Biztonságpolitika

Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik felsővezetőjét – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre közleményében azt írta: az ügyészség vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást az ügyben. Szerdán 13 helyszínen hajtottak végre összehangolt akciót az ügy felderítése és további bizonyítékok beszerzése érdekében.

A gyanú szerint egy felszámolás alatt álló gazdasági társaság korábbi működésében érdekelt vállalkozó 2020 áprilisában felkereste a vele bizalmas viszonyban álló, az adóhivatal központi szervénél vezető beosztásban dolgozó embert, és közbenjárását kérte a cégnél folyamatban lévő adóeljárás mielőbbi befejezésében. A cél az volt, hogy az eljárás folytatása ne fedjen fel olyan pénzügyi visszaéléseket, amelyek a vállalkozás partner cégeit is érintik.

A hivatalos személy azt ajánlotta a vállalkozónak, hogy az érintett cég rendezze adótartozását, majd az adóeljárást folytató adóhatóságnál – vezető pozícióját felhasználva – elérte, hogy soron kívül megkezdjék az eljárás lezárását. A vállalkozó – előzetes megállapodásuk alapján – a segítségért egy 342 ezer forint értékű mobiltelefont adott át a NAV-os vezetőnek.

Keresztes elmondta, hogy a NAV-val együttműködésben folytatott eljárásban végrehajtott akcióban a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség állománya is közreműködött. Az ügyészség a vezető beosztású hivatalos személyt és a vállalkozót gyanúsítottként hallgatta ki, elrendelte őrizetüket és indítványozza letartóztatásuk elrendelését. A gyanúsítottak tagadták a bűncselekmény elkövetését és panasszal éltek a gyanúsítás ellen.

The post Korrupció gyanújával őrizetbe vették a NAV egyik felsővezetőjét appeared first on .

Megállapodást kötött Magyarország a haderő fejlesztésére: 348,5 millió euró, azaz mintegy 130 milliárd forintnyi forrást biztosít az ország harci-védelmi képességének növeléséhez az Export Credit Norway (ECN) és a Norwegian Export Credit Guarantee Agency (GIEK) – jelentette be a Pénzügyminisztérium (PM).

A közlemény szerint a finanszírozás alacsony költséggel jár, kedvezőbbé teszi az államadósság hátralévő futamidejét, és elősegíti, hogy Magyarország több lábon álljon az adósságkezelésben.

Az ECN és a GIEK által nyújtott exporthitel finanszírozás a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében megvalósuló harci-védelmi fejlesztést tesz lehetővé. A forrás a 410 millió euró összegű NASAMS szerződéshez kapcsolódik, amelyet Magyarország a Norvég Kongsberg Defence & Aerospace AS szállítóval 2020 novemberében kötött meg. A haderő speciális beszerzésének 85 százalékát fedezi az exporthitel igénybevétele, amely az állam számára igen kedvező, hozzávetőlegesen megegyezik a devizakötvény-kibocsátás feltételeivel. A futamidő a teljes összeg lehívásától számított nyolc és fél év – ismertette a PM közleménye.

A finanszírozási mód illeszkedik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) stratégiájába. Egyrészt hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország több lábon álljon a hitelfelvételek szempontjából, másrészt az ügylettel hosszabbodik az államadósság átlagos hátralevő futamideje is.

The post Magyarország 130 milliárd forint hitelt vett fel a haderő fejlesztésére appeared first on .

Az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy szankciókat vezetnek be kínai tisztségviselők ellen a pekingi vezetésnek az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódja miatt – közölték szerdán Brüsszelben uniós források azt követően, hogy a tagországok kormányait képviselő diplomaták megvitatták a témát.

Hozzátették, hogy a végső döntést várhatóan a jövő héten hozzák meg. Az unió a tervek szerint több kínai illetékest beutazási tilalommal, illetve számláik zárolásával sújt.

Ming Csang, az Európai Unió mellett működő kínai képviselet vezetője azonnal elutasítóan reagált a beszámolókra. Úgy vélte, hogy a bevezetendő korlátozó intézkedések hazugságon alapulnak, és szándékosan aláásnák Kína nemzetbiztonsági és fejlesztési törekvéseit.

“Párbeszédet akarunk konfrontáció helyett. Az EU-nak ezt még egyszer meg kellene gondolnia. De ha ragaszkodnak ezen az eszközök használatához, Kína nem fog meghátrálni, és teljesíti népe felé tett kötelezettségeit” – fogalmazott a nagykövet a források szerint.

Emberi jogi csoportok szerint a muszlim kisebbségi csoportokhoz tartozó mintegy 1,5 millió embert, köztük ujgurokat, kazahokat és egyéb kisebbségeket zártak átnevelőtáborokba a kínai hatóságok az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. A foglyokat kényszermunkának és sterilizációnak vetik alá, továbbá erőszakos módszerekkel próbálják átalakítani politikai gondolkodásukat, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) iránti hűségre kötelezzék őket.

A pekingi vezetés ezt tagadja, szerintük az ujgurokat valójában szakképző központokban képezik egyebek között a vallási szélsőségesség elleni harc céljából.

Az uniós diplomaták arról is beszámoltak, hogy a 27 EU-tagállam Észak-Koreával, Eritreával, Dél-Szudánnal, Líbiával és Oroszországgal szemben is kész további korlátozó intézkedéseket bevezetni a tavaly év végén elfogadott – emberi jogi jogsértések esetén alkalmazandó – általános szankciórendszer keretében. Belső források szerint az Oroszország elleni új szankciók a Csecsenföldön elkövetett visszaélések felelőseit fogják célozni.

The post EU-szankciók várhatók Kína ellen az ujgurokkal szembeni bánásmód miatt appeared first on .

1977. december 13-án a taszári ezred egyik vadászpilótája MiG-21-esével Komló térségében műrepült. Két orsó végrehajtása után elkezdett egy harmadikat is, de már nem tudta befejezni és földközelben katapultálni kényszerült.

Pinczés János főhadnagy 1975-ben végzett a Kilián György Repülőműszaki Főiskolán és Taszáron, a 31. Honi Vadászrepülő Ezrednél kezdte meg csapatszolgálatát. Már két éve repült vadászpilótaként, amikor a katapultálásra sor került. A gépelhagyáskor elszenvedett gerincsérülés miatt búcsút kellett mondania a hangsebesség feletti repülésnek. Pályáját a futárrepülők légcsavaros, dugattyús motoros Zlin Z-43-as típusán folytatta. Ez szakmailag jelentős visszalépés volt, de repülhetett, volt jövőképe és rengeteg tapasztalatot, élményt szerzett. Később vezető beosztásban dolgozott a repülőfőnökségen, a polgári és a katonai légügyi hatóságnál valamint az Open Sky programban. Repült Jak-52-esen, L-410-esen, katonai és civil An-26-oson, L-39 Albatroson, majd 2011-es nyugdíjazásáig a Malév pilótájaként CRJ-200-ason és Boeing 737-esen. Ez a sok típus és beosztás azonban még nagyon távoli volt azon a decemberi napon, amelynek történetét Pinczés János így idézte fel. 

„1977. november 16-án megszületett második fiúnk, László. Három hét szabadságot kaptam, ami rendesen elszaladt a sok teendő miatt. December elején még repültünk, de ezek már csak karbantartó repülések voltak, hiszen nappal teljesen kiképzettek voltunk, és hamarosan kezdtük volna az éjszakai képzést. A szabadságom utáni harmadik repülési nap december 13-a, kedd volt, szikrázóan kék éggel és csodás látással. A táj fehér volt, húszcentis hó lepte mindenütt, és mínusz nyolc fok volt, szélcsend. Első felszállásom az egyedül repülés előtti szokásos ellenőrző repülés volt a kétüléses géppel. Gyorsan és pontosan hajtottam végre és készültem az egyedüli közepes magasságú műrepülésre. Akkor még nem tudtam, hogy utoljára repülök a MiG-21-essel. Kisoroltam a 2-es komlói légtérbe és 5000 méteren elkezdtem a programban leírt feladatok végrehajtását: fordulók 45 fokos és maximális bedöntéssel, forszázzsal, két komplex (leborítás-bukfenc-immelman) és végül az orsók. Nagyon jól ment, éreztem, hogy úgy működik kedvenc gépem, mint a kezes bárány. A paramétereket is sikerült a kívánt 500 – 1000 km/h és a 3000-1000 méter között tartanom. Az orsókat 1000 méteren, 800 km/h-val kellett végrehajtanom. Beállítottam a paramétereket, a gép orrát húsz fokkal a horizont fölé emeltem és balra végrehajtottam az orsót. Ellenőriztem a paramétereket, visszaemelkedtem azt a 150 métert, amit a gép orrába épített blokkok nagyobb súlya, és a paláston végrehajtott orsózás miatt elvesztettem, majd elkezdtem a jobb orsót. Szépen ment, de 200 métert veszítettem. Meg tudom én ezt csinálni szebben is – gondoltam – utána besorolok és megyek haza.

Krasznodari csoportkép. Pinczés János a középső sorban balról a második.

