Biztonságpolitika

Ahogy legutóbbi posztomban beszámoltam: az Energiahajó Biden oldja meg a klímaválságot vagy a megújulók dübörgő forradalma? című online találkozóján, 2020. november 30-án Bart Istvánnal, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával, Szabo Johnnal, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltjével és Zsolt Melindával, az Energiaklub kommunikáció, oktatás és szemléletformálás programvezetőjéve azt vitattuk meg, mi várható az új amerikai kormányzattól a klímapolitika területén, mindezt szélesebb bel- és külpolitikai kontextusba is helyezve.

A Qubit két cikkben is tudósított az Energiahajó keretében zajlott beszélgetésről. Részletesebb beszámolójukban felidézik: "Fehér Zoltán belpolitikai és külpolitikai kontextusba helyezte a Joe Biden hivatalba lépése körüli klímapolitikai várakozásokat. Szerinte elnökként Biden a nagy vihart kavaró és mélyen megosztó elnökválasztási kampány után arra törekszik, hogy egyesítse az amerikai nemzetet, a külpolitikában pedig az új elnök eddigi nyilatkozatai alapján arra lehet számítani, hogy Biden igyekszik majd helyreállítani az Egyesült Államok vezető szerepét a világban, visszaépíteni a szétzilált szövetségesi kapcsolatokat és visszaállítani a  megtépázott multilateralizmus intézményét. A klímapolitika mindkét kontextusban helyet kap, sőt az eddigiektől eltérően a környezet ügyét Biden külpolitikai dimenzióval ruházza fel, és egyben az eddigieknél jóval kiemeltebben kezeli. Ezt jelzi a korábbi külügyminiszter és demokrata elnökjelölt, John Kerry kormányzati szintű, klímakoordinátori posztra - klímacárrá - való kinevezése és a környezetvédelem aspektusának összes szaktárcába való beemelése is."

A Qubit rövidebb összefoglalója, amelyben a beszélgetésről készült videó is elérhető:
Qubit: Az amerikai szénipar már most is a szakadék szélén táncol, picit lehetne lökni rajta

A Qubit részletes cikke a beszélgetés során elhangzott főbb megállapításokról, ahol szintén elérhető a programról készült videófelvétel:
Nem Joe Biden, hanem mindanniyunk fellépése jelenti a megoldást a klímaválságra

Milliók adóztak tapssal szerda este Nagy-Britanniában az életének 101. évében előző nap elhunyt “Tom százados” emlékének.

Sir Tom Moore, a brit hadsereg veteránja tavaly csaknem 33 millió fontot (több mint 13 milliárd forintot) gyűjtött a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára a koronavírus-járvány elleni küzdelem segítésére. Sir Tom maga is koronavírus-fertőzést kapott, és halálát a család keddi bejelentése szerint a fertőzés miatt kialakult Covid-19 betegség okozta. Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezésére szerda este országszerte milliók tisztelegtek tapssal az utcákon Sir Tom emléke előtt. Így tett Johnson is a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalnál, élettársa, Carrie Symonds társaságában.

Sir Tom egykori otthona, a délkelet-angliai Marston Moretaine község lakossága is tapssal emlékezett a falu világhírnévre szert tett néhai lakójára. Nem sokkal korábban, szerda délután a londoni alsóház képviselői egyperces csenddel adóztak Tom Moore emlékének. A kollektív szabadtéri tapsolás tavaly, a koronavírus-járvány első hullámának idején vált a járvány ellen küzdők iránti megbecsülés kifejezési módjává Nagy-Britanniában. Akkoriban hosszú heteken keresztül minden csütörtök este milliók köszöntötték tapssal az egészségügyi dolgozók áldozatos helytállását, az emberek erkélyekre, ablakokba, a házak elé kiállva, mentőállomásokhoz és kórházakhoz vonulva tapsoltak és éljeneztek.

A “Captain Tom” néven világszerte ismertté vált egykori katona tavaly arra tett fogadalmat, hogy 100. születésnapja előtt százszor körbesétálja házának jókora kertjét. Ennek fejében azt kérte, hogy aki teheti, adományokkal támogassa az NHS által a koronavírus-járvány megfékezésére kifejtett áldozatos erőfeszítést. Kezdeti célkitűzése az volt, hogy 1000 fontot gyűjtsön össze az NHS-t támogató jótékonysági alap számára. Tom százados tavaly április 30-án ünnepelte századik születésnapját, de a századik kört már két héttel korábban megtette kertjében egykori alakulata, a yorkshire-i ezred katonáinak díszsorfala között.

Az adományok azonban ezután is folyamatosan ömlöttek az NHS-segélyalap elkülönített számlájára, amelyen végül 32,8 millió font, vagyis az eredeti célkitűzésben megjelölt ezer fontnak csaknem a 33 ezerszerese gyűlt össze. A több mint másfél millió adományozó között volt Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, aki majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz.

A királynő – a miniszterelnök soron kívüli, egyedi felterjesztését jóváhagyva – tavaly nyáron a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra emelte, a brit hadsereg pedig ezredessé léptette elő a hatalmas adományt összegyűjtő veteránt.

The post Megható: tapssal búcsúztak az angolok “Tom századostól” appeared first on .

Mostar egy kis lélekszámú város Bosznia-Hercegovinába déli részén, a Hercegovina-Neretva kantonban, mely egyben az ország egyik fő turisztikai célpontja is. Becsült népessége nagyjából 105 ezer fő, a legfőbb problémát azonban a délszláv háború óta kialakult etnikai és vallási ellentét okozza: egy 2013-as cenzus szerint akkor az össznépesség 49,1%-át horvátok, 44,8%-át bosnyákok, és 4,2%-át szerbek tették ki. A várost a Neretva-folyó vágja ketté, mely egyben természetes határvonalként is szolgál: a muszlim bosnyákok a keleti, a katolikus horvátok a nyugati oldalon élnek, azonban nem csupán területi szegregációról van szó. Mindkét félnek külön tűzoltósága, hulladékkezelője, kórháza, postaszolgálata, focicsapata, autóbusz-állomása, társasági élete van. Az iskolákban az oktatás is etnikailag elkülönítve történik, csak úgy, mint az ország nagy részében.

A délszláv háborútól napjainkig

Az 1992 előtti város akár a különböző népek békés együttélésének mintapéldája is lehetett volna, amikor a horvátokon és bosnyákokon kívül nagyobb létszámban szerbek, jugoszlávok és más népek is gyarapították a lakosság létszámát. Az éves házasságkötések közel egyharmada eltérő etnikumok között történt. Miután Szlovénia és Horvátország után Bosznia és Hercegovina is bejelentette függetlenségét Jugoszláviától, a boszniai szerbek a Jugoszláv Néphadsereggel támogatva támadást intéztek ellenük. A délszláv háború boszniai szakaszának kezdetén a horvát és bosnyák csapatok még vált-vállvetve harcoltak a Boszniai Szerb Köztársaság ellen, és együtt verték vissza az ostromlókat Mostar térségéből, 1992 végére azonban az előbbiek nagy-horvát nemzeti törekvései a Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság létrehozásával megpecsételték a szövetség sorsát.

Az új állam fővárosának Mostar-t jelölték ki, melyet 1993. május 9-én körülzártak és megtámadtak a horvát csapatok, a nyugati oldal elfoglalása után pedig tovább lőtték a bosnyák pozíciókat a folyó túloldalán, miközben a térségben etnikai tisztogatást hajtottak végre. A több mint 400 éves Stari Most („öreg híd”) is a harcok áldozata lett, miután november 9-én, feltehetőleg Slobodan Praljak boszniai horvát tábornok parancsára lerombolták. Praljak 2017-ben tett szert nemzetközi hírnévre, amikor a hágai Nemzetközi Törvényszék ülésén a délszláv háború alatt elkövetett emberiség ellen elkövetett bűntettei következményeként hozott ítélettel szemben, tiltakozásképp megitta a becsempészett méregpoharat. A washingtoni tűzszüneti egyezmény után az EU adminisztráció alatt 1996-ban ideiglenes statútum született a város önkormányzati működéséről, mely etnikai alapon hat (3 horvát – 3 bosnyák) adminisztratív kerületre osztotta fel azt, melyek határai a háborús helyzet alatt kialakult frontvonalat tükrözték.

