Biztonságpolitika

Alekszej Navalnij ügyéről is tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Tony Blinken amerikai külügyminiszter – közölte az orosz diplomáciai tárca.

Lavrov az orosz igazságügyi rendszer tiszteletben tartására szólította fel az amerikai felet. A moszkvai tájékoztatás szerint a két külügyminiszter között szó esett a két országnak a koronavírus elleni vakcinakészítésben való együttműködéséről. Lavrov megerősítette, hogy Moszkva kész a közös munkára a kapcsolatok normalizálása érdekében.

A két tárcavezető üdvözölte a hadászati támadófegyverek csökkentéséről rendelkező Új START-szerződés meghosszabbítását, hangsúlyozva, hogy ez hozzá fog járulni a nemzetközi biztonság megerősödéséhez. A felek megállapodtak az állandó munkakapcsolat fenntartásában.

A két miniszter Blinken hivatalba lépése óta először beszélt egymással.

The post A Navalnij-ügyről is tárgyalt az orosz és az amerikai külügyminiszter appeared first on .

Amerikai bankokat mintegy 12 millió euróval (közel 4,3 milliárd forint) megkárosító, csalással és pénzmosással foglalkozó, spanyolországi bázisú bűnözői csoport 105 tagját állították elő több európai országban – közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a főként görög állampolgárokból álló csoport Spanyolország mellett Ausztriában, Dániában és Nagy-Britanniában tartózkodó tagjai az Egyesült Államokban alapított fiktív cégeik bankszámláinak felhasználásával mosott tisztára nagymennyiségű eurót, illetve tüntetett el más európai számlákra utalva a hitelkártyákon rendelkezésre álló összegeket.

A csoport ötven amerikai bankot károsított meg mintegy 12 millió euróval – közölték.

Az összehangolt művelet során az illetékes hatóságok 105 embert állítottak elő és 19 európai elfogatóparancsot adta ki. Mintegy 406 ezer euró készpénzt és 14 luxusautót lefoglaltak, továbbá a bűnözői csoport 87 amerikai bankban nyitott számláján talált mintegy 1,3 millió eurónak megfelelő összeget zárolták – tájékoztatott az Europol.

The post Europol: amerikai bankokat megkárosító bűnözői csoportot számoltak fel, 105 embert előállítottak appeared first on .

A szélesebb közvélemény részéről is közkedvelt gondolat egy, az Amerikai Egyesült Államokkal szemben szerveződő orosz-kínai katonai szövetség a XXI. században. Noha a két hatalom közötti együttműködésnek valóban vannak nagyon jelentős védelempolitikai elemei, és a nemzetközi biztonsági környezet aktuális dinamikái a kooperáció erősítését indikálhatják, az orosz-kínai viszonyrendszerben számos olyan negatív metszéspont van, amelyek kétségessé teszik formális tekintetben egy robosztus eurázsiai katonai tömb létrejöttét. Az alábbi elemzésben röviden áttekintem az együttműködés védelempolitikai dimenziójának a fejlődését, valamint bemutatom azokat a tényezőket, amelyek gátolhatják egy formalizált katonai szövetség létrejöttét.

Az általános közvélekedéssel szemben az orosz-kínai viszonyrendszer fejlődése közel sem tekinthető egy kiegyensúlyozott folyamatnak. Az imperializmus korában egymás természetes ellenfelei voltak, a társadalmi szempontból meghatározó kínai történeti tudatban Külső-Mandzsúria a mai napig idegen (orosz) megszállás alatt áll. Noha a Kínai Népköztársaság létrejöttét követően a közös kommunista ideológia alkalmas volt arra, hogy közös platformra kerüljön a Szovjetunióval, a hagyományos geopolitikai és reálpolitikai tényezők azonban a hatvanas évekre már felülírták a mesterséges politikai kohéziót – a két atomhatalom közötti feszültségek egy rövid lefolyású, határmenti fegyveres konfliktushoz vezetett 1969-ben, az enyhülés pedig csupán a nyolcvanas években kezdődött meg.[1] A hidegháborút követően az Oroszországi Föderáció több lépésben (1991; 1995; 2003; 2008) rendezte a fennálló határvitáit a Kínai Népköztársasággal, valamint 2001-ben megkötötték a barátsági szerződést.[2]

A kapcsolatok rendezésével párhuzamosan fejlődött a két állam közötti együttműködés a biztonság különböző dimenziójában. A védelempolitikai vonatkozású együttműködést a kilencvenes és kétezres években a fegyverrendszerek kereskedelme határozta meg: a kétezres évek eleji csúcsán az orosz fegyverrendszerek exportja a két ország közötti teljes kereskedelem negyedét tette ki.[3] Ezzel szemben az országok fegyveres erőinek együttműködése elhanyagolható volt[4], az első jelentősebb közös hadgyakorlat a Shanghai Együttműködés Szervezet által szervezett 2005-ös „Béke Művelet”-nek (Peace Mission) elnevezett közép-ázsiai terrorizmus elleni gyakorlat volt.[5] Ráadásul a kétezres évek végén a fegyverrendszerek exportjában is negatív változás következett be, miután a hadiipari komplexumok és más kiemelt gazdasági szereplők hatására Vlagyimir Putyin orosz elnök informálisan megtiltotta a fejlett orosz technológiák exportját Kínába, tekintettel a Kínai Népköztársaság hírhedt, „visszafejtő fejlesztés” gyakorlatára, azaz a megvásárolt termékek és technológiák lemásolására.[6]

A napjaink szorosabb orosz-kínai viszonyrendszerét meghatározó dinamika a 2014-es ukrajnai konfliktus és az abba való aktív orosz beavatkozás volt. A lépés az elérhető nyílt források szerint a Kínai Népköztársaság vezetése számára is meglepő volt, azt egyaránt kihívásnak és lehetőségnek tekintették.[7] Ezen lépésével Oroszország nyíltan megkérdőjelezte a posztbipoláris nemzetközi rendet, ezzel megszakítva a stratégiai szintű együttműködését a transzatlanti közösséggel. A transzatlanti-orosz kapcsolatok mélypontra zuhanásával Moszkvának új stratégiai partnerre volt szüksége, így került még hangsúlyosabban az eurázsiai gondolat, azaz a Kínai Népköztársasággal való stratégiai együttműködés.[8]

A partnerség erősítésének céljából Moszkva felülvizsgálta az álláspontját a fejlett technológiát képviselő fegyverrendszerek exportját illetően és az orosz védelmi ipar csúcsát jelentő eszközöket, az S-400-as légvédelmi komplexumot és az Su-35 típusú nehéz vadászbombázókat adtak el a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg számára.[9] A megnevezett haditechnikai eszközök jelentősen hozzájárulnak a Kínai Népköztársaság légifölényének biztosításához a tajvani-szoros tekintetében, amely komoly kihívást jelent a Kínai Köztársaság, valamint az Egyesült Államok számára a műveleti szabadságot illetően.[10] Az elemzők azonban úgy tartják, hogy az orosz exporttevékenység helyett a jövőben a közös fejlesztések dominálhatják a védelmi ipari együttműködést, az orosz kutatási-fejlesztési, valamint műveleti tapasztalatokra és a kínai gazdasági erőforrásokra együttesen építve.[11]

A védelempolitikai együttműködés egyik legfontosabb eleme a közös hadgyakorlatoknak a végrehajtása. 2016-tól kezdődően intenzív fejlődésnek indult ezen kooperáció mind a szárazföldi, mind pedig a haditengerészeti műveletek tekintetében. Az orosz és kínai haditengerészet a két ország geopolitikai törekvéseit támogatandó együtt gyakorlatozott a Balti-tengeren (2017), valamint a Dél-kínai-tengeren (2019), aggodalmat keltve ezzel az Egyesült Államokban és szövetségeseiben.[12] A kínaiak, ha csupán egy alacsonyabb létszámú kontingenssel (ellenben páncélos és forgószárnyas eszközökkel felszerelve), de rendszeresen részt vesz az Oroszországi Föderáció éves ázsiai hadszintéri hadgyakorlatain (Vosztok és Centr).

