgatása bizonyítja; eszerint Putyin jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a szeparatisták felszerelés iránti kérelmét teljesíteni lehessen. Arról is tájékoztattak, hogy további vádemelés nélkül felfüggesztették az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos nyomozást, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték újabb büntetőeljárások megindításához. Megjegyezték, sok új információt szereztek különböző érintettekről, köztük orosz tisztségviselőkről, a részvételükre vonatkozó bizonyítékok jelenleg azonban nem elégségesek ahhoz, hogy azok alapján új eljárásokat lehessen indítani.

Tavaly novemberben a holland bíróság távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik a gépet eltaláló mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység is életét veszette. Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

The post Maláj utasszállító: a holland külügyminisztérium beidézte az orosz nagykövetet appeared first on .

A testület elnöke emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnáért folytatott harc, “nem csupán a területért folyik, hanem a közös európai értékek védelméért is”. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának az Európai Unión belül van a helye és az ország már figyelemre méltó előrelépést tett a csatlakozáshoz szükséges reformok tekintetében, továbbá reményét fejezte ki, hogy nemsokára megkezdődhetnek a Kijevvel folytatandó csatlakozási tárgyalások.

A migrációval kapcsolatban Roberta Metsola elmondta: még ebben az uniós parlamenti ciklusban meg kell állapodni a menekült- és migrációügyi csomagról. Mint mondta, meg kell erősítani a külső határok védelmét, fokozni kell az illegális migránsok biztonságos visszatérítését. Arról is beszélt, hogy a globális instabilitás ellen a legnagyobb uniós vívmányra, az egységes piacra kell támaszkodni.

“Az egységes piac megerősítette helyünket a világban. Továbbra is globális normákat szabunk meg, a nyitott társadalmakra és a nyitott piacokra épülő módszerünk működik. Erre lehet építeni, fel kell gyorsítani az európai beruházásokat, hogy gazdaságunk ismét stabil növekedési pályára álljon és még versenyképesebbé váljon” – hangoztatta.

Véleménye szerint az EU-nak úgy kell megpróbálnia globális versenyelőnyre szert tennie, “hogy ragaszkodik demokratikus értékeihez, elutasítja a protekcionista versenyt és szabályozási keretrendszerrel követi az uniós éghajlat-politikai menetrendet.

“A legfrissebb előrejelzések szerint az Európai Unió a következő 5 évben több megújuló energiát tud majd felhasználni, mint az elmúlt húsz évben. Ezért a zöld átállás szükségessége nem fenyegető, mivel lehetőségek rejlenek benne” – tette hozzá az Európai Parlament elnöke.

Kijev felszólította a SpaceX-et: döntsön, kinek az oldalán áll
Az ukrán elnöki iroda rosszallásának adott hangot amiatt, hogy a SpaceX űripari vállalat korlátozta az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlink műholdas rendszerhez, amelyet harci drónok irányítására is használnak az ukrán erők. “Ukrajna ellenállása egy éve tart, a cégeknek maguknak kell eldönteniük: vagy a szabad élethez való jog és Ukrajna oldalán állnak, így nem találnak ki olyasmit, amivel ártanak neki, vagy az Oroszországi Föderáció oldalán, támogatva ezáltal területek elfoglalását és emberek megölését” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-üzenetében. Podoljak azt tanácsolta a SpaceX-nek és a cég elnökének, Gwynne Shotwellnek, aki bejelentette a döntést, hogy “válasszon” az általa felvázolt két lehetőség közül.

A SpaceX szerdán jelentette be, hogy lépéseket tett annak megakadályozására, hogy az ukrán hadsereg a Starlink műholdas rendszert használja a drónok irányítására. Shotwell szerint a SpaceX Starlink műholdas internetszolgáltatását “soha nem szánták fegyvernek” – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Shotwell nem részletezte a korlátozás jellegét. Hangsúlyozta, hogy a vállalat Ukrajnával kötött megállapodása elsősorban humanitárius célokat szolgált. Mindazonáltal hozzátette: elfogadták, hogy kommunikációs célokra az ukrán hadsereg is igénybe veszi a rendszert.

The post Orosz agresszió: Ukrajnának további támogatásra, fegyverekre és még több harckocsira van szüksége appeared first on .

John Kirby az amerikai kül- és biztonságpolitika irányairól szóló sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ukrán fél jelezte: fejleszteni szeretné összfegyvernemi műveleti képességeit, ezért az amerikai védelmi minisztérium Ukrajna területén kívül zászlóaljszintű kiképzést nyújt. Megjegyezte, hogy az összfegyvernemi műveletek lehetővé teszik nagyobb katonai egységek összehangolt műveleteit nyílt színen. Ezt figyelembe véve tartalmaztak a legutóbbi katonai támogatási csomagok Bradley és Stryker típusú páncélozott járműveket – fűzte hozzá.

A fehér házi illetékes felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást folyamatosan a változó helyzethez igazítják: a háború kezdetén ezért tankelhárító Javelin rakéták voltak a szállítások homlokterében, később viszont a légvédelmi rakéták és a nagyobb hatótávolságú tüzérségi eszközök. Megismételte, hogy szinte napi kapcsolatban vannak az ukrán féllel.

A vadászrepülőkre, köztük az amerikai F-16-osokra vonatkozó ukrán igénnyel kapcsolatban Kirby úgy fogalmazott, hogy nem szeretne elébe menni semmilyen, a jövőbeli biztonsági támogatásra vonatkozó bejelentésnek, és “valós időben” folytatják a tárgyalásokat arról, hogy az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei milyen további képességekkel tudják ellátni Ukrajnát.

A háború lehetséges lezárásával kapcsolatban a nemzetbiztonsági koordinátor úgy vélte: minden, ami a Kreml felől látszik, arra utal, hogy Putyin folytatni szándékozik a háborút, ezért az Egyesült Államok és más országok nem tudnak mást tenni, mint megadni a támogatást Ukrajna számára, hogy képes legyen a harcmezőn sikereket elérni.

The post Orosz agresszió: az amerikai haderő Ukrajnán kívül készít fel harcokra ukrán egységeket appeared first on .

Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy “óráról órára” egyre többet tudnak meg a kínai eszközről, és a kinyert információkat eljuttatják a szövetségesekhez világszerte, valamint az amerikai kongresszussal is megosztják.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy bevett kínai gyakorlatról van szó, és tisztában kell lenni Kína hírszerző tevékenységének állandó kockázatával.

Pat Ryder, a Pentagon szóvivője szintén szerdán arról beszélt, hogy évek óta zajlik a hírszerző léggömbökre épülő kínai program. A védelmi minisztérium vezető tisztségviselője azt mondta, hogy az amerikai hatóságoknak négy korábbi esetről van tudomásuk, amikor Kínából származó hírszerző eszköz belépett az amerikai légtérbe, háromról az előző, Donald Trump vezette adminisztráció idején, egyről pedig már a mostani, Joe Biden irányította kormányzat alatt.

A Trump vezette Fehér Ház egykori illetékesei tagadják, hogy tudomásuk lenne ilyen esetekről.

A Pentagon szóvivőjének állítása szerint a kínai hírszerző program a világ sok régióját érinti, köztük Latin- és Dél-Amerikát, Délkelet- és Kelet-Ázsiát, valamint Európát is.

Az Egyesült Államok légiereje múlt szombaton az ország keleti partvidéke, Dél-Karolina állam közelében, a tenger felett rakétával semmisítette meg a megfigyelő légieszközt, amelynek darabjait nagy területről katonai búvárok segítségével gyűjtik össze és vizsgálják. A hírszerző léggömb egy héttel korábban Alaszkánál érte el az amerikai légteret, és átszelte az Egyesült Államok területét délkeleti irányban. A kínai kormány túlreagálásnak nevezte az amerikai intézkedést, és kitart állítása mellett, miszerint civil légi járműről van szó. A kínai külügyminisztérium szóvivője kedden azt követelte, hogy az Egyesült Államok adja át a lelőtt eszköz maradványait, mert azok Kínát illetik.

The post Az USA megosztja a NATO-szövetségesekkel a kínai hírszerzés léggömbjéről szerzett információkat appeared first on .

A ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport közölte, az orosz elnök érintettségét egy orosz tisztségviselők közötti 2014-es telefonbeszélgetés lehallgatása bizonyítja; eszerint Putyin jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a szeparatisták felszerelés iránti kérelmét teljesíteni lehessen.

Arról is tájékoztattak, hogy további vádemelés nélkül felfüggesztették az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos nyomozást, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték újabb büntetőeljárások megindításához. Megjegyezték, sok új információt szereztek különböző érintettekről, köztük orosz tisztségviselőkről, a részvételükre vonatkozó bizonyítékok jelenleg azonban nem elégségesek ahhoz, hogy azok alapján új eljárásokat lehessen indítani.

Elmondták továbbá: nem tudták konkrétan azonosítani azokat az Oroszország 53. kurszki dandárjából érkezett katonákat, akik személyesen felelősek a repülőgépet megsemmisítő rakéta kilövéséért.

Novemberben az ügyben eljáró holland bíróság távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik a gépet eltaláló mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához. Igor Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” (DNR) “védelmi minisztereként” szolgált. A szintén orosz Szergej Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, az ukrán Leonyid Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Kimondták továbbá, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbanó rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység is életét vesztette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán újságíróknak nyilatkozva “keserű csalódásnak” nevezte, hogy az MH17-es lelövésével kapcsolatos nemzetközi nyomozás bizonyítékok hiányában és további büntetőeljárások nélkül zárul. Szavai szerint Hollandia továbbra is Oroszországot tartja felelősnek az utasszállító megsemmisítéséért. “Továbbra is számon fogjuk kérni Oroszországot a tragédiában játszott szerepéért – fogalmazott a holland kormányfő.

The post Maláj utasszállító: az orosz elnök dönthetett a maláj utasszállítót megsemmisítő rakéta átadásáról appeared first on .

Zelenszkij, aki előre be nem jelentett látogatásra érkezett a brit fővárosba, először Rishi Sunak miniszterelnökkel tárgyalt a Downing Streeten. Az ukrán elnököt délután fogadta a brit uralkodó is. Sunak hivatalának tájékoztatása szerint a brit kormányfő az ukrán katonáknak nyújtott, hónapok óta zajló brit kiképzési program jelentős bővítését ajánlotta fel Zelenszkijnek, kiterjesztve ezt a programot az ukrán légierő pilótáira és a tengerészgyalogságra.

Zelenszkij ezután beszédet mondott a brit parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban a törvényhozás két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai, valamint a brit kormány képviselői előtt. Beszédében az ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak Ukrajnának korszerű harci repülőgépeket. A kérést azzal nyomatékosította, hogy átnyújtotta az ukrán légierő egyik kiemelkedően sikeres aktív harci pilótájának sisakját Lindsay Hoyle-nak, a londoni alsóház elnökének. A sisakon látható kézírásos, ukrán nyelvű üzenet szerint Ukrajnának “szárnyakra van szüksége” szabadságának megvédéséhez.

Zelenszkij beszédében is úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában “szárnyakat kér” szabadságának védelméhez. Az ukrán elnök felszólalása végén egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britanniától is szeretne katonai repülőgépeket kapni. “Azzal távozom a parlamentből, hogy előre is köszönöm az ütőképes angol repülőgépeket” – zárta hangos ovációval fogadott beszédét Zelenszkij.

A Downing Street szóvivője alig egy hete még gyakorlatilag kizárta katonai repülőgépek szállítását az ukrán légierőnek. Akkori tájékoztatóján a londoni miniszterelnöki hivatal illetékese úgy nyilatkozott, hogy a brit királyi légierő, illetve a haditengerészet kötelekében hadrendbe állított Typhoon és F-35-ös harci repülőgépek technológiája rendkívül fejlett, és hosszú képzés szükséges működtetésük elsajátításához, ezért a brit kormány “nem tartja praktikus megoldásnak” e harci repülőgépek átadását Ukrajnának.

