Biztonságpolitika

Az MKU ukrán radikális ifjúsági szervezet egy 14 tagú, a Fekete-tenger partján fekvő Gelendzsikben aktív sejtjének felszámolásáról tett bejelentést pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A csoport 13 tagját Gelendzsikben, egyiküket pedig Jaroszlavlban vették őrizetbe. Az FSZB szerint a gyanúsítottaktól hidegfegyvereket, kommunikációs eszközöket, náci irodalmat, valamint robbanószerkezetek és lőfegyverek házilagos összeszerelését segítő instrukciókat foglaltak le.

A szolgálat közölte, hogy a csoport Kijevből és Harkivból kapott terrorcselekmények, tömeggyilkosságok és más erőszakos cselekmények elkövetésére szóló utasításokat. Az FSZB szerint a tagok a merényletekre különleges kiképzéssel, valamint hajléktalanok és egyes ifjúsági szubkultúrák képviselőinek fizikai bántalmazásával készültek.

Az őrizetbe vettek ellen szélsőséges csoport létrehozása és abban való részvétel címén eljárás indult.

The post Ukrán radikális csoportot számolt fel Oroszországban az orosz belbiztonság appeared first on .

Két férfi ellen emeltek vádat, aki Budapesten és Velencén parkoló gépkocsik katalizátorait vágta ki és lopta el – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közölte: a vádlottak – egy 22 éves és egy 23 éves férfi – tavaly nyár óta tíz parkoló autóból vágták ki a katalizátort egy orrfűrésszel. Főként a főváros XI. kerületében követték el a bűncselekményeket, de emellett Velencén, a IX. kerületben, és XXII. kerületi bevásárlóközpont parkolójában álló autókból is tulajdonítottak el katalizátorokat. A vádlottak ezzel a módszerrel 12 sértettnek összesen csaknem félmillió forint kárt okoztak. A 23 éves férfi a XI. kerületben kerékpárt is lopott, amelyet álnéven akart eladni, de a “vevő” az intézkedő rendőrök egyike volt, így a vádlottat, majd társát is elfogták.

A harmadik vádlott, egy 20 éves nő a vád szerint 2020 júliusában a XI. kerületben jogosulatlanul várakozott autójával egy mozgássérült-parkolóhelyen, ezért a közterület-felügyelők kerékbilincset tettek a gépkocsira. A nő kérésére a 22 éves vádlott a kerékbilincset flexszel levágta, akárcsak az utóbb ismét felszerelt szerkezetet. Mindezzel a kerületi közterület-felügyeletnek több mint 200 ezer forint kárt okoztak.

A Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség az ügyben többrendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette és rongálás vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Budai Központi Kerületi Bíróságra. Az ügyészség a két büntetett előéletű – jelenleg is bűnügyi felügyelet alatt álló – férfira végrehajtandó börtönbüntetés, a nőre pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

The post Autókatalizátorokra szakosodott tolvajok ellen emeltek vádat Budapesten appeared first on .

Törökország kilépése az Isztambuli egyezményből veszélyes üzenetet küld a világnak – írta Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke vasárnapi közleményében, miután az ankarai vezetés szombaton úgy döntött, hogy kilép a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott nemzetközi megállapodásból.

A Recep Tayyip Erdogan vezette kormánypárt korábban többször bírálta az egyezményt, amiért az kinyilvánítja a nemek közötti egyenlőséget, és elítéli a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. Borrell felhívta Törökország figyelmét, hogy az isztambuli egyezmény célja, a nők és a lányok alapvető jogi védelmének biztosítása az egész világon, különösen a járvány idején, amikor a nemi alapú erőszak egyre fokozódik.

“Mélységesen sajnáljuk és értetlenkedésünknek adunk hangot, hogy Törökország kilép ebből az Isztambul által fémjelzett megállapodásból. Ez a döntés veszélyeztetheti a nők és lányok törökországi védelmét és alapvető jogait” – hangsúlyozta. Reményét fejezte ki, hogy a török vezetés visszavonja a határozatot, és újra együttműködik az EU-val a nők és lányok jogainak védelmében, “amely az emberi jogok, a béke, a biztonság és az egyenlőség alapvető eleme a XXI. században.”

2011 májusában, Isztambulban nyitották meg a csatlakozás lehetőségét a strasbourgi, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács által megalkotott nemzetközi egyezményhez. 2012-ban Törökország volt az első, amely ratifikálta a határozatot.

The post Borrell: Törökország kilépése az Isztambuli egyezményből veszélyes üzenetet küld a világnak appeared first on .

