Biztonságpolitika

Több mint kétmillió fegyvert adtak el januárban az Egyesült Államokban, amely nyolcvan százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest – áll a The Washington Post című napilap elemzésében, amelyet a szövetségi fegyvertartási adatbázis alapján készítettek.

A cikk szerint a kiugró növekedés – amely az eddigi statisztikák között a második legnagyobb – egyrészt a január 6-i capitoliumi ostromnak, másrészt az új adminisztráció által beígért szigorúbb fegyvertartási szabályoknak köszönhető. Egy 27 éves – neve elhallgatását kérő – floridai lakos a lapnak elmondta, hogy nemrégiben egy sportboltba látogatott el azzal a szándékkal, hogy 9 milliméteres lőszert vegyen. Az eladó kinevette, mondván, hogy nincs lőszere, és lőfegyverből is mindössze hat darab maradt készleten.

Az adatok szerint a lőfegyverek és lőszerek értékesítése ugyanakkor hónapok óta növekszik. A vásárlási hullám a 2020-ban rögzített rekord ütemnek felel meg, amikor közel 23 millió lőfegyvert adtak el, ami 64 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest. A lőfegyverek vásárlása 2020. márciusában 2,1 milliós rekordszintre emelkedett, majd a nyári országos tüntetések során még a korábbinál is több fegyvert adtak el: júniusban 2,8 milliót, júliusban pedig 2,5 milliót.

Az amerikai sportlövészek országos alapítványának igazgatója ismertette a lappal a tavalyi felmérésüket, amely szerint a 2020-ban vásárolt fegyverek nagyjából negyven százalékát olyanok vették meg, akik korábban nem rendelkeztek fegyverrel. Mark Oliva hozzátette: a vásárlók negyven százaléka nő volt és a demográfiai csoportok szerint a fekete-amerikaiak vették a legtöbb lőfegyvert.

A Nyugat-Michigani Egyetem ügyvédi karának egyik oktatója, a fegyvertartás és fegyverhasználat jogi szakértője a lapnak azt mondta: ma már előfordul, hogy az új fegyvertulajdonosok befektetésként vásárolnak lőfegyvereket, mintha nemesfémet vennének. Steven Dulan szerint a vásárlók egy része nem bízik a hatóságokban. “Azok az emberek, akik korábban azt mondták, hogy soha nem lesznek fegyvertulajdonosok, bíztak a rendőrségben, hogy megvédi őket, de ez a téveszme mostanra eloszlott” – mondta a szakember.

A The Washington Post állítása szerint korábban is megfigyelhető volt az a tendencia, hogy megugrik a fegyvereladások száma, amikor egy demokrata elnök “átveszi” a Fehér Házat.

The post Több mint kétmillió fegyvert adtak el januárban az Egyesült Államokban appeared first on .

Megkezdődött a csapatok szétválasztása szerdán a vitatott kínai-indiai határvidéken, miután a két ország megállapodott, hogy megoldást keres a katonai feszültségre – közölte a kínai védelmi minisztérium.

A két fél a minisztérium közlése szerint kilenc alkalommal tárgyalt egymással január 24. óta, mire egyezségre tudtak jutni a csapatok “szakaszos és szervezett” visszahívásáról. Újdelhi még nem erősítette meg a bejelentést.

India és Kína nagy számban állomásoztat katonai erőt a két országnak a Himaláján húzódó határa mentén, tavaly június 15-én pedig a két ország határőrsége között súlyos összetűzés tört ki, amely során húsz indiai katona vesztette életét. Mindkét fél a másikat tette felelőssé a Galván folyó magasan fekvő völgyében fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok közepette kirobbant harcokért. A felek magas rangú képviselői az incidenst követően tárgyalóasztalhoz ültek, hogy békés úton zárják le a konfliktust, és már akkor megállapodtak, hogy kivonják a csapataikat a térségből, ám erre azóta sem került sor.

Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A határvitából kialakult 1962-es kínai-indiai háború óta 2020 nyarán vált a legfeszültebbé a helyzet a két ország csapatai között. A kínai ellenőrzés alatt álló Akszai Csin nevű területről indiai részre átfolyó Galván folyó völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, amire válaszul India is több ezer fegyverest mozgósított. A kínai csapatok többszöri felszólítás után sem távoztak, a kínai és indiai egyenruhások pedig többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást.

A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem Magyarországnyi, kilencvenezer négyzetkilométeres területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.

The post Megkezdődött a csapatok szétválasztása a kínai-indiai határnál appeared first on .

Az együttműködés előtérbe helyezésére és a kétoldali kapcsolatokban felmerülő különbségek kezelésére szólította fel a Joe Biden vezette kormányzatot Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság vezetője.

Jang pekingi idő szerint kedden reggel videolinken keresztül intézett beszédet a New York-i Amerikai-Kínai Kapcsolatok Nemzeti Bizottságához. Kína vezető külügyi tisztségviselője a beszédében hangsúlyozta: a két ország feladata, hogy kapcsolataikat a fejlődés kiszámítható és előremutató pályájára állítsák vissza. Elmondta: Kína kész együtt dolgozni az Egyesült Államokkal azon, hogy a kapcsolatokat konfliktus- és konfrontációmentes, kölcsönös tiszteleten alapuló, és a mindkét fél számára előnyös együttműködés irányába fejlesszék tovább.

Aláhúzta: Kína fejlődését semmi sem tarthatja vissza, mindazonáltal az ország nyitott az amerikai üzleti befektetések felé. Jang reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok felül tud emelkedni a “nulla-összegű játszmaként” működő, nagyhatalmi rivalizáláson. Kínának egyáltalán nem áll szándékában megkérdőjelezni, vagy elfoglalni az Egyesült Államok a világban betöltött szerepét – tette hozzá.

Az amerikai-kínai kapcsolatoknak Peking által egyik sarokköveként kezelt feltételét említve Jang hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak szigorúan tartania kell magát az egy Kína elvéhez, és fel kell hagynia a Kína szuverenitását és területi egységét érintő beavatkozással. Utalva olyan kényes kérdésekre, mint Tajvan, Hongkong, vagy a Dél-kínai-tenger ügye, Kína vezető diplomatája arra figyelmeztetett: Kína “határvonalainak” megsértése az amerikai-kínai kapcsolatok, valamint az amerikai érdekek aláásását jelenti. Emlékeztetett: Kína soha nem avatkozik az Egyesült Államok belügyeibe, példaként említette az amerikai elnökválasztást.

Kína már a korábbiakban üdvözölte, hogy Biden visszavonta Donald Trump korábbi amerikai elnök rendeletét arról, hogy az Egyesült Államok kilép az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Jang pedig kedden úgy fogalmazott: Peking készen áll, hogy egyeztessen Washingtonnal a globális közegészségügyi rendszer fejlesztéséről. A Trump kormányzat által bevezetett, kínai vállalatokat sújtó szankciókra utalva a kínai diplomata elmondta: a nemzetbiztonság fogalmával nem lenne szabad visszaélni a kereskedelemben.

Donald Trump elnöksége alatt az amerikai-kínai kapcsolatok egyre feszültebbé váltak egyebek mellett a kétoldalú kereskedelmet, a koronavírus-járvány kezelését, Hongkong autonómiáját, Tajvan státusát, valamint emberi jogi kérdéseket illető szóváltások és intézkedések okán.

Bár megfigyelők a feszültségek bizonyos mértékű enyhülését várják az elnökváltást követően, a Biden vezette kormányzat egyes kérdésekben egyelőre nem változtatott jelentősen Washington álláspontján. Antony Blinken amerikai külügyminiszter például hétfőn az NBC amerikai hírtelevíziónak adott interjújában élesen kritizálta Kína Hongkongban alkalmazott intézkedéseit, továbbá az átláthatóság hiányával vádolta Pekinget a koronavírus-járványt illetően.

The post Peking nem kertel: együttműködésre szólította fel Washingtont appeared first on .

Ciprus az utóbbi években geopolitikai értelemben felértékelődött a Földközi-tenger keleti térségében. A 2000-es évek közepétől kezdve a különböző, nemzetközi vállalatok által a ciprusi Különleges Gazdasági Övezetben (EEZ) lefolytatott vizsgálatok egyre több földgázlelőhelyet tártak fel. Az addig sem túl békés helyzetet ezen felfedezések tovább rontották, újabb konfliktusforrást adva a szigetben érdekelt államoknak. 2019 tavaszán Törökország – az EU és az Egyesült Államok tiltakozása ellenére – fúróhajókkal jelent meg a ciprusi EEZ-ben, amely egyfajta nemzetközi válságot generált a régióban. Immáron nemcsak egy történelmi-etnikai alapú biztonságpolitikai kérdésként értelmezhető Ciprus megosztottsága, hanem mint egy nemzetközi válság gócpontjaként is, avagy a térség államainak nemzetközi erőkivetítő képességének színtereként.

Történelmi előzmények

Ahhoz, hogy a jelenleg is zajló problémákat jobban megértsük, mindenképp ismernünk kell Ciprus történelmét, illetőleg az azt meghatározó fordulópontokat. A szigetről több évezredre visszamenőleg vannak ismereteink. Tudjuk, hogy már az ókori Közel-Kelet világában is nagy jelentőséggel bírt, egyfajta „stratégiai alapkőként” funkcionált. 1571-ben a 60 000 fős oszmán flotta elfoglalta Ciprus szigetét a Velencei Köztársaságtól, majd az még további 300 évig maradt az Oszmán Birodalom kezén. Ezalatt az idő alatt számos török telepedett le főleg Anatóliából, amelynek következtében török etnikai kisebbség jött létre a szigeten, felbontva  a görög lakosság addigi viszonylagos homogenitását.

A 19. század közepétől az Oszmán Birodalom meggyengült, számos belsőés külső gonddal küszködött. Ezzel párhuzamosan Cipruson nacionalista törekvések kezdődtek el, melynek megoldása, és az esetleges konfliktus elkerülése érdekében az oszmánok 1878-ban éves díjért cserébe „bérbe adták” a szigetet a Brit Birodalomnak. Az első világháborúból Törökország vesztesként került ki, így az 1923. július 24-én aláírt lausanne-i békeszerződés által elveszítette többek között a Ciprus feletti fennhatóságát. A sziget 1925-ben brit koronagyarmat lett, de az 1930-as évektől kezdődően újult erővel terjedtek el a nacionalista törekvések, melyeket a britek nem tudtak megakadályozni. A ciprusi görögök egy jelentős csoportja, Makáriosz érsek vezetésével az úgynevezett enóziszt szerették volna megvalósítani, azaz Ciprus Görögországgal történő egyesítését. A mozgalom egyre erőteljesebb lett, melynek keretében 1955-ben létrejött a Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete (EOKA), amely már fegyverrel szállt szembe a brit csapatokkal. A helyzetet tovább rontotta, hogy a kialakuló zűrzavart kihasználva a ciprusi török vezetők – természetesen Ankara támogatásával – pártot alapítottak, és létrehozták a Török Ellenállási Szervezetet (Turkish Resistance Organisation, TRO). Céljuk először a brit fennhatóság megtartása volt, később a sziget megosztása (taksim) vált prioritásukká. Ettől kezdve a harcok már nemzetközi konfliktussá fejlődtek.