A Downing Street szerdán, az ukrán elnök beszédére reagálva megismételte, hogy a harci repülőgépek nagyon bonyolult katonai felszerelések, és hozzátette, hogy a brit pilóták kiképzése öt évet vesz igénybe. A londoni kormányfői hivatal szóvivője elmondta: Sunak miniszterelnök megbízta Ben Wallace védelmi minisztert annak megvizsgálásával, hogy Nagy-Britannia milyen repülőgépeket tudna átadni Ukrajnának.

Sunak szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége. London a Downing Street szerdai beszámolója szerint azt felajánlotta Zelenszkijnek, hogy az ukrán katonáknak tartott kiképzési program hosszabb távra szóló részeként NATO-szabványoknak megfelelő, fejlett technológiájú harci repülőgépek üzemeltetésére nyújt képzést ukrán pilótáknak.

A beszámoló megfogalmazása szerint ennek célja az, hogy az ukrán vadászpilóták a távolabbi jövőben is védelmezni tudják Ukrajna légterét. A brit kormány eddigi legjelentősebb fegyverszállítási vállalása az a bejelentés volt, hogy Ukrajna tizennégy Challenger 2 harckocsit és “hozzávetőleg harminc” AS90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától. A Downing Street szóvivője szerdai állásfoglalásában ezeket az eszközöket is a rövid távon szállítható kapacitások között említette.

A brit hadsereg szakértői már megkezdték az ukrán katonák kiképzését e két páncélozott harceszköz működtetésére. A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia felajánlotta Ukrajnának, hogy bevonja a kiképzési programba az ukrán tengerészgyalogságot is. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint ez annak a programnak a kiegészítése lenne, amelynek alapján Nagy-Britannia az utóbbi hat hónapban tízezer ukrán katona harckészségét fejlesztette. Ebben a brit kiképzési programban az idén további húszezer ukrán katona vesz részt.

A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia “hosszabb hatótávolságú eszközöket” is felajánlott Ukrajnának. Sunak szóvivője nem részletezte, hogy ez milyen típusú katonai felszerelés szállítását jelenti. Kijelentette ugyanakkor: a cél az ukrán frontvonalakra nehezedő nyomás enyhítése mellett az, hogy Oroszország ne tudja folyamatosan támadni a kritikus fontosságú ukrán civil infrastrukturális létesítményeket.  Zelenszkijt szerda délután a londoni Buckingham-palotában audiencián fogadta III. Károly király.

Az udvar a protokollnak megfelelően nem hozott nyilvánosságra részleteket a találkozón elhangzottakról, de Zelenszkij előzetesen elmondta: kifejezi háláját Károlynak, amiért a brit uralkodó már trónörökösként is támogatta Ukrajnát.

Egy nagyváros áramellátására alkalmas mobil erőművet küld az Egyesült Államok Ukrajnába
Nagy teljesítményű elektromos erőmű-turbinát küld Ukrajnába az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID) – közölte az ügynökség. A mobil gázturbina összeteljesítménye 28 megawatt, ezzel mintegy százezer otthont képes árammal ellátni. A közlemény szerint az eszközt Ukrajna területén ott vetik majd be, ahol a leginkább szükség van kiegészítő áramforrásra a kritikus infrastruktúra ellen folytatódó orosz légitámadások közepette. A mobil erőművet lakások mellett kórházak, iskolák és egyéb fontos létesítmények áramellátására használják majd. Oroszország Ukrajna elleni háborújának tavaly februári kezdete óta az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége 1700 áramfejlesztőt szállított Ukrajna 22 megyéjébe.

The post Orosz agresszió: Harci repülőgépeket kért londoni beszédében Zelenszkij appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, ahol fogadta őt Rishi Sunak miniszterelnök és III. Károly király is. Zelenszkij a brit parlamentben elmondott beszédében harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől, de a kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta.

Az ukrán elnök hivatalos programja után, szerda este kiadott brit-ukrán közös közleményben London megerősíti tántoríthatatlan elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és elismert határain belüli területi sérthetetlensége mellett. A kommüniké szerint Ukrajnának joga van arra, hogy törekedjen saját biztonsági megállapodások megkötésére, és ebbe beletartozik a jövőbeni NATO-tagság is. A közös közlemény leszögezi: Nagy-Britannia és Ukrajna határozottan elveti Oroszország igényét befolyási övezet kialakítására, és azokat az orosz kísérleteket is, amelyek célja a határok megváltoztatása erő alkalmazásával.

A közlemény megfogalmazása szerint Nagy-Britannia és Ukrajna együtt épít ki egy olyan ukrán hadsereget, amely képes az ország megvédésére és a támadások elrettentésére. Nagy-Britannia az idén legalább kétszer annyi ukrán katonának nyújt kiképzést, mint tavaly, és legalább 2,3 milliárd font (csaknem 1010 milliárd forint) értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, beleértve a magasabb fejlettségi szintű eszközöket – áll a közös nyilatkozatban. A közleményben nem esik szó arról, hogy ez milyen hadfelszerelést jelent, így a dokumentum nem tesz említést nyugati harci repülőgépek ukrajnai szállításáról sem.

Zelenszkij azonban a brit parlament két kamarájának tagjai és a brit kormány képviselői előtt tartott szerdai beszédében arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy szállítsanak Ukrajnának korszerű harci repülőgépeket. Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában “szárnyakat kér” szabadságának védelméhez. Az ukrán elnök egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britanniától is szeretne katonai repülőgépeket kapni. “Azzal távozom a parlamentből, hogy előre is köszönöm az ütőképes angol repülőgépeket” – fogalmazott hangos ovációval fogadott beszédében az ukrán elnök.

A Downing Street szóvivője az ukrán elnök szerdai beszédére reagálva hangsúlyozta, hogy a harci repülőgépek nagyon bonyolult katonai felszerelések, és a brit katonai pilóták kiképzése is öt évet vesz igénybe. A londoni kormányfői hivatal már a múlt héten is úgy nyilatkozott, hogy a kiképzési idő hossza miatt “nem lenne praktikus” harci repülőgépek szállítása Ukrajnának.