Ezzel lehetőségük nyílik tanulniuk az ukrajnai és szíriai művetekben éles harci tapasztalatot szerzett parancsnokoktól és alakulatoktól, amely kiemelt jelentőséggel bír a Kínai Népköztársaság számára, lévén a hidegháborúban vett részt utoljára ténylegesen, az alacsony intenzitású konfliktusokat meghaladó fegyveres összetűzésben.[13] Fontos szempont azonban, hogy a hadgyakorlatok során nem kerül sor közös vezetési-irányítási struktúra kialakítására.[14]

Az együttműködés 2017-ben fejlődött tovább, amikor a Trump-adminisztráció ellenséges magatartásának következtében Peking számára is felértékelődött az orosz partnerség.[15] Ekkor került aláírásra a két ország közötti katonai együttműködésről szóló 3 éves (2017 – 2020) útiterv, amely egy fontos lépés volt a formalizált katonai együttműködés irányába.[16] A kölcsönös biztonságpolitikai bizalom és függőség erősödésének, valamint az orosz-kínai együttműködés fokának meghatározó tényezője, hogy a 2019-es Valdaj Klub-on elhangzott Vlagyimir Putyin részéről, hogy támogatni fogja Kína ballisztikus rakétavédelmi előrejelző rendszerének kifejlesztését. Ez magában foglalja olyan súlyosan érzékeny technológiai információk átadását, amely a kooperáció és bizalom rendkívül magas szintjét feltételezi – noha pontos részleteket nem közöltek az együttműködésről.[17] Ez az együttműködés lehetővé teszi a rakétavédelmi előrejelző rendszerek integrálását, azaz Oroszország lefedné Kína számára az északról, Kína pedig Oroszország számára a déli irányból érkező esetleges fenyegetéseket, ez a szintű együttműködés pedig már megegyezne azzal, amely az Egyesült Államok és legszorosabb szövetségesei között áll fent.[18]

Mindezektől függetlenül nem beszélhetünk tényleges, formális katonai szövetségről. Az orosz-kínai viszonyrendszerre a kínai fél az „átfogó partnerség”, Oroszország pedig a „stratégiai partnerségen keresztül megvalósuló szövetség” kifejezésekkel hivatkoznak.[19] Noha a formális szövetségre Moszkva részéről lenne hajlandóság, Peking ettől elzárkózik. 2019-ben, egy Dél-Korea közelében lévő vitatott területek felett végrehajtott közös berepülést követően a kínai védelmi minisztérium nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amely leszögezte, hogy Kína továbbra sem kíván egyetlen katonai szövetség részévé válni – ugyanakkor kiemelte az Oroszországgal fennálló stratégiai partnerség fontosságát.[20]

A katonai szövetség létrejötte az eddigiekben kifejtett együttműködés intenzitása és mélysége ellenére is alacsonynak tekinthető. Ennek oka, hogy az országok stratégiai érdekei a felszín alatt erősen különbözőek, az együttműködésüket nem a közös célok, sokkalta inkább a közös félelmek határozzák meg[21], mégpedig az USA és szövetségeseinek jelenléte a két ország perifériáján.[22]

A nagyhatalmak alapvetően eltérő geostratégiai törekvésekkel rendelkeznek: amíg Kelet-Ázsiában Kína revizionista hatalomként, addig Oroszország a status quo támogatójaként van jelen, Európában pedig fordítva.[23] Oroszország destruktív magatartása a nemzetközi intézmények tekintetében szintén ellentétesek Kína érdekeivel, hiszen Peking a jelenlegi nemzetközi intézményrendszerben való befolyásszerzésen keresztül próbálja erősíteni globális hatalmi szerepét.[24] A geostratégiai törekvéseiknek is megvannak azok a földrajzi (Közép-Ázsia és az Északi-sarkkör) és politikai (Oroszország és India kapcsolata) metszéspontjaik, amelyek meghatározó konfliktusforrásokká válhatnak a jövőben.[25] A két ázsiai hatalom eltérő elképzelésekkel rendelkezik az átfogó eurázsiai együttműködésekről is: gazdasági szempontból Moszkva az Eurázsiai Gazdasági Unió, Peking pedig az Egy Övezet, Egy Út projekten keresztül kívánja integrálni az ázsiai országok gazdaságát. A Shanghai Együttműködési Szervezetet – amelyet sokan prognosztizáltak egy lehetséges ázsiai katonai tömbnek – illetően is különböző a két ország álláspontja, Oroszország elsősorban védelempolitikai együttműködésként, míg Kína átfogó integrációs szervezetként tekint rá.[26]

A formális szövetségi szerződés hiánya ellenére az orosz-kínai együttműködés kiemelt kihívást jelent az Egyesült Államok számára. Önmagában, anélkül hogy bármilyen katonai műveletet végrehajtanának, a közös fejlesztések és az innovációs szinergiák kihasználása könnyedén egy fegyverkezési versenybe hajszolhatja az Egyesült Államokat. Ugyan a nagyhatalmak közötti képességbeli paritás rövidtávon még elképzelhetetlen, de Washingtonnak jelentős pénzügyi forrásokat kellene fordítani a védelmi költségvetésének tekintetében, hogy ne szűküljön be túlságosan az olló a felek között.[27] A legnagyobb kihívást természetesen az jelenti, hogy a két nagyhatalom koordinációja ne tudja úgy megosztani az Egyesült Államok erőforrásait, hogy valamelyik színtéren (Kelet-Ázsia, Európa) alulmaradjon a kihívó nagyhatalmakkal szemben.

Ahogyan az elemzők is felhívják rá a figyelmet, a jelenlegi tendenciákat alapul véve, az Egyesült Államoknak gyökeres változtatást kell eszközölnie a XXI. századi hatalmi vetélkedést illető stratégiájában, hiszen, ha mindkét hatalommal ellenséges kapcsolatban áll, úgy az természetszerűleg közelebb hozza egymáshoz az ellenfeleit.[28] Ehhez azonban egy sokkalta kifinomultabb diplomáciára van szükség és bizonyos fokú politikai deeszkalációra Washington részéről, hogy kiaknázhassa az Oroszország és Kína között meglévő geopolitikai ellentéteket és megakadályozza egy eurázsiai katonai tömb kialakulását.

