Biztonságpolitika

Nyugtalan időszakot élünk mostanság, szinte minden nap hallani olyan hírt, amelyben a világ valamely pontján található ország fegyverkezésről vagy annak védelmi kiadásainak növeléséről esik szó. Sajnos egyre több konfliktusról vagy zavargásról hallani világszerte. Ebben a zavaros időszakban több ország is feszített tempójú fegyverkezésbe kezdett, de vajon a több fegyver nagyobb biztonságot fog-e jelenteni, vagy inkább egy esetleges harmadik világháború szelét fogja közelebb hozni? Az elmúlt években, különösen az orosz-ukrán konfliktus 2022-es kiszélesedése óta Európa majdnem minden országában elindult egyfajta fegyverkezési hullám.

Ebben az összefoglalóban Németországot fogom közelebbről megvizsgálni, bemutatni, milyen változások történtek az elmúlt években és hogy a jövőben milyen kérdésekkel kell foglalkoznia az ország vezetőinek mind a biztonság- és védelempolitika, mind pedig külpolitika terén. Mielőtt azonban elmélyülnék a részletekben, Friedrich Merz kancellárságát és politikai nézőpontjait fogom bemutatni, mivel a pontos képhez elengedhetetlen a kormányfő múltjának és jelenének ismerete.

A jogi diplomával rendelkező német politikus már 1972 óta aktívan képviseli a CDU-t, vagyis a Kereszténydemokrata Unió (németül: Christlich Demokratische Union Deutschlands) értékeit, amelynek 2022 óta tölti be elnöki tisztségét. Egy kicsit visszaugorva az időben feltűnhet, hogy a korai kezdés után egy hosszabb szünet következett be a politikai karrierjében, ami 2009-től egészen 2021-ig, tartott. Ebben az időszakban az üzleti világban kezdett el tevékenykedni, tapasztalatot szerezve a kereskedelemről és a gazdasági világ működéséről, amiket a visszatérését követően sokszor kamatoztatni is tudott.

A gazdasági nézeteiben részben emiatt jelent meg a liberális modell, aminek következtében több és nagyobb szerepet adna a piaci mechanizmusoknak és a vállalatoknak. Gondolatait egy ország gazdasági működéséről egy könyvben foglalta össze, „Mehr Kapitalismus wagen” („Merjünk többet a kapitalizmusra bízni”) címmel. Konzervatív értékeket valló katolikus, ami szoros összefüggésben van a CDU kereszténydemokrata beállítottságával. A migráció kérdésében is szigorúbb álláspontot képvisel, viszont egy a – feltörekvő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő – AFD-vel való esetleges együttműködésnek a gondolatát is elutasítja.

Számunkra azonban a legrelevánsabb a külpolitika kérdése. Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy Merz elkötelezett egy egységes Európa létrehozása mellett, melynek okai leginkább a politikai karrierjének kezdeti szakaszaira vezethetők vissza, amikor Helmut Kohl volt német szövetségi kancellárral közösen tett komoly erőfeszítéseket az ország újra-egyesítése érdekében. Az európai együttműködés gondolata számára egy közös európai haderő felállításban jelenik meg, valamint abban, hogy Németország új szintre emelje a Franciaországgal és Lengyelországgal való kapcsolatait,  emellett az óceántúli nagyhatalommal, az USA-val is szeretne  jobb, minőségibb kapcsolatot kialakítani. Ez utóbbi hátterében elsősorban a Trump elnök által kivetett vámok okozta gazdasági nehézségek állnak, ez teszi kiemelt fontosságúvá a kérdést. A Merz-i Németország a NATO mellett is elkötelezett, amire jó példa, hogy a kancellár mindenképp új szintre szeretné emelni Bundeswehr-t és célként tűzte ki a 2%-os (korábbi NATO-elvárás) ráfordítási arány folyamatos teljesítését és növelését a jövőben is. Ezzel nem csak az ország biztonságát szeretné nagy mértékben növelni, de a lehető legrosszabb eshetőségre, egy esetleges konvencionális háborúra is szeretne felkészülni. Elmondható tehát, hogy a külpolitikáját tekintve egy erősen atlantista politikusról beszélhetünk, aki közben elkötelezett az európai együttműködés, különösen közös védelmi kérdések iránt is.

