Biztonságpolitika

Hétfőn a maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt 507 esetben intézkedtek a rendőrök, a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló kormányrendelet szeptember 21-ei hatálybalépése óta pedig már 37 506 ember ellen kellett fellépniük emiatt – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert elmondta: közterületen hétfőn 488 ember ellen intézkedtek, közülük 118-at figyelmeztettek, 222-t megbírságoltak, 148-at pedig feljelentettek. Tömegközlekedési eszközökön és azok megállóiban 13, üzletekben és bevásárlóközpontokban hat esetben léptek fel a rendőrök a maszkviselési szabályok be nem tartása miatt.

A boltokra, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 986 rendőri intézkedés történt. Ebből 303 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, 683-ban pedig az üzletek korlátozott nyitvatartásának, illetve az üzletekben tartózkodásnak a szabályait nem tartották be.

Egy vendéglátóhely üzemeltetőjével szemben szabálytalanság miatt intézkedtek a rendőrök. Egy mohácsi vendéglátóhelyen két alkalmazott nem viselt maszkot, ezért helyszíni bírságot szabtak ki és az üzlet ideiglenes bezárásáról is intézkedtek. Ezzel már 21-re nőtt azoknak a vendéglátóhelyeknek a száma, amelyeket a rendőrség a január végétől érvényben levő szabályok miatt ideiglenesen bezáratott fél évre.

Kiss közölte, hétfőn a kijárási tilalommal kapcsolatos szabályok megsértése miatt 336 esetben intézkedtek a rendőrök, közülük 7-ben a kutyasétáltatásra vonatkozó rendelkezéseket nem tartották be. A kijárási korlátozás, majd az azt felváltó kijárási tilalom tavaly novemberi bevezetése óta 53 753 hasonló esetben intézkedtek.

Hétfőn is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértőkkel szemben 46 esetben léptek fel. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 14 020-szor intézkedtek.

Kiss arról is beszélt, hogy egyre többen kerülnek hatósági házi karanténba, az elmúlt napon 4390 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el, jelenleg 50 096-an vannak hatósági házi karanténban. Közülük 4438-an vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat – ismertette az alezredes.

Azt mondta, Magyarország határátkelőinél zökkenőmentes a forgalom, de a teherforgalomban belépőoldalon Röszkénél, illetve Csengersimánál kell két-két órás várakozással számolni. A járvánnyal összefüggésben tavaly március óta 550 bűncselekmény miatt indult eljárás, eddig összesen 109 gyanúsítottat hallgattak ki – tudatta az alezredes.

The post Ötszázan szegték meg a maszkviselési szabályokat hétfőn appeared first on .

A dolgozatban igyekszem párhuzamokat vonni a Krím elcsatolása és a dél-kínai tengeren észlelhető kínai tengeri stratégia kapcsán. Az újfajta hadviselés megismerése rendkívül releváns, mely tényt mi sem mutat jobban, mint a nyugati világ bénultsága 2014-ben az orosz akciókat látván. Fogalmak tisztázása

A hadviselés fogalmának átalakítására, kiegészítésére a hidegháború vége felé merült fel az igény.  Többek közt ekkor alkották meg a negyedik generációs hadviselés fogalmát, mely eltér a hagyományostól abban, hogy elmosódik a határvonal a béke és hadiállapot közt, egyre több nem állami szereplő vesz részt benne. Elmosódik a civil és katona közti különbség és a csatatér, a front fogalma is gazdagon feltölthető tartalommal. A csatákat már nemcsak csatatereken vívják, hanem nagy létszámú városi területeken és a virtuális térben egyidejűleg. Az egységek jellemző taktikája az észlelés elkerülése és az ellenfél gyengeségének kihasználása.  Az aszimmetrikus hadviselésben a gyengébb felek igyekeznek egyesíteni a konvencionális és nem konvencionális eszközöket annak érdekében, hogy az erősebb fél politikai akaratát, elkötelezettségét megtörjék. Az elképzelés mögött az a logika áll, hogy a  határozottabb politikai akarattal rendelkező aktor képes legyőzni a  nagyobb gazdasági és katonai kapacitásokkal rendelkező ellenfelet. A gyengébb fél ebben az esetben nem direkt támadást intéz a katonai potenciál ellen, inkább ötvözi a gerilla harcmodort a puha társadalmi, kulturális, gazdasági eszközöket acélból, hogy polgári engedetlenséget szítson, miközben dezinformációs kampányt folytat és politikai tevékenységek révén közvetlenül támadja az ellenség politikai akaratát.

A 21. század elején újabb koncepció kezdett terjedni a hibrid hadviselés képében, melyet először a csecsen háborúk jellemzésére használtak. A fogalom ebben az esetben is a határok elmosódására utal, ami révén a hadviselő fél egyszerre vet be irreguláris és reguláris erőket, terroristákat, bűnözői csoportokat a politikai és katonai céljai elérése érdekében. Frank Hoffman annyiban különbözteti meg ezt a felfogást a gerilla harcmodortól, hogy a multimodalitását hangsúlyozza, miközben rávilágít, hogy a hibrid harcmodorral ellentétben, ami az összecsapás elkerülésével a konfliktus elnyújtására használható, a hibrid hadviselés a gyors győzelem kivívására is alkalmas.

A hibrid hadviselést a kortárs kutatók az orosz-ukrán konfliktusra alkalmazzák legtöbbet, azonban rengeteg a véleménykülönbség ezen a téren. Egyesek szürkezónás háborúnak hívják, összetett és közvetett jellegére hívják fel a figyelmet és kiemelik a meghatározhatatlanságát, mivel nehéz eldönteni, hogy államközi agresszió, polgárháború, netán államközi konfliktus-e a helyes helyzetleírás. [1]

A Dél-kínai tengerre vetítve a Krím elfoglalása hasznos tanulságokat hordozhat. 2014-ben az invázió gyorsan, minimális harc árán, teljes külföldi bizonytalanság közepette történt meg. Krím esetében az orosz fél csúcstechnológiás eszközöket használt a külföldi beavatkozás akadályozására és gyorsan szerzett meg kulcsfontosságú tengeri infrastruktúrát, ami által stabil tengeri kommunikációs vonalat (SCLO) hozott létre.

Dél-kínai tenger nemzetközi helyzete

Kína 2014-ben kezdett fehér homokot szórni néhány zátonyra a tengeren, majd lázas építkezésekbe kezdett az így a tengertől visszanyert területen. A területre jogot formáló Kína igyekszik hasznot húzni a halászatból és a nyersanyaglelőhelyekből. Rendkívül fontos a térségen folyó kereskedelem, mivel a világ kereskedelmének 30%-a halad keresztül az érintett területen.

Miközben a halászait proxyként használja, hogy szuverenitását erősítse, közben a szigeteken nem civil létesítmények is helyet kapnak. Az egyre inkább nacionalista jelleget öltő követelések által Kína egyre erősebben érvényesíti érdekeit, ami leginkább a halászai védelmén keresztül manifesztálódik. Időről időre kínai hadihajók lépnek közbe saját polgáraik érdekeinek védelmében más országok hatóságaival szemben. Hasonló módszerrel igyekszik a felderítő, majd fúró műveleteket felügyelni, más országok hasonló aktusait zavarni. A kis kék embereknek (utalás a kis zöld emberekre, akik segédkeztek a Krím elcsatolásában) is hívott félkatonai egységek (tengeri milíciák), melyek hol halásznak adják ki magukat, hol közös műveletben vesznek részt a kínai hatóságokkal, segítenek elmosni a határokat a civil és katona közt.

A területi vita miatt 2013-ban a Fülöp-szigetek a Hágai Állandó Választottbírósághoz fordult, ami 2016-ban számára hozott előnyös döntést Kínával szemben. Kína történelmi jogra alapozza követelését, amit a hágai testület a nemzetközi joggal ellentétesnek minősített. A szigetépítést illegálisnak minősítette, mivel környezetkárosító. A döntést Kína nem ismerte el, míg az Egyesült Államok lépéskényszerbe került, ha be akarja tartatni a nemzetközi jogot és a szabad hajózás elvét.

A szigetlánc akadály

Fontos megértenünk, hogy Kína hogyan tekint a rá váró tengeri kihívásokra. Az elmúlt időszakban egyre nagyobb mértékű a tenger felé fordulás, ám ez a szándék klausztrofób érzéseket kelthet a kínai döntéshozók körében, mivel a kínai parttal párhuzamosan lelhető fel az első szigetlánc, mely lezárja Kína előtt a Csendes-óceánt. A szakirodalom többnyire egyetért abban, hogy a lánc Japántól a Rjúkjú-szigeteken keresztül, Tajvant érintve a Fülöp-szigetekig húzódik. Bár a fogalom kezdetben kínai gondolkodóktól ered, mára a nyugati terminológiában is elterjedt. Bernard Cole megjegyzi, hogy miközben Kína a tenger felé fordul, a szigetláncra fókuszálás mélyen kontinentális logikát sugall, mivel térben fixált pontokhoz viszonyítja saját mozgásterét és nem a tengerész logikáját követi, ami sokkal inkább a közvetlen fizikai határokon túl gondolkozik. Az önkényesen meghúzott vonalak redukálják az igazi haditengerészet manőverezhetőségét, rugalmasságát. Cole elemzése szerint a szárazföld ilyen mértékű bevonása a tengeri stratégiába jelzi a kínai szárazföldi katonai hagyományokat és a szovjet segítség révén meghonosodott elképzeléseket. Mivel azonban a pekingi elképzelés ezt a vonalat saját védelmi vonalának tekinti és ezek más szuverén földjei, ezért prognosztizálható a súrlódás a régióban.

