Biztonságpolitika

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) felderítette az ortodox húsvét vasárnapján Beregszászon történt magyarellenes provokáció feltételezett elkövetőit – közölte az SZBU a honlapján.

A biztonsági szolgálat tájékoztatása szerint három ember orosz megrendelésre ötszáz dollár fejében helyezett el Beregszászon több helyen is a magyarokat életveszélyesen megfenyegető plakátokat a májusi ünnepek előestéjén. A bűnügyi eljárás során mindhármuk ellen vádat emeltek.

Az SZBU munkatársai kiderítették, hogy az ügy egyik érintettjének bankkártyájára mintegy ötszáz dollárnak megfelelő orosz rubelt utaltak át. A nyomozás során a hatóságok orosz jelképeket és “egyéb, a jogellenes tevékenységet alátámasztó tárgyi bizonyítékokat” foglaltak le.

Az elkövetők a plakátokon egy hetet adtak arra, hogy a magyarok elhagyják az ukrán földet, különben – fenyegetőztek – megmérgezik őket, akár a patkányokat. Az üzenet “Dicsőség a nemzetnek!!! Halál az ellenségre!!!” szavakkal zárult.

The post Elfogták a beregszászi magyarellenes provokáció feltételezett elkövetőit appeared first on .

Szerbia

Az elmúlt hónapokban számtalan hír jelent meg a nemzetközi sajtóban arról, hogy nem csak Európában, de világszinten is a Szerb Köztársaság lett az egyik leggyorsabb ütemben haladó állam a Covid-19 vírus elleni védekezésben. Ennek oka a szerb politikai vezetés döntése, miszerint a Nyugat-Európában kétes fogadtatású kínai Sinopharm és orosz Sputnik-V vakcinákat is alkalmazták az ország oltási tervében. Így ugyan gyorstempóban megvalósulhatott az előzetesen regisztrált lakosság beoltása, de az általános oltási kedv mégis alacsony szinten maradt: napjainkban csupán a lakosság 17,7%-a került beoltásra.

Március 26 és 28. között Szerbia a szomszédos Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Horvátország, több mint 18.000 állampolgárának biztosított ingyenes, előzetes regisztrációt nem igénylő AstraZeneca oltóanyagot – jelentette be  Nikola Nikodijevic, a belgrádi városi tanács elnöke. A szerb kormány az oltási kampányt, mint a regionális kereskedelmi kapcsolatok fellendítése érdekében hozott intézkedést nevesített. A szakértők szerint azonban a valós motivációt nem a Covid-19 járvány visszaszorítása jelentette a Balkán-félszigeten. Sokkal inkább az, − amellyel kapcsolatos aggodalmáról Aleksandar Vucic elnök korábban már nyilatkozott −, hogy a kormányzat elegendő oltást szerzett be lakosság számára, azonban szerb nemzet oltakozási kedve túlzottan alacsony ennek felhasználására.

A World of Data információi szerint április 18-án a közel 7 milliós fős szerb lakosságból 3.055.007 fő kapott meg legalább egy dózist a vakcinából. A problémát a politikai vezetés abban látja, hogy a fennmaradó majdnem 4 millió fő nem kíván oltakozni. Így a jelenlegi oltási kedv mellett a nyájimmunitás kialakulása nem tud megvalósulni.

Szerbia vakcinadiplomáciája tehát az országban fennmaradó AstraZeneca oltóanyag kényszeres felhasználásának tekinthető, amely soft power eszközzel egyúttal igyekszik lekötelezni a környezetében lévő államok politikai vezetését.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Észak-Macedónia Elhalasztásra került a népszámlálás

A tervezett népszámlálás április 1-i kezdete előtt két nappal egyezett meg Zoran Zaev miniszterelnök és Hristijan Mickoski, a fő ellenzéki erő VMRO-DPMNE vezetője a népszámlálás szeptemberre való elhalasztásáról. A döntést hivatalosan azzal indokolták, hogy a lakosság nagy többsége még nem jutott hozzá a koronavírus elleni vakcinához, így a népszámlálás egészségügyi veszélyt jelent.

Emellett megállapodtak abban is, hogy az október elejére kiírt önkormányzati választásokat október végére tolják, hogy a két esemény időpontja egyértelműen elkülönüljön egymástól. 2021. április 3-án a képviselők túlnyomó többsége a parlamentben megszavazta a népszámlálásról szóló törvény módosítását. Mickoski pártja kezdettől fogva a népszámlálás ellen kampányolt, míg a kormányzat annak megtartása mellett érvelt. A jelenlegi megegyezés értelmében a VMRO-DPMNE parlamenti képviselői nem fogják tovább akadályozni a törvényhozó munkát, és biztosítani fogják a határozatképességet a gazdasági válság leküzdése, illetve az EU-hoz való közeledés terén fontos törvények elfogadásához.

Mindenközben az albán pártok, köztük a kormánykoalícióban részt vevő DUI (Demokratikus Unió az Integrációért), azt nehezményezték, hogy a halasztásról kizárólag a két nagy párt elnöke döntött, kihagyva a többi politikai formációt az egyeztetésekből. Megjegyzendő, hogy a népszámlálás eredménye az albánok számára nagy jelentőséggel bír, ugyanis az összlakosságon belüli arányuk a becslések szerint mára jócskán meghaladja a legutóbbi, 2002-es összeíráson rögzített 25 %-ot.

Korrupciógyanús autópálya-építés?

Az észak-macedón kormányzat versenypályázat és nyílt közbeszerzési eljárás nélkül tervez megállapodást kötni a Bechtel-Enka amerikai-török építőipari konzorciummal több autópálya-szakasz megépítése céljából. Meglepő, hogy a Zaev-kormány éppen azért állította le a Kicsevo-Ohrid autópálya-szakasz építését, mert a Gruevszki-kormányzat idejében megkötött kivitelezési szerződés körül korrupciós problémákat észleltek. A jelenlegi megállapodás-tervezettel kapcsolatban Hristijan Mickoski is kifejezte aggályait.

Új korrupcióellenes stratégia

Az észak-macedón parlament 2021. április 18-i ülésén elfogadta a 2021-2025 közötti időszakra szóló korrupció és összeférhetetlenség megelőzésére megalkotott nemzeti stratégiát. Az USA szkopjei nagykövetsége is üdvözölte a lépést, ugyanakkor közleményében hozzátette, hogy a korrupcióellenes harcban történő valódi előrelépést a stratégia tényleges gyakorlati megvalósítása fogja jelenteni.

írta: Kőbányai Dénes

Montenegró Nem megfelelően működnek a montenegrói légitársaság repülőgépei

Montenegró új nemzeti légitársasága, az Air Montenegro jelenleg nem kezdheti meg a működését, mert egy névtelen bejelentésnek köszönhetően karbantartási hiányosságokat fedeztek fel a gépeknél. A montenegrói kormány azért, hogy támogassa az új légitársaságot, két gépet ajándékozott az új cégnek a megszüntetett Montenegro Airlines gépparkjából, ám azok nem megfelelően voltak karbantartva. A hibák kijavításáig a szerb állami légitársaság bonyolítja le a Szerbia és Montenegró közötti utakat.

Megegyezett a montenegrói kormány és a szerb egyház

Zdravko Krivokapic Montenegró miniszterelnöke bejelentette, hogy a kormány a megállapodást fog kötni a közeljövőben a legnagyobb vallási szervezettel, a szerb ortodox egyházzal. Az országot korábban hosszú ideig vezető szociáldemokrata párt és az ortodox egyház között a 2019-es úgynevezett egyházügyi törvény elfogadását követően mérgesedett el a viszony. Megjegyzendő, hogy a legfrissebb népszámlálási adatok szerint az ország lakosságának 72%-a azonosítja magát a szerb ortodox egyház tagjaként.

Nem mond le a montenegrói miniszter

Nem távozik posztjáról Vladimir Leposavic igazságügyért, emberi- és kisebbségi jogokért felelős miniszter a sebrenicai vérengzést érintő, heves kritikát kiváltó megszólalásáért. A miniszter szerint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága, mivel a bíróság bizonyítékot semmisített meg a szerb lakosságot érintő szervkereskedelemmel kapcsolatban. A politikus hangsúlyozta, hogy a népírtás tényét nem tagadta, csupán kritikát fogalmazott meg a hágai testülettel kapcsolatban. A kormánykoalíciót vezető Krivokapic miniszterelnök szavazást rendez a miniszter leváltásáról a parlamentben, ami szakítópróba lehet a jelenlegi kormánykoalíció számára.

Az Európai Bizottság együttműködik Montenegróval az autópálya ügyében

Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos szerint az Európai Bizottság és Montenegró szorosan együttműködnek az ország államadósságának rendezésével és a korábbi hitelmegállapodásokkal kapcsolatban. Korábban Dritan Abazovic miniszterelnök-helyettes az Európai Unió támogatását kérte az előző kormány által felvett 1 milliárd eurós kínai hitel miatt. Peter Stano, az Európai Unió szóvivője szerint a szervezet nem fizeti ki a hitelt, azonban aggodalommal szemléli Kína befektetéseinek hatásait.

