You are here

Biztonságpolitika

KÍNAIAK ÉS A TÖBBIEK

Air Base Blog - Sun, 12/29/2024 - 10:50

A tavaszi távszpottinghoz hasonló, évzáró bejegyzésbe túlnyomórészt a légiközlekedés keleti szereplői kerültek, közeliek s távoliak egyaránt. Elszaporodásuk oka egyrészt az online kereskedelemmel függ össze, az Ázsia és Európa közötti logisztikai lánc fontos szereplői ezek a szélestörzsűek. Az iparág él és virul, és ez így is marad, amíg a Távol-Keletről megrendelt „bármi” tokkal-vonóval a töredékébe kerül, mint ugyanaz a termék egy hazai plázában. A másik ok az Oroszország ellen 2022-ben bevezetett szankcióknak „köszönhető”. Több európai légitársaságnak nem éri meg nagyot kerülni a kelet felé vezető úton és egyes járatokat leállítottak. A gépeik után hagyott kondenzcsík még el sem oszlott, amikor a keletkezett rést kihasználva a kínai légitársaságok besurrantak a légiszállítási piacra. Elég, ha csak a Budapestről induló járataik desztinációit nézzük a Flightradar24-en – Peking, Ningpo, Sanghaj, Kanton, Sengcsen, Hszian, Ürümcsi, Csangsa, Ecsou városnevek olvashatók az induló utas- és áruszállító gépek célállomásai között. Lássuk hát őket és a többieket és, ha már a nyitóképen a kínai Air Central Boeing 747-ese van, kezdjük a tengerentúli, valaha szebb időket látott gyártó típusaival.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

Boldog karácsonyt és új esztendőt!

Air Power Blog - Wed, 12/25/2024 - 15:00

Zord


Categories: Biztonságpolitika

KARÁCSONYI KÉPESLAP

Air Base Blog - Sun, 12/22/2024 - 08:58

* * *

Fotó: Szórád Viki


Categories: Biztonságpolitika

A marseille-iek: SOF 3 & 4

Air Power Blog - Fri, 12/20/2024 - 11:27

Az F-ZWBM ideiglenes francia civil lajstromot viselő 82-es oldalszámú H225M (EC725AP) SOF HForce valahol La Fare-les-Oliviers közelében. Jól látható az aktuális gyári feladathoz függesztett FZ225 70x19-es rakétakonténer és a full SPS/ASE.

Ez már a 83-as, F-ZWBQ lajstrommal gurul Marseille-Provence repülőtéren, amelynek keleti oldalán helyezkedik el a gépek "születési helye" az Airbus Helicopters (egykori Aerospatiale) marignane-i gyáregysége.

Zord


Categories: Biztonságpolitika

Rejtett költségek a lakáskiadásnál

Biztonságpiac - Wed, 12/18/2024 - 11:52

Tudtál ezekről a költségekről? Ha ingatlantulajdonos vagy, esetleg potenciális érdeklődő, aki bérelni szeretne, akkor érdemes körbejárni a témát. Egy kiadott ingatlan remek jövedelemforrást jelenthet, azonban ez is hordozhat kockázatot. A váratlan kiadások ugyanis csökkenthetik a profitodat, és sok idegeskedést is okozhatnak. Nézzük meg őket!

Adók, biztosítások? Ráadásul még nehézségek is a bérlőkkel?

Előfordulhat, de a Rentify lakáskezelőnél az ingatlan bérbeadásakor ezekre előre figyelmeztet. Az adók és más költségek ugyanis jelentős kiadást jelentenek a bérbeadás során. Mi a különbség az otthonodra és a bérleményedre fizetett adók között? Az, hogy csak az otthonod adójára kapsz kedvezményt. Javasolt tehát előre kalkulálnod a költségeket.

A bérlemény biztosítása is magasabb lehet a vártnál, hiszen a saját lakásodra kötött biztosítás kedvezőbb. Viszont ezek az extra költségek megvédenek a későbbi, akár hirtelen nagyobb kiadásoktól. Javasolt tehát olyan biztosítást választanod, ami a legjobban illik az ingatlanodhoz és az esetleges kockázatokhoz.

Nehézkes lehet a bérlőkkel, hiszen nem mindenki vigyáz a másik értékére. A rossz bérlők jelentős kiadásokat okozhatnak, és akár jogi problémákba is keverhetnek. Végezz alapos ellenőrzést, hogy megmentsd magad a később felmerülő komoly gondokkal. Ez segít megelőzni a drága kilakoltatásokat, amivel rengeteg időt és pénzt spórolhatsz.

Karbantartás, takarítás költségei – mennyi az annyi igazából?

Egy másik olyan költség, amire szinte senki sem gondol, az a karbantartás. Ha szeretnéd, hogy az ingatlanod időtálló és értéktartó maradjon, akkor folyamatosan karban kell tartanod. Ráadásul még a bérbeadás ideje alatt is te felelsz a javításokért és karbantartásért.

A javítások sajnos kiszámíthatatlanok, ezért érdemes erre anyagilag és lelkileg is felkészülnöd. Előfordulhat, hogy néhány dolgot jobban megéri kicserélni, mint rendszeresen javítani. Ezek ugyanis hosszú távú befektetésekké válnak az ingatlanodban.

A takarítás költségét pedig gyakran alábecsülik a bérbeadók, te ne tedd! Nagyon fontos, hogy az ingatlanod makulátlanul tiszta legyen, amikor új bérlőt keresel. Erre megfelelő a takarítószolgálat, így a lakás minden részlete tökéletes lehet.

Min múlik a bérbeadás sikere?

Előfordulhat, hogy a tulajdonos bérbeadná az ingatlant, a valóságban viszont mégis üresen áll egy ideig. Ráadásul még ez is költség, hiszen ilyenkor nincs bérleti bevétel, viszont a fenntartási költségek továbbra is fennállnak. Érdemes tehát törekedni arra, hogy mihamarabb ki legyen adva az ingatlan.

Még egy tipp, hogy az ingatlan bérbeadásának sikeressége miatt fontos, hogy megbízható szakemberekkel dolgozz együtt. Egy jó ingatlanügynök, ügyvéd, könyvelő, karbantartó és ingatlankezelő csapat hatalmas segítséget jelenthet a hosszú távú sikerhez. A rossz tanácsadók azonban komoly mennyiségű rejtett költséget okozhatnak neked.

Félted a lakásod? Szeretnéd, ha egy rendes bérlő venné ki? Bízd rá a feladatot a Rentify lakáskezelő cégre, ha biztosat keresel!

The post Rejtett költségek a lakáskiadásnál appeared first on Biztonságpiac.

Categories: Biztonságpolitika

Miért van szükség a lomtalanításra?

Biztonságpiac - Tue, 12/17/2024 - 13:53

A modern életünk tele van felesleges tárgyakkal és kacatokkal, melyek gyakran okoznak fejtörést az emberek számára. Akár költözködés, akár az otthoni tér felszabadítása a cél, a lomtalanítás remek megoldást nyújt. A lakás levegősebbé válik és helyet ad az új berendezésnek. Az elhasználódott vagy szükségtelenné vált tárgyak elszállítása ugyanakkor nem csupán hely kérdése, hanem a megfelelő hulladékkezelés is elengedhetetlen feltétel a környezetvédelem szempontjából.

Hogyan kezdjük el a lomtalanítást?

A lomtalanítás első lépéseként tekintsük át alaposan a házat vagy lakást, hogy feltérképezzük, melyek azok a tárgyak, amelyek már nem szolgálják kényelmünket vagy igényeinket. Az elhasználódott bútorok, régi ágybetétek és nagyobb méretű háztartási eszközök gyakran nagy helyet foglalnak, és idővel elavulttá válnak. Érdemes tehát tőlük megszabadulni.

A lomtalanítás megkezdése előtt fontos megbizonyosodni arról, hogy ezeket a tárgyakat melyik hulladékkezelő telepen tudják fogadni. Továbbá, érdemes megfontolni a szelektív hulladékgyűjtést, amennyiben olyan anyagokról van szó, amelyek újrahasznosíthatóak vagy más emberek számára hasznosak lehetnek.

Mit tehetünk a feleslegessé vált tárgyainkkal?

Ezeket a holmikat számtalan módon lehet „újrahasznosítani”. Gyakran előfordul, hogy a régi bútorok még mások számára hasznosak lehetnek. Ha még használható állapotban vannak, érdemes megfontolni az elajándékozást vagy adományozást rászorulóknak. Ráadásul, különféle online platformokon is lehetőség nyílik az eladásukra vagy elajándékozásukra, ezáltal elősegítve a fenntarthatóságot.

Amennyiben a tárgyak már menthetetlenek, szakszerű lomtalanítást érdemes hívni, hogy elkerüljük a közterületek szennyezését és a felesleges pakolást. Bár az FKF által szervezett ingyenes lomtalanítás gazdaságos lehetőség, annak időpontja és feltételei nem mindig igazodnak a mi szükségleteinkhez.

A Visszuk.hu és a professzionális lomtalanítás

A Visszuk.hu a prémiumminőségű szolgáltatást tűzte ki zászlajára, amikor lomtalanítási szolgáltatásairól van szó. Akár a lakás kiürítéséről, akár régi tárgyak eltávolításáról van szó, a vállalkozás gyors és hatékony megoldást kínál minden helyzetben. Az ügyfelek különösen fontosnak tartják, hogy a cég gondoskodik a tárgyak szakszerű elszállításáról, és törődik a környezeti fenntarthatósággal is.

Ha a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesszük, a lomtalanítás új értelmet nyer, mint a háztartások egyik legfontosabb tevékenysége. A felesleges tárgyak kezelésével nemcsak lakókörnyezetünket, de a bolygónkra gyakorolt ökológiai lábnyomunkat is javítani tudjuk. Amikor legközelebb lomtalanítást tervezel, fontold meg a professzionális segítség igénybevételét!

The post Miért van szükség a lomtalanításra? appeared first on Biztonságpiac.

Categories: Biztonságpolitika

A rövid távú lakáskiadás bukkanói: ki engedje be a vendéget?

Biztonságpiac - Tue, 12/17/2024 - 13:50

Egyre közkedveltebb tevékenység a rövid távú lakáskiadás: egyrészt jó bevételi forrás, másrészt lehetőséget ad az ismerkedésre, kapcsolatok bővítésére is. Azonban aki ezt profi módon szeretné művelni, számos dologra gondolnia kell.

A legkézenfekvőbb megoldás segítséget kérni egy erre szakosodott cégtől, például igénybe venni a BPresidence rövid távú lakáskiadás szolgáltatását. Ők a vendégek fogadásakor is rendelkezésre tudnak állni, márpedig ez egy elég sarkalatos pont. Nem mindegy ugyanis, mikor és hogyan tudnak bejutni a kiválasztott lakásba az ügyfelek. Lássuk, milyen lehetőségeink vannak!

  1. Okoszár

Bár a legtöbb helyen még hagyományos kulcsokkal történik az ajtók nyitása, zárása, a technológia fejlődik. Egyre népszerűbb az elektromos zárak alkalmazása, amelyek lehetővé teszik, hogy egy kód vagy applikáció segítségével jussunk be a lakásba.

Ám ezt a módszert nem mindenki engedheti meg magának, nagy költséggel járhat az átalakítás, és nem is mindenki ért a technikához a látogatók közül sem.

  1. Kulcsszéf

Manapság a kulcsszéf használata az, ami elterjedt. Ez egy kis szerkezet, amely valóban olyan, mint egy széf, csak itt nem pénzt, hanem kulcsot lehet tárolni. Ez is kóddal működik, és csak az férhet hozzá, aki megkapta a jogosultságot.

Ugyanolyan praktikus, mint egy okoszár – például megakadályozza, hogy illetékteleneknek nyíljon ki az ajtó, de azt is, hogy a vendég elhagyja a kulcsot a városlátogatás során –, ugyanakkor kevésbé költséges.

A kulcsszéf nem nagy összeg, a legtöbb erre szakosodott webáruházból megrendelhető, felszerelése is gyerekjáték. A külföldi látogatók esetében nagyon is népszerű dologról van szó, ezért a rövid távú lakáskiadás esetében bátran alkalmazható.

  1. Mi magunk adjuk oda a kulcsokat

Ez az egyik legnehezebben kivitelezhető dolog: ha vállaljuk, hogy ott leszünk a vendégünk érkezésekor, akkor készüljünk fel mindenre. Lehet, hogy az illető késni fog, rossz címre megy, éjszaka vagy hajnalban érkezik, nekünk pedig órákon át kell várni rá.

A másik: lehetnek nyelvi akadályok. Hogyan magyarázzuk el neki, ha riasztót is aktiválni kell kilépéskor? De meg kell beszélni azt is, mikor és hol adhatja vissza a kulcsot a távozáskor a személy. Ez a megoldás tehát nem kifizetődő, keressünk mást!

  1. BPresidence

A legjobb, ha a BPresidence csapatát hívjuk segítségül: ők egyrészt a kulcsszéf alkalmazásának módját is jól ismerik, használják, de minden foglaláskor személyesen meg is jelennek a helyszínen.

Angolul is tudó munkatársaik ott lesznek a kezdetekkor, mikor a vendég megérkezik, és válaszolnak neki minden kérdésre, elmagyarázzák a kulcshasználat módját is.

Így nem kell aggódnunk semmin: nem kell időt áldoznunk a látogatók fogadására, nem kell költségbe vernünk magunkat egy okoszár megvásárlásával, ugyanakkor a biztonságos kulcsszéf által amiatt sem kell izgulnunk, elveszítik-e a kulcsot a vendégeink.

A legegyszerűbb dolog egy profi céget megbízni a rövid távú lakáskiadás kapcsán felmerülő teendők elvégzésével: így mindenki nyugodtan alszik!

The post A rövid távú lakáskiadás bukkanói: ki engedje be a vendéget? appeared first on Biztonságpiac.

Categories: Biztonságpolitika

Az ékszerszettek varázsa a mindennapokban

Biztonságpiac - Tue, 12/17/2024 - 13:47

Az ékszerek mindig is a személyes stílus kifejezésének kiemelkedő elemei voltak, és mind a hagyományos, mind a modern nők életében központi szerepet játszanak. Akárcsak a nélkülözhetetlen kézitáskák, az ékszerek is fontos, hogy a mindennapok részei legyenek. 

A WEARING.hu ékszerszettei különösen praktikusak, hiszen több, összehangolt darabbal is gazdagodhatunk, ami megkönnyíti az összkép megteremtését. A szettnek köszönhetően gyorsabban készülhetünk el, hiszen nem kell azzal bajlódni, hogy vajon az adott fülbevaló vagy nyaklánc harmonizál-e egymással.

Ékszerszettek előnyei

Az ékszerszettek legnagyobb előnye talán abban rejlik, hogy a gardróbodnak egy stílusos egésze lehet, amelyben minden darab harmonizál. Általában egy-egy készlet tartalmaz fülbevalót, nyakláncot és akár gyűrűt is, ami emeli ki a személyes eleganciát. A jól megválasztott ékszerszett révén nemcsak a mindennapok monotóniáját törhetjük meg, de a különleges eseményekhez is könnyedén alkalmazkodhatunk.

