Biztonságpolitika

A táliboknak be kell tartaniuk a tűzszünetről szóló megállapodásokban foglaltakat, ugyanis a NATO mindaddig Afganisztánban marad, amíg az erőszak meg nem szűnik – jelentette ki a katonai szervezet főtitkára.

Jens Stoltenberg a NATO védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos online tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján elengedhetetlennek nevezte az erőszak mérséklődését Afganisztánban, és közölte, csakis a helyzet normalizálódása esetén történhet meg a misszióban részt vevő csapatok kivonása az országból. Hangsúlyozta: egyetlen résztvevő ország sem akar a kelleténél tovább maradni Afganisztánban, azonban a szövetségesek nem távoznak, mielőtt arra az idő elérkezett volna.

“Célunk egyértelmű: nem hagyhatjuk, hogy az ország újra a terroristák menedékévé váljon” – fogalmazott a főtitkár.

A NATO súlyos árat fizethet azért, ha túl korán vonja ki csapatait Afganisztánból, fennáll ugyanis annak kockázata, hogy ezzel helyszínt biztosíthat a terroristák számára a szövetségesek elleni támadások megtervezéséhez és megszervezéséhez is – figyelmeztetett. Kiemelte, a NATO határozottan támogatja az afganisztáni békefolyamatot, amely a legjobb esélyt biztosíthatja a tartós politikai megoldáshoz. Minden érintett félnek élnie kell a történelmi lehetőséggel – mondta. A táliboknak mérsékelniük kell az erőszakot, tárgyalóasztalhoz kell ülniük, eleget kell tenniük kötelezettségvállalásuknak, miszerint beszüntetik az együttműködést a nemzetközi terrorista csoportokkal – emelte ki.

A megkezdett béketárgyalások eredménye törékeny, az erőszak szintje továbbra is elfogadhatatlanul magas, továbbá nem szűnnek a civilek ellen elkövetett tálib támadások sem – hívta fel a figyelmet. A NATO szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, a tagországok védelmi miniszterei pedig értékelik a helyzetet és mérlegelik a szükséges lépéseket – közölte Stoltenberg.

A főtitkár a NATO iraki missziójával összefüggésben azt mondta, a szövetségesek jelenléte kulcsfontosságú hozzájárulás a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemhez. Reményét fejezte ki, hogy a védelmi miniszterek videókonferenciájukon hozzájárulnak egy kibővített misszió kialakításához, amely több képzési és tanácsadási feladatot látna el az országban. A missziónak fokozatosan bővülnie kell, válaszul a kialakult helyzetre. Csak így biztosítható, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne erősödhessen meg újra és térjen vissza a régióba – közölte.

The post A NATO nagy valószínűséggel örökké Afganisztánban marad appeared first on .

Közel-Kelet

Izrael-Palesztina

Izrael és Koszovó diplomáciai kapcsolatot létesített egymással

Izrael és Koszovó a koronavírus-válság miatt virtuálisan létesített diplomáciai kapcsolatot egymással. Az Egyesült Államok közvetítésével létrejött megállapodás magában foglalja, hogy a muszlim többségű ország nagykövetséget fog nyitni Jeruzsálemben.

A videokonferencia híváson keresztül tartott aláírási ceremónia során Gabi Ashkenazi izraeli külügyminiszter elmondta, hogy az új kapcsolatok „történelmi” jellegűek, és tükrözik az utóbbi időben tapasztalt arab (és) muzulmán világ Izraelhez fűződő viszonyának változását.

Meliza Haradinaj-Stublla koszovói külügyminiszter szerint Koszovó és Izrael mindketten „hosszú és kihívásokkal teli utat tettek meg a népként való lét és az állammá válás során”.

Egyiptomi-francia-német-jordán találkozó az izraeli-palesztin békefolyamat folytatására

Kairóban, látta vendégül Egyiptom Németország, Franciaország és Jordánia külügyminisztereit, hogy megvitassák közösen az izraeliek és palesztinok közötti béketárgyalások újjáélesztésének módjait.

Az egyiptomi külügyminisztérium szerint a találkozó célja az volt, hogy arra ösztönözze a palesztinokat és az izraelieket, hogy folytassák a tárgyalásokat egy „igazságos és átfogó politikai rendezésről” a kétállami megoldás alapján, így egy palesztin államot létrehozva Kelet-Jeruzsálem központtal.

A francia külügyminisztérium szerint a megbeszéléseken megvitatták az izraeli és a palesztin tárgyalások megkezdésének módját, építve a közelmúltbeli normalizációs megállapodásokkal kapcsolatos „pozitív regionális helyzetre”.

Katar háromszázhatvan millió dolláros támogatást ígér a Hamász által uralt Gázának

A katari kormány közölte, hogy 360 millió dollár értékben nyújt támogatást a Gázai övezet számára az elkövetkező év során, felelevenítve egy programot, amely az Izrael és a Hamász közötti konfliktus csökkentésének elősegítésére jött létre.

Katar, az Öböl energiahordozókban gazdag ország, 2018-óta havonta 20 millió dollárt utal Gázának. Ez az összeg hivatott fedezni a villamosenergia ellátást, a Hamász tisztviselőinek fizetését és havonta további 100 dollárt rengeteg elszegényedett családnak. Katar ezenfelül forrásokat biztosít olyan fejlesztési projektekhez, amelyekből például új utak és kórházak épülnek.

A katari bejelentésnek köze lehet ahhoz, hogy a Hamász és a Palesztin Hatóság hosszú évek óta először választásokat próbál tartani az általuk uralt területeken.

Irak

Kettős öngyilkos bombamerényletben több tucat ember vesztette életét Bagdadban

Az iraki egészségügyi minisztérium szerint a Bagdad központjában egy piacon történt kettős robbantásban, legalább 32 ember vesztette életét. A támadásban további 110 ember sebesült meg – közölte a minisztérium. Többen kritikus állapotban kerültek kórházba.

Az ilyen jellegű merényletek az iraki fővárosban ritkák voltak az Iszlám Állam iraki veresége óta. A halottak magas száma miatt a támadás, a legsúlyosabbnak tekinthető az elmúlt három évben.

Növekszik az iraki elégedetlenség a választások elhalasztása miatt

Irak vezető politikusai a parlamenti választások elhalasztása mellett döntöttek, mivel a választópolgárok elégedetlenségtől tartva a hatalmuk elvesztésére számítanak – állítja egy az iraki kormányhoz több szállal kötődő elemző. Musztafa al-Kadhimi miniszterelnök, Barham Salih elnök és Mohammad al-Halbusi parlamenti elnök az újraválasztási kilátásaikkal kapcsolatos aggályok miatt, időt akarnak vásárolni a választások eltolásával – mondta Mohammad Bakhtiar,

Az iraki Független Választási Bizottság kérésére a kormány a múlt héten jelentette be, hogy a parlamenti választásokat június 6-a helyett október 10-ig halasztják.

Al-Kadhimi után tavaly májusban hivatalba lépett megígérte, hogy előrehozott választásokat fog tartani az ország politikai rendszerének átalakítását követelő tüntetők megnyugtatására. A választási késedelem hűvös fogadtatásra talált számos iraki részéről. A tömeges tüntetések 2019 októberében kezdődtek, amikor is százezrek vonultak utcára az olajban gazdag országban, hogy tiltakozzanak a gazdasági lehetőségek hiánya, a korrupció és a külföldi befolyás miatt.

Szíria

Eredmény nélkül zárultak a szíriai alkotmányról szóló genfi tárgyalások

Az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja csalódottságának adott hangot, miután a szíriai kormány, az ellenzék és a civil csoportok tárgyalóküldöttségei öt napig tartó egyeztetéseken nem tudtak megegyezni, amelynek célja a háború sújtotta ország alkotmányának felülvizsgálata lett volna. Pedersen utalt rá, hogy a szíriai kormány delegációja a hibáztatható elsősorban a kudarcért. Az Egyesült Királyság követe elmondta, hogy javaslatot nyújtott be a damaszkuszi kormány és az ellenzék vezetőinek, kezdeményezését a kormány küldöttek elutasították, míg az ellenzékiek elfogadták.

A szír választási törvény szerint az elnökválasztásra április 16. és május 16. között kellene sort keríteni – legalább kilencven nappal Aszad jelenlegi hétéves hivatali mandátumának lejárta előtt.

A közel tíz éve tartó polgárháborúban eddig több mint félmillió ember vesztette életét és több millióan kényszerültek elmenekülni otthonukból.

Észak-Afrika

Egyiptom

Sikertelen tárgyalások a Nílus-folyóra épített gát ügyében

Egyiptomnak, Szudánnak és Etiópiának nem sikerült áttörést elérnie az Afrikai Unió által szervezett tárgyalásokon, amely az Etiópia által a Kék-Nílusra tervezett gát körüli viták feloldására szolgált volna.