Drogkereskedők terveztek merényletet a miniszterelnök-helyettes ellen

A hatóságok információi szerint egy ismert kábítószer-kereskedő hálózat merényletet tervezett Dritan Abazovic ellen, a csoportot ért rendőri intézkedések miatt. A szervezett bűnözői kör tagjait őrizetbe vették a drogpiacok felügyeletéért folyó bandaháborúval kapcsolatban. Az illegális szervezetek között folyó konfliktusnak eddig legalább 40 áldozatát azonosították különböző országokban. Abazovic szerint a letartóztatás az elmúlt évtized egyik legnagyobb sikertörténete.

Írta: Párducz Árpád

Albánia Covid-19 intézkedések

Az albán hatóságok április 8-tól továbbra is fenntartják a COVID-19 terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozásokat. Az országban kijárási tilalom van érvényben este 22 óra és reggel 6 óra között. Az emberek a kijárási tilalom ideje alatt csak a kötelező munkavégzés és egészségügyi vészhelyzet miatt hagyhatják el otthonaikat. Az összejövetelek résztvevőinek száma továbbra is csak 10 fő lehet, valamint a maszkok is kötelezőek minden beltéri és kültéri nyilvános helyen.

A hatóságok enyhítenek a nemzetközi belépési korlátozásokon. Albánia négy hónappal a felfüggesztés után (április 12-től) újból megindítja az Egyesült Királyság közötti légiközlekedést.

Az Egyesült Királyságból érkezők, akár légi, szárazföldi vagy vízi úton érkeznek az országba, a belépéstől számított 14 napig tartó karanténba kerülnek. Albániában továbbra is működik a nemzetközi légi- és vízi közlekedés. Ezenkívül az összes szárazföldi határátlépő is nyitva van, és a külföldről érkezők számára − Egyesült Királyság kivételével − nincs kötelező karantén követelmény.

Parlamenti választások

2021 április 25-én 3,6 millió szavazati joggal rendelkező albán állampolgár vehetett részt a parlamenti választásokon, amin140 képviselői hely elosztásáról dönthettek.

Albánia 12 régióból áll, amely 61 önkormányzatra és 92 választási övezetre oszlik. Az ország 383 közigazgatási egységből áll. Reggel 7:00 és este 19:00 óra között 5199 szavazóhelyiség volt nyitva országszerte. A részvételi arány 45,72 százalék volt.

A szavazók több pártra is leadhatták voksukat, köztük a Szocialista Pártra (PS) amelyet Edi Rama miniszterelnök vezet, az ellenzéki Lulzim Basa fémjelezte Demokrata Pártra (PD), illetve Ilir Meta államfő Szocialista Mozgalom az Integrációért (MSI) pártjára. A szavazatok számlálása két napig tartott.

Edi Rama “a legszebb győzelem” jelzővel látta el a parlamenti választásokon született eredményt és kijelentette, hogy “történelmi” harmadik mandátumot nyert.

A Központi Választási Bizottság előrejelzései szerint a szocialista párt 140-ből 74 helyet szerzett a parlamentben, vagyis abszolút többsége lesz, ami lehetővé teszi Edi Rama számára, hogy ő legyen az első miniszterelnök, aki megnyerte a harmadik mandátumot.

A választási bizottság szerint a más pártokkal egyesült Lulzim Basa Demokrata Párt a szavazatok 39,4 százalékát, tehát 59 helyet kapott. Az egykori szocialista politikus, illetve Rama heves bírálója, Ilir Meta elnök MSI pártja nagy visszaesést könyvelhetett el az előző választásokhoz képest, mivel a szavazatok kevesebb mint hét százalékával négy mandátuma van a parlamentben.

Az Európai Unió üdvözölte a választások “jó szervezését”, és felszólította a pártokat, hogy tartsák tiszteletben az eredményeket.

Írta: Živković Lara

Bosznia-Hercegovina Migráció – újranyithat a lipai befogadóközpont

Megbeszélést tartott az április 4-i héten az IOM (Nemzetközi Migrációs Ügynökség), a boszniai Biztonsági Minisztérium és a Külügyi Ügyek Szolgálata (SFA), ahol szóba került többek közt a lipai ideiglenes befogadóközpont újranyitásának terve is.

A téma először március 23-án merült fel, amikor az SFA és az IOM a lipai tábor esetleges újranyitása előtt álló operatív kihívásokról egyeztetett. (Ilyen kérdések a befogadható migránsok és menedékkérők száma, illetve az élelmiszerellátás is.)

Kapva az alkalmon a humanitárius szervezetek  ismételten felszólaltak a nyugat-boszniai önkormányzatok által bevezetett korlátozások ellen, melyek alapján legfeljebb 650 migráns tartózkodhat egyszerre a befogadóközpontokon kívül Bihácsban és Velika Kladusában.

Ismét asztalra került a Nyugat-Balkán határainak újrarajzolása (?) – Szlovénia tagad

Szlovénia elnöke, Borut Pahor cáfolta azokat a napokban felmerült híreket, melyek szerint az egykori jugoszláv tagköztársaság lényegében feldarabolná Bosznia-Hercegovinát. (A lépéssel állítólag Szarajevó európai uniós integrációját szeretnék elősegíteni.)

A hírek akkor röppentek fel, amikor a boszniai média arról számolt be, hogy Pahor legutóbbi szarajevói látogatása alkalmával megkérdezte Zeljko Komsicot, a boszniai elnökség horvát tagját, mégis „mekkora a realitása az ország békés feldarabolásának”. Ezt követően április 11-én  arról szóltak a hírek, hogy egy névtelenségbe burkolózó vezető állami tisztviselő szerint Janez Jansa szlovén miniszterelnök egy dokumentumot is átadott az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, melyben Szlovéniának, mint az Európai Tanács 2021 júliusától következő soros elnökség – prioritásai voltak felvázolva. Ezen prioritás esszenciája állítólag a „volt Jugoszlávia utódállami határainak újrarajzolása” lenne. Bosznia-Hercegovina jelenlegi határai  az 1995-ös daytoni békeszerződés vonalait követik, annak elveivel együtt, mint a többnemzetiségű, extra-bürokratikus kormányzás. A szerződés két tagállamot is létrehozott az így föderációvá alakított Bosznia-Hercegovinában: a horvát és bosnyák többségű Bosznia-Hercegovinai Föderációt és a szerb lakosságú Boszniai Szerb Köztársaságot. A boszniai szerb vezetők korábban gyakran fenyegetőztek azzal, hogyelszakadnak és létrehoznak egy független államot, azonban külföldi támogatás hiányában ettől az ötlettől rendre elálltak. Úgy néz ki, amennyiben ez a terv tényleg létezik, akár még erre is sor kerülhet.

Vélhetően – amennyiben ez a terv nem csak pletyka, esetleg egy vagy több ország destabilizációs kísérlete – az említett felek ezzel szándékoznak feloldani azt a belső politikai és etnikai divíziót, melynek eredményeként hiába kérte Szarajevó 2016 februárjában az EU-tagfelvételi procedúra elindítását, lényegi lépés azóta sem tudott megvalósulni.

A boszniai fél a hírekre reagálva azonnal behívatta Ljubljana szarajevói nagykövetét, Zorica Bukinac-ot, hogy magyarázatot kérjen. A nagykövet kijelentette, hogy a felosztási terv mindössze pletyka, hiszen Janez Jansa is tagadta annak létét.

(A rejtélyes dokumentum tartalma ugyanakkor állítólag nem csak Bosznia egységét fenyegetné, hanem Montenegróét, Észak-Macedóniáét és Albániáét is.) Michel szóvivője, Barend Leyts április 11-én azt közölte a média érdeklődésére való tekintettel, hogy a Tanács nem tud róla érkezett-e ilyen dokumentum Szlovéniából, de tovább ellenőrzik a kérdést.

Az egyik horvát  lap szerint Jansa mellett Orbán Viktor és a szerb elnök, Alekszandar Vucsics is aktív szerepet vállalt a terv kidolgozásában. A dokumentumot – melynek létezését egyelőre egyik fél sem igazolta – elítélte többek közt Horvátország, az Egyesült Államok és Törökország is, akik mind Bosznia-Hercegovina területi integritása mellett álltak ki.

Egyre nő a vakcinahiány miatti elégedetlenség Bosznia-Hercegovinában

Bosznia-Hercegovina fokozatosan megkezdte a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítését. Hétfőtől (avagy április 11-től) például − több mint három hét után − Szarajevóban ismét megnyithattak a vendéglátóhelyek kerthelyiségei.

Bosznia-Hercegovina jelenleg a Worldometer adatai szerint a világon ötödik legsúlyosabban érintett ország a koronavírus által. A nyugat-balkáni államban jelenleg 212 haláleset jut 100 ezer emberre.

Ez arra a kormányzati hibára vezethető vissza, mely szerint Szarajevó a kezdetektől nem rendelkezett egységes oltási tervvel, mindössze a nemzetközi COVAX-mechanizmusra támaszkodott. Éppen ennek köszönhetően először 2021 márciusa során érkezett COVAX-vakcinacsomag Boszniába, mellyel a délkelet-európai állam vált a kontinens „leglassabban oltó országává”. Ennek eredményeként az állampolgárok egy csoportja büntetőfeljelentést tett az állam vezető politikusai ellen. A panaszt online formában eddig több mint 8 ezerenírták alá.