Míg Kína a tenger felé fordul, észben kell tartanunk, hogy az ország gazdasági és politikai centrumai végig a partvonalon húzódnak. Az ország hatalmas területe ellenére, igazából nincs stratégiai mélysége, ahova visszavonulhat egy támadás esetén, ezért igyekszik a tengerre, hogy a szárazföldi központjait biztonságban tudhassa.[2]

Műveleti elképzelések a mesterséges szigetek kapcsán

Kína elsődleges célja a Spratly-szigeteken (Dél-kínai tenger) nem az erőkivetítés, sokkal inkább az információszerzés és akadályozás, miközben erősíti a vezetési, kommunikációs, megfigyelési és felderítési kapacitásait a térségben. A nyugati koncepcióval szemben, ami a szigetek hagyományos, kinetikus fegyverek alkalmazásának képességét vizsgálja, a kínai elgondolás inkább az információs hadviselésre használná a szigeteket. A tűzerő, manőverezési képesség és a nagy hatótávú rakétafegyverek fontosak a kínai félnek is, azonban az információfölény elérését fontosabbnak tartják. Ez a fölény a csatatéren belül a minél nagyobb észlelési képességet jelenti, miközben az ellenfél hasonló képességét akadályozza. 2013-ban Peking létrehozott légvédelmi azonosítási zónákat a térség nemzetközi vizein. A cél az amerikai tűz,-és manőverezési képesség csökkentése és a flotta akadályozása abban, hogy értékes kínai célpontok közelébe kerüljön.

A PLAN (kínai haditengerészet) stratégiája az aktív védekezés, ami stratégiailag védekező jellegű, míg műveleti szinten offenzív. A szigeteken jelenlévő tornyok lehetővé tesznek egy kommunikációs hálót, ami lefedi a vitatott területet. A folyamatos valós idejű képalkotás lehetővé teszi nagyobb hatótávú fegyverrendszerek bevetését a kontinensről is, vagy vízfelszín feletti, vagy alatti hajókról, netán repülőgéphordozókról. Ez az információs fölény pedig arra késztetheti az ellenséges flottát, hogy takarékos üzemmódban üzemeljen lekapcsolva a radart annak érdekében, hogy elkerülje az észlelést. Több sziget alkalmas felderítő gépek indítására (KJ-500 korai előrejelző repülőgép), mely repülők nagy biztonsággal mozoghatnak, miközben valós idejű felderítést végeznek több száz kilométerre a szárazföldtől, köszönhetően a szigeteken elhelyezett föld-levegő rakéták jelentette védelmi „buboréknak”. Bár a területmegtagadó fegyverrendszerekre mint védekező fegyverekre gondolunk, azonban a PLAN elképzelésében ezek olyan eszközök lehetnek, melyek előnyös környezetet alakítanak ki egy offenzív akcióra is.

A parti őrség önmagában nem rendelkezik szofisztikált katonai kommunikációs képességekkel és a kínai halászhajók sem katonai szereplők, a PLAN mégis képes használni őket felderítésre, más országok halászainak megtámadására, ami után megmarad a letagadhatóság lehetősége (plausible deniability). A folyamatos gazdasági aktivitás demonstrálása hasonlatos Oroszország viselkedéséhez a Spitzbergák szigetén és a vitatott északi-sarki területeken. A jelenlét jelzése a külvilág számára az elsődleges, nem a gazdasági előnyök.

A területmegtagadással kivívott tengeri biztonság elérése nem csak műveleti előnyöket biztosít Kína számára, hanem a régiós amerikai szövetségeseket is elbizonytalanítja az amerikai haditengerészet térségbeli képességeit illetően. A mesterséges szigeteken felépített erődítések hasonló elgondolás alapján működnek, mint az orosz Bastion stratégia, mely a Kola-félszigeten állomásozott  nukleáris elrettentő arzenált védi.

Egy magas intenzitású konfliktus esetén a szigetek könnyen válhatnak elsüllyeszthetetlen repülőgéphordozókból, mozgásképtelen célpontokká. A kínai haditengerészet műveleti hatékonysága minimum kétséges, tekintettel a tényre, hogy nagyrészt csak ENSZ békefenntartó akciókban vett eddig részt. Mivel a kínai stratégia a régióban ellenérzéseket szül, ezért olyan ország is kezdett közeledni az Egyesült Államokhoz, mely nemrég még kemény harcokat vívott vele. A nyugathoz közeledő Vietnám példája joggal vethet fel aggályokat a pekingi vezetésben. A Krím esetében az oroszok ügyesen oldották meg, hogy a régiós ellenfelei ne érezzék magukat annyira fenyegetettnek, hogy erőteljesebb ellenlépéseket tegyenek.  Kína a hadászaton túlmutató stratégiával is rendelkezik, ami a három hadviselés formájában jelenik meg: pszichológiai hadviselés az ellenfelekkel szemben, vélemény hadviselés a dezinformáció segítségével, jogi hadviselés (lawfare) a nemzetközi normák kihasználása által.

A Krím elfoglalásának esetétől különbözik a régiós szigetek elfoglalása, hiszen ezek jobbára lakatlanok, vagy akár nem is minősülnek szigetnek, csupán csak zátonynak, ezért az a fajta lakosságot meggyőző információs hadviselés nem az itt élőket célozza. Sokkal inkább a külföldi és belföldi közvéleményt, valamint a szigetvitában érdekelt ellenfél országok lakosságát.

Konklúzió

Mivel Kína és Oroszország is atomhatalom, a nukleáris arzenálnak az elrettentő ereje pedig alapvetően defenzív jellegű, ezért a területszerzést olyan formában kell végrehajtaniuk, hogy az ellenfél már csak a fait accompli helyzetre tudjon csak reagálni. Az új status quo gyors kivívása után pedig már a hódító válik a védekezővé, ahol az elrettentés és a területmegtagadás (A2/AD) is hatékonyan alkalmazható az új szerzemény megtartására.

A 2014-es eseményekkel jóformán egyidőben megjelenő, egyre asszertívabb kínai tengeri aktivitás a hasonló módszerek és célok miatt fokozott odafigyelést kíván. Amennyiben a nyugati konvencionális hadászati megoldásokat alkalmazó doktrínákat nem sikerül hatásosan a kor által támasztott kihívásokhoz igazítani, úgy újabb vetélytársak kezdhetik másolni az orosz és kínai módszert és így a világ tovább destabilizálódik.

Írta: Bán Zoltán

Felhasznált irodalom:

[1] Laura Maria Herta, „Hybrid Warfare – A Form of Asymmetric Conflict,” International Conference Knowledge-Based Organization Vol. XXIII, no. 1 (2017): 135-143. doi: 10.1515/kbo-2017-0021

[2]Toshi Yoshihara, „China’s Vision of Its Seascape: The First Island Chain and Chinese Seapower” Asian Politics & Policy 4, no.3 (2012): 293-314 doi: 10.1111/j.1943-0787.2012.01349.x

Címlapkép: Építkezések a Dél-kínai-tengeren. Spratly-szigetek, 2015. május 11.
Légi felvétel a Dél-kínai-tengeren fekvő Spratly-szigeteknél folyó kínai építkezésrõl 2015. május 11-én. Kína nagy erőkkel dolgozik a szinte a semmibõl emelt mesterséges homokszigeteken, jóllehet Kína és a környező országok évek óta vitatkoznak a terület hovatartozása miatt. (Forrás: MTI/EPA/Pool/Ritchie B. Tongo)

A A dél-kínai tengeri konfliktus vizsgálata az újfajta hadviselési koncepciók segítségével bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Balesetet szenvedett egy orosz Tu-22M3-as típusú szuperszonikus hadászati bombázó az oroszországi Kaluga megyében, a legénység három tagja életét vesztette – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A baleset a sajkovjai reptéren, a földön, repülésre való felkészülés közben történt, amikor vártalanul működésbe lépett a gép vezérkatapultja. A legénység tagjainak ejtőernyőjének nem volt ideje kinyílni.

Az első jelentések szerint az áldozatok között van a repülőezred parancsnoka is, aki a kiképzőülésen foglalt helyet. A legénység negyedik tagját kórházba szállították. Az orosz légierő bizottságot állított fel a baleset okainak kiderítésére.

A Tu-22M szuperszonikus hadászati repülőgépet a hatvanas években fejlesztették ki. A Sputnik hírügynökség szerint 2018-ban még legkevesebb 63 volt közülük hadrendben az orosz légierőnél.

The post Balesetet szenvedett egy orosz Tu-22M3-as hadászati bombázó, halottak appeared first on .

Az Európai Bizottság az Európai Hírek Fórumának keretében kétnapos párbeszédet indít az unióban az újságírók biztonságával kapcsoltban – közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője.

A fórumon az érdekelt felek széles köre vesz részt, beleértve az újságírószövetségeket, valamint a tagállamok és szabályozó hatóságaik képviselőit. A testület célja hogy az, hogy javaslatokat gyűjtsön össze az újságírók uniós védelmével kapcsolatos idei évi bizottsági ajánláshoz. Az eseményt megnyitó Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos hangsúlyozta: a fenyegetések és támadások száma az újságírókkal szemben egyre növekszik, ami negatív hatással van a demokráciára nézve is.

Thierry Breton belső piacért felelős biztos hozzátette: “A médiaszabadság nem vehető magától értetődőnek, aktívan védenünk kell, különösen a digitalizáció időszakában. Vitát indítunk arról, hogyan lehetne fokozni az újságírók védettségét, a szükséges digitális készségek kiépítésével”.