 

Ismerősök kérdezték múltkor, hogy az létezik-e, hogy kivontuk az erőinket Afganisztánból. Mondtam, arról biztos tudtunk volna, lett volna hír. 2015 óta konstans 80-100 fő volt a létszám, hogy tavaly még olvastam a HM hírekben, hogy a nyugat-afganisztáni Herátba is kiment talán egy szakasznyi katona egy egyszeri váltásra. 

Múlt héten aztán láttam egy hírt, az új váltásunk kiérkezéséről (Honvédségi Airbus-val, tudom valójában csak ez érdekes sokaknak :)), rákattintottam, és tényleg csak nyolc embert láttam a képben. Ezt többféle képpen lehet értékelni, egyfelől, ha  komolyan vettük az USA és a tálibok megállapodását a május elsejei kivonulásról, arról ez volt az egyetlen felelős lépés, mert az utolsó pillanatban nem lehet felszámolni a jelenlétet. Ugyanakkor az Eltökélt Támogatás misszió többi tagja nem így gondolkodott, hiszen akkor összeomlott volna a misszió. Persze lehet más országok is csökkentették a létszámot, sőt lehetnek országok, akik ugyanígy csináltak, ehhez nem ismerem a többi ország létszámtrendjeit. És természetesen releváns érv (lehet) részünkről az is, hogy novembertől indul a KFOR parancsoki beosztás, ahova extra létszámot kell biztosítani. Ha az USA nem vonul ki május elsejével, és a megkapom a COVID oltásaimat, még teszek egy utolsó kísérletet ennek a nyolc embernek a meglátogatására. Végül is ott voltam a PRT indulásakor is 2006-ban, megnézném a végét is (persze csalok, mert az afgán szerepvállalásunk nem ott kezdődött)

Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el a terrorista tartalom online terjesztésének kezeléséről azzal a céllal, hogy az ilyen tartalmakat gyorsan és hatékonyan el lehessen távolítani az internetről, és ennek érdekében egy közös, minden tagállam által igénybe vehető eszközt hozzanak létre – közölte az uniós tanács.

Az új szabályok az Európai Unióban szolgáltatásokat kínáló tárhelyszolgáltatókra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy székhellyel rendelkeznek-e a tagállamok valamelyikében.

Az érintett vállalatokkal jelenleg fennálló önkéntes együttműködés a jövőben is folytatódik, a jogszabállyal ugyanakkor bővül a tagállamok eszköztára, és szükség esetén gyorsan el tudják távolítani a terrorista tartalmakat. A tagállamok illetékes hatóságai jogosultak lesznek arra, hogy eltávolítási végzéseket adjanak ki, amelyekben kötelezik a szolgáltatókat arra, hogy egy órán belül az összes tagállamban távolítsák el vagy tegyék hozzáférhetetlenné az adott terrorista tartalmat. A szolgáltató székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának ugyanakkor jogában áll, hogy ellenőrizze a más tagállamok által kiadott eltávolítási végzéseket is. A rendelet előírja kapcsolattartó pontok kialakítását, amelyek megkönnyítik az eltávolítási végzések kezelését, és ezzel elősegítik az együttműködést a szolgáltatókkal.

A tagállamok maguk döntenek arról, milyen szankciókat alkalmaznak abban az esetben, ha a szolgáltató megszegi a rendelet szerinti kötelezettségeit.

Azoknak a tárhelyszolgáltatóknak, amelyeknek szolgáltatásai esetében fennáll a terrorista tartalom megjelenésének veszélye, konkrét intézkedésekkel kell védeniük szolgáltatásaikat a visszaélésekkel és a terrorista tartalmak terjesztésével szemben. A rendelet kimondja, hogy ezeket az intézkedéseket a tárhelyszolgáltató maga válaszhatja meg.

A jogszabály világosan meghatározza a terrorista tartalom egységes fogalmát, hatálya pedig egyértelműen körülhatárolt, ezáltal a jogalkotó maradéktalanul tiszteletben tartja az EU jogrendjében védett, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított alapvető jogokat. Nem sérülnek a felhasználók és a vállalkozások jogai, így a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, valamint a vállalkozás szabadsága sem. Ennek megfelelően a jogszabály panasztételi mechanizmusokról is rendelkezik, amelyek hatékony jogorvoslati lehetőséget kínálnak mind a szolgáltatók, mind pedig azon felhasználók számára, akiknek tartalmát eltávolították – áll az uniós tanács közleményében.

The post Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el az online terrorista tartalom eltávolításáról appeared first on .

A Miskolci Járási Ügyészség sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt egy postás ellen, aki kézbesítés helyett ellopta a címzetteknek utalt pénzt – közölte a vádhatóság.