Egyedi darabok kontra szettek

Sokunk számára a különleges, egyedi darabok bizonyos varázst hordoznak. Ugyanakkor, ha a kiegészítők készletben is elérhetők, az óriási előny lehet számunkra. Alkalmak, vakációk előtt ezek az összeállítások nagy segítségnek bizonyulnak. A prémiumminőségű, ezüstözött szettek például rendkívüli eleganciát képviselnek, függetlenül attól, hogy hétköznapokon vagy különleges eseményeken viseljük őket.

Az összeillő formák, színek és anyagok csokra segít abban, hogy a megjelenésünk harmonikus legyen. A megfelelő darabok kiválasztása segít abban, hogy még a legegyszerűbb ruházat is kitűnjön a tömegből.

Figyelem a részletekre

A kövekkel kirakott ékszerek mostanában különösen népszerűek, s ez nem véletlen: luxust és kifinomultságot sugároznak. A finom cirkónia berakások nemcsak az eleganciájukat emelik ki, de a viselőjük nőies energiáit is megmutatják. Ezek a darabok különösen fontos találkozók, üzleti megbeszélések során segíthetnek abban, hogy magabiztosabbnak érezzük magunkat.

A WEARING.hu kínálatában elérhető, pave halo díszítésű ékszerszettek például csodálatos kiegészítői lehetnek a gardróbnak, miközben az ezüst és kék kombinációja igazi tündöklést biztosít. Ezek az ékszerek már önmagukban is különlegesek, de a tényleges hatás a viselésük során bontakozik ki.

Választás tiszta szívből

A választás során rengeteg lehetőséged van: geometriai formák, szív alakú modellek, de akár különlegesebb dizájnok között is válogathatsz. Ha a klasszikustól eltérőt keresel, próbálj ki különleges formákat! Válaszd ki a hozzád leginkább illőt, és hagyd, hogy az ékszerek kifejezzék a belsődet. Ne feledd, az ékszerek időről időre aktualizálást igényelnek, ezért nézz szét a meglévő darabjaid között, és frissítsd őket az újdonságokkal!

Az ékszerszettek nem csupán kiegészítők: személyes történetet mesélnek el, és gazdagítják a megjelenésedet. Engedd, hogy az ékszereid beszéljenek helyetted!

The post Az ékszerszettek varázsa a mindennapokban appeared first on Biztonságpiac.

Categories: Biztonságpolitika

Így „szólhattunk bele” a NIS2 irányelv törvényi tervezetébe

Biztonságpiac - Tue, 12/17/2024 - 13:45

Nem sok olyan mód adódik azon a téren, hogy valami hatásunk lehet a jogszabályalkotásra, de a NIS2 irányelv esetében volt esély a véleményezésre, jobban mondva a társadalmi egyeztetésre. Egészen október 23-ig nyitva állt a lehetőség erre.

Több változás is életbe lépett ennek nyomán, amiben az ITSecure informatikai szabályzatok segítségével még jobban támogathatja az érintett szektorokat a jogszabályoknak való megfelelésben. Az viszont remek lehetőség volt, hogy némiképp formálni lehetett ezt a keretet.

Az első hatása pedig abban nyilvánul meg az új direktíva bevezetésének, hogy ezzel hatályát veszti a 2013. évi L. törvény, ami az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szól, és a 2023. évi XXIII. törvény is, ami a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről rendelkezik.

Az elektronikus információs rendszer biztonságáért ki lesz felelős ezután?

Kizárólag olyan személy láthatja el ezt a feladatkört az új jogszabály szerint, aki megfelelő szakképesítéssel rendelkezik és emellett az akkreditált nemzetközi képzettség megszerzése is szükséges. Természetesen a releváns szakmai tapasztalat is a kritériumok közé tartozik, ahogy a cselekvőképesség és a büntetlen előélet.

Nem lehet kinevezni olyan személyt erre a munkakörre a szabályok értelmében, aki a szervezeten belül részt vesz az informatikai üzemeltetésben vagy a fejlesztésben. Továbbá a pénzügyi döntéshozatali feladatok teljesítése is összeférhetetlen a kinevezéssel. Ezek alól azonban van néhány kivétel, mint például a fontos szervezetek, a legfelső szintű domain név nyilvántartók és a DNS-szolgáltatók.

Mire számíthatnak a kiemelten kockázatos és kockázatos ágazatok?

Az új jogszabály értelmében a Kibertan. tv. szerinti ilyen ágazatok esetében is szerepet kap egy szigorú osztályozási rendszer, ami azt jelenti, hogy lesznek nevesítve alapvető és fontos szervezetek is ezeken belül.

A legfontosabb eleme a változásnak az, hogy a régi törvénytől eltérően a követelmények is változnak. Ennek megfelelően más posztulátum lesz érvényes a kiemelten kockázatos és más a kockázatos ágazatokba tartozó szervezetek esetében.

Bővül a törvény hatálya

A nemzeti kiberbiztonsági hatóság által a törvény hatálya kibővült azokra a szervezetekre nézve, amik alapvető vagy fontos szervezetként kerültek azonosításra. Ennek értelmében az érintett szektorokban az elektronikus információs rendszerekre is ki kell terjeszteni a jogszabály alkalmazását.

A hatálybalépés magával hozott olyan változásokat, amikre talán nem számítottunk, de mindenesetre rengeteg feladattal látott el minket.

Mindemellett pedig felfedezhető volt több helyen is joghézag már a tervezetben is, ami ebben a bizonytalan jogi helyzetben nem túl szerencsés állapotokat eredményezhet.

The post Így „szólhattunk bele” a NIS2 irányelv törvényi tervezetébe appeared first on Biztonságpiac.

Categories: Biztonságpolitika

Innovatív üzemmódok a modern keringető szivattyúkban

Biztonságpiac - Tue, 12/17/2024 - 13:42

A modern keringető szivattyúk fejlesztése nem csupán a teljesítmény növeléséről szól, hanem a hatékonyság és az energiafelhasználás optimalizálásáról is.

A Szivattyuk.hu-nál széles Grundfos szivattyú választék várja a vásárlókat és az érdeklődőket, amelyben olyan korszerű modellek találhatók, amik képesek maximálisan kiszolgálni a fűtési rendszerek igényeit, miközben energiatakarékos megoldással tartják alacsonyan a villanyszámlát.

Az Autoadapt funkció lényege és működési elve

Az Autoadapt egy, a Grundfos által kifejlesztett intelligens szabályozási funkció, amely képes a szivattyú működését automatikusan a rendszer aktuális igényeihez igazítani. Az üzemmód során az érzékelők folyamatosan figyelemmel kísérik a fűtési vagy hűtési berendezés igényeit, és a vezérlés ennek megfelelően állítja be a keringető gépezet fordulatszámát. Ezáltal a működés mindig optimális lesz, nem lesz feleslegesen magas a fogyasztás, illetve az alulműködés is elkerülhető, ami miatt nem lenne kellemes hőmérséklet az épületben.

A gyártó tesztjei alapján az Autoadapt üzemmód akár 80%-os energiamegtakarítást is eredményezhet a hagyományos modellekhez képest.

Az automatikus működés a felhasználó számára sokkal kényelmesebb és egyszerűbb üzemelést biztosít annál, mintha manuálisan kellene hangolni a szivattyú működését az adott körülményekhez.

Flowadapt funkció, vagyis az áramlásszabályozás

A Flowadapt egy másik innovatív funkció, amely az áramlásvezérlésen alapul. Ez különösen hasznos lehet a változó térfogatáramú rendszerekben.

Ez a funkció képes a fűtési vagy hűtési berendezésben fellépő nyomásingadozásokat kezelni, és automatikusan fenntartani az optimális térfogatáramot. Ezáltal a Flowadapt segít megelőzni a rendszerben kialakuló hidraulikai problémákat, például a túlzott nyomásesést vagy a zajos működést.

A Flowadapt remekül kiegészíti az Autoadapt funkciót, lehetővé téve az áramlási és teljesítménybeli igények egyszerre történő kezelését.

Az innovatív üzemmódok előnyei

Ezeknek a funkcióknak az alkalmazása számos kézzel fogható előnnyel jár. Az intelligens szabályozás minimalizálja a szivattyú terhelését, ami jelentősen meghosszabbítja annak élettartamát, és csökkenti a karbantartási igényeket és költségeket.

Az energiatakarékosság egy másik fontos szempont. Ezek az üzemmódok csökkentik a fogyasztást, ezzel együtt a károsanyag-kibocsátást is, ezzel hozzájárulnak a fenntartható és környezetbarát jövő megteremtéséhez.

A berendezés intelligens működése növeli a felhasználói elégedettséget, hiszen az automatikus vezérlés miatt nem kell manuális beállításokat végezni, illetve folyamatosan garantálva van az optimális teljesítmény, ami otthoni és ipari alkalmazásban egyaránt kulcskérdés.

The post Innovatív üzemmódok a modern keringető szivattyúkban appeared first on Biztonságpiac.

Categories: Biztonságpolitika

Mi a metacím és metaleírás, miért fontos a használatuk?

Biztonságpiac - Tue, 12/17/2024 - 13:38

Minden vállalkozás szeretne a Google találati listájának elején helyet kapni. Ahhoz, hogy ezt a weboldalunkkal megtehessük, nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit jelent a metacím, valamint hogyan és mire használhatjuk.

Mi is a metacím?

Ha Google-barát weboldalt szeretnénk létrehozni, akkor mindenképp foglalkoznunk kell a metacím fogalmával. Ez egy html elem, aminek az a szerepe, hogy a különböző böngészők és keresőmotorok megtalálják az adott oldal címeként. 

Úgy is mondhatnánk, hogy ez jelenti a keresőoptimalizálás technikai alapját, mivel a Google a metacím kulcsszavai alapján végzi a keresést. A keresőmotorok azt vizsgálják, hogy az itt megfogalmazott kulcsszavak és tartalmak mennyire relevánsak a keresett kifejezés szempontjából. 

A metacímek optimalizálása

Az otimalizálási folyamatnak megvannak a maga szabályai, ha eredményesen akarjuk végezni. 

Formai szempontból a legfontosabb, hogy a Google 70 karakteres metacímeket enged létrehozni, vagyis szóközökkel együtt ennyi karakter áll a rendelkezésünkre. Mindenképp bele kell férnünk ebbe, különben a Google le fogja vágni a címeink végét, ami rontani fogja a megjelenési esélyeinket a találati listákon. Ideális esetben a metacím 55-65 karakter hosszú (szóközökkel).

A metacímben benne kell lennie a legfontosabb kulcsszavaknak, amik jellemzőek az oldalunkra, azonban ezt úgy kell megfogalmaznunk, hogy közben ne csapjunk át kulcsszóhalmozásba, különben a rosszul elvégzett keresőoptimalizálással az ellenkezőjét is elérhetjük. 

A metacím tehát egy helyesen megfogalmazott, értelmes mondat, ami tömören kifejezi, hogy miért releváns az oldalunk a felhasználónak. A legfontosabb kulcsszó kerüljön a mondat élére, és négynél többet ne használjunk a címben. Ha a metacím több kifejezésből áll, akkor ne gondolatjellel, hanem egy függőleges vonallal válasszuk el őket.

A weboldalunk minden egyes aloldalán létre kell hoznunk a metacímet, ellenkező esetben a Google fogja ezt megtenni, ami nem biztos, hogy megfelelő eredményt fog hozni számunkra. 

A metaleírás

A metaleírás szorosan kapcsolódik a címhez, tulajdonképpen egy lényegretörő összefoglalást jelent az adott aloldal tartalmáról. A jó metaleírások használatával nem fog automatikusan megnőni az oldalunkra látogatók száma, de a jól összeállított metaleírás növeli a CTR-t. A szövege olyan, mint egy jó hirdetésé, ami hosszú távon javítani fogja a helyünket is a keresési listákban.

A metaleírás 155-165 karakter terjedelmű legyen, és jó, ha használjuk benne az elsődleges kulcsszavainkat is. Ez ugyanis a Google találati listájában vastagon szedett betűkkel fog megjelenni. Használhatunk csalogató szavakat is (pl. “ingyenes” vagy “letölthető pdf”).

A keresőoptimalizálás tehát nagyban függ attól, hogy milyen metacímet és -leírást használunk, de mindenképpen fontos, hogy foglalkozzunk vele, hogy jó helyen szerepeljünk a találati listákon.

The post Mi a metacím és metaleírás, miért fontos a használatuk? appeared first on Biztonságpiac.

Categories: Biztonságpolitika

Szíria az Aszad-rezsim bukása után: Van kiút a káoszból?

Biztonságpolitika.hu - Mon, 12/16/2024 - 16:31

Szíria számára új fejezet kezdődik: az ország maga mögött hagyta az Aszad-dinasztia diktatórikus uralmát. Ezzel a fordulattal példát mutat a régió országai számára, felébresztve bennük a reményt, hogy van lehetőség a változásra. A változás azonban több biztonsági kockázatot is magában rejt: növekvő illegális migráció, terrorszervezetek megerősödése és a stabilizációs törekvések hiánya.

Az Aszad-rezsim bukása

2024. december 8-a meghatározó dátumként vonul be a szíriai és világtörténelembe egyaránt: ezen a napon véget ért a Aszad-rezsim fél évszázados uralma Szíriában, Bassár el-Aszad szíriai elnök családjával együtt elhagyta Damaszkuszt és Oroszországba menekült.

Az Aszad-rezsim bukását a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) szíriai lázadó erők és a törökök által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) váratlanul hatékony műveletei előzték meg, akik 2024. november 27-én indították első támadásukat a kormány erői ellen, Aleppó Nyugati részén. Az offenzíva során több stratégiai fontosságú várost is elfoglaltak a HTS erői, továbbá a 46-os bázist is, amely a szíriai hadsereg egyik legnagyobb támaszpontja. November 30-án a lázadó csoport elfoglalta az ország második legnagyobb városát és gazdasági központját, Aleppót is. Ezt követően december 5-én átvették az ellenőrzést Hama városa felett is, amely stratégiailag előnyös helyen helyezkedik mivel, közvetlen ellátási vonalakat biztosít Damaszkusz és Aleppó között. Ezt követően a HTS sorra foglalta el az egyre jelentősebb városokat: Daara városát, amely a 2011-es felkelés szülővárosa volt, majd Homsz-t is. Ezzel elvágták a kormányerőket a tengerparti erődítményeitől, ahol két orosz katonai támaszpont is található.

