Biztonságpolitika

Nyílászárók korszerűsítése ürügyén csaknem száz idős embertől csalt ki pénzeket egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei bűnbanda országszerte az elmúlt években – közölte a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

A többrendbeli csalás, valamint közokirat-hamisítás elkövetése miatt indított nyomozás után a nyomozók vádemelést javasoltak. A bűnbanda tagjai különböző cégek képviseletében, üzletkötőként eljárva házaltak, elsősorban idős személyeket kerestek fel, hogy szerződést kössenek velük lakásuk nyílászáróinak korszerűsítésére. Energetikai tanúsítványt is ígértek az idős embereknek, és voltak, akiknek a nyílászárók cseréjére is ajánlatot tettek – írták a közleményben.

A szerződés megkötése után az üzletkötők a helyszínen kitöltöttek egy adatlapot a helyiségekről és a nyílászárókról, majd felmérési díj gyanánt a vállalkozói díj jelentős részét készpénzben átvették, amelyről számlát is adtak. A csalók sok esetben megelégedtek annyi pénzzel, amennyi éppen volt otthon, de előfordult, hogy felajánlották az idős embereknek, hogy elviszik őket a bankba, vagy a bankautomatához, hogy pénzhez jussanak.

A rendőrség szerint a csalók még arra is ügyeltek, hogy az általuk használt szerződésben a fogyasztókra vonatkozó lényegi rendelkezések a szinte már olvashatatlan apróbetűs részben szerepeltek. Mint például az is, hogy az általuk elvégzett “helyszíni felmérés” önálló szolgáltatásnak minősül, így annak díja felmondás esetén sem jár vissza.  Áldozataikat tévedésbe ejtették azzal is, hogy energetikai tanúsítványt ígértek, amelyet úgy tüntettek fel, mintha hiteles okiratot kapnának, azonban annak valójában semmilyen értéke nem volt.

Mint írták: erről több bejelentés is érkezett az ország békéltető testületeihez, amelyek az eljárásuk során megállapították, hogy a “felmérés” teljesítésével – amely ráadásul szintén értéktelen volt – a fogyasztókat megfosztották az indoklás nélküli elállás jogától, ezáltal pedig törvénybe ütköző, úgynevezett tilos szerződéseket kötöttek, mivel azok jogszabály megkerülésével jöttek létre. Megállapították továbbá, hogy a fogyasztók szerződéstől való elállása jogszerű volt, a vállalkozásnak a “felmérési díj” gyanánt átvett pénzösszegeket vissza kellett volna térítene.

A cégvezető erről határozatot is kapott, azonban ennek ellenére tevékenységét tovább folytatta más-más gazdasági társaságok neve alatt – olvasható a közleményben. A csaknem száz sértettnek – akiknek többsége pécsi – több mint 12 millió forint kárt okoztak a csalók, amelynek jelentős része megtérült. A rendőrség az ügy vizsgálatát befejezte, az iratokat a napokban átadta az ügyészségnek – áll a közleményben.

 

The post Csaknem száz idős sértettje lehet egy országos csalássorozatnak appeared first on .

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzéseinek eredménye negatív volt, nem találtak katonai felszerelést az ukrajnai nukleáris létesítményekben – jelentette ki Rafael Grossi, a szervezet főigazgatója kedden az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán.

Grossi cáfolta az orosz Külső Hírszerző Szolgálat hétfői bejelentését, miszerint Ukrajna atomerőművek területén tárol nyugati országoktól kapott rakétákat és tüzérségi lőszert. A főigazgató emlékeztetett: ez a második alkalom, hogy a NAÜ-nek sikerült megcáfolnia az orosz részről jövő valótlan állításokat, hogy ezekben a létesítményekben “veszélyes, illegális tevékenységek” folynak.

Orosz vezetők novemberben arra figyelmezettek, hogy Ukrajna úgynevezett “piszkos bombával” készül támadást elkövetni, vagyis olyan robbanószerkezettel, amely hagyományos töltetet tartalmaz, de radioaktív szennyezőanyagot szór szét. A NAÜ ezt követően alapos vizsgálatot folytatott, amelynek végén arra az eredményre jutott, hogy a vizsgált helyszíneken nem volt nyoma nukleáris tevékenységnek, illetve radioaktív anyagoknak.

Grossi a múlt hét elején utazott Ukrajnába, hogy a NAÜ Csernobilban, illetve három működő atomerőműben biztonsági szakértőkből álló állandó jelenlétet létesíthessen, ahogy azt december közepén a szervezet bejelentette. Az elképzelések szerint mintegy tucatnyi szakértő tartózkodna állandó jelleggel Ukrajnában. A megfigyelők jelenléte egyrészt az esetleges támadások kockázatának mérséklését szolgálja, másrészt a szakemberek állandó jelentéseket tesznek majd a létesítmények biztonságosságáról, illetve szükség esetén műszaki támogatást nyújthatnak.

 

The post Orosz agresszió: A NAÜ nem talált katonai felszerelést az ukrajnai atomerőművekben appeared first on .

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára pénteki Facebook-bejegyzésében utalást tett arra, hogy Ukrajna a közeljövőben nemzetközi partnereitől amerikai gyártású F-16-os vadászbombázó repülőgépeket is kaphat.

“Hamarosan F-16-osok lesznek Ukrajna egén” – írta a tisztségviselő. Danyilov közzétett egy videót az F-16 műszaki jellemzőiről, nem közölt azonban részleteket arról, hogy a vadászgépek szállításáról született-e már bármilyen döntés.

Volodimir Zelenszkij elnök szerda esti videoüzenetében fontos célkitűzésnek nevezte azt, hogy a nyugati gyártású harckocsik szállításáról meghozott döntés után Ukrajna partnerei kezdjenek katonai repülőgépeket is szállítani. Az ukrán hírportál szerint az F-16-osokat gyártó amerikai vállalat bejelentette: kész ilyen típusú repülőgépeket szállítani európai országoknak, amelyek ezeket továbbadhatják Ukrajnának.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben arról tájékoztatott, hogy a csütörtöki orosz drón- és rakétatámadások után továbbra is komoly hiány van az ukrán energiarendszerben, emiatt tíz régióban – beleértve a főváros, Kijev környékét – kénytelenek voltak vészleállásokat alkalmazni. Azt sem zárták ki, hogy más megyékben is szükség lesz ilyen szintű korlátozásokra.

A kelet-ukrajnai Donyeck megye helyi vezetése arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során az orosz erők heves támadásokat intéztek Avgyijivka település ellen. A megyében egy nap alatt hat helyi lakos halt meg és kilenc szenvedett sérüléseket. Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon közölte, hogy péntek reggel Csasziv Jar települést lőtték az orosz erők, aminek következtében két civil vesztette életét és öt sérült meg.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap során az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz helikoptert, hét harckocsit és 33 drónt, továbbá mintegy 850 ellenséges katonát. Velük együtt az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 125 ezret.

