Biztonságpolitika

Brit börtönbe szállítják át a háborús bűncselekményekért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnököt – jelentette be Dominic Raab brit külügyminiszter.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására alakult hágai Nemzetközi Törvényszék öt évvel ezelőtt 40 év börtönbüntetést rótt ki Karadzicra, megállapítva felelősségét az 1992-1995-ös boszniai háborúban elkövetett népirtásban, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben. A boszniai háborúban csaknem százezren vesztették életüket.

A törvényszék kimondta emellett, hogy Karadzic felelős a srebrenicai mészárlásért is, amelyben a boszniai szerb erők több mint hétezer muszlim férfit és fiúgyermeket gyilkoltak meg.

Karadzic fellebbezett az eredeti ítélet ellen, de büntetését az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) – amely a hágai bíróságtól mandátuma lejárta után átvette a függőben lévő ügyeket – két éve jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosbította.

Dominic Raab brit külügyminiszter szerdán bejelentette: a brit kormány hozzájárult ahhoz, hogy a 75 éves Radovan Karadzicot egy nagy-britanniai börtönbe szállítsák át, és ott töltse le büntetését.

A brit külügyminisztérium által ismertetett nyilatkozatában Raab nem tért ki arra, hogy a boszniai szerb államalakulat volt elnökét hollandiai börtönéből melyik brit büntetésvégrehajtási intézménybe szállítják.

Hangsúlyozta ugyanakkor: Karadzic egyike azon keveseknek, akiket népirtás vádjában mondtak ki bűnösnek.

Karadzic a srebrenicai népirtás idején férfiak, nők, gyermekek lemészárlásáért volt felelős, és szerepe volt a polgári lakosság elleni könyörtelen támadásokban Szarajevó ostroma alatt is – fogalmazott a brit külügyminiszter.

Hozzátette: Nagy-Britanniának büszkeséggel kell nyugtáznia azt a hozzájárulását, amelyet az e förtelmes bűncselekményekért járó igazságszolgáltatásért 30 éve folyó erőfeszítésekhez nyújtott.

The post Brit börtönbe szállítják át Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnököt appeared first on .

A Magyar Rendészettudományi Társaság Magánbiztonsági Tagozat és a Képzési Tagozat közösen egy több alkalomból álló online szakmai konferencia sorozatot szervezett „A magánbiztonsági iparág különböző szintű oktatási rendszerével kapcsolatos változásokról” címmel.

2021. április 21-én 14:00-tól 15:30-ig online formában a Microsoft Teamsen keresztül közel negyven résztvevő hallgatta a hiánypótló előadássorozat első részét.

Móró Lajos a Magánbiztonsági Tagozat elnökeként köszöntötte az előadókat és a konferencia hallgatóságát majd moderálta az előadásokat és kiemelte a legfontosabb gondolatokat az elhangzottakból.

Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, aki több évtizeden keresztül hathatós segítséget nyújtott a magánbiztonság kialakulásában és fejlődésében, illetve az iparág tudományos kibontakozásában, bevezetőjében a saját szemszögéből megvilágítva méltatta a konferencia sorozat elindítását és a szakma elitjének részvételét mind az előadók, mind a hallgatóság oldaláról. Felhívta a figyelmet a konferencia fő céljára, és ő maga is kiemelkedő érdeklődéssel várta az előadásokat. Elmondta, hogy az előadások tartalmát illetően az érdeklődök, olyan ismeretek birtokába kerülhetnek, amelyek segítenek majd minden magánbiztonsági szereplő részére eligazodni a jelenleg kialakult helyzetben, áttekintve azt, hogy hogyan lehet alkalmazkodni, illeszkedni az új szabályozáshoz.

Krauzer Ernő r. ezredes, BM Rendészeti Vezetőkiválasztási, Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztály vezetője A magánbiztonság kifutó OKJ-s szakképesítései, szabályai, tapasztalatai című előadásában pontos adatok megjelölésével ismertette a kifutó szakképesítések szabályait, részletezte az átállás tapasztalatait, gyakorlatát, valamint a személy- és vagyonőrök 40 órás és 16 órás kiegészítő képzését. Külön kiemelte a kredit rendszerű képzésre történő átállás elképzelését, amelynek részei egy általános és egy speciális modul lennének. Cél, hogy a képzésben résztvevők olyan oktatást kapjanak, illetve tudást szerezhessenek, ami a mindennapi munkavégzésükhöz szükséges és mindig naprakészek legyenek a szakmájukban.

Nagy Zoltán r. ezredes, a BM Vizsgaközpont vezetője nagyon részletesen és pontosan ismertette az iparágat érintő új vizsgáztatási szabályozást. A magánbiztonság területén a „túlélő” személy- és vagyonőr, a vagyonvédelmi rendszerszerelő, a kutyavezető vagyonőr és a magánnyomozó szakképzéseket is érintő lényeges változtatásokra hívta fel a figyelmet. A fenti képzések célja egy tudásközpontú, tényleges tudás megszerzésére irányuló, racionálisabb oktatási rendszer kialakítása.

Bátri Fruzsina, a BM Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztály, Oktatásigazgatási Osztály munkatársaként a Szakképzési Centrumok rendészeti képzései című előadásában ismertette a komplett szakmai oktatási rendszert a hatályos jogszabályok (Szakképzési törvény) vonatkozásában, valamint a BM felelősségi körébe tartozó szakmaképzés tekintetében a fontosabb tudnivalókat. Ide tartozó szakmák a rendészet és közszolgálat, a készenléti technikus, a rendészeti őr és a rendőr tiszthelyettes képzések. Feltárta a hallgatóság számára a szakmai oktatás, valamint a szakmai képzés közötti lényeges különbségeket. Elmondta továbbá, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet módosítása folyamatban van, amely változások érintik a személy-és vagyonőr, valamint a magánnyomozói igazolványok kiadásának szabályait.

Christián László r. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese a magánbiztonság felsőoktatásának – amely képzések már három egyetemen folynak – nagyon gyors ütemű fejlődését ismertette statisztikai adatokon keresztül. Beszélt az Egyetem 2020-2025 Intézményfejlesztési tervéről, amely az az oktatásfejlesztés stratégiai irányaként a Kreatív Tanulás Programot jelölte ki, melyre a Z generáció újszerű tanulási és információszerzési gyakorlata miatt van szükség. Az új módszer alkalmas arra, hogy a tanulás olyan élmény és tapasztalat lehessen, amely segíti a végzett hallgatókat a pályán történő elhelyezkedésben és maradásban. A munkahelyek új kihívásaira reagálva, hogy a hallgatók az előre nem látható kihívásokkal is szembe tudjanak nézni, az oktatási gyakorlatot felül kell vizsgálni és nagyobb arányban kell szerepeltetni az oktatásban a képességfejlesztést. Külön kiemelte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó munkát és bemutatta a „Biztonságos Település” és a „Biztonságos Ország, Biztonságos Határ” projekteket, melyek ismeretében büszkén kijelenthetjük, hogy a magánbiztonsági felsőoktatás bátran versenyezhet európai vagy tengerentúli társaival.

The post Az MRTT online szakmai konferencia sorozatot szervezett appeared first on .

Május 8-án hatalmas tűz ütött ki az iráni Bushehr városában, nem messze a város atomerőművétől. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárdához köthető Tasnim hírügynökség szerint szándékos gyújtogatás történt, de bővebb információkat nem osztottak meg ezen felül. A várost nem először érintik súlyos tűzesetek, 2020 júliusában szintén hatalmas tűz pusztított a városban. Ahogyan sok mást várost is Iránban, ugyanis 2020 májusától kezdődően a nyár során a perzsa állam számos városában egymás után következtek be „rejtélyes” tűzesetek és robbanások. Ezek a városok egy fontos közös tulajdonsággal rendelkeztek: mindegyikük fontos része az iráni nukleáris program országos infrastruktúrájának. Hivatalosan nem került megerősítése, ugyanakkor mind az iráni vezetés, mind pedig a régióval foglalkozó szakértők az izraeli polgári hírszerzést, a Moszadot nevezik meg a szabotázsok végrehajtójaként.

A szűken értelmezett Közel-Keleten jelenleg Izrael az egyetlen állam, amely rendelkezik nukleáris csapásmérő képességekkel, bár ezzel kapcsolatosan fenntartja a „nukleáris kétértelműség” politikáját, azaz nem erősíti meg, de nem is tagadja az atomfegyverek meglétét. Az atomfegyverek birtoklása jelentős elrettentési képességet jelent az ellenséges szándékú államokkal szemben, továbbá biztosítja az ország regionális műveleti szabadságát is, hiszen az eseti katonai beavatkozásai ellenére sem kell tartania egy átfogó konvencionális támadástól. Amennyiben a régióban egy másik állam is szert tenne katonai célú nukleáris képességekre, az egyrészről döntően korlátozná a zsidó állam műveleti szabadságát, másrészről pedig létfontosságú fenyegetést jelentene Izraelre és lakosságára, tekintettel az ország relatív alacsony kiterjedésére és koncentrált elhelyezkedésű lakosságára. Ennek fényében hirdette meg Menachim Begin 1981-ben a „Begin-doktrínának” nevezett védelmi alapelvet, miszerint az izraeli kormány semmilyen módon nem hagyhatja (tehát bármilyen eszközt alkalmazni fog annak megakadályozására), hogy egy ellenséges állam tömegpusztító fegyvereket fejlesszen ki Izrael lakossága ellen. A kormányfő nyílt állásfoglalásának oka a nemzetközi közösség felháborodása volt, miután egy az izraeli légierő légicsapásokkal megsemmisített egy iraki nukleáris erőművet, amelyet a Szaddám-rendszer katonai célú nukleáris programjának alapjának tekintettek. [1] A „Begin-doktrína” fennállásának tanúbizonyságot tesz, hogy az izraeli légierő 2007-ben is légicsapásokkal semmisített meg egy szíriai nukleáris létesítményt, amelyet a katonai célú atomprogram egyik alapjának tekintettek.

