Biztonságpolitika

Letartóztatta a bíróság azt a külföldi férfit, aki szombaton lerángatott egy nőt az egyik fővárosi buszról és erőszakoskodott vele – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság április 29-éig az erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel gyanúsított férfi letartóztatását – közölték.

Felidézték: a gyanú szerint a férfi március 27-én reggel lerángatott egy nőt a 9-es autóbuszról. A járműről leszállva hátulról átkarolta őt, lehúzta a kabátjának és a nadrágjának a cipzárját, majd erőszakosan fogdosni kezdte. Azután a földre dobta a nőt, ráült és lefogva tartotta. A sértett próbált kiszabadulni a férfi fogásából és többször segítségért kiabált. Végül járókelők húzták le róla a gyanúsítottat.

Hozzátették: a terhelt cselekménye – bizonyítottság esetén – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Az ügyészség a szökés és elrejtőzés veszélye miatt indítványozta a férfi letartóztatását. A gyanúsított a bíróság előtt nem tett részletes vallomást, nyilatkozatában azonban beismerte a cselekmény elkövetését. Bár a személyi körülményei rendezettek, bejelentett munkahelye és lakcíme van, nyilatkozata szerint szeretne a munkahelyén felmondani és a szülőhazájába hazatérni – írta a törvényszék.

A bíróság álláspontja szerint ez az önkéntes jogkövetés hiányára is enged következtetni, különös tekintettel arra, hogy a férfinak nincs magyarországi kötődése, családja, vagyona. Mindezek alapján feltételezhető, hogy szabadlábra kerülése esetén elhagyná az országot, kivonná magát az eljárás alól. Összességében a bíróság megállapította, hogy a gyanúsítottal szemben kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazható. A végzés nem végleges – közölte a törvényszék.

The post Letartóztatták a buszról lerángatott nővel erőszakoskodó külföldi férfit appeared first on .

Illegális gyógyszergyárat számolt fel a rendőrség; a zsámbéki családi házban kialakított laborban hamis, vényköteles és orvosi ellenőrzés mellett adható altató-nyugtató készítményeket készítettek, amelyeket elsősorban skandináv országokba vittek – számoltak be rendőri vezetők.

A Dunakeszin található rendőrségi kiképzési központ mobillaborjából közvetített sajtótájékoztatón Boross Zoltán, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nemzetközi bűnözés elleni főosztályvezetője elmondta: az ügyben hat férfit, köztük egy külföldit gyanúsítottak meg, négy embert letartóztatott a bíróság, egy gyanúsítottnak pedig a házi őrizetét rendelte el.

Ismertette: 2019-ben kapták az első jelzést a norvég hatóságoktól, hogy magyar futároktól hamis gyógyszereket foglaltak le. Az Europol és az Eurojust (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) segítségével közös nyomozócsoportot hoztak létre a norvég hatóságokkal az ügy felderítésére. Múlt szerdán, március 24-én a zsámbéki házban, valamint az alapanyagok és az előállított gyógyszerek tárolására szolgáló helyeken, összesen 11 helyszínen tartottak házkutatást, ahol több mint 9 millió nyugtatótablettát találtak, valamint a gyártásukhoz szükséges gépeket és olyan vegyi anyagokat, amelyek összsúlya eléri a 7,5 tonnát.

A bűnszervezet rendkívül konspiráltan tevékenykedett, feladatmegosztáson alapult a gyógyszerek gyártása, szortírozása, deponálása és útba indítása a skandináv országok felé – mondta a főosztályvezető. A gyógyszereket dobozonként 4,5-5,5 euróért adták el.

A szervezet vezetője egy 51 éves budajenői lakos volt, aki a gyógyszerek gyártásához szükséges anyagokat beszerezte, ő koordinálta a raktározást és az értékesítést is, egyik bűntársa pedig azért felelt, hogy az elkészült gyógyszerek be legyenek csomagolva és útnak induljanak a skandináv térségbe. A többi gyanúsított zöme a szállításban vett részt, de volt köztük egy vegyész is, aki – szakmai tudását használva – elkészítette a tablettákat.

A zsámbéki laborban 8 berendezéssel folyt a gyógyszerek gyártása – mondta Boross.

Fülöpné Csákó Ibolya, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóságának kiemelt főreferense arról beszélt: a bűnügyi főosztály feladata, hogy monitorozza a gyógyszerhamisítással kapcsolatos eljárásokat, és ha szükséges, jogszabálymódosítási javaslatokat tegyen. Emlékeztetett: javaslatukra módosult 2019-től a büntető törvénykönyvben a gyógyszerhamisítás törvényi szabályozása, amelybe bekerült a pszichotróp tartalmú gyógyszerkészítmények hamisítása is.

Elmondta azt is, hogy bár több mint tíz éve foglalkozik gyógyszerhamisításos ügyekkel, “ilyen jól felszerelt, ilyen kiművelt” laborral még nem találkozott. Hozzátette: a helyszínen alapanyaggyártás is folyt, ami eddig Magyarországon nem történt. Bár volt már olyan ügy Magyarországon, amelyben ugyanezt a hatóanyagot hamisították, de abban az ügyben csak a gyógyszergyártást végezték Magyarországon, az alapanyagét nem.

A gyógyszerhamisítások elleni küzdelemről azt mondta: hatalmas nyereséghez juthatnak bűnszervezetek ezzel, az összeg Európa-szerte több milliárd euróra tehető. Hozzátette: olyanokkal szemben követik el a bűncselekményt ezek az emberek, akik a betegségük okán maguk is veszélyeztetettek.

A készítményről azt mondta: az egyébként vényköteles készítményt nem magyarországi piacra, hanem skandináv országokba szállították. Az MTI kérdésére elmondta: Norvégián kívül Svédországban és Finnországban is foglaltak le a készítményből. Hozzátette: a hamis készítményeknek azért is van egészségügyi kockázatuk, mert a hamisítók nem tudják betartani azokat a szabályokat, amelyekre a gyógyszergyárak ügyelnek, és amelyekért utóbbiak felelősséget is vállalnak.

Újságírói kérdésre azt válaszolta, az altató-nyugtató készítmény Magyarországon is forgalomban van. Európa legtöbb országában büntetőjogilag kábítószernek minősül, Magyarországon pszichotróp anyagként tartják számon és csak receptre és orvosi ellenőrzés mellett adható. Magyarországon kiemelt a jelentősége, ha a gyógyszerhamisítást pszichotróp anyagokkal követik el – mondta. Nem ez volt az első és nem is a második gyógyszerhamisítás Magyarországon, volt már teljesítményfokozó szerrel kapcsolatos is – válaszolta egy másik kérdésre.

Arra a kérdésre, várható-e, hogy a koronavírussal összefüggésben is felmerülhet-e hamis gyógyszerek készítése, arra hívta fel a figyelmet, hogy csak a kormányok által beszerzett oltóanyagok a teljesen biztonságosak. Bár Mexikóban foglaltak le olyan laboratóriumot, ahol hamis vakcinát állítottak elő, Európában erre még nem volt példa – tette hozzá.

