Biztonságpolitika

A török és az amerikai vezetés először létesített hivatalos kapcsolatot kedden azóta, hogy január 20-án beiktatták hivatalába Joe Biden új amerikai elnököt. Ibrahim Kalin, a török államfő külpolitikai főtanácsadója és Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója mintegy egy órán át tartó telefonbeszélgetést folytatott egymással.

Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint Kalin és Sullivan a kétoldalú kapcsolatokon túl egyebek mellett a szíriai és a líbiai helyzetről, a Földközi-tenger keleti medencéjét érintő kérdésekről, Hegyi-Karabah ügyéről és a koronavírus-járványról is egyeztetett. A felek a beszélgetés során hangsúlyozták, hogy az elkövetkező időszakban a török-amerikai kapcsolatokat erősíteni kell, a párbeszéd csatornáit pedig minden témában aktívan kell használni a konstruktív együttműködés érdekében.

Kalin és Sullivan rámutatott: az olyan vitás kérdésekben, mint az észak-szíriai kurd fegyveres csoportok eltérő megítélése vagy Törökország védelmi ipari kapcsolata Oroszországgal, azért kell közös erőfeszítéseket tenni, hogy új szemléletű megoldás szülessen. A felek egyetértettek abban, hogy a két NATO-tagállamnak az új időszakban erős, fenntartható és konstruktív kapcsolati modellt kell kidolgoznia, a NATO szövetségét meg kell erősítenie, és olyan lépéseket kell tennie, amelyek hozzájárulnak a régió, valamint a világ békéjéhez és stabilitásához.

Törökország 2019-ben szerzett be Sz-400-as légvédelmi rendszert Oroszországtól. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-as ütegek a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tartotta megalapozottnak, és többször javasolta, hogy hozzanak létre műszaki munkacsoportot az ügy kivizsgálására.

Az Egyesült Államok december 14-én újabb szankciókkal sújtotta a török védelmi ipart az SZ-400-asok vásárlása miatt.

Hulusi Akar török védelmi miniszter január közepén felszólította az akkor még hivatalba lépésre váró amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket. A tárcavezető egyúttal arra kérte a leendő washingtoni adminisztrációt, hogy folytasson az ügyben párbeszédet Törökországgal. Az amerikai szankciók között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

The post Felvette a kapcsolatot a török és az új amerikai vezetés appeared first on .

Újabb gyanúsítottat, egy Jozef Brhel nevű nagyvállalkozót vett őrizetbe a szlovák rendőrség kedden Pozsonyban, azzal a “Vámszedő” fedőnevű korrupciós üggyel összefüggésben, amely kapcsán a múlt héten a pénzügyi felügyelet (FS) volt vezetőjét is őrizetbe vették – jelentette a TASR közszolgálati hírügynökség, a nagyvállalkozó ügyvédjének megerősítésére hivatkozva.

Múlt hét pénteken a szlovák rendőrség különleges egysége, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) “Vámszedő” fedőnevű akciója során korrupció és közbeszerzés befolyásolásának gyanújával 9 személyt vett őrizetbe. Az őrizetbe vettek között Frantisek Imrecze-n, a pénzügyi felügyelet (FS) volt vezetőjén kívül ott volt a most őrizetbe vett nagyvállalkozó testvére Peter Brhel is.

Jozef Brhelt – akit liberális szlovák lapok a volt kormánypárthoz, az Irány – Szociáldemokráciához közel állónak neveznek, s aki az energetikai ágazatban, korábban pedig az IT-szektorban tevékenykedett – a múlt pénteki akció során még nem turták őrizetbe venni, mert külföldön tartózkodott. Közben a nagyvállalkozó hazaérkezett és önként jelentkezett a rendőrségen, ahol kedden több órás kihallgatásnak vetették alá, majd ezt követően őt is őrizetbe vették.

Jozef Brhel – ügyvédje közlése szerint – kategorikusan visszautasított minden, a rendőrség által ellene felhozott vádat, amelyeket védője indokolatlannak minősített. “A bizonyítási tényállás jelenlegi helyzetére való tekintettel azzal számolunk – hogy amennyiben nem politikailag motivált ügyről van szó – ejteni fogják a védencem ellen felhozott vádakat” – idézte a TASR Ludovít Stanglovicsot, Brhel ügyvédjét.

Az üggyel foglalkozó speciális ügyészség a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem közölt érdemi információt a kihallgatásról.

A NAKA már novemberben és decemberben is több komoly visszhangot kiváltó rajtaütést hajtott végre, melyek során főként magasrangú rendőrségi, titkosszolgálati és más tisztségviselőket, illetve befolyásosnak tartott gazdasági szereplőket vettek őrizetbe. Ezeknek az őrizetbevételek sorozatát élesen bírálták a jelenlegi szlovák parlamenti ellenzék legerősebb szereplői – az előző kormány politikusai – akik azt állítják, hogy Igor Matovic, kabinetje politikai küzdelemre használja a rendőrségi őrizetbevételeket.

The post Újabb gyanúsítottat vett őrizetbe a szlovák rendőrség a “Vámszedő” fedőnevű korrupciós ügyben appeared first on .

Súlyos csapás a szabadságjogokra és a jogállamiságra Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése – közölte a német külügyminiszter.

Heiko Maas Twitter-bejegyzésében kiemelte, hogy “Navalnijt azonnal szabadon kell bocsátani”. A német diplomácia vezetője rámutatott, hogy az illetékes moszkvai bíróság egy olyan ítéletet változtatott még keményebb büntetést előíró döntésre, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017-ben megállapította, hogy önkényes, és el is marasztalta miatta az orosz államot.

A bíróság kedden letöltendőre módosította az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben Navalnijra kirótt három és fél éves, felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, arra hivatkozva, hogy az elítélt megsértette a büntetés felfüggesztésének feltételeit.

A német kormány az utóbbi időszakban többször sürgette Alekszej Navalnij és a támogatására szervezett oroszországi tüntetéseken őrizetbe vett demonstrálók azonnali szabadon bocsátását. Legutóbb hétfőn, amikor Martina Fietz helyettes kormányszóvivő berlini tájékoztatóján elmondta: a szövetségi kormány arra is ismételten felszólítja az orosz kormányt, hogy tárja fel az ellenzéki politikus ellen “vegyi fegyver bevetésével orosz földön” végrehajtott tavaly nyári támadás körülményeit.

The post Német külügyminiszter: Navalnij elítélése súlyos csapás a szabadságjogokra és a jogállamiságra appeared first on .