A paraméterek jók voltak, a gép orra 20 fokon a horizont felett volt, forgattam, és háthelyzetben egy leheletnyit előre nyomtam a kormányt, hogy a gép orra ismét a horizonton legyen. Valami nem stimmelt, a gép nem pörgött tovább, leadta az orrát a föld felé, és a szárny irányába csúszva süllyedni kezdett. A sebesség 850, 870 km/h, a magasság 800, 700, majd 600 méter volt, és jött felém a föld. A kormányok semmilyen mozdulatra sem reagáltak, könnyen jártak és hatástalanok voltak. Próbáltam a gázt maximálra tolni, majd vissza alapra, de hatástalan volt. Közben ránéztem a magasságmérőre, ami 350-300 métert mutatott. Már tudtam, hogy ebből nem jön ki a gép, döntöttem és egy határozott mozdulattal meghúztam a katapult vezérlőkarját. Utolsó pillantás a magasságmérőre, 200-180 métert mutatott, a gép 75-80 fokos szögben zuhant a föld felé, és még mindig csak fél-háthelyzetben voltam. A katapult így már tangenciális irányba lőtt ki, és nem fejjel lefelé. Először nagy csattanást hallottam, a kabintetőm elszállt és 20 g-s túlterheléssel már tolt is kifelé a katapultülés rakétahajtóműve. Dirr-durr, csitt-csatt és csend – ennyit hallottam és lógtam az ernyőn, majd becsapódtam a hóba. Mindez oly gyorsan, pár pillanat alatt zajlott le, hogy szinte felfoghatatlan volt, hogy az előbb még a gép kabinjában voltam, most pedig itt a földön várom sorsom további alakulását. Később a kivizsgáló bizottság egyik tagja elmondta, hogy az utolsó orsó elkezdése és a becsapódás között nyolc másodperc telt el. - Ön a hatodik másodpercben hagyta el a gépet, 120 méteres magasságon, 870 km/h sebességnél - mondta.

Az 5705-ös MiG-21bisz, amelyből Pinczés János katapultált.

Mellettem házak voltak és láttam, hogy az ülésem éppen akkor ér földet kis ejtőernyőjével az egyik kertben. Tőlem úgy 300 méterre füstölgött valami, gondoltam oda csapódott be a gépem. Megtapogattam magam, éreztem, hogy a nyakamon folyik egy kis vér, de nem volt vészes. Katapultáláskor a légáramlat letépte a kesztyűmet, az órámat, a cipőmet és a zoknit is. Mezítláb álltam a hóban, gyorsan magamhoz húztam a mentőcsónakot és beleléptem. Kibontottam a túlélő csomagot, és működésbe hoztam a vészjeladót. Addigra megjelentek az emberek a közeli házakból. Kiderült, hogy ez Komló utolsó utcája, senki sem sérült meg és látszólag nem volt jelentősebb kár sem. Megérkeztek a tűzoltók is. Megkértem őket, hogy zárják a területet, és az egyik lakostól kapott strandpapuccsal a lábamon, a hóban odamentünk a roncs mellé. A gépem úgy 70 fokos szögben 900 km/h-val csapódott be az útba, egy nagyfeszültségű villanyoszlop betonalapját és egy ott elhaladó vízvezeték nyomócsövét is átvágva. A nagynyomású víz hűtötte a roncsokat és megakadályozta a nagyjából 1200 liternyi kerozin belobbanását. Később a műszakiak a gép adatrögzítőjét a felszínhez legközelebb lévő farokrészben találták meg, de a hajtómű és a repülőgép többi része után meddő vállalkozás volt kutatni.

Idén lesz 45 éve, hogy 1976. szeptember 1-én, Szentkirályszabadján felállt a 24 órás légi kutató-mentő szolgálat. Az első nappali váltást a 130-as oldalszámú Mi-8T helikopterrel adták.

Egy járőr bevitt a rendőrségre, ahonnan telefonáltam Taszárra, hogy katapultáltam és jól vagyok, de a gép megsemmisült. Már úton volt a kutató-mentő helikopter, amelynek pilótája barátom, Krenács Jani volt. Később mesélték, hogy még nem láttak olyan gyorsan helikoptert Veszprémből Komlóra érni, mint ahogy a barátom vezette a gépet.  Mire a helikopter leszállt, már nagyon rosszul éreztem magam, csökkent az adrenalin szint, előjött a stressz és a rosszullét. Fájt már mindenem. A lábam a földet érésnél kapott ütéstől izomzúzódást szenvedett, a hátam a felső gerincoszlop és a nyakam körül majd szétszakadt úgy fájt. A nyakamon felszakadt a bőr, ahogy a gégemikrofont letépte a szél, fájt a kezem és majd lefagyott a lábam. De éltem és ez volt a lényeg. A gyors előzetes kihallgatás közben kértem, hogy hozzák ki a feleségem, hogy két szót tudjak beszélni vele, mielőtt elrepülök a kecskeméti kórházba. Az estét már egy kórházi ágyon töltöttem, tele aggodalommal, kétségekkel, hogy mit ronthattam el, mi lesz velem, milyen eredményt hoz ki a gerincvizsgálat. Járni csak bicegve tudtam volna, de nem engedték.

KM-1M katapultülés a régi szolnoki repülőmúzeumban. Pinczés János életét is egy ilyen ülés mentette meg.

Azután jött a kivizsgáló bizottság, akik mindenre kíváncsiak voltak. Igyekeztem mindent pontosan elmondani, másodpercről másodpercre. Szorgalmasan jegyzeteltek és egyre csak kérdeztek. Két órás beszélgetés elteltével kértem, hogy hagyjuk abba, mert nagyon elfáradtam, de másnap reggel már ott lihegtek. A tét nagy volt, de én ezt nem tudtam. A MiG-21bisz gépeink garanciálisak voltak, és az orosz fél Taszáron tartózkodó mérnökei is jelezték, hogy kíváncsiak a történtekre. Ha géphiba, kapunk ingyen egy gépet, ha pilótahiba, akkor nem, illetve „attól függ”. Minden kérdésre őszintén válaszoltam, de néha amikor láttam, hogy olyan emberek is kérdeznek, akinek halvány gőze sincs a típushoz, akik nem olvasták még a légiüzemeltetési utasítást sem, kicsit berágtam. A kérdés az volt, hogy miért nem kapcsoltam be a vízszintes helyzetbe állító gombot, mert akkor az automatika mindent megoldott volna. - Ha az alezredes elvtárs elolvasta volna a légiüzemeltetési utasítás bevezető részét, akkor tudhatná, hogy a vízszintes helyzetbe állítást 1000 méter alatt tilos használni - válaszoltam. Végül a negyedik napon már csak egy-két érdeklődő jött, majd azok sem. Lelkesen nekiugrottak, hogy megállapítsák mi történt. Azt az elején leszögeztem, hogy a hajtómű jól működött és én csináltam egy plusz orsót, amelyből nem jött ki a gép, tehát emiatt hibásnak érzem magam.

Két hónap után jött valami eredményféle. A lényege az volt, hogy belevittem a gépet egy nagy sebességű átesésbe. Erről még a főiskolán sem tanultunk, csak néztem, hogy az meg mi? Később elmagyaráztak a mérnökeink, hogy nagy sebességnél egy bizonyos helyzetben a deltaszárny szél felőli oldaláról a csúszás és a nagy sebesség miatt a felhajtóerőt a nagy sebességű áramlás „lefújhatja”, míg a másik oldalt a törzs leárnyékolja, és ott nem termelődik elég felhajtóerő. A kiút, hogy hagyni kell a gépet mozogni a saját pályáján, az orsózás folytatódik és kb. 3000 méter elvesztése után, helyreáll minden vezérelhetőség, minden kormányon. Mivel 1000 méteren kezdtem a manővert az előírás szerint, esélyem sem lett volna, ha bent maradok a gépben. A légiüzemeltetési utasítást kijavították, mindenki új hajózócipőt kapott és minden ezred pilótáival ismertették, hogy ilyen eset is előfordulhat. Az orosz fél is kivizsgálta az esetet és ők is erre a következtetésre jutottak. Aztán 1978-ban valahonnan érkezett hozzánk egy új MiG-21bisz.

Számítógépes grafika az 5705-ösről.

Velem a kórházi ágyon a harmadik hónap után közölték, hogy szóbeli figyelmeztetést kapok, mert eltértem az előírt feladattól és egyel több orsót hajtottam végre. Egyébként várnak vissza, gyógyuljak meg mielőbb. Hévízen és Mátraházán voltam rekreáción és gyógykezeléseken, majd egy év után hivatott a kecskeméti repülőorvosi intézet parancsnoka, hogy beszéljük meg a sorsomat. Dr. Csengery Attila orvos-ezredes egy végtelenül tisztességes, becsületes és emberséges doktor volt, aki mindig kiállt a pilóták mellett, segített nekik, ahol csak tudott. Mindenki szerette és tisztelte, adtunk a szavára. Leültünk és elkezdődött a vizsgálati eredmények összességének ismertetése. Mindent rendben találtak a dokik, de a sebésznek volt egy megjegyzése: - A kompressziós törés a csigolyáidon begyógyult, de nagyon vigyázz, ne húzd túl a repülőt, ne használj nagy g-t műrepüléskor, és ha lehet, kerüld a katapultálást, mert ha nem tudsz felkészülni a megfelelő pozíció felvételével, nem biztos, hogy túléled - mondta. Akkor hogy repüljek a MiG-en? Három g-vel nem lehet műrepülni és légiharcolni, és ki tudja mikor, melyik rendszer hibája miatt kell katapultálni. Megkérdeztem Attilát, hogy mindez lehetséges-e. Bólintott. - János, te tudod akarod-e tovább a hangsebesség feletti repülést csinálni, de egyet véss az eszedbe: egy katapultálást szerencsésen megúsztál, kisebb repedésekkel, törésekkel. A második katapultálást már nem biztos, hogy bírja a gerinced. Döntsd el, mit szeretnél, kisebb g-terhelés mellett sokáig repülni vagy óvatosan repülni a MiG-en.