Slobodan Praljak jelenete a hágai bíróságon. (Forrás: YouTube/RNZ)

A város fejlődéséért felelős ENSZ-főképviselő belátta, hogy minden jószándék ellenére az évek során csupán elmélyíteni sikerült az etnikai megosztottságot, emellett a hatalmasra duzzasztott bürokrácia magával hozta a rendszerszintű korrupciót és a hatalommal való visszaélést, így a statútum 2004-es módosításával próbált reformokat bevezetni, többek közt a város önkormányzásának egységesítésével.

A daytoni békeszerződés után több mint 25 évvel a népcsoportok polarizációját továbbra sem sikerült feloldani. A két legnépszerűbb, etnikai alapon szerveződött jobboldali párt, a horvát HDZ BiH (Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség) és a bosnyák SDA (Demokratikus Akciópárt) dominálják a városi döntéshozást, és a délszláv háború óta fenntartják az identitáspolitikát vívó két szekértábor állandó küzdelmét.

Tizenkét évnyi patthelyzet

Mostarban 2008 óta nem tartottak helyhatósági választásokat, mivel egy 2010-es alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a 2004-es statútumban foglalt választási törvény egyes rendelkezéseit, amiért a kijelölt választókerületek nem biztosítottak népességarányosan elég helyet a képviselő-testületben. A városvezetésnek mandátuma hátralévő részében ki kellett volna egyeznie a választási törvény helyrehozásáról közösen az országgyűléssel, azonban a két vezető párt, a horvát HDZ BiH, és a bosnyák SDA nem tudott kompromisszumra jutni.

Mivel nem sikerült idejében megteremteni a szükséges jogi alapokat, a 2012-es és 2016-os választásokat egyszerűen nem tartották meg. Az utolsó megválasztott polgármester, Ljubo Bešlić ideiglenesen pozícióban maradt az állami parlament rendkívüli meghatalmazása által, a képviselő-testület mandátuma lejártával azonban feloszlott, ezzel a település egyfajta politikai szellemvárossá változott. A polgárok nem tudtak érdemben beleszólni a közügyek eldöntésébe, ezzel csorbult a képviselethez való joguk. Bešlić és Izet Sahovic, a pénzügyi osztály vezetője és az SDA tagja gyakorlatilag teljhatalommal rendelkeztek a városi költségvetés felett, mivel nem tudta senki elszámoltatni őket annak felhasználásáról, a korrupciós ügybe keveredett pénzek aránya éves szinten nagyjából 30 millió euróra rúgott. A lakók életét közvetlenül befolyásolta, hogy az önkormányzat egyáltalán nem, vagy csak igen hiányosan tudta ellátni feladatait, így a közművek működését sem tudta felügyelni. Az egyik legsúlyosabb problémát a hulladékkezelés jelentette: a városban öt hulladékkezelő cég működött, melyek nem mindig tudtak megállapodni az általuk kezelt terület határairól, ezért a vitatott részeket egyszerűen elhanyagolták. A túlcsordult szemetesek nyomában elszaporodtak a patkányok, melyeknek kiirtását sem sikerült koordinálni, ezzel városszerte közegészségügyi problémát okozva.

Egy nő csatája a demokráciáért

Irma Baralija filózófiatanár és a balközép Mi Pártunk (Naša stranka) alelnöke az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte az ügyet, azzal az indoklással, hogy a fennálló jogi hiányosságok miatt sérült a választáshoz és a közvetlen képviselethez való joga. A Bíróság 2019 októberében megállapította Baralija jogsérelmét, és hat hónapos határidőt szabott ki a választások lebonyolítására. A HDZ BiH és az SDA pártok vezetőinek az Egyesült Királyság és az Európai Unió nagyköveteinek közvetítésével sikerült kiegyezniük az új törvény rendelkezéseit illetően, a következő választás időpontját pedig 2020. november 15-re jelölték ki az országos helyhatósági választásokkal egyidőben, azonban a lebonyolításához szükséges források hiánya miatt elhalasztották december 20-ra.

Baralija nagy sikerként élte meg a döntést: „Évtizedekig abban a hitben tartottak minket, hogy az egyén tehetetlen. Csak akkor változtathatsz a dolgokon, ha egy etnikai csoport, vagy egy párt tagja vagy. A strasbourgi testület ítélete bizonyítja, hogy nem így van. Bárki képes lehet változást elérni egyedül is” – mondta. Baralija maga is indulni készült kerületi képviselőként a Mi Pártunk színeiben, célja a háború előtti, szegregációtól mentes Mostar visszaállítása volt. Valóban, a voksolás nagy kérdése az volt, hogy vajon az új politikai tömörülések képesek lehetnek-e számottevő eredményt elérni a két legerősebb párttal szemben.

A választás eredményei

A választási rendszer alapján a voksolók 6 választókerületi listán és egy központi, városi listán szavazhattak az induló képviselőjelöltekre. A kerületi listákról összesen 22, a központi listáról 13 képviselői mandátum volt megszerezhető. A polgármester személyét a képviselő-testület választja először kétharmados többséggel, együtt nem értés esetén a harmadik fordulóban a jelenlévők egyszerű többségével. A 100 864 választóból 56 072 adott le szavazatot, vagyis valamivel több, mint a jogosultak 55%-a ment el voksolni.  A választáson 38 politikai párt és 9 független jelölt képviseltette magát. Az induló pártok nagy száma kétségeket vetett fel a választás tisztaságával kapcsolatban, egyes elméletek szerint valamennyi induló mögött a domináns pártok álltak, ezzel nagyobb irányítást szerezve a választási bizottságokban, mindenesetre a független megfigyelők nem rögzítettek komolyabb problémákat a választás napján. A két legtöbb szavazatot kapott párt, a horvát HDZ BiH összesen 13 (a kerületi listáról 8, a központi listáról 5) képviselői helyet szerzett, az SDA koalíció összesen 11 (a kerületi listáról 7, központi listáról 4) helyet kapott a képviselő-testületben a megszerezhető 35-ből. A Mi Pártunk és a szociáldemokraták koalíciója 6 mandátumhoz jutott. A polgármesteri széket a HDZ BiH jelöltje, Mario Kordic foglalhatta el. Irma Baralija a 2. választókerületben sikeresen mandátumot szerzett Sanel Zuljevic mellett a Mi Pártunkkal.

Nem mertek nagyot álmodni

Az eredmények megmutatják, hogy Mostarban a háború óta továbbra is a két nagy, etnikai alapon szerveződő párt a legnépszerűbb a lakosság körében, ezzel nem sok remény maradt a megosztottság megszüntetésére. Valamennyien rezignáltan vették tudomásul a választás eredményét: „Azt hittem, hogy adunk majd egy esélyt a fiatalabb, tanultabb jelölteknek. Úgy látszik, itt tényleg semmin sem lehet változtatni.” – mondta sajnálkozva egy 40 éves szavazó a Balkán Nyomozásjelentési Hálózatnak (BIRN). „Nagy változások előtt áll az ország. Tudom, hogy ezzel nincs vége a nacionalizmusnak vagy a nacionalistáknak, de meggyőződésem, hogy ez már a vég kezdete.” – nyilatkozta optimizmussal a Mi Pártunk elnöke, Pedja Kojovic.

