Biztonságpolitika

A holland rendvédelmi szervek adatait a Follow the Money nevű holland oknyomozó újságírással foglalkozó szervezet elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy a hatóságok által alkalmazott erőszakos cselekedetek 36 százaléka a kisebbségi hátterű személyeket érinti, miközben arányuk a teljes holland lakossághoz viszonyítva csupán 13 százalék. Az adatok értékelése arra enged következtetni, hogy a magas arány részben azzal magyarázható, hogy a kisebbségi lakosság alacsony jövedelmű városi területeken koncentrálódik, ahol fokozottabb a rendőri fellépés.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a kisebbségiek aránya még magasabb az rendőri beavatkozás során elhunyt személyek esetében: 2016 és 2020 között ötven halálos áldozata volt rendőrségi erőszaknak, az elhunytak közül 23-an „nem nyugati” származásúak voltak. Mitch Henriquez, egy arubai férfi esete, aki rendőrségi erőszak következtében hunyt el 2015-ben egy hágai fesztiválon, szélesebb körű vitát váltott ki a nem fehér állampolgárokkal szembeni erőszak alkalmazásáról. A rendőrök közül kettőt féléves börtönbüntetésre ítéltek, miután bűnösnek találták őket a férfi halálában, bár az egyiküket később fellebbezés után felmentették.

A jelentésből kiderül, hogy a rendőrség nagyobb valószínűséggel alkalmaz erőszakot az alacsony társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező emberekkel szemben. E csoport közel negyede, 24 százaléka esett áldozatul rendőri erőszaknak, noha arányuk a lakosság csupán négy százalékát teszi ki. A jelentés szerint továbbá az esetek 19 százalékában a rendőrség védekezésképpen alkalmazott erőszakot, azonban a rendőrök többször fizikai erőszakkal reagáltak azokra az esetekre is, amikor verbális agresszió érte őket. Egy tavaly áprilisi rendőrségi felmérés szerint Hollandiában az előző évhez képest megduplázódott a rendfenntartó szervekkel szembeni erőszakos cselekmények száma.

A belga rendőrség egyre inkább válik szélsőséges fenyegetések célpontjává
A belga rendőrség egyre többször válik szélsőséges fenyegetések célpontjává válik, 2022 utolsó negyedévében jelentősen megnőtt a rendfenntartó hatóságok elleni megfélemlítések száma – derül ki a belga igazságügyi minisztérium fenyegetéselemzéssel foglalkozó koordinációs egységének (OCAD) jelentéséből. A tanulmány szerint tavaly a dzsihadista vagy iszlám szélsőségesek általi fenyegetések voltak messze a leggyakoribbak, az összes incidens egyharmadát tették ki. A megfélemlítések alig egytizede jobboldali szélsőségesektől származott, míg a baloldali szélsőséges fenyegetések száma „korlátozott maradt”. A jelentés hozzáteszi, hogy a fenyegetések hatvan százaléka „kevésbé súlyosnak” minősült, egyharmaduk „közepesen súlyosnak”, és kevesebb mint egytizedük minősült „nagyon súlyosnak.” Az OCAD továbbá megjegyezte, hogy a fenyegetések túlnyomó többsége „magányos elkövetőktől” származott, és csak 20 százalékuk több személytől, csoportoktól. A leggyakoribb célpontok konkrét személyek voltak, ezt követték az rendőrség a hadsereg, politikusok, közintézmények, a lakosság és bizonyos közösségek elleni megfélemlítések. Az elkövetők legtöbben a közösségi médián vagy üzenetküldő alkalmazásokon jelentették be szándékaikat – olvasható a jelentésben.

The post Holland rendőrségi jelentés: az etnikai kisebbségek háromszor nagyobb eséllyel válnak rendőri erőszak áldozatává appeared first on .

Egyikük már a helyszínen meghalt, társa kórházba szállítás közben vesztette életét – olvasható a közleményben. 1991-től mostanáig összesen 2017 civil szenvedett sérüléseket aknarobbanás miatt, közülük 524-en életüket vesztették. A tűzszerészek közül munkavégzés közben 65-en meghaltak, és 152-en megsérültek.

Lika-Zengg megyében ez idáig összesen 130 négyzetkilométer, korábban elaknásított területet tisztítottak meg, és további 76 négyzetkilométernyi, erdővel borított terület maradt még szennyezett. Csak ebben a megyében eddig 23 ember veszítette életét amiatt, hogy aknára lépett.

A horvát aknamentesítő központ (HCR) adatai szerint az 1990-es évek első felében dúló délszláv polgárháborúból visszamaradt aknagyanús területek nagy részét már megtisztították. Még hat megyében – összesen 28 város és járás területén – mintegy 148 négyzetkilométernyi területet kell átvizsgálni. A HRC adatai szerint valamivel több mint 12 ezer aknát kell még hatástalanítani, nagyrészt azokon a területeken, ahol intenzív harcok folytak a háború alatt. Az ország területén jelenleg is 6255 ezer tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre.

Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.

The post Aknamentesítés közben meghalt két tűzszerész Horvátországban appeared first on .

Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi, illetve az Északi-tengert érintő ügyekért felelős miniszter keddi sajtóközleményében felhívta a figyelmet, hogy „a korábban holland vizeken feltűnt orosz kémhajóval azonosnak tűnő vízijármű jelenlétét november közepén észlelték belga felségvizeken”. A Le Soir napilap közlése szerint a szóban forgó hajó automatikus azonosítórendszer (AIS) nélkül közlekedett. A belga tengerészeti információs központ vizsgálatot indított a kétes indítékú navigáció miatt. Bár az orosz hajók jelenléte az Északi-tengeren nem tiltott, az igazságügy-miniszter közölte, hogy az esetet az ukrajnai háborúval összefüggésben vizsgálják ki.

„Nem tudjuk pontosan, mit keresett az orosz hajó, de ne legyünk naivak, különösen tekintettel arra, hogy gyanús viselkedést mutatott szélerőműveink, a tenger alatti gáz- és adatkábelek és más kritikus infrastruktúrák közelében” – hangsúlyozta Van Quickenborne sajtóközleményében. Az év elején Belgiumban új tengerészeti biztonsági törvény lépett hatályba, amely többek között lehetővé teszi a tengeren történő megfigyelést, drónokra vagy hajókra szerelt mobil kamerákkal. Az igazságügyi miniszter közölte, hogy ennek a törvénynek a keretében megteszi a szükséges intézkedéseket az energiainfrastruktúrák megvédésére.

A holland katonai hírszerzés hétfőn bejelentette, hogy néhány hónappal ezelőtt egy orosz hajó jelent meg az Északi-tenger holland részén, és információkat próbált szerezni a tengeri szélerőműparkról. A hajót időben felismerték és elirányították a parti őrség hajói, mielőtt bármilyen szabotázskísérletet tudott volna végrehajtani. A hírszerzés szerint Oroszország a szélerőművek mellett az internetkábelek és a gázvezetékek infrastruktúráját is megpróbálta titokban feltérképezni.

Lengyelország kiutasította a fehérorosz katonai attasét
A fehérorosz katonai attasé a közeli napokban elhagyja Lengyelországot – közölte Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője. A kiutasítás előzménye, hogy Minszk hétfőn bejelentette a Hrodna (Grodno) városában működő lengyel főkonzulátus két munkatársának, valamint a lengyel határőrség egy összekötő tisztjének kiutasítását. A tiszt diplomáciai státusszal rendelkezett, és a lengyel és a fehérorosz hatóságok közötti közvetítéssel volt megbízva. Jasina a PAP hírügynökségnek csütörtökön megerősítette: a három lengyel diplomata már el is hagyta Fehéroroszországot.

The post Belgium is vizsgálatot indított az Északi-tengeren tartózkodó orosz „kémhajó” ügyében appeared first on .

A közleményükben emlékeztettek: február 13-án a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség elindította azt az egész évet átfogó, országos toborzó kampányt, amelynek célja, hogy minél többen, köztük a fiatalok megismerhessék a Magyar Honvédség által kínált szolgálati formákat és életpálya-lehetőségeket.

A honvédség által kínált egyik lehetőség az önkéntes katonai szolgálat, ami egy olyan képzési és kereseti alternatíva, amely főként azokat a fiatalokat szólítja meg, akik az adott tanévben valamiért kénytelenek elhalasztani felsőfokú tanulmányaik megkezdését, illetve szeretnék kipróbálni magukat a katonai pályán. Aki elmúlt 18 éves, rendelkezik magyar állampolgársággal, és személyesen is meg akar róla bizonyosodni, hogy a bátorság, az összetartó közösség, a high-tech haderő nem csak szlogenek, március 3. éjfélig jelentkezhet a megújult iranyasereg.hu karrieroldalon, valamint a toborzóirodákban – írták.

A képzés első két hónapjában részt vevők erre az időszakra fizetést is kapnak, akik pedig a program második részében speciális területet választanak, már a garantált bérminimumot kapják meg havi fizetésként. A résztvevőknek jár ruházati ellátás, napi egyszeri meleg étkezés, valamint utazási költségtérítés. Aki nem vállalja a napi nyolc órás szolgálatteljesítésre történő beutazást, annak lehetősége van szállást is igényelni.

Legalább 6 hónap teljesítésével 16 vagy 32, egyéves szolgálattal akár 64 felvételi többletpontot is lehet szerezni a felsőoktatási felvételi eljárásban. A sikeres teljesítés az Acélkocka Altisztképzési Rendszerbe történő jelentkezés esetén is előnyt jelent.

Közölték azt is, a kiképzések március 13-án indulnak, tervezetten az ország valamennyi vármegyeszékhelyén, a Magyar Honvédség területvédelmi ezredeinél. Az első két hónapban az alapkiképzésen a katonai érintkezés és a fegyveres harc alapvető ismereteit sajátíthatják el a résztvevők. A képzés második, négyhónapos részében az önkéntesek folytathatják kiképzésüket ugyanott vagy egy műveleti besorolású alakulatnál, ahol az adott katonai szervezetre jellemző (akár ejtőernyős vagy búvár) képzést is kaphatnak. Akinek megtetszett ez a kiképzés, hat hónap után további hat hónapig folytathatja az önkéntes katonai szolgálatot, akár műveleti besorolású alakulatot választott korábban, akár az általános lövészkiképzésen maradt.

Felhívták a figyelmet arra: a fizikai és szellemi kihívást támasztó szolgálat az önkéntességen alapul, ezért bármikor megszüntethető, de már a kiképzés közben bárki dönthet úgy is, hogy szerződéses katona lesz vagy katonai elhivatottságát tanulmányai folytatása, illetve civil munkája mellett tartalékosként bizonyítja.

A program elmúlt két évében két kiképzési ciklusban mintegy ezren vettek részt. Hozzátették: sokan megtalálják számításukat a honvédségnél, a tartalékos katonák közül – beleértve a program résztvevőit is – tavaly több mint négyszázan választották a szerződéses katonai szolgálatot.

A tájékoztatás szerint azok, akik teljesítik az önkéntes katonai szolgálat három program második ciklusát, és megfelelnek a missziós feltételeknek, részt vehetnek a soron következő missziós felkészítésen is. Annak sikeres elvégzése után, tartalékos vagy szerződéses jogviszony vállalásával, missziós szolgálatot is vállalhatnak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a toborzókampány valamennyi szolgálati formára kiterjed, az önkéntes katonai szolgálat mellett minden hónapban indul alapkiképzés a szerződéses és a tartalékos szolgálatra jelentkezőknek, míg az idei altisztképzésre, az úgynevezett Acélkocka programra augusztusban lesz a bevonulás.