A konfliktus esetleges polgárháborúba torkollását, vagy épp nemzetközi válsággá történő eszkalálódását megelőzendő, már az 1955-ös évtől kezdődően tárgyalási kísérletek sorára került sor a sziget státuszát illetően. 1959-ben fogadták el a zürichi és a londoni egyezményt, amelyben kimondták Ciprus függetlenségét (1960). Az egyezmény aláírásával és Ciprus függetlenedésével egyértelműen az volt a cél, hogy a szigetet senki se ne egyesíthesse, se ne oszthassa fel. Erre a három közrejátszó hatalom (Egyesült Királyság, Görögország és Törökország) garanciát is vállalt. A megállapodás tartalmazta ezen felül például azt is, hogy a brit csapatok kivonulnak az újonnan alakult országból (miután megépítettek egy katonai támaszpontot), valamint rendelkeztek arról, hogy a mindenkori államfőnek görögnek kell lennie, míg az alelnöknek töröknek. Hogy ezen pozíciók gyakorlati jelentőségét növeljék, mindkét személy vétójoggal rendelkezett. Ami a parlamenti képviselőhelyek elosztását illeti, a törökök a török kisebbséghez képest (20%) aránylag sok mandátumot kaptak. A Legfelsőbb Bíróságban (High Court of Justice) pedig két görög, egy török, valamint egy „semleges” személy kapott helyet – aki a bíróság elnökeként két szavazati joggal is bírt, s akit az elnök és az alelnök közösen nevezett ki.

A zürichi és a londoni egyezményben foglaltak összességében azonban nemhogy békét teremtettek volna, inkább fokozták a görög-török feszültséget, amely „robbanással” fenyegetett. 1963-ban a török kisebbség megerősítette enklávéit Cipruson, s Törökország katonai beavatkozására csak az USA heves tiltakozása miatt nem került sor: Lyndon B. Johnson amerikai elnök 1964 januárjában közölte a török államfővel (Johnson-levél), hogy egy ciprusi török invázió esetén könnyen háborúba kerülhetnek Görögországgal – ekkor már mindkét állam NATO-tagállam is volt, mely újfajta értelmet adott a leendő szemben álló felek tükrében. Törökország helyzetét tovább rontotta Johnson azon kijelentése, miszerint a Szovjetunió valószínűleg nem hagyná annyiban a török agressziót, Ciprus török megszállása esetén közbeavatkozna, s akkor hiába a NATO 5. cikkelye, Johnson nem ígérte, hogy a törökök segítségére lennének. A török intervenció tehát elmaradt.

Ugyanezen esztendőben, 1964-ben a még Cipruson tartózkodó brit csapatok – a konfliktus súlyosbodását megelőzendő – tűzszüneti vonalat (Green line) hoztak létre a szigetország északi harmadánál, kettéosztva az országot: északon „Török Ciprus”, délen pedig a „Görög Ciprus” jött létre. A felosztás a fővárost, Nicosiát is érintette. A Buffer-zónaként is elhíresült vonal az 1974-es török inváziót követően tovább szélesedett (300 km), az ellenőrzést ezen területen napjainkig az ENSZ békefenntartó erői végzik. Miután a török invázió véget ért, Ciprus két részre szakadt: a Ciprusi Köztársaságra (Republic of Cyprus) délen, míg északon az ún. Megszállt Ciprusra (Occupied Cyprus).

A britek által 1964-ben meghúzott Zöld vonal, mely Ciprus későbbi két részre szakadásának alapjául szolgált. (Forrás: cyprusalive.com)

1974-ben történt egy puccskísérlet, melynek folytán Athén támogatásával az EOKA B nevű görög ciprióta fegyveres csoport elűzte Makáriosz érseket, és átvették a hatalmat Ciprus fölött. Az új kormány erősen nacionalista volt, legfőbb céljuk az enózisz megvalósítása lett. Az erőszakos hatalomátvételre válaszolva Törökország – miután a britek elutasítottak a részükről történő mindenfajta beavatkozást a zürichi egyezmény ellenére – kidolgozta az ún. Attila-tervet a sziget töröklakta részének katonai megszállása végett. A terv értelmében először egy hídfő kiépítésére volt szükség Kyrenia régióban (Észak-Ciprus). A partraszállás, s ezzel együtt a művelet 1974. július 20-án kezdődött el. A pár napos hadművelet eredményeként Törökország Ciprus 36%-át szerezte meg, az elfoglalt területeken 170 ezer görög kényszerült elhagyni lakhelyét. Ezzel párhuzamosan a sziget görögök lakta területein 44 ezer törököt űztek el. A görög katonai junta nem számított ilyen volumenű török hatékonyságra, és nem is tudott érdemben reagálni. Végül a menekülés mellett döntöttek. Érdekesség, hogy ez nagyban hozzájárult Görögország diktatúrájának felszámolásához is. Sem az első, sem a második genovai konferencia nem hozott pozitív eredményt, melyre kiváló bizonyíték lehet, hogy az utóbbi véget érése után két órával Törökország megkezdte Ciprus elleni második invázióját. A hadművelet török részről sikeresnek volt tekinthető, hiszen annak végén a török csapatoknak immáron a sziget 37%-a felett volt fennhatósága.

1983-ban kiáltották ki a török részen az Észak-ciprusi Török Köztársaságot (Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti, KKTC), amelyet azonban mindmáig csak Törökország ismer el. A biztonságért mintegy 30 000 török katona felel. Törökország nem mint csatlós államra, sokkal inkább mint Törökország részeként tekint a KKTC-re. Erre ékes példaként szolgálhatnak egyaránt a török betelepítési programok (Észak-Ciprus mai lakosságának mintegy 30%-a), egyetemek létesítése a szigeten, valamint a magas, vezetői pozíciókba való, kizárólag török származású személyek megválaszthatóságáról szóló rendelkezések.. Törökország mindmáig nem ismeri el a Ciprusi Köztársaságot, így a megbékélési törekvések eleddig kudarcot vallottak. A Ciprusi Köztársaság 1997-től, míg Törökország 1999-től vált az Európai Unió tagjelöltjévé. Ciprus történelmében óriási fordulatként értékelhető, hogy 2004-ben a sziget az EU teljes jogú tagjává vált. A tagsággal nemcsak egyfajta biztosítékot kapott nyugati szövetségeseitől, hanem politikai fegyvert is, hiszen csatlakozása óta folyamatosan vétóz mindenfajta török csatlakozási kísérletet. Az azóta eltelt 16 év során sem tudott a két fél dűlőre jutni, az újraegyesítési tárgyalások folyamatosan zátonyra futnak.  Legutóbb Svájcban, Crans-Montanában ültek össze, s bár szervezésügyileg mindent megtettek a törökök kérésének (az EU csupán megfigyelő lehetett a tárgyalásokon, az ENSZ BT tagjai részt sem vehettek, míg a Ciprusi Köztársaságot nem képviselhette senki, csupán az ott élő görög cipriótákat). A törökök által javasolt új Konföderáció elfogadhatatlan volt a görög ciprióták számára, arról nem is beszélve, hogy az – miképpen etnikai diszkrimináción alapulna – alapjaiban sértette volna meg az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakat. Ezeknek tudatában nem is meglepő, hogy a felek végül nem tudtak megállapodni egymással. Az pedig, hogy a 2010-es évektől egyre több földgázmezőt fedeznek fel a ciprusi EEZ-ben, gyakorlatilag ellehetetlenített bárminemű megegyezést a két ország között.

Ciprus és régiói. (Forrás: Mappr)

Ciprus a geopolitika tükrében

A történelem folyamán földrajzi szempontból stratégiai jelentőséggel bíró Ciprus geopolitikailag a 2000-es évek második felétől kezdett felértékelődni a környezetében feltárt hatalmas földgázmezők következtében. De nemcsak Ciprus EEZ-jében találtak földgázlelőhelyeket, hanem szerte a Mediterrán-térségben. A legjelentősebbek közülük: Zohr-mező (Egyiptom, 850 milliárd m3), Leviathán (Izrael – 605 milliárd m3), Tamar (Izrael – 305 milliárd m3), és hogy Ciprust is megemlítsük: Aphrodité-mező (129 milliárd m3), Glaucus-mező (140 – 227 milliárd m3) és a 2018-ban felfedezett Calypso-mező (170 – 230 milliárd m3). Az összesen mintegy 550 – 650 milliárd m3 földgázkészlet mágnesként vonzotta a nemzetközi szereplők, így az EU figyelmét is, s nagyban fölértékelte Ciprus geopolitikai helyzetét. Az egyre jelentősebb multinacionális befektetéseknek köszönhetően 2019-től Ciprus folyamatosan áll át kutatásokról energiatermelésre, amelynek következtében hamarosan a térség egy meghatározó energiaközpontjává válhat.

Potenciális szövetségek és élesedő ellentétek

A felfedezések számos kérdést vetettek fel a régióban elhelyezkedő, és a talált földgázból részesülő államok vonatkozásában. Az egyik leglényegesebb kérdés az volt a 2010-es évektől, hogy ezen lelőhelyek mit jelentenek egyrészt a térségre nézve, másrészt Európára, tágabb értelemben pedig a globális energiapiacra. Legalább ennyire fontos kérdésként merült fel, hogy vajon ezen felfedezések a Kelet-Mediterráneumban mennyire hozzák össze, késztetik kooperációra az egyébként merőben különböző kultúrájú és értékekkel rendelkező államokat. Óriási lehetőség tárult a régió országai számára: energiaimportőrökből immáron exportőrökké válhattak (Egyiptom, Ciprus, Izrael). Egyiptom nemzetközi presztízse tovább növekedhet azáltal, hogy két cseppfolyósított földgázterminállal (LNG) is rendelkezik. Ez lehetővé teszi számára, hogy vezeték nélkül szállíthassanak földgázt Európába. Ciprus tekintetében ez azért is lehet lényeges, mert LNG-terminál híján nem lenne képes a felesleget exportálni, végső soron hasznot szerezni. A gazdasági nyereség mind Egyiptom, mind Ciprus (s ugyanez Izraelre is elmondható) vonatkozásában óriási lehet a közeljövőben, így a három ország 2015 óta folyamatosan javított kapcsolatain, mára pedig már – energiabiztonság szempontjából legalábbis – szövetségeseknek lehet őket tekinteni. Várhatóan 2021 körül fog tudni teljes kapacitáson működni a két egyiptomi LNG-terminál, amely lehetővé teszi az előbb felsorolt partnerállamok földgázkészletének feldolgozását is, majd Európába (Izrael esetében Jordániába) történő szállítását.

Athén ezzel párhuzamosan igyekezett részt venni az új Földközi-tengert érintő energiapolitika kidolgozásában, s mint lehetséges tranzitország Európa és a Közel-Kelet / Észak-Afrika között, a többi fél (Ciprus, Egyiptom, Izrael) is pozitívan állt közeledéséhez. Ebből kifolyólag nem kellett sokat várni a megállapodásokra sem: előbb Görögország-Ciprus-Izrael, majd Görögország-Ciprus-Egyiptom között köttetett meg háromoldalú szerződés. Ciprust mindkét egyezményt tekintve egyfajta nyertesként is el lehet könyvelni, hiszen előbbi esetében már titkárságot is létrehoztak Nicosiában (a háromoldalú egyezmények intézményesülése felé ez óriási lépésnek tekinthető), míg utóbbi vonatkozásában Afrika felé leltek biztos támaszt.

2019 januárjában újabb mérföldkőhöz érkezett a regionális energetikai együttműködés: Kairóban hét aktor, a Ciprusi Köztársaság, Egyiptom, Görögország, Izrael, Jordánia, Olaszország és a Palesztin Hatóság részvételével megalakult az ún. Eastern Mediterranean Gas Forum avégett, hogy az energetikai ügyeket érintő együttműködést koordinálhassák. Számos ország, így Szíria, Líbia, Libanon és Törökország (no és természetesen a KKTC) is kimaradt az egyezményből. Ennek legfőbb oka az a tény, hogy mindegyiknek van területi nehezményezése valamelyik aláíró állammal szemben (tekintsük például Libanont, amelynek Ciprussal és Izraellel szemben is vannak tengeri határvitái).  A Fórum sikerességét jól mutatja, hogy 2020 szeptemberében a hat állam (Palesztin Hatóság nem vett részt benne) az ugyancsak Kairóban tartott találkozójukon aláírt egy olyan dokumentumot, amely a Fórum regionális szervezetté történő felfejlesztéséről hivatott dönteni. Ezen lépéssel egyrészről Törökország agresszív gázpolitikája ellen szeretnének fellépni, másrészről viszont abban reménykednek az aláíró felek, hogy a regionális szervezeten keresztül a különböző, földgázt érintő fejlesztések (például: tengerfenék alatti vezeték-építés) terén is együtt tudnak majd működni, csakúgy, mint a hat érintett állam egyéb, energetikát érintő kérdésköreiben.

