You are here

Biztonságpolitika

A magyar minyó 52 éve

Air Power Blog - Fri, 03/26/2021 - 01:37

 

Спасибо, Ми-8!

Zord


Categories: Biztonságpolitika

ORFK: csomagküldő szolgáltatók nevében csalnak kiberbűnözők

Biztonságpiac - Thu, 03/25/2021 - 16:35
Csomagküldő szolgáltatók nevében küldött üzenetekkel próbálnak adatokat kicsalni kiberbűnözők – hívta fel a figyelmet a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a közleményében azt írta: a karanténszabályok életbe lépése óta jelentősen megemelkedett az internetes vásárlások, valamint a csomagküldő szolgáltatók általi kézbesítések száma. Ez a helyzet új lehetőséget teremtett a kiberbűnözőknek arra, hogy személyes adatokat szerezzenek meg, további bűncselekményeket kövessenek el.

A tájékoztató szerint az elmúlt napokban több lakossági bejelentést is érkezett a rendőrségre olyan sms-üzenetekre hivatkozva, amelyben a címzettet egy csomagküldemény rövid időn belüli érkezésére emlékeztetik. Az üzenet egy linket tartalmaz, amelyet megnyitva valamely csomagküldő szolgálat arculati elemeivel ellátott weboldal jelenik meg, azonban ott semmilyen funkció nem érhető el. Az oldal egyetlen célja, hogy az óvatlan látogató telefonjára vagy más okoseszközére egy kártékony kódot tartalmazó alkalmazást telepítsen, így az elkövetők hozzáférhetnek az eszközön tárolt adatokhoz.

A támadás elsősorban Android-rendszert futtató eszközöket érint, akár a netbank-applikációban tárolt adatokhoz is hozzáférhetnek illetéktelenek.

A rendőrség azt ajánlja a címzetteknek, hogy minden esetben ellenőrizzék, valóban attól a csomagküldő-szolgáltatótól kapják-e az értesítést, amelytől a csomagot várják. Vegyék figyelembe azt is, hogy a csomagküldő szolgáltatók saját, hivatalos weblapjukra irányítják át a felhasználókat a csomagkövetési rendszer eléréséhez. Megjegyezték továbbá, hogy a legtöbb esetben a szolgáltatók közvetlenül az üzenetben is tájékoztatják a csomagkézbesítés várható időpontjáról, azt nem szükséges külön felületen ellenőrizni.

Kiemelték azt is, hogy az üzenetben érkezett hivatkozásra kattintás előtt minden esetben érdemes megtekinteni, hogy milyen címen nyílik meg az adott tartalom, és amennyiben ez már látszólag is eltér a szolgáltató valós oldalától, azt mielőbb zárják be.

Ezeken felül az androidos eszközökön nem javasolt az ismeretlen forrásból származó alkalmazások telepítésének engedélyezése. Célszerű lehet továbbá valamilyen biztonsági szoftver használata is, amely automatikusan blokkolja a kártékony tartalmak elérését – javasolta a rendőrség.

The post ORFK: csomagküldő szolgáltatók nevében csalnak kiberbűnözők appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Multipurpose 19-20 érkezés Szolnokra

Air Power Blog - Thu, 03/25/2021 - 13:54

Néhány perccel ezelőtt megérkezett Szolnokra a második kettő H145M MP (felfegyverezhető) konfigurációjú könnyűhelikopter, a 19-es és 20-as oldalszámú példány. Az első három (12-13-14) 

Ahogy decemberben a 12-13-14, a mai jövevények is fel voltak szerelve fegyvertartókkal. A 19-es a D-HADU ideiglenes német lajstromot viselte a donauwörthi berepülések, majd a leszállítás (delivery flight) idejére.

Zord


Categories: Biztonságpolitika

Stoltenberg: Putyin felelős Oroszország agresszív magatartásáért

Biztonságpiac - Thu, 03/25/2021 - 12:10
Vlagyimir Putyin felelős Oroszország minden cselekedetéért, kül- és belföldön elkövetett cselekedeteiért, a szövetségesek által elfogadhatatlannak tartott agresszív magatartásáért, amely egyebek mellett magában foglalja célzott merényletek végrehajtását is vélt ellenfelei ellen – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A NATO-tagországok külügyminisztereinek kedden kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott online sajtóértekezletén a főtitkár aláhúzta, a NATO és Oroszország közti kapcsolat megváltozásának oka Moszkva agresszív fellépése, a különféle természetű jogsértések, illetve az Ukrajnát és Georgiát érintő katonai lépések. A NATO számára elfogadhatatlan Oroszország fellépése a demokrácia aláásására, beleértve a szövetséges országok ellen elkövetett kibertámadások sorozatát vagy a választásokba való beavatkozási kísérleteket – emelte ki.

A főtitkár hozzátette ugyanakkor, hogy a szövetségesek továbbra is elkötelezettek a hiteles és hatékony védelem és elrettentés, valamint a párbeszéd fenntartása mellett Oroszországgal. Elmondta azt is, hogy az idén Brüsszelben tervezett NATO-csúcstalálkozó témáit előkészítő ülésen a tagállamok miniszterei a klímaváltozás biztonsági következményeiről is tanácskozni fognak.

“Arra számítok, hogy a miniszterek megteszik az első lépést a NATO e témára vonatkozó megközelítéséről szóló politikai dokumentum jóváhagyásával. A katonai szövetségnek vezető szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás biztonságra gyakorolt hatásainak megértése, az alkalmazkodás és a következmények enyhítése terén” – fogalmazott.

A NATO afganisztáni missziójának jövőjével összefüggésben azt mondta, egy esetleges kivonulás a helyi fejlemények alakulásának fényében vehető csak fontolóra. A tálib lázadóknak mindenekelőtt jóhiszeműen kell tárgyalniuk, mérsékelniük kell a vérontást, illetve eleget kell tenniük annak a kötelezettségüknek, hogy megszüntetik együttműködésüket nemzetközi terroristacsoportokkal – mondta Stoltenberg.

Kiemelte továbbá, hogy úgy a külügyminiszteri tanácskozás, mint a tervezett csúcstalálkozó kiváló alkalom arra, hogy új fejezet nyíljon a transzatlanti kapcsolatokban. Meg kell erősíteni az együttműködést a védelem fokozása terén és erősíteni az ellenálló képességet egyebek mellett az alapvetően fontos infrastruktúrák biztosításával – tette hozzá a NATO-főtitkár.

The post Stoltenberg: Putyin felelős Oroszország agresszív magatartásáért appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

RÉGENVOLT REPÜLŐNAPOK: KECSKEMÉTI NEMZETKÖZI REPÜLŐNAP, 2005

Air Base Blog - Thu, 03/25/2021 - 11:33

A kecskeméti nyílt napok és repülőnapok sorában az 1990-es, 1997-es, 1998-as, 2000-es, 2003-as, 2006-os, 2007-es, 2008-as és 2010-es visszatekintés után az utolsóhoz érkeztem (számomra a 2013-as kimaradt). A 2005-ös nemzetközi repülőnapot augusztus 6-7-én rendezték meg az 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison.