Címlapkép: Az orosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen a háromnapos hivatalos látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai államfő (balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök két kínai óriáspanda átadásán a moszkvai állatkertben 2019. június 5-én. Kína a két óriáspandát 15 évre adja kölcsönbe az állatkertnek. (Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszandr Vilf)

Felhasznált források:

Aliyev, Nurlan: Military Cooperation Between Russia and China: The Military Alliance Without an Agreement? RKK ICDS, 2020. 07. 01. Elérhetőség: https://icds.ee/en/military-cooperation-between-russia-and-china-the-military-alliance-without-an-agreement/ (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

China and Russia Sign Military Cooperation Roadmap. The Diplomat, 2017. 06. 30. Elérhetőség: https://thediplomat.com/2017/06/china-and-russia-sign-military-cooperation-roadmap/ (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Gabuev, Alexander: Friends With Benefits? Russian-Chinese Relations After the Ukraine Crisis. Carnegie Moscow Center, 2016. 06. 29. Elérhetőség: https://carnegie.ru/2016/06/29/friends-with-benefits-russian-chinese-relations-after-ukraine-crisis-pub-63953 (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Gorenburg, Dmitry: An Emerging Strategic Partnership: Trends in Russia-China Military Cooperation. Marshall Center for Security Studies, 2020. 04. Elérhetőség: https://www.marshallcenter.org/en/publications/security-insights/emerging-strategic-partnership-trends-russia-china-military-cooperation-0 (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Isachenkov, Vladimir: Putin: Russia-China military alliance can’t be ruled out. APNews, 2020. 10. 22. Elérhetőség: https://apnews.com/article/beijing-moscow-foreign-policy-russia-vladimir-putin-1d4b112d2fe8cb66192c5225f4d614c4 (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Kainikara, Sanu: Russia’s Return To The World Stage: The Primakov Doctrine – Analysis. Eurasiareview, 2019. 11. 05. Elérhetőség: https://www.eurasiareview.com/05112019-russias-return-to-the-world-stage-the-primakov-doctrine-analysis/ (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Kashin, Vasily: Russia and China Take Military Partnership to New Level. The Moscow Times, 2019. 10. 23. Elérhetőség: https://www.themoscowtimes.com/2019/10/23/russia-and-china-take-military-partnership-to-new-level-a67852 (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Kendall-Taylor, Andrea – Shullman, David – Mccormick, Dan: Navigating Sino-Russian Defence Cooperation. War on the Rocks, 2020. 08. 05. Elérhetőség: https://warontherocks.com/2020/08/navigating-sino-russian-defense-cooperation/ (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

Kofman, Michael: The Emperors League: Understanding Sino-Russian Defence Cooperation. War On the Rocks, 2020. 08. 06. Elérhetőség: https://warontherocks.com/2020/08/the-emperors-league-understanding-sino-russian-defense-cooperation/ (Letöltés dátuma: 2020. 11. 11.)

Kuczyński, Grzegorz: Russia-China: a limited liability military alliance. Warsaw Institute, 2020. 05. 18. Elérhetőség: https://warsawinstitute.review/issue-2020/russia-china-a-limited-liability-military-alliance/ (Letöltés dátuma: 2020. 12. 11.)

[1] Személyes megjegyzés: a kárpátaljai születésű édesapám a nyolcvanas években Vlagyivosztokban töltötte a sorkatonai szolgálatát tüzérként, az enyhülés ellenére az elmondása szerint a szovjet alakulatok mindvégig magas készültségben álltak, a gyakorlatok pedig nyíltan egy kínai konfrontációra készítették fel őket. Elmondása szerint szórványosan kínai területre is végrehajtottak tűzcsapásokat, de ezt nem tudom megerősíteni.  

A Az orosz-kínai védelmi együttműködés bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Nem megtorlás, hanem hatósági intézkedés az Alekszej Navalnij ellenzéki politikust engedély nélküli tiltakozásokon támogató tüntetők őrizetbe vétele és az erő alkalmazása velük szemben – jelentette ki újságíróknak csütörtökön Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, elismerve, hogy az előállítottak száma meghaladja a börtönadminisztráció kapacitását.

“Nincsenek megtorlások, törvénytelen akciók résztvevői ellen foganatosított rendőri intézkedések vannak” -mondta.

“Volt, akit a saját döntése miatt (mert önként ment tüntetni), volt, akit felbujtók áldozataként vett őrizetbe a rendőrség és a nemzeti gárda. Nincs megtorlás. Önök elfelejtik, hogy a (rendfenntartó) munkatársak ellen számos közvetlen támadást intéztek” – tette hozzá.

Peszkov elismerte, hogy a tüntetéseken több embert vettek őrizetbe, mint amennyinek az ügyét az elkülönítő fogházak fel tudják dolgozni, ezért sokakat továbbra is a rabszállító teherautókban tartanak fogva. Megígérte, hogy a hatóságok mindent meg fognak tenni az elhelyezésük érdekében, egyúttal hozzátette: szerinte nem szabad szem elől téveszteni, hogy olyanokról van szó, akik nem engedélyezett tüntetéseken vettek részt.

A szóvivő elmondta, hogy Putyin nem készül találkozni Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, aki csütörtökön Moszkvába érkezik. Közölte, hogy a Kreml nem foglalkozik engedélyek kiadásával, ezért ha Borrell találkozni kíván Navalnijjal, akkor erre az orosz büntetés-végrehajtástól kell lehetőséget kérnie. Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő nyilatkozott hasonlóképpen, kizárva annak lehetőségét, hogy a diplomáciai tárca közvetítsen az EU fődiplomatája által igényelt találkozó ügyében.

Peszkov elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok a Navalnij-ügy miatt várhatóan újabb szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen. Megismételte, hogy Moszkva nem kívánja figyelembe venni az orosz jogalkalmazásra és bírói ítéletekre vonatkozó külföldi nyilatkozatokat, de kész felvilágosítást adni. Zaharova arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha továbbra is “a belügyeinkbe való folyamatos beavatkozás taktikáját választja”, akkor Moszkva is érdeklődni fog arról, hogy hogy állnak az ügyek Amerikába. Kilátásba helyezte a téma hivatalos szintre emelését.

Peszkov elismerte: túlzott erőalkalmazásnak tartja, hogy Navalnij egyik szövetségesének, Ljubov Szobolnak egy munkatársa ellen kínzást alkalmaztak a fogdában. Sürgette, hogy az érintett tegyen feljelentést az ügyészségen, és nyújtson be keresetet a bíróságon jogorvoslatért.

Aljona Kitajeva 21 éves önkéntes, Szobol munkatársa korábban több ellenzéki kiadványnak elmondta, hogy egy moszkvai rendőrparancsnokságon ütlegelték, és nejlonszatyrot húztak a fejére, hogy elárulja mobiltelefonja kódját. A lányt február 2-án, a Navalnij-per napján vették őrizetbe.