Ettől függetlenül a legfontosabb eredmény azonban, hogy tizenkét év után sikerült helyreállítani azokat a törvényi alapokat, melyek lehetővé teszik ezután is a rendszeres választások megrendezését, illetve sikerült újraindítani a mostari önkormányzat intézményét, így idővel talán sikerül teljesen felszámolni az ebből fakadó problémákat városszerte. Az Európai Bizottság is üdvözölte az eseményeket, mely szerint ez egy fontos lépés volt az európai uniós csatlakozás felé vezető úton Bosznia-Hercegovina számára. Az ország 2003 óta egy potenciális tagjelöltnek számít, mely csatlakozási kérelmét 2016-ban nyújtotta be hivatalosan.

A cikk a Balkán Műhely cikksorozata keretei közt valósult meg.

Címlapkép: Magyar katona a mostari Öreg hídnál 2013. szeptember 12-én. A mostari városháza mellett egy emlékkő áll azoknak a magyar katonáknak a tiszteletére, akik 1997 és 1999 között részt vettek a híd újjáépítésében, amelyet egy horvát harckocsi lőtt szét 1993 novemberében. (Forrás: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd)

A Mostar, ahol 12 évig lehetetlen volt választásokat tartani bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Hatályba lépett az hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-szerződés meghosszabbítása – közölte az orosz külügyminisztérium.

A kommüniké szerint az orosz diplomáciai tárca és a moszkvai amerikai nagykövetség között szerdán megtörtént a jegyzékváltás a hosszabbításról elért megállapodás életbe lépéséhez szükséges belső eljárások lezárásáról. Az Új START-szerződés, változtatások nélkül, 2026. február 5-ig marad érvényben.

Moszkva és Washington között január 26-án zajlott le diplomáciai jegyzékváltás a szerződés meghosszabbításáról elért megállapodásról. Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök telefonbeszélgetése során megelégedésének adott hangot ezzel kapcsolatban. Az orosz parlament két házában megtörtént ratifikálás után Putyin január 29-én írta alá a szerződés meghosszabbításáról rendelkező orosz jogszabályt.

Az Új START-szerződés, amelyet 2010-ben az akkori orosz és amerikai elnök, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama írt alá, 2011-ben lépett hatályba. A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a hadrendbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.

Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba. Marshall Billingslea, az előző amerikai kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a témában folytatott tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta. Később Putyin tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél utasította el.

Biden már jelöltként, a választási kampány során kinyilvánította készségét a szerződés meghosszabbítására.

The post Hatályba lépett az Új START-megállapodás meghosszabbítása appeared first on .

Dicséretben és jutalomban részesítette Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya az Újpesten megkéselt rendőrt és járőrtársát.

Tavaly december 24-én egy zavartan viselkedő férfi rátámadt egy IV. kerületi társasházhoz kiérkező járőrpárosra, amelynek egyik tagját – egy 26 éves rendőrt – többször megszúrta. A rendőr életveszélyesen megsérült. A járőrpáros másik tagja, egy 23 éves őrmesternő több lövést adott le a támadóra, egy 35 éves délegyházi férfira, aki a helyszínen meghalt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán a police.hu honlapon Terdiket idézve azt írta: a parancsnoki kivizsgálás mindkét rendőr intézkedését jogszerűnek és szakszerűnek találta.

A főkapitány példaként állította az állomány elé Lingvai Pétert és Szarvas Erikát, a IV. Kerületi Rendőrkapitányság járőreit, mindketten szüleik jelenlétében vehették át az elismerést.

The post BRFK: dicséretben részesítették az Újpesten megkéselt rendőrt és járőrtársát appeared first on .

Hétfőhöz hasonlóan kedden sem kellett a rendőröknek intézkedniük az üzletekre, a vendéglátóhelyekre, a szálláshelyekre, valamint a szabadidős létesítményekre vonatkozó korlátozások megszegése miatt – mondta az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján.

Gál Kristóf alezredes hozzátette: a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt kedden 187-szer intézkedtek a rendőrök; 152-en közterületen, hatan közlekedési eszközön, 29-en pedig egyéb zárt helyen nem viseltek maszkot. A kijárási tilalomra vonatkozó szabályok megsértése miatt kedden 314 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök.

Kedden a Magyarországon átutazókkal szemben 77 alkalommal intézkedtek a rendőrök a tranzitszabályok megsértése miatt – mondta Gál.

Az elmúlt napon 8457 esetben ellenőrizték a rendőrök a helyszínen a hatósági házi karanténban lévőket, és 2691 hatósági házi karantént rendeltek el országszerte, így 18 337 emberre vonatkozik járványügyi megfigyelés, illetve elkülönítés, közülük 1932-en használják az online ellenőrzésre fejlesztett mobil alkalmazást – ismertette az alezredes.

The post Kedden sem kellett intézkedni üzletekben, vendéglátó- és szálláshelyeken appeared first on .

A bíróság két év börtönbüntetésre ítélte – végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztve – azt a zaklató férfit, aki bombák robbantásával fenyegetőzött – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Azt írták, hogy a férfi január 31-én álnéven, a saját mobiltelefonjáról tárcsázta a 112-es segélyhívót, majd közölte a diszpécserrel, hogy bombát helyezett el egy bevásárlóközpont, egy hajléktalanszálló és a vöröskereszt egy intézményének területén. Hozzátette, hogy ha egy általa megnevezett nő – aki állítása szerint tönkretette az életét – nem jelenik meg meztelenül, 30 ezer forinttal egy megjelölt helyen, akkor felrobbantja a bombákat.

A közlemény szerint a veszélyhelyzet elhárítására a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a megjelölt helyszínekre, amelyeket kiürítettek. Az intézkedés 180 embert érintett, de bombát egyik helyszínen sem találtak. A férfit még aznap “intézkedés alá vonták” – tették hozzá.

A tárgyaláson a vádlott elismerte a cselekmény elkövetését, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Ezt a bíróság elfogadta, és a férfit három rendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettében mondta ki bűnösnek, és a vele szemben korábban zaklatás vétsége miatt hozott büntetővégzésének próbára bocsátó rendelkezését hatályon kívül helyezte.

A felfüggesztett börtönbüntetés mellett elrendelték a vádlott pártfogó felügyeletét is. Az indokolásban a bíróság kiemelte, hogy a köznyugalom súlyos megzavarása amiatt valósult meg, mert a bombariadó három helyszínt érintett, amelyek kiürítéséről a hatóságnak kellett gondoskodnia.

Az intézkedésben 32 rendőr vett részt 14 szolgálati gépkocsival több, Pest megyei település rendőrkapitányságáról, valamint a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság egyebek mellett a beismerést, a megbánást, a vádlott rossz életkörülményeit.

Súlyosító körülmény volt a többszörös halmazat, a próbára bocsátás hatálya alatti elkövetés, ahol ugyanaz a nő szerepelt sértettként hasonló fenyegetésekkel, valamint a nagy erők mozgósítása. Az ítéletet az ügyész, a vádlott és a védő is tudomásul vette, így az jogerős – áll a bírósági közleményben.

The post Úgy tűnik lassan bármit meg lehet úszni felfüggesztett börtönnel appeared first on .

Hiba volt leépíteni a hadiipart 1990-ben, de a kormány ezt a hibát kompenzálni fogja – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László szerint, a védelmi ipari stratégia egyik legfontosabb eleme az ágazati klaszterrendszer kiépítése, amely hat csoportban, az adott szektorban érdekelt iparvállalatokat is tömöríti, irányításuk pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik majd. Hozzátette, a klaszterek egyike a harcjárműfejlesztésre irányul, de lesz – egyebek mellett – légi, lőszereket előállító, illetve kiberrendszerek fejlesztésére szolgáló védelmi ipar centrum.

The post Az ITM iráníyyítja majd a védelmi ipar klaszterrendszerét appeared first on .

Az orosz rendőrség 1408 embert vett őrizetbe Alekszej Navalnij ellenzéki politikus perének keddi tárgyalása és az ítélet kihirdetését követő spontán tüntetések alatt – közölte az OVD-Info jogvédő szervezet.