A Royal Air Force Jaguar GR 3-asa csak a statikus bemutatón, az egyik könnyűszerkezetes hangárban volt látható. A RAF 2007-ig repülte a Jaguart.

A házigazdák 06-os MiG-29-esét vontatják a zónában. A Wright-fivérek óta tudjuk, hogy repülőgép és kerékpár jól megfér egymás mellett.

A görög légierő tűzoltásra és tengeri mentésre egyaránt használt Canadair CL-415-öse szokatlan formájával és színével egyaránt feldobta a statikus sort.

Biztos, ami biztos. A Hawk fülketetejének zárására a britek egy régóta bevált megoldást választottak.

A magyar An-26-os mellé a malackai (Malacky-Kuchyna) szállítórepülők L-410-ese került, amelyből légifotós / térképész és VIP változatot is üzemeltetnek a szlovákok.

A 410-essel szemben a francia légierő dijoni 2/2-es vadászrepülő ezredének két századától, a Sirálytól és a Kaszáló Haláltól érkezett Mirage 2000-esek kaptak helyet.

Szerbia-Montenegró MiG-21-ese. Az államszövetség 2006-os felbomlása után a 21-es Szerbiában maradt.

2005 nyarán a 6196-os aranyosgyéresi (Campia Turzii) LanceR C (MiG-21MF) képviselte a román vadászokat külföldön, így Kecskeméten is. Az izraeli segítséggel modernizált román 21-esek két évvel később már Baltic Air Policing missziót teljesítettek Litvániában.

A Fortele Aerienne Romane An-26-osa érkezik, fedélzetén a MiG-21-est kiszolgáló műszakiakkal.

F-16C az avianói 555. vadászrepülő századtól. 2005 tavaszán mindkét avianói század megfordult Kecskeméten és akkor még úgy tűnt, hogy rendszeresek lesznek a századszinten tervezett közös gyakorlatok.

Az 555-ösök lobogója két F-16-os közé feszítve. A századjelvényt ebben a formában a hetvenes és nyolcvanas években használták. Amerikában az ötcentest nevezik nickelnek és mivel a század számában három 5-ös is van, adott volt a Triple Nickel elnevezés.

Magyar An-26-osok áthúzása géppárban. Az Ancsák 2004 októberétől már Kecskeméthez tartoztak, de csak 2005 decemberében települtek át végleg Szolnokról.

Kontraszt. A német tervezésű, Rotax-motoros ultrakönnyű gépet, a Flight Design CTSW-t a Luftwaffe F-4F Phantom II-ese mellé állították.

A német Phantom orrfutóját a pilóták a magyar műszakiak segítségével igyekeznek egyenesbe állítani.

A napsütésben a Török Csillagok (Türk Yildizlari) egyik ex-holland NF-5A gépe gurul a felszálláshoz.

Ritka pillanat: Szu-22-es egy magyar repülőbázison. A lengyel légierő swidwini 21. harcászati repülőbázisának tigrismintás vadászbombázója gurul a központi zónában. (A 2006-os nyílt napon a lengyel Szuhojok ismét láthatóak voltak Kecskeméten, amikor egy olasz repülőnapról hazafelé tartva üzemanyagért szálltak le az alföldi repülőtéren.)

Tornado söpör végig a futópályán. Júniusban már jártak Kecskeméten az F3-asok - akkor a Dragon Nest gyakorlatra érkeztek - majd augusztusban a repülőnapra is eljöttek. A Tornado vadász változatának utolsó üzemeltetője a skóciai RAF Leucharson települő 43 (F) század volt, amely 1989 ősze és 2009 nyara között repülte a típust.

Egy fotó a bázison kívülről, a hétvégét megelőző napról. A kétüléses 29-es emelkedik egy véletlen fékernyőnyitást követően.

A kecskeméti üzemanyagosok a szlovákok szliácsi (Sliac) 1. századának MiG-29-esét tankolják a szállítórepülők zónájában.

A Jak-11 cseh gyártású Let C-11 változata. A gép azóta egyszínű, zöld festéssel repül.

A cseh Aero Vodochody által kifejleszetett Ae-270 Ibis sivít a kecskeméti gurulóúton. Az egy hajtóműves, légcsavaros-gázturbinás kategóriában a Pilatus PC-12-es mellett mindig is nehéz volt érvényesülni, és ez az Ibisnek sem sikerült.

A Saab Technical Support kocsija. Remek spotter járgány lehetne.

A holland légierő bemutatógépét kiszolgáló műszakiak kocsija, a demó F-16-oson akkoriban használt festésmintával megegyező színekben.

Égszínkék pajzs, napkorong és a szárnyas csikó. Az L-39-es kiképzőszázad (később 3. Felderítő és Kiképző Század), a Szárnyas Csikó jelvényét hivatalosan nem rendszeresítették és 10 éves működés után, 2004-ben a század is megszűnt.

A 2005-ös kecskeméti repülőnap egyik legjobb bemutatója a földön zajlott és a műszakiaknak volt köszönhető. A 15-ös oldalszámú MiG-29-es itt a futóműveit húzza be, de a szárnymechanizáció működését is láthatták a nézők. A 15-ös 2008-ban, egy behúzott futóval végrehajtott leszállás után lett selejt, szerencsére pilótája sikeresen katapultált.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

 


Categories: Biztonságpolitika

Az Egyesült Államok meg akarja újítani együttműködését a NATO-val

Biztonságpiac - Thu, 03/25/2021 - 08:35
Az Egyesült Államok meg akarja újítani, új életre akarja kelteni a NATO-szövetségesek közötti együttműködést. A szövetség ugyanis döntő fontosságú időszak előtt áll a globális kihívások tekintetében – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

“Azért jöttem, hogy kifejezzem az Egyesült Államok szilárd elkötelezettségét a NATO iránt. Az Egyesült Államok újjá kívánja építeni partneri kapcsolatait, elsősorban a NATO-szövetségesekkel. Fel akarjuk éleszteni a szövetséget” – fogalmazott Antony Blinken Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve.

Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak egyebek mellett számos olyan, biztonságot fenyegető kihívás kezelésében szükséges együttműködniük, amileyn egyebek között a klímaváltozás.

Kijelentette, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése ellentétes az Európai Unió érdekeivel, és aláássa az Ukrajna önállóságának és területi egységének védelmét célzó törekvéseket. Elmondta, a találkozó folyamán megbeszélést kíván folytatni erről német kollégájával.

Beszámolt arról is, hogy tájékoztatni fogja kollégáit a NATO afganisztáni missziójának jövőjéről szóló amerikai elképzelések részleteiről. Azt közölte, egy esetleges kivonulás kizárólag a résztvevő tagállamokkal egyeztetett módon történhet.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár rövid beszédében kiemelte, hogy a szövetség tagjai előtt álló kihívások között Oroszország destabilizáló magatartása, a folytatódó terrorista fenyegetések, kifinomult kibertámadások, Kína megerősödése és a klímaváltozás biztonságot fenyegető hatásai szerepelnek. Ezekkel a kihívásokkal egyetlen ország, egyetlen kontinens sem képes egyedül megbirkózni. Ez indokolja, hogy miért kell Észak-Amerikának és Európának még szorosabban együttműködnie a NATO keretein belül – mondta.