Az elnöki szóvivő nem kívánta kommentálni, hogy szerdán 25 napi elzárásra ítélték Szergej Szmirnovot, a Mediazona ellenzéki hírportál főszerkesztőjét, a nyilvános rendezvények megtartására vonatkozó szabályok ismételt megsértése címén. Azt rótták a terhére, hogy a Twitteren január 20-án továbbított egy tréfásnak szánt üzenetet, amelyen rajta volt a három nappal később tartandó tüntetés dátuma és időpontja. Az incidens miatt több sajtóorgánum szolidaritását fejezte ki.

Oroszországban január 23-án és 31-én, valamint február 2-án rokonszenvtüntetések voltak a Németországból való hazatérése után azonnal letartóztatott, majd a felfüggesztett börtönbüntetése feltételeinek megsértése címén letöltendő szabadságvesztésre ítélt Navalnij mellett.

Az OVD-Info civil szervezet szerint a megmozdulásokon több, mint tízezer embert vettek őrizetbe. A csoport közölte, hogy eddig csaknem 750 embert ítéltek adminisztratív elzárásra, és több mint félezer bírságot szabtak ki a január 23-i tüntetések miatt. Az Agora jogvédő szervezet szerint a tüntetésekkel kapcsolatban félszáz büntetőeljárás indult.

A Troickij Variant című tudományos folyóirat közölte azt a nyílt levelet, amelyben több mint félezer orosz és külföldi tudós, köztük tíz orosz akadémikus sürgette, hogy az orosz hatóságok vonják vissza a békés tüntetésekre de facto meghirdetett tilalmat, és vessenek véget az őrizetbe vételeknek és az erő alkalmazásának demonstrálókkal szemben. Az aláírók követelték, hogy legyen vége Navalnij és munkatársai üldözésének, és tisztességesen vizsgálják ki az ellenzéki aktivista megmérgezésének ügyét, a vétkeseket pedig vonják felelősségre. A tudósok szerint Oroszország egyelőre elmulasztotta annak lehetőségét, hogy egyesítse a tudományos elitet és a társadalmat a világjárvány elleni küzdelemre, ehelyett kísérletek történnek “a külső ellenségkép megteremtésére, ami egyenesen vezet az ország elszigetelődéséhez”.

The post A Kreml szerint a tömeges őrizetbe vétel nem megtorlás appeared first on .

A török és az amerikai vezetés először létesített hivatalos kapcsolatot kedden azóta, hogy január 20-án beiktatták hivatalába Joe Biden új amerikai elnököt. Ibrahim Kalin, a török államfő külpolitikai főtanácsadója és Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója mintegy egy órán át tartó telefonbeszélgetést folytatott egymással.

Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint Kalin és Sullivan a kétoldalú kapcsolatokon túl egyebek mellett a szíriai és a líbiai helyzetről, a Földközi-tenger keleti medencéjét érintő kérdésekről, Hegyi-Karabah ügyéről és a koronavírus-járványról is egyeztetett. A felek a beszélgetés során hangsúlyozták, hogy az elkövetkező időszakban a török-amerikai kapcsolatokat erősíteni kell, a párbeszéd csatornáit pedig minden témában aktívan kell használni a konstruktív együttműködés érdekében.

Kalin és Sullivan rámutatott: az olyan vitás kérdésekben, mint az észak-szíriai kurd fegyveres csoportok eltérő megítélése vagy Törökország védelmi ipari kapcsolata Oroszországgal, azért kell közös erőfeszítéseket tenni, hogy új szemléletű megoldás szülessen. A felek egyetértettek abban, hogy a két NATO-tagállamnak az új időszakban erős, fenntartható és konstruktív kapcsolati modellt kell kidolgoznia, a NATO szövetségét meg kell erősítenie, és olyan lépéseket kell tennie, amelyek hozzájárulnak a régió, valamint a világ békéjéhez és stabilitásához.

Törökország 2019-ben szerzett be Sz-400-as légvédelmi rendszert Oroszországtól. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-as ütegek a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tartotta megalapozottnak, és többször javasolta, hogy hozzanak létre műszaki munkacsoportot az ügy kivizsgálására.

Az Egyesült Államok december 14-én újabb szankciókkal sújtotta a török védelmi ipart az SZ-400-asok vásárlása miatt.

Hulusi Akar török védelmi miniszter január közepén felszólította az akkor még hivatalba lépésre váró amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket. A tárcavezető egyúttal arra kérte a leendő washingtoni adminisztrációt, hogy folytasson az ügyben párbeszédet Törökországgal. Az amerikai szankciók között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

The post Felvette a kapcsolatot a török és az új amerikai vezetés appeared first on .

Újabb gyanúsítottat, egy Jozef Brhel nevű nagyvállalkozót vett őrizetbe a szlovák rendőrség kedden Pozsonyban, azzal a “Vámszedő” fedőnevű korrupciós üggyel összefüggésben, amely kapcsán a múlt héten a pénzügyi felügyelet (FS) volt vezetőjét is őrizetbe vették – jelentette a TASR közszolgálati hírügynökség, a nagyvállalkozó ügyvédjének megerősítésére hivatkozva.

Múlt hét pénteken a szlovák rendőrség különleges egysége, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) “Vámszedő” fedőnevű akciója során korrupció és közbeszerzés befolyásolásának gyanújával 9 személyt vett őrizetbe. Az őrizetbe vettek között Frantisek Imrecze-n, a pénzügyi felügyelet (FS) volt vezetőjén kívül ott volt a most őrizetbe vett nagyvállalkozó testvére Peter Brhel is.

Jozef Brhelt – akit liberális szlovák lapok a volt kormánypárthoz, az Irány – Szociáldemokráciához közel állónak neveznek, s aki az energetikai ágazatban, korábban pedig az IT-szektorban tevékenykedett – a múlt pénteki akció során még nem turták őrizetbe venni, mert külföldön tartózkodott. Közben a nagyvállalkozó hazaérkezett és önként jelentkezett a rendőrségen, ahol kedden több órás kihallgatásnak vetették alá, majd ezt követően őt is őrizetbe vették.

Jozef Brhel – ügyvédje közlése szerint – kategorikusan visszautasított minden, a rendőrség által ellene felhozott vádat, amelyeket védője indokolatlannak minősített. “A bizonyítási tényállás jelenlegi helyzetére való tekintettel azzal számolunk – hogy amennyiben nem politikailag motivált ügyről van szó – ejteni fogják a védencem ellen felhozott vádakat” – idézte a TASR Ludovít Stanglovicsot, Brhel ügyvédjét.

Az üggyel foglalkozó speciális ügyészség a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem közölt érdemi információt a kihallgatásról.

A NAKA már novemberben és decemberben is több komoly visszhangot kiváltó rajtaütést hajtott végre, melyek során főként magasrangú rendőrségi, titkosszolgálati és más tisztségviselőket, illetve befolyásosnak tartott gazdasági szereplőket vettek őrizetbe. Ezeknek az őrizetbevételek sorozatát élesen bírálták a jelenlegi szlovák parlamenti ellenzék legerősebb szereplői – az előző kormány politikusai – akik azt állítják, hogy Igor Matovic, kabinetje politikai küzdelemre használja a rendőrségi őrizetbevételeket.

The post Újabb gyanúsítottat vett őrizetbe a szlovák rendőrség a “Vámszedő” fedőnevű korrupciós ügyben appeared first on .