A német hadsereg (Bundeswehr) is bekapcsolódik az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védekezésbe Portugáliában, ahol minden korábbinál pusztítóbb járványhullámot indított a kórokozó egyik új mutációja.

A német védelmi minisztérium hétfői közleménye szerint a portugál kormány kérésére indított műveletet a Bundeswehr gyorsbevetési egészségügyi egysége hajtja végre. Katonaorvosok, ápolók és higiéniai szakértők mellett felszerelést is küldenek az európai uniós társországba, a többi között ötven lélegeztetőgépet, százötven terápiás ágyat és százötven infúzióadagoló készüléket.

A műveletben egyelőre a Bundeswehr 26 tagja vesz részt, szerdán indulnak, három hét után váltják le őket. Mindannyian megkapták a SARS-Cov-2 elleni oltás első adagját. A gyógyítással és ápolással foglalkozó katonák egy lisszaboni kórházban dolgoznak majd, a higiéniai szakembereket szükség esetén más kórházakba is átvezényelhetik.

Portugáliában sebesen terjed a SARS-Cov-2 először Nagy-Britanniában azonosított, B.1.1.7 jelzésű változata. A korábbiaknál jóval fertőzőképesebb vírusmutáció az egészségügyi ellátórendszert a túlterhelődés határára sodró járványhullámot indított az Ibériai-félszigeten fekvő országban.

Az Európai Unió Járványvédelmi és Betegségmegelőzési Központjának ECDC) legutóbbi, január 28-i adatai szerint a két hét alatt regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma 1429,43. Portugália ezzel messze az első helyen áll az ECDC által vizsgált európai országok sorában. A második a szomszédos Spanyolország, ahol százezer lakosonként 1026,05 fertőződést regisztráltak két hét alatt, a harmadik Csehország, ahol 981,71-en áll ez a mutató.

The post A német hadsereg is bekapcsolódik a koronavírus elleni védekezésbe Portugáliában appeared first on .

Az afganisztáni NATO-misszió jövője komoly megfontolást igényel, ugyanis a kivonulás a nemzetközi terrorizmus ellen vívott harc eddig elért eredményeit és az afgán vezetésű békefolyamat jövőjét veszélyeztetheti – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azon a sajtótájékoztatón, amelyet Alexander De Croo belga miniszterelnökkel közösen tartott.

A belga miniszterelnöki rezidencián szervezett sajtótájékoztatón – kérdésre válaszolva – Stoltenberg elmondta, hogy a misszió jövőjéről közös döntésre van szükség a résztvevő tagállamok részéről, ugyanis akár a maradás, akár a kivonulás mellett dönt a szövetség, annak költségei és hatásai lesznek.

A távozás azt eredményezheti, hogy Afganisztán újra a terroristák biztos menedékévé válik. A maradás a kihívásokkal teli katonai műveletek folytatását jelenti, valamint azt, hogy a NATO-csapatokat továbbra is támadások érhetik – mondta. A legfontosabb, hogy bármit is tesz a NATO, az közös döntés eredménye legyen, ugyanis a szövetségesek együtt mentek Afganisztánba, s amikor az idő eljön, együtt is kell távozniuk onnan – mondta a főtitkár.

Kiemelte azt is, hogy a kormányellenes táliboknak be kell tartaniuk az Egyesült Államokkal kötött megállapodásban vállalt kötelezettségeiket, és meg kell szakítaniuk kapcsolataikat a terroristaszervezetekkel, köztük az al-Kaidával.

Az afganisztáni misszió jövője lesz az egyik legfontosabb témája a február 17-re és 18-ra tervezett védelmi miniszteri NATO-tanácskozásnak – közölte.

A főtitkár arról is beszélt, hogy a közös biztonság érdekében újabb lendületet kell adni a transzatlanti kapcsolatoknak, és erre az év későbbi szakaszában tervezett NATO-csúcstalálkozó egyedülálló lehetőséget biztosít.

Szavai szerint a NATO-t a mély amerikai és európai elkötelezettség tesz erőssé teszi a közös biztonság megteremtése és megőrzése mellett. Megjegyezte, hogy az elmúlt években is jelentős volt a transzatlanti együttműködés, amelynek nyomán erősödött az amerikai jelenlét Európában, ugyanakkor az európai szövetségesek is fokozták védelmi kiadásaikat, javították fegyveres erejük felkészültségét, valamint korszerűsítették és fejlesztették védelmi képességeiket.

Stoltenberg a szerdán hatályba lépett, a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-egyezmény meghosszabbításával összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény megerősítése nem a folyamat végét, hanem annak folytatását, a nemzetközi fegyverzetellenőrzés fokozását jelenti.

De Croo a sajtótájékoztatón azt mondta, a NATO-nak, ha “jövőbiztos” szervezetté kíván válni, javítania kell alkalmazkodóképességét a jelenlegi biztonsági kihívásokhoz. A belga miniszterelnök ez utóbbiak között a mindennapi életet és a gazdaságot fenyegető erőszakos szélsőségek, a nemzetközi terrorizmus és az alapvető fontosságú rendszerek elleni kibertámadások fokozódását, valamint a biztonságot is veszélyeztető klímaváltozást említette.

Kijelentette továbbá: hidakat kell építeni az Európai Unió és a NATO között, hogy Európa biztonságos hely maradhasson. De Croo szerint az új amerikai vezetés a transzatlanti kapcsolatok újraélesztésének, a kollektív biztonság előtérbe helyezésének lehetőségét hordozza magában. Noha a NATO sarokköve marad az európai biztonságnak, az uniónak is el kell végeznie házi feladatát, egyebek mellett védelmi képességeinek felzárkóztatása által – mondta a belga kormányfő.

The post Stoltenberg: a NATO kivonulása Afganisztánból a terrorizmus elleni harc eredményeit veszélyeztetheti appeared first on .

A tömegközlekedési járművek kijelzőivel is segíti a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkáját: a járművek külső kijelzőjén megjelenő “Mentőre vár” feliratnak köszönhetően a mentők könnyebben odatalálhatnak az úti céljukhoz.

A BKK-nak egy évben csaknem ezerszer kell mentőt hívnia a járművekhez, naponta két-három esetben szorul utas orvosi ellátásra. Ezentúl a járművezetők és a forgalomirányító diszpécserek a “Műszaki pihenő”, a “Különjárat”, a “Tanulójárat” vagy a “Szerelőre vár” feliratok mellett már kiírhatják a járművek kijelzőire a “Mentőre vár” feliratot is.