Hosszas mérlegelés, beszélgetések, és konzultációk alapján úgy döntöttem, hogy otthagyom a vadászrepülést és szeretett MiG-21bisz típusomat és kipróbálom magam más közegben. Sokan nehezteltek, megróttak, gyávának tartottak döntésemért, de az igazi barátaim megértettek és támogattak. Akkoriban nem volt gond, hogy hová mehet egy hangsebesség feletti típusról letiltott hajózó, szinte válogathattam a típusok között. Az orvosi bizottságot arra kértem, hogy egyéni elbírálás alapján tiltsanak le a vadászrepülésről. Így is lett, megkaptam a hangsebesség alatti típuson való orvosi alkalmasságot és ismét repülhettem. A sok ajánlat közül én az 1977-ben, frissen megalakult futárrepülő rajhoz kértem magam, a Zlin 43-asra. Lezártam egy csodás fejezetét az életemnek, elbúcsúztam a századtól, az ezredtől, és bevallom nagyon fájt, hogy többé nem repülhetek hangsebesség felett, és nem élhetem át azt a sok csodát, amit egy vadászgép adott nekem. Álmomban azóta is repülök néha a MiG-21-esen és élvezem a száguldást. Ma is taszárinak vallom magam és büszke vagyok, hogy ott repülhettem, abban a közösségben. Megvalósult az álmom, repülhettem hangsebesség felett és a sztratoszférában. Hosszú volt az utam a MiG-21-esig, de megérte. Elkezdődött egy másik fejezet, ami talán még érdekesebb és változatosabb lett, de az már egy másik történet.”

A taszári MiG-21-esek története Pápán ért véget.

*

Magyarországon 1977-ben még nem volt elérhető a kutatást és mentést támogató műholdas riasztás. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország által, eredetileg a bajbajutott tengeri hajók megsegítésére létrehozott COSPAS-SARSAT (Koszmicseszkaja Szisztyema Poiszka Avarijnih Szudov – Search And Rescue Satellite Aided Tracking) kutató-mentő műhold rendszer csak 1982-ben kezdte meg működését. A hetvenes években a helyszínre elsőként érkező szervektől – rendőrségi körzeti megbízott, mentők, tűzoltók – vagy lakossági szemtanúktól érkezett a bejelentés, de az is előfordult, hogy Pinczés Jánoshoz hasonlóan, a katapultált pilóta telefonált a rendőrségről és jelentette a történteket. Az is megtörténhetett, hogy ha nem volt információ a gépről és a keresése sem vezetett eredményre, akkor a repülésvezető vagy a harcálláspont, amely ismerte a feladat-végrehajtás helyét, útvonalát, riasztotta a kutató-mentő szolgálatot.

A MiG-21bisz katapultülésében lévő túlélőkészlet R-855UM típusú rádió berendezése automata üzemmódban a 121,5 MHz frekvencián adott jelzést. Ezt a jelzést a földi rádiótechnikai állomások és az éppen levegőben lévő helikopterek is vehették. Előbbiek csak korlátozottan rendelkezhettek irányinformációval, viszont a helikopterek ARK-U2 berendezésének tűje stabilan a jel irányába állt. Ekkor meg lehetett hallgatni, hogy valóban vészjelzés jött-e. (Később, a Mi-17-esek ARK-UD berendezése már hangjelzést is adott.) Ugyancsak az ARK-U2-t használták a kutató-mentő Mi-8-asokon is, amelyek a berendezés segítségével a vészjeladóra, mint irányadóra repülhettek rá. A műholdas riasztás a nyolcvanas évektől Magyarország számára is elérhetővé vált.

* * *

Fotó: Pinczés-archív, Szórád Tamás. Mi-8-as fotó: Simon-archív. Az írás az Aeromagazin 2021. februári számában megjelent cikk bővített változata.

Egy tévéműsorban az Amerikai Egyesült Államok elnöke azt állította, hogy oroszországi hivatali partnerének nincs lelke, sőt gyilkos.

Joe Biden egy tévéinterjúban arról (is) beszélt, hogy elég jól ismeri Putyint, és úgy gondolja, hogy az orosz elnöknek nincs lelke. Ezt egyik találkozójukon meg is mondta neki, mire Putyin csak annyit felelt, hogy akkor megértik egymást. Arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, Biden igennel válaszolt. Az amerikai elnök azt is kilátásba helyezte, hogy Putyin “meg fog fizetni” a 2020-as amerikai elnökválasztásba történt állítólagos orosz beavatkozás miatt.

“Biden mai kijelentése túlmegy a józan ész határán. Így nem viselkedhet egy olyan ország vezetője, amely a demokratikus elvek és az erkölcs hordozójának szerepére pályázik. Így beszélni az államfőnkről senkinek sem megengedett… Biden a kijelentésével megsértette országunk polgárait. Ez a tehetetlenség miatti hisztéria… Putyin az elnökünk, az ellene irányuló támadás az az országunk elleni támadás” — Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke. (Sok butaságot beszél az elnök. Az, hogy kinek mi a megengedett azon lehet ugyan vitatkozni, bár felesleges mert az egyesült államok elnökének viszonylag tágak a lehetőségei e tekintetben. Hogy Biden megsértette volna Oroszország polgárait valószínűleg csak a Putyinra szavazókra igaz, az, hogy mennyien nem vették ezt sértésnek kiderülhetne egy szabad, tisztességes választáson. Az az állítás pedig, hogy Putyin bírálata támadás, sőt az ország elleni támadás lenne azt mutatja, hogy Vologyinnak fogalma sincs a demokráciáról, a szólásszabadságról. A -szerk- megj.)

“Erre egyetlen magyarázat lehet: minden, amit csak az Egyesült Államok tesz annak érdekében, hogy gondot okozzon az országunknak – a szankcióktól kezdve a zsaroláson át a belügyekbe való beavatkozásig – dugába dőlt. Ez a tehetetlenség miatti hisztéria” – írta Vologyin.

Felidézte, hogy a korábbi amerikai elnökök kritikusan viszonyultak a Szovjetunióhoz és Oroszországhoz, de konstruktívan cselekedtek. Emlékeztetett arra, hogy Roosevelt antikommunizmusa ellenére és annak ellenére, hogy zsarnoknak tartotta Sztálint, hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok építéséhez, Kennedy Hruscsovval közösen találta meg az egyetlen helyes kiutat a karibi válságból, Nixon a leszerelés útjára lépett, az idősebb Bush pedig attól tartott, hagy a szovjet állam széthullása esetén a nukleáris fegyverek elterjednek a világban.

Vologyin véleménye szerint Trump retorikája is megfelelt az államfői szintnek, a szankciók ügyében hozott döntései dacára. (Mondjuk ebben is téved a hűséges csinovnyik, hiszen Trumpról sok jót el lehet mondani, de hogy a kommunikációjának a szintje meghaladta volna egy akarnok hétéves kisiskolás szintjét, azt nem. A -szerk- megj.)

Az interjú nyomán az orosz külügyminisztérium konzultációra hazarendelte az ország washingtoni nagykövetét.

The post Biden egyre keményebb: gyilkosnak nevezte Putyint appeared first on .

Árt a globális stabilitásnak a brit nukleáris arzenál növeléséről szóló döntés – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Nagyon sajnáljuk, hogy Britannia azt az utat választotta, hogy növeli a nukleáris robbanótölteteinek számát. Ez a döntés árt a nemzetközi stabilitásnak és a hadászati biztonságnak” – mondta Peszkov.

A szóvivő elfogadhatatlannak és valótlannak nevezte London állítását, miszerint Moszkva fenyegetést jelent. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is a tárgyalások híve a hadászati stabilitás kérdésében, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.

A brit kormány kedden közölte, hogy visszavonja az önálló hadászati nukleáris kapacitásának korlátozásáról egy évtizede hozott döntést, és 180-ról 260-ra növeli a hadrendben tartható nukleáris robbanótöltetek lehetséges mennyiségét.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy “az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesének” a nukleáris potenciálja növeléséről hozott döntése súlyos csapást jelent magára a fegyverzetellenőrzés koncepciójára. A diplomata szerint az elhatározás megalapozatlan és politikai szempontból káros.

Rjabkov kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg meg fogja hozni a szükséges ellenintézkedéseket a brit nukleáris arzenál “negyven százalékos, ugrásszerű” növelésére.