Törökország kapva az alkalmon 30 ezer adag Sinovac-vakcinát adományozott a kétségbeesett állam számára. A Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök utasítására Boszniába küldött 30 ezer adag Sinovac vakcina március 28-án érkezett meg az országba.

Ez ugyanakkor nem segített azon, hogy a lakosság ne vonuljon utcára és tüntessen az új típusú koronavírus-járvány elleni oltóanyagok lassú beszerzése ellen. Szarajevóban az autósok járműveikkel torlaszolták el a főpályaudvarhoz vezető teret, majd számos tiltakozó a parlamenthez vonult az egyik helyi hírportál beszámolója szerint.

Az Oroszországhoz való közeledést promótálta a tatár elnök Boszniában

Bosznia-hercegovinai munkalátogatása során Rustam Minnikhanov tatárföldi elnök meghívta a nyugat-balkáni államot, hogy csatlakozzon az Oroszország – Iszlám Világ stratégiai fejlesztő munkacsoport programjába. A látogatás során Minnikhanov egyeztetett többek közt Milorad Dodikkal, Sefik Dzaferovic-al és Zeljko Komsic-al is. Milorad Dodik a találkozót követően támogatásáról biztosította a tatárföldi elnököt törekvésében.

Az Oroszország-Iszlám Világ Stratégiai Vízió Csoportja 2006-ban jött létre Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök és Mintimer Szajmijev tatár elnök segítségével. A szervezetnek ma 27 tagállama van, köztük Indonézia, Marokkó, Szaúd-Arábia, Irán és Kuvait.

Elhunyt Jovan Divjak

Április 8-án elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, aki azzal vált híressé, illetve Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a Szarajevó 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Az egykori katonának korábban nem sok köze volt a városhoz. Divjak Belgrádban született, ott is kapott katonai kiképzést. A jugoszláv néphadsereg kötelékében a nyolcvanas években vált a mostari védelmi erő parancsnokává.

Divjak 1989 után került a többségében muszlim Szarajevóban. Amikor 1991-ben a tagköztársaság bejelentette függetlenedését (1992-ben kiáltották ezt végül ki hivatalosan, a szerb lakosság többsége azonban nem támogatta), Divjak fegyvereket adott át helyi katonai erőknek, amiért a jugoszláv néphadseregben el is ítéltek – megbüntetni azonban nem tudták, ugyanis soha nem tért vissza ottani kötelekébe. 1992-ben döntötte el, hogy hivatalosan is átáll a független Bosznia hadseregéhez, az Armija BiH-hez. A gyakran „muszlimnak” tartott Armija BiH több nemzetiségűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a hadsereg három parancsnoka a horvát katolikus Stjepan Siber, a szerb ortodox Jovan Divjak és az iszlámot követő Sefer Halilovic voltak.

1994-től Divjak irányította a muszlim többségű városok védelmét ellátó parancsnokságot az Armiján belül. Szarajevó ostromakor is igy volt jelen, amikor a szerb nacionalista erők körbezárták és a hegyekből lőtték azt majdnem négy éven át (1992 áprilisától 1996 februárjáig). Az ostrom során több, mint 10 ezer ember vesztette életét.

Büntetni akarták a Srebrenica-tagadást – leszavazták

A szerb és horvát képviselők is leszavazták a boszniai parlament felsőházának, tehát a Népek Házának azon indítványát, mely szigorított volna a srebrenicai népirtással kapcsolatos tények tagadásának szankcionálásán. Ez a jelenség nem újkeletű, szinte évente ismétlődik. A Népek Házának boszniai képviselői 1995, avagy a népirtás óta szigorítana a szankciókon, melyet a horvát és szerb képviselők rendre leszavaznak.

Annak érdekében, hogy a bosnyák képviselők sikerrel járjanak, Valentin Inzko főképviselő is felszólalt az ügy érdekében, ám még így sem történt érdemi előrelépés az ügyben.

Visszanyerte Szarajevó a Ramadán-recitálási jogát

A bosznia-hercegovinai fővárosban található oszmán örökségű Ferhadiye mecset visszanyerte a ramadánra vonatkozó recitálási jogát. A 16. századi történelmi mecset az egyetlen, mely rendelkezik ezzel a joggal Szarajevóban. A mecset 1992-ben veszítette el recitálási jogát az 1995-ig tartó háború miatt, és közel három évtizeddel később, 2021-ben tudta csak visszanyerni a recitálási jogot, melynek értelmében különleges szakrális eseményeket is meg lehet tartani benne.

A recitálás minden nap, a ramadán végéig (május 11.), 11:30-as kezdettel valósulhat meg a Ferhadiye mecsetben, melyet a koronavírusra való tekintettel online is közvetítenek. A mecset imámja, Vecic szerint közel 30 éves szünetet követően mostantól minden évben lehetőség lesz recitálást hallgatni Szarajevóban is.

Írta: Gönczi Róbert

Címlapkép: Választások Albániában Tirana, 2021. április 27.
Edi Rama albán miniszterelnök támogatói nemzeti zászlókkal egy tiranai utcai nagygyűlésen 2021. április 27-én. Az április 25-i parlamenti választásokon a kormányzó Szocialista Párt (PS) kapta a legtöbb szavazatot.
(Forrás: MTI/AP/Hektor Pustina)

A Balkán 05 – Balkán Hírfigyelő, április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Rendőrségi védelmet kapott pénteken a nyugat-lengyelországi Walbrzych polgármestere, aki fenyegetéseket kapott, miután a helyi önkormányzat kötelezővé nyilvánította a koronavírus elleni védőoltást.

A mintegy 113 ezer lakosú Walbrzych önkormányzata április végén szavazta meg a határozatot, mely szerint kötelezővé tennék az oltást a város összes lakosa, illetve az ott dolgozók számára. A még az illetékes vajdasági hivatal jóváhagyására váró, vagyis nem hatályos határozatot a helyi polgármester, az orvosi végzettségű Roman Szelemej kezdeményezte. Az intézkedést azzal indokolta, hogy több helyi lakost, valamint általában több lengyelt is gondolkodásra akar késztetni az oltakozás fontosságáról.

A határozat nyomán Szelemej e-mail címére és közösségi fiókjára számos, gyűlöletkeltő és fenyegető üzenet érkezett, a fiókot emiatt fel kellett függeszteni – közölte pénteken a PAP hírügynökséggel a walbrzychi polgármesteri hivatal szóvivője.

Hétfőn a kötelező oltás ellenzői tüntetést is tartottak Szelemej háza előtt. A fenyegetések kapcsán a polgármesteri hivatal rendőrségi bejelentést tett, Szelemej pedig rendőrségi védelmet kért, amit a szóvivő közlése szerint meg is kapott.

A lengyel kormányfői hivatal vezetője, Michal Dworczyk szerint a walbrzychi önkormányzat nem egyeztetett a kezdeményezésről a kormánnyal. A járvány kezelésére vonatkozó lengyel jogi szabályozás értelmében az oltakozás önkéntes.

A lengyel kormány mellett működő orvosi tanács egyik tagja, Robert Flisiak “túl merész ötletnek” nevezte a walbrzychi határozatban foglaltakat. A tanács egy másik tagja, Anna Piekarska viszont nemrég felvetette: fizetőssé kellene tenni a Covid-19 kór gyógyítását azok számára, akik nem oltatják be magukat.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának április eleji ítélete szerint kötelezővé lehet tenni az oltásokat egy demokratikus társadalomban. A döntés nem a Covid-19-elleni vakcinázás, hanem a kötelező gyermekoltások kapcsán született cseh családok keresete után, de egyes értelmezések szerint megerősíti a védőoltás kötelezővé tételének lehetőségét a jelenlegi járvány körülményei között.

The post Rendőrségi védelmet kapott egy, a kötelező védőoltást szorgalmazó lengyel polgármester appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Ma már senki sem kérdőjelezi meg az it-biztonság szükségességét – válaszolta megkeresésünkre Zala Mihály. Az EY Magyarország it- és technológiai tanácsadásért felelős vezető Associate Partnerét az elmúlt évek változásairól kérdeztük.

— Régebben az államigazgatásban dolgozott, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet korábbi vezetője is volt, jelenleg pedig a magánszférában, az EY teljes technológiai tanácsadási üzletágát vezeti. Milyen különbségeket lát a két ágazat között it-biztonsági szempontból?
— A tapasztalatok alapján mindkét ágazatban vannak jó és rossz példák, ez is mutatja, hogy alapvetően nem az dönti el egy szervezet felkészültségét, hozzáállását, hogy melyik szektorban van, sokkal inkább az, hogy milyen ember vezeti az it-biztonsági területet, kap-e a terület felső vezetői támogatást, megérti-e a menedzsment, hogy a kiberbiztonság mára a legjelentősebb szervezeti kockázatok között szerepel. Rengeteg pénzt el lehet költeni úgy, hogy közben az it-biztonság szintje nem növekedik, a másik oldalról pedig fontos kiemelni, hogy viszonylag jelentős biztonsági kontrollokat is lehet szűkösebb erőforrásokból kialakítani. A mi felelősségünk éppen az, hogy az adott szervezet igényeihez és lehetőségeihez mérten támogassuk őket a legjobb megoldások megtalálásában és kialakításában.