Balaskó Ákos, a KR NNI bűnügyi technikai főosztályának kiemelt főelőadója elmondta: mind Magyarországon, mind Európában egyre több illegális labort számolnak fel, ehhez azonban nagy szakértelemre van szükség a sokszor veszélyes anyagok miatt. A magyar rendőrség mobil laboratóriumot alakít ki és ehhez oktatást is párosít a hasonló esetek felszámolásához. Jelenleg Európában mindössze három ilyen labor és oktatás létezik: Hollandiában, Lengyelországban és Szerbiában – mondta az alezredes.

A rendőrség honlapjára a sajtótájékoztatót követően felkerült közlemény szerint a laborban és a raktárakban lefoglalt nyugtatók és vegyi anyagok feketepiaci értéke több mint 6,3 milliárd forint, a gyanúsítottak között pedig a budajenői L. László mellett egy 48 éves debreceni férfi és egy szír állampolgár is van.

The post Illegális gyógyszergyárat számolt fel a rendőrség Zsámbékon appeared first on .

Közleményt adott ki Varga Zsolt András a Kúria elnöke. E szerint Magyarország Alaptörvénye 26. cikkének (1) bekezdése szerint ,,A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”.

A Kúria szilárd, magabiztos és megbízható intézmény, ezen értékek legfőbb alappillére a Kúria elnöke által a bírák döntéseinek, kivételes szakmai tudásának feltétlen elfogadása. A független bírák hivatásuk gyakorlása során mindig és kizárólag a legjobb tudásuk, meggyőződésük és lelkiismeretük szerint pártatlanul, minden külső befolyástól mentesen járnak el az ügyekben.

A jogállam alapja a bírák függetlenségének sérthetetlensége. A bíróságok döntésének tiszteletben tartása nemcsak a pernyertes, hanem a pervesztes felet is kötelezi. A jogállamot rombolja, ha a pervesztes fél, vagy az álláspontjával egyetértők – adott esetben politikai vagy média-hátterüket felhasználva – a döntés miatt a bíróságok függetlenségét vitatják, aláásva ezzel a bíróságok és a bírák ítélkezési tevékenységébe helyezett közbizalmat.

A Kúria elnöke megkérdőjelezhetetlenül és mindenekfelett tiszteletben tartja a bírói függetlenség követelményét és ezt várja el mindenkitől, ezért határozottan visszautasít minden, a bírói függetlenséget kétségbe vonó, azt romboló törekvést.

The post Kúria elnöke a bírák függetlenségének tiszteletben tartását kéri appeared first on .

In the last decade the international community has witnessed a growing frequency in the use of asymmetric / unconventional warfare. The Chinese activism on the South China Sea and the Russian aggression in Crimea illustrate the practical utilization of the novel concepts of warfare. First, I will elaborate on the conceptual and interpretative framework of the new warfare methods, which will be followed by the analysis of the 2014 Russian actions in the Crimean Peninsula and the observed Chinese activism in the South China Sea. I aim to draw parallel between these two strategies. Familiarising with new warfare methods are indispensable, nothing shows more sharply than the paralysed western reactions after the Russian actions in 2014.  Clarifying the notions

The need for change of conventional warfare methods have occurred near the end of the Cold War. The fourth generation of warfare was created this time. It differs from the basic notion of warfare in the terms of the blurring distinction of peace and war, the NGOs participation in the fight. The difference is fading away between the civil and military sphere and the image of fronts has also become hard to determine. Battles are not only fought in battlespaces but in highly populated urban centres and in cyberspace parallelly. Searching for weak spots of the enemy, blocking surveillance and sabotaging intelligence gathering have become the ordinary method of waging wars. In order to destroy the enemy’s political will in this asymmetric warfare, the weaker parties try to implement conventional and non-conventional military means at the same time. Behind this sort of strategy stands the idea that with a higher level of political will, there is a chance to beat a foe with higher military and economic capabilities. In this case, the weaker party instead of initiating direct attacks against the enemy, it combines guerrilla tactic with soft social, economic and cultural means while using disinformation and political campaigns with a goal to directly attack the political will of the enemy.

At the beginning of the 21th century, new conception started to emerge in the realm of the hybrid warfare and was used to describe the Chechen wars. The hybrid warfare notion is similar to fourth generation warfare in the sense that the borders are diminishing: belligerents simultaneously deploy regular and irregular forces, terrorists, criminal organisations in order to achieve political and military objectives. Frank Hoffman differentiates this concept from the guerrilla warfare by underlining the multimodality of hybrid warfare while emphasizing that the former’s goal is to prolong conflicts, while the latter has the ability of fast winning.

Contemporary experts use hybrid warfare to describe what happened between Russia and Ukraine however, there is plenty of uncertainty and disagreement. Some call it as Gray zone war emphasizing the complex and indirect nature of it while underline the undefinable character as it is hard to decide what is the best way to describe the conflict; it could be interstate aggression, civil war or interstate conflict.[1]

Applying what happened in the Crimea to the South China Sea, would present helpful lessons. The invasion of 2014 took place with rapidity, minimal resistance and with full foreign obscureness. Russia seized important maritime infrastructures by which it was easy to adopt a stable sea line of communications (SCLOs) while using high-end technologies to disrupt Western observers.

International status of the South China Sea

After tossing white sand on some atolls, China started swiftly building operations on those newly regained islands. The Chinese claim of the territory is attempting to take advantage of the fishery and of the raw material deposits. Since the enormous volume of the international trade happening here (30% of the world trade flow), this region has an immense importance.

China is using its fishermen as proxies to strengthen its sovereignty while building non-civilian infrastructures. Inside China there is a growing demand for a rather assertive foreign policy. To fulfil these demands, Beijing started to progressively defend the interests of its fishermen. Time to time Chinese vessels engage to protect their citizens’ businesses from other countries. Similar approach is observable when it attempts to initiate drilling processes, reconnaissance actions and to prevent such actions from adversaries. „Little blue men” appear to help blurring the borderlines of civilian and martial as such. From time to time, paramilitary units are participating hand in hand with Chinese authorities, sometimes they pretending to be ordinary fishermen. These „little blue men” appear to help blurring the borderlines of civilian and martial as such.

Due to the ongoing territorial dispute, Philippines appealed to the Permanent Court of Arbitration against China in 2016, which decided in favour of the former. China bases its claims on historical rights, which the Court rejected. It labelled the island constructions illegal due to their detrimental effects on the environment. China did not accept the judgment while the United States has to enforce international law and the principle of free navigation.

Island chain obstacle

It is important to understand how China sees its impending challenges on the sea. In the past decades there is a will to turn itself towards the maritime domains. This intention could generate claustrophobic sentiments in Chinese decisionmakers because of the position of the first island chain encircling mainland China. Most of the literature agrees on that the line stretches from Japan, through Ryukyu islands, touching Taiwan and reaching the Philippines. Despite the notion came from Chinese experts, it is wide-spread among Western terminology as well. Bernard Cole noted that while China turns its attention to the seas, focusing on the chain, contains deeply continental logic as the country determines itself focused on points of the space rather than following the logic of sailor who thinks beyond the direct natural barriers. Drawing lines arbitrarily decreasing the fleet’s manoeuvrability and flexibility. Thanks to the soviet help in building the Chinese navy, and to the Chinese historical reflexes, this kind of thinking marks that the Chinese strategists significantly incorporate land into maritime strategy, Cole says. As Beijing declares these territories as its own defence line, friction is projected in the region.

