Biztonságpolitika

Bekérette az Európai Unióhoz (EU) rendelt orosz nagykövetet az unió külügyi szolgálata (EEAS) – közölte az Európai Bizottság (EB).

A nagykövetet tájékoztatták: az EU elítéli és elfogadhatatlannak tarja Oroszország bejelentését arról, hogy megtiltja a beutazást az EU nyolc állampolgárának, köztük több magas rangú uniós és tagállami tisztségviselőnek.

A pénteken bejelentett orosz intézkedés David Sassolinak, az Európai Parlament (EP) elnökének, Vera Jourovának, az EB értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének, igazságügyi biztosnak, valamint hat uniós tagállam tisztségviselőjének tiltja meg a beutazást Oroszországba. A moszkvai külügyminisztérium indoklásában egyebek mellett kifogásolta, hogy az EU a közelmúltban “illegitim” és “alaptalan” korlátozó intézkedéseket vezetett be orosz állampolgárok és szervezetek ellen.

Az uniós külügyi szolgálat közleményében emlékeztetett, hogy az uniós intézmények vezetői, Ursula von der Leyen, az EB, Charles Michel, az Európai Tanács, valamint David Sassoli, az EP elnöke pénteken a lehető leghatározottabban elítélték az orosz döntést.

Felidézték, hogy Oroszország nemrégiben cseh diplomatákat utasított ki, továbbá, hogy Moszkva kormányrendeletet fogadott el úgynevezett ellenséges államokról. Az intézkedések hatása aggodalomra ad okot – közölték. Az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy az orosz lépésekre megfelelő válaszintézkedéseket hozzon – tették hozzá.

The post Az EU bekérette az unióhoz rendelt orosz nagykövetet appeared first on .

Washington válaszolna bármilyen meggondolatlan vagy agresszív orosz lépésre, de nem törekszik az Oroszországgal fennálló feszültség további eszkalációjára — nyilatkozta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken, aki a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek hivatalosan kedden kezdődő londoni értekezletére érkezett a brit fővárosba, Dominic Raab brit külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: az Egyesült Államok a viszony további éleződése helyett azt szeretné, ha Oroszországhoz fűződő kapcsolatai stabilabbak, kiszámíthatóbbak lenne.

“Ha Oroszország lépéseket tesz ebben az irányban, mi is így teszünk” – tette hozzá.

Blinken kijelentette: Joe Biden amerikai elnöknek alkalma lesz ezt közvetlenül is kifejteni Vlagyimir Putyin orosz államfőnek kettejük találkozóján. Az amerikai külügyminiszter nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy mikor várható az amerikai-orosz csúcstalálkozó. Hozzátette ugyanakkor: vannak olyan területek, amelyeken az Egyesült Államoknak és Oroszországnak egyaránt kifejezett érdeke, hogy megpróbálja felkutatni az együttműködés lehetséges módjait. E területek közül is valószínűleg a legfontosabb a hadászati stabilitás – mondta Blinken a hétfő esti londoni sajtótájékoztatón.

Az Egyesült Államok és Kína viszonyáról szólva Blinken kijelentette: Washington “nem kordában tartani vagy lenyomni akarja Kínát”, de azt szeretné, ha Kína is tartaná magát az elmúlt évtizedekben rengeteg munkával felépített, szabályokra alapuló nemzetközi rendhez. Az amerikai külügyminiszter kiemelte: a jól működő demokráciák legfontosabb eleme a politikai vezetőkön tevékenységüket számon kérő szabad sajtó, amelynek támogatására London és Washington egyaránt elkötelezetten törekszik.

Dominic Raab brit külügyminiszter a hétfő esti közös sajtótájékoztatón ugyanerről szólva hangsúlyozta: a G7-országcsoport értékekre alapuló partnerség, és ennek megfelelően helyénvaló, hogy a Hetek külügyminiszterei éppen a sajtószabadság világnapján találkoznak. Raab kiemelte, hogy az újságírók és általában a médiaszabadság elleni támadások száma riasztó mértékben emelkedik világszerte, és ezért üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok a többi G7-országgal együtt egyöntetűen kiáll a demokrácia szempontjából életbevágóan fontos médiaszabadság megőrzéséért.

Hozzátette: a globális médiaszabadság-koalíció társelnökeként Nagy-Britannia együttműködést folytat más partnerországokkal annak érdekében, hogy fény derülhessen a szabad sajtó elleni támadásokra, és támogatást nyújt azoknak az újságíróknak, akik igyekeznek e támadásokra világszerte ráirányítani a figyelmet.

Nagy-Britannia a G7 soros elnökeként júniusban csúcstalálkozón látja vendégül a csoport többi országa – az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Olaszország és Franciaország – vezetőit.

The post Washington nem akarja a feszültség további éleződését Moszkvával appeared first on .

A 2021-es év során Afrika több országában kerül vagy került már sor helyi, parlamenti, illetve elnöki választásokra. Jelen cikk a 2021 április 11-ig bezárólag megvalósult választásokat foglalja össze, kitérve a bennük lévő hasonlóságokra, következtetéseket vonva azokból.

Az afrikai kontinens legtöbb országa alig valamivel több, mint fél évszázada került ki a gyarmati státuszból, így elmondható, hogy az önrendelkezési gyakorlat ezen országok esetében még igencsak kiforratlan. Számos esetben feszültséget okoznak az önkényesen, ámde az etnikai-törzsi határokat abszolút figyelmen kívül hagyva meghúzott államhatárok. Általánosságban véve a politikai kultúra és képzettség színvonala alacsony, bár ez a szegmens folyamatosan fejlődik, köszönhetően a fiatal társadalmaknak és az ifjú korosztály politikai állásfoglalási vágyának.

A választásokat azonban megnehezítik az államon belüli ellentétek, a lázadó, illetve terrorszervezetek jelenléte, illetve gyakori eset, hogy az aktuális kormányerők igen nehezen engedik át a hatalmat. Ehhez kapcsolódóan gyakran megjelennek különféle nemzetközi szervezetek, főként az Afrikai Unió, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Unió, akik a választások tisztaságát figyelik meg az adott országban. Habár ez a gyakorlat megkérdőjelezi a valódi függetlenséget, illetve a szuverenitás tiszteletben tartását, az eddigi tapasztalatok alapján kétségkívül hasznos a megfigyelő missziók jelenléte.

Benin és a választási reform

Beninben 2021 április 11-én zajlott le az elnökválasztás, mely során az állampolgárok a következő öt évet illetően hoztak döntést. A legesélyesebb jelölt egyértelműen Patrice Talon volt, aki 2016 óta van hatalmon a kicsiny Nyugat-afrikai országban. 2016-os megválasztásakor kinyilatkoztatta, hogy később nem kíván elindulni a választásokon, ám utóbb azt közölte, be szeretné fejezni az általa elkezdett munkát. Egy 2019-ben bevezetett választási reformnak köszönhetően, amely erősen megnehezítette a választásokon való elindulást, Talonnak mindössze két kihívója akadt, Corentin Kohoue és Alassane Soumanou. Ez a 2016-os adathoz (akkor 33 induló volt) mérve meglehetősen kevés, és nehezen összeegyeztethető a demokratikus választás fogalmával. Bár Benint alapvetően többpárti demokráciaként tartják számon, jelenleg jó úton van egy autoriter rezsim kialakítása felé. Az amerikai Freedom House nemrégiben az állam politikai besorolását „free”  (vagyis szabad) státuszról „partly free” (vagyis részben szabadra) változtatta. Ezzel kapcsolatban azonban fontos kiemelni, hogy bár a jelenlegi államszervezet erősen korrupt, a korábban üzletemberként tevékenykedő Talon elnöksége alatt sokat tett az infrastruktúra fejlődéséért és a gazdasági növekedésért.

A választásokat megelőző csütörtökön zavargások törtek ki, a tüntetők lezártak egy főútvonalat, a rendőrökkel való összecsapás során ketten életüket vesztették. A választási reformmal összefüggésben több ellenzéki vezető arra kérte a követőit, hogy bojkottálják a szavazást.

A végső eredmények értelmében Talont 86%-kal újraválasztották. Habár három nemzetközi megfigyelő misszió jelezte, hogy igen alacsony volt a részvételi arány (a választásra jogosultak 50.17%-a jelent meg), összességében békésen zajlott a szavazás, komoly problémákat nem azonosítottak.

Dzsibuti és az egyfős választás

Dzsibuti kis alapterületű, Kelet-afrikai ország, ahol 2021 februárjában elnökválasztásokra került sor. Az állammal kapcsolatban megjegyzendő, hogy az eddigi adatok alapján kifejezetten jól kezelte a koronavírus-járványt, gyors gazdasági felépülést mutatott, és a kontinens többi országával ellentétben elkerülte a recesszió is.

Az idei választások során valójában kevéssé beszélhetünk demokratikus értelemben vett választásról: Számos ellenzéki vezető el sem indult, mert nem látta értelmét a szinte nyilvánvalóan előrejelezhető végeredmény miatt. Ennek ellenére a kormányoldali kampány aktívan zajlott, a 73 éves Ismail Omar Guelleh elnök pedig ötödjére indult el a választásokon. Mivel a hatályos alkotmány értelmében 75 év a felső korhatár a választások idején az elnökjelölt számára, ez lehetett az utolsó reális esélye, hogy további öt évig hatalmon maradhasson. A kampány során elsősorban a fiatalokat célozták, mivel az ország 75%-a 35 év alatti, így bennük komoly támogatóerő összpontosul.