A képen Ciprus különleges gazdasági övezete, a fúrás blokkjai, valamint az ezeken tevékenykedő nemzetközi vállalatok származásuk szerinti besorolása figyelhető meg. (Forrás: Andreas Vou/ VoxEurop/ Observatorio balcani e caucaso transeuropa)

Ciprus tekintetében az egyik legnagyobb gondot az okozza, hogy a fennálló észak-déli ellentét a feltárt földgázlelőhelyekre is kiterjedt. A Ciprusi Köztársaság – mint a független sziget jogos örököse – ellenez minden olyan kutatási akciót a Különleges Gazdasági Övezetében, amelyhez nem adta beleegyezését: az ilyen tevékenységeket saját szuverenitásának megsértéseként értelmezi. Ennek szöges ellentétét hangoztatja a KKTC török lakossága: szerintük ugyanis, mivelhogy legitim államként vannak jelen, részesedniük kell a feltárt gázkészletekből. Egyfajta harmadik szereplő közvetítéséért lobbiznak (ENSZ, EU), aki majd jogosan elosztja a tengeri blokkokat. Bár voltak erre kísérletek (2011-ben, 2012-ben és 2019-ben egyaránt), mind zátonyra futott, a döntő faktor pedig az volt, hogy ha ez megvalósulna (elsősorban az EU-s közvetítés), az jogi státuszt adna az Észak-Ciprusi Török Köztársaságnak, amelyről Nicosia hallani sem akar. A feszültséget fokozza, hogy Törökország is jelentős méretű területet követel magának. Ankara nem írta alá az 1982-es ENSZ Tengerjogi Egyezményt, így nem is tartja magára vonatkozónak az abban foglaltakat, többek között a kizárólagos gazdasági övezetet (200 tengeri mérföld) sem. Szerinte Ciprus, mint sziget nem is rendelkezhet ekkora gazdasági övezettel. Mivel nem aláírója az egyezménynek, Törökország nem is próbálja betartani a tengerfenék ásványi nyersanyagainak kutatására vonatkozó szabályokat. A törökök vitatják továbbá Ciprusnak az Izraellel és Egyiptommal kötött megállapodásait is, hiszen szerintük azok a Cipruson élő törökök megkérdezése nélkül történtek.

A török fenyegetés új dimenzióban

Ciprus körül az utóbbi években egyfajta fegyverkezési verseny jött létre. A ciprusi részről licenszjogot szerző nemzetközi vállalatok (pl. Noble Energy) 2008-tól folyamatosan küldenek kutatóhajókat Ciprus EEZ-jébe. Csakhogy Ankara ezt nem hagyja annyiban, és már többször is előfordult, hogy ezen hajókat török hadihajók tartóztatták fel, nemzetközi felháborodást váltva ki. Mindemellett a törökök erőteljes hajóépítési programba kezdtek a Földközi-tengeren, feltett szándékuk pedig a fellelt földgázmezők mielőbbi elfoglalása, majd a fúrások megkezdése. A török agresszió ellen Nicosia tiltakozott, és az EU-hoz fordult segítségért. Bár az Európai Unió szankciókkal sújtotta a törököket (előcsatlakozási alap megvágása, magas szintű tanácskozások szüneteltetése), az volumenében nem volt akkora, hogy térdre kényszerítse (vagy legalábbis tárgyalóasztalhoz ösztönözze) Törökországot. Ankara tehát folytatja a fúróhajók építését és azoknak az általa követelt blokkokba történő küldését. Az is igaznak bizonyulhat, hogy Törökország, bármennyire is erőlködik, jelenleg nem képes felvenni a versenyt a másik oldal államaival, s úgy a nemzetközi közösség egészével, hiszen eszközeit tekintve még van hova fejlődnie. Szándékáról azonban nem mond le, melyet jól mutat, hogy 2020-ban már három fúróhajót és további két szeizmikus kutatóhajót tudhat magáénak, mellyel immáron a világ élvonalába tartozik. Törökország tengerpolitikáját kitűnően szemlélteti az utóbbi években meghirdetett „Mavi Vatan” (Kék haza) programja, melynek célja egyrészről a török hadiflotta kapacitásának növelése annak érdekében, hogy a Kelet-Mediterráneumban meghatározó szereplővé tudjon válni, másrészről pedig – a különböző kutatómunkálatok és fúrások révén – elérni, hogy Törökország energiafüggősége minél kisebb legyen, végeredményben pedig nettó energiaexportőr lehessen. A Mavi Vatan keretében 2019. február 27. és március 8. között megrendezték az ország modern kori történelmének legnagyobb haditengerészeti gyakorlatát. A gyakorlaton mintegy 103 hadihajó, tengeralattjáró és egyéb hajó, valamint drónok vettek részt. 2020 nyarára elkészült Törökország első repülőgép-hordozója (TCG Anadolut), amellyel növelheti nemzetközi presztízsét a Ciprust érintő kérdésekben is. A feszültség tehát fokozódik a térségben, melyre jó precedensként szolgálhat az ez év augusztusában történő görög-török incidens, melynek során egy görög fregatt ütközött össze Rodosztól 125 kilométerre egy török hadihajóval, amely egy kutatóhajót kísért. 2020 szeptemberében Törökország újabb hadgyakorlatot folytatott a KKTC területén (mint ahogy azt az utóbbi években is tette), mintegy elrettentésként címezve azt a régió államainak.

Lehetséges forgatókönyvek a ciprusi földgáz exportját illetően

I. EastMed gázvezeték megépítése

Törökország tehát elszigetelődött, a régióban magányosan próbálja érdekeit érvényre juttatni a nemzetközi rendszerben. Az elszigetelődés egyik lényegi következménye az energiapolitikában is megtalálható, ezen belül is azon leendő földgázvezeték (EastMed) kiépítésénél, amely összekötné a Kelet-Mediterráneum térséget Európával. Törökország ugyan azt szeretné, hogy a vezetékek rajta keresztül jussanak el Európába, mellyel nemcsak az orosz energiafüggőséget tudná csökkenteni, de gazdasági téren is komoly bevételekre tehene szert. Arról már nem is beszélve, hogy ennek esetleges megépülésével politikai-gazdasági „fegyverként” is képes lenne azt használni, elsősorban az Európai Unióval szemben. Ankara nem bízik semmit a véletlenre: 2019 decemberében Líbiával kötött szerződést egy „különleges gazdasági övezet” létrehozása érdekében, amely Törökország Déli, jóval a ciprusi felségvizeket is érintő gazdasági övezetét kötné össze Líbia Északkeleti-övezetével.

Az EastMed gázvezeték megépítéséről szóló megegyezést 2019 márciusában írták alá a másik oldal államai (Görögország, Olaszország, Ciprus és Izrael). Ennek az lenne a lényege, hogy az izraeli-ciprusi felségvizekről származó földgázt Görögországon és Olaszországon keresztül juttatnák el Európába, összesen 1900 kilométer távolságot megtéve. A vezeték az izraeli Leviathan földgázmezőtől indulna, majd a ciprusi Aphrodité mezőt érintve jutna el Krétára, ahol egy 120MW-os kompresszort terveznek építeni. A vezeték elkészítését 2025-re tervezik, s úgy számolnak, hogy évente 10, néhány éven belül pedig évi 20 milliárd m3 földgázt tudnak majd szállítani rajta keresztül Európába. Ezen törekvést az Európai Bizottság is támogatja csakúgy, mint az Egyesült Államok. A projekt megvalósulásával Európa energiabiztonsága is növekedni tudna, hiszen az diverzifikálná a földgázimportját. Mindemellett, Ciprus vonatkozásában fontos megemlíteni, hogy a szigetország végre összeköttetésbe kerülhetne Európával, s tranzitállamként hatalmas bevételre tehetne szert. Bár elméletben és az eddig ismertetett információk alapján kivitelezhetőnek tűnhet az EastMed gázvezeték, számos problémát kell még megoldaniuk az ebben érdekelt feleknek, amire az elkészül. Ilyen gondok lehetnek például a piacok nagyságai, vagy éppen a nemzetközi viták.

Az ábrán az EastMed gázvezeték tervezett szakaszai láthatók. (Forrás: idcommunism.com)

II. Ciprus és az LNG viszonya

A második fennálló lehetőség, hogy Ciprus maga épít egy LNG-terminált. Erre viszonylag kicsi az esély, hiszen egyrészt igen költséges, másrészt jelenleg kérdéses a kitermelhető földgázkészlet nagysága is.

III. Ciprus és Egyiptom közös érdekei

A harmadik, gyakorlatban talán a legkivitelezhetőbb alternatíva kétségkívül az lenne, ha a Ciprus környékén kitermelt földgázt Kairóba szállítanák, ahol a már meglévő LNG- terminálok cseppfolyósítanák a ciprusi földgázt. Innen természetesen hajóval szállítanák át az így átalakított természetes gázt Európába. Az ötlet komolyságát jelzi, hogy a két fél erről 2018-ban aláírt egy megegyezést is. Azóta folyamatosan találkoznak, s 2020-ban már a munkálatok is javában zajlanak. A vezeték előreláthatólag 2022-ben fog elkészülni.

Mi várható a jövőben?

Láthatjuk tehát, hogy Ciprusnak napjainkban több biztonsági kérdéssel is meg kell küzdenie. Már nem a szigetország etnikai megosztottsága körül zajlanak a fő viták, s ez valószínűleg a közeljövőben is így lesz. Az is igaz és lényeges lehet megjegyezni, hogy a török-ciprusi konfliktus alapját továbbra is a sziget megosztottsága, illetőleg a török ciprióták védelmében tett török lépések fogják meghatározni. A törökök mindenáron megpróbálják majd megszerezni az általuk követelt, de jogilag Ciprushoz tartozó gázmezőket. Elsődleges céljaik között fog szerepelni, hogy a kelet-mediterráneumi együttműködésre és a ciprusi kutatásokra nyomást gyakoroljanak, továbbá megvédjék a KKTC török lakosságát, valamint késleltessék a nemzetközi cégek fúrásait. A török agresszió ellen az EU szankciókat vethet be, bár az eddigieknél súlyosabb gazdasági megszorításokra lesz szükség Törökországgal szemben a jövőben, amennyiben érdemben segíteni szeretnék Ciprus helyzetét. Ez viszont egy, az EU számára egyáltalán nem kellemes helyzetet szülhet, nevezetesen azt, hogy Ankara zöld utat nyit a több millió szíriai menekültnek Európa felé. Egy másik lehetséges megoldás az USA beavatkozása lehetne, aki maga is érdekelt a kelet-mediterráneumi térségben, és többek között Ciprus szövetségeseként jelenik meg. Az eddigi tapasztalatokból azonban kitűnik, hogy egyedül ők sem képesek maradandó megbékélést elérni. Természetesen Oroszország is egyre nagyobb érdeklődést mutat a régiót illetően, s bár a török agressziót és flottafejlesztést egyaránt elítélte, számára előnyösek lehetnek a NATO-n belüli érdekellentétek.