Az ajánlást ez évben kívánja bemutatni a testület. A fórum és az ajánlás az EU médiaszabadságát és pluralizmusát fenyegető veszélyek kezelésére irányuló szélesebb körű kezdeményezés részét képezi, mint az Európai Demokráciáról szóló cselekvési terv, amelynek célja, hogy javítsa a demokratikus rendszerek ellenálló képességét, valamint a polgárok demokratikus részvételének és politikai szerepvállalásának keretfeltételeit EU-szerte.

The post Az EU párbeszédet indít az újságírók biztonságával kapcsolatban appeared first on .

Jogerősen felmentette az erős felindulásban elkövetett emberölés vádja alól a Szegedi Ítélőtábla azt az asszonyt, aki menekülés közben autóval elgázolta a korábban őt bántalmazó férjét – közölte a táblabíróság.

A büntetlen előéletű vádlott és férje között – elsősorban a férfi italozó életmódja és agresszív természete miatt – hosszabb ideje megromlott a kapcsolat, azonban a gyakori, többször tettlegességig fajuló konfliktusok ellenére együtt éltek.

A sértett 2017. december 27-én is alkoholt fogyasztott, majd délután 4 órakor közös házukban megtámadta a vádlottat: meglökte, a földre nyomta, fojtogatta a nőt. A levegőért küzdő vádlottnak sikerült kiszabadulnia, gyorsan magához vette a közös gépkocsijuk kulcsát, és kirohant a házból.OK

Az őt ért támadás miatt kialakult tudatszűkült állapotban elindult az autóval. Megpróbálta kikerülni a továbbra is agresszíven viselkedő, útját állni próbáló férfit, azonban a feldühödött férj a kanyarodó gépjármű elé lépett, és a mozgó autó motorháztetejére került. A vádlott ekkor levette a lábát a gázpedálról, ami miatt a sértett a gépkocsi elé, az útra esett. A vádlott – bár már nem gyorsított, de nem is fékezett – a járművel rágurult a gépkocsi előtt az aszfalton fekvő sértettre. A férfi teste a motorféktől lassuló gépkocsi alvázában fennakadt, majd a tovább guruló autó – a testet vonszolva – a túloldali útpadkán megakadt. A vádlott ekkor ismételt gázadással próbált elindulni, azonban az autó kerekei kipörögtek, és a jármű nem mozdult.

A vádlott az autóból kiszállva – észlelve a gépkocsi alá szorult sértett állapotát – telefonon azonnal segítséget kért. A férfi a beszorulás, valamint a mellkas összenyomatása miatt életét vesztette.

A táblabíróság a döntésével helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék felmentő ítéletét. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel, hogy az asszony jogos védelmi helyzetben volt, egészen addig, míg az autóból kiszállva fel nem ismerte, hogy férje teste a jármű alá szorult, s már nem kell tartania az őt ért támadás folytatódásától.

The post Van igazság: jogerősen felmentették a bántalmazó férjét elgázoló asszonyt appeared first on .

Ma reggeltől csütörtök reggelig fokozott vasúti ellenőrzést végeznek a rendőrök – közölte az Ország Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

A közlemény szerint a Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete (Railpol) által koordinált akcióban részt vevő szervek szerda reggel hét órától huszonnégy órán át végeznek fokozott ellenőrzést a vasúti biztonságért.

A 21. Rail Action Day 24 Blue elnevezésű akció célja elsősorban a személyszállító vonatok rendőri ellenőrzése, a vasúti határátkelőhelyeken a személy- és tehervonatok ellenőrzése, az utasok és a jegyvizsgálók sérelmére elkövetett jogsértések megelőzése, megszakítása. Fokozott figyelmet fordítanak a közfeladatot ellátó, illetve a hivatalos személy elleni erőszak megelőzésére, megakadályozására.

Az ellenőrzés kiterjed a fémlopások megelőzésére, az illegális migráció és az ahhoz kapcsolódó más jogellenes cselekmények, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elleni hatékony fellépésre, valamint a vasúti kocsikat károsító garázda cselekmények megelőzésére, felderítésére is – írták.

The post Ma huszonnégy órás fokozott vasúti ellenőrzés lesz appeared first on .

Elfogtak a spanyol hatóságok egy férfit, aki ellen tizenhárom elfogatóparancs volt érvényben Magyarországon – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).

A spanyol hatóságok az NNI információi alapján Sevillában fogták el a 45 éves férfit, akit 2016-ban sújtották fegyházbüntetéssel kifosztás, csalás és lopás miatt. Az elítélt nem kezdte meg büntetése letöltését, hanem Spanyolországba menekült, ahol hamis okmányokkal bujkált. A férfi Spanyolországban várja kiadatását, hazaszállításáról később intézkednek – olvasható a közleményben.

The post Spanyolországban fogtak el egy Magyarországon körözött férfit appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török államfő megsértéséért három és fél év börtönbüntetésre ítélte hétfőn egy isztambuli bíróság Selahattin Demirtast, a törökországi kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) börtönben ülő volt társelnökét.

Demirtas 2016 novembere óta előzetes letartóztatásban ül “terrorszervezet vezetésével, terrorista propaganda terjesztésével, valamint bűncselekmények elkövetésére irányuló felbujtás” vádjával. Számos más, köztük szintén terrorizmussal kapcsolatos eljárás is folyamatban van ellene. A HDP volt társelnökét a hétfőn lezárult perben 2015. decemberi, újságírók előtt tett kijelentései miatt találták vétkesnek, amelyekkel megsértette Erdogant és Ahmet Davotoglu akkori török miniszterelnököt.

Demirtas videohíváson keresztül kapcsolódott a hétfői tárgyaláshoz. Felszólalásában elmondta, hogy a kormányt bírálta, nem közvetlenül az államfőt és a miniszterelnököt. “Nagyon enyhén fejeztem ki magam” – fogalmazott, végül aláhúzta: “a demokratikus társadalomnak feladata bírálni a kormányt”.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) először 2018-ban, majd tavaly decemberben is elrendelte Demirtas azonnali szabadon bocsátását. A strasbourgi testület azt állapította meg, hogy a férfi bebörtönzésével Törökország több pontját megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, és 60 400 euró kártérítés megfizetésére is felszólította Ankarát. Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek az Európa Tanács mind a 47 tagállama számára. Törökország nem hajtotta végre a döntést.

A török vezetés a kurdbarát pártot évek óta annak a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a “politikai kirakataként” kezeli, amely 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért. A HDP tagadja ezen vádat. A 2016-os katonai puccskísérlet óta Ankara fokozottan lép fel a kurdbarát tömörülés ellen, miközben a kormányzat nem a HDP-t teszi felelőssé az összeesküvésért.

A napokban egy török államügyész terrorszervezethez fűződő kapcsolatokra hivatkozva eljárást kezdeményezett az alkotmánybíróságnál a HDP bezárása érdekében. Az alkotmánybíróságnak a vádirat benyújtásától számítva 15 nap áll rendelkezésére eldönteni, hogy befogadja vagy elutasítja a keresetet.

Néhány órával korábban a török parlamentben megfosztották mandátumától Ömer Faruk Gergerlioglu kurdbarát képviselőt. Gergerlioglu azt követően veszítette el mandátumát, hogy egy terrorpropagandának minősített 2016-os Twitter-bejegyzése miatt két és fél év börtönbüntetéssel sújtották, amit a fellebbviteli bíróság helybenhagyott, és a vonatkozó ítéletét a törvényhozásban felolvasták. A képviselők mentelmi jogát még 2016 első felében törölték el Törökországban.

The post XXI. század: megsértette Erdogant, három és fél év börtönbüntetésre ítélték appeared first on .

Európai uniós politikusokat és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be hétfőn a pekingi kormány, miután az EU büntetőintézkedéseket rendelt el négy kínai tisztségviselő és egy entitás ellen a Hszincsiang tartományból jelentett emberi jogsértések ügyében. Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon megállapodtak, hogy szankciókat vezetnek be tizenegy mianmari ember és négy entitás ellen, akik, illetve amelyek, felelősek a február 1-jei mianmari puccs végrehajtásáért, illetve az annak nyomán kirobbant tüntetések erőszakos elfojtásáért.

Európai uniós tisztségviselőket és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be Peking
Kína válaszlépésként tíz személyt, köztük Reinhard Butikofer német politikust és Adrian Zenz német kutatót, valamint az európai, a holland és a belga parlament egyes tagjait, illetve négy intézményt sújtott szankciókkal. Az érintettek és családtagjaik nem léphetnek be Kína szárazföldi részére, Hongkongba és Makaóba, ők és a velük kapcsolatban álló vállalatok és intézmények pedig nem folytathatnak üzleti tevékenységet az országban.

A pekingi külügyminisztérium közleménye szerint az EU lépése “hazugságokon és félretájékoztatáson” alapul, súlyos beavatkozást jelent Kína belügyeibe, sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit, emellett jelentősen aláássa Kína és az EU kapcsolatait. A kínai fél felszólította az EU-t, hogy “nézzen szembe hibája súlyosságával és orvosolja azt”, ellenkező esetben további ellenlépésekre számíthat.

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban a muszlim vallású kisebbségek több mint 1,8 millió tagját zárták átnevelőtáborokba, dolgoztatják akaratuk ellenére gyárakban vagy a földeken. Egyes beszámolók szerint velük szemben kényszerített sterilizációt is alkalmaznak, a különböző intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elszakított gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére “hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.

Az EU szankciókat vezet be a mianmari katonai puccs felelősei ellen
Az uniós szankciós listán többek között szerepel a mianmari fegyveres erők főparancsnoka és főparancsnok-helyettese, Ming Aung Hliang és Soe Win is. Az intézkedések utazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek vonatkozásában.