A tárgyalások során továbbra is kulcsfontosságú kérdés maradt, hogy Etiópia mennyi vizet enged át egy többéves aszály esetén, továbbá a három ország hogyan rendezi a jövőben felmerülő vitás helyzeteket. Egyiptom és Szudán jogilag kötelező érvényű egyezmény aláírását követeli Etiópiától a gát működésével kapcsolatban.

Fontos látni, az Etiópia által a Kék-Níluson (amely Szudánban a Fehér-Nílushoz csatlakozik és a Nílus-folyóvá válik) épített gáttal kapcsolatosan, hogy a Nílus-folyó vízének mintegy 85%-a Etiópiából származik. Etiópiában remélik, hogy a gát, amelynek már több mint háromnegyede elkészült, 2023-ban eléri a teljes kapacitását, és így emberek millióit fogja kiemelni a mélyszegénységből.

Tunézia

Tüntetések Tunéziában az arab tavasz évfordulóján

A hónap elején Tunéziában kirobbant tüntetések tovább folynak. A tömegekben egyre több sérelmet hoz felszínre a koronavírus okozta gazdasági visszaesés, ami teljes mértékben lebénította az ország motorjaként szolgáló turizmust. A járvány kiváltotta kétségbeesésen túl a tunéziaiak felismerték a hatalmas társadalmi különbségeket, amelyek egzisztenciális szinten jelentkeznek, a szegényebb rétegekben sokkal erőteljesebben és hamarabb, mint a tehetősebbek körében. A 2011-es arab tavasz kiindulópontjaként ismert országban a történelmi esemény évfordulója előtt a tunéziai közvélemény úgy látta, hogy az új korszak és kormányzás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A 36% körüli munkanélküliség és a politikai korrupció a népet az utcára vitte. A főként fiatalokból álló és a jövőjüket féltő vagy éppen a kilátástalanságtól frusztrált fiatalok többször is összecsaptak a rendőrökkel, amelynek eredményeképpen a Tunéziai Emberjogi Liga (LTDH) jelentése alapján 1400 főt tartóztattak le. Az új kormány létrehozásáról tárgyaló parlament jelenleg csak a rendvédelmi szervek és a hadsereg segítségével képes megőrizni a rendet.

Marokkó

Nem jó, de nem is tragikus: Nyugat-Szahara helyzete

A független Szaharai Demokratikus Arab Köztársaság létrejöttéért küzdő Polisario Front újabba támadást hajtott végre a Marokkó és Mauritánia közötti határon, ütközőzónaként szolgáló Guerguerat városa ellen. A marokkói hadsereg propaganda háborúnak nevezte a Polisario tavaly novemberben kezdődött alacsony intenzitású támadásainak sorozatába illeszkedő mostani incidenst. November elején a már említett Guerguerat térségében futó kereskedelmi utat zárták le a lázadók, és erre válaszul 13-án a marokkói hadsereg bevonult a demilitarizált területre, ahonnan kiszorította a Polisario erőit.

Az újra aktivizálódó, korábban egy befagyott és az ENSZ által is mellőzött önrendelkezési kérdést tovább terheli az Egyesült Államok nyilatkozata, amelyben elismerte Marokkó uralmát a nyugat-szaharai területek felett, tette mindezt az ország és Izrael között zajló kapcsolatmélyítési folyamatok részeként. 2021 januárjában megkezdődtek az előkészületek Dakhla városában egy amerikai konzulátus létrehozására, amely egy újabb gesztus Marokkó joghatóságának elismerésére.

Írta: Hende Olivér és Kovács Ádám

Szerkesztette: Halasi Gábor

Címlapkép: Koszovói rendőr egy videokonferencia tiszteletére leterített vörös szőnyegen megy át a koszovói fővárosban, Pristinában 2021. február 1-jén. A koronavírus-járvány miatt digitálisan megtartott találkozón az izraeli és a koszovói külügyminiszter aláírta a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló egyezményt Jeruzsálemben, illetve Pristinában. (Forrás: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)

A MENA 03 – MENA térség hírfigyelő, 2021. január bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A német titkosszolgálatok valószínűleg segítettek Alekszej Navalnijnak a Vlagyimir Putyin orosz elnök tulajdonának mondott “gelendzsiki palotáról” szóló film felvételében – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Ebben a filmben Navalnij felkeresi a szovjet hírszerzés egykori drezdai rezidenciájának épületét, és valamilyen német kollégákkal együtt a nézőknek anyagokat mutat be egy dossziéból, amelyet +Putyin személyes dossziéjaként+ mutat be. Világos, hogy ebbe az épületbe bejutni, mi több, hozzáférést kapni egyes archív anyagokhoz nem lehet az NSZK hivatalos hatóságaival – legvalószínűbb módon a titkosszolgálataival – folyó együttműködés nélkül” – hangzott a tárcavezetői kommentár.

Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy az ügyben a moszkvai külügyminisztérium magyarázatért fordult Berlinhez. Mint mondta, Moszkva konkrétan azt akarta megtudni, hogy ha Berlin annyira aggódik Navalnij személyes adatai miatt, akkor hogyan kerülhetett a nyilvánosság elé a német archívumból az érintett beleegyezése nélkül az a dosszié, amely e film készítői szerint Putyiné. Lavrov szerint a német diplomáciai tárca azt a választ adta, hogy Navalnij az illetékes német szervekkel folytatott egyeztetést követően férhetett hozzá az anyagokhoz, amelyekben “semmi titkos nem volt”.

“A kommentár fölösleges” – tette hozzá a külügyminiszter.

Lavrov nehezményezte, hogy a Nyugat “majdhogynem a Navalnij körüli helyzetet akarja megtenni az Oroszországgal folytatott párbeszéd fő témájának”, valamint hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) technikai titkársága a Navalnij-ügyben szerinte “nyíltan alájátszott” Németországnak. A miniszter rámutatott, hogy miután “a német fél állítása szerint” Franciaország és Svédország is megerősítette a Bundeswehr következtetését (miszerint az orosz ellenzékit “Novicsok” típusú méreggel próbálták megölni), az OPCW koordináló szerve “át nem látható együttműködési eljárásba” kezdett Berlinnel, és ezután a németeknek, a franciáknak és a svédeknek adott igazat, de nem nevezte meg az “állítólag a páciens biológiai mintáiban” talált anyag képletét, arra hivatkozva, hogy német megrendelésre dolgozott. Az OPCW a válaszért Moszkvát Berlinhez irányította, amely azonban nem adott felvilágosítást, Párizshoz és Stockholmhoz hasonlóan.

Az orosz miniszter közölte, hogy Oroszország ki fogja kérni az OPCW álláspontját a Svájcban élő Vitalij Kozak neurológus indítványáról, aki a Navalnij-ügyben a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent publikáció után arra hívott fel, hogy független orvosbiológiai szakértők vitassák meg a cikkben közölt tényeket. Lavrov hangsúlyozta, hogy Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel tárgyalva éppen az orosz-uniós kapcsolatok fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, és emlékeztetett rá, hogy 2014-ben (a Krím elcsatolását és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozást követően) ezeket szerinte az EU rombolta le.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Borrellnek a vasárnapi blogjában közölt álláspontja ellentmond annak, amit a pénteki moszkvai, Lavrovval közös sajtótájékoztatóján képviselt. Ezen a felek azt hangoztatták, hogy a nehézségek ellenére igény van a pragmatikus együttműködés fejlesztésére. Brüsszelbe visszatérve azonban az uniós fődiplomata arról értekezett, hogy a helyzet rossz, és meg rosszabb lesz. “Ez azt jelenti, hogy nem az EU megközelítéséről van szó, ez azt jelenti, hogy valaki diktálja az Euróai Uniónak, hogy milyen magatartást kell tanúsítani Oroszországgal szemben” – mondta. (Nehezen követhető, hogy hogyan következik a pragmatikus együttműködés kívánsága és a helyzet rossznak értékeléséből, hogy bárki is diktálna az EU-nak. A -szerk- megj.)

Borrellnek azzal az utólagos megjegyzésével kapcsolatban, hogy a moszkvai sajtótájékoztató “agresszívan megrendezett” volt, Zaharova azt mondta, hogy az ilyen vizitek alkalmával szokásos eseményre az EU moszkvai képviselete által javasolt nyugati újságírókat hívták meg, és Borrell azt válaszolhatta az ott elhangzott kérdésekre, amit jónak látott.

Zaharova a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva megalapozatlan lépésnek nevezte, hogy Berlin, Varsó és Stockholm hétfőn kiutasított három orosz diplomatát, miután Moszkva pénteken nemkívánatos személynek nyilvánította ezen országok egy-egy külszolgálati alkalmazottját, akik részt vettek egy, a hatóságok által nem engedélyezett Navalnij-párti tüntetésen.