Érdemes lehet még megemlíteni egy olyan javaslatot is, amely talán a legjobb megoldás lenne a kialakult konfliktus mérséklésére. Eszerint, amennyiben az érdekelt felek (Görögország, Törökország és Ciprus) megtiltana mindenfajta fúrást a Hellén-árokban és úgy egyáltalán a Földközi-tenger keleti térségében, az nemcsak a kapcsolatok javulásához, de a Párizsi klímakonferencián 2015-ben az általuk is elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok mihamarabbi megvalósulásához is vezethet. Amennyiben az eddigi, Földközi-tengert érintő mélytengeri kiaknázások tilalmáról szóló rendelkezések tapasztalatait vesszük alapul, egyáltalán nem tűnik kivitelezhetetlennek az ötlet: a Földközi-tenger nyugati és középső részén már bevezették a fúrások általános tilalmát, de Franciaország esetében ez igaz az Atlanti-óceánra is. Egyes források szerint a mélytengeri földgázkészletek gazdaságilag alapból nem kifizetődőek, arról nem is beszélve, hogy egy-egy baleset esetén a tengeri ökoszisztéma egésze kerülhet veszélybe. Mindhárom állam érdeke, és kötelessége is az éghajlatváltozás elleni küzdelem, melyhez elengedhetetlen lenne, hogy a feltárt készleteket ne aknázzák ki. Ezen elképzelés azonban – elsősorban Törökország aktuális külpolitikájának következtében – a közeljövőben bizonyára nem fog megvalósulni a gyakorlatban.

Elmondható tehát, hogy a látottak tükrében eléggé valószínűtlen, hogy az egyesítési tárgyalások sikerrel végződjenek. Minden bizonnyal maradni fog a kialakult patthelyzet, melynek eredményeként Ciprus északi gazdasági övezetében a törökök, míg délen Ciprus, illetve az általa feljogosított államok, NGO-k fognak majd tevékenykedni. A kialakult konfliktust nagymértékben enyhíthetik, vagy éppen súlyosbíthatják az elkövetkező évek mérései, különösképpen a két ország által vitatott területeket nézve.

Címlapkép: Az olasz haditengerészet ITS Durand De La Penne rombolóhajója és a TCG Goksu, valamint a TCG Fatih elnevezésű török hadihajók tengeri hadgyakorlatot tartanak a Földközi-tenger keleti részében 2020. augusztus 26-án. Ezen a napon közös hadgyakorlat kezdődött Görögország, Ciprus, Franciaország és Olaszország részvételével a Földközi-tenger keleti medencéjében. Törökország augusztus 10-én jelent meg Oruc Reis nevű kutatóhajójával és az azt kísérő hadihajókkal a térségben, amelyre válaszul Görögország, illetve szövetségesei is megerősítették katonai jelenlétüket a területen. (Forrás: MTI/AP/Török védelmi minisztérium)

Felhasznált irodalom, források:

1. Aljazeera, https://www.aljazeera.com/news/2020/9/7/turkey-begins-military-exercises-in-northern-cyprus, Letöltés dátuma: 2020. 11. 02.
2. Befagyott a történelem Európa utolsó kettéosztott fővárosában, https://www.origo.hu/tudomany/20180703-a-ciprusi-konfliktus-tobb-mint-negyszaz-eves-tortenelmi-multra-tekinthet-vissza.html, Letöltés dátuma: 2020. 10. 31.
3. com: https://www.bp.com/en/global/corporate/news-and-insights/press-releases/egypts-super-giant-zohr-gas-field-begins-production.html, Letöltés dátuma: 2020. 11. 01.
4. Center for Strategic and International Studies, https://www.csis.org/analysis/what-does-calypso-mean-cyprus-and-eastern-mediterranean-gas, Letöltés dátuma: 2020. 11. 01.
5. Conference on Cyprus, https://www.embargoed.org/wp-content/uploads/2018/02/1959_London_and_Zurich_-Agreements.pdf, Letöltés dátuma: 2020. 10. 31.
6. Construction of Turkish Navy’s TCG Anadolut o complete, https://www.maritimebusinessworld.com/construction-of-turkish-navys-tcg-anadolu-to-complete-1449h.htm, Letöltés dátuma: 2020. 11. 02.
7. Cyprusprofile, https://www.cyprusprofile.com/sectors/energy-and-environment, Letöltés dátuma: 2020. 11. 01.
8. Delek Drilling: Aphrodite Gas Field, https://www.delekdrilling.com/project/aphrodite-gas-field, Letöltés dátuma: 2020. 11. 01.
9. Delek Drilling: Tamar Gas Field, https://www.delekdrilling.com/natural-gas/gas-fields/tamar, Letöltés dátuma: 2020. 11. 01.
10. Egeresi Zoltán: Kelet-mediterráneumi gázkincs: a ciprusi válság új dimenzióban, http://real.mtak.hu/106490/1/nemzet_es_biztonsag_2019_02_5_egeresi.pdf , Nemzet és Biztonság, 2019/2. szám, 50–63.
11. Enterprise, https://enterprise.press/stories/2020/09/01/egypt-cyprus-talking-extensively-about-moving-ahead-with-gas-pipeline-21048/, Letöltés dátuma: 2020. 11. 02.
12. com, https://foreignpolicy.com/2020/09/10/turkey-greece-cyprus-no-gas-no-war-in-the-mediterranean/, Letöltés dátuma: 2020. 11. 02.
13. GreekNews, https://www.greeknewsonline.com/cyprus-the-crans-montana-deadlock-and-the-next-steps/, Letöltés dátuma: 2020. 11.01.
14. Global Energy Monitor wiki, https://www.gem.wiki/Egyptian_LNG_Terminal, Letöltés dátuma: 2020. 11. 01.
15. International Institute for Migration and Security Research, https://iimsr.eu/2020/03/31/turkeys-maritime-strategy-ambitions-the-blue-homeland-doctrine-mavi-vatan/, Letöltés dátuma: 2020. 11. 02.
16. com, https://www.janes.com/defence-news/news-detail/greek-and-turkish-warships-collide-in-the-aegean-sea, Letöltés dátuma: 2020. 11. 02.
17. Metric Conversions, https://www.metric-conversions.org/volume/cubic-feet-to-cubic-meters.htm, Letöltés dátuma: 2020. 10. 31.
18. NS Energy, https://www.nsenergybusiness.com/projects/eastern-mediterranean-pipeline-project/#, Letöltés dátuma: 2020. 11. 02.
19. NS Energy, https://www.nsenergybusiness.com/projects/leviathan-gas-field-mediterranean-sea/, Letöltés dátuma: 2020. 11. 01.
20. The 1974 Turkish invasion on Cyprus. http://acta.bibl.u-szeged.hu/30734/1/mediterran_022_055-064.pdf, Letöltés dátuma: 2020. 11. 01.
21. The arab weekly, https://thearabweekly.com/east-med-gas-forum-turns-regional-organisation-blow-turkey, Letöltés dátuma: 2020. 11. 01.
22. The Green Line that „divides” the island of Cyprus. https://www.cyprusalive.com/en/i-prasini-grammi-pou-xwrizei-to-nisi-tis-kyprou, Letöltés dátuma: 2020. 10. 31.
23. The New York Times, https://www.nytimes.com/1966/01/16/archives/johnson-in-stern-64-letter-warned-turkey-on-cyprus.html, Letöltés dátuma: 2020. 10. 31.

Képek forrásai:

1. https://www.balcanicaucaso.org/eng/Areas/Cyprus/Gas-in-Cyprus-blessing-or-curse-191948, Letöltés dátuma: 2020. 11. 02.
2. https://www.cyprusalive.com/en/i-prasini-grammi-pou-xwrizei-to-nisi-tis-kyprou, Letöltés dátuma: 2020. 11. 01.
3. https://www.ephotopix.com/political-maps/cyprus-regions-map/, Letöltés dátuma: 2020. 11. 02.
4. http://www.idcommunism.com/2020/05/eastmed-pipeline-position-of-kke.html, Letöltés dátuma: 2020. 11. 02.
5. https://www.arkansasonline.com/news/2020/sep/03/turkey-urges-us-not-to-remove-arms-embargo-on/, Letöltés dátuma: 2020. 12. 06.

A Fokozódó feszültségek a Kelet-Mediterráneumban: Ciprus geopolitikai és geostratégiai jelentőségének alakulása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Kozma Ákos ombudsman hivatalból eljárást indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma Speciális Gyermekotthoni Központ Általános Iskola és Szakiskola Kalocsai Gyermekotthona, Általános Iskolája és Szakiskolája működésével kapcsolatban “a felmerült aggályok súlyosságára tekintettel, a körülmények tisztázása érdekében” – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

Azt írták, a vizsgálatot az ombudsman a sajtóban megjelent információk és országgyűlési képviselői jelzések alapján indította. Tudatták azt is, hogy az eljárás keretében az alapvető jogok biztosának munkatársai február 4-én előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot tartottak a gyermekotthonban, ennek során több gondozott gyermekkel és dolgozóval készítettek interjút, illetve az intézményben tapasztalt körülményekről jegyzőkönyvet vettek fel.

A helyszíni vizsgálat tapasztalatairól, a gyermekotthon működését érintő megállapításokról, az ott élő gyermekek alapjogainak érvényesüléséről az alapvető jogok biztosa a hivatalból indított eljárás lezárásakor jelentésben ad tájékoztatást – közölték.

Szél Bernadett országgyűlési képviselő augusztus végén tudatta, hogy az ombudsmanhoz fordul a kalocsai gyermekotthon ügyében. A politikus akkor közleményében azt írta, súlyos bántalmazásokról számoltak be a kalocsai gyermekotthon lakói oknyomozó újságíróknak. Hozzátette: a felmerült vádakkal kapcsolatban első körben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az ombudsman léphet, a minisztériumnak belső vizsgálatot kell indítania, az ombudsman pedig hivatalból jogosult vizsgálatot indítani, ezért az illetékes tárcához és az ombudsmanhoz fordul.

The post Vizsgálatot indított az ombudsman a kalocsai gyermekotthonban appeared first on .

Most, hogy küszöbön áll a Ejder Yalcin-Gidrán páncélozott járművek első tízes csoportjának ünnepélyes fogadása Tatán, a LégierőBlogger ismét kivételt tesz, és szárazföldi témát helyez aktuális hírbejegyzése címlapjára. Éljen az összehaderőnemiség!

Zord

Csoportos létszámleépítést jelent be a héten a Fővárosi Kéményseprőipari Nonprofit Kft. (Főkétüsz) 283 dolgozóra vonatkozóan, mivel május elsejével a lakossági kéményseprési feladatok átkerülnek a katasztrófavédelemhez – jelentette be Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes.

Közölte, a cégnek jelenleg 321 alkalmazottja van, és reményeik szerint a 283 elbocsátandó munkavállaló száma csökkeni fog, ugyanis 12 dolgozónak már egyéb új munkaszerződéses jogviszonyt ajánlott fel a cég. Kiss szerint a folyamat bármikor megállítható, csak egy jelzés kell a Belügyminisztériumtól, hogy él a fővárosi önkormányzat felajánlásával, és átveszi a Főkétüszt. Így jogfolytonos maradna a munkavállalók foglalkoztatása – mondta, hozzátéve: bíznak abban, hogy az állam az elbocsátandó emberek jelentős részét átveszi a kéményseprési feladatok ellátására.

Kiss közölte: a főváros döntött arról, hogy létrehozzák a “munkába elhelyezés” bizottságot, amelybe meghívják a szinte folyamatosan új munkavállalókat kereső cégeik képviselőit.

Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: május elsején kerül át a fővárosi lakossági kéményseprés a katasztrófavédelemhez. A Főkétüsz nem szűnik meg, tovább működik az új budapesti közszolgáltató társaság részeként, de szűkített feladatkörrel.

Emlékeztetett, a kéményseprés államosításáról szóló döntést 2015-ben hozta meg a kormány, és 2016 júliusa óta az ország nagy részében a katasztrófavédelem látja el a lakossági kéményseprési feladatokat. Az önkormányzatoknak volt lehetőségük arra, hogy a közszolgáltatási szerződéseiket a cégeikkel legkésőbb 2024-ig fenntartsák, és ezzel élt is a fővárosi önkormányzat.