Súlyos csapás a szabadságjogokra és a jogállamiságra Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése – közölte a német külügyminiszter.

Heiko Maas Twitter-bejegyzésében kiemelte, hogy “Navalnijt azonnal szabadon kell bocsátani”. A német diplomácia vezetője rámutatott, hogy az illetékes moszkvai bíróság egy olyan ítéletet változtatott még keményebb büntetést előíró döntésre, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017-ben megállapította, hogy önkényes, és el is marasztalta miatta az orosz államot.

A bíróság kedden letöltendőre módosította az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben Navalnijra kirótt három és fél éves, felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, arra hivatkozva, hogy az elítélt megsértette a büntetés felfüggesztésének feltételeit.

A német kormány az utóbbi időszakban többször sürgette Alekszej Navalnij és a támogatására szervezett oroszországi tüntetéseken őrizetbe vett demonstrálók azonnali szabadon bocsátását. Legutóbb hétfőn, amikor Martina Fietz helyettes kormányszóvivő berlini tájékoztatóján elmondta: a szövetségi kormány arra is ismételten felszólítja az orosz kormányt, hogy tárja fel az ellenzéki politikus ellen “vegyi fegyver bevetésével orosz földön” végrehajtott tavaly nyári támadás körülményeit.

The post Német külügyminiszter: Navalnij elítélése súlyos csapás a szabadságjogokra és a jogállamiságra appeared first on .

A német hadsereg (Bundeswehr) is bekapcsolódik az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védekezésbe Portugáliában, ahol minden korábbinál pusztítóbb járványhullámot indított a kórokozó egyik új mutációja.

A német védelmi minisztérium hétfői közleménye szerint a portugál kormány kérésére indított műveletet a Bundeswehr gyorsbevetési egészségügyi egysége hajtja végre. Katonaorvosok, ápolók és higiéniai szakértők mellett felszerelést is küldenek az európai uniós társországba, a többi között ötven lélegeztetőgépet, százötven terápiás ágyat és százötven infúzióadagoló készüléket.

A műveletben egyelőre a Bundeswehr 26 tagja vesz részt, szerdán indulnak, három hét után váltják le őket. Mindannyian megkapták a SARS-Cov-2 elleni oltás első adagját. A gyógyítással és ápolással foglalkozó katonák egy lisszaboni kórházban dolgoznak majd, a higiéniai szakembereket szükség esetén más kórházakba is átvezényelhetik.

Portugáliában sebesen terjed a SARS-Cov-2 először Nagy-Britanniában azonosított, B.1.1.7 jelzésű változata. A korábbiaknál jóval fertőzőképesebb vírusmutáció az egészségügyi ellátórendszert a túlterhelődés határára sodró járványhullámot indított az Ibériai-félszigeten fekvő országban.

Az Európai Unió Járványvédelmi és Betegségmegelőzési Központjának ECDC) legutóbbi, január 28-i adatai szerint a két hét alatt regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma 1429,43. Portugália ezzel messze az első helyen áll az ECDC által vizsgált európai országok sorában. A második a szomszédos Spanyolország, ahol százezer lakosonként 1026,05 fertőződést regisztráltak két hét alatt, a harmadik Csehország, ahol 981,71-en áll ez a mutató.

The post A német hadsereg is bekapcsolódik a koronavírus elleni védekezésbe Portugáliában appeared first on .

Az afganisztáni NATO-misszió jövője komoly megfontolást igényel, ugyanis a kivonulás a nemzetközi terrorizmus ellen vívott harc eddig elért eredményeit és az afgán vezetésű békefolyamat jövőjét veszélyeztetheti – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azon a sajtótájékoztatón, amelyet Alexander De Croo belga miniszterelnökkel közösen tartott.

A belga miniszterelnöki rezidencián szervezett sajtótájékoztatón – kérdésre válaszolva – Stoltenberg elmondta, hogy a misszió jövőjéről közös döntésre van szükség a résztvevő tagállamok részéről, ugyanis akár a maradás, akár a kivonulás mellett dönt a szövetség, annak költségei és hatásai lesznek.

A távozás azt eredményezheti, hogy Afganisztán újra a terroristák biztos menedékévé válik. A maradás a kihívásokkal teli katonai műveletek folytatását jelenti, valamint azt, hogy a NATO-csapatokat továbbra is támadások érhetik – mondta. A legfontosabb, hogy bármit is tesz a NATO, az közös döntés eredménye legyen, ugyanis a szövetségesek együtt mentek Afganisztánba, s amikor az idő eljön, együtt is kell távozniuk onnan – mondta a főtitkár.

Kiemelte azt is, hogy a kormányellenes táliboknak be kell tartaniuk az Egyesült Államokkal kötött megállapodásban vállalt kötelezettségeiket, és meg kell szakítaniuk kapcsolataikat a terroristaszervezetekkel, köztük az al-Kaidával.

Az afganisztáni misszió jövője lesz az egyik legfontosabb témája a február 17-re és 18-ra tervezett védelmi miniszteri NATO-tanácskozásnak – közölte.

A főtitkár arról is beszélt, hogy a közös biztonság érdekében újabb lendületet kell adni a transzatlanti kapcsolatoknak, és erre az év későbbi szakaszában tervezett NATO-csúcstalálkozó egyedülálló lehetőséget biztosít.

Szavai szerint a NATO-t a mély amerikai és európai elkötelezettség tesz erőssé teszi a közös biztonság megteremtése és megőrzése mellett. Megjegyezte, hogy az elmúlt években is jelentős volt a transzatlanti együttműködés, amelynek nyomán erősödött az amerikai jelenlét Európában, ugyanakkor az európai szövetségesek is fokozták védelmi kiadásaikat, javították fegyveres erejük felkészültségét, valamint korszerűsítették és fejlesztették védelmi képességeiket.

Stoltenberg a szerdán hatályba lépett, a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-egyezmény meghosszabbításával összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény megerősítése nem a folyamat végét, hanem annak folytatását, a nemzetközi fegyverzetellenőrzés fokozását jelenti.

De Croo a sajtótájékoztatón azt mondta, a NATO-nak, ha “jövőbiztos” szervezetté kíván válni, javítania kell alkalmazkodóképességét a jelenlegi biztonsági kihívásokhoz. A belga miniszterelnök ez utóbbiak között a mindennapi életet és a gazdaságot fenyegető erőszakos szélsőségek, a nemzetközi terrorizmus és az alapvető fontosságú rendszerek elleni kibertámadások fokozódását, valamint a biztonságot is veszélyeztető klímaváltozást említette.

Kijelentette továbbá: hidakat kell építeni az Európai Unió és a NATO között, hogy Európa biztonságos hely maradhasson. De Croo szerint az új amerikai vezetés a transzatlanti kapcsolatok újraélesztésének, a kollektív biztonság előtérbe helyezésének lehetőségét hordozza magában. Noha a NATO sarokköve marad az európai biztonságnak, az uniónak is el kell végeznie házi feladatát, egyebek mellett védelmi képességeinek felzárkóztatása által – mondta a belga kormányfő.

The post Stoltenberg: a NATO kivonulása Afganisztánból a terrorizmus elleni harc eredményeit veszélyeztetheti appeared first on .

