Biztonságpolitika

Indiában a hindu és a muszlim közösségek közötti vallási feszültség tovább mélyül

 

Indiában a vallási csoportok közötti erőszak jellemzően a hindu és az iszlám vallások hívőit érinti, valamint a lázadások, összetűzések is gyakoriak a régióban. Ez a konfliktus történelmi háttérrel rendelkezik és hatással voltak rá a különböző szociális, politikai és gazdasági faktorok. Az együttélés kihívásaival nap mint nap szembe kell nézniük a térség lakóinak.

Szeptemberben az indiai Rajasthan városában a vallási feszültség erőszakba torkollott, amikor egy mecset tetejéről kövekkel támadták meg a hinduizmus követőit, számos sérülést okozva. A szemtanúk szerint mindez a rendőrség jelenlétével zajlott. Válaszként a muszlim tulajdonban lévő üzleteket rongálták meg kövekkel, buldózerekkel.

A muszlimok ellen elkövetett támadások gyakran videón is rögzítve vannak, mint az az X-re feltöltött felvétel, amiben egy idős muszlim férfit ért támadás, aki a gyanú szerint marhahúst birtokolt. A közösségi médián megosztott videó azonnal elterjedt, a szemtanúk szerint a később letartóztatott vádlott brutálisan bántalmazta a 70 éves férfit, verbálisan, valamint fizikálisan is, sőt nemi erőszakkal is megfenyegette.

A hónap végén Gangdhar Kulkarni, Sri Rama Sene elnöke úgy döntöt, hogy az elkövetkezendő hindu ünnepek, fesztiválok helyszínére a szervezetük fegyveres védelmet biztosít a biztonság megőrzése céljából. Ezt megelőzően egy mangalurui konferenciát követően azt nyilatkozta, hogy egy muszlim közösség megzavarta a Ganapathi Visarjan felvonulást, köveket és bombákat felhasználva a támadásban. Úgy véli, hogy a régióban az alkalmatlan politikusoknak köszönhetően nincs megfelelő védelme a hindu társadalomnak a fesztiválok félelem nélküli megünnepléséhez, ezért ragadnak fegyvert az elkövetkezendő ünnepségekhez a térségben.

India egyik legnagyobb fesztiválja a Diwali, kifejezetten a hinduizmus követői körében népszerű ünnep, amely október 31-én kezdődött. A fény győzelmét jelképezi a sötétség felett, a több napon át tartó ünneplés, amelynek keretében tűzijátékokon, lakomákon és szertartásokon vesznek részt az emberek. Régiónként különbözhetnek a szokások, illetve a mai világunkban is gyakran modernizálják az ünnepségeket. Ebben az évben több észak-indiai államban, köztük a fővárosban, Új-Delhiben is részleges vagy teljes tűzijátéktilalmat vezettek be a Diwali fesztivál ünnepe alatt a környezetszennyezés megelőzése céljából, ezen kívül néhány helyen már zajmentes, zöld alternatívákat is használnak a hagyományos tűzijáték helyett a fenntarthatóság jegyében.

A Diwali fesztivál első napján öten megsérültek egy október 31-i támadásban Karnatakában, amelynek célpontja egy muszlim vezetőnek háza volt. A beszámolók szerint kövekkel támadták Mohammad Rafi házát, aki a sérültek között van, őt kórházba szállították. Eddig 32 embert tartóztattak le az üggyel kapcsolatban.

A konfliktus komplexitása végett nem egyszerű a békéért való küzdelem. A közösségek közötti tárgyalások, megbeszélések hozzájárulhatnak egymás megismeréséhez és a vallási közösségek megértéséhez, ezáltal a feszültségek csökkentéséhez. Helyi szervezetek is gyakran dolgoznak béketeremtés céljából, azonban az indiai hindu-muszlim konfliktus megoldása összehangolt erőfeszítést igényel politikai és társadalmi részről is.

Írta: Vida Vivien

 

Megvan Khamenei ajatollah utódja?

Ali Khamenei ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vallási vezetője immár 85 esztendős, és egyre sürgetőbb, hogy megnyugtatóan rendezze az utódlás kérdését. Egyrészt az Izraellel való kiéleződő konfliktus miatt fontos, hogy zökkenőmentesen történjen meg a hatalom öröklődése, ha valami történne Khameneivel, aminek az életkora, az egyes források szerint egyre romló egészségügyi állapota, valamint az esetleges merényletkísérletek miatt nagyobb az esélye, mint valaha. Másrészt Irán belpolitikai helyzete is bizonytalanabb, mint az elmúlt években bármikor. Májusban egy helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raisi elnök, aki egészen addig a Khamenei legvalószínűbb utódjának tűnt, a nyugati szankciók miatt folytatódik a gazdasági válság elmélyülése, illetve egy regionális háború rémképe is felsejlik, ami csak tovább növeli az iráni társadalom elégedetlenségét.

Khamenei vezetői képességei egy ilyen környezetben lassan, de biztosan megkérdőjeleződnek, ő maga pedig egyre több bizalmi emberét veszíti el. Egyik részüket Izrael likvidálta (például Hassan Nasrallhot, a Hezbollah főtitkárát), másik részükben pedig ő maga veszítette el a bizalmát, árulástól tartva. A lehetséges utódok közül többen már korábban életüket veszítették, így kézenfekvő választásnak tűnik Khamenei számára, hogy saját fiát, Mojtabát tegye meg utódjául, akiben feltétel nélkül megbízhat.

Mojtaba Khameni 55 esztendős, eddigi pályafutásának jelentős részét homály fedi. Annyi biztosan kijelenthető, hogy egy keményvonalas politikusról van szó, aki a 2009-es elnökválasztások utáni tüntetések szétverésével szerzett magának először komolyabb nemzetközi hírnevet. Nagyobb felhajtás nélkül, 2022-ben kapta meg az ajatollah címet, ami az alkotmányos előfeltétele annak, hogy legfőbb vallási vezetővé válhasson a jövőben. Mojtaba idén szeptemberben jelentette be, hogy felhagy szemináriumi óráival, ami egy ajatollah esetében csupán két dolgot jelenthet: egészségügyi helyzete miatt képtelen eleget tenni vallási kötelezettségeinek, vagy fontos politikai szerep vár rá. Az 55 esztendős Mojtaba esetében utóbbi valószínűsíthető.

De jure az utódlási folyamat független Ali Khamenitől, hiszen ez két önálló testület, a Szakértők Gyűlése és az Őrök Tanácsa hatáskörébe tartozik. A valóságban azonban mégis csak a regnáló vezető az, aki kimondhatja az utolsó szót ebben a kérdésben, még ha a nagyobb nyilvánosság előtt nem is folyhat bele látványosan a folyamatba. Most az a legfontosabb feladata Mojtabának, hogy kiépítsen egy támogatói bázist mind az IRGC főtisztjei, mind a vallási vezetők körében. A jelenlegi helyzetben semmit sem lehet biztosan kijelenti, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a legfőbb vallási vezetői cím dinasztikusan öröklődik tovább Mojtaba Khameneire.

Írta: Veres Máté

Iszlám Állam elleni fellépés az elmúlt 2 hónapban

Az amerikai hadsereg négy Iszlám Állam vezető likvidálásáról adott hírt szeptemberben egy augusztus 29-i nyugat iraki akcióról, amiben az iraki hadsereggel közös együttműködve végeztek Ahmad Hamid Huszain Abdal-Dzsalíl al-Itavi-al, aki az iraki műveletekért felelős vezető volt. Az akcióra két hónapos előkészület után került sor és Ahmad Hamid Huszain Abdal-Dzsalíl al-Itavi mellett a nyugat iraki térségben tevékenykedő műszaki fejlesztésért felelős vezetőt és két műveleti parancsnokkal tudtak végezni. A négy vezető mellett 10 terroristával tudtak még végezni. Mind az iraki vezetés és mind az Egyesült Államoknak az a célja, hogy felszámolja teljesen a terrorszervezet tevékenységét, ezzel megakadályozva a szunniták közötti toborzásuk folytatását, valamint az utóbbi időkben rendőrök és katonák ellen irányuló támadásokat.

Október folyamán Irak észak-keleti részén a Hamrin-hegységben lezajlott akció keretében végeztek az Iszlám Állam iraki kormányzójával és másik nyolc a terrorszervezet vezetői gárdájába tartozó 8 személlyel jelentette be Irak miniszterelnöke Mohammed asz-Szudáni. Az akcióban két amerikai katonai is sérüléseket szenvedett. Az Iszlám Állam helyi szervezetét Dzsazím al-Maszruai Abu Abdel Kadír vezette. Az akció keretében a szélsőséges szervezet vezetőjének likvidálása mellett nagy mennyiségű fegyvert a fegyverekhez tartozó lőszereket és egyéb felszereléseket, valamint improvizált robbanószerkezetek gyártáshoz szükséges alkatrészek lefoglalására is sor került az iraki hadsereg különleges alakulatának tájékoztatása szerint. Az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (Centcom) adatai alapján az Iszlám Állam visszaszorításának ellenére még mind a mai napig több mint 2000  dzsihadista harcos van jelen a térségben az Iszlám Állam zászlója alatt.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának erői október 28-án kora este csapássorozatot hajtottak végre több ismert Iszlám Állam tábor ellen Szíriában, amelynek eredményeként becslések alapján 35 terroristával végezhettek. A csapások a szíriai sivatagban található több Iszlám Állam támaszpontot érintettek, és ezzel együtt több magas rangú személyt is érintett a támadás. A Centcom és az Iraki hadsereg fő célja, hogy az Iszlám Állam támadási és műveleti képességeit rombolja mind a térség biztonsága és mind a globális biztonság érdekében. Lehetnek ezek légicsapások vagy az helyi különleges erőkkel végrehajtott közös műveletek a jövőre tekintve egy fokozatos és hatékony fellépésnek lehetünk majd szemtanúi a szeptemberi és októberi akciók és események alapján.

Írta: Csesznegi Márk

 

Zelenszkij és Ferenc pápa találkozója: vallási és biztonságpolitikai dimenziók

2024. október 11-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ferenc pápa a Vatikánban találkozott, amely immár negyedik hivatalos találkozójuk volt az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta. A megbeszélések fókuszában a háború okozta emberi szenvedés enyhítése, az ukrajnai humanitárius válság kezelése, valamint a béke tartós megteremtése állt. Ferenc pápa ismételten kiállt Ukrajna szuverenitása mellett, rámutatva arra, hogy minden nemzetnek joga van a békéhez és biztonsághoz, továbbá, hogy területi integritásukat tiszteletben kell tartani. A találkozót követően a pápa az X közösségi oldalon (korábban Twitter) is kihangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni a béke érdekében​.

A két vezető közötti ajándékcsere szimbolikus üzenetet hordozott. Ferenc pápa egy bronz domborművet ajándékozott Zelenszkijnek, amely egy békét jelképező madarat ábrázol, a „La Pace E’ Un Fiore Fragile” (A béke törékeny virág) felirattal, míg Zelenszkij egy festménnyel kedveskedett a pápának, amely a „Bucsai mészárlás” címet viselte, és a háború borzalmait ábrázolta egy fiatal ukrán lány szemszögéből​. Az ajándékok az elhúzódó konfliktus szimbolikus emlékeztetőivé váltak, erősítve mindkét vezető béke iránti elkötelezettségét és a civil áldozatokra való figyelemfelhívást.

A találkozón a Vatikán részéről Pietro Parolin bíboros, államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár is jelen voltak. A beszélgetés során külön figyelmet kapott az Ukrajnában élő vallási közösségek helyzete, amely az egyház és a Vatikán diplomáciai aktivitásának egyik fontos eleme. Ferenc pápa eddig számos alkalommal kért imát Ukrajna békéjéért, és az egyház segélyszállítmányokkal, orvosi eszközökkel és egyéb támogatással igyekszik enyhíteni a humanitárius válságot​.

Ferenc pápa a vallás béketeremtő szerepére is rámutatott, hangsúlyozva, hogy a hitközösségeknek az emberi szenvedés enyhítésében betöltött szerepe különösen fontos a háborús helyzetekben. A megbeszélés végül újra rávilágított arra, hogy a vallási vezetők és politikai döntéshozók együttműködése alapvető fontosságú lehet a globális stabilitás és biztonság előmozdításában, különösen a jelenlegi konfliktus idején.