The post Ismét lehet jelentkezni az önkéntes katonai szolgálatra appeared first on .

Oleh Szinyehubov megyei kormányzó hozzátette, hogy az orosz erők infrastrukturális létesítményekre mértek csapást. A harkivi polgármester információi szerint négy csapás érte a megyeszékhelyt. Az orosz megszállás alá került Donyeck megyei Mariupolban úgyszintén robbanások történtek a kikötőben, ahol az orosz csapatok lőszert tárolnak – számolt be a városi tanács, hozzátéve, hogy ezután orosz repülőgépek emelkedtek az égbe.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy a keleti fronton szerdán jelentősen megerősödött az orosz légierő aktivitása. „Vadászgépekről, egyéb támadó repülőgépekről és helikopterekről van szó, amelyek támogatják az orosz szárazföldi erők rohamműveleteit bizonyos irányokban” – fejtette ki.

Ugyanakkor Ihnat szerint ez nem számít rendkívülinek. „Háború zajlik, az ellenség régóta aktívan használja a rendelkezésére álló légierőt a megszálló szárazföldi erők kelet-ukrajnai műveleteinek támogatására. Előző nap kevesebb repülést hajtottak végre, valószínűleg a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt” – jegyezte meg. A Harkiv elleni reggeli támadással kapcsolatban a légierő szóvivője kifejtette, hogy az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekből nyitottak tüzet a városra.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy lapinterjúban elmondta: a várt nagyszabású orosz offenzíva már folyik, de nagyon alacsony intenzitással, ami miatt sokak számára még nem érzékelhető. Kiemelte: az orosz erők elé azt a stratégiai feladatot tűzte ki a moszkvai vezetés, hogy március 31-ig érjék el Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határait.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter arról írt, hogy Kijev várakozásai szerint hamarosan megérkeznek az első harckocsik a használatukra kiképzett ukrán katonákkal a nyugati partnerektől. Közölte, hogy pénteken Németországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban kiállítás nyílik az ukrajnai hadszíntéren megrongálódott orosz harckocsikból. Szavai szerint a felsorolt országok állampolgárai látják majd, hogy „az orosz tankok Ukrajnán keresztül csak múzeumi kiállítási tárgyakként juthatnak el Európába”. Megjegyezte, hogy nyáron Lengyelországban és Csehországban rendeztek hasonló kiállítást.

A miniszter úgy véli, hogy ezeknek a kiállításoknak az oroszok számára is jelzéssé kell válniuk: „Európában látni fogják a valódi arcukat, ami korábban teljes félelmet keltett, de mostanában egyre gyakrabban undort és megvetést”. Reznyikov kifejezte meggyőződését, hogy egyre több európai megbizonyosodik arról, hogy Oroszországot le kell győzni a csatatéren, „és ezt jobb Ukrajnában megtenni, minthogy később az otthona közelében kelljen megállítania az ellenséget”.

Fel kell készülni az évekig tartó védelemre az orosz fenyegetéssel szemben
Fel kell készülni a hosszú évekig tartó védelemre az orosz fenyegetéssel szemben, ami gazdasági kihívásokkal is jár az európai országok számára – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán Varsóban, a Novák Katalin köztársasági elnökkel tartott találkozón. Morawiecki leszögezte: az orosz fenyegetéssel összefüggésben Európa sok gazdasági kihívással, energetikai válsággal és inflációval szembesül. A magyar köztársasági elnökkel megvitatandó fő témának Morawiecki az ukrajnai háborút nevezte. „Helyénvaló, hogy önökkel, magyar barátainkkal, éppen ezeket a témákat vitathatjuk meg” – húzta alá a lengyel miniszterelnök.

The post Orosz agresszió: ismét lőtték Harkivot, áldozatok appeared first on .

Ezt az egyetlen szárazföldi útvonalat, amelyen Örményország közvetlenül elérheti az örmény többségű, Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt Hegyi-Karabahot, december 12-én magukat környezetvédőnek beállító azeri aktivisták foglalták el, megakadályozva az áthaladást. Örményország korábban azt közölte a Nemzetközi Bírósággal, hogy Azerbajdzsán azzal a céllal zárta le a folyosót, hogy ott „etnikai tisztogatást” hajtson végre. Azerbajdzsán tagadja, hogy blokád alá vonta volna a folyosót, és azt állítja, hogy az aktivisták a térségbeli törvénytelen bányászati tevékenység ellen demonstrálnak.

A Nemzetközi Bíróság ítéletében közölte: bizonyítékai vannak arra, hogy a Lacini-folyosón áthaladó forgalom továbbra is akadozik, ami az élelmiszer, gyógyszerek és más életmentő egészségügyi felszerelés hiányát okozza a térségben, továbbá megfosztja a Hegyi-Karabahban élő örményeket az egészségügyi ellátástól. Az ítélet arra utasította Azerbajdzsánt, „tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megfelelő intézkedések biztosítsák a személyek, a járművek és a szállítmányok akadálytalan mozgását a Lacini-folyosón mindkét irányban”.

A bíróság ítéletében továbbá elutasította Azerbajdzsán ideiglenes intézkedésekre vonatkozó kérelmét, amely arra kötelezte volna Örményországot, hogy segítsen eltávolítani a taposóaknákat az általa korábban felügyelt területekről, és hagyjon fel olyan robbanószerkezetek telepítésével, amelyek megakadályozzák az azeri állampolgárok visszatérését korábbi otthonaikba.

Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.

The post Hegyi-Karabah: A Nemzetközi Bíróság elrendelte, hogy Azerbajdzsán biztosítsa a szabad áthaladást a Lacini-folyosón appeared first on .

Az egyébként zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések elején, a média jelenlétében elhangzott felszólalások keretében Biden felidézte: a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg. „Most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk” – utalt az elnök az Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított orosz támadásra, majd aláhúzta: a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb.

„Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik” – fordult Biden a varsói B9 csúcstalálkozón részt vevő államok képviselőihez. Szentnek és sérthetetlennek nevezte a kollektív védelemről szóló 5. cikket, amely – mint mondta – elkötelezettséget jelent minden nemzet, minden NATO-tagállam iránt. A NATO elrettentő képességeinek további fejlesztését szorgalmazva, Biden hangsúlyozta: nemcsak Ukrajna szabadságáról, hanem annál általánosabban felfogott szabadságról is van szó.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára felszólalásában kijelentette: egy évvel Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása után „látjuk, hogy Putyin nem békére, hanem további háborúzásra készül”. Ezért meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott támogatást, megadni Ukrajnának mindazt, ami szükséges a megmaradásához – fűzte hozzá. Leszögezte: nem lehet tudni, mikor ér véget a háború. „De ha majd véget ér, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a történelem nem fog megismétlődni” – folytatta. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Oroszország „kiragadja magának az európai biztonság újabb és újabb szeleteit”. Ebben az összefüggésben sorolta „az utóbbi évek annektáló háborúiban észlelhető orosz eljárási modell” állomásait – a 2008-as georgiai konfliktust, a Krím elcsatolását és a Donyec-medence elfoglalását 2014-ben, majd a tavaly elindított teljes körű ukrajnai inváziót.

Biden és Stoltenberg a csúcstalálkozó vendégei voltak. Az értekezlet szervezőiként a B9 soros elnökségét képviselő Zuzana Caputová szlovák elnök, valamint Andrzej Duda lengyel és Klaus Iohannis román elnök szólalt fel. Caputová „az eddiginél is erősebb transzatlanti egység bizonyítékának” nevezte Biden varsói jelenlétét.

Iohannis, aláhúzva Ukrajna támogatásának és a NATO keleti szárnya további erősítésének fontosságát, elmondta: Oroszország „agresszív módon viselkedik”, ez szerinte nemcsak Ukrajnában, hanem Moldovában és Georgiában is észlelhető.

Duda közölte: a B9-es varsói találkozó célja a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcsértekezlet előtti egyeztetés, mely lehetséges közös lépésekről, Ukrajna támogatásának további módozatairól szól.

Az USA a békéről szóló határozati javaslat támogatására sürgeti a világ országait az ENSZ-ben
Már az ENSZ 68 tagállama biztosította támogatásáról a béketárgyalásokat és az ukrajnai háború beszüntetését sürgető határozati javaslatot. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete Linda-Thomas Greenfield az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett dokumentummal kapcsolatban sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy annak támogatása kifejezetten a békéről szól, és nem nagyhatalmi versengésről, választásról az Egyesült Államok és Oroszország között. Kifejtette, hogy a határozati javaslat az ENSZ alapokmányának védelmében született, és az ENSZ egyik alapelvéről szól, arról, hogy egy ország nem veheti el egy másik állam területét erőszakkal. A nagykövet úgy fogalmazott, hogy a háborút egyedül Oroszország fejezheti be – „akár még ma” – azzal, hogy kivonja csapatait Ukrajnából, és tárgyalóasztalhoz ül. Úgy vélte, hogy „ha Ukrajna nem harcol tovább, akkor az Ukrajna végét jelenti, míg ha Oroszország hagy fel a harcokkal, akkor a háború véget ér”.

The post Biden: sérthetetlen a NATO alapszerződésének 5. cikke appeared first on .

A bemutatott videón – amelyet egy járőrautó kamerája rögzített – az látható, hogy az Audi vezetője nagy sebességgel halad a forgalmas belvárosi utcákon, járművével lassítás nélkül áthajt több kereszteződésen, figyelmen kívül hagyja a tilos jelzéseket, nem ad elsőbbséget, többsávos úton szlalomozva kerülgeti a többi járművet, a záróvonalat átlépve áttér a menetirány szerinti bal oldalra, hirtelen fékezésre kényszeríti a vele szemben szabályosan közlekedőket.

László Péter alezredes, a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője elmondta, hogy az eset február 9-én történt. Tájékoztatása szerint kollégái azért kezdték – megkülönböztető hang- és fényjelzést használva – követni az autóst és próbálták megállítani a járművet, mert szemtanúi voltak annak, ahogy áthajtott egy piros lámpán. Hozzátette: az ámokfutó autós a szabályokat tudatosan megszegve, sűrűn lakott forgalmas utcákon haladt, olyan helyen, ahol két általános iskola és egy gyógyszertár is volt a közelben. Láthatóan nem akart megállni a rendőri felszólításra, sőt egyre növelte a sebességét.

A járőrautó parancsnoka végül úgy döntött, hogy a közlekedők biztonsága érdekében felhagy a követéssel, közben rádión értesítette a központjukat.

Bercse László alezredes, a szombathelyi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a rendőrök néhány percen belül rátaláltak a keresett autóra, ami akkor már üres volt, viszont a sofőr siettében a járműben hagyta okmányait, így rövid időn belül elfogták.

Mint kiderült, a férfinak nem volt jogosítványa, hasonló bűncselekmény elkövetése miatt eltiltották a járművezetéstől, sőt „reintegrációs őrizet” alatt állt, nyomkövető volt a lábán. Az újabb büntetőeljárás eredményét már a büntetés-végrehajtási intézetben várhatja – fűzte hozzá az alezredes.

The post Ámokfutó autóst fogtak el a rendőrök Szombathelyen appeared first on .