A Külügyek Tanácsa hétfőn abban is megállapodott, hogy az múlt év végén elfogadott uniós emberi jogi szankciórendszer keretében négy magas rangú kínai hivatalnokokat sújt korlátozó intézkedésekkel, akik felelősök az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért. Emberi jogi csoportok szerint a muszlim kisebbségi csoportokhoz tartozó mintegy 1,5 millió embert, köztük ujgurokat, kazahokat és egyéb kisebbségeket zártak átnevelőtáborokba a kínai hatóságok az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

Ugyancsak az uniós emberi jogi szankciórendszer keretében az EU korlátozó intézkedéseket foganatosít több észak-koreai ember ellen az országban tapasztalható általános emberi jogi elnyomás miatt, illetve csecsenföldi vezetők ellen is, akiket a LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transz- és interszexuális) kisebbségek üldözésével vádolnak. Az unió további személyeket szankciónál Líbiában, Dél-Szudánban és Eritreában is az emberi jogok súlyos megsértése miatt.

Az Európai Unió hétfőn elfogadott, az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért felelős magas rangú kínai hivatalnokokkal szemben bevezetett szankcióira adott kínai válaszintézkedések, amelyek szerint Peking uniós diplomatákat és intézményeket sújt megszorító intézkedésekkel, sajnálatosak és elfogadhatatlanok – jelentette ki  Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

 

The post Mindenki szankcionál mindenkit appeared first on .

A Csecsenföldön elkövetetett emberi jogi jogsértéseket ki kell vizsgálni, és nem szabad büntetlenül hagyni – hívta fel a figyelmet pénteki nyilatkozatában Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

A 47 tagállamot tömörítő strasbourgi szervezet biztosa rámutatott, hogy a Novaja Gazeta kormánykritikus orosz napilap az elmúlt években többször számolt be súlyos emberi jogi jogsértésekről, többek között törvénytelen kivégzésekről, emberrablásokról, kínzásokról, megfélemlítésekről jogellenes őrizetbe vételekről.

“Az ilyen esetek azonnali hatályú pártatlan kivizsgálást követelnek az orosz hatóságoktól, minden olyan személyt, akiről kiderült, hogy részt vett ezekben a felháborító bűncselekményekben, bíróság elé kell állítani, hivatalos státuszukra való tekintet nélkül” – hangsúlyozta.

Mijatovic szerint az orosz hatóságok tudnak arról, hogy Csecsenföldön sokszor megsértik az emberi jogokat, és arról is, hogy a legtöbb esetben az elkövetőket nem büntetik meg, annak ellenére, hogy Oroszország elvben elkötelezte magát a nemzetközi emberi jogok tisztelete mellett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogsértésekről beszámoló Novaja Gazeta újságírói gyakran megfélemlítő és lejárató kampányok célpontjai. Ez a helyzet nem fogadható el, az orosz hatóságoknak biztosítaniuk kell számukra a szabad és biztonságos munkavégzést ahelyett, hogy zaklatnák őket – hangsúlyozta.

Az Oroszországhoz tartozó, vitatott jogállású Csecsenföldet, 2005 óta az oroszbarát Ramzan Kadirov elnök irányítja. Az elmúlt évek során emberi jogvédő szervezetek és sajtóorgánumok számtalan, a régióban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésről számoltak be. Brüsszeli források szerint az Európai Unió hamarosan új szankciókat vezet be Oroszország ellen, ezek a Csecsenföldön elkövetett visszaélések felelőseit célozzák.

The post ET: az emberi jogok csecsenföldi megsértéseit ki kell vizsgálni appeared first on .

Az egész világ Izraelre figyel az egyedülálló gyorsasággal és hatékonysággal megszervezett oltási kampánya miatt. Az ország nagy valószínűséggel az első lesz, amely eléri a nyájimmunitáshoz szükséges átoltottsági szintet és feloldhatja a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokat. Mindeközben Izrael március 23-án már negyedik választását tartja az elmúlt két évben, miután a korrupcióval vádolt kormányfő, Benjámin Netanjáhú vezette Likud és Kék-Fehér egységkormány működése zátonyra futott egy évvégi költségvetési vitán. Donald Trump választási vereségével egy fontos szövetségest veszített el az izraeli politika mágusa, Netanjáhú; az amerikai elnök hivatali ideje alatt számos lépésével kifejezte támogatását Izrael irányába, legyen szó a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről, a Golán-fennsík izraeli annektálásának elismeréséről, vagy éppen a palesztinoknak juttattot segélyek megszüntetéséről. Írásunkban összefoglaljuk az Egyesült Államok elmúlt négy esztendőben követett Izrael-politikáját, továbbá arra is kitérünk mi várható a januárban beiktatott Biden-kormányzat következő éveiben. Donald J. Trump Izrael legjobb barátja

2016 decemberében Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ Biztonsági Tanácsba delegált nagykövete, a több évtizedes amerikai állásponttal szembe menve vétó helyett tartózkodott a BT 2334-es határozatának szavazásán. A hivatalából távozó Obama-adminisztráció egyik utolsó lépéseként ezzel hozzájárult a sokak által Izrael-ellenesnek tartott határozat elfogadásához, amely felszólítja a közel-keleti államot, hogy fejezze be a telepek építését az általa megszállva tartott palesztin területeken (köztük Kelet-Jeruzsálemben).

Három héttel később hivatalba lépett Donald J. Trump, aki a hagyományosan Izrael-barát amerikai elnökök képzeletbeli rangsorában bizonyosan előkelő helyen szerepelne; az Obama-éra fagyos amerikai-izraeli kapcsolatai után Trump elnöksége elhozta a várt támogatást Izraelnek (és miniszterelnökének, Benjámin Netanjáhúnak).

Trump első hivatali útja 2017 májusában Rijádot követően Jeruzsálembe vezetett, ahol az amerikai elnökök sorában elsőként meglátogatta a Nyugat-Falat (Siratófal), majd ezt követően decemberben beváltotta korábbi kampányígéretét; Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el, ezzel egyidejűleg pedig megkezdődött Tel-Avivból az amerikai nagykövetség áthelyezése is.

A Palesztin Hatóság Jeruzsálem elismerésére válaszul megszakította diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Az amerikai-palesztin viszony rég nem látott mélypontra zuhant, hogy aztán 2018-ban tovább romoljon.

Májusban megnyílt az új nagykövetség Jeruzsálemben, majd augusztusban az USA törölte több mint 200 millió dollárnyi segély kifizetését, amelyet a Gázai-övezetnek és Ciszjordániának szánt, továbbá megszüntette a hozzájárulását az UNRWA (az ENSZ Segély és Munkaügyi Hivatala a Közel-keleti Palesztin Menekülteknek) finanszírozásához. Mike Pompeo külügyminiszter a Twitteren pazarlással, pénzügyi visszaéléssel és terrorizmus támogatásával vádolta meg a szervezetet, melynek működése nem segíti, hanem épp ellenkezőleg, útjában áll a béke létrejöttének. Kritizálta továbbá a UNWRA menekültjogi irányelvét, miszerint a menekültek leszármazottjainak is megadja a menekült-státuszt, Pompeo (és a Trump-adminisztráció) érvelése szerint mindezt jogtalanul.

A palesztinoknak jutatott amerikai segélyek alakulása (Forrás: Congressional Research Service)

Egyesek szerint ezen döntések valódi motívuma és végcélja is pontosan a palesztin menekültek hazatéréshez való jogának megtagadása volt, a segélyek megvonása pedig nem más, mint befolyásolás a palesztin fél tárgyalóasztalhoz kényszerítéséhez és egy számára előnytelenebb megállapodás elfogadásához. Így gondolta Száeb Erekat (húsz éven át vezette palesztin-izraeli béketárgyalásokat és tavaly novemberben hunyt el, miután megfertőződött koronavírussal) is, amikor azzal vádolta Trump vejét és közel-keleti főtárgyalóját, Jared Kushnert, hogy az a palesztinoktól megvont és átcsoportosított körülbelül évi 300 millió dollárt felajánlotta Jordániának és azon országoknak, amelyek hajlandóak a területükön élő palesztin menekülteket megfosztani a státuszuktól és honosítani.

A segélyek megvonásával párhuzamosan zajlott a PFSZ washingtoni irodájának bezárása (de-facto nagykövetségként működött), amit a külügyminisztérium szóvivője, Heather Nauert azzal indokolt, a palesztin fél anélkül ítélte el az amerikai béke terveket, hogy látta volna azt, továbbá semmilyen módon nem hajlandó kapcsolatot tartani az amerikai kormányzattal és együttműködni a béke előmozdítása érdekében. A döntés egyúttal újabb nyomásgyakorlásként is felfogható az amerikaiak részéről, ugyanis épp ebben az időszakban palesztin tisztviselők a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) próbálták elérni, hogy indítsanak vizsgálatot az állítólagosan elkövetett izraeli háborús bűncselekmények ügyében. Ez utóbbival egyébként idén februárban érték el céljukat, amikor is a Nemzetközi Büntetőbíróság több ország (köztük Magyarország) és Izrael tiltakozása ellenére kimondta joghatóságát a palesztin területeken elkövetett háborús bűnök és atrocitások felett. Ha jobban megvizsgáljuk az izraeliek esetét az ICC-vel, azt látjuk, hogy a meglévő jó kapcsolatok mellet az ügy azért sem volt közömbös az amerikaiak számára, mert az Egyesült Államok hasonló vádak elé nézett az afganisztáni szerepvállalása során felmerülő túlkapások miatt.