Hétfőn a járványügyi előírások megsértése címén vádat emeltek Navalnij házi őrizetben lévő sajtótitkára, Kira Jarmis ellen a politikus melletti január 23-i szimpátiatüntetés ügyében. A moszkvai városi bíróság 25-ről 15-re csökkentette a Szergej Szmirnovra, a Mediazona ellenzéki hírportál főszerkesztőjére kirótt adminisztratív elzárást, a nyilvános rendezvények megtartására vonatkozó szabályok ismételt megsértése címén. Őt azzal vádolták meg, hogy a Twitteren január 20-án továbbított egy tréfásnak szánt üzenetet, amelyen rajta volt a három nappal később tartandó tüntetés dátuma és időpontja, a helyszín megjelölése nélkül. Az incidens miatt több sajtóorgánum szolidaritását fejezte ki.

A Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) januárban közzétett egy dokumentumfilmet, amely szerint Putyin egy 100 milliárd rubel értékű titkos uradalmat építtetett fel magának a Fekete-tenger partján. A YouTube számlálója hétfő este több mint 110,5 millió megtekintést mutatott.

The post Lavrov szerint a német titkosszolgálatok segédkezhettek a gelendzsiki palotáról szóló film elkészítésében appeared first on .

Egy év börtönbüntetésre ítélt egy férfit közveszéllyel fenyegetés bűntette és rongálás vétsége miatt a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen – közölte a törvényszék sajtóosztálya.

Az eljárás adatai szerint a férfi 2020. április 23-án reggel felhívta a rendőrség segélyhívó számát, és a diszpécsertől rendőri intézkedést kért, mert szerinte a Covid-19 vírussal összefüggő járványhelyzet ellenére egy közeli szupermarketben túl sok ember tartózkodott. Aznap délután újból felhívta a segélyhívót, és sérelmezte, hogy a reggeli bejelentése óta semmilyen változás nem történt. Közölte, hogy a rendőrségnek két napja van rendet tenni, ellenkező esetben maffiamódszerekhez fog folyamodni, és maga szünteti meg a kifogásolt helyzetet Molotov-koktéllal.

A telefonhívás során a vádlott kifogásolta a multinacionális vállalatok járványhelyzet idején tanúsított magatartását, illetve antiszemita jellegű kijelentéseket tett. Ezt követően lement az áruházhoz, és annak falára, hirdetőtáblájára alkoholos filccel antiszemita, trágár kifejezéseket írt. Az ügyészség a vádlottat terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettével és falfirka elhelyezésével elkövetett, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségével vádolta, a bíróság azonban csak a rongálás esetében állapította meg a váddal egyező tényállást.

A vádlott otthonában nem volt Molotov-koktél készítéséhez szükséges gyúlékony anyag, bár a közelben két benzinkút és számos olyan bolt volt, ahol ezt beszerezhette volna.

A fenyegetést a rendőrség komolyan vette, de a telefonhívás alapján nem látta igazoltnak a terrorista motívumot, ezért nem tartotta olyan mértékűnek a veszélyt, hogy a terroristákra kiképzett speciális rendőri egység intézkedjen. A bíróság szerint a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés például akkor lehetett volna megállapítható, ha a vádlottnál tartott házkutatás során olyan anyagokat foglaltak volna le, amelyek felhasználásával legalább az objektív lehetősége fennállt volna a Molotov-koktél elkészítésének és a robbantás végrehajtásának.

Ugyanakkor a férfi cselekménye a közveszéllyel fenyegetés bűntettét kimerítette. Mindezeket figyelembe véve állapította meg a bíróság a vádtól eltérő tényállást.

A törvényszék a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a ténybeli beismerést, a férfi pszichés állapotát és azt, hogy beteg szülőről gondoskodik. Súlyosbító körülményként vette figyelembe a vádlott büntetett előéletét, vagyis azt, hogy a terhére rótt bűncselekményt két felfüggesztett szabadságvesztés és egy garázdaság bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el, továbbá, hogy a vádbeli cselekmény elkövetésekor ittas volt.

Az ítélet nem jogerős, mind a vádlott és védője, mind pedig az ügyészség fellebbezést jelentett be.

The post Egy év letöltendő börtönt kapott egy robbantással fenyegetőző férfi appeared first on .

A Bukaresti Táblabíróság nem letöltendő börtönbüntetésre ítélte azt a három erdélyi magyar férfit, akik 2016-ban szerepet vállaltak a brit Sky News televíziónak a riportjában, mely a fegyverek állítólagos romániai feketekereskedelméről szólt.

A hétfőn kimondott első fokú ítéletben a három vádlott közül kettőt tíz hónapos börtönbüntetésre ítéltek, kétéves próbaidőre bocsátással, a harmadik férfi pedig két év tíz hónapos börtönbüntetést kapott, melynek végrehajtását négy évre felfüggesztették. Utóbbi esetében a mostani büntetést összevonták egy más ügyben kiszabott korábbi büntetéssel. A bíróság elvetette a szervezett bűnözés vádját, és végül a fegyverekre vonatkozó szabályok be nem tartása miatt marasztalta el a vádlottakat.

A Sky News brit tévécsatorna 2016-ban mutatott be filmet a fegyverek állítólagos romániai feketekereskedelméről. A forgatócsoport álarcot viselő román férfiakkal találkozott, akik egy rendszám nélküli terepjáró csomagtartójából kínáltak fegyvereket eladásra. Az álarcos férfiak attól sem zárkóztak el, hogy a kamera előtt elmondják: Ukrajnából származó fegyvereket árulnak bármilyen mennyiségben, és bárkinek eladják azokat, aki megfizeti a kért árat.

A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) rövid időn belül azonosította a filmben látszó gépkocsit és az állítólagos fegyverkereskedőket, akiket két hónapra vizsgálati fogságba is helyezett a bíróság. Az ügyészség kiderítette, hogy a gyanúsítottak pénzt kaptak azért, hogy a Sky News filmjében eljátsszák a fegyverkereskedők szerepét. A bemutatott fegyvereket törvényesen tartották Romániában, többségük vadászfegyver volt. Az egyetlen harci fegyver egy gyűjteményből származott, és lövésre alkalmatlan volt.

Az ügyészség hiába próbálta beidézni a Sky News forgatócsoportját, melyről azt közölte, hogy “tudatosan terjesztettek valótlan információkat az állítólagos romániai fegyverkereskedelemről”, az Egyesült Királyság nem adta ki az újságírókat.

A Sky News tévécsatorna kiállt a romániai fegyverkereskedelemről szóló film készítője mellett. Azt közölte, hogy “Stuart Ramsay a csatorna egyik legtapasztaltabb újságírója, aki pályája során jelentős tényfeltáró munkát végzett világszerte”. A tévécsatorna fenntartotta a közölt “publicisztikai anyag” állításait.

The post Elítélték a Sky News romániai fegyverkereskedésről szóló riportjában szerepet vállaló férfiakat appeared first on .

Koronavírus-oltóanyagokkal kapcsolatos visszaélésekre figyelmeztette az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) hétfőn a tagállamok kormányait.

Ville Itala, a testület főigazgatója arról számolt be, hogy egyre több jelentés érkezik olyan csalókról, akik ellenőrizhetetlen üzleti tevékenységeket folytatva hamis vakcinamintákat ajánlanak eladásra, és a kifizetést követően eltűnnek a pénzzel. Mint közölte: az uniós rendőri együttműködési szervezettel (Europol) és nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve fokozott erőfeszítésekét tesznek az oltóanyagok illegális kereskedelmének felszámolása érdekében.

“Segíteni fogjuk a tagországok rendfenntartó szerveit annak azonosításában, hogy milyen egyének és vállalatok állnak az ilyen csalások mögött, amelyek emberi életeket veszélyeztetnek a jelenlegi válsághelyzetben” – jelentette ki. Tavaly márciusban az OLAF vizsgálatot indított az arcmaszkok, orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek és tesztkészletek tiltott kereskedelmével kapcsolatban. Ezidáig több mint ezer csalót sikerült azonosítaniuk és több mint 14 millió tétel hamis árucikket foglaltak le.

The post Az EU csalás elleni hivatala oltóanyagokkal kapcsolatos visszaélésekre figyelmeztet appeared first on .

Nem követtek el törvénysértést Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatói a vasárnapi tiltakozások során, ezért nem vettek őrizetbe senkit közülük – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Navalnij támogatói A szeretet erősebb az erőszaknál mottóval flashmob-sorozatot rendeztek Oroszországban. A részvevők a lakóházak udvarában vagy az utcán összegyűlve mobiltelefonjaikkal vagy gyertyával világítottak, gyakran Bálint-napi szívet formálva, a csendes demonstrációról készült felvételeket pedig megosztották a világhálón.