Írta: Merényi Vivien

A Vallás és biztonság hírfigyelő – 2024. szeptember-október bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Száhel-övezet Afrikában található, Szenegáltól Eritreáig terjed, északon a Szahara, délen pedig az afrikai trópusok között fekvő területet fogja össze. Politikailag vitatott, hogy mely afrikai országok tartoznak ebbe a térségbe. A legelfogadottabb álláspont szerint a következő országok részei a Száhel-övezetnek: Burkina Faso, Kamerun, Csád, Gambia, Mauritánia, Mali, Niger, Nigéria és Szenegál. A Száhel-övezetet nevezik a világ egyik, ha nem a legszegényebb régiójának. Mindez a gyarmatosításnak, a természeti erőforrások kizsákmányolásának, a nemzetek közötti harcoknak és a nagyhatalmi politikának köszönhető. Ezek ellenére mégis csak másodlagos helyet foglalnak el a száheli konfliktusok és geopolitikai nehézségek a globális hírekben. A Száhel-övezet régóta súlyos, összetett biztonsági és humanitárius válságokkal küzd. A közelmúlt eseményei pedig ezt a tényt csak tovább erősítették, ugyanis az elmúlt több mint egy évben számos katonai puccs, valamint dzsihadista lázadás történt a Száhel-övezet országaiban.

 

Hosszú idők óta nehezítik meg az életet a Száhel-övezetben az időnként kitörő vagy felerősödő konfliktusok. Az országok 1960-as évekbeli függetlenségük elnyerése óta a térség minden szinte területén erőszakos szélsőségesség uralkodik, a gyenge és törvénytelen kormányzás képtelen kezelni az állapotokat, a gazdasági hanyatlás, valamint az éghajlatváltozás pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetet.

Az erőszak, a konfliktusok, a bűnözés és a terrorcselekmények száma az elmúlt 10 évben jelentős mértékben megnőtt és napjainkban ezek jelentős kihívások elé állítják a régió országait és a nemzetközi közösséget is. Az utóbbi időszakban a 2023 július közepén sikeresen elkövetett nigeri katonai puccs erősítette fel az amúgy is meglévő krízishelyzetet. Az ilyesfajta puccsok egyáltalán nem ritkák a Száhel-övezetben, 2021-ben Maliban, Szudánban és Guineában, 2022-ben Burkina Faso-ban sikeres katonai hatalomátvétellel buktatták meg az éppen regnáló kormányokat. Azzal az indokkal hivatkoztak az elkövetett puccsokra a fegyveres erők, hogy szükségesek voltak az iszlamistáktól való félelem miatt.

Egyértelműen megállapítható, hogy a térség egyik országa sem stabil politikailag, valamint élelmezési, ivóvízellátási, iskoláztatási és időjárási nehézségek is komolyan sújtják a Száhel-övezetet. A jelenlegi kilátásokat tekintve egyáltalán nem valószínű, hogy a közeljövőben a régiónak sikerül szembenéznie a hosszú évtizedek óta jelenlévő problémákkal.

Az egyre súlyosbodó konfliktusok és a rendkívül nagymértékű szegénység miatt a politikai, gazdasági és biztonsági helyzet csak tovább romlik a 2024-es évben is. Ez magával hozza a migrációs helyzet nagyobbodását és romlását is, hiszen az elmúlt években körülbelül egymillió ember kényszerült elhagyni a hazáját és más országba menekülni a konfliktusok eszkalálódása elől. Rengeteg embernek Európa a célállomás, így a nemzetközi politikai életet is nagyban befolyásolják a Száhel-övezetben történtek és egyre inkább leterhelik az Európai Uniót.

Szakértők véleménye szerint az erőszakos szélsőségesség elterjedése a tartósan gyenge kormányzásoknak a következménye. Ezekre a kormányokra a korrupció, demokratikus visszaesés, legitimációs hiányosságok és az emberi jogok nagymértékű megsértése jellemző.

 

2024-ben a Száhel-övezetben történt a terrorizmus okozta halálesetek majdnem fele világszerte.  Az iszlamista szélsőséges csoportok támadásainak veszélye egyre növekszik és egyre több ilyen offenzíva történik ebben a térségben. Az elmúlt két évben elkövetett számos puccs ahhoz vezetett, hogy a nemzetközi közösség sorra vonja ki csapatait a régióból. Ez pedig mára azt eredményezte, hogy meglehetősen elterjedtek az iszlamista militáns támadások.

 

Politikai szempontból igen jelentősnek mondható Csádban a 2024-es év, ugyanis több mint 30 év óta most először tartanak választásokat. Az ország 1960-as függetlenné válása óta puccsok, önkényuralmi kormányok és lázadók támadásainak helyszíne. Egy ilyen térségben szinte lehetetlen választásokat lebonyolítani a biztonsági és politikai helyzet miatt. Csádban 2022 második félévére tervezték a választásokat, de azt el kellett halasztani. A Száhel-övezet országai nagy erőkkel küzdenek az afrikai Boko Haram terrorszervezet ellen, akik több mint 10 éve indítottak lázadásokat a Száhel-övezet országai ellen és céljuk az iszlám törvények bevezetése. Csádban a Csád-tó térségében folytat erőszakos hadműveleteket a szélsőséges csoport. A terrorszervezet elleni küzdelem miatt tartották fontosnak a választások megtartását és sikeres lebonyolítását, ugyanis azt remélték, hogy jelentős következményekkel jár majd a választás Csádban és a többi Száhel-övezeti országban is.

A Száhel-övezetben Csád az egyetlen ország a puccsot elszenvedett államok közül, amely választásokkal próbál visszatérni az alkotmányos rendhez. 2024. május 6-án tartottak egy elnökválasztást, amelynek előzményei egészen 2021 áprilisáig nyúlnak vissza, amikor Mahamat Idriss Deby magához ragadta a hatalmat miután apját, Csád akkori elnökét megölték. Ekkor Deby magát önkényesen ideiglenes vezetőnek nyilvánította és kormánya erőszakkal elfojtotta a polgári kormányzáshoz való visszatérési törekvéseket, majd mindez 2022 októberében egy véres leszámolásban csúcsosodott ki. Több ezren tiltakoztak az átmeneti időszak meghosszabbítása ellen, de nem értek el áttörő sikereket.

A 2024. májusi választások eredményeinek értelmében a Nemzeti Választási Ügynökség Débyt nevezte meg az ideiglenes elnöknek. Jóval megelőzte politikai ellenfelét, ugyanis a szavazatok több mint 61%-át szerezte meg, míg a második helyen álló Succes Masra alig kevesebb mint 19%-ot kapott.

Masra, aki 2024. január és május között az átmeneti kormány miniszterelnöke volt, fellebbezést nyújtott be a választás eredményei miatt, a győzelmét követelte és Debyt választási csalással vádolta meg. Ennek következtében már az eredmények kihirdetése előtt kijelentette, hogy ő nyertek meg a választásokat és magát az ország elnökének nevezte.

A különböző nemzetközi szervezetek szerint a választás nem volt sem hiteles, sem tisztességes, így azt szabadnak és demokratikusnak sem lehet nyilvánítani. Ezt a megállapítást az támasztja alá, hogy a május 6-i választást számos erőszakos cselekmény előzte meg. A fővárosban lövöldözésekre került sor, amelyek következtében több civil is életét vesztette. A választás napján is lövöldözés tört ki a biztonsági erők és a civilek között, ahol legalább tíz ember meghalt.

Ezek az események kérdőjelezték meg a választás hitelességét és vezettek oda, hogy 2024. augusztus 21-én a Nemzeti Választási Ügynökség újabb választásokat írt ki, amelyet várhatóan 2024. december 29-én fognak megtartani és végleges eredmények 2025. február 3-án lesznek.

Szakértők szerint a választások sokkal inkább a jelenlegi vezetés fennmaradását szolgálják és a valódi politikai változás esélye csekély. Az, hogy Csád milyen irányba halad majd a továbbiakban nagyban függ a választások utáni politikai stabilitástól és a hatalom békés átadásának esélyétől.

 

A nyugat-afrikai fekvésű Mali Köztársaság jelenlegi válsága is több évtizedes politikai és etnikai feszültségekben gyökerezik. A mai napig tartó zavargások a 2012-es puccsal kezdődtek, amelyet katonák hajottak végre. Az ország északi területein 2012 óta aktívak a szeparatista és iszlamista, mint például az al-Kaidával és az Iszlám Állammal kapcsolatban álló csoportok. Folyamatosak az általuk végrehajtott támadások, amelyeket sem az ENSZ, sem a francia békefenntartó erők nem tudnak megfékezni. Ez vezetett oda, hogy 2023 végén az ENSZ MINUSMA misszió kivonult Mali területéről, amely következtében jelentősen megnőtt az ország területén a biztonsági kockázat, a helyi lakosság védelme megnehezült, valamint az erőszakos cselekmények felerősödtek és számuk megnőtt.

A mali válságot tovább mélyíti az etnikai konfliktusok fokozódása is, hiszen a különböző etnikai milíciák gyakran megtorló támadásokat hajtanak végre és ezeket a központi kormányzat képtelen kezelni, visszafolytani vagy megelőzni.

Erős az orosz Wagner-csoport jelenléte és ez a biztonsági helyzet kezelésének tekintetében meglehetősen ellentmondásos, valamint sok feszültséget okoz az országban. Rendszeresen részt vesznek terrorellenes műveletekben, ezekkel a civil lakosságot támadják, amelyekkel jelentősen megsértik az emberi jogokat és ennek eredményeképp az állampolgárok elidegenednek a központi kormánytól.

2024-ben sem csökkentek az erőszakos cselekmények, az iszlamista csoportok több támadást hajtottak végre országszerte. Közel 100 civil vesztette életét, több gyermeket megöltek, számos civil lakost elraboltak, több száz házat felgyújtottak, valamint ezreket kényszerítettek menekülésre. Ezek egyértelműen nemzetközi jogot sértenek és háborús bűncselekményeknek számítanak, de ez sem rettenti vissza az Al-Kaida terrorszervezet fegyveres csoportjait. A 2021 májusában puccsal hatalomra került átmeneti katonai hatóságok nem tudnak érdemben fellépni a támadók ellen, így azok következmények nélkül tudják támadni a civil lakosságot.

Az utóbbi évek során a politikai stabilitás és a kormányzat legitimitásának kérdése meglehetősen kritikus tényezők Maliban. Az ország súlyos humanitárius válságba került az elmúlt évek eseményeinek következtében. Ezek következményeként rengeteg ember döntött a migárció, mint egyetlen lehetőség mellett és illegális útvonalakon keresztül indultak Észak-Afrika, valamint Európa felé.

A helyzet továbbra is rendkívül instabil és a válság megoldásához szükséges lehet mind a nemzetközi közösség, mind a helyi hatóságok részéről egy új stratégiai megközelítésre, amely figyelembe veszi az etnikai, vallási és politikai megosztottságokat.

Mali helyzete hasonló a Száhel-övezet többi országához és a súlyosbodó állami instabilitás, etnikai és vallási konfliktusok, valamint a terrorfenyegetettség csökkenti annak az esélyét, hogy bármiféle változás tudjon bekövetkezni a közeljövőben.

 

A Száhel-övezet minden országában hasonló a helyzet, mindenhol konfliktusok, terrorcselekmények, puccsok uralják a mindennapi életet. Nincs ez másképp Nigerben sem, ami a Száhel-övezet egyik leginstabilabb államává vált az elmúlt időszakban. Ez a 2023 júliusában végrehajtott katonai puccsnak köszönhető, amely Mohamed Bazoum elnök hatalmát döntötte meg. Csakúgy, mint Maliban, a francia katonai jelenlét itt is megvolt, azonban a puccs után a francia jelenlét csökkentését célozta meg a hatalmat átvett katonai junta. A katonai együttműködés megszüntetése sikerrel járt, ugyanis 2023 október végére Franciaország kivonta csapatait Nigerből. Az Egyesült Államok továbbra is jelen van az országban, hozzávetőlegesen ezer katona állomásozik országszerte Nigerben.

Az orosz Wagner-csoportnak pedig egyre erősebb a jelenléte és egyre nő a hatása, amelynek következtében sikeresen destabilizálja a térséget, valamint visszaszorítja a nemzetközi közösség szerepvállalását. Jelentős és egyre növekvő kihívást jelent az iszlamista csoportok jelenléte is. A katonai puccs óta több támadást is végrehajtottak különböző szélsőséges csoportok és folyamatos fenyegetést jelentenek a civil lakosság számára.