A fővárosi kéményseprési feladatok évi kétmilliárd forintba kerülnek, ebből 400 millió az állami finanszírozás, a fennmaradó részt a fővárosi önkormányzat viselte – mondta Tüttő. Közölte, az elmúlt egy év “jelentősen rossz hatással volt” a főváros adóbevételeire, ezért a fővárosi önkormányzat tavaly kezdeményezte a Belügyminisztériumnál, hogy 2,5 évvel korábban kerüljön át a katasztrófavédelemhez a lakossági kéményseprés. Javasolták a tárcának, hogy a feladattal együtt a Főkétüszt is vegye át térítésmentesen, de ettől elzárkóztak – mondta.

Kovács Balázs, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, május elsejétől a Főkétüsz folytatja majd országosan, gazdálkodó szervezeteknek végzett piaci szolgáltatását. Közölte azt is, hogy a csoportos létszámleépítéssel érintett dolgozók átlagéletkora 44 év.

The post Csoportos létszámleépítés a kéményseprőknél appeared first on .

Több mint kétszáz évvel Napóleon oroszországi hadjárata után szombaton katonai tiszteletadással közös sírba temetik azokat az elesett orosz és francia katonákat, akiknek holttestére a Szmolenszk megyei Vjazma városnál bukkantak.

Ezt hétfőn jelentették be, amikor 120 katona, valamint három nő és három gyerek maradványait ünnepélyes szertartás keretében nyolc közös koporsóba helyezték el, a moszkvai francia nagykövetség és a Francia-orosz Történelmi Kezdeményezések Alapítványa képviselőinek jelenlétében Vjazmában.

A Napóleon 1812-es visszavonulásakor elesettek holttestét 2019-ben exhumálták és azonosították. Az akkori ásatások során találták meg a francia császár kedvenc tábornokának, Charles-Étienne Gudinnek a földi maradványait is. A mintegy egy évtizeddel ezelőtt, egy építkezésen felfedezett maradványokról először azt feltételezték, hogy második világháborús halottak, de az orosz tudományos akadémia vizsgálata megállapította, hogy a 30-39 éves férfiak, akiknek holttestét Vjazmánál megtalálták, sokkal korábban, a napóleoni hadjárat idején vesztették életüket.

Az épen maradt egyenruhagombok alapján bebizonyosodott, hogy a több mint hatvan, itt elesett francia katona többsége a 30. és az 50. sorezredben és a 24. könnyűgyalogsági ezredben szolgált. A maradványokat az elhantolásig az 1536-ban alapított és a Napóleon Nagy Hadserege által kifosztott vjazmai Keresztelő Szent János kolostor templomában fogják őrizni.

The post Közös sírba temetik a Napóleon hadjáratában elesett orosz és francia katonákat appeared first on .

Tagadta bűnösségét Ihász Sándor egykori fővárosi, illetve fellebbviteli főügyész a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben hivatali visszaélés miatt emelt vádban a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) előkészítő ülésen.

A Fővárosi Törvényszék közleményben tudatta, hogy a PKKB előkészítő ülést tartott “abban a büntetőügyben, amelyben egy volt ügyész hivatali visszaélés bűntette miatt áll bíróság előtt”. A volt ügyészt azzal vádolják, hogy egy korábbi nyomozás alatt egy érintett védelme érdekében visszatartott olyan iratokat, amelyek bizonyítékul szolgálhattak volna az eljárásban. A vádlott az ügyészség szerint ezzel megszegte a hivatására vonatkozó szabályokat.

A szerdai előkészítő ülésen a vádlott nem ismerte be bűnösségét és nem mondott le tárgyaláshoz való jogáról, így miután a vád és a védelem képviselői előadták bizonyítási indítványaikat, a PKKB tárgyalásra utalta az ügyet. Márciusban bizonyítással, a vádlott kihallgatásával és lehallgatások felvételeinek lejátszásával folytatódik a büntetőper a PKKB-n – derül ki a törvényszék közleményében.

Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2018 áprilisában gyanúsította meg Ihász Sándort. A gyanú szerint Ihász Sándor 2017 októberében – amikor fellebbviteli főügyész volt – hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát ismerősétől, Gyárfás Tamástól. A médiavállalkozó-sportvezető – akit később a gyilkosság ügyében felbujtással vádolta meg az ügyészség – azért fordult a főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle.

A KNYF szerint a főügyésznek fel kellett ismernie, hogy a hanganyag leiratában foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a Fenyő-gyilkosság felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére Ihász Sándor – a vád szerint ügyészi kötelességét megszegve – nem adta át a bizonyítékokat a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta. A KNYF 2020 márciusában emelt vádat a tisztségéből időközben felmentett fellebbviteli főügyész ellen hivatali visszaélés miatt.

Ihász mindvégig tagadta bűnösségét.

Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki emiatt jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a gyilkosság miatt felbújtóként vádolta meg Gyárfás Tamást azzal, hogy Fenyő Jánossal fennálló üzleti, elszámolási viták miatt megbízta az azóta más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert Fenyő János megölésével. A vád szerint Portik Tamás megszervezte a gyilkosságot, felbérelte a feladatra Jozef Rohácot. Abban az eljárásban Gyárfás Tamás és Portik Tamás is tagadja bűnösségét.

The post Fenyő-gyilkosság: tagadta bűnösségét a hivatali visszaéléssel vádolt egykori fővárosi főügyész appeared first on .

Hivatalos személy elleni erőszak miatt vádat emelt a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség egy férfi ellen, aki tavaly októberben szolgálatban lévő rendőrökre támadt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. A férfi testvérét és apját ugyancsak azzal gyanúsítják, hogy rendőrökre támadtak.

Keresztes Imre közleményében azt írta: a rendőrök egy tyúklopásról szóló bejelentés kivizsgálása miatt jelentek meg egy Hajdú-Bihar megyei ingatlannál, ahol a 30 éves, ittas férfi kiabálva több alkalommal bántalmazással, megöléssel fenyegette őket, kifogásolva az intézkedést. A rendőrök többször felszólították a vádlottat, hogy fejezze be agresszív magatartását, ő azonban mindkét kezét ütésre emelve a rendőrök irányába indult, tovább fenyegetőzve.

Ekkor az egyik rendőr a szolgálati kutyát vetette be a vádlottal szemben, aki – miután a kutya meglökte – ütésre emelt kézzel ismét a rendőr felé indult. A rendőrök végül testi kényszert alkalmazva megbilincselték férfit. Az ügyészség a Berettyóújfalui Járásbíróságon emeltek vádat a letartóztatásban levő férfivel szemben.

A férfi testvérét és apját ugyancsak azzal gyanúsítják, hogy rendőrökre támadtak múlt szombaton. A rendőrök megpróbáltak felkutatni egy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható Hajdú-Bihar megyei férfit. Mielőtt azonban az ingatlan bejáratához érkeztek volna, egy ittas férfi a közeledő rendőröket több alkalommal kiabálva megöléssel fenyegette, miközben egy mintegy 120 centiméter nyélhosszúságú kapát tartott a kezében.

A rendőrök többször felszólították a férfit, hogy tegye le a szerszámot és ne akadályozza az intézkedést, ám a férfihez csatlakozott a szintén ittas fia, akinél egy húsz centiméter pengehosszúságú kés volt.

A két férfi – továbbra is fenyegetőzve – megindult a rendőrök felé. A rendőrök figyelmeztették őket, hogy ha nem hagynak fel a magatartásukkal, lőfegyvert fognak használni velük szemben. A két férfi ennek ellenére még egy ideig támadóan közeledett a folyamatosan hátráló rendőrök felé. Végül többszöri, ismételt felszólítás után vetették csak alá magukat az intézkedésnek.

Az apa és fia tagadta a bűncselekmény elkövetését és a gyanúsítás közlése ellen mindketten panaszt jelentett be. A regionális nyomozó ügyészség mindkét férfi őrizetét elrendelte és indítványozta letartóztatásukat a Debreceni Járásbíróságon.

The post Vádat emeltek egy rendőrökre támadó férfi ellen appeared first on .

Fel kell készíteni a gyerekeket a tudatos internethasználatra, hogy online is biztonságban legyenek – hangsúlyozták szakemberek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI), a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közös, a biztonságos internet nap alkalmából tartott keddi online sajtótájékoztatóján.

Minden évben február második keddjén tartják a biztonságos internet napját, amelynek célja, hogy az Európai Unió Safer Internet Program akciótervében csaknem 170 országban ugyanazon a napon hívják fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire. Idén 18. alkalommal rendezik meg a programot.

Bencsik Balázs ezredes, a NBSZ NKI vezetője a sajtótájékoztatón arról beszélt, az elmúlt csaknem egy évben a koronavírus-járvány miatt számos országban – köztük Magyarországon is – különböző korlátozásokat vezettek be, ennek következtében felértékelődött az online tér, a közösségi média használata, mert lehetőséget jelentett a kapcsolattartásra. Hozzátette: minden közösségimédia-platformon nő a felhasználók száma, és bár a legtöbb oldalon a korhatár 13 év, ezt nem lehet ellenőrizni, ezért szükség van a felhasználók önkorlátozására is.

Kiemelte, hogy a gyerekek esetében a közösségi média használata komoly pszichológiai következményekkel járhat, például az anonimitás nyújtotta hamis biztonságérzet miatt felerősödhetnek a deviáns viselkedések, a “kimaradástól való félelem” felerősítheti a függőséget, a gyermek lehet áldozata és elkövetője is az online zaklatásnak a “hagyományos” kockázatok – az adat- és személyiséglopás – mellett.

Az ezredes hangsúlyozta: a gyerekekkel még az előtt meg kell ismertetni az internethasználat veszélyeit, hogy okoseszközt adnának a kezükbe, utána pedig folyamatosan figyelni kell, mi érdekli őket, milyen oldalakra regisztrálnak, milyen viselkedést tanúsítanak az online térben. Javasolta a képernyő előtt töltött idő szabályozását is. A szakértő szerint mindenkinek van felelőssége és feladata abban, hogy az internet biztonságosabb legyen a gyermekek számára.

Kurkó-György Zsuzsánna, az NGYSZ Safer Internet Program projektkoordinátora szerint fontos, hogy a gyerekek ne csak az online tér előnyeit lássák, hanem legyenek tisztában a veszélyekkel is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány miatti bezártság nyomán nőtt az online térben töltött idő, jobban ki vannak téve a felhasználók a kockázatoknak. Közölte, tudatosítani kell a gyerekekben, hogy minél több információt osztanak meg magukról, annál nagyobb teret adnak a visszaélésekre.

Elmondta: a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat interaktív foglalkozásokon ismerteti meg a gyerekeket az adatbiztonsággal, a közösségimédia-platformok előnyeivel és veszélyeivel, az álhírek veszélyeivel és az online bántalmazás jeleivel. Megjegyezte: a gyermekek oktatása mellett fontos a szülők, pedagógusok felkészítése is, mert az ő felelősségük is, hogy a gyerekek biztonságosba környezetben tudjanak netezni.

Szabó Henrik alezredes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőrség honlapján megújult az internetbiztonsági csatorna, ahol részletesen foglalkoznak a témával. Hozzátette, azt tapasztalják, hogy nő a kibertérben elkövetett csalások száma, és minden platformon lehet csalókkal találkozni, ezért fokozott óvatosságot kért az internetezőktől, a Facebookon pedig az Internet tudatosan oldalon hívják fel a figyelmet az internet veszélyeire.

Elmondta, gyakoriak a “romantikus csalások”, amikor párkeresés ürügyén férkőznek az áldozat bizalmába, majd ajándékot, pénzt csalnak ki tőle. Körültekintést kért a párkereső oldalakra regisztrálóktól, és azt javasolta, senki ne osszon meg magáról kompromittáló képet, bankkártyaadatokat vagy online fiókokhoz tartozó adatokat.