Szerdai nyilatkozatában a Downing Street szóvivője elmondta: Sunak miniszterelnök megbízta Ben Wallace védelmi minisztert annak megvizsgálásával, hogy Nagy-Britannia milyen repülőgépeket tudna átadni Ukrajnának. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.

London a Downing Street szerdai beszámolója szerint azt felajánlotta Zelenszkijnek, hogy az ukrán katonáknak tartott kiképzési program hosszabb távra szóló részeként NATO-szabványoknak megfelelő, fejlett technológiájú harci repülőgépek üzemeltetésére nyújt képzést ukrán pilótáknak.

Sunak és Zelenszkij szerda este meglátogatott egy délnyugat-angliai támaszpontot, ahol ukrán katonák kiképzése folyik. Itt tartott közös sajtóértekezletükön, a harci repülőgépek ukrajnai szállítására vonatkozó kérdésre a brit kormányfő is megismételte azt az érvet, hogy a katonai repülőgépek nagyon magas technológiai fejlettségű eszközök, és három évet mindenképpen igénybe vehet egy-egy pilóta kiképzése. Sunak hozzátette, hogy a harci repülőgépekhez külön utánpótlási láncolatot is ki kell építeni. Úgy fogalmazott, hogy “beszélgetés szintjén szóba került” a két ország között a harci repülőgépek ügye.

Oroszország londoni nagykövetsége szerda esti közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Nagy-Britannia harci repülőgépeket szállít Ukrajnának, annak “politikai és katonai következményei lennének Európában és az egész világon”.

The post Orosz agresszió: Ukrajnának joga van a NATO-csatlakozáshoz appeared first on .

“Sürgős levelet küldtem az Európai Ombudsmani Intézet tagjainak a szövetségből való kilépésről. E lépés annak a következménye, hogy két ukrán fiatal tartózkodott az Osztrák Köztársaság területén az orosz fegyveres agresszió miatt, az Európai Ombudsmani Intézet (EIO) emberi jogi aktivistája pedig az Oroszországi Föderáció területére küldte őket” – fejtette ki az ukrán ombudsman.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy sajtóértesülések szerint ezt Josef Siegele, az EIO főtitkára, a szövetség igazgatótanácsának tagja és Tirol ombudsmanhelyettese tette.

A Tiroler Tageszeitung osztrák helyi lap cikke szerint Tatyjana Moszkalkova orosz “emberi jogi biztos”, aki szintén az EIO tagja, kezdeményezte a 16 éves fiú és a 17 éves lány átadását a Moszkvában lévő anyáknak. A fiatalok egy öttagú sportcsapattal és edzőjükkel érkeztek Tirolba tavaly márciusban Kelet-Ukrajnából.

Az illetékes tiroli hatóság később megállapította, hogy a felügyeleti jog a két fiatal szüleit együtt illeti meg. Az osztrák hatóságok vizsgálatot indítottak Siegele cselekedete miatt, akit időközben felmentettek tisztségéből az EIO-nál. Lubinec hangsúlyozta, hogy Siegele tettei megsértik a polgári személyek háború idején való védelméről szóló genfi egyezményt.

Az ukrán ombudsman szerint az EIO nem folytatott le belső vizsgálatot, és nem szabott ki büntetést főtitkárára, ezen felül a szervezet elnöke sem válaszolt Lubinec megkeresésére. Az Európai Ombudsmani Intézet tagadja, hogy köze lett volna a január 8-án történtekhez.

The post Az ukrán emberi jogi biztos tiltakozásul kilépett az Európai Ombudsmani Intézetből appeared first on .

“Ez egy botrányos, politikailag motivált és a fehéroroszországi lengyel kisebbség ellen irányuló ítélet” – reagált a varsói külügyminisztérium a fehérorosz Hrodna (Grodno) város bíróságának döntésére.

Andrzej Duda lengyel elnök a közösségi médiában “szégyenletesnek” minősítette az ítéletet. A XX. század végi lengyel történelem viszont megmutatta, hogy “megbuknak Moszkva helytartói, akik a saját társadalmuk ellen fordultak, és az igazságosság győz” – áll a bejegyzésben. Duda szerint a győzelem a szabad Fehéroroszországé lesz, valamint “hűséges fiáé, Andrzej Poczobuté”.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök “a fehérorosz rezsim embertelen ítéletének” nevezte a bírósági döntést. “Ez a fehéroroszországi lengyelek üldözésének következő fejezete” — írta. Hozzátette: Varsó mindent megtesz azért, hogy segítsen “az igazságot bátran felmutató lengyel újságírónak”.

Lukasz Jasina, a lengyel külügyi tárca szóvivője “a tekintélyelvű állam bírósága által hozott igazságtalan döntésről” írt, Poczobutot pedig lengyel és fehérorosz hazafinak nevezte. Aláhúzta: Lengyelország kiáll és továbbá is ki fog állni az elítélt mellett. Jasina közölte: Poczobut bebörtönzése miatt bekérették a varsói fehérorosz nagykövetség ügyvivőjét, és tiltakozó diplomáciai jegyzéket adtak át neki.

Elítélte a bírósági döntést a lengyel szejm is, a szerda este megszavazott határozatban a képviselők szankciók kivetését szorgalmazták Poczobut, valamint a fehéroroszországi lengyel kisebbség más tagjai üldöztetéséért felelős személyek – bírák, ügyészek, hivatalnokok – ellen.

Az ítélet miatt határozottan tiltakozott nyilatkozatában a legtöbb lengyel újságírót tömörítő Lengyel Újságíró Szövetség (SDP) is.

A 2021 márciusában letartóztatott, 49 éves Andrzej Poczobut újságíró, a Fehéroroszországi Lengyelek Szövetségének alelnöke ellen a fehérorosz főügyészség “nemzeti és vallási gyűlölet szítása”, valamint “Fehéroroszországnak ártó tevékenységre buzdítás” címén indított büntetőjogi eljárást. A kétszer is elhalasztott per január 16-án kezdődött a nyilvánosság kizárásával.