— Véleménye szerint a közszféra mennyire képes az it-biztonsági szakemberek megtartására?
— Nemhogy a közszféra, de az erősen humánerőforrás-hiányos piac sem tudja megtartani a szakembereit, ami továbbra is hatalmas probléma. Adott esetben a legmagasabb jövedelmű szakemberek is kaphatnak még vonzóbb ajánlatot. A közszféra béreiből pedig egy alacsony bérezésű piaci it-szakember bére sem jön ki, úgyhogy ez egy nagyon nehéz kérdés, amit megpróbálnak egyedi szinteken kezelni. Ez a helyzet még rövid távon sem tartható fenn, erre minél hamarabb biztos megoldást kell találni. Addig azt lehet javasolni, hogy a közigazgatás próbáljon a piacról megfelelő tanácsadási szolgáltatásokat beszerezni a saját szükségleteinek biztosítására vagy a saját szakértelem kiegészítésére.

— Három éve, 2017-ben azt nyilatkozta az évkönyvünknek, hogy „Jelenleg Magyarországon háromféle képzés létezik: mérnök informatikus, programtervező, gazdaságinformatikus, és egyik sem fókuszál a kibervédelemre”. Változott-e a helyzet, ha nem, ön szerint ez mivel magyarázható?
— Úgy gondolom, hogy a helyzet nagyjából változatlan, a felsőoktatás továbbra is a tízezres nagyságrendű informatikushiányt próbálja valamilyen szinten pótolni. Nemcsak a kibervédelem szenved erőforráshiánytól, de jó programozók, magasabb képzettségű üzemeltetők és informatikai projektvezetők is nagy számban hiányoznak a piacról. Ha már kibervédelemről beszélünk, szerintem jelenleg a BME-n van a kibervédelem területén a legmagasabb színvonalú technikai képzés, de ők sem tudják kiszolgálni az a hatalmas igényt, amit szükséges lenne kielégíteni.

— Az it-biztonság területén milyen változások történtek az elmúlt tíz év során?
— Van fejlődés, ma már senki sem kérdőjelezi meg az it-biztonság szükségességét. Egyre többen végeztetnek sérülékenységvizsgálatokat és forráskódelemzéseket, bár ezek színvonala a kevés számú nívós cég mellett szóhoz jutó gyengébb szolgáltatóknak betudhatóan gyakran erősen megkérdőjelezhető. De mindezek mellett egyre fontosabb a humán jellegű támadásokkal szembeni védelem, az emberek naivitása sajnos sokszor határtalan. Fontos lenne a tudatosságra oktatás, a felelősségi körök meghatározása, az informatikai/biztonsági szabályrendszerek kialakítása is, de sok cég még nem rendelkezik ezekkel. Elmondható az is, hogy az információbiztonság területén is egyre több automatizmus alakul ki, amivel az ismétlődő vagy jól automatizálható humán feladatokat kiváltják, és ez a trend a mesterséges intelligencia előretörésével valószínűleg meredek fejlődést produkál majd.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: A szakemberhiány még rövid távon sem tartható fenn appeared first on .

Fogolyzendülés miatt nem jogerősen négy éve fegyházra ítéltek két férfit pénteken – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Az elsőfokú ítélet szerint a három vádlott a Budapesti Fegyház és Börtön Kozma utcai épületének egyik háromszemélyes zárkájában töltötte jogerős szabadságvesztését. 2018. január 6-án a büntetés-végrehajtási intézet biztonsági ellenőrzést végző munkatársai kiabálást hallottak a vádlottak zárkájából, ezért felszólították őket a hangoskodás befejezésére. A három férfi azonban ágyakkal torlaszolta el a zárkaajtót, azonnali átszállítást követelt és trágár szavakkal illette a helyszínre érkező parancsnokot.

Az őrök a zárkaajtó kémlelőüvegét betörve könnygázt alkalmaztak és a zárkaajtó pántját lecsavarozva jutottak be a helyiségbe. A vádlottak bilincselés közben is ellenálltak. A Fővárosi Törvényszék a pénteki tárgyaláson a más ügyben jogerős szabadságvesztését töltő első- és másodrendű vádlottat fogolyzendülés miatt négy év fegyházra ítélte, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatók.

A vádlottak és védőik felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek, így az elsőfokú ítélet nem jogerős. Az ügy harmadik vádlottja tavaly elhunyt.

The post Fogolyzendülés miatt kapott négy év fegyházat két elítéltet appeared first on .

Párizsban akart eredetileg támadást elkövetni a nizzai Notre-Dame-bazilikában tavaly október 29-én végrehajtott három emberéletet követelő iszlamista merénylet tunéziai elkövetője – derült ki a dzsihadista telefonjában talált üzenetekből, amelyeket a BFM francia hírtelevízió tette közzé.

Rendőrségi források az AFP hírügynökségnek megerősítették, hogy a 22 éves Brahím Iszávi “eredetileg Párizsba akart menni, de nem maradt elég pénze”. A BFM hírtévé által közzétett üzenetek szerint az elkövető október 25-én azt írta egy barátjának SMS-ben Rómából: “Holnap elindulok Franciaországba, a hitetlenek és a kutyák hazájába”.

A férfi szeptember 19-én hajóval indult el Tunéziából, majd Olaszországon keresztül október 27-én este érkezett meg a dél-franciaországi Nizzába, ahonnan másnap azt írta: “Még Nizzában vagyok, oda akarok menni, ahol te vagy, az Eiffel-toronyhoz, de a jegy 150 euróba kerül”. Majd egy másik üzenetben megjegyezte: “A jegy túl drága. Itt vagyok, amíg Isten megsegít”.

A dzsihadista két nappal később a Notre-Dame-bazilikában megölt két nőt és a sekrestyét, miután a tett helyszínén a rendőrség több lövéssel ártalmatlanította.

“Párizsban akart támadni. Nizza egy pótmegoldás volt, mert nem maradt több pénze” – mondta Samia Maktouf, az egyik áldozat családjának ügyvédje, aki egyébként kételkedik abban, hogy a férfi egyedül döntötte el, hogy az Eiffel-toronynál támad. Szerinte a tunéziait irányították. Azt is elmondta, hogy a dzsihadista “mindent vitat”, ami történt, és amnéziára hivatkozik.

Iszávit Nizzában válságos állapotban szállították kórházba a terrortámadást követően, majd november elején átszállították Párizsba, ahol miután az állapota javult, egy vizsgálóbíró kihallgatta, és vádat emeltek ellene terrotámadással összefüggésben gyilkosság és gyilkossági kísérletek miatt. A nyomozás eddig nem állapította meg, hogy voltak segítői, vagy anyagi és ideológiai támogatói.

“Azokat az embereket, akikkel kapcsolatba lépett Párizsban, kihallgatták, de nem gyanúsították meg őket” – jelezték nyomozati források.

The post Kiderült a Nizzai terrortámadás elkövetőjének eredeti terve appeared first on .

A Fővárosi Főügyészség vádat emelt két férfival szemben jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt a Fővárosi Törvényszéken, és végrehajtandó fegyházbüntetésre tett indítványt, továbbá pénzbüntetést és vagyonelkobzást is javasolt.

A vád szerint a két – egy 43 és egy 42 éves – férfi elfogása előtt hónapokon keresztül árulta a kábítószert; az értékesítéssel kapcsolatos feladatokat megosztották egymás között – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Azt írták, hogy a vádlottak a kábítószert az egyikük III. kerületi lakásához tartozó garázsban, valamint a másik vádlott XIV. kerületi lakásán tárolták, és jellemzően ez utóbbi lakás környékén értékesítették.

A nyomozóhatóság a vádlottaknál tartott kutatások során csaknem fél kilogramm heroint, kábítószer értékesítéséhez használt eszközöket, valamint drogkereskedelemből származó, több mint 2 millió forint készpénzt foglalt le – áll a közleményben.

The post Fegyházat kért az ügyészség két budapesti heroinkereskedőre appeared first on .

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében jogköreit a nemzetbiztonsági tanácsra ruházza át, ha bármilyen okból nem tudná ellátni hivatali teendőit – közölte szombaton a BelTA állami hírügynökség.

Akadályoztatása esetén a miniszterelnök vezetné a nemzetbiztonsági tanácsot. A rendelet tervezetéről Lukasenka még április végén Homel megyei munkalátogatásán beszélt. Akkor azt mondta, hogy összeesküvők egy csoportja merényletet tervezett ellene.

Lukasenka állítása szerint a szervezők egyik terve az volt, hogy a hatalomátvétel a május 9-i minszki győzelem napi ünnepségek idején lesz, de lemondtak róla. A második változat az elnöki konvoj elleni támadással számolt, amelyhez gránátvetőket is beszereztek, de megvalósítani mindezt szintén nehéz lett volna, mert a gépkocsioszlop gyorsan mozog, és kicsi a találati esély – közölte Lukasenka. A harmadik variáns szerinte az elnök külvárosi rezidenciája elleni támadást vázolt volta. Az államfő úgy vélekedett, hogy tízmillió dollárt (hárommilliárd forint) szántak erre a célra, és ebből a mesterlövész egymillió dollárt kapott volna. Lukasenka szerint az összeesküvők a karhatalom támogatására számítottak, és a hadsereg segítségével lezárták volna Minszket.