A tájékoztatás szerint a nő a pénz átvételét úgy próbálta valótlanul igazolni a munkáltatója felé, hogy a kifizetési utalványokat a jogosultak tudomása nélkül, helyettük aláírta. A vádlott a cselekményével több mint 80 ezer forint kárt okozott a munkáltatójának. A posta utólag a sértetteknek megfizette a vádlott által eltulajdonított összegeket.

The post A bűn útjára lépett a postás appeared first on .

Megszavazta kedden a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) megyei tanács azt a határozatot, amelyben a kormányhoz, valamint a sport- és ifjúsági minisztériumhoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy Sztepan Banderáról, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójáról nevezhessék el városuk sportarénáját.

A döntést a kormánynak kell meghoznia, ugyanis a stadion állami tulajdonban van. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a döntés újabb diplomáciai vihart kavarhat Ukrajna és Lengyelország között. E hónapban ugyanis egy másik nyugat-ukrajnai város, Ternopil az UPA egy másik volt vezetőjéről, annak főparancsnokáról, Roman Suhevicsről nevezte el stadionját.

A ternopili döntés ellen tiltakozott a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete, Ternopil lengyel testvérvárosa pedig bejelentette, hogy felfüggeszti a kapcsolatokat és a közös projekteket az ukrán várossal, valamint Joel Lion, Izrael ukrajnai nagykövete is rosszallásának adott hangot. Az ukrán külügyminisztérium az utóbbira azt válaszolta, hogy a diplomatáknak az ukrán és az izraeli nép közötti barátság és kölcsönös tisztelet erősítésén kell munkálkodniuk, és nem fordítva – emlékeztetett a hírportál.

Az 1942-ben Bandera által alapított Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) – az ukrán történészek jelenlegi álláspontja szerint – fő célja a független ukrán állam megteremtése volt. Ennek érdekében eleinte együttműködött a náci németekkel, később viszont szembefordult velük, mivel éppúgy, mint a szovjeteket, őket is megszállóknak tekintette, és ezután mindkét hadsereg ellen harcot vívott a második világháborúban. AZ UPA szerepe a második világháborúban azonban sokak által máig vitatott. A lengyelek és az ukránok között komoly vitát okoz a volinyi mészárlás megítélése. A régióban 1943-ban az UPA – lengyelországi történészek szerint – több mint százezer lengyelt mészárolt le. Ukrán kutatók szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. A mészárlás az ő értelmezésükben megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért.

The post Banderáról készülnek elnevezni egy sportarénát a nyugat-ukrajnai Lvivben appeared first on .

Nemzetközi együttműködéssel több mint két kilogramm amfetamint foglaltak le egy balatonfüredi férfitól, aki a darkneten kriptovalutáért vásárolta a kábítószert – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).

A közleményben azt írták, hogy az NNI január óta szoros együttműködésben dolgozik külföldi partnerszervekkel az online, illegális kábítószerkereskedelem visszaszorításáért. Ennek keretében rendeltek el március 5-én nyomozást a 28 éves férfi ellen, aki november óta háromszor rendelt Németországból kábítószert, amelyért bitcoinnal fizetett.

Magyar és külföldi postai szolgálatókkal együttműködve a nyomozóknak sikerült azonosítaniuk az utolsó szállítmányt, és kedden Balatonfüreden rajtaütöttek a férfin. A nála talált 2,1 kilogramm amfetamin feketepiaci értéke több mint hatmillió forint. A férfit gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását.

The post Darknetes drogkereskedőt fogtak Balatonfüreden appeared first on .

Az idén a korábbi években megszokottnál előbb, március 24-26-án megkezdik az első biológiai légi szúnyoggyérítést a Balatonnál, valamivel több mint ezer hektáron, ott, ahol elindult a lárvák kikelése – közölte a Balatoni Szövetség (BSZ) által megbízott szakértői csoport vezetője.

Sáringer-Kenyeres Tamás tájékoztatása szerint a kezelés során a parti területekre és a háttérterületek időnként víz alá kerülő mocsaras, nádas részeire koncentrálnak környezetkímélő biológiai módszerrel. Rossz idő estén a beavatkozás március 29-30-ára eltolódik.

A szakember kifejtette: a Balaton térségében 2500-3000 hektárnyi szúnyogtenyészőhelyet tartanak nyilván. A száraz időjárás miatt ennek egyelőre csak egy része került víz alá, ott kedvezőek a körülmények a szúnyogok szaporodásához. A térségben élő mintegy 24 szúnyogfajból 5-7 az embert is támadó csípőszúnyog. Ezek közül néhány, a balatoni szezon szempontjából meghatározó faj szaporodását lehet megfékezni a mostani biológiai beavatkozással.