Az elmúlt hónapok eseményeit összevetve, egyértelműen megállapítható, hogy Nigerben folyamatosan súlyosbodik a helyzet, egyre nő az instabilitás és a humanitárius helyzet is meglehetősen rossz. Ezidáig több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát az erőszakos cselekmények miatt, akik a növekvő biztonsági kockázatok elől menekülnek. A jelenleg hatalmon lévő katonai junta különböző biztonságpolitikai intézkedésekkel igyekszik javítani a helyzeten, de ezek mindössze rövidtávú megoldásokként szolgálnak, hosszútávon csak tovább növelik a térség instabilitását.

Jól mutatja Niger helyzete a Száhel-övezet jelenlegi kihívásait, amely a rendkívüli politikai instabilitásban, egyre súlyosbodó humanitárius válságban, valamint a növekvő iszlamista fenyegetésben csúcsosodik ki.

 

Nigerhez hasonlóan Burkina Fasót is a katonai junták irányítják, amely jelentősen meghatározza biztonságpolitikáját. 2022-ben hajtottak végre katonai puccsot és a hatalomra került központi kormányzat az ország közel felét tartja uralma alatt, másik felét pedig fegyveres csoportok ellenőrzik és egyre több várost vesznek blokád alá. Jelenleg körülbelül 40 település, közel 2 millió lakossal áll blokád alatt, ami azt jelenti, hogy az emberek és az áruk ki-és befelé történő mozgása nem lehetséges. A hatalom átvétele után a katonai junta a biztonság helyreállítását ígérte, ezt azonban nem sikerült véghez vinni a fegyveres csoportok egyre növekvő ereje miatt. Az ország északi és keleti területein zajló erőszakos konfliktusban különféle fegyveres csoportok, köztük az ISIS és a Jama’at Nasr al-Islam wal Muslimin (JNIM) alkalmaznak kormányellenes hadjáratokat és blokádokat.

Mindez jelentősen korlátozza a létfontosságú erőforrásokhoz való hozzáférést, valamint ellehetetleníti az élelmiszerellátást. Az elmúlt évek során közel 3 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, valamint a lakosság majdnem fele él szegénységben és kűzd az alultápláltsággal. A blokádok tovább nehezítik a helyzetet, ugyanis ezek sok esetben a vízforrások megmérgezésével járnak, ami tovább növeli a lakosság szenvedését és kiszolgáltatottságát. Burkina Fasóban, Maliban és Nigerben is a lakosság nagyrésze belső menekült, országon belül vándorolnak el. Jelenleg a világ egyik leggyorsabban növekvő menekültválságával kell az országnak megküzdenie, valamint az elmúlt 1 évben az éhínség, alultápláltság és a kiszolgáltatottság szintje is rekordot döntött.

A civil lakosság folyamatos fenyegetettségben él és gyakran esnek a fegyveres csoportok támadásainak áldozatul. Mindezek mellett a kilímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségek is csak tovább rontják az amúgy is válságos helyzetet Burkina Fasóban.

Burkina Faso esetében is jellemző, hogy a militánsok és lázadók egyre növekvő erőszakára a katonai erők szintén növekvő erőszakkal reagálnak. A rezsim felkelés elleni militarizált hozzáállása az eszkalációs dinamikát táplálja. Az elmúlt hónapok során a Száhel-övezetben egyre növekvő szerepvállalást tanúsított Oroszország és itt is megjelent már a Wagner-csoport.

Burkina Fasóban is súlyos humanitárius válság zajlik napjainkban, amely az egyre fokozódó erőszak, politikai isntabilitás és nagymértékű migráció következménye. A katonai puccs óta eltelt idő alatt a nem állami fegyveres csoportok által elkövetett gyilkosságok száma megháromszorozódott. Ez az adat jól mutatja, hogy a humanitárius helyzet rohamos mértékben romlik, az erőszakos cselekmények száma pedig egyre csak nő. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a humanitárius segítségnyújtás komoly kihívásokba ütközik, ugyanis a segélycsomagok és pénzösszegek csak kis része jut el az országba, így a segítségre szoruló 9 millió embernek csak a 38%-át tudják támogatni a rendelkezésre álló összegekkel. Mindennek ellenére több száz humanitárius szervezet igyekszik segítséget nyújtani Burkina Fasónak több-kevesebb sikerrel.

 

A jelenlegi helyzet Szudánban is egyre súlyosabb humanitárius válsághoz vezet a 2023 áprilisában kirobbant harcok nyomán, amelyek a Szudáni Fegyveres Erők (SAF) és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) között zajlanak. A harcok elsősorban az ország központi és nyugati régióit érintik, így például Dárfúrt és a fővárost, Kartúmot. Ezek hatására közel 11 millió ember vált menekültté és kényszerült elhagyni lakóhelyét. A szudáni lakosság nagyrésze országon belül menekül, de magas a régión kívülre menekültek száma is. Több mint kétmillió ember menekült az országon kívülre, Egyiptomba, Csádba és Etiópiába. Ezekben az államokban a nagyszámú migráció jelentős terhet ró a humanitárius rendszerekre. Csakúgy, mint Burkina Faso, Szudán is a legnagyobb alultápláltsággal küzdő országok közé tartozik az elmúlt másfél év eseményei alapján. A szudáni lakosság milliói kerültek szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetbe a konfliktus kitörése óta és súlyosan korlátozott számukra az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a konfliktusban álló felek, a kormány és a fegyveres csoportok akadályozzák a segélyszállítmányok célba jutását. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek folyamatosan felszólítják a feleket arra, hogy az érintett közösségek számára engedélyezzék a biztonságos és akadálytalan hozzáférést a sürgősségi élelmiszer- és egészségügyi ellátáshoz, azonban számos területen a segélyek eljuttatása továbbra is komoly kihívásokba ütközik.

A nemzetközi közösség arra figyelmeztet, hogy azonnali intézkedéseket kell tenni, máskülönben a válság tovább fog súlyosbodni és hosszútávú destabilizációt okozhat az egész Száhel-övezetben. A diplomáciai kísérletek az erőfeszítések ellenére nem bizonyulnak sikeresnek, ugyanis a Szudánban harcban álló felek egyáltalán nem nyitottak a béketárgyalásokra vagy fegyverszünet tartására.

A jelenlegi helyzetből arra lehet következtetni, hogy Szudánban a 2025-ös évben az élelmezési helyzet várhatóan tovább fog romlani a folyamatos konfliktusoka, az élelmiszerellátás bizonytalansága, az egészségügyi és higiéniai szolgáltatások romlása, a hozzáférések korlátozása és a járványok kitörése miatt.

A Menekülés, éhezés, harcok: a Száhel-övezet helyzete az összeomlás szélén bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ha valaki igazán izgalmas és nem hétköznapi táskát keres, érdemes olyan darabot választania, ami nemcsak stílusos, hanem különleges részleteivel is kitűnik. Az egyedi színek, minták és aprólékosan kidolgozott elemek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a táska ne csak egy praktikus kiegészítő, hanem igazi műalkotás legyen.

Az ilyen táskák nemcsak a megjelenést teszik egyedivé, de a viselőjük személyiségét is tükrözik, és minden alkalommal újra és újra felfedezhető bennük valami különleges.

Az Anekke márka varázslatos világában a táskák életre kelnek

Nehéz olyan táskát, pénztárcát vagy bőröndöt találni, ami kitűnik az átlagos kínálatból. Aki azonban valami igazán egyedi és valóban különleges darabra vágyik, annak érdemes felfedezni az atáska női kollekciójában található Anekke márka darabjait! Ez a márka élettel és történetekkel tölti meg minden egyes termékét, így az első pillanattól kezdve magával ragadja az embereket.

Az Anekke egyedi világa

Az Anekke különlegessége abban rejlik, hogy minden termék egy-egy mesés történetet hoz el a viselője számára. Ez a spanyol brand a romantikus lány, Anekke és hű társa, a félénk macska, Towanda kalandjaira épül. Együtt fedezik fel a világot, és közös élményeiket minden egyes táskában megörökítik. Éppen ezért az Anekke táska nem csupán egy divatkiegészítő, hanem egy igazi művészeti alkotás!

A színek, minták és aprólékosan kidolgozott részletek, mint a kis fémmotívumok, gyöngyök és kristályok varázslatos hatást keltenek. Az Anekke táskákon elrejtett apró kis díszek mindig új élményt tartogatnak, hiszen van, amit csak a táska alaposabb áttanulmányozása után veszünk észre.

Milyen alkalmakkor hordhatók ezek a modellek?

Az Anekke táskák szerencsére nemcsak különlegesek, de sokoldalúak is. A hétköznapokban is viselhetők, hiszen bármilyen összeállítást stílusossá és egyedivé varázsolnak. A Nature Shodo kézitáska például visszafogott barna színével tökéletesen illeszkedik bármilyen ruhatárhoz.

A praktikus kialakításnak köszönhetően kézben vagy vállon is hordható, és belső rekeszeiben kényelmesen elfér minden fontos dolog. Az Anekke táskák nem csupán praktikusak, de egy valódi kalandot is megörökítenek, amit magunkkal vihetünk bárhová.

Egy fontos szempont: fenntarthatóság és környezettudatosság

Az Anekke számára fontos a fenntarthatóság. Termékeik gyakran 100%-ban újrahasznosított anyagokból készülnek, amelyek magas minőségűek és környezetbarátak is. A pénztárcák, hátizsákok és egyéb kiegészítők tervezésekor minden részletre figyelnek, hogy a természet védelmét is előtérbe helyezzék.

Az Anekke története bárkit elbűvöl, ezért érdemes szétnézni a márka változatos termékei között. A táskák és pénztárcák mellett kínálnak még esernyőt, kalapot, sálat és kesztyűt, valamint számos más kiegészítőt is, amelyek segítségével stílusosan lehet kifejezni az egyéniséget. Az Anekke kollekció darabjaival különlegesebbé lehet tenni a megjelenést, és egy csipetnyi varázslatot tudunk csempészni a mindennapokba.

The post A női táska egyáltalán nem kell, hogy unalmas legyen appeared first on Biztonságpiac.

Minden cégvezető azt szeretné, hogy a csapata remekül teljesítsen, jó legyen a viszony a kollégák között, és alacsony legyen a fluktuáció. E célok eléréséért azonban tenni is kell. Bár sokan nem fordítanak jelentőséget neki: a céges munkaruházat megléte az egyik kitétele annak, hogy sikereket érjen el egy vállalat.

Céges póló nélkül nem sokra megyünk

Aki valóban a minőségre törekszik, az mindenképpen készíttet céges ruházatot a dolgozói számára: jellemzően a póló az, amelyet logóztatni szoktak. Ez többféle technikával is megoldható, azonban a póló nyomtatás az egyik legnépszerűbb: ilyenkor szitanyomással kerül rá az embléma a ruhadarabra.

A cegespolo.eu azon vállalatok közé tartozik, ahol garantáltan gyorsan végzik el ezt a feladatot, maximálisan figyelembe véve az egyedi igényeket. Akár nagyobb mennyiségű munkaruházatot is el tudnak készíteni napokon belül, hála a modern gépeiknek és a szakértő tudásnak, amivel a munkatársaik rendelkeznek.

Pólók, pulóverek, nadrágok és kabátok egyaránt rendelhetőek tőlük, vannak kimondottan prémiumminőségű textilek is a kínálatukban: ezeket valóban nagy örömmel használhatják a dolgozók. Éveken át tartós marad az a céges póló, amelyet szitanyomással logóztatunk.

Milyen előnyei vannak a szitanyomásnak?

A szitanyomás egy viszonylag újfajta módja a pólók logóztatásának. A DTF technológiával szemben sokkal tartósabb megoldást kínál, a színek nem fognak kifakulni a kelmén. Sem a gyakori mosás, sem a vasalás nem árt majd a pólón szereplő mintának.

Sokat számít az, hogy milyen alapanyagra kérjük a nyomtatást: a cegespolo.eu e tekintetben is figyel a minőségre. Számos márka terméke közül válogathatunk az oldalukon, de csakis olyan ruházatokat fogunk találni, amelyek kiválóak a munkavégzéshez: kényelmesek, divatosak és biztonságosak is.