A hrodnai bíróság szerdán megalapozottnak találta a vádakat, az ítélet hatályos. Az ítélethirdetés is zárt ajtók mögött zajlott, a tárgyalóterembe csak Poczobut legközelebbi rokonait, és a fehérorosz állami médiát engedték be.

A lengyel kormány és a fehéroroszországi jogvédő szervezetek már korábban politikailag motiváltnak minősítették a kisebbségi vezető elleni bűnügyi eljárást.

Poczobut ügyére kitért szerdán Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető is a lengyel szenátusban mondott beszédében, amelyet még a hrodnai ítélethirdetés előtt mondott el. Kiemelte: a kisebbségi újságíró a letartóztatása után is “hű maradt a szabadságért folytatott harc eszméihez”. Mindent meg kell tenni Poczobut és a Lukasenka-rezsim minden más foglyának minél gyorsabb hazatéréséért – hangsúlyozta Cihanouszkaja.

A Litvániába menekült volt fehérorosz elnökjelölt – aki ellen Fehéroroszországban egy nappal Poczobut pere után, január 17-én indult távollétében bírósági eljárás – az 1863-as januári oroszellenes felkelés 160. évfordulója alkalmából vett részt a varsói felsőházi ülésen.

Poczobut mellett 2021 márciusában Andzelika Boryst, a Fehéroroszországi Lengyelek Szövetségének elnökét is letartóztatták. Őt tavaly márciusban ugyan szabadon bocsátották, de továbbra is bűnügyi eljárást folytatnak ellene hasonló vádakkal, mint Poczobut esetében. A független fehérorosz média szerint Boryst házi őrizetben tartják.

The post Szégyenletes Andrzej Poczobut elítélése appeared first on .

A MANP abból az alkalomból közölt – több mint két éve először – friss adatokat Románia eddigi legnagyobb értékű haderőfejlesztési programjáról, hogy Angel Tilvar védelmi miniszter meglátogatta a Patriot-rendszereket működtető 74-es légelhárító ezredet.

A csaknem négymilliárd dollár értékű beszerzésről 2017-ben állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök. Románia 2020 szeptemberében, Ludovic Orban akkori kormányfő jelenlétében a – Konstancától 30 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál található – Midia-fokon, a román légelhárítás kiképző- és gyakorlatozó támaszpontján rendezett ünnepség keretében vette át az első Patriot rakétaelhárító rendszert a gyártóktól, az amerikai Raytheontól és Lockheed-Martintól.

A MAPN mostani közléséből kiderült, hogy tavaly további három Patriot-rendszer elemeit szállítottak le a gyártók: a második üteg tesztelése, átvétele és hadrendbe állítása 2022. decemberében befejeződött, a harmadik és negyedik üteg hivatalos átvételét áprilisra tervezik.

“A légierő Patriot-rendszerekkel történő felszerelése megbízható, mozgékony és erőteljes védelmi képességet jelent a román hadsereg számára. A négy üteg hadrendbe állítása a szárazföldi bázisú légvédelmi fejlesztés első szakaszát jelenti: az utolsó generációs Patriot-ütegek számos harci helyzetben, ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek ellen is bizonyították hatékonyságukat és tökéletesen illeszkednek a NATO védelmi rendszerébe” – idézte a minisztert a MAPN közleménye.

A 74-es légelhárító ezred katonáinak kiképzése idén is folytatódik az amerikai légelhárítási iskola Romániában, illetve Egyesült Államokban szervezett tanfolyamain.

Az amerikai Raytheon vállalatcsoport 2019-ben együttműködési megállapodást kötött a repülőszerkezetek kutatására, gyártására és karbantartására szakosodott román Romaero védelmi ipari céggel annak érdekében, hogy a Romaerónál alakítsák ki a Raytheon egyik romániai karbantartási központját a Patriot rakétavédelmi rendszerek számára. Az amerikai cég tavaly a román védelmi ipari tröszt egy másik vállalatával – a Patriot-rendszerrel is kompatibilis, olcsóbb – SkyCeptor elfogórakéták romániai gyártásáról kötött megállapodást.

Románia 2018-ban bejelentette, hogy három – egyenként 18 rakétatüzérségi eszközből álló – HIMARS-típusú, nagy mozgékonyságú sorozatvető-rendszert is vásárol az Egyesült Államoktól.

The post Románia április végéig négy Patriot rakétavédelmi üteget állít hadrendbe appeared first on .

Kurti úgy fogalmazott: a nemzetközi garanciákra, a megvalósítási mechanizmusokra és az időkeretre vonatkozó bizonyos kérdéseket azonban még meg kell tárgyalni a közeljövőben tartandó brüsszeli megbeszélések során. “Az európai irányultságra vonatkozó demokratikus elképzelések bizakodóvá tesznek bennünket” – fogalmazott a koszovói miniszterelnök azt követően, hogy tárgyalt Miroslav Lajcakkal, az Európai Unió Koszovó és Szerbia közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával.

Lajcak a pristinai tárgyalással összefüggésben azt mondta, Kurtival a párbeszéd folytatásáról beszélt, és a brüsszeli megállapodások mindegyikét át kell ültetni a gyakorlatba.

Lajcak, az uniós megbízott Pristinából Belgrádba utazott, ahol az este találkozott Aleksandar Vucic köztársasági elnökkel, akivel nyílt és barátságos tárgyalást folytatott. A szerb államfő szerint a különmegbízott megértett mindent. Vucic és Lajcak nem tartott sajtótájékoztatót és nem nyilatkozott a találkozót követően.