Taking into consideration that while China is pivoting towards the seas, its main political and economic centrums are located in the coastline. Despite the country’s immerse extent, it has no strategic depth where it can retreat to reorganise itself after an attack from the sea which explains its intention to pivot to maritime domains. [2]

Operational ideas concerning the artificial islands

The primary goal of China in the Spratly-islands is not power projection but gathering information, obstructing enemy intelligence while strengthening its leadership, communication, surveillance and reconnaissance capabilities. By contrast to the Western thinking, which focuses on the application of conventional kinetical weaponry of the islands, the Chinese concept rather tries to use them to wage information warfare. Fire power, manoeuvrability and high range precision rocket systems are valuable assets for China, however, reaching the information superiority is more desirable. This superiority means an increasingly extended surveillance over the battleground meanwhile obstructing the same capability from the enemy. China created AEZ (air exclusion zone) in the international waters. The goal is to impede the US. Navy in its firepower and manoeuvrability in order to protect valuable Chinese targets.

The PLAN’s (People’s Liberation Army) strategy is active defence, which is strategically defensive while on operational level has offensive means. Towers built on the islands facilitate the creation of communication networks covering the disputed area. Real time imagery enables the usage of higher range weapon systems from the continent or vessels under and above the water, maybe from aircraft carriers. Information superiority can prompt enemy fleets to function on power save mode switching off radar systems in order to avoid being detected. Many islands are capable of launching surveillance aircrafts (such as KJ-500 early detection aircraft) planes that can operate in high security while establishing real-time monitoring thanks to the „bubble” made by surface-to-air missile systems located in those islands.

The coastal guards and the fishermen’s boats do not possess highly sophisticated communications capabilities and they are not military personnel, still the PLAN employs them to get intelligence, to attack other countries’ fishermen with the chance of plausible deniability. This kind of economic activity is similar to what is observed in the case of Svalbard, where Russian presence has only one purpose: to demonstrate that they are players in that territory.

Utilising Anti-Access/Area Denial in order to achieve maritime security is not only resourceful for operational means, but it can make the regional Western allies uncertain concerning American potency. The artificial islands operate the same way as the Russian Bastion conception in defending the Kola-peninsula and its nuclear arsenals.

In a high intensity conflict, these islands can easily become from unsinkable carriers to immobile targets. Concerning that the Chinese navy has only participated in UN peacekeeping missions, their operational efficiency is debatable. Inasmuch as Chinese strategy generates aversions in the region, a country which has fought desperate battles against the US, started getting closer to Washington. The example of Vietnam could raise concerns in Beijing. The Russians were effective in the case of Crimea in the terms of reconciliation with regional players in order to avoid their more assertive response. China has a strategy beyond the conventional model which manifested in the three modes of warfare:  psychological warfare, opinion warfare with the help of disinformation, legal warfare (lawfare) by taking advantage of the holes of international law and norms.

Capturing local islands are different from the case of Crimea because these islands are mostly uninhabited or barely count as islands legally therefore the information warfare is not targeting population of the islands but the inhabitants of the contenders and China’s public opinion.

Conclusion

Since Russia and China are nuclear powers and nuclear arsenals have defensive characteristics, they have to create an international environment where the annexing party is becoming the defensive participant by fast and decisive occupation. By this method, a new fait accompli situation emerges and through achieving a new status quo, the original defender has to react. Via this rapid game-changing move, the deterrence of nuclear warheads and anti-access- area denial (A2/D2) systems are becoming crucial factors to preserve the new status.

The invasion of the Crimea and the beginning of the assertive Chinese maritime activity with high resemblance and same goals in the South China Sea occurred at the same time. These goals are in collusion with the international law therefore they contribute to the erosion of legal obligations. If the western doctrines – which are using conventional solutions – could not adapt effectively to the contemporary needs, then emerging adversaries could copy Russian and Chinese methods with success resulting a more and more instable world.

Written by: Zoltán Bán

Bibliography:

[1] Laura Maria Herta, „Hybrid Warfare – A Form of Asymmetric Conflict,” International Conference Knowledge-Based Organization Vol. XXIII, no. 1 (2017): 135-143. doi: 10.1515/kbo-2017-0021

[2] Toshi Yoshihara, „China’s Vision of Its Seascape: The First Island Chain and Chinese Seapower” Asian Politics & Policy 4, no.3 (2012): 293-314 doi: 10.1111/j.1943-0787.2012.01349.x

Cover: Constuctions on South-China Sea. 11.05.2015. Aerial view of a Chinese construction site on the Spratly Islands in the South China Sea on 11 May 2015. China is working hard on the almost scratchy artificial sand islands, although China and surrounding countries have been arguing for years about the area’s affiliation. (Source: MTI/EPA/Pool/Ritchie B. Tongo)

Címlapkép: Építkezések a Dél-kínai-tengeren. Spratly-szigetek, 2015. május 11.
Légi felvétel a Dél-kínai-tengeren fekvő Spratly-szigeteknél folyó kínai építkezésrõl 2015. május 11-én. Kína nagy erőkkel dolgozik a szinte a semmiből emelt mesterséges homokszigeteken, jóllehet Kína és a környező országok évek óta vitatkoznak a terület hovatartozása miatt. (Forrás: MTI/EPA/Pool/Ritchie B. Tongo)

A Novel concepts of warfare: an analysis of the South China Sea bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A török külügyminisztérium üdvözölte, hogy az Európai Tanács (ET) brüsszeli csúcstalálkozójának csütörtöki napján elfogadott zárónyilatkozat az Ankara és Brüsszel közötti pozitív napirend szükségességét hangsúlyozta. A tárca a Földközi-tengeren végzett török próbafúrások európai megítélésével kapcsolatban ugyanakkor azt nehezményezte, hogy “néhány tagország szűklátókörű állításainak hatására” egyoldalú a török-uniós viszony megközelítése.

A külügyminisztérium hangsúlyozta: a kölcsönös érdekek alapján kívánják fejleszteni a kapcsolatokat, ám a pozitív napirendet alapul véve joggal várnak el konkrét és konstruktív lépéseket az Európai Uniótól. Egyúttal reményüket fejezték ki, hogy a lendület nem hagy alább azzal, hogy az Európai Unió (EU) feltételekhez kötötte ezeket a lépéseket, azokat csak bizonyos területeken helyezte kilátásba, valamint elhalasztotta végrehajtásukat júniusig, az ET következő csúcsértekezletéig.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, az EU-tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozójának első munkanapja után sajtótájékoztatót tartott. Emlékeztetve, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében Törökországnak a földgázkitermelés miatt feszült lett a viszonya Görögországgal és Ciprussal, reményét fejezte ki, hogy Ankara előremutató lépéseket tesz a konfliktus rendezésére, így az EU kapcsolata javulhat és kiszámíthatóvá válhat vele. Az EU ugyanakkor óvatos marad a javuló viszonyt illetően, ugyanis ennek megőrzéséhez Ankarának tartania kell magát a közelmúltban gyakorolt “mérsékeltebb magatartásához” – mondta. Egyúttal megjegyezte: elképzelhető, hogy a jövő hónapban Törökországba látogat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU Törökországgal fennálló kapcsolatáról csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az EU nyitott a párbeszéd folytatására, viszont az ankarai vezetésnek tartózkodnia kell az egyoldalú fellépésektől és mindenfajta provokációtól.