Ahogyan az iraki és szír atomprogramot, úgy az Iráni Iszlám Köztársaság nukleáris programját is vitális biztonsági fenyegetésként értékeli az izraeli politikai és katonai vezetés. Az iráni nukleáris ambíciók (amely a nyugati orientációval rendelkező Reza Pahlavi sah rendszerének idején még bírta az izraeliek támogatását) az erősen konzervatív és a zsidó állammal szélsőségesen ellenséges magatartást képviselő Mahmud Ahmadinezsád elnök idején jutottak a csúcsra, amelynek következtében erősödő nemzetközi nyomásgyakorlással és szankciókkal kellett szembenéznie Teheránnak. A 2010-es évek elején a feszültségek olyan mértékűre nőttek, hogy mind Izraelben, mind pedig az Egyesült Államokban felerősödtek a preemptív háborút szorgalmazó hangok. [2] A konfliktus deeszkalációjára az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, Németországgal kiegészülve (P5+1 formáció) azonban tárgyalásos úton rábírták Iránt a katonai célú nukleáris programjának felfüggesztésére, cserébe az iráni gazdaságot súlytó szankciók feloldásáért. [3] A 2015-ben megkötött, atomalkuként elhíresült egyezményt (hivatalos nevén közös átfogó akcióterv [Joint Comprehensive Plan for Action, JCPOA]) Izrael Állam a kezdetektől fogva határozottan ellenezte, tekintettel annak ideiglenes jellegére, valamint a feloldott szankciók következtében megerősödő iráni gazdaságra, amely lehetővé teszi Teherán számára, hogy finanszírozza a regionális törekvéseit.

A nyílt háború végül elmaradt, ugyanakkor az árnyékban egy másik háború tovább folytatódott: ezek voltak az Egyesült Államok és/vagy Izrael által folytatott titkos műveletek („clandestine operations”) az iráni atomprogram szabotálására. Ezen műveletek végrehajtásukban eltérőek lehetnek, a klasszikus szabotázsoktól kezdve, az iráni nukleáris szakemberek célzott likvidálásán keresztül a korszakos jelentőségében egyedülálló Stuxnet kibertámadásig bezárólag. Mindezek mellett jelen vannak a hagyományos mélységi felderítő és hírszerző feladatok, például a sajtóban nyilvánosságra hozott 2018-as művelet, amikor az izraeli hírszerzés ügynökei tárgyi bizonyítékokat szereztek arról, hogy Irán állítása ellenére nem tartja magát az nukleáris megállapodásban foglaltakhoz és jelentősebb mennyiségű „sárga pogácsát” (uránérc-por, amelyet „pogácsává” sajtolnak a szállítás céljából) halmozott fel. Egyes akcióknál, végrehajtásuk komplexitásából fakadóan vélelmezhető az Egyesült Államok részvétele, más műveleteket azonban unilaterális izraeli lépésként azonosítanak.

Az iráni atomtudósok likvidálása mögött a Moszad „Kidon”, az izraeli különleges egységekből toborzott beavatkozó alegységét sejtik, amelynek működése szigorúan bizalmas még a polgári hírszerzés szervezetén belül is. (A popkulturális ismertségéből fakadóan napjainkra valószínűsíthetően átszervezésre került az alegység, ahogyan az történt a hetvenes években is.) Jellegzetes módszerük a célzott likvidálásokra a járművekre erősített robbanóeszközökkel végrehajtott merénylet volt, 2010 és 2012 között négy vezető atomfizikus is ilyen merényletek következtében veszítette életét. Ezt követően szüneteltek a célzott likvidálások egészen tavaly novemberi, amikor Mohsen Fakhrizadeh-Mahabadi, az iráni nukleáris program (akkori) vezetője egy pokolgépes támadást követő tűzharcban az életét veszítette Teherán közelében. A lépés hátterében volt amerikai politikai és katonai döntéshozók Izrael azon szándékát azonosították, hogy a feszültségek eszkalálásával kényszerpályára állítsa a Biden-adminisztrációt a Donald Trump által 2018-ban felmondott, Joe Biden által pedig ismételten tervezetten megkötendő atomalku kapcsán. Izrael érintettsége a merényletben erősen vélelmezhető, tekintettel arra, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2018-ban a tudóssal kapcsolatban csak annyit kért, hogy emlékezzenek a nevére. A Moszadot vélelmezik Ali-Reza Asgari, az Iráni Forradalmi Gárda dandártábornoka elrablása mögött is: az iráni tábornok 2007-ben tűnt el Törökországban, Ronen Bergman izraeli oknyomozó újságíró szerint a kihallgatása során kulcsinformációkhoz juttatta az izraeli nemzetbiztonságot az iráni nukleáris program fejlettségéről, valamint a szíriai és észak-koreai érintettségről. [4]

A likvidálások mellett a másik leginkább jellemző eszköz a nukleáris létesítmények elleni szabotázsakciók végrehajtása. A május 8-ai tűzesetet megelőzően április 11-én történt egy jelentős akció a natanzi nukleáris létesítményben, amely során egy 150 kilogrammos távirányítású robbanószerkezettel kiiktatták a létesítmény elsődleges és tartalék elektromos hálózatát. A szabotázs valószínűsíthetően hónapokkal vetette vissza az iráni atomprogramot. Natanz nem először vált a szabotázsakciók célpontjává: a város is része volt a 2020 nyarán bekövetkezett robbantás és gyújtogatás sorozatnak, amikor három hét alatt tucatnyi olyan energetikai és katonai létesítményben történtek incidensek, amelyek bizonyos mértékben mind köthetőek voltak az iráni nukleáris programhoz. A robbantások és tűzesetek mellett a szabotázsakcióknak egy kifinomultabb módját is alkalmazta a Moszad, mégpedig különböző fedőcégeken keresztül becsatlakoztak az iráni nukleáris program fejlesztésének nemzetközi ellátási láncába és gyárilag hibás alkatrészeket szállítottak le a megrendelések során.

A szabotázs legkifinomultabb módja azonban a kibertámadások végrehajtása, amelyek tekintetében a 2010-ben ismertté vált Stuxnet-vírust lehet kiemelni. A – valószínűsíthetően a Moszad, az Aman (izraeli katonai hírszerzés) 8200-es alegysége és a CIA – által végrehajtott művelet során a Stuxnet-vírus a natanzi urándúsítóban a centrifugák fordulatszámát észrevétlenül, szakaszosan manipulálta: folyamatosan lecsökkentette majd pedig felgyorsította őket, a központi monitoring rendszer felé pedig hamis adatokat küldött. Noha a vírus jelenlétét érzékelték, az iráni szakembereket megtévesztette, hogy a bushehri atomerőműben semmilyen kárt nem okozott, miközben a natanzi dúsítóban 2016-ra a centrifugák 20%-a megsemmisült. [5]

Az bizonyos, hogy ezen műveletekből két egyértelműen azonosítható tapasztalat vonható le: az izraeli nemzetbiztonsági szolgálatok képességei mellett az iráni elhárítás felkészültségéről is sokat mond, hogy a perzsa államban hány főből álló mélyfedésben lévő izraeli hírszerző állomány tartózkodhat, akik képesek a tavaly nyári szabotázs-sorozat végrehajtására, vagy a nukleáris program egyik fő elemének számító natanzi létesítmény központjában egy több, mint 100 kilogrammos robbanószerkezetet elhelyezni.

Összességében azonban még az izraeli elemzők körében sincs azonban egyetértés az izraeli titkos műveletek középtávú eredményességét illetően. Ennek oka, hogy a nukleáris létesítmények ellen végrehajtott műveletek a globális terrorizmus elleni műveletekhez hasonlítható: a központi létesítmények elleni támadások az iráni nukleáris infrastruktúra decentralizálását (valamint a föld alá telepítését) vonják magukkal, amely megnehezíti a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség ellenőrző tevékenységét, továbbá megerősíti az iráni vezetést azon törekvésében (és csökkenti a kompromisszumkészségét), hogy mihamarabb szert tegyen egy nukleáris fegyverre.