A választásokat megelőzően érkeztek ugyan fenyegetések a gyerekkatonákat is alkalmazó as-Sabáb terrorszervezettől, ám a szavazás végül viszonylagos békében zajlott le. Guelleh-et ötödjére is megválasztották, a szavazatok 98%-át szerezte meg. Legfőbb riválisa, az üzletember Zakaria Farah alig ötezer szavazatot kapott, míg az elnök több, mint 165 ezret.

Az inkumbens elnök már 22 éve van hatalmon, a jelenlegi eredmények értelmében pedig további öt évre meghosszabbodott a mandátuma. Ezzel a szabad Dzsibuti történelmében továbbra is ő a második elnök. Az eredmények nyilvánosságra hozatala után Guelleh a következőt osztotta meg a közösségi médiában: „Thank you for your trust, thank you for Djibouti! Together, let’s continue!”, azaz „köszönöm a bizalmatokat, köszönöm neked Dzsibuti! Folytassuk együtt {amit elkezdtünk}!”

Az Afrikai Unió megfigyelői szerint minden rendben zajlott, bár ellenzéki képviselők nem jelentek meg a választási helyszíneken. Ezzel részben tiltakozásukat fejezték ki, részben a fent említett okokból döntöttek a távolmaradás mellett.

Közép-afrikai Köztársaság és a választási erőszak

A mintegy 4,75 milliós lakosú Közép-afrikai Köztársaságban a tavalyi és idei évben háromfordulós parlamenti választások zajlottak, azonban a decemberi első fordulót lázadó csoportok szabotálták. A jelenlegi elnök, Faustin-Archange Touadéra a korábbi elnököt, Francois Bozize-t gyanúsította a zavargások szításával. A gyanú talán nem alaptalan, ugyanis Bozize szintén indulni szándékozott a választásokon, ám kérvényét elutasították, arra hivatkozva, hogy nem felel meg a „jó moralitás” kitételnek, amely elengedhetetlenül szükséges az elnökjelöltté váláshoz. A felkelés több várost, köztük a fővárost is érintette, az ENSZ számításai szerint mintegy 30 000 kényszerült elhagyni az otthonát és vált menekültté.

Ennek ellenére számos helyen sikerült megtartani a választásokat, amelyek Touadéra-t hozták ki győztesként. Az ellenzék tiltakozik az eredmény ellen, az alacsony részvételi arányra hivatkozva érvénytelennek nyilvánították a győzelmet, ugyanis a decemberi választásokon csak az arra jogosultak mintegy egyharmada jelent meg.

A korábbi tapasztalatok alapján márciusban fokozott erőkkel vigyáztak a választók biztonságára, ebben mind a kormányerők, mind az országban állomásozó ENSZ békefenntartó csapatok részt vettek. Az újonnan odaküldött háromezer békefenntartóval együtt már összesen 14 400 katona tartózkodik az Közép-afrikai Köztársaság területén. A 140 parlamenti helyből 22 az első fordulóban került megválasztásra, 49 a másodikban, a maradék 69 pedig a jelen álláspont szerint májusban, a harmadik fordulóban kerül kiosztásra.

Az Afrikai Unió megfigyelő missziójának jelentése alapján a szervezet összességében elégedett volt a választások lebonyolításával, több helyen sikeres volt a kormányerők és a fegyveres csoportok közötti közvetítés, azonban biztonsági okokból adódóan az ország számos területére nem tudtak ellátogatni. A missziót Modibo Sidibe, korábbi mali elnök vezette.

A választások között eltelt idő azonban korántsem zajlott békésen. Az ENSZ nyilatkozata alapján december óta számos emberi jogi sérelem történt az országban, többek között civilek elrablása, a felvonuló tömegbe éles lőfegyverrel történő lövések leadása, illetve választási épületek felégetése. A nemzetközi biztonság érdekében a kormányzatnak a jelenleginél sokkal nagyobb erőkkel kellene fellépnie az erőszak ellen, illetve a büntetések kiszabását is fokozottabb ellenőrzés alá kellene vonnia.

Niger és a demokratikus hatalomátadás

A Nyugat-afrikai Niger az idén már lezárult afrikai választások „mintadiákjának” tekinthető. A kétfordulós elnökválasztásban két komoly esélyekkel bíró jelölt állt szemben egymással, a kormányoldal jelöltje, Mohamed Bazoum, és a korábbi elnök, Mahamane Ousmane. Az idén áprilisig regnáló Mahamdou Issoufou két ötéves ciklust töltött hivatalban.

Bazoum a szavazatok 55.75%-át szerezte meg, ezzel április 2-től ő lett az új elnök. Kinevezését követően számos kihívással kell szembenéznie: a Száhel-övezeti konfliktus hatásai továbbra is komoly nyomást gyakorolnak Nigerre, illetve az egyre erősödő ISWAP tevékenysége is befolyással bír a térségben. Niger a Föld egyik legszegényebb országa, a szomszédos Mali és Nigéria területén folyó harcok pedig gyakran hatnak rá közvetlenül is.

Niger Legfelsőbb Bírósága legitimizálta Bazoum győzelmét, így hivatalosan kijelenthető, hogy ez lesz az első alkalom Niger történelmében, amikor demokratikus úton cserélődött a vezető. Mivel a választásra jogosultak 63%-a élt a lehetőségeivel, érvényesnek tekinthető Bazoum közel 56%-os eredménye, bár megjegyzendő, hogy 73 választási pont eredményeit egyszerűen semmisnek tekinti a Bíróság.

Noha a választás összességében békés körülmények között történt, az előzetes eredmények közzétételét követően volt némi belső feszültség az államban, amikor ellenzéki támogatók utcára vonultak. A rendőrségnek könnygázt kellett alkalmaznia a tömegoszlatáshoz, ketten életüket vesztették, négyszáznál is több embert pedig őrizetbe vettek.

Szenegál és az elhalasztott szavazás

Szenegál a korábbi években politikai szempontból az egyik legstabilabb államnak számított a Nyugat-afrikai régióban, jelenleg azonban ez nem mondható el róla. Macky Sall, a napjainkban hatalmon lévő elnök ciklusa alatt az amerikai Freedom House az állam státuszát „free”, azaz szabad besorolásról „partly free”, vagyis részben szabad kategóriára minősítette vissza.

Az elnökválasztásnak már 2019-ben meg kellett volna történnie, ám előbb 2020-ra, majd 2021 márciusára halasztották a megrendezését. Jelenleg nem ismert a következőnek betervezett dátum.

Szomália, a harminc éve anarchikus körülményekben fuldokló állam

A politikailag igencsak instabil, belső konfliktusoktól szenvedő országban eredetileg 2020 novemberében tartottak volna választásokat, ám ezeket inkább 2021 februárjára halasztották. A szavazás azonban idén sem tudott teljeskörűen megtörténni, mert Puntland és Jubaland tartományok vezetői meggátolták annak megvalósulását. Ez a jelenség már a korábbi, 2016-os választáson is észlelhető volt, és súlyos károkat okoz a demokratikus működésben, ugyanis a harminc éve anarchiába süllyedt államnak igen nagy szüksége lenne a stabilitásra, mind a társadalmi, mind a politikai szegmens tekintetében.

A jelenlegi döntés értelmében az elnök, Mohamed Abdullahi Farmaajo mandátuma meghosszabbításra került, így további két évig maradhat tisztségben, annak ellenére, hogy eredeti, négy évre szóló megbízatása februárban lejárt. Ez a döntés elsöprő méretű támogatottságot élvezett: 152 képviselőből 149 igennel szavazott. Ezalatt a két év alatt azonban a választásokat meg kell tartani, az államban évtizedek óta ez lesz az első közvetlen választás, amely megvalósulása esetén komoly előrelépést fog jelenti a demokratizálódási folyamat során.

Az államon belüli összetűzések, érdekütközések lehetőséget adnak az as-Sabáb számára a megerősödésre. Ha a szomáli vezetők figyelmen kívül hagyják ezeket a hatásokat, annak már rövid távon is komoly biztonságpolitikai következményei lehetnek.

Uganda – az inkumbens elnök és a popsztárból lett politikus szembenállása

Yoweri Museveni, aki a 35 éve tartó elnökségével az egyik legrégebb óta hatalmon lévő személy a világon, 2021-ben hatodik alkalommal kívánta elnyerni az elnöki tisztséget. Museveni 2017-ben megszüntette a korábbi alkotmányos kikötést, mely tiltotta, hogy 75 év feletti személy töltse be az elnöki posztot, így lehetővé téve saját maga számára az újbóli elindulást.

Museveni számára a 2021-es választásokon tíz vetélytárs is akadt, akik közül kiemelkedett a korábban popsztárként elhíresült Bobi Wine. Wine, aki kihasználta a fiatal korából fakadó előnyöket, képes volt úgy megszólítani a fiatalokat, ahogy az idősödő elnöknek nem sikerült. Ez kulcsfontosságú volt a kampánya során, hiszen Ugandában van a világon a második legalacsonyabb medián átlagéletkor, ami 15.7 évet jelent. A fiatalság nagy erőt képvisel az államban, jobb állami szolgáltatásokat, megfizethető egészségügyi ellátást és mindenekelőtt munkát követelnek.