The post Orosz agresszió: Az ukrán védelmi tanács vezetője szerint Ukrajna F-16-os vadászgépeket kaphat appeared first on .

Szlovákia Magyarország egyik legszorosabb szövetségese, és a két ország elkötelezett a szoros és rendszeres párbeszéd fenntartásában – mondta a honvédelmi miniszter, miután megbeszélést folytatott Szlovákia védelmi miniszterével.

Szlovákia és Magyarország szomszédos, történelmünk, kultúránk és a jelenlegi helyzet számtalan szálon köt össze minket és mindketten elkötelezett NATO-szövetségesek vagyunk – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hozzátette: a kétoldali kapcsolataik szorosak és rendszeresek. A miniszter elmondta: tájékoztatta Jaroslav Nad szlovák védelmi minisztert a honvédségben zajló “fiatalítási folyamatról”.

Ennek keretében a Magyarországra folyamatosan érkező NATO-kompatibilis eszközök rendszerbe állítása mellett a tisztikarban is utat nyitottunk a fiatal generációnak, amelynek tagjai nemzetközi és NATO-missziókban tapasztalatokat szerezhettek, ezáltal megerősítik a magyar haderőt, és a NATO-szövetségben is fiatalabb, dinamikusabb fellépéssel tudunk szövetségeseinkkel együttműködni – fogalmazott a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky elmondta, áttekintették az ukrajnai háború ügyét is. Megismételte: Magyarország álláspontja a háború kitörése óta ismert és változatlan. A béke pártján állunk és azt szeretnénk, ha minél hamarabb béketárgyalások következhetnének be – mondta. Kiemelte: Magyarország elítéli Oroszország agresszióját a független Ukrajnával szemben, és kiáll Ukrajna területi integritása és függetlensége mellett. A tárgyaláson érintették a nyugat-balkáni helyzetet is, a miniszter pedig megköszönte Szlovákiának, hogy rendőröket küldött Magyarország déli határára.

Szalay-Bobrovniczky elmondta, a szlovák védelmi miniszterrel egyaránt fontosnak tartják a NATO keleti szárnyának megerősítését. Tárgyaltak arról is, hogy hamarosan szlovák tábornok veszi át a székesfehérvári székhelyű Közép-Európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C) vezetését. Tárgyaltak arról is, hogy amíg megérkeznek Szlovákia saját vadászrepülői, Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal együtt részt vesz Szlovákia légtérrendészeti feladatainak ellátásában. Hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett ebben az ügyben.

Nad szlovák védelmi miniszter a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, örül, hogy a két ország közötti együttműködés a védelem terén is problémamentes. Megjegyezte: vannak olyan témák, amelyekben teljesen egyetértenek, és vannak, amelyekben nem, de ez nem azt jelenti, hogy ezekről nem kell tárgyalniuk, épp ellenkezőleg, ezeben kell megegyezniük. A miniszter méltatta az együttműködést a székesfehérvári többhaderőnemi hadosztály-parancsnokság munkájában.

Az ukrajnai háborúról azt mondta, a két ország kölcsönösen tiszteletben tartja egymás álláspontját. Együtt igyekszünk találni olyan pragmatikus megoldásokat, amelyek segítenek Ukrajnának, hogy védekezni tudjon és le tudja győzni az orosz inváziót – jelentette ki. Nad hangsúlyozta: Szlovákia továbbra is segíteni fogja Ukrajnát politikai, diplomáciai, humanitárius és katonai területen. Meg vagyunk győződve, hogy Ukrajna oldalán van a morális és nemzetközi jog, és segíteni akarunk Ukrajnának abban, hogy ezt meg tudja védeni – emelte ki.

A magyar szerepvállalásról a szlovákiai légtérrendészeti feladatokban azt mondta, várhatóan a tavaszi V4 miniszteri találkozón alá tudják írni az erről szóló megállapodást.

The post Szalay-Bobrovniczky: Szlovákia Magyarország egyik legszorosabb szövetségese appeared first on .

Görgei Artúr honvédtábornokra, hadügyminiszterre emlékeztek születésének 205. évfordulóján, hétfőn sírjánál a Fiumei úti sírkertben.

“Kevés olyan történelmi személyiség nyugszik a Fiumei úti sírkertben, mint Görgei, akinek történelmi szerepét az árulótól a hősig vezető skála mindkét végletén megtalálhattuk az elmúlt 150 évben” – hangsúlyozta Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója a NÖRI és a Görgey-kör megemlékezésén.

Móczár felidézte, hogy már Kossuth elindította az áruló Görgei mítoszát. “Görgeit felemeltem a porból (.) és ő a hazának gyáván hóhérjává lőn” – emlékeztetett Kossuth híres kirohanására, amely – mint mondta – évtizedekre megpecsételte a szabadságharc zseniális hadvezérének sorsát. A Görgeit körülvevő fagyos légkör csak az 1880-as években kezdett enyhülni – tette hozzá.

Móczár kiemelte: a honvéd tábornok nem lázadt sorsa ellen, mert így megadhatta hazájának azt a tudatot, hogy a szabadságharcot csak az ő árulása miatt tudták leverni. Temetésének körülményei és a sírhely már jól mutatják az enyhülést – mutatott rá a NÖRI főigazgatója, felidézve, hogy Görgei családjának az állam ajánlott fel díszsírhelyet.

Arról is beszélt, hogy a szocializmus Kossuth-kultusza részben továbbörökítette Görgei árulásának bélyegét, de a fokozatosan hozzáférhető történelmi dokumentumok egyértelművé tették: jó katona volt, a világosi fegyverletétel pedig elkerülhetetlen.

Jelezte, a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal fontos feladatának tartja, hogy történelmi alakjainknak élő emlékezetük legyen, így Görgei megítélésének változásait is minél többekhez eljuttathassák. Elmondta, hogy egy tízrészes, magyar hősöket bemutató animációs sorozatot készítenek, amellyel a fiatalokat szeretnék megszólítani. Az első epizód főszereplője Görgei lesz, mert – mint fogalmazott – valóban hős volt, példakép. “Az a 28 500 megmentett magyar katona, fiú, édesapa, aki bár az életét feláldozta volna a hazájáért, mégiscsak megtarthatta, máig tovább él a nemzet szövetében” – zárta beszédét Móczár.

Görgey Zsuzsanna a családot képviselve elmondta, az utódoknak egy dolguk van, hogy megbéküljenek, összefogjanak, és büszkék legyenek elődeikre. Megköszönte, hogy másféle megvilágításban és valóban helyére kerül a Görgei-kérdés, nemcsak Görgei szempontjából, hanem azért is, mert a család hősi múltját feltárhatják, emlékezhetnek a 28 500 férfi megmenekülésére, de arra is, hogy a II. világháborúban több ezer zsidót menekítettek meg a család tagjai.