A tömegközlekedési járművek kijelzőivel is segíti a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkáját: a járművek külső kijelzőjén megjelenő “Mentőre vár” feliratnak köszönhetően a mentők könnyebben odatalálhatnak az úti céljukhoz.

A BKK-nak egy évben csaknem ezerszer kell mentőt hívnia a járművekhez, naponta két-három esetben szorul utas orvosi ellátásra. Ezentúl a járművezetők és a forgalomirányító diszpécserek a “Műszaki pihenő”, a “Különjárat”, a “Tanulójárat” vagy a “Szerelőre vár” feliratok mellett már kiírhatják a járművek kijelzőire a “Mentőre vár” feliratot is.

Baleset vagy utasrosszullét esetén a “Mentőre vár” felirat megjeleníthető a jármű külső kijelzőjén, így a mentők gyorsabban megtalálják az érintett járművet a zavar helyszínén, illetve egy forgalmas végállomáson – idézi a közös közlemény Borsi Dávidot, a BKK szóvivőjét.

A felirat kiválasztásakor a jármű kijelzőjéről törlődik a viszonylatszám és minden utastájékoztató felületen – a közterületi kijelzőkön és az utazástervezőn is – a “Mentőre vár” szöveg jelenik meg. Az új felirat mellett a BKK forgalomirányítói is igyekeznek a mentők munkáját segíteni. A Szabó Ervin téri FUTÁR-központon kívül két forgalmi zavarelhárító autóban van defibrillátor, amelyet az Országos Mentőszolgálat által oktatásban részesített, képzett munkatársak vethetnek be elsősegélynyújtáskor.

Az életmentés folyamatában minden apró segítség hasznos lehet, az informatív jelzés nemcsak a mentőket igazíthatja útba, hanem más arra járók, köztük akár egészségügyi szakemberek figyelmét is felhívhatja a vészhelyzetre, így a segítségnyújtás még gyorsabban megkezdődhet – idézte a közlemény Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét.

The post A tömegközlekedési járművek kijelzőin is feltüntetik, ha a jármű mentőre vár appeared first on .

“Nagyon agresszív” és “nem konstruktív” Joe Biden amerikai elnök retorikája, amellyel Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus szabadon bocsátását követeli – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Ez egy nagyon agresszív és nem konstruktív retorika, sajnálatunkra. Számunkra teljesen elfogadhatatlanok az ultimátumszerű felhangok” – mondta, hozzátéve, hogy Moszkva nem fog hallgatni a kioktató felszólításokra.

Peszkov mindemellett hangot adott reményének, hogy az Egyesült Államok kifejezi politikai eltökéltségét a kétoldalú együttműködés iránt, amelynek “fejlesztéséhez megvan az alap” a számos nézetkülönbség ellenére is.

A szóvivő úgy vélekedett, hogy a járványügyi korlátozások közepette nincs szükség a tüntetésszervezők és a hatóságok közötti egyeztetés szabályainak felülvizsgálatára. Rámutatott, hogy az országok többségében a Covid-19 miatt eleve betiltották a tüntetéseket, és úgy foglalt állást, hogy a törvényellenes rendezvények meghirdetése önmagában is törvénysértés.

A véleménynyilvánítás szabadsága és a járványügyi előírások közti ellentmondást feszegető kérdésre azt hangoztatta, hogy a tiltakozást csak olyan módon szabad kifejezésre juttatni, amely nem veszélyezteti egész városok lakosságának egészségét. Arra az ellenvetésre, hogy a győzelem napi ünnepséget is a pandémia közepette rendezték meg, azt válaszolta, hogy az egy “szabályozottabb esemény” volt.

A szóvivő szerint a nem engedélyezett megmozdulások részvevőivel szemben elkövetett jogsértésekről szóló hírek a kivizsgálás nyomán hamisnak vagy túlzónak bizonyulhatnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy van törvényes lehetőség az elszenvedett sérelmek jogorvoslatára.

The post Kreml: “agresszív” Biden Navalnij szabadon bocsátását követelő retorikája appeared first on .

Egy 2010-ben történt rablás azóta bujkáló gyanúsítottját tartóztatták le a baranyai megyeszékhelyen – közölte a Pécsi Törvényszék.

A férfit – aki ellen európai elfogatóparancs volt érvényben – tavaly decemberben fogták el Németországban – közölték. A harkányi gyanúsított letartóztatását felfegyverkezve, csoportosan és erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazva elkövetett rablás alapos gyanúja miatt rendelték el. A gyanúsított 2010 februárjában – az azóta jogerősen elítélt – négy társát rábeszélte, hogy egy harkányi parkolóban a vele haragban álló, pénzváltással foglalkozó külföldi állampolgárságú férfit rabolják ki. Ehhez a helyszín kiválasztásában és az elkövetéshez szükséges eszközök biztosításában is segítségükre volt.

A négy rabló előzetes szóváltás nélkül bántalmazta a pénzváltót és élettársát. Egyikük kalapácsnyéllel a férfi fejét ütötte meg kétszer, hogy az övtáskáját elvegye, de nem járt sikerrel. Egy másik az élettárs fejét többször megütötte ököllel, a földre került nő teste alól pedig kirángatta és elvette a kézitáskáját, majd az elkövetők elfutottak. A bántalmazott pár tagjai nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.

A büntetett előéletű gyanúsított az ellene folyó eljárás alatt ismeretlen helyre távozott, ezért 2011-ben felfüggesztették a nyomozást vele szemben, később azonban belföldi és európai elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene. A bíróság végzését a férfi letartóztatásról a gyanúsított és védője, valamint az ügyész is tudomásul vette, így végleges.

The post Tizenegy éve történt rablás gyanúsítottját tartóztatták le Pécsett appeared first on .

Üdvözölte pénteken Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter Joe Biden amerikai elnök bejelentését Washington németországi csapatkivonásának felfüggesztéséről, és kijelentette, hogy az amerikai katonai jelenlét lengyelországi megerősítése független ettől.

A miniszter arra reagált Twitter-bejegyzésében, hogy Biden a csütörtöki, külpolitikájának főbb elemeit ismertető beszédében megerősítette: felfüggeszti az elődje, Donald Trump által elindított csapatkivonást Németországból. Biden döntése “jó hír egész Európa biztonsága szempontjából” – írta Blaszczak, hozzáfűzve: Varsó nem kötötte a németországi csapatkivonáshoz az amerikai erők lengyelországi jelenlétének ügyét.

A lengyel tárcavezető aláhúzta továbbá: a NATO keleti szárnyának megerősítéséről szóló lengyel-amerikai megállapodások érvényben maradnak. Trump korábban többször bírálta Németországot, mert úgy ítélte meg, hogy Berlin nem fordít elég pénzt védelmi célokra. Tavaly júniusban a volt amerikai elnök bejelentette, hogy 11 900 amerikai katonát kivonnak Németországból, és közülük 5600-at a NATO más országaiba, köztük Lengyelországba vezényelnek át.

A megerősített lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló, tavaly novemberben ratifikált szerződés értelmében a nyugat-lengyelországi Poznanban létrehozzák a Kentucky állambeli, Fort Knox székhelyű 5. hadtest előretolt, mintegy 200 fős parancsnokságát, és (legalább) ezer fővel 5500-ra növelik meg a már lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát. A poznani parancsnokságot november végén meg is nyitották.