Moszkvában 1145, Szentpéterváron pedig 246 embert vettek őrizetbe. A rendőrség a fellépés során az ellenzéki média helyszíni jelentései és a részvevők felvételei szerint gyakran erőt és kényszerítő eszközöket – gumibotot és elektromos sokkolót – alkalmazott.

Az illetékes moszkvai bíróság kedden letöltendőre változtatta a Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott három és fél éves, felfüggesztett szabadságvesztést, a büntetés feltételeinek szisztematikus megszegése miatt. A szabadságvesztésbe beszámít majd az az idő, amelyet a politikus házi őrizetben töltött, így a ténylege büntetés két év 8 hónap. A politikus a tárgyaláson a felmentését kérte, a védői bejelentették, hogy fellebbezni fognak.

Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) szerint Navalnij két gazdasági bűncselekménnyel kapcsolatban – az Yves Rocher- és a Kirovlesz-ügyben – rá kirótt büntetés alatt 60 alkalommal sértette meg a felfüggesztett szabadságvesztés feltételeit. A politikus tavaly, még a nyugati laboratóriumok által egyhangúlag megállapított mérgezését megelőzően hat alkalommal nem jelentkezett az előírt időpontban a büntetésének végrehajtását felügyelő hatóságnál.

A bíróság elvetette Navalnij védőinek azt az érvét, hogy nem lehet letöltendőre változtatni egy olyan felfüggesztett szabadságvesztést, amelynek a hatálya tavaly év végén lejárt. A testület rámutatott, hogy az elítélt még annak érvényessége alatt megtagadta, hogy ellenőrzésre jelentkezzen.

A bíróság kifogásolta, hogy Navalnij csak két hónappal a berlini Charité klinikáról való kiírását követően jelentkezett be az FSZIN-nél, amivel szintén megsértette a feltételes szabadlábra helyezésének feltételeit. A politikusnak az Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB) történő hivatkozása az ítélet szerint nem állja meg a helyét, mert Strasbourg nem ítélte törvénytelennek az Yves Rocher-ügyben kimondott ítéletet, az orosz legfelsőbb bíróság elnöksége pedig úgy ítélte meg, hogy nem indokolt megsemmisíteni a verdiktet.

Az EJEB 2017 októberében “önkényesnek” és “nyilvánvalóan észszerűtlennek” minősítette az ítéletet, azt állítva, hogy a Navalnij fivérektől megtagadták a tisztességes eljáráshoz való jogukat, egyúttal felülvizsgálatot kért. Az orosz legfelsőbb bíróság ezután mégis helybenhagyta a bírósági döntést.

Az úgynevezett Kirovlesz-ügyben Navalnijt és Pjotr Oficerov üzletembert 2013-ben azon a címen ítélték el, hogy 16 millió rubelt sikkasztottak el a Kirovlesz állami fakitermelő vállalattól. A politikus ötévi börtönt és pénzbírságot kapott, az EJEB azonban kifogásolta az eljárást, az orosz legfelsőbb bíróság pedig 2016-ban elrendelte a perújrafelvételt. A második eljárás a letöltendőt 2017-ben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre változtatta, de meghagyta az eredetileg meghatározott 2 millió 264 ezer rubeles pénzbírságot. Ebben az ügyben Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019 júliusában lejárt.

A politikus támogatói szerint mindkét ügyben politikai verdikt született. Az orosz Központi Választási Bizottság egy, a Kirovlesz-ügyben kirótt felfüggesztett ítélet miatt nem jegyezte be jelöltnek Navalnijt a 2018-as elnökválasztásra. Az indoklás szerint tíz évig nem indulhat választásokon. Navalnij ezzel szemben azzal érvelt, hogy az EJEB neki adott igazat az elítéltetése ügyében, és nem vesztette el passzív választójogát. Egy 2020-ban elfogadott alkotmánymódosítás értelmében az Oroszországi Föderáció alkotmányának van prioritása, amikor az alkotmány és a nemzetközi jog ellentmondásba kerül egymással.

The post Tömegeket vettek őrizetbe Navalnij “tárgyalásának” napján appeared first on .

Rekordmagas Japán védelmi költésvetése 2021-ben

A japán kormány rekordmagas, 5,34 billió jenes (51,7 milliárd amerikai dolláros) védelmi költségvetést hagyott jóvá az áprilisban kezdődő 2021-es pénzügyi évre. Az előző évhez képest ez egy 1,1%-os növekedést jelent, így már kilenc éve folyamatosan emelkednek Japán védelmi kiadásai. A kormánypárt által dominált törvényhozás várhatóan az év elején megszavazza a tervezetet. A cél nem más, mint hogy az ország megfelelő képességekkel rendelkezzen Kína és Észak-Korea potenciális fenyegetéseinek elhárítására.

Egy új, saját lopakodó vadászgéptípus, az F-X létrehozására 706 millió dollárt szánnak, amely az F-2-es gépeket cserélné. A projekt teljes költségét 40 milliárd dollárra becsülik, és a 2030-as évekre várják az elkészültét. A főkivitelező a Mitsubishi Heavy Industries lesz, az amerikai Lockheed Martin cég segítségével. Ezen felül 630 millió dollárból további két F-35B és négy F-35A vadászbombázó repülőgép kerülhet beszerzésre Japán által.

323 millió dollárt költenének egy új, nagyhatótávolságú rakéta kifejlesztésére, amelynek Okinava prefektúra védelmében lehet kiemelkedő szerepe. Az elképzelések szerint a fegyver képes lenne az ellenséges hajókat azok fegyverzetének hatótávolságán kívülről megsemmisíteni. Az Aegis program keretein belül 16 millió dollár juthat két új hadihajó építésének megkezdésére, melyeknek működtetése a tervek szerint kisebb legénységet igényel majd, mint az eddigi rombolóké.

A világűrbe telepítendő képességekre 1,15 milliárd dollárt különítenének el. A tervek között szerepel, egy optikai teleszkóp, amely ismeretlen objektumok megfigyelését végezné, valamint egy műholdrendszer, amely hiperszonikus fegyvereket lenne képes észlelni, mint amilyeneket Kína és Oroszország jelenleg is fejleszt. A kibertérre 291 millió dollár juthat, melyből a védelmi erők egy új, körülbelül 540 fős kibervédelmi egységét állítanák fel. További 27 millió dollárt pedig egy nagyteljesítményű lézer kifejlesztésére fordíthatnak, amelyet többek közt drónelhárításra lenne alkalmazható.

Írta: Varga Domonkos Bálint

 

Japán a jövő légiharcaira készül

A japán védelmi minisztérium tervei szerint az ország F-X néven új, 6. generációs pilóta nélküli vadászrepülőgép fejlesztésébe kezd. Elsősorban a 2035-től fokozatosan kivonásra kerülő F-16C típuson alapuló Mitsubishi F-2 vadászgépeket kívánják az új típussal leváltani. A fejlesztések során arra törekednek, hogy közeljövőben minőségben tudják ellensúlyozni a Kínai Népköztársaság fegyveres erői által jelentett mennyiségi erőfölényt. Kína jelenleg több mint 1000 db bevethető 4. generációs harci géppel rendelkezik, amely mintegy háromszorosa a Japán Légi- és Tengerészeti Véderő rendelkezésére álló eszközök számának. Ezen felül Kína folyamatos erőfeszítéseket tesz a hazai gyártású 4+ illetve 5. generációs típusok hadrendbe állítása terén.

A felvázolt követelményeknek megfelelően az új vadászgépet már alacsony észlelhetőségűnek tervezik. A pilóta nélküli eszközök nélkülözni fogják a pilótafülkét, amely révén jelentős súlyt takaríthatnak meg, valamint kisebbre építhetik őket. Az emberi tényező hiánya lehetővé teszi, hogy olyan helyzetekben és olyan módon vessék be őket, ahol azt a pilóta által vezetett eszközöket egyébként nem lehetne.