2019 márciusában az Egyesült Államok jeruzsálemi főkonzulátusa (korábban független diplomáciai misszióként szolgált a palesztinoknál) betagozódott a jeruzsálemi nagykövetség fennhatósága alá és Palesztin Ügyek Egységeként folytatta működését. A palesztin vezetők közül Száeb Erekat és Hanan Ashrawi is hangosan felszólalt a két misszió egyesítése ellen, a palesztin ügy háttérbe szorulását és izraeli érdekeknek való alárendelését látva benne.

Az április elején esedékes izraeli választások előtt Netanjáhú a Fehér Házba látogatott, hogy aztán hatalmas politikai győzelemmel térjen haza. Donald Trump újfent szembement a kialakult nemzetközi konszenzussal (amely a ’67-es háború óta megszállt területnek tekinti) és Izrael részének ismerte el a Golán-fennsíkot. Netanjáhu beszédében a stratégiai (és mezőgazdasági) szempontból fontos területet felbecsülhetetlennek nevezte Izrael számára: „Valóban történelmi nap a mai… fél évszázad kellett, hogy katonai győzelmünket diplomáciai győzelemre váltsuk. Izrael igazságos, önvédő háborúban nyerte el a Golán-fennsíkot, ahol a zsidó nép gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza”.

A Golán után novemberben a Trump-adminisztráció ismételten figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jog normáit és feladta az Egyesült Államok Carter-adminisztráció (1978) óta követett álláspontját a Ciszjordániában épült izraeli telepek létjogosultságának elismerése kapcsán. Azért is volt ez példátlan lépés, mert ezzel több korábbi BT-határozatot vett semmibe (ezek közül a legutóbbi épp a bevezetőben említett 2234-es volt), amelyek a Genfi egyezmény polgári lakosság védelméről szóló részére hivatkozva tiltják, hogy a megszálló hatalom áttelepítse a saját lakosságát az általa elfoglalt területekre. Nem mellesleg a szóban forgó telepeken élő több százezer izraeli telepes ügye hosszú ideje az egyik legkényesebb pontja az izraeli-palesztin rendezésnek.

Az évszázad megállapodása (?)

Trump alatt Washington egyértelműen elállt a korábban általa betöltött mediátor szereptől a palesztin-izraeli konfliktusban, részrehajló lépéseivel diszkreditálta magát az előbbi szemében, így az amerikaiak vezetésével zajló békefolyamat újra ellehetetlenült. Ezt követően nem okozott meglepetést, hogy a 2020 januárjában bemutatott „évszázad megállapodása”, már eleve hamvába holt. A béketervezettől nem volt elragadtatva egyik fél sem, mind a ciszjordániai izraeli telepeket képviselő Jesa Tanács, mind a palesztin vezetés visszautasította, mert véleményük szerint irreális követeléseket támasztott velük szemben.

A Trump-béketervezet térképe (Forrás: France24)

Felmerül a kérdés: mégis miért tett le az asztalra Jared Kushner egy olyan tervezetet, amiről már előre tudta, hogy biztosan nem lesz sikeres? Ennek megválaszolása a későbbiek tükrében egyértelmű; a béketervnek nem volt célja a palesztin-izraeli megegyezés, az „évszázad megállapodása” csupán ugródeszkaként funkcionált egy másik nagy horderejű megállapodás, az Ábrahám-egyezmények megkötéséhez.

Mindeközben Netanjáhú az amerikaiakra hivatkozva kezdte el hangoztatni, hogy a béketerv feljogosítja Izraelt a telepek és a Jordán-völgyének annektálására. Sokan értetlenül álltak ez előtt, mert még Izraelben is kérdéses volt, hogy megvan-e hozzá a kellő támogatás. A vita három jól körülhatárolható téma mentén zajlott; először is kérdés volt a döntéssel mennyire szigeteli el magát Izrael még inkább a nemzetközi térben, másodszor szóba került a telepesek biztonságának megszervezése, legvégül pedig a palesztinok várható (erőszakos) ellenreakciója.

Amikor Ábrahám fiai üzletelnek

Amíg mindenki a lehetséges forgatókönyvek következményeit számolgatta, Netanjáhú amerikai közvetítéssel beváltotta (ez idáig informális) arab partnereinél azokat a tárgyalási pozíciókat, amelyeket az annektálással (mint fenyegetés) szerzett. Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein megértette az üzenetet; mindkét monarchia elérkezettnek látta az időt arra, hogy hivatalosan is felvegyék a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, cserébe pedig előmozdítsák egyéni érdekeiket és céljaikat. Mint említettük a két ország és Izrael között az együttműködés eddig is nyílt titok volt, de az ún. Ábrahám-megállapodások teljesen új szintre emelték mindazt. Látni fogjuk, hogy Abu Dzabi és Manama mindezzel olyan folyamatot indított el (Egyiptom és Jordánia után), amelyben alapvetően muszlim többségű államok bizonyos engedményekért cserébe hajlandóak normalizálni kapcsolataikat Izraellel. Nehéz megmondani, hogy mindez hosszú távon pontosan hova fog vezetni, az viszont biztosan állítható, hogy a részes felek kölcsönösen profitálnak (több területen) is egy-egy ilyen megállapodásból.

Bahrein és az Emírségek számára ez a politikailag rizikós lépés a gazdaságuk és biztonságuk területén válik majd kifizetődővé; a fejlett technológiákkal rendelkező Izraelnek kitűnő exportlehetőséget jelent mindkét ország, utóbbira pedig részükről is hatalmas (ezt megfizetni kész) igény mutatkozik (gazdaságuk diverzifikálására törekednek, mindez pedig elengedhetetlen hozzá). A megállapodás biztonságot érintő részleteinek hátterében alapvetően irániak regionális térnyerése áll. Ezért az Irán feltartóztatására létrejött, Izraellel kötött stratégiai együttműködéssel párhuzamosan az Emírségek fontosnak tartotta, hogy (Izraelhez hasonlóan) Washingtontól a legmodernebb technológiákat vásárolja meg hadseregének. A megállapodás után tehát azt remélte Abu Dzabi, hogy a térség legfejlettebb hadseregével rendelkező Izrael után megnyílik számára is a lehetőség az F-35-ös harcászati vadászbombázók és MQ-9B Reaper drónok beszerzésére az Egyesült Államokból. Ezen remények novemberben beteljesülni látszottak, amikor az amerikai Külügyminisztérium értesítette a Kongresszust, hogy előbbiből akár ötven (!), utóbbiból pedig mintegy tizennyolc darabot kész értékesíteni az olajmonarchiának.

A két kis területtel rendelkező, az arab világban mégis fontos szerepet betöltő országgal történt kapcsolatok normalizációja hatalmas sikert jelentett Izraelnek és megerősítette Netanjáhú belpolitikai pozícióját. Mindezt egy bizonytalan kimenetelű ciszjordániai annexió elhalasztásért cserébe (egy közvélemény kutatás szerint az izraeliek 80%-a preferálja a megállapodást az Emírségekkel, szemben az utóbbival). Netanjáhú egyébként politikai pályájának kezdete óta ellenezte a „földet a békéért” elvet, ehelyett a „békét a békéért” szorgalmazta, ezen életfilozófia aztán a mostani Ábrahám-megállapodásokban kulminálódott; anélkül kötött Izrael egyezményt arab államokkal, hogy a palesztinok irányába bármilyen engedményt tett volna.

Mindez rávilágít azon tényre, hogy az utóbbi évek arab világában sokat veszített súlyából és mondhatni háttérbe szorult a „palesztin ügy”. Ezzel együtt sokak szemében még mindig népszerűtlen döntés volt a palesztin érdekek erőteljesebb képviseletének elmulasztása az izraeliekkel való tárgyalások során. Igaz, ugyan Abu Dzabi a palesztinok megmentőjeként tetszeleg, mivel úgymond „elhárította” a rájuk leselkedő veszélyt (Ciszjordánia annektálását), azonban élnünk kell a feltételezéssel, miszerint nem ez volt az elsődleges motivációja; sokkal inkább hozadék amellett, hogy a már korábban ismertetett érdekeinek érvényt szerzett.

Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek példáját hamar követte Szudán és Marokkó. A kapcsolatok felvételéért viszonzásul előbbi lekerült a terrorizmust támogató országok listájáról és több milliárd dolláros segélyt kaphat a következő években, utóbbinak pedig az Egyesült Államok elismerte a fennhatóságát a vitatott hovatartozású Nyugat-Szahara felett. Ezen kívül nemrég az izraeli választások kampányfinisében bejelentette Netanjáhú, hogy közeljövőben a már meglévő négy mellett, további négy muszlim ország fogja az Ábrahám-egyezményekhez hasonló módon rendezni diplomáciai kapcsolatát Izraellel.

Új elnök Washingtonban

Választási győzelmét követően januárban Joe Biden váltotta Donald Trumpot a Fehér Házban. Annak ellenére, hogy Bident több évtizedes politikai pályafutása során mindvégig Izrael-barátjaként ismerhették meg, nem volt felhőtlen öröm Jeruzsálemben a hír hallatán. A republikánus elnök újabb négyéves ciklusát váró Netanjáhú kivárt a gratulációjával, viszonylag későn (november 8.-án), és akkor is csak egy tweetben kívánt sok sikert a Biden-Harris párosnak, cserébe viszont a frissen beiktatott elnök sem siette el izraeli kollégájának felhívását, mely több mint egy hónapot váratott magára. Korábban nem volt rá példa, hogy ilyen hosszú ideig ne vegye fel az új adminisztráció első embere a kapcsolatot a szoros szövetségesnek számító Izraellel; a jelzésértékű üzenetet tekinthetjük egy a közvetlenül Netanjáhúnak szánt célzásnak arra vonatkozóan, hogy a Trump alatt bevett, korlátlan és feltétel nélküli amerikai támogatás a személye mögül eltűnt. Másrészt értelmezhetjük az Egyesült Államok külpolitikájának következő éveiben várható hangsúlyok ismertetéseként is;  e szerint elsőként az ázsiai és az európai partnerekhez intézett telefonhívások híven tükrözik a Biden-adminisztráció azon meggyőződését, amely a Kínával és Oroszországgal való konfrontációt, valamint a megsérült kapcsolatok és szövetségek helyreállítását kezeli jelenleg legfontosabb prioritásként, mindezek mögött a Közel-Kelet (és azon belül Izrael) csupán másodlagos szerepet foglal el.

Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy Biden egy minden eddiginél megosztottabb amerikai társadalmat örökölt, továbbá belpolitikai szempontból rengeteg égető problémával kell szembenéznie (koronavírus-járvány kezelése, gazdaság helyreállítása, faji és társadalmi igazságosság, klímaváltozás stb.), tehát nem kell csodálkoznunk, ha a rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban ezekre és nem egy újabb izraeli-palesztin tárgyalás megszervezésére költi (amely nem vezet eredményre). Utóbbival kapcsolatban az új külügyminiszter, Anthony Blinken egyébként úgy nyilatkozott, hogy a felek nem állnak még készen, szerinte sokkal inkább az elért eredmények megőrzésére kell törekedni, továbbá óva intette a feleket olyan egyoldalú lépések megtételével kapcsolatban, amelyek árthatnak a békefolyamatnak.

Blinken ezenfelül világosság tette, hogy az Egyesült Államok továbbra is a kétállami megoldást támogatja és szakít Trump túlzottan Izrael érdekeit néző megközelítésével, ugyanakkor helybenhagyják az előző adminisztráció egyes döntéseit. Így a nagykövetség maradt Jeruzsálemben, (annak ellenére, hogy áthelyezésével nem értett egyet Biden), illetve üdvözölték az arab államokkal megindult normalizációs folyamatokat. Az új külügyminiszter következetes maradt a Nemzetközi Büntetőbíróság kontra Izrael-ügyben is, és megerősítette a mindezidáig képviselt amerikai álláspontot a szervezet tevékenységével kapcsolatban. A Golán kérdésében már árnyaltabban fogalmazott Blinken, amikor kétségbe vonta a terület feletti izraeli szuverenitás elismerésének legalitását, mindemelett hozzátette: a jelenlegi helyzetben Izrael biztonságára nézve szükségesnek tartja a fennsík izraeli ellenőrzését. Válaszul másnap az izraeli Miniszterelnöki Hivatal rövid közleményt adott ki, miszerint „a Golán örökre Izrael állam része marad” és a kérdéses terület nem képezi vita tárgyát.

Biden a kampánya során egyértelművé tette, hogy fent kívánja tartani a régióban Izrael katonai fölényét (qualitative military edge; QME), ennek folyományaként ellenezte a Trump utolsó munkanapján tető alá hozott szerződést az Emírségekkel, amely az F-35-ös vadászbombázók és drónok eladásáról szólt. A tranzakció felfüggesztésének és felülvizsgálatának hírére Kína rögtön bejelentkezett, hogy amennyiben az Egyesül Államok nem hajlandó erre, ő szívesen értékesítné saját drónjait az olajmonarchiába. A hivatalba lépő új adminisztráció jelezte az is, hogy visszatérne a Trump által felmondott 2015-ös atomalkuhoz (Joint Comprehensive Plan of Action; JCPOA), amennyiben Irán hajlandó újabb vállalásokat tenni az erről szóló tárgyalások során. Az Egyesült Államok regionális szövetségeseinek (akik kezdettől fogva nem támogatták az alkut) ez hatalmas arculcsapás, tekintve, hogy mindez éles váltást jelent a Trump-féle „maximum pressure on Iran” szankciós politikától. A bejelentés után Izraelben mind a katonai, mind a politikai vezetés közölte, hogy a hadsereg felkészül egy Irán elleni lehetséges támadó hadműveletre, megakadályozandó a perzsa állam nukleáris fegyverhez jutását (a témáról bővebben lásd cikkünket).

Kiszivárgott külügyminisztériumi feljegyzések szerint Blinkenék és az USAID legkésőbb április elején újraindítja a palesztinok segélyezését, amelyet az előző adminisztráció szüntetett meg. Számítani lehet továbbá arra is, hogy helyreáll a kapcsolat a legfelsőbb szinteken is az Egyesült Államok és a PH között, ez különösen fontos a közelgő palesztin választások tekintetében (15 éve most tartanak először). A négy oldalas dokumentumban ezenkívül szó esik még az izraeli telepes tevékenység elleni határozottabb fellépésről, a palesztin civil társadalom és média szerepének megerősítéséről, illetve azon palesztin gyakorlat beszüntetéséről, hogy a terrorizmus váddal bebörtönzött személyek anyagi támogatásban részesüljenek.

Visszavonuló amerikaiak, felértékelődő helyi szereplők

Az Egyesül Államok számára a Közel-Kelet jelentősége átalakulóban van: az Obama-érában indult, Trump idejében is folytatódó trend eddig úgy tűnik Biden alatt sem lesz másképp; azt mondhatjuk, hogy a térség mindinkább veszít fontosságából (az elmúlt évtized amerikai katonai jelentét változásai is ezt mutatják). Ennek következménye az is, hogy a régió konfliktusaiból csökkenő aktivitással veszi ki a részét az USA, azok megoldását sokkal inkább a közvetlenül érintett szövetségeire hagyja (indirekt részvétel). Az atomalku felélesztésének sikerétől független, egyre inkább az elmúlt években a kapcsolatát egymással elmélyítő szunnita arab-izraeli tengely feladata lesz a további iráni térnyerés megakadályozása, hasonlóan a ’70-es években az amerikaiak által már alkalmazott „twin pillar”-hoz, melyben az akkori két regionális szövetséges, Irán és Szaúd-Arábia felelt a szovjet befolyás feltartóztatásért. Izrael kulcsszereplő és fontos partner az Egysült Államok Közel-Kelet stratégiájában, ezért rövid- és középtávon nagy elmozdulás nem várható Washington Izrael-politikájában, (leszámítva természetesen Trump egyes intézkedéseinek visszavonását, és visszatérést a korábban is képviselt amerikai állásponthoz).

Felhasznált irodalom

Csiki Varga Tamás – Pércsi Dávid: Az amerikai globális katonai jelenlét hangsúlyeltolódása a 2010-es évtizedben, Stratégiai Védelmi Kutatóintézet, Elemzések 2021/3, 2021

Jack Thompson: Trump’s Middle East Policy, Center for Security Studies, CSS Analyses in Security Policy No. 233, 2018

Jim Zanotti: Israel: Background and U.S. Relations in Brief, Congressional Research Service, 2021

Jim Zanotti: The Palestinians: Overview and Key Issues for U.S. Policy, Congressional Research Service, 2021

Jim Zanotti – Jeremy M. Sharp – Kenneth Katzman – Christina L. Arabia – Clayton Thomas: Israel’s Qualitative Military Edge and Possible U.S. Arms Sales to the United Arab Emirates, Congressional Research Service, 2020

Kali Robinson: What Is U.S. Policy on the Israeli-Palestinian Conflict, Council on Foreign Relations, 2021

Kenneth Katzman: The United Arab Emirates (UAE): Issues for U.S. Policy, Congressional Research Service, 2020

Michael S. Doran: The Dream Palace of the Americans, Foreign Affairs, november/december 2019 vol 98., 2019

Nagy Dávid: Trump Közel-Kelete, Danube Institute, 2020

Szalai Máté – Wágner Péter: Ábrahám-megállapodások, Külügyi és Külgazdasági Intézet, E-2020/84., 2020

Varga Gergely – Isabelle Colf: Joe Biden és Donald Trump külpolitikájának összehasonlítása, Külügyi és Külgazdasági Intézet, E-2020/86., 2020

Címlapkép: Jeruzsálem, 2020. december 21. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (j) és Jared Kushner, Donald Trump leköszönõ amerikai elnök veje és tanácsadója sajtóértekezletet tart Jeruzsálemben 2020. december 21-én. (Forrás: MTI/EPA/Pool/Ronen Zvulun)

A Új időszámítás Izraelben: a Trump-korszak vége, status quo Joe Bidennel bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A 2016 március 22-én elkövetett brüsszeli terrortámadás 19 áldozata keresetet nyújtott be a belga állam ellen arra hivatkozva, hogy Belgium nem adott nekik kellő segítséget történtek után – írta hétfőn a BrusselsTimes helyi napilap.

“Azzal vádoljuk az államot, hogy nem adott megfelelő iránymutatást, jogi támogatást” – nyilatkozta Nic Reynaert az áldozatokat képviselő ügyvéd, aki maga is jelen volt a támadások elkövetésekor. Reynaert keresetét öt évvel a merénylet után kezdi tárgyalni a belga elsőfokú bíróság, április közepén illetve május elején a többi áldozat ügyét vizsgálják ki.

Reynard elmondta, hogy a metrókocsiban éppen a merénylet elkövetője mellett ült, amikor a pokolgép felrobbant. Hozzáfűzte, hogy a történtek emléke még mindig kísértik, fizikai és lelki megpróbáltatásokon megy keresztül.

“Meg vagyok győződve arról, hogy megnyerem a pert. A többi áldozatnak segítséget nyújtok, mert ha a közeljövőben ismét terrortámadások történnek, akkor az emberek újra ebben a helyzetben találják magukat, és ezt szeretném elkerülni” – tette hozzá.