The post Kreml: árt a globális stabilitásnak a brit nukleáris arzenál növelése appeared first on .

A román haditengerészet szervezésében megrendezett idei legnagyobb hadgyakorlat kezdődik pénteken a Fekete-tengeren az Egyesült Államok, Bulgária, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Törökország részvételével.

A román haditengerészet szerdai közleménye szerint a román partszakasz térségében lebonyolítandó Sea Shield 21 fedőnevű, március 29-ig tartó közös műveletben 2400 katona, 18 hadihajó – egy cirkáló, egy romboló, több fregatt, korvett, aknaszedő, rakétahordozó- és vontatóhajó -, valamint 10 repülő és helikopter vesz részt.

A gyakorlaton a Szövetséges Tengerészeti Parancsnokság a 2-es számú Állandó NATO Tengerészeti Csoport (SNMG-2) hajóival, köztük a román Regina Maria fregattal lesz jelen.

A román és lengyel haditengerészet három parti rakétaütege tengeri célpontok megsemmisítését fogja gyakorolni, a légtér biztosítását a román légierő F-16-os és MiG 21 Lancer vadászgépei, IAR-330-as harci helikopterei és spanyol Eurofighter Typhoon harci repülőgépek fogják ellátni.

A Sea Shield 21 forgatókönyve valamennyi olyan műveletre kiterjed, amellyel a NATO válaszolna egy, a térségben kirobbanó geopolitikai válságra, azzal a céllal, hogy megerősítse a tagországok együttműködési képességét a vízi, tengeralatti, szárazföldi és légi hadműveletek során. A rendszeres Sea Shield és Poseidon hadgyakorlatokkal Románia a 2016-os NATO-csúcson tett javaslatának szellemében a szövetség dél-keleti szárnyának megerősítéséhez, a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez járul hozzá – közölte a román haditengerészet.

The post Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődik Fekete-tengeren a román haditengerészet szervezésében appeared first on .

Egy hét alatt több ezer sofőrnél észlelték a rendőrök, hogy vezetés közben nem használta a biztonsági övet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata szerdán tette közzé honlapján a március 8. és 14. közötti, európai szintű fokozott ellenőrzésének mérlegét. Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) 2021. évi ellenőrzési terve alapján az európai kampánya során ezúttal a passzív biztonsági eszközök – a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak – használatát ellenőrizték a rendőrök.

A járművek ellenőrzése során a rendőrök 5514 alkalommal tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását, túlnyomórészt – 4531 esetben – a járművezető nem kapcsolta be a biztonsági övét. A gyermekbiztonsági rendszert 112 esetben nem használták, míg 14-en bukósisak nélkül motoroztak.

Az ORFK arra kérte a közlekedésben részt vevőket, hogy mindig tartsák be a közúti szabályokat, a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint a segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak megfelelő használatát. “Ne sodorják veszélybe magukat és a többi közlekedőt azzal, hogy a passzív biztonsági eszközöket nem használják”! – fogalmaztak.

The post ORFK: több ezer ellenőrzött sofőr nem használta a biztonsági övet appeared first on .

Lapunkat megkereste egy neves, húsz éve működő biztonsági vállalat, mert sokak mellett az ő tevékenységüket is egyre inkább hátrányosan érintik a járvány kapcsán elrendelt védelmi intézkedések. Mint írják a bajt csak tetézi, hogy egy paradoxon miatt kiszorultak a támogatotti körből is.

Mint írják, jelenleg átlagosan bő száz fő saját alkalmazotti létszámmal rendelkeznek, ebből eddig harminc főt érint a megrendelőiknél a 104/2021 (III.5) Korm rendelettel elrendelt korlátozások. E dolgozóikat az elrendelt két hetes korlátozás időtartamára kénytelenek voltak fizetett szabadságra küldeni.

A társaság számára ez ellentételezés nélküli kifizetés, azaz több millió forint vesztesség erre a két hétre, mivel a kormányrendeletre és vis maiorra hivatkozva a megrendelőiknek nem számlázhatnak.

Mindezt tetézi, hogy a hivatkozott kormányrendelet 6 § 1. bek 16. pontja alapján a biztonsági szolgáltatások engedélyezettek, így állami kompenzációra sem tarthatnak igényt. A társaság vezetői a járványadatokból és a kormányzati kommunikációból azt érzik, hogy az április 22-i nyitás nem, vagy nem egyszerre fog megtörténni, így a további vesztességeiket megbecsülni sem tudják, a szabadság kiadás pedig így nem fenntartható megoldás.

Mint írják, a szakmánkban ez a probléma még több száz céget és több ezer vagyonőrt érinthet ezért azt szeretnék, hogy jogalkotói szinten tegyék lehetővé, hogy ésszerű keretek között a vagyonbiztonsági tevékenység is a támogatható kategóriák közé kerüljön.

Biztató, hogy megkeresésükre az Operatív Törzstől azt a választ kapták, hogy a javaslatukat meg fogják vizsgálni, és figyelembe fogják venni, amennyiben a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági folyamatok kezelésével kapcsolatos intézkedések rendszerében a javaslataik, illetve észrevételeik elhelyezhetők.

The post Bajban a biztonsági vállalkozások appeared first on .

Szolnokon az új helikopterek érkezése áll a figyelem középpontjában, és ez az alakulat feladatrendszerét ismerve rendjén is van. Az elmúlt év végén ugyanakkor teljessé vált a Zlín alapfokú kiképző/kiválogató repülőgépek flottája is, mely a bővülő haderőnem jövőjének fundamentumát alkotja, a hajózó utánpótlás kinevelésében szorgoskodva...

Szolnokon járva kétségtelenül a H145M a sztár, de szorgosan pörögnek a Zlínek is. Itt 02-es pálya szerinti bejövetel közben a "fleet leader" 02-es :-) , fölötte pedig a valszeg engine out eljárást gyakorló 27-es Z 242L, az új jövevények egyike.

Itt már a kerítés fölött.

Haslövés a 28-asról. Jól látszik a léghűtéses Lycoming motor téliesítő kitje, mely az olajhőt hivatott a hideg levegőben is megfelelő szinten tartani - mert mint tudvalevő, a kenőanyag alacsony hőmérséklete a motor élettartamának csökkenését vonja maga után.

A nap alig valamivel a horizont felett, szép sárgára festve a besikló 27-est, melynek szárnyvégi strobe-je éppen bevillan.

Ez már a 2017-ben érkezett gépek egyike, a 22-es, mely műrepülést követően lenyomott még pár iskolakort az üzemnap zárásaként. 

Zord

A Balassagyarmati Járásbíróság jogerősen egy év tíz hónap, két és fél évre felfüggesztett börtönre ítélt egy 43 éves anyát, aki rátámadt egy általános iskola női iskolaőrére – tájékoztatta a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője.

Bóna Gyula közölte: a vádlott tavaly október 22-én elment a lányáért az iskolába, ahol kiderült, hogy a gyerek napközben elesett, a térdén és a fején könnyebben megsérült. Emiatt beszélni akart az igazgatóval és a tanárokkal is, mivel azonban szülők az iskola épületébe nem léphettek be, az egyenruhás iskolaőr arra kérte, hogy távozzon.

Az anya többszöri felszólításra sem hagyta el az épületet, ehelyett a tanulók és az iskola dolgozói előtt útszéli hangnemben szidalmazni kezdte az iskolaőrt, majd a falnak lökte őt. A járási ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével és becsületsértés vétségével vádolta meg az anyát, akit a bíróság mindkét vádpontban bűnösnek mondott ki – derül ki a közleményből.

The post Bántalmazta az iskolaőrt, felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta appeared first on .

Jogszerűnek és megalapozottnak minősítette az orosz katonai főügyészség, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) katonai részlege elutasította annak az Alekszej Navalnij nevében tett feljelentésnek az ügyrendbe vételét, amely szerint az ellenzéki politikust megpróbálták megmérgezni.

Ezt egy katonai ügyész közölte kedden azon a tárgyaláson, amelyet a bejelentés elutasításával szembeni panasz ügyében tartottak Moszkvában, a 235. helyőrségi katonai bíróságon. Álláspontja szerint a bejelentés ügyrendebe vételének nem volt jogalapja. Navalnij, aki börtönbüntetését tölti egy rá korábban gazdasági bűncselekmény címén kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés feltételeinek megszegése miatt, videokapcsolatok révén részt vehetett volna a tárgyaláson, ám elutasította ezt a lehetőséget. A tárgyalást március 22-re elnapolták.

Navalnij nevében Vladlen Losz ügyvéd tett feljelentést december 15-én és 22-én az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei ellen. Az SZK Katonai Nyomozati Főcsoportfőnöksége (GVSZU) az ügyet megvizsgálta, de nem talált arra utaló körülményt, hogy az FSZB munkatársai elkövették volna a feljelentésben szereplő bűncselekményt.