A bejelentések szerint Szerbia és Koszovó vezetői hamarosan Brüsszelben folytatják a tárgyalásokat.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Olaszország küldöttei a múlt hónapban látogattak Belgrádba és Pristinába, és mindkét féllel közölték, rendezniük kell a kapcsolatukat, és el kell fogadniuk az úgynevezett francia-német rendezési tervet, amely 11 pontban foglalja össze a megoldási javaslatot. Ez a dokumentum a korábbi megállapodások betartását is magában foglalja, azt azonban nem tartalmazza, hogy Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét, csupán azt követeli, hogy Belgrád a jövőben ne akadályozza Pristina nemzetközi szervezetekbe való felvételét. Vucic a múlt héten a szerbiai parlament ülésén arról számolt be, hogy a küldöttek korábban azt közölték vele: amennyiben Szerbia nem fogadja el a javaslatot, leállhat vagy akár meg is szakadhat az ország európai integrációja, és leállhatnak az országba érkező külföldi beruházások is.

The post A koszovói miniszterelnök elfogadhatónak tarja az unió rendezési tervét appeared first on .

Mindkét tábornok kedden veszi át a tisztséget, kinevezésük három évre szól. Az államfő a varsói elnöki palotában rendezett hétfői ceremónián a jelenlegi biztonsági kihívásokra utalva szükségesnek nevezte a jól felszerelt és kiképzett hadsereg kiépítését.

Andrzej Duda magas állami kitüntetést adott át a fegyveres erők főparancsnoki posztján 2017 óta szolgáló, két hivatali időszak után most leköszönő Jaroslaw Mika vezérezredesnek. Utódja, Wieslaw Kukula 2016 óta a WOT parancsnoka volt.

A lengyel hadsereg 163 ezer katonát számlál, ebből 36 ezer a WOT tagja. Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter január végén megerősítette azokat a terveket, melyek szerint a hadsereg létszámát 300 ezer főre növelnék, ezen belül 250 ezren lennének hivatásos katonák, ötvenezren pedig a WOT tagjai.

Mateusz Morawiecki kormányfő múlt héten megerősítette: Lengyelország idén a bruttó hazai termék 4 százalékát szánja védelmi kiadásokra.

Varsóban a Patriot rakétarendszerrel tartanak kiképzési gyakorlatot
Kiképzési gyakorlatot tartanak Varsóban az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszerekkel – közölte Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter, aki szerint a művelet célja az elrettentés. Blaszczak a varsói Bemovo negyedben működő katonai repülőtéren megszemlélte a gyakorlatot. Emlékeztetett: a lengyel hadsereg számára 2018-ban rendeltek meg 16 indítóállásból álló, két korszerű amerikai Patriot-üteget, melyek közül az első tavaly ősszel érkezett meg Lengyelországba. A Patriotokat kezelő katonák kiképzése keretében a rakétarendszerek áthelyezését is gyakorolják – mondta el Blaszczak. A miniszter korábban már jelezte: a kiképzés fontos elemeként a rendszereket a közép-lengyelországi Sochaczew városából Varsóba viszik át.

The post A lengyel elnök kinevezte a fegyveres erők új főparancsnokát appeared first on .

“Csak idő kérdése, mikor kapjuk meg az F-16-osokat. Biztosan megérkeznek. Sajnos, időközben veszítjük a függetlenségünkért küzdő embereinket” – fogalmazott Danyilov. Utalt arra is, hogy Ukrajna nemcsak az ideiglenesen megszállt ukrán területeken lévő orosz erőkre, hanem Oroszországra is képes lenne csapást mérni. “Ami az orosz területet illeti, senki sem tiltja, hogy Ukrajnában gyártott fegyverekkel pusztítsunk el célpontokat. Vannak ilyen fegyvereink? Igen, vannak” – szögezte le.

A CNN arra emlékeztetett, hogy a nyugati országok megtiltották Ukrajnának, hogy a Nyugat által biztosított fegyverekkel csapást mérjen Oroszország területére. A háború kezdete óta azonban állandóan történnek robbanások Oroszország stratégiai létesítményeiben, ugyanakkor Ukrajna egyszer sem ismerte még el nyilvánosan a felelősségét ezekért a csapásokért.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője januárban “egyre mélyebb” támadásokat jósolt Oroszországban, anélkül, hogy elismerte volna Ukrajna felelősségét. Budanov akkor azt mondta az ABC Newsnak, “nagy örömmel látja” az Oroszországon belüli csapásokat, de a háború végéig nem tud választ adni arra, hogy Ukrajnának köze van-e ezekhez.

Danyilov, az RNBO titkára reagált Dmitrij Medvegyevnek, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének kedden közzétett kijelentésére. Az orosz politikus szavai szerint Ukrajna állítólag egy “koreai forgatókönyv” lehetőségét fontolgatja az Oroszországgal vívott háborúban, megpróbál Dél-Koreához hasonlóvá válni, és közben reménykedik az orosz megszállás alá került területeinek felszabadításában. Ezt Medvegyev vágyálomnak minősítette. Kijelentette, hogy a Koreai-félszigetnek a 38. szélességi kör mentén történt felosztása két független országot hozott létre, a Donyec-medence, és más területek viszont már Oroszország részeivé váltak.

Danyilov ezzel szemben cáfolta, hogy Kijev ilyen terveket szövögetne. “Ukrajna nem Korea. Nem lesznek 38-as és más szélességi körök, kívülről rákényszerített külföldi történetek és forgatókönyvek” – szögezte le bejegyzésében.

Az orosz hadsereg már egy hónapja próbálkozik új offenzíva elindításával
Oroszország nagy valószínűséggel már január eleje óta próbálkozik a jelentősebb támadó hadműveletek újraindításával Ukrajnában, és a műveleti cél szinte bizonyosan a Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt álló térségeinek elfoglalása – áll a brit katonai hírszerzés kedden ismertetett helyzetértékelésében. E szerint az orosz fegyveres erők hetente alig néhány száz méternyi területet tudtak eddig megszerezni, és ennek csaknem biztosan az az oka, hogy Oroszországnak sem elégséges mennyiségű muníciója, sem elegendő létszámú, hadszíntéri manőverekre bevethető alakulata nincs sikeres offenzívák elindításához. A brit katonai hírszerzés szerint valószínű az is, hogy a magas rangú orosz vezénylő tisztek a rájuk nehezedő politikai és szakmai nyomás alatt olyan terveket készítenek, amelyek elégtelen létszámú, tapasztalatlan alakulatok elé tűznek ki irreális célokat. Az orosz vezetés várhatóan továbbra is széleskörű előrenyomulást követel. Változatlanul valószínűtlen azonban, hogy Oroszország fel tudna vonultatni olyan erőket, amelyek a következő hetekben jelentősen befolyásolhatnák a háború kimenetelét – áll a brit katonai hírszerzés összefoglalójában.