Ivan Zsdanov, a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója a Dozsgy ellenzéki online televíziónak nyilatkozva hétfőn azt mondta, hogy az akcióban több tízezren vehettek részt. Közölte, hogy a hozzávetőleges létszámra következtetni a közösségi médiában történt megosztások alapján lehet.

A liberális Népi Szabadság Pártja (Parnasz) hétfőn kérvényt nyújtott be a moszkvai polgármesteri hivatalhoz, jelezve, hogy február 27-én, az ellenzéki politikus 2015-ben történt meggyilkolásának évfordulóján emlékmenetet kíván rendezni a meggyilkolt Borisz Nyemcov ellenzéki politikus tiszteletére. Cseljabinszkban egy hasonló igénylést a helyi hatóságok a járványhelyzetre hivatkozva elutasítottak.

Navalnijt január 17-én vették őrizetbe a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amit azért kapott mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnaknak az úgynevezett Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. Navalnij védelme az ítéletet megfellebbezte, a tárgyalást péntekre tűzték ki.

A politikus támogatására január 23-án és 31-én és február 2-án Oroszország több városában tüntettek. A megmozdulások részvevői közül több mint 11 ezer ember őrizetbe vettek.

Moszkvában egyébként kedden folytatódik az a per, amelyet Navalnij ellen egy második világháborús veterán, Ignat Artyomenko megrágalmazása címén indítottak. Artyomenko egy politikai kampányfilmben szerepelt, amely a tavalyi alkotmányreform-szavazásra agitált. Ennek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte.

The post Kreml: nem történt törvénysértés a vasárnapi tiltakozásokon appeared first on .

 

Kajári Ferenc leendő KFOR parancsokkal a Magyar Nemzet/László Dávid is készített egy interjút, jól sikerült. Vannak benne izgalmas félmondatok, amelyek felvetik a háttérmunkát. „Néhány évvel ezelőtt Magyarország jelezte az ambícióját, hogy egy évre átvenné a feladatot. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, kellett a fontosabb résztvevők, köztük természetesen az olaszok hozzájárulása – amit meg is kaptunk.” Hát igen, néhány év volt tényleg, de vajon még kellett a NATO és az olaszok meggyőzéséhez? Jól kis diplomácia lehetett a háttérben, amíg ebbe belementek. Ki győzte meg őket? Ki tárgyalta le? Izgalmas volt, remélem majd egyszer is megírja/elmondja valaki.

„Pontos számot még nem tudok mondani, de körülbelül hatszáz főre bővül a magyar állomány.” Legjobb emlékeim szerint ennyi katona egy misszióban még soha nem volt 1990 óta. A csúcs Afganisztán volt 2010-2012 között, amikor valahol 550 fő körül tetőzött (ott is csak egy vagy két váltásig vállaltuk ezt a létszámot, és ott párhuzamosan több misszió és parancsnok alatt futottak).

Ez most tényleg nagy tesztje lesz a Magyar Honvédségnek a NATO partnereink előtt, hogy ennyi saját katonával meg még másik 2000-el jól fogjuk e venni az akadályokat. De nem csak azért lesz teszt, hogy kifelé mi fog lejönni (abból civilek alig fogunk látni dolgokat, ha nincs balhé), sokkal lényegesebb lesz, hogy a külföldi katonák, NATO vezető szervek, esetleg politikusok milyennek fogják értékelni a magyar katonák teljesítményét.

https://magyarnemzet.hu/kulfold/magyar-parancsnok-a-kfor-elen-koszovoban-a-helyzet-stabil-de-torekeny-9375674/

Mintegy másfél milliárd forintnak megfelelő kártérítést kap a dél-lengyelországi Opole bíróságának hétfői döntése alapján az a lengyel férfi, akit egy kiskorú lány meggyilkolása címén ártatlanul elítéltek, és 18 évet töltött börtönben, mielőtt 2018-ban felmentették volna a vád alól.

Tomasz Komenda története szabadulását követően nagy visszhangot kapott Lengyelországban. A még nem jogerős ítélet alapján a lengyel igazságügy történetében az eddig kiszabott legnagyobb összegű kártérítést kellene kifizetni neki. A ma 44 éves férfit 2004-ben ítélték 25 éves szabadságvesztésre. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy 1996 szilveszteri éjszakáján megerőszakolt és meggyilkolt egy 15 éves lányt.

A férfi 18 évi börtön után, 2018-ban szabadult, miután a lengyel legfelsőbb bíróság felmentette a vád alól. Tavaly két másik férfit ítéltek el a gyilkosság elkövetéséért. Komenda közel 19 millió zlotyt (mintegy 1,5 millárd forint) követelt az államtól a börtönben töltött évekért, a fogolytársak, valamint a börtönőrök egy részétől is elszenvedett szexuális zaklatásért és egyéb bántalmazásért. Mivel a börtönévek története drasztikus részleteket tartalmaz, a férfi által kezdeményezett eljárást a nyilvánosság kizárásával folytatták, és titkosítják az ítélet indoklását is.

A bírósági döntés kihirdetése után Komenda a sajtónak elmondta: az ítélethozatal napján ő a maga részéről lezárja a börtönbeli évek témáját. Kielégítőnek nevezte kártérítés mértékét, aláhúzva: még egy ilyen magas összegért sem kívánná senkinek, hogy akár egyetlenegy napot töltsön el börtönben olyan körülmények között, mint amelyekben neki volt része. Elmondta azt is: nem hiszi, hogy az ő esetének következményei lesznek majd azok számára, akik elítélték őt, mindazonáltal számára most a jövő a legfontosabb.

Komenda a börtönben háromszor kísérelt meg öngyilkosságot. Fogságbeli emlékeit Grzegorz Gluszak lengyel újságíró rögzítette egy 2018-ban kiadott könyvben. Tavaly a lengyel mozikban bemutatták a sorsát feldolgozó filmdrámát is, januártól az alkotás bővített változata filmsorozat formájában is elérhető az interneten. A jelenleg egy lengyel alapítvány munkatársaként dolgozó Komendának tavaly novemberben fia született jegyesétől, akivel szabadulása után ismerkedett meg.

The post Nagy összegű kártérítést kaphat egy 18 évet ártatlanul börtönben töltő lengyel férfi appeared first on .

Hatalomátvétel Mianmarban

Február 1-én, hétfő hajnalban a Mianmari Fegyveres Erők (Tatmadaw) katonái őrizetbe vették az ország államtanácsosát (ez a miniszterelnöki posztnak felel meg), az 1991-ben Nobel-békedíjjal is kitüntetett Aung Szán Szú Csít és mellette több vezető politikust, ezzel megszakítva a törékeny, alig tíz éve tartó demokráciát. A főváros, Nepjida (Naypyitaw) utcáit katonák lepték el, és hogy a lakosság körében ne alakuljon ki szervezett ellenállás, minden internet és telefon-összeköttetést lekapcsoltak. A hatalomátvételt Min Aung Hlaing tábornagy-vezérkari főnök a katonaság saját televíziójában, a Myawaddy TV-ben jelentette be. Az akciót azzal indokolták, hogy szerintük a 2020. november 8-ai választásokat magas fölénnyel nyerő Nemzeti Liga a Demokráciáért Párt (NLD) elcsalta azokat, és a hadseregnek közbe kellett lépnie a demokrácia biztosítása érdekében. A hadsereg az egész hatalomátvételt ideiglenesnek igyekszik feltüntetni. Állításuk szerint egy évig vészhelyzeti kormányzás várható, majd újra kiírják a választásokat. Az 54 milliós ország történetében nem ez az első ilyen eset. A hadsereg 1988-ban hasonló ígéretet tett, majd figyelmen kívül hagyva a következő évi választásokat további 25 évig irányította az országot. Habár az Amerikai Egyesült Államok mellett több ország is elítélte a puccsot, a Mianmart is magába foglaló ASEAN, illetve a szomszédos Kínai Népköztársaság nem kíván a konfliktusban állást foglalni. A mianmari hadsereg nemzetközi megítélését tovább súlyosbítja a 2016-2017-ben a muszlim rohingya közösség ellen elkövetett erőszakhullám, amelyet a Min Aung Hlaing tábornagy vezette mianmari hadsereg kezdeményezett. Az üldözések következtében több mint 700 ezer rohingya kényszerült elhagyni az otthonát, és menekült a szomszédos országokba, elsősorban Bangladesbe.