A katonai nyomozóhatóság képviselője a tárgyaláson közölte: az szerv nem kapott semmilyen anyagot arról, hogy Navalnij ellen katonák bűncselekményt követtek volna el. Elmondta, hogy az ügyben a szibériai szövetségi körzet közlekedési rendőrsége indított ellenőrző vizsgálatot. A fehérorosz állampolgárságú Losz nem vehetett rész a keddi tárgyaláson, mert januárban 2023. november 27-ig érvényes hatállyal kitoloncolták Oroszországból a hazájába, miután szembe szegült egy rendőrrel. Navalnijt a tárgyaláson Vjacselav Gimagyi ügyvéd képviselte.

Navalnij, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója, augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint “Novicsok” típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. Az FSZB emberei mérgezték meg.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata “megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg. Az SZK katonai főcsoportfőnöksége nem tartotta indokoltnak, hogy a sajtóhírek alapján vizsgálatot indítson az FSZB munkatársai ellen, akikkel kapcsolatban az SZK szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja.

Navalnijt január 17-én Moszkvában őrizetbe vették, amikor hazatért Berlinből, ahol kórházi és rehabilitációs kezelést kapott. Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében az ellenzékinek a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie. Az elsőfokú döntést Navalnij megfellebbezte, de a fővárosi bíróság február 20-án helybenhagyta.

The post A katonai ügyész Navalnij nyomozóhatóság elleni panaszának elutasítását javasolta appeared first on .

Nagy-Britannia visszavonja az önálló hadászati nukleáris kapacitásának korlátozásáról egy évtizede hozott döntést, és ehelyett növeli a hadrendben tartható nukleáris robbanótöltetek lehetséges mennyiségét – áll a brit kormány stratégiai tervezetében.

A hosszú távú stratégiai intézkedéscsomagot tartalmazó 114 oldalas dokumentum egyenes utalást tesz arra, hogy Nagy-Britannia bizonyos körülmények között nem nukleáris tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés esetén is fontolóra veheti nukleáris fegyvereinek alkalmazását. A tervezet felidézi: 2010-ben az akkori brit kormány úgy döntött, hogy 225-ről 180-ra kell csökkenteni a nukleáris töltetek számának felső határát a 2020-as évtized közepéig.

A kedd délután bemutatott stratégiai tervezet szerint azonban a biztonsági környezet változásának jelenlegi irányai alapján, figyelembe véve a technológiai és doktrinális fenyegetéseket is, az egy évtizeddel ezelőtti korlátozási terv végrehajtása immár nem lehetséges. A brit kormány ezért úgy döntött, hogy nem csökkenti, hanem 260-ra emeli a hadrendben tartható nukleáris töltetek számának felső határát.

A stratégiai dokumentum leszögezi azt is, hogy Nagy-Britannia megtartja az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitást hordozó négy tengeralattjáróját, és ezek közül legalább egy mindig járőrözik a világtengereken, ahogy az eddig is történt.

A tervezet szerint a brit kormány továbbra is a “a bizonytalanság szándékos fenntartásának” politikáját fogja alkalmazni azzal kapcsolatban, hogy pontosan mikor, hogyan és milyen mértékben venné fontolóra nukleáris fegyverek használatát, de a változó biztonsági és technológiai környezetre tekintettel ennek a politikának az alkalmazását kiterjeszti, és a továbbiakban nem közöl nyilvános adatokat a hadrendben álló nukleáris töltetek és rakéták számáról sem.

Ez a bizonytalanság megnehezíti a számítások elvégzését a potenciális agresszorok számára, csökkenti a nukleáris fegyverek szándékos alkalmazásának kockázatát azok részéről, akik egy esetleges első csapás előnyeire törekednének, és így hozzájárul a hadászati stabilitáshoz – áll a brit kormány integrált stratégiai tervezetében.

A dokumentum leszögezi: Nagy-Britannia nem fog nukleáris fegyvereket használni olyan országok ellen – vagy ezzel fenyegetni olyan országokat -, amelyeknek nincs nukleáris fegyverzetük és részesei az 1968-ban aláírt atomsorompó-szerződésnek. A brit kormány azonban fenntartja a jogot arra, hogy felülvizsgálja ezt a kötelezettségvállalását, ha a tömegpusztító fegyverek, köztük a vegyi és biológiai csapásmérő kapacitások, vagy az ezekével összemérhető hatású egyéb, újonnan megjelenő technológiák által támasztott fenyegetés a jövőben ezt szükségessé tenné.

A stratégiai dokumentum szerint az euroatlanti térségben Oroszország jelenti a legnagyobb közvetlen fenyegetést Nagy-Britanniára, de valószínűsíthető az is, hogy a világ más térségeiben, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten szélesedni fog a terrorista és egyéb szélsőséges csoportok mozgástere. A dokumentum valószínűnek nevezi azt is, hogy 2030-ig valamely terrorcsoport sikeres támadást hajt végre vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyverekkel.

The post Britannia nukleáris fegyverkezésbe kezd appeared first on .

Aknarobbanásban életét vesztette egy illegális határátlépő, egy társa súlyosan, egy másik pedig könnyebben megsérült a közép-horvátországi Saborsko járáshoz tartozó erdőben, ahol az 1991-1995-ös délszláv háborúból visszamaradt, aláaknázott területre tévedtek – írta a helyi sajtó.

A robbanás csütörtökön történt a boszniai határhoz közeli térségben, a károlyvárosi (Karlovac) rendőrség helikopterekkel próbálta meg felderíteni a területet, az úgynevezett saborskói migráns útvonalat.

Marko Bicanic, járási elöljáró a sajtónak elmondta: korábban már aknamentesítették ezt a részt, de az erdőkben a terepviszonyok miatt ez nehezebb volt. A főbb útvonalakon még mindig kint vannak az aknaveszélyre figyelmeztető táblák, de mivel a Bosznia felől érkező illegális határátlépők kerülik a főbb útvonalakat, valószínűleg nem láthatták őket – tette hozzá.

Az ogulini kórházban megerősítették, hogy az ott kezelt két menekült közül egyik súlyos hasi sérüléseket szenvedett, a másik pedig a térdén sérült meg. Mindkettő pakisztáni állampolgár.

Az illegális bevándorlók főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig nyugat-európai országokba szeretnének eljutni.

The post Aknára lépett és meghalt egy menekült Horvátországban appeared first on .

Az ANY Biztonsági Nyomda 2020-ban 27,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 6,7 milliárd forinttal, 19,65 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző évben, a nettó eredmény 785 millió forintot tett ki, 488 millió forinttal, 38,33 százalékkal csökkent 2019-hez képest – közölte a társaság.

A kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti nyereség (EBIDTA) 2020-ban 2,996 milliárd forint volt, amely 376 millió forinttal kevesebb az előző időszakhoz képest. A konszolidált üzemi eredmény 1,498 milliárd forint volt, 585 millió forinttal, 28 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Az igazgatóság 55 forint osztalék kifizetését javasolja a közgyűlésnek.

Az 2020. évi 27,4 milliárd nettó árbevétel 42 százaléka, 11,7 milliárd forint az export piacokról származott. A biztonsági termékek és megoldások árbevétele 2020-ban 6,950 milliárd forintot tett ki, amely 3,554 milliárd forinttal, 34 százalékkal kevesebb, mint a bázis időszakban. A társaság kártyagyártásból és megszemélyesítésből származó árbevétele tavaly 7,9 milliárd forint, amely 3,102 milliárd forinttal, 28 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben.

A nyomtatványok gyártásából, megszemélyesítéséből, adatfeldolgozásából származó árbevétel 2020-ban 10,309 milliárd forintot ért el, amely 54 millió forinttal kevesebb, mint a bázis időszaki érték. A hagyományos nyomdatermékek árbevétele 2020-ban 1,495 milliárd forint volt, 114 millió forinttal, hét százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest a lecsökkent könyv megrendelések miatt.

Zsámboki Gábor, a társaság vezérigazgatója a jelentés publikálásakor kiemelte, nyereséges esztendőt tudhatnak maguk mögött, annak ellenére, hogy a részvénytársaság megalakulása óta soha nem szembesült olyan kihívásokkal, mint 2020-ban. Hozzátette: tavaly március első napjaiban sikerült olyan döntéseket hozni, amelyek egyszerre tették lehetővé a munkahelyek és a pénzügyi stabilitás megőrzését. Termékeik piacait lelassította a járvány, így több idő és energia jutott a technológia és a kapacitások fejlesztésére.

Az ANY Biztonsági Nyomda részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek, a papír csütörtökön 1360 forinton zárt, az elmúlt egy évben a legalacsonyabb árfolyama 1025 forint, a legmagasabb 1400 forint volt.

The post Továbbra is nyereséges az ANY Biztonsági Nyomda appeared first on .

Drogcsempészetre kifejlesztett tengeralattjárót foglaltak le Spanyolországban, a rendőrségi műveletben több tonna kábítószert találtak és sokakat előállítottak – közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint ez az első felfedezett, kifejezetten kábítószer-kereskedelem céljából épített tengeralattjáró, amit Európában gyártottak. Eddig csak latin-amerikai országokban készült, drogcsempészetre szánt tengeralattjárót fedeztek fel Európai és nemzetközi vizeken.