A választásokat megelőző hetekben meglehetősen erőszakos kampányidőszak zajlott, több ellenzéki vezetőt is őrizetbe vettek, Wine személyi testőreit pedig eltávolították saját használatú ingatlanja elől. Mivel Wine-on kívül más ellenzéki szereplőkkel is történtek atrocitások, a volt zenész januárban a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordult azzal az indítvánnyal, melynek értelmében Museveni erőszakhullámot engedélyezett politikai szereplők és emberjogi jogászok ellen, illetve őt magát meg akarta gyilkoltatni, továbbá az állami rádióban nem biztosították számára a szabad beszéd jogát.

Az elnök ezzel szemben azt az álláspontot tartotta, hogy az ellenzékiek valójában külföldi ügynökök. A választások napján a kormányzat lekapcsoltatta az internetet, illetve megakadályozta a közösségi média platformjainak elérését. Ebből adódóan ellehetetlenült az online szavazás is, ami főként a fiatalokat fosztja meg jogaik gyakorlásának lehetőségétől.

A végső eredmények alapján Museveni a szavazatok 62%-át, míg Wine a 30%-át szerezte meg. Wine először nem fogadta el az eredményeket, jogi úton kért felülvizsgálatot, majd kérelmét visszavonta. Indoklásképpen azt nyilatkozta, hogy a bíróság Museveni kezében van, így nincs értelme a jogi procedúrát lefolytatni. A szavazás idején a szokottnál kevesebb nemzetközi megfigyelő volt jelen, az Európai Uniótól például egy sem, az USA megfigyelőinek pedig nem engedélyezték a jelenlétet. Végül csak az Afrikai Unió képviselői felügyelhették a választások tisztességes lebonyolítását.

Márciusban Wine kormányellenes fellépésre szólította fel az ugandaiakat, békés, fegyvermentes felvonulásra hívva őket, a rendőrség azonban ezt jogellenesnek titulálta és elutasította.

Az idei, Afrikában zajló választások közötti hasonlóságok

A fentiekből kitűnik, hogy az afrikai kontinensen sok helyen még gyerekcipőben jár a valódi demokrácia és a választások békés úton történő lezajlása. Számos esetben beszélhetünk – akár a választás napját megelőzően, akár az eredmények kihirdetését követően – zavargásokról, tüntetésekről, amelyek súlyosan veszélyeztetik az adott állam belső biztonságát.

A bevezetőben említett, alacsony színvonalú politikai kultúra részben összefüggésben áll azzal a könnyen felfedezhető ténnyel, hogy számos államban inkumbens vezetőkről beszélhetünk, akik akár több évtizede hatalmon vannak, illetőleg idén is elnyerték a lehetőséget mandátumuk megújítására. Ez nem kedvez a politikai nevelés számára, hiszen gyakorlatilag nem beszélhetünk többpárti demokráciáról, szabad választásokról, értelmezhető számú döntési lehetőségről.

Az amerikai Freedom House több esetben visszanyilvánított államokat a politikai szabadság alapján „free” kategóriából „partly free” kategóriába, amely egyfajta megtorpanást, visszazuhanást jelöl a korábban kedvezően alakuló politikai stabilitás terén. Összevetve ezt a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaeséssel, úgy vélem, a közeljövőben mindenképpen érdemes lesz a szokásosnál több figyelmet fordítani az Afrikában zajló politikai és társadalmi eseményekre, mivel egy együttesen zajló gazdasági és politikai instabillá válási folyamat további problémákat vonhat magával, például a migráció ismételten fokozott mértékű megindulását.

A legtöbb államban ugyanakkor kedvező, hogy a nemzetközi, független megfigyelő missziók többnyire nem azonosítottak problémákat, de nem elfelejtendő, hogy például a Közép-afrikai Köztársaság esetében eljutni sem sikerült minden meglátogatandó pontjára az országnak. Máshol, így Ugandában például a megfigyelést nem engedélyezték a hatóságok, így ott sem beszélhetünk fejlődésről ilyen téren. Összességében azonban látható egyfajta pozitív elmozdulás a nyitottság, transzparencia irányába.

Konklúzió

A cikkben bemutatott hét állam közül négyben továbbra is az idei évig hatalmon lévő elnök tarthatta meg tisztségét, két esetben pedig nem sikerült megtartani a választásokat, így összesen egy olyan országról beszélhetünk, ahol 2021-ben megtörtént a hatalom demokratikus átvétele. Ez a fejlett országokhoz viszonyítva igen alacsony arányszám, hiszen az adatok értelmében tulajdonképpen fennmaradt az évtizedek óta fennálló status quo. Mindazonáltal ez nem tekinthető sem egyértelműen előnyös, sem minden kétséget kizáróan hátrányos helyzetnek. Pozitívumként fogható fel, hogy az évtizedek óta regnáló elnökök képesek lehetnek pusztán a személyükkel is egyfajta stabilitást sugallni az állampolgárok felé, elindítva ezzel egy tényleges társadalmi stabilizálódást, amelyre kétségkívül szüksége van minden említett és bemutatott államnak. Negatívumként azonban szükséges megjegyezni, hogy ez a fajta bebetonozódása a hatalomnak természetszerűleg visszaveti a politikai kultúra és a politikai rendszer, az államszervezet fejlődését, mivel a benne lévők nem érdekeltek ebben.

Címlapkép: Kampala, 2021. január 15.
Bobi Wine egykori ugandai popcsillag, a legnépszerűbb ellenzéki elnökjelölt nyilatkozik a Kampala környékén lévő házánál 2021. január 15-én, az ugandai parlamenti és elnökválasztás másnapján. A hivatalos előzetes eredmények szerint Yoweri Museveni hivatalban lévõ államfő gyõzött, de Bobi Wine szerint erőszak és csalások jellemezték a választásokat, és ő nyert.
(Forrás: MTI/EPA)

A A 2021-es év és az afrikai választások bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Szikszói Járásbíróság letöltendő szabadságvesztésre ítélte azt a férfit és három társát, aki tavaly márciusban az Encsi Rendőrkapitányság jogszerűen intézkedő rendőreire támadt – közölte a Miskolci Törvényszék.

A bíróság közlése szerint 2020. március 19-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsóvadászon egy férfi késsel fenyegetett meg egy másik embert, aki erről bejelentést tett a rendőrségen. Az Encsi Rendőrkapitányság járőrei a helyszínre mentek, intézkedtek, ám a vádlott nem volt hajlandó igazolni magát, trágár szavakat használt és távozásra szólította fel a rendőröket. Időközben a helyszínre érkezett két férfi, akik maguk is bekapcsolódtak a szidalmazásba, kutyának nevezték a járőröket és azt követelték, hogy takarodjanak ki az udvarról.

Az intézkedés közben egyikük megragadta az egyik rendőr karját, így akadályozva a járőrök munkáját, őt csak a könnygáz tartotta vissza a további erőszaktól. Időközben még egy férfi érkezett a helyszínre egy ágvágóval, megöléssel fenyegetve a rendőröket. Később vasvilla és fejsze is előkerült, egyikük egy betondarabbal rohant ki az utcára és a néhány méterre álló rendőrök felé dobta, azt kiabálva, hogy “megdöglötök”. Az eseményeknek az vetett véget, hogy rendőri erősítés érkezett a helyszínre.

A vádlottakkal szemben hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult eljárás. Két férfi beismerte a bűncselekmény elkövetését, egyiküket egy év, társát pedig egy év tíz hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság; egy másik vádlott nem jogerősen négy év hat hónap szabadságvesztést kapott, a betondarabbal támadó vádlottat pedig öt év szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte a járásbíróság és a letartóztatását is fenntartotta. A bíróság döntése ennél a vádlottnál sem jogerős, ő maga és védője is a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. Az eljárás a Miskolci Törvényszéken folytatódik.

The post Rendőrökre támadó férfiakat ítéltek el Borsodban appeared first on .

Épp száz éve ismerte el Magyarország Észtországot, megalapozva a hivatalos diplomáciai kapcsolatot.

Határozott, európai szintű választ kell adni a digitális térben jelentkező új fenyegetésekre, meg kell védeni az állampolgárokat a kiberbűnözéssel és a szélsőséges ideológiák terjedésével szemben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Észtországban.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány miatt az emberek életének egy jelentős része átkerült a digitális térbe, ezért egyre többen vannak kitéve az interneten jelentkező veszélyeknek, a bűnözők, a szélsőséges szervezetek olyanokat is elérnek, akiket korábban nem.

Hangsúlyozta: a NATO tallinni kibervédelmi központjában magyar katonai szakértők is dolgoznak annak érdekében, hogy az euroatlanti szövetség megfelelő választ tudjon adni ezekre a kihívásokra a következő időszakban, illetve a téma meg fog jelenni az Európa Tanács hamarosan kezdődő soros magyar elnökségének prioritásai között is. Hozzátette, az eredményes európai válaszhoz szükség van a világ öt leginkább digitalizált országa közé tartozó Észtország segítségére is.

Szijjártó emellett aláhúzta, hogy a magyar külpolitikának mindig is fontos törekvése volt a balti országok biztonságának fenntartása. Ezért a magyar légierő 2022 végén ismét részt fog venni Észtország, Lettország és Litvánia légterének védelmében négy Gripen típusú repülőgéppel és 95 katonával. Ez lesz a harmadik ilyen alkalom, és a kormány a feladatot már előre elvállalta 2025-re is – mondta.