A tálibok és az Egyesült Államok között tavaly létrejött, az amerikai csapatok kivonását május elsejéig előirányzó megállapodással összefüggésben azt mondta: legfontosabb, hogy bármit is tesz a NATO, az közös döntés eredménye legyen. A szövetségesek ugyanis együtt léptek fel Afganisztánban, s amikor az idő eljön, együtt is kell távozniuk onnan – közölte.

The post Az Egyesült Államok meg akarja újítani együttműködését a NATO-val appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Köpködés, verekedés: buszsofőr és taxis viselkedett botrányosan a belvárosban

Biztonságpiac - Thu, 03/25/2021 - 07:35
Vádat emeltek egy buszsofőr és egy taxis ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, illetve garázdaság miatt. A két férfi december 28-án délután keveredett közlekedési konfliktusba Budapest belvárosában – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A Széchenyi István téri körforgalmat elhagyva a taxis a záróvonalon áthaladva besorolt az autóbusz elé, fékezésre kényszerítve a másik jármű vezetőjét. Amikor a taxis a József Attila utcában megállt a piros lámpánál, a buszsofőr áthajtott a szembejövő sávba, mellé állt, kinyitotta az autóbusz ajtaját, és számonkérte rajta a korábbi manővert. A taxis válaszként leköpte a buszvezetőt, aki erre megrúgta a gépkocsi ajtaját. A taxis erre kiszállt a kocsiból, fellépett a buszra, ruhájánál fogva megragadta a buszsofőrt, és nekilökte a vezetőfülkét védő plexifalnak, amely emiatt össze is tört.

“Mindkét vádlott fenti cselekménye kihívóan közösségellenes, erőszakos volt, alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen” – írták.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség vádat emelt az ügyben, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, illetve garázdaság miatt. A taxisofőrre mint többszörös visszaesőre az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztést és pénzbüntetést, a büntetlen előéletű buszsofőrre pénzbüntetést kiszabását indítványozta a vádiratban – áll a közleményben.

The post Köpködés, verekedés: buszsofőr és taxis viselkedett botrányosan a belvárosban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Norvégia nem engedi a Bergen Engines eladását egy orosz vállalat részére

Biztonságpiac - Thu, 03/25/2021 - 06:35
Norvégia nem fogja engedélyezni, hogy a brit Rolls-Royce hajtóműgyártó vállalat eladja a tulajdonában lévő, norvég Bergen Engines hajómotort gyártó vállalatot az orosz TMH Group cégnek – tájékoztatta Monica Maeland igazságügyi miniszter kedden az oslói parlamentet.

A norvég kormány március 9-én jelentette be, hogy nemzetbiztonsági okokból átmenetileg felfüggeszti a Bergen Engines értékesítését az orosz vállalatnak. “Elegendő adat áll már a rendelkezésünkre annak megállapításához, hogy nem szabad átengednünk a vállalatot egy olyan csoportnak, amely velünk biztonsági együttműködést nem folytató ország ellenőrzése alatt áll” – fogalmazott a miniszter.

A Rolls-Royce az elmúlt hónapban jelentette be, hogy a koronavírus-járvány hatásai miatt életbe léptetett szanálási programja keretében 150 millió euróért értékesíti a norvég gyárat az orosz THM csoportnak.

The post Norvégia nem engedi a Bergen Engines eladását egy orosz vállalat részére appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Március 29-éig érvényben maradnak a korlátozások

Biztonságpiac - Thu, 03/25/2021 - 05:35
Március 29-ig érvényben maradnak a korlátozó intézkedések, a rendőrség szigorúan ellenőrzi a járványügyi szabályok betartását – mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert álhírnek mondta, hogy egyes vállalatok, így például az Auchan Magyarország részére soron kívül biztosítják az oltást. Az oltásokkal kapcsolatos döntések az operatív törzs és az országos oltási munkacsoport hatáskörébe tartoznak, ilyen döntést pedig egyik sem hozott – jelentette ki.

“Ezúton kérjük a médiumokat, hogy hiteles és ellenőrzött információkat tegyenek közzé!” – tette hozzá.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az előző hétvégéhez képest is jelentősen nőtt a szabályszegések száma, holott a koronavírus-járvány harmadik hullámában különösen fontos a maszkviselésre, távolságtartásra vonatkozó előírások betartása. A szigorított védelmi intézkedések értelmében minden közterületen kötelező maszkot viselni – hangsúlyozta. Kiss Róbert közölte: a hétvégén 1950 ember ellen intézkedtek a maszkviselés szabályainak megsértése miatt a rendőrök, szeptember 21. óta pedig 36 999 ilyen rendőri intézkedés volt.

A közterületen 1837, a tömegközlekedésben 46, az üzletekben, bevásárlóközpontokban pedig 67 ember ellen intézkedtek a maszkviselési szabályok be nem tartása miatt. A boltokra, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 986 rendőri intézkedés történt. Ebből 303 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 683-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartásának, illetve az üzletekben való tartózkodás szabályait nem tartották be.

Pécsen és Nagykanizsán szálláshelyeken tapasztaltak szabálytalanságokat, Szigetváron a rendezvényekre vonatkozó intézkedéseket nem tartották be. Valamennyi esetben szabálysértési eljárást indítottak – mondta az alezredes. A hétvégén vendéglátóhelyeken 12 emberrel és két üzemeltetővel szemben léptek fel a szabályok be nem tartása miatt. Az elmúlt három napon Szentendrén egy kávézót, Nyíregyházán egy presszót, a Somogy megyei Babócsán egy büfét zárattak be ideiglenesen, mert a tiltás ellenére nyitva voltak és vendégeket fogadtak.

Ismertette: Szegeden szombat hajnalban egy garázdaság helyszínén intézkedtek a rendőrök hat ember ellen, akik elmondták, hogy egy közeli szórakozóhelyen voltak. Ellenük a rendőrség a kijárási tilalom megsértése miatt szabálysértési eljárást indított. A vendéglátóhelyet a rendőrök nyitva találták, és vizsgálják, felelős-e a történtekért az üzemeltető – mondta.

Közölte, a hétvégén a kijárási tilalommal kapcsolatos szabályok megsértése miatt 1523 esetben intézkedtek a rendőrök. 16-an a kutyasétáltatásra vonatkozó rendelkezéseket nem tartották be, 243-an pedig a közterületi csoportosulás, gyülekezés tilalmát szegték meg. A kijárási korlátozás, majd az azt felváltó kijárási tilalom tavaly novemberi bevezetése óta 53 418 hasonló esetben intézkedtek. Elmondta, Budapesten péntek éjjel a VII. kerületben kellett egy airbnb-lakásban intézkedniük a rendőröknek, ahova csendháborítás miatt hívták ki őket. A lakásban 18-an voltak, az ott tartott rendezvény szervezőjével szemben külön feljelentést tettek, és a résztvevők ellen is intézkedtek.

Vasárnap délutánra egy magánszemély közösségi internetes oldalon ugyancsak a VII. kerületbe, egy pincehelyiségbe táncestet hirdetett meg, és a helyszínen 25 embert találtak a rendőrök – mondta. Hozzátette, a szervezők ellen közigazgatási hatósági, a résztvevők ellen szabálysértési eljárást indítottak. A hétvégén is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 149 esetben léptek fel. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 13 974-szer intézkedtek.