A Balatonnál több éve bevált intézkedés a gyérítés korai megkezdése – tette hozzá Sáringer-Kenyeres. Arról is beszámolt, hogy az enyhe tél idén sem tizedelte meg jelentős mértékben az áttelelő petéket, imágókat, de ha a következő pár hónap nem lesz túl csapadékos, akkor a légi biológiai és földi kémiai gyérítésekkel – hasonlóan az elmúlt évhez – kezelhető marad a helyzet.

Kitért arra, hogy a tavalyi próbaév volt a balatoni szúnyogirtásban. Az unióban ugyanis betiltották a szúnyogirtó szerek többségét és a légi kémiai szúnyoggyérítést. A korábban megszokott légi kémiai irtás helyett már csak a földi kémiai beavatkozás kapott engedélyt az üdülőrégióban is. A megfelelő szerek használata miatt ez csak a technológiában hozott változást, és így is sikeresnek bizonyult a szúnyogok elleni védekezés a térségben az átlagosan csapadékosnak számító nyáron.

A biológiai védekezésben előrelépést jelentett a tavaly kipróbált és bevált granulátumos kijuttatás. Ez azért jobb a folyékony formánál, mert a vegetáció beindulása, vagyis a fák, bokrok lombosodása után is hatékony, nem marad a leveleken, hanem lepereg a lárvák tenyészőhelyeire – magyarázta Sáringer-Kenyeres.

Elmondta, a korábbi évekhez hasonlóan idén is alapvetően a Balatoni Szövetség végezteti a szúnyogok elleni védekezést az üdülőrégióban. Ezt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szúnyoggyérítő programja is segíti, általában egy biológiai és két kémiai beavatkozás elvégzésével. Az idei első biológiai kezelés több mint tízmillió forintjába fog kerülni a térség településeinek, ezt a költséget lakosságarányosan állják. A szúnyoggyérítést a szövetség által pályázat útján megbízott Pannónia Központ Kft. szakértői csapatának javaslata alapján a közbeszerzésen kiválasztott Corax-Bioner Zrt. végzi el.

The post Indul a szúnyoggyérítés a Balatonnál appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő szerint Iránnak abba kell hagynia a nyomásgyakorlást azzal, hogy sorozatosan megsérti az iráni atomprogrammal kapcsolatban 2015-ben kötött nemzetközi megállapodást.

“Iránnak abba kell hagynia a rendkívül súlyos nukleáris helyzet rontását azzal, hogy sorozatosan megsérti a bécsi megállapodást” – fogalmazott a francia államfő Reuven Rivlin izraeli elnökkel a hivatalában tartott közös sajtótájékoztatójukon.

“Iránnak meg kell tennie a várt gesztusokat, és felelősen kell viselkednie” – tette hozzá Macron az iráni atomprogram ellenőrzését előíró 2015-ös megállapodás érdekében szót emelve. A francia elnök szorgalmazza, hogy Irán ballisztikus rakétaprogramjának ellenőrzése is kerüljön bele a megállapodásba, ezt azonban a perzsa ország határozottan ellenzi.

Irán 2015-ben megállapodott az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza az atomprogramját cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Az egyezménnyel a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon. A -legalábbis önmaga szerint- lángész Donald Trump viszont 2018-ban kiléptette a szerződésből az Egyesült Államokat, majd visszaállította a büntetőintézkedéseket is, ezért Irán azóta több ponton is elkezdte megsérteni az egyezmény rendelkezéseit.

A Joe Biden vezette új amerikai kormányzat február közepén közölte, kész a tárgyalásokra Iránnal, hogy megvitassák az Egyesült Államok visszatérését az atomalkuhoz, de ehhez előbb Teheránnak be kell tartania a szerződés előírásait.

Az új amerikai adminisztráció eddig csak mérlegelte az atomalku felélesztését célzó lehetőségeket, Teherán azonban már többször leszögezte, hogy az egyezményről csak a szankciók feloldása után hajlandó tárgyalni. Teherán és Washington is ragaszkodik ahhoz, hogy nem teszi meg az első lépést, de szakértők rámutatnak: a megoldás az, hogy mindkét fel egyszerre lát neki intézkedések sorát végrehajtani, ami végül az atomalku teljes betartásához vezethet majd.

The post Atomprogram: Macron felszólította Iránt, hogy ne rontsa tovább a helyzetet appeared first on .

Csalás és magánokirat-hamisítás miatt folytatott eljárást a rendőrség egy budapesti nő ellen, aki két nyugdíjas férfi nevére összesen hét életbiztosítást kötött, és ezzel több millió forinthoz jutott – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint az esetre egy biztosítótársaság figyelt fel, miután az egyik ügyfelük elhunyt, és a nőnek több millió forintot fizettek ki. Kiderült, hogy az asszony négy biztosítónál is kötött más nevére szerződéseket, és magát jelölte meg kedvezményezettként. A biztosítások díjait a magas összegű kifizetésben bízva a nő évekig fizette.