Szijjártó később közös sajtótájékoztatót tartott Eva-Maria Liimets észt külügyminiszterrel. Utóbbi elmondta, hogy a két ország büszke tagja mind az Európai Uniónak, mind a NATO-nak, ugyanakkor tovább kell erősíteni a kétoldalú együttműködést is. Emlékeztetett továbbá arra, hogy idén van a magyar-észt diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulója.

Liimets tájékoztatása szerint az ülésen egyebek mellett érintették a térség helyzetét is, ide értve például az ukrajnai és oroszországi fejleményeket.

Észtország és Magyarország között a hivatalos kapcsolatok 1921 elején kezdődtek, amikor Észtország lett az a hely, ahol a szovjet Oroszország és Magyarország képviselői összeültek, hogy tárgyalásokat folytassanak a hadifoglyok és menekültek hazaszállításáról. A magyar küldöttség Észtországba való megérkezését hamarosan tényleges, majd 1921. február 24-i de jure elismerés követte. A tárgyalásokon a magyar küldöttséget Jungerth Mihály vezette, aki hamarosan Magyarország első észtországi hivatalos képviselője lett. 1923-ban pedig az első követ.

The post Száz éve ismertük el az Észt Köztársaságot appeared first on .

Speciális iparbiztonsági feladatokat ellátó járművek és műszerek álltak rendszerbe a katasztrófavédelemnél egy 1,2 milliárd forintos európai uniós támogatásnak köszönhetően – közölte a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

Mint írták, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) támogatásával megvalósuló fejlesztések részeként és egyik legnagyobb eredményeként készült el, és állt a közelmúltban Mohácson szolgálatba egy speciális járőrhajó is. A Tűzmadár nevet viselő, magyar gyártású, több mint tizennyolc méter hosszú, hatszáz lóerős hajó elsődlegesen a veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzésében segíti a katasztrófavédelmet, de szükség esetén műszaki mentésre és tűzoltásra is alkalmazható lesz.

A járőrhajó rendszerbe állítása mellett a fejlesztések részeként olyan mobil laborként funkcionáló gépjárműveket is beszerzett a szervezet, amelyek feladata a veszélyes anyagok jelenlétével, kiszabadulásával, környezetbe kerülésével járó balesetek megelőzése, valamint természeti és civilizációs katasztrófák esetén a beavatkozói állomány, a lakosság és az anyagi javak védelme.

Közölték: a gépjárműveken lévő vegyi, biológiai és sugárzásmérő műszerek segítségével számos veszélyes anyagot lehet gyorsan, szakszerűen és megbízhatóan kimutatni, illetve helyszíni mérések, elemzések végezhetők például a kárterület határainak felderítésére, a meteorológiai helyzet meghatározására.

A támogatás segítségével vízanalitikai és vízmintavételi készleteket, bőr- és légzésvédelmi védőeszközöket, vegyifelderítő kézi eszközöket, sugárzás mérésére alkalmas műszereket is vásárolt a katasztrófavédelem.

The post Egymilliárd forintos iparbiztonsági fejlesztés a katasztrófavédelemnél appeared first on .

Vádat emeltek négy salgótarjáni férfi ellen, akik ötödik ismerősükkel együtt motoroztak az erdőben, majd miután társuk frontálisan ütközött egy quaddal, elhajtottak. A balesetet szenvedő férfi meghalt – közölte a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője.

Bóna Gyula közölte: a 41-51 év közötti vádlottak és 45 éves ismerősük tavaly május 24-én délután Kazár és Bárna külterületén, az erdei utakon motoroztak. Egy szemből érkező kétszemélyes quad vezetője fékezett és lehúzódott előlük, de az elől haladó sértett így is a járműnek ütközött. A férfi – miután bukósisakjával bezúzta a quad szélvédőjét – az útra zuhant.

Ezután sorban odaérkezett a többi motoros. Odamentek eszméletlen társukhoz, valamint a quadból kiszálló, vérző kezű sofőrhöz, így jól hallották, hogy utóbbi a mobiltelefonján orvosi segítséget kért, és azzal is tisztában voltak, hogy a nehezen megközelíthető erdei helyszínt a helyismerettel nem rendelkező mentők nehezen találhatják meg.

A sofőr – aki telefonon beszélt a mentőirányítással, a rendőrséggel, és az érkező mentőhelikopter személyzetével is – többször kérte a vádlottakat, hogy menjenek a bárnai kocsmához, és onnan vezessék fel a mentőket, de valaki közülük maradjon vele, hiszen ő is megsérült. A vádlottak viszont arra kérték, mondja azt a mentőknek, hogy a sérült motoros egyedül volt, majd visszaültek motorjukra, megfordultak és elhajtottak.

Miközben a földi mentőegység helyismeret hiányában a bárnai kocsmánál várakozott, a baleset helyszínét nem találó mentőhelikopter személyzetét pedig a quad sofőrje telefonon, majd egy tisztásra szaladva karjelzéssel próbálta útba igazítani, a motoros légzése leállt. A quad 75 éves utasa csaknem tíz percen keresztül próbálta mellkaskompresszióval újraéleszteni, majd a mentők sikeresen újra is élesztették a motorost, akit ezután mentőhelikopterrel kórházba vittek, de ott, a szakszerű orvosi ellátása ellenére elhunyt.

A társukat otthagyó vádlottak egy salgótarjáni garázsban utcai ruhába öltöztek, majd kettő közülük visszaindult, hogy társuk motorkerékpárját elszállítsák. A négy motoros ellen a Balassagyarmati Járási Ügyészség segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt emelt vádat.

The post Ismerősüket cserbenhagyó motorosok ellen emeltek vádat Nógrád megyében appeared first on .

A mai biztonsági veszélyekre a nemzetek szolidaritása jelenti a választ – húzták alá közös hétfői nyilatkozatukban Lengyelország, a három balti ország, valamint Ukrajna elnökei, akik Varsóban megemlékeztek a 230 éve elfogadott lengyel alkotmányról.

Andrzej Duda lengyel, Kersti Kaljulaid észt, Egils Levits lett, Gitanas Nauseda litván, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokat a nemzeteket képviselték az 1791. május 3-án megszavazott, demokratikus szellemű, az amerikai után a világ második legrégebbi, Európában első alkotmány évfordulóján rendezett ünnepségeken, amelyek az 1795-ig évszázadokon át fennálló Lengyel-Litván Unió területén éltek.

Az államfők aláhúzták: Európát az alapértékekre és az alapelvekre támaszkodva kell építeni, nevezetesen a szabadságra, a szuverenitásra, a területi integritásra, a demokráciára, a jogállamiságra, az egyenlőségre és a szolidaritásra.

Úgy látták: az egyesülő Európának nyitottnak kell lennie minden, ezen értékeket osztó országra és nemzetre. Támogatásukról biztosították azon térségbeli nemzeteket, amelyek “bátran követelik jogaik tiszteletben tartását”, és részesülni akarnak a szabadságban és a demokráciában.

A közös biztonságot érő mai fenyegetésekkel szemben a nemzetek szolidaritása jelenti “a béke, a stabilitás, a fejlődés, a jólét, az ellenállóképesség egyik sarokkövét” – hangsúlyozták.

Az ünnepséget a varsói Királyi Várban rendezték, nyitóbeszédében Duda kitért a fehéroroszországi helyzetre is, támogatva a fehérorosz nép jogát arra, hogy minél hamarabb megvalósítsa európai és szabadságvágyó ambícióit. Duda nyomatékosította: a jószomszédi kapcsolatokat ápoló térségbeli államok elutasítják a birodalmi politika, a befolyási övezetekért folytatott harc minden megnyilvánulását. A Királyi Várban az államfők Európa jövőjéről is értekeztek egy közös pódiumbeszélgetésen.

Az évforduló alkalmából összeült hétfő délelőtt a lengyel és a litván parlament is, a két párhuzamos ünnepi ülést videohíd kapcsolta össze. A varsói szejmben beszédet mondott a lengyel és litván államfő. Nauseda szintén támogatásáról biztosította a fehérorosz, valamint az ukrán szabadságtörekvéseket.

Litvánia “soha nem ismeri el a Krím elcsatolását, és cselekedni fog annak érdekében, hogy szűnjön meg Kelet-Ukrajna tényleges megszállása” – jelentette ki Nauseda.

Fehéroroszországról elmondta: azt Moszkva ellenőrzés alá akarja vonni, meghiúsítani próbálja az ország “bátor lakosainak szabadságvágyát”. “Tiszteletben tartjuk Fehéroroszország szuverenitását, soha nem egyezünk bele, hogy az energetika geopolitikai fegyverré váljon, amely révén a Kreml politikája túszul ejtette” Minszket – fogalmazott a litván elnök.

The post Ötök: a nemzetek szolidaritása válasz a mai biztonsági veszélyekre appeared first on .

Tűzoltónapon, ma szünetel a hivatali ügyintézés a katasztrófavédelemnél – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A közleményben emlékeztettek: Szent Flórián napja, azaz május 4. a katasztrófavédelemnél dolgozók számára munkaszüneti nap. Ezen a napon az ügyfélszolgálati ügyfélfogadás és a hatósági ügyintézés szünetel. Ugyanakkor a szünnapon is kereshető a szervezet e-mailben vagy postai úton. Az írásos megkereséseket a következő munkanapon, május 5-én regisztrálják, és később válaszolják meg.