Baleset vagy utasrosszullét esetén a “Mentőre vár” felirat megjeleníthető a jármű külső kijelzőjén, így a mentők gyorsabban megtalálják az érintett járművet a zavar helyszínén, illetve egy forgalmas végállomáson – idézi a közös közlemény Borsi Dávidot, a BKK szóvivőjét.

A felirat kiválasztásakor a jármű kijelzőjéről törlődik a viszonylatszám és minden utastájékoztató felületen – a közterületi kijelzőkön és az utazástervezőn is – a “Mentőre vár” szöveg jelenik meg. Az új felirat mellett a BKK forgalomirányítói is igyekeznek a mentők munkáját segíteni. A Szabó Ervin téri FUTÁR-központon kívül két forgalmi zavarelhárító autóban van defibrillátor, amelyet az Országos Mentőszolgálat által oktatásban részesített, képzett munkatársak vethetnek be elsősegélynyújtáskor.

Az életmentés folyamatában minden apró segítség hasznos lehet, az informatív jelzés nemcsak a mentőket igazíthatja útba, hanem más arra járók, köztük akár egészségügyi szakemberek figyelmét is felhívhatja a vészhelyzetre, így a segítségnyújtás még gyorsabban megkezdődhet – idézte a közlemény Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét.

The post A tömegközlekedési járművek kijelzőin is feltüntetik, ha a jármű mentőre vár appeared first on .

“Nagyon agresszív” és “nem konstruktív” Joe Biden amerikai elnök retorikája, amellyel Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus szabadon bocsátását követeli – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Ez egy nagyon agresszív és nem konstruktív retorika, sajnálatunkra. Számunkra teljesen elfogadhatatlanok az ultimátumszerű felhangok” – mondta, hozzátéve, hogy Moszkva nem fog hallgatni a kioktató felszólításokra.

Peszkov mindemellett hangot adott reményének, hogy az Egyesült Államok kifejezi politikai eltökéltségét a kétoldalú együttműködés iránt, amelynek “fejlesztéséhez megvan az alap” a számos nézetkülönbség ellenére is.

A szóvivő úgy vélekedett, hogy a járványügyi korlátozások közepette nincs szükség a tüntetésszervezők és a hatóságok közötti egyeztetés szabályainak felülvizsgálatára. Rámutatott, hogy az országok többségében a Covid-19 miatt eleve betiltották a tüntetéseket, és úgy foglalt állást, hogy a törvényellenes rendezvények meghirdetése önmagában is törvénysértés.

A véleménynyilvánítás szabadsága és a járványügyi előírások közti ellentmondást feszegető kérdésre azt hangoztatta, hogy a tiltakozást csak olyan módon szabad kifejezésre juttatni, amely nem veszélyezteti egész városok lakosságának egészségét. Arra az ellenvetésre, hogy a győzelem napi ünnepséget is a pandémia közepette rendezték meg, azt válaszolta, hogy az egy “szabályozottabb esemény” volt.

A szóvivő szerint a nem engedélyezett megmozdulások részvevőivel szemben elkövetett jogsértésekről szóló hírek a kivizsgálás nyomán hamisnak vagy túlzónak bizonyulhatnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy van törvényes lehetőség az elszenvedett sérelmek jogorvoslatára.

The post Kreml: “agresszív” Biden Navalnij szabadon bocsátását követelő retorikája appeared first on .

Egy 2010-ben történt rablás azóta bujkáló gyanúsítottját tartóztatták le a baranyai megyeszékhelyen – közölte a Pécsi Törvényszék.

A férfit – aki ellen európai elfogatóparancs volt érvényben – tavaly decemberben fogták el Németországban – közölték. A harkányi gyanúsított letartóztatását felfegyverkezve, csoportosan és erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazva elkövetett rablás alapos gyanúja miatt rendelték el. A gyanúsított 2010 februárjában – az azóta jogerősen elítélt – négy társát rábeszélte, hogy egy harkányi parkolóban a vele haragban álló, pénzváltással foglalkozó külföldi állampolgárságú férfit rabolják ki. Ehhez a helyszín kiválasztásában és az elkövetéshez szükséges eszközök biztosításában is segítségükre volt.

A négy rabló előzetes szóváltás nélkül bántalmazta a pénzváltót és élettársát. Egyikük kalapácsnyéllel a férfi fejét ütötte meg kétszer, hogy az övtáskáját elvegye, de nem járt sikerrel. Egy másik az élettárs fejét többször megütötte ököllel, a földre került nő teste alól pedig kirángatta és elvette a kézitáskáját, majd az elkövetők elfutottak. A bántalmazott pár tagjai nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.

A büntetett előéletű gyanúsított az ellene folyó eljárás alatt ismeretlen helyre távozott, ezért 2011-ben felfüggesztették a nyomozást vele szemben, később azonban belföldi és európai elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene. A bíróság végzését a férfi letartóztatásról a gyanúsított és védője, valamint az ügyész is tudomásul vette, így végleges.

The post Tizenegy éve történt rablás gyanúsítottját tartóztatták le Pécsett appeared first on .

Üdvözölte pénteken Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter Joe Biden amerikai elnök bejelentését Washington németországi csapatkivonásának felfüggesztéséről, és kijelentette, hogy az amerikai katonai jelenlét lengyelországi megerősítése független ettől.

A miniszter arra reagált Twitter-bejegyzésében, hogy Biden a csütörtöki, külpolitikájának főbb elemeit ismertető beszédében megerősítette: felfüggeszti az elődje, Donald Trump által elindított csapatkivonást Németországból. Biden döntése “jó hír egész Európa biztonsága szempontjából” – írta Blaszczak, hozzáfűzve: Varsó nem kötötte a németországi csapatkivonáshoz az amerikai erők lengyelországi jelenlétének ügyét.

A lengyel tárcavezető aláhúzta továbbá: a NATO keleti szárnyának megerősítéséről szóló lengyel-amerikai megállapodások érvényben maradnak. Trump korábban többször bírálta Németországot, mert úgy ítélte meg, hogy Berlin nem fordít elég pénzt védelmi célokra. Tavaly júniusban a volt amerikai elnök bejelentette, hogy 11 900 amerikai katonát kivonnak Németországból, és közülük 5600-at a NATO más országaiba, köztük Lengyelországba vezényelnek át.

A megerősített lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló, tavaly novemberben ratifikált szerződés értelmében a nyugat-lengyelországi Poznanban létrehozzák a Kentucky állambeli, Fort Knox székhelyű 5. hadtest előretolt, mintegy 200 fős parancsnokságát, és (legalább) ezer fővel 5500-ra növelik meg a már lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát. A poznani parancsnokságot november végén meg is nyitották.