Az elmúlt hétvégén 16 744 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 43 961-en vannak hatósági házi karanténban. Közülük 4438-an vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – ismertette az alezredes.

The post Március 29-éig érvényben maradnak a korlátozások appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Putyin fél a szuritól? A Kreml szerint adott szóra kell majd elhinni, hogy Putyin beoltatta magát

Biztonságpiac - Thu, 03/25/2021 - 04:35
Vlagyimir Putyinnak nem tetszik a kamera előtti oltakozás, ezért nem lesz nyilvános, amikor megkapja a Covid-19 elleni vakcinát, amelynek megtörténtét adott szóra kell majd elhinni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A szóvivő megerősítette, hogy az elnöki hivatal nem szándékozik nyilvánosságra hozni, hogy Putyin melyik orosz védőoltást kapja meg. Az elnök hétfőn közölte, hogy kedden beoltatja magát. “Mindhárom vakcina abszolút megbírható” – hangoztatta. Oroszországban eddig a Szputnyik V, az EpiVacCorona és a CoviVac vakcinát jegyezték be. A lakosság átoltását alapvetően a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló Szputnyik V-vel végzik, de használják az EpiVacCoronát is. A felső vezetés tagjainak beoltásához mindkét szert alkalmazták.

“Önöknek az adott szónak kell majd hinniük. Úgy lesz, ahogy az orvos szükségesnek véli. Ez (a beoltás) nem egy bonyolult eljárás, és a munkarend figyelembe vételével úgy fogják elvégezni, hogy az elnök munkaidejét a legkevésbé befolyásolják” — nyilatkozott a szóvivő. Peszkov úgy vélekedett, hogy Putyin így is sokat tesz “a vakcinák propagálásáért”, ezért nem kamerák előtt fogja megkapni az injekciót.

Oroszországban a közzétett hivatalos adatok szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt napon 8457-tel – ez a legalacsonyabb érték szeptember 29. óta – 4 474 610-re emelkedett.

A napi növekmény 0,19 százalék, az új esetek 11,2 százaléka tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 290 747-re csökkent, a halálos áldozatoké 427-tel 95 818-ra, a felépülteké pedig 10 860-nal 4 088 045-re emelkedett. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 117,9 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 183 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Új koronavírusos fertőzés gyanújával 482 496 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Vélemény: Azért furcsa ez a szemérmes tartózkodás az oltással kapcsolatban, hiszen Putyin már-már az exhibicionizmust súrolóan hiú ember lehet. Többször is fényképezték félmeztelenül horgászás, lovaglás, fürdőzés vagy éppen napozás közben. lehetséges magyarázat, hogy az orosz elnök valóban betegeskedik, s ezért nem szabad beoltani. A -szerk- megj.

The post Putyin fél a szuritól? A Kreml szerint adott szóra kell majd elhinni, hogy Putyin beoltatta magát appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Befejeződött a vizsgálat a csepeli buszon késelő férfi ügyében

Biztonságpiac - Wed, 03/24/2021 - 16:35
Befejeződött a rendőrségi vizsgálat a februárban a csepeli buszon maszkfelirat miatt késelő férfi ügyében. A gyanúsított bíróság elé állítását kezdeményezik – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A BRFK közösség tagja elleni, fegyveresen elkövetett erőszak és súlyos testi sértés kísérlete bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást a 37 éves budapesti Ó. Bence ellen. A férfi február 25-én reggel a Csepelen közlekedő 151-es buszon szidalmazott, majd késsel megsebzett az arcán egy nőt, mert “free SZFE” feliratú maszkot viselt.

A megszúrt asszony könnyű sérülést szenvedett, a támadó elmenekült.

A bűncselekmény felderítésére a BRFK nyomozócsoportot hozott létre. Az elkövető után hajtóvadászat indult, és Ó. Bencét nyolc órán belül el is fogták. “A BRFK életvédelmi nyomozói a vizsgálati szakaszban szükséges feladatokat 25 nap alatt elvégezték, az illetékes ügyészségen a nyomozás bíróság elé állítással történő befejezésére tettek előterjesztést” – áll a közleményben.

The post Befejeződött a vizsgálat a csepeli buszon késelő férfi ügyében appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Ötszázan szegték meg a maszkviselési szabályokat hétfőn

Biztonságpiac - Wed, 03/24/2021 - 12:10
Hétfőn a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt 507 esetben intézkedtek a rendőrök, a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatálybalépése óta pedig már 37 506 ember ellen kellett fellépniük emiatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert elmondta: közterületen hétfőn 488 ember ellen intézkedtek, közülük 118-at figyelmeztettek, 222-t megbírságoltak, 148-at pedig feljelentettek. Tömegközlekedési eszközökön és azok megállóiban 13, üzletekben és bevásárlóközpontokban hat esetben léptek fel a rendőrök a maszkviselési szabályok be nem tartása miatt.

A boltokra, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 986 rendőri intézkedés történt. Ebből 303 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 683-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartásának, illetve az üzletekben tartózkodásnak a szabályait nem tartották be.

Egy vendéglátóhely üzemeltetőjével szemben szabálytalanság miatt intézkedtek a rendőrök. Egy mohácsi vendéglátóhelyen két alkalmazott nem viselt maszkot, ezért helyszíni bírságot szabtak ki és az üzlet ideiglenes bezárásáról is intézkedtek. Ezzel már 21-re nőtt azoknak a vendéglátóhelyeknek a száma, amelyeket a rendőrség a január végétől érvényben levő szabályok miatt ideiglenesen bezáratott fél évre.

Kiss közölte, hétfőn a kijárási tilalommal kapcsolatos szabályok megsértése miatt 336 esetben intézkedtek a rendőrök, közülük 7-ben a kutyasétáltatásra vonatkozó rendelkezéseket nem tartották be. A kijárási korlátozás, majd az azt felváltó kijárási tilalom tavaly novemberi bevezetése óta 53 753 hasonló esetben intézkedtek.

Hétfőn is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 46 esetben léptek fel. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 14 020-szor intézkedtek.

Kiss arról is beszélt, hogy egyre többen kerülnek hatósági házi karanténba, az elmúlt napon 4390 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 50 096-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 4438-an vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – ismertette az alezredes.

Azt mondta, Magyarország határátkelőinél zökkenőmentes a forgalom, de a teherforgalomban belépőoldalon Röszkénél, illetve Csengersimánál kell két-két órás várakozással számolni. A járvánnyal összefüggésben tavaly március óta 550 bűncselekmény miatt indult eljárás, eddig összesen 109 gyanúsítottat hallgattak ki – tudatta az alezredes.