A török külügyminisztérium csütörtök késő este kiadott közleményében nyomatékosította, hogy az Európai Unió a földközi-tengeri próbafúrások okán kiújult tengerjogi vitában “nem illetékes és nincs joga ítélkezni”. A tárca rámutatott: a zárónyilatkozat megint nem utal Ciprus török lakosságának “legitim jogaira és érdekeire”, ami azt mutatja, hogy az EU továbbra is elfogultan és előítélettel közelít az ügyhöz.

A török külügyminisztérium végül aláhúzta: azokat a lépések, amelyeket az unió a közös érdekek mentén tesz, Ankara pozitív lépésekkel fogja viszonozni.

The post EU-csúcs: Törökország üdvözölte a pozitív hangvételt, de a Földközi-tengeri fúrások bírálatát visszautasította appeared first on .

A tavaly nyáron életbe léptetett legutóbbi tűzszünet óta 66 ukrán katona vesztette életét a Donyec-medencei harcok övezetében – mondta el Olekszij Aresztovics, a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport ukrán küldöttségének tanácsadója egy hét végi tévéműsorban.

Kifejtette, hogy tavaly július 27. óta a múlt év végéig 45 katona esett el, és 317 sebesült meg. Idén 21-en haltak meg és 75-en szenvedtek sérüléseket. Legutóbb pénteken négyen haltak meg és ketten sebesültek meg a Moszkva által támogatott szakadár erők tüzérségi támadása következtében.

Aresztovics mindazonáltal hozzátette, hogy ha bármely más hasonló időszakkal hasonlítják össze a korábbi évekből a mostani periódust, az elesett ukrán katonák száma “csaknem ötször”, az ukrán állásokra kilőtt tüzérségi lövedékeké pedig – különböző számítások szerint – 10-15-ször kevesebb. Legutóbb tavaly július 22-én állapodtak meg a tűzszünetről a minszki összekötő csoportban, amely július 27-én lépett életbe. Korábban is már számtalanszor kíséreltek meg a szemben álló felek tartós fegyvernyugvást teremteni, de ezek a próbálkozások rendre kudarcba fulladtak.

A tűzszünet az egyik fontos előfeltétele annak, hogy a 2014 tavasza óta tartó konfliktusról újabb, úgynevezett “normandiai” csúcstalálkozót lehessen tartani. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök szeretné tárgyalóasztalhoz ültetni Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, de a “normandiai négyek” – azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – újabb csúcstalálkozójának időpontja még mindig bizonytalan.

The post A legutóbbi tűzszünet életbe lépése óta 66 ukrán katona vesztette életét appeared first on .

A hamis áruk szállításának egyik legfőbb csatornája a konténeres tengeri fuvarozás: 2014 és 2016 között így szállították a lefoglalt hamisított áruk összértékének 56 százalékát – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy friss uniós tanulmányra hivatkozva.

Azt írták: a hajóval szállított konténerek több mint fele Németországon, Hollandián és az Egyesült Királyságon keresztül jutott be az unióba 2016-ban. Ezen javíthat, ha az Európai multidiszciplináris platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen elnevezésű szervezet (EMPACT) 2021-2025-ös szakpolitikai ciklusában fontos feladatként ismeri el a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményekkel szembeni küzdelmet – tették hozzá.

Az Európi Unióba 2016-ban mintegy 121 milliárd eurónyi (mintegy 44 ezer milliárd forint) hamis termék áramlott, a teljes import 6,8 százaléka. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint ez 83 milliárd euró veszteséget okozott az európai cégeknek, 15 milliárd eurónyit a tagállamoknak és 610 ezer munkahely megszűnését eredményezte.

A kutatás szerint 2014 és 2016 között a legtöbb hamisított és kalóztermék 57 százalékát postai csomagokban foglalták le, azonban az érték alapján egyértelműen a konténerszállító hajóval érkező hamisítványok dominálnak, az összérték mintegy 56 százalékát adják. Mivel a tengeri konténeres szállítás nagy előnye, hogy olcsón és hatékonyan képes kiszolgálni a kereskedelmet, nem meglepő, hogy a nemzetközi áruforgalom több mint nyolcvan százalékát így bonyolítják – írták.

A lefoglalt kozmetikai és szépségipari termékek, lábbelik, élelmiszerek, játékok és bőráruk összértékének több mint a felét tengeren szállították, ahogyan a lefoglalt elektronikai termékek 49 százalékát is. Tavaly – nem meglepő módon – a gyógyszeripari hamisítványok száma is megugrott – tartalmazza a közlemény.

Hozzátették: a jelentősen növekvő globális kereskedelem egyre nagyobb terhet ró a vámhatóságokra. Míg a röntgen- vagy gammasugár-vizsgálattal a kábítószerek és fegyverek szállítása felderíthető, a hamisított vagy illegális forrásból származó áru kiszűrésében ez nem hatékony. Felderítésükhöz személyes jelenlétre van szükség, azonban a konténereknek csak kevesebb mint két százalékát ellenőrzik így.

A koronavírus-járvány fokozta a problémát: a bűnözői hálózatok nagyon gyorsan reagáltak a válságra, és stratégiáikat úgy alakítják, hogy a megváltozott világban is előnyt kovácsoljanak maguknak – idézte a közlemény Pomázi Gyulát, a hivatal elnökét, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettesét, aki szerint csak uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni.

A most nyilvánosságra hozott elemzésből kiderült, hogy a tengeren szállított hamis termékek jelentős része, 79 százaléka Kínából származott – olvasható a közleményben.

The post SZTNH: Kínából érkezik a legtöbb hamis áru appeared first on .

Radioaktív anyaggal visszaélés gyanúja miatt nyomoz a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) a Fejér megyei Pázmándon.

Az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön azt közölte: a KR NNI nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen radioaktív anyaggal visszaélés bűntett gyanúja miatt. Mivel a pázmándi helyszínen egészség- és környezetkárosodás veszélye nem állt fenn, lakosságvédelmi intézkedés nem vált szükségessé.

A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség más információt nem adott az ügyről. Hírek szerint Pázmándon a Vadász utcában találták a radioaktív anyagot, a tűzoltók kivonultak a helyszínre.

A feol.hu úgy tudja, hogy magánterületen, egy ház udvarán találták az anyagot, közel a mol olajvezetékeihez. A ház tulajdonosa a megyei hírportálnak azt mondta, hogy körülbelül negyven nappal ezelőtt rendelt Olaszországból kettő darab kalcit ásványt, amelyek azonban nem érkeztek meg hozzá. Úgy tudja, a posta megállította a csomagot, mert sugárveszélyt jelzett. Hozzá már nem jutott el az áru. Vélhetően a posta értesítette a rendőrséget, ezért szálltak ki hozzá, mondta el az érintett, ahogy azt is: a nyomozók átnézték az egészet házat, korrektek, szakszerűek voltak, de nem találtak és nem is vittek el semmit.