A szitanyomás által akár több száz, sőt több ezer fős cégnek is gyorsan elkészíthető az egyenruha: minimum 20 fő esetén már érdemes ezt a módját választani az emblémázásnak. Látványos céges pólók jöhetnek így létre – és ami a fő: igazán költséghatékony módon.

A pólónyomtatás a pamut felsőkre ideális, ráadásul színbeli megkötések sincsenek. A logó kerülhet a ruha elejére vagy a hátuljára is, a minta pedig szabadon megválasztható: azt használjuk, ami kifejezi a vállalatunk küldetését.

Kell-e egyáltalán céges póló?

Ha megnézzük a nagyobb vállalatokat, látni fogjuk, hogy az eredményességük hátterében olyan apró dolgok is állnak, mint az egyenruházat. Az egyforma pólók viselése nemcsak megszünteti a dolgozók közti rivalizálást, hanem egységesíti is a csapatot. Hatékonyabb lesz az együttműködés a tagok között, ezáltal pedig a munkafolyamatok is gördülékenyebbek lesznek.

Minden figyelmességnek örülnek a dolgozók: pontosan ezért is jók a céges pólók, sapkák, kabátok. A “valahová tartozás” érzését képesek erősíteni, ez pedig az emberek legősibb vágya, biztonságot ad.

A pólónyomtatás előnyeit hosszasan lehetne még ecsetelni, de egy biztos: a sikeres cégek munkatársai egységes stílusú munkaruházatot viselnek!

The post Ismerkedjünk meg pólónyomtatás előnyeivel! appeared first on Biztonságpiac.

Néhány hónap után ismét a Brussels Airlines kerül terítékre, amelynek látványos, belga ikonokat felvonultató festésmintáiról áprilisban volt szó. A légitársaság az elmúlt hónapokban pályázatot írt ki egy újabb belga ikonra. A felhívásra nem kevesebb, mint kilencszáz pályamű érkezett, amelyből tizenötöt választott ki egy dizájnerekből, művészekből és a légitársaság menedzsmentjének néhány tagjából álló zsűri. A kiválasztott műveket nyilvános szavazásra bocsátották azzal, hogy a szavazók öt festésmintára szűkítsék a kört. Ötvenezer szavazat érkezett és végül a zsűri döntött, hogy 2025-ben melyik festésminta kerül fel a Brussels egyik Airbus A320-asára. A szavazók a következő művekből választhatták ki a számukra leginkább tetsző ötöt.

[...] Bővebben!

Amszterdam szívében, a Vöröslámpás negyedben rejtőzik egy 15 éve megoldatlan gyilkosság titka. A 19 éves Szabó Bettyt több mint 70 szúrással végezték ki, a kegyetlenség mértéke máig sokkolja a nyomozókat. Az ügy azonban új fordulatot vett: az amszterdami rendőrség egy innovatív módszerhez folyamodott, hogy felrázza a múltat.

Egy életnagyságú hologram segítségével elevenítették fel Betty alakját, aki most egy ablakból néz ki a járókelőkre, mintha segítségért kiáltana. Anne Dreijer-Heemskerk rendőrtiszt, a megoldatlan ügyek szakértője szerint a hologram sokkal erőteljesebben képes előhívni az emberek emlékeit, mint egy egyszerű fénykép vagy rajz.

„Biztos vagyok benne, hogy többen is tudnak valamit erről az ügyről” – mondta Dreijer-Heemskerk. „Talán félelemből hallgattak akkoriban. Most azonban egy új esélyt kapunk arra, hogy igazságot szolgáltassunk Bettynek.”

A rendőrség reméli, hogy a hologram segítségével olyan szemtanúk jelentkeznek, akik korábban féltek megszólalni. A nyomozók arra kérnek mindenkit, aki bármilyen információval rendelkezik az ügyről, jelentkezzen a hatóságoknál.

The post Hologram hívja segítségül a múltat: Egy 15 éves gyilkosság új fejezete appeared first on Biztonságpiac.

A közel-keleti konfliktus új szakaszába lépett 2024 őszén, miután Izrael a Gázai övezet után északra fordította figyelmét, és egyre inkább a Hezbollah került a zsidó állam fókuszába. 2023 október 8-a óta szinte nem telt el úgy nap, hogy Izrael és a Hezbollah ne váltott volna kisebb-nagyobb csapásokat az izraeli-libanoni határ mentén, aminek következtében majdnem százezer izraeli állampolgárnak kellett elhagynia lakhelyét Észak-Izraelben. A helyzet akkor kezdett gyorsan eszkalálódni, amikor szeptember 17-én több ezer olyan csipogót robbantott fel a Moszad, amit a Hezbollah használt, majd egy nappal később ugyanígy járt el több száz walkie talkie-val. A két támadás összesen 39 halálos áldozatot követelt és több, mint 3400 sebesültet hagyott hátra. Az áldozatok között jelentős számban találhatóak olyanok, akik nem voltak harcosai a Hezbollahnak, köztük gyerekek, illetve egészségügyi dolgozók is. A támadás óriási csapás volt a síita csoportnak, hiszen az emberáldozatokon túl a kommunikációs hálózatuk gyakorlatilag használhatatlanná vált, illetve komoly presztízsveszteség, hogy az izraeli szolgálatok végre tudtak hajtani egy ilyen nagyszabású műveletet. Szakértők szerint eredetileg akkor kellett volna felrobbantani a készülékeket, amikor az IDF megkezdi a szárazföldi műveleteket Dél-Libanonban, azonban valószínűleg féltek attól, hogy a Hezbollah felfedezi a robbanóanyagot, ezért előre hozták a támadást. Innentől kezdett el egyre gyorsabban eszkalálódni a konfliktus.

Célzott likvidálás

Az elmúlt években többször is előfordult, hogy Izrael, vagy Izrael szövetségesei – elsősorban az USA – precíziós csapásokkal, célzottan képes volt likvidálni célszemélyeket, akár mélyen ellenséges területeken. Irán, illetve a síita állam proxy-jai ellen számos ilyen támadást hajtottak végre. Az utóbbi évek első igazán jelentős célzott likvidálása 2020. január 3-án történt, amikor Qasem Soleimani tábornokot, az Iráni Forradalmi Gárda Jeruzsálem Brigádjának (Quds Force) parancsnokát, több sikertelen merényletkísérlet után, egy amerikai drón segítségével sikerült megölni Bagdadban. Soleimani az aszimmetrikus hadviselés gyakorlati alkalmazásával vált hírhedté, hozzá kapcsolták a legtöbb Irán által támogatott síita milíciát. Egyesek szerint Irán második legbefolyásosabb vezetője volt Ali Khamenei ajatollah után, így az elvesztése jelentős csapás volt a teheráni vezetés számára.

A másik igazán komoly név, akit sikerült ilyen módon likvidálni, az Ismail Haniyeh, a Hamász politikai szárnyának a vezetője volt. Haniyeh vezette a Hamász oldaláról a fegyverszünetet célzó tárgyalásokat a Gázai övezetben folyó háború kapcsán, egészen 2024 július 31-ig. Haniyeh ekkor Teheránban vett részt Maszúd Peszeskján iráni elnök beiktatási ceremóniáján, ám amikor ezután visszatért szállására, egy izraeli rakétacsapás végzett vele, illetve egy testőrével. Haniyeh meggyilkolása hatalmas veszteséget jelentett a Hamász számára, hiszen az elsőszámú vezetőjükről volt szó, aki 2017 óta irányította a szervezetet, és korábban olyan pozíciókat töltött be, mint a Palesztin Nemzeti Hatóság miniszterelnöke (2006-2007), illetve a Hamász gázai vezetője (2007-2017), tehát egy veterán politikusról volt szó, aki személyesen is jó kapcsolatot ápolt Khamenei ajatollahhal.

Természetesen kettejükön kívül is számos magasrangú vezetőt veszített el Irán – és az általa támogatott proxyk – az elmúlt évtizedekben. A teljesség igénye nélkül, így likvidálták Ahmed Jászint (Hamász alapító) és Abdel Aziz al-Rantisit (Hamász társalapító) 2004-ben, Salah Shehade-t (Hamász katonai szárnyának a vezetője) 2002-ben, Ahmed al-Jabarit, másnéven Abu Mohammadot (Hamász katonai szárnyának helyettes vezetője) 2012-ben, vagy éppen Mohsen Fakhrizadeh-t (az iráni nukleáris program vezetője) 2020-ban. Jól látszik tehát, hogy Izrael régóta él ezzel az eszközzel, amit a hatékony hírszerzésének és a technológiai fejlettségének köszönhet elsősorban. Azonban az is látszik, hogy hiába iktatott ki számos – korábban akár nélkülözhetetlennek vélt – ellenséges vezetőt, komoly sikereket nem tudott ezzel elérni. A szervezetek túléltek, új vezetők jelentek meg és emelkedtek fel, a megöltek pedig mártírokká váltak. Ugyanez igaz az elmúlt egy év vonatkozásában is, hiszen az IDF számos Hamász-vezetőt likvidált Haniyeh-n kívül is. Legutóbb Jahja Sinwart, az október 7-i terrortámadás megtervezőjét ölték meg Gázában, de korábban erre a sorsra jutott többek között Saleh al-Arouri (Hamász politikai szárnyának helyettes vezetője), Marwan Issa (Hamász katonai szárnyának helyettes vezetője) és Mohammed Deif (Hamász katonai szárnyának vezetője) is, aki hosszú évek óta Izrael egyik elsőszámú célpontja volt. Mindezek ellenére nem sikerült megtörniük a Hamászt és lezárni a háborút.

A Hezbollah vezetőinek likvidálása

Miután egyértelművé vált a tel-avivi kormány számára, hogy a Hamász után a Hezbollah ellen kell majd fordulniuk, elkezdődött egy olyan művelet, amihez hasonlóra még nem igazán volt példa. Néhány hónap leforgása alatt gyakorlatilag lefejezték a síita szervezet felsővezetését. A Hezbollah minden szakértő szerint jóval komolyabb erőt képvisel, mint a Hamász, akár a harcosaik számáról, akár azok kiképzettségéről és felszereltségéről, akár az infrastruktúrájukról legyen szó. Izrael szempontjából így egyértelmű volt, hogy a szervezetet jelentősen meg kell gyengíteni, mielőtt szárazföldi műveletekbe kezdenének Dél-Libanonban, a Litáni-folyótól délre. Ezt több különböző módon kezdte el végrehajtani Izrael. Egyrészt ezt segítette a már említett csipogós és walkie talkie-s támadás, amivel a szervezet kommunikációs hálózatát támadták. Másrészt jelentősen növelték a légicsapások és rakétatámadások intenzitását, amivel többek között a Hezbollah infrastruktúráját támadták a szervezet három legfontosabb bázisterületén: Dél-Libanonban, Bejrút déli részén, illetve északon, a Bekaa-völgyben. Harmadrészt pedig elkezdték módszeresen felkutatni, majd egyesével likvidálni a Hezbollah vezetőit.

Hassan Nasrallah megölése

A legnagyobb hatású akciójuk kétségkívül Hassan Nasrallah megölése volt szeptember 27-én. Nasrallah 1992 óta volt a Hezbollah főtitkára, és a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb síita politikusaként és katonai vezetőjeként tartották számon. Nasrallah a Hezbollah dahyeh-i (Bejrút egyik déli külvárosa) főhadiszállása alatti bunkerben tartózkodott, amikor az izraeli légierő csapást mért a létesítményre, amiben minden jelenlévő életét veszítette. Ez a lépés, 10 nappal a csipogós támadás után, jelentősen eszkalálta a helyzetet a térségben. Nasrallah utolsó élőben közvetített televíziós beszédében, csupán 8 nappal a halála előtt, pont a fentebb említett támadásról beszélt, és súlyos bosszúval fenyegette meg Izraelt. Viszont azzal, hogy Izrael megölte a Hezbollah vezetőjét, még mielőtt az lényegi válaszcsapást intézhetett volna ellene, egy sokkal veszélyesebb útra lépett rá. Hassan Nasrallah ugyanis kivételesen jó kapcsolatot ápolt Ali Khamenei ajatollahhal, Irán legfelsőbb vezetője pedig nem hagyhatta megtorlatlanul egyik legfontosabb szövetségese meggyilkolását. A válaszra nem is kellet sokat várni, mivel október 1-jén Irán egy korábban soha nem látott méretű rakétatámadást intézett Izrael ellen, amiben kb. 200 ballisztikus rakétát és robotrepülőgépet, valamint egyes források szerint néhány hiperszonikus rakétát is kilőtt a zsidó államra. Az egyetlen halálos áldozat egy palesztin férfi volt, akit Ciszjordániában talált el egy lelőtt rakéta egyik darabja. Ez egyrészt azért fordulhatott elő, mert az izraeli légvédelem sok rakétát lelőtt, másrészt pedig amit nem sikerült lelőniük, azoknak a többsége katonai támaszpontokat, vagy lakatlan területeket talált el. A támadás súlya inkább abban fogható meg, hogy ezeknek a rakétáknak mindegyikére lehet nukleáris robbanófejet szerelni, amivel Irán ugyan még nem rendelkezik, de ez csupán politikai döntés kérdése.