Írta: Szomolányi Szabolcs

 

Erőszak a Köztársaság Napján Indiában

Erőszakba torkollott az indiai mezőgazdászok Köztársaság Napi tüntetése, felvonulása. A január 26-ai ünnep és a három mezőgazdasági törvény okán felvonuló gazdák letértek a felvonulásukhoz biztosított útvonalról, és a Vörös erődbe vonultak be, ahol rendőrökkel csaptak össze. Az incidens egy halálesetet és többszáz sérültet eredményezett, illetve újabb törést a tüntető gazdák csoportjai között.

Már a szeptemberi hírfigyelőben beszámolt három mezőgazdasági törvény által gerjesztett tüntetések körüli események nem lassultak a hónapok folyamán. A törvénycsomag ellenzői számos közlekedési útvonalat zártak le, éhségsztrájkba kezdtek, felvonulásokat szerveztek a törvények visszavonását követelve. December során elindult a központi kormánnyal való tárgyalássorozat, amely eleinte nem hozta a várt sikert. A farmerek tovább folyattatták protestálásukat, és a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. A 2020 év utolsó napjaiban a kormány engedményeket tett a január folyamán a tárgyalások újból holtpontra értek.

A kormány január 20-án felajánlotta a törvények felfüggesztését a következő 18 hónapra, mely megosztotta a gazdákat képviselő szakszervezeteket, de a legtöbb főt tömörítő Samyukta Kisan Morcha nevű ernyőszervezet ezt visszautasította. A három törvény teljes visszavonását, további követeléseik kielégítését kérték. A kormánynak több időszerű érdeke is megbújt az törvények felfüggesztésének ajánlata mögött.

A Legfelsőbb Bíróság negatív megjegyzéseket tett a kormány a helyzet kezelésére felsorakoztatott eszközeit illetően. A kormánypárt Bharatiya Janata Párt befolyásos „anyaszervezete” a Rashtriya Swayamsevak Sangh egyik tisztviselője is a kölcsönösen előnyös álláspontok kialakítását és a megbékélést szorgalmazta, ebből kifolyólag a BJP egységén is repedések kezdtek kirajzolódni, mely tovább rontja a helyzetet az államháztartási tervezet elfogadásának ülései előtt. Végezetül pedig az ünnepi parádé fényét csorbította volna a grandiózus traktoros felvonulás és tüntetés, melyet végül megtartottak párhuzamosan zavartalanul.

Ebben a politikai zsákutcában virradt a Köztársaság Napja, mely az indiai alkotmány hatálybalépésének 72. évfordulója volt idén. A mezőgazdászok felvonulása a rendőrség által jóváhagyott útvonalról letért, és a történelmi fontosságú Vörös Erőd irányába indultak. Az út során számos rendőri barikádot törtek át, és végül magába az erődbe is behatoltak. Az erőd átvétele után kitűzték a Khalsa lobogót, mely a szikh vallásközöség egyik jelképe, az indiai trikolor mellé.

A rendőrség és félmilitáris egységek nagy erőkkel léptek fel a tüntetők ellen és estére sikerült visszaállítani a rendet a helyszínen. A fentemlített Samyukta Kisan Morcha elhatárolódott a történtekről és a tüntetések erőszakba torkollásától és vizsgálatot indít. Az események szerencsétlen végkifejlete kapóra jöhet a kormánynak a helyzet kezelésében és a tüntetések gyors elzárásában, a törvény keresztülvitelében. Az erőszakos ünnepnapot követően a tüntetők által lezárt útvonal egyike körül élő helyiek felszólították a tüntetőket a helyszín elhagyására, mivel barikádjaik és jelenlétük lényegesen megnehezítik mindennapi életüket. A tüntetők pedig eleget is tettek kérésüknek és elhagyták az Új-Delhitől délnyugatra lévő hidat.

A Vörös Erődben történeteket követően elindult a tettesek letartóztatásai, illetve a politikai frakciók igyekeznek az incidenst saját narratíváikba illeszteni. A tüntetők azonban valószínűleg elvesztették a lehetőségüket céljaik elérésében. Ha a tárgyalások folytatódnak céljaikban és követelésikben nagymértékben engedniük kell majd.

Indiában az utóbbi két évben nem volt hiány tüntetésekből. Míg a 2020-as év első fele az új állampolgársági törvények körüli tüntetésekről szóltak, 2019 augusztusát követően az Alkotmány 370. (Dzsammu és Kasmír autonómiájáról szóló) cikkelyének visszavonása váltott ki széleskörű társadalmi nyugtalanságot.

Írta: Kertai Zoltán Péter

 

Hongkong

Peking az elmúlt egy évben végleg bekebelezte a különleges közigazgatási területként működő, autonóm státuszú városállamot. A kereken 20 éve Kínához visszakerült Hongkongban 2020 nyarán bevezetett nemzetbiztonsági törvény nagymértékben korlátozza a kommunista rendszert kritikusainak vélemény és szólásszabadsághoz való jogát, valamint lehetővé teszi a központi kormányzathoz köthető nemzetbiztonsági szolgálatok szabad tevékenységét a város területén. London jelezte, hogy kész segítséget nyújtani volt gyarmata polgárainak, ha Peking a jövőben is folytatja agresszív integrációs politikáját.

Az angol belügyminiszter Priti Patel bejelentette, hogy minden olyan hongkongi lakos, aki rendelkezik Brit Nemzeti Tengerentúli státusszal (British National Overseas status-BNO), 2021 januárjától kezdve jogosulttá válik speciális vízum igénylésére. A távozás mellett döntők kedvezményesen, 5 év tartózkodás után juthatnak letelepedési engedélyhez az Egyesült Királyságban, illetve további egy év elteltével kaphatnak angol állampolgárságot. A kínai kormányzat a londoni bejelentést politikai indíttatású cselekedetnek értékelte, amellyel egy más ország – a nemzetközi normákkal és joggal ellentétesen – beavatkozik Hongkong belügyeibe, ezzel aláásva Kína szuverenitását a terület fölött. Zhao Lijian a kínai külügyminisztérium szóvivője figyelmeztetett, a brit intézkedésekre válaszul, a BNO útleveleket az ország területén nem fogják a továbbiakban hivatalos okmányként számon tartani az erre illetékes kínai hatóságok. London becslései szerint, 2,9 millió ember élhet az új letelepedési lehetőséggel, azonban egyelőre 300.000 indítványozóval számolnak.

Írta: Zernig Csombor

 

Kiáll Japán mellett Joe Biden új védelmi minisztere

Telefonon egyeztetett Lloyd Austin, az Egyesült Államok újdonsült védelmi minisztere japán kollégájával, Kisi Nobuoval január 24-én. Ez volt az első miniszteri szintű megbeszélés Washington és Tokió között, mióta a Biden-adminisztráció hivatalba lépett. Austin megerősítette, hogy az Amerikai–Japán Kölcsönös Együttműködési és Biztonsági Egyezmény 5. cikke, amely külső támadás esetén kötelezi az Egyesült Államokat a Japánnak való katonai segítségnyújtásra, kiterjed a Szenkaku-szigetek védelmére is. Hasonló ígéretet tett novemberben Joe Biden megválasztott elnök Szuga Josihide japán miniszterelnöknek. A Kelet-kínai-tengeren található apró szigetcsoportra Kína és Tajvan is igényt tart, ők a Tiaojü-szigetek névvel illetik. A közelmúltban egyre sűrűbbé váltak a kínai behatolások a szigetek körüli japán fennhatóság alatt álló vizekbe, egyes elemzők szerint Kína így próbálja hozzászoktatni Tokiót jelenlétéhez. Bonyolíthatja a helyzetet, hogy a pekingi vezetés által nemrég elfogadott jogszabály feljogosítja a kínai parti őrséget, hogy fegyveres erőt alkalmazzon, amennyiben illegális tevékenységet végző idegen hajók a Kína által magáénak tartott vizeken nem engedelmeskednek parancsaiknak.

Az amerikai miniszter kifejtette, hogy az Egyesült Államok ellenez minden egyoldalú próbálkozást, amely a Kelet-kínai-tenger status quo-jának felborítására irányul. Kisi rendkívül bíztatónak nevezte Austin kijelentéseit, valamint szerinte amerikai kollégája erős érdeklődést mutat az ázsiai biztonsági környezet felé, és rendkívül fontosnak tartja a japán-amerikai szövetséget. A két fél elkötelezte magát egy szabad és nyitott indo-pacifikus régió fenntartása és megerősítése mellett. Többek közt további együttműködés várható az észak-koreai nukleáris leszerelés kérdésében. Kifejezték szándékukat egy megállapodás gyors tető alá hozataláról a Japánban állomásozó amerikai csapatok fenntartási költségei kapcsán, Austin jelezte, hogy amint lehetséges, szeretne Japánba látogatni. Pozíciója elfoglalása előtt Austin a szenátusi bizottság előtti meghallgatásán úgy fogalmazott, alig várja, hogy „felfrissíthesse” az amerikai szövetségeket az indo-pacifikus térségben.