The post Radioaktív anyaggal való visszaélés: kiderült mi folyik Pázmándon appeared first on .

Gyógyszerhamisítás gyanúja miatt négy férfit letartóztatott, ötödik társukat bűnügyi felügyelet alá helyezte a bíróság; a nyomozó hatóság a házkutatás során csaknem kilencmillió darab tablettát foglalt le – közölte a Fővárosi Törvényszék.

A közlemény szerint a vádlottak – legkésőbb 2020. augusztus 17-től – részt vettek egy hamis nyugtató hatású gyógyszer magyarországi gyártásában, valamint Norvégiába csempészésében és értékesítésében.

A bűnszervezet tagjai beszerezték a hamis gyógyszer gyártásához, csomagolásához szükséges alapanyagokat és eszközöket, majd a gyártást követően azokat raktározták, valamint értékesítették. A norvég igazságügyi hatóságok által kirendelt vegyész szakértő megállapította, hogy az általuk lefoglalt termékek olyan anyagot tartalmaznak, amelynek Magyarországon történő forgalomba hozatala kizárólagos.

Az ügyészség szökés, elrejtőzés, a bizonyítás megnehezítése, valamint a bűnismétlés veszélye miatt kérte a bűnszervezet tagjai letartóztatásának elrendelését.

A törvényszék azt írta: a gyanúsítottak közül ketten büntetett előéletűek, a bűnszervezet irányítóját korábban – hasonló jellegű bűncselekmény elkövetése miatt – felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amelynek hatálya alatt vált jelen cselekmény miatt gyanúsíthatóvá.

A gyanúsítottak egzisztenciális körülményei rendezetlenek, bejelentett munkahellyel, legális jövedelemmel nem rendelkeznek, így alaposan feltehető, hogy megélhetésüket egészében vagy legalább részben bűncselekmény elkövetéséből biztosították. Így a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélyét a bíróság mind az öt gyanúsított esetében reális veszélyként határozta meg. A bizonyítás megnehezítésének veszélye azonban csak három terhelt vonatkozásában volt megállapítható.

A Budai Központi Kerületi Bíróság a bűnszervezetben, pszichotróp anyag tartalmú gyógyszerre elkövetett gyógyszerhamisítással meggyanúsított öt ember közül négy férfi letartóztatását egy hónapra – 2021. április 26-ig – elrendelte, míg ötödik társuk vonatkozásában a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el azzal, hogy a terhelt mozgását technikai eszközzel kell ellenőrizni.

A végzés nem végleges – tették hozzá.

A törvényszék közleménye szerint a gyanúsítottak cselekménye – bizonyítottság esetén – bűnszervezetben, pszichotróp anyag tartalmú gyógyszerre elkövetett gyógyszerhamisítás bűntettének a megállapítására alkalmas, amely 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

The post Gyógyszerhamisítókat tartóztatott le a bíróság appeared first on .

Megkezdték a munkát – egyelőre tesztüzemben – a Magyar Honvédség oltóbuszai – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az országos oltási munkacsoport vezetőjeként.

György István a Nógrád megyei Nőtincsen, a Magyar Honvédség oltóbuszánál nyilatkozva kiemelte, már az 1 millió 880 ezret is meghaladta azok száma, akik megkapták az első oltásukat, és már több mint 660 ezren vannak azok, akik a második oltáson is túl vannak. Hozzátette, bár Magyarországon van elegendő oltópont és szakember is, de Nyugat-Európából csak “csöpögtetve” érkeznek az oltóanyagok, ezért oltásból kevesebb áll rendelkezésre.

“Ezért van komoly jelentősége annak, hogy mind Oroszországból, mind Kínából sikerült oltóanyagot szerezni” – mondta, hozzátéve: ahhoz, hogy még jobban fel tudják gyorsítani az oltást, igénybe veszik a Magyar Honvédség öt oltóbuszát is. Kifejtette, a honvédség egy-egy oltóbuszán tízfőnyi személyzet – oltóorvossal, adminisztrátorokkal – segíti az oltakozókat; a buszok az egész országban feladatot látnak majd el, most azonban négy napig Nőtincsen és a környező településeken oltanak majd.

György azt kérte, mindenki regisztráljon az oltásra, hiszen a vakcina jelenti az egyetlen “fegyvert” a járvány ellen.

Meglécz Katalin, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának orvos ezredese elmondta, hogy aki a buszokról azt közölte, hogy a felszereltségük megegyezik egy oltópontéval; a regisztráció és az oltás utáni megfigyelés sátrakban történik, míg a vakcinát a buszon kapják meg az emberek. A buszokon naponta akár 150 főt is beolthatnak, de a pontos kapacitásukat a tesztüzem végén határozzák majd meg – tette hozzá az ezredes.

The post Megkezdték a munkát a Magyar Honvédség oltóbuszai appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton rendeletet adott ki, amelyben visszavonta Olekszandr Tupickijnak, az ukrán alkotmánybíróság elnökének alkotmánybírói kinevezését.

A kinevezésről szóló rendeletet – amelyet Zelenszkij most törtölt – még 2013-ban írta alá Viktor Janukovics, az európai integrációt és hatalomváltást követelő, 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán menesztett, Oroszországba menekült volt elnök. Zelenszkij törölte egy másik alkotmánybíró, Olekszandr Kaszminyin kinevezését is, aki szintén 2013-ban lett kinevezve. Az indoklásban a döntés céljaként az államfő az alkotmány, az emberi, állampolgári és szabadságjogok, továbbá Ukrajna nemzeti érdekei, az állam függetlenségének és nemzetbiztonságának védelmét jelölte meg.

“Az ukrán alkotmánybíróság Viktor Janukovics által kinevezett egyes bírái, miközben továbbra is gyakorolják hatásköreiket, veszélyt jelentenek Ukrajna állami függetlenségére és nemzetbiztonságára, ami sérti Ukrajna alkotmányát, az emberi, állampolgári jogokat és a szabadságjogokat” – idézett az Ukrajinszka Pravda a rendelet indoklásából.

Zelenszkij decemberben már két hónapra felfüggesztette hivatalából Tupickijt, az alkotmánybíróság azonban “jogilag semmisnek” minősítette az elnöki határozatot.

Tupickijt az ukrán hatóságok tanú megvesztegetésével és a bíróság félrevezetésével gyanúsítják. 2006 és 2010 között Donyeckben volt bíró, a sajtóban kiszivárgott értesülések szerint ekkor hozzájárult egy üzem lefoglalásához, és valószínűleg részesedést kapott az ügyletből. Később az alkotmánybíróság helyettes vezetőjeként rábeszélt egy donyecki üzletembert, hogy ne tegyen vallomást egy energetikai cégcsoport körüli tulajdonjogváltás részleteiről, amelyben szintén szerepet játszott.