Hermann Róbert, a Görgey-kör elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja Görgei életútját ismertetve kiemelte: Görgei az 1849-es tavaszi hadjáratban megmutatta azt is, hogyan lehet túlerőben lévő, jobban felszerelt, jobban kiképzett ellenséggel szemben hat csatában és ütközetben győzelmet aratni. Emlékeztetett arra, hogy 1884-ben 200 honvédtiszt és egykori honvéd, akadémikus és köztiszteletben álló személyiségek kiadtak egy nyilatkozatot, amely szerint Görgeit nem tartják árulónak és a világosi – helyesen szőlősi – fegyverletétel a tények vasvesszeje által kikényszerített döntés volt, nem pedig árulás.

“Nekünk, történészeknek, hagyományőrzőknek, emlékezetápolóknak és emlékezetpolitikusoknak az a dolgunk, hogy az emlékezetekben megpróbáljunk rendet tenni” – hangsúlyozta, hozzátéve: van lehetőség arra, hogy mind Kossuth Lajost, mind Görgeit együttesen tiszteljük, mert az ő nagy együttes vállalkozásuk volt az 1848-as forradalom, a polgári Magyarország, valamint Magyarország függetlenségének az ügye.

A megemlékezést társadalmi és hagyományőrző szervezetek koszorúzása zárta.

 

The post Görgei Artúrra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben appeared first on .

Megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket a brit Challenger 2 harckocsik üzemeltetésére képeznek ki a brit fegyveres erők szakértői – közölte a londoni védelmi minisztérium.

A tárca a Twitteren közzétett rövid tájékoztatásban nem részletezte a kiképzésre érkezett ukrán harckocsizók számát. Az ismertetéshez mellékelt két fotón az látszik, hogy az ukrán kontingens civil ruhás tagjai a brit királyi légierő (RAF) egyik Airbus A330 Voyager repülőgépéből szállnak ki egy meg nem nevezett brit katonai repülőtéren.

A tájékoztatás szerint ukrán harckocsizók érkeztek Nagy-Britanniába, ahol elkezdődik kiképzésük “az Oroszország elleni folytatódó harcra”. A brit kormány a nyugati NATO-szövetségesek közül elsőként hozott döntést páncélosok ukrajnai szállításáról. A Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel “hozzávetőleg harminc” AS-90 önjáró löveg is.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben. Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni miniszterelnöki hivatal már a bejelentéssel egy időben közölte, hogy napokon belül megkezdődik az ukrán katonák kiképzése a Challenger 2 harckocsik és az önjáró lövegek üzemeltetésére, részeként annak a programnak, amelynek keretében több ezer ukrán katona kapott nagy-britanniai kiképzést az elmúlt hat hónapban.

 

The post Orosz agresszió: Megérkeztek a nagy-britanniai kiképzésre az ukrán harckocsizók appeared first on .

Szerbiának el kell fogadnia a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslatot, ellenkező esetben leáll az ország európai uniós csatlakozása, leállnak a külföldi beruházások, és más gazdaságot és politikát érintő megszorítások is várhatók – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök azokat a feltételeket, amelyeket Szerbiával szemben támasztottak a világ vezető országai.

A szerb államfő a televízióban is közvetített beszédében rámutatott, hogy a megváltozott geopolitikai viszonyok, nevezetesen az ukrajnai háború miatt nagy a nyugtalanság Európában, és – bárhogy is nevezzék, bárminek is hívják – Európa gyakorlatilag háborúban áll, ezért nem tűrheti, hogy politikai értelemben bárki is ellentmondjon, rendnek kell lennie.

A kérdés az ukrajnai háború miatt vált sürgetővé, illetve azért, mert Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és az elmúlt év második felében Koszovó területén lezajlott szerb-albán összetűzések is azzal a következménnyel jártak, hogy a nemzetközi közösség határozottabban lépett fel. Vucic szerint a nemzetközi megbízottak már nem egyeztetni és közvetíteni akarnak Szerbia és Koszovó között, hanem a megoldást sürgetik, ez a megoldás pedig az, hogy ha kimondva nem is kell elismernie Szerbiának Koszovó függetlenségét, nem akadályozhatja tovább a nemzetközi szervezetekbe történő felvételét.

A szerb elnök szerint már nem számítanak az észérvek, a nemzetközi közösség csak a saját elképzeléseit akarja megvalósítani, nem hallgat senkire, és aki az útjába áll, azt félresöpri.

Vucic azt sérelmezte, hogy mindenki megállapodásról és kompromisszumról beszél, viszont úgy tűnik, hogy az egyik oldal (Koszovó) azt tesz, amit csak akar, és még meg is jutalmazzák érte – hiszen eltörlik a koszovóiakkal szembeni uniós vízumkényszert, és beléphetnek a nemzetközi szervezetekbe -, a másik felet (Szerbiát) pedig fenyegetik.

Az államfő rámutatott, hogy Szerbia mindenképpen az európai úton kíván maradni, ezért hajlandó elfogadni a vele szemben támasztott feltételeket. Viszont azt mindenképpen szeretné elérni, hogy Pristina megalakítsa az észak-koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelynek létrehozásáról 2013-ban állapodott meg a két fél, és amely nagyobb autonómiát biztosítana a koszovói szerb kisebbségnek.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó függetlenségét öt európai uniós ország (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus) sem ismeri el, ám ezek az országok is támogatják az úgynevezett francia-német javaslatot, amely dokumentum részletei még mindig nem kerültek nyilvánosságra, csak a politikusok utalásaiból lehet következtetni rájuk.

 

The post Szerb elnök: Belgrádnak el kell fogadnia a koszovói helyzet megoldását célzó nemzetközi javaslatot appeared first on .

Minden eddiginél nagyobb, többnapos légi és tengeri közös hadgyakorlatot kezdett kedden az izraeli és az amerikai haderő, részben Izraelben – jelentette a helyi média.

Az izraeli katonai rádió szakértője szerint a cél elsősorban Irán figyelmeztetése. “A bazalt tölgyei” fedőnevű hadgyakorlaton az izraeli egységek mellett 6400 amerikai katona vesz részt, többségük a George Bush repülőgép-hordozón és az azt kísérő hadihajókon. Száznegyvenkét, köztük több nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas repülőgép, többtucat tengeri cirkáló, valamint tengeralattjárók manőverezését gyakorolják, miközben a légierő az Irán elleni esetleges támadást is modellezi, délen vadászgépek bombáznak, és katonák ezrei rakétateszteket végeznek.

A Jediót Ahronót című újságnak név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő az eddigi legjelentősebb közös hadgyakorlatnak minősítette a péntekig tartó műveleteket. Az izraeli hadsereg közlése szerint most elsősorban a közös izraeli-amerikai készenlétet tesztelik, javítják a két hadsereg műveleti kapcsolatát, szimulálják célpontok megtámadását, és gyakorolják a kommunikációs, a parancsnoki és irányítási rendszerek összjátékát összetett helyzetekben. A gyakorlatot alig egy héttel azután kezdték el, hogy Herci Halevi átvette az izraeli vezérkari főnöki posztot elődjétől.