The post Orosz agresszió: Ukrajna már képes csapást mérni Oroszországra appeared first on .

A tárca a közzétett rövid tájékoztatásban nem részletezte a kiképzésre érkezett ukrán katonák számát. Az ismertetéshez mellékelt három fotó közül kettőn az látszik, hogy az ukrán kontingens civil ruhás tagjai a brit királyi légierő (RAF) egyik Airbus A330 Voyager repülőgépéből szállnak ki egy meg nem nevezett brit katonai repülőtéren, a harmadik fotó az AS90-es lövegtípus egyik példányát ábrázolja.

A brit védelmi minisztérium hétfői tájékoztatása szerint az ukrán egység a hétvégén érkezett Nagy-Britanniába, hogy elsajátítsa az AS90-esek működtetéséhez szükséges ismereteket.

Ez a második olyan ukrán kontingens, amely brit páncélozott harceszközök működtetésére szóló kiképzés céljából utazott Nagy-Britanniába. Január utolsó napjaiban azok a katonák érkeztek meg, akik az Ukrajnának ugyancsak felajánlott brit Challenger 2 harckocsik üzemeltetését tanulják.

A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül elsőként hozott döntést páncélosok ukrajnai szállításáról.

A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit és “hozzávetőleg harminc” AS90 önjáró löveget kap Nagy-Britanniától.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.

Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS90 önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni miniszterelnöki hivatal már a páncélosok ukrajnai szállításáról szóló bejelentéssel egy időben közölte, hogy hamarosan megkezdődik az ukrán katonák kiképzése is a Challenger 2 harckocsik és az AS90-es önjáró lövegek üzemeltetésére, részeként annak a programnak, amelynek keretében több ezer ukrán katona kapott nagy-britanniai kiképzést az elmúlt hat hónapban.

Arról nem hangzott el hivatalos tájékoztatás, hogy a kiképzési programok meddig tartanak, és arról sem, hogy Ukrajna mikor juthat hozzá az első brit harckocsikhoz és önjáró lövegekhez.

Az ukrán hírszerzés nem erősítette meg az orosz hadijelentést a Bahmut körüli helyzetről
Az ukrán hírszerzés nem erősítette meg, hogy az orosz erők számos falut, köztük a Donyeck megyei Bahmut közelében lévő településeket foglaltak volna el, mint ahogy azt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden bejelentette. “Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere, Szergej Sojgu egy videokonferencián bejelentette, hogy a megszálló hadsereg teljesen ellenőrzése alá vonta Donyeck megyében Szoledar, Kliscsijivka, Krasznopillja, Blahodatne és Mikolajivka, valamint a zaporizzsjai régióban lévő Pidhirne és Lobkove településeket. Az ukrán fegyveres erők vezérkara már hivatalosan bejelentette, hogy január 25-én kivonták az ukrán csapatokat Szoledar városából. Ami a többi települést illeti, az ellenség általi elfoglalásukat jelenleg nem erősítették meg. Az ukrán védelmi erők folytatják a védelmet az említett helyek mindegyikében” – áll az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága által kiadott sajtóközleményben. A hírszerzés hozzátette, Sojgu szándékosan elhallgatta azt a tényt, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport erői aktívan részt vettek a harci cselekményekben a felsorolt települések térségében, ami – szerinte – az Oroszországi Föderáció katonai-politikai vezetése közötti konfliktus folytatódását jelzi.

The post Orosz agresszió: Megérkeztek a nagy-britanniai kiképzésre az AS90-es önjáró lövegek üzemeltetésére kijelölt ukrán katonák appeared first on .

Söder a tartományi kormány ülése után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Bajorország “igent mond” a menekültek, “különösen az Ukrajnából érkezők” megsegítésére, ami “fontos erkölcsi kötelezettség is”, és “igent mond a munkavállalási migrációra is”, ha ez a fajta bevándorlás “célravezető” módon valósul meg. Ugyanakkor Bajorország “nemet mond a túlterhelésre”, különösen a menekültek elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatok esetében – tette hozzá a politikus.

A legutóbbi nagy menekülthullám idejére, a 2015-2016-os időszakra utalva aláhúzva, hogy nem szabad megismételni “2015 hibáit”. Tavaly több menekült érkezett Bajorországba, mint 2015-ben vagy 2016-ban, 2021-hez képest pedig megduplázódott a számuk, és több embert fogadtak be, mint egész Franciaország. A tartományban nap mint nap feszültebb a helyzet és egyre több település érkezik el a teljesítóképesség határára. A szövetségi kormány nem szemlélheti tovább tétlenül ezt a folyamatot, azonnal lépnie kell, és terveivel ellentétben nem a szövetségi belügyminiszter, hanem a kancellár, Olaf Scholz vezetésével kell “menekültügyi csúcstalálkozót” tartani – jelentette ki Söder.

Mint mondta, ezen a találkozón – a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek egyeztetésén – el kell érni a berlini vezetésnél, hogy adjon át szövetségi kezelésű ingatlanokat, és adjon “több pénzt, sokkal több pénzt” a menekültek elhelyezésre, ellátására. Arra is rá kell bírni a szövetségi kormányt, hogy ne vállaljon többé egyedül, más országok nélkül további terheket, vagyis ne vegyen át menekülteket más országoktól és ne indítson önállóan befogadási programokat. Az ilyen “különutak” helyett a menekültek “EU-n belüli igazságos szétosztásáról” kell gondoskodni – jelentette ki Söder.

A szövetségi kormány az úgynevezett hazatelepítési offenzíva elindításával sem várhat tovább, azaz végre kell hajtania tervezett programját, amelynek célja, hogy az eddiginél több embert juttassanak vissza hazájukba a németországi tartózkodásra nem jogosult menedékkérők közül. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) adatai szerint tavaly 217 744 menedékjogi kérelmet nyújtottak be Németországban. Ez 2016 óta a legmagasabb szám, az egy évvel korábbihoz képest pedig 47 százalékos emelkedés.