A munkaszüneti nap nem érinti a készenléti szolgálatot ellátó tűzoltókat. Ahogyan az év minden napján, ezen a napon is csaknem kétezer tűzoltó lesz szolgálatban ötszáz járművel – olvasható a közleményben.

The post Tűzoltónapon szünetel a hivatali ügyintézés a katasztrófavédelemnél appeared first on .

Oroszország megtiltotta a beutazást az Európai Unió nyolc állampolgárának, köztük három magas rangú tisztségviselőnek, David Sassolinak, az Európai Parlament (EP) elnökének, Vera Jourovának, az Európai Bizottság (EB) értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének, igazságügyi biztosnak és Jörg Raupachnak, a berlini ügyészség vezetőjének.

Ezt az orosz külügyminisztérium közölte pénteken, kifogásolva, hogy az EU a közelmúltban “illegitim” és “alaptalan” korlátozó intézkedéseket vezetett be orosz állampolgárok és szervezetek ellen.

Az intézkedéssel sújtottak köréhez tartozik Asa Scott, a svéd védelmi kutatóintézet biológiai, radiológiai és nukleáris biztonsági laboratóriumának vezetője, Jacques Maire, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) francia küldöttségének tagja, Ivars Abolins, a Lett Nemzeti Elektronikus Médiatanács elnöke, Maris Baltins, a Lett Állami Nyelvi Központ igazgatója és Ilmar Tomusk, az észt nyelvi felügyelet vezetője.

Közleményében az orosz diplomáciai tárca nehezményezte, hogy Brüsszel minden orosz javaslatot következetesen figyelmen kívül hagy vagy elutasít, amely a problémák párbeszéd útján való rendezését szorgalmazza. A minisztérium szerint az EU “valódi célja az, hogy bármi áron feltartóztassa” Oroszország fejlődését, és ráerőltesse egyoldalú világrend-koncepcióját, amely a “szabályokon”, nem pedig a nemzetközi jogon alapul, ezzel kihívást intézve az orosz kül- és belpolitika önállóságához.

A moszkvai diplomácia azzal vádolta meg Washingtont, hogy ebben bátorítja az EU-t, nem is titkolva érdekeltségét abban, hogy “Európát ismét az éles geopolitikai konfrontáció arénájává” változtassa.

A feketelistára került személyek kitiltását Moszkva nem indokolta meg hivatalosan. A tisztségviselőknek a jelek szerint közük van az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése címén Oroszország ellen bevezetett szankciókhoz, az ügyben jogsegélyegyezmény alapján intézett orosz felvilágosítási kérelem visszautasításához, valamint a balti országok orosz kisebbsége nyelvhasználati jogainak megsértéséhez és orosz tömegtájékoztatási eszközök ottani betiltásához.

The post Moszkva kitiltotta az EP elnökét, az EB alelnökét és a berlini ügyészség vezetőjét appeared first on .

rtönA Miskolci Törvényszék társtettesként, különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt négy vádlottat ítélt börtönbüntetésre, amelynek végrehajtását egy idősebb vádlottnál próbaidőre felfüggesztette. A vádlottakkal szemben közel 300 millió forint összegre, valamint ingatlanokra vagyonelkobzást is elrendelt.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint az egyik vádlott baráti kapcsolatban volt azzal a személlyel, aki még 2009-ben egy pénzszállítással foglalkozó cég alkalmazottjaként több száz millió forintot sikkasztott el munkáltatójától és a bíróságok 2012-ben jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Még a bűntett elkövetése előtt megállapodtak abban, hogy a közel ötszázmillió forint értékű pénzösszeg megőrzése fejében 150 millió forint „díjazásban” részesül. A rejtekhely biztosítása, valamint később a bűnös eredetű pénz legalizálása céljából további három vádlott közreműködésére volt szükség, amelynek költsége újabb hetvenmillió forint volt. A pénzt műanyag hordókban és háti permetezőben egy szőlőskertben ásták el, ám ismeretlen körülmények között közel 130 millió forint nedvességet kapott és emiatt megrongálódott. A vádlottak 2010 és 2016 év közötti időszakban a hordókban tárolt pénzt különböző módszerekkel próbálták tisztára mosni. Volt közöttük olyan, aki sporteseményekre fogadott, szlovákiai kaszinókban próbált szerencsét, mások gépkocsit, ingatlanokat vásároltak, illetve hiteleiket törlesztették. A dohos bankjegyeket szárítgatni is kellett, két vádlott a sérült bankjegyek kicserélését több ízben is sikerrel kezdeményezte, bankfiókokban beváltatták, vagy készpénz befizetésként jóváíratták. A 2015. évben szabadult sikkasztó az őrzésre átadott több száz millió forintból mindössze 47 millió forintot kapott vissza.

A nyomozás során közel hatvanmillió forint összegben sikerült sérült állagú bankjegyeket lefoglalni, amelyeket a bíróság elkobzott.

A vádlottak a pénz bűnös eredetének tudatában összesen mintegy 460 millió forint jogellenes felhasználásában és hasznosításában jártak el. Egyik vádlott ténybeli beismerő vallomása mellett bűnösségét is elismerte. Társai közül ketten azzal védekeztek, hogy az általuk kezelt pénz származásáról nem volt tudomásuk. Az a vádlott, aki a szőlőskertjében elásva rejtegette a jogtalan eredetű vagyont, szintén tagadta a bűncselekmény elkövetését.

A vádhatóság az egyik vádlott terhére a vagyonelkobzás súlyosítása iránt, illetve az azt biztosító – ingatlanokat terhelő – zár alá vétel feloldásának mellőzése céljából jelentett be fellebbezést. Az a vádlott, aki a bűncselekményben vezető szerepet vitt, a szabadságvesztés büntetés enyhítése, a pénzbüntetés mellőzése, valamint a vagyonelkobzás megváltoztatása végett élt jogorvoslattal. Társai elsősorban felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése céljából fellebbeztek.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az egy év tíz hónap és négy év három hónap közötti tartamban kiszabott börtönbüntetések további enyhítése a jelentős időmúlás ellenére sem indokolt. A pénzbüntetés és a vagyonelkobzás intézkedés egyaránt törvényes, az ilyen jellegű bűnözés eredményes visszaszorítása érdekében a bűnösen szerzett vagyoni haszon elvonása elengedhetetlen.

A büntetőügyben a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla határoz.

The post Hordókban poshadt több száz millió forint appeared first on .

Csehország közepén, a Prágától nagyjából 80 kilométerre elhelyezkedő Cáslav mellett van a cseh légierő 21. harcászati repülőbázisa. A Gripenek mellett L-159-esek és L-39-esek is üzemelnek a bázisról, amely kétévente májusban rendezi nyílt napját. Az idén esedékes rendezvény a jól ismert okokból elmarad, ezért a régenvolt repülőnapokat felidéző sorozatom legújabb részébe a 2009-es cáslavi nyílt napot választottam. 

Kiállítási célra felújított Szu-7BM a torony előtt a nyílt nap reggelén. A típust első külföldi üzemeltetőként 1963 és 1990 között használta a csehszlovák légierő. 

A svéd légierő egy kétüléses Gripent küldött a típustestvérek nyílt napjára.

Az ekkor még Namestből üzemelő L-39-esek egyike a típus első felszállásának 40. évfordulójára díszfestést kapott: a főtervező, Jan Vlcek képmása került a vezérsíkra.  

A belga légierő Kleine Brogel bázisának F-16B gépén szintén díszfestés emlékeztetett egy évfordulóra, az F-16-os típusra átképző század 1987 és 2007 közötti húszéves működésére.

Egy szépen felújított Z-37 Cmelak. A típus sokféle fülkeelrendezéssel készült, itt egy kétüléses és vélhetően kétkormányos változat áll a füvön.

A francia Nieuport XII replikája egy Mladá Boleslavban működő múzeum tulajdona.

A Piper L-4-esek futárgépként és a tüzérséggel együttműködő megfigyelőként is repültek a második világháborúban.

A cáslavi reptéri tűzoltók UAZ terepjárója előteres járműként is szolgált. A háttérben látható lokátorokat a közelmúltban újakra cserélték. 

A Luftwaffe F-4F Phantom II-ese mellett a cseh katonazenészek gyülekeznek.

A 2614-es MiG-21M 1997-ig repült a csehszlovák majd a cseh légierőnél.

Civil forgalom: egy kétmotoros Piper Seneca gurul az állóhelyére. A gép szélvédőfűtését utólag felszerelhető készlettel oldották meg. A keretbe foglalt üveglapok között elektromos fűtőszál biztosítja, hogy a pilóta a jegesedési körülmények között is kilásson.

Fekete Hollók, azaz Robinson R44 Ravenek.

Nyitókép L-159-esekkel és Gripenekkel.

A 212-es század L-159-eseinek elsődleges feladata a földi célpontok támadása, de ha „helyzet van” az éles fegyverzettel ellátott gépek a kis sebességű légi célok ellen illetve egyes kiemelt objektumok oltalmazására is bevethetőek.

A cseheknél megszokott volt, hogy a készültségi Gripenek is repültek a dinamikus programban. Cáslav Griffjei 2005-ben váltották a MiG-21-eseket.