A központi szerepet játszó George Bush repülőgép-hordozó B-52-es bombázókat szállít, valamint F-35, F-15, F-16 és F-18 vadászrepülőgépeket. A hadgyakorlat 6400 amerikai katonájából mindössze 450 tartózkodik szárazföldön Izraelben, a többiek a tengeren végzik feladatukat. A ynet szerint az elmúlt egy év során már harmadszor gyakorol a két haderő egy Irán elleni közös támadást. A lap szerint a következő napokban Izraelben sokfelé érezhető lesz a biztonsági erők élénk mozgása, és robbanások zaja hallatszik majd a déli országrészben.

“A bazalt tölgyeit” mintegy két hónappal ezelőtt, még Benjámin Netanjahu miniszterelnöki kinevezése előtt kezdték el tervezni. A ynet amerikai forrása szerint a hadgyakorlat megmutatja, hogy az Egyesült Államok miként tudja gyorsan a Közel-Keletre átcsoportosítani erőit, noha Washington figyelmét jelenleg főként az ukrajnai orosz invázió és a Kínával kiéleződő feszültség köti le.

 

The post Minden eddiginél nagyobb közös hadgyakorlatot tart az izraeli és az amerikai haderő appeared first on .

Sauli Niinistö finn elnök előre be nem jelentett látogatásra érkezett Ukrajnába, tárgyalásai középpontjában a háború sújtotta kelet-európai ország további katonai célú támogatása állt – jelentette a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.

“Ukrajna nagyra értékeli Finnország és a finnek támogatását. Köszönöm ezt a látogatást!” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij közös sajtótájékoztatójukon leszögezte, hogy Ukrajna nem készült, és ezután sem készül megtámadni Fehéroroszországot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az ukrán elnök Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő keddi kijelentésére reagált, amelyben megvádolta Ukrajnát, hogy területén olyan nyugati katonákat képeznek ki, akiknek az a céljuk, hogy destabilizálják Fehéroroszországot.

Az államfők megbeszélésükön megvitatták Finnország katonai segítségnyújtását és Ukrajna politikai támogatását. Niinistö szavai szerint Ukrajna harckocsikkal történő ellátásának kérdése továbbra is napirenden van. “Mi vagyunk az egyetlen ország a NATO-n kívül, amelynek Leopard típusú harckocsijai vannak. Hosszú határszakaszunk van Oroszországgal, és ezt figyelembe kell venni” – mutatott rá Niinistö sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy különféle szerepek vannak az ukrán segítségnyújtásában, és Finnország aktívan részt vesz ebben a segítségben. A mai napig Finnország 600 millió eurót nyújtott Ukrajnának katonai segítségnyújtás formájában – tette hozzá.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőn a finn külügyminiszter közölte: országa még nem döntött arról, hogy szállít-e Leopard harckocsikat Ukrajnának.

A finn államfő a nap folyamán felkereste a Kijev megyei Borogyankát és Bucsát, ahol az orosz hadsereg a háború első heteiben komoly pusztításokat végzett. Borogyankában megvitatta az újjáépítés kérdéseit, beleértve ideiglenes lakások kialakítását, amelyhez Finnország már segítséget nyújtott Ukrajnának.

Kijev: Ukrajnának nincsenek agresszív szándékai Fehéroroszországgal szemben
Ukrajnának nincsenek agresszív szándékai Fehéroroszországgal szemben, és óva inti a szomszédos országot attól, hogy az Oroszországi Föderáció oldalán részt vegyen a háborúban – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka pravda hírportál tudósítása alapján. “Oroszország minden lehetséges módon megpróbálja bevonni Fehéroroszországot egy közvetlen háborúba. Ukrajna óva inti Minszket az esetleges további agresszív tervektől. A magunk részéről megerősítjük, hogy nincs semmilyen agresszív szándék Fehéroroszországgal szemben” – szögezte le a kijevi külügyi tárca képviselője. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna készen áll az események bármilyen alakulására, és kizárólag az önvédelemhez való, az ENSZ Alapokmányában biztosított jogának gyakorlásával él. “Az ukrán védelmi erőknek és a kormánynak világos cselekvési terve van arra az esetre, ha megnövekszik a fehérorosz fenyegetés” – fűzte hozzá Nyikolenko.

 

The post Orosz agresszió: Ukrajna további katonai támogatásáról tárgyalt a finn elnök Kijevben appeared first on .

Az orosz Wagner zsoldoscsoport mintegy háromszáz tagját szállították a Luhanszk megyei Juvilejne kórházába, az orvosok azonban nem hajlandók ellátni őket – hozta nyilvánosságra vasárnap az ukrán vezérkar.

A jelentés szerint az orvosok azért nem akarják kezelni őket, mert legtöbbjük olyan betegségek hordozója, mint az AIDS, a szifilisz, a tuberkulózis, valamint a tüdőgyulladás.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója közben egy tévéműsorban elmondta, a régiójában sok az orosz katona, akik képzetlenek, de létszámuknak köszönhetően képesek az előrenyomulásra. “Bármi lehetséges, mert ez egy hatalmas ellenség elleni háború. Oroszország 140 milliós lakosságával hatalmas tartalékkal rendelkezik. Igen, ezek nem hivatásos katonák, de még mindig sok van belőlük. Még ha nincs is jól átható taktikájuk, a létszámuknak köszönhetően fokozatosan haladnak előre” – fogalmazott a kormányzó. Egyúttal megjegyezte, hogy a térségben nehéz a helyzet, de az ukrán erők jól tartják az ellenőrzésük alatt álló területeket.

A dél-ukrajnai Herszon megyei kormányzói hivatal arról adott hírt, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a megyeszékhelyt, Herszon városát. Eltaláltak egy tömegközlekedési vállalatot, amelynek az épülete megsemmisült és tíz városi járműben keletkeztek károk. További négy lakóház rongálódott meg, de személyi sérülés nem történt.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban mintegy 650 orosz katona halt meg, akikkel együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége hozzávetőleg 126 160-ra emelkedett. Az ukrán erők egyebek mellett nyolc orosz harckocsit és hét tüzérségi fegyvert semmisítettek meg az elmúlt napon.

 

The post Orosz agresszió: több száz Wagner-zsoldos került kórházba Luhanszk megyében appeared first on .

Az izraeli hatóságok lezárták a jeruzsálemi zsinagógában elkövetett terrormerénylet végrehajtójának otthonát, a lakókat kiköltöztették – jelentette az izraeli katonai rádió.

A biztonsági kabinet előző este hozott határozata alapján hajnalban fémajtó behegesztésével lezárták a péntek este Jeruzsálemben hét embert meggyilkoló, majd agyonlőtt Hajrí Alkam kelet-jeruzsálemi lakását. A biztonságiak már péntek este a helyszínre érkeztek, letartóztatták a merénylő szüleit, családtagjait és a közvetlen környezetéhez tartozókat, összesen 42 embert, hogy kihallgatásukon megtudják, milyen mértékben voltak részesei az utóbbi évtized legsúlyosabb merényletének.