The post A lengyel nemzetvédelmi miniszter üdvözölte a németországi amerikai csapatkivonás felfüggesztését appeared first on .

Folytatjuk az amerikai klímapolitikával kapcsolatos posztokat, hiszen az Azonnali.hu-n vezetett "Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból" című rovatomban írásban is feldolgoztam, hogyan látom a Biden-adminisztráció várható környezetvédelmi politikáját.

Egy kis ízelítő a cikkből:
"Bidenék mindenesetre készen állnak, hogy a klíma védelmében Amerika ismét aktívan lépjen fel odahaza és vezető szerepet játsszon a nemzetközi erőfeszítésekben is. Meglátjuk, hogy a feladat nehézségét és a több oldalról várható ellenállást ismerve mit sikerül terveikből megvalósítaniuk. A tét csak a bolygó jövője."

A cikk itt olvasható:
Azonnali.hu: Változik a klíma Washingtonban: mi várható Bidentől?

Kép: Andrew Harnik/AP

 Ma öt éves hasonlóan esős idő volt Dániában, Frederickshavn-ban. A város a Skaggerak szoros keleti oldalán fekszik, így amikor a németek elfoglalták a II. világháborúban, egyből megerősítették két erőddel, partmenti ütegekkel, hogy megerősítsék a szoros védelmét és védjék a norvég-német utánpótlást. A dániai part menti védelem egyre erősödött, ahogy haladtunk előre az időben, és ahogy a németek egyre inkább szívtak és egyre inkább tartottak egy partraszállástól.

Ez itt a Bangbo erőd, a város déli oldalán. A német megszállás alatt összesen 34 nehéz és könnyű tüzérségi eszköz építettek be, betonbunkerekbe. A fő tűzerőt két 15cm üteg és 10.5 légvédelmi ágyúk jelentették. A II vh után a dánok még két évtizedig üzemeltették, de aztán úgy tűnik nem ítélték elég komolyan egy szovjet partraszállás lehetőségét, és a bázist felszámolták. Ha jól értettem, 2005 óta látogatható megint, és azóta pofozgatják a dánok az ütegeket is.

Így esős időben kellően deprimáló volt a hely az ázott szagú nedves bunkerekben járkálni.

Keresik a Magyarország által megvásárolt izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer egyes elemeinek hazai gyártási helyszínét – közölte a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírteleken.

Maróth Gáspár a hazai légvédelemi eszközök és rakéták javításával, karbantartásával foglalkozó HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. telephelyén, a Rheinmetall Canada és a CarpathiaSat Zrt. képviselőivel tartott egyeztetés után újságíróknak elmondta: a nyírteleki gyáregység területén a külföldi szakértőkkel közösen szemügyre vették a magyar radarfejlesztési program későbbi lehetséges helyszínét.

Magyarország tavaly decemberben vásárolta meg Izraeltől a kis hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek ellen védelmet nyújtó Vaskupola rendszer radarrendszerét. Ennek a gyártását hozzák el izraeli, kanadai és német együttműködésben Magyarországra. A két vállalat a tervek szerint bizonyos radarelemek előállítását és végleges készre szerelését, illetve integrációját fogja elvégezni – ismertette Maróth.

A kormánybiztos a lehetséges nyírteleki helyszínről szólva azt mondta, a HM Arzenál Zrt. tevékenysége révén errefelé koncentrálódik a magyar “radartudás”, azaz a legtöbb, a radartechnológiához értő mérnök ebben a régióban lakik.

“Azt gondoljuk, hogy ez egy olyan szellemi tudásközpont, amit egyébként a külföldi partnereink is elismernek, illetve amit felfedeztek az elmúlt években, és nem véletlenül döntöttek (…) a szabolcsi régióban történő beruházás mellett” – fogalmazott.

Maróth megjegyezte, a program nagyon komoly kutatás-fejlesztési projekteket hoz magával a térségbe, például az elektronikavezérlés, a rádiótechnika, az űrkommunikációs és átjátszó képességek tekintetében. Már két-három másik cég is jelezte szándékát, hogy a radarberuházás miatt ezt valószínűleg ezt a helyszínt választják majd saját beruházásaik megvalósítására is.

A kormánybiztos elmondta, az új hazai radarrendszer gyártási helyszínére vonatkozó tervezési munka elkezdődött, a jelenleg a nyírteleki telephely épületeinek és képességeinek felmérése zajlik, hamarosan összeáll az az üzleti modell is, amellyel meg lehet valósítani ezt a beruházást.

A Rheinmetall Canada honlapján az olvasható, hogy a társaság 2020 decemberében írta alá a Magyar Honvédséggel a fejlett, 3D-s radarrendszerek szállítására vonatkozó szerződést. A cég akkori közleményében az áll, hogy az új légvédelmi rendszereket a kanadai társaság partnere, az ELTA Systems Ltd. gyártja, a szállítás a tervek szerint 2022 végén kezdődik és 2027 végéig tart.

The post Keresik az új radarrendszer hazai gyártóhelyszínét appeared first on .

Oroszország kiutasít svéd, német és lengyel külképviseleti alkalmazottakat, akik nem engedélyezett tüntetésekben vettek részt – közölte az orosz külügyminisztérium.

A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról a kommünikében nem tettek említést, a Rosszija 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy mindhárom ország részéről egy-egy diplomata státusú munkatársról van szó. A külügyminisztérium szerint a három érintett a szentpétervári svéd és lengyel főkonzulátus, illetve a moszkvai német nagykövetség alkalmazottja volt.

Az orosz diplomáciai tárca bekérette a három ország diplomáciai képviseletének vezetőjét, kifejezte tiltakozását és rámutatott, hogy az érintettek részt vettek a január 23-i tüntetésekben, ami összeegyeztethetetlen a státusukkal a bécsi konvenció szerint. A külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy Svédország, Németország és Lengyelország tiszteletben fogja tartani a nemzetközi jogot Oroszország területén.

Varsóban a Rosszija 24 szerint válaszul bekérették a külügyi tárcához az orosz nagykövetet, ahol a lengyel fél külügyminiszter-helyettesi szinten adta a misszióvezető tudtára egyet nem értését.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban a belügyekbe való beavatkozásnak és “önleleplezésnek” nevezte, hogy Navalnij keddi bírósági tárgyalásán több (a Rosszija 1 televízió szerint 14) nyugati nagykövetség megfigyelője jelent meg, mert szerinte azzal Oroszország feltartóztatására és a bíróra való pszichológiai nyomásgyakorlást célzó kísérlet történt. Rámutatott, hogy a diplomaták a külföldi tárgyalásokon rendszerint a saját állampolgáraikat szokták támogatni, Navalnij pedig orosz állampolgár.