Izrael számára azonban továbbra elfogadhatatlan egy 2015-öshöz hasonló kompromisszum (a Biden-adminisztráció ezirányú törekvéseire jelentős negatív hatással bírnak az elmúlt időszak szabotázsakciói) a jelenlegi iráni vezetéssel, így amerikai támogatással vagy anélkül, de valószínűsíthetően folytatni fogja az titkos műveleteit az atomprogram szabotálására. Ez az árnyékkonfliktus bizonyos mértékben párhuzamba állítható a két ország közti vetélkedés másik elemével, a regionális helyettesítő („proxy”) háborúval, amely keretében Irán különböző állam alatti szereplők támogatásán (a libanoni Hezbollah, a Gázai-övezetet irányító palesztin Hamász, további szíriai entitások) keresztül tartja állandó nyomás alatt a zsidó államot, amely légicsapásokkal törekszik ezen aktorok visszaszorítására és semlegesítésére [6], így az iráni-izraeli konfliktus alapjának a kölcsönös kifárasztás stratégiája tekinthető.

Az bizonyos, hogy a Moszad szabotázsakciói önmagukban nem lesznek elegendőek az iráni nukleáris program felszámolásához, ahogyan – robosztus katonai ereje ellenére – Izrael sem képes egyoldalúan felvenni a küzdelmet az Iráni Iszlám Köztársasággal. Az Egyesült Államok azonban nem keveredhet bele Afganisztánhoz hasonlóan egy regionális konfliktusba, miközben az erőforrásaira a Kínai Népköztársaság és az Oroszországi Föderáció által jelentett globális revizionista hatalmi kihívások kezelésére lenne szüksége. Az ellentétek feloldásának megoldása egy esetleges iráni demokratikus rendszerváltás lehetne, amely növelné a nemzetközi közösség bizalmát (és csökkentené Izrael fenyegetettség-percepcióját), ennek társadalmi megalapozottsága azonban kérdéses, a külső szereplők ezirányú beavatkozási kísérletei pedig mindeddig kevés sikerrel jártak a Közel-Keleten.

[1] Kapusňak, Ján: Covert operations attributed to Israel’s Intelligence Services against Iran’s nuclear program. In: Majer, Marian – Ondrejcsák Róbert (szerk.): Panorama of global security environment 2013. Centre for European and North Atlantic Affairs, Bratislava, 2013. ISBN 978-80-971124-5-5. pp. 375-376.

[2] N. Rózsa Erzsébet: Az Egyesült Államok, Izrael és Irán: a közel-keleti stratégiai háromszög a világ napirendjén. In: Külügyi Szemle, 2015. pp. 58-59. Elérhetőség: https://kki.hu/assets/upload/NRE.pdf (Letöltés dátuma: 2021. 05. 09.)

[3] Szálkai Kinga – Baranyi Tamás Péter – Szarka E. Luca (szerk.): Biztonságpolitikai Corvinák I. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2019. ISBN 978-61-555595-7-0. pp. 420-421.

[4] Vielhaber, David – Bleek, Philipp C.: Shadow Wars – Covert Operations Against Iran’s Nuclear Program. In: The Nonproliferation Review, 2012/3. p. 483. Elérhetőség: https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/10736700.2012.734194 (Letöltés dátuma: 2021. 05. 09.)

[5] Vámos Sándor: A Stuxnet sztori. Bolyongó blog, 2020. 08. 16. Elérhetőség: https://bolyongo.hu/doku.php?id=passport:a_stuxnet_sztori (Letöltés dátuma: 2021. 05. 09.)

[6] Németh Bence – Szalai Máté: A lezárás felé? A szíriai polgárháború megoldásának lehetséges körvonalai (3.) – A regionális szereplők céljai és érdekei: Izrael és a GCC. In: KKI Elemzések, 2017. pp. 13-14. Elérhetőség: https://kki.hu/assets/upload/29_KKI-elemzes_SYR_Nemeth-Szalai_20171120.pdf (Letöltés dátuma: 2021. 05. 09.)

Címlapkép: Iráni atomprogram – A natanzi urándúsító üzem. Natanz, 2020. július 8.
A Maxar Technologies által 2020. július 8-án közreadott műholdkép a közép-iráni Natanzban lévő urándúsító üzem egyik megrongálódott épületéről (k). 2020. július 2-án egy robbanás után tűz ütött ki a létesítményben, az Iráni Atomenergia Szervezet közlése szerint a balesetben megrongálódott egy félig kész épület, de a centrifugáknak helyet adó létesítményben nem esett kár, és emberi sérülés sem történt.
(Forrás: MTI/EPA/Maxar Technologies)

A Izrael árnyékháborúja az iráni nukleáris törekvések ellenében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A következő napokban a Duna felső szakaszán – a Szigetközben és Komárom térségében -, valamint a Körösöknél folytatódik a szúnyoglárvák elleni biológiai védekezés – jelentette be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel közleménye szerint a szakemberek 1800 hektárnyi vízfelületre juttatják ki a csípőszúnyogok lárváit elpusztító természetes készítményt. Más élőlény nem érzékeny a speciális biológiai készítményre – emelte ki, hozzátéve: a kijuttatott baktérium által termelt fehérje az egyetlen olyan rovarölő szer, amelyet élővízben is biztonságosan lehet alkalmazni.

Ismertette: az elmúlt két hét esős időjárása miatt sok helyen alakultak ki szúnyoglárvák fejlődésére alkalmas ideiglenes tenyészőhelyek. Ezeket Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében autóra rögzített nagynyomású permetezővel kezelik, Békés megyében pedig repülőről is permetezik a nehezen megközelíthető helyeket – írta.

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy eső után fontos kiönteni a vizet a házak körüli vízgyűjtőkből, illetve be kell fedni őket.

The post A Duna felső szakaszán és a Körösöknél gyérítik a szúnyoglárvákat appeared first on .

Vádiratot nyújtott be az izraeli ügyészség a tengeralattjárók megvásárlásához kötődő korrupciós ügyben, de lezárták a Benjámin Netanjahu miniszterelnök unokatestvére és a haditengerészet volt parancsnoka elleni aktákat – jelentette a katonai rádió.

Négy évvel a 3000-es akta néven is emlegetett korrupciós ügy nyomozásának kezdete után az izraeli ügyészség hét ember ellen vádiratot terjesztett be. Két korábbi gyanúsítottat, Dávid Simrónt, Benjámin Netanjahu miniszterelnök unokatestvérét, ügyvédjét és bizalmasát, valamint Eliezer Marom nyugalmazott tábornokot, a haditengerészet volt parancsnokát viszont arról értesítették, hogy lezárták az ellenük megnyitott aktákat, noha a rendőrség korábban úgy vélte, hogy az ő ügyükben is elég bizonyítékot gyűjtöttek a vádemeléshez.

Az ügyészi döntések után bíróságra kerül az ügy legfőbb gyanúsítottja, Miki Ganor, aki korábban vádalkut között a rendőrséggel, és mindent bevallott büntetésének mérséklése fejében a korrupciós ügyletről, de később mindent visszavont.

Szintén bírák elé kell állnia Avriel Bar Joszefnek, a nemzetbiztonsági tanács volt elnökhelyettesének, Dávid Sarannak, aki Netanjahu miniszterelnöki irodáját vezette, Eliezer “Modi” Zandberg volt tudományügyi miniszternek, Sáj Bros üzletembernek, aki nyugalmazott tábornok is, Rami Tajebnek, Juvál Steinic energiaügyi miniszter volt politikai tanácsadójának, valamint Jichák Liber kommunikációs tanácsadónak.

A vádiratok szerint a vádlottak kenőpénzek fejében Ganort tették meg a német ThyssenKrupp hajóépítő vállalat izraeli képviselőjévé csekélyebb díjazásért dolgozó elődje helyett, majd busás jutalékokat zsebeltek be a milliárdos üzletekből.

A vádak szerint Ganor az újabb és újabb, nagy értékű haditengerészeti beszerzések érdekében Bar Joszeffel, a nemzetbiztonsági tanács volt elnökhelyettesével közösen katonai és politikai döntéshozókat vesztegetett meg, hogy a hadsereg tiltakozása ellenére újabb három tengeralattjárót, valamint a tengeri földgázmezők védelmében négy hadihajót vásároljanak meg az általuk képviselt cégtől.

Az izraeli miniszterelnök esetleges szerepére vall Móse Jaalon volt védelmi miniszter állítása, aki szerint a kormányfő maga is részt vett a földgázmezők védelmét szolgáló hadihajók beszerzésére kiírt katonai közbeszerzési pályázat lefújásában, amelynek célja a német ThyssenKrupp hajógyár ajánlatának elfogadtatása volt más konkurens cégek kizárásával. Ezt a vádat Netanjahu visszautasítja, és azt állítja, nem tudott róla, hogy rokona, Simrón érintett volt a katonai beszerzésekben.

A 3000-es számmal jelölt ügyben a rendőrség nem vádolta meg az izraeli miniszterelnököt, és még tanúként sem hallgatták ki, noha ez az egyik fő követelése az évek óta minden szombat este megtartott korrupcióellenes tüntetéseknek.

The post Izraelben vádiratot nyújtott be az ügyészség a tengeralattjárók beszerzésének appeared first on .