Az ország lakosainak jelentős része csatlakozott a lázadó csapatokhoz, ezt követően együtt vonultak Északra a HTS átcsoportosított déli csapataival, aminek eredményeként az ellenzéki csoportok december 8-án több irányból is bekerítették a fővárost, Damaszkuszt. Rövid időn belül, már vasárnap reggelre elfoglalták az ellenzéki erők a fővárost, hiszen a kormány erői csak csekély ellenállást mutattak és szinte tehetetlenek voltak a hatalmas erőfölénnyel szemben. A kormányerők felbomlása és hatékony ellentámadások hiánya mögött azonban több dolog is áll: ellenőrzés és az erőforrások hiánya, az ország szörnyű gazdasági helyzete, az alacsony morál és korrupció. Továbbá, Bassár el-Aszad a megbízható katonai egységek kis magjára támaszkodott a hadseregen túl, így korlátozta azon képességét, hogy egész Szíriát ellenőrzése alá vonja. Nem meglepő tehát, hogy a hadsereg és az Aszad-párti milíciák képtelenek volt felvenni a harcot az HTS csapataival és a hozzájuk csatlakozó lázadó csoportokkal.

Az ellenzéki erők felszabadítottak Szajdnaja börtönét is, amely Damaszkusztól Északra található. A létesítmény Szíria leghíresebb börtöne, 1980-ban hozták létre és 2017-es adatok szerint, több mint 20.000 embert tartottak fogva (főként a 2011-es polgárháborúban résztvevői kerültek ide, köztük aktivisták, újságírók, orvosok, és diákok is). A börtönben gyakoriak voltak a kínzások, szexuális bántalmazások és kivégzések, emellett a foglyokat embertelen körülmények között tartották.

Ki vette át a hatalmat Szíriában?

A Hayat Tahrir al-Sham („Organization for the Liberation of the Levant”, magyarul: „Szervezet a Levante Felszabadításáért”) 2011-ben a szíriai polgárháború során, Dzsabhat al-Nuszra néven alakult meg az al-Kaida leányszervezeteként, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), Egyesült Államok, Törökország és más országok terrorista csoportnak nyilvánították. Ezt követően, 2016-ben Abu Mohammed al-Dzsolani, a csoport vezetője megszakította a kapcsolatot az al-Kaidával, feloszlatta a Dzsabhat al-Nuszrát, és új szervezetet hozott létre 2017-ben, amely a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) nevet vette fel. Az elszakadás ellenére a csoport továbbra a szalafi-dzsihádista ideológia mentén működik. Ma a HTS azt állítja, hogy „független entitás, amely nem követ semmilyen szervezetet vagy pártot, sem az al-Kaidát, sem másokat”. Ettől függetlenül az Egyesült Államok álláspontja az, hogy a két csoport között továbbra is fennáll a kapcsolat és az al-Kaida eszközént használja a szervezetet, hogy előmozdítsa a pozícióját a szíriai felkelésben.

A HTS lokális célokkal rendelkezik, elsődleges célja az iszlám uralom megteremtése Szíriában, az Aszad rezsim megdöntése és az iráni milíciák kiűzése révén. Az Egyesült Nemzetek szervezetének 2022-es jelentése szerint a HTS harcosainak száma 6000 és 15 000 fő között mozog, amely a közelmúlt eseményeknek köszönhetően jelentősen növekedett, azonban jelenleg még nehéz megbecsülni a tagok pontos számát. A hatalomra került területeken a HTS polgári kormányt alakított ki, és az állam látszatát hozta létre Idlib tartományban, továbbá arra szólította fel harcosait, hogy őrizzék meg a biztonságot azokon a területeken, amelyeket „felszabadítottak” Aszad uralma alól.

A lázadócsoport vezetője Abu Mohammed al-Dzsolani, akit az amerikai külügyminisztérium, több, mint egy évtizeddel ezelőtt már terroristának nyilvánított, mivel egykori csoportja az évek során több terrortámadást is végrehajtott Szíriában. Al-Dzsolani valódi neve, Ahmed al-Sharaa, aki Damaszkuszban nőtt fel és a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően kezdett radikalizálódni. Az Egyesült Államok iraki invázióját követően elhagyta Szíriát, hogy harcoljon Irakban, majd csatlakozott az iraki al-Kaidához, ezt követően azonban öt évre őrizetbe vették. Dzsolani 2015-ben kijelentette, hogy az Iszlám Állammal ellentétben neki nem áll szándékában támadásokat indítani a Nyugat ellen és amennyiben Aszadot legyőzik, nem lesznek bosszúhadjáratok az alavita kisebbség ellen, amelyből az elnök klánja származik.

Az Aszad-dinasztia rövid története

1963 óta Szíria a Baasz Párt uralma alatt működött, a párt puccs eredményeként jött létre. A puccsot vezető tábornok, Hafez el-Asszad a későbbi elnök, 1970-ben átvette a hatalmat a párt katonai vezetésétől és központosította az irányítást az elnöki hivatal köré. H. El-Asszad megszilárdította uralmát azáltal, hogy saját családtagjait és híveit helyezte kulcspozíciókba, és az államelnöki rendszer révén megszerezte a végrehajtó hatalom feletti teljes ellenőrzést. Az Aszadok az évek során egy olyan rendszert alakítottak ki, amely nemcsak autokratikussá, hanem kleptokratikussá[1] is vált.

1994. január 21-én Basil el-Aszad, Hafez el-Aszad legidősebb fia életét vesztette autóbalesetben. Basil halála miatt az akkori elnök következő legidősebb fiának kellett átvennie testvére helyét, Bassár el-Aszadnak, aki ekkor Londonban élt és szemorvosnak készült. B. el-Aszad 2000-ben apja halálát követően vette át a hatalmat egy manipulált népszavazás keretein belül. Az ország alkotmánya szerint B. el-Aszad legalább 2028-ig hatalmon maradt volna, amelyet kinevezését megelőzően megváltoztattak, hiszen az eredeti dokumentum szerint az ország elnökének be kell töltenie a 40. életévet, azonban ekkor el-Aszad 34 éves volt.

Szíria parlamentjét el-Aszad elnöksége során továbbra is a Baasz Párt és szövetségesei, a Nemzeti Haladó Front uralta, gyakorlatban nem engedélyezett a politikai ellenzék. A legutóbbi, 2014-es elnökválasztáson Bassár el-Aszad a szavazatok 88,7 százalékával nyert, a szíriai rezsim ellenőrzésén kívül eső területeken élő polgárok azonban nem szavazhattak az elnökválasztáson.

A rezsim életében már 2011-ben is történtek a jelenlegihez hasonló események, amikor az országban nagyszabású, demokratikus szabadságot követelő tüntetések törtek ki, ekkor az Elnök utasításának eleget téve a kormányerők brutális és kiterjedt erőszakkal válaszoltak erre, amelyet az ENSZ emberiesség elleni bűncselekménynek minősített. A rezsim 2012 óta rendszeresen támad civil célpontokat, például kórházakat és iskolákat, és vegyi fegyvereket is vetett be saját lakossága ellen. A kormány visszaszerezte az irányítást az ország nagy része felett a korábbi polgárháborút követően, azonban Szíria bepolitikai helyzete nem stabilizálódott: gazdasági válság, szárazság és a 2023 elején bekövetkezett hatalmas földrengés a lakosság nagy részét további kétségbeesésbe sodorta.

Külpolitikai szempontból fontos megemlíteni, hogy a korábbi polgárháború során Aszad egyre inkább Iránra és Oroszországra támaszkodott, így nem meglepő, hogy egyik régi szövetségeséhez menekült a szíriai elnök. Az ellenzéki erőknek is rendelkeztek külföldi támogatókkal: az Egyesült Államok több éven át rejtetten képzett és felfegyverzett lázadó harcosokat, valamint Franciaország és az Egyesült Királyság logisztikai és katonai támogatást nyújtott nekik. Minden bizonnyal a HTS jelenlegi harcosai között is találhatók olyan egyének, akiket egykori nyugati szövetségesek képeztek ki és fegyvereztek fel.

Aszad tehát Szíria feletti brutális uralmáról vált ismertté, 2011-es polgárháború és annak erőszakos cselekményeinek következményeképpen nemzetközi proxy háború és menekültválság robbant ki.

Hatalmi játszmák Szíriában

Miközben a HTS megpróbál átmeneti kormányt létrehozni Szíriában, milíciák és a külső hatalmak továbbra is küzdenek a visszavonuló kormányerők által hagyott űr betöltéséért. A szíriai polgárháború kezdete óta az országot különböző ellenőrzési zónákra osztották fel. Egyes területeken regionális és nemzetközi hatalmak, például Törökország, Oroszország, Irán és az Egyesült Államok gyakorolnak befolyást.

Izrael, több mint 50 év után először lépte át nyíltan a szír-izraeli határt és intenzív légicsapásokat hajt végre az Aszad-kormány által ellenőrzött katonai célpontokra. Ezek a légicsapások sikeresnek mondhatóak, hiszen az ország védelmi minisztere szerint már megsemmisítették a szíriai haditengerészetet is. Emellett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael „szeretné felvenni a kapcsolatot az új rezsimmel Szíriában”.

Törökország és az Egyesült Államok egyaránt üdvözölte az Aszad-kormány bukását, azonban Törökország egyik központi stratégiai célja a régióban az amerikai támogatást élvező kurd, Szíriai Demokratikus Erők (SDF) meggyengítése. A már említett Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA), amelyet Törökország támogat, megtámadta az ország északi részén található Manbidzs várost ellenőrző SDF-et, majd észak felé nyomultak, azonban 2024. december 10-én az ottani kurd erők tűzszünetet jelentettek be az Egyesült Államok közvetítésével.

Az Egyesült Államok legfőbb érdeke Szíriában az Iszlám Állam (IÁ) megfékezése, amely az ország északkeleti és középső részén továbbra is jelen van. Ennek nyomán Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az Egyesült Államok légicsapását vasárnap az Iszlám Állam szíriai táborai ellen.

Az IÁ a 2011-es polgárháború követően emelkedett fel Szíriában és Irakban, a külföldi harcosok növekvő számával a terrorszervezet globális szinten terjeszkedett, és kiterjesztette hatáskörét Európára is 2014-től. Habár 2019-ben a Szíriai Demokratikus Erők és az Egyesült Államok vezette globális koalíció támogatásával sikerült megállítani, azonban a jelenlegi események fényében félő, hogy a terrorszervezet kihasználja a keletkezett hatalmi vákuumot. A szíriai sivatagban lévő alvó sejtjei ismét mozgásba lendültek, hiszen megnőtt mozgásszabadságuk. Az SDF ennek érdekében már megkezdte a terrorszervezet foglyainak áthelyezését, miután a szíriai börtönöket és fogolytáborokat támadások érték, hogy kiszabadítsák ez egykori harcosokat. Miközben a szíriai nép az Aszad-rezsim bukását ünnepli, egy sokkal nagyobb veszély leselkedik rájuk: az Iszlám Állam megerősödése és az esetleges támadások kiújulása.

Politikai átalakulás és nemzetközi kihívások

Bassár el-Aszad továbbra is Oroszországban tartózkodik, orosz hírszerzés szervezte meg a menekülését Moszkvába. Nem véletlen országválasztása: egyrészt a két ország és család közötti, történelmi jelentőségű szövetség, másrészt pedig a kiadatástól való félelme. Nagy valószínűséggel „Vlagyimir Putyin jobban meg tudja védeni a volt elnököt és családját a kiadatástól vagy a nemzetközi közösség bármely más, az igazságszolgáltatás elé állítására irányuló kísérletétől, hiszen maga az orosz elnök ellen is a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa van érvényben. Az orosz fővárosban Aszad várhatóan védett, de kényelmes életet fog élni, amíg Putyin marad a hatalmon.

A szíriai televízióban 2024. december 10-én pedig bejelentetésre került Szíria új miniszterelnöke: Mohamed el-Basír. Az új elnök megerősítette, hogy Idlib tartományban de-facto kormányt hoznak létre és 2025. március 1-ig vezeti azt. El-Basír korábban a lázadók által ellenőrzött északnyugati területen a közigazgatási vezetőként tevékenykedett. A jelenlegi kormány legitimitása azonban hosszú távon megkérdőjeleződhet, mivel a HTS-t több ország hivatalosan terrorszervezetként tartja nyilván. Ez a jelző alááshatja a kormány elfogadottságát és kooperációs lehetőségeit a nemzetközi színtéren, amelyek kulcsfontosságúak lennének gazdasági és diplomáciai téren is, hogy Szíria ismét stabil bel-és külpolitikával rendelkezzen.

Damaszkuszban a napokban javultak a körülmények: a bankok és a boltok újranyitottak, a kijárási tilalmat feloldották a fegyveresek száma is csökkent az utcákon, mivel a HTS utasította csapatait, hogy vonuljanak ki a városokból. Szíria újjáépítése azonban nem lesz könnyű és gyors feladat, nemzetközi finanszírozás és a politikai stabilitás elengedhetetlen ahhoz, hogy ez megvalósulhasson.

Szíriai Menekültválság

Több, mint egy évtizedes konfliktus után Szíria továbbra is a világ legnagyobb menekültválságának központja. Szíria háború előtti huszonkét milliós lakosságának több, mint fele elhagyta az országot. Ennek a legnagyobb terhét a szomszédos országok viselik: az alig több mint ötmillió lakosú Libanon nyolcszázezer szíriait lát vendégül, Jordániában pedig 1,6 millió szíriai menekült tartózkodik[2]. Továbbá Törökország ad otthont a világ legnagyobb menekült népességének, közel 3.7 millió szíriai menekülttel.

Az (ENSZ) szerint az 2024. november vége óta Szíriában 1 millió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét, köztük 155 000 ember legalább másodszor tapasztalja meg ezt. Több család túlzsúfolt táborokban és központokban keres menedéket, ahol korlátozottak az erőforrások és romlanak a körülmények. Másik égető probléma jelenleg az élelmiszerhiány és a közszolgáltatások hiánya, továbbá egyes területeken a vízellátás megszakad, egyes létesítmények (pl. kórházak) nem működnek az ellátmány és a személyzet hiánya miatt.

Félő, hogy a menekültek kapcsán Európa egy újabb menekülthullámmal néz szembe: Európai Unión (EU) belüli elhelyezésükről szóló viták komoly kihívást jelentettek a régió számára, azzal fenyegetve, hogy az európai országok véget vetnek a nyitott határok schengeni rendszerének, és hozzájárulnak a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali pártok megerősödéséhez. Továbbá, több európai ország is közölte, hogy felfüggesztik a szíriai állampolgároktól származó menedékkérelmek fogadását, köztük Németország (a 2024-es évben a legtöbb menedékkérő Szíriából érkezett az országba), Ausztria, Belgium, Görögország, Olaszország, Svédország, Dánia és az Egyesült Királyság.