A 2025-ös év mindenképp fordulópontot jelent a német politikában, hiszen az előrehozott választásokon olyan események következtek be, amire sokan nem számítottak. Jelentős változások történtek a politikai életben, hiszen hiába szerezte meg a CDU a szavazatok 22,6%-át, az AfD megduplázta támogatóinak számát, míg az SPD történelmi súlyosságú „vereséget” szenvedett, a szavazók csupán 16,4%-át tudta maga mellé állítani. Ez az úgynevezett „jelzőlámpa” koalíció végét jelentette és helyette egy új CDU–SPD „nagykoalíció” alakult, amelynek vezetője Friedrich Merz lett.

Lassan 200 napja mondhatja el magáról, hogy ő Németország vezető politikusa, de milyen döntéseket hozott ebben az időszakban a kül- és biztonságpolitikában valamint a védelempolitika terén? A következő részekben ezeket fogom elemezni és véleményezni.

Sok elemző szerint a politikus ígéreteivel ellentétben változások nem, vagy csak alig történtek a belpolitikai életben, a külpolitika terén viszont annál inkább. Merz megtörte az előző kancellár sokak szerint unalmas külpolitikáját, új lendületet és dinamikát hozott. Első útjai nem meglepő módon a szomszédos baráti államokba vezetettek. Alig pár nappal a kinevezését követően elutazott Franciaországba, ahol Emmanuel Macron elnökkel találkozott, majd Lengyelországban is látogatást tett még aznap délután, ami alátámasztja, hogy a német politikus mindkét országot kiemelt partnerének tekinti és Európát a segítségükkel, a velük való együttműködés keretei között szeretné újból magas szintre emelni. Felmerül azonban a kérdés, hogy az elmúlt évek rossz gazdasági mutatóival, valamint az ország meggyengült nagyhatalmi szerepével vajon mire lehet képes az új kancellár? Az utazások egyértelművé tették, hogy újból „feléledhet” a weimari háromszög, amely még 1991-ben jött létre, mint a Nyugat és Kelet közötti híd megtestesítője. Egy biztos, az orosz-ukrán konfliktus ezt a három országot mindenképpen közelebb hozta egymáshoz. Az én személyes véleményem az, hogy ha ténylegesen újból fel akarják helyezni Európát a geopolitikai térképre, akkor az e három ország összefogása nélkül nem sikerülhet.

A további külföldi látogatásaira sem kellett sokat várni, hiszen mindössze 4 nappal a hivatalba lépését követően Kijevbe is elutazott, az előbb említett lengyel-és francia, valamint brit politikai vezetőkkel és együttesen, valamint az amerikai elnökkel egyeztetve álltak ki Ukrajna szuverenitása mellett és utasították el az orosz agressziót. De vajon milyen is a két ország közötti kapcsolat? Már kampánya során is többször emlegette a Taurus rakéták esetleges átadását Ukrajnának, amivel az akár orosz mélységi területeket is képes lehet támadni, kulcsszerepet betöltve a konfliktusban. Merz egyértelműen szakított elődje, Olaf Scholz megfontoltabbnak vélt politikájával, ennek a fegyvernek az említésével Oroszország felé is egyfajta üzenetet küldött. Ezidáig azonban hiába valók voltak az ígéretek, a fegyverszállítás ugyanis egyelőre nem történt meg, mert az új kancellár több nehézségbe is ütközött. Egyrészről technikai és pénzügyi problémák is felmerültek, hiszen egy ilyen fegyver előállítása komoly költségekkel jár és az ukrán fegyveres erők átképzése is sok időt venne igénybe. Másrészről, az Oroszországtól való félelem mind a mai napig megjelenik a német politikában, és egy ilyen fegyver átadása újból az esetleges eszkaláció kérdését veti fel, ami több német politikusban is komoly aggályokat vált ki. Nem csoda, hogy Zelenszkij-nek újból csalódnia kellett a nyugati hatalmakban, persze további fegyverszállítmányokról szólnak hírek, de a háborút befolyásolható Taurus rakéták szállítása hivatalosan azóta sem történt meg. Németország egyértelműen kiáll Ukrajna mellett, de a nehézségekkel küszködő gazdasága mellett vajon meddig tudja ezt érdemben fenntartani? Elég csak a német autóiparra gondolni, milyen nehézségeken megy keresztül manapság és hogy ez milyen bevételkiesést okoz a német gazdaság számára.