Jelen elemzés rövid áttekintést nyújt a hadviselés arculatának átalakulásáról a multipoláris világrend viszonylatában. Valamint arra keresni a kérdést, hogy melyek az űr, mint a negyedik elismert hadszíntér militarizálásának sarokpontjait és hadviselésbe való bevonásának legfőbb okai. Ennek keretében a következő néhány oldal sorra veszi, hogy milyen események, folyamatok hatására érte el jelen formáját a nemzetközi közösség globális biztonságpercepciója, illetve ez miként befolyásolta az űr és a hadviselés kapcsolatát.

A biztonsági környezet változása a 21. században

A biztonság egy nehezen meghatározható fogalom, amely számos aspektusból, szinten és területre kiterjedően vizsgálható, így napjaikban még nincs egy, a nemzetközi közösség által általános elfogadott definíciója. Maga a szó a latin „securitas” kifejezésből eredet, amelynek jelentése a fenyegetésektől mentes állapot vagy a veszélyeztető tényezők kivédésének képessége. Ennek alapján kijelenthető, hogy a biztonsággal kapcsolatos tudományos vizsgálódásnak elsődlegesen az egyes embereket, közösségeket, államokat és a nemzetközi rendszert fenyegető kérdésekkel való összefüggéseit kell számba vennie.

Ezen gondolati szálon elindulva a biztonság fogalmának elmúlt évtizedben való drasztikus átalakulása egy, számos tényező által befolyásolt, öngerjesztő folyamatként fogható fel. Véleményem szerint a változás előzménye, hogy történelmi időtávban az államok életében közelmúltnak tekinthető korszakban, a 20.-21. században és annak eseményeiben keresendő. Az olyan történelmi korszakokat meghatározó történések, mint például a két világháború, a forradalmak, a szabadságharcok és akár a Szovjetunió összeomlása, nagymértékű átalakító erővel rendelkeztek. Az államok igyekeztek az időről-időre megváltozó biztonsági környezethez adaptálódni. Így a korábbi események során szerzett tapasztalatok eredményeként új gazdasági és geopolitikai érdekeltségek, illetve politikai kapcsolatrendszerek jöttek létre, megváltozott az államok katonai gondolkodása és többek között megjelent az igény a fejlettebb technológiai eszközökre, ezek hadviselésbe való beintegrálására.

Tág értelemben véve tehát részben ezen változások folyományának tekinthetjük az elmúlt években egyre gyakrabban említésre kerülő újtípusú hadviselés kialakulását, valamint az esetenként a korábban – akár már az ókorban is – alkalmazott módszerek „újrafelfedezését”. Mindezen változások tehát alapjaiban véve írták át a biztonsági környezetet, az abban felmerülő kihívások, fenyegetések jellemzőit és a hatékony hadviselés arculatát.

Ez manapság abban érhető tetten a legnyilvánvalóbban, hogy már nem lehet minden esetben éles határvonalat húzni egy ország ideológiai orientációja, energetikai érdekei vagy gazdasági eltartóképességének védelme között. Köszönhetően annak, hogy napjainkban a hadviselést a sokkal láthatatlanabb, plasztikusabb módszerek alkalmazása jellemzi. Meglátásom szerint a fejlemények gyökere egyfajt generációváltás a hadviselésben.

Az új paradigma fókuszpontja pedig a technológiai vívmányok új, eddig felfedezetlen területeken katonai, gazdasági, politikai előnyszerszerzés céljából való felhasználásában testesül meg. Ezen nagyívű változásnak köszönhetően az elmúlt években nem csak a nemzetközi közösség biztonságpercepciója, de egyúttal a műveleti környezet fogalma is jelentős mértékben átalakult – kiterjedt a kibertérre és a világűrre – elavulttá téve az addig megszokott eszközöket, eljárásokat és lehetőséget nyitva a fennálló erőviszonyok átalakítására. Éppen ezért a következő fejezetben arra keresem a választ, hogy milyen tényezők járultak hozzá az űr teljesértékű hadszíntérréválásához.

Az űr, mint a negyedik hadszíntér

A világűr évezredek óta élvezi az emberiség megkülönböztetett figyelmét: a pánspermia elmélet szerint az élet a kozmoszból „importálódott” a Földre, az ókortól csillagászok figyelik az eget új bolygók és jelenség után kutatva, a hidegháború egyik legemblematikusabb eseménye az USA-Szovjetunió űrversenye volt, valamint napjaikban is zajlik a kutatás az élet jelei után más bolygókon. Emellett mint korábban említettem a világ vezető hatalmai tisztában vannak a ténnyel, hogy amelyik ország előbb képes az űrben kiépíteni a hatékony hadviselésre alkalmas körülményeket és eszközöket, az behozhatatlan stratégiai előnyre tesz szert versenytársaival szemben. Az ilyen léptékű előny birtoklásának lehetősége és a megfelelő technológiai fejlettségi szint elérésének köszönhetően a 20. század második felétől megjelent az igény az űr meghódítására és kicsivel később a militarizálására. A jelen elemzés alapjául szolgáló Oroszország, illetve az olyan nagyhatalmak, mint a Kínai Népköztársaság, India, Izrael, az Amerikai Egyesült Államok meglátták az űrben a potenciális lehetőséget a világszintű hatalom monopóliumának megszerzésére.

Ezek alapján a tény, miszerint az elmúlt húsz évben exponenciálisan megnövekedett a katonaság érdeklődése az űr iránt, nem meglepő. A kozmikus tér kiterjedése ugyanis felülmúlja a Földön tapasztalt szárazföldi, légi vagy vízi hadszínterek kereteit. A világűrben nincsenek olyan természetes vagy mesterséges határok, amelyek képesek lennének gátat szabni a katonai eszközöknek vagy tevékenységnek térben és időben.

Érdekes számomra, hogy az űrhadviselés definíciója szerint a világűrben történő harcról van szó. Valójában azonban hatásköre nem csak az űrben zajló hadviselést – például műholdak támadnak műholdakat – foglalja magába, hanem egyúttal a világűr-Föld közötti folyamatokat – például műholdak földi célokat támadnak – is.

Ez kiemelkedően fontos, mert az űrből a Föld bármely pontja viszonylag gyorsan és pontosan lokalizálható. Így a megfelelő képességekkel rendelkező ország az világűrből egyrészt könnyen megfigyelése alatt tudná tartani az egész Földet, másrészt pedig kisajátíthatná az űr által biztosított stratégiai lehetőségeket, így az irreguláris hadviselés egy teljesen új és formabontó verziója valósulhatna meg.

Az űr hadviselésben betöltött jelentőségét – az előző fejezetben említettek mellett az is – jelzi, hogy a NATO a 2019. december. 03-04. között tartott londoni csúcstalálkozón hivatalosan is a negyedik hadszíntérré nyilvánította. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mit nevez manapság a szakirodalom hadszíntérnek és ez miért bír akkora jelentőséggel. Lánszki János megfogalmazása szerint: „a háborús térségnek olyan kontinentális vagy óceáni méretű része, melyben a szembenálló hadviselő felek hadipotenciáljának adott kontinensre, vagy óceánra eső részei helyezkednek el”. Gyakorlatiasabban fogalmazva a hadszíntér az a terület, ahol a harci cselekmények, maga a hadviselés megvalósul. Mára már a klasszikus szárazföld, levegő és víz mellett a hadszíntér fogalma alá sorolunk más területeket is: a kiberteret és az űrt. Ezen domainekben éppúgy fennáll a lehetőség a védelemre, a támadásra és egyéb hadászati feladatok végrehajtására, mint a hagyományosak esetében.

A világűrre alapozott képességek fontossága, különösen a technológiailag fejlett fegyveres erőkben vitathatatlan, hiszen a műholdas kommunikáció, a pontos helymeghatározás és navigáció, az időszinkronizálás, az űrben végzett hírszerzési tevékenység felbecsülhetetlen előnyöket biztosít a modern hadviselőfelek számára. Mindamellett fontos megjegyezni, hogy az elmúlt években egyre nagyobb a civil vállalatok érdeklődése az űr iránt.

Az űr első szereplői állami cégek és kormányzati szervezetek voltak, különösen a hadsereg (pl. német A4 Rocket fejlesztés, első űrhajósok). A hadsereg tehát a kezdetektől fogva vezető szerepet játszott az űrképességek létrehozásában és kifejlesztésében, valamint az űrkorszak első éveiben a világűr-alapú szolgáltatások elsődleges felhasználója volt. Ezt az időszakot manapság „hagyományos űrkorszaknak” nevezik, amit olyan kifejezésekkel lehet fémjelezni, mint hosszú távú küldetések (10-20 év), kormányzati ellenőrzés, állami költségvetés, bürokratikus folyamat és korlátozott számú versenytárs. Ezekben az években a fő célkitűzéseit az emberiség űrbe való eljuttatása, a Föld megfigyelése, a világűr megismerése és ott eszközök elhelyezése jelentették.