Katonai vezetők likvidálása

Nasrallah mellett számos más magasrangú Hezbollah-vezetőt is sikeresen likvidált Izrael az elmúlt hónapokban. Közéjük tartozik Ibrahim Aqil, aki a Hezbollah katonai szárnyának, a Dzsihád Tanácsnak a helyettes vezetője volt. Aqil a Libanonon kívüli katonai műveletekért volt felelős, a határmenti harcokra specializálódott Radwan Force (a Hezbollah különleges alakulata) vezetőjeként, és a ’80-as évek óta 7 millió dollár vérdíj volt kitűzve a fejére, mert terrortámadások egész sorát szervezte a Közel-Keleten. A halálának körülményei hasonlóak Nasrallahéhoz: szeptember 20-án Dahyeh-ben, egy földalatti bunkerben tartózkodott egy megbeszélésen, amikor az izraeli légierő precíziós csapást mért az épültre. Az ő elvesztése azért is érintette érzékenyen a szervezetet, mert az elsőszámú katonai vezetőjüket, Fuad Shukrt már július 31-én – néhány órával Haniyeh előtt – sikerült megölnie Izraelnek, egy légicsapással Dahyeh-ben. Shukr 2016 óta volt a Dzsihád Tanács tagja (egyes források szerint az elnöke is), ezzel együtt pedig Nasrallah egyik legfontosabb katonai tanácsadója. A Dzsihád Tanács rajtuk kívül is veszített tagokat. Ali Karaki, aki a dél-libanoni körzet katonai parancsnokaként tevékenykedett, ott volt szeptember 27-én Nasrallah társaságában a Hezbollah főhadiszállása alatti bunkerben, a támadást pedig ő sem élte túl. Dél-Libanonban megkerülhetetlen szerepe volt az Izrael elleni folyamatos rakétacsapásokban, így ő is előkelő helyen szerepelt az IDF célpontjainak listáján.

Rajtuk kívül is számtalan katonai vezetőjét veszítette el a Hezbollah, amióta 2023 október 8-án megtámadta Izraelt. Wissam al-Tawil, a Radwan Force egyik tapasztalt parancsnoka, aki megjárta a szíriai polgárháborút, valamint több Izrael ellen elkövetett terrortámadás részese is volt, még január 8-án halt meg Dél-Libanonban egy dróncsapásban. Al-Tawil az évtizedes munkásságának köszönhetően közeli kapcsolatban volt korábban többek között Soleimani tábornokkal, valamint a Hezbollah több katonai felsővezetőjével is. Ismail al-Zint március 31-én likvidálta az izraeli légierő Dél-Libanonban. Al-Zin a Hezbollah katonai szárnyán belül a rakétatámadásokért, azokon belül is a páncéltörő rakétákkal való, izraeli célpontok ellen elkövetett támadásokért volt felelős. Ali Ahmed Husseint, a Radwan Force egy másik tapasztalt parancsnokát április 8-án lőtte ki egy izraeli vadászgép Dél-Libanonban.  Szeptember 20-án Ahmed Wahbit, a Radwan korábbi első emberét iktatta ki Izrael, aki egészen 2024 tavaszáig töltötte be ezt a tisztséget és kiképzőként fontos szerepet játszott a Hamász tavaly októberi terrortámadásában is. A szeptember 27-i légicsapásban, Nasrallah és Ali Karaki mellett meghalt Ibrahim Jazini is, aki a Hezbollahon belül a belső elhárításért volt felelős, illetve Nasrallah saját testőrségének a parancsnoki tisztségét is betöltötte, valamint a főtitkár egyik legfontosabb bizalmi embereként tartották számon. Június 12-én Taleb Abdullahot, a Dél-Libanonban állomásozó Nasser Unit egyik legfontosabb vezetőjét, július 3-án Mohammad Nassert, a Délnyugat-Libanonban tevékenykedő Aziz Unitnak a parancsnokát, szeptember 25-én pedig Ibrahim Qubaisit, a Hezbollah rakétacsapatainak egyik fontos vezetőjét likvidálta az IDF jellemzően dróntámadásokkal. Szeptember 27-én Muhammad Hussein Srourt a Hezbollah egyik legfontosabb légi parancsnokát, aki a pilóta nélküli repülőeszközök gyártását is vezette a szervezeten belül, egy nappal később, szeptember 28-án pedig a Hezbollah hírszerzésének vezetőjét, Hassan Khalil Yassint ölte meg rakétacsapásokkal Izrael, mindketten Bejrútban vesztették életüket.

Politikai vezetők likvidálása

A katonai vezetőkön és harctéri parancsnokokon kívül a Hezbollah politikai vezetését is komoly csapások érték az elmúlt időben. Egy nappal Nasrallah meggyilkolása után, szeptember 28-án Nabil Kaouk, a Hezbollah Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese is egy izraeli légicsapás áldozata lett Bejrútban. Kaouk szintén veterán tagnak számított a szervezeten belül, aki sokáig Dél-Libanon egyik legfontosabb katonai parancsnoka volt, és komoly szerepet játszott a 2006-os háborúban is. Az első beszámolók szerint ő lehetett volna Nasrallah utódja a szervezet élén, vagy legalábbis jó esélyekkel indult volna ezért a pozícióért. Nála is nagyobb veszteség a Hezbollah számára Hashem Safieddine, aki október 3-án hunyt el egy izraeli légicsapásban Bejrútban. Safieddine Nasrallah unokatestvére, régi harcostársa volt, aki a Végrehajtó Tanács elnökeként, a Dzsihád Tanács és a Hezbollah legfőbb döntéshozó testületének, a Sura Tanácsnak a tagjaként a szervezet egyik legfontosabb tagja volt. Kaouk halála után gyakorlatilag biztossá vált, hogy ő lesz a Hezbollah következő főtitkára, de kevesebb, mint egy hét leforgása alatt őt is likvidálta az IDF. Egyes sajtóhírek szerint Safieddine meggyilkolása után Ibrahim Amine al-Sayyed, a Hezbollah Politikai Tanácsának elnöke vette át ideiglenesen a szervezet vezetését. A Hezbollah úgy épül fel, hogy a főtitkár, az ő helyettese, illetve az öt tanács elnöke alkotja a Sura Tanácsot. Nasrallah, a főtitkár szeptember 27-én, Safieddine, az egyik tanácselnök október 3-án halt meg, a Dzsihád Tanács elnökének személye biztonsági okok miatt nem ismert, de elképzelhető, hogy már ő is meghalt (például ha Fuad Shukr volt az), Naim Qassem, Nasrallah helyettese pedig valószínűleg Iránba menekült, attól való félelmében, hogy őt is megölik. Így al-Sayyeden kívül már csak Mohammad Yazbek, a Bírói Tanács elnöke és Mohammad Raad, a Parlamenti Tanács elnöke van minden kétséget kizáróan még jelenleg is a helyén. Október 29-én, majdnem egy hónap hatalmi vákuum után végül döntött a Hezbollah vezetése, és Naim Qassemet nevezte ki főtitkárnak, aki az 1980-as évek óta fontos tagja a síita szervezetnek, és Nasrallah helyetteseként kézenfekvő opció volt az ő előléptetése. Kérdés, hogy hogyan lesz képes irányítani a Hezbollaht, főleg, ha valóban Iránba menekült. Ez nagy hatással lehet a teljes libanoni síita közösségre, hiszen a Hezbollah nem csupán egy terrorszervezet, hanem gyakorlatilag egy állam az államban, amely szociális tevékenységek egész sorát is végzi.

Összegzés

Röviden összefoglalva az mindenképpen elmondható, hogy Izrael példa nélküli támadásba lendült a Hezbollah vezetésével szemben. A szervezetet több, mint 30 éve vezető Hassan Nasrallahon kívül a legfontosabb politikai vezetők közül még legalább másik kettővel végeztek. A Hezbollah katonai vezetését pedig gyakorlatilag lefejezték, a legtapasztaltabb, rangidős parancsnokok többségét likvidálták. Az, hogy erre képesek voltak, és meg is tették, mindenképpen intő jelként értelmezhető, hiszen az elmúlt hónapokban megölt vezetők többségét évtizedek óta körözték a világ számos országában, mégsem tudták hatástalanítani őket. Ez az izraeli hírszerzés elképesztő pontosságát dicséri elsősorban, illetve a fegyveres erők gyors és pontos akcióit, hiszen sokszor nagyon rövid időn belül kellett nagyon precíz csapásokat végrehajtaniuk. A Hezbollah szempontjából vizsgálva a történeket az kijelenthető, hogy ennyi fontos vezető elvesztése rövidtávon biztosan vissza fogja vetni a szervezet tevékenységét. Súlyosbító tényező, hogy egy-egy támadás során nem csak az adott célszemély halt meg, hanem sokszor a társaságában lévő helyettese, titkára, bizalmi emberei is, ami az utódlást figyelembe véve még okozhat problémákat. Az azonban jelenleg jól látszik, hogy a harctéren még mindig képesek hatékonyan ellenállni az izraeli támadásoknak, köszönhetően elsősorban a decentralizált szervezeti struktúrának. Továbbá az is valószínűsíthető, hogy a Hezbollah ezt is túl fogja élni, a felépítéséből adódóan a megölt parancsnokok – akik mártírokká váltak a harcosaik szemében – helyét újak fogják átvenni, és az izraeli támadások szította gyűlölet miatt még népszerűbbé is válhat a szervezet a libanoni síiták körében, ami sok más mellett nagyobb tagságot is jelenthet a közép- és hosszútávú jövőben.

A A Hezbollah vezetőinek célzott likvidálása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapata egyértelműen elhatárolódott Bryan Lanza republikánus stratégától, aki azt állította, hogy egy jövőbeli Trump-adminisztráció nem helyezné előtérbe az Ukrajnától elcsatolt területek visszaszerzését. Lanza, aki korábban Trump kampánycsapatában dolgozott, a BBC-nek adott interjúban azt mondta, hogy a béketárgyalások fókuszában az Ukrajnával való megegyezés állna, nem pedig az elvesztett területek visszaszerzése.

Lanza kijelentései szerint, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „csak a Krím visszaszerzésével hajlandó tárgyalni,” akkor szerinte „nem gondolja komolyan a békét.” Trump hivatalos csapata azonban gyorsan reagált: közölték, hogy Lanza már nem tagja a kampánystábnak és nem képviseli Trump hivatalos álláspontját.

A kampányidőszakban Trump többször ígéretet tett arra, hogy „egy napon belül” véget vetne az ukrajnai konfliktusnak, bár részleteket nem közölt arról, hogyan érné ezt el.

A csatolt területek kérdése Oroszország 2014-ben csatolta el a Krím félszigetet, majd 2022-ben négy további ukrajnai régió – Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja – annektálását is bejelentette, bár ezek felett a teljes katonai irányítást sosem gyakorolta. Zelenszkij álláspontja világos: az orosz csapatok teljes kivonulása és az elcsatolt területek visszaadása nélkül nem lehet valódi béke.

Moszkva részéről nyitottság mutatkozik a Trump által felvetett béketerv hallgatólagos tárgyalására, melyet Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes is megerősített, mondván, hogy „zárt csatornákon keresztül” folytatnak egyeztetéseket Washingtonnal. Rjabkov ugyanakkor megjegyezte, hogy Moszkva kizárólag olyan javaslatokra kíváncsi, amelyek elősegíthetik a konfliktus megoldását, és nem támogatják további segélyek küldését Kijev számára.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szintén kész együttműködni egy esetleges Trump-adminisztrációval. „Ukrajna nyitott a tárgyalásra” – jelentette ki Szibiha, emlékeztetve arra, hogy Zelenszkij volt az elsők között, aki üdvözölte Trump megválasztását.