Hozzátette, hogy a fővárosi áramellátás lekapcsolását is tervbe vették. Hangsúlyozta, hogy amennyiben sikerrel jártak volna az összeesküvők, az “a legszörnyűbb polgárháborúba torkollt volna, amilyet még egy ország sem látott”.

Fehéroroszországban a tavaly augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek.

A választásokat követően tiltakozó megmozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint harmincezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldre, főleg Lengyelországba és Litvániába távozott önszántából vagy hatósági kényszerítésre.

The post Lukasenka merénylettől tart appeared first on .

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

A kényelem iránti igény és a mobilitás előnyei határozzák meg napjainkban az elektronikus vagyonvédelmi rendszerek biztonsági szintjét – mondta lapunknak Tóth Levente, a TVT Vagyonvédelmi Zrt. szakmai igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének tanársegédje. A szakértő szerint a biztonságtechnikai eszközök, megoldások iránti kereslet az elmúlt években is stabil maradt Magyarországon, a további növekedésre azonban céltudatos oktatásra is szükség van.

— Hogyan változott a biztonságtechnikai eszközök piaca az elmúlt tíz évben Magyarországon?
— Az ebben az időszakban tapasztalt változások egyértelműen a digitális technológia térhódításához kötődnek. Nem csupán az IP-kamerák népszerűségéről van szó, sokkal inkább arról, hogy a kényelem mint funkció a biztonságtechnikában is fontos tényezővé vált. Míg öt-hat évvel ezelőtt még inkább csak gombokkal vezérelt, karakterkijelzős LCD-felületek álltak rendelkezésünkre, ma már főként az érintőképernyő dominálja a piacot. Jellemző az is, hogy mind az eszközök, mind pedig azok kezelője az internet segítségével szerzi meg a kényelmi információkat (például az aktuális időjárásról), illetve a rendszerek állapotjelzései vagy a távvezérlése is ezt a „csatornát” használja. Így – az összekapcsoltság miatt – a hozzáférés biztonsága is központi kérdéssé vált. Ahogy a biztonságtechnikai megoldások az internet felé terelődtek, sokan temetni kezdték a távfelügyelettel foglalkozó cégeket. Megjegyzem, nem nekik lett igazuk. Ha ugyanis a mobiltelefon mint a biztonsági rendszer központi vezérlője és felügyelője valamiért nem elérhető – például a kezelő egy tárgyaláson ül vagy épp a kocsiban felejtette a készüléket, és pont akkor érkezik vészjelzés a készülékre –, akkor hiába az egész rendszer, ha az operátor nem tud reagálni az incidensre. Egy másik aspektus szerint mindez azt is jelenti, hogy egy mobiltelefonra redukáljuk a hozzáférés biztonságát. Márpedig ha valaki megszerzi a telefont, kilesi az egyszerű jelszavunkat, jelkódunkat, vagy átveszi felette az irányítást, akkor bármit megtehet a biztonságtechnikai rendszerrel. Éppen ezért ma már az ilyen típusú rendszereknél a mobiltelefonok biztonsági szintje határozza meg a teljes biztonságtechnikai rendszer védelmi szintjét. A jövőben várhatóan a mobil operációs rendszerekre írt vírusok tömegesen jelenhetnek meg azzal a céllal, hogy riasztórendszerekhez szerezzenek hozzáférést. A trend tehát az, hogy a kényelmi szempontok miatt a biztonságot tesszük kockára.

— Hogyan változtak a felhasználói szokások, illetve a megrendelői igények?
— Egyre inkább az integrált kényelmi megoldások felé haladunk, de a felhasználói szokások trendjei azt mutatják, hogy a minőségi termékek iránti kereslet csökken. Kínából irdatlan mennyiségben érkeznek a piacra dömpingáras termékek. Az olcsó, nagy tömegben előállított kamerák használata egyre jellemzőbb, azonban ezek gyártói a kiélezett versenyhelyzetben nem szánnak időt arra, hogy alaposan, laborkörülmények között teszteljék termékeiket. Arról nem is beszélve, hogy a termékekben szoftveroldalon is rengeteg sérülékenység marad. Persze az sem zárható ki, hogy egy-egy eszköz szoftverébe szándékosan kerülnek be például backdoorok, de számos olyan eszközről tudunk, amelyekben véletlenül nyitva hagyott portok, autentikáció nélkül elérhető programozói felületek vannak. Az óriási gyártási darabszámok miatt ezek a termékek olcsók, így a megrendelőt sokszor nem érdekli, hogy a magasabb minőségű, de drágább termék mennyivel nagyobb biztonságot jelent. Mindez egyébként azt is magával hozza, hogy folyamatosan változó eszközparkkal kell dolgoznunk. Ha például egy meghibásodott kamera helyére ugyanolyat kérnek, mint amilyet két éve felszereltünk, olyat már biztosan nem fogunk tudni beszerezni. Mindazonáltal szerencsére vannak olyan cégek, amelyek nem kötnek alkut a minőség és a biztonság szempontjából.

— Hol tart ma a biztonságtechnikai megoldások használata Magyarországon?
— A biztonság iránti igény nem változott. A bűnelkövetések kordában tartására térfigyelő kamerákra továbbra is szükség van, de ugyanez igaz a banki területen, ahol ezek az eszközök nélkülözhetetlenek. Bár a lakásbetörések száma a PRE-STAT adatai szerint az elmúlt öt évben a harmadára csökkent (lásd az ábrát), a lakosság nagy részében még mindig benne van a félelem. De fel kell tenni a kérdést: miközben az álkulcsos, símaszkos betörőtől félünk, miért nem veszünk tudomást a kibertérben elkövetett behatolásokról, csalásokról? Komoly elmozdulást látunk ugyanis az informatikai úton elkövetett bűncselekmények irányába – erre pedig egyáltalán nem vagyunk felkészülve. A következő években sokkal több figyelmet kell szentelnünk az elektronikai eszközeink biztonságának.

— Milyen fejlődési potenciált lát a hazai biztonságtechnikai piacban? Mire lehet szükség a további növekedéshez?
— Nem érzékelünk lassulást a piacon, az igény továbbra is megvan a biztonságtechnikai eszközökre, illetve megoldásokra. Az ugyanakkor jól látható, hogy a hazai piacot a nemzetközi trendek húzzák maguk után, és miután számtalan multinacionális vállalat van jelen a magyar piacon, ezért a külföldön használt vagy már elterjedt technológiák előbb-utóbb hazánkba is beszivárognak. A nagyvállalati ügyfelek sokszor azt is konkrétan meg tudják mondani, hogy például milyen beléptetőtechnológiát szeretnének telepíttetni vidéki üzleteikbe. Azonban a multinacionális megrendelők gyakran azt is gondolják, hogy itt, a „Balkán határán” jóval olcsóbban megúszhatnak bizonyos beruházásokat. Számukra rossz hír, hogy a magyar szakembereket is meg kell fizetni. A piac fejlődési lehetőségeit a technikai fejlesztések, az új szolgáltatások iránti igény határozza meg, miközben az élő erős szolgáltatást is egyre gyakrabban váltják ki intelligens védelmi és analitikai megoldásokkal. Ezeken túl akár szabványbeli vagy jogszabályi változások is szükségessé tehetnek bizonyos fejlesztéseket, beruházásokat. A további növekedéshez azonban céltudatos oktatásra, rengeteg szemináriumra van szükség, ahol a technikai lehetőségek mellett a veszélyekre is felhívják a figyelmet.

The post Körkérdés az elmúlt tíz évről: Nem vagyunk felkészülve az informatikai bűncselekmények elhárítására appeared first on .

Korrupcióval vádol a Fővárosi Főügyészség egy budapesti háziorvost, aki hamis igazolást állított ki egy büntetőügyben érintett férfinak.

A vád szerint az orvosnak húszezer forintot ígértek azért, hogy állítson ki valótlan tartalmú orvosi igazolást annak érdekében, hogy az egyik páciensének – vádlottként – ne kelljen megjelennie egy bírósági tárgyaláson – közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint az ügy vesztegetésre felbujtó vádlottjának – egy 48 éves férfinak – idézése volt a bíróságra egy ellene lopás miatt folyamatban lévő bűnügyben. A tárgyalást 2019. december 12. napjára tűzte ki a bíróság, amelyen a vádlott tudomása szerint várható volt, hogy végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.

A vádlott mentesülni akart a tárgyaláson való megjelenés alól, ezért 2019. december 11-én felhívta a testvérét – egy 52 éves nőt -, és közölte vele, hogy szüksége lenne orvosi igazolásra azért, hogy ne kelljen megjelennie a számára kedvezőtlen kimenetelű tárgyaláson.

A nő még aznap telefonon felhívta a budapesti háziorvost, akinek elmondta, hogy miért van szüksége az igazolásra; az orvos ígéretet tett a kérés teljesítésére.

A vád szerint a vesztegetés ajánlatát elfogadó orvos – a kötelezettségét megszegve – olyan ambuláns naplót és orvosi igazolást állított ki, amely szerint a férfi tüdőgyulladásban szenved. Az orvosi igazolást annak tudatában állította ki, hogy azt a férfi a bírósági tárgyalásról való kimentésére fogja felhasználni, majd azt átadta a férfi testvérének, akinek egyúttal felhívta a figyelmét arra is, hogy egy esetleges ellenőrzés esetére az általa felírt gyógyszert váltsák ki.