Beszámolt arról, hogy tavaly meredeken nőtt a befektetési csalások száma, ezek pedig gyakran összekapcsolódnak a “romantikus csalással”. A befektetési csaláshoz a csalók áloldalakat is létrehoznak, ahol nyomon lehet követni a befektetés állítólagos hozamának alakulását.

“Legyen gyanús a biztonságos befektetés és a nagy profit!” – kérte, hozzátéve, hogy csak biztonságos, ellenőrizhető befektetési formát válasszanak az emberek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kriptovaluták piaca nagyon érzékeny, nagy áringadozások lehetnek benne, amivel a befektetők nincsenek tisztában.

Kiemelte a nyereményjátékos csalást is, amikor a csalók álnyereményjátékokat hirdetve próbálnak anyagi előnyhöz vagy személyes adatokhoz, bankkártyaadatokhoz jutni. Ebben az esetben is az óvatosságot és a biztonságos oldalakon keresztül történő ügyintézés fontosságát emelte ki.

The post A szakértők oktatni kell a gyerekeket a biztonságos internetezésre appeared first on .

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2020. január 11-én 17 órakor rendezvényt szervezett a január 6-i zavargásról, melynek során erőszakos Trump-párti tüntetők egy csoportja bejutott a washingtoni Capitolium épületébe. A rendkívüli események elemzésében a KKI mellettem Mártonffy Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetőjét, valamint Varga Gergelyt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját hívta segítségül, a moderátor Baranyi Tamás, Intézetünk igazgatóhelyettese volt. A beszélgetés során felderítettük, hogy néhány nap távlatából hogyan is történtek az események, mennyire meríti ki a puccskísérlet fogalmát, és kinek a felelőssége volt, hogy a politikai indulatok elszabadultak. A beszélgetés későbbi részében arra tettünk kísérletet, hogy felvázoljuk a lehetséges hosszú távú hatásokat: az alternatív jobboldali közösségi médianyilvánosság megszüntetésére irányuló kezdeményezéseket, a Republikánus Pártnak a „trumpizmushoz” való kettős viszonyát, a Demokrata Párton belüli ellentéteket, valamint azt, hogy a Biden-kormányzat képes lehet-e csökkenteni a feszültségeket, vagy folytatódik az erőszakos polarizáció az Egyesült Államokban.

A beszélgetés elérhető az alábbi linken:
Külügyi és Külgazdasági Intézet: Zavaros átmenet az Egyesült Államokban

 

 

A Pest Megyei Főügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki egy sorsjegyen veszett össze munkatársával és a vita során megölte.

A főügyészség a közleményében azt írta, hogy az elkövető és a sértett egy érdi házban lakott 2020 márciusában. Egy kaparós sorsjegyen, amit együtt vettek, összevesztek: a sértett az egyik éjszaka arra ébredt, hogy az elkövető kiabál, hogy a sorsjegy nyereménye az övé. Ezen veszekedni kezdtek, és a vita során az elkövető egy tizenöt centiméter pengehosszúságú késsel mellbe, illetve hátba szúrta a sértettet. A zajra felébredő szomszédokat az elkövető azzal próbálta távol tartani, hogy koronavírusos, ne menjenek a közelébe.

A sértett – bár a helyszínre érkező rendőrök még életben találták – a mentők megérkezése előtt belehalt sérüléseibe. Az elkövető ellen emberölés bűntette miatt emelt vádat a Pest Megyei Főügyészség – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek egy férfi ellen, aki egy sorsjegy miatt megölte kollégáját appeared first on .

A Kongói Demokratikus Köztársaság (Kongó, KDK) Földünk egyik legszegényebb országa. Ennek részben történelmi, részben természetes geopolitikai okai vannak. Az ország földrajzára alapvetően jellemző az, hogy csak egy nagyon kis része éri el az Atlanti–óceánt (ez mintegy negyven kilométer tengerpartot jelent), illetve keleti oldalon a Tanganyika–tó határolja. Így összességében inkább belső magterületről beszélhetünk.

Kongó a Belga Királyság gyarmata volt – Kongói Szabadállam, majd Belga Kongó néven – amely időszak súlyos kizsákmányolással járt együtt az ország lakossága számára. II. Lipót (1878-1909) uralma alatt a rablógazdálkodás egyes becslések szerint az ország lakossága felének életét követelte. Ennek a maga groteszk módján jogi alapjai is voltak – az uralkodó egy küldött útján kötött tulajdonjogi szerződéseket az analfabéta törzsfőnökökkel, megszerezve így a földjük feletti uralmat. Emellett állami monopóliummá nyilvánították a legértékesebb árucikkek kereskedelmét, vagyis a kaucsuk és az elefántcsont árusítását, ebből is a kaucsukra fektettek nagyobb hangsúlyt. Utóbbi olyannyira fontossá vált II. Lipót számára, hogy külön rendfenntartó erőt létesített a gumibeszolgáltatások biztosítására, amelynek elsődleges feladata a lakosság megfélemlítése volt. Groteszk érdekesség, hogy a termelés biztosítása céljából a legelterjedtebb büntetés a kéz levágása volt, ezzel egyfajta verseny alakult ki a katonák között. Mivel a törzsek számára egyre nehezebbé vált a gumikvóta teljesítése, gyakran egymásra támadtak. A lakosságszám egyre csökkent, a túlélők élete egyre inkább nehezedett, a kötelező munkavégzés pedig megakadályozta őket saját földjeik megművelésében.

A történelem a későbbiekben sem hozott jobb sorsot az ország számára – 1960–ig gyarmati sorban volt, majd az autoriter rendszerből fakadó nehézségek, polgárháborúk és belső viszályok akadályozták a fellendülést.

Az ország lakossága közel kilencven millió fő, ezzel Közép–Afrika legnépesebb állama. Az egészségügyi infrastruktúra hiányosságai és a fertőző betegségek markáns jelenléte nagy terhet rónak az országra. Magas a HIV–fertőzöttek aránya, a maláriában és a vissza–visszatérő ebolajárványokban megbetegedők száma, valamint hiányoznak az alapvető védőoltások. A gyermekhalandóság csökkenőben van, de a csecsemők több mint 5%-a még mindig nem éri meg a felnőttkort. A termékenységi ráta 6, így a népességszám az egészségügyi nehézségek ellenére is folyamatosan emelkedik.

Napjainkban a kizsákmányolás, bár új formában, továbbra is folytatódik, ennek oka Kongó némiképpen szerencsétlen geopolitikai helyzete, amely azzal jár együtt, hogy az ország területe alatt rejtőzik a világ még elérhető kobaltmennyiségének jelentős része. Ugyanígy jelentős például a gyémánt, az arany, az ón, a cink, a mangán, a réz és a nikkel az országban. Ugyanakkor a belső problémák miatt Kongó a világ egyik legrosszabb helyzetben lévő államának tekinthető, a népesség 72%-a él a létminimum alatt, ők naponta kevesebb, mint 2 dollárból élnek. Ez többek között a külföldi tőkebefektetések alacsony hányadából adódik.

Ennek nyomán elmondható, hogy – Friedrich Ratzel és Rudolf Kjellén nyomán – Kongó számára nem feltétlenül volt gyümölcsöző a gazdasági–társadalmi fejlődését illetően az a tény, hogy a területén megtalálható nyersanyagok szempontjából a világ egyik leginkább diverzifikált országának számít. Ez a szociáldarwinista irányzat egyik alapelvének – melynek része, hogy a földrajzi fekvés hatással van az államok gazdasági-társadalmi fejlődésére-, a tökéletes negatív példája, mivel a fejlődés hiánya éppen a földrajzi fekvésből és a bőséges ásványkincsekből adódik. Részben ebből fakad, hogy Kongó nagy területi kiterjedése – 2267050 m2 területtel a világ 11. legnagyobb országa – ellenére sem tudott igazán komoly súlyt szerezni magának a világpolitikában. Ez az oka annak, hogy a klasszikus geopolitikában nem sűrűn jelenik meg Kongó, mint befolyásos nagyhatalom. Jól mutatja csekély súlyát például az egy főre eső GDP-je is – 2017–ben a világ országai között a 182. helyet sikerült megszereznie. Ezen mutató fényében, a nominális GDP–t alapul véve ez fejenként 462 dollárt jelent.

Az ország felfedezése elhelyezkedéséből fakadóan sokáig váratott magára a nehéz terepviszonyok és a sűrű esőerdők miatt. A földrajzi elhelyezkedéssel kapcsolatban nem elfelejtendő, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság határos Ugandával, ahol 1994 óta aktív a Lord’s Resistance Army nevű, gyerekkatonákat is alkalmazó terrorszervezet. Ez a tényező mind közvetlenül, mind közvetetten érinti Kongót, hiszen a támadások, összecsapások időnként erre a területre is átterjednek, csakúgy, mint a menekültek tömegei.

Kongó földrajzát illetően alapvető információ, hogy területének nagy részét a Kongó–medence adja, emellett a trópusi éghajlatából adódóan főként esőerdőkkel borított. Ezen kívül magaslatok, fennsíkok, dombok is jellemzőek a térségre, nehezítve így például az olyan alapvető szolgáltatások kiépítését, mint a megfelelő úthálózat vagy a telekommunikációs csatornák. Így lehetséges az, hogy összesen 4007 kilométernyi vasútvonal szeli át az országot – elsősorban teherszállítási céllal épültek ezek a vonalak – azonban a beruházások hiányából fakadóan az infrastruktúra rendkívül rossz állapotban van, sok helyen legfeljebb 35 km/h átlagsebességgel képesek haladni a szállítmányok. Ezzel hetekig is eltart, mire a nyersanyagok Angolába érnek, vagyis képesek bekapcsolódni a nemzetközi, azon belül is elsősorban a vízi úton történő kereskedelembe.

A belső konfliktusok is főleg a földrajzi jellemzőkkel állnak összefüggésben – harcok dúlnak az olyan alapvető erőforrások megszerzéséért, mint például az ivóvíz, amelyhez a lakosság mintegy fele nem tud hozzájutni a megfelelő minőségben és mennyiségben. A másik értékes dolog természetesen az ásványkincseket rejtő területek feletti uralom. Akié a föld, azé a pénz.

Különösen az ásványkincsekben gazdag területeken élő emberek vannak kitéve a támadásoknak, szexuális erőszaknak, kényszermunkának, valamint az elsődleges megélhetést jelentő termések ellopásának. Az egészségügyi ellátás romokban hever, mivel a fegyveres csoportok ezekről a területekről szerzik be a saját tagjaik számára szükséges kötszereket és gyógyszereket.

Amivel Kongó valóban geopolitikai szereplővé tud válni, az a nyersanyag, ezzel képes magának szövetségeseket szerezni. Sajnálatos módon azonban ennek a fordítottja is elmondható, a rossz életkörülmények elől külföldre menekülő embertömegek miatt ellenségeket is nagyon könnyen szerez magának az ország. Nem beszélve arról, hogy a szomszédos országok szívesen megszereznék a kongói bányák kincseit. A bányászat nem tekint vissza túlságosan hosszú múltra, inkább a világ technológiai fejlődésével (hiszen a kobalt az egyik alapvető összetevője az akkumulátoroknak) és a mezőgazdasági termelési hatékonyság csökkenésével van összhangban. Részben ez is magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért nem sikerült még biztonságos munkakörülmények közé helyezni a kitermelést, illetve a jelenleg használt technológia miért nem képes elérni a termelési lehetőségek határát. A legtöbb esetben a bányászok – felnőttek és gyermekek egyaránt – kezdetleges eszközökkel ásnak, majd puszta kézzel hordják fel az akár tíz méter mélyen rejtező kincseket.