The post Ötszázan szegték meg a maszkviselési szabályokat hétfőn appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

A dél-kínai tengeri konfliktus vizsgálata az újfajta hadviselési koncepciók segítségével

Biztonságpolitika.hu - Wed, 03/24/2021 - 11:25
A dolgozatban igyekszem párhuzamokat vonni a Krím elcsatolása és a dél-kínai tengeren észlelhető kínai tengeri stratégia kapcsán. Az újfajta hadviselés megismerése rendkívül releváns, mely tényt mi sem mutat jobban, mint a nyugati világ bénultsága 2014-ben az orosz akciókat látván. Fogalmak tisztázása

A hadviselés fogalmának átalakítására, kiegészítésére a hidegháború vége felé merült fel az igény.  Többek közt ekkor alkották meg a negyedik generációs hadviselés fogalmát, mely eltér a hagyományostól abban, hogy elmosódik a határvonal a béke és hadiállapot közt, egyre több nem állami szereplő vesz részt benne. Elmosódik a civil és katona közti különbség és a csatatér, a front fogalma is gazdagon feltölthető tartalommal. A csatákat már nemcsak csatatereken vívják, hanem nagy létszámú városi területeken és a virtuális térben egyidejűleg. Az egységek jellemző taktikája az észlelés elkerülése és az ellenfél gyengeségének kihasználása.  Az aszimmetrikus hadviselésben a gyengébb felek igyekeznek egyesíteni a konvencionális és nem konvencionális eszközöket annak érdekében, hogy az erősebb fél politikai akaratát, elkötelezettségét megtörjék. Az elképzelés mögött az a logika áll, hogy a  határozottabb politikai akarattal rendelkező aktor képes legyőzni a  nagyobb gazdasági és katonai kapacitásokkal rendelkező ellenfelet. A gyengébb fél ebben az esetben nem direkt támadást intéz a katonai potenciál ellen, inkább ötvözi a gerilla harcmodort a puha társadalmi, kulturális, gazdasági eszközöket acélból, hogy polgári engedetlenséget szítson, miközben dezinformációs kampányt folytat és politikai tevékenységek révén közvetlenül támadja az ellenség politikai akaratát.

A 21. század elején újabb koncepció kezdett terjedni a hibrid hadviselés képében, melyet először a csecsen háborúk jellemzésére használtak. A fogalom ebben az esetben is a határok elmosódására utal, ami révén a hadviselő fél egyszerre vet be irreguláris és reguláris erőket, terroristákat, bűnözői csoportokat a politikai és katonai céljai elérése érdekében. Frank Hoffman annyiban különbözteti meg ezt a felfogást a gerilla harcmodortól, hogy a multimodalitását hangsúlyozza, miközben rávilágít, hogy a hibrid harcmodorral ellentétben, ami az összecsapás elkerülésével a konfliktus elnyújtására használható, a hibrid hadviselés a gyors győzelem kivívására is alkalmas.

A hibrid hadviselést a kortárs kutatók az orosz-ukrán konfliktusra alkalmazzák legtöbbet, azonban rengeteg a véleménykülönbség ezen a téren. Egyesek szürkezónás háborúnak hívják, összetett és közvetett jellegére hívják fel a figyelmet és kiemelik a meghatározhatatlanságát, mivel nehéz eldönteni, hogy államközi agresszió, polgárháború, netán államközi konfliktus-e a helyes helyzetleírás. [1]

A Dél-kínai tengerre vetítve a Krím elfoglalása hasznos tanulságokat hordozhat. 2014-ben az invázió gyorsan, minimális harc árán, teljes külföldi bizonytalanság közepette történt meg. Krím esetében az orosz fél csúcstechnológiás eszközöket használt a külföldi beavatkozás akadályozására és gyorsan szerzett meg kulcsfontosságú tengeri infrastruktúrát, ami által stabil tengeri kommunikációs vonalat (SCLO) hozott létre.

Dél-kínai tenger nemzetközi helyzete

Kína 2014-ben kezdett fehér homokot szórni néhány zátonyra a tengeren, majd lázas építkezésekbe kezdett az így a tengertől visszanyert területen. A területre jogot formáló Kína igyekszik hasznot húzni a halászatból és a nyersanyaglelőhelyekből. Rendkívül fontos a térségen folyó kereskedelem, mivel a világ kereskedelmének 30%-a halad keresztül az érintett területen.

Miközben a halászait proxyként használja, hogy szuverenitását erősítse, közben a szigeteken nem civil létesítmények is helyet kapnak. Az egyre inkább nacionalista jelleget öltő követelések által Kína egyre erősebben érvényesíti érdekeit, ami leginkább a halászai védelmén keresztül manifesztálódik. Időről időre kínai hadihajók lépnek közbe saját polgáraik érdekeinek védelmében más országok hatóságaival szemben. Hasonló módszerrel igyekszik a felderítő, majd fúró műveleteket felügyelni, más országok hasonló aktusait zavarni. A kis kék embereknek (utalás a kis zöld emberekre, akik segédkeztek a Krím elcsatolásában) is hívott félkatonai egységek (tengeri milíciák), melyek hol halásznak adják ki magukat, hol közös műveletben vesznek részt a kínai hatóságokkal, segítenek elmosni a határokat a civil és katona közt.

A területi vita miatt 2013-ban a Fülöp-szigetek a Hágai Állandó Választottbírósághoz fordult, ami 2016-ban számára hozott előnyös döntést Kínával szemben. Kína történelmi jogra alapozza követelését, amit a hágai testület a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített. A szigetépítést illegálisnak minősítette, mivel környezetkárosító. A döntést Kína nem ismerte el, míg az Egyesült Államok lépéskényszerbe került, ha be akarja tartatni a nemzetközi jogot és a szabad hajózás elvét.

A szigetlánc akadály

Fontos megértenünk, hogy Kína hogyan tekint a rá váró tengeri kihívásokra. Az elmúlt időszakban egyre nagyobb mértékű a tenger felé fordulás, ám ez a szándék klausztrofób érzéseket kelthet a kínai döntéshozók körében, mivel a kínai parttal párhuzamosan lelhető fel az első szigetlánc, mely lezárja Kína előtt a Csendes-óceánt. A szakirodalom többnyire egyetért abban, hogy a lánc Japántól a Rjúkjú-szigeteken keresztül, Tajvant érintve a Fülöp-szigetekig húzódik. Bár a fogalom kezdetben kínai gondolkodóktól ered, mára a nyugati terminológiában is elterjedt. Bernard Cole megjegyzi, hogy miközben Kína a tenger felé fordul, a szigetláncra fókuszálás mélyen kontinentális logikát sugall, mivel térben fixált pontokhoz viszonyítja saját mozgásterét és nem a tengerész logikáját követi, ami sokkal inkább a közvetlen fizikai határokon túl gondolkozik. Az önkényesen meghúzott vonalak redukálják az igazi haditengerészet manőverezhetőségét, rugalmasságát. Cole elemzése szerint a szárazföld ilyen mértékű bevonása a tengeri stratégiába jelzi a kínai szárazföldi katonai hagyományokat és a szovjet segítség révén meghonosodott elképzeléseket. Mivel azonban a pekingi elképzelés ezt a vonalat saját védelmi vonalának tekinti és ezek más szuverén földjei, ezért prognosztizálható a súrlódás a régióban.