A jövő vadászrepülőgépének megtervezése 2010-ben kezdődött, amikor felvázolásra került egy magas szinten digitalizált, intelligens és azonnali válaszadásra képes, un. „i3 FIGHTER” koncepciója. Ezt követően épült meg 2016-ban a Mitsubishi X-2 tesztrepülőgép, amelyet számos új technológia kipróbálására használtak. A Védelmi Minisztérium tervei szerint 2024-ben kerülhet sor az első tesztrepülésekre, majd 2025-ben választanák ki a sikeres prototípust, amit végül 2035-ös határidővel állítanának hadrendbe. Egyes becslések szerint teljes program több ezer milliár yenre rúghat.

Japán három lépcsőben tervezi a pilóta nélküli eszközök bevezetését: 1) egyéni távvezérléssel, 2) egy ember vezette repülőgép irányítása alatt álló drónrajok (teaming), valamint 3) teljesen önállóan működő négygépes drónrajok formájában. Az autonóm fegyverek biztonságos alkalmazásához nélkülözhetetlen a fejlett mesterséges intelligencia (MI) megalkotása. A japán fejlesztések első körben a „teaming” technológiára fognak koncentrálni 2035-ös határidővel.

A pilóta nélküli repülőgép tervezését és gyártását elsősorban a hazai erőforrásokra támaszkodva tervezik megvalósítani, de nem tartják kizártnak a külföldi (elsősorban amerikai és angol) vállalatokkal történő együttműködést sem. Hazai oldalon elsősorban repülőgépek tervezésben már jártas Mitsubishi Heavy Industries, a Mitsubishi Electric, valamint a Subaru fog részt venni a programban. A lehetséges külföldi vállalatok között az amerikai Lockheed-Martin, a Boeing, valamint az angol BAE Systems lett megnevezve. Ezek közül a Lockheed-Martin már komoly tapasztalatokkal rendelkezik 5. generációs repülőgépek fejlesztésével kapcsolatban. Erről várhatóan 2021 nyaráig születik majd döntés.

Írta: Szomolányi Szabolcs

 

India oltása

Zajlanak a COVID-19 járvány elleni tömeges oltások megkezdésének főpróbái. A dél-ázsiai országban január 2-án 4 államban tesztelték a tömeges oltások megkezdéséhez szükséges képességek tesztelését. Ezen alkalomból kinevezett oltók és oltandók bevonásával követték végig, hogy az oltóanyag megfelelő feltételek teljesülésével kerül kiszállításra, a célhelyen tárolásra, majd beadásra. Az oltóanyag állandó és megfelelő hőmérsékleten való tartásán túl komoly hangsúlyt kap egy ilyen eljárásban az oltásra jogosultak igazolása, az oltás beadása, a használt oltótűk és további elhasználódó orvosi eszközök megfelelő kezelése, illetve az egész folyamat hátterében álló logisztika megszervezése. Az első alkalom tanulságai közé tartozik, a távoli helyszínek megfelelő lefedésének biztosításának fontossága, az események gyors és széleskörű jelentésének fokozása és a személyzeti képzések gyorsításának szükségessége. Hasonló teszt vette kezdetét január 8-án is.

Indiában kettő oltóanyagot fognak használni. Az első a Covaxin a Bharat Biotech India által kifejlesztett oltóanyag melynek tesztelését már 2020 nyarán átfogóan megkezdtek, és egy feszített eljárásban kapta meg a megfelelő engedélyeket a tömeges oltásokhoz való felhasználáshoz. A második pedig a Covishield, ami az Oxford AstraZeneca egyik variánsa, melyet a Serum Institute of India fejlesztett ki. Mindkét oltóanyag feszített tempójú eljárásban kapta meg a megfelelő engedélyeket a tömeges oltásokhoz való felhasználáshoz.

Indiában január 6-ig több mint 10 millió igazolt fertőzöttje volt a vírusnak, melyből 224 ezer a jelenleg is aktív beteg, míg összesen 150 ezer elhunytat követelt. A vírus Egyesült Királyságban mutálódott verzióját 73 főnél mutatták ki. A COVID-19 által kritikusan értintett déli államok esetében érdekes módon Új-Delhinek kellett felszólítania a helyi vezetést a járványügyi intézkedések fenntartásáért bizonyos esetekben. Ezen túl, Pandzsáb és Gudzsarát államokban a kislétszámú osztályok (előbbinél 5-12 fő, utóbbinál 10-12 fő) számára újranyitják az iskolákat.

Az indiai miniszterelnök Narendra Modi Angela Merkellel is tárgyalt, mely során Modi beszámolt az Indiában fennálló helyzetről, illetve előre vetítette az indiai képességek nemzetközi szolgálatba állítását, a belső viszonyok rendezését követően.

Írta: Kertai Zoltán Péter

 

Az IDF betiltása Indonéziában

Az indonéz kormány betiltotta az Iszlám Védelmi Front (Islamic Defender’s Front-IDF) nevű, jelentős politikai befolyással rendelkező fundamentalista csoport működését A szervezet nevéhez számos olyan terrorcselekmény fűződik, amellyel ellentétet próbáltak szítani az ország többségi népességét adó muszlimok és más kisebbségi csoportok között. Omar Sharif Hiariej igazságügyi miniszter kiemelte, a főbb jelenlegi és korábbi vezetők közül 30 személyt terrorizmussal vádoltak meg, valamint az IDF vezetőjét, Rizieq Shihab-ot 455 támogatójával együtt december 18-án őrizetbe vették, miután a koronavírus-járvány következtében tiltott tömegrendezvényen vettek részt.

A szervezetet hivatalosan már a tavalyi évben feloszlatták, ennek ellenére továbbra is működött, az utóbbi időben támogatásának növelése érdekében jótékonysági programokat is szervezett. A csoport 1998-ban jött létre, legfőbb céljukként a saría törvények bevezetését tűzték ki. A 2016-os, Jakartában kirobbanó tüntetéshullám fő résztvevőjeként tagjai fontos szerepet játszottak a város akkor keresztény kormányzója, Basuki Tjahaja Purnama megbuktatásában, aki egy beszédében kifogásolta, hogy a Korán nem tesz említést a nem iszlám vallásúak politikai szerepvállalásáról.

Írta: Zernig Csombor

 

Női elnökjelölt a mongol választásokon?

Január 2-án Oyungerel Tsedevdamba, a mongóliai parlament korábbi képviselője bejelentette, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelölti pozíciójáért. Mongóliában 2021 júniusában rendezik az elnökválasztást, az ország történetében ezt megelőzően egyszer, 2013-ban láthattunk női elnökjelöltet, Udval azonban nem járt sikerrel.

Az idén 55 éves Oyungerel közgazdász diplomáját a Szovjetunióban szerezte, 2004-ben a Stanford Egyetemen végzett, majd 2011-ben részt vett az Eisenhower Fellowship Programban, illetve ő írta a „A zöld szemű láma” című bestsellerkötetet is. Az 1990-es és 2000-es években különböző közalkalmazotti pozíciókat töltött be, a korábbi elnök (Elbegdorj) tanácsadójaként az emberi jogokkal és az állampolgárok részvételével kapcsolatos politikákkal foglalkozott. a parlamentben 2012-től képviselő. Amellett, hogy emberi jogi aktivista, a Mongóliai Demokratikus Nőszövetség vezetője is, publikációival nemcsak a társadalom legfontosabb kérdéseit érinti, hanem a szociális jóléttel kapcsolatos kezdeményezésekben is élenjár – ehhez köthető a Local Solutions Foundation szervezettel történő köztisztasági kezdeményezése.