A rendőrök az eljárás során azonosították a 72 éves elkövetőt, aki részben beismerő vallomást tett. A XI. kerületi nyomozók az ügy iratait átadták az illetékes ügyészség részére – írták.

A fenti tények mellett nem tudjuk, hogy a biztosítottak tudtak-e a biztosításról és hogy kaptak-e valamiféle előleget a szerződés aláírásáért. Feltételezzük, hogy a biztosítók gondosan jártak el, ellenőrizték a biztosítottak adatait. Várjuk olvasóink véleményét, hogy büntetendő-e a nő. Tudomásunk szerint törvény nem tiltja, hogy nem lehet egynél több életbiztosítást kötnie bárkinek. -szerk-

The post Bűnös vagy nem bűnös? Más nevére kötött életbiztosításokat egy budapesti nő appeared first on .

A világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) képviselői csütörtökön kiadott közös állásfoglalásukban felhívták a moszkvai vezetés figyelmét, hogy nem ismerik el a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását.

“Határozottan elítéljük, hogy Oroszország ideiglenesen megszállta a Krím Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát. Nem ismerjük el Oroszország törekvéseit ennek legitimálására sem most, sem a jövőben” – hangsúlyozták a csoporthoz tartozó országok külügyminiszterei, valamint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Ukrajnához tartozó terület bekebelezésének hetedik évfordulóján kiadott dokumentumban. Hozzátették, hogy továbbra is rendíthetetlenül támogatják Ukrajna függetlenséghez, szuverenitáshoz és területi integritáshoz való jogát.

Az aláírók azt is leszögezték, hogy ellenzik Ukrajna Oroszország általi destabilizálását, különösen a Donyec-medence és a luhanszki régió bizonyos területein. Aláhúzták, hogy a béke előmozdítása megköveteli a minszki megállapodásban foglaltak betartását.

A Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő csoport állásfoglalását Joe Biden amerikai elnök február végi nyilatkozata előzte meg, amelyben hangsúlyozta: kiáll Ukrajna mellett Oroszország agresszív cselekményeivel szemben. Biden szerdai televíziós nyilatkozatában “lelketlen gyilkosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt, kijelentése diplomácia feszültségekhez vezetett Washington és Moszkva között.

A Donyec-medencei konfliktus övezetében tavaly július vége óta tűzszünet van érvényben, amelyet a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló, úgynevezett minszki összekötő csoport hozott tető alá. Február végén azonban ismét kiéleződtek a harcok, az oroszbarát szakadárok többször megsértették a tűzszünetet. A kelet-ukrajnai konfliktus hét éve tart, a harcoknak már mintegy 13 ezer áldozatuk volt.

The post A G7 nem ismeri el a Krím félsziget annektálását appeared first on .

Költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség egy tatabányai könyvelő ellen, aki egy vállalkozástól ellopott pecséttel hét év alatt több mint 150 millió forint kárt okozott a költségvetésnek – közölte a megyei főügyész.

Reszl Ildikó tájékoztatása szerint a vádlott könyvelt egy vállalkozásnak, és helyzetével visszaélve eltulajdonította a társaság egyik pecsétjét, majd azzal számlatömböt vásárolt.

A férfinak egyéni vállalkozóként nyomdaipari szolgáltatásra is volt engedélye, két gazdasági társaságnak végzett is ilyen szolgáltatást. A megrendelt munkát elvégezte, de a számlákat a korábban ellopott pecsétet használva annak a vállalkozásnak a nevében állította ki, amelynél könyvelt.

A vádlott a számlák után sem az egyszerűsített vállalkozói adót, sem a személyi jövedelemadót, sem pedig az egészségügyi hozzájárulást nem fizette meg, így a gyanú szerint 2011 januárja és 2018 februárja között 150 millió 641 ezer forint kárt okozott a költségvetésnek.

A főügyészség a férfira felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta, és mintegy 90 millió forintra vagyonelkobzást is kezdeményezett vele szemben.

The post 150 milliós kár: felfüggesztettel megúszhatj a könyvelő appeared first on .

Mérőóra-leolvasás ürügyén csalók próbálhatnak bejutni az otthonokba, magukat egy-egy energia- vagy közműszolgáltató cég munkatársainak kiadva – figyelmeztet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal(MEKH) az egyre gyakoribb bejelentések alapján pénteki közleményében.