A szíriai menekültek problémája sokkal bonyolultabbá vált a jelenlegi események és a menedékkérelmek felfüggesztésének fényében. Komoly biztonsági kockázatot jelenthet a növekvő illegális migráció, különösen Európa irányába. Az illegális bevándorlók között radikalizálódott egyének is jelen lehetnek, akik potenciálisan veszélyeztethetik a kontinens stabilitását. Különösen aggasztó, hogy az Iszlám Állam harcosai, akik a szíriai sivatagban rejtőztek az Aszad-rezsim bukásáig, ismét aktivizálódhatnak, és folytathatják a 2014 és 2019 között Európán végig söprő véres terrortámadásokat. Az ilyen fenyegetések fokozottan figyelmet igényelnek, mivel a terrorszervezetek számára a menekülthullámok ideális környezetet biztosíthatnak, hogy beszivárogjanak térségünk országaiba, hogy teret nyerjenek a régióban.

[1]A politikai korrupció legmagasabb foka.

[2] Singh, Mnajari. األزمة إدارة إلى األزمة ضبط من :19-كوفيد بعد األردن) Jordan after COVID-19: From Crisis Adjustment to Crisis). Washington: Washington Institue for Near East Policy, 2020/04/15.

A Szíria az Aszad-rezsim bukása után: Van kiút a káoszból? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

Orosz-Ukrán háború, a békemegállapodás lehetősége

Biztonságpolitika.hu - Sun, 12/15/2024 - 12:42

„Peace in 24 hours”

Nem szorul magyarázatra, hogy ki és mikor mondta. Az orosz-ukrán konfliktus esetén egy nagyon jól hangzó kijelentésként  és célként tekinthetünk rá. A megfogalmazás egyetlen egy konkrétumot tartalmaz, 24 óra alatt. Mikortól számítva 24 óra? Milyen tartalom tölti meg az esetleges megállapodást? Az első kérdésre talán egyszerűbb választ találni, de a várható tartalmi elemekre sokkal nehezebb. A rövid elemzésemben erre a kérdésre próbáltam meg összeszedni a rendelkezésre álló információkat.

Csak röviden, mi is a békemegállapodás. Egy olyan hivatalos vagy informális megállapodás, amelynek célja egy konfliktus vagy háború lezárása, a felek közötti tartós béke biztosítása, valamint a jövőbeni konfliktusok megelőzése. A békemegállapodások különböző formában és szinten valósulhatnak meg, attól függően, hogy milyen konfliktusról van szó, és milyen feltételeket szabnak a felek. A békemegállapodás lehetőségei a következők lehetnek.

  • Fegyverszünet: átmeneti megállapodás a harci tevékenységek felfüggesztésére. Nem feltétlenül zárja le a konfliktust, de lehetőséget teremt a tárgyalások megkezdésére.
  • Politikai megállapodás: az érintett felek közötti tárgyalásokat követően politikai kereteket biztosít a konfliktus rendezéséhez. Például autonómia biztosítása egy régiónak vagy hatalommegosztási mechanizmusok bevezetése.
  • Végleges békeszerződés: teljes körű megállapodás a konfliktus minden aspektusáról, beleértve a politikai, gazdasági és katonai kérdéseket.
  • „Fagyott” konfliktus megállapodások: nem teljes körű békeszerződés, hanem egy minimális szintű stabilitás elérése. A konfliktus vagy háború szereplői legtöbb esetben egy harmadik fél segítségével hozzák tető alá a szerződést. Legtöbb esetben nemzetközi közvetítés (pl. ENSZ, regionális szervezetek vagy más országok) bevonásával jön létre. A közvetítő segít egy semleges keretrendszert kialakítani a felek közötti párbeszédhez.

Számos pontot kell figyelembe venni a megállapodás létrehozása során. Az elemzésben szereplő orosz-ukrán háború során a következőket.

  • Területi kérdéseket: A Krím és Kelet-Ukrajna státusza.
  • Biztonsági garanciákat:Ukrajna függetlenségének és területi integritásának garantálása.
  • Reparációs kérdéseket: A háborús károk megtérítése.
  • Nemzetközi szereplőkérdekeit: Oroszország, Ukrajna, USA, NATO, EU és más érdekelt felek. Ezzel pedig már el is érkeztem a téma szereplőihez. A teljesség igénye nélkül most csak Ukrajna, Oroszország és az USA elképzeléseit szedném össze.

Ukrajna béketervének lényege, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mutatott be, az ország területi integritásának helyreállítására, a háború befejezésére és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának megerősítésére épül. A béketerv több pontból áll, amelyek célja a katonai konfliktus lezárása és a békés újjáépítés elősegítése. A terv nemzetközi támogatást is igényel, különös tekintettel az ENSZ-re és Ukrajna nyugati szövetségeseire.

A béketerv fő lépései.

  • Biztonságigaranciák és határbiztosítás: Az egyik legfontosabb lépés Ukrajna számára a határai feletti teljes ellenőrzés visszaszerzése és garantálása, amelyhez nemzetközi segítséget is igényelhet. A határok biztosítása magában foglalhatja a demilitarizált zónák kijelölését és nemzetközi megfigyelők jelenlétét.
  • Orosz csapatkivonás és a megszállt területek felszabadítása: Ukrajna követeli az orosz csapatok teljes kivonását az megszállt ukrán területekről, ideértve a Krímet is. Ezzel az ország területi egységének helyreállítása lenne a cél.
  • Igazságszolgáltatás és felelősségre vonás: a terv része, hogy felelősségre vonják azokat, akik háborús bűnöket követtek el Ukrajnában. Ez nemzetközi bíróságok és speciális vizsgálóbizottságok részvételét is magában foglalná.
  • Energia- és élelmezésbiztonság: Ukrajna béketervének célja a globális energia- és élelmiszerbiztonság biztosítása is, mivel a konfliktus súlyos fennakadásokat okozott az energiatermelésben és az élelmiszerellátási láncokban. Ehhez szükséges az érintett infrastruktúra helyreállítása és az exportfolyamatok normalizálása.
  • Környezetvédelem és ökológiai helyreállítás: a háború súlyos károkat okozott az ukrán környezetben, beleértve az ipari létesítményekben bekövetkezett szennyezést és a termőföldek károsodását. Ukrajna célja az ökológiai helyreállítás, amely nemzetközi segítséggel valósulhat meg.
  • Újjáépítés és gazdasági helyreállítás: az infrastruktúra újjáépítése és a gazdaság helyreállítása kritikus fontosságú, amelyhez Ukrajna nemzetközi finanszírozási forrásokra számít. Az ország hosszú távú célja a gazdasági stabilitás megteremtése és a befektetések ösztönzése.
  • Biztonsági megállapodások: Ukrajna olyan nemzetközi garanciákra törekszik, amelyek biztosítják, hogy a jövőben ne kerüljön hasonló konfliktushelyzetbe. Ez NATO-hoz és EU-hoz közeledés formájában történhet, valamint az Ukrajnát támogató országokkal kötött megállapodások révén.

Oroszország békekötéssel kapcsolatos elképzelései és elvárásai az ukrán háború során jelentős geopolitikai és biztonsági követeléseket foglalnak magukban, amelyek eddig megakadályozták a diplomáciai előrelépéseket.

Főbb követelései és céljai:

  • Területi kontroll biztosítása:Oroszország elvárja, hogy Ukrajna ismerje el a Krím és a 2022 óta elfoglalt régiók (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon) orosz fennhatóságát. Ez az elvárás a tárgyalások egyik legnagyobb akadálya.
  • Semlegesség és NATO-tagság elutasítása: Moszkva azt szeretné, ha Ukrajna hivatalosan semleges állammá válna, kizárva bármilyen NATO- vagy EU-csatlakozást, illetve korlátozná fegyverkezését és külső katonai támogatásait.
  • Demilitarizáció:Ukrajna fegyveres erejének drasztikus csökkentése és nyugati fegyverek importjának tiltása is szerepel Moszkva célkitűzései között​.

. Az Egyesült Államok jelenlegi álláspontját a Biden adminisztráció határozza meg. A tartós megoldást helyezi előtérbe, amely biztosítja Ukrajna szuverenitását és megakadályozza a jövőbeni agressziót.

A legfontosabb elemei a következők.

  • Biztonságigaranciák: Az Egyesült Államok hangsúlyozza az erős, kikényszeríthető biztonsági mechanizmusok fontosságát Ukrajna számára, beleértve a NATO-tagságot vagy a szilárd kétoldalú megállapodásokat. Ezek célja elrettenteni a jövőbeni orosz agressziót, és szükség esetén azonnali védelmi támogatást nyújtson az országnak.
  • Ukrajna szuverenitásának támogatása:minden békerendezésnek tiszteletben kell tartania Ukrajna nemzetközileg elismert határait és önrendelkezési jogát. Az Egyesült Államok ellenzi azokat az engedményeket, amelyek legitimálnák az orosz agresszió által okozott területi veszteségeket.
  • Gazdasági és katonai segítségnyújtás:Az Egyesült Államok továbbra is jelentős katonai segélyt és újjáépítési támogatást nyújt Ukrajnának, igazodva tágabb stratégiájához, amely felhatalmazza Ukrajnát arra, hogy az erős pozícióból tárgyaljon.
  • Többoldalú diplomácia:Az Egyesült Államok a NATO, az EU és más szövetségesek bevonásával közös nemzetközi erőfeszítéseket szorgalmaz annak biztosítására, hogy minden megállapodást globális kötelezettségvállalások és a jogsértésekkel szembeni elrettentő eszközök támogassanak. Az Egyesült Államok csak akkor látja életképesnek a megkötött békét, ha az végrehajtható rendelkezéseket tartalmaz a jövőbeni konfliktusok megelőzésére, és nem támogatja az agressziót. Ezen kívül hangsúlyozza a dezinformáció elleni küzdelem és a szövetségesek közötti szolidaritás fenntartásának fontosságát, hogy fenntartsák az Oroszországra nehezedő nyomást az átfogó rendezés érdekében.

Donald Trump győzelme után biztos, hogy a fenti álláspont változni fog. A kampány és az azt megelőző kommunikáció erre enged következtetni. Ugyan erről részletes információkat még nem hoztak nyilvánosságra. Az ő és csapata által támogatott  békemegállapodás pontjaira csak a kabinetbe kinevezett személyek korábbi nyilatkozataiból lehet következtetni. Sorba véve a következő pozíciók lehetnek ebben meghatározóak. Tulsi Gabbard aki a nemzeti hírszerzési pozícióra aspiráns. Korábbi nyilatkozataiban bírálta a Biden kormányt, hogy nem vette komolyan Oroszország aggódalmait Ukrajna NATO tagságával kapcsolatban. Később pedig azt állította, hogy bio fegyverek gyártására alkalmas laborok kerültek kiépítésre Ukrajnában. Marco Rubio külügyminiszter jelölt. Számára a háború lezárása a fontos, mivel úgy gondolja az USA ellenfelei fontosabbak, mint Ukrajna támogatása. Hasonló véleményen van a lehetséges védelmi miniszter is Pete Hegseth.

Több forgatókönyv is létezik az amerikai sajtóban arról, hogy milyen álláspont kerül majd meghatározásra. Ebből kettő, így nézne ki: megszüntetik a támogatást és Oroszország megtarthatja az „annektált” megyéket ennek eredménye, hogy átmenetileg vége a háborúnak. A másik lehetőség a minszki egyezmények felfrissítése: autonóm zónák kijelölése Ukrajna területén, melyeket európai békefenntartók ellenőrizhetnének. Legnagyobb esélye most az első verziónak van. Részleteiben, így alakulna.

  • ​Tűzszünet elfogadása a felek részéről, majd béketárgyalás.
  • Oroszországnál maradnak az elfoglalt területek a konfliktus befagyasztásán keresztül. Az orosz katonák és döntéshozók maradhatnak, így az elfoglalt területek Oroszország részeként fognak tovább működni. Nemzetközi elfogadása ezeknek a területeknek nem lesz, kivéve az orosz államot támogató államok részéről.
  • Demilitarizált zóna jönne létre a jelenlegi frontvonalak mentén, melyek túloldalán védelmi vonalak kerülnének kiépítésre.
  • Valamilyen biztonsági garanciák, melyek csak úgy érnek bármit is, ha Ukrajna ütőképes haderőt építhet és tarthat fenn a háború után. Ebben az európai országok és hadiipari vállalatok továbbra is támogathatják Ukrajnát.
  • Ukrajna nem lehet a NATO tagja, a következő 20 évben legalábbis biztosan nem.
  • Az Oroszországra kivetett szankciók maradnak, de hosszabb távon nem kizárt a lazítás.

A végleges Trump adminisztráció álláspontjának kialakításában az USA nemzetközi érdekei is szerepet játszhatnak. Gondolok itt arra például, hogy az ebben a konfliktusban képviselt érdekek mentén akár Kína is  keményebben léphet fel Tajvannal szemben. Amerikának pedig az a régió sokkal fontosabb, mint az Ukrán területek. Az orosz elnöki szóvivő pedig a napokban jelentette ki, hogy a befagyasztás Oroszország számára nem elfogadható megoldás.

Összeségében azt gondolom, hogy a Trump-adminisztráció alatt az orosz-ukrán béke inkább geopolitikai kompromisszumként, semmint átfogó megoldásként jelenhetne meg. Ez olyan megállapodást eredményezhet, amely ugyan lezárhatja a konfliktust, de nem biztosítja a tartós stabilitást, és mindkét fél elégedetlenségét eredményezheti. Az ukrán háború továbbra is az USA globális szerepvállalásának meghatározó eleme maradhat, és a békekötés folyamata valószínűleg hosszú távú, bonyolult tárgyalásokat igényel majd.

A bórítókép Mykhailo Volkov fotója az Unsplash-ről.

Hetzer Miklós cikke.

A Orosz-Ukrán háború, a békemegállapodás lehetősége bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

P-3 ORION - ÖTVENÖT ÉV AUSZTRÁL SZOLGÁLATBAN

Air Base Blog - Sat, 12/14/2024 - 10:58

Annak idején, amikor a Lockheed a P-3 Orion tervezésébe fogott, nem is volt kérdéses, hogy az óceánnal körülvett Ausztrália légierejénél is megjelenik majd a típus, de hogy valamivel több, mint fél évszázadon át, 2023 végéig repül majd a kengurus felségjellel, azt talán ők sem gondolták.