Talán némi fejlődést jelent az az intézkedés, amellyel Kongó – felismerve egyik legnagyobb erősségét – stratégiai eszközzé nyilvánította a kobaltot és megháromszorozta a kitermelés díját. Ennek oka, hogy az állam felismerte, mivel képes sakkban tartani az őt zsinóron rángató gazdasági nagyhatalmakat: ez pedig az az alapvető tény, hogy kobalt nélkül nagyon sürgősen kellene innovációkat kitalálni az akkumulátorok felépítéséhez. Az így szerzett többletbevételek alkalmasak lehetnek mind a technológiai fellendülés finanszírozására, mind a munkások bérének, így életszínvonalának emelésére.

Az „Afrika Első Világháborújaként” elhíresült két kongói háború körülbelül húsz fegyveres csoportot és kilenc állam geopolitikai státuszát érintette. A háborúk háttere elsősorban a hiányzó állami szuverenitásból fakadt: a kivonuló Belgium magára hagyta a fiatal országot, amely nem volt képes megbirkózni a hirtelen rá szakadt feladatok tömegével. Ezt követte a diktatórikus rendszer kiépítése, majd a kilencvenes években a ruandai népirtás elől menekülő emberek áradata, amely nagyon leterhelte a kongói állam ellátási képességeit. Ezzel együtt a ruandai hutuk megtámadták a KDK területén élő tuszi közösségeket, így a genocídium Kongó területére is átterjedt. A Kongó és Uganda között dúló háborúnak 2004–ben békeszerződéssel vetettek véget, ez azonban nem jelentett teljes csapatkivonást az ellenséges területekről.

A konfliktus 2016–ban ismét erőre kapott, ezzel összefüggésben például a válság kezdete óta az éhínségben szenvedők száma mintegy 750%-ra emelkedett. Habár Kongóban jelenleg is körülbelül tizennyolcezer ENSZ-békefenntartó van jelen, a belpolitikai konfliktusok felszámolása még várat magára. Így napjainkban sem jutott még nyugvópontra az ország – 2020 októberében Észak-Kivuban lángoltak fel ismét az ellentétek. Az Egyesített Demokratikus Erők csoportja (Allied Democratic Forces- ADF) a hónapban legalább negyvenkét halálesetért volt felelős.

Emellett a 2018–ban kitört újabb ebolajárvány is több mint kétezer áldozatot szedett, amíg 2020 júniusában véget ért. Ez már a tizedik alkalom volt, hogy ez a betegség az országot sújtotta. A járvány kezelését nagyban megnehezítette, hogy 2018 óta körülbelül 420 alkalommal érte támadás az egészségügyi intézményeket, ezek hátterében főleg kormányellenes erők állnak.

A 2019 elején kitört kanyarójárvány tovább súlyosbította az egyébként is nagy nyomás alatt álló egészségügyi ellátórendszer helyzetét – összesen mintegy 310 ezren kapták el a betegséget, az áldozatok száma már meghaladja a hatezer főt. Mindezt úgy, hogy az UNICEF és a WHO 2019–ben körülbelül 18 millió gyermekhez juttatta el a szükséges védőoltásokat.

Nem elfelejtendő a szomszédos Uganda területén működő Lord’s Resistance Army tevékenysége sem – a földrajzi közelségből fakadóan előfordul, hogy az LRA közvetlenül vagy közvetve érinti Kongót, úgymint gyerekkatonák toborzásával, vagy támadásokkal.

A nemzetközi közösség számára figyelmeztető jel lehet, hogy a konfliktus további eszkalálódása esetén könnyedén előfordulhat, hogy az továbbterjed Burundi, Ruanda és Uganda területére, a közvetlen hatások mellett például menekültek áradatával terhelve a szomszédos, egyébként sem kifejezetten stabil és erős államokat. Ezen felül Kínának lenne különösen nagy érdekeltsége abban, hogy Kongó egy valóban stabil kereskedelmi partner lehessen, hiszen a tizennégy legnagyobb kongói kobaltbánya közül nyolc kínai cégek tulajdonában van.

Kongó bátran nevezhető az ellentmondások földjének: egy olyan országnak, amely számára a fent leírt minőségben és mennyiségben áll rendelkezésre a nyersanyagok széles tárháza, miközben az állami szféra kudarca és a belső konfliktusok okozta általános kiszolgáltatottság és alacsony életszínvonal miatt a bányászatból fakadó előnyeit nem tudja megfelelően kihasználni. A 80 milliós lakosság mintegy hetedének – ennek mintegy fele gyermek – szüksége lenne valamiféle humanitárius támogatásra.

Címlapkép: A Kongói Demokratikus Köztársaságban tartott elnökválasztás ellenzéki győztese, Felix Tshisekedi támogatói ünnepelnek a fővárosban, Kinshasában 2019. január 20-án, miután az alkotmánybíróság reggelre virradóra megerősítette Tshisekedinek a december 30-i választáson aratott győzelmét. (Forrás: MTI/EPA/Hugh Kinsella Cunningham)

 

[1] Besenyő János: Országismertető – Kongói Demokratikus Köztársaság, 2010, 119-122. oldal

[2] Bozzay Zoltán: Népirtások a XX. században, Scolar Kiadó, 2019, 19-31. oldal

[3] Besenyő: Országismertető

 

További felhasznált források:

Besenyő János: Országismertető – Kongói Demokratikus Köztársaság, 2010. 119-122. o.

Bozzay Zoltán: Népirtások a XX. században, Scolar Kiadó, 2019. 19-31. o.

 

 

 

 

 

 

 

A Kongó, az ellentmondások földje bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Merényletet terveztek Aleksandar Vucic szerb államfő ellen január végén, ezért az államalapító, Stefan Nemanja (Nemanja István) szobrának január 27-i ünnepélyes leleplezésekor a rendőrség különleges egységének több mint 850 tagja biztosította a védelmét – jelentette ki Bogdan Pusic, a bűnügyi rendőrség igazgatóságának vezetője a szerb sajtó beszámolói szerint.

A rendőrségi vezető vasárnap este arról is beszélt, hogy a merényletet a megszerzett információk szerint azok a bűnözői csoportok tervelték ki, amelyek tagjait az utóbbi napokban a rendőrség letartóztatta.

Az üggyel összefüggésben február 4-én a belgrádi rendőrség tizenhét embert fogott el, akit szervezett bűnözéssel, gyilkossággal, rablással, zsarolással és drogkereskedelemmel gyanúsítanak. A bűnözői csoport a Partizan labdarúgó klub szurkolói csapatát használta fedőszervezetként. A szervezet vezetője, Velja Belivuk a feltételezések szerint a rivális Crvena Zvezda futballcsapatának egy tagját, valamint a Pink Panter bűnbanda egykori vezetőjét, Milan Ljepoját is meggyilkolta.

Vucic először 2014-ben, miniszterelnökké választásakor hirdetett harcot a szervezett bűnözés ellen, azóta több bűnözői csoportot is felszámoltak a hatóságok. A legutóbb tavaly október 20-i beszédében tért ki arra, hogy Szerbia nem kerülhet bűnözők kezébe, és az állam nem engedheti meg, hogy bűnözői csoportok irányítsák. Vucic ellen a rendőrségi beszámolók szerint már 2016 októberében is merényletet terveztek. Az akkor még miniszterelnöki tisztséget betöltő politikus szüleinek háza közelében találtak fegyvereket, amelyekkel állítólag merényletet terveztek, ám a nyomozás végül letartóztatások nélkül zárult.

Az utóbbi néhány hónapban több alvilági leszámolás is történt a szerb fővárosban, de a bűnözői csoportok vezetői mindeddig szökésben vannak.

Az ügy élénk érdeklődést váltott ki Szerbiában és a régióban, mert az országban volt már példa arra, hogy egy vezető politikus merénylet áldozata lett: 2003-ban Zoran Djindjic akkori miniszterelnököt a szerbiai kormánypalota hátsó udvarából nyíló bejárata előtt lőtték le, egy 180 méterre lévő épületből, amikor éppen kiszállt az autójából.

The post Szerb rendőrségi vezető: merényletet terveztek az államfő ellen appeared first on .

NATO üdvözli, és teljes mértékben támogatja az Egyesült Államok és Oroszország között létrejött, a nukleáris leszerelést célzó Új START-szerződés ötéves meghosszabbításáról szóló megállapodást – közölte az Észak-atlanti Tanács közleményében.

Az orosz külügyminisztérium szerdái tájékoztatása szerint hatályba lépett az hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai szerződés meghosszabbítása. Az Új START-szerződés, változtatások nélkül, 2026. február 5-ig marad érvényben. A NATO közleménye szerint az Új START-szerződés hozzájárul a nemzetközi stabilitáshoz, ezért fontos a megállapodás folyamatos végrehajtása.

A szövetségesek továbbra is kiállnak a meglévő leszerelési, fegyverzet-ellenőrzési, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó megállapodások és kötelezettségvállalások fenntartása mellett. Továbbra is támogatják a fegyverzet-ellenőrzésre irányuló tárgyalások folytatását a katonai szövetség tagállamai biztonságának javítására – hangsúlyozta a dokumentum.

A kollektív érdekek előmozdítását jelentő, az Egyesült Államok és Oroszország között létrejött megállapodás ellenére a NATO továbbra figyelemmel követi az Oroszország jelentette kihívásokat. Az Észak-atlanti Szövetség szoros konzultációt folytat az euroatlanti biztonságra veszélyt jelentő agresszív orosz fellépések kezelése érdekében – mutatott rá az állásfoglalás.

Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitika főképviselője közleményében aláhúzta, az unió kiemelt jelentőséget tulajdonít az Új START-szerződésnek, amely döntő mértékben járul hozzá a nemzetközi és az európai biztonsághoz.

A két legnagyobb atomfegyvert birtokló hatalom közötti kölcsönös bizalom és kiszámíthatóság növelésével a szerződés korlátozza a stratégiai versenyt és fokozza a stabilitást – írta. Az EU a fegyverarzenál további csökkentését célzó, a kölcsönös bizalmat erősítő, és az átláthatóságot növelő párbeszéd folytatását javasolja – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az Új START-szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá. Ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet.

The post A NATO és az EU üdvözöli az Új START-szerződés meghosszabbítását appeared first on .

A bíróság három rendbeli, csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt ítélt el öt fiatalt fogházra, javítóintézeti nevelésre, illetve egyiküket fegyházra – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közlemény szerint a négy fiatalkorú és egy 18 éves fiatal felnőtt 2019. március 9-én 22 óra körül a XI. kerületi Gellért-hegyen találkozott két kiskorúval. Bántalmazták őket, majd elvették értékeiket. A támadók karórát, fülhallgatót, mobiltelefont, baseball sapkát zsákmányoltak. A fiatalok ezután 23 óra körül, a XI. kerületi Móricz Zsigmond körtéren szólítottak le egy kiskorút, és követelték, hogy adja át a nála lévő hangszórót. Erre a sértett erre nem volt hajlandó, de bántalmazás után elvették tőle.

A rendőrség még aznap éjjel elfogta mind az öt támadót, akiket őrizetbe is vettek. A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a fiatalok ellen három rendbeli csoportosan elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat a Budai Központi Kerületi Bíróságon, hármuk ellen letöltendő szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást, kettejükkel szemben javítóintézeti nevelést indítványozva.

A bíróság az eredményes vádképviselet alapján – a vád szerinti minősítésekkel egyezően – bűnösnek mondta ki a fiatalokat. A bíró egyiküket két év hat hónap fiatalkorúak börtönére, másikukat egy év tíz hónap fiatalkorúak fogházára, kettő további fiatalkorút három-három év javítóintézeti nevelésre, a fiatal felnőttet négy év fegyházbüntetésre ítélte.

Az ítélet az egy év tíz hónap fiatalkorúak fogházára ítélt vádlott vonatkozásában jogerős, társaival szemben védelmi fellebbezések miatt másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik – áll a közleményben.

The post Rablás miatt ítéltek el egy galerit appeared first on .

Ukrajna határozottan támogatja a sajtószabadságot, de egy agresszor állam által finanszírozott propagandát nem – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Twitteren közzétett bejegyzésében, azt a döntését magyarázva, amellyel jóváhagyta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatát három Moszkva-barát propaganda tévécsatorna sugárzási jogának megvonásáról.