Az elnökjelöltséggel kapcsolatban felmerültek bizonyos kérdések Oyungerel személyét illetően. Egyrészt mivel a korábbi elnök, Elbegdorj tanácsadója volt, feltételezik, hogy még mindig része holdudvarának, másrészt kritikusai azt hozzák fel ellene, hogy férje amerikai állampolgár (a külföldiekkel való házasságkötés vitatott kérdés Mongóliában).

Nem garantált, hogy Oyungerel valóban eljut az elnökválasztásig, mivel elsőként a Demokrata Párt jelölését kell megkapnia – ehhez azonban a jelenlegi elnököt, Battlugát kéne legyőznie – ezt követően pedig a Mongol Néppárt jelöltjével kellene versenyeznie (aki feltehetően a jelenlegi miniszterelnök, Khurelsukh lesz).

Írta: Györgyi Dominika

Szerkesztette: Györgyi Dominika

Címlapkép: A Japán Önvédelmi Erők (JSDF) egyik egysége a Tokiótól északra fekvő aszakai támaszponton rendezett katonai díszszemlén 2018. október 14-én. (Forrás: MTI/EPA/Franck Robichon)

A Ázsia 04 – Ázsia hírfigyelő, 2020. december bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

 A japán védelmi minisztérium rendszeresen közzé teszi  milyen gyakran kell megemelnie a készültséget légtérsértések miatt. A dokumemban még az is benne van, hogy hol történnek a sértések. Évi 500-600 légtérsértés Kína felől igen masszív, minden napra jut majdnem kettő. De persze mielőtt még lándzsát törnék Peking felett eszembe jut, hogy görög-török eset, amikor 2018 vagy 2019-ben a feszkó növekedésével kijöttek egy görögök egy brutális számmal valami 1600 vagy 16000 egy év alatt. Igen, az sok, de ha ránézünk a térképre, hogy látjuk, hogy görög szigetek közvetlenül a török tengerparttal szemben sorakoznak, akkor még jóindulat mellett is (ami nincs ebben a viszonyrendszerben) össze lehetne szedni pár ezer légtérsértést azzal, hogy egy mp. alatt áthúz egy török gép egy görög szikla felett. Kína és Japánnak is vannak ilyen közel fekvő pontjai, szóval elképzelhető, hogy nem Okinawa vagy Tokio fölé próbálának beröpöködni a kínai gépek. https://www.mod.go.jp/js/Press/press2020/press_pdf/p20200710_02.pdf

Letartóztatott a Budakörnyéki Járásbíróság kedden egy hónapra egy Pest megyei férfit, aki a gyanú szerint súlyosan bántalmazta az élettársát, de fenyegetéssel rávette a nőt arra, hogy a kórházban azt mondja, rablótámadás okozta a sérüléseit.

A Budapest Környéki Törvényszék azt közölte: a férfi ellen a nagykőrösi rendőrkapitányság indított eljárást aljas indokból vagy célból, védekezésre képtelen személy sérelmére, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt. A közlemény szerint a pár nyolc éve él együtt, két gyermekük született, akiket a gyámhivatal nevelőszülőknél helyezett el. Emiatt és a férfi féltékenysége miatt a kapcsolatuk megromlott. Januárban a nő néhány hétre különköltözött, majd múlt csütörtökön visszatért az élettársához.

A férfi ekkor egy pohárral fejbe dobta, bezárta az ajtót, majd egy kalapáccsal többször megütötte élettársát, követelve, hogy árulja el, kivel csalta meg. Ezután leszaggatta a nő ruháit, késsel megvágta őt, megkötözte és órákon át úgy tartotta – áll az írásos összegzésben. A nő a vérveszteségtől többször elájult, a férfi azzal a feltétellel kísérte el a kórházba, ha ott élettársa azt állítja, hogy rablók okozták a sérüléseit.

A tájékoztatás szerint a férfi letartóztatását a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt rendelték el. A végzés nem végleges, de végrehajtható.

The post Brutális: letartóztattak a kegyetlen “férfit”, aki rablótámadásnak akarta beállíttatni élettársa bántalmazását appeared first on .

Felmentését és azonnali szabadon bocsátását követelte kedden Alekszej Navalnij azon a tárgyaláson, amely azt hivatott eldönteni, hogy letöltendővé változtassa-e a bíróság az ellenzéki politikus ellen az úgynevezett Yves Rocher-ügyben meghozott felfüggesztett ítéletet.

Érvelésében Navalnij rámutatott, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az ügyében nem állapított meg bűncselekményt, és törvényellenesnek nevezte az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálatnak (FSZIN) a felfüggesztett börtönbüntetésének letöltendőre változtatását szorgalmazó keresetét. “Ellenem olyan ügyben folyik bírósági eljárás, amelyben ténylegesen ártatlannak mondtak ki. Emlékeztetek arra, hogy az Yves Rocher-ügy minden oroszországi fázisán átjutva az EJEB-hez fordultam, a strasbourgi bíróság pedig a tetteimben nem látott bűncselekményt. Oroszország közvetve elismerte ezt az ítéletet azzal, hogy kártérítést fizetett ki a számomra” – mondta. Az EJEB 2017 októberében “önkényesnek” és “nyilvánvalóan észszerűtlennek” minősítette az ítéletet, azt állítva, hogy a Navalnij fivérektől megtagadták a tisztességes eljáráshoz való jogukat, egyúttal felülvizsgálatot kért. Az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést.

Navalnij a tárgyaláson az augusztusi kómába kerülésével kapcsolatban, amely nyugati laboratóriumok egybehangzó szakvéleménye szerint mérgezés miatt történt, ismételten azt állította, hogy sikerült bebizonyítani: “éppen Putyin követte el ezt a gyilkossági kísérletet”, mert számára ez a küzdelem egyetlen eszköze.

“És ez megőrjíti a bunkerében ezt a lopós kis embert” – hangoztatta Navalnij. Hozzátette: Putyin fő bánata az, hogy igyekezete ellenére nem nagy geopolitikusként, hanem mérgezőként, “Alsónadrágmérgező Vlagyimirként” fog bevonulni a történelembe. A bíró felszólította Navalnijt, hogy ne térjen el a tárgyalás tárgyától.

Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher Vostok-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el, amiért szállítmányozási cégük a vád szerint túlszámlázott a francia kozmetikai cég oroszországi leányvállalatának. Az Yves Rocher az ítélethirdetést megelőzően közölte, hogy anyagi kár nem érte. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A politikus fivére a büntetést le is töltötte. Az ítélet szerint a fivérek 26,8 millió rubel (a rubel jelenleg mintegy 3,90 forintot ér) kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának, és további 4,5 milliót egy másik cégnek. Navalnij támogatói szerint az ügyben politikai verdikt született.

 

The post Felmentését kérte Navalnij a bírósági tárgyaláson appeared first on .

Megkezdték a francia képviselők a radikális iszlám elleni törvénytervezet vitáját a nemzetgyűlésben, amelyet a szöveget bemutató Gérald Darmanin belügyminiszter olyan betegségnek nevezett, amelyre szerinte a legjobb gyógyír a szekularizáció lehet.

“Hazánk egy olyan szeparatizmus betege, amely közül a legjelentősebb, az iszlamizmus, a nemzeti egységet támadja” – fogalmazott a két hetesre tervezett vitát megnyitó beszédében a tárcavezető. “Néven kell nevezni a betegséget, és meg kell rá találni a gyógyszereket” – tette hozzá.

A szövegben nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem. A törvénytervezet a “köztársaság elveinek megerősítését” célozza annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.

Az elmúlt hetekben a köztársasági elnök jelentős nyomást gyakorolt a muzulmán szervezetek képviselőire, hogy nyilvánosan is vegyék fel a harcot az iszlám radikalizmus ellen a Charlie Hebdo szatirikus napilapban szeptember elején újból közzétett Mohamed-karikatúrákat követő terrortámadások, Samuel Paty történelemtanár lefejezése és a nizzai katedrálisban három áldozatot követelő merénylet után.