Az ötvenes években az amerikai haditengerészet (US Navy) többfeladatú járőrgép flottájának gerincét egy Lockheed típus, a P-2 Neptune alkotta, de a jövőben már egy komolyabb, megnövelt képességű géppel számoltak. A felhívásra természetesen a Lockheed is jelentkezett és egy olyan négy hajtóműves, légcsavaros-gázturbinás típusban gondolkodott, amihez jó alapot adott az általuk gyártott, polgári célokra kifejlesztett L-188 Electra. A munka 1957-ben indult, és ha nem is zökkenőmentesen, de mai szemmel nézve gyorsan haladt. A haditengerészet 1958-ban elfogadta a terveket, 1959 végén felszállt az első gép, a következő évben jóváhagyták a sorozatgyártást, az első szériagép 1961 tavaszán repült, végül az új típus P-3A Orion jelzéssel 1962 augusztusában szolgálatba állt a haditengerészetnél. Elsődleges feladata a hajók és az alámerült vagy a felszínen sznorkellel és dízelgépeivel haladó hagyományos meghajtású tengeralattjárók felderítése és nyomon követése volt a fedélzeti szenzorrendszer, vagyis a radar, a mágneses anomália detektor, a jelfeldolgozó rendszer valamint a vízbe dobott szonárbóják segítségével. Az Orionokkal nem csak nézelődni és hallgatózni, hanem harcolni is lehetett: a torpedók, mélységi bombák, aknák és adott esetben nukleáris fegyverek elhelyezésére a törzs első részében, a padló alatt kialakított fegyvertér szolgált. A későbbi Orion változatoknál a szárnyak alá hajók és szárazföldi célpontok elleni rakétafegyverzet került.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

A kínai-amerikai filmháború

Biztonságpolitika.hu - Fri, 12/13/2024 - 21:26

A Föld nagyhatalmai nem csak a katonai, politikai és gazdasági szektorban küzdenek egymással, hanem a kultúrában, azon belül a filmgyártás és a filmfogyasztás területén is megjelenik a rivalizálás. Az új évezred egyik leggyakrabban előkerülő gazdaságföldrajzi fogalma a globalizáció, amelynek folyamatait egyre többen kulturális tényezőknek tulajdonítják, és a kortárs filmek gyártását és fogyasztását megszemlélve ez a feltevés nem is nagyon vitatható. A globalizációnak megvannak a maga ellentmondásai: egyrészt a világpiacokon olyan konvergáló trendek tapasztalhatók a gazdasági színtéren, mint a neoliberális ideológia terjedése, a gyors technológiai fejlődés és a multinacionális vállalatok agresszív terjeszkedése. Másrészt, égető kérdéssé vált, hogy milyen kulturális termékeket fogyasztunk, és azokat kik gyártották le, melynek hatásaként társadalmi-politikai viták lángolnak fel. A nemzetközi filmpolitika remekül szemlélteti a globalizáció ellentmondásait. Világszerte a kormányok abban érdekeltek gazdaságilag, hogy támogassák a hazai filmipart, és profitáljanak a nemzetközi filmpiac gyors globalizációjából. Mindeközben a filmgyártás és a filmfogyasztás rendkívül fontos szerepet játszik, amikor a kulturális identitásról és a társadalmi öntudatról van szó. A helyi filmpolitika tehát túlmutat a gazdasági színtéren, és a globalizáció homogenizáló hatásával szembeni kulturális ellenállás fórumaként szolgál.

Az országok filmiparát össze lehet mérni a termelési oldalról nézve, vagyis hogy hány filmet gyártanak egy adott idő alatt, illetve össze lehet mérni a fogyasztási oldalról, vagyis hogy mekkora bevételt szereznek a filmjeik saját piacaikon, illetve a nemzetközi porondon. Megjegyzendő, hogy a pénzügyi politika globális alakulása is ráhatással van erre az aspektusra. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi pénzbe kerül egy mozijegy, tehát a különféle pénznemek értékétől is függ az országok versenyképessége a globális filmpiacon.

Nem légből kapott a kijelentés, hogy az amerikai filmipar világuralmára a legnagyobb fenyegetést Kína jelenti. 2012-ig Japán volt a második legnagyobb filmes piac, ám ekkor megelőzte Kína. A 2010-es években egyre több elemző állította, hogy hamarosan a hollywood-i filmek számára is Kína lesz a legnagyobb bevételi forrás.

A hegemón amerikai filmipar

 

Az amerikai filmek már idestova egy évszázada dominálják a nemzetközi piacot. Samuel P. Huntington szavaival élve, „a világ mozi-, televízió- és videofilmiparában megfigyelhető amerikai uralom még a repülőgépgyártás terén fennálló dominanciát is felülmúlja.” Hollywood egyfelől Los Angeles egyik elegáns városrésze, másfelől az amerikai filmgyártás metaforája, egy olyan hely, ami összeforrt a csillogással, a filmsztárokkal, és az egzotikus filmforgatási helyekkel. Kirobbanó sikerét többek között számtalan másik filmipari központ –wood végződésű beceneve is bizonyítja, például a hindi nyelvű filmgyártást Bollywoodnak hívják Indiában, de az etyeki Korda Filmstúdió beceneve, Etyekwood is a kaliforniai „álomgyár” nevét tükrözi vissza. A széles körben a legrangosabbnak tartott filmes díjat, az Oscar-díjat is Los Angelesben adják át minden évben 1929 óta. Allen Scott szerint Hollywood egyszerre a képek testetlen csomagja, és egy földrajzilag leírható konkrét terület, ami több mint egy évszázados története során a filmgyártó cégek és kiegészítő szolgáltatásaik sűrűn lakott agglomerációjának formáját vette fel. Az amerikai filmipar globális dominanciája három fő tényezőnek köszönhető:

  • A tehetségek és a filmgyártásra fordított gazdasági erőforrások hatalmas koncentrációja Los Angelesben és közvetlen környékén
  • A több mint 4000 filmszínházat számláló belső piac
  • A jól bejáratott forgalmazási rendszer, ami kizárja a külföldi filmek nagy többségét a belső piacról, cserébe hatékonyan biztosítja az amerikai filmek külföldi bemutatását

Hollywood a világ ellen

 

Dal Yong Jin szerint az utóbbi évtizedekben a globális filmpiac csatatérré vált, melynek egyik oldalán az amerikai kormány, másik oldalán a latin-amerikai, európai és ázsiai országok találhatóak. Scott úgy fogalmazott, hogy makacs kulturális és politikai ellenállás figyelhető meg Hollywood globális dominanciája ellen Kanadától Kínáig, Franciaországtól Dél-Koreáig. A nagy amerikai stúdiókat tömörítő Motion Picture Association, röviden MPA (2019 előtti nevén MPAA) és az amerikai kormány egyértelmű álláspontja az, hogy a filmkultúrát legjobb a szabad piac „láthatatlan keze” alatt hagyni. 2001-ben az UNESCO elismerte a kulturális javak kivételes természetét, és egyezményben ismerte el a nemzetállamok jogát, hogy törvényekkel védjék nemzeti kultúrájukat a kulturális sokszínűség megvédése érdekében. Az európai országok, Franciaország vezetésével méltatták az egyezményt, Amerika nemhogy nem írta alá, hanem egyenesen lobbizott ellene. A 21. században az Egyesült Államok kormánya kétoldalú tárgyalásokkal bővítette szerepét a globális kulturális piac liberalizálásában, ami gyakran szabadkereskedelmi megállapodások (FTA-k) megkötését eredményezte. Noha az FTA-k fő célja a tisztességes verseny a globális kereskedelemben, azt is kihangsúlyozzák, hogy a nemzeti kormányoknak anti-diszkriminációs törvényeket és rendeleteket kell elfogadniuk több területen, beleértve a tartalmi kvóták megszüntetését a kulturális szektorban. Számos kormánynak nem volt más választása, minthogy liberalizálja kulturális piacát a globális társadalom felé a haladás nevében, főként az Egyesült Államok diplomáciai nyomására a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalása során. JIN elismeri, hogy nem az FTA-k az egyetlen okai az amerikai filmek nemzetközi népszerűségének, ugyanakkor úgy fogalmaz, hogy az új külkereskedelmi politika eszközeiként megváltoztatták a globális filmpiac tájképét.

Ezáltal szinte minden országban, amely részt vesz a globális filmpiacon, az amerikai filmek dominálnak az év végi 10 legnagyobb bevételt elérő filmek listáján. A többi film általában helyi készítésű, de az, hogy a helyi filmek milyen mértékben szerepelnek a Top 10-es listán, erőteljesen függ a helyi filmiparba való befektetés nagyságától, valamint attól, hogy a nemzeti kultúrpolitika milyen mértékben korlátozza a külföldi filmek importját. A globális filmpiacot közelebbről megvizsgálva sok minden kiderül, például hogy a nagy múltú európai filmgyártás termékei jócskán le vannak maradva Hollywoodhoz képest.

Hogyan biztosíthatja a kulturális politika, hogy a hazai filmeknek legyen esélyük a Top 10-es listákra felkerülni a külföldi blockbusterek árnyékában? A filmiparukat támogató nemzeti kormányzati politikák kétféle intézkedésre támaszkodnak. Egyrészt megpróbálják korlátozni a külföldi versenytársak piacra lépését, például vámokkal és kvótákkal, másrészt adójóváírások és támogatások formájában kedvezményes elbánást biztosítanak a hazai iparnak. Ám több probléma is kapcsolódik ehhez a gazdasági fókuszhoz. A filmgyártás állami finanszírozása inkább a mennyiséget, mint a minőséget növeli, és függővé teheti az iparágat a kormánytól. Ráadásul amióta megnőtt a nemzetközi koprodukciók száma, annak az esélye is megnőtt, hogy az állami támogatások a külföldi versenytársak zsebébe kerülhetnek.

Viszont a kulturális globalizáció kétélű, ugyanis az amerikai forgalmazók is egyre jobban ráutalódnak a külföldi piacokra. Az egyik ok, hogy eleve drágábbak: 2008-ban az átlagos észak-amerikai film 22,96 millió dollárba, az átlagos nyugat-európai film 6,13 millió dollárba, az átlagos távol-keleti film pedig 4,29 millió dollárba került. A másik ok a bevételi oldalon keresendő: az 1990-es években az amerikai filmek hazai és külföldi bevételei nagyjából fej-fej mellett alakultak, átlagosan 9-10 milliárd dolláros értékben. 2004-ben azonban a tengerentúli bevételek elérték a 15,7 milliárd dollárt, és azóta is folytatódott a növekedési tendencia. Ezzel szemben a hazai piac a XXI. század első két évtizedében 9-11 milliárd dolláros értéken stagnált. 2005-ben Hollywood bevételeinek a 61,3%-a már a külső piacokról származott.

A fő kihívó: Kína

 

A legelső kínai filmet, A Jun hegy meghódítását 1905-ben forgatták egy pekingi stúdióban. A kínai filmipar kapitalista fejlődését viszont hátráltatta a történelem vihara: a forradalom, a viaskodó hadurak, a polgárháború, majd a japán invázió. Miután a kommunisták megszerezték a hatalmat, a filmpart 1953-ban szovjet mintára államosították és teljes egészében propagandacéloknak rendelték alá, igazodva a Kínai Kommunista Párt nézetéhez, miszerint a film egy művészeti ág, a művészet pedig a társadalom irányításának egyik lehetséges eszköze. Pártutasításra filmstúdiókat hoztak létre Csangcsunban, Pekingben és Sanghajban, a színészek és a stábtagok alkalmazotti státuszban dolgoztak, csakúgy, mint Hollywoodban ekkoriban.

Mao Ce-Tung 1976-os halála után a politikai rendszer enyhülni kezdett, az iparágat a XX. század utolsó két évtizedében fokozatosan decentralizálták és részben piacosították a technokrata szocializmus jegyében. Eleinte a reformok nem hoztak átütő sikert, az 1980-as évek második felében a filmek gyártása, forgalmazása és bemutatása is veszteséggel működött. A mozik látogatása drasztikusan visszaesett, egyrészt azért, mert nem volt pénz a romló minőségű filmszínházak renoválására, másrészt mert itt is megjelent a televíziózás, mint konkurencia. A mozizás revitalizálásának céljából Kína 1994-ben importálta az első külföldi filmet. A Szökevény nagyjából 3 millió dollárnyi bevételt ért el a távol-keleti országban, ami eltörpül a 183 millió dolláros amerikai bevételtől, ennek ellenére mindenképpen történelmi jelentőséggel bír. A film története szerint egy chicagói orvost halálra ítélnek a felesége meggyilkolásáért, ám ő megszökik, hogy rendőrbírókkal a nyomában megtalálja az igazi gyilkost. Ezt akár úgyis lehet értelmezni, hogy a kínai cenzorok szándékosan egy olyan filmet választottak importálásra, ami negatívan ábrázolja az amerikai igazságszolgáltatást. 1995 és 2000 között Kína évente 6-10 amerikai filmet importált, egyre növekvő érdeklődés közepette. Közben a kínai filmgyártás is dinamikus fejlődésnek indult: 2002-ben Kína 100, 2015-ben már 686 hazai gyártású filmet mutatott be. A fogyasztási oldal követte: 2002-ben nagyjából 1000, 2015-ben már több mint 6000 mozi üzemelt az országban.

A növekvő piac az amerikai producerek figyelmét is felkeltette, akik egyre gyakrabban szembesültek egy kellemetlen dilemmával. Az Állami Sajtó-, Kiadó-, Rádió-, Film- és Televízióhivatal (SAPPRFT) csak olyan filmek bemutatását hagyja jóvá, amik nem ábrázolják negatív színben a kínai kultúrát, vagy a kormányzatot. A nyugati producereknek gyakran választaniuk kell a hitelesség és a pénz között: vagy ragaszkodnak filmjük eredeti verziójához, és elbukják a kínai bemutatást, vagy pedig megvágják a filmjüket, és további dollármilliókra tesznek szert Kínából. A stúdiók profitorientáltsága miatt sajnos az utóbbi szcenárió fordul elő gyakrabban, a Vasember 3 például egy külön kínai verziót kapott. 1997-ben két film is készült a 14. dalai láma fiatalkoráról, amik súlyos fenyegetéseknek adtak okot Peking irányából, mivel Tibet 1950-es inváziója szigorúan tabutéma Kínában. Amiért a Disney forgalmazta Martin Scorsese Kundunját, a SAPPRFT minden Disney rajzfilmet és sorozatot automatikusan betiltott. A Sony által forgalmazott Hét év Tibetben is feszültségeket okozott: a stábnak az indiai Ladak tartományból Argentínába kellett áttelepülnie, miután a KKP megfenyegette az indiai kormányt, hogy elvágja a forgatás elektromos ellátását. A film bemutatója után Jean-Jacques Annaud rendező bevallotta, hogy két csapat titokban átszökött Indiából Tibetbe, és mintegy 20 percnyi anyagot rögzített. 1998-ban mindkét stúdió bocsánatot kért a két tibeti témájú alkotás miatt, ezáltal újra megnyílt előttük a kínai piac, és 2016-ban megnyílhatott a sanghaji Disneyland vidámpark. Peking mindkét rendező kitiltását visszavonta, akik azóta legálisan Kínába léphettek.

2012-ben Peking és az Obama-adminisztráció filmkereskedelmi szerződést kötött, amiben 34-re bővítették az évente Kínában bemutatható külföldi filmek számát, valamint több koprodukciót is kilátásba helyeztek. A megegyezés szerint a koprodukciók kínai jegybevételeinek 50%-a az amerikai stúdiót illeti, cserébe olyan szabályok vonatkoznak rá, hogy legalább egy jelenetet muszáj Kínában forgatni, legalább egy fontos szerepet kínai színész játsszon el, és a költségek legalább egyharmadát kínai cégek állják.