A tengeralattjárót egy kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői csoport felszámolására indított akcióban találták. A Spanyolország számos városában egy időben végzett műveletben 47 házkutatást tartottak és 52 embert állítottak elő. Két kis méretű tengerjáró hajót, egy tengeralattjárót, egy csaknem háromszázezer euró értékű, nagysebeségű jachtot, valamint több mint három tonna kokaint, hétszáz kilogramm hasist és több mint százezer euró készpénzt foglaltak.

Az Europol tájékoztatása szerint a műveletben Spanyolország mellett Kolumbia, Hollandia, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Portugália illetékes hatóságainak összesen háromszáz rendőre vett részt.

The post Europol: drogcsempészetre kifejlesztett tengeralattjárót foglalt le a spanyol rendőrség appeared first on .

Az Európai Unió és tagállamai üdvözlik az új líbiai egységkormány képviselőházi jóváhagyását, ami jelentős áttörést jelent az intézményi egység megteremtése, az ország békés jövője és a december 24-re tervezett választások megtartása szempontjából – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell az Európai Unió nevében kiadott közleményében üdvözölte az érintett felek erőfeszítéseit, hogy a nemzeti egység szellemében összefognak a megbékélés érdekében.

“Történelmi lehetőség a líbiaiak számára, hogy közös erőfeszítéssel küzdjenek országuk békés, kiegyensúlyozott és egységes újjáépítéséért, valamint Líbia nemzeti önállóságának és területi egységének helyreállításáért” – fogalmazott.

Kijelentette: az Európai Unió felszólítja az érdekelt feleket, hogy biztosítsák a hatalom időben történő és zökkenőmentes átadását a nemzeti egységkormánynak. Továbbá elengedhetetlennek nevezte az október 23-án létrejött tűzszüneti megállapodás valamennyi rendelkezésének hatékony végrehajtását, az ENSZ fegyverembargójának tiszteletben tartását, valamint az összes külföldi harcos és zsoldos alkalmazásának megszüntetését.

“Felszólítjuk a nemzeti egységkormányt, hogy mutasson elhatározottságot a biztonsági erők átfogó reformja iránt, egyebek között a milíciák felszámolása és a fegyveres erők polgári felügyelet alatti egyesítésére irányuló erőfeszítések révén” – fogalmazott.

Az Európai Unió és tagállamai várakozással tekintenek a nemzeti egységkormánnyal való szoros együttműködésre – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

A 2014-es választások óta nyugati és keleti frakciókra oszlott líbiai törvényhozás több mint 130 képviselője az észak-líbiai Szirtben kétnapos egyeztetéseket követően szavazott bizalmat szerdán az ideiglenes líbiai egységkormánynak. Az Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh vezette kabinet az észak-afrikai országot évek óta párhuzamosan irányító két rivális kormányzatot váltja fel: a Fájez esz-Szarrádzs vezette, Tripoliban székelő, nemzetközileg elismert egységkormányt és az ideiglenes kabinetet, amelyet a kelet-líbiai területeket ellenőrzése alatt tartó, Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg támogat.

The post Az EU üdvözli az új líbiai egységkormányt appeared first on .

Tavaly is kiemelt hangsúlyt kapott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) a csalások, hamisítások, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem – hangsúlyozta a 2020-as évet értékelve a hatóság.

Közleményükben ismertették: 567 kiemelt ellenőrzést végeztek, 839 tonna terméket vontak hatósági intézkedés alá, 34 esetben korlátozták vállalkozások tevékenységét és több mint 116 millió forint bírságot szabtak ki. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóival szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás kiszűrése érdekében 87 ellenőrzés történt, amelyből 22 esetben állapítottak meg jogsértést a Nébih ellenőrei, a bírság végösszege mintegy 315 millió forint lett.

A hivatal állategészségügyi, borászati és az élelmiszerlánc további termékeit vizsgáló laboratóriumaiban több mint 1,6 millió mintából mintegy 4,3 millió paraméterre végeztek vizsgálatokat a szakemberek. Az év végén elindult a kutyaszaporítók ellenőrzése is, állatgyógyászati készítmények lefoglalásával és a jogosulatlan állatorvosi tevékenység felderítésével egybekötve.

Egyértelmű siker, hogy a házisertés-állományokat továbbra is sikerült megvédeni az afrikai sertéspestistől, a vadállományban szintén lassult a járvány terjedése, a madárinfluenza-járványt pedig szigorú intézkedésekkel és összehangolt munkával sikerült felszámolni. Az eredmények között említették egyebek mellett, hogy megalakult az élelmiszerrendész szolgálat, az állategészségügyi járványok hatékony kezelése érdekében pedig önálló szervezeti egységeként létrejött a Nébih-ben az Országos Járványvédelmi Központ.

Tűzifát okosan! néven megnyílt a biztonságos tűzifavásárlást segítő online piactér. Az elkobzott fatermékek közül csaknem 3000 köbméter tűzifát kaphattak meg a rászoruló intézmények, szervezetek. A Nébih ügyfélszolgálatai több mint 54 ezer telefonhívást fogadtak tavaly. Bővült a Nébih ZöldSzám bejelentőfelületeinek köre, megkönnyítve a közérdekű bejelentéseket alátámasztó fotók, videók csatolását. Az ügyfélprofil rendszerben szintén bővült az elektronikusan bejelenthető, intézhető tevékenységek köre.

A tavaly megkezdett feladatok túlnyomó része 2021-re is áthúzódik. A Nébih előtt áll a többi között az e-Pincekönyvi rendszer adattárházának és gördülékeny adatáramlásának kidolgozása, a Vendéglátás és közétkeztetés jó higiéniai gyakorlata útmutató új fejezeteinek megalkotása, a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer folyamatos kiterjesztése az újabb termékkörökre – emelték ki.

A Nébih fő célja továbbra is, hogy a termőföldtől az asztalig biztosítsa az élelmiszerlánc biztonságát, mind termelők, előállítók, forgalmazók, mind a fogyasztók érdekében – hangsúlyozta a hivatal. A közleményben jelezték azt is, hogy kilenc éves fennállását ünnepli március 15-én a Nébih, az évfordulóra elkészült a 2020-as év legfontosabb eseményeit, intézkedéseit összefoglaló évértékelő.

The post Tavaly is kiemelten figyelt a csalások és a feketegazdaság elleni küzdelemre az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal appeared first on .

Irak Halálos áldozattal járó rakétacsapások Erbílben

A hónap közepén rakétacsapások érték Kurdisztán Autonóm Régió fővárosának, Erbílnek környékét. A támadás a város repülőterének közelében történt, ahol az iraki koalíciós erők amerikai katonai bázisa is található. A rakétatámadás során egy, az Egyesült Államoknak dolgozó külföldi polgári munkatárs hunyt el és legalább kilenc ember sebesült meg.

Február 20-án bejelentették, hogy a fővárostól északra található Balad városában lévő légitámaszponton, ahol amerikai repülőgépeket is tárolnak, négy rakéta csapódott be. Ezúttal halálos áldozatról nem, csak sebesültekről számoltak be. Mindkét támadás esetén az elkövető nagy valószínűséggel iráni támogatású síita fegyveres csoport, a Guardian of the Blood volt.

Az Iránhoz köthető fegyveres csoportok célja, hogy a külföldi csapatok, az amerikai erőket is beleszámítva, hagyják el Irakot. A baladi támadás valószínűleg a NATO azon bejelentésére volt válaszlépés, miszerint 500 főről 4000-re növelik az Iszlám Állam legyőzésére szolgáló iraki misszió létszámát.

Irán Zavargások Beludzsisztánban

Halálos áldozata is a van a délkelet-iráni Szaravan városában kialakult megmozdulásoknak, amelynek kapcsán a tartományi kormányzati épületet is elfoglalták. A lakosság haragját az váltotta ki, hogy előző nap a hatóságok tüzet nyitottak iráni állampolgárokra, akik épp üzemanyagot próbáltak meg átcsempészni a Pakisztánnal közös határon. Az esetben legalább ketten haltak meg, és az iráni hatóságok már vizsgálják lövöldözés körülményeit.

A Pakisztánnal határos, sivatagos Szisztán és Beludzsisztán Irán egyik legelmaradottabb régiója, ahol évek óta hatalmas problémát jelent a munkanélküliség. A tartomány szunnita beludzsi lakosainak egyetlen megélhetési forrása a feketekereskedelem a szomszédos Pakisztán szintén beludzsi etnikumhoz tartozó lakosaival. Mivel a térségben Iránban a legalacsonyabbak az üzemanyagárak, rengetegen próbálnak megélni üzemanyag-csempészetből. Az évről évre fellángoló beludzsi szeparatizmus évek óta komoly fejfájást okoz mind az iráni, mind pedig a pakisztáni hatóságoknak.

Ahmadinezsád visszatérhet az elnöki székbe?

Iránban 2021 júliusában tervezik megtartani a következő elnöki választásokat. Mivel az országban a legfőbb vezető után az elnöké a legfontosabb pozíció, személye alapvetően határozza meg az ország sorsát. Irán két ciklust is kitöltött korábbi elnöke, Mahmud Ahmadinezsád júliusban újra rajthoz állhat az elnöki címért. Habár az iráni választási rendszer legfeljebb 2 ciklust engedélyez, egy bizonyos idő letelte után ismét el lehet indulni a választásokon. Mivel az Ali Hámenei ajatollah irányítása alatt álló Őrök Tanácsa hagyja jóvá a jelöltek listáját, a kérdés az, hogy az adott jelöltet végül engedik-e elindulni a választásokon.