“Ezzel a szöveggel a kormánytöbbség nem a vallások, hanem az iszlamista nyomulás ellen harcol” – mondta a belügyminiszter, akit a baloldali ellenzék egy része azzal vádol, hogy megbélyegzi a muzulmánokat, miközben a jobboldali ellenzék szerint pedig nem elég szigorú a tervezet.

Gérald Darmanin egyébként bejelentette, hogy a Párizshoz közeli Pantin település nagymecsete, amelyet azért záratott be a rendőrség hat hónapra, mert októberben továbbították az utóbb lefejezett tanár ellen az interneten megjelent uszító felhívásokat, kinyithat, miután “a mecsetet látogató hívek rendet raktak a köreikben”.

Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter szerint a törvény “megfelelő, gyors és rendszerszerű” büntetőjogi választ ad ahhoz, hogy “szankcionálni lehessen azokat, akik a köztársasági kereteken kívül próbálnak bandázni”.

Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke pénteken egy ellentervezetet nyújtott be a parlamentnek az iszlamista ideológiák betiltására, amelyben a muzulmán fejkendő viseletének betiltását is javasolja minden nyilvános helyen.

A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni. A törvény lehetőséget fog biztosítani azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az a meggyilkolt Samuel Paty esetében történt.

Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie “a köztársaság értékei és elvei mellett”. A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése. Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és 3 éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon.

Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyeknek nem kötelező a közoktatási programot követniük, és “kihágások” esetén elrendelheti egy adott intézmény azonnali bezárását. A törvény büntetni fogja a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, és megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.

The post Megkezdődött a radikális iszlám elleni törvénytervezet vitája a francia nemzetgyűlésben appeared first on .

Őrizetbe vettek hétfőn egy férfit a dél-franciaországi Toulonban, miután a lakása ablakából kidobtak egy emberi fejet. A helyszínre kiérkező kommandósok a lakásban megtalálták az áldozat, egy hajléktalan holttestét – közölték rendőrségi források.

Hétfő délután fél 3 órakor járókelők riasztották a rendőrséget, miután Toulon belvárosában egy emberi fejet találtak az utcán egy dobozban. Amikor a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, az egyik lakóépület harmadik emeleti lakásában egy férfi jelent meg véres kézzel. A fegyvertelen férfi elbarikádozta magát a lakásban, amelynek ajtaját betörték a kommandósok, és bent megtalálták az áldozat holttestét. A kommandósok délután 3 órakor őrizetbe vették a férfit az otthonában. Az első vizsgálatok azt állapították meg, hogy a fejet a lakás ablakából dobták ki az utcára.

“Semmi nem utal arra, hogy ez a cselekmény bármilyen terroreseménnyel hozható összefüggésbe” – mondta a nyomozást megindító helyi rendőrség az AFP hírügynökségnek. A források szerint a gyanúsított az előző éjszaka két hajléktalant szállásolt el a lakásában. A rendőrséget riasztották is egy verekedéshez a lakásba. A lefejezett ember az egyik hajléktalan, a másikat még keresi a rendőrség. Az őrizetbe vett gyanúsított egy 45 éves, válófélben lévő volt katona, aki haditengerészetnél szolgált.

“Ez a minősíthetetlen cselekmény annak a kifejeződése, amelyet a legszélsőségesebb emberi őrület képes megtenni” – írta Hubert Falco, Toulon polgármestere közleményében. Jelezte azt is, hogy “a barbár cselekményt elkövető férfi indítékai egyelőre nem ismertek”.

The post Horror: őrizetbe vettek egy férfit, aki kidobta egy lefejezett hajléktalan fejét az ablakán appeared first on .

Juval Steinic izraeli energiaügyi miniszter szerint Iránnak mintegy fél évre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen atombombát előállítani – jelentette a Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság internetes kiadása.

Az izraeli miniszter majdnem kétszer annyi időt becsült az első atombombához szükséges hasadóanyag létrehozásához, mint amire a Joe Biden vezette amerikai kormány külügyminisztere, Anthony Blinken számít. Izrael tisztában van a Biden-kormány szándékával, hogy ismét érvényesítsék a 2015-ben Iránnal megkötött nemzetközi nukleáris megállapodást, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mindig is ellenzett.

Washington azzal érvel, hogy az előző, Trump-adminisztráció kilépése az egyezményből visszaütött, mert arra késztette Teheránt, hogy hagyjon fel nukleáris tevékenységének korlátozásával.

Blinken amerikai külügyminiszter múlt hónapban, a hivatalba lépése előtti napon azt mondta, hogy a “kitörési idő” – azon időszak, amelynek során Irán a bombakészítéshez megfelelő tisztaságúra dúsíthatja a rendelkezésére álló uránt – az egyezményben meghatározott egy évről mintegy három-négy hónapra csökkent. Blinken a nyilvánosan elérhető jelentésekre alapozta ezt a véleményét.

Steinic szerint a Trump-kormány súlyos károkat okozott Irán nukleáris projektjének és arzenálja kiépítésének. “A dúsításban fél évre van szükségük az áttöréshez, ha mindent elkövetnek érte” – nyilatkozta a Kan közszolgálati rádiónak, közel kétszer annyi időre becsülve ezt a időtartamot, mint Blinken. “Ahhoz, hogy több nukleáris fegyverük legyen, egy vagy két évre van szükségük” – tette hozzá.

Teherán tagadja, hogy nukleáris fegyverek gyártására törekedne, de a közelmúltban felgyorsította urándúsítással az egyezmény megsértését. A megállapodást 2019-ben kezdte áthágni, miután az Egyesült Államok 2018-ban visszalépett az alkutól és ismételten szankciókat vezetett be az iszlám köztársaság ellen.

The post Izraeli információk szerint Iránnak fél év kell az atombombához appeared first on .

Magyar rendőrök indultak Észak-Macedóniába és Szerbiába, hogy segítséget nyújtsanak a határőrizeti feladatok ellátásában – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A közleményben azt írták: a magyar rendőrség elkötelezett a mellett, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók bejutását Magyarországra, az Európai Unió területére, ezért felajánlotta támogatását a nyugat-balkáni országoknak. A Szerbiába induló 45. és az Észak-Macedóniába induló 57. magyar rendőri kontingens tagjait Balázs László, az ORFK határrendészeti főosztályának vezetője búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában.

A magyar rendőrök fő feladatként járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzésére és felderítésére, továbbá közreműködnek az embercsempészek előállításában. Nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is. A kontingens terepjárókkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal segíti az érintett határszakaszok védelmét. Az észak-macedón kontingensben szolgálatot teljesítő 30 és a szerb kontingensben szolgálatot teljesítő 20 rendőr magyar szolgálati felszereléssel látja el feladatait, intézkedési jogosultságukat a fogadó ország rendvédelmi szervének irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

Az Észak-Macedóniából és Szerbiából hazatérő kontingens tagjai – a magánútról hazatérő magyar állampolgárokhoz hasonlóan – járványügyi megfigyelés alatt maradnak, amíg koronavírustesztjük eredménye nem érkezik meg. Erre az időre szolgálatmentességet kapnak. Esetükben a teszt költségét a rendőrség állja – olvasható a közleményben.

The post Magyar rendőri kontingens indult Észak-Macedóniába és Szerbiába appeared first on .

Kedden elhunyt Sir Tom Moore, a brit hadsereg veteránja, aki tavaly csaknem 33 millió fontot gyűjtött a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára a koronavírus-járvány elleni küzdelemre. Sir Tom koronavírus-fertőzésben szenvedett, halálát a fertőzés miatt kialakult Covid-19 betegség okozta.

A “Captain Tom”, vagyis Tom százados néven világszerte ismertté vált egykori katonát – aki a második világháború idején az ázsiai hadszíntéren szolgált és századosi rendfokozatban szerelt le – életének 101. évében érte a halál. Lánya, Hannah Ingram-Moore vasárnap közölte a Twitteren, hogy édesapját kórházba kellett szállítani, mivel koronavírus-fertőzést kapott és légzéssegítő kezelés vált szükségessé. Sir Tom Moore akkor már néhány hete tüdőgyulladással küszködött, de egészen vasárnapig otthonában ápolták.