A legnagyszabásúbb együttműködés a Nagy Fal című akció-fantasy, amit 2016-ban mutatott be a China Film Group, és az a Legendary Pictures, aminek az anyacége a KKP-vel jó kapcsolatot ápoló Wanda Group. A filmet amerikai írók forgatókönyvéből rendezte Zhang Yimou, amerikai (Matt Damon, Willem Dafoe) és kínai (Jing Tian, Andy Lau) sztárok közreműködésével. A blockbuster sem pénzügyileg, sem kritikailag nem szerepelt fényesen, a „fehér megváltó” klisével is megvádolták, különös módon az amerikai lapok.

Másik említésre méltó koprodukció a 2014-es Transformers: A kihalás kora című film, ami Chris Lukinbeal 2019-es esettanulmánya szerint a tökéletes példa a „sinifikáció” jelenségére, vagyis a kreatív alkotói folyamat kínai érdek szerinti szabályozására. 20 kínai márka fizetett azért, hogy termékeik megjelenjenek a vásznon. Habár a blockbustert a Paramount Pictures készítette, a sajtókörút Hongkongban indult, és a Sanghaji Nemzetközi Filmfesztiválon ért véget. A film történetének utolsó harmada Hongkongban játszódik, a népszerű kínai színésznő, Bingbing Li közreműködésével, ugyanakkor a készítők kínosan ügyeltek rá, hogy a SAPPRFT feltételeinek megsértése nélkül mutassanak be ikonikus kínai látványosságokat (pl. Pekingi Nemzeti Stadion, Wulong Karszt Nemzeti Park). Az épületrombolós jeleneteket nem Kínában, hanem Chicagóban és Detroitban rögzítették a cenzorok miatt, valamint elhangzik a filmben a következő megkérdőjelezhető, már-már propagandaszagú mondat: „Peking mindent megtesz Hongkong védelme érdekében”. Ezek után nem meglepő, hogy a Transformers 4 Kínában több pénzt termelt, mint Amerikában (301, illetve 245 millió dollár).

A sinifikáció érdekes módon a megszokott cenzúrázás irányát is megváltoztatta. Az expanzív kínai külpolitika egyik jelképe az úgynevezett kilenc-gondolatjeles vonal, ami saját területként ábrázolja a Dél-Kínai-tengerben található, vitatott hovatartozású apró kis homokpadokat. Több amerikai film, így a 2019-es Jetikölyök, a 2022-es Uncharted és a 2023-as Barbie is tartalmazta a kilenc-gondolatjeles térképet, amiért betiltották őket Vietnámban és a Fülöp-szigeteken, akik szintén követelik a homokpadokat (és a közeli tengeri szénhidrogén-lelőhelyeket). Tehát az amerikai producerek lényegében tudatosan áldozzák be a kisebb üzleti lehetőségeket, hogy imponáljanak a SAPPRFT cenzorainak, és nagyobb eséllyel juttassák be termékeiket az igazán nagy piacra.

Kína kulturális terjeszkedését az is szemlélteti, hogy az amerikai piac legnagyobb bevételt elérő idegennyelvű filmjeinek toplistáját toronymagasan egy kínai wuxia (történelmi-harcművészeti) film, a Tigris és Sárkány vezeti, 128 millió dollárral. A negyedik helyen 53 millió dollárral szintén egy wuxia alkotás, a Hős foglal helyet, amihez egy másik rekord kötődik. Ez az első nem angol nyelvű film, ami meg tudta szerezni az első helyet bevételben egy amerikai mozis hétvége idejére, 2004 augusztusában, 18 millió dollárral. 2023-ban a világszerte 50 legnagyobb bevételt elért legnagyobb nem angol nyelvű film összetétele a következőképp alakul:

Az 50 legnagyobb bevételt elérő nem angol nyelvű film megoszlása származási ország szerint (saját szerkesztésű diagram a BoxOfficeMojo.com adatai alapján)

 

A 200 világszinten legnagyobb bevételt elért film közül kilenc alkotás kínai, és mindegyik 2015-nél újabb. Ez alapján várható, hogy a kínai filmek szép lassan elkezdik pénzügyileg beérni az amerikai filmeket, a kínai filmipar pedig egyáltalán nincs annyira rászorulva az amerikai közönségre, mint fordítva. 2018 első negyedévében olyan történt, ami azelőtt még sohasem: Kína nagyobb bevételt, 20,2 milliárd jüant (3,17 milliárd dollár) könyvelhetett el, Amerika 2,89 milliárd dolláros bevétele csupán a második helyre volt elegendő. Ez a történelmi jelentőségű esemény fő oka, hogy az első negyedév a nyugati mozikban hagyományosan a „pangás” időszaka a jóval forgalmasabb nyári (május-augusztus) és a karácsonyi (november-december) időszakhoz képest, miközben a kínai újév hagyományosan január végére, vagy február elejére esik. A másik fontos ok, hogy az ázsiai filmipar tudott versenyképes alternatívát nyújtani: kínai nézők milliói választottak hazai (pl. A Túlélés Dicsősége, Detective Chinatown 2) és indiai (pl. Secret Superstar) filmeket az amerikai termékek helyett. Hogy Kína nem áll ellent 100%-ban az amerikanizációnak, azt az is bizonyítja, hogy hazai piacán az 50 legnagyobb bevételt elérő filmből 13 Hollywood exportja, a 20 legnagyobb bevételt elérő külföldi filmből pedig az első 19 amerikai, a huszadik a Dangal című indiai sportfilm.

2017-ben Donald Trump hivatalba lépésével romlani kezdett Peking és Washington viszonya, a tendencia Joe Biden elnöksége alatt is folytatódott. A diplomáciai feszültség hatásai a filmiparban is tetten érhetőek. Hollywood egyre többször ad reprezentációt a nagyvásznon olyan kínai származású színészeknek, akik nyíltan kritikusak a KKP politikájával szemben, és az állampolgárságuk is másik országhoz köti őket. 2018-ban kisebb sikert aratott a kínai karaktereket mozgató, de Szingapúrban játszódó Kőgazdag ázsiaiak, 2021-ben pedig a Marvel szuperhősfilmje, a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű Legendája. Utóbbit be szerette volna mutatni a Disney Kínában is, a SAPPRFT viszont blokkolta, valószínűleg azért, mert a címszerepet játszó Simu Liu egy 4 évvel ezelőtti interjúban beszélt szülei Kínához kapcsolódó negatív élményeiről.

Az új sikerfilmek

 

Figyelmet érdemel az utóbbi idők néhány nagy kínai filmsikerének műfaja és története. A poltikai tartalom nélküli vígjátékok és a drámák mellett egyre több erőteljesen patrióta hangvételű, már-már geopolitikai álláspontot mutató akciófilmet gyártat le Peking. A Harcos Farkas (2015) Leng Fengről (Jing Wu), egy forrófejű katonáról szól, akit beválasztanak a Wolf Warriors nevű elit egységbe. A kommandó feladata leszámolni egy bűnszervezettel, ami kábítószert csempész be Dél-Kínába hidegvérű amerikai zsoldosok segítségével. A film mondanivalóját a parancsnok karaktere így foglalja össze: „Aki országunk ellen tör, meglakol érte.”  A Harcos Farkas 2-ben (2017) Leng Feng egy meg nem nevezett afrikai országban él, ahol fegyveres felkelés tör ki a kormány ellen. A lázadók (és a velük szövetséges amerikai zsoldosok) kegyetlenül irtani kezdik az országban található kínai gyár helyi munkásait, illetve a kínai orvosokat, akik keményen dolgoznak egy járvány felszámolásán. Az ENSZ megtiltja a külső katonai beavatkozást, ezt egyedül a kínai hadihajók szegik meg, akik afrikai és kínai menekültek ezreit fogadják be. Miközben az amerikai hadihajók elmenekülnek a közelből, Leng Feng természetesen megmenti az ártatlanokat és leszámol az antagonistákkal. A film hivatalos szlogenje így szól: „Még ha ezer mérföldre is odébb van, aki Kínát sérti, az fizetni fog.” A folytatás kirobbanó pénzügyi siker lett, 870 millió dollárt termelt világszerte, ebből 854 milliót csak Kínában. A Harcos Farkas-filmek akkora kulturális hatást generáltak, hogy amikor a 2010-es évek végén a kínai diplomaták egyre többször agresszívebb hangnemet ütöttek meg európai és amerikai kollégáikkal szemben, a stílus a Wolf Warrior Diplomacy elnevezést kapta a médiában.

A Mekong-művelet (2016) egy 2011-es tragédiát és következményeit veszi alapul, amikor drogkereskedők megtámadtak két kínai kereskedelmi hajót az Arany Háromszögben, és a rajtuk tartózkodó 13 fős legénységet megölték. A thai rendőrség által elfogott gonosztevőket Kínában ítélték el és végezték ki. Dante Lam filmje a Harcos Farkas 1-2-nél kevesebb propagandisztikus elemet tartalmaz, de azért hangsúlyozza, hogy a határozatlan mianmari, a thaiföldi és a laoszi hatóságokat a kínai diplomácia hangolta össze a bűnözők ellen.

A Túlélés Dicsőségét (2018) a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 90. születésnapján mutatták be, történetének alapja az a 2015-ös esemény, amikor a Kínai Haditengerészet 600 kínai civilt mentett ki Áden kikötőjéből a jemeni polgárháború okán. A film kidomborítja a történetet: a főhősök a kínai civilek kimentése után küldetésre mennek a fiktív Ihweai Köztársaság hátországába, és megakadályozzák a radikális arab terroristákat abban, hogy piszkos bombához jussanak a polgárháború zavarában. A mondanivaló itt is hangzatos: „Üzenjük minden terrorista számára, hogy soha nem okozhatnak kárt egy kínai állampolgárnak.” Ez a film is erősen teljesített a kasszáknál: 579 millió dolláros értékben termelt, ennek 99,7%-át belföldön.

De minden idők legnagyobb bevételt elérő kínai filmje a Battle at Lake Changjin (2021) lett, 5,77 milliárd jüan (913 millió dollár) értékben, amit a Kínai Kommunista Párt Központi Propagandaosztálya rendelt meg a párt alapításának 100. évfordulója alkalmából. A film a koreai háborúban játszódik, egészen pontosan azt a részét mutatja be, amikor a kínai önkéntesek 1950-ben győzelmet arattak a Csoszon-víztározónál, visszavonulásra kényszerítve a dél-koreai-amerikai-brit koalíciót. A filmet sok külföldi szakértő propagandának minősítette, és bírálta a történelmi pontatlanságok miatt. Dr. Stanley Rosen, a Dél-Kaliforniai Egyetem politikatudományi professzora szerint a film sikerének mindenképpen köze van az aktuális feszültséghez Peking és Washington között, és ezt nem feltétlenül direkt módon, de azért érthetően felhasználták a kínai marketinghez. 2022-ben már meg is érkezett a folytatás, a Battle at Lake Changjin II: Water Gate Bridge, ami a Funcsilin-hágónál zajlott csatát ábrázolja a vásznon. Bár a második rész már nem döntött bevételi rekordot, a 4,214 milliárd jüanos (676 millió dolláros) bevétele is szép teljesítmény.

2021 novemberében a Kínai Kommunista Párt plenáris ülésén meghirdettek egy a filmiparra vonatkozó ötéves tervet, melynek célkitűzései:

-évente legalább 50 db 15,7 millió dollárnál többet termelő film bemutatása

-évente legalább 10 db „pozitív kritikai visszhangot kiváltó” film bemutatása

-a hazai filmjeik legalább 55%-os részesedési arányának elérése

-a vetítővásznak 77 ezerről 100 ezerre növelése 2025-re

-egy high-tech filmkutató laboratórium létrehozása

-a sci-fi műfaj támogatása és a speciális effektek minőségének javítása

Ezek a lépések azt mutatják, hogy a kínai kormány ismét nagyobb állami kontroll alá helyezi a filmipart, visszafordítva a néhány évtizeddel ezelőtti privatizációs folyamatot. Egyáltalán nem irreális cél az 55%-os arány a hazai piacukon, hiszen 2016-ban 50%-ot, 2018-ban 60%-ot, 2020-ban pedig 85%-ot értek el.

Mindezen tények úgy is értelmezhetőek, hogy Peking az előbb tárgyalt filmekkel egyfelől ravaszul belekódolja az ellenségképet a kínai állampolgárok fejébe, másfelől szimbolikusan párbajra hívja ki a nyugati, elsősorban az amerikai filmgyártást. Mint látható, az utóbbi évtizedekben az amerikai és a kínai filmipar viszonya a baráti és az ellenséges között ingadozott, a Távol-keleti Sárkány pedig bátran mutatja a vásznon külgazdasági kapcsolatai terjeszkedését. Az amerikanizáció és a sinifikáció szembenállása szerencsére nem okoz akkora nemzetközi biztonsági kockázatot, mint a két ország fegyverkezési versenye.

Szerző: Szilágyi Ákos Leó

A A kínai-amerikai filmháború bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

Hogyan válasszunk inget az öltönyhöz?

Biztonságpiac - Tue, 12/10/2024 - 10:50

Ahhoz, hogy igazán jól mutassunk az öltönyben, elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a hozzá tökéletesen passzoló inget is. Akár elegáns rendezvényre, akár üzleti találkozókra készülünk, vagy a hétköznapokban szeretnénk egy kicsit kiemelkedni a tömegből, egy elegáns ing rengeteget ad a megjelenésünkhöz. Ebben a cikkünkben adunk néhány tippet, mire érdemes figyelni, ha a számunkra tökéletes inget keressük.

Ha igazán kimagasló minőségben készült viseletet keresünk, érdemes megnézni a Lord Men’s Fashion ingkínálatát, ahol különféle trendi modellek közül választhatunk.

Fontos, hogy kényelmes legyen

A kényelmes viselet nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben, és ez meglátszik a viselkedésünkön is. A legmegfelelőbb ingek azok, amelyek nem csupán stílusosak és passzolnak az egyéniségünkhöz, de maximális komfortérzetet is adnak.

Ha az ing szorít, vagy nem elég rugalmas az anyaga, akkor nem fogjuk benne magunkat jól érezni, feszengeni fogunk, és ez bizony meg is látszik rajtunk. Érdemes olyan anyagból készült inget választani, mint például a pamut, amely légáteresztő és kényelmes, így akár az egész napos viselése sem okoz kényelmetlenséget. 

A minőséget mindig tartsuk szem előtt

A minőség és az időtállóság szempontjából nem érdemes spórolni. Egy jól megválasztott ing olyan, mint az öltöny; akár évekig is kitart, ha minőségi anyagból készült és precízen van megvarrva.

Ha nem szeretnénk túl gyakran cserélni a ruhatárunkat, akkor érdemes prémiumkategóriás ingeket választani, amelyek nemcsak kényelmesek, hanem valóban a lehető legjobb minőségben készültek. Egy magasabb árfekvésű modell hosszú távon sokkal jobb befektetés, mint egy olcsóbb, gyorsan elhasználódó darab. A drágább ingek jellemzően kevésbé hajlamosak a gyűrődésre és nem nyúlnak, nem kopnak ki egyhamar. 