Mint írták, a szolgáltató által a helyszínen végzendő munkákról – a váratlan mérőhelyi ellenőrzés kivételével – értesítést kapnak a fogyasztók, azokról előre tudnak, ahogy ismert a várható mérőleolvasás időpontja is. A mérőcsere dátumát előre egyeztetve végzik a szolgáltatók, az esetleges karbantartási, javítási időszakról szintén értesítést küldenek. Mindig legyen gyanús, ha ezeken az időpontokon kívül érkezik valaki – írták.

A közműszolgáltatók szakemberei vagy megbízottjai fényképes igazolvánnyal vagy megbízólevéllel rendelkeznek, amelyet az érkezést követően felmutatnak. A fogyasztók is kezdeményezhetik az igazolvány, megbízólevél bemutatását. Amennyiben nem meggyőző a dokumentum, a szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatán ellenőrizni lehet a szakember személyét és a helyszíni munka valóságtartalmát. Az energiahivatal kiemelte: a szolgáltatók emberei soha, semmilyen okra hivatkozva nem fogadhatnak el készpénzt. Nem kérhetik tehát sem az állítólagosan elmaradt számla kifizetését, sem a helyszíni munkavégzés díját.

Fontos tudni, hogy a szolgáltatók alapvetően ügyfélszolgálati csatornáikon keresztül kezelnek személyes adatokat. Mint írták, előfordulhat ugyanakkor, hogy a szolgáltatók piackutatási céllal személyesen keresik fel a fogyasztókat. Ebben az esetben a felkereső személynek megbízólevéllel, adatkezelési tájékoztatóval kell igazolnia magát.

“Általános szabály: akit beengednek, ne hagyják egyedül és ne engedjék, hogy elterelje a figyelmüket. A visszaélésről haladéktalanul tegyenek feljelentést és tájékoztassák a szolgáltatót is” – írta a MEKH.

The post Mérőóra-leolvasás ürügyén csalók próbálhatnak bejutni az otthonokba appeared first on .

A hosszú hétvégén 2772 esetben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt – ismertette az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.

Gál Kristóf alezredes közölte: pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn 2620 esetben azért léptek fel, mert közterületen szegték meg a maszkviselési kötelezettséget. Egyéb, a rendeletben szereplő zárt helyen 100, tömegközlekedési eszközön pedig 52 ember ellen intézkedtek a hétvégén amiatt, mert nem viseltek maszkot – tette hozzá.

A kijárási tilalmat 1893-an szegték meg, közülük 49-en a kutyasétáltatásra vonatkozó szabályt nem tartották be. A Magyarország területén áthaladók közül háromszáz ember ellen kellett a rendőröknek intézkedniük a hosszú hétvégén, amiért nem tartották be a rájuk vonatkozó korlátozó intézkedéseket.

Hétfőn 4178 hatósági házi karantént rendeltek el, jelenleg 43 553 ember járványügyi megfigyelése, illetve elkülönítése van hatályban, az érintettek közül 4526-an vállalták az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazást – ismertette.

The post A hétvégén 2772 ember ellen intézkedtek a maszkviselés elmulasztása miatt appeared first on .

A katonai objektumokat veszélyeztető, “ellenséges” civil drónok ártalmatlanítására akar törvényi felhatalmazást kapni a román védelmi minisztérium – közölte az Adevarul című lap.

A lap által ismertetett tervezet a hadsereg fegyverhasználatát szabályozó 2011/122-es törvényt módosítaná oly módon, hogy a katonák tüzet nyithassanak a védett objektumokat veszélyeztető drónokra. A jogszabály-módosítás fontos eleme a drón fogalmának bevezetése, amely alatt – a tervezet szerint – bármilyen automata vagy távirányítású, levegőben, szárazföldön, vízen vagy víz alatt közlekedő eszköz értendő.

Az indoklásban elsősorban a távirányítású, kis méretű repülő eszközök elterjedésére hivatkoznak. A tervezet szerint a kereskedelemben kapható civil drónok egyre gyakrabban veszélyeztetik a katonai, kormányzati és ipari objektumok, illetve a tömegrendezvények biztonságát, ugyanis robbanóanyagok szállítására, kameráik és más érzékelők révén pedig ellenséges felderítő műveletekre, a katonai kommunikációs csatornák lehallgatására, zavarására is alkalmasak.

A védelmi minisztérium szerint a potenciális fenyegetést jelentő drónok észlelése, beazonosítása, követése és ártalmatlanítása jelenleg főleg a törvényes alap és a megfelelő műszaki eszközök hiánya miatt ütközik nehézségbe.

A joghézagot felszámolni hivatott törvénymódosítás alapvetően az ellenséges drónok lelövését, illetve lefoglalását teszi lehetővé. Elfogadása esetén felhatalmazza a katonákat, hogy addig tüzeljenek a drónokra, amíg megállítják vagy mozgásképtelenné teszik őket.