Mahmud Ahmadinezsád 2005 és 2013 között, két elnöki ciklusig viselte az államfői tisztséget. Konzervatív, szókimondó politikusként nem egyszer élesen kritizálta az Egyesült Államokat és Izraelt. A 2009-es, második megválasztásának jogosságát hazájában és külföldön is széles körben vitatták. Mivel felmerült a választási csalás gyanúja, országszerte jelentős tűntetésekre került sor, melyek kapcsán komoly ellenhangok merültek fel magával a legfőbb vezetővel kapcsolatban is. A szókimondó Ahmadinezsád a mai napig éles kritikusa a Hasszán Rohani vezette iráni kormánynak. Többek között ezért sem indulhatott a 2017-es választásokon, valamint 2018-ban háziőrizetbe került.

Izrael Rejtélyes robbanás az izraeli hajón

Izrael miniszterelnöke Benjámin Netanjáhu Iránt tette felelőssé a Helios Ray névre hallgató és bahamai felségjelzés alatt hajózó (de izraeli tulajdonban lévő) teherhajón történt rejtélyes robbanásért. A szakértők felhívják a figyelmet, hogy az Ománi-öbölben történt incidens több biztonsági aggályt is felvet az Föld egyik legfontosabb kereskedelmi vízi útvonalán áthaladó hajózással kapcsolatban. Az iráni külügyminisztérium ugyan tagadta a vádakat, azonban nem lenne meglepő ha kiderülne, hogy volt közül hozzá: a támadás tökéletesen illeszkedik a régiót hosszú ideje destabilizáló ország akciói közé.

Ökológiai katasztrófa Izrael partjainál

Izrael partvonalát mintegy 160 kilométer hosszan több tonnányi olajszennyezés lepte el. Az ország történelmében példa nélküli esetet a hatóságok az egyik legsúlyosabb ökológiai katasztrófának tekintik, amellyel eddig szembesülniük kellet. A Környezetvédelmi minisztérium és aktivisták becslései szerint, több mint ezer tonnányi kátrány már elmosódott a partokon. Azt, hogy ki lehet a felelős még vizsgálják, de valószínűsíthetően egy a Földközi-tenger keleti részén áthaladó hajó állhat az ügy hátterében.

Elhalasztották Netanjáhú tárgyalását

A márciusi választások után három héttel elhalasztották az ország miniszterelnökének tárgyalását arra hivatkozva, hogy a bizonyítási szakaszban elhangzó tanú meghallgatások a választásokba való beavatkozást jelentenék. Több korábbi közeli munkatárs is jelezte, hogy tanúként részt kíván venni a tárgyaláson, amelyben Netanjáhut három különálló ügyben vádolják vesztegetéssel, hatalommal való visszaéléssel és csalással. Netánjáhu reményei szerint a választásokon való sikeres szereplés biztosítani fogja számára a mentességet a büntetőeljárás alól.

Jemen Harc Máribért

A Márib provincia azonos nevű fővárosa ellen indítottak offenzívát a húti lázadók még február elején. A kormányzat utolsó bástyájaként is számon tartott terület az ország gazdagabb olajforrásainak kapuja, így stratégiai jelentőséggel bír a nem túlzottan diverzifikált gazdaságú államban. A lázadók ezen kívül több rakéta támadást is végrehajtottak nem csak a régióban, de a kormány erőket támogató Szaúd-Arábia fővárosa, Rijád ellen is.

Libanon Durva politikai gyilkosság Libanonban

Eltűnését követően holtan találták autójában az ismert síita politikai aktivistát és kutatót Lokman Slimet. Az ötvennyolc éves Slim hangos kritikusa volt a Hezbollahnak. A legutóbbi hetekben több nyilvános médiaszereplése alkalmával is a bejrúti kikötőben történt robbanással a radikális iszlamista szervezetet vádolta és tette felelőssé. Slim szerint a kikötői raktárban tárolt ammónium-nitrát egy részét a szír Aszad-rezsim vetette be a polgárháborúban, és a vele szoros szövetségben álló Hezbollah ehhez nyújtott logisztikai támogatást (tehát a hajó eredeti úticéljának megjelölt mozambiki robbanószergyár csak fedőtörténet és eredetileg is Bejrútban kellett lerakodni a közel 3 ezer tonna árut).

Slim meggyilkolása hatalmas felháborodást keltett és nemcsak Libanonban. Halála egyértelműen a Hezbollahnak állt érdekében: a célzott gyilkossággal való elrettentés és a kritikusok elhallgattatása már a ’80-as évek óta részét képezi a szervezet által bevetett eszköztárnak. A gazdasági és politikai válsággal egyaránt küzdő országban a Hezbollah erejét és hatalmát demonstrálandó egyértelmű üzenetet küldött mindenkinek, aki vitatja tevékenységét.

Szaúd-Arábia Az Egyesült Államok nem szab ki szankciót Hasogdzsi meggyilkolását elrendelő szaúdi koronahercegre

A Biden-kormányzat eleget téve korábbi ígéretének, február 26-án nyilvánosságra hozta azt a hírszerzési jelentést, amely egyértelmű bizonyítékkal szolgál a szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalmán a rendszerkritikus újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásában való érintettségére.

A 2018 októberében az isztambuli szaúdi nagykövetségen rejtélyesen eltűnt, majd brutálisan meggyilkolt újságíró éveken át komoly kritikusa volt az országot egyre diktatórikusabban vezető Mohamed bin Szalmánnak. Hasogdzsi eltűnését, majd halálát Rijád eleinte ügyefogyottan próbálta tagadni, majd ahogy az ügy részletei a török hírszerzésnek köszönhetően fokozatosan napvilágra kerültek, kénytelen-kelletlen elismerte a gyilkosság tényét, viszont Hasogdzsi hazahozatalára küldött osztag önkényes döntésének beállítva azt. Ezt követően a meggyilkolt újságíró családtagjai „kárpótlásképpen” házakat és havi életjáradékot kaptak a koronahercegtől.

Az amerikai hírszerző közösség jelentése szerint „A szaúdi koronaherceg 2017 óta teljes befolyással rendelkezik az állam biztonsági- és hírszerzési szervei felett, így erősen valószínűtlen, hogy az ő beleegyezése nélkül véghez lehetett volna vinni egy ilyen műveletet.” – A jelentés tehát csak megerősítette a sokak által feltételezett tényt, hogy a szaúdi koronaherceg személyesen rendelte el az emigráns újságíró meggyilkolását.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a műveletben érintett 76 szaúdi állampolgár ellen jelentett be szankciókat, viszont a koronaherceget nem említette.

„Továbbra is elkötelezett védelmezői maradunk a királyságnak. (…) „Viszont az intézkedéseknek nem az a célja, hogy leromboljuk ezt a viszonyt, hanem hogy újra kalibráljuk, hogy az jobban tükrözze az érdekeinket és az értékeinket.” – mondta a külügyminiszter.

Szaúd-Arábia Izrael mellett továbbra is az Egyesült Államok fontos szövetségese a térségben. Viszont a királyi ház rivális tagjainak bebörtönzése, az ellenzéki hangok kegyetlen elfojtása, illetve a katonai beavatkozás az elhúzódó jemeni polgárháborúba számos olyan kérdést vet fel, amelyek negatívan befolyásolják a királyság nyugati megítélését.

Szíria Megtörtént a Biden-adminisztráció első légicsapása

Joe Biden januárban beiktatott amerikai elnök légi csapásokat rendelt el, válaszul az Irakot ért rakétatámadásokra. A szíriai-iraki határon található épületcsoportra dobtak le bombákat, amelynek során legalább 17 ember, a Népi Mobilizációs Egységek (Hasd as-Shaabi) síita milícia katonái vesztették életüket.

A nyilatkozat szerint az amerikai elnöknek volt lehetősége ennél súlyosabb válaszlépéssel élni, ám ő a kevésbé agresszív, arányos utat választotta, megmutatva ezzel, hogy az amerikai és a koalíciós erők védelmében járt el. A szír külügyminisztérium közleményében azonban nem értékelte ilyen pozitívan az eseményeket, sőt, az amerikai légitámadást gyáva cselekedetnek ítélte meg. Ezen felül felszólította Bident, hogy tartsa be a nemzetközi jogi szabályokat, és ne a „dzsungel törvénye” szerint járjon el, mint elődje, Donald Trump.