Míg Kína a tenger felé fordul, észben kell tartanunk, hogy az ország gazdasági és politikai centrumai végig a partvonalon húzódnak. Az ország hatalmas területe ellenére, igazából nincs stratégiai mélysége, ahova visszavonulhat egy támadás esetén, ezért igyekszik a tengerre, hogy a szárazföldi központjait biztonságban tudhassa.[2]

Műveleti elképzelések a mesterséges szigetek kapcsán

Kína elsődleges célja a Spratly-szigeteken (Dél-kínai tenger) nem az erőkivetítés, sokkal inkább az információszerzés és akadályozás, miközben erősíti a vezetési, kommunikációs, megfigyelési és felderítési kapacitásait a térségben. A nyugati koncepcióval szemben, ami a szigetek hagyományos, kinetikus fegyverek alkalmazásának képességét vizsgálja, a kínai elgondolás inkább az információs hadviselésre használná a szigeteket. A tűzerő, manőverezési képesség és a nagy hatótávú rakétafegyverek fontosak a kínai félnek is, azonban az információfölény elérését fontosabbnak tartják. Ez a fölény a csatatéren belül a minél nagyobb észlelési képességet jelenti, miközben az ellenfél hasonló képességét akadályozza. 2013-ban Peking létrehozott légvédelmi azonosítási zónákat a térség nemzetközi vizein. A cél az amerikai tűz,-és manőverezési képesség csökkentése és a flotta akadályozása abban, hogy értékes kínai célpontok közelébe kerüljön.

A PLAN (kínai haditengerészet) stratégiája az aktív védekezés, ami stratégiailag védekező jellegű, míg műveleti szinten offenzív. A szigeteken jelenlévő tornyok lehetővé tesznek egy kommunikációs hálót, ami lefedi a vitatott területet. A folyamatos valós idejű képalkotás lehetővé teszi nagyobb hatótávú fegyverrendszerek bevetését a kontinensről is, vagy vízfelszín feletti, vagy alatti hajókról, netán repülőgéphordozókról. Ez az információs fölény pedig arra késztetheti az ellenséges flottát, hogy takarékos üzemmódban üzemeljen lekapcsolva a radart annak érdekében, hogy elkerülje az észlelést. Több sziget alkalmas felderítő gépek indítására (KJ-500 korai előrejelző repülőgép), mely repülők nagy biztonsággal mozoghatnak, miközben valós idejű felderítést végeznek több száz kilométerre a szárazföldtől, köszönhetően a szigeteken elhelyezett föld-levegő rakéták jelentette védelmi „buboréknak”. Bár a területmegtagadó fegyverrendszerekre mint védekező fegyverekre gondolunk, azonban a PLAN elképzelésében ezek olyan eszközök lehetnek, melyek előnyös környezetet alakítanak ki egy offenzív akcióra is.

A parti őrség önmagában nem rendelkezik szofisztikált katonai kommunikációs képességekkel és a kínai halászhajók sem katonai szereplők, a PLAN mégis képes használni őket felderítésre, más országok halászainak megtámadására, ami után megmarad a letagadhatóság lehetősége (plausible deniability). A folyamatos gazdasági aktivitás demonstrálása hasonlatos Oroszország viselkedéséhez a Spitzbergák szigetén és a vitatott északi-sarki területeken. A jelenlét jelzése a külvilág számára az elsődleges, nem a gazdasági előnyök.

A területmegtagadással kivívott tengeri biztonság elérése nem csak műveleti előnyöket biztosít Kína számára, hanem a régiós amerikai szövetségeseket is elbizonytalanítja az amerikai haditengerészet térségbeli képességeit illetően. A mesterséges szigeteken felépített erődítések hasonló elgondolás alapján működnek, mint az orosz Bastion stratégia, mely a Kola-félszigeten állomásozott  nukleáris elrettentő arzenált védi.

Egy magas intenzitású konfliktus esetén a szigetek könnyen válhatnak elsüllyeszthetetlen repülőgéphordozókból, mozgásképtelen célpontokká. A kínai haditengerészet műveleti hatékonysága minimum kétséges, tekintettel a tényre, hogy nagyrészt csak ENSZ békefenntartó akciókban vett eddig részt. Mivel a kínai stratégia a régióban ellenérzéseket szül, ezért olyan ország is kezdett közeledni az Egyesült Államokhoz, mely nemrég még kemény harcokat vívott vele. A nyugathoz közeledő Vietnám példája joggal vethet fel aggályokat a pekingi vezetésben. A Krím esetében az oroszok ügyesen oldották meg, hogy a régiós ellenfelei ne érezzék magukat annyira fenyegetettnek, hogy erőteljesebb ellenlépéseket tegyenek.  Kína a hadászaton túlmutató stratégiával is rendelkezik, ami a három hadviselés formájában jelenik meg: pszichológiai hadviselés az ellenfelekkel szemben, vélemény hadviselés a dezinformáció segítségével, jogi hadviselés (lawfare) a nemzetközi normák kihasználása által.

A Krím elfoglalásának esetétől különbözik a régiós szigetek elfoglalása, hiszen ezek jobbára lakatlanok, vagy akár nem is minősülnek szigetnek, csupán csak zátonynak, ezért az a fajta lakosságot meggyőző információs hadviselés nem az itt élőket célozza. Sokkal inkább a külföldi és belföldi közvéleményt, valamint a szigetvitában érdekelt ellenfél országok lakosságát.

Konklúzió

Mivel Kína és Oroszország is atomhatalom, a nukleáris arzenálnak az elrettentő ereje pedig alapvetően defenzív jellegű, ezért a területszerzést olyan formában kell végrehajtaniuk, hogy az ellenfél már csak a fait accompli helyzetre tudjon csak reagálni. Az új status quo gyors kivívása után pedig már a hódító válik a védekezővé, ahol az elrettentés és a területmegtagadás (A2/AD) is hatékonyan alkalmazható az új szerzemény megtartására.

A 2014-es eseményekkel jóformán egyidőben megjelenő, egyre asszertívabb kínai tengeri aktivitás a hasonló módszerek és célok miatt fokozott odafigyelést kíván. Amennyiben a nyugati konvencionális hadászati megoldásokat alkalmazó doktrínákat nem sikerül hatásosan a kor által támasztott kihívásokhoz igazítani, úgy újabb vetélytársak kezdhetik másolni az orosz és kínai módszert és így a világ tovább destabilizálódik.

Írta: Bán Zoltán

Felhasznált irodalom:

[1] Laura Maria Herta, „Hybrid Warfare – A Form of Asymmetric Conflict,” International Conference Knowledge-Based Organization Vol. XXIII, no. 1 (2017): 135-143. doi: 10.1515/kbo-2017-0021

[2]Toshi Yoshihara, „China’s Vision of Its Seascape: The First Island Chain and Chinese Seapower” Asian Politics & Policy 4, no.3 (2012): 293-314 doi: 10.1111/j.1943-0787.2012.01349.x

Címlapkép: Építkezések a Dél-kínai-tengeren. Spratly-szigetek, 2015. május 11.
Légi felvétel a Dél-kínai-tengeren fekvő Spratly-szigeteknél folyó kínai építkezésrõl 2015. május 11-én. Kína nagy erőkkel dolgozik a szinte a semmibõl emelt mesterséges homokszigeteken, jóllehet Kína és a környező országok évek óta vitatkoznak a terület hovatartozása miatt. (Forrás: MTI/EPA/Pool/Ritchie B. Tongo)

A A dél-kínai tengeri konfliktus vizsgálata az újfajta hadviselési koncepciók segítségével bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

Balesetet szenvedett egy orosz Tu-22M3-as hadászati bombázó, halottak

Biztonságpiac - Wed, 03/24/2021 - 08:35
Balesetet szenvedett egy orosz Tu-22M3-as típusú szuperszonikus hadászati bombázó az oroszországi Kaluga megyében, a legénység három tagja életét vesztette – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A baleset a sajkovjai reptéren, a földön, repülésre való felkészülés közben történt, amikor vártalanul működésbe lépett a gép vezérkatapultja. A legénység tagjainak ejtőernyőjének nem volt ideje kinyílni.