Ez a civil lajstromú L-29 Delfin egykor a csehszlovák légierőben repült. Sajnos 2012 nyarán lezuhant, pilótája és utasa életét vesztette.

A 2005-ben beszerzett 16 új Mi-171-es közül nyolc lapos hátsó rámpával készült. A 9887-esen maradtak a megszokott kagylóhéjak, de a jobb oldalon egy nagyméretű, eltolható ajtó segíti a katonák gyors ki- vagy beszállását. Emiatt a fűtőberendezés az ajtó fölé került.

Mi-24-es harci helikopterek bemutatója.

A csehek harci helikopterei 2008-ban költöztek át Prerovból Namest nad Oslavouba, a 22. helikopterbázisra.

A típus olasz, az üzemeltető belga. A sárga SF260M-ek a Brüsszelhez közeli Beauvechain légibázisról érkeztek, ahol 1969 óta használták a leendő pilóták alapkiképzésére.

Magyar Gripen és pilótái.

A második világháborúban a PBY-5 Catalina látványa ugyanúgy örömmel töltötte el a Csendes-óceánra kényszerleszállt és a mentést váró pilótákat, mint az Atlanti-óceánon Európa felé tartó konvojok tengerészeit. Az 1943-as, kanadai gyártású amfíbia amerikai felségjelet és brit lajstromjelet visel.

A vízi leszálláshoz a szárnyvégi úszók lehajthatóak.

Az orrfutót a csónaktest aljába, a főfutókat a törzs oldalába lehet behúzni.

An-26-os gurul a felszálláshoz, a beton felett a melegben remeg a levegő. Az Ancsát Casa C-295M-ek váltották a cseh légierőnél.

Négyüléses Zlin Z-43-as. Magyarországon a néphadsereg, később a honvédség, a Magyar Honvédelmi Szövetség és egy rövid ideig a légirendészet üzemeltette, majd a kilencvenes években magánkézben is megjelent a típus.

A földi célpontok L-159-essel végrehajtott imitált támadását pirotechnikai eszközökkel tették látványosabbá.

A kétüléses L-159B vezérsíkján vörös pumafej vicsorog – gép tartósan üzemelt Kecskemétről is.  

Magassági öltözék és hajózóruha a parancsnoki épület mellett „olvasó” pilóta szobrán.

A póttartályos, UB blokkos, emlékműként kiállított MiG-21MF Cáslavban fejezte be a pályafutását.

A cseh légierő típusaira és a vendégek gépeire tömegek voltak kíváncsiak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A minimumra csökkenti szolgáltatásait a moszkvai amerikai konzulátus, május 12-től már csak diplomata- és bevándorlóvízumot fog kibocsátani.

Az orosz fővárosban működő amerikai nagykövetség a honlapján publikált közleményben arra hivatkozott, hogy diplomatái múlt héten értesültek az orosz hatóságoktól arról, hogy meg fogják tiltani az amerikai képviseleteknek a külföldi állampolgárok bármilyen minőségben való alkalmazását.

Emiatt a moszkvai nagykövetség orosz állampolgároknak a nem bevándorlói vízumkategóriák közül csak a diplomatavízumot fogja kiadni. Emellett továbbra is csak sürgősségi szolgáltatásokat nyújt majd az amerikai állampolgároknak, valamint “korlátozott számú bevándorlóvízumot ad ki” különleges esetekben.

A moszkvai nagykövetség közölte továbbá, hogy konzuli osztályának alkalmazotti létszámát 75 százalékkal csökkenti. A diplomáciai képviselet azt tanácsolta az amerikai állampolgároknak, hogy orosz vízumuk lejárta esetén június 15-ig hagyják el az országot.

The post Alapjáraton a moszkvai amerikai konzulátus appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

A jövő „biztonsági őrei” elemzők, operátorok, rendszerfelügyelő szakemberek lesznek, emiatt pedig át kell értékelnünk a vagyonvédelmi képzések jelenlegi folyamatait és tartalmát – állítja a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület elnöke. Amellett, hogy Szécsi György lapunk kérésére a szakma elmúlt tíz évének legfontosabb eredményeit összegezte, fél szemmel már a jövőbe tekint.

— Hogyan értékeli a magyarországi vagyonvédelmi piac fejlődését az elmúlt évtizedben?
— Úgy látom, jelentős fejlődés indult el mind a szemlélet, mind a technikai megoldások szempontjából. Ennek a leglátványosabb eredményei például azok a nagy létesítmények, nemzetgazdaságilag fontos objektumok, ahova már minden igényt kielégítő biztonságfelügyeleti rendszereket telepítettek. Emellett a bankbiztonság területén is jelentős fejlődést tapasztalok, a korábban rendkívül gyakori incidensek – bankok, pénzváltók, illetve -szállítók elleni támadások – száma nagymértékben csökkent. Továbbá a kritikus infrastruktúrák biztonságának növelésében is javulást és dinamikus fejlődést láthatunk. A biztonság fontos termelési és társadalmi feltétellé vált az elmúlt évtizedben, ennek hatására pedig új védelmi filozófiák kezdtek kialakulni. Komoly veszélyforrást és kockázatot jelentenek napjainkban a kibertámadások: az online világ kiszélesedésével a nagy cégek, illetve a kormányzatok is felismerték, hogy az információk kizárólagos birtoklása stratégiai kérdés.

— Milyen fejlődés tapasztalható a vagyonvédelemhez kapcsolódó oktatás és képzés területén?
— Társadalmi szempontból is kiemelten fontos fejlemény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) megalakulása, valamint az egyetemen belül a magánbiztonsági tanszék létrehozása. Ez deklarálja ugyanis azt a tényt, hogy a biztonság önálló tudományterületnek számít – már csak társadalmi szempontból is, hiszen ebből már arra is lehet következtetni, hogyan érzi magát a lakosság. Bár a kilencvenes években még léteztek háromnapos tanfolyamok, mára ennél jóval magasabb szintre lépett a vagyonőrképzés. Megjegyzem, jelenleg is zajlik az új OKJ-képzési rendszer kialakítása, ez 2021 januárjában lép életbe. Ugyanakkor az ötévenként kötelező továbbképzésnek nem igazán látom az értelmét, mivel nem ad sok új információt az őröknek. Bár ezt a képzést törvényileg előírták, véleményem szerint nem váltotta be a korábban hozzáfűzött reményeket.

— Milyen megoldást tartana megfelelőnek?
— A jövőbeli fejlődéshez az élő erős állomány gyakorlati képzését kellene hangsúlyozni, egyfajta kreditrendszerben, felkészítve a vagyonőröket a valódi, életszerű helyzetekre. Az elmúlt évtizedben érzékelhetően nőtt a vagyonőri fizetés, amelyet a munkaerőhiány mellett az őrökkel szemben támasztott „IQ-igény” is indokolt.

— A vagyonvédelmi vállalkozások körében milyen változások indultak meg az elmúlt tíz esztendőben, és milyen feladatok várhatók ennek kapcsán a jövőben?
— A vagyonvédelmi piacon a koncentráció erősödését láthatjuk – felvásárlásokat és összeolvadásokat. E tekintetben nem hiszem, hogy problémát jelentene az, hogy csökken a cégek száma, és növekszik a tudáskoncentráció. A következő tíz év egyik legfontosabb feladata pedig a feketefoglalkoztatás teljes megszüntetése. Változtatásokra van szükség a közbeszerzések rendszerében is: a pályázó cégek szakértelmének, kompetenciájának átvilágítására módszertani rendszerekre lenne szükség, és a legalacsonyabb vállalási díjjal szemben ennek kellene az elsődleges döntési szempontnak lennie. Ezenfelül ki kell dolgozni a vagyonvédelmi szakma tudásbázisát, és egymásra épülő képzéseket kell indítani. Megjegyzem, új veszélyek, új követelmények, új módszerek, új taktikák jelennek meg, amelyek új típusú oktatást igényelnek. Felül kell vizsgálni a mostani rendszert, és a vagyonvédelmi cégek számára kötelezővé kellene tenni a kamarai (Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara) tagságot és a vagyonőrök regisztrációját, de fontos, hogy a szakmában perspektívát, biztonságot és megbecsülést biztosítsunk a dolgozóknak.
Egyre jellemzőbb az intelligens védelmi rendszerek jelenléte, a robotizáció és automatizáció fejlődési trendje megállíthatatlan. Ennek nyomán kialakul az automatizált őrzés-védelem is, amely magában foglalja az épületfelügyeletet, tűzvédelmet, pénzszállítást és számos más funkciót. Már most sok olyan rendszer van, amely egyre inkább kiváltja az élő erős szolgálatot, ezzel együtt pedig az „intelligens vagyonőr” fogalma is kiterjedt elvárásokat, illetve értelmezéseket takar. Szakértők szerint a modernizáció nyomán minden egyes megszűnő munkahely plusz egy új munkahelyet teremt. Ahogy a műszaki fejlődés hatására új védelmi elméletek jelennek meg, a jövő biztonsági őrei elemzők, operátorok, a rendszerek működését felügyelő szakemberek lesznek – emiatt is fontos átgondolnunk a képzés és a továbbképzés jelenlegi folyamatait és tartalmát. A társadalomban tovább kell tudatosítani azt az elvet, hogy egy vagyonvédelmi cég működése része a termelés folyamatosságának, tevékenysége pedig a megtermelt értékben testesül meg.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A biztonság termelési és társadalmi alapfeltétel lett az elmúlt évtizedben appeared first on .