A férfi kimentése érdekében az orvosi igazolást benyújtották a Budapesti II. és III. Kerületi Bírósághoz. Az ígért jogtalan előnyt az orvos végül nem kapta meg.

A Fővárosi Főügyészség a férfit és testvérét önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettével, míg az orvost kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja.

A vádlottakkal szemben a főügyészség végrehajtandó börtönbüntetést indítványozott a vádiratban, továbbá az orvos esetében arra is indítványt tett, hogy a bíróság vele szemben pénzbüntetést is szabjon ki és határozott időre tiltsa el egészségügyi szakképzettséget igénylő foglalkozás gyakorlásától – áll a közleményben.

The post Korrupcióval vádol az ügyészség egy budapesti háziorvost appeared first on .

Washington senkitől nem várja el, hogy Amerika vagy Kína között válasszon – mondta csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Leszögezte azt is, hogy az amerikai kormány változatlanul rossz ötletnek tartja az Északi Áramlat 2 orosz földgázvezeték megépítését.

Blinken, aki a hét vezető ipari hatalom (G7) napokban véget ért londoni külügyminiszteri értekezletén vett részt, a BBC rádió közéleti 4-es csatornájának kifejtette: az orosz-német beruházásként készülő Északi Áramlat 2 vezeték építése Oroszország érdekeit szolgálja, Európa és az Egyesült Államok érdekeivel viszont ellentétes.

Az amerikai külügyminiszter szerint a Balti-tenger alatt épülő vezetékrendszer az Európai Unió saját energiabiztonsági alapelveinek is ellentmond, hiszen az EU is arra törekszik, hogy ne egyetlen országtól függjön jelentős részben energiaellátása, de a beruházás hátrányosan érinti Lengyelországot, Ukrajnát és több más fontos európai országot is.

Az Egyesült Államok és Oroszország viszonyáról szólva Blinken a BBC-interjúban kijelentette: amikor Moszkva meggondolatlanul vagy agresszív módon cselekszik – ahogy ezt a kibertámnadásokkal, az amerikai választási folyamatba történt beavatkozással vagy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ügyében is tette -, azt Washington nem hagyja válasz nélkül.

Ugyanakkor az amerikai kormány abban érdekelt, hogy stabilabbak, kiszámíthatóbbak legyenek az orosz-amerikai kapcsolatok, és ha Moszkva is ezt az utat választja, akkor vannak olyan területek, amelyeken az Egyesült Államok és Oroszország kölcsönös érdekek alapján együttműködhet – mondta az amerikai külügyminiszter. Blinken ugyanezt a G7-értekezleten is hangsúlyozta.

A londoni miniszteri találkozót bevezető vasárnapi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Washington – jóllehet válaszolna bármilyen meggondolatlan vagy agresszív orosz lépésre – nem törekszik az Oroszországgal fennálló feszültség további eszkalációjára, a viszony éleződése helyett azt szeretné, ha Oroszországhoz fűződő kapcsolatai stabilabbak, kiszámíthatóbbak lennének.

“Ha Oroszország lépéseket tesz ebben az irányban, mi is így teszünk” – mondta Blinken a londoni G7-értekezletet bevezető sajtóértekezletén. A csütörtöki BBC-interjúban a Kínával fenntartott amerikai viszonyrendszerről Antony Blinken azt mondta: az Egyesült Államok nem arra törekszik, hogy “kordába szorítsa vagy visszafogja” Kínát.

Washington elismeri, hogy vannak országok, amelyek érdekeltek a Kínával ápolt kapcsolatokban, és az amerikai kormány nem fogja azt mondani ezeknek az országoknak, hogy választaniuk kell Amerika vagy Kína között – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

Blinken szerint az amerikai kormány ugyanakkor előnyben részesíti bizonyos alapelvek, mindenekelőtt a szabályokra alapuló nemzetközi rend fenntartását, mivel ennek a rendszernek a kialakításába az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és sok más ország nagyon sok munkát fektetett az elmúlt több nemzedéknyi időben. Ha valaki megpróbálja aláásni ezt a rendszert, például úgy, hogy nem tartja magát a játékszabályokhoz vagy a vállalt kötelezettségekhez, “akkor a sarkunkra állunk és tudatjuk, hogy ez nem elfogadható” – mondta az amerikai külügyminiszter.

Blinken szerint ez önmagában nem csak Kínára vonatkozik, ennek az álláspontnak a célja a szabályokra épülő nemzetközi rend fenntartása, mert ez béke és a jólét legjobb garanciája. Hozzátette ugyanakkor: az egyes országoknak nagyon gondosan meg kell fontolniuk, hogy Kína milyen természetű beruházásokat hajt végre gazdaságukban, különös tekintettel a stratégiai jelentőségű területeken eszközölt kínai befektetésekre. Blinken szerint azonban az Egyesült Államok ezzel nem azt mondja, hogy semmiféle üzleti kapcsolatot nem szabad fenntartani Kínával.

The post Washington senkitől nem kéri, hogy Amerika és Kína között válasszon appeared first on .

A rendőrök nyolc helyszínen csaptak le és négy, gyermekpornográf tartalmakat terjesztő bűnszervezethez tartozó embert fogtak el – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pénteken. A Fővárosi Törvényszék azt közölte, hogy elrendelték a négy gyanúsított letartóztatását.

A rendőrség közleménye szerint az Europol és az Interpol közreműködésével azonosították a bűnszervezet vezetőjét, aki a lakásán lévő szerverről üzemeltetett a darkneten egy nemzetközileg ismert pedofil fórumot, amelynek több ezer magyar és külföldi felhasználója volt. A gyermekpornográf tartalmak megosztására specializálódott fórum tagjai nagy mennyiségben tettek közzé és osztottak meg egymás között gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos felvételeket.

A gyanúsítottak közül az egyik a saját kisgyermeke, míg a másik a négyéves testvére ellen is követett el rendszeresen szexuális abúzust, amelynek felvételeit szintén megosztották a fórumon. A fórum további felhasználóinak azonosítása folyamatban van.

A gyermekpornográf felvételek esetében az elkövető felelősségre vonása mellett a kibernyomozók kiemelt célja a felvételeken látható gyermekáldozatok azonosítása, a kiskorúak védelme és a szexuálisan kizsákmányolt gyermekek káros környezetből történő kiemelése – közölte a rendőrség.

A Főváros Törvényszék közleményében arról tájékoztatott: a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra, június 7-éig elrendelte a négy meggyanúsított férfi letartóztatását. Közülük hármat gyermekpornográfiával, a negyediket tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére szexuális erőszakkal, vérfertőzéssel elkövetett gyermekpornográfiával, valamint kétrendbeli, a nevelése, felügyelete alatt álló sértettek sérelmére – készítéssel, illetve hozzáférhetővé tétellel – bűnszervezetben elkövetett gyermekpornográfiával gyanúsítanak.

Az eljárás adatai szerint az egyik gyanúsított nemzetközi pedofil chatoldalt hozott létre gyermekek iránt szexuális érdeklődést tanúsítók online találkozása, valamint gyermekpornográf tartalmak megosztása, hozzáférhetővé tétele céljából. A gyanúsítottak az oldal üzemeltetését közösen – külföldi moderátorok segítségével – egymás tevékenységéről tudva, hierarchikus feladatmegosztásban, hosszabb időre szerveződve, konspiratívan végezték. Három gyanúsított 2019. június 16. óta folyamatosan osztott meg ezen az oldalon gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló felvételeket.

Az egyik gyanúsított a rendőrség szerint 2013-tól több esetben szexuális cselekményeket is végzett 2006-ban született lányával, és erről videófelvételeket készített, továbbá 2013 és 2015 között a szintén a nevelése alatt álló, 2005-ben született lányáról is készített felvételeket, amelyeket 2020-ban és 2021-ben többek számára is elérhetővé tette az elsőrendű gyanúsított által üzemeltetett privát chatoldalon.

Az ügyészség szökés, elrejtőzés, illetve bűnismétlés veszélye, valamint a nyomozás befolyásolása miatt indítványozta a gyanúsítottak letartóztatását.

A bíróság szerint bár a gyanúsítottak személyi körülményei viszonylag rendezettek, a cselekmény tárgyi súlya kiemelkedő, a gyanú szerint azt bűnszervezetben követték el, és a bizonyítottság esetén kiszabható büntetési tétel is magas. Emellett a gyanúsítottak kiterjedt informatikai ismeretekkel rendelkeznek, a darkweb aktív használatával szökést, elrejtőzést szolgáló eszközök beszerzése könnyen biztosítható.

A bíróság szerint a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmény jellegére és a nyomozás állására figyelemmel az is alappal feltételezhető, hogy a gyanúsítottak kényszerintézkedés alkalmazása nélkül a még le nem foglalt bizonyítékokat, például felhőben tárolt adatokat megsemmisíthetnék, illetve a bűnszervezet eddig nem azonosított tagjait a nyomozásról tájékoztatnák. Emellett a gyanúsításban szereplő cselekmények jellegére és az elkövetés körülményeire figyelemmel a bíróság valamennyi gyanúsított esetében a bűnismétlés veszélyétől is tart. Feltételezhető, hogy korlátozás alkalmazása nélkül folytatnák a bűnszervezetben eddig elkövetett cselekményeiket, a gyermekpornográf felvételek online megosztását.