 Algéria Feloszlott az algériai nemzetgyűlés

A 2019-ben indult tüntetések hatására lemondott, két évtizedes hatalomban töltött év Abd el-Azíz Buteflíka elnök, akit miniszterelnöke Abdelmadjid Tebboune váltott.  A tüntetések azonban kiújultak és a Hirak mozgalom nyomásásra Tebboune úgy döntött, hogy feloszlatja a parlamentet, mivel úgy látta az új kabinet nem képes véghezvinni a megígért reformokat. Jelenleg komoly gond a gazdaság diverzitásának hiánya az olaj és géz domináns szerepe miatt, amelyből származó jövedelem az állami költségvetés 60%-át teszi ki, így nagyban függ tőle az ország. A gazdaság színesebbé tételével kíván munkahelyeket teremteni az új elnök, ez főleg fontos mivel a tüntetések résztvevői javarészt a fiatalabb munkanélküli korosztályok. Az elnök kegyelemben részesített, több letartóztatott tüntetőt is, többek között Khaled Drareni újságírót, aki a sajtószabadságért való küzdelem ikonikus alakja lett.

Egyiptom

Február közepén az Egyiptomi külügyminiszter, Sameh Shokry tárgyalóasztalhoz ült Tunéziai kollégájával, Othman Jerandival. A felek megerősítették annak szükségességét, hogy folytassák az arab erőfeszítés támogatását a Palesztin kérdésben, illetve megállapodtak a líbiai válság befejezésének mihamarabbi szükségességéről, mégpedig a líbiai nép érdekeit szem előtt tartva. Ezt követően Líbia új miniszterelnöke, Abdel Hamid Dbeibeh amint Kairóba érkezett, nem késlekedett megköszönni és elismerni Egyiptom segítségnyújtását, amely a Líbiai konfliktus rendezését célozza. Továbbá kifejezte reményét, hogy új szintre emelhetik a két ország közötti stratégiai kapcsolatot.

Egyiptom miniszterelnöke, Mostafa Madbouly ülést hívott össze február 20.-án. A találkozó célja az volt, hogy felvázoljanak egy víziót az ország élelmezési biztonságának megteremtéséről és megtegyék az ehhez szükséges lépéseket, emellett a témát beelemelték a nemzetbiztonság kérdéskörébe. Kairó haditengerészeti fejlesztésekkel igyekszik a térség stabilitását biztosítani mindemellett erősíteni kapcsolatait az USA-val, hiszen az új elhárító fegyverrendszerek (amelyek beszerzéséről februárban tárgyalt a két fél) egyrészt Egyiptom Szuezi-csatorna feletti ellenőrzését, másrészt átfogóan az ország védelmi képességeit növelhetik. Korábban már több európai állammal is születtek megegyezések haditengerészeti kérdésekben. Február 20-án például a spanyol ESPS Reina Sofia fregattal gyakorlatozott az egyiptomi „Sharm El Sheikh” fregatt a regionális biztonság és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének jegyében, később pedig az Egyesült Arab Emirátussal is zajlottak hadászati eszközökről szóló találkozók. A hónap végéhez közeledve további egyeztetéseket folytattak az USA központi parancsnokságával a „műveleti tempót” megtartva. Kenneth McKenzie és Mohammad Farid, az egyiptomi fegyveres erők vezérkari főnöke a találkozón megvitatták a térséget érintő stratégiai kérdéseket, mint például Szomáliában az ismételten romló biztonsági helyzet, ezen kívül kilátásba helyeztek újabb közös hadgyakorlatokat. Kitértek a terrorizmus elleni közös fellépésre is, hiszen a nemzetközi közösség is elismerte Egyiptom ebbéli tevékenységét a Sínai-félszigeten.

Líbia Erik Prince megsértette a líbiai embargót

A Blackwater alapítója és volt részvényese, Erik Prince megsértette a 2011 óta érvényben lévő fegyverembergót, derült ki az ENSZ jelentésből. A 2007-es Blackwater botrány óta Prince eltűnt a nyilvánosság elől, viszont ugyanúgy folytatta tevékenységét a magánkatonai vállalatok világában. A jelentésben Prince-t azzal vádolták meg, hogy egy fegyveres csapatot szervezett több Dubai központú katonai magánvállalatból, akik különleges műveleti feladatokat láttak volna el merev- és forgószárnyas technikával is megtámogatva. A „csomagot” Halifa Haftár tábornoknak ajánlották fel 2019-ben, aki ekkoriban a Tripoli elleni offenzíváját hajtotta végre. Az ajánlat tartalmazta egyes GNA vezetők és elfogását és likvidálását.

Az események felgöngyölítése már korábban is folyt, mind a média, mind pedig az ENSZ által. Az ABC News ausztráliai tv-hálózat 2020 őszén jelentetett meg egy tényfeltáró műsort, amiben Christian Paul Durrant, az ausztrál légierő volt pilótájának szerepét vizsgálták az ügyben. A részletek túlnyomó része ekkor már napvilágot látott. A Haftár tábornoknak megígért Cobra támadó helikoptereket nem sikerült beszerezni a Jordániai cégtől, aki gyanúsnak tartotta az ügyletet. Az elégedetlen Haftár jogosan kérte számon a cégen a hiányosságot. A csapat biztonsága érdekében a 20 emberből álló kis egységet végül kivonták Líbiából és Málta szigetére érkeztek, ahol a hatóságok rövid vizsgálat után elengedték őket, mivel olajipari munkásnak adták ki magukat. Prince neve már ekkor előkerült azonban az újabb részletek rávilágították, hogy a fő szervező ő volt a háttérben. Az Emírségek, mint Haftár támogatója jelent meg a polgárháború alatt, és ez az akció is egyfajta erőkivetítésként értékelhető az ország részéről. Mindemellett ez az akció inkább üzlet volt Princenek és Durrantnak egyaránt, azonban kérdéses, hogy ezek után milyen szintű felelősségre vonás várható a nemzetközi közösség részéről.

Tunézia

Taposóakna végzett négy tunéziai katonával február első hetében. A védelmi minisztérium szóvivője nyilatkozata szerint az egység – amelynek a tagjai voltak az áldozatok – terroristák után kutatott az Algír határ közeli hegyvidéki régióban.

A szélsőséges iszlamista megmozdulások a 2011-es forradalmak után felerősödtek miután Zine El Abidine Ben Ali-t elmozdították elnöki tisztségéből.

Azóta a terrorizmus megállítását célzó műveletek az elmúlt néhány évben meghozták eredményüket és a biztonság egyre magasabb fokon szavatolható az országban, viszont ez több tucat egyenruhás életét követelte az évek során és az őket célzó támadásokkal továbbra is számolnia kell a hadseregnek.

Mindeközben Tuniszban tüntetések zajlottak, amelyre a rendőrség utak és forgalmi csomópontok lezárásával válaszolt. Az emberek úgy érzik, ki kell állniuk a szabadságuk védelme érdekében az igazságtalan rendőri intézkedések és túlkapások egyre gyakoribbá válása miatt, amelyben a demokrácia erodálódását látják. Ez sérti a 2011-ben kivívott szabadságot – hangoztatják a tüntetők.

A növekvő társadalmi és gazdasági feszültség oka továbbá, hogy tíz évvel a forradalmi események után Tunézia politikai rendszere fulladozik mivel a 2019-es választások eredményeképpen fragmentálttá vált a Parlament összetétele és azóta az elnök, a miniszterelnök és a parlament képtelen az eredményes egyeztetésre, aminek következménye a stagnáló gazdaság.

 

Írta: Ács Nóra, Hende Olivér, Kovács Ádám, Márkus Gergely, Szomolányi Szabolcs

Szerkesztette: Halasi Gábor

Címlapkép: Teherán, 2021. március 11.
A legfőbb iráni vezető hivatala által közreadott képen Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah élő adásban mond beszédet Teheránban 2021. március 11-én. Az ajatollah képmutatással vádolta az Egyesült Államokat rijádi kapcsolataik vonatkozásában. Hameini szerint az amerikaiak szüntelen az emberi jogokról beszélnek, de mégis egy bűnözőt támogatnak. Ezzel az amerikai hírszerzés jelentésére utalt, amely szerint Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös rendelte el 2018-ban Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi újságíró meggyilkolását.
(Forrás: MTI/EPA)

A MENA 04 – MENA térség hírfigyelő, 2021. február bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy nyilvános konzultációt indít a nők elleni, illetve a családon belüli erőszak ügyéről az európai uniós tagállamokban.

A konzultáció, – amely február 8-tól május 10-ig érhető el a testület honlapján – célja, hogy bizottság a lehető legszélesebb körű tájékoztatást kapja az ilyenfajta bántalmazások ellen bevezetett tagállami intézkedésekről. A konzultáció elsősorban a civil szervezeteket, az esélyegyenlőségért felelős testületeket célozza, de a nemzeti hatóságok és kormányok is részt vehetnek a kezdeményezésben.

A konzultáció során összegyűjtött információkat a bizottság a nemi alapú és a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére irányuló jogalkotási kezdeményezés előkészítéséhez fogja felhasználni. A bizottság kutatásai szerint a nők elleni erőszak a legyakoribb formája a nemi alapú megkülönböztetésnek Európájában, míg a családon belüli erőszak gyerekeket, fogyatékossággal élőket, időseket és férfiakat is érinthet.

A felmérések szerint az európai nők 33 százalékát éri nemi alapú erőszak, amely tovább fokozódott a koronavírus-járvány lassítására elrendelt korlátozó intézkedések miatt.

The post Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indít a nőkkel szembeni erőszak ügyéről appeared first on .