Mindazonáltal a jogszabály indoklása szerint a drónok ártalmatlanítására “a helyzetnek megfelelő arányos kényszerítő és korlátozó erőt” akarnak bevetni a katonák, vagyis nem feltétlenül akarnak tüzet nyitni rájuk, a legtöbb esetben elegendő lehet az elektronikus zavarás vagy egy célzott, nagy teljesítményű mikrohullámú energianyaláb.

A védelmi minisztérium közvitára bocsátott törvénytervezetéhez tíz napig lehet hozzászólni és módosító indítványokat beterjeszteni.

The post Az “ellenséges” civil drónok ártalmatlanítására kér törvényi felhatalmazást a román hadsereg appeared first on .

Ellenlépésekre kell számítania az Európai Uniónak (EU), ha szankciókat vezet be kínai tisztségviselők ellen a muszlim vallású ujgur kisebbséggel szembeni bánásmód miatt – írta vezércikkében a China Daily, a kínai kommunista párt lapja.

Az újság szerint a szankciók beavatkozást jelentenének Kína belügyeibe, amit Peking nem tűr. A szankciók tervének híre szerdán szivárgott ki, uniós források szerint az EU tagállamai a végső döntést várhatóan a jövő héten hozzák majd meg. Az EU a tervek szerint több kínai illetékest beutazási tilalommal, illetve számlája zárolásával sújtana.

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat.

Egyes beszámolók szerint az érintett kisebbségek tagjaival szemben kényszerített sterilizációt is alkalmaznak, az intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elvett gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azoknak, akiknek az életére “hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.

A kínai pártlap a Hszincsianggal kapcsolatban kínai részről jellemzően hangoztatott álláspontot ismételve a nyugati sajtó egy részében megjelent “igaztalan vagy elfogult tudósításokat” tette felelőssé a Hszincsianggal kapcsolatos “félreértésekért” vagy “az igazság ismeretének hiányáért”.

A China Daily vezércikkében kiemelték: elfogadhatatlan lenne az EU részéről, hogy az emberi jogi kérdéseket összekapcsolja azzal a kétoldalú befektetési egyezménnyel, amelynek előkészítési tárgyalásait tavaly decemberben zárták le.

“A megállapodás mindkét fél érdeke” – húzták alá, hozzátéve: “egy olyan egyezmény politizálása, melynek megvitatása évekbe tellett, súlyos csapást mérne az egyébként baráti kétoldalú kapcsolatokra”.

The post Ellenlépésekre kell számítania az EU-nak, ha szankciókat vezet be Kínával szemben appeared first on .

Alaptalan és bizonyítatlan a vád, miszerint Oroszország beavatkozott a 2020-as amerikai elnökválasztásba – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov arra reagált, hogy az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala (ODNI) kedden jelentést tett közzé, amely szerint az orosz vezetés a kampány során megpróbálta lejáratni Joe Biden jelenlegi elnököt és a mögötte álló politikai erőt, a Demokrata Pártot.

“A jelentést hibásnak tartjuk. Abszolút alaptalan és bizonyítatlan” – mondta az elnöki szóvivő.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Moszkvának nincs köze az amerikai elnökjelöltek elleni lejárató kampányokhoz, és nem avatkozott be a választásba. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ehhez hasonló vádakat az Egyesült Államok ürügyül használhatja fel Oroszország elleni szankciók bevezetéséhez.

Mint mondta, Moszkva a büntetőintézkedések bevezetésével kapcsolatban az összes lehetséges forgatókönyvet figyelembe veszi, és kénytelen lépéseket tenni.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Rosszija 24 hírtelevízióban “a hazugság és a dezinformáció következő adagjának” minősítette az állítólagos orosz beavatkozásról szóló amerikai titkosszolgálati jelentést.

A 15 oldalas dokumentum szerint az orosz kormány – Donald Trump szövetségesein és kormányán keresztül – “megtévesztő vagy megalapozatlan állításokkal” megpróbált beavatkozni a 2020. évi amerikai elnökválasztási kampányba Biden rovására.

The post Moszkva tagadja a beavatkozást az amerikai elnökválasztásba appeared first on .

Konzorciumi partnerként fogja segíteni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratóriumát a Vodafone Magyarország.

A laboratórium olyan területeken folytat kutatást és fejlesztést, mint az intézményeket, a településeket és a határvédelmet érintő, technológia-alapú biztonsági kérdések, valamint a kiberbiztonság és az 5G. A laboratórium működését a jövőben a Vodafone Magyarország is támogatja, erről szándékmegállapodás született a vállalat és a felsőoktatási intézmény között.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2020 őszén létrehozta Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium programját. Az országos hatókörű kutatóhely a technológia-alapú biztonság három pillérének, az intézménybiztonságnak, a településbiztonságnak és a határbiztonságnak integrált kutatásával és a kapcsolódó innovációkkal foglalkozik. A BTNL mindezek mellett két további területen, a kiberbiztonság és az 5G kapcsán is folytat kutatási és fejlesztési tevékenységet.