A kabinet ülésén részt vett miniszterek úgy döntöttek, megszüntetik a terroristák tetteit támogató családtagok számára az izraeli szociális juttatásokat, a többi között az egészség- és a nyugdíjbiztosítást is. Növelik továbbá a katonák és rendőrök számát, és a biztonsági erők hírszerző hadművelet-sorozatba kezdenek az információgyűjtésért, az illegális lőfegyverek lefoglalása és az azokat megszerzők letartóztatása érdekében.

Vasárnap a teljes kabinet ülésén várhatóan megvitatják egy olyan törvényjavaslat beterjesztését is, amely megsemmisítené a terroristatámadást támogató családtagok izraeli személyi számát, vagyis megvonná izraeli jogaikat. Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy emellett az izraeli “polgári lakosság ezrei” fegyverviselési engedélyt fognak kapni, s ennek érdekében felgyorsítják és kiterjesztik az ehhez szükséges engedélyezési folyamatokat. “Nem akarjuk növelni a feszültséget, de minden forgatókönyvre felkészültünk” – fogalmazott a miniszterelnök.

A kabinet ülése után azt is közölték, hogy válaszintézkedésként a következő héten az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániában létrehozott izraeli települések “megerősítésére” irányuló lépésekről is döntöttek, de további részleteket nem hoztak nyilvánosságra. A szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Bengvír, aki szintén tagja a biztonsági kabinetnek, a találkozó után azt mondta, hamarosan törvényjavaslatot nyújt be a terroristák halálbüntetésének érdekében.

A 21 éves merénylő péntek este nyitott tüzet egy, Kelet-Jeruzsálem zsidók lakta negyedében lévő zsinagóga előtt, a terrortámadásban hét ember meghalt, az elkövetőt a rendőrök menekülés közben lelőtték.

 

The post Az izraeli hatóságok lezárták a zsinagógában lövöldöző terrorista jeruzsálemi otthonát appeared first on .



Fontos, hogy a magyar haderő harckészsége mindenkor a legjobb legyen – jelentette ki a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf idézte Orbán Viktor megállapítását, azt mondta, hogy “a veszélyek korszakában élünk”. A magyar haderő harckészségének fokozásához elkerülhetetlen, hogy fiatalabb tisztek és altisztek kerüljenek vezetői, irányítói, parancsnoki pozíciókba. A haderőfejlesztés során folyamatosan új, nagyon modern digitális eszközök érkeznek a haderőhöz, ezek üzemeltetéséhez modern szakképesítéssel, nemzetközi tapasztalattal rendelkező, nyelveket beszélő tisztekre, altisztekre van szükség.

Ugyanilyen emberek kellenek a modern konfliktusokban megtanulható harceljárások alkalmazásához. A miniszter megjegyezte, fizikai erőnlét is szükséges, hogy a parancsnokok lépést tarthassanak a csapattal.

Az eszközök folyamatosan érkeznek – emelte ki Szalay-Bobrovniczky. Emlékeztetett arra, hogy “már velünk vannak” a Leopardok. Nemrég mutatták be a Lynx páncélozott harcjárművet, amely csúcstechnológiát képviselő, első alkalommal a magyar hadseregben rendszeresített és Magyarországon gyártott eszköz is lesz. A légvédelemhez pedig még idén megérkeznek azok a radarrendszerek, amelyek a híres izraeli Vaskupolának is részét képezik, továbbá az ezekhez kapcsolódó rakéták, amelyek teljes mértékben biztosítani fogják a magyar légteret.

A tárcavezető azt mondta, hogy a fentiek mellett a jövőre nézve is rendelkeznek olyan tízéves tervvel, amelynek részeként a legfejlettebb, csúcstechnológiás eszközöket hozhatják majd be Magyarországra. A hadügyminiszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban hangsúlyozta: végig kell gondolni, hogy mit lehet és kell tenni a Magyarország biztonságáért.

Fontos, hogy a magyar haderő harckészsége mindenkor a legjobb legyen – jelentette ki.

Arra is gondolni kell, hogy Magyarországnak adott esetben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) védelmi szövetségre támaszkodva, de saját haderejével kell megvédenie a határait, vagy legalábbis elegendő elrettentő erőt kell mutatnia ahhoz, hogy semmilyen irányból semmilyen biztonsági fenyegetés ne érhesse.

“Ezért nem várhatunk, nem késlekedhetünk. A magyar haderőt a lehető legfelkészültebb állapotába kell hoznunk a lehető legrövidebb időn belül” — jelentette ki a miniszter.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: a magyar haderő harckészségének a legjobbnak kell lennie appeared first on .

A belga szövetségi kormány pénteken 92 millió euró értékű katonai felszerelést tartalmazó segélycsomagot fogadott el Ukrajna számára – jelentette a RTBF belga hírportál Alexander de Croo miniszterelnök bejelentésére hivatkozva.

A katonai felszerelésekből álló segélycsomag a többi között a védelmi készletekből kivont, illetve a magánszférából vásárolt légvédelmi rakétákat, páncéltörőket, géppuskákat, gránátokat és lőszereket foglal magába.

Ludivine Dedonder védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány által nyújtott “jelentős katonai segély kiegészíti a többi uniós tagállam és nemzetközi partnereik által nyújtott segítséget, és lehetővé teszi az ukrán hadsereg számára, hogy az elkövetkező hetekben megfékezze az orosz hadsereg újabb offenzíváját”.

A miniszter közölte, hogy Belgium nem küld harckocsikat Kijevnek, mert már nem rendelkezik ilyen harcjárművekkel. Belgium körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eladja harckocsijait, darabonként 10-15 ezer euróért. Dedonder szerint, visszavásárlásuk több mint félmillió euróba kerülne darabonként.

Belgium ugyancsak jelentős humanitárius támogatásról döntött pénteken. Brüsszel körülbelül 90 millió euró értékben finanszírozza ukrajnai gyerekek oktatását, sebesültek ellátását, valamint a háború miatt elpusztult infrastruktúra helyreállítását.

Az RTBF beszámolója szerint, a belga kormány elkötelezte magát amellett, hogy csökkenti az orosz eredetű gyémántok beáramlását az antwerpeni gyémántpiacra. Tavaly Antwerpen, mintegy 1,8 milliárd euró értékben importált nyersgyémántot Oroszországból.

 

The post Orosz agresszió: Belgium 92 millió euró értékű katonai felszerelést küld Ukrajnának appeared first on .

Az Európai Unió nem nyilváníthatja terroristacsoportnak az iráni Forradalmi Gárdát addig, amíg erről nem születik bírósági határozat az uniós tagországokban – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.

“Bírósági határozat nélkül erről nem lehet dönteni. Nem tekinthetünk valakit terroristának csak azért, mert nem szeretjük” – mondta. Hozzátette, hogy legalább egy uniós tagállam bíróságának kell ítéletet hoznia, hogy az unió további lépéseket tehessen az ügyben.