Mint mondta, a járművek egy nemzetközi zászlóaljba kerülnek majd a többi ország által küldött Leopard 2 harckocsival együtt. Számuk tovább növelhető, amennyiben arra szükség lesz és a szövetségesek kérik – tette hozzá. A hat harckocsi javítását már megkezdték a Santa Bárbara Sistemas nevű vállalat sevillai telephelyén. Az eredetileg Németországtól, használtan vásárolt járművek egy évtizede álltak a spanyol szárazföldi erők zaragozai katonai bázisának raktárában.

Ugyanebben a hadászati központban a múlt héten ötven ukrán katona kiképzése kezdődött meg, közülük negyvenen a harckocsi használatát, tízen pedig a karbantartását tanulják meg. Oktatásukat szimulátoros gyakorlattal is kiegészítik. A tervek szerint a kiképzés egyidőben fejeződik be a tankok javításával és felkészítésével.

Robles a parlamentben beszámolt arról is, hogy Spanyolország a háború elmúlt egy éve során 54 katonai transzporttal segítette Ukrajnát, ezekkel egyebek mellett mentőautókat, üzemanyagot, katonai védőfelszereléseket, téli ruházatot, lőszert, lőfegyvert, C-90-es rakétavetőket, Aspide légelhárító üteget, Hawk és Mistral rakétákat küldtek.

Emellett Spanyolország az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében több turnusban fogadott már ukrán katonákat kiképzésre. A toledói katonai akadémián precíziós lövészetet, improvizált robbanószerkezetek elleni védelmet és aknamentesítést oktattak nekik, egy almeríai műveleti központban tarackkezelést tanultak, a zaragozai légi bázison pedig az Aspide légelhárító rendszer használatát sajátították el.

The post Orosz agresszió: Spanyolország hat Leopard 2 harckocsit küld Ukrajnának appeared first on .

A rendőrségre nem sokkal fél 12 előtt érkezett bejelentés, hogy egy zalaegerszegi társasházban egy férfi több lövést is leadott. A helyszínre érkező járőrök megállapították, hogy valós a bejelentés, ezért a feltételezhetően fegyverrel rendelkező elkövető biztonságos elfogása érdekében a TEK munkatársainak segítségét kérték.

A rendőrök felszólításának eleget téve a férfi önként nyitott ajtót. A lakás átvizsgálásakor két – valószínűsíthetően – gáz-riasztó fegyvert találtak. Az esettel összefüggésben senki nem sérült meg. A férfit a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság munkatársai a megyei kórház pszichiátriai osztályára szállították. Felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette miatt indult ellene eljárás.

Sznopek Veronika, a ZVRFK szóvivője megerősítette, hogy a hétfőn elfogott lövöldöző azonos azzal a 45 éves férfival, aki ellen néhány nappal ezelőtt rongálás miatt indult büntetőeljárás.

A zalai rendőrség akkori híre szerint a férfi február 14-én hajnalban társasházi lakásának ablakából több fa fényképkeretet és elégetett papírhulladékot dobált ki, ami a lakás alatt parkoló egyik személyautóban anyagi kárt okozott. Azt a magyarázatot adta, hogy ideges volt, és így vezette le a feszültségét.

Pénzbüntetésre ítéltek egy rendőrt ittas járművezetésért
750 ezer forint pénzbüntetésre és három év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélt a Tiszaújvárosi Járásbíróság egy rendőrt, aki ittasan gépjárművet vezetett – közölte a Miskolci Törvényszék. A férfi 2020 júliusának egyik hajnalán erősen ittasan közlekedett a 3-as és a 35-ös főúton, Nyékládháza belterületén nem tudta a sávban tartani járművét, többször letért az útpadkára, áthaladt a záróvonalon, terelővonalon. Útja Sajószögeden át Tiszaújvárosba vezetett, ahol egy autóbusz-megállóba húzódva elaludt. A bíróság a vádlottat ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt marasztalta el. Az ítélet nem jogerős.

The post Terrorelhárítók fogtak el Zalaegerszegen egy lövöldözőt appeared first on .

A Die Welt című lap hírportálján közölt interjúban az ukrán elnök kiemelte: Ukrajnának fontos, hogy Kína ne támogassa Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. Mint mondta, valójában azt szeretné, hogy Kína Ukrajna mellé álljon, de nem gondolja, hogy ez „ebben a pillanatban” lehetséges. Az viszont lehetséges, hogy Kína „pragmatikus” álláspontot foglaljon el, hiszen „ha szövetségre lép Oroszországgal, akkor világháború lesz, és Kína tisztában van ezzel”.

Elmondta, hogy Kínának Kijev úgynevezett tízpontos béketerve támogatójaként lehet szerepe, mindenekelőtt a nukleáris biztonság garantálásában, az Egyesült Államokkal és az EU egyes tagállamaival együtt. Kérdésre válaszolva hozzátette: nincsenek arra utaló jelek, hogy Kína katonai segítséget nyújtana Oroszországnak.

Zelenszkij kiemelte, hogy Oroszországgal „haszontalan” lenne párbeszédet folytatni, mert Ukrajna nem tudja megváltoztatni az orosz hozzáállást. Oroszországban „úgy döntöttek, hogy elszigetelik magukat a világ többi részétől, és a régi szovjet birodalom újjáépítéséről álmodoznak”, ezzel pedig „nem tehetünk semmit”. Változás csak az orosz oldalról indulhat, „rajtuk múlik, hogy a kölcsönös tisztelet alapján együttműködnek-e a nemzetek közösségével” – mondta az ukrán elnök.

Kifejtette: az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetésekor azzal vádolták Ukrajnát, hogy el akarja szigetelni Oroszországot, holott éppen fordított az összefüggés, Putyin szigetelte el hazáját a nemzetközi közösségben, méghozzá az Ukrajna elleni háború megindításával. Hozzátette, Putyin nem éri el célját, „a Szovjetunió újjáépítését”.

Sok millió „lengyel nem akarja, hogy orosz csapatok legyenek az országukban”, és Vlagyimir Putyin „a szlovákoknak sem fogja tudni megmondani, hogy mit csináljanak”, Lettországot, Észtországot és Litvániát pedig nem tudja elfoglalni, és Ukrajnát nem tudja megszállni. „Nem akarjuk, hogy meghódítsanak bennünket, nem akarunk a Szovjetunió része lenni, és nem akarunk az Oroszországi Föderáció része lenni” – fejtette ki Zelenszkij, aláhúzva, hogy ezt nemcsak három-négy ukrán mondja, hanem negyvenmillió.

Putyin: Moszkva felfüggeszti részvételét a hadászati fegyverzetcsökkentési megállapodásban
Oroszország felfüggeszti részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban – jelentette ki Putyin az orosz parlament két házához intézett üzenetében. „Kénytelen vagyok ma bejelenteni, hogy Oroszország felfüggeszti a részvételét a hadászati támadófegyverek betiltásáról szóló megállapodásról. Megismétlem: nem kilép belőle, hanem felfüggeszti a részvételét” – mondta.

The post Zelenszkij: világháború lesz, ha Kína összefog Oroszországgal appeared first on .

Jeroen Lenaers elmondta, egyáltalán nem tartja meggyőzőnek a magyar hatóságok magyarázatát. A vizsgálóbizottság elnöke azt hangoztatta, hogy a magyarországi jogállamisági helyzet az egyik legrosszabb az Európai Unióban: az intézmények nem az állampolgárokat szolgálják, hanem a kormány politikai céljait.

A delegációvezető kiemelte: látogatásuk lehetővé tette, hogy kissé jobban megértsék a kémszoftverek használatát, a visszaélést azokkal Magyarországon. Sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány röviddel érkezésük előtt és megfelelő indoklás nélkül elutasította meghívásukat a párbeszédre.

Varga Judit igazságügyi miniszter összeesküvés-elméleteket gyártott és külföldi befolyásolást emlegetett, ami nevetséges – mondta. Hozzátette, a magyar miniszter nem tiszteli a demokratikus eszmecserét, a párbeszéd „nem tartozik a kormány munkamódszerei közé”. A meghívásuk elutasítása sokat elmond, keserű tapasztalat a magyar politika állapotáról – fogalmazott Lenaers. A párbeszédnek a legtermészetesebbnek kellene lennie, helyette a kormány az EP választott képviselőit támadja – hangsúlyozta. Megjegyezte, sem a magyar, sem a lengyel kormány „nem tűri az ellenőrzést”.

Azt mondta, nem kaptak választ arra, miért figyeltek meg olyan sok embert a magyar hatóságok. Valóban ilyen nagy veszélyt jelentenek újságírók, tüntetők? – tette fel a kérdést. A delegációvezető közölte: a magyar hatóságok általános okot, nemzetbiztonsági indokot hoztak fel, ez alapján „bárkit megcéloztak”. Ez azonban ellenkezik az irányelvekkel, az uniós jogszabályokkal – emelte ki.

Lenaers szerint a magyar emberek úgy érzik, hogy rendszerszerűen megsértik alapvető jogaikat. Ellenkezik a liberális demokrácia alapelveivel, hogy politikailag és pénzügyileg is ellenőrzik a médiapiacot és a közszférát – jelentette ki. Arra szólította fel a magyar kormányt: ne használja a tágan értelmezhető nemzetbiztonsági indokot a kémszoftverek használatakor.

A delegációvezető hozzátette: nem megfelelő a jogorvoslat lehetősége. Az embereket nem értesítik arról, hogy megfigyelték őket, ami ellenkezik az európai emberi jogi bíróság esetjogával – közölte Lenaers. Fontosnak nevezte az igazságszolgáltatás függetlenségét. A magyar állampolgárok megérdemlik, hogy elszámoltatható és átlátható intézményeik legyenek – mondta. Várhatóan áprilisra véglegesedik a több ország vizsgálatán alapuló jelentés – közölte Lenaers. Javaslatokat tesznek majd az európai polgárok védelme érdekében – fűzte hozzá.

Sophia in ‘t Veld vizsgálóbizottsági jelentéstevő hangsúlyozta, a jogállamiság egészét rombolja, ha éppen azokat célozzák meg a kémszoftverekkel, akik alapvető fontosságúak a demokráciában: újságírókat, civil szervezetek képviselőit, ellenzéki politikusokat. Úgy fogalmazott, hogy ennek dermesztő a hatása sok emberre, akik azon gondolkodnak, vajon ők is érintettek-e. A kémszoftverek mélyen behatolnak a magánéletbe. Nem csupán a beszélgetéseket hallgatják le, hanem a mobiltelefonok teljes tartalmát átveszik: hozzáférnek minden képhez, levélhez, az összes kommunikációs előzményhez – mutatott rá in ‘t Veld. Úgy vélekedett, hogy jelenleg a demokráciára leselkedő legnagyobb veszély a visszaélés a kémprogramokkal.

A vizsgálóbizottsági jelentéstevő kiemelte: a magyar kormány úgy érvelt, hogy nem tartozik rájuk a téma. Ez azonban tévedés a politikus szerint, aki azt mondta, hogy a kémszoftverek ügye egész Európáé, minden tagállamé. Ezekkel a programokkal választásokat is befolyásolni lehet – jelentette ki. A jelentéstevő arra szólította fel a magyar kormányt, hogy gyorsan rendezze a helyzetet. Azt mondta, mivel Magyarország az EU része, be kell tartania a közösség szabályait.

The post Pegasus-botrány: súlyosan visszaéltek a kémszoftverekkel Magyarországon appeared first on .

„Az Egyesült Államok valóban értesítette Oroszországot Biden kijevi látogatásáról diplomáciai csatornákon keresztül. Mi nem adtunk garanciát a biztonságára” — mondta az FSZB-főnök a vezető orosz médiumok, így a TASZSZ hírügynökség által is idézett nyilatkozatában.