Mindezekre figyelemmel a bíróság úgy ítélte meg, hogy a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelése szükséges. A bíróság végzése ellen a gyanúsítottak és védőik fellebbeztek.

The post Felszámoltak egy gyermekpornográf tartalmakat terjesztő bűnszervezetet appeared first on .

A Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában kialakult feszültségek és az erőszak azonnali mérséklésre szólította fel a feleket szombaton Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője.

Nyilatkozatában a szóvivő felidézte, hogy pénteken súlyos összecsapások történetek az izraeli rohamrendőrök és az al-Aksza mecsetnél a kelet-jeruzsálemi kilakoltatások ellen tüntető palesztinok között.

“Az erőszak és az uszítás elfogadhatatlan, az elkövetőket mind a két fél részéről felelősségre kell vonni” – hangsúlyozta Stano, hozzátéve, hogy a mecsetnek otthont adó Templomhegy (arab nevén: Haram al-Sarif) státuszát feltétlenül tiszteletben kell tartani.

Aggodalmát fejezte ki továbbá palesztin családoknak a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra negyedből történő kitelepítése miatt. Ebben a negyedben a zsidó telepesek az utóbbi években felvásároltak számos épületet, valamint jogi úton megkérdőjelezték számos palesztin család tulajdonjogát évtizedek óta lakott otthonaikhoz, és régebbi zsidó tulajdonosokra hivatkozva elkezdték kiköltöztetésüket. Az EU szerint az ilyen cselekedetek illegálisnak minősülnek a nemzetközi humanitárius jog szerint, és tovább szítják a kialakult feszültségeket.

“Mindkét fél politikai, vallási és közösségi vezetőinek önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és erőfeszítéseiket az ingatag helyzet stabilizálásra kell összpontosítaniuk” – húzta alá a szóvivő.

A pénteki összecsapásokban több mint kétszáz tüntető és az izraeli hatóságok 17 tagja sebesült meg. A rendőrök gumilövedékekkel és villanógránátokkal oszlatták az őket kövekkel, vizes palackokkal és székekkel dobáló palesztinokat.

Jeruzsálem vitatott hovatartozása a palesztin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsálem egészét saját fővárosuknak nyilvánították, beleértve a város 1967-ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává.

The post Az EU a Jeruzsálemben kialakult erőszak és feszültségek azonnali mérséklésére szólít fel appeared first on .

Ellentétes az uniós joggal a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó lengyel szabályozás – ismertette a főtanácsnok álláspontját az Európai Unió Bírósága.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság (EB) 2019 októberében az uniós bírósághoz fordult, mivel álláspontja szerint a 2017-ben létrehozott fegyelmi rendszer létrehozásával Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A EB ez év március végén ismét keresetet nyújtott be, és ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte az igazságszolgáltatást érintő, 2020. február 14-én hatályba lépett szabályozások miatt Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás ügyében.

A bizottság szerint az elfogadott rendelkezések több eleme sérti az uniós jogot, ugyanis kiszélesítik a fegyelmi bűncselekmény fogalmát, és ezáltal növelik azon esetek számát, amelyekben a bírósági ítéletek politikai ellenőrzés alá vethetők.

Evgeni Tancsev főtanácsnok kiemelte, hogy a bírákkal szemben fegyelmi eljárást a szakmai kötelezettségszegés legsúlyosabb formái miatt kell indítani, nem pedig az – általában a tények és a bizonyítékok értékelését és a jog értelmezését magában foglaló – bírósági döntések tartalma miatt. Ezenkívül – jegyezte meg – annak puszta lehetősége, hogy a bírákkal szemben, ítéleteik tartalma miatt fegyelmi eljárás indulhat, illetve szankciók szabhatók ki, kétségtelenül visszatartó hatással jár a bírósági intézményre nézve, ami összeegyeztethetetlen az igazságszolgáltatás függetlenségével.

“Megengedhetetlen, hogy megrendüljön a bizalom az emberekben a bíróság pártatlansága iránt egy demokratikus társadalomban” – jelentette ki a főtanácsnok. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor az uniós bíróság gyakran azonos álláspontra helyezkedik vele.

The post A bírákra vonatkozó lengyel fegyelmi szabályozás ellentétes az uniós joggal appeared first on .

Őrizetbe vették Magyarországon a tavaly novemberi veszprémi ékszerbolti rablás egyik, Romániában elfogott gyanúsítottját, társait továbbra is keresik – közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság.

A 2020. november 4-én délután, egy veszprémi ékszerboltban történt bűncselekmény ügyében a megyei főkapitányság csoportosan és felfegyverkezve, jelentős értékre elkövetett rablás és rongálás gyanúja miatt nyomoz – írták. Az eljárás adatai szerint egy hattagú társaság rontott be maszkban, csuklyában az áruház épületében működő ékszerüzletbe, és betörték az üvegvitrineket. A boltban dolgozó férfi próbált védekezni, ezért a támadók botokkal és kalapácsokkal bántalmazták.

Végül a hat ember mintegy 12 millió forintnyi értéket zsákmányolt, a rongálással pedig mintegy négymillió forint kárt okozott. A nyomozók a szemle, az adatgyűjtés és a nyomok elemzése eredményeként az elkövetők közül két román embert azonosítottak. Az egyik gyanúsítottat a román rendőrök az európai elfogatóparancs kibocsátása után egy hónapon belül elfogták.

A 29 éves férfit a magyar nyomozók csütörtökön, május 6-án átvették, őrizetbe vették és gyanúsítottként hallgatták ki. Másik, azonosított társát továbbra is keresik, és zajlik a többi elkövető felkutatása is. A Veszprém Megyei Főügyészség azt közölte, hogy indítványozta az őrizetbe vett férfi letartóztatását.

The post Őrizetben a veszprémi ékszerbolti rablás egyik gyanúsítottja appeared first on .

Őrizetbe vették Franciaországban egy neonáci csoport hat tagját, akik egy szabadkőműves páholy ellen terveztek merényletet – jelentette be pénteken a párizsi terrorelhárítási ügyészség.

A tájékoztatás szerint a Becsület és Nemzet elnevezésű csoport tagjait kedden állították elő egy februárban indult előzetes eljárás keretében. Három, 29 és 56 év közötti gyanúsított, két férfi és egy nő ellen javasolnak vádemelést a vizsgálóbírók terrorista bűnszövetkezet gyanújával. A másik három gyanúsítottat, szintén két férfit és egy nőt szabadon engedték a kihallgatások után, ellenük egyelőre nem indul eljárás. Igazságügyi források szerint a gyanúsítottak egy szabadkőműves páholy ellen akartak merényletet végrehajtani, de a támadás részleteit még nem dolgozták ki.

A gyanúsítottak robbanószerkezetekről kommunikáltak egymás között, és terepszemlét is tartottak, a rendőrség ennek köszönhetően tudta őket leleplezni. A házkutatások során neonáci iratokat találtak. Rendőrségi források szerint a csoport egyes tagjai kapcsolatban álltak az összeesküvés-elméletek francia mozgalmának egyik ismert alakjával, a Malajziában élő Rémy Daillet-val. Több terrorelhárítási eljárás is folyik Franciaországban szélsőjobboldali csoportok ellen. Április elején a terrorelhárítási ügyészség egy másik szélsőséges csoportosulás, az OAS kilenc tagja ellen indított eljárást.

A 2017-ben feloszlatott csoport tagjait azzal gyanúsítják, hogy politikusok, többek között Christophe Castaner akkori kormányszóvivő és belügyminiszter, illetve Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetője, valamint muzulmán vallási helyek ellen terveztek merényleteket.

A csoport központi figurája, a 24 éves Logan Alexandre Nisin az ideológiailag a szélsőjobboldali nézeteket valló Anders Behring Breivik norvég terroristához és tömeggyilkoshoz állt közel, őt a Facebookon dicsőítette, lőgyakorlatokra járt és merénylettervei megvalósítására bűnszövetkezetet kívánt szervezni. A nyomozást lefolytató vizsgálóbíróknak kell arról dönteniük, hogy bíróság elé küldik-e a csoport volt kilenc tagját.

Egy évvel később egy másik szélsőjobboldali csoportot leplezett le a terrorelhárítási ügyészség, amely szintén muzulmán célpontokat választott merényletterveihez, 2020 őszén pedig a Hadműveleti erők akciója elnevezésű, fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport 15 tagját gyanúsították meg, ellenük még folyamatban van az eljárás.

Három évvel ezelőtt hat olyan embert tartoztattak le, akik a Facebookon szerveztek merényletet Emmanuel Macron államfő ellen.

Laurent Nunez, a hírszerzés országos koordinátora januárban egy televíziós interjúban elmondta, hogy 2017 óta öt szélsőjobboldali merényletet sikerült meghiúsítani. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a fehér felsőbbrendűséget hirdető mozgalom erősödik, tagjai mintegy 1000-1500-an lehetnek.

The post Szabadkőműves páholy ellen tervezett merénylet egy francia neonáci csoport appeared first on .