Az Európai Parlament plénum a múlt héten szavazta meg azt az állásfoglalást, amelyben az áll, hogy az emberi jogok megsértéséért felelős iráni vezetésnek és a békés tüntetések elfojtásáért felelős valamennyi személynek és szervezetnek uniós szankciókkal kell szembenéznie, és a Forradalmi Gárdának szerepelnie kell az Európai Unió terrorszervezeteket felsoroló listáján.

A képviselők a halálra ítélt tüntetők azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását is követelték, és elítélték, hogy az iráni vezetés a büntetőeljárásokat és a halálbüntetést fegyverként használja az eltérő vélemények elfojtására és az alapvető jogaik gyakorlásáért küzdő emberek megbüntetésére. Leszögezték, hogy a több száz tüntető meggyilkolásáért felelősöket bíróság elé kell állítani.

Iránban csaknem három hónapja tartanak a megmozdulások, amelyek egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően robbantak ki. Mahsza Aminit az iráni erkölcsrendészet vette őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Fogva tartása alatt halt meg, szeptember 13-án. Szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták. A tüntetéshullámmal összefüggésben Iránban többeket halálra ítéltek.

A Forradalmi Gárdát az iráni iszlám forradalmat követően, 1979. május 5-én hozták létre azzal a szándékkal, hogy az új rezsimhez lojális politikai erőket egy szervezetbe tömörítsék, amely egyúttal a többségében még a régi rendszerhez hű hadsereg befolyását is ellensúlyozná. Az uniós külügyminiszterek hétfőn további szankciókról tanácskoznak, ezek olyan iráni szervezeteket és magánszemélyeket büntetnének, amelyek és akik részt vettek az emberi jogok megsértésben.

 

The post Borrell: bírósági határozat nélkül az EU nem nyilváníthatja terrorista szervezetnek az iráni Forradalmi Gárdát appeared first on .

A holokauszt áldozatai iránti tisztelet okán szembe kell szállni az Európa keleti részén, Ukrajnában ma zajló népirtással – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pénteken a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából.

A lengyel miniszterelnök felidézte: hatmillióra teszik a holokauszt áldozatainak számát, egyharmaduk gyermek volt. A meggyilkoltak nagy része lengyel állampolgár. Morawiecki a lengyel nemzeti identitás, az európai és a világtörténelem részének nevezte az áldozatok emlékének ápolását. “A totalitarizmus fennállásába, az imperializmus előretörésébe való beleegyezés mindig ugyanoda torkoll: emberek millióinak drámájába” – fogalmazott.

A holokauszt áldozatai iránti tiszteletből, és a tragédiájukból levont bölcsességgel ma “keményen és közösen szembe kell szállnunk a gonosz démonokkal, akik népirtást követnek el Európa keleti részén”. Az auschwitz-birkenaui német náci haláltábor felszabadítása napján “szem előtt kell tartani, hogy keleten Putyin új lágereket épít” – írta Morawiecki, hozzátéve: a szolidaritás és Ukrajna következetes támogatása biztosíthatja, hogy ne ismétlődjön meg a történelem.

Andrzej Duda lengyel elnök leszögezte: a holokauszt emlékének figyelmeztetésként kell szolgálnia minden következő nemzedék számára. Az auschwitzi emlékhelyen pénteken megtartották a haláltábor felszabadításának 78. évfordulója alkalmából – Duda tiszteletbeli védnökségével – megrendezett megemlékezéseket. Rész vett rajtuk 18 túlélő, a külföldi vendégek között pedig Douglas Emhoff, Kamala Harris amerikai alelnök férje is megjelent. Jelen voltak a lengyel államfői hivatal, a szejm és a szenátus képviselői, valamint külföldi diplomaták is.

A központi megemlékezés péntek délután az auschwitz-birkenaui gázkamrák romjainál a zsidó és keresztény egyházi vezetők imájával zárult. Az eredetileg 1940-ben, lengyel foglyok számára létesített tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A felszabadítás előtt a nácik mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg Auschwitzban, főként zsidókat, de lengyeleket, romákat, szovjet hadifoglyokat és más nemzetiségűeket is. A szovjet csapatok mintegy hétezer, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak a táborban. Január 27-ét az ENSZ Közgyűlése 2005-ben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Ukrajna megtámadása miatt a szervezők nem hívták meg a megemlékezésre Oroszország képviselőit. A PAP hírügynökség úgy értesült, az orosz külképviselet munkatársai a Vörös Hadsereg katonáinak auschwitzi tömegsírját koszorúzták meg pénteken egy másik rendezvény keretében.

 

The post A lengyel kormányfő az Ukrajnában zajló népirtásra figyelmeztetett appeared first on .

Február 9-én ítéletet hirdetnek a Vizoviczki Lászlóhoz kapcsolódó egyik rendőri korrupciós ügyben.

A Fővárosi Törvényszék a közleményében nem nevesítette Vizoviczkit, csupán felidézte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én vádat emelt V. L. és 21 társa ellen. A törvényszéki tájékoztatás szerint “február 9-én hirdetnek ítéletet az egyik rendőri korrupciós ügyben”. Közölték: 66 ezer oldalnyi peranyag keletkezett, 300 tanút hallgattak ki, valamint 210 órányi hang- és képfelvételt játszottak le.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX. rendű terheltekről már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

A Fővárosi Törvényszéken 2015. január 14-én kezdődött tárgyalássorozatban az első 87 tárgyalási napot követően – az eljáró tanács elnökének betegsége miatt – elölről kellett kezdeni az eljárást, amelyben 2019. november 5-e óta a bíróság 240 tárgyalási napot tűzött ki. Ezek közül azonban a koronavírus-járvány és egyéb egészségügyi okok miatt 77, egy teljes tárgyalási évnyi tárgyalás elmaradt. Az elölről kezdett eljárásban megtartott tárgyalások száma tehát 163.

A több mint 66 ezer oldalt kitevő peranyag része a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés során keletkezett több mint 47 ezer bizonyíték. Az összesen körülbelül 210 órányi hang- és képfelvétel lejátszása, valamint az sms-ek felolvasása az eljárásban 38 tárgyalási napot vett igénybe – írta a Fővárosi Törvényszék.

A mintegy 300 tanú kihallgatása és vallomásaik felolvasása 100 tárgyalási napon keresztül tartott. A “koronatanú” kihallgatása – akinek nyomozati vallomása körülbelül kétezer oldal – az első eljárásban 28, az elölről kezdett eljárásban tíz, összesen tehát 38 tárgyalási napot vett igénybe. Volt olyan vádlott, aki hét tárgyalási napon keresztül tett vallomást. Az ügyben 66 orvos-, adó- és könyv-, fegyver-, informatikai, közgazdász- és nyelvészszakértői, illetve szaktanácsadói véleményt, jelentést szerzett be a bíróság. Az ítélet rendelkező részének nyilvános kihirdetése február 9-én délelőtt tíz órakor lesz – olvasható a közleményben.