Az első jelentések szerint az áldozatok között van a repülőezred parancsnoka is, aki a kiképzőülésen foglalt helyet. A legénység negyedik tagját kórházba szállították. Az orosz légierő bizottságot állított fel a baleset okainak kiderítésére.

A Tu-22M szuperszonikus hadászati repülőgépet a hatvanas években fejlesztették ki. A Sputnik hírügynökség szerint 2018-ban még legkevesebb 63 volt közülük hadrendben az orosz légierőnél.

The post Balesetet szenvedett egy orosz Tu-22M3-as hadászati bombázó, halottak appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Az EU párbeszédet indít az újságírók biztonságával kapcsolatban

Biztonságpiac - Wed, 03/24/2021 - 07:35
Az Európai Bizottság az Európai Hírek Fórumának keretében kétnapos párbeszédet indít az unióban az újságírók biztonságával kapcsoltban – közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője.

A fórumon az érdekelt felek széles köre vesz részt, beleértve az újságírószövetségeket, valamint a tagállamok és szabályozó hatóságaik képviselőit. A testület célja hogy az, hogy javaslatokat gyűjtsön össze az újságírók uniós védelmével kapcsolatos idei évi bizottsági ajánláshoz. Az eseményt megnyitó Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos hangsúlyozta: a fenyegetések és támadások száma az újságírókkal szemben egyre növekszik, ami negatív hatással van a demokráciára nézve is.

Thierry Breton belső piacért felelős biztos hozzátette: “A médiaszabadság nem vehető magától értetődőnek, aktívan védenünk kell, különösen a digitalizáció időszakában. Vitát indítunk arról, hogyan lehetne fokozni az újságírók védettségét, a szükséges digitális készségek kiépítésével”.

Az ajánlást ez évben kívánja bemutatni a testület. A fórum és az ajánlás az EU médiaszabadságát és pluralizmusát fenyegető veszélyek kezelésére irányuló szélesebb körű kezdeményezés részét képezi, mint az Európai Demokráciáról szóló cselekvési terv, amelynek célja, hogy javítsa a demokratikus rendszerek ellenálló képességét, valamint a polgárok demokratikus részvételének és politikai szerepvállalásának keretfeltételeit EU-szerte.

The post Az EU párbeszédet indít az újságírók biztonságával kapcsolatban appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Van igazság: jogerősen felmentették a bántalmazó férjét elgázoló asszonyt

Biztonságpiac - Wed, 03/24/2021 - 07:35
Jogerősen felmentette az erős felindulásban elkövetett emberölés vádja alól a Szegedi Ítélőtábla azt az asszonyt, aki menekülés közben autóval elgázolta a korábban őt bántalmazó férjét – közölte a táblabíróság.

A büntetlen előéletű vádlott és férje között – elsősorban a férfi italozó életmódja és agresszív természete miatt – hosszabb ideje megromlott a kapcsolat, azonban a gyakori, többször tettlegességig fajuló konfliktusok ellenére együtt éltek.

A sértett 2017. december 27-én is alkoholt fogyasztott, majd délután 4 órakor közös házukban megtámadta a vádlottat: meglökte, a földre nyomta, fojtogatta a nőt. A levegőért küzdő vádlottnak sikerült kiszabadulnia, gyorsan magához vette a közös gépkocsijuk kulcsát, és kirohant a házból.OK

Az őt ért támadás miatt kialakult tudatszűkült állapotban elindult az autóval. Megpróbálta kikerülni a továbbra is agresszíven viselkedő, útját állni próbáló férfit, azonban a feldühödött férj a kanyarodó gépjármű elé lépett, és a mozgó autó motorháztetejére került. A vádlott ekkor levette a lábát a gázpedálról, ami miatt a sértett a gépkocsi elé, az útra esett. A vádlott – bár már nem gyorsított, de nem is fékezett – a járművel rágurult a gépkocsi előtt az aszfalton fekvő sértettre. A férfi teste a motorféktől lassuló gépkocsi alvázában fennakadt, majd a tovább guruló autó – a testet vonszolva – a túloldali útpadkán megakadt. A vádlott ekkor ismételt gázadással próbált elindulni, azonban az autó kerekei kipörögtek, és a jármű nem mozdult.

A vádlott az autóból kiszállva – észlelve a gépkocsi alá szorult sértett állapotát – telefonon azonnal segítséget kért. A férfi a beszorulás, valamint a mellkas összenyomatása miatt életét vesztette.

A táblabíróság a döntésével helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék felmentő ítéletét. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel, hogy az asszony jogos védelmi helyzetben volt, egészen addig, míg az autóból kiszállva fel nem ismerte, hogy férje teste a jármű alá szorult, s már nem kell tartania az őt ért támadás folytatódásától.

The post Van igazság: jogerősen felmentették a bántalmazó férjét elgázoló asszonyt appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Ma huszonnégy órás fokozott vasúti ellenőrzés lesz

Biztonságpiac - Wed, 03/24/2021 - 06:35
Ma reggeltől csütörtök reggelig fokozott vasúti ellenőrzést végeznek a rendőrök – közölte az Ország Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

A közlemény szerint a Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete (Railpol) által koordinált akcióban részt vevő szervek szerda reggel hét órától huszonnégy órán át végeznek fokozott ellenőrzést a vasúti biztonságért.

A 21. Rail Action Day 24 Blue elnevezésű akció célja elsősorban a személyszállító vonatok rendőri ellenőrzése, a vasúti határátkelőhelyeken a személy- és tehervonatok ellenőrzése, az utasok és a jegyvizsgálók sérelmére elkövetett jogsértések megelőzése, megszakítása. Fokozott figyelmet fordítanak a közfeladatot ellátó, illetve a hivatalos személy elleni erőszak megelőzésére, megakadályozására.

Az ellenőrzés kiterjed a fémlopások megelőzésére, az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elleni hatékony fellépésre, valamint a vasúti kocsikat károsító garázda cselekmények megelőzésére, felderítésére is – írták.

The post Ma huszonnégy órás fokozott vasúti ellenőrzés lesz appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Spanyolországban fogtak el egy Magyarországon körözött férfit

Biztonságpiac - Wed, 03/24/2021 - 05:35
Elfogtak a spanyol hatóságok egy férfit, aki ellen tizenhárom elfogatóparancs volt érvényben Magyarországon – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).