Két megyében tizenegy helyszínen összesen háromszáz rendőr vett részt szerda hajnalban abban az akcióban, amelynek keretében egy koszovói férfi által vezetett kábítószer-kereskedő bűnszervezetet számoltak fel a rendőrök – olvasható a police.hun.

A soproni rendőrök még 2020 májusában kaptak információt arról, hogy egy belvárosi lakás postaládáját kábítószer értékesítésére használják. A jelzést követően azonosították a lakás bérlőjét és annak vevőkörét, majd novemberben elfogták a kábítószer terjesztésével foglalkozó gyanúsítottakat, a házkutatás során pedig különösen jelentős mennyiségű extasy-tablettát, továbbá kisebb mennyiségben marihuánát és amfetamint is lefoglaltak.

A nyomozóknak sikerült megtalálniuk a kábítószer-terjesztők beszerzési forrását is, a férfiről kiderült, hogy először havi, majd heti rendszerességgel több kilogramm kábítószerrel látta el dílereit. A hálózat tagjai a Dunántúlon legalább öt megyében értékesítették a kábítószert, főleg marihuánát és kisebb mennyiségben amfetamint, így 2020 nyarától legalább 100 kilogramm kábítószer szervezett értékesítéséért felelősek.

A további nyomozás arra derített fényt, hogy S. Csaba a kábítószert külföldi kapcsolatán keresztül szerzi be, majd szállítja Magyarországra. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRNNI), a Terrorelhárítási Központ (TEK) valamint a Győr-Moson-Sopron és a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Sopronban nyolc, Zalában két helyszínen egyszerre ütöttek rajta a bűnszervezet tagjain.

Elfogták a szervezet közép és felső szintjén elhelyezkedő valamennyi kábítószer-terjesztőt, délutánra pedig a KRNNI és a TEK munkatársai kézre kerítették az albán származású, koszovói vezetőt, Kristijan S.-t, akinek a búvóhelyén öt kilogramm marihuánát, másfél kilogramm amfetamint és több ezer euró készpénzt foglaltak le.

Az összehangolt akcióban tíz kilogramm, különböző fajtájú kábítószert találtak, lefoglaltak több nagy értékű gépjárművet, készpénzt, ékszereket és órákat. A KRNNI kilenc embert bűnszövetségben, jelentős értékre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsít, a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség indítványára a bíróság mindannyiukat letartóztatta.

The post Nemzetközi kábítószer-kereskedő bandát számoltak fel Sopronban és Zalában appeared first on .

Arányos választ helyezett kilátásba Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes, miután Oroszország pénteken diplomáciai jegyzékben hivatalosan is megerősítette öt lengyel diplomata kiutasítását.

Szynkowski vel Sek sajtóértekezletén közölte: az orosz külügyminisztériumba pénteken bekéretett moszkvai lengyel nagykövet átvette a diplomaták kiutasításáról szóló jegyzéket. “A lépésre számítottunk, hiszen az orosz külügy ezt már korábban jelezte honlapján” – utalt a diplomata a viszály múlt heti fejleményeire.

Moszkva döntését Varsó tudomásul veszi, és fenntartja magának az arányos válasz jogát – jelentette ki Szynkowski vel Sek. Úgy vélte: Oroszország lépései “ártalmasak, destabilizálják a térségbeli helyzetet”. “Adott helyzetben nagyon korlátozottak a párbeszéd lehetőségei” – tette hozzá.

Varsó múlt csütörtökön minősítette nemkívánatos személynek a varsói orosz nagykövetség három munkatársát. A lépést azzal indokolta, hogy az érintettek megsértették a diplomáciai státusz feltételeit, és Lengyelországnak ártó tevékenységet folytattak. Moszkva ezt követően válaszlépésként kilátásba helyezte öt lengyel diplomata kiutasítását. A jegyzék pénteki átadása ezt a döntést tette hivatalossá.

A lengyel-orosz diplomáciai csörte kezdete időben egybeesett tíz orosz diplomata kiutasításával az Egyesült Államokból, amely lépésre reagálva Moszkva tíz amerikai diplomatát minősített nemkívánatos személynek.

Szombaton viszont Prága utasított ki 18 orosz diplomatát a dél-morvaországi Vrbeticében 2014-ben történt robbanásokkal összefüggésben. Oroszország húsz cseh diplomata kiutasításával válaszolt, mire Csehország csütörtökön további orosz diplomaták kiutasítását helyezte kilátásba. Az utóbbi lépés nyomán a prágai orosz és a moszkvai cseh nagykövetség személyzete egyenlő létszámú lesz.

A visegrádi csoport országai a hétfőn a lengyel soros elnökség által ismertetett közös külügyminiszteri nyilatkozatban szolidaritásukat fejezték ki Csehországgal. A dokumentumot szerdán az országcsoport házelnökei is támogatták.

Csütörtökön Szlovákia bejelentette, hogy Csehországgal való szolidaritása jeléül szintén kiutasít három orosz diplomatát, amire az orosz külügyminisztérium válaszlépéseket helyezett kilátásba. Pénteken a három balti ország is bejelentette orosz diplomaták kiutasítását.

The post Varsó arányos választ ígért Moszkvának diplomatái kiutasítása miatt appeared first on .

Embercsempészéssel gyanúsít a rendőrség két férfit és egy nőt, aki a koronavírus-járvány ideje alatt hamis munkaszerződésekkel és igazolásokkal segített ukrán állampolgároknak jogellenesen Nyugat-Európába utazni – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság.

Mint írták, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján csütörtökön két településen, öt helyszínen hajtottak végre rajtaütést a megyei főkapitányság bűnügyi nyomozói, valamint a Jonatán közterületi és támogató alosztály munkatársai.

Az akció során elfogott három ember pénzért cserébe ukrán állampolgároknak olyan fiktív munkaszerződéseket és igazolásokat biztosított, amelyekkel megfeleltek a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásaira vonatkozó szabályoknak. A hamis dokumentumokkal a Magyarországra történő belépés mellett a külföldiek jogellenesen Nyugat-Európába utazhattak – olvasható a közleményben.

A bűnszövetségben elkövetett embercsempészés bűntettével gyanúsított három embert a rendőrök őrizetbe vették és indítványozták letartóztatásukat.

The post Embercsempész szabolcsi bűnszervezet bukott le appeared first on .

Franciaországban nemzeti megemlékezésen búcsúztatták el pénteken a Párizshoz közeli Rambouillet-ban azt a rendőrségi alkalmazottat, aki egy héttel ezelőtt iszlamista merénylet áldozata lett.

A rendőrség recepcióján dolgozó 49 éves Stéphanie Monfermét “azért gyilkolták meg, mert a hazáját, Franciaországot szolgálta” – mondta búcsúbeszédében Jean Castex miniszterelnök. A fegyvertelen, egyenruhát nem viselő rendőrségi alkalmazott “annak az embernek a szemében, akinek a nevét nem vagyok hajlandó kimondani, a francia rendőrséget és az állami tekintélyt testesítette meg” – tette hozzá a kormányfő a gyilkosság helyszínéhez közel rendezett búcsúztatáson.

A 28 éve a rambouillet-i rendőrőrsön dolgozó nőt április 23-án késelte halálra egy tunéziai iszlamista a rendőrség bejáratánál a két biztonsági kapu között. A támadó befurakodott az áldozata mögé, majd amikor mögöttük a kapu bezáródott, elővette a kést, és a kapu másik oldalán lévő rendőrök szeme láttára többször megszúrta a nőt. Amikor a második ajtó kinyílt, az egyik rendőr kétszer rálőtt az elkövetőre, aki később életét vesztette.

“Boldog és segítőkész ember volt, ami az időnként nehéz hétköznapokban sokat segített” – mondta Jean Castex a megölt nő portréja előtt, amelyet egyenruhás rendőrök helyeztek el ünnepélyesen. Monfermének posztumusz Becsületrendet, a legmagasabb francia állami kitüntetést adományozta a kormány, amelynek értelmében két gyereke a nemzet árvájának tekintendő, s ellátásukért mostantól az állam felelős.

A búcsúztatáson megjelent Gérald Darmanin belügy-, Eric Dupond-Moretti igazságügyi, Amélie de Montchalin közszolgálati, Marlene Schiappa állampolgári jogokért felelős és Nadia Hai várospolitikáért felelős miniszter, valamint Gabriel Attal kormányszóvivő, az ellenzéki pártok részéről is többen.

A megölt rendőrnőt szűk családi körben, csütörtökön helyezték örök nyugalomra, a temetésen részt vett Emmanuel Macron államfő. A rendőri erők ellen 2014 óta 17 iszlamista merényletet követtek el a terrorelhárítási ügyészség szerint. A búcsúztatáson megjelent mintegy kétszáz rendőr is.

Laetitia Ducros, a SGP rendőrszakszervezet részéről az AFP-nek elmondta: nagyra értékeli, hogy a kormány végre a rendőrség civil alkalmazottait is rendőrként ismeri el, és tudatára ébredt annak, hogy ők is veszélyben vannak, ezért a rendőrségek recepcióit is biztonságosabbá kell tenni.