Biden hétfőn előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben, ahol a katonai támogatás újabb csomagját jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy Washington néhány órával az elnöki vizit előtt értesítette Moszkvát, hogy elejét vegye a konfliktushelyzeteknek. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese ezzel szemben azt írta, hogy az amerikai elnök azután utazott az ukrán fővárosba, „miután előzetesen biztonsági garanciákat kapott”.

„Nem hiszem, hogy számunkra az amerikai elnök ukrajnai látogatása olyan rendkívüli esemény lenne, amely hatással lehetne a belpolitikánkra” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy tévécsatorna műsorában. Peszkov elmondta, hogy Oroszország élénk figyelemmel kísérte Biden ukrajnai látogatását, és így tesz lengyelországi útjával kapcsolatban is.

Bortnyikov egyébként a Shotnak azt is elmondta, hogy az orosz és az amerikai szakszolgálatok között folytatódik az együttműködés, elsősorban a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Azt mondta, hogy az együttműködés szintje már nem a régi, ami senkinek sem hasznos, és hogy „mindenki érdekelt a kapcsolattartásban”. Elmondta ugyanakkor, hogy nyugati szervezetek állnak az ukrán titkosszolgálatok mögött, egyebek között a Krími híd ellen elkövetett robbantásos merénylet ügyében is.

Tiltakozó jegyzéket adtak át Moszkvában az amerikai nagykövetnek
Bekérették az orosz külügyminisztériumba kedden Lynne Tracy moszkvai amerikai nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki az Egyesült Államoknak az ukrajnai harci cselekményekben való egyre szélesebb körű részvétele miatt a „kijevi rezsim” oldalán. Az orosz diplomáciai tárca szerint a nagykövetnek átadott jegyzékben hangsúlyozták, hogy az ukrán fegyveres erők „felpumpálása” fegyverekkel, valamint az orosz katonai és polgári infrastruktúra elleni csapásokra vonatkozó célutasítások átadása egyértelműen bizonyítja azoknak az amerikai állításoknak a „valótlanságát és hazug voltát”, amelyek szerint az Egyesült Államok nem részese a konfliktusnak.

A misszióvezetővel tudatták, hogy az amerikai fegyverek és katonai személyzet legitim célpontot jelentenek az orosz fegyveres erők számára. Közölték vele, hogy „a jelenlegi agresszív amerikai kurzus, amely minden irányban elmélyíti a konfrontációt Oroszországgal, kontraproduktív”. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, „hogy a helyzet deeszkalációja érdekében Washingtonnak lépéseket kell tennie, amelyek magukban foglalják az amerikai NATO-katonák és felszerelés kivonását, valamint az ellenséges oroszellenes tevékenység leállítását”. A tárca magyarázatot követelt Washingtontól az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken történt robbanásokkal kapcsolatban is, továbbá azt, hogy ne akadályozza a felelősök megállapítását célzó objektív vizsgálatot.

The post FSZB-főnök: Biden nem kapott garanciákat Moszkvától a kijevi útjához appeared first on .

Az új termékcsalád egyetlen eszközével akár 6700 négyzetméternyi terület védhető, ami a piacon jelenleg elérhető legnagyobb lefedésnek számít. Érzékenység szempontjából a legszigorúbb követelményeket támasztó A-osztályú felhasználás esetében is akár 3 000 négyzetméter lefedhető egyetlen ASD+ (FDA262) rendszerrel.

Az új modellekben, az FDA261 és az FDA262-ben megtalálható az ASD Connect mobilalkalmazás, amellyel a berendezések digitálisan beüzemelhetők. Az app kezelőfelületének és a nagymértékben automatizált folyamatnak köszönhetően a beállítások egyszerűen és gyorsan elvégezhetők.

Az ASD-k kulcsfontosságú szerepet töltenek be az energiarendszerek átalakításához és a digitalizációhoz szükséges, valamint más globális megatrendek hatására épülő infrastruktúrák védelmében. Ilyen például a gyorsan terjedő lítiumion-akkumulátoros energiatároló rendszerek tűzvédelme is.

Az új ASD+ teljesen integrált a Siemens tűzjelző rendszereibe, amelyekben megcímezhető eszközként közvetlenül és intelligensen kommunikál a Siemens FDnet/C-NET érzékelő hálózatán, minden további hardver vagy I/O kártya használata nélkül. Mindez könnyű telepítést, egyben gyors adatkapcsolatot biztosít mind a tűzjelző központ, mind a felhőszolgáltatás felé.

Nemcsak észlelésben teljesít jobban az ASD+, hanem a téves riasztásokkal szemben is maximálisan védett. A levegő mintavételes berendezés kimagaslóan érzékeny és pontos észlelését az ipari és szennyezett környezetekre tervezett optikai hardver, valamint a továbbfejlesztett, kettős hullámhosszú jelfeldolgozó algoritmus biztosítja, amely megbízhatóan megkülönbözteti a füst és a por részecskéit. Az ASD+ termékek riasztási küszöbértéke (0,003 és 20%/m között) állítható, így minden alkalmazáshoz rugalmasan illeszthető. Az ügyfelek emellett további értékes információkat – előriasztást, porészlelési és szennyeződésszint-jelentést – kapnak a Siemens applikációján keresztül.

A fenntarthatóság jegyében a Siemens új levegő mintavételes (ASD) füstérzékelői moduláris felépítést kaptak, így levegőminta-szívó és -elemző egységeik az eszköz átkonfigurálása nélkül cserélhetők.

The post Tovább bővült a Siemens füstérzékelő portfóliója appeared first on .

Biden az Andrzej Duda lengyel elnökkel a varsói elnöki palotában folytatott négyszemközti megbeszélés után, a lengyel és az amerikai küldöttség plenáris tárgyalásai előtt nyilatkozott. Megerősítette, amit tavaly márciusi varsói látogatása során mondott, miszerint az Egyesült Államoknak szüksége van Lengyelországra és viszont.

„Szükség van az európai biztonságra, ez alapvető és a legnagyobb következményekkel bíró téma” – fogalmazott Biden. „Érvényben maradtak azok a kötelezettségvállalások, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei Ukrajna támogatásáról tettek” – hangsúlyozta.

Biden a varsói Királyi Várban – Oroszország sohasem győz Ukrajnában: A brutalitás soha nem változtat az emberek szabadságvágyán, Oroszország sohasem győz Ukrajnában.

„Kritikus jelentőségűnek” nevezte a lengyel-amerikai kapcsolatokat. „Fegyveres erőink továbbra is Lengyelországban maradnak, most új stratégiai partnerséget építünk” – jelentette ki. Lengyelországban jelenleg mintegy tízezer amerikai katona állomásozik állandó rotációs jelleggel, köztük vannak F-15-ös vadászgépek pilótái és a Patriot rakétarendszert kezelő légvédelmisek is.

„Sok kihívás áll előttünk, amelyekkel közösen kell majd szembesülni. Meg vagyok győződve, hogy megbirkózunk velük” – húzta alá Biden. Duda felszólalásában kitért Biden előző napi meglepetésszerű kijevi látogatására, amelyet rendkívüli gesztusnak nevezett nemcsak Ukrajna iránt, de „azok felé is, akik egy szuverén országot támadnak”. A látogatás annak jele volt, hogy a szabad világ nem felejt – fogalmazott Duda.

Biden a varsói Királyi Várban – az Egyesült Államok és Európa nem akarja elfoglalni Oroszországot: Ma még egyszer az oroszokhoz fordulok. Az Egyesült Államoknak és Európa nemzeteinek nem áll szándékában Oroszország elfoglalása… Washington szövetségesei nem Moszkva ellenségei.

Bejelentette: a 2025 első felében esedékes lengyel európai uniós elnökséget a transzatlanti kapcsolatok szorosabbá tétele jegyében akarják szervezni, az erről szóló határozatot Lengyelország idén májusban fogja kezdeményezni.

„Több Amerika Európában, az EU és az Egyesült Államok erősebb együttműködése gazdasági és biztonsági témákban, mindez nagyon fontos számunkra” – jelentette ki. A lengyel történelmi tapasztalatokra utalva Duda kulcsfontosságúnak nevezte az Egyesült Államok szerepét Európa biztonsága szempontjából. Az amerikai elnök az ukrajnai háború kitörése első évfordulójának napjaiban érkezett Lengyelországba. Előtte a háború első heteiben, tavaly márciusban járt a lengyel fővárosban.

Biden kedd este beszédet mondott a varsói Királyi Vár kertjében, a varsói amerikai nagykövetség a rendezvényre meghívást intézett a lengyel társadalomhoz. Varsói látogatása zárónapján, szerdán Biden részvételével tartják Varsóban a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő csoport, a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóját.

Borrell: még a héten megegyezés várható az EU-ban az Oroszország elleni tizedik szankciós csomagról
Még a héten megegyezés várható az Oroszország elleni tizedik szankciós csomagról az Európai Unióban, a még fennálló fenntartásokat „le fogjuk küzdeni”, a korlátozó intézkedéseket a következő napokban, órákban jóváhagyják a tagállamok – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő. A tizedik szankciós csomag – amely az Európai Bizottság múlt héten bejelentett javaslatának értelmében egyebek között exporttilalmat vezetne be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus, a hadiiparban is használt technológiákra és ipari árukra – lényegében élvezi az uniós tagállamok minisztereinek támogatását, de az uniós Tanács egyhangú döntésével kell jóváhagyni. Borrell kiemelte: a már hatályban lévő szankciók működnek, súlyos csapást mérnek az orosz gazdaságra, Oroszország már államháztartási, valamint kereskedelmi hiánnyal küzd az energiahordozók eladása terén, miközben Európa megszabadult az orosz energiafüggőségtől. „Amennyire csak lehet, elsőbbséget kell adni az ukrán hadsereg ellátásának” – húzta alá Borrell.

The post Orosz agresszió: Washington és szövetségesei továbbra is támogatják Ukrajnát appeared first on .

Brüsszeli ülésükön a miniszterek felvették a szankciókkal sújtottak listájára az iráni oktatási, valamint a kulturális minisztert, a Forradalmi Gárda egyik parancsnokhelyettesét, valamint a szóvivőjét, a Forradalmi Gárdához és az iráni hírszerzési minisztériumhoz köthető, Ravin Academy nevű kiberbiztonsági cég társalapítóit, a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést támogató iráni parlamenti képviselőket, a rendőrség és az igazságszolgáltatás több tagját, valamint börtönőröket és börtönigazgatókat.

Továbbá jegyzékbe vették az iráni biztonsági erők (LEF) egyik alapítványát, valamint a rendőrséghez kötődő tudományos és társadalomtudományi intézetet.

Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedések jelenleg 196 személyre és 33 szervezetre vonatkoznak. A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. Az iráni emberi jogi szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is.

A közlemény szerint az Európai Unió és tagállamai sürgetik az iráni hatóságokat, hogy vessenek véget a békés tüntetések elleni erőszakos fellépésnek, hagyjanak fel az önkényes fogva tartással, és bocsássák szabadon az igazságtalanul fogva tartottakat. Az unió továbbá felszólította Iránt, hogy vessen véget annak a gyakorlatnak is, hogy halálbüntetést szab ki és hajt végre a tüntetőkkel szemben. Az EU továbbá a már kihirdetett halálbüntetések visszavonására szólított fel, valamint arra, hogy az iráni vezetés biztosítson megfelelő igazságügyi eljárást valamennyi fogvatartott számára.