Nem kellett sokat várni egy washingtoni, amerikai-német találkozóra sem a nyár elején. Friedrich Merz itt elővette az üzletemberként szerzett korábbi tapasztalatait és megpróbálta Donald Trump amerikai elnökkel minél egyszerűbben megoldani a tárgyalásokat. A legnagyobb kérdést a védelmi kiadások mértéke jelentette, hisz az új amerikai vezetés nem egyszer jelezte már, hogy elégedetlen az európai államok ilyen jellegű kiadásaival, márpedig az USA nélkül Európa nem lenne képes hatékonyan megvédeni magát egy komolyabb fegyveres támadással szemben. Olaf Scholz kancellársága végére ugyan sikerült Németországnak a 2%-os határt elérnie, viszont ma már ennél jóval többre van szükség, az új elvárás a 2025 júniusi Hágai csúcs óta már 5%. Nem csoda, hogy az új német kancellár a 3-4%-os határt tűzte ki céljául és egyértelműen a kontinens egyik, ha nem a legerősebb haderejét szeretné a következő években létrehozni. A két ország megbeszélésén persze felmerült a gazdaságot érintő amerikai vámok kérdése, valamint Ukrajna támogatása is. Itt egy összefüggésre szeretnék rávilágítani, miszerint az USA számára a prioritást egyértelműen a Kínával való szembenállás élvezi, de az ukrajnai helyzet rendezését is fontosnak tartja a republikánus vezető. A Bundeswehr megreformálása emiatt is kulcsfontosságú, ahogy az európai haderő fejlesztése is, mert ha az óceántúli nagyhatalom csökkenti a támogatások mértékét, akkor Európának kell átvennie a szerepét. Merz emiatt egy önállóbb európai kül- és biztonságpolitikát szorgalmaz, ami mellett azzal érvel, hogy Németországnak fel kell készülnie egy kevésbé megbízható amerikai partnerre is a későbbiekben.

Védelempolitika szempontjából egyértelműen a Bundeswehrt érintő döntések kerültek a középpontba. Gazdasági oldalról már tettem említést a korábbiakban arról, hogy egyértelmű célkitűzés a haderőre fordított kiadások növelése, de Németország esetében jelenleg a személyi állomány folyamatos csökkenése okozza a legnagyobb problémát, ami felveti a kérdést, hogy élőerő nélkül, hogyan lehetne egy erős haderőt létrehozni.  A kancellárnak szép emlékei vannak a sorkatonaságban eltöltött éveiről és kellemesen emlékszik vissza erre az időszakra. „Jó érzés volt, hogy egy nagy gépezethez járulunk hozzá. És ez biztonságot adott nekünk” – említette egyik interjújában. Az országban 2011-ben függesztették fel a sorkatonai szolgálatot, viszont az új kormány azon dolgozik, hogy ezt a rendszert a lehető leghamarabb, visszaállítsa valamilyen módon. Ezt kezdetben önkéntes alapon tervezik, de ha szükséges akkor a későbbiekben akár kötelező szolgálatot is elrendelnének, amennyiben nem sikerül a Bundeswehr létszámát kellőképpen megnövelni. A cél egyértelmű, minél több embert kell toborozni, ehhez pedig el kell érni, hogy az emberek megszeressék a katonai hivatást és ne kényszerként tekintsenek rá. Novemberben be is jelentette a kormány, hogy 2026-tól mintegy 700 ezer fiatalt fognak kiértesíteni, hogy részt vegyenek a szükséges orvosi vizsgálatokon, a rendszer viszont egyelőre önkéntes alapú marad, nem szeretnének senkire semmit rákényszeríteni. Úgy gondolájk, átmenetileg ez is megoldást jelenthet a létszámbeli problémákra és elindulhat Európa legerősebb hadseregének kiépítése Németországban.