Ezt követően az ezredforduló első éveiben egyfajta tudományos felfogásváltás volt megfigyelhető, mert egyre több magán beruhására kerül sor az űrgazdaság és űrtechnológia területén. Felmerülhet a kérdés, hogy „Miként kapcsolódnak a magánvállalatok és az űr katonai jelentősége ?”, melyre a válasz a kooperációban rejlik. Ugyanis az űrrel kapcsolatban a hadseregek két kiemelten fontos célkitűzéssel rendelkeznek. Ezek a saját nemzeti űreszközök feljuttatása és használata a kozmoszban, illetve az állami biztonság-, és védelem garantálása. Mindezekhez nagymennyiségben kell rendelkezésre az újabbnál újabb technológiai megoldásoknak, amiket a magáncégek bocsátanak rendelkezésükre.

Véleményem szerint az űr modern hadviselésben betöltött szerepét négy fő tényezőnek köszönheti.

• Az első és úgy gondolom a legfontosabb, hogy a földi konfliktusok alapozták meg az űr fontosságát a hadviselésben. Ugyanis napjaink hadviselése túlmutat a Földön tapasztalt fizikai világ nyújtotta kereteken: nem állnak rendelkezésre további meghódításra váró területek, a hadrendebe állított eszközök megközelítőleg kiegyensúlyozott erőviszonyokat generálnak a nagyhatalmak között, valamint a nemzetközi jog, az országok gazdasági kapcsolatai és sok egyéb tényező nehezíti meg a hadviselés kizárólag hagyományos hadszíntereken való lebonyolítását. A leírtak alapján úgy vélem, hogy köszönhetően a fent említetteknek és a technológiai fejlődésnek együttesen, az emberiség nyitottá vált az új, potenciális hadszínterek felfedezésére, kialakítására. Így tulajdonképpen kézenfekvő megoldást jelentett, mint a kibertér, mint pedig az űr bevonása a hadviselésbe.
• A második fontos tényezőként az űr geopolitikai és geostratégiai jelentőségét azonosítom. Korábban már említést tettem arról, hogy a világűrből könnyedén megfigyelés alatt tartható az egész Föld, így zavarhatók vagy kiiktathatók a földi kommunikációs, navigációs és helymeghatározási rendszerek, valamint a műholdak segítségével fontos információkra lehet szert tenni. Amennyiben egy államnak a birtokában van egy olyan eszköz, amellyel a többi ország űrbeli eszközeit zavarni vagy kiiktatni képes, akkor megbéníthatja azok földi működését is, ezzel stratégiai jelentőségű előnyt szerezve.
• Harmadsorban véleményem szerint az űrre – az ismert gazdasági és katonai előnyszerzés mellett – az erődemonstráció és presztízsépítés fontos eszközeként is tekinthetünk. A megállapításomat arra alapozom, hogy kezdetben az atom már csak birtoklásának ténye is stratégiai szempontból elrettentő és nagyhatalmiságot igazoló hatással bírt. Így elképzelhető -az akár támadásra is alkalmazható-, hogy a haditechnikai eszköz űrbe juttatása is hasonló hatást eredményez.
• A negyedik megállapításom pedig az, hogy a nemzetközi közösség hadseregei már a kezdetektől fogva részt vettek az űr militarizálásához. Ezen a ponton tartom fontosnak kiemelni a kozmosz hadászati fontosságát alátámasztandó, hogy számos állam jelentette be: az ország nemzetbiztonsági stratégiájában hangsúlyozni kívánják az űrhadviselési felkészülés jelentőségét és feladatait. Kiváló példa erre, hogy a 2019-es évben Donald Trump amerikai és kis idő múltán Emmanuel Macron francia elnök is bejelentette, országa önálló űrkatonaságot és űrprogramot hoz létre. Az amerikai elnök kétséget kizáróan az akkoriban egyre erősödő orosz űrtevékenység hatására emelte az űrtevékenységet, az USA hadseregének hatodik haderőnemévé. Míg a francia politikai vezető szerint az űr a közeljövőben komoly feszültségek, akár fegyveres konfliktusok helyszíne is lehet, így erre az eshetőségre jobb felkészülni.

Azonban fontos megemlíteni azt is, hogy a jelen tanulmány fókuszpontjában álló Oroszországi Föderáció esetében, az űrre és az abban történő hadviselésre való koncentráció korábbra tekint vissza, első jeleként a hidegháború idején vívott űrverseny tartható számon.

Címlapkép: A Dragon érkezése a Nemzetközi Űrállomásra. Világűr, 2020. november 17.
A NASA által közradott képen a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító űrhajója összekapcsolódni készül a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomással 2020. november 16-án.
(Forrás: MTI/EPA/NASA)

“Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-1-I-NKE-100 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.”

 

A A hadviselés átalakulása a multipoláris világrendben, avagy az űr militarizálása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A hatékonyabb együttműködésről megállapodást írt alá Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke és Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke – közölte a két hatóság közös közleményükben.

Hangsúlyozzák, az együttműködési megállapodás aláírásával a két szervezet a kistermelők és fogyasztók érdekében kifejtett közös munkáját kívánja még hatékonyabbá tenni. Kiemelték, a jogszabályok a versenyhatóság és az élelmiszerlánc-biztonsági felügyelet számára elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari beszállítók, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások beszállítóinak védelme érdekében írnak elő egymáshoz szorosan kapcsolódó feladatokat.

A közlemény szerint a két szerv együttes erővel lép fel az élelmiszereket érintő, tisztességtelen reklámgyakorlatokkal szemben. A megállapodás elsődleges célja, hogy elősegítse a közös feladatok hatékony ellátását, és rögzítse a felek közötti rendszeres, gyorsított információcsere kereteit.

A hatóságok emellett törekedni fognak arra is, hogy a jogszabályokban előírt együttműködésen túlmutatóan, kölcsönösen támogassák egymás szakmai tevékenységét – írják a közleményben.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a közleményben elmondta, alapvető fontosságú az élelmiszerpiacon a fogyasztókért folyó tisztességes verseny, illetve valamennyi ágazatban a jelentős piaci erejű cégek beszállítókkal szembeni visszaéléseinek megakadályozása. Ezek ugyanis lényegesen befolyásolják a piaci szereplők versenyképességét és a fogyasztók érdekeit.

A Nébih elnöke a közleményben hangsúlyozta, kiemelten fontos célként kezelik, hogy az élelmiszerpiaci szereplők közti gazdasági kapcsolatok rendezett keretek között működjenek. Kulcsfontosságú, hogy minden tisztességesen működő gazdálkodó számára biztosított legyen a piacra jutás és a piacon való részvétel lehetősége, minimalizálva az erőkülönbségekből fakadó hátrányokat.

The post Együttműködési megállapodást kötött a GVH és a Nébih appeared first on .

Négy embert őrizetbe vett a francia rendőrség a múlt heti avignoni rendőrgyilkossággal összefüggésben, köztük a feltételezett elkövetőt – jelentette be Gérald Darmanin belügyminiszter.

Az előállítás vasárnap este történt a dél-franciaországi Avigontól húsz kilométerre, egy autópálya-kapunál, ahova a négy ember egy gépkocsival érkezett. A négy letartóztatott között van a feltételezett elkövető, a tettestársa, a gépkocsi sofőrje, és a főgyanúsított lánytestvére.

A tragédia szerda este történt Avignonban, a rendőrt akkor gyilkolták meg, amikor társaival együtt ismert kábítószer-elosztó helyen razziáztak. A helyszínen tartózkodók igazoltatása közben egy férfi többször rálőtt a 36 éves rendőrre, aki a helyszínen meghalt. A többi rendőr visszalőtt, de nem sikerült az elkövetőt előállítaniuk, miután az rollerral elmenekült. A rendőrség azóta kereste nagy erőkkel.

A tájékoztatás szerint az elkövetőt és a segítőjét több napja megfigyelték, egy avignoni lakótelepi ház pincéjében bujkáltak. A gyanúsított és segítője Spanyolországba akart elmenekülni, amikor az autópályán előállították. A belügyminiszter a Twitteren gratulált a rendőrségnek, és jelezte, hogy egy rendőrgyilkosság “nem maradhat semmi esetre sem büntetlen”. A belügyminiszter és Jean Castex miniszterelnök nemzeti megemlékezésen búcsúztatta el a rendőrt.

A France2 közszolgálati televízió értesülése szerint a feltételezett elkövető 19, a tettestársa 21 éves, mindkét férfinak kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyek miatt volt már korábban dolga a rendőrséggel.

The post Őrizetbe vette a francia rendőrség az avignoni rendőrgyilkosság feltételezett elkövetőjét appeared first on .

Védelmi és elrettentő szerepe erősítésével válaszol a NATO a közvetlen szomszédságában megnyilvánuló, biztonságát fenyegető orosz agresszivitásra. A szövetség ugyanakkor készen áll az érdemi, konstruktív párbeszéd rendszeresítésére, amikor Oroszország akciói ezt lehetővé teszik – hangoztatta a B9-országcsoport.