The post Az EU kiterjesztette az emberi jogok megsértése miatt Iránnal szembeni szankcióit appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Közös biztonság- és védelempolitika

Az Európai Unió (EU) előtt álló biztonsági környezet 2023 elejére alapvetően átalakult az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Európa új geopolitikai realitással szembesült Oroszország illegális ukrajnai invázióját követően, és az EU kénytelen volt mindent újragondolni, a katonai magatartástól és az Ukrajnához fűződő kapcsolataitól kezdve a technológiai és kereskedelmi kihívásokon át saját intézményeiig. A jelenlegi legaktuálisabb kérdés, hogy miként fogja az EU továbbra is megerősíteni biztonságát a dúló orosz-ukrán konfliktus és a változó világrend közepette. Oroszország ukrajnai inváziója olyan uniós választ váltott ki, amely évekig elképzelhetetlennek tűnt. Mindennek hatására az EU 2023-ban struktúráját is átformalizálja és intézményi változtatásokat eszközölhet.

Az Európai Védelmi Uniót propagáló gondolatok ismét felerősödtek és az EU első alkalommal finanszírozza külföldi konfliktushoz szükséges felszereléseket. Oroszország gázzal kapcsolatos villongásai példátlan döntések meghozatalára késztettek az energiaellátás terén is, amely szintén egy olyan terület, amely a védelemhez hasonlóan eddig jellemzően a tagállamok, nem pedig az EU hatáskörébe tartozott.

Az EU esetleges reformjának igénye is felmerült, amelyet Ursula von der Leyen és a nyugat-európai államok kifejezetten támogatják, míg a kelet- és északkeleti-európai tagállamok határozottan ellenzik – különösen Svédország, amely jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be. Emmanuel Macron francia elnök szeretné a témát idén a Tanács napirendjére tűzni. Az egyik legvitatottabb elképzelés, amelyet Olaf Scholz német kancellár, a francia elnök és Ursula von der Leyen is támogat: a Tanácsban fennmaradó egyhangúsági szavazási követelmények megszüntetése olyan területeken, mint a külpolitika.

Az EU 2023-as célkitűzései között szerepel, hogy a kontinens az Amerikai Egyesült Államok támogatásával Ukrajna feltételei szerint segítsen befejezni a háborút. Ennek jegyében fokozni kell az Ukrajnának nyújtott uniós katonai és gazdasági segítséget, és az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást -többek között a tizedik szankcióscsomag formájában-. A gazdasági teendők listáján szerepel az olajárkorlátozás megvalósítása; más, korlátozandó orosz exporttermékek felkutatása; az Oroszországgal szembeni exportellenőrzés érvényesítése és kiterjesztése; valamint a meglévő szankciók végrehajtása, a szankciókat megszegők üldözése.

Az elmúlt évben az EU példátlan mértékű forrásokat és energiát fordított Ukrajna támogatására: 30 eurót bocsátott az ország rendelkezésére pénzügyi, gazdasági és humanitárius támogatások formájában, valamint 12 eurót katonai támogatásként, beleértve 3,6 milliárd eurós támogatást az Európai Békekereten (EPF) keresztül. Miközben az unió továbbra is prioritásként kezeli majd Ukrajnát – egy 18 milliárd eurós támogatási keretet kínál 2023-ban az ország számára– fennáll a veszélye annak, hogy más partnerségek kihagyása megbontja azok egyensúlyát és stabilitását: Az EU hitelessége és partnerként való vonzereje forog kockán, így szükség van ezen kiadások harmonizációjára, a déli, keleti és a közvetlen szomszédság közötti egyensúly fenntartására.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Energia- és klímapolitika

Az Európai Bizottság január 23-án nyilvános konzultációt indított az Európai Unió villamosenergia-piaci rendszerének reformjáról, hogy a háztartásokat és a vállalkozásokat jobban megvédje a magas energiaáraktól, növelje a rugalmasságot, és felgyorsítsa az európai zöld megállapodásban és a REPowerEU tervben meghatározott átmenetet. Alapvető fontosságú, hogy a megújuló energiaforrások növekedéséből és alacsony működési költségeiből minden európai polgár – a nagy ipari fogyasztóktól kezdve a kkv-kon át a háztartásokig – profitálhasson. Ahhoz, hogy minden fogyasztó számára biztosítható legyen a megfizethető tiszta energiához való közvetlen hozzáférés, olyan piaci eszközökre lesz szükség, amelyek stabilabb árakat és az energiatermelés valós költségein alapuló szerződéseket eredményeznek. A konzultáció támogatja a Bizottság munkáját is a jogalkotási javaslat kidolgozásában, amelyet az idei év első negyedévében kíván előterjeszteni. A konzultáció február 13-ig tart, és négy fő területre összpontosít:

• A villamosenergia-számlák függetlenítése a fosszilis tüzelőanyagok rövid távú áraitól, valamint a megújuló energiaforrások elterjedésének ösztönzése;
• a piac működésének javítása az ellátás biztonságának érdekében, valamint a gáz alternatíváinak teljes körű kihasználása;
• a fogyasztóvédelem és a fogyasztói jogkörök erősítése;
• a piac átláthatóságának, felügyeletének és integritásának javítása.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Környezetvédelem

2023. január 12-én az Európai Bizottság új, ivóvízre vonatkozó követelményrendszere beiktatásra került az egész Unióban. A felülvizsgált irányelvet már a tagállamok nemzeti jogszabályaiba is átültették. Ez, az Európai Zöld Megállapodással összhangban biztosítja a világon az egyik legmagasabb ivóvíz-előírást. Az intézkedés a „Right2Water” kezdeményezés sikere, amely keretein belül 1,6 millió aláírást gyűjtöttek össze a biztonságos ivóvízhez való hozzáférés javítása érdekében. Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért felelős biztos így nyilatkozott:

„A mai naptól kezdve az európaiak biztosak lehetnek abban, hogy az általuk fogyasztott víz minősége a legmagasabb színvonalú.”

Ennek biztosítása érdekében az irányelv biztonsági előírásokat tartalmaz a minőségi kockázatok azonosítására és kezelésére. Az átdolgozott jogszabály a szennyező anyagok által okozott kockázatok kezelésével az emberek egészségének védelmét is szolgálni fogja.

2023 januárjától kezdve az EU-ban mintegy 3000 vegyipari és 3000 textilipari üzemnek kell majd megfelelnie az új környezetvédelmi normának. Ez a kibocsájtási irányelv az üzemek negatív környezeti hatásának csökkentését igyekszik megvalósítani. A meglévő létesítmények számára négy évet adnak az alkalmazkodásra, az újonnan létrehozott üzemeknek azonban egyből meg kell felelniük az előírásoknak. A határozatok a vegyiparban és a textiliparban főleg a hulladék kezelésére vonatkoznak. Az intézkedés szintén a Zöld Megállapodás célkitűzéseit és a klímasemlegesség megvalósítását segíti elő.

A hónapban Tallinn vált Európa 2023. évi Zöld Fővárosává, átvéve a címet a franciaországi Grenoble-tól. A Zöld Főváros címet a változás élvonalában lévő városoknak ítélik oda minden évben. Észtország fővárosa ezt a címet a környezetvédelem iránti elköteleződésével vívta ki, mely megmutatkozik például a „Tallinn 2035”, a GoGreenRoute és a Green Twins projekteken keresztül is.

A Bizottság januárban elindította ReSet the Trend című kampányát, mely a fast fashion környezetszennyező hatására és a fenntartható divat lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A kampány célja, hogy az európai fiatalok váljanak példaképpé a textilhulladék mennyiségének mérséklésében.

Írta: Vida Fanni

Egészségügy

2023. január 17-én a Bizottság 242 millió eurót biztosított Finnországnak, hogy befektesse az első vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) stratégiai tartalékba. Ilyen úgynevezett rescEU tartalékokat már más országokban is létrehoztak, például erdővédelemre vagy orvos védőfelszerelés és eszközkészletre vonatkozóan. A CBRN stratégiákat a HERA (Health Emergency Preparedness and Response Authority) közreműködésével alakítják ki, hiszen beletartoznak az egészségügyi vészhelyzetekben alkalmazandó orvosi intézkedések uniós szintű kidolgozásai is. Kifejezetten tartalmazz a stratégia vakcinákat, ellenszereket, melyek biztosítják a beavatkozást egészségügyi vészhelyzetek esetén. Ezek a rescEU tartalékok segítséget nyújtanak az EU valamennyi tagállama számára és a szomszédos országokban is bevethetők.

Egy Brüsszelben tartott rendezvényen elindították az európai rákkutatási kezdeményezést, hogy támogassák az egészségügyi szolgáltatókat és kutatóintézeteket. Olyan digitális infrastruktúra létrehozásán dolgoznak, amely összekapcsolja a rákos képalkotási adatok adatbázisát a EU-ban. Ez egyesíti az uniós és nemzeti szintű kezdeményezéseket, kórházi hálózatokat és egyéb egészségügyi adatokat. Ennek köszönhetően az orvosok és kutatók hatékony hozzáférést kapnak a betegség átfogóbb tanulmányozásához.

Írta: Vida Fanni

Szankcióspolitika

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Charles Michel európai tanácsi elnökkel közös 2023.02.09.-én, az EU-Ukrajna csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, az EU tervezett tizedik szankcióscsomagjának célja az orosz állami propagandagépezetet működtetők mellett, célozza az exporttilalom 10 milliárd eurónál nagyobb értékű termékekre való kiterjesztését is.

A Bizottság célja, hogy 2023. február 24-ig, Oroszország ukrajnai akcióinak egyéves évfordulójáig életbe léptesse a megállapodást. A csomag állítólag az orosz hadsereg által felhasználható technológiára és a szankciók kijátszásának csökkentésére összpontosít.

A sajtótájékoztatón és ehhez kapcsolódóan egy Twitter-bejegyzésben Ursula von der Leyen kifejtette az Európai Unió elkötelezetten és teljes mértékben támogatja” Zelenszkij koncepcióját a békéről, illetve hangsúlyozta az ukrán népnek joga van az „igazságos békéhez”.

Az új szankcióscsomag tartalma három fő pillérre támaszkodik: az orosz hadigépezetet működtető technológiák, az egyes alkatrészek mélyreható tanulmányozása, hogy Oroszország számára ezen technológiák, kiváltképp a drónok gyártása ellehetetlenített legyen, illetve a szabályok kijátszására való koncentráció.

A sajtótájékoztatón az EU támogatása kapcsán kiemelésre került, az orosz tevékenység ukrán energiaszektorban okozott hatásainak mérsékletére irányuló törekvés: generátorok lehetséges szállítása az energiabiztonság garantálása érdekében, az energiainfrastruktúra helyreállítása, a gazdaság támogatása is, így az állami funkciók fenntartása, a bérek és szociális juttatások fizetése.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Szomszédságpolitika

Keleti szomszédságpolitika

Az Európai Bizottság 5 millió eurós pénzügyi adományt biztosít az Ukrajnai Energiatámogatási Alap számára Ukrenergo, az ukrán villamosenergia-átviteli rendszerüzemeltető támogatására. Spanyolország további 4,5 millió euróval járult hozzá az Európai Bizottság kérésére az Alaphoz.  „Az energiaágazat az egyik olyan terület, ahol nagy szükség van a támogatásunkra, és az Energiaközösséggel közösen létrehozott alap az egyik fontos csatornája a célzott segítségnyújtásnak.” – mondta Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa. Az alapot transzformátorok és a megrongálódott infrastruktúra javításához szükséges eszközök beszerzésére fogják felhasználni, hogy Ukrajnában továbbra is működjön az energiaellátás. Az energiafogyasztás csökkentését és így az energiaellátás biztonságának fokozását kívánja célozni a január 10-én jóváhagyott és az EU által támogatott program, amely a lakosság számára a LED izzók használatát kívánja népszerűsíteni. Az Ukrenergo szerint az áram 40-60%-át a háztartások fogyasztják és még mindig alacsony arányban használnak energiatakarékos LED izzót, amelyek átlagosan nyolcszor kevesebb áramot fogyasztanak, mint a többség által használt, hagyományos izzók. Az Európai Unió 30 millió LED izzót finanszíroz.