Január 19-én az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hivatalosan is meggyanúsította őt, de Tupickij úgy tett, mintha nem kapta volna kézhez az erről szóló iratot, és továbbra is bejárt dolgozni az alkotmánybíróságra – emlékeztetett a hírportál.

The post Zelenszkij visszavonta az ukrán alkotmánybíróság elnökének kinevezését appeared first on .

Jean Nouvel francia sztárépítésznek sikerült elérnie, hogy bűnvádi eljárás induljon a közte és az általa tervezett, 2015-ben megnyílt Párizsi Filharmónia közötti pénzügyi vitában – jelezték igazságügyi források.

Jean Nouvel 2019 októberben nyújtott be viszontkeresetet a Párizsi Filharmónia ellen, amely több mint 170 millió eurót (56 milliárd forintot) követelt tőle a tervezettnél drágábbra sikerült építkezés miatt. Az intézmény úgy vélte, hogy a sztárépítész alábecsülte a költségeket és az építkezés alatt “folyamatosan módosította” azokat. Nouvel irodája szerint viszont a túlköltekezésért a filharmónia felelőtlen és hibás gazdasági irányítása a felelős.

A korrupciós ügyeket vizsgáló országos pénzügyi ügyészség elfogadta az építész panaszát és annak alapján február 12-én “favoritizmus, törvénytelen érdekérvényesítés, közpénzek elsikkasztása” gyanújával indított vizsgálatot. A Párizsi Filharmónia nem kommentálta az eljárás megindítását.

“Teljesen bízunk abban, hogy egy vizsgálóbíró fogja megállapítani a filharmóniánál Jean Nouvel kárára elkövetett szabálysértések felelőseit” – vélte William Bourdon és Vincent Brengarth, az építész irodájának ügyvédei.

“A szabálysértések az építészt szándékosan hibáztató politika, az építési vállalkozóknak nyújtott kedvezmények, valamint a Jean Nouvel építész irodától teljesen jogtalanul követelt, elképesztő összegű reklamálás közvetlen következményei” – tették hozzá.

A francia főváros északkeleti részén álló Párizsi Filharmónia építése nyolc éven át tartott és a tervezett összeg több mint kétszeresébe, 386 millió euróba (127,3 milliárd forintba) került. Ráadásul az építkezés két évvel tovább is tartott. A koncertterem megnyitása után több mint két évvel az üzemeltetők 170,6 millió eurót követeltek a tervezőtől, ebbe az összegbe a késedelmes nyitás miatti 110 millió eurós kötbért is belekalkulálták.

Az építész viszontkeresetének benyújtásakor a filharmónia elutasította a szerinte “alaptalan vádakat”. Nouvel egyébként több mint 105 millió eurós kártérítést és honorárium-kiegészítést is követel az állami intézménytől. Nouvel és a filharmónia már a koncertterem megnyitása óta vitázik a bíróságon és a sajtó előtt. Nouvel még azt is megtagadta, hogy részt vegyen a koncertterem 2015. januári ünnepélyes megnyitóján. Véleménye szerint az épület még nem volt kész, ám hiába követelt átépítési munkálatokat.

The post Eldurvult a vita a Párizsi Filharmónia és a tervezője között appeared first on .

Nemzetközi szabályrendszert kell kidolgozni az országok információs térben való magatartására vonatkozóan – jelentette ki Vlagyimir Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács ülésén.

“Fontos, hogy közösen kidolgozzuk és egyeztessük az arra vonatkozó egyetemes és mindenki számára igazságos szabályokat, hogy egy állam miként viselkedhet az információs térben, a világos és érthető kritériumait a megengedhető és a nem megengedhető cselekedeteknek, és mindennek jogilag kötelező jelleget kell adni, vagyis minden országnak maradéktalanul végre kell majd hajtania ezeket a szabályokat” – mondta Putyin.

Az orosz elnök szerint az információs térről kötött jogi megállapodások hozzájárulnak majd a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlődéséhez, az innovációhoz, valamint a konfliktusok megelőzéséhez és a potenciális kockázatok elhárításához.

Putyin szerint az egyes országok digitális szuverenitásának sérthetetlennek kell maradnia, vagyis minden állam önállóan határozza meg tulajdon információs terének és infrastruktúrájának szabályozását. Közölte hogy Oroszország számára a prioritási sorrendet az informatikai biztonság kiépítése terén a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a feltörekvő gazdaságok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) szervezete, a BRICS és a Független Államok Közössége (FÁK) jelenti. Mint mondta, a partnerségnek ki kell terjednie a tapasztalatcserére, a szakemberképzésre, a tudományos kutatásra és a kiberincidensekre való közös reagálásra.

Az orosz biztonsági tanács pénteken jóváhagyta a nemzetközi kiberbiztonságra vonatkozó új állami politika tervezetét, valamint a megvalósítási terv előkészítését. Ilyen dokumentumot legutóbb 2013-ban fogadtak el.

The post Putyin: szabályozni kell az országok magatartását az információs térben appeared first on .

Konzultációt tartottak Oroszország és az Egyesült Államok képviselői a világűr biztonságáról – közölte az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai diplomáciai tárca által kiadott tájékoztatás szerint a videokonferencia formájában megtartott eszmecsere résztvevői kifejezték érdekeltségüket a párbeszéd folytatásában. A szűkszavú közlemény ezenfelül csak azt tartalmazta, hogy a felek a világűr biztonságát érintő kérdések széles köréről folytattak eszmecserét.

The post Orosz-amerikai konzultációt tartottak a világűr biztonságáról appeared first on .

Őrizetbe vettek Szocsiban egy líceumi tanulót, aki a VKontaktye közösségi oldalon közölte, hogy robbanóanyagot készül előállítani, és meg akarja támadni az osztálytársait – közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A gyanúsított lakásán robbanóanyagot, bomba előállításához szükséges komponenseket, iskola elleni fegyveres támadásokról szóló anyagokat és egy naplót foglaltak le.

Március 10-én az FSZB Penzában egy, január 21-én pedig a Moszkvához közeli Ljuberci járásban két 16 éves fiút vett őrizetbe. Mindhárman terrortámadást szándékoztak végrehajtani osztálytársaik ellen. Korábban december 9-én Tulában történt hasonló eset, szeptemberben a Krasznojraszki terület Minuszinszk településén vett őrizetbe egy kamaszt a szolgálat azzal a gyanúval, hogy egy iskolai tanévnyitó ünnepségen készült támadást végrehajtani.