Írta: Varga Domonkos Bálint

 

Kazahsztán és Üzbegisztán partnersége

2021. január 26-án Askar Mamin, Kazahsztán miniszterelnöke bejelentette, hogy megkezdik az ország két déli régióját, Symkentet és Türkisztánt Üzbegisztán fővárosával, Taskenntel összekötő nagysebességű vasút kiépítését. A projekt fő célja a turisztikai ipar közös fejlesztése, amely a nagymúltú Türkisztánt az üzbég Szamarkand és Bukhara történelmi nevezetességeivel köti össze. Az infrastruktúrafejlesztési tervnek azonban több aspektusa is van, ami megerősíti a kapcsolatokat és a két ország együttműködését.

Kazahsztán gazdaságilag hasznosnak tekinti a projektet, amely következtében – a becslések szerint – az idegenforgalom az ország GDP-jének 5,2%-ra növekedhet. A beruházás 22.000 új munkahelyet teremtene az idegenforgalmi iparban, ami 50%-os növekedést jelent, valamint 100.000 munkahelyet a gazdaság kapcsolódó ágazataiban. Várható ennek megfelelően a belföldi turistaáramlás mintegy 22%-os növekedése.

Az országok stratégiai partnersége egyre erősödik, a közös vasúti projekt az erős gazdasági és politikai együttműködés fényében az kapcsolatok további mélyítését jelenti. A közép-ázsiai régióban Üzbegisztán és Kazahsztán a terület két legnagyobb államaként megteremtheti a hosszútávú stabilitás alapjait, mivel elismerik a másik jelentőségét és szubkomplexumban betöltött szerepét, hajlandóak a közös cselekvésre.

Írta: Györgyi Dominika

Címlapkép: A megbuktatott Aung Szan Szú Kji mianmari államtanácsos (kormányfő) képe előtt mutatják az ellenállás jelképének tekintett háromujjas kézjelet a puccs ellen tüntetők Rangunban 2021. február 9-én. Az öt főnél nagyobb gyülekezést betiltó rendelet ellenére folytatódnak a tüntetések, miután a hadsereg február 1-jén átvette a hatalmat és szükségállapotot hirdetett ki Mianmarban. (Forrás: MTI/EPA/Lynn Bo Bo)

A Ázsia 05 – Ázsia hírfigyelő, 2021. január bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A brit belügyminisztérium adatai szerint meghaladta az ötmilliót azoknak az EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk.

A londoni belügyminisztérium csütörtökön ismertetett havi összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül január 31-ig 5 060 600-an tették meg. A brit hatóságok 4 678 300 folyamodványt már elbíráltak, csaknem mindet kedvezően: az elutasított kérvények aránya mindössze 0,8 százalék volt a múlt hónap utolsó napjáig. A brit belügyminisztérium csütörtöki kimutatása szerint a január végéig elbírált folyamodványok 53 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 44 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik. Azoknak a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak, akik úgy döntöttek, hogy a Brexit után is maradnak, a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.

Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük bűncselekmény miatt. A brit EU-tagság tavaly január végi megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változtak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok.

Így azok, akik ennek az időszaknak a lejártáig, vagyis december 31-ig érkeztek az Európai Unióból letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába, ugyanolyan jogosultsággal kérhetnek tartózkodási engedélyt, mint azok, akik már hosszabb ideje Nagy-Britanniában élnek. Azok, akik december 31-én már életvitelszerűen Nagy-Britanniában tartózkodtak, idén június 30-ig nyújthatják be a letelepedett státusra szóló kérvényüket.

Az idei év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre a brit kormány egységes bevándorlási szabályozást léptetett életbe, amely – főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján – pontozásos kritériumrendszer alapján bírálja el a letelepedési kérelmeket.

Az előírások között szerepel, hogy a külföldi munkavállalóknak már kérelmük benyújtása idején érvényes állásajánlatuk legyen olyan munkáltatótól, amelynek állásajánlat-tételi jogosultságát a brit kormány elismeri. Külföldi munkavállalók olyan állásokra jelentkezhetnek, amelyek betöltéséhez megvan a minimálisan megkövetelt vagy ezt meghaladó szakképesítésük, és csak olyan kérelmező nagy-britanniai munkavállalási engedélye hagyható jóvá, aki a hivatalos meghatározás szerint “elfogadható szinten” beszél angolul.

The post Brexit: több mint ötmillió EU-állampolgár kért tartós brit letelepedési engedélyt appeared first on .

Törökország kompromisszumos megoldást javasol a NATO-szövetséges Egyesült Államoknak abban a vitában, amelyet az Ankara által 2019-ben beszerzett orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer miatt folytatnak – derült ki Hulusi Akar török védelmi miniszternek a Hürriyet török kormánypárti napilap internetes oldalán megjelentetett szavaiból.

A török tárcavezető nyilatkozatában rámutatott: szó sincs arról, hogy Törökország folyamatosan használni fogja az orosz ütegeket, “ezeket a rendszereket a fenyegetettség mértékétől függően alkalmazzák”.

Akar rámutatott, hogy a NATO-tagállamok közül Görögország, valamint több közép- és kelet-európai ország rendelkezik orosz fegyverrendszerekkel, Athén például a korábbi generációs Sz-300-asokból állomásoztat Kréta szigetén. A Hürriyet emlékeztetett, hogy a Krétán található Sz-300-asok nem működnek állandóan, “tudvalevőleg nagyrészt raktárban állnak”.

A török védelmi miniszter jelezte: Ankara azt kezdeményezte, hogy a NATO égisze alatt folytassák le az Sz-400-asok török felhasználásáról szóló megbeszéléseket, és bár Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pozitívan állt a munkacsoport létrehozásához, az Egyesült Államok részéről elhangzott kijelentések ezzel ellentétesek voltak.

Akar az interjúban egyúttal arra is rámutatott, hogy a török-amerikai kapcsolatok legérzékenyebb pontja az a támogatás, amelyet Washington nyújt az Ankara által terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartott észak-szíriai Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának.

A miniszter hangsúlyozta: Törökország és az Egyesült Államok tud megoldást találni az Sz-400-asok jelentette kérdésekre, de az YPG-t illetően Ankara azt várja, hogy Washington “felismeri a valóságot”. Akar kifejtette: az YPG a főként Délkelet-Törökországban élő kurd kisebbség függetlenségéért 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttól (PKK) kapja az utasításokat. “Egyáltalán nem hihetők az Egyesült Államok azon állításai, melyek szerint az YPG független a PKK-tól” – húzta alá, hozzátéve: “elképzelhetetlen, hogy az amerikai hírszerzés nem látja az YPG és a PKK közötti kapcsolatokat”.

Törökország 2019-ben szerzett be Sz-400-as légvédelmi rendszert Oroszországtól. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba.

Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-as ütegek a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tekinti megalapozottnak.

Az Egyesült Államok tavaly december 14-én újabb szankciókkal sújtotta a török védelmi ipart az SZ-400-asok vásárlása miatt. Az amerikai szankciók között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

Akar január közepén arra szólította fel az akkor még hivatalba lépésre váró amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket.

The post Ankara próbálja menteni a menthetőt az orosz légvédelmi rendszer miatt folytatott vitában appeared first on .

Több mint 1,3 milliárd forint kárt okozott az a budapesti és nagykanizsai elkövetőkből álló bűnszervezet, amely külföldről behozott használt gépkocsik kereskedelmével foglalkozott – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.

Haszon Dávid közlése szerint a járműveket Németországból cseh és szlovén cégeken keresztül hozták Magyarországra, ahol az első belföldi vevők olyan kereskedők voltak, akik a beszerzésben csak papíron vettek részt, a továbbértékesítés után nem fizettek áfát. Az “eltűnő kereskedőktől” fiktív számlákkal, minimális haszonnal továbbadott autókat a végső megrendelők így a versenytársaknál jóval kedvezőbb áron értékesíthették.

A hálózat felszámolására a NAV nyugat-dunántúli nyomozói negyven helyszínen szerveztek kutatást, a bizonyítékok beszerzésében több százan vettek részt, nyomozók, járőrök, informatikusok, továbbá drog- és pénzkereső kutyák. Mivel a bűnszervezet irányítóinak többször is volt már dolga a hatóságokkal, ezért hozzájuk a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a NAV MERKUR bevetési egységei érkeztek Pest megyébe és Nagykanizsára.

A bűnszervezet vezetőjét Pest megyei luxusotthonában fogták el a TEK kommandósai, a férfi barátnője eleinte fel sem fogta a helyzet súlyosságát, azt hitte, hogy sajátos lánykérés zajlik. A milliárdos értékű ingatlan golyóálló üvegezésével, kamerarendszerével és mozgásérzékelőivel szinte erődítményként szolgált az ott lakóknak.