Milyen fazon áll jól nekünk?

Bár a divat diktálja az irányvonalat, nem mindegy, hogy milyen fazon az, ami jól passzol hozzánk, és melyik felel meg leginkább az egyéni stílusunknak. Nem mindig célszerű vakon követni a divatot, bátran eltérhetünk az éppen legnépszerűbb daraboktól. 

Az ing fazonja attól is függ, hogy milyen alkalomra választjuk. Egy testhezállóbb, slim fit ing ideális egy fiatalos, modernebb megjelenéshez, míg egy klasszikus szabású modell elegánsabb viselet lehet egy gálavacsorán vagy egy üzleti rendezvényen. Ha gyakran jelenünk meg üzleti találkozókon, érdemes kerülnünk a túlzottan színes vagy mintás darabokat. A klasszikus szabású és egyszínű ingek – fehér, kék, szürke vagy fekete színekben – eleganciát sugároznak, és szinte bármilyen típusú öltönnyel könnyen tudjuk párosítani.

Tipp a vásárláshoz

Ha figyelembe vesszük a fazont, a színt és a minőséget, biztosak lehetünk benne, hogy igazán elegáns megjelenéssel léphetünk a világ elé. Amennyiben épp egy jeles eseményre készülünk, és még nem találtuk meg a tökéletes öltözetet, úgy érdemes felkeresni a Lord Men’s Fashion webshop oldalát, ahol a számtalan öltöny és kiegészítő között egészen biztosan megtaláljuk, amit keresünk.

The post Hogyan válasszunk inget az öltönyhöz? appeared first on Biztonságpiac.

Categories: Biztonságpolitika

Ablakméret útmutató: amit mindenképpen tudnunk kell

Biztonságpiac - Mon, 12/09/2024 - 15:24

Az ablakok méretének helyes megválasztása nagyon fontos, hiszen alapvetően ez fogja meghatározni, hogy az otthonunkba mennyi természetes fény jut be. 

Akár építkezésről, akár felújításról van szó, a nyílászárók pontos méretének meghatározása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ablakok tökéletesen illeszkedjenek a falnyílásokba. Ebben a cikkünkben megmutatjuk, mire érdemes figyelni az ablakméretek tervezésekor.

Ha igazán kiváló minőségben gyártott nyílászárókat keresünk, érdemes megnézni, hogy milyen sokféle műanyag ablak van az Ajtorendeles.hu kínálatában, mert széles választékkal és kedvező árakkal várnak bennünket.

Miért fontos a pontos méretvétel?

Az ablak és a fal közötti beépítési hézag nagymértékben meghatározza az épület energiahatékonyságát, tartósságát és használhatóságát. Ha a nyílás túl nagy az ablakhoz képest, a szigetelés gyengülhet, és mechanikai problémák is előfordulhatnak. Ellenkező esetben, ha az ablak mérete nagyobb a szükségesnél, előfordulhat, hogy a nyílászáró nem helyezhető be megfelelően, ami idő- és költségráfordítást igényelhet az utólagos falátalakítás miatt.

Hogyan vegyünk méretet?

A falnyílás mérésénél mindig a következőket tartsuk szem előtt:

  • Több ponton mérjünk: mérjük le a szélességet és a magasságot legalább három helyen, hogy kiküszöböljük az egyenetlenségek okozta eltéréseket.
  • Vegyük figyelembe a legkisebb méretet: a legkisebb mért adat alapján határozzuk meg az ablak méretét, hogy az minden körülmények között illeszkedjen.
  • Mérjük meg az átlókat is: az átlók eltérései jelzik, ha a nyílás nem derékszögű, ilyen esetben kőművesmunka lehet szükséges a korrekcióhoz.

A méretek meghatározásakor számoljunk a beépítési hézaggal is: a falnyílásból körben 1-1 cm-t vonjunk le, hogy elegendő hely maradjon a szigetelőanyag (például poliuretán hab) számára.

Szabvány és egyedi méret

Szabványméretű ablakokat gyakran alkalmaznak lakóparkokban vagy társasházakban, mivel ezek egyszerűsítik a tervezést és csökkentik a költségeket. Ilyen méretek például:

  • Egyszárnyú ablakok: 60×60 cm, 90×120 cm, 120×150 cm.
  • Kétszárnyú ablakok: 120×120 cm, 150×150 cm.

Fontos azonban, hogy a szabványméreteket is mindig ellenőrizzük a falnyíláshoz mérve, mert az építkezésen előforduló hibák, méreteltérések később problémát okozhatnak, és költséges utómunkálatokkal járnak.

Időnként az egyedi igények vagy az építészeti adottságok miatt szükség lehet a szabványoktól eltérő méretű nyílászárókra is. A mai, modern gyártási technológiák – például a CNC vezérlésű gépek – már lehetővé teszik a milliméterre pontos gyártást, így szinte bármilyen ablakot legyártathatunk.

Tipp a vásárláshoz

Ha már pontosan tudjuk, mekkora ablakokra van szükségünk, látogassunk el az Ajtorendeles.hu webshop oldalára, ahol igen nagy választékban találunk új és bontásból származó nyílászárókat is. Így az otthonunk kényelméből egyszerűen és gyorsan megvásárolhatjuk a szükséges darabokat.

The post Ablakméret útmutató: amit mindenképpen tudnunk kell appeared first on Biztonságpiac.

Categories: Biztonságpolitika

Innovatív épületfelügyeleti és biztonságtechnikai rendszer III. rész (x)

Biztonságpiac - Mon, 12/09/2024 - 12:25

A biztonságos kommunikációban nem csak a szoftvernek, a titkosításnak van jelentősége – amellett, hogy az is nagyon fontos – de az adatbiztonság terén a hardvernek is nagy jelentősége van. A hardver fejlesztésekor elsőrendű a megfelelő technológia kiválasztása, hogy az elkészült termék adatvédelmi szempontból biztonságos legyen.

Hardver és adatbiztonság

Az adatbiztonság terén a kommunikáció oldali lehallgatás elkerülése mellett meghatározó hardverünk védettsége is, mert a biztonságos hardver az egyik alapja az adatbiztonságnak. A fizikai eszközökhöz, kellően hosszú ideig történő hozzáférés esetén a szoftveres védelem hatékonysága is mihamar köddé válhat.

Biztonsági szempontból meghatározó a hardveres integritás a mikrokontroller- és processzor szinten alkalmazott szoftverek védelmében. Igen nagy fontosságú a megfelelő hardverelemek alkalmazása, mert a biztonságunk egyik alapját a megbízható hardverek adják. Komoly támadási felület lehet, ha az alkatrészek rendelkeznek olyan hátrányos tulajdonságokkal, amelyeken át a hátsó kapukat fellelő támadók az operációs rendszer megkerülésével nyomtalanul hozzáférnek a firmware-hez, titkosító kulcsokhoz vagy a számítógép egyéb elemi funkciójához. Ez származhat alkatrész hamisításból, tervezési hibából, más külső befolyásolásból. Az ilyen támadások kockázata miatt van szükség az integritást védő módszerekre.

A hardver sebezhetőségének csökkentésére ma már több féle módszertanok, megoldások léteznek. Különböző szinteken egy időben is alkalmazható módszerekkel biztonságos környezet hozható létre ahhoz, hogy a támadók ne férhessenek információkhoz, de érdemes a tervezés alábbi lépéseit is megfontolni:

  • Egyetlen komponens hardveres áldozattá válása esetén a támadó által szerzett információk csak az áldozat komponens működését veszélyeztethessék.
  • A támadás hatásai ne futhassanak végig az egész rendszeren, ne adjanak egyéb támadási lehetőségeket a rendszer más elemeihez. Védelmet nyújthat a rendszer moduláris szerkezete.
  • A hardver komponensek gyártási folyamata, eredetisége ellenőrizhető legyen.
  • Meg kell akadályozni az idegen kódnak a firmware futásba való beinjektálását.
  • A komponensek feleljenek meg az elekromágneses kompatibilitás (ESD és EMC) követelményeinek.
  • Kontrollált környezet biztosítása a komponensekből történő rendszer felépítési folyamatához.
  • Az architektúra biztosítson támogatást a kulcsok védelméhez, a titkosítási és védelmi algoritmusok futtatásához.
Véletlenek és számok

A kulcsok védelme, a titkosítási és védelmi algoritmusok futtatásához nyújtott védelem egyik alapja a véletlenszám-generátor. A generátor használható a legtöbb védelmi módszerhez, például az egyedi titkosítási és hitelesítési kulcsok generálásához. Átlagos hardveren kért véletlen számot a szoftver általában a rendszeridőből, és más, hardverhez kötődő véletlenszerűnek látszó generálási magból, matematikai számítások eredményeként adja meg, ami megjósolható, teljesmértékben kiszámítható paraméterek kombinációjaként létrehozott számot jelent. Ez többnyire megfelelő, de ha kritikusan védendő adatunk van, ez nem lesz elég, mert a paraméterek és folyamatok determinisztikusak, tehát visszafejthető a generált szám. Különösen így van egy kevésbé fejlett mikrokontroller használatakor, melynél még egyszerűbb a véletlenszám generátor.

„Kitalált” véletlenszámok

A megjósolhatóság, valójában kiszámíthatóság elkerülésére fejlesztették ki a valós véletlenszám-generátort (TRNG – True Random Number Generator), mellyel anélkül kaphatunk egy kriptográfiában használatos, nem előre meghatározható véletlen számot, hogy konkrét matematikai algoritmus legyen az alapja. E számok generálásának alapja entrópikus forrás (radioaktív izotópok bomlása, környezeti zaj), és azok mintavételezése alapján hozzák létre a valós véletlenszámot. Ez lehet mindennapos eljárás is, mint a CloudFlare megoldása, mely manapság az internetbiztonság egyik alapja: lávalámpákra irányított kamerákkal, viaszbuborékok mozgásának vektorizálásával generálnak véletlenszámot. Ezek már valóban véletlenszámok, és jól használhatók olyan valós kulcsok generálásához, melyekkel titkosíthatjuk adatainkat akár erős támadások ellen is, mert ha ismerik is a titkosítási és számgenerálási algoritmust, nem tudják matematikailag visszafejteni a titkosításhoz generált számot, mert nem tudják megjósolni, hiszen nincs benne sem szabályosság, sem minta.


A TRNG valódi processzorban tobbnyire fizikai folyamatok (hőmérséklet változás, áramfelvétel ingadozás) és környezeti zajok (interferencia, induktív vagy kapacitív csatolások) kombinációit alkalmazza generálási magként.

Ha betörnek?

Ha létrejött fizikai hozzáférés során a támadó egy kártékony kódot próbál feltelepíteni a rendszerünkre, a Secure Boot (biztonságos rendszerindítás) lehet a segítség: felügyeli a betöltés folyamatát, és megakadályozza az általunk nem hitelesített kódok futtatását. A Secure Boot megakadályozza a nem hiteles kódok betöltését is az operációs rendszerbe vagy az indítási folyamat során, mert bekapcsoláskor ellenőrzi a bootloader/bios hitelességét és eredetiségét, majd a bootloadert elindítva ellenőrzi az operációs rendszer magjának hitelességét és a hitelesítési kulcsokat. Csak akkor indul el a működtető szoftver tényleges betöltése és futtatása, ha a folyamat mindent hitelesnek és eredetinek talált.

A Secure Boottal együtt sokszor használjuk a Fuse Biteket, melyek permanens, csak egyszer írható adattárolásra képesek (általában a bootloader vagy firmware első feltöltésével egyidőben), melyeket később nem lehet megváltoztatni, de kikapcsolt állapotban, hosszú idő alatt is állandó az értékük, mert beíráskor fizikailag megváltozik a tároló felépítése (pl elég egy átvezetés a rétegek között). Az ilyen bitek segítségével tárolhatunk biztonsági kulcsokat, aláírásokat, melyek felhasználásával ellenőrizhetjük a futtatandó szoftver valódiságát, vagy azt, hogy a folyamatok az elvárásainknak megfelelő, előre meghatározott, hiteles módon működnek.

Előfordul, hogy hibás, leselejtezett, ellopott hardverből a hitelesítési kulcsokat akár az IC-k tokozásának lecsiszolásával és belső pontokra történő kapcsolódással próbálják megszerezni. Védekezni csak a megfelelően fejlesztett chipekkel lehet. A tokozatba beépített “chip fuse”-ok segítségével elérhető, hogy az IC-k tokozásának sérülésekor olyan extra fuse bitek is “kiégnek”, melyek az eredetileg tárolt információt módosítják, ami biztosítja, hogy csak hibás adatot lehessen kiolvasni.

A Secure Boot biztosítja az eredetiséget, ám nem védi meg az eszközt a hamisítványoktól, külsőleg aláírt programoktól, például ha ismert az aláíráshoz használt kulcs, vagy a hackerek offline módban elérhetik az adatainkat, ezért célszerű ezt a módszert más titkosítási módszerekkel együtt használni.

A problémára megoldás lehet a Secure Boot alternatív verziója, a Measured Boot, mert a rendszer minden indításkor méri és tárolja a boot során betöltött komponensek integritási metrikáit biztonságos, manipulálhatatlan helyen, például egy Trusted Platform Modulban. A folyamat nem blokkolja a nem hitelesített komponensek betöltését, egyszerűen rögzíti a betöltött kritikus szoftverkódok és fájlok digitális ujjlenyomatait, vagy a hashelt állapot értékeit az indítási folyamatban.

Az adatokat biztonsági tárolóba mentve később újra lehet használni annak ellenőrzésére, hogy a rendszer indítási folyamata megfelelt-e a biztonsági előírásoknak.
Ha az aktuális és a korábban rögzített metrikák között fellelhető eltérés, akkor jelezhető és kezelhető a biztonsági incidens a működés blokkolásával, vagy vészhelyzeti protokollok futtatásával, biztosítva, hogy a hardver és az adatok integritása ne sérüljön.

A Trusted Platform Module (TPM) chipeket direkt a fenti megoldások biztonságos és megbízható támogatására fejlesztették: egy IC-ben összpontosítva a kriptográfiai műveletek támogatását, a kulcskezelést, az integritás ellenőrzését, valamint a bootolási folyamat védelmét, sérthetetlenségét, valamint külső behatás elleni védelemmel is meg vannak erősítve. Telepítésük jelentősen megnehezíti a rosszindulatú szoftvereknek, hogy elrejtsék tevékenységüket, esetleg módosítsák a rendszer működését. Továbbá a TPM lehetőséget ad arra, hogy a hitelesítéshez szükséges információkat, mint a biometrikus adatok és az azonosítási protokollok, biztonságosan tároljuk. E chipek gyorsan terjednek, az elmúlt években a PC-k elengedhetetlen részeivé váltak, de mikrokontrolleres környezetben is sok gyártó ad hardver támogatást a TMP modulok alkalmazásához.