Összegezve a németországi eseményeket egyértelműen látni, hogy változás történt. A korábbi kormány óvatosságát egy „agresszívabb” kormányzás váltotta fel, ez azonban több kérdést is felvet, hiszen a német gazdaság az elmúlt években alulteljesített, így pénzügyi nehézségek is adódhatnak. Vajon lehet-e így is teljesíteni az erős külpolitikai törekvéseket és a Bundeswehr számára kitűzött célokat? Nem inkább a belpolitikát, valamint a társadalmi problémákat, ide értve például a migrációt kellene elsőként rendezni? Ebben a kiszámíthatatlan világban szinte mindennél fontosabb, hogy egy ország vezetése világos prioritások mentén, a valósággal szembenézve hozza meg döntéseit. Németországnak ma egyszerre kell megfelelnie a nemzetközi elvárásoknak és kezelnie a belső feszültségeket, miközben gazdasági ereje már nem akkora, mint korábban. A külpolitikai ambíciók és a hadsereg megerősítésére irányuló törekvések akkor lehetnek tartósak, ha stabil társadalmi háttér és kiszámítható gazdasági alapok támasztják alá őket.

Szerző: Fodor Balázs

A Németország biztonság és -védelempolitikája, külpolitikája Friedrich Merz kancellársága alatt bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Közvetlen rálátás jeligére.

Zord

Gelungener Saisonauftakt für die Schweizer in der Formel E. Beim ersten Rennen der Saison klassieren sich Nico Müller und Sébastien Buemi unter den besten 10.

Die Kadetten Schaffhausen setzen ihre Siegesserie in der Handball-Meisterschaft fort. Trotz anfänglichem Rückstand gegen den BSV Bern erkämpft sich der Leader den 15. Saisonsieg.

Der FC Luzern kassiert gegen Thun eine deutliche 1:4-Niederlage. Wer hat dabei wie abgeschnitten? Hier gehts zu den Noten.

Der FC Thun feiert gegen Luzern einen deutlichen 4:1-Sieg. Wer hat dabei wie abgeschnitten? Hier gehts zu den Noten.

Auf der italienischen Autobahn A5 ist es am Samstagabend zu einem schrecklichen Unfall gekommen. Ein zwei Monate altes Baby ist verstorben.

Viel hat nicht gefehlt. Am Ende reichts aber doch nicht ganz zur dritten Goldmedaille. Noè Ponti gewinnt EM-Silber.

The resignation adds pressure to a probe into suspected favouritism over EU-funded diplomatic training

In Zürich ist am Mittwochabend eine Frau beim Brand eines Einfamilienhauses verletzt worden. Sie musste ins Spital gebracht werden.

Une enquête révèle la disparition de dizaines de milliards aux œuvres sociales du secteur des télécoms. Douze responsables poursuivis pour abus et détournement. Une affaire […]

L’article Œuvres sociales : des dizaines de milliards évaporés et une enquête qui secoue le secteur est apparu en premier sur .

Azdine D., 48 ans et de nationalité algérienne, est soupçonné du meurtre de Mina, 71 ans, le 18 août dernier en France. Après trois mois […]

L’article France : un Algérien écroué pour meurtre, une phrase en kabyle “mal traduite” sème le doute est apparu en premier sur .

REPORT on military mobility
Committee on Security and Defence
Committee on Transport and Tourism
Roberts Zīle, Petras Auštrevičius

Source : © European Union, 2025 - EP

Dauer des Videos : 120'

Haftungsausschluss : Die Verdolmetschung der Debatten soll die Kommunikation erleichtern, sie stellt jedoch keine authentische Aufzeichnung der Debatten dar. Authentisch sind nur die Originalfassungen der Reden bzw. ihre überprüften schriftlichen Übersetzungen.
Quelle : © Europäische Union, 2025 - EP

The United Nations Environment Assembly (UNEA) is the world’s highest-level decision-making body for matters related to the environment. Credit: UNEP
 
The 7th session of the UNEA will take place from December 8-12 in Nairobi, Kenya.