Halálát kedden két lánya, Ingram-Moore és Lucy Teixeira közös sajtóközleményben jelentette be. A dél-angliai Bedford városának kórháza, ahol az agg veteránt kezelték, már hétfő este közölte: a koronavírus-járvány miatt elrendelt látogatási tilalom ellenére engedélyezte, hogy családja felkereshesse betegágyánál Sir Tom Moore-t.

Sir Tom tavaly arra tett fogadalmat, hogy századik születésnapja előtt százszor körbesétálja házának jókora kertjét. Ennek fejében azt kérte, hogy aki teheti, adományokkal támogassa az NHS által a koronavírus-járvány megfékezésére kifejtett áldozatos erőfeszítést. Kezdeti célkitűzése az volt, hogy ezer fontot gyűjtsön össze az NHS-t támogató jótékonysági alap számára.

Tom százados tavaly április 30-án ünnepelte századik születésnapját, de a századik kört már két héttel korábban megtette kertjében egykori alakulata, a yorkshire-i ezred katonáinak díszsorfala között. Tom Moore naponta tíz kört teljesített kerekes járókerete segítségével kertjének egy kijelölt, 25 méter kerületű része körül a délkelet-angliai Marston Moretaine községben lévő otthonában.

Az adományok azonban ezután is folyamatosan ömlöttek az NHS-segélyalap elkülönített számlájára, amelyen végül 32,8 millió font – több mint 13 milliárd forint -, vagyis az eredeti célkitűzésben megjelölt ezer fontnak csaknem a 33 ezerszerese gyűlt össze. A több mint másfél millió adományozó között volt Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, aki majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz. A jótékonysági sétával összegyűjtött tízmilliókkal Sir Tom négy évtizedes Guinness-rekordot döntött meg. Ráadásul még egy Guinness-rekord is fűződik nevéhez: ő a legidősebb ember, aki a brit slágerlisták élére került: Michael Ball énekes You’ll Never Walk Alone című dalának új felvételén szerepelt, amely szintén az adománygyűjtő akció része volt.

A királynő – Boris Johnson miniszterelnök soron kívüli, egyedi felterjesztését jóváhagyva – tavaly nyáron a Sir előnév viselésére jogosító lovagi rangra emelte, a brit hadsereg pedig ezredessé léptette elő a hatalmas adományt összegyűjtő veteránt. Szeptemberben bejelentették, hogy film is készül Sir Tom életéről.

The post Elhunyt a 101 éves veterán, aki a brit egészségügynek milliókat gyűjtőt appeared first on .

Őrizetbe vettek két férfit, akitől negyedmilliárd forint értékű kábítószert foglaltak le Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

A közlemény szerint nyomozók tudomására jutott, hogy a fővárosban kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnözők jelentős mennyiségű drog átadására készülnek egymás között, ezért összehangolt akciót szerveztek péntekre. A kereskedők két külön autóval egy XIII. kerületi társasház mélygarázsába hajtottak, ahol több sporttáskát tettek át egyik kocsiból a másikba. A nyomozók ekkor fogták el a két férfit, akiknek autójában 22 kilogramm marihuánát találtak.

A nyomozás során a rendőrök felderítették a többi, szintén eladásra szánt kábítószer deponálására szolgáló járművet és tárolóhelyet, ahonnan 59 kilogramm marihuánát, 2020 gramm kokaint és két fegyvert foglaltak le. A 36 és a 37 éves férfinél összesen 24 millió forint értékű eurót találtak – írták. Kiemelték: a lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke mintegy negyedmilliárd forint, ami az elmúlt évek egyik legnagyobb mennyiségű, magyarországi drogfogása.

A kábítószer átadását a közelből felügyelte a drogügylet szervezője, egy 33 éves férfi, aki a rendőri intézkedés elől elmenekült. Az ő elfogására a KR NNI a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeit kérte fel. A férfi kézre kerítésére pénteken Baranya megyében jelentős rendőri erőt vontak össze. A férfi a szökéshez használt autóját – amelyet később a rendőrök megtaláltak – hátrahagyta, és elrejtőzött a hatóságok elől. A rendőrség elfogatóparancsot adott ki ellene.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelem miatt folytat eljárást a két férfit ellen, akiket kihallgattak, majd őrizetbe vettek. Az egyik férfi esetében letartóztatást, a másik esetében bűnügyi felügyeletet kezdeményezett a rendőrség – olvasható a közleményben.

The post Negyedmilliárd forint kábítószert foglaltak le appeared first on .

Oroszország jogi és műszaki szempontból is felkészült a globális internetről való lekapcsolására, de egyelőre nincs előjele annak, hogy ez be fog következni – jelentette ki Dmitrij Medvegyev.

“A technológia készen áll erre. A törvényhozás szintjén is megszületett már minden döntés, de ez nem lenne egyszerű és én nagyon nem szeretném. Én egyelőre, őszintén szólva, nem látom előjeleit ennek, mert ez kétélű fegyver” – nyilatkozott a volt elnök és ex-miniszterelnök.

Álláspontját azzal indokolta, hogy egy ilyen lépés intézkedéseket váltana ki orosz részről is, emellett az ország valódi és idézőjeles barátai az internetet aktívan használják a saját nézeteik terjesztésére és aligha mondanának le erről az eszközről.

Medvegyev szerint Oroszországnak kész terve van arra az esetre, ha az Egyesült Államok lekapcsolná az orosz internetet. Emlékeztetett rá, hogy a világháló irányításához szükséges “kulcsjogok” amerikai kézben vannak.

Példaként hozta fel, hogy régóta felmerült már Oroszországnak a SWIFT nemzetközi bankközi tranzakciós rendszerről való leválasztásának gondolata, ezért, erre az esetre felkészülve kénytelen volt egy saját informatikai rendszert kiépíteni.

“Potenciálisan ugyanez megtörténhet az internettel és akkor nem lesz hozzáférésünk a háló fő csomópontjaihoz” – mondta.

Medvegyev elmondta, hogy Oroszország törvényt dolgozott ki annak érdekében, hogy szuverén módon irányíthassa saját szegmensét az interneten. Rámutatott, hogy az államigazgatás és rengeteg társadalmi funkció a világhálóra támaszkodik.
Mint mondta a törvény szükség esetén lép életbe. Elismerte, hogy a hatályba lépése problémákat okoz majd, mert az átállítás időbe fog telni, de megfogalmazása szerint a Runet (az internet orosz szegmense) “működésének autonómiáját helyre lehet állítani, vagy létre lehet hozni”.

Medvegyev azt mondta, hogy Oroszországban jelenleg az összes közösségi oldal blokkolás és forgalomlassítás nélkül működik, ám ha ezek magatartása barátságtalanná válik és elutasítják az orosz információk közlését, akkor Moszkvának van eszköze ahhoz, hogy hatást gyakoroljon rájuk. A hozzáférés megakadályozását “nagyon kemény, radikális” lépésnek nevezte, a lelassítást “potenciálisan működőképesnek”, hozzátéve, hogy nem szeretné, ha ilyesmihez kellene folyamodni. Megjegyezte, hogy hasonló megoldásokon más országokban is gondolkodnak.

Valójában egyébként a Microsoft tulajdonában álló LinkedIn szakmai közösségi oldal 2016 óta nem érhető el Oroszországból, miután egy helyi bíróság szerint megsértette az adattárolásra vonatkozó, 2015-ben elfogadott törvényt, amelynek értelmében Oroszországon belül kell tárolni az orosz állampolgárokra vonatkozó összes adatot.

The post Medvegyev: Oroszország felkészült a világhálóról való lekapcsolására appeared first on .