The post Moszkva svéd, német és lengyel külképviseleti alkalmazottakat utasított ki appeared first on .

Oroszország és az Európai Unió a köztük lévő nézetkülönbségek ellenére kész a pragmatikus együttműködésre – jelentette ki az orosz és az uniós diplomácia vezetője pénteken Moszkvában.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nézetkülönbségek ellenére “vannak területek, ahol együtt tudunk dolgozni”. Mint mondta, az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikussal szembeni bánásmód miatt a viszony “mélypontra” jutott.

Borrell elmondta, hogy tárgyalópartnerének kifejezte aggodalmát Navalnij bebörtönzése és az őt támogató több ezer tüntető őrizetbe vétele miatt. Mint mondta, tolmácsolta, hogy az unió az ellenzéki politikus szabadon bocsátását és megmérgezésének kivizsgálását kívánja.

“Kifejeztük készségünket a pragmatikus együttműködésre ott, ahol ez közös érdek, vagy mindkét fél számára előnyös” – hangoztatta Szergej Lavrov. Hangot adott reményének, hogy a márciusi EU-csúcs ebben a szellemben dönt majd.

Mindemellett megjegyezte, hogy Moszkva megbízhatatlan partnernek tartja az uniót. Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európai Unió is egyre inkább hajlamos az egyoldalú szankciók bevezetésére.

Borrell azt mondta, hogy egyetlen európai ország sem javasolt büntetőintézkedéseket a Navalnij-ügy miatt.

Lavrov ismételten kifogásolta, hogy az európai hatóságok nem osztják meg Moszkvával a Navalnij megmérgezésére vonatkozó bizonyítékokat. Leszögezte, hogy az orosz fél nem veszi figyelembe az üggyel kapcsolatos nyugati bírálatokat és elmondta, hogy csakúgy, mint kedden Ann Linde svéd külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke, az EU is felvételeket kapott, amelyek az bizonyítják, hogy az európai vagy amerikai rendőrök összehasonlíthatatlanul kíméletlenebbül lépnek fel a tüntetőkkel szemben, mint orosz kollégáik.

Megemlítette, hogy az amerikai hivatali partnerével, Tony Blinkennel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetése során, amikor az rákérdezett a Navalnij-ügyre, érdeklődött annak a mintegy 400 embernek a holléte felől, akiket a “capitoliumi események” idején vettek őrizetbe, s akikre húsz évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki. Az orosz bíróság vonatkozó ítéletének bírálatára reagálva emlékeztetett rá, hogy Spanyolország a katalán szakadárok elítélése után jogrendjének szuverenitására hivatkozva utasította el a többi uniós tagállam által megfogalmazott kritikákat.

Lavrov úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és az EU-nak meg kellene állapodnia a posztszovjet térség államainak belügyei való be nem avatkozás alapelveiről. A felek egyebek között tárgyaltak az iráni atomalku körül kialakult problémák rendezéséről és más nemzetközi ügyekről is.

Borrell a sajtóértekezleten kifejezte reményét, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóvá tudja hagyni az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett orosz Szputnyik V vakcinát. Azt mondta, hogy az orosz vakcina megjelenése jó hír az emberiség számára, mert új eszközt jelent a világjárvány elleni harchoz. Lavrov arról beszélt, hogy miközben felmerült a laboratóriumok közötti együttműködés lehetősége az Egyesült Államokkal is, több európai ország érdeklődést mutatott az orosz oltóanyag iránt.

The post Moszkva és az EU kifejezte készségét a pragmatikus együttműködésre appeared first on .

Egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko becsületét és méltóságát sértő rágalmazás címén állították pénteken ismét bíróság elé Moszkvában Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust.

Artyomenko szerepelt egy a tavalyi orosz alkotmánymódosítás mellett agitáló reklámfilmben, amelynek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte. A megújított alaptörvény értelmében Vlagyimir Putyin akár 2036-ig is hatalmon maradhatna. A pénteki tárgyaláson a Dozsgy ellenzéki televízió beszámolója szerint Navalnij azzal vádolta a bíróságot, hogy a “magatehetetlen” 95 éves veteránt “bábként” használják fel ellene egy “píár-perben”, mert szerinte “a Kremlnek újságcímekre van szüksége”.

Az is állította, hogy Artyomenko hozzátartozói pénzt kapnak az idős ember – egyébként videokapcsolatban történő – szerepeltetéséért, és nem zárta ki, hogy éjjel megfojtsák egy párnával, hogy aztán bejelentsék: “ez az ügy végzett vele”. Az idős emberhez egyébként a nap folyamán mentőt kellett hívni. Navalnij a tárgyaláson nem volt hajlandó eleget tenni a veterán kérésnek és bocsánatot kérni tőle, valamint a nemrég elhunyt Szergej Lanovoj szovjet-orosz színésztől, akit Navalníj ugyancsak bírált.

A pénteki tárgyaláson elhangzott tanúvallomások szerint Artyomenko végigharcolta a háborút. A per folytatását jövő péntekig elnapolták. Navalnijt, ha vétkesnek találják, pénzbírságra vagy közmunkára ítélhetik. A védelem szerint a politikus ellen felhozott vád politikai indíttatású. A megerősített rendőri erőkkel biztosított helyszínen a tárgyalást többtucatnyi újságíró és több külföldi diplomata kísérte figyelemmel.

Navalnij a héten másodszor állt bíróság előtt. Kedden egy másik tárgyaláson a felfüggesztett szabadságvesztés feltételeinek megsértése címén letöltendővé változtatták az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben rá kiszabott ítéletet.

The post Navalníjt most rágalmazási ügyben állították bíróság elé appeared first on .

Minden jogi alapot nélkülöző lépés volt kiutasítani európai diplomatákat Oroszországból, és a döntés ismét megmutatta, hogy “nagyon távol áll a jogállamiságtól” mindaz, ami Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyében zajlik Oroszországban – mondta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, röviddel az után, hogy az orosz külügyminisztérium nemkívánatos személynek minősített német, svéd és lengyel külképviseleti alkalmazottakat.