A költségvetésnek okozott kár megtérülésére a NAV bankszámlákat és ingatlanokat zárolt, valamint nagy összegű készpénzt foglalt le. A speciálisan képzett kutyák segítségével a bűnbanda nagykanizsai tagjának gépkocsijában több mint huszonöt millió forint készpénzt találtak. Egy titkos, a bűncselekmények szervezésére fenntartott irodában az ujjlenyomatokat is ellenőrizni kellett, mert az elkövetők tagadták, hogy közük lenne az ingatlanhoz.

A hatóságok öt embert vettek őrizetbe, közülük hárman a Zala Megyei Főügyészség indítványa alapján bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt letartóztatásba, ketten pedig bűnügyi felügyelet alá kerültek. Az elkövetők akár 20 évet is kaphatnak – derül ki a NAV közleményéből.

The post Használt autókkal áfát csaló bűnszervezetet számolt fel a NAV appeared first on .

Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint biztonsági aggályok miatt fel kell függeszteni a Fehéroroszországban tavaly ősszel átadott, asztraveci atomerőmű kereskedelmi üzembe helyezését.

Az EP-képviselők brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásukban bírálták a nemzetközi előírásoknak, köztük a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ajánlásainak meg nem felelő atomerőmű elsietett beindítását. Kiemelték, novemberben annak ellenére üzembe helyezték az erőművet, hogy Fehéroroszország nem szolgált bizonyítékkal a 2018-as uniós szakértői értékelés és a NAÜ ajánlásainak végrehajtásáról.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, járjon közben azért, hogy az üzemszerű működtetést mindaddig felfüggesszék, amíg a fehérorosz hatóságok az uniós stresszteszt valamennyi ajánlását maradéktalanul végre nem hajtják, és a biztonsági szempontból szükséges összes javítást el nem végzik. Az asztraveci erőmű 2020. november 3-án kezdte meg a villamosenergia-termelést. Az erőművet a tervek szerint az idén márciusban helyezik teljes körűen kereskedelmi üzembe.

Az erőmű, amely nagyon hasonló technológiával épült, mint az új paksi atomerőmű. Hat éve, 2015-ben a magyar kormány tagjaiból álló delegáció kifejezetten azért látogatott el Belaruszba, hogy tájékozódjon Paks2 „testvérerőművének” fejlesztéséről. Hasonlóan a magyar projekthez, a belarusz atomerőmű is Oroszországtól felvett, tízmilliárd eurós hitelből épült.

The post EP: fel kell függeszteni a fehéroroszországi Asztravec atomerőművének üzembe helyezését appeared first on .

Az előkészítő ülésen mindkét vádlott tagadott, nem fogadta el az ügyész felajánlotta büntetést sem azon a zalaegerszegi tárgyaláson, amelyen egy férfit és a párját szállásadójuk különös kegyetlenséggel elkövetett meggyilkolásával vádolnak.

A 39 éves férfi és 45 éves, hétgyermekes élettársa a vád szerint tavaly februárban halálra verte az őket zalaegerszegi házába befogadó idős férfit. A keddi előkészítő ülésen – majd a folytatásként megkezdett első tárgyaláson – távmeghallgatással, a szombathelyi és a kalocsai börtönből vettek részt a többszörösen büntetett előéletű vádlottak, de mindketten tagadtak, nem fogadták el az ügyészség által a tárgyalás mellőzésével javasolt húsz-húsz év fegyházbüntetést.

A vádirat szerint a házban tavaly februárban vendégeskedett a 39 éves férfi testvére, akivel mindannyian együtt italoztak. A testvér este lefeküdt abban a szobában, ahol a pár akkor héthónapos közös gyermeke is aludt. A ház tulajdonosa és a befogadott pár időközben összevesztek, a hangoskodásra a csecsemő is felébredt, akit a testvér próbált nyugtatgatni. A veszekedés azonban egyre durvábbá vált, a férfi arcul ütötte szállásadóját, aki ezután be akart menni a saját szobájába.

A befogadott pár követte a ház tulajdonosát, akit a szobában bántalmazni kezdtek; a földre került, jajveszékelő áldozatukat ütötték, rúgták és taposták. A testvér telefonon a rendőrséget akarta hívni, de a készüléket a fivére elvette tőle, a hívást pedig megszakította.

Miután az áldozat már nem adott életjeleket, a pár tagjai a holttestet először fel akarták darabolni és elégetni, de az is eszükbe jutott, hogy elássák. Végül kitakarítottak a házban, és a holttest köré ruhaneműket pakoltak, amit meggyújtottak, majd elhagyták a házat.

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatti ügyben az első napon a vádlottak korábbi, ellentmondó vallomásait olvasta fel a bíró, az elnapolás után az ügyben tanúk meghallgatásával folytatódik majd a bírósági eljárás.

The post Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölést tárgyalnak Zalaegerszegen appeared first on .

Oroszország részéről semmilyen szándék nem mutatkozik a konstruktív párbeszéd folytatására az Európai Unióval, különösen a szabadságjogok és az emberi jogok tekintetében – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén.

Borrell a múlt heti, kétnapos moszkvai látogatásáról tartott EP-vitán kijelentette, Oroszország nem felel meg azoknak az elvárakozásoknak, hogy modern demokráciává válik, ehelyett komoly csalódottság és bizalomvesztés tapasztalható az EU és Moszkva között.

Kiemelte, a gazdasági kapcsolatok az eddig életbe léptetett szankciók miatt meggyengültek, a feszült viszony erősödéséhez egyebek mellett a kelet-ukrajnai konfliktus, és a fehéroroszországi helyzet is hozzájárul. Elmondta, látogatása során Szergej Lavrov orosz külügyminiszter “nem becsülte nagyra” az Európai Unió üzenetét Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezése és elítélése ügyében, ahogy az emberi jogok oroszországi helyzetét illetően sem.

Mindezek ellenére az Európai Unió határozottan elítéli azokat az eszközöket, amelyekkel Oroszország a Navalnij-ügyet kezeli. Az orosz hatóságok megmutatták, hogy könyörtelenül elfojtanak mindenfajta szembenállást, a demokratikus jogállamiságnak nem biztosítanak teret, és visszautasítanak minden eszmecserét, ami az emberi jogokat, vagy a demokratikus értékeket érintenék.

“A látogatás megerősítette az EU aggodalmát a tekintetben, hogy az orosz kormány a tekintélyelvűség nyugtalanító útján halad, a civil társadalom tere szűkül, a szólásszabadság csökken, látszólag nincs lehetőség a demokratikus alternatívákra. Oroszország elszigetelt Európától, az európai liberális demokratikus rendszert egzisztenciális fenyegetések tekinti. Világossá vált: Moszkva nem érdeklődik a kapocsaltok javítása iránt” – közölte.

Kijelentette: az Európai Unió útkereszteződéshez érkezett az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat illetően. A most meghozni kívánt uniós döntések fogják meghatározni a Moszkvával való kapcsolatokat, a döntések között akár szankciók kivetése is szerepelhet – közölte.

Elmondta ugyanakkor: a nehézségek ellenére kulcsfontosságú megőrizni a hivatalos kapcsolatok fenntartásának lehetőségét Moszkvával az unió érdekeit szolgáló területeken. Mivel Oroszország az EU legnagyobb szomszédja, el kell kerülni az állandó konfrontációt. Emellett meg kell őrizni annak a lehetőségét is, hogy az EU párbeszédben maradhasson az orosz társadalommal, ugyanis a demokratikus célokat maga elé állító orosz társadalom is kapcsolatban akar maradni az Európai Unióval – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az EP-vita során számos képviselő bírálta, feleslegesnek és megalázó kimenetelűnek nevezte Borrell moszkvai, két nappal Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése után tett látogatását.

Az Európai Parlament ötvenöt tagja Riho Terras észt néppárti EP-képviselő kezdeményezésére levelet írt az Európai Bizottság elnökének arra szólítva fel Ursula von der Leyent, hogy mentse fel a főképviselőt a moszkvai látogatás miatt. Véleményük szerint főképviselő téves megítélésen és önkényes döntésen alapuló moszkvai látogatása, illetve az, hogy nem volt képes kiállni az unió értékei és érdekei mellet, súlyosan károsította az EU megítélését és az uniós külügyi és biztonságpolitikai szolgálat méltóságát. Az Európai Bizottság a péntek óta egyre erősödő bírálatokra reagálva hétfőn védelmébe vette Borrellt, és úgy ítélte meg, hogy helyes lépés volt a moszkvai látogatás.