A védelmi szövetség közép-kelet-európai tagállamai – a Bukaresti 9-ek (B9) – hétfőn tartották online csúcsértekezletüket, s ezt követően adtak ki közös nyilatkozatot, amelyet a házigazda szerepét a lengyel államfővel közösen ellátó román elnök sajtóirodája tett közzé.

A nyilatkozatban a B9-ek kifejezik szolidaritásukat Csehországgal és Bulgáriával és elítélik “a NATO-országok területén elkövetett orosz szabotázs-cselekményeket”. Megerősítik elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán biztonsága és stabilitása iránt, illetve kiállnak Georgia, Ukrajna és Moldova függetlensége, szuverenitása és területi épsége mellett.

A B9-ek a júniusi brüsszeli NATO-csúcs előtt hangolták össze álláspontjukat. A nyilatkozat leszögezi: az Amerikai Egyesült Államoknak kulcsszerepe van Európa biztonságában, amely a szövetségesek összetartásán és szolidaritásán alapul, a védelmi szövetségnek pedig nyitottnak kell maradnia a csatlakozni óhajtó demokratikus államok előtt.

A kelet-közép-európai NATO-tagok (a balti államok, a visegrádi országok, Románia és Bulgária) államfőinek távértekezletén Joe Biden , valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett.

Az online csúcstalálkozó utáni, Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis román elnök a szövetséges csapatok, köztük az amerikai erők jelenlétének növelését szorgalmazta Romániában, illetve a NATO keleti szárnyának déli részén. Szerinte Oroszország destabilizálja a Fekete-tenger térségét, ezért szükségesnek nevezte a NATO elrettentő képességének megerősítését, és az amerikai katonai jelenlét növelését a Fekete-tenger térségében.

Iohannis üdvözölte, hogy az amerikai elnök szerint a transzatlanti együttműködésnek nemcsak az óceán két partjára kell kiterjednie, hanem egész Európát magában kell foglalnia a Balti-, illetve a Fekete-tengerig. Románia a maga részéről kész növelni hozzájárulását a közös biztonsághoz, ennek szellemében az ellenállóképesség erősítését célzó euroatlanti központot hozott létre – jelentette ki a román államfő.

Andrzej Duda lengyel elnök a B9-ek közös fellépésének tulajdonította, hogy ma már a közép-kelet-európai NATO-országok katonái is kölcsönösen hozzájárulnak egymás biztonsága erősítéséhez, az amerikai katonák jelenlétét pedig a béke és biztonság legfőbb garanciájának nevezte ebben a térségben.

The post A NATO védelmi és elrettentő szerepét erősítik a B9-ek appeared first on .

Letartóztatott a Kecskeméti Járásbíróság egy román férfit, aki a gyanú szerint korábban elfogott társával 2019 áprilisában, az M5-ös autópálya lajosmizsei szakaszán gázpisztollyal lövöldözve kirabolt három, Németországból hazafelé tartó román nőt.

A most elfogott rabló bűntársa ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2021 januárjában emelt vádat fegyveres rablás és más bűncselekmény miatt.

A korábbi vádirat szerint a Németországban táncosnőként dolgozó három román nő 2019. április 22-én éjfél után az M5-ös autópályán egy gépkocsival Röszke felé tartott. A nőket ismerő, szintén román állampolgárságú két férfi Lajosmizse közelében egy bérelt autóval mögéjük sorolt. A rendőrségihez hasonló fényjelzést használtak, ezért az autót vezető nő lehúzódott a leállósávba, leállította az autót és lehúzta az ablaküveget, hogy a rendőrnek hitt férfinek és társának át tudja adni az okmányait.

A rendőrségihez hasonló láthatósági mellényt, maszkot és fejfedőt viselő – korábban elfogott – 25 éves férfi az autóhoz lépve megpróbálta kinyitni a vezető oldali első ajtót, de az zárva volt. Ekkor egy gázpisztollyal legalább négy lövést adott le a földre és benyúlt az autóba, hogy az indítókulcsot kihúzza. A rablók az első ülésen ülő nőket kirángatták az autóból, bántalmazták őket, pénzt követeltek tőlük. A harmadik nő az autóból kiszállva a szalagkorláton át menekült el.

A két férfi mintegy 13 ezer eurót, mobiltelefonokat, ékszereket, ruhákat és egyéb dolgokat zsákmányolt, összesen több mint hétmillió forint értékben. A kár nem térült meg, a két bántalmazott nő nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A rablók azonosításában és a bűncselekmény bizonyításában az Europol és az Eurojust is hatékony segítséget nyújtott. A 25 éves román állampolgárt 2019 októberében Romániában fogták el és az európai elfogatóparancs értelmében átadták a magyar hatóságoknak. A 2019 novemberében letartóztatott férfit a főügyészség három rendbeli fegyveres rablással, jármű önkényes elvételének minősített esetével és egyedi azonosító jellel visszaéléssel vádolja. Szökésben lévő 35 éves társát a spanyol hatóságok a magyar bíróság által kiadott nemzetközi és európai elfogatóparancs alapján 2021. március 12-én Madridban fogták el, majd május 7-én adták át a magyar rendőrségnek, kihallgatását követően kezdeményezték a letartóztatását.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a bűncselekmény súlyossága, a vádlott külföldi kötődése és a büntetés várható mértéke miatt indítványozta a román férfi letartóztatását. A Kecskeméti Járásbíróság a gyanúsított letartóztatását – egyetértve az ügyészi indítvánnyal – a szökés és elrejtőzés veszélye miatt rendelte el. A bíróság döntése ellen a gyanúsított és védője fellebbezett.

The post Letartóztatták az M5-ös autópályán két éve történt fegyveres rablás másik gyanúsítottját appeared first on .

Két izraeli nő életét vesztette a Gázai övezetből indított rakéták becsapódása nyomán Askelónban kedden, Benjamin Netanjahu miniszterelnök súlyos csapást ígért a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezetnek, és türelmet kért az izraeliektől – jelentette a Jediót Ahronót című újság.

“A Hamászra olyan csapásokat mérünk, amelyekre nem számított” – ígérte Netanjahu kedd délutáni beszédében. “Ehhez szükség van Izrael polgárainak türelmére és bizonyos áldozataira is”- tette hozzá az átmeneti kormány vezetője, és felszólított a polgári védelem utasításainak betartására. A Hamász bejelentette, hogy öt perc alatt 137 rakétát indítottak az övezettől északra lévő Askelon felé, ahol két épületben két nő életét vesztette, amikor rakéták eltalálták házaikat.

A hatóságok felszólították az Askelónban élőket, hogy további utasításig ne hagyják el a óvóhelyeket, illetve a lakásaikba beépített, rakéták ellen védelmet biztosító betonszobákat. A városban található Barzilaj nevű kórházban kedd délutánig a rakétatűz 61 sérültjét látták el.

Kedden számos alkalommal lőttek rakétákat az övezet szomszédságában lévő településekre, északi irányba Asdódig is elértek a hosszabb távú lövedékek, ahol anyagi károkat okoztak két épületben. Az izraeli hadsereg közben folyamatosan ellentámadásokat indít a Gázai övezet katonai célpontjai, kiképzőhelyek, rakéták indítására készülő fegyveresek, fegyvergyártó műhelyek és raktárak ellen. Az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezet bejelentette, hogy izraeli légicsapásban megölték katonai szárnyuk két magas rangú vezetőjét.

Beni Ganz védelmi miniszter jóváhagyta ötezer tartalékos katona behívását, és látogatást tett az övezet környékén állomásozó alakulatoknál, és a civil településeken. A hadsereg bejelentette, hogy célzott rakétával likvidálták az Iszlám Dzsihád különleges rakéta alakulatának főnökét, Szamah Abed Al-Mamlukot.

A gázai egészségügyi minisztérium hétfő este óta 26 gázai halottat és 122 sebesültet azonosított az izraeli légicsapásokban a Háárec című újság honlapjának értesülése szerint.

Reuven Rivlin államelnök rendkívüli tájékoztatást tartott az elmúlt nap eszkalációja nyomán az Izraelben európai országok Izraelben akkreditált nagykövetei számára. Rivlin szólt a Gázai övezetből a nap folyamán Izraelre lőtt rakétatűzről, és hangsúlyozta, hogy a világ egyetlen országa sem fogadná el, hogy hasonló helyzetben ne védhesse meg minden szükséges eszközzel polgárait. A rakétaháború hétfő este a Hamász Izrael elleni támadásával kezdődött, melyre az izraeli hadsereg légicsapásokkal válaszolt.

The post Izrael – Hamasz rakétaháború: halottak mindkét oldalon appeared first on .

Idén - immár a Defender Europe 21 hadosztályszintű rendezvény részeként -  visszatért magyarországi bázisára, Pápára az amerikai erők európai légideszantműveleti jártasságának fenntartását célzó/képességét demonstráló Swift Response hadgyakorlat, hogy ejtőernyős katonákat juttasson a balkáni "válságövezetbe", jelen esetben Bulgáriába. Közel párhuzamosan, szintén az SR21 keretében az amerikai 82. Légiszállítású Hadosztály és a lengyel 6. Ejtőernyős Dandár katonái szintén bevetésre indultak Észtországba, illetve Romániába. Kisebb létszámban más szövetséges országok haderői is részt vettek a gyakorlaton

 

Az olaszországi Vicenzában (és a németországi Grafenwöhrben) állomásozó 173. Légiszállítású Dandár az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának elsődleges reagáló ereje. Míg az ejések várakoznak, a gyakorlat támogatására McChord légibázisról (Washington állam) áttelepült C-17-es repelőttije már elkezdődött a háttérben: az ellenőrzéshez fehér fényű lámpa világítja meg az egyik F117-es hajtómű ventillátorfokozatát. 