A hardverünk kifejlesztése során az ebben a cikkben említett módszertanokat és technológiákat vizsgáltuk meg és használtunk fel.

További információ kérhető:

CRITERION Biztonságtechnikai Zrt.
Cím: 1139 Budapest, Teve utca 51/b.
E-mail: systems@criterion.hu
Honlap: www.criterion.hu/biztonsagtechnika

The post Innovatív épületfelügyeleti és biztonságtechnikai rendszer III. rész (x) appeared first on Biztonságpiac.

Categories: Biztonságpolitika

Marad-e Hmeimim és Tartúsz orosz bázis?

Air Power Blog - Sun, 12/08/2024 - 23:23

A nemzetközi közvéleményt váratlanul érték az utóbbi napok szíriai történései.

A 'Hogyan tovább?' kérdéskörében alighanem fontos a levantei orosz jelenlét jövőjére vonatkozó is, valahogy imígyen:


Categories: Biztonságpolitika

Merre tovább, Grúzia: Grúziai Álom vagy a grúz álom?

Biztonságpolitika.hu - Sat, 12/07/2024 - 16:20

Grúzia és a Kaukázus térségének geopolitikai szerepe mindig is meghatározó volt, azonban ez napjainkban még kiemelkedőbbé vált. A térség geostratégiai és geopolitikai jelentőségének növekedéséhez hozzájárult az 2022. február 24-én elindított Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet. Ennek eredményeként különösen felértékelődött a kaukázusi Középső Folyosó, azaz a Transzkapi Nemzetközi Szállítási Útvonal szerepe.

 

Grúzia geopolitikai összetettségét tovább árnyalja a területén található két de facto állam (Abházia és Dél-Oszétia), a 2008-as orosz-grúz konfliktus és annak következményei, valamint a legújabb fejlemények amelyek ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került a kaukázusi ország: a 2024. október 26-ára kitűzött parlamenti választások, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás felfüggesztése.

Nyugaton Grúzia 2023 decemberében megkapott EU-tagjelölti státusza óta egyfajta reprezentatív államként kerül feltüntetésre, amely példaként statuálhat a régió országainak. Az elnyert státusz meg is erősítette a kaukázusi országot abban, hogy konzekvens, határozott lépéseket tegyen és folytassa a csatlakozáshoz szükséges reformokat.

A Moszkvához ideológiában közelebb álló kormány nemcsak retorikai szinten mutat ellenállást az uniós integrációval szemben. Irakli Kobakhidze, a Grúziai Álom (GD) párt vezetője a választások után bejelentette, hogy felfüggeszti az ország EU-csatlakozási folyamatát, és 2028-ig nem fogad el további uniós támogatásokat. A bejelentés hatására tömegtüntetések kezdődtek az országban, amelyek ismét felszínre hozták a társadalom megosztottságát.

Jogosan merül fel a kérdés: merre tovább, Grúzia?

Grúzia története az etnikai konfliktusok tükrében

Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság

Grúzia geopolitikai jelentőségének felismerése nem új keletű dolog, a történelem során számos birodalom – például Perzsa és az Oszmán Birodalom – hatalmi játszmáinak kereszttüzébe került. 1918-ban kikiáltotta függetlenségét, amely nem tartott sokáig, mivel 1921-ben orosz csapatok szállták meg az országot az abháziai és adzsáriai felkelések következtében. A felkelés orosz haderő általi leverésének eredményeképpen a független Grúziából, Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság lett.

1922-ben Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia közösen megalapította a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságot, amely a Szovjetunió négy alapító tagjának egyikévé vált. A Kaukázusontúli SZSZSZK 1936-ban, a „sztálini alkotmány” elfogadásával, felbomlott és az azt alkotó három ország a Szovjetunió köztársaságává vált. Az új szovjet alkotmány eredményeképp a három kaukázusi köztársaság visszanyerte önállóságát. Az új alkotmány elfogadását követően a Lenin-féle „nemzeti önmeghatározás” politikára nagyobb hangsúly került, amelynek következtében három autonóm köztársaságot hoztak létre a Szovjetunión belül a nemzeti igények figyelembevételével. Így jött létre az Abház Autonóm Köztársaság, a Dél-Oszét Autonóm Köztársaság, valamint az Adzsar Autonóm Köztársaság. A szovjet időszak alatt az etnikai és vallási feszültségek elkerülése érdekében a Kommunista Párt bizonyos fokú adminisztratív, gazdasági nyelvi és kulturális autonómiát nyújtott a köztársaságok számára.

 

Grúzia függetlenné válása és a belső konfliktusok

A Szovjetunió felbomlásával kapcsolatos prognózisokkal párhuzamosan kezdődött el a konfliktus kiéleződése elsősorban az autonóm köztársaságok – Abház Autonóm Köztársaság, a Dél-Oszét Autonóm Köztársaság – és a Grúz SZSZK között. Az 1980-as és 1990-es években a grúz nacionalizmus megerősödésével és az új ellenzéki függetlenségi mozgalom megjelenésével ismét feszültebbé vált a viszony Grúzia és az autonóm köztársaságok – Abházia és Dél-Oszétia – között.

Az új független Grúziához vezető út nacionalista törekvésekkel, belpolitikai viszályokkal, központi hatalom szétesésével és etnikai konfliktusokkal volt terhes, amely tovább mélyítette a társadalmi megosztottságot.

 

Dél-Oszétia

Oszétia két részből áll: Észak- és Dél-Oszétiából. Észak-Oszétia, másnéven Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársaság, míg Dél-Oszétia nemzetközileg el nem ismert, de facto állam, azonban de jure Grúzia része.

A grúz-oszét viszonyt a nacionalizmus erősödése mellett tovább súlyosbította, hogy 1990-ben a grúz kormány megszüntette Dél-Oszétia autonómiáját, miután az oszétok kikiáltották saját köztársaságukat. A terület autonómiájának megszüntetésére fegyveres konfliktushoz vezetett, amelynek 1992-ben egy tűzszünet vetett véget, azonban a béke továbbra is törékeny maradt.

 

Abházia

Abházia hasonló helyzetben van, mint Dél-Oszétia: de facto független állam, azonban de jure Grúzia része. és a grúz kormány, valamint a legtöbb ENSZ-tagállam Grúzia autonóm területeként ismeri el. Osztéiával ellentétben, az abházok az Abház Autonóm Köztársaság fennállása során is jelentős elnyomásban éltek, az autonómiájuk ellenére.

A Szovjetunió felbomlását megelőzően, a 80’-as években felerősödő függetlenségi folyamatok, még nagyobb ellentétet teremtett a grúzok és az abházok között. A grúz és abház nacionalista törekvések végül fegyveres összecsapásokban csúcsosodtak ki.

Abházia 1990-es évek elején kikiáltotta függetlenségét, amit sem Grúzia, sem a nemzetközi közösség nem ismert el. A függetlenség kikiáltását követően grúz katonai erőket irányítottak a térségbe, annak érdekében, hogy továbbra is fenntartsák a terület feletti ellenőrzést.  A fegyveres összecsapásoknak az abház és grúz erők között az 1994-ben megkötött Moszkvai Egyezmény vetett véget.

 

Az orosz-grúz háború és annak következményei

A Szovjetunió felbomlását után a felszínre törő, egyre radikálisabbá váló etnikai feszültségek, valamint Miheil Szaakasvili ígérete a szakadár területek – Abházia és Dél-Oszétia – visszaszerzésére megalapozták a grúz és a szakadár régiók, valamint közvetetten Oroszország közötti konfliktust. A 2008. augusztus 7-én kirobbanó ötnapos orosz-grúz háború egyik fontos előzménye Grúzia NATO-tagjelölti státusza volt, amelyet az orosz vezetés az saját stratégiai érdekei fenyegetéseként értékelt. További jelentős tényezőt jelentett Koszovó 2023. februárjában kikiáltott függetlensége, amely ösztönözte Abháziát és Dél-Oszétiát, hogy saját függetlenségi törekvéseiket előtérbe helyezzék.

Bár katonai értelemben egyértelműen Oroszország győzelmet aratott, politikai célját – a szakadár területek de jure elismerését – nem érte el. A háború során Grúzia jelentős személyi és katonai infrastrukturális-veszteségeket szenvedett, azonban Oroszországot is sújtották a konfliktus negatív következményei: nemzetközi elítélés és belső pénzügyi válság. Tovább gyengítette Oroszország  nemzetközi megítélését és geopolitikai helyzetét, hogy a háborút követően a NATO tagállamai között megerősödött az igény a védelmi együttműködés fokozására.

A nyugati grúz perspektíva

A Szovjetunió felbomlása, a grúz nacionalizmus erősödése, az etnikai konfliktusok kiéleződése és a 2008-as orosz-grúz háború mind hozzájárultak Grúzia Grúzia nyugat-orientált politikai irányvonalának kialakulásához. Annak ellenére, hogy Grúzia NATO-tagjelölti státuszát 2008-ban a bukaresti csúcson elutasították, a kaukázusi ország nem mondott le nyugat-orientációjáról.

Grúzia 2022. márciusában benyújtotta uniós tagsági kérelmét, majd 2023. decemberében elnyerte az uniós tagjelölti státuszt. Az ország elköteleződését a bizottsági ajánlásoknak megfelelő reformok végrehajtása is bizonyította, valamint a konkrét lépések megtétele a demokratikus és jogállamisági reformok előmozdításához. Az Európai Unió Tanácsa 2023. december 12-i jelentése rögzítette, hogy Grúzia konkrét eredményeket ért el a közigazgatási reformok, a közbeszerzések és a gazdasági reformok terén. Ugyanakkor a jelentés további lépések megtételére szólította fel Grúziát, annak érdekében, hogy az ország egyértelműen kifejezze elköteleződését az uniós értékek iránt.

Grúzia nyugati orientációját azonban jelentősen befolyásolhatja a 2024. október 26-i parlamenti választások eredménye, amelyeken a kormányzó Grúziai Álom párt 54,2%-os támogatottságot szerzett, ami kérdéseket vet fel az ország európai integrációs folyamatának jövőjével kapcsolatban. A belpolitika és társadalmi feszültségek erősödését tovább fokozta, hogy a választás tisztességét nemcsak a grúz ellenzéki pártok, hanem a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió is megkérdőjelezték. A helyzetet tovább súlyosbította az Egyesült Államok Külügyminisztériuma döntése a stratégiai partnerség felfüggesztéséről.

Az Európai Parlament 2024. november 22-én elfogadott állásfoglalásában aggályokat fogalmazott meg Grúzia demokratikus válságával és a parlamenti választásokat érintő jogsértésekkel kapcsolatban. Az állásfoglalásra reagálva Irakli Kobahidze miniszterelnök bejelentette, hogy felfüggesztetik az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését 2028-ig, továbbá Grúzia nem fogad el további támogatásokat az Európai Uniótól.

A választások eredménye, valamint az új mandátummal megerősödött oroszbarát kormány egyértelműen kedvez az orosz vezetésnek, mivel csökkenhet Grúzia európai integrációs törekvéseire irányuló nemzetközi figyelem.

Grúziai Álom és a grúz álom kettőssége

Miután Irakli Kobahidze, Grúzia miniszterelnök bejelentette, hogy 2028-ig felfüggesztik a Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdését, több ezer EU-párti tüntető vonult az utcára Tbilisziben.  A többnapos  demonstrációk során komoly összecsapások alakultak ki a tüntetők és a grúz rendőrség között. A tüntetések ötödik napján egyes résztvevők tűzijátékokkal lőttek a rohamrendőrökre, akik válaszul könnygázt vetettek be a tömeg feloszlatására. A megmozdulások nemcsak a fővárosra korlátozódtak: Batumiban, az ország második legnagyobb városában, Kutaisziben, Zugdidi és más városokban is tüntetések kezdődtek.

A november 30-ai tüntetésen Grúzia államfője, Salome Zourabichvili is megjelent és beszédet mondott. Zourabichvili 2018-ban nyerte el az államfői mandátumot, amely 6 évre szól, így 2024-ben jár le. A grúz parlament november 25-ei, első ülésén – amelyen az ellenzéki képviselők bojkottja miatt a 150 fős testületből mindössze 88 fő vett részt –  2024. december 14-re tűzte ki az államfői választások időpontját, míg az új államfő beiktatására december 29-én kerül sor. A 2017-ben elfogadott alkotmányos reform értelmében idén először az államfőt nem közvetlenül a polgárok választják meg, hanem egy 300 főből álló választási kollégium dönt a személyéről. Ez az eljárás eltér az eddigi közvetlen választási gyakorlattól, amely népszavazás vagy általános választás útján zajlott.

Salome Zourabichvili államfő a november 30-ai tüntetésen elmondott beszédében illegitimnek nevezte a jelenlegi parlamentet, és elutasította az általa szervezett államfő választásokat. Zourabichvili kijelentette, hogy az új államfőt nem választhatja meg egy illegitim parlament, ezért mandátuma hatályban marad mindaddig, amíg egy legitim parlament megválasztásra nem kerül.

Összegzés

Grúzia és a Kaukázus térség stratégiai jelentősége a történelmi, etnikai, földrajzi és geopolitikai tényezőkön alapul. Az ország kiemelkedő jelentőségét a globális gazdasági és politikai folyamatokban az földrajzi elhelyezkedéséből ered, valamint energia- és közlekedési infrastruktúrában betöltött szerepe adja.

A kaukázusi ország már az október 26-ai választásokkal felkeltette a nemzetközi érdeklődést, amelyet sokan Grúzia „kelet és nyugat közötti választásaként” értékeltek, és amely a megkérdőjelezett tisztségek kapcsán is figyelmet keltett. Azonban a tényleges nemzetközi figyelmet  a kormány vitatott döntése váltotta ki, miszerint felfüggesztik az EU-csatlakozási tárgyalásokat 2028-ig, A kormány ezen lépése országszerte tüntetéseket váltott ki Tbilisziben és más városokban. Az ellenzék és a grúz társadalom jelentős része azzal vádolja a kormányzó Grúz Álom pártot, hogy egy  illiberális irányba tereli az országot, aláásva ezzel az EU-csatlakozás lehetőségét, amely sok grúz számára régóta dédelgetett álom volt.

A jelenlegi krízishelyzet mind bel-, mind külpolitikai értelemben komoly dilemmát jelent Grúzia számára: folytatja az orosz érdekeknek is kedvező, nyugatellenes geopolitikai irányvonalat, vagy visszatér az ország európai integrációjára törekvő politikához?

A Merre tovább, Grúzia: Grúziai Álom vagy a grúz álom? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

Pages

THIS IS THE NEW BETA VERSION OF EUROPA VARIETAS NEWS CENTER - under construction
the old site is here

Copy & Drop - Can`t find your favourite site? Send us the RSS or URL to the following address: info(@)europavarietas(dot)org.