The post A lengyel nemzetvédelmi miniszter üdvözölte a németországi amerikai csapatkivonás felfüggesztését appeared first on .

Folytatjuk az amerikai klímapolitikával kapcsolatos posztokat, hiszen az Azonnali.hu-n vezetett "Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból" című rovatomban írásban is feldolgoztam, hogyan látom a Biden-adminisztráció várható környezetvédelmi politikáját.

Egy kis ízelítő a cikkből:
"Bidenék mindenesetre készen állnak, hogy a klíma védelmében Amerika ismét aktívan lépjen fel odahaza és vezető szerepet játsszon a nemzetközi erőfeszítésekben is. Meglátjuk, hogy a feladat nehézségét és a több oldalról várható ellenállást ismerve mit sikerül terveikből megvalósítaniuk. A tét csak a bolygó jövője."

A cikk itt olvasható:
Azonnali.hu: Változik a klíma Washingtonban: mi várható Bidentől?

Kép: Andrew Harnik/AP

 Ma öt éves hasonlóan esős idő volt Dániában, Frederickshavn-ban. A város a Skaggerak szoros keleti oldalán fekszik, így amikor a németek elfoglalták a II. világháborúban, egyből megerősítették két erőddel, partmenti ütegekkel, hogy megerősítsék a szoros védelmét és védjék a norvég-német utánpótlást. A dániai part menti védelem egyre erősödött, ahogy haladtunk előre az időben, és ahogy a németek egyre inkább szívtak és egyre inkább tartottak egy partraszállástól.

Ez itt a Bangbo erőd, a város déli oldalán. A német megszállás alatt összesen 34 nehéz és könnyű tüzérségi eszköz építettek be, betonbunkerekbe. A fő tűzerőt két 15cm üteg és 10.5 légvédelmi ágyúk jelentették. A II vh után a dánok még két évtizedig üzemeltették, de aztán úgy tűnik nem ítélték elég komolyan egy szovjet partraszállás lehetőségét, és a bázist felszámolták. Ha jól értettem, 2005 óta látogatható megint, és azóta pofozgatják a dánok az ütegeket is.

Így esős időben kellően deprimáló volt a hely az ázott szagú nedves bunkerekben járkálni.

Keresik a Magyarország által megvásárolt izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer egyes elemeinek hazai gyártási helyszínét – közölte a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírteleken.

Maróth Gáspár a hazai légvédelemi eszközök és rakéták javításával, karbantartásával foglalkozó HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. telephelyén, a Rheinmetall Canada és a CarpathiaSat Zrt. képviselőivel tartott egyeztetés után újságíróknak elmondta: a nyírteleki gyáregység területén a külföldi szakértőkkel közösen szemügyre vették a magyar radarfejlesztési program későbbi lehetséges helyszínét.

Magyarország tavaly decemberben vásárolta meg Izraeltől a kis hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek ellen védelmet nyújtó Vaskupola rendszer radarrendszerét. Ennek a gyártását hozzák el izraeli, kanadai és német együttműködésben Magyarországra. A két vállalat a tervek szerint bizonyos radarelemek előállítását és végleges készre szerelését, illetve integrációját fogja elvégezni – ismertette Maróth.

A kormánybiztos a lehetséges nyírteleki helyszínről szólva azt mondta, a HM Arzenál Zrt. tevékenysége révén errefelé koncentrálódik a magyar “radartudás”, azaz a legtöbb, a radartechnológiához értő mérnök ebben a régióban lakik.

“Azt gondoljuk, hogy ez egy olyan szellemi tudásközpont, amit egyébként a külföldi partnereink is elismernek, illetve amit felfedeztek az elmúlt években, és nem véletlenül döntöttek (…) a szabolcsi régióban történő beruházás mellett” – fogalmazott.

Maróth megjegyezte, a program nagyon komoly kutatás-fejlesztési projekteket hoz magával a térségbe, például az elektronikavezérlés, a rádiótechnika, az űrkommunikációs és átjátszó képességek tekintetében. Már két-három másik cég is jelezte szándékát, hogy a radarberuházás miatt ezt valószínűleg ezt a helyszínt választják majd saját beruházásaik megvalósítására is.

A kormánybiztos elmondta, az új hazai radarrendszer gyártási helyszínére vonatkozó tervezési munka elkezdődött, a jelenleg a nyírteleki telephely épületeinek és képességeinek felmérése zajlik, hamarosan összeáll az az üzleti modell is, amellyel meg lehet valósítani ezt a beruházást.

A Rheinmetall Canada honlapján az olvasható, hogy a társaság 2020 decemberében írta alá a Magyar Honvédséggel a fejlett, 3D-s radarrendszerek szállítására vonatkozó szerződést. A cég akkori közleményében az áll, hogy az új légvédelmi rendszereket a kanadai társaság partnere, az ELTA Systems Ltd. gyártja, a szállítás a tervek szerint 2022 végén kezdődik és 2027 végéig tart.

The post Keresik az új radarrendszer hazai gyártóhelyszínét appeared first on .

Oroszország kiutasít svéd, német és lengyel külképviseleti alkalmazottakat, akik nem engedélyezett tüntetésekben vettek részt – közölte az orosz külügyminisztérium.

A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról a kommünikében nem tettek említést, a Rosszija 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy mindhárom ország részéről egy-egy diplomata státusú munkatársról van szó. A külügyminisztérium szerint a három érintett a szentpétervári svéd és lengyel főkonzulátus, illetve a moszkvai német nagykövetség alkalmazottja volt.

Az orosz diplomáciai tárca bekérette a három ország diplomáciai képviseletének vezetőjét, kifejezte tiltakozását és rámutatott, hogy az érintettek részt vettek a január 23-i tüntetésekben, ami összeegyeztethetetlen a státusukkal a bécsi konvenció szerint. A külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy Svédország, Németország és Lengyelország tiszteletben fogja tartani a nemzetközi jogot Oroszország területén.

Varsóban a Rosszija 24 szerint válaszul bekérették a külügyi tárcához az orosz nagykövetet, ahol a lengyel fél külügyminiszter-helyettesi szinten adta a misszióvezető tudtára egyet nem értését.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban a belügyekbe való beavatkozásnak és “önleleplezésnek” nevezte, hogy Navalnij keddi bírósági tárgyalásán több (a Rosszija 1 televízió szerint 14) nyugati nagykövetség megfigyelője jelent meg, mert szerinte azzal Oroszország feltartóztatására és a bíróra való pszichológiai nyomásgyakorlást célzó kísérlet történt. Rámutatott, hogy a diplomaták a külföldi tárgyalásokon rendszerint a saját állampolgáraikat szokták támogatni, Navalnij pedig orosz állampolgár.

The post Moszkva svéd, német és lengyel külképviseleti alkalmazottakat utasított ki appeared first on .