 

Az SR21 felvarrója.

FMTV tehergépkocsi az ejések között.

"Az egészben a várakozás a legrosszabb"

Elindul a beton felé állóhelyéről az egyik gárdista Hercules.

A gépezet nem áll meg, előkészítik az ejtőernyőket a művelet következő szakaszára...

...illetve megkezdik a dandár SATCOM-os vezetési járműveinek bepakolását a következő kör egy C-17-esébe.

Zord 

Oroszország viszonya az Európai Unióhoz a hidegháborús időket idézi – jelentette ki Mihail Hodorkovszkij, az unión belüli demokratikus folyamatokba történő külföldi beavatkozást vizsgáló európai parlamenti különbizottság ülésén.

Hodorkovszkij – az általa életre hívott úgynevezett Dosszié-projekt legújabb feltárásaira hivatkozva – hangsúlyozta, hogy információik szerint az orosz vezetés szoros kapcsolatokat tart fent olyan politikusakkal és közszereplőkkel szerte az Európai Unióban, akikkel együttműködve megpróbálja befolyásolni és aláásni az unión belüli politikákat és döntéshozatalt, “konfliktusokat és korrupciót szítva, nem riadva vissza a megfélemlítéstől sem.” Hozzátette, hogy olyan információknak van birtokában, amelyek egyértelmű kapcsolatot jeleznek a Kreml és az utóbbi évek politikai gyilkosságai és merényletei között Európában, valamint a csehországi vrbeticei lőszerraktárakban 2014 októberében és decemberében történt robbanásokkal összefüggésben.

Hodorkovszkij szerint orosz befolyás legfőbb célpontja Franciaország és Németország. Információi szerint Németországban jelenleg 200 orosz különleges ügynök tartózkodik. Ezenkívül az orosz törekvések területeként említette Ausztriát, Görögországot, Ciprust, Lengyelországot, és két balti államot, Litvániát és Lettországot is.

A volt olajmágnás elmondta továbbá, hogy az unió Oroszország elleni szankciói akkor lennének a leghatékonyabbak, ha a Putyin elnök érdekszférájába tartozó oligarchákat céloznák mivel “ők finanszírozzák a jelenlegi rezsimet.”

Azt is kijelentette, hogy az orosz nép mintegy hetven százaléka nem támogatja az orosz állam “háborús feszültségeket szító propagandáját”.

Mihail Hodorkovszkij, aki üzletemberként 90-es évek közepén szerezte meg a Jukosz állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját és valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben adóelkerülés és sikkasztás vádjával, miután összeütközésbe került Putyinnal. Az orosz elnök 2013-ban kegyelemben részesítette a volt olajmágnást, aki ezután Nyugatra távozott. Jelenleg Londonban él önkéntes száműzetésben honnan továbbra is bírálja az orosz vezetést.

The post Oroszország viszonya az EU-hoz a hidegháborús időket idézi appeared first on .

A nyugalmazott francia tábornok múlt heti írása után a Valeurs Actuelles című francia konzervatív hetilap újabb felhívást tett közzé, amelyben ezúttal aktív katonák emelnek szót a haza “túléléséért”.

A bárki számára nyílt, vasárnap este közzétett petíciót hétfő délutánig csaknem 150 ezren írták alá. A felhívás ismételten Emmanuel Macron köztársasági elnökhöz, a miniszterekhez, a képviselőkhöz és a főtisztekhez intézett nyílt levél formájában jelent meg.

A levelet névtelenül megfogalmazó katonák szerint a következő választásokon nem “a mandátumok meghosszabbításáról vagy mások mandátumának megszerzéséről lesz szó. Hanem a haza túlélése a tét”. A szerzők jelezték, hogy “nemrégiben léptek a pályára”, ezért a szabályzatnak megfelelően nyilvánosan nem nyilváníthatnak véleményt.

Gérald Darmanin belügyminiszter hétfőn egy televíziós interjúban “durva manipulációnak” és “névtelen emberek gyávaságának” nevezte az újabb írást. “Névtelen emberekről van szó. Ez a bátorság? Névtelennek lenni?” – fogalmazott a tárcavezető. “Milyen fura bátor társadalomban élünk, amely névteleneknek ad szót. Mintha a közösségi oldalakon lennénk!” – tette hozzá.

Bírálta a nyílt levelet Bruno Le Maire gazdasági miniszter és Francois Hollande, volt szocialista államfő is. A szerzők magukat “olyan aktív katonának” nevezik, akik “szeretik a hazájukat”. “Ez az egyetlen dicsőségünk. És ha a szabályzatnak megfelelően nem is fejezhetjük ki a véleményünket nyilvánosan, ugyanannyira lehetetlen számunkra hallgatni” – hangsúlyozták.

“Afganisztánban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban vagy máshol, többen közülünk szembenéztek az ellenséges tűzzel. Vannak, akik ott is hagyták a bajtársaikat. A bőrüket adták az iszlamizmus elpusztításáért, amellyel közben kompromisszumokat kötnek a hazánkban” – fogalmaztak az aláírók.

“Szinte mindannyian részt vettünk az Őrszem (Sentinelle) terrorellenes járőrözésben”, amely a 2015 januári párizsi merényleteket követően kezdődött a belföldi terrorfenyegetettség miatt. “Saját szemünkkel láttuk a magukra hagyott külvárosokat, a kiegyezést a bűnözéssel. Több vallási közösség is kísérlet tett arra, hogy politikailag felhasználjon minket. Olyanok, akik számára Franciaország semmit nem jelent, semmi többet, mint a szarkazmus, a megvetés, sőt a gyűlölet tárgyát”.

A Valeurs Actuelles először április 21-én közölt mintegy húsz nyugalmazott tábornok, valamint száz, szintén többségében nyugalmazott magas rangú tiszt és több mint ezer katona által aláírt felhívást, amelyben Macron államfőt a patriotizmus képviseletére kérték. A szöveg először egy blogban, majd április 21-én, a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök elleni puccskísérlet 60. évfordulóján a hetilapban is megjelent.

Az aláírók elítélték “a szétesést, amely a hazát sújtja”, “a közösségek közötti gyűlölködést, amelyet egyfajta antirasszizmus táplál”, “az iszlamizmust és a külvárosi hordákat”, amelyek szerintük “az alkotmányunkkal ellentétes dogmák alá” kényszerítették az ország egy részét. A nyugalmazott tisztek az írásukban jelezték, hogy “készen állnak olyan politikusokat támogatni, akik a nemzet megóvására tekintettel vannak”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy amennyiben a jelenlegi politika folytatódik, “az aktív bajtársak beavatkozására lesz szükség”.

Franciaországban a hadsereg hagyományosan távol tartja magát a politikai vitáktól. A köztisztviselőkre vonatkozik a “visszafogottság kötelezettsége”, amely a nyilvános állásfoglalásokban politikai semlegességet jelent. Az aláírók jelentős része viszont már nyugalmazott, és többen megmérették már magukat helyhatósági választásokon a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés színeiben.

A szöveg heves közéleti vitát váltott ki, egyes politikus elsősorban azt vélelmezték, hogy a katonák lázadásra szólítanak fel, míg a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés üdvözölte a tábornokok helyzetértékelését. Jean Castex kormányfő akkor azt hangoztatta, hogy a kezdeményezés “ellentétes minden köztársasági elvünkkel”.

Egy pénteken megjelent felmérés szerint a franciák többsége egyetért a tábornokok véleményével, és 49 százalékuk támogatná a hadsereg beavatkozását a “rend helyreállítása érdekében” egy polgárháborús helyzet esetén.

The post Franciaországban éleződik a helyzet appeared first on .

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet hétfőn ultimátumot intézett Izraelhez – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Az ultimátum szerint Izraelnek ki kell vonnia minden biztonsági egységét helyi idő szerint este 6-ig (magyar idő 5 óra) az Al-Aksza mecsetnek otthont adó Templomhegyről, valamint az utóbbi hetek összetűzéseinek célpontjában álló Sejk Dzsarra lakónegyedből, és szabadon kellene engednie valamennyi, az utóbbi napok zavargásaiban elfogott palesztint.

Az izraeli biztonsági kabinet összeült a helyzet értékelésére. Közben Askelónban, a Gázai övezettől északra fekvő városban rakétatámadástól tartva megnyitották az óvóhelyeket, és a Gázai övezet környékén felszólították a szülőket, hogy azonnal vigyék haza gyermekeiket az oktatási intézményekből.