Téves és rossz lépés volt Borrell moszkvai látogatása
Téves és rossz lépés volt Josep Borrell múlt heti moszkvai látogatása, amellyel az európai uniós kül- és biztonságpolitikai politikai főképviselő jelezte, hogy Brüsszel napirendre tér a közelmúltbeli oroszországi politikai események felett – vélekedett kedden Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. Müller szerint Oroszország lépései “összeegyeztethetetlenek a szabályos diplomáciai kapcsolatok kánonjával”, és Borrell moszkvai látogatását többen éppen emiatt bírálják. A kormányszóvivő szerint az uniós főképviselő látogatását az orosz propaganda “annak megerősítéséhez használja fel, hogy a nemzetközi közösség napirendre tér bizonyos orosz lépések felett”. Ezért Borrell útja nagyon téves döntés, nagyon rossz lépés volt – fogalmazott Müller.

(Egyetértünk lengyel barátainkkal, és az észt képviselő kezdeményezésével: Borrell már sokadjára bizonyítja, hogy alkalmatlan az Unió képviseletére. Emlékezetes a kínai látogatása, amely után kijelentette, hogy Kína “nem veszélyezteti a világbékét, mert nincsenek militarista törekvései”, miközben épp kisajátítják a Dél-kínai-tengert. A -szerk- megj.)

The post Borrell magyarázza a bizonyítványt, ahelyett, hogy lemondana appeared first on .

Öt hónapos képzést követően 99 új tűzoltó erősíti keddtől az ország tűzvédelmét – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Mukics Dániel azt írta: 2012, vagyis az új képzési rend bevezetése óta így már 2100 újonc tűzoltó lépett szolgálatba. A frissen végzettek 13 megyében – Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Veszprém – és Budapesten kezdik meg munkájukat – tette hozzá.

A szóvivő elmondta: a tűzoltók képzése a járvány ellenére is hagyományos módon történt, hiszen a gyakorlatorientált felkészítést nem lehet digitális távoktatásban végezni.

A most befejeződött öthónapos képzés – folytatta -, két lépcsőben történt. A rendészeti alapozó ismereteket a rendészeti szakközépiskolákban sajátíthatták el a hallgatók. Ugyanakkor az így megszerzett tudásra épülnek rá a speciális tűzoltószakmai ismeretek, amelyeket a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban szerezhettek meg – fűzte hozzá.

Az új képzési rendszerben 2012 óta immár tizenhetedik alkalommal bocsát ki a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ újonc tűzoltókat, a frissen végzettek tűzoltó őrmesteri rangfokozatot viselnek – ismertette Mukics Dániel.

The post Egy híján száz újonc tűzoltó lép szolgálatba appeared first on .

A Golán-fennsík örökre Izrael Állam része marad – szögezte le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala keddi közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozatára reagálva.

“Izrael álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: a Golán-fennsík minden lehetséges forgatókönyv esetén izraeli marad” – hangsúlyozta a miniszterelnöki hivatal Jeruzsálemben.

A szűkszavú szöveggel Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábbi nyilatkozatára válaszoltak, amely szerint az Egyesült Államok elismeri, hogy Izrael biztonsága szempontjából fontos a Szíriától az 1967-es, hatnapos háborúban elfoglalt terület, de ez a jövőben megváltozhat egy esetleges szíriai politikai változás nyomán.

A kérdés az amerikai politika visszatérését jelzi a hagyományos amerikai közel-keleti állásponthoz, amelytől Donald Trump előző elnök eltért. Trump az Egyesült Államok nevében 2019-ben ismerte el Izrael részének a területet, ami éles váltás volt az amerikai külpolitikában a korábbi fél évszázadhoz képest. Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el a Golán-fennsík nyugati felét Szíriától, és 1981-ben törvényben be is kebelezte, de ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el.

A Golán-fennsíkon található négy drúz faluban mintegy 23 ezren laknak. Ők felvehetik az izraeli állampolgárságot, azonban többségük továbbra is Szíria állampolgárának tekinti magát. Mellettük szintén mintegy 20 ezer izraeli lakik az 1967 után a fennsíkon létrehozott izraeli településeken. A drúz települések lakói folyamatosan ápolják a rokoni és gazdasági kapcsolatokat a jelenlegi határ túloldalán, Szíriában élő családtagjaikkal, és lehetségesnek tekintik, hogy a jövőben nemzetközi megállapodások nyomán visszakerülhetnek szíriai fennhatóság alá.

The post Izrael: a Golán-fennsík örökre Izrael része marad appeared first on .

Meghosszabbította a bíróság annak a brit-amerikai-magyar állampolgárnak a letartóztatását, aki tavaly februárban megkéselt egy francia férfit Budapesten.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész a közleményében felidézte: az elkövetéskor 26 éves brit-amerikai-magyar állampolgárságú gyanúsított 2020. február 8-án, a kora reggeli órákban Budapest V. kerületében, a Ferenczy István utcában – minden előzmény nélkül – egy késsel mellkason szúrt egy francia férfit, aki helyszínen életét vesztette.

A már egy éve, 2020. február 11. óta letartóztatásban lévő gyanúsítottal szemben a Fővárosi Főügyészség – a legutóbb 2021. február 11-ig meghosszabbított – kényszerintézkedés további meghosszabbítását indítványozta. A főügyészség álláspontja szerint ugyanis továbbra is kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedéssel lehet kizárni a szökés, elrejtőzés, valamint az esetleges újabb szándékos bűncselekmény elkövetésének veszélyét.

A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája ezzel egyetértett, és a gyanúsított letartóztatását további két hónappal, április 11-ig meghosszabbította. A végzés a védői fellebbezés miatt nem jogerős – írta a főügyész.

A Fővárosi Törvényszék korábbi közleményében azt írta: a férfi büntetlen előéletű, azonban a vallomása, a nyomozás adatai, valamint a cselekmény céltalan jellege és előzménynélkülisége alapján feltehető, hogy a férfi indokolatlan agressziója mögött kóros elmeállapot állhat fenn. A férfi – elmondása szerint – bipoláris zavarban szenved és az Egyesült Államokban alkoholfüggősége miatt kezelik.

The post Meghosszabbították a francia férfit megygyilkoló brit-amerikai állampolgár letartóztatását appeared first on .

Fejlett rakéták házilagos gyártásával és illegális kereskedelmével gyanúsítanak mintegy húsz izraelit a helyi nyomozó hatóságok – jelentette a ynet.

Volt védelmi tisztviselők is vannak a gyanúsítottak között, akik rakétákat fejlesztettek, gyártottak és teszteltek, és arra készültek, hogy titokban eladják őket egy meg nem nevezett ázsiai országnak. Az izraeli rendőrség Twitter-fiókjában nyilvánosságra hozott közlemény szerint a rendőrség és az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bet együtt göngyölítette fel a bűnszervezetet, amely az ázsiai országtól utasításokat kapott, s munkájukért pénzt és juttatásokat vettek át.

Az izraeliek és ázsiai megbízóik titkos csatornákon tartották egymással a kapcsolatot, s megpróbálták leplezni a tervezett rakétaüzlet célországát. A rendőrség egy videót is közzétett a Twitteren, amelyen egy illegális rakétatesztelés látható. Közlésük szerint a tesztelést az ország közepén, lakott terület közelében hajtották végre.

A nyomozást a rendőrség fehérgalléros bűnözőkkel foglalkozó, 433-as egységének súlyos nemzetközi bűnözés elleni osztálya végezte a Sin Bettel közösen – áll a rendőrség közleményében. Az összegyűjtött bizonyítékokat és vallomásokat már átadták az ügyészségnek.

Az illegális rakétaüzletben érintett izraelieket a nemzetbiztonságot fenyegető bűncselekményekkel, a fegyverexportra vonatkozó törvények megszegésével, valamint pénzmosással és más gazdasági bűncselekményekkel gyanúsítják. A nyomozás részleteit, valamint a gyanúsítottak kilétét a hatóságok egyelőre nem tárták a nyilvánosság elé.

Izraelben egy 2007-ben elfogadott törvény szabályozza a fegyverek exportját, eszerint a vállalkozóknak mérlegelniük kell, hogy mire és hol fogják felhasználni az izraeli fegyvereket. A törvény célja megakadályozni a fegyverkereskedőket abban, hogy tudatosan olyan országnak adják el termékeiket, amelyek szörnyűségek elkövetésére tervezik bevetni őket. Noha az izraeliek kötelesek figyelembe venni az emberi jogok esetleges megsértését is, jelenleg csak azon országoknak tilos fegyvereket eladniuk, amelyek ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalosan fegyverembargót jelentett be. Ilyen döntést a kínai és orosz vétó miatt ritkán hoz meg ez a grémium – emlékeztetett a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál.

The post Rakéták illegális gyártásával és kereskedelmével gyanúsítanak húsz izraelit appeared first on .