Tavaly szeptember elején az FSZB összesen 13 olyan fiatalt fogott el, aki tanintézmények, forgalmas helyszínek és rendvédelmi szervek épületei ellen készült fegyveres támadásokat végrehajtani Oroszország több régiójában. A szolgálat szerint 11-en közülük egy zárt közösségimédia-csoport tagjai. Orosz hírügynökségek szerint az FSZB ezt megelőzően csak 2020-ban nyolc, iskolák elleni támadást hiúsított meg Kosztromában, Sznyezsinszkben, Szaratovban, Kercsben, Szahalin szigetén, Krasznojarszkban, Tyumeny megyében és Volgográdban. Valamennyi gyanúsított fiatalabb volt húsz évesnél.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára tavaly áprilisban kijelentette, hogy a fiatalok körében emiatt “fokozott érdeklődés” alakul ki a “schoolshooting” (iskolai lövöldözés) és a Columbine iránt. A tisztségviselő, aki korábban az FSZB igazgatója is volt, ezzel a Colorado állambeli Columbine középiskolájában 1999. április 21-én történt ámokfutásra utalt, amikor két tizenéves lőfegyverrel, kézigránátokkal és plasztikbombákkal 13 embert ölt meg, majd öngyilkosságot követett el.

A legsúlyosabb ilyen oroszországi támadás az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigeten, Kercs városában történt, ahol a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov 2018 októberében egy műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet ölt meg, majd önmagával is végzett.

The post Iskola elleni támadást akadályozott meg Szocsiban az FSZB appeared first on .

Tavaly szeptemberben kirobbant az utólag „44 napos háborúnak” is keresztelt második hegyi-karabahi háború. A konfliktust az elmúlt évek egyik legnagyobb fegyveres háborújaként tarthatjuk számon, hiszen a mintegy másfél hónapon keresztül húzódó harcok legalább 5000 katona, és több mint 140 civil életét követelték. A háború lezárása a felek hajthatatlansága miatt többször is akadályokba ütközött, néhány hét alatt több – nemzetközi közvetítéssel létrehozott – tűzszüneti megállapodás is érvényét vesztette. A háború végét egy Azerbajdzsán, Örményország és Oroszország közötti sikeres trilaterális tárgyalással, a három ország kormányfőinek, Ilham Alijevnek, Nikol Pashinyannak és Vlagyimir Putyinnak megegyezésével sikerült elérni 2020 november 10-én. A tárgyalás során a résztvevők aláírtak egy kilencpontos megállapodást is, rövid cikkemben ezen pontok jelentőségére szeretnék kitérni. Területi változások Hegyi-Karabahban

A háború lezárását követően talán Azerbajdzsán, Örményország és Hegyi-Karabah felosztását illetően történtek a legszembetűnőbb változások. A tűzszünet megkötésekor a résztvevő felek a területi felosztást is megvitatták, aminek eredményeképpen Örményország az örmények által lakott területének számottevő részét kényszerült átadni Azerbajdzsánnak. A megállapodás szerint a háború lezárását követően az örmény állam 2020 november 15-ig Kelbadzsar járást, november 20-ig Agdám-, december 1-jéig pedig Lacsin járását volt köteles Azerbajdzsán kezeire adni. Kiemelendő, hogy a két ország kulturális központjaként számontartott, a háborúban jelentős stratégiai pontként is funkcionáló Susa városa is azeri fennhatóság alá került.

A már említett Lacsin régió szerepe különösen fontos a megállapodásban, hiszen ez az egyetlen térség, amelyet az örményeknek nem kellett teljes egészében visszaszolgáltatniuk Azerbajdzsánnak: ennek az oka az, hogy a régióban található az úgynevezett Lacsin-folyosó, amely a tűzszünet megkötése után az egyetlen szárazföldi összeköttetéssé vált Örményország és Hegyi-Karabah között. A nagyjából öt kilométer széles hágón a biztonságos áthaladást az örmény katonák mellett a kihelyezett orosz békefenntartók is felvigyázzák.

Külső beavatkozás, katonai jelenlét az Arcah Köztársaság területén

A novemberi megállapodásban foglaltak szerint Oroszország békefenntartókat helyezett Hegyi-Karabah területére. A nagyhatalom összesen 1 960 katonát, 90 páncélozott járművet, speciális felszereléseket és további 380 katonai járművet küldött a térségbe. Az orosz békefenntartó erők előreláthatólag 5 éven keresztül fognak állomásozni a területen, azonban, ha a misszió vége előtt hat hónappal a felek nem jelzik kilépési szándékukat, az orosz békefenntartók további öt éven keresztül maradhatnak Hegyi-Karabahban. A területen az Egyesült Nemzetek Szervezete is szerepet vállalt: a békefenntartó erők mellett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is felügyeli a háború miatt Hegyi-Karabahból elmenekülő örmények hazatérésének körülményeit és biztonságát. Mindemellett az első években az orosz erők feladata a lerombolt területek és az infrastruktúra újjáépítése, az aknamentesítés illetve  a humanitárius segélynyújtás lesz.

A hathetes háborúban Azerbajdzsánt támogató Törökország is megjelent a térségben. A béke fenntartására 2020 november 11-én Oroszország és Törökország megegyezett egy, a két ország által közösen működtetett támaszpont létrehozásában, amelyet az azóta a de facto Azerbajdzsánhoz tartozó Agdám járásban állítottak fel. A törökök főként az „azerbajdzsáni testvéreik” védelmét szeretnék biztosítani, így a török védelmi miniszter Hulusi Akar január 29-én bejelentette, hogy összesen 38 katonát és egy, az őket vezető dandártábornokot küld a térségbe.

A nahicseváni folyosó

A háború után Azerbajdzsánnak lehetősége nyílt egy folyosó megnyitására az exklávéja, Nahicseván felé, amikor 2021 január 11-én Vlagyimir Putyin, Ilham Alijev és Nikol Pashinyan megállapodott a régió útvonalainak fejlesztéséről és használatáról. Az ország így, a kilencvenes évek óta először közvetlen szárazföldi összeköttetést kapott exklávéjával, így mind az utazás, mind a szállítmányozás egyszerűbb lesz az egymástól körülbelül 400 kilométerre eső területek között. A megegyezés hatalmas jelentőségű Azerbajdzsán számára, hiszen a két térség között évtizedek óta csak légi- vagy a már iráni területeken áthaladó kerülőutakon volt lehetséges a közlekedés. A nahicseváni folyosó működését ugyancsak Oroszország fogja felügyelni. A korridor működése a nagyhatalomnak is érdeke lehet, hiszen az útvonal megnyitásával a Kaukázuson keresztül a regionális fuvarozás is fellendíthető lesz.

Ezek alapján látható, hogy a 2020-as hegyi-karabahi háborúból győztesként Azerbajdzsán került ki. Az ország a tűzszüneti megállapodással egyidőben nagy kiterjedésű területekre tett szert, emellett pedig több, számára előnyös pozícióhoz is hozzájutott.  A tűzszünet azonban nem jelenti azt, hogy a két ország békét kötött volna. Annak tekintetében, hogy Örményország jelentős területeket veszített, illetve az országban belpolitikai válság alakult ki, egyáltalán nem biztos, hogy az államok között létrejöhet egy sokak által régóta áhított rend.

Felhasznált irodalom

International Crisis Group : Getting from Ceasefire to Peace in Nagorno-Karabakh ( 2020. december, Forrás: https://reliefweb.int/sites/reliefweb.int/files/resources/Getting%20from%20Ceasefire%20to%20Peace%20in%20Nagorno-Karabakh%20_%20Crisis%20Group.pdf 2021. március 20.)