Az Iszlám Dzsihád terrorszervezet, valamint a Népi Front nevű szervezet katonai szárnya rakéták képeit tette közzé, és a Népi Front egy visszaszámláló órát is megjelentetett fenyegetésével. Hétfőn délelőtt több száz palesztin megsebesülésével járó összecsapások zajlottak Jeruzsálem óvárosában az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyénél, az Al-Aksza mecsetnél a “mecsetet védő” muzulmán imádkozók és az izraeli biztonsági erők között.

Jeruzsálem vitatott hovatartozása a palesztin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsálem egészét saját fővárosuknak nyilvánították, beleértve a város 1967-ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává.

The post A Hamász ultimátumot intézett Izraelhez appeared first on .

Egy év hét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Barcsi Járásbíróság nem jogerősen egy férfit, aki tavaly ősszel hagyta elpusztulni sérült kutyáját – közölte a Kaposvári Törvényszék sajtóosztálya.

Azt írták: a 45 éves kálmáncsai vádlott otthonának udvarán tartotta a hat év körüli keverék kan kutyáját. Az állat ismeretlen körülmények között megsérült a fején, de mivel a gazdája nem gondoskodott állatorvosi ellátásáról, a nyílt seb elfertőződött. A férfi egy vadásszal szerette volna lelövetni az ebet, aki azonban megtagadta a kérését, ezért a kutyát egy erdős területre vitte, fához kötötte, élelem és víz nélkül magára hagyta.

Másnap a nyüszítését hallva egy helyi lakos kiszabadította az állatot, amely a gazdája szomszédjának udvarára ment, ahonnan a vádlott élettársa hazavitte és egy oszlophoz kikötötte. A férfi a kutya ellátásáról ezután sem gondoskodott, a szomszédja – látva az állat szenvedését – bejelentést tett a rendőrségen. Néhány perccel azután, hogy a rendőrök a helyszínre értek és elengedték, a kutya elpusztult.

A férfit az elsőfokon eljáró bíróság állatkínzás bűntette miatt marasztalta el. A döntést az ügyész tudomásul vette, a vádlott enyhítéséért fellebbezett, így az ügy a Kaposvári Törvényszéken folytatódik.

The post Pélamutató ítélet: börtönbüntetést kapott a sérült kutyáját elpusztulni hagyó férfi appeared first on .

A gyalogosok biztonsága érdekében balesetmegelőzési ellenőrzést tart a rendőrség, a Zebra terv kedden kezdődik és több napon át tart – olvasható a police.hu-n.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a közleményben kiemelte: évente átlagosan 2500 gyalogost ütnek el Magyarország közútjain, közülük 150 ember életét veszti a balesetben. 2500 gyalogosból mintegy ezret kijelölt gyalogos-átkelőhelyen ér baleset. A zebrán történő gázolások nagyságrendileg 2,5 százaléka halálos kimenetelű.

Azt írták: a gyalogosok okozta baleseteken belül vezető helyen áll az óvatlan, hirtelen lelépés az útestre. A második leggyakoribb ok a tilos jelzésen és a tiltott helyen való áthaladás. Megjegyezték: az autóvezetők felelőssége, hogy kellő óvatossággal, figyelemmel és mérsékelt sebességgel közelítsék meg az olyan helyeket, ahol gyalogosok hirtelen megjelenésére lehet számítani – legyen szó gyalogos-átkelőhelyről, busz- vagy villamos-megállóhelyről.

A május 11-13. között tartandó Zebra terv akció során a rendőrök elsősorban a közlekedésbiztonsági szempontból indokolt helyeken lesznek jelen, az ellenőrzések konkrét helyszíneit előzetesen nem hozzák nyilvánosságra.

“A rendőrök nagy hangsúlyt fektetnek mind a gyalogosok, mind a járművezetők szabálykövető magatartásának ellenőrzésére, amely történhet testkamera és civil járművek alkalmazásával is” – olvasható a rendőrségi közleményben.

The post Rendőrség: kedden indul a Zebra terv appeared first on .

Többfrontos háborút szimuláló, egy hónapig tartó, nagyszabású hadgyakorlatba kezdett az izraeli hadsereg vasárnap – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A “Tűzszekerek” nevű hadgyakorlat az Izrael Ma (Jiszrael Hajom) című lap szerint az ország történetének, legnagyobb és leghosszabb katonai gyakorlata, amelyben egyaránt részt vesznek besorozott katonai szolgálatot teljesítők, valamint tartalékos egységek, szárazföldi, tengerészeti csapatok és a légierő egységei is.

A hadgyakorlatra biztonsági szempontból különösen érzékeny időszakban került sor, amikor Jeruzsálemben a ramadán muzulmán böjti hónap idején számos alkalommal zavargások törtek ki, a gázai határnál a Hamász többször rakétákat indított a szomszédos izraeli települések felé, és Izrael rendszeresen légicsapásokat mért Szíria területén Irán és a Hezbollah libanoni radikális síita szervezet ott terjeszkedő állásaira, ami feszültséget okoz az északi libanoni, és az északnyugati szíriai határnál is.

A hadgyakorlat hírére a Hezbollah növelte készültségét Dél-Libanonban, valamint Szíriában, a Golán-fennsíkkal szomszédos Kunetránál is fokozták az éberséget a libanoni en-Nasra című hírportál értesülése szerint. A Hezbollah legutóbb a második libanoni háborúban, 2006-ban növelte készültségét maximális szintre.

“Izrael több hétig tartó hadgyakorlatot fog tartani, amelyben minden hadereje részt vesz. Mi, itt Libanonban készen állunk rá vasárnap reggeltől, a gyakorlat kezdetétől” – mondta Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah vezetője. “Figyelmeztetem az izraelieket, hogy ebben a gyakorlatban ne kövessenek el semmilyen hibát Libanonnal szemben. Készen állunk megválaszolni az agressziót, s nem tűrünk el semmiféle jogsértést Libanon területén” – tette hozzá.

Az izraeli katonai gyakorlat nagyon veszélyes, egy nagy háborút hivatott szimulálni Izraellel szemben az északi és a déli határokon, és emellett hatalmas mennyiségű rakéták egyidejű támadását – hangsúlyozta a libanoni lap beszámolója. Ez az első alkalom, hogy Izrael ekkora nagyságrendű gyakorlatot tart, s szorosan figyelemmel kell kísérni. A múltban Izrael nagy hadgyakorlatokról egyenesen a harctérre vitte katonáit, és ez megtörténhet most is Izrael és Libanon határán – vélekedett a libanoni újság.

The post Többfrontos háborút szimuláló hadgyakorlatba kezdett az izraeli hadsereg appeared first on .

Orosz hajók veszélyes manőverek végrehajtásával szándékosan akadályozták egy ukrán és egy amerikai őrhajó gyakorlatozását Odessza partjai közelében – jelentette vasárnap az Ukrajinszka Pravda az ukrán határőrszolgálat közleményére hivatkozva.

Az eset a közlemény szerint szombaton történt. Az ukrán parti őrség Hrihorij Kuropjatnikov nevű zászlóshajója találkozott az amerikai parti őrség Hamilton nevű hajójával.

“Amerikai partnerek baráti látogatásra érkeztek Ukrajnába, amelynek keretében közös manővereket hajtanak végre a tengeren, képzéseket tapasztalatcsere céljából megfigyelési és rohamműveletek terén, valamint kereskedelmi célú megbeszélést tartanak a két ország parti őrségeinek képviselői a hajózás biztonságának szavatolásáról” – írta az ukrán határőrség a közleményben.

Az Odessza partjaitól mintegy száz tengeri mérföldre végzett gyakorlat alatt az ukrán és az amerikai hajó nemzetközi taktikai csapatok tevékenységének összehangolását gyakorolta a tengeri áthaladás alatt. A gyakorlatot a közelben tartózkodó orosz hajók figyelemmel követték. Az orosz fél próbált “fiktív koordinátákkal” lezárt területeket kijelölni a gyakorlatozás helyszínén, közben hajóik veszélyes manővereket hajtottak végre, szándékosan szűkítve a manőverzónát az ukrán és az amerikai hajó számára. A nemzetközi biztonsági csatornákon keresztül nem válaszoltak.

Az ukrán határőrség rögzítette és dokumentálta az incidenst, amelyet a nemzetközi normák durva megsértésének minősített. A közlemény szerint vasárnap az ukrán és az amerikai hajó továbbra is a tengeren tartózkodott ás folytatta a gyakorlatozást.

The post Orosz hajók zavartak meg egy ukrán-amerikai tengeri gyakorlatot Odesszánál appeared first on .

Jelentős helikopterforgalomra lehet számítani május 10-én Tata és Szomód térségében - tájékoztatta a lakosságot a minap az MH25.

A 20-as oldalszámú H145M tette ma tiszteletét Klapkáéknál, ahol egy képre kerülhetett a höki zászlóalj T-72-eseivel. Akármi is volt itt a célja, az összhaderőnemiséget jól szimbolizálja egy ilyen, fotón megörökített pillanat. Azt az összhaderőnemiséget, amit a manapság divatos multi domain felé vezető rendületlen menetelésben lehetetlenség nem útba ejteni.

Zord