Trump bírálja Ukrajna katonai támogatását Trump régóta bírálja az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyeket, és kijelentette: ha visszatér a Fehér Házba, akár le is állíthatja a támogatást. Egy korábbi kampányeseményen azt mondta, hogy Washington túl sok pénzt áldoz az ukrán háborús erőfeszítésekre, és megígérte, hogy „rendet tesz” ebben az ügyben.

A Biden-kormányzat ugyanakkor megerősítette, hogy Trump hivatalba lépése előtt még megérkezik Kijevbe egy 6 milliárd dolláros, már beígért katonai támogatási csomag. Az amerikai külügyminisztérium adatai szerint a háború kezdete óta az Egyesült Államok 64 milliárd dollár értékben biztosított katonai segítséget Ukrajnának.

The post Trump stábja elhatárolódik egy republikánus tanácsadó ukrajnai béketervéről appeared first on Biztonságpiac.

Egy szívszorító tragédia rázta meg Budapest és a Balaton környékét. A rendőrség egy 31 éves amerikai turista holttestére bukkant Szigligeten, miután heves nyomozásba kezdett az eltűnésével kapcsolatban. A fiatal nő november 5-én tűnt el egy budapesti szórakozóhelyről.

A nyomozók kamerák felvételei alapján egy férfit azonosítottak, akivel az áldozat több helyen is együtt volt. A gyanúsítottat, egy 37 éves ír állampolgárt a fővárosban fogták el. A férfi beismerő vallomást tett, elmondva, hogy a nővel való vitájuk során az életét oltotta ki. A holttestet ezután egy bőröndbe rejtette, majd a Balatonhoz szállította és egy erdőben elásta.

A rendőrség szerint a férfi a gyilkosság után az interneten olyan kifejezéseket keresett, mint például „Valóban megeszik a disznók a holttesteket?” vagy „Hogyan kezeli a rendőrség az eltűnt személy ügyeit?”, ami arra utal, hogy megpróbálta eltüntetni a nyomokat és megtéveszteni a nyomozókat.

A borzalmas eset felháborodást váltott ki a közvéleményben, és újra felmerült a kérdés, hogy miért érezte biztonságban magát a fiatal nő, amikor egy idegennel ment haza. A rendőrség felhívja mindenki figyelmét, hogy legyenek óvatosak, és ne menjenek el ismeretlen emberekkel.

The post Bőröndben találták meg a meggyilkolt amerikai lányt appeared first on Biztonságpiac.

CNU-431(V)1/E konténer a fűben egy 2018 júniusi Magyarországi gyakorlaton.

Zord

Magyarország és a NATO közötti együttműködés

 

A biztonság,- és védelempolitika területén az elmúlt évtizedekben globális változások figyelhetőek meg, amelyek közvetlen hatással vannak a katonai erők működésére és az alkalmazott hadviselési stratégiákra. A 21. században a haderők számára a hagyományos hadviselés mellett az új, összetettebb, többdimenziós műveleti környezetekben történő működés válik meghatározóvá. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak az úgynevezett multi-domain operations (MDO) – többdimenziós műveletek, amelyek a különböző fegyvernemek és operatív dimenziók közötti szoros együttműködésre építenek. Az MDO lényege, hogy a szárazföldi erők, a légierő, a haditengerészet, a kibertér és az információs tér együttes alkalmazásával valósulnak meg a hadműveletek – biztosítva a gyors reakcióképességet és a hatékony válaszokat a különböző biztonsági kihívásokra.

 

A Magyar Honvédség és a NATO szerepe

A Magyar Honvédség számára a nemzeti biztonság védelme és a NATO-tagállamként való aktív szerepvállalás központi jelentőséggel bír a modern hadviselési környezetben. Magyarország stratégiai elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy központi szereplővé váljon a NATO szövetségében, és kulcsszerepet játsszon a nemzetközi békefenntartó, válságkezelő és katonai műveletekben. A Magyar Honvédség működését meghatározzák a nemzetközi hadviselési szabványok, az interoperabilitás, az összhaderőnemi műveletek, valamint az integrált harcászati rendszerek alkalmazása, amelyek biztosítják a szövetségi erők közötti hatékony együttműködést.

A NATO elvei szerint a modern hadviselés már nem csupán egyetlen fegyvernemre összpontosít, hanem a különböző harcászati dimenziók és fegyvernemek közötti integrált együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Magyarország ezen elvek mentén alakítja ki védelmi stratégiáját, és aktívan hozzájárul a szövetségi haderők közötti együttműködő képesség fejlesztéséhez. A Magyar Honvédség számára különösen fontos, hogy az összhaderőnemi műveletekben való részvétel során minden fegyvernem – a szárazföldi csapatok, a légierő, a „vízi hadviselés”, a kibertér és az információs tér – szoros együttműködésére építhessen, amely lehetővé teszi a műveletek gyors és hatékony végrehajtását.

A NATO-ban való aktív szerepvállalás nemcsak a katonai feladatok ellátására terjed ki, hanem a nemzetközi együttműködésre is, amely a békefenntartó és válságkezelő műveletek során kiemelkedő fontosságú. Az együttműködés különösen fontos a tagállamok között, mivel a globális biztonsági helyzet folyamatosan változik, és a gyors reagálás és a hatékony koordináció kulcsfontosságú tényezők a közös műveletek sikeres végrehajtásában. A Magyar Honvédség szerepe tehát nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is meghatározó, mivel Magyarország biztosítja a szövetségi erők számára a gyors reagálási képességet és a hatékony műveletek végrehajtásához szükséges infrastruktúrát és eszközöket.

 

Az összhaderőnemi műveletek és az előretolt repülésirányítók szerepe

A modern hadviselés egyik központi eleme az összhaderőnemi műveletek (Joint Operations) végrehajtása, amelyek során a különböző fegyvernemek és harci dimenziók közötti együttműködés ugyancsak lényeges.

A sikeres összhaderőnemi műveletek végrehajtásában kimagasló szerepet játszanak az előretolt repülésirányítók (Forward Air Controller / Joint Terminal Attack Controller, FAC/JTAC), akik közvetlen kapcsolatban állnak a szárazföldi csapatokkal és a légierővel. Feladatuk a légi csapások irányítása és koordinálása, a célpontok megjelölése, valamint a csapások hatékony végrehajtásának biztosítása. Az előretolt repülésirányítók szerepe különösen fontos az olyan összetett műveletek során, amelyekben több fegyvernem működik együtt és ahol a gyors reagálás és a pontos koordináció létfontosságú.

A JTAC (Joint Terminal Attack Controller) a harctér közvetlen közelében helyezkednek el, gyakran az előrenyomuló csapatok mellett, így lehetőségük van az ellenséges erők pozícióinak pontos megfigyelésére és az ellenséges célpontok gyors azonosítására, megjelölésére. A JTAC biztosítja, hogy a légi támadások pontosan és hatékonyan pusztítsák az ellenséget, miközben minimalizálják a saját erők és a civil veszteségek kockázatát. A JTAC tehát a harctéri műveletek egyik nélkülözhetetlen elemét képezi, hiszen ők azok, akik biztosítják a különböző fegyvernemek közötti szoros együttműködést és a harci műveletek zökkenőmentes végrehajtását.

 

A JTAC szerepe az MDO környezetében

A modern hadviselésben a Multi-Domain Operations (MDO) koncepciója egy új, többdimenziós megközelítést jelent, amely a különböző harci dimenziók – szárazföldi erők, légierő, haditengerészet, kibertér, információs tér – közötti integrált együttműködésre épít. Az MDO célja, hogy gyors és hatékony válaszokat biztosítson a különböző, egyre összetettebb biztonsági kihívásokra, és hogy az összes harci dimenzió és fegyvernem együttműködjön a hadműveletek sikeres végrehajtása érdekében.

Az MDO-ban betöltött szerepük alapján a JTAC tevékenysége különösen fontos. Az előretolt repülésirányítók alapvetően a szárazföldi erők és a légierő közötti kapcsolatot biztosítják, és szerepük kiterjed az adatok és információk folyamatos áramoltatására, a harctéri helyzet nyomon követésére, valamint a célpontok gyors azonosítására. A JTAC az MDO környezetében tehát nemcsak a légi támogatások koordinálásáért felelnek, hanem segítenek abban is, hogy a különböző harci dimenziók közötti integráció és gyors reagálás biztosított legyen.

A JTAC munkája különösen fontos a hibrid hadviselés és az aszimmetrikus hadviselési környezetekben, ahol a hagyományos harci elemek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a nem konvencionális eszközök, mint például a kibertámadások vagy az információs műveletek. Az előretolt repülésirányítók tehát nemcsak a légi csapások koordinálásában, hanem az információs és kiberbiztonsági műveletekben is szerepet kapnak, hiszen a modern hadviselés minden dimenziója összefonódik és egymást erősíti.

 

Magyarország nemzetközi szerepe és a JTAC fontossága

A Magyar Honvédség számára az előretolt repülésirányítók szerepe különösen fontos a nemzetközi hadműveletek és a NATO közös műveletei szempontjából. A Magyar Honvédség a NATO tagjaként elkötelezett a nemzetközi biztonság fenntartása mellett, és aktívan részt vesz a szövetségi műveletekben, amelyekben a gyors reagálás és a hatékony koordináció kulcsszerepet játszik. A JTAC biztosítja, hogy hazánk honvédelme képes legyen végrehajtani a gyors és hatékony légitámogatást, valamint a különböző fegyvernemek közötti koordinációt. Pont ezek miatt a FAC tevékenysége nemcsak a nemzeti védelem szempontjából fontos, hanem Magyarország szerepét is erősíti a globális biztonság fenntartásában, különösen a NATO közös műveleteiben való részvétel során.

 

Technológiai fejlődés és az integráció szerepe az összhaderőnemi hadműveletekben

A modern hadviselésben a technológiai fejlesztések és az új eszközök alkalmazása elengedhetetlen az összhaderőnemi műveletek sikerében. A repülésirányítók számára az új technológiai rendszerek biztosítják a harctéri helyzet pontos megértését és a műveletek gyors és hatékony végrehajtását. A hagyományos rádiós kommunikáció mellett ma már olyan modern digitális rendszerek állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a valós idejű információcserét a különböző fegyvernemek között. Az integrált rendszerek, mint például a C4ISR (Command, Control, Communications, Computers, Intelligence, Surveillance, and Reconnaissance), a Joint Fires rendszerek, a digitális térképek és az ISR (Intelligence, Surveillance and Reconnaissance) eszközök alapvetően segítik a repülésirányítók munkáját, és lehetővé teszik számukra a légicsapások precíz koordinálását.

 

A C4ISR rendszerek  

A C4ISR rendszerek különösen fontosak, mivel lehetővé teszik a különböző fegyvernemek közötti információáramlást és a gyors döntéshozatalt. A JTAC számára ezek a rendszerek biztosítják, hogy valós időben hozzáférjenek a harctéri információkhoz, és így gyorsan reagálhassanak az ellenséges mozgásokra. Az integrált digitális rendszerek nemcsak a légi támogatás irányítását könnyítik meg, hanem az adatok gyors és pontos továbbítását is lehetővé teszik a szövetséges erők számára. Az ilyen rendszerek alapvető fontosságúak a szinkronizáció és a hatékonyság növelésében, különösen a komplex harci helyzetekben. A valós idejű adatok segítségével a parancsnokok gyorsan módosíthatják a harci terveket a változó helyzetek függvényében. A kommunikációs rendszerek biztonsága kiemelt figyelmet kap, hogy elkerüljék az információk ellenséges kézbe jutását. A C4ISR rendszer folyamatos fejlesztése biztosítja, hogy a modern hadviselésben a különböző egységek közötti koordináció és információmegosztás a lehető legpontosabb és leghatékonyabb legyen. Végső soron a C4ISR rendszerek célja, hogy minimalizálják a veszteségeket és maximalizálják a harci siker esélyeit a gyors és pontos döntéshozatallal.