A német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel a német-francia védelmi és biztonsági tanács ülése után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy Németország fenntartja a válaszlépések jogát. Németország készen áll megtorló intézkedéseket tenni, az orosz eljárásnak megfelelően ugyancsak személyek ellen. Ugyanakkor diplomáciai kötelességének tekinti az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségének megőrzését, mert Moszkva együttműködése nélkül nem lehet megoldani a nemzetközi közösség egy sor súlyos gondját – fejtette ki Merkel.

Macron szintén elítélte az orosz vezetés lépését, és hangsúlyozta, hogy Franciaország szolidaritást vállal a Moszkva döntésével sújtott országokkal. Ugyancsak aláhúzta, hogy a mélyreható különbségek ellenére fenn kell tartani az EU és a Kreml párbeszédét.

Merkel kérdésre válaszolva megerősítette kormánya azon álláspontját, miszerint “egyelőre” nem kell összekapcsolni a Navalnij-ügyet az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat bővítésével, a befejezés előtt álló Északi Áramlat-2 vezetéképítési beruházással.

Macron az online sajtóértekezleten elmondta, hogy az Északi Áramlat-2 ügyében csak szoros francia-német együttműködéssel szabad lépéseket tenni, legfőbb célként pedig az EU energetikai szuverenitásának biztosítását kell megjelölni.

The post Merkel: “nagyon távol áll a jogállamiságtól” a Navalnij-ügy oroszországi kezelése appeared first on .

Ahogy legutóbbi posztomban beszámoltam: az Energiahajó Biden oldja meg a klímaválságot vagy a megújulók dübörgő forradalma? című online találkozóján, 2020. november 30-án Bart Istvánnal, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával, Szabo Johnnal, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltjével és Zsolt Melindával, az Energiaklub kommunikáció, oktatás és szemléletformálás programvezetőjéve azt vitattuk meg, mi várható az új amerikai kormányzattól a klímapolitika területén, mindezt szélesebb bel- és külpolitikai kontextusba is helyezve.

A Qubit két cikkben is tudósított az Energiahajó keretében zajlott beszélgetésről. Részletesebb beszámolójukban felidézik: "Fehér Zoltán belpolitikai és külpolitikai kontextusba helyezte a Joe Biden hivatalba lépése körüli klímapolitikai várakozásokat. Szerinte elnökként Biden a nagy vihart kavaró és mélyen megosztó elnökválasztási kampány után arra törekszik, hogy egyesítse az amerikai nemzetet, a külpolitikában pedig az új elnök eddigi nyilatkozatai alapján arra lehet számítani, hogy Biden igyekszik majd helyreállítani az Egyesült Államok vezető szerepét a világban, visszaépíteni a szétzilált szövetségesi kapcsolatokat és visszaállítani a  megtépázott multilateralizmus intézményét. A klímapolitika mindkét kontextusban helyet kap, sőt az eddigiektől eltérően a környezet ügyét Biden külpolitikai dimenzióval ruházza fel, és egyben az eddigieknél jóval kiemeltebben kezeli. Ezt jelzi a korábbi külügyminiszter és demokrata elnökjelölt, John Kerry kormányzati szintű, klímakoordinátori posztra - klímacárrá - való kinevezése és a környezetvédelem aspektusának összes szaktárcába való beemelése is."

A Qubit rövidebb összefoglalója, amelyben a beszélgetésről készült videó is elérhető:
Qubit: Az amerikai szénipar már most is a szakadék szélén táncol, picit lehetne lökni rajta

A Qubit részletes cikke a beszélgetés során elhangzott főbb megállapításokról, ahol szintén elérhető a programról készült videófelvétel:
Nem Joe Biden, hanem mindanniyunk fellépése jelenti a megoldást a klímaválságra

Milliók adóztak tapssal szerda este Nagy-Britanniában az életének 101. évében előző nap elhunyt “Tom százados” emlékének.

Sir Tom Moore, a brit hadsereg veteránja tavaly csaknem 33 millió fontot (több mint 13 milliárd forintot) gyűjtött a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára a koronavírus-járvány elleni küzdelem segítésére. Sir Tom maga is koronavírus-fertőzést kapott, és halálát a család keddi bejelentése szerint a fertőzés miatt kialakult Covid-19 betegség okozta. Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezésére szerda este országszerte milliók tisztelegtek tapssal az utcákon Sir Tom emléke előtt. Így tett Johnson is a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalnál, élettársa, Carrie Symonds társaságában.

Sir Tom egykori otthona, a délkelet-angliai Marston Moretaine község lakossága is tapssal emlékezett a falu világhírnévre szert tett néhai lakójára. Nem sokkal korábban, szerda délután a londoni alsóház képviselői egyperces csenddel adóztak Tom Moore emlékének. A kollektív szabadtéri tapsolás tavaly, a koronavírus-járvány első hullámának idején vált a járvány ellen küzdők iránti megbecsülés kifejezési módjává Nagy-Britanniában. Akkoriban hosszú heteken keresztül minden csütörtök este milliók köszöntötték tapssal az egészségügyi dolgozók áldozatos helytállását, az emberek erkélyekre, ablakokba, a házak elé kiállva, mentőállomásokhoz és kórházakhoz vonulva tapsoltak és éljeneztek.

A “Captain Tom” néven világszerte ismertté vált egykori katona tavaly arra tett fogadalmat, hogy 100. születésnapja előtt százszor körbesétálja házának jókora kertjét. Ennek fejében azt kérte, hogy aki teheti, adományokkal támogassa az NHS által a koronavírus-járvány megfékezésére kifejtett áldozatos erőfeszítést. Kezdeti célkitűzése az volt, hogy 1000 fontot gyűjtsön össze az NHS-t támogató jótékonysági alap számára. Tom százados tavaly április 30-án ünnepelte századik születésnapját, de a századik kört már két héttel korábban megtette kertjében egykori alakulata, a yorkshire-i ezred katonáinak díszsorfala között.

Az adományok azonban ezután is folyamatosan ömlöttek az NHS-segélyalap elkülönített számlájára, amelyen végül 32,8 millió font, vagyis az eredeti célkitűzésben megjelölt ezer fontnak csaknem a 33 ezerszerese gyűlt össze. A több mint másfél millió adományozó között volt Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, aki majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz.

A királynő – a miniszterelnök soron kívüli, egyedi felterjesztését jóváhagyva – tavaly nyáron a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra emelte, a brit hadsereg pedig ezredessé léptette elő a hatalmas adományt összegyűjtő veteránt.

The post Megható: tapssal búcsúztak az angolok “Tom századostól” appeared first on .