2016. március 22-én Brüsszelben, először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtott végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport. A támadásokban 32-en meghaltak – köztük a három elkövető -, 340-en megsebesültek, köztük két magyar. Ugyanez a hálózat csapott le egy évvel korábban Párizsban, a Bataclan koncertteremben, amely következtében 130 ember vesztette életét. Az akciók elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett.

A terrortámadásokról hétfőn Fülöp belga király, Matilda királyné és a belga miniszterelnök Alexander de Croo részvételével tartottak megemlékezést. A királyi pár és a kormányfő a megemlékezés keretében találkozott az áldozatokkal és azok hozzátartozóival. A merényletek színhelyén koszorúkat helyeztek el, az áldozatok emléktáblája előtt, egy perces néha csenddel rótták le tiszteletüket.

A belga igazságügyi kamara január elején tíz személyt utalt esküdtbíróság elé a brüsszeli terrortámadásokkal kapcsolatban, köztük a 2015-ös párizsi merénylet egyetlen életben maradt elkövetőjét Szalah Abdeszlámot is. Abdeszlámot 2016 március 18-án vették őrizetbe Belgiumban, feltételezhetően letartóztatása ösztönözte a brüsszeli terrorista sejt tagjait, hogy pár nappal később véghezvigyék a merényletet. Abdeszlám és bűntársai perét szeptember elején tárgyalják.

The post A brüsszeli terrortámadás áldozatai keresetet nyújtottak be a belga állam ellen appeared first on .

Ukrajna számára folytatott kémkedéssel gyanúsított orosz állampolgárt vett őrizetbe kedden a Krím félszigeten az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Az MKU ukrán radikális ifjúsági szervezet egy 14 tagú, a Fekete-tenger partján fekvő Gelendzsikben aktív sejtjének felszámolásáról tett bejelentést az FSZB.

Kémkedéssel gyanúsított férfit vett őrizetbe a Krímben az FSZB
Az FSZB közleménye szerint Vlagyiszlav Jeszipenko fotó- és videofelvételeket készített létfontosságú és forgalmas helyekről az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten. A szolgálat tájékoztatása szerint a gyanúsított gépkocsijában találtak egy házi készítésű robbanószerkezetnek tűnő tárgyat.

Az Interfax hírügynökség jól értesült forrásra hivatkozva közölte, hogy a gyanúsított az amerikai finanszírozású, egy 2017-es törvény értelmében idegen ügynök médiumnak minősített Szabadság Rádió helyi leányvállalata, a Krym.Realii munkatársa. Az FSZB azt állította, hogy Jeszipenkót V. Kravcsuk ukrán hírszerző ezredes látta el utasításokkal. A bíróság elrendelte Jeszipenko két hónapos előzetes letartóztatását, ellene büntetőeljárás indult. Emil Kurvegyinov ügyvéd szerint a gyanúsított orosz-ukrán kettős állampolgár.

Ukrán radikális csoportot számolt fel Oroszországban az orosz belbiztonság
A csoport 13 tagját Gelendzsikben, egyiküket pedig Jaroszlavlban vették őrizetbe. Az FSZB szerint a gyanúsítottaktól hidegfegyvereket, kommunikációs eszközöket, náci irodalmat, valamint robbanószerkezetek és lőfegyverek házilagos összeszerelését segítő instrukciókat foglaltak le.

A szolgálat közölte, hogy a csoport Kijevből és Harkivból kapott terrorcselekmények, tömeggyilkosságok és más erőszakos cselekmények elkövetésére szóló utasításokat. Az FSZB szerint a tagok a merényletekre különleges kiképzéssel, valamint hajléktalanok és egyes ifjúsági szubkultúrák képviselőinek fizikai bántalmazásával készültek. Az őrizetbe vettek ellen szélsőséges csoport létrehozása és abban való részvétel címén eljárás indult.

The post Egyre éberebb az orosz belbiztonság appeared first on .

Mintegy ötven olyan katona szolgál a francia hadseregben, akik a közösségi oldalakon nyíltan hirdetik neonáci meggyőződésüket – derül ki a Médiapart tényfeltáró portál írásából. A francia védelmi minisztérium szerdán “nagyon súlyosnak” nevezte a feltárt eseteket, és jelezte, “semmilyen olyan ideológiát nem tolerál, amely ellentétes a köztársaság értékeivel”

Az internetes újság a világhálón bárki által megtalálható nyomok – horogkeresztes zászló előtt posztoló vagy a Waffen SS-t dicsőítő katonák fotói, gyerekeket náci karlendítésre tanító videók, laktanyákban kifüggesztett náci szimbólumokról készült felvételek – alapján arra a következtetésre jutott, hogy mintegy ötven neonáci katona szolgálhat a francia erőknél, elsősorban az Idegen Légióban. A Médiapart azt is kétségbe vonja, hogy ezen ismert esetekkel szemben valamilyen szankciót foganatosított volna a hadsereg.

“A Médiapart nyomozása által feltárt esetek nagyon súlyosak, és alapos elemzés tárgyát képezik” – írta közleményében a védelmi tárca, kiemelve, hogy “minden ártó, romboló, revizionista, szélsőséges ideológia tilos a hadseregnél, és ezen esetekkel szemben nem létezik semmilyen tolerancia”.

A közlemény szerint azonban “ahogy Florence Parly védelmi miniszternek már volt alkalma elmondani, nem létezik teljesen csalhatatlan érzékelő rendszer”. A tárca arra is emlékeztetett, hogy az ötven eset elenyésző a francia hadseregben szolgáló 210 ezer katonához képest. A Médiapart nem először végzett hasonló jellegű nyomozást, s arra is felhívta a figyelmet, hogy az eddig feltárt esetekről szóló információkat mindenki számára hozzáférhető felületeken találták.

A védelmi minisztérium arról is biztosított mindenkit, hogy azt a hét neonáci meggyőződésű katonát, akiknek profilját elsőként 2020 júliusban tette közzé a Médiapart, “szigorúan szankcionálták”, a most feltárt új esetek közül pedig szankcionálni fogják azokat, akik még a hadsereg kötelékében vannak, a megjelölt katonák közül ugyanis tucatnyian, elsősorban az Idegen Légióból, már nem dolgoznak a francia hadseregnél.

The post Nagyjából ötven neonáci katona szolgálhat a francia hadseregben appeared first on .

Súlyosítást indítványoznak az UFO együttes “szexmunkások menedzselésével” vádolt egykori énekese és társai ügyében – jelentette be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

Az eljárás adatai szerint az elsőrendű vádlott, az UFO együttes egykori frontembere és két vádlott-társa 2010-2011-ben hirdetések és személyes kapcsolatok útján egy svájci bordélyba közvetítettek, utaztattak ki fiatal magyar nőket. A bordély vezetője jutalékot fizetett, a popénekes “a kéjnőktől menedzselésükért havi díjat kért és kapott, azok prostitúciós tevékenységéből származó jövedelméből”. Az elsőrendű vádlott három “ügyfelétől” milliós összegeket vett át, amelyeket befektetni ígért, de a pénzt magára és az UFO együttesre költötte – áll az főügyészség közleményében.

A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben első fokon az elsőrendű vádlottat kerítés, csalás és kitartottság miatt két év börtönre és hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte. A szexmunkások külföldre utaztatásában közreműködő visszaeső bűntársat, valamint a beszervezésben és a tolmácsolásban részt vevő egykori szexmunkás bűntársat többrendbeli kerítés miatt egy-egy év börtönre, valamint 1,2 millió, illetve kétmillió forint pénzbüntetésre ítélték.

A határozat ellen az ügyész a másod- és harmadrendű vádlott további bűnösségének megállapítása, és mindhárom vádlott esetében a szabadságvesztés időtartamának növelése érdekében fellebbezett. A volt popénekes és védője felmentésért és enyhítésért, egykori szexmunkás bűntársa pedig – aki jogi tanulmányokat folytat – enyhítésért és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésért fellebbezett.

A főügyészség a másodfokú eljárást lefolytató Fővárosi Ítélőtáblához a napokban benyújtott indítványában az ügyészi fellebbezést fenntartotta – áll a közleményben.

The post Súlyosítást kér az ügyészség a nőket futtató popénekes ügyében appeared first on .

Magas szintű kínai-orosz együttműködést sürgetett az “amerikai hegemóniával” szemben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kínai látogatása előtt nyilatkozott a kínai sajtónak videolinken keresztül.

Lavrov hétfőn kezdte meg kétnapos látogatását Kínában, ahol egyebek mellett részt vesz a két ország közötti, a jószomszédi viszonyról és baráti együttműködésről szóló megállapodás aláírásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az orosz külügyi tárca vezetője azt mondta: a nemzetközi helyzet jelentős változásokon megy keresztül, melyek során a gazdaság, pénzügy és politikai befolyás új központjai válnak egyre erősebbé. “Ezeket az objektív fejleményeket, amelyek egy valóban többpólusú és demokratikus világ kialakulásához vezetnek, hátráltatják a nyugati országok, különösképpen az Egyesült Államok” – fogalmazott.

Lavrov úgy vélekedett, hogy Oroszország és Kína elsődleges feladata a magas szintű együttműködésük megerősítése, melynek révén közösen mozdíthatják elő a többpólusú globális fejlődést és a regionális integrációt, miközben méltányos, demokratikus és stabil nemzetközi és regionális rendet biztosíthatnak.

Az orosz külügyminiszter úgy értékelte, hogy az orosz-kínai kapcsolatok történelmi csúcson állnak, “mentesek az ideológiai gátaktól”, valamint nincsenek kihegyezve egyetlen harmadik országgal szemben sem.

The post Lavrov összefogna Kínával Amerikával szemben appeared first on .