By Inger Andersen
NAIROBI, Kenya, Dec 3 2025 (IPS)

As geopolitical challenges and tensions escalate globally, one thing is clear: fragmented politics will not fix a fractured planet. This is why the United Nations Environment Assembly (UNEA) – the world’s highest decision-making body on the environment – is so critical to address our shared and emerging environmental threats.

The seventh session of the Assembly, taking place at the headquarters of the UN Environment Programme (UNEP) in Nairobi, Kenya, next month, will bring together ministers, intergovernmental organizations, multilateral environmental agreements, the broader UN system, civil society groups, scientists, activists and the private sector to shape global environmental policy.

Inger Andersen
Credit: UNEP/Natasha Sweeney

Recent UNEP data show emissions continue to rise as the impacts of global environment and climate challenges are accelerating and growing ever more extreme. We see it in record heatwaves, disappearing ecosystems, and toxins in our air, water and soil. These are global threats that demand global solutions.

Even in turbulent times, environmental multilateralism continues to deliver. Since countries met at UNEA last year, this multilateralism has delivered important progress.

Governments agreed to establish the Intergovernmental Science-Policy Panel on Chemicals, Waste and Pollution – finally completing the “trifecta” of science bodies alongside the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) and the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (IPBES). The BBNJ Agreement on the sustainable use of marine biodiversity in areas beyond national jurisdiction came into force, a major win for the governance of our oceans.

Importantly, during such a challenging political climate, the Paris Agreement is showing that it is working. However, it is clear we need to move much faster with greater determination. But change is afoot: The global shift to low-emission and climate resilient development is irreversible. Renewable energy is outcompeting fossil fuels pricewise. Climate smart investments are driving tomorrow’s vibrant economies and societies.

While we must recognize that many were hoping COP30 would include explicit reference to phasing out fossil fuels in the decision text, this was not to be. However, the COP President committed to creating two roadmaps during his one-year tenure, one to halt and reverse deforestation and another to transition away from fossil fuels – a move that was backed by more than 80 countries during the talks.

These are not small steps – nor are they enough to address the threats we face in full. But they do reinforce that multilateralism can still bring science and policy together to address our global challenges.

Of course, progress is not always straight forward. Since UNEA’s historic resolution in 2022 on a legally binding instrument to end plastic pollution, including in the marine environment, negotiations have continued to advance. While we do not yet have a full treaty text agreed, the latest talks in Geneva earlier this year made hard fought progress and countries remain at the table, sustaining momentum toward an agreement that ends plastic pollution once and for all.

This year, under the theme “Advancing sustainable solutions for a resilient planet,” UNEA will build on these wins to set the stage for even greater progress.

The seventh edition of UNEP’s flagship report, the Global Environmental Outlook, will be key to informing how we deliver this future. Released during UNEA, the report will help move us beyond diagnoses of our common challenges to identifying real solutions across five interconnected areas: economics and finance; circularity and waste; environment; energy; and food systems. Drawing on contributions from hundreds of experts worldwide, the Outlook will help countries prioritize the most effective solutions to deliver our global goals.

To deliver at the speed and scale required, the United Nations system must act together – with the full family of Multilateral Environmental Agreements coming together to support countries. UNEP is proud to host 17 conventions and panels that span the environmental spectrum, from toxic chemicals to protection of the ozone layer. Bringing this family of agreements closer together offers opportunities to better align priorities.

This is why UNEA will put a central focus on how these agreements can better work together for accelerated, more targeted support to countries as they implement commitments. Because action on climate is action on biodiversity and land; because action on land is action on climate; because action on chemicals, pollution and waste is action on nature and on climate.

Inaction now carries a clearer cost than ever. At UNEA-7 in Nairobi – the environmental capital of the world – the “Nairobi Spirit” can convert shared challenges into shared action and, ultimately, shared prosperity on a safe, resilient planet that benefits all.