„A Vodafone-nál fontos számunkra, hogy olyan kezdeményezéseket támogassunk, amelyek elősegítik a társadalom digitális fejlődését. Úgy gondolom, felelős technológiai vállalatként kötelességünk mindent megtenni azért, hogy segítsük azoknak a kutatóknak és szakembereknek a munkáját, akik innovatív megoldásaikkal sokat tehetnek mindannyiunk digitális biztonságáért” — mondta Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatokért Felelős Vezérigazgató-helyettese, aki szerint elengedhetetlen, hogy a biztonság érdekében megvalósuló innovációk lépést tartsanak a technológia folyamatos fejlődésével.

A Vodafone Magyarország évek óta nyújt szakmai, illetve pénzügyi támogatást a hazai felsőoktatási intézmények és fiatal generáció innovációs projektjei számára. A tavalyi évben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen segítette egy kísérleti 5G hálózat és 5G laboratórium létrejöttét, idén pedig csúcstechnológiás eszközökkel járult hozzá az Óbudai Egyetem kiberbiztonsági képzésének megvalósulásához és egy design thinking kurzust is támogatott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.

The post NKE – Vodafone együttműködés a technológia-alapú biztonság fejlesztéséért appeared first on .

Egy másik betegre, ápolókra és a kórház biztonsági őreire is rátámadt az a 37 éves kínai férfi, aki szombaton megszurkálta a Honvédkórház Podmaniczky utcai telephelyén betegtársát, aki szerdán életét vesztette – közölte Gál Sándor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályvezetője.

Az alezredes elmondta: a járőröket szombat délután riasztották azzal, hogy a kórház Covid 2-es intenzív osztályán egy ott kezelt férfi minden előzmény nélkül megszurkálta betegtársát. Hozzátette: mire a rendőrök a helyszínre értek, a kórház biztonsági őrei lefegyverezték a támadót.

Gál Sándor elmondta: szombaton az egyik ápoló segélykiáltást hallott, majd a kórteremben azt látta, hogy a nő mellett áll egy férfi, aki a nyakát szorongatja és a mellkasát üti. A férfi az ápoló megjelenésére abbahagyta a támadást és a kórteremben a kötözésre használt ollókat felkapva támadóan indult felé. Az ápoló kihátrált a folyosóra, de közben odaért egy másik ápoló is, így már ketten próbálták megfékezni a támadót. Miközben hátráltak, a következő kórteremhez értek, ahova a férfi bement.

Ebben a kórteremben egy altatás és lélegeztetés alatt lévő 54 éves nő feküdt. A férfi kitépte a nő szájából a csöveket, és az ollóval mintegy harmincszor lesújtott az asszony fejére. A támadás után kiment a folyosóra, majd az előtérbe, ahol az egyik biztonsági őrt is megtámadta, aki kivédte a támadást, de a kezén így is megsérült. Az őrök azután földre vitték a támadót és átadták a rendőröknek.

Gál a sértettről elmondta: az 54 éves asszony március elején került az intenzív osztályra. A támadás után állapota életveszélyessé vált, oxigénhiányos állapotba került és csak hosszadalmasan tudták újraéleszteni. Állapota kritikussá vált, majd szerdán elhunyt – tette hozzá. A támadót a pszichiátriára vitték, de olyan állapotban volt, hogy gyanúsítottként nem tudták kihallgatni. A bíróság azóta elrendelte a letartóztatását, és a fogvatartás helyéül a tököli büntetés-végrehajtási kórházát jelölte ki. Az alezredes a támadóról azt mondta: 37 éves, kínai állampolgár, nem beszél magyarul, budapesti lakos, rendezett családi körülmények között él, büntetlen előéletű és szakácsként dolgozott.

“Sem a beszerzett információk, sem a kórházi leletek alapján nem bizonyított, hogy kábítószer-fogyasztó” – fogalmazott az alezredes, cáfolva az erről szóló sajtóinformációkat. Hozzátette: szakértők bevonásával vizsgálják, mi váltotta ki belőle a tettét.

Közölte, várhatóan további gyanúsításokat fognak közölni a férfivel: közfeladatot ellátó személy sérelmére, több ember sérelmére, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletének, valamint súlyos testi sértés kísérletének megalapozott gyanúját.

The post Másokra is rátámadt a betegtársát megszurkáló kínai férfi appeared first on .