A három betiltott televíziós csatorna Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát vezető ukrán politikushoz köthető.

“A szankciók nehéz döntések. Ukrajna határozottan támogatja a szólásszabadságot. Nem (támogat viszont) egy agresszor ország által finanszírozott propagandát, amely aláássa Ukrajna (törekvéseit) az európai és euro-atlanti integráció felé vezető úton” – fejtette ki az államfő. Hangsúlyozta, hogy az országnak “a függetlenségéért folytatott harca egyben küzdelem az igazságért és az európai értékekért egy információs háborúban”.

Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, az ukrán hatóságok következetes lépésének nevezte az orosz hibrid agresszió elleni küzdelemben a védelmi tanács döntését a 112 Ukrajina, a NewsOne és a ZIK tévécsatornák elleni szankciók bevezetéséről.

“Hibrid háború zajlik Ukrajna ellen, ennek része az információs terület is. Rendszeresen ellenlépéseket kell tennünk ezzel szemben az állam érdekeinek védelme érdekében. A szankciók bevezetése ennek egy fontos és következetes eleme. Tekintettel azokra az adatokra, amelyek a biztonsági szolgálat birtokába kerültek a televíziós és rádiós műsorszolgáltatás területére vonatkozó jogszabályok számos megsértéséről (az érintett televíziók által), és amelyeket a televíziós és rádiós műsorszolgáltatást felügyelő nemzeti tanács is rögzített, az SZBU megalapozott ajánlásokat nyújtott be az RNBO-nak a megfelelő döntés meghozatalához” – fejtette ki Bakanov.

Kiemelte, hogy a meghozott döntés célja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának védelme, és semmi köze a szólásszabadság korlátozásához. “Nagy különbség van a szólásszabadság és az egyértelmű ukránellenes retorika között. A szólásszabadság ott ér véget, ahol Ukrajna területi integritásába és szuverenitásába való beavatkozásra utaló jelek mutatkoznak meg” – fogalmazott az SZBU főnöke.

Viktor Medvedcsuknak, a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért parlamenti párt vezető politikusának ideje elgondolkodnia a jövőjéről – fejtette ki véleményét az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva Mihajlo Podoljak, Andrij Jermaknak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója. Az Ukrajnában Vlagyimir Putyin “komájaként” emlegetett milliárdos oligarcha Medvedcsukról azt mondta: nyilván azt gondolta, hogy még 2014 után is mindenkit mindig megtéveszthet, egyebek mellett fiktív személyek mögé bújtatva vállalkozásait.

“Mindenkit és mindig nem lesz képes azonban megtéveszteni. Minden, Ukrajna ellen irányuló tevékenységre, amely a megszálló intézmények támogatásához vagy az agresszor állam által gyakorolt ellenőrzéshez kapcsolódik, az ukrán vezetés megfelelő jogi választ ad” – szögezte le a tanácsadó.

Közben az RBK-Ukrajina és az Ukrajinszka Pravda hírportálok az ukrán hatóságoktól származó értesülésekre hivatkozva azt is közölték, hogy az említett tévécsatornákat, amelyek hivatalosan Medvedcsuk párttársa, Tarasz Kozak nevére vannak bejegyezve, olyan vállalat is finanszírozza, amely illegális szénkitermelést folytat a szakadár Donyec-medencei területeken, ahonnan a szenet Oroszországba szállítja, megsértve ezzel Ukrajna érdekeit. A hírportálok megemlítették, hogy a három, sugárzási jogától megfosztott tévécsatorna műsoraiban gyakorta hangzottak el olyan “narratívák”, amelyek a kelet-ukrajnai orosz agressziónak és a Krím félsziget Oroszország általi önkényes elcsatolásának legalizálására, valamint Ukrajnának a nemzetközi színtéren való lejáratására irányultak.

A tévécsatornák jelenleg csak a youtube videomegosztó portálon érhetők el, éjjel óta a kábeltévétársaságok sem sugározzák Ukrajnában. Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter közölte a Telegram üzenetküldő portálon, hogy hivatalos megkeresést küld a youtube-hoz, amelyben kéri a videómegosztó portált, hogy szüntesse be a tévécsatornák sugárzását, azaz blokkolja az oldalukat.

Petro Porosenko volt ukrán elnök egy tévéinterjúban közben azzal magyarázta, hogy saját hivatali idejében nem hozott hasonló intézkedést Medvedcsuk és az orosz propagandát terjesztő ukrán tévécsatornái ellen, hogy – szavai szerint – állítólag az ukrán törvények és az alkotmány nem teszik lehetővé ukrán állampolgárok elleni szankciók bevezetését.

Mikola Tocsickij, Ukrajna képviselője az Európai Unióban az UNIAN hírügynökségnek elmondta, hogy Brüsszelben nem hivatalos csatornákon keresztül kedvezően értékelték a három tévével szemben hozott kijevi döntést. A diplomata szerint az unió hivatalos álláspontot a kérdésben várhatóan február 11-én tesz majd közzé.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége által a Facebookon közzétett közlemény szerint Washington egyetért a tévécsatornák elleni szankcióval. Az Egyesült Államok támogatja Ukrajnának azokat az erőfeszítéseit, amellyel “igyekszik ellenállni Oroszország rosszindulatú befolyásával szemben területi integritása és szuverenitása védelme érdekében, ahogy azt tegnap tette. Mindannyiunknak együtt kell működnünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a dezinformáció fegyverként való használatát a szuverén államok elleni információs háborúban” – hangsúlyozta a külképviselet közleményében.

The post Zelenszkij: Ukrajna támogatja a sajtószabadságot, de az agresszív propagandát nem appeared first on .

Áder János köztársasági elnök mint a honvédség főparancsnoka szerdán hivatalában fogadta Korom Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát.

A mintegy másfél órán át tartó megbeszélésüket követően a Sándor-palota Tükör-termében tartott sajtótájékoztatón Korom azt mondta: a köztársasági elnök felkérésére adott helyzetjelentést a Magyar Honvédség helyzetéről, a honvédelmi és haderőfejlesztési programról, valamint a katonák pandémiás helyzettel összefüggésben végrehajtott feladatairól. A vezérezredes ismertette: az államfőnek tett jelentés három részből állt. Az első részben beszámolt a Magyar Honvédség honvédelmi törvényben meghatározott feladatairól, azok végrehajtásáról, amellyel a katonák biztosítják a magyar emberek biztonságát.

A második részben a haderőfejlesztés 2020-ban megvalósított feladatairól, eredményeiről, a beszerzésekről adott tájékoztatást. A parancsnok azt is kiemelte, hogy a koronavírus-járvány a haderőfejlesztési program megvalósulását semmiben nem befolyásolta. Elmondta továbbá, hogy a következő években milyen sorrendben, milyen eszközök beszerzése várható, milyen képességek jelennek meg a jövőben a Magyar Honvédségben.

A vezérezredes jelentése harmadik részében azt fejtette ki, hogy a jelenlegi pandémiás helyzetben milyen feladatokat lát el a Magyar Honvédség. A kiemelt feladatok között említette, hogy a katonák a Belügyminisztérium erőivel együttműködésben részt vesznek a korridorszakaszokon a tranzitjárművek ellenőrzésében. Emellett több helyen átvették, másutt a rendőrökkel közösen látják el a határátkelők zárását is. Szintén a rendőrökkel közösen járőrözési feladatokat is ellátnak a katonák, ellenőrzik a korlátozó rendszabályok betartását.

Ezek mellett 1380 emberrel 89 egészségügyi intézményben támogatják az egészségügyi dolgozók munkáját, logisztikai, adminisztratív feladatok ellátásával. A déli határszakaszon pedig mintegy 1200 katona teljesít szolgálatot, őrzik Magyarország, a magyar emberek biztonságát, segítve az illegális migráció okozta válsághelyzet kezelését – fejtette ki a parancsnok.

Korom megtiszteltetésnek nevezte, hogy Áder a hadsereg főparancsnokaként lehetőséget adott neki jelentése megtételére. Azt mondta, az államfő érdeklődő volt, több témában több kérdést is feltett.

A vezérezredes sajtótájékoztatója végén kérdésre válaszolva kiemelte: 2020-ban a Magyar Honvédség minden tervezett és pluszban kapott feladatot sikeresen teljesített. Sikerük egyik legfontosabb fokmérőjeként a társadalom visszajelzését hangsúlyozta. Korom azt mondta: a katonák 2020-ban és az idei év eddig eltelt időszakában végzett munkáiról csak pozitív visszajelzéseket kapott a magyar emberektől.

The post A Magyar Honvédség parancsnokával folytatott megbeszélést a köztársasági elnök appeared first on .

Az Egyesült Államok nem szünteti meg elsőként lépve Iránnal szembeni gazdasági szankcióit, hogy Teherán visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, és megvitassák az Iránnal 2015-ben kötött atomalku felülvizsgálatát – mondta Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke abban az interjúban, amelyet vasárnap sugárzott a CBS amerikai televízió.

A pénteken rögzített beszélgetésben arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok előbb oldja-e fel a szankciókat, semmint Irán visszatérne a tárgyalóasztalhoz, Biden egyértelmű nemmel válaszolt, majd miután feltették azt a kérdést, hogy Iránnak kell-e lépnie elsőként, nevezetesen abbahagynia urándúsítását, az elnök bólintással felelt.

Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője vasárnap az iráni állami televízióban jelentette be: Irán végleges és megmásíthatatlan döntése, hogy azután teljesíti ismét a 2015. évi atomalkut, hogy Washington feloldja az ellene elrendelt szankciókat.

“Miután ellenőriztük, hogy az összes büntetőintézkedést megfelelően törölték, ismét be fogjuk tartani kötelezettségeinket (…) Ez visszafordíthatatlan és végleges döntés, amellyel minden iráni vezető egyetért” – mondta Hamenei.

Iránnal 2015-ben az úgynevezett hatok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország – megállapodtak abban, hogy Teherán felhagy atomfegyver gyártására is alkalmas atomprogramjával, cserébe pedig feloldják a vele szemben foganatosított nemzetközi büntetőintézkedéseket, egyebek közt olajexportjának korlátozását. Donald Trump korábbi amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, Irán pedig ezt követően rendre megszegte a szerződésben rögzített vállalásait. Teherán és Washington viszonya azóta egyre feszültebbé vált.

Biden – beiktatása óta első televíziós interjújában – beszélt országa Kínával való kapcsolatáról is. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok és Kína “rendkívüli versenyt” fog vívni a globális gazdasági színtéren, de nem kerülnek közvetlen konfliktusba egymással. Kiemelte, hogy korábban számtalan alkalommal tárgyalt a kínai elnökkel. “Végig azt mondtam (Hszi Csin-ping kínai elnöknek), hogy nincs szükségünk konfliktusra. Rendkívüli gazdasági verseny lesz köztünk, és nem abba az irányba viszem majd a dolgokat, amerre ő gondolja” – fogalmazott.

A belpolitikai témákról  Biden kijelentette: nem szeretné, ha elődjét,Trumpot a továbbiakban is hírszerzési tájékoztatókban részesítenék, ahogy az egyébként szokás a korábbi elnökök esetében. Úgy vélekedett, “Trump viselkedése kiszámíthatatlan, és félő, hogy titkos információkat szivárogtatna ki, ezért meg kell szüntetni a hozzáférését”. Nem tért ki arra, szerinte mi történhetne, csupán annyit mondott, hogy elődjének egyszerűen a továbbiakban nincs már szüksége ezen információkra. Leszögezte, hogy ennek nincs köze az amerikai törvényhozás épületének január 6-i ostromához. Trumpról egyébként az a hír járta, hogy nemigen kötötték le figyelmét a hírszerzési tájékoztatók.

The post Iráni atom: Biden is kemény appeared first on .