IPS UN Bureau

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');  

Excerpt:

Inger Andersen is Executive Director of the United Nations Environment Programme

Deutschlands Haushalte heizten 2024 laut Daten des Immobiliendienstleisters ista SE ähnlich viel wie im Vorjahr – Preise für Heizenergie stiegen langsamer – Fernwärmepreise legten im Gegensatz zum Vorjahr überdurchschnittlich stark zu – Preistransparenz und verlässliche Regulierung der Fernwärme ist ...

Un grave accident a endeuillé la ville de Parakou cet après-midi du mardi 02 décembre 2025.

Un camion chargé de coton, en provenance de Komiguéa dans la commune de N'Dali, a dérapé avant de percuter une boutique de pièces détachées.

L'accident s'est produit, mardi 02 décembre 2025 ; au carrefour Deema Radio, à l'entrée nord de la ville de Parakou.

Le bilan fait état de deux enfants fauchés. Une fille et un garçon qui rentraient de l'école. Plusieurs blessés ont été recensés.

Les dégâts matériels sont importants. Selon Fraternitefm, plusieurs motos ont été broyées et pan de mur s'est effondré.

Les causes du drame restent à déterminer. Fatigue, somnolence, panne mécanique ? Aucun témoignage n'évoque pour l'instant une vitesse excessive.

La police s'est rendue sur les lieux pour le constat.
M. M.

Le Directeur des Relations Publiques et de la Communication de la Haute Autorité de l'Audiovisuel et de la Communication (HAAC) n'est plus !

Bruno Adjahounzo est décédé ce mardi 02 décembre 2025. L'illustre défunt était Directeur des Relations Publiques et de la Communication de la Haute Autorité de l'Audiovisuel et de la Communication (HAAC).

Bruno Adjahounzo a été chef-antenne Abomey de l'institution de régulation des médias.
Paix à son âme !

Le tribunal de première instance d'Abomey-Calavi a jugé, ce mardi 02 décembre 2025, une femme, de la quarantaine, pour abus de confiance dans une affaire de location de véhicules portant sur des millions de francs CFA.

Un dossier d'abus de confiance examiné à l'audience correctionnelle de flagrant délit du tribunal de première instance d'Abomey-Calavi ce mardi 02 décembre 2025. La prévenue, est une femme spécialisée dans la location de véhicules.
Selon les déclarations à la barre, l'accusée a reçu plusieurs véhicules qu'elle devrait louer à ses clients, et verser une partie des recettes aux propriétaires desdits véhicules. Mais contrairement aux accords, elle loue les véhicules, garde par devers elle toutes mes recettes et finit par les vendre.
Les propriétaires de véhicules s'en sont rendus compte et ont saisi la justice. Elle a été interpellée et placée sous mandat de dépôt. A la barre, elle n'a pas nié les faits.
Quatre victimes présentes au procès ce mardi ont réclamé respectivement les sommes de 3 350 000 francs CFA, 800 000 FCFA, 2 935 000 FCFA, et 1 500 000 FCFA.
D'autres victimes absentes au procès ont déclaré selon le président de céans, les sommes de 2 millions FCFA, 114 000 FCFA, et 425 000 FCFA.
Dans ses réquisitions, le ministère public, demande au tribunal de reconnaitre la prévenue coupable des faits d'abus de confiance et vente d'objets appartenant à autrui. Elle a requis à son encontre, une peine de 60 mois de prison dont 38 fermes, et une amende de 200 000 francs CFA. Elle devra également selon le magistrat, payer les dommages et intérêts aux victimes qui se sont constituées partie civile.
Le délibéré est renvoyé au 16 décembre 2025.

F. A. A.

Le principal parti d'opposition Les Démocrates (LD) a positionné dans les 24 Circonscriptions Electorales les candidats que voici aux législatives de 2026, selon les listes défintives validées par la Commission Electorale Nationale Autonome (CENA). Eric Houndété, vice-président du parti et Basile Ahossi, vice-président de l'Assemblée nationale ne figurent pas sur la liste de candidatures présentée par les LD.