Az Európai Unió január 17-én folyósította az első 3 milliárd eurót a decemberben elfogadott 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatásból. Ezzel a stabil, rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatással Ukrajna képes lesz a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatására, valamint az alapvető közszolgáltatások – például a kórházak, iskolák működésének fenntartására. Ez lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és a háborúban lerombolt kritikus infrastruktúra – például az energetikai infrastruktúra, a vízrendszerek, a közlekedési hálózatok, az utak és hidak – helyreállítását. A támogatást reformok, valamint jelentéstételi követelmények kísérik, amelyek biztosítják a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználását. Az Európai Unió Külügyek Tanácsa január 23-án továbbá megállapodásra jutott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás 7. részletéről, amely 500 millió eurót jelent.  A Tanács megállapodott továbbá egy további 45 millió euró értékű támogatási intézkedésről is, amely az EU katonai kiképző missziója, az EUMAM Ukraine által kiképzés alatt álló ukrán erők számára nyújtandó támogatást szolgálja. Ezzel az Európai Békefenntartási Eszköz keretében nyújtott katonai támogatás teljes összege 3,6 milliárd euróra emelkedik.

Január 30-án az Energiaközösség Titkársága létrehozta az ukrán energiapiac megfigyelőközpontját. A megfigyelőközpont szorosan nyomon követi és elemzi az ukrajnai energiapiaccal és vállalatirányítással kapcsolatos valamennyi fejleményt. A titoktartási követelmények teljes körű tiszteletben tartása mellett az értékeléseket közzéteszik és elérhetővé teszik a nemzeti és nemzetközi érdekelt felek számára. „Ez elősegíti az ukrán energiaágazat további integrációját Európával, és segít az európai gyakorlatnak megfelelő, kiszámítható és átlátható irányításba vetett bizalom kiépítésében.” – áll az Energiaközösség sajtóközleményében.

Január 24-én az Európai Bizottság javasolta, hogy a Moldovai Köztársaságnak nyújtott, folyamatban lévő makroszintű pénzügyi támogatás összegét 145 millió euróval növeljék. Ezzel az országnak nyújtott, makroszintű pénzügyi támogatás teljes összege 295 millió euróra emelkedik. A kiegészítő támogatás célja, hogy további támogatást nyújtson Moldovának, amelynek gazdaságát súlyosan sújtották az ukrajnai háború következményei, többek között a nagyszámú menekült befogadása, valamint a 2021 októbere óta tartó energiaválság.

Sor került az ötödik magas szintű EU-Grúzia stratégiai biztonsági párbeszédre 2023. január 25-én Tbilisziben. A találkozó kifejezte a két fél határozott elkötelezettségét az együttműködés előmozdítása iránt, többek között a kül- és biztonságpolitika terén, az EU-Grúzia társulási megállapodással összhangban. A résztvevők megvitatták az Oroszország és Grúzia közötti 2008-as konfliktus következményeit, beleértve Abházia és Dél-Oszétia konfliktusdinamikáját. Felszólították az Orosz Föderációt, hogy teljes mértékben hajtsa végre a 2008. augusztus 12-i, az EU közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodást. Kiemelték továbbá az EU grúziai béke és biztonság terén végzett megfigyelő missziójának fontos szerepét, és hangsúlyozták, hogy biztosítani kell megbízatásának teljes körű végrehajtását. Az Európai Unió megerősítette, hogy rendíthetetlenül támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül.

Január 25-én Josep Borrell, az EU főképviselője Brüsszelben találkozott Ararat Mirzojan örmény külügyminiszterrel. „Megvitattuk a béketárgyalások folytatásának kilátásait. Eszmecserét folytattunk a Lachin-folyosó helyzetéről és a tágabb térség biztonsági helyzetéről. Muszáj elkerülnünk a humanitárius válságot.”– nyilatkozta Josep Borrell. Megvittaták továbbá az újonnan indított uniós misszióról is, amelynek feladatai a rutinszerű járőrözés, a jelentéstétel, és a meditációs erőfeszítésekhez való hozzájárulás. Január 26-án sor került Jerevánban az első magas szintű politikai és biztonsági párbeszédre is.

Írta: Mészáros Kinga

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Déli szomszédságpolitika

Az Európai Unió 25 millió eurós segélyt nyújt Libanonnak, hogy támogassa az élelmiszerhiánnyal küzdő embereket. A támogatás előreláthatóan több mint hétezer libanoni családnak fog segítséget nyújtani. Hosszabb távon az Európai Unió erősíteni szeretné Libanon mezőgazdaságát, hogy önellátó országgá tudjon válni. Az Európai Unió további 25,5 millió humanitárius segélyt különít el afrikai országoknak, köztük Algériának is. Az orosz-ukrán háború következtében számos afrikai ország élelmiszerellátási problémával küzd. A segély a szociális háló és a kulcsfontosságú ágazatok stabilan tartására terjed ki. Algéria mellett Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Szudán és Dél-Afrika is jelentős támogatásban részesült.  Az Európai Unió 1,7 milliárd euróra emeli a humanitárius segély nagyságát 2023-ra. Ebből az 1,7 milliárdból 382,2 millió eurót szán az EU a Közel-keleti és Észak-afrikai országok számára, különös tekintettel a krízisközeli állapotban levő Jemenre és Szíriára. Az Európai Unió 1992 óta folyósít humanitárius segélyt, így segítve több mint 110 országot. A segélyeket az EU különböző nemzetközi és civilszervezeteken keresztül juttatja el a válságos területekre. Az Európai Unió két újabb finanszírozási megállapodást írt alá Jordánia kormányával 64 millió euró értékben. Az első megegyezés 39 millió euró támogatást nyújt a jordániai igazságügyi szerveknek a jogállam fejlesztése és fenntartása érdekében. A második megállapodás 25 millió eurót különít el Jordánia zöld megújulásának érdekében. A támogatás célja az orosz-ukrán háború okozta élelmiszerválság mérséklése is.

Írta: Nagy Imre Jonatán

Szerkesztette: Mészáros Kinga

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A EU hírfigyelő – 2023. január bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Orosz-ukrán háborút kutató műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak.

Váltakozó orosz sikerek a fronton

A januári sikerek után az Oroszországi Föderáció erői tovább folytatták előretörésüket Ukrajnában. Az egész fronton nyomás alatt tartják az ukrán védőket, valamint Bahmut körül kezd bezárulni az ostromgyűrű. Azonban egyelőre az előretörés tempója lassult.

Ugledarnál az orosz erőket (155. Tengerészgyalogos Dandár, 40. Tengerészgyalogos Dandár, 36. Gépesítettdandár) feltartóztatták az ukránok és ellentámadásba lendültek. Ugledar fontos az oroszoknak, mert innen kitörhetnek a donyecki mélységbe. Továbbá, ha Marinkát elfoglalják akkor északról és délről katlanba zárhatják az ukránokat. Ezért az ukránok két új dandárt küldtek erősítésnek az 55. Tüzérdandárt február 11-én és a 15. Tüzér felderítődandárt február 8-án. Nyugati és ukrán források szerint több orosz katona is meghalt az elit egységekből. Nem véletlen, hogy egyesek Rusztam Muradov altábornagy felmentését követelik a sikertelen offenzíva miatt. Ugyanakkor Denyisz Pusilin szerint láthatóak itt az orosz sikerek.

A front többi szakaszán viszont az oroszoknak kedvez a helyzet. Északon a kupjanszki fronton az oroszok elfoglalták Dvoricsnét, Gorobovkát és Liman Pervijt. A harcok Szinkovkáért folynak, ami csak 5 km-re található Kupjanszktól. Délebbre Kreminnánál sikeresen törnek a Zserebec folyó irányába, valamint Szerebjanka és Belogorovka irányába, ezáltal északról fenyegetve Szeverszket.

Donyecki fronton Szoledar elfoglalása után Szakko i Vancetti és Mikolajivka falvak is orosz kézre kerültek. Jelenleg Vaszjukovka, Fedorovka és Rozdolovka falvakért folynak a harcok. Szeverszk már csak 12 km-re van az orosz állásoktól, ha folytatják az előretörést a város déli irányból is veszélybe kerül.

Bahmutban a helyzet kritikus. Volodimir Zelenszkij a végsőkig kitartana, annak ellenére, hogy Krasznaja Gora elfoglalásával és Paraszkovjevka felé tartó M-03-as út, valamint Sztupocski és Ivanovszke közötti H-32-es út megszerzésével az ostromgyűrű bezárul Bahmut körül. Megvan az esély arra, hogy 9 dandár és 2 zászlóalj kerül orosz bekerítésbe. Ha ez bekövetkezik az hatalmas érvágás lenne az ukránoknak az oroszok előtt pedig megnyílna az út Szlavjanszk-Kramatorszk-Druzskovka vonaláig.

Írta: Krausz József

Orosz-ukrán konfliktus

A SpaceX limitálta Ukrajna műhold használati képességeit katonai célok teljesítésére, miután Kijev igazoltan drónok irányítására alkalmazta a felület által biztosított kapcsolatot.

Még a háború elején az Elon Musk által vezetett SpaceX több ezer SpaceX Starlink műhold tányért szolgáltatott Ukrajna számára, amely az embereket segítette elő a mindennapjaikban az internethez való kapcsolódás megkönnyítésében. Ezen kívül azonban orosz álláspontok megjelölésére és katonai műveletekre való előkészületekre is alkalmazták a SpaceX által szolgáltatott műholdakat, amik a vállalat által meghatározott irányelvekkel szembe megy. Egy ukrán tisztviselő szerint a cégeknek egyszerűen választaniuk kellett, hogy melyik oldalt állnak. Mykailo Podolyak elnöki tanácsadó véleménye szerint Ukrajna mellé állhatnak a „szabadsághoz való jog” melletti küzdelemben, vagy pedig választhatják Oroszországot, és az „öléshez és erőszakos terület elfoglaláshoz” való jogot támogathatják.

A SpaceX elnöke, Gwynne Shotwell állítása szerint a Starlink technológiának sosem volt célja a fegyverkezésben való részvétel, aki szerint ezen technologiát kizárólag humanitárius célokra tervezték, nem pedig drónok irányítására. Ezzel párhuzamosan a cég alapítója, Elon Musk szerint Oroszország többször is megpróbálta zavarni a Starlink kapcsolódási pontjait, ezzel csökkentve Ukrajna katonai potenciálját. Gwynne Shotwell állítása szerint a SpaceX limitálása Ukrajnában szükséges ahhoz, hogy az ukrajnai fegyveres erők ne agresszív célokra használják az általuk biztosított Starlink szolgáltatást.