Címlapkép: Hegyi-Karabah, Örményország, 2020. november 13.
Orosz katonai konvoj halad a Jereván Szeván autópályán Örményországban 2020. november 13-án. Az orosz hadsereg több tucatnyi katonai járművet küldött békefenntartó katonákkal Örményországba, miután Vlagyimir Putyin orosz államfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök november 10-re virradóra megállapodott a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról.
(Forrás: MTI/EPA/PHOTOLURE/Hayk) Baghdasaryan

A Azerbajdzsán és Örményország helyzete a második hegyi-karabahi háború után bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Megkapta a hivatalos nyelv státuszát az orosz a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban.

Az örmény állami televízió csütörtöki közlése szerint – melyről az Interfax orosz hírügynökség számolt be – az el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság parlamentje a nap folyamán módosította a helyi nyelvtörvényt, így az orosz lett az örmény mellett a terület másik hivatalos nyelve. A 33 tagú törvényhozásban 27-en voksoltak az előterjesztés mellett és ketten ellene.

A törvénymódosítást beterjesztők indoklásukban azt írták, hogy figyelembe kell venni a történelmi tudatot, illetve Oroszország és Hegyi-Karabah kulturális, katonai és gazdasági kapcsolatait, valamint azt, hogy az arcahiak (helyi örmények) többsége második nyelvként használja az oroszt.

“Az orosz nyelv státuszának megemelése lehetőséget biztosít az együttműködés elmélyítésére minden területen, és belátható távon belül elősegíti a jogi együttműködés fejlesztését Oroszországgal” – tették hozzá.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta folyamatosan fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeri erők között. A térségben tavaly szeptember 27-én azeri offenzíva indult az enklávét és az örmények kezén lévő környező települések visszafoglalására, és Bakunak sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-i tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására.

The post Örményország az orosz nyelvvel védené meg Hegyi-Karabahot appeared first on .

A járványügyi korlátozásokat megelégelő, a koronavírus miatt Ausztriában állástalanná vált szakács ellen emeltek vádat Zalában, miután rendőrök és TEK-esek lelövésével fenyegetőzött – közölte Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba közölte: az 51 éves zalakarosi férfi Ausztriában dolgozott egy szálloda szakácsaként, de a vírushelyzetből fakadó korlátozó intézkedések miatt tavaly november óta nem tud dolgozni, ezért jövedelme nincs. Az anyagi tartalékait felélő férfi a feszültséget nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztásával igyekszik oldani, amivel azonban “viselkedésszabályozása gyengül, aránytalan indulati reakciók keletkeznek nála” – fogalmazott a szóvivő.

A vádlott január 5-én hajnali fél háromkor telefonon hívta fel a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságot azzal, hogy elege van a járványhelyzet miatti korlátozásokból, elfogyott a pénze, ezért ezután minden rendőrt és TEK-est le fog lőni a maroklőfegyverével.

A bejelentés tartalma, annak veszélyes fenyegető jellege miatt a rendőrség azonnal intézkedett a férfi ellen, akinek nem volt fegyvertartási engedélye, ezért az eljárást lőfegyverrel való visszaélés gyanúja miatt indították el. A nyomozás során azonban kiderült, hogy a vádlottnak nincs lőfegyvere, a bejelentést ittasan, elkeseredettségében tette meg, ezért a gyanúsítást módosították.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség végül hatóság büntetőeljárás alapjául szolgáló félrevezetésének vétsége miatt emelt vádat a férfi ellen.

The post Rendőrök lelövésével fenyegetőzött egy munkanélkülivé vált zalai szakács appeared first on .

Idén ünnepli fennállásának 25 éves évfordulóját a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), amely 1996. március 27-én jött létre.

Az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal egységeként működő szervezet a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény hatálybalépésekor lett önálló nemzetbiztonsági szolgálat. Az NBSZ az elmúlt negyedszázad során folyamatosan proaktívan reagált a bekövetkezett technológiai-társadalmi változásokra, feladatköre a társadalmi elvárásoknak megfelelően és a technológiai fejlődést követve bővült, így mára jelentős szerepet tölt be az elektronikus információbiztonsági szervezetrendszerben is. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladatrendszere az alább négy nagy területet foglalja magában.

• A titkos információszerzés eszközrendszerének professzionális alkalmazása.
• Szakértői tevékenység és az okmánybiztonsággal kapcsolatos hatósági feladatok.
• A minősített adatok védelmével és kezelésével, a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerekkel és a rejtjeltevékenységgel összefüggő engedélyezési, ellenőrzési, valamint a minősített adatot kezelő gazdálkodó szervezetek tekintetében a telephelyi iparbiztonsági hatósági tevékenység.
• A létfontosságú, a nemzetbiztonsági védelem alá eső, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszerei védelmének támogatása (eseménykezelés, biztonsági irányítás, sérülékenység-vizsgálat), és az elektronikus információbiztonsági hatósági feladatok végrehajtása.

A szakszolgálat „A jelenben gyökerező jövő” címmel zártkörű online konferenciát szervezett 2021. március 26-án, amelyen az alkalmazott technológiai újdonságokról, valamint a jövőbe mutató kutatás-fejlesztési elképzelésekről hangoznak el szakértői előadások.

The post Negyed százada védi a Nemzet biztonságát az NBSZ appeared first on .

Többrendbeli hamis tanúzás és ügyvédi visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 44 éves férfi ellen a Szécsényi Rendőrkapitányság. Az ügyvéd több embert jogellenesen vallomásaik megváltoztatására, a sértettet pedig vallomása visszavonására vette rá – közölte a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

Nágel Tamás közleményben azt írta: az ügyben hamis tanúzás bűntett megalapozott gyanúja miatt további két nő és öt férfi, valamint közokirat-hamisítás bűntett miatt egy nő ellen is eljárást indítottak.

A 44 éves férfi 2020 februárjában Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon folyamatban lévő két büntetőeljárásban jogi képviselőként eljárva, az ügyek szereplőivel, esetenként hozzátartozóikkal egyeztetve, a közbenjárásukkal több embert rábírt arra, hogy terhelő vallomásaikat megváltoztassák. Egy esetben ezért fizetett. Az ügyvéd egy alkalommal – egy másik jogi képviselővel közösen – rávett a sértettet vallomása visszavonására, valamint egy hamis vallomást is készített, amely alapján közjegyzői irodában hamis közokirat készült.

Salgótarjánban és Karancslapujtőn hét ingatlanban – közöttük két ügyvédi és egy közjegyzői irodában – tartottak kutatást a főkapitányság bűnügyi igazgatósága, a szécsényi rendőrkapitányság, a Készenléti Rendőrség kiberbűnözés elleni főosztálya, és a Salgótarjáni Járási Ügyészség munkatársai. Az akció során hat embert állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, a 44 éves férfit és egyik társát őrizetbe vették.

A sajtóreferens közölte azt is: az egyik férfi lakásán növényi törmeléket találtak, amelyen az elvégzett gyorsteszt kábítószert mutatott ki. A férfi ellen kábítószer birtoklása miatt is büntetőeljárást indítottak.

The post Eljárást folytatnak egy ügyvéd ellen appeared first on .