 

Folyamatos fejlesztés és a repülésirányítók képzése

A Magyar Honvédség számára elsődleges fontosságú, hogy folyamatosan integrálja a legújabb technológiai fejlesztéseket, ezzel növelve a hadrendjében lévő rendszerek hatékonyságát és korszerűségét. Kiemelt cél, hogy a repülésirányítók mindig a legmodernebb eszközökkel és naprakész technikai tudással legyenek felszerelve, hiszen a fejlett technológia nélkülözhetetlen a gyors és pontos döntéshozatalhoz. Az integrált rendszerek használata biztosítja, hogy a Magyar Honvédség rugalmasan és hatékonyan tudjon reagálni a különféle biztonsági kihívásokra, lehetővé téve a gyors válaszadást mind hazai, mind nemzetközi műveletek során. A repülésirányítók szakmai fejlesztése és modern eszközökkel való ellátása alapvető feltétele annak, hogy a harctéri helyzeteket gyorsan és hatékonyan kezelni tudják, és hogy a Honvédség képes legyen az eredményes együttműködésre a nemzetközi partnerekkel. Mindezek együttesen biztosítják, hogy a hazai honvédelem megfeleljen az interoperabilitási követelményeknek, ami elengedhetetlen a globális biztonság fenntartásában és a közös műveletek sikeres végrehajtásában.

 

Összegzés

Az összhaderőnemi műveletek és a multi-domain operations (MDO) koncepciója alapvetően új alapokra helyezte a modern hadviselést. A Magyar Honvédség számára különösen fontos, hogy folyamatosan frissítse és integrálja az új technológiai megoldásokat, és biztosítsa, hogy a repülésirányítók rendelkezzenek a legmodernebb eszközökkel és képességekkel. Az MDO és az összhaderőnemi műveletek alkalmazása nemcsak a Magyar Honvédség hatékonyságát növeli, hanem elősegíti Magyarország nemzetközi biztonságpolitikai szerepének megerősítését is.

A A JTAC szerepe a modern hadviselésben bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az ukrán-orosz háború új fejezetet nyitott a fegyvertechnológia történetében. Egy ukrán különleges egység sikeres rajtaütés során alkalmazott egy olyan fegyvert, amelyet az öbölháború óta nem láttunk akcióban: az amerikai gyártmányú M712 Copperhead 155 mm-es taracklövedéket.

A művelet során az ukrán kommandósok egy lézeres célmegjelölő rendszer segítségével irányították a Copperhead lövedékeket egy oroszországi kommunikációs toronyra. A fegyver pontosan talált, és sikeresen semmisítette meg a célt. Ez a támadás rávilágít arra, hogy az ukrán erők milyen kreatívan képesek alkalmazni a rendelkezésükre álló eszközöket, még akkor is, ha azok már elavultnak számítanak.

A Copperhead lövedék az 1970-es években készült, és eredetileg a Szovjetunió elleni harcra szánták. A fegyver legnagyobb előnye a nagy pontossága, amelyet a lézeres irányításnak köszönhet. Azonban a technológia gyors fejlődése miatt a Copperhead-et az elmúlt évtizedekben fokozatosan kivonták a szolgálatból.

Az ukrán hadsereg által alkalmazott taktika több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt azt mutatja, hogy a régi fegyverek is képesek hatékonyan működni, ha megfelelően alkalmazzák őket. Másrészt rávilágít arra, hogy a lézertechnológia milyen fontos szerepet játszik a modern hadviselésben. A lézeres célmegjelölő rendszerek lehetővé teszik a nagy pontosságú támadásokat, és jelentősen növelik a fegyverek hatékonyságát.

Az ukrán-orosz háborúban mindkét fél számos új fegyverrendszert tesz próbára. Az ukrán erők sikeres műveletei azt mutatják, hogy képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó harctérhez, és innovatív megoldásokat találni a kihívásokra.

The post Régi fegyver, új taktika: A Copperhead visszatérése az ukrán-orosz háborúban appeared first on Biztonságpiac.

A technológia rohamos fejlődésének köszönhetően a börtönök is egyre inkább a jövőbe tekintenek. Az Egyesült Államokban, Georgia államában már három robot is segíti a börtönőrök munkáját. Ezek az úgynevezett őrszemrobotok folyamatosan figyelik a környezetet, észlelik a gyanús mozgásokat, így jelentősen növelik a biztonságot az intézményben.

A robotok bevezetésével a börtönök hatékonyabban működhetnek, hiszen a gépek nem fáradnak el, nem betegednek meg, és nem vesznek szabadságot. A mesterséges intelligencia segítségével pedig képesek bonyolult feladatokat is elvégezni, például adatokat elemezni, kockázatelemzést végezni, és még sok mást.

A robotok alkalmazása azonban nemcsak a biztonságot növeli, hanem a börtönőrök munkáját is könnyíti. A gépek átveszik a rutin feladatokat, így az embereknek több idejük marad a fogvatartottakkal való foglalkozásra és a rehabilitációs programok szervezésére.

Bár a robotok jelenléte sokakban félelmet kelthet, fontos megjegyezni, hogy ezek a gépek nem az emberek helyettesítésére, hanem azok támogatására szolgálnak. A cél az, hogy a börtönök biztonságosabbá váljanak, és a fogvatartottaknak is jobb lehetőségeket biztosítsanak a rehabilitációra.

The post Robotokkal őrzik a börtönt: Forradalmi változások a büntetés-végrehajtásban appeared first on Biztonságpiac.

2024. október 17-én Svájc véglegesen is csatlakozott az Európai Égi Pajzs Kezdeményezéshez, mely egy új, átfogó európai légvédelmi kooperáció. Vajon összeegyeztethető-e ezen katonai kezdeményezéshez való csatlakozás Svájc semlegességének történelmi hagyományával? Hogyan épül fel az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés, és milyen biztonságpolitikai szereppel bírhat Európa jövőjében? Ezen kérdésekre kíván választ adni a következő rövid elemzés.

A 2022-es ukrajnai orosz offenzíva új helyzetet teremtett az európai biztonsági percepcióban, és ezáltal a biztonságpolitikában, mely a kontinens államait fokozottabb védelmi kooperációra késztette. Ennek egyik legfontosabb projektje az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (European Sky Shield Initiative, ESSI), melynek koncepciója már 2022 nyarán megfogalmazásra került Olaf Scholz német kancellár részéről. Ez a Németország vezette átfogó védelmi együttműködés közös európai légvédelmi keretrendszert kíván létrehozni, mely az ukrajnai háború következtében megnövekedett orosz rakétafenyegetésre szolgál válaszul. 2022 októberében az ESSI tizenöt állam (köztünk hazánk) részvételével alakult meg, mely két év alatt további hat taggal bővült, melyet most Svájc csatlakozása követ. Jól mutatja a kezdeményezés átfogó és diverzifikált jellegét, hogy a tagállamok közül négy ország nem tagja az Európai Uniónak, két állam pedig a NATO-nak.

Az ESSI komplex védelmi rendszere az európai légtér átfogó védelmét kívánja biztosítani, ezzel kipótolva a korábbi légvédelmi rendszerek hiányosságait. Ennek megfelelően a keretrendszer többféle légvédelmi eszközt kíván alkalmazni eltérő elhárítási célokkal, több részegységre bontva fel a teljes komplexumot. 

Az ESSI rövid hatótávolságú védelmi része horizontálisan 15 kilométer, vertikálisan 6 kilométeres légtéregységet kíván lefedni, míg a közepes szint 15 és 50 kilométer közötti, valamint 25 kilométeres magasságú keretek között definiálható. A közepes és rövid egység védelméhez Németország az infravörös rávezetésű IRIS-T rakéták földi indítású változatait kívánja alkalmazni, mely alapvetően légiharc-rakétaként került bevezetésre több típusnál, így a hazánkban is rendszeresítésre került JAS 39 Gripen vadászbombázó fegyverzeteként. A rövid hatótávolságú egység szorosan kiegészül a közvetlen légvédelmi, így kifejezetten a pilóta nélküli repülőeszközök elleni elhárítással, egészen 6 kilométeres hatótávolságig. Németország ezen közvetlen és rövid hatótávolságú légvédelmi feladatok integrálására közös rendszert kíván fejleszteni, erre a célra az ARGE NNbS védelmi konzorcium 1,2 milliárd dollárt nyert el. Ezen projekt mellett a Németország további beszerzésekkel igyekszik növelni rövid hatótávolságú (és csapatlégvédelmi) képességeit, ugyanis 2024 elején szerződést írt alá 49 darab Skyranger 30 védelmi rendszer 595 millió dollár értékben megvásárlására, mely rendszerek 30 milliméteres gépágyúval és Stinger rövid hatótávolságú föld-levegő rakétákat alkalmaznak. Érdemes megjegyezni, hogy hasonló céllal a Magyar Honvédség részére már korábban, 2023-ban megrendelésre került a Skyranger 30 tornyának és a KF41 Lynx alvázának egyetlen harcjárművé való integrálása.

Ilyen módon az ESSI közvetlen, rövid és közepes hatótávolságú szintje képes lenne a pilóta nélküli repülőeszközöktől egészen a merev- és forgószárnyas repülőeszközökön át a robotrepülőgépekig tartó légi fenyegetések elhárítására. 

Az ESSI nagy hatótávolságú védelmi része 50 kilométeres horizontális, és 35 kilométeres vertikális légtérrészt lenne képes lefedni, így az olyan stratégiai fenyegetések ellen lenne képes védekezni, mint a robotrepülőgépek, stratégiai bombázórepülőgépek és ballisztikus rakéták. Ez a szint alapvetően a rádiólokátoros rávezetést használó MIM-104 Patriot légvédelmi rendszert alkalmazná, mely a korábban említett IRIS-T rendszerhez hasonlóan szintén bevetésre került az orosz-ukrán háborúban.

Mindezen védelmi rétegen felül Németország részéről tervben van egy magasabb védelmi szint kiépítése, mellyel már a nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakéták elhárítása is megoldható lenne. Ennek céljára az Arrow-3 védelmi rendszer kerülne beszerzésre, mely képes 2400 kilométeres horizontális, és 100 kilométeres vertikális síkban az elfogótevékenységre.

Összességében az ESSI tervének megvalósítása képes lenne egy átfogó, többszintű és integrált európai légvédelmi rendszer megteremtésére. Párhuzamosan az Európában telepített többi légvédelmi rendszerrel (mint például a NATO IAMD és BMD) az ESSI a védelem funkciója mellett biztonságpolitikai szempontból komoly elrettentő szereppel is rendelkezhet, melynek igénye az orosz-ukrán háború fényében felerősödött az európai védelem jövőbeli perspektívájában.

Éppen ezért meglepően hathat a semlegesség történelmi hagyományával bíró Svájc csatlakozása az egyezményhez, hiszen korábban nem volt példa arra, hogy az ország olyan együttműködéshez csatlakozzon, mely operatív védelmi tevékenységet is magában foglalhat. Bár Svájc részese a NATO Békepartnerségnek, és szoros együttműködést folytat az Európai Védelmi Ügynökséggel, a semlegesség külpolitikájának megőrzésére továbbra is nagy hangsúlyt fektet, különösen is az orosz-ukrán háború tekintetében. Erre példa, hogy Svájc minden esetben engedélyhez köti, hogy az általa külföldre eladott hadiipari termékek további exportálásra kerülhessenek, ugyanis a semlegességi politika fontos része, hogy Svájc nem exportál (közvetve sem) háborúban részt vevő felek számára ilyen termékeket. Ilyen módon komoly konfliktus alakult ki, amikor megtiltásra került, hogy a korábban Németország számára eladott lőszerek Ukrajnába kerülhessenek. Ennek következményeként a svájci hadiipari vállalatok veszélybe kerültek, mivel a kapcsolódó korlátozások miatt az importálás helyett Németország az adott lőszer hazai termelésének újraindítását választotta.

2024 októberében azonban a semlegesség ezen kérdésével kapcsolatban is változás történt, mivel Viola Amherd, a Svájci Államszövetség elnöke és védelmi minisztere olyan nyilatkozatott tett, melyben szorgalmazta a kereskedelmi exportkorlátozás ezen fajtájának felülvizsgálatát. Emellett 2024 során elutasításra került azon kezdeményezés, mely szigorúbban rögzítette volna a svájci alkotmányban a semlegesség koncepcióját. Ilyen módon az ESSI-hez csatlakozás, az exportkontroll ügye, valamint az elutasított alkotmánymódosítás is egyre inkább előtérbe helyezik Svájc semlegességének politikai kérdését, mely a közéleti viták tárgyává vált. Ezen fejlemények Svájc korábbi szigorú semlegességi politikájához képest alapvetően csak minimális nyitást eredményeznek a külpolitikában, de hosszabb távon akár nagyobb változások alapját is képezhetik, amennyiben az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kül- és belpolitikai nyomás erősödik. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a tendenciák inkább lehetőséget adnak a változásra, mintsem kötelezettséget. Svájc ugyanis az ESSI-hez különleges kitétellel csatlakozott, mely biztosítja, hogy amennyiben bármelyik részes fél fegyveres konfliktusba kerül, Svájc felfüggesztheti tagságát (összhangban semlegességével), mindamellett, hogy az ESSI csatlakozási szerződése (mely valójában egy szándéknyilatkozat) nem minősül nemzetközi szerződésnek, így nem eredményez pénzügyi vagy jogi kötelezettséget.