A spanyol hatóságok az NNI információi alapján Sevillában fogták el a 45 éves férfit, akit 2016-ban sújtották fegyházbüntetéssel kifosztás, csalás és lopás miatt. Az elítélt nem kezdte meg büntetése letöltését, hanem Spanyolországba menekült, ahol hamis okmányokkal bujkált. A férfi Spanyolországban várja kiadatását, hazaszállításáról később intézkednek – olvasható a közleményben.

The post Spanyolországban fogtak el egy Magyarországon körözött férfit appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

XXI. század: megsértette Erdogant, három és fél év börtönbüntetésre ítélték

Biztonságpiac - Wed, 03/24/2021 - 04:35
Recep Tayyip Erdogan török államfő megsértéséért három és fél év börtönbüntetésre ítélte hétfőn egy isztambuli bíróság Selahattin Demirtast, a törökországi kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) börtönben ülő volt társelnökét.

Demirtas 2016 novembere óta előzetes letartóztatásban ül “terrorszervezet vezetésével, terrorista propaganda terjesztésével, valamint bűncselekmények elkövetésére irányuló felbujtás” vádjával. Számos más, köztük szintén terrorizmussal kapcsolatos eljárás is folyamatban van ellene. A HDP volt társelnökét a hétfőn lezárult perben 2015. decemberi, újságírók előtt tett kijelentései miatt találták vétkesnek, amelyekkel megsértette Erdogant és Ahmet Davotoglu akkori török miniszterelnököt.

Demirtas videohíváson keresztül kapcsolódott a hétfői tárgyaláshoz. Felszólalásában elmondta, hogy a kormányt bírálta, nem közvetlenül az államfőt és a miniszterelnököt. “Nagyon enyhén fejeztem ki magam” – fogalmazott, végül aláhúzta: “a demokratikus társadalomnak feladata bírálni a kormányt”.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) először 2018-ban, majd tavaly decemberben is elrendelte Demirtas azonnali szabadon bocsátását. A strasbourgi testület azt állapította meg, hogy a férfi bebörtönzésével Törökország több pontját megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, és 60 400 euró kártérítés megfizetésére is felszólította Ankarát. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek az Európa Tanács mind a 47 tagállama számára. Törökország nem hajtotta végre a döntést.

A török vezetés a kurdbarát pártot évek óta annak a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a “politikai kirakataként” kezeli, amely 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért. A HDP tagadja ezen vádat. A 2016-os katonai puccskísérlet óta Ankara fokozottan lép fel a kurdbarát tömörülés ellen, miközben a kormányzat nem a HDP-t teszi felelőssé az összeesküvésért.

A napokban egy török államügyész terrorszervezethez fűződő kapcsolatokra hivatkozva eljárást kezdeményezett az alkotmánybíróságnál a HDP bezárása érdekében. Az alkotmánybíróságnak a vádirat benyújtásától számítva 15 nap áll rendelkezésére eldönteni, hogy befogadja vagy elutasítja a keresetet.

Néhány órával korábban a török parlamentben megfosztották mandátumától Ömer Faruk Gergerlioglu kurdbarát képviselőt. Gergerlioglu azt követően veszítette el mandátumát, hogy egy terrorpropagandának minősített 2016-os Twitter-bejegyzése miatt két és fél év börtönbüntetéssel sújtották, amit a fellebbviteli bíróság helybenhagyott, és a vonatkozó ítéletét a törvényhozásban felolvasták. A képviselők mentelmi jogát még 2016 első felében törölték el Törökországban.

The post XXI. század: megsértette Erdogant, három és fél év börtönbüntetésre ítélték appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Mindenki szankcionál mindenkit

Biztonságpiac - Tue, 03/23/2021 - 16:35
Európai uniós politikusokat és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be hétfőn a pekingi kormány, miután az EU büntetőintézkedéseket rendelt el négy kínai tisztségviselő és egy entitás ellen a Hszincsiang tartományból jelentett emberi jogsértések ügyében. Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon megállapodtak, hogy szankciókat vezetnek be tizenegy mianmari ember és négy entitás ellen, akik, illetve amelyek, felelősek a február 1-jei mianmari puccs végrehajtásáért, illetve az annak nyomán kirobbant tüntetések erőszakos elfojtásáért.

Európai uniós tisztségviselőket és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be Peking
Kína válaszlépésként tíz személyt, köztük Reinhard Butikofer német politikust és Adrian Zenz német kutatót, valamint az európai, a holland és a belga parlament egyes tagjait, illetve négy intézményt sújtott szankciókkal. Az érintettek és családtagjaik nem léphetnek be Kína szárazföldi részére, Hongkongba és Makaóba, ők és a velük kapcsolatban álló vállalatok és intézmények pedig nem folytathatnak üzleti tevékenységet az országban.

A pekingi külügyminisztérium közleménye szerint az EU lépése “hazugságokon és félretájékoztatáson” alapul, súlyos beavatkozást jelent Kína belügyeibe, sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit, emellett jelentősen aláássa Kína és az EU kapcsolatait. A kínai fél felszólította az EU-t, hogy “nézzen szembe hibája súlyosságával és orvosolja azt”, ellenkező esetben további ellenlépésekre számíthat.

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban a muszlim vallású kisebbségek több mint 1,8 millió tagját zárták átnevelőtáborokba, dolgoztatják akaratuk ellenére gyárakban vagy a földeken. Egyes beszámolók szerint velük szemben kényszerített sterilizációt is alkalmaznak, a különböző intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elszakított gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére “hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.

Az EU szankciókat vezet be a mianmari katonai puccs felelősei ellen
Az uniós szankciós listán többek között szerepel a mianmari fegyveres erők főparancsnoka és főparancsnok-helyettese, Ming Aung Hliang és Soe Win is. Az intézkedések utazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek vonatkozásában.

A Külügyek Tanácsa hétfőn abban is megállapodott, hogy az múlt év végén elfogadott uniós emberi jogi szankciórendszer keretében négy magas rangú kínai hivatalnokokat sújt korlátozó intézkedésekkel, akik felelősök az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért. Emberi jogi csoportok szerint a muszlim kisebbségi csoportokhoz tartozó mintegy 1,5 millió embert, köztük ujgurokat, kazahokat és egyéb kisebbségeket zártak átnevelőtáborokba a kínai hatóságok az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

Ugyancsak az uniós emberi jogi szankciórendszer keretében az EU korlátozó intézkedéseket foganatosít több észak-koreai ember ellen az országban tapasztalható általános emberi jogi elnyomás miatt, illetve csecsenföldi vezetők ellen is, akiket a LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transz- és interszexuális) kisebbségek üldözésével vádolnak. Az unió további személyeket szankciónál Líbiában, Dél-Szudánban és Eritreában is az emberi jogok súlyos megsértése miatt.

Az Európai Unió hétfőn elfogadott, az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért felelős magas rangú kínai hivatalnokokkal szemben bevezetett szankcióira adott kínai válaszintézkedések, amelyek szerint Peking uniós diplomatákat és intézményeket sújt megszorító intézkedésekkel, sajnálatosak és elfogadhatatlanok – jelentette ki  Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

 

The post Mindenki szankcionál mindenkit appeared first on .

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.