A menedékkérők mellett érkezett még nagyjából egymillió ember az orosz támadással szemben védekező Ukrajnából. Ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kapnak. Velük együtt 2022-ben érkeztek a legtöbben Németországba egy év alatt a menekültügyi rendszer révén. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter tervei szerint pénteken tartanak magas szintű egyeztetést a tartományi kormányok képviselőivel a menekültügyi rendszerben tapasztalható kihívásokról. A tanácskozás napirendje és a meghívottak névsora egyelőre nem ismert.

Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába
Újabb magyar rendőri egység indul Észak-Macedóniába határvédelmi céllal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata. A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzése érdekében, valamint közreműködnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek majd szolgálatot, hanem a mélységi területeken található utakon is. A kontingens terepjáró szolgálati gépkocsikkal, kézi éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, valamint mobil hőkamerával támogatja a határszakasz védelmét. A 30 fős északmacedón kontingensben szolgálatot teljesítő magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

The post A menekültek igazságos EU-n belüli szétosztását sürgeti a bajor kormányfő appeared first on .

A rendkívüli állapot feljogosítja az államfőt és az általa vezetett kormányzatot, hogy a parlament nélkül hozzon intézkedéseket. A három hónapos időtartam azt jelenti, hogy a rendkívüli állapot nem sokkal a köztársaságielnök- és parlamenti választás tervezett időpontja, május 14-e előtt ér véget, amennyiben nem hosszabbítják meg.

Erdogan egyúttal katasztrófaövezetté is nyilvánította az érintett térséget. Beszédében közölte azt is, hogy a szerencsétlenség törökországi halálos áldozatainak száma 3549-re, a sebesültjeinek száma pedig 22 168-ra emelkedett.

“A legnagyobb vígaszunk, hogy több mint 8 ezer állampolgárunkat egészségben mentettük ki a romok alól” – fogalmazott. Rámutatott arra is, hogy a szakértők szerint a mostani földrengés példátlan a világon. Nemcsak a Török Köztársaság történetének, hanem a világ egy legnagyobb sorscsapásával állunk szemben – húzta alá.

Mindeközben a déli Hatay tartomány Iskenderun körzetében a tenger szintje másfél nappal az első földrengést követően megemelkedett, és mintegy 200 méteres szélességben, bokáig érő magasságban elöntötte a part menti területeket. A török katasztrófavédelem (AFAD) kedden arról számolt be, hogy eddig 65 országból összesen 2769 szakembere csatlakozott a mentési munkálatokhoz.

Törökországban a katasztrófa sújtotta tíz déli tartományban mintegy 13,5 millióan élnek.

Az első, 7,7-es erősségű földrengés hétfőn helyi idő szerint 4 óra 17 perckor következett a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében. A hajnalitól függetlenül a déli órákban egy újabb, 7,6-os magnitúdójú földmozgásról érkezett jelentés Kahramanmaras Elbistan körzetéből.

Az EU több mint 1180 kutató-mentő szakembert küld Törökországba
Ankara kérésére az Európai Unió a polgári védelmi mechanizmuson keresztül több mint 1180 kutató-mentő szakembert és 79 keresőkutyát küld Törökországba — közölte az Európai Bizottság. Az uniós közlemény szerint miután Törökország aktiválta az Unió polgári védelmi mechanizmusát, 19 uniós tagállam ajánlott fel kutató-mentő csapatokat Törökország számára. Eddig 25 kutató- és mentőcsapat indult a földrengés által legsúlyosabban sújtott török területekre, hogy segítsenek a helyi elsősegélynyújtó hatóságoknak. A huszonötből 11 csapat már megérkezett – írták, majd hozzátették: kettő speciális egészségügyi csoport is érkezik a helyszínre.

Közölték továbbá, Szíria esetében az Európai Unió kapcsolatban áll a helyszínen dolgozó humanitárius partnereivel, és olyan szervezeteket finanszíroz, amelyek kutatási és mentési műveleteket hajtanak végre, vízellátást biztosítanak, higiéniai támogatást nyújtanak, valamint takarókat osztanak szét az érintett területeken. Az EU partnerei segítségével felméri a földrengés okozta károk mértékét és a szükségleteket, hogy megfelelően tudjon reagálni. Az EU minden lehetőséget mérlegel annak érdekében, hogy további forrásokat juttasson az érintett lakosság támogatására Szíriába.

The post A török elnök rendkívüli állapotot hirdetett a földrengések sújtotta tartományokban appeared first on .

A fővárosi rendőrség tájékoztatása szerint hajnali 4:40-kor érkezett a nő segélyhívása. Az áldozat elmondta, hogy élettársa egy összeszólalkozás során fizikailag bántalmazta, majd bezárta egy autó csomagtartójába, és elindult vele, a nő számára ismeretlen irányba.

A Különleges Távközlési Szolgálat operátora helymeghatározó linket küldött a nőnek, amelynek segítségével azonosították az autó pontos koordinátáit. A járművet 4:50-kor találták meg a fővárosi harmadik kerületben, egy mezőn. Amint megközelítették az autót, nyílt lángot vettek észre az utastérben, ezért azonnal kimenekítették a nőt a csomagtartóból és eloltották a tüzet – számol be a rendőrség.

A nőt a helyszínre érkező mentősök részesítették elsősegélyben. Az autó sofőrjét egy közeli benzinkútnál fogták el a rendőrök. Az alkoholszondás vizsgálat 0,31 mg/l alkoholt mutatott ki a leheletében, a drogteszt pedig tiltott szer jelenlétét mutatta ki a szervezetében – közölte a fővárosi rendőrség.

Az ügyben a bukaresti törvényszéki ügyészség kezdett kivizsgálásba — írja az Agerpres román hírügynökség.

The post Égő autó csomagtartójából mentettek ki egy nőt appeared first on .