Összességében tehát az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés történelmi kezdeményezés egy olyan európai légvédelmi rendszer megalkotására, mely túlmutat a hagyományos integrációs formákon (EU, NATO) és többszintes struktúrájával képes átfogó védelmet biztosítani, pótolva a meglévő rendszerek hiányosságait. Az ESSI védelmi funkciója mellett elrettentő biztonságpolitikai szereppel bír, a tervezett haditechnikai eszközök rendszeresítésével pedig jelentős részben az európai hadiipar számára is megfelelő ösztönzést nyújthat. Mindemellett az ESSI fontos eszköz lehet az európai védelembe kevésbé integrált országokkal való kooperáció bővítésére. Ilyen módon a hagyományosan a semlegesség mellett elkötelezett Svájc számára is egy fontos alap lehet az ESSI-hez való csatlakozás, mely lehetőséget ad számára, hogy közelebb kerüljön az európai védelmi együttműködésekhez, illetve akár arra is, hogy semlegességi politikáján változtatást hajtson végre a későbbiekben.

A Semleges pajzs? – Az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés és Svájc csatlakozása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az előző cikkünkben a CRITERION Biztonságtechnikai Zrt. által feljesztett rendszer hardveres újdonságai kerültek bemutatásra, így most a szoftveres oldal problémáiról és megoldásairól lesz szó.

Adatbiztonság

Sokszor halljuk/olvassuk az “adat az új olaj” kifejezést. Az épületfelügyeleti és biztonságtechnikai rendszerek működésének szempontjából rendkívül fontosak és nagy értékűek a kapcsolódó adatok. Napjainkban szinte minden rendszer valamilyen szinten kapcsolódik a világhálóhoz, kommunikál, ezáltal nyújtva lehetőséget a rendszer információinak eltulajdonítására különböző bűnözői csoportoknak. Hiába a hálózati infrastruktúra megfelelő védelme, ha egy a rendszeren belüli lehallgatás által szerzett adatok nem kellően titkosítottak, könnyedén feltörhetőek.
Rendszerünk fejlesztése és gyártása során nagy figyelmet fordítottunk a kiberbiztonságra. A rendszerelemek és a külvilág közötti kommunikációt úgy alakítottuk ki, hogy jövőtálló titkosítással is ellátottak legyenek a küldött és fogadott adatok, ezzel biztosítva a rendszer sérthetetlenségét és adataink hosszútávú biztonságát.

Titkosítás

A manapság alkalmazott titkosító algoritmusok olyan matematikai alapokra épülnek, amelyek meghatározzák azok alapvető felhasználhatóságukat. Ezen kriptográfiai algoritmusok jövőtállósága több szempont együttes vizsgálatával határozható meg.
A hagyományos aszimmetrikus és szimmetrikus titkosító eljárások (pl.: DES, Triple-DES, AES, SHA, RSA, stb) között is megtalálhatóak jövőálló eljárások, ugyanúgy, mint a post kvantum, vagyis a rohamosan fejlődő kvantumszámítógépeknek is ellenálló kriptográfia (angol rövödítésből: PQC). Több évtizede használatban lévő, jelenleg biztonságos és még évekig ajánlott megoldások mellett léteznek újabb, erősebb eljárások is, amelyek még nem terjedtek el, valamint olyanok, amik a post kvantum veszélyeire is nyújthatnak megoldást.

Miért is kell erre kiemelt figyelmet fordítani?
Mert egy számítógépnek, ami egy DES kódolást 1 másodpercen belül feltör, egy 128 bites AES titkosítás közel 1 milliárd évig tartana, de egy 128 qubites kvantumszámítógép – egy úgynevezett Grover algoritmust alkalmazva – már néhány másodperc alatt is képes lehet feltörni.

Kvantum számítógép? Az mi?
A kvantumszámítógépek olyan speciális gépek, melyek alapvető információegysége a qubit, azaz olyan részecskék, amelyek egyszerre több fizikai állapotban is lehetnek (szuperpozíció) és nem csak 0 vagy 1 lehet az értékük. Sokkal hatékonyabbak, mint a hagyományos számítógépek és a qubitek számának növelésével teljesítményük exponenciálisan nő.

A kvantum számítógépek fejlődése (forrás: Quantum Technologies 2021 report, Yole Développement)

Ez korántsem új terület, például a kvantum – kulcscserélő eljárásra (Quantum Key Distribution) a 80-as évektől vannak protokollok. (BB84, E91) és léteznek erre hardverek (MagiQ, Quantintique), ám az ezekre alkalmazott fizikai megoldások önmagukban szűk keresztmetszetei a hibamentes folyamatnak. A kvantumkriptográfiában a továbbított biteket a fotonok szuperpozíciója (a vízszintes-függőleges és a diagonális polarizációs szögével együttesen) meghatározza, így a különböző zavarok (lehallgatási kísérlet, környezeti zaj, fizikai sérülés) az átviteli úton (optikai szál) megváltoztatják a fotonok viselkedését, és a protokoll során sérült adatokat adnak vissza, ezáltal meghiúsítják a lehallgatási vagy feltörési kísérletet.

A 2015-ben a National Institute of Standards and Technology által, a jövőre gondolva kiírt pályázatra (Post-Quantum Cryptography Standardization) küldött algoritmusok tesztelése még folyamatban van, de egy kvantum-kulcscserélő eljárást (CRYSTALS-KYBER) már sikerült kiválasztani. Mint már régebben látthattuk, a PQC által szabványosítandó titkosító eljárások következménye lehet, hogy kikényszerítik a hardver- és szoftvergyártók alkalmazkodását, akár támogatását az új protokollokhoz.

Most mi is a biztonságos?

Hiába a kvantumfenyegetettség, korántsem biztos, hogy az a jelenleg alkalmazott titkosítási eljárások használatának mellőzését okozza. Az eljárásokat rendszeresen felülvizsgálják, és ha kell, például kiderül egy sebezhetőség, szigorítják szabályozásukat, vagy épp javaslatot tesznek mellőzésükre. Az évtizedek óta ismert és használt algoritmus családok is fejlődnek (pl.: titkosító kulcs hosszának növelésével), és felveszik a versenyt az új fenyegetettségekkel. Ezért téves, hogy e családok alkalmatlanok a PQC világában helytállni, a változó körülményeknek megfelelő paramétereket figyelembe véve kell alkalmazni azokat.

Egy jól használható, biztonságos kriptográfiai rendszerhez nem feltétlenül a „legerősebb”, legújabb algoritmusokra van szükség, nem feltétlenül kell post-quantum titkosítást alkalmazni. A sebezhetőségen túl többek között fontosak a hardveres implementálhatóság, az alkalmazott környezet teljesítményi tényezői, a nemzetközi szabványok elfogadottsága, stb.

A nem szabványosított titkosító algoritmusok mindennapi alkalmazása korántsem célszerű, mert:

• az elektronikai gyártók hardveres támogatottsága alacsony
• adott idő alatti számítási kapacitás véges vagy nemdeterminisztikus
• a helyi vagy nemzetközi szabványi támogatás alacsony vagy nincs
• ismeretlen és ismert sebezhetőségekkel rendelkezhetnek
• a sebezhetőségek javítása általában lassabban történik meg
• kompatibilitásuk egy kriptográfiai környezetben való alkalmazás esetén nem biztosított

Az algoritmusok és kapcsolódó protokollok (hash függvények, rejtjelezési működési módok, kulcsgenerálás, stb.), nemzetközi szabványok (FIPS Pub 140-2, FIPS Pub 197, NIST SP 800-56A, NIST SP 800-90C) szervezeti ajánlások (NSA Suite B, NIST, ANSSI, BSI, EVRYPT) nyomán elfogadottak. Mai tudásunk alapján meghatározott ideig „jövőállóak”, és a megfelelő kulcstér mérettel a következő időszakban is használhatónak, biztonságosnak minősítették. Hardveres támogatottságuk, alkalmazhatóságuk, számítási kapacitási tényezőik ideálisak.

A fejlesztő lehetőségei?

A fentebb vázolt titkosítási és adatbiztonsági problémák vizsgálata során levonható konzekvencia, hogy nem célszerű egyéb megoldásban gondolkodni, célszerűbb maradni a szabványosított eljárásoknál. Olyan saját titkosítás csak hosszabb idő alatt fejleszthető, amely képes 100%-ban garantálni az adat sérthetetlenségét, ám a rendszer-szoftverünket kidolgozhatjuk úgy is, hogy ne ragaszkodjunk ugyanazon titkosítási eljáráshoz, legyen az dinamikusan módosítható, kicserélhető az adott alkalmazási környezetnek megfelelően.

A szoftver oldali modul felépítése, a titkosítási interfészek lehetővé teszik, hogy a kriptográfiai osztályok cseréjével (AES->SHA->post kvantum), a kulcsparaméterek beépített konfigurálásának lehetőségével a mindenkor elvárható adatbiztonsági szint garantálható maradjon. Ha egy titkosítás feltörhetővé válik, a titkosító szoftvermodul cseréjével ismét biztosítható a további sérthetetlenség.

Dedikált hálózatban ez a dinamikus megoldás lehetőséget biztosít egyéb titkosítási eljárás használatára – hiszen zárt, de egyéb megbízható eszközközök is a hálózaton vannak – és teljesen nyílt hálózaton történő kommunikáció esetén is.

További információ kérhető:

CRITERION Biztonságtechnikai Zrt.
Cím: 1139 Budapest, Teve utca 51/b.
E-mail: systems@criterion.hu
Honlap: www.criterion.hu/biztonsagtechnika

The post Innovatív épületfelügyeleti és biztonságtechnikai rendszer II. rész (X) appeared first on Biztonságpiac.

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése új lehetőségeket nyitott meg számos területen, ám a technológia árnyoldalai is egyre nyilvánvalóbbak. Egy friss kutatás szerint az OpenAI legújabb fejlesztése, a ChatGPT-4, a rossz szándékú felhasználók kezében akár komoly pénzügyi károkat is okozhat.

A kutatók bebizonyították, hogy a ChatGPT-4 hangvezérlési funkcióját kihasználva könnyedén elkövethetők banki átverések, ajándékutalványok hamisítása, kriptovalutával kapcsolatos csalások, sőt, még személyes fiókokba is bejuthatnak a támadók. A mesterséges intelligencia képes weboldalakon navigálni, adatokat bevinni és még a kétfaktoros hitelesítést is megkerülni.

Bár az OpenAI folyamatosan fejleszti a ChatGPT védelmi rendszerét, a kutatóknak sikerült egyszerű trükkökkel kijátszaniuk ezeket a védőfalakat. A kísérletek során a csalások akár 60%-ban is sikeresek voltak, ráadásul a folyamat mindössze néhány percet vett igénybe.

A szakértők szerint ez a tanulmány egyértelműen rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia milyen veszélyeket rejt magában, ha rossz kezekbe kerül. A csalók számára újabb fegyver került a kezébe, amelynek segítségével könnyedén kihasználhatják az emberek bizalmát és naivitását.

Fontos, hogy mindenki legyen óvatos az online térben, és ne adjon meg semmilyen érzékeny adatot ismeretlen személyeknek vagy gyanúsnak tűnő weboldalakon.

A szakértők azt javasolják, hogy a felhasználók erős, egyedi jelszavakat használjanak, kétfaktoros hitelesítést állítsanak be, és rendszeresen frissítsék eszközeik szoftvereit. Emellett érdemes tájékozódni a legújabb csalási módszerekről, és bizalmatlanul kezelni azokat az üzeneteket, amelyek túl jónak tűnnek ahhoz, hogy igazak legyenek.

A mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket rejt magában, de a fejlesztőknek és a felhasználóknak is fel kell készülniük az esetleges kockázatokra