Mostar egy kis lélekszámú város Bosznia-Hercegovinába déli részén, a Hercegovina-Neretva kantonban, mely egyben az ország egyik fő turisztikai célpontja is. Becsült népessége nagyjából 105 ezer fő, a legfőbb problémát azonban a délszláv háború óta kialakult etnikai és vallási ellentét okozza: egy 2013-as cenzus szerint akkor az össznépesség 49,1%-át horvátok, 44,8%-át bosnyákok, és 4,2%-át szerbek tették ki. A várost a Neretva-folyó vágja ketté, mely egyben természetes határvonalként is szolgál: a muszlim bosnyákok a keleti, a katolikus horvátok a nyugati oldalon élnek, azonban nem csupán területi szegregációról van szó. Mindkét félnek külön tűzoltósága, hulladékkezelője, kórháza, postaszolgálata, focicsapata, autóbusz-állomása, társasági élete van. Az iskolákban az oktatás is etnikailag elkülönítve történik, csak úgy, mint az ország nagy részében.

A délszláv háborútól napjainkig

Az 1992 előtti város akár a különböző népek békés együttélésének mintapéldája is lehetett volna, amikor a horvátokon és bosnyákokon kívül nagyobb létszámban szerbek, jugoszlávok és más népek is gyarapították a lakosság létszámát. Az éves házasságkötések közel egyharmada eltérő etnikumok között történt. Miután Szlovénia és Horvátország után Bosznia és Hercegovina is bejelentette függetlenségét Jugoszláviától, a boszniai szerbek a Jugoszláv Néphadsereggel támogatva támadást intéztek ellenük. A délszláv háború boszniai szakaszának kezdetén a horvát és bosnyák csapatok még vált-vállvetve harcoltak a Boszniai Szerb Köztársaság ellen, és együtt verték vissza az ostromlókat Mostar térségéből, 1992 végére azonban az előbbiek nagy-horvát nemzeti törekvései a Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság létrehozásával megpecsételték a szövetség sorsát.

Az új állam fővárosának Mostar-t jelölték ki, melyet 1993. május 9-én körülzártak és megtámadtak a horvát csapatok, a nyugati oldal elfoglalása után pedig tovább lőtték a bosnyák pozíciókat a folyó túloldalán, miközben a térségben etnikai tisztogatást hajtottak végre. A több mint 400 éves Stari Most („öreg híd”) is a harcok áldozata lett, miután november 9-én, feltehetőleg Slobodan Praljak boszniai horvát tábornok parancsára lerombolták. Praljak 2017-ben tett szert nemzetközi hírnévre, amikor a hágai Nemzetközi Törvényszék ülésén a délszláv háború alatt elkövetett emberiség ellen elkövetett bűntettei következményeként hozott ítélettel szemben, tiltakozásképp megitta a becsempészett méregpoharat. A washingtoni tűzszüneti egyezmény után az EU adminisztráció alatt 1996-ban ideiglenes statútum született a város önkormányzati működéséről, mely etnikai alapon hat (3 horvát – 3 bosnyák) adminisztratív kerületre osztotta fel azt, melyek határai a háborús helyzet alatt kialakult frontvonalat tükrözték.

Slobodan Praljak jelenete a hágai bíróságon. (Forrás: YouTube/RNZ)

A város fejlődéséért felelős ENSZ-főképviselő belátta, hogy minden jószándék ellenére az évek során csupán elmélyíteni sikerült az etnikai megosztottságot, emellett a hatalmasra duzzasztott bürokrácia magával hozta a rendszerszintű korrupciót és a hatalommal való visszaélést, így a statútum 2004-es módosításával próbált reformokat bevezetni, többek közt a város önkormányzásának egységesítésével.

A daytoni békeszerződés után több mint 25 évvel a népcsoportok polarizációját továbbra sem sikerült feloldani. A két legnépszerűbb, etnikai alapon szerveződött jobboldali párt, a horvát HDZ BiH (Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség) és a bosnyák SDA (Demokratikus Akciópárt) dominálják a városi döntéshozást, és a délszláv háború óta fenntartják az identitáspolitikát vívó két szekértábor állandó küzdelmét.

Tizenkét évnyi patthelyzet

Mostarban 2008 óta nem tartottak helyhatósági választásokat, mivel egy 2010-es alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a 2004-es statútumban foglalt választási törvény egyes rendelkezéseit, amiért a kijelölt választókerületek nem biztosítottak népességarányosan elég helyet a képviselő-testületben. A városvezetésnek mandátuma hátralévő részében ki kellett volna egyeznie a választási törvény helyrehozásáról közösen az országgyűléssel, azonban a két vezető párt, a horvát HDZ BiH, és a bosnyák SDA nem tudott kompromisszumra jutni.

Mivel nem sikerült idejében megteremteni a szükséges jogi alapokat, a 2012-es és 2016-os választásokat egyszerűen nem tartották meg. Az utolsó megválasztott polgármester, Ljubo Bešlić ideiglenesen pozícióban maradt az állami parlament rendkívüli meghatalmazása által, a képviselő-testület mandátuma lejártával azonban feloszlott, ezzel a település egyfajta politikai szellemvárossá változott. A polgárok nem tudtak érdemben beleszólni a közügyek eldöntésébe, ezzel csorbult a képviselethez való joguk. Bešlić és Izet Sahovic, a pénzügyi osztály vezetője és az SDA tagja gyakorlatilag teljhatalommal rendelkeztek a városi költségvetés felett, mivel nem tudta senki elszámoltatni őket annak felhasználásáról, a korrupciós ügybe keveredett pénzek aránya éves szinten nagyjából 30 millió euróra rúgott. A lakók életét közvetlenül befolyásolta, hogy az önkormányzat egyáltalán nem, vagy csak igen hiányosan tudta ellátni feladatait, így a közművek működését sem tudta felügyelni. Az egyik legsúlyosabb problémát a hulladékkezelés jelentette: a városban öt hulladékkezelő cég működött, melyek nem mindig tudtak megállapodni az általuk kezelt terület határairól, ezért a vitatott részeket egyszerűen elhanyagolták. A túlcsordult szemetesek nyomában elszaporodtak a patkányok, melyeknek kiirtását sem sikerült koordinálni, ezzel városszerte közegészségügyi problémát okozva.