A februári orosz inváziót követően a SpaceX által szolgáltatott Starlink technológia lehetővé tette az ukrán emberek számára az internethez való kapcsolódási lehetőség fenntartását, ezzel elősegítve a lakosság hírekhez és közösségi médiákhoz való hozzáférését. A technológia maga alacsony Földpályán lévő műholdakra épül, amelyek továbbítják a hozzáférést a felhasználók számára.

„A SpaceX Starlink Ukrajna összeköttetési gerincévé vált egészen a frontvonalakig.” – nyilatkozta Elon Musk.

Írta: Jaksi Zsolt

Egy év távlatában: A lőszer kérdése

Számtalanszor hallottuk már mindkét harcoló féltől, hogy a másik oldal lőszer készletei teljesen kimerülnek, melynek következményeként a másik fél csapatai vereséget fognak szenvedni. Most egy év elteltével már rendelkezünk némi információval, azzal kapcsolatban, hogy a fennálló felek milyen mennyiségben használják fel készleteiket és ezt mennyire képesek (vagy nem képesek azt) pótolni.

Ukrajna utánpótlás kapcsán szinte teljesen a nyugati szállítmányokra támaszkodik, ezért azok vizsgálatával következtethetünk arra, hogy Ukrajna meddig tudja fenntartani jelenlegi katonai képességeit és ezt a nyugati országok mennyire tudják pótolni.

Az elmúlt 1 év során Ukrajnának a legtöbb felszerelést messze az Amerikai Egyesült Államok szállította, számosítva párat ezek közül:

1600 darab Stinger (18 év alatt legyártott készlet)

8500 darab Javelin (8 év alatt legyártott készlet)

Tüzérségi lövedék (155 mm): 1 074 000 darab (5 év alatt legyártott készlet)

Ezek közül a tüzérségi lövedékek száma a legfájdalmasabb az Ukrán fél számára, hiszen a konfliktusban mindkét fél nagymértékben támaszkodik a saját tüzérségének minél gyakoribb alkalmazására. Az Egyesült Államok teljes termelése évente 240 000 darab Azonban ebből csak 147 000 darab-ot tud optimálisan Ukrajnának adni, a másik 93 000 darab-ot az Amerikai csapatok használják fel évente.

Oroszország kapcsán pontos adatokkal nem rendelkezhetünk, de a jelenlegi információk alapján pár megállapítást tehetünk:

A konfliktus kezdetén az Orosz tüzérségi tartalékot 17 millióra becsülte az EDF (Észt védelmi minisztérium) melyből az elmúlt 1 évben Oroszország 10 milliót használt fel. Ehhez természetesen hozzátartozik az, hogy az éves Orosz termelés a korábbi adatok alapján 1 700 000 darab körüli, melyet 3 400 000 darabra tervez növelni.

Írta: Horváth Kristóf

Az Európai Unió új szankciói

Az Európai Unió soron következő szankcióscsomagja az „orosz állami propagandistákat” célozza majd, és az exporttilalmat a 10 milliárd eurónál (10,8 milliárd dollárnál) nagyobb értékű termékekre is kiterjeszti – jelentette be az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen,  Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Charles Michel európai tanácsi elnökkel közös február 9.-ei sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta a lista „számos politikai és katonai vezető mellett kiterjed majd Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáira is, mert hazugságaik megmérgezik a közéletet Oroszországban és külföldön egyaránt„. Ursula von der Leyen hozzátette az új szankciócsomag kiterjed majd egy több mint 10 milliárd euró értékű exporttilalomra is, amely „tovább éhezteti Oroszország katonai gépezetét, és tovább rengeti gazdaságának alapjait”. Valamint az EU „teljes mértékben támogatja” Zelenszkij békeformuláját, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának joga van az „igazságos békéhez”.

Ehhez kapcsolódóan a „Rzeczpospolita”, a vezető lengyel üzleti és jogi napilapjának sajtójelentése szerint Lengyelország és Litvánia magas rangú diplomatái névtelenül felfedték a két ország közös tárgyalási álláspontjának egyes elemeit az Oroszország és Fehéroroszország elleni tizedik uniós szankciócsomaggal kapcsolatban. Ebben olyan elemek foglaltattak, mint a gyémántkereskedelem tilalma (amely Belgiumnak a gyémántiparban betöltött kiemelkedő szerepe és a tilalommal szembeni ellenállás miatt még nem tartozik a luxuscikkekre vonatkozó tilalmak hatálya alá); a kettős felhasználású termékek tilalmának kiterjesztése (valószínűleg a kettős felhasználású termékek listájának további bővítése); a további orosz bankok kizárása a SWIFT-ből és az orosz olajárplafon csökkentése (erről a Reuters számolt be).

Írta: Haiszky Edina Julianna

Mikor lesz a Nagy-Karácsony?

Ukrajnában hagyományosan január 7-én ünnepelték a karácsonyt, viszont ettől az évtől ez megváltozik. 2022-2023 fordulóján mind a két karácsonyt megtartották, a hívőkre hagyva a választást, hogy mikor ünnepeljenek. 2023-ban már csak december 25-én tartják meg a karácsonyt.

Ez az esemény nem váratlan, mivel Ukrajna egyre erősebben próbál szakítani az orosz hagyományokkal Krím annexiója óta. Próbálják leépíteni az orosz, szovjet és kommunista szokásokat és szimbólumokat. 2017-ben munkaszüneti napnak nyilvánították december 25-ét és engedélyezték a misetartást. 2019-ben Ukrajna Ortodox Egyháza függetlenedett az Orosz Ortodox egyháztól, Batolomaiosz konstaninápolyi pátriárka támogatásával.

Ez a váltás nem volt egyszerű, a múltban több próbálkozás is volt a katolikus karácsony ünneplésére, de gyakran a tradicionalisták ellenállása miatt nem tudták ezt bevezetni. De a háború kirobbanása után egyre inkább erősödik a lakosságban a távolodás az orosz hagyományoktól és egyre inkább közelednek a nyugati világ felé.

Írta: Misák Veronika

Oroszország és Ukrajna közötti kiberháború tanulságai

Több mint egy éve, 2022. január 14.-én volt az első olyan időpont, amikor Oroszország a 2022. február 24.-én megindított offenzívájának megalapozásaként jelentősebb volumenű kibertámadást intézett Ukrajna ellen. Fontos megjegyezni, hogy kibertámadásokat mindkét fél alkalmazott a múltban, mely helyzet napjainkban odáig eszkalálódott, hogy a két hadviselő fél egymást számítógépes kémkedéssel és propagandaterjesztéssel vádolja. Ez a kiberháború magában foglalta és foglalja mai napig az APT csoportok tevékenységét, valamint a különböző rosszindulatú programok terjesztését is. 2023 januárjára Oroszország kibertérben tanúsított magatartása következtében számos ország és vállalkozás világszerte kiemelt figyelmet fordított a kibervédelemre, hiszen bebizonyosodott az, hogy támadó fél bárki lehet, akár egy másik ország is. Fontos megjegyezni azonban, hogy a klasszikus értelemben vett kiberháború nem valósult meg a hadviselő felek között, mivel ezek a műveletek nem eredményeztek semmilyen stratégiai hatást a háború alakulására vonatkozóan. A háborúban túlnyomórészt a kinetikus eszközök domináltak, és a jelenlegi állás szerint ez nem is fog változni. Az is megállapítást nyert egy év távlatából, hogy a kibertámadások okozta károk viszonylag rövid időn belül helyreállíthatóak, míg a kinetikus eszközök által okozott károk esetében a helyreállítás sokkal hosszabb időt vesz igénybe (ukrajnai szélerőművek hónapokig nem működtek). Ez az egyik fő oka annak, hogy a kibertámadások háttérbe szorultak és a kinetikus hadviselés vált elsődlegessé. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a kibertámadások ne jelentenének veszélyt vagy kockázatot, viszont érdemes ezeket a támadásokat és azok hatásait a helyükön kezelni és nem megfogalmazni olyan állításokat, miszerint a kibertér, mint hadszíntér önállóan is képes eldönteni egy háborút.

Írta: Ésik Béla

Szerkesztette: Patócskai Péter

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben Margarita Marushevska fényképét használtuk.

A Orosz-ukrán háborús hírfigyelő III. – 2023. január bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Boris Pistorius az Alsó-Szászország tartományi Munsterben működő harckocsizó-képző központban tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a programok a terveknek megfelelően haladnak, a hazájukat az orosz támadások ellen védő ukrán katonák pedig nagyon elkötelezettek és elszántak. Március végére le is szállítják a védekezés támogatását szolgáló német Marder páncélozott harcjárműveket és Leopard 2 A6 típusú harckocsikat, és az ukrán katonák készen állnak majd a használatukra – jelentette ki a miniszter.

Hozzátette, hogy a világ legmodernebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2-es elődjéből, a Leopard 1 típusú harckocsikból májusban vagy júniusban adhatják át az első darabokat Ukrajnának. A képzési programok újabb turnusokkal folytatódnak tovább, a végzősök száma így meghaladhatja a háromezret az év végére.

A Bundeswehr a kiképzési programról a honlapján közölt tájékoztatójában ismertette, hogy az ukrán katonák a hét hat napján tanulnak és gyakorlatoznak, napi 12 órát. Az oktatást tolmácsok közreműködésével folytatják. Mint írták, az ukrán katonák szemében hajthatatlanság és elszántság látszik. „Ezek az emberek tudják, hogy miért harcolnak, tudják, hogy a jó oldalon állnak, és ez szinte legyőzhetetlenné teszi őket” – idézték a közleményben Björn F. Schulz tábornokot, a kiképzőközpont parancsnokát.

A szövetségi kormány negyven Marder páncélozott harcjárművet és 14 Leopard 2 A6-os harckocsit ad át az ukrán erőknek a Bundeswehr állományából. A támogatáshoz kiképzés, lőszer, szállítás és karbantartás is tartozik. Berlin egy sor további nehézfegyvertípussal, köztük Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegekkel és Gepard páncélozott harcjárművekkel is segíti az orosz támadás elhárítását. A napokban arról is döntöttek, hogy a Bundeswehrnél már nem használt Leopard 1-esekkel is támogatják Ukrajnát, a tervek szerint száznál is több darabbal.

Holland hírszerzés: Oroszország igyekszik feltérképezni a hollandiai infrastruktúrát
Oroszország az elmúlt hónapokban próbált információkat szerezni, annak érdekében hogy szabotálja a az Északi-tenger hollandiai részén lévő, az energiaellátáshoz létfontosságú infrastruktúrát – írta a NOS hírportál hétfőn a holland katonai hírszerző ügynökség (MIVD) közlésére hivatkozva. A MIVD igazgatója, Jan Swillens tábornok, a holland nemzetbiztonsági szervezettel (AIVD) közös sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy néhány hónappal ezelőtt egy orosz hajó jelent meg az Északi-tenger holland részén, és információkat próbált szerezni a tengeri szélerőműparkról. Mint mondta, a hajót időben felismerték és elirányították a parti őrség hajói, mielőtt bármilyen szabotázskísérletet tudtak volna végrehajtani. Swillens hozzátette: „ez újabb bizonyíték arra, hogy a Hollandiát fenyegető veszély sokkal közelebbi, mint ahogyan az elsőre tűnik”. Az MIVD és az AIVD hétfőn közzétett közös jelentésében azt állítja, hogy Oroszország a szélerőművek mellett, internetkábelek és a gázvezetékek infrastruktúráját is megpróbálta titokban feltérképezni. A jelentés hozzáteszi, hogy Oroszország vélhetően a vízellátási hálózatokat is megpróbálja megcélozni.