A Pest Megyei Főügyészség emberölés kísérlete miatt emelt vádat egy férfi ellen, aki a kertszomszédját próbálta megölni.

A Pest Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a férfi és szomszédja között birtokvita miatt haragos volt a viszony. 2019 májusában a sértett megjelent a telkén egy ismerősével, hogy ott kerti munkát végezzenek. A sértett nő az ingatlanon lévő faházba ment, míg ismerőse a telek távolabbi részén kezdett füvet nyírni.

Az elkövető átmászott a kerítésen, és a nőt kétszer, ököllel arcon ütötte, majd egy szerszámnyéllel is kétszer nagy erővel fejbe verte, és fojtogatni kezdte. A földre rogyó sértettet azután bordáinál megrúgta és megütötte, majd tovább folytatta a fojtogatást, amíg a nő elveszítette az eszméletét. Ezt látva a férfi abbahagyta a bántalmazást és az ingatlanról elmenekült.

Az éppen eszméletére térő sértettre a telek túlsó oldaláról visszatérő ismerőse talált rá. A nő a bántalmazás következtében többszörös arccsonttörést, fején több zúzódást és bordatöréseket is elszenvedett. Az ügyészség szerint kizárólag a véletlenen múlt, hogy az elkövető támadása nem járt súlyosabb, akár a sértett halálával bekövetkező eredménnyel.

The post Vádat emeltek egy férfi ellen, aki meg akarta ölni a szomszédját appeared first on .

Tavaly ezermilliárd dollár fölé, a globális GDP több mint 1 százalékára emelkedett a kiberbűnözők által okozott károk összege – írta a Generali Biztosító és az informatikai biztonsággal foglalkozó Black Cell Kft.

Ismertetették: mintegy 667 százalékkal nőtt az adathalász emaileken keresztül indított támadások száma 2020-ban, melyek sok esetben a járványhoz kapcsolódó témákkal igyekeztek csőbe húzni a gyanútlan felhasználókat. A hiányos informatikai védelemmel rendelkező cégek és az egyéni felhasználók mellett ráadásul kereszttűzbe kerültek a pandémiában jelentősen érintett egészségügyi intézmények, logisztikai szolgáltatók, állami szervek, és fokozódik a nyomás a pénzintézetek it-rendszerein is.

Mivel a távoli munkavégzés hosszabb távon is megmarad majd, ezért a vállalatok számára kulcsfontosságú lesz a levelezőrendszerek és az online kommunikációs eszközök védelme – hívták fel a figyelmet. Többek között ezzel összefüggésben az értékes céges információk egyre gyakrabban kerülnek majd felhőbe, így várhatóan élre törnek az ehhez kapcsolódó technológiák, közöttük a kétlépcsős azonosítás. Mivel a szolgáltatóknak gyors és megbízható kommunikációs csatornákat kell működtetniük az ügyfeleik megtartása érdekében, 2021-ben jöhet el az igazi “5G forradalom”.

Becslések szerint minden 39. másodpercben találnak maguknak új célpontot a hackerek, az egyre kifinomultabb módszerekkel pedig nehéz lépést tartani. A legnagyobb veszélynek a szűkösebb forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások vannak kitéve, őket gyakran a munkatársakon, az egyéni felhasználókon keresztül károsítják meg.

Berényi Dániel, a Generali szakértője a közlemény szerint elmondta: minden eddiginél komolyabb forrásokat kell fordítani a kibervédelemre 2021-ben, mind anyagi, mind HR-oldalról, ráadásul a vállalatok számára elemi érdek lesz a munkavállalók folyamatos és alapos oktatása, speciális tréningek szervezése. Ezzel együtt fontos minden eshetőségre felkészülni, és megfelelő céges vagyonbiztosítást kötni a komolyabb krízisek elkerülésére – tette hozzá.

The post A kiberbűnözők által okozott károk összege meghaladta az ezermilliárd dollárt egy kutatás szerint appeared first on .

Nyílt párbeszédet, nem pedig vitát javasol amerikai hivatali partnerének, Joe Bidennek Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Természetesen a két elnök között nem lehet vitát rendezni. Ő (Putyin) egyszerűen a két állam közötti párbeszéd folytatására tett javaslatot” – nyilatkozott a szóvivő. Mint mondta, Putyin azért vetette fel, hogy a megbeszélés “nyíltan és gyakorlatilag élőben” folyjon, mert nem szabad hagyni, hogy a Biden részéről elhangzott, “meglehetősen példátlan” kijelentések “végleges kárt okozzanak az amúgy is siralmas állapotban lévő orosz-amerikai kétoldalú kapcsolatoknak”.

“Mivel Biden kijelentései meglehetősen precedens nélküliek voltak, nem szabad kizárni a kommunikáció precedens nélküli formátumait” – fogalmazott Peszkov, megismételve Putyin megjegyzését, miszerint a tárgyalás az orosz és az amerikai lakosság számára is érdekes lenne.

Az orosz vezető azt követően vetette fel csütörtökön az online tárgyalás gondolatát, hogy Biden szerdán az ABC amerikai televíziónak adott interjújában, kérdésre válaszolva, egyetértőleg gyilkosnak minősítette Putyint, és kilátásba helyezte, hogy hivatali partnere “meg fog fizetni” a 2020-as amerikai elnökválasztásba történt állítólagos orosz beavatkozásért. Putyin a tárgyalás lehetséges időpontjául pénteket vagy hétfőt javasolta, hozzátéve, hogy a hétvégét a tajgán kívánja eltölteni. Peszkov ezzel kapcsolatban elárulta, hogy az elnök útitársa a vadonban ezúttal is Szergej Sojgu védelmi miniszter lesz.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője Putyin felvetésével kapcsolatban csütörtökön azt mondta, hogy Biden munkalátogatásra megy Georgia államba, és “nagyon elfoglalt” lesz, így ezen a napon a munkarendje aligha teszi lehetővé ezt a megbeszélést.

Peszkov nyugtázta, hogy ezek szerint pénteken nem lesz tárgyalás, de, mint mondta, a vasárnap vagy egy másik, az amerikai elnöknek megfelelő időpont is alkalmas lehet. Közölte, hogy diplomáciai csatornákon megkezdődött az egyeztetés, és a Kreml a világos válasz elmaradását a párbeszéd elutasításaként fogja értékelni. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a két elnök első, telefonos kapcsolatfelvétele röviddel Biden beiktatását követően, az amerikai fél kezdeményezésére történt. Rámutatott, hogy ezúttal Putyin a kezdeményező. A Kreml nevében Peszkov azt javasolta a Fehér Háznak, hogy hagyjon fel a “megafondiplomáciával”. Azt is mondta, hogy Moszkva mindig a legjobbat reméli, de mégis felkészült a legrosszabbra is a Washingtonnal való viszonyában.

Az orosz-amerikai kapcsolatok ügye egyébként téma volt az orosz biztonsági tanács megbeszélésén.

The post Kreml: Putyin párbeszédet, nem vitát javasol Bidennek appeared first on .

A rendőrség továbbra is érvényt szerez a hatályos jogszabályoknak, vagyis fellép a korlátozások megszegőivel, a gyűlések szervezőivel és résztvevőivel szemben – jelentette ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője.

Gál Kristóf emlékeztetett, március 22-től a kormány a járványügyi helyzet miatt újabb egy hétre meghosszabbítja a hatályban lévő intézkedéseket, Ennek értelmében – tette hozzá – rendezvényt, gyűlést szervezni és tartani, illetve annak helyszínén tartózkodni továbbra is tilos. A rendőrség információi szerint a közelgő hétvégén magánszemélyek ismét gyűlésre hívják az embereket, nemcsak a főváros területén, hanem országszerte – mondta a szóvivő. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a járványhelyzetben a csoportosulással a résztvevők veszélynek teszik ki a saját egészségüket és másokét is.

A rendőrség ezért mindenkit arra kér, hogy valamennyiünk egészségének védelméért a rendelkezéseket mindenki tartsa be – tette hozzá. Gál emlékeztetett, hétfőtől továbbra is kötelező többi között a maszkviselés lakott területen belül valamennyi utcán és közterületen, érvényben marad az esti kijárási korlátozás, valamint további egy hétig a most zárva tartó üzletek sem nyithatnak ki.

“A járvány harmadik hullámának felszálló ágában vagyunk, a rendőrség továbbra is következetesen érvényt szerez és a későbbiekben is érvényt fog szerezni a hatályos jogszabályoknak” – jelentette ki.

Tájékoztatása szerint a rendőrök csütörtökön 559 emberrel szemben intézkedtek a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt. Közterületen 546-an, egyéb, a rendeletben szereplő zárt helyen négyen, tömegközlekedési eszközön pedig kilencen nem viseltek maszkot. A kijárási tilalom megszegése miatt 379 esetben kellett eljárni. Az ORFK szóvivője elmondta, egy Somogy megyei presszót a rendőrök nyitva találtak, az üzletben négy vendéget szolgált ki a pultos. A helyszínen tartózkodókat feljelentették, az üzlethelyiséget pedig hat hónapra bezáratták.

A magyarországi tranzitforgalomban csütörtökön 113 ember ellen intézkedtek, mert az utazók nem tartották be a rájuk vonatkozó korlátozó intézkedéseket – ismertette a szóvivő. Az elmúlt napon országszerte 8327 hatósági házi karantént rendeltek el, így jelenleg 50 701 ember járványügyi megfigyelése, illetve elkülönítése van hatályban. Az érintettek közül 4689-en használják az online ellenőrzésre fejlesztett mobilalkalmazást – mondta Gál Kristóf.

The post A rendőrség továbbra is fellép a korlátozások megszegőivel szemben appeared first on .