Egy nő csatája a demokráciáért

Irma Baralija filózófiatanár és a balközép Mi Pártunk (Naša stranka) alelnöke az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte az ügyet, azzal az indoklással, hogy a fennálló jogi hiányosságok miatt sérült a választáshoz és a közvetlen képviselethez való joga. A Bíróság 2019 októberében megállapította Baralija jogsérelmét, és hat hónapos határidőt szabott ki a választások lebonyolítására. A HDZ BiH és az SDA pártok vezetőinek az Egyesült Királyság és az Európai Unió nagyköveteinek közvetítésével sikerült kiegyezniük az új törvény rendelkezéseit illetően, a következő választás időpontját pedig 2020. november 15-re jelölték ki az országos helyhatósági választásokkal egyidőben, azonban a lebonyolításához szükséges források hiánya miatt elhalasztották december 20-ra.

Baralija nagy sikerként élte meg a döntést: „Évtizedekig abban a hitben tartottak minket, hogy az egyén tehetetlen. Csak akkor változtathatsz a dolgokon, ha egy etnikai csoport, vagy egy párt tagja vagy. A strasbourgi testület ítélete bizonyítja, hogy nem így van. Bárki képes lehet változást elérni egyedül is” – mondta. Baralija maga is indulni készült kerületi képviselőként a Mi Pártunk színeiben, célja a háború előtti, szegregációtól mentes Mostar visszaállítása volt. Valóban, a voksolás nagy kérdése az volt, hogy vajon az új politikai tömörülések képesek lehetnek-e számottevő eredményt elérni a két legerősebb párttal szemben.

A választás eredményei

A választási rendszer alapján a voksolók 6 választókerületi listán és egy központi, városi listán szavazhattak az induló képviselőjelöltekre. A kerületi listákról összesen 22, a központi listáról 13 képviselői mandátum volt megszerezhető. A polgármester személyét a képviselő-testület választja először kétharmados többséggel, együtt nem értés esetén a harmadik fordulóban a jelenlévők egyszerű többségével. A 100 864 választóból 56 072 adott le szavazatot, vagyis valamivel több, mint a jogosultak 55%-a ment el voksolni.  A választáson 38 politikai párt és 9 független jelölt képviseltette magát. Az induló pártok nagy száma kétségeket vetett fel a választás tisztaságával kapcsolatban, egyes elméletek szerint valamennyi induló mögött a domináns pártok álltak, ezzel nagyobb irányítást szerezve a választási bizottságokban, mindenesetre a független megfigyelők nem rögzítettek komolyabb problémákat a választás napján. A két legtöbb szavazatot kapott párt, a horvát HDZ BiH összesen 13 (a kerületi listáról 8, a központi listáról 5) képviselői helyet szerzett, az SDA koalíció összesen 11 (a kerületi listáról 7, központi listáról 4) helyet kapott a képviselő-testületben a megszerezhető 35-ből. A Mi Pártunk és a szociáldemokraták koalíciója 6 mandátumhoz jutott. A polgármesteri széket a HDZ BiH jelöltje, Mario Kordic foglalhatta el. Irma Baralija a 2. választókerületben sikeresen mandátumot szerzett Sanel Zuljevic mellett a Mi Pártunkkal.

Nem mertek nagyot álmodni

Az eredmények megmutatják, hogy Mostarban a háború óta továbbra is a két nagy, etnikai alapon szerveződő párt a legnépszerűbb a lakosság körében, ezzel nem sok remény maradt a megosztottság megszüntetésére. Valamennyien rezignáltan vették tudomásul a választás eredményét: „Azt hittem, hogy adunk majd egy esélyt a fiatalabb, tanultabb jelölteknek. Úgy látszik, itt tényleg semmin sem lehet változtatni.” – mondta sajnálkozva egy 40 éves szavazó a Balkán Nyomozásjelentési Hálózatnak (BIRN). „Nagy változások előtt áll az ország. Tudom, hogy ezzel nincs vége a nacionalizmusnak vagy a nacionalistáknak, de meggyőződésem, hogy ez már a vég kezdete.” – nyilatkozta optimizmussal a Mi Pártunk elnöke, Pedja Kojovic.

Ettől függetlenül a legfontosabb eredmény azonban, hogy tizenkét év után sikerült helyreállítani azokat a törvényi alapokat, melyek lehetővé teszik ezután is a rendszeres választások megrendezését, illetve sikerült újraindítani a mostari önkormányzat intézményét, így idővel talán sikerül teljesen felszámolni az ebből fakadó problémákat városszerte. Az Európai Bizottság is üdvözölte az eseményeket, mely szerint ez egy fontos lépés volt az európai uniós csatlakozás felé vezető úton Bosznia-Hercegovina számára. Az ország 2003 óta egy potenciális tagjelöltnek számít, mely csatlakozási kérelmét 2016-ban nyújtotta be hivatalosan.

A cikk a Balkán Műhely cikksorozata keretei közt valósult meg.

Címlapkép: Magyar katona a mostari Öreg hídnál 2013. szeptember 12-én. A mostari városháza mellett egy emlékkő áll azoknak a magyar katonáknak a tiszteletére, akik 1997 és 1999 között részt vettek a híd újjáépítésében, amelyet egy horvát harckocsi lőtt szét 1993 novemberében. (Forrás: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd)

A Mostar, ahol 12 évig lehetetlen volt választásokat tartani bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Hatályba lépett az hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-szerződés meghosszabbítása – közölte az orosz külügyminisztérium.

A kommüniké szerint az orosz diplomáciai tárca és a moszkvai amerikai nagykövetség között szerdán megtörtént a jegyzékváltás a hosszabbításról elért megállapodás életbe lépéséhez szükséges belső eljárások lezárásáról. Az Új START-szerződés, változtatások nélkül, 2026. február 5-ig marad érvényben.

Moszkva és Washington között január 26-án zajlott le diplomáciai jegyzékváltás a szerződés meghosszabbításáról elért megállapodásról. Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök telefonbeszélgetése során megelégedésének adott hangot ezzel kapcsolatban. Az orosz parlament két házában megtörtént ratifikálás után Putyin január 29-én írta alá a szerződés meghosszabbításáról rendelkező orosz jogszabályt.

Az Új START-szerződés, amelyet 2010-ben az akkori orosz és amerikai elnök, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama írt alá, 2011-ben lépett hatályba. A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a hadrendbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.

Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba. Marshall Billingslea, az előző amerikai kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a témában folytatott tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta. Később Putyin tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél utasította el.

Biden már jelöltként, a választási kampány során kinyilvánította készségét a szerződés meghosszabbítására.

The post Hatályba lépett az Új START-megállapodás meghosszabbítása appeared first on .