Az elkövetőt Jamel Gordeche-nek hívták, 36 éves tunéziai állampolgár volt. 2009-ben illegális bevándorlóként érkezett az országba, de 2020 óta munkavállalást is lehetővé tevő tartózkodási engedélye volt, és korábban nem volt ismert a hatóságok előtt. Fuvarozóként dolgozott Rambouillet-ban, a helyi kórházban pszichés zavarok miatt kezelték. A vádhatóság szerint az elkövető a támadást megelőzően felderítette a terepet, tette végrehajtása közben pedig olyan kijelentéseket tett, amelyek terrorista indíttatásra utalnak. Szemtanúk beszámolói szerint a tettes azt kiabálta, hogy “Allahu akbar!”. Az ügyészség a mobiltelefonja átvizsgálását követően közölte, hogy az elkövető dzsihadista és pedo-pornográf internetes oldalakat látogatott.

The post Nemzeti megemlékezésen búcsúztatták el a meggyilkolt rendőrségi alkalmazottat appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

A HungaroControlnál különös figyelmet fordítunk a folyamatos innovációra – jelentette ki Szarka Ágoston, a társaság légiközlekedés-védelmi tisztje és vezérigazgatói tanácsadója. Meglátása szerint a digitalizáció a fejlesztések fő csapásiránya, amely a légi közlekedés hagyományos területein is jelentős változásokat indíthat el. A legnagyobb kihívás azonban a pilóta nélküli repülő eszközök forgalmának koordinálása lehet.

— Közel tíz éve dolgozik a HungaroControlnál. Milyen változások történtek ez idő alatt a biztonság területén a társaságnál?
— A HungaroControl legfontosabb feladata a biztonságos légi közlekedés garantálása, ezért az objektumai is – mint a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények – mindig a lehető legmagasabb szintű védelmi berendezésekkel voltak és vannak felszerelve. Ennek megfelelően a technika fejlődésével lépést tartva folyamatosan fejlesztettük rendszereinket, hogy mindig a legmagasabb szinten feleljünk meg a kor követelményeinek.
Az elmúlt tíz évben a teljes objektumvédelmi biztonsági rendszert modernizáltuk. Újabb korszerű IP-kamerákat szereltünk fel – ezáltal számukat közel megduplázva –, amelyek működtetéséhez intelligens menedzsmentszoftvert telepítettünk. A beléptetési pontokon gyorskapukra cseréltük a forgókereszteket, illetve új infrasorompókat építettünk, és a kerítésvédelmi érzékelőket is bővítettük. A védelmi eszközök – így a fémkereső kapuk és a csomagvizsgáló röntgenkészülékek – modernizációja is megvalósult. Természetesen a vidéki navigációs állomásainkon is számos fejlesztést hajtottunk végre, főleg a biztonságtechnikai rendszereken. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a mindenkori biztonsági rezsimintézkedések folyamatosan megfeleljenek a hatályban lévő jogszabályoknak. A hatóságok által előírt Védelmi Tervünket évente vagy – a légi közlekedésben történt események tapasztalatait felhasználva – akár gyakrabban is aktualizáljuk.

— A koronavírus-járvány alatt milyen szükségszerű intézkedéseket kellett meghozni?
— Társaságunk rendelkezik egy jól menedzselt pandémiás tervvel, a vezetőség pedig a járvány kezdete óta folyamatosan figyelemmel kíséri a koronavírussal kapcsolatos eseményeket, szakmai tájékoztatásokat és a kormányzati döntéseket – ezeknek megfelelően folyamatosan felülvizsgálja és aktualizálja azt.
A tapasztalatok azt igazolják, hogy gyorsan és jól reagáltunk, időben tettünk meg fontos intézkedéseket. A rendkívüli működés részben azt jelentette, hogy azokban a munkakörökben, amelyek esetében a feladatok távolról is elláthatók, elrendeltük az otthoni munkavégzést a kollégáknak, de ami ennél nagyobb jelentőségű – a működésünk és az alapfeladataink maradéktalan ellátása szempontjából szükséges – változásnak tekinthető, hogy a helyzethez alkalmazkodva teljesen átalakítottuk a légi forgalmi irányítók és a műszaki üzemeltető szolgálatok munkarendjét.
A HungaroControl legfontosabb feladata, hogy napi szinten szavatolja a biztonságos légi közlekedést a járványhelyzet ideje alatt, különös tekintettel a cargoforgalomra, hiszen ezeknek a gépeknek a világ egymástól távoli pontjait kell összekötniük annak érdekében, hogy gyógyászati eszközöket juttassanak célba a járvány kezeléséhez.

— A Biztonságpiac Évkönyvnek 2017-ben adott interjúban a drónok és a lézerzavarások veszélyeiről nyilatkozott. Azóta változott valami ezen a téren?
— A lézerzavarások esetében csökkenő, míg a drónos zavarásoknál sajnos növekvő tendenciáról tudok beszámolni. A lézeres esetek csökkenésében jelentősen közrejátszik, hogy a médiában több alkalommal sikerül felhívnunk a figyelmet arra, hogy ez a magatartás milyen veszélyeket hordoz, és a közelmúltban egy konkrét eset szankcionálásáról is értesülhetett a közvélemény. Külön kiemelném, hogy a HungaroControl és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egyeztetései és vizsgálatai alapján több mint 15 típusú, egészségre veszélyes lézermutatót vontak ki a forgalomból.
A drónos légtérsértések számának növekedése egyrészt a pilóta nélküli eszközök gyors terjedésének tudható be, másrészt a jogi szabályozás hiányosságainak, amire az év végén hatályba lépő új nemzeti jogszabály jelent majd megoldást. A helyes és biztonságos drónozás elősegítésében, ezáltal a szabálysértő esetek visszaszorításában nagy segítséget jelent majd a HungaroControl által kifejlesztett, széles körben alkalmazható mydronespace mobilapplikáció. Sajnos a koronavírus megjelenése az uniós szintű jogszabály bevezetésében is csúszást okozott, ezért társaságunk mobilalkalmazását az év végén vehetik birtokba a drónpilóták.

— Ön szerint milyen változások várhatók a következő tíz évben a légi közlekedés biztonságának területén?
— A légi forgalmi irányításban elengedhetetlen a folyamatos innováció, illetve a kutatás-fejlesztés, amire a HungaroControlnál különös figyelmet fordítunk. Meglátásom szerint alapvetően a digitalizáció felé mozdul el a fejlesztések többsége, amely akár a légi közlekedés hagyományos területein, például a fóniás irányítás területén is bekövetkezhet.
Az egyik legnagyobb kihívás várhatóan a pilóta nélküli repülő eszközök forgalmának koordinálása lesz. Ezen a területen nem zárható ki – a gépjárműforgalomban már kísérleti stádiumban lévő – önvezető, egymással kommunikáló rendszerek kiépítése. A koronavírus-járvány egyébként arra is rámutatott, hogy a légi közlekedés szereplőinek, főként a repülőtér-üzemeltetőknek és a légitársaságoknak nemcsak a hagyományos értelemben vett biztonság, hanem az egészségvédelem területén is fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A lézerzavarások csökkennek, de a drónos zavarások egyre gyakoribbak appeared first on .

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt 14 év börtönbüntetésre ítélte a Pécsi Ítélőtábla pénteken jogerősen azt a férfit, aki 2019-ben egy baltával megölte barátját a Tolna megyei Bátán.

A Pécsi Ítélőtábla közleményében azt írta: a 61 éves vádlott 2019. október 17-én egész napos közös italozás után vele egykorú barátját az otthonába hívta, ahol – a bíróság által megállapított tényállás szerint – egy baltával többször fejbe vágta. Az áldozat nyílt koponyacsonttörés és agyzúzódás következtében meghalt.

A gyilkos ezután a holttestet a bejárati ajtón keresztül kihúzta az udvar hátsó részébe, ott elszáradt növényeket és téglát hordott rá. Később a holttestet az ingatlana hátsó részén található egyik pincébe vonszolta, a sértett ruhadarabjait pedig a holttest szállítására használt zöld szőnyeggel együtt bedobta az udvaron lévő tíz méter mély aknába.

Azért, hogy cselekményének ne maradjon nyoma, a házban kitakarított, fertőtlenítős vízzel felmosott, a füves területen a földet felásta és átforgatta, illetve az elkövetéshez használt baltát is elrejtette. A vádlott később mészhidrátot is szórt a holttestre, majd ismét elfedte elszáradt növényi törmelékkel és a pincében található lomokkal. A sértettet a vádlott volt barátnője kezdte el keresni, sikertelenül, végül a holttestet a nyomozóhatóság találta meg tavalyelőtt október 25-én.

A bűncselekmény előzménye az volt, hogy a vádlottat elhagyta a barátnője, aki a sértetthez költözött, és a férfi ezt nem tudta feldolgozni – írta közleményében a bíróság. Az ügyben első fokon tavaly ősszel ítéletet hirdető Szekszárdi Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért 11 év szabadságvesztésre ítélte.

A ítélet ellen az ügyész súlyosítás miatt fellebbezett, amelyet a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség fenntartott. A fellebbviteli főügyészség másodfokú indítványában azt kérte, hogy a bíróság a bűncselekményt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének minősítse, és a vádlottat hosszabb tartamú szabadságvesztéssel sújtsa.

A Pécsi Ítélőtábla az ügyben pénteken megtartott ülésen – az ügyészi indítvánnyal egyezően – az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt 14 év szabadságvesztésre ítélte.

The post Tizennégy év börtönre ítélték a bátai gyilkossággal vádolt férfit appeared first on .