Életét vesztette egy 31 éves nő, három gyerek anyja, miután a férje élve felgyújtotta a nyílt utcán a délnyugat-franciaországi Bordeaux-hoz közeli Mérignacban – közölték rendőrségi források.

A tragédia kedd este történt, amikor szemtanúk arra lettek figyelmesek, hogy egy férfi egy nőt fegyverrel üldöz az utcán, majd többször lábon lőtte. Miután a nő összeesett, a férfi a még életben lévő feleségét gyúlékony folyadékkal leöntötte és felgyújtotta. A házaspár háza részben tűz martaléka lett, a tűzeset körülményei egyelőre nem ismertek.

A bordeaux-i ügyészség tájékoztatása szerint a 44 éves férfit fél órával a tragédia után őrizetbe vették a Mérignackal szomszédos Pessac településen. Egy 12-es kaliberű puskát, egy gázpisztolyt és töltényeket találtak nála.

Az ügyészség élettárs által elkövetett szándékos emberölés és gyújtogatás miatt indított eljárást a férfi ellen, akinek már korábban is volt dolga rendőrséggel. A házaspár nem élt együtt, a férjet 2000. június 25-én a bordeaux-i büntetőbíróság 18 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelyből kilenc hónapot két év próbaidőre felfüggesztettek az ügyészség tájékoztatása szerint.

Alain Anziani, a hetvenezer lakosú Mérignac polgármestere elmondta: a tragédia a kisváros nyugodt, polgári negyedében történt, és nagyon megrázta a helyieket. A tragédia szemtanúinak az önkormányzat pszichológiai ellátást biztosít. A pár 3, 7 és 11 éves gyereke a nővel élt a tűz martalékává lett házban. A gyerekek nem voltak otthon, amikor a tragédia történt, jelenleg a mentők pszichológiai szolgálata vigyáz rájuk – közölte az ügyészség.

Hivatalos adatok szerint Franciaországban tavaly kilencven nőt ölt meg jelenlegi vagy korábbi partnere, 2019-ben 146 volt az áldozatok száma. Január 1. óta 39 nő halt bele a párja vagy a korábbi párja erőszakos támadásába.

The post Egy férfi a nyílt utcán gyújtotta fel a feleségét appeared first on .

Az Európai Unió fontolóra veszi, hogy katonai kiképző missziót küldjön Mozambikba, a misszió segítene felszámolni az iszlamista terrorista csoportok jelentette fenyegetést és az annak nyomán kialakult feszültséget az országban – közölte Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok védelmi ügyekért felelős minisztereinek egynapos találkozóját követően.

Mozambik nemrégiben kérte az Európai Unió segítségét fegyveres erőinek kiképzéséhez az országban egyre gyakrabban tapasztalt terrorista tevékenység elleni küzdelemhez és a biztonsági helyzet stabilitására – tájékoztatott Borrell, aki fontosnak nevezte, hogy még az év vége előtt megvalósulhasson az ország ilyen módon történő támogatása.

A hozzájárulás – mint utalt rá – hasonló lenne az EU nyugat-afrikai, vagy a Száhel-övezetében szerepet vállaló, az iszlamista lázadókkal küzdő nemzetbiztonsági erőknek szakértői képzést és tanácsokat nyújtó EU-misszióhoz. Hozzátette: a mozambiki misszió megvalósulása esetén inkább katonai, mint polgári misszió lenne, vagyis az EU-tagállamok fegyveres erői katonai oktatókat küldenének az országba. Portugália már felajánlotta, hogy civil személyzetet és katonai oktatókat küld Mozambikba, ha a misszió megvalósul – tette hozzá.

Értesülések szerint a tagállamok védelmi feladatokért felelős miniszterei megvitatták azt a javaslatot, amelyet tizennégy uniós tagország, köztük Németország és Franciaország nyújtott be olyan gyorsreagálású katonai erő létrehozására, amely azonnali beavatkozásra képes nemzetközi válságok kirobbanása esetén. A legkevesebb ötezer katonából álló haderő hajókkal és repülőgépekkel is rendelkezne.

Sajtóinformációk szerint Lengyelország nem támogatta az uniós haderő létrehozásának ötletét, álláspontja szerint ugyanis egy ilyen katonai képesség összességében gyengítené NATO-t a tagállami rendelkezésreállás lekötöttsége miatt.

Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi minisztert korábbi nyilatkozatában megjegyezte, az EU-nak és védelmi képességeinek összhangban kell lenniük a NATO-val. Lengyelország nem akarja, hogy az EU védelmi képessége a NATO vetélytársa legyen. Európa erős védelmi képessége elsősorban az erős nemzeti hadseregeken alapul, amelyek a NATO keretein belül alkotnak szövetséget – tette hozzá.

Az uniós tanács soros elnökségét betöltő Portugália arról tájékoztatott, hogy a tagállamok hozzájárultak Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok részvételéhez az állandó strukturált együttműködés (PESCO) katonai mobilitásra vonatkozó kezdeményezésében. A felsorolt államok lesznek az elsők, amelyek meghívást kapnak egy PESCO kezdeményezésben való részvételre – közölték.

A 2020 novemberében létrehozott katonai mobilitásra vonatkozó PESCO-kezdeményezés lehetővé teszi a katonai személyzet és eszközök gyors és zökkenőmentes mozgását az egész EU-ban, akár vasúti, közúti, légi vagy tengeri úton.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a nap folyamán tartott rövid beszédében üdvözölte, hogy az uniós tagállamok hozzájárultak Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok részvételéhez a katonai mobilitásra vonatkozó kezdeményezésében.

“A nem uniós szövetségesek alapvető fontosságú szerepet játszanak Európa védelmének biztosításában” – fogalmazott a főtitkár.

The post Katonai kiképző missziót küldene az EU Mozambikba appeared first on .

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűntettek és háborús bűncselekmények miatt 25 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Dominic Ongwen ugandai hadurat, az Úr Ellenállási Hadserege (LRA) nevű, hírhedt ugandai gerillacsoport egyik alvezérét.

A Joseph Kony ugandai hadúr vezette milícia alparancsnokát a büntetőbíróság februárban az ellene felhozott hetven vádpontból hatvanegyben – köztük gyilkosságok és nemi erőszak, kínzás és fosztogatás elkövetésében – bűnösnek találta. A 45 éves háborús bűnösre előzetes számítások alapján életfogytiglani börtönbüntetés várt volna, azonban a testület szerint enyhítő körülménynek számított az, hogy Ongwent gyermekkorában elrabolta és erőszakkal besorozta a LRA.

Bertram Schmitt, a bírói kar elnöke, az ítélet kihirdetéskor hangsúlyozta, hogy figyelembe kellett venni Ongwen múltját a döntés meghozatalakor, de hozzátette, hogy a volt hadúr szándékosan követte el brutális bűntetteit. Ongwen ügyvédei ugyanakkor bejelentették, hogy az elítélt fellebbezni fog a határozat ellen.

Ugandát, a Közép-afrikai Köztársaságot, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Dél-Szudánt csaknem húsz éven át félelemben tartotta az LRA, amelynek tagjai – Ongwen vezetésével – gyerekeket raboltak el, akiket katonai szolgálatra köteleztek, és szexuális rabszolgaként tartottak fogva, gyakran megcsonkítvaőket. A mozgalmat irányító Joseph Kony ellen is vádat emelt a hágai bíróság, de őt egyelőre nem sikerült kézre keríteni.

The post Dominic Ongwen ugandai hadúr: 25 év vasban appeared first on .

Két haditengerészeti járőrhajót küld a brit kormány Jersey partjaihoz a “helyzet megfigyelésére”, miután kiéleződött a vita Franciaországgal a térség vizeire vonatkozó halászati szabályozásról.

A normandiai partvidék közelében fekvő, széles körű önigazgatási jogkörökkel bíró sziget nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona külső függő területei közé tartozik.

Jersey önkormányzata az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) nyomán kidolgozott kereskedelmi és együttműködési megállapodásra (TCA) hivatkozva nemrég új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken.

A francia hatóságok álláspontja szerint azonban Jersey kormányzata erről előzetesen nem konzultált az EU-val, így a rendelkezés a TCA alapján érvénytelen. Annick Girardin, a francia kormány tengerészeti ügyekért felelős minisztere az éleződő vitára reagálva a héten alig burkolt utalást tett arra, hogy Franciaország elvághatja Jersey áramellátását.

Jersey három tenger alatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát. Hírek szerint csütörtökön mintegy száz francia halászhajó tart tiltakozást Jersey kikötőjénél, bár a kikötő blokádját a szervezők nem helyezték kilátásba. A brit kormány azonban bejelentette, hogy a királyi haditengerészet két járőrhajója is a helyszínre tart, azzal a céllal, hogy “figyelemmel kísérje” a francia halászhajók demonstrációját.

A BBC értesülése szerint London a Severn és a Tamar nevű, a dél-angliai Portsmouth kikötőjében állomásozó hajókat vezényelte Jersey szigetéhez. Ennek a járőrhajóosztálynak a tagjai 90,5 méter hosszúak, fedélzeti fegyvereik között tüzérségi és rövid hatótávolságú légvédelmi eszközök vannak.

The post És még ez is: London és Franciaország között éleződik a halászati vita appeared first on .