Vizoviczki és társai vesztegetési ügyének tárgyalása 2015. január 14-én a Debreceni Törvényszéken kezdődött el. A vádlottak többsége civil volt, de rendőr, tűzoltó, pénzügyőr is akadt közöttük, ezért katonai tanács előtt folyt a per.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én jelentette be, hogy vádat emelt a rendőrségi vesztegetési botrány során ismertté vált Vizoviczki ügyeiben: a bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 33, a bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatti ügyben 22 vádlottal szemben.

A két vádirat alapján 331 bűncselekmény elkövetése róható a vádlottak terhére, a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A vádlottak között hét korábbi rendőr, köztük öt volt vezető beosztású rendőrtiszt, korábbi tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzat köztisztviselője és egy közegészségügyi felügyelő is volt.

A költségvetési csalás miatt indult büntetőper 2014 novemberében kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint Vizoviczki az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismertté a budapesti éjszakában, majd ismeretlen forrásból vendéglátóipari tevékenységbe fogott. Az illegális jövedelem növeléséért cégei megtévesztették az adóhatóságot, nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek, rossz minőségű terméket hoztak forgalomba, illetve irreálisan magas árakkal dolgoztak.

Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott a rendszer hatékony működtetéséért ügyvédi segítséggel több tucat cégből álló gazdasági szervezetet hozott létre, továbbá jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is.

A korrupt rendőrök feladata az volt, hogy a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, vagy ha mégis, akkor előre értesítsék megbízójukat. Továbbá igyekeztek elérni, hogy legyenek ellenőrzések a konkurens szórakozóhelyeken, esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. A korrupt rendőrök dolga volt az is, hogy megpróbálják lebeszélni a feljelentés megtételéről a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem sikerült, a megtett feljelentést eltüntették.

Vizoviczkit 2017. április 28-án hét év börtönre és több mint 600 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon vendéglátóipari tevékenységgel összefüggő költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. A Fővárosi Ítélőtábla 2018. október 3-án kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletével hét év fegyházzal és 330 millió forint vagyonelkobzással sújtotta az elsőrendű vádlott Vizoviczkit. A másik ügyben 2020. december 21-én született jogerős ítélet: hivatali vesztegetés, minősített adatokkal visszaélés és más bűncselekmények miatt hét és fél év fegyházbüntetést szabott ki a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa Vizoviczkire.

 

The post Vizoviczki: február 9-én ítéletet hirdetnek az egyik ügyben appeared first on .

A védelmi együttműködésről is szó volt Guido Crosetto olasz védelmi miniszter és francia kollegája, Sébastien Lecornu pénteki római találkozóján, miközben a felmérések szerint az olaszok 55 százaléka nem támogatja a védelmi kiadások emelését.

A védelmi minisztérium mikroblogján megjelent közlemény szerint Crosetto és Lecornu az ukrajnai háború alakulásáról, a földközi-tengeri térség biztonságáról és stabilitásáról, valamint az olasz és francia fegyveres erők közötti együttműködésről egyeztetett. Napirenden szerepelt a SAMP/T légvédelmi rendszer közös fejlesztési terve is.

Korábban Crosetto a római parlamentben bejelentette, hogy a kormány készen áll újabb fegyverszállítmány küldésére Ukrajnába, amely az ukrajnai háború kirobbanása óta a hatodik lesz, az első szállítmány azonban, melyről a Meloni-kormány határozott.

Crosetto hangsúlyozta, hogy kizárólag védelmi eszközöket szállítanak Kijevnek, mivel Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. Kijelentette, olyan szállítmány lesz, amely még a pacifisták tetszését is elnyeri. Elmagyarázta, hogy rakétavédelmi rendszerről van szó, mely védelmet nyújt a polgári célpontok számára. A miniszter hamisnak nevezte a sajtóban megjelent hírt, miszerint Róma titokban drónokat is szállít Kijevnek.

Crosetto megerősítette, hogy 2028-ra a védelmi kiadásokat a nemzeti össztermék két százalékára akarják emelni. A miniszter úgy vélte, a Kijevnek az utóbbi hónapokban nyújtott jelentős segítség csökkentette a nemzeti fegyveres erők tartalékait, ezért az olasz védelem szerkezeti és finanszírozási átalakítására van szükség.

Az affaritaliani.it hírportálon pénteken megjelent újabb felmérés szerint az olaszok csaknem 55 százaléka ellenzi a védelmi kiadások emelését. Másfél százalékponttal többen mint tavaly novemberben ellenezték.

Az EU meghosszabbítja az Oroszország elleni gazdasági szankciókat
Az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács fél évvel, 2023. július 31-ig meghosszabbítja az Oroszország egyes gazdasági ágazataira vonatkozó korlátozó intézkedéseket – közölte a testület. A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014-ben, majd 2022 februárjában kibővítette, válaszul Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziójára.

A meghosszabbított gazdasági szankciók a kereskedelemre, a pénzügyekre, a technológiára és a kettős felhasználású termékekre, az iparra, a közlekedésre és a luxuscikkekre vonatkozó korlátozásokat tartalmaznak. Az intézkedések kiterjednek továbbá a tengeri nyersolaj és egyes kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő behozatalának vagy szállításának tilalmára, több orosz bank SWIFT-rendszerből való kizárására, valamint több, a Kreml által támogatott dezinformációs csatorna műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyének felfüggesztésére.

 

The post Orosz agresszió: Az olasz és a francia védelmi miniszter Ukrajnáról és a földközi-tengeri helyzetről egyeztetett appeared first on .

Közösen látogatta meg a NATO romániai harccsoportjának kiképzőközpontját pénteken Catherine Colonna francia, Wopke Hoekstra holland és Bogdan Aurescu román külügyminiszter az erdélyi Nagysinken, ahol – a román és más nemzetiségű katonákkal együtt – több száz francia és holland katona teljesít szolgálatot, délután pedig közös nyilatkozatot írtak alá Bukarestben a három ország külpolitikai és védelmi együttműködéséről.

Aurescu a katonák előtt mondott beszédében köszönetet mondott Románia NATO-szövetségeseinek, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára reagálva katonákat küldtek a szövetség keleti szárnyára, ezzel is egyértelművé téve, hogy a tagállamok közösen és eltökélten védik a NATO területének minden négyzetcentiméterét.

A nagysinki támaszponton állomásozó francia katonák nagy része a napokban tért vissza a moldovai és ukrán határ közelében fekvő Smardan lőtéren rendezett hadgyakorlatról, ahol mintegy hatszáz francia katona, kétszáz páncélos – köztük a tavaly ősszel Romániába áthelyezett francia Leclerc harckocsik – részvételével tartottak éleslövészetet, hogy ellenőrizzék: milyen gyorsan tudnának adott esetben a NATO-tagállamok egy megtámadott társuk segítségére sietni.

Colonna francia külügyminiszter a kelet-ukrajnai Odessza kikötővárosban, illetve a Moldovai Köztársaságban tett látogatása után érkezett Romániába.

A NATO – francia parancsnokság alatt működő – romániai harccsoportját tavaly májusban hozták létre azoknak a többnemzetiségű szövetséges csapatoknak az átminősítésével, amelyeket az Ukrajna elleni oroszt támadást követően az úgynevezett Reagáló Erők részeként vezényeltek Romániába.