Hollandia szombaton közölte, hogy több orosz diplomatát kiutasít az országból, arra hivatkozva, hogy Moszkva hírszerző tiszteket küld a hágai nagykövetségére. A kormány azt is bejelentette, hogy bezárja a szentpétervári holland főkonzulátust, és felszólította Oroszországot, hogy számolja fel kereskedelmi képviseletét Amszterdamban.

The post Orosz agresszió: Több mint háromezer ukrán katonát képeznek az idén Németországban appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Vallás és Biztonság műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak. A harmadik számban szó lesz a pápa egy fontos utazásáról, vallási jelképek megsemmisítéséről és egy meghiúsult támadásról.

Pápai látogatás Dél-Szudánban

Földünk legfiatalabb ENSZ-tagállamában, Dél-Szudánban tett látogatást Ferenc pápa. Dél-Szudán 2011-ben kiáltotta ki függetlenségét és nyert széleskörű elismerést a nemzetek közösségétől, azonban a fiatal államot azóta is szinte folyamatos polgárháború és törzsi, etnikai konfliktus sújtja. Bár a polgárháborúnak 2020-ban papíron véget vetett a felek közötti békeszerződés, a különböző milíciák továbbra is rendszeresen követnek el erőszakos cselekményeket, a kormányzat pedig eddig képtelen volt stabilizálni és pacifikálni Dél-Szudán teljes területét. A pápai – Canterbury érsekkel közösen tett – látogatás jelentősége abban áll, hogy Dél-Szudán népességének körülbelül kétharmada keresztény, egyharmada pedig katolikus vallású, így az egyházfő személyes jelenlétének jelentős hatása lehet a népességre, segítve az enyhülési folyamatokat. Ferenc pápa most tette az első látogatását Dél-Szudánban, bár az ország rivális etnikai és politikai vezetőivel korábban is találkozott. Őszentsége rendkívül erős szavakkal hívta fel a Dél-Szudán népességét az eddig többszázezer halálos áldozatot és több mint 4 millió menekültet hozó konfliktus befejezésére és a békefolyamat folytatására, leszögezve: „A jövő nem lehet a menekülttáboroké.” Bár Ferenc pápa látogatása régóta példátlan reflektorfényt irányít a fejlett világ által szinte elfeledett dél-szudáni konfliktusra, annak megoldásában sajnos kétséges lehet hatékonysága. A Dél-Szudánban püspöki hivatalt betöltő olasz származású misszionárius, Christian Carlassare szavaival: „A kereszténység ebben az országban még gyakran csak felszínes, nem vert igazi gyökeret a lelkekben és a társadalomban.”

Írta: Töll Konrád

Koránokat égettek Európa több pontján is

Ukrajna megtámadását követően 2022-ben Finnország és Svédország, szakítva korábbi semlegességükkel, benyújtották csatlakozási szándékukat a NATO-ba. A csatlakozást minden tagnak ratifikálnia kell, melyet mára csak hazánk és Törökország nem tett meg. Többek között a török támogatás hiányának apropóján demonstráltak idén január 21-én Stockholmban, a török nagykövetség előtt, ahol Rasmus Paludan szélsőjobboldali politikus elégette az iszlám szent könyvének egy példányát. Ugyan a svéd külügyminiszter azonnal igyekezett kifejezni a kormány elhatárolódását az eseményektől, ez kevésnek bizonyult. Január 24-én Recep Tayyip Erdoğan kijelentette: „Azok, akik megengednek efféle istenkáromlást a követségünk előtt, a továbbiakban nem számíthatnak a NATO tagságukat illető támogatásunkra.”

Rasmus Paludan ezután január 27-én Dániában tett hasonlóképpen egy mecset, valamint a koppenhágai török nagykövetség előtt, mondván, hogy amíg Svédországot fel nem veszik a NATO-ba, minden pénteken el fogja égetni a Korán egy példányát.

Törökország mellett más muszlim országok, köztük Malajzia, Jordánia, Kuvait, illetve Szaúdi-Arábia is tiltakozásukat fejezték ki a történtekkel, továbbá egy másik hollandiai esettel kapcsolatban. Több helyen tiltakozást is szerveztek: volt, ahol a svéd zászlót gyalázták/égették el, vagy éppen Rasmus arcképével ellátott bábut égettek. (Norvégiában egy hasonló, a török követség elé tervezett az iszlámot sértő demonstráció engedélyét visszavonták, miután Törökország tiltakozását fejezte ki az üggyel kapcsolatban.)

Bár Törökországnak megvannak a maga okai és feltételei a két északi állam csatlakozásával kapcsolatban, addig ezt az esetet vélhetően érveik közé emelhetik majd Svédországgal kapcsolatos jövőbeni hozzáállásuk okaként.

Írta: Krüzsely Gergő

Koránt érő merénylet

Az európai Korán-égetések ellenzésének adtak hangot Pakisztán lakói, akik tüntetéssel fejezték ki azt, hogy mennyire nem értenek egyet azzal, ami Európában folyik. Az utcára vonulók több városban azt kiabálták, hogy ők a Korán védelmezői, miközben az iszlamofóbia nemzetközi térnyeréséről is beszéltek. Az ország fővárosában, Iszlámábádban, a helyzet a rendőrség közbeavatkozását is megkívánta mivel pár tüntető a svéd nagykövetség felé vette az irányt.

Ugyanakkor, miközben az ország lakosai az európai Korán-égetőkkel voltak elfoglalva, január végén Pesavar városában öngyilkos merénylő robbantott bombát, előidézve ezzel az egyik leghalálosabb csapást, amit az ország évek óta látott. A támadásra egy mecsetben került sor, ahova a hívek a délutáni imájukat elvégezni gyűltek össze. A helyi idő szerint 13:30-kor történt detonáció áldozatai nagyrész rendőrök voltak. Aggodalomra adhat okot a körülmény, hogy a mecset a rendőrök által szigorúan őrzött területen helyezkedik el. Szemtanúk szerint a merénylő a mecset első sorában ült és ott robbantotta fel magát. A halálos áldozatok száma meghaladja a 100 főt, és a sérültek is több, mint 200-an vannak. De ki állhat a támadás mögött?

Pakisztán, amely hagyományosan az iszlám hitet követi, a szomszédos Indiával ellentétben, nem először néz szembe hasonló helyzettel, az utóbbi években ugyanis az ehhez hasonló merényletek egyre gyakoribbá váltak, köszönhetően a pakisztáni tálibok egy csoportjának, amelynek neve Tehreek-e-Taliban, vagy TTP. Ez jelenleg az országban működő legnagyobb kormányellenes katonai csoport. A milícia mostanában fokozta a támadásokat, célpontjai pedig legtöbbször a katonák, illetve a rendőrök voltak. Nem lenne meglepő tehát összefüggésbe hozni őket a mostani akcióval. A helyzet érdekessége ugyanakkor, hogy a TTP tagadta, hogy bármi köze lenne a helyzethez.

Pakisztánban tehát fokozódik a feszültség, miközben Shehbaz Sharif miniszterelnök arra figyelmeztet mindenkit, hogy „a muszlimok elleni merénylet, miközben Allah előtt imádkoznak, szembe megy a Korán tanításaival”.

Írta: Urbányi Sára

Meghiúsított biológiai támadás Németországban

2023. január. 7-én szombaton éjfél előtt nem sokkal a német terrorelhárítók amerikai hatóságoktól kapott értesülések alapján rajtaütést tartottak, ahol a fő gyanúsított egy 32 éves iráni férfi volt, ki 25 éves testvérével tervezett terrortámadást cián és ricin felhasználásával. A német hatóságok Észak-Rajna-Vesztfália tartományban a Dortmundhoz közeli Castrop-Rauxel városban tartóztatták le az iráni férfiakat, akik feltehetőleg a 2015-ös nagy menekülthullámmal érkeztek Németországba.

A két testvér közül a fiatalabb már 2019-ben elítélték 7 év letöltendő börtönbüntetésre gyilkossági kísérlet vádjával. A férfi függősége végett másfél év börtön után egy rehabilitációs központba helyezték át, ahol kapott arra engedélyt, hogy a hétvégét a családjával tölthesse. Ezen a hétvégén hajtották végre a rajtaütést a német rendőrök tűzoltókkal megerősítve készülve a veszélyes biológiai anyagok jelenlétére. A Németország állambiztonságot veszélyeztető merényletre készülő férfi lakásában sem és a férfihoz köthető két a Ruhr-vidéken található garázsban sem találtak mérgező anyagokat, amikor elfogták őt és a testvérét, de más merényletre utaló bizonyítékokat igen.

A ciánról már sokak hallottak, de felmerül a kérdés, hogy mi is az a ricin?  A ricin egy rendkívül erős növényi eredetű toxin, amely úgy fejti ki hatását, hogy bejut az ember szervezetének sejtjeibe, és megakadályozza, hogy a szükséges fehérjéket előállítsák. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a német Robert Koch Betegségellenőrzési és -megelőzési Intézet is a biológiai fegyverek közé sorolta. A biológiai és vegyi fegyverek meghatározása bizonyos mértékben átfedheti egymást, mivel a biológiai fegyverek között lehetnek fertőző bakteriális, vírusos vagy biológiai anyagokból származó toxinok. Az egyes élő szervezetek által termelt ilyen toxinok felhasználására mind a biológiai fegyverekről szóló nemzetközi egyezmény, mind a vegyifegyver-tilalmi egyezmény rendelkezései vonatkoznak.

A düsseldorfi ügyészség szerint a dortmundi kerületi bíróság a kevés bizonyíték fejében a testvérpár egyikét szabadlábra helyezte. A rendőrség közleménye szerint a súlyos erőszakos cselekmény előkészítése 6 hónaptól 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható a német törvények szerint.

Írta: Csesznegi Márk

Tovább csökken a vallásos lakosság aránya az Egyesült Álamokban

Egy 2020-as hírfigyelőben megjelent írásomban taglaltam, hogy a Gallup & Robinson analitikai és tanácsadó vállalat felmérése szerint addigra 47%-át tették ki az USA lakosságának a vallásos emberek. Ennek közvetlen következménye, hogy egyre több templom és közösség kényszerül kapuinak bezárására.

A trend azóta sem állt meg, továbbra is megfigyelhető, hogy a fiatalok többsége nem kötődik semelyik valláshoz sem. Számítások szerint évente több száz (2019 és 2022 között 4500 protestáns templom zárt be és 3000 nyílt újonnan, tehát 1500-al csökkent a számuk) vallási közösség szűnik meg a tagok hiánya miatt. A világjárvány árnyékában elmúlt néhány év is katalizátora lehetett a folyamatnak.

Továbbra is növekszik azok száma, akik ateistának vagy agnosztikusnak vallják magukat, míg a muszlimok, zsidók, buddhisták és az egyéb vallásokat követők száma stagnál. (6%)

Nem csupán az Egyesült Államokban, de az Egyesült Királyságban is tetten érhető a folyamat, ugyanis egy januárban lezárt kutatás eredményei arról árulkodnak, hogy ott is meglehetősen lecsökkent az istentiszteleteket rendszeresen látogató lakosok aránya. A Daily Mail készített egy interaktív térképet, amely régiókra lebontva mutatja meg, hogy az adott területen milyen mértékben hívő a lakosság.

Írta: Patócskai Péter

Szerkesztette: Patócskai Péter

Korábbi hírfigyelőink ide kattintva érhetők el.

A borítókép Ries Bosch fotója.

A Vallás és Biztonság hírfigyelő III. – 2023. január bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.