Oroszország és az Európai Unió a köztük lévő nézetkülönbségek ellenére kész a pragmatikus együttműködésre – jelentette ki az orosz és az uniós diplomácia vezetője pénteken Moszkvában.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nézetkülönbségek ellenére “vannak területek, ahol együtt tudunk dolgozni”. Mint mondta, az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikussal szembeni bánásmód miatt a viszony “mélypontra” jutott.

Borrell elmondta, hogy tárgyalópartnerének kifejezte aggodalmát Navalnij bebörtönzése és az őt támogató több ezer tüntető őrizetbe vétele miatt. Mint mondta, tolmácsolta, hogy az unió az ellenzéki politikus szabadon bocsátását és megmérgezésének kivizsgálását kívánja.

“Kifejeztük készségünket a pragmatikus együttműködésre ott, ahol ez közös érdek, vagy mindkét fél számára előnyös” – hangoztatta Szergej Lavrov. Hangot adott reményének, hogy a márciusi EU-csúcs ebben a szellemben dönt majd.

Mindemellett megjegyezte, hogy Moszkva megbízhatatlan partnernek tartja az uniót. Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európai Unió is egyre inkább hajlamos az egyoldalú szankciók bevezetésére.

Borrell azt mondta, hogy egyetlen európai ország sem javasolt büntetőintézkedéseket a Navalnij-ügy miatt.

Lavrov ismételten kifogásolta, hogy az európai hatóságok nem osztják meg Moszkvával a Navalnij megmérgezésére vonatkozó bizonyítékokat. Leszögezte, hogy az orosz fél nem veszi figyelembe az üggyel kapcsolatos nyugati bírálatokat és elmondta, hogy csakúgy, mint kedden Ann Linde svéd külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke, az EU is felvételeket kapott, amelyek az bizonyítják, hogy az európai vagy amerikai rendőrök összehasonlíthatatlanul kíméletlenebbül lépnek fel a tüntetőkkel szemben, mint orosz kollégáik.

Megemlítette, hogy az amerikai hivatali partnerével, Tony Blinkennel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetése során, amikor az rákérdezett a Navalnij-ügyre, érdeklődött annak a mintegy 400 embernek a holléte felől, akiket a “capitoliumi események” idején vettek őrizetbe, s akikre húsz évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki. Az orosz bíróság vonatkozó ítéletének bírálatára reagálva emlékeztetett rá, hogy Spanyolország a katalán szakadárok elítélése után jogrendjének szuverenitására hivatkozva utasította el a többi uniós tagállam által megfogalmazott kritikákat.

Lavrov úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és az EU-nak meg kellene állapodnia a posztszovjet térség államainak belügyei való be nem avatkozás alapelveiről. A felek egyebek között tárgyaltak az iráni atomalku körül kialakult problémák rendezéséről és más nemzetközi ügyekről is.

Borrell a sajtóértekezleten kifejezte reményét, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóvá tudja hagyni az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett orosz Szputnyik V vakcinát. Azt mondta, hogy az orosz vakcina megjelenése jó hír az emberiség számára, mert új eszközt jelent a világjárvány elleni harchoz. Lavrov arról beszélt, hogy miközben felmerült a laboratóriumok közötti együttműködés lehetősége az Egyesült Államokkal is, több európai ország érdeklődést mutatott az orosz oltóanyag iránt.

The post Moszkva és az EU kifejezte készségét a pragmatikus együttműködésre appeared first on .

Egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko becsületét és méltóságát sértő rágalmazás címén állították pénteken ismét bíróság elé Moszkvában Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust.

Artyomenko szerepelt egy a tavalyi orosz alkotmánymódosítás mellett agitáló reklámfilmben, amelynek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte. A megújított alaptörvény értelmében Vlagyimir Putyin akár 2036-ig is hatalmon maradhatna. A pénteki tárgyaláson a Dozsgy ellenzéki televízió beszámolója szerint Navalnij azzal vádolta a bíróságot, hogy a “magatehetetlen” 95 éves veteránt “bábként” használják fel ellene egy “píár-perben”, mert szerinte “a Kremlnek újságcímekre van szüksége”.

Az is állította, hogy Artyomenko hozzátartozói pénzt kapnak az idős ember – egyébként videokapcsolatban történő – szerepeltetéséért, és nem zárta ki, hogy éjjel megfojtsák egy párnával, hogy aztán bejelentsék: “ez az ügy végzett vele”. Az idős emberhez egyébként a nap folyamán mentőt kellett hívni. Navalnij a tárgyaláson nem volt hajlandó eleget tenni a veterán kérésnek és bocsánatot kérni tőle, valamint a nemrég elhunyt Szergej Lanovoj szovjet-orosz színésztől, akit Navalníj ugyancsak bírált.

A pénteki tárgyaláson elhangzott tanúvallomások szerint Artyomenko végigharcolta a háborút. A per folytatását jövő péntekig elnapolták. Navalnijt, ha vétkesnek találják, pénzbírságra vagy közmunkára ítélhetik. A védelem szerint a politikus ellen felhozott vád politikai indíttatású. A megerősített rendőri erőkkel biztosított helyszínen a tárgyalást többtucatnyi újságíró és több külföldi diplomata kísérte figyelemmel.

Navalnij a héten másodszor állt bíróság előtt. Kedden egy másik tárgyaláson a felfüggesztett szabadságvesztés feltételeinek megsértése címén letöltendővé változtatták az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben rá kiszabott ítéletet.

The post Navalníjt most rágalmazási ügyben állították bíróság elé appeared first on .

Minden jogi alapot nélkülöző lépés volt kiutasítani európai diplomatákat Oroszországból, és a döntés ismét megmutatta, hogy “nagyon távol áll a jogállamiságtól” mindaz, ami Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyében zajlik Oroszországban – mondta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, röviddel az után, hogy az orosz külügyminisztérium nemkívánatos személynek minősített német, svéd és lengyel külképviseleti alkalmazottakat.

A német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel a német-francia védelmi és biztonsági tanács ülése után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy Németország fenntartja a válaszlépések jogát. Németország készen áll megtorló intézkedéseket tenni, az orosz eljárásnak megfelelően ugyancsak személyek ellen. Ugyanakkor diplomáciai kötelességének tekinti az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségének megőrzését, mert Moszkva együttműködése nélkül nem lehet megoldani a nemzetközi közösség egy sor súlyos gondját – fejtette ki Merkel.

Macron szintén elítélte az orosz vezetés lépését, és hangsúlyozta, hogy Franciaország szolidaritást vállal a Moszkva döntésével sújtott országokkal. Ugyancsak aláhúzta, hogy a mélyreható különbségek ellenére fenn kell tartani az EU és a Kreml párbeszédét.

Merkel kérdésre válaszolva megerősítette kormánya azon álláspontját, miszerint “egyelőre” nem kell összekapcsolni a Navalnij-ügyet az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat bővítésével, a befejezés előtt álló Északi Áramlat-2 vezetéképítési beruházással.

Macron az online sajtóértekezleten elmondta, hogy az Északi Áramlat-2 ügyében csak szoros francia-német együttműködéssel szabad lépéseket tenni, legfőbb célként pedig az EU energetikai szuverenitásának biztosítását kell megjelölni.

The post Merkel: “nagyon távol áll a jogállamiságtól” a Navalnij-ügy oroszországi kezelése appeared first on .