A francia, holland és román külügyminiszter péntek délután Bukarestben folytatta megbeszéléseit. Az ezt követő közös sajtóértekezleten Colonna leszögezte: Franciaország – szövetségeseihez hasonlóan – addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges, egyebek mellett tüzérségi és légvédelmi fegyverekkel látja el, hogy meg tudja védeni szuverenitását az orosz agresszióval szemben.

Az esetleges béketárgyalások feltételeit firtató újságírói kérdésre válaszolva a francia diplomácia vezetője azt mondta: “ha majd kiegyensúlyozódnak az erőviszonyok, remélhetőleg újrakezdődik a párbeszéd”. Colonna hozzátette: az ukrán elnök békejavaslata szerint is akkor ülhetnek tárgyalóasztalhoz, ha Oroszország véget vet az agressziónak.

Hoekstra köszönetet mondott Romániának az ukrajnai menekültek támogatásáért, és az ukrán gabonaexport alternatív útvonalainak biztosításáért. A holland külügyminiszer szerint továbbra is támogatni kell Ukrajnát fegyverzettel, az EU-nak folytatnia kell szankciós politikáját, a nemzetközi közösségnek pedig különleges törvényszéket kell létrehoznia, amely felelősségre vonja a háborús bűnösöket.

A nagysinki támaszponton tett közös látogatás előtt a román külügyminiszter kétoldalú megbeszélést is folytatott holland kollégájával, amelyen elsősorban a holland és osztrák vétó miatt meghiúsult román és bolgár schengeni csatlakozásról egyeztettek a felek. Az erről kiadott román külügyi közlemény szerint Hoekstra megerősítette, hogy Hollandia támogatja Románia felvételét a határellenőrzés nélküli övezetbe, Aurescu pedig azt ígérte, hogy – bár nem ért egyet a két téma összekapcsolásával – Románia mindent megtesz azért, hogy eloszlassa Hollandia és Ausztria illegális migrációval kapcsolatos aggályait.

Románia mielőbbi schengeni csatlakozásának támogatásáról, illetve a NATO keleti szárnyának közös védelmét és az Ukrajnának nyújtandó segítség fokozását célzó háromoldalú együttműködésről pénteken közös nyilatkozatot is aláírt a francia, a holland és a román külügyminiszter.

 

The post Orosz agresszió: Közösen látogatta meg a NATO romániai harccsoportját a francia, holland és román külügyminiszter appeared first on .

Németország lakosságának többsége támogatja, hogy a szövetségi kormány számos fegyverrendszer után Leopard harckocsikkal is segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben – mutatta ki egy friss felmérés.

A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 54 százaléka helyesli, és 38 százaléka ellenzi Ukrajna támogatását a legmodernebb és legerősebb harckocsitípusnak számító Leopard 2-esekkel.

A kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – szavazóinak körében nagy többségben vannak az új fegyverszállítási program támogatói. A legnagyobb mértékben, 75 százalékos arányban a Zöldek szavazói értenek egyet a harckocsik Ukrajnába küldésével. A legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség szavazói is csaknem kétharmados, 64 százalékos arányban támogatják a tervet.

A legkevésbé, mindössze négy százalékos arányban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) bázisa ért egyet azzal, hogy német gyártmányú modern harckocsikkal segítsék az ukrán erőket az orosz agresszió elleni védekezésben. Az ország nyugati részén a lakosság 59 százaléka helyesli, 33 százaléka elutasítja a kormány szerdán bejelentett döntését. Az ország keleti részén, a volt NDK területén fordított az arány, 35 százalékos a támogatók és 57 százalékos az ellenzők aránya.

A szövetségi kormány első lépésként 14 darab Leopard 2-A6 típusú harckocsit ad át Ukrajnának a német hadsereg (Bundeswehr) állományából, és vállalja, hogy összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopardokkal segítő nyugati partnerek törekvéseit. A közös cél két harckocsizászlóalj minél gyorsabb felállítása az ukrán hadseregben. A Leopard-programhoz németországi kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik.

Az Ukrajna ellen csaknem egy éve hadat viselő orosz vezetés élesen bírálta a német kormány döntését. Szergej Necsajev berlini orosz nagykövet közölte, hogy a Leopardok Ukrajnába küldésével “a feledés homályába vész az oroszok és németek közötti megbékélés (második világháború utáni) nehéz útja”.

A diplomata véleménye szerint Ukrajna támogatásával Németország végleg szakít a náci rezsim által “a nagy honvédő háború alatt népünk ellen elkövetett, el nem évülő kegyetlen bűnök” iránti történelmi felelősség vállalásával, hiszen “ismét német keresztet viselő harckocsikat küldenek a ‹keleti frontra», ami elkerülhetetlenül orosz katonák és civilek halálához vezet”. A szövetségi kormány döntése “rendkívül veszélyes”, “a konfrontáció új szintjét” jelenti “és ellentmond a német politikusok azon állításainak, hogy Németország nem akar belekeveredni a konfliktusba” – tette hozzá a nagykövet.

 

The post Orosz agresszió: A németek többsége helyesli Ukrajna támogatását Leopard harckocsikkal appeared first on .

A Duna-delta Szentgyörgy-ágának torkolatánál partig sodródott tengeri aknát semmisített meg a román haditengerészet egy különítménye csütörtökön – közölte az Agerpres hírügynökséggel Corneliu Pavel ezredes, a fegyvernem-parancsnokság szóvivője.

A sekély vízben fennakadt, időnként tovább sodródó gyanús tárgyat a parti őrség hajójának legénysége fedezte fel a partszakaszon végzett járőrözéskor. Miután kiderült, hogy tengeri aknáról van szó, a hatóságok a helyszínre küldték a haditengerészet aknabegyűjtésre kiképzett búvárcsapatát, amely előbb partra vontatta, majd felrobbantotta a veszélyes szerkezetet.

“Bármely, a part közelébe sodródó tengeri akna veszélyt jelent halászokra, hiszen akár megérintésük is robbanáshoz, emberéleteket követelő katasztrófához vezethet” – idézte a hírügynökség a szóvivőt. Az orosz-ukrán háború kezdete óta román és a bolgár vizeken öt-öt, török területen négy, a Fekete-tenger Ukrajnához tartozó részén pedig negyven aknát semlegesítettek meg – közölte a román haditengerészet.

Tavaly szeptemberben aknának ütközött és a robbanás következtében megsérült egy – az akna hatástalanítása érdekében a helyszínre küldött, de a műveletet a kedvezőtlen időjárás miatt az éjszaka idejére felfüggesztő – román aknászhajó a Fekete-tengeren. A robbanásban senki sem sérült meg, a hajó sem kapott léket, de hajtóműve meghibásodott, ezért be kellett vontatni.

 

The post Orosz agresszió: A tengerpartig sodródott aknát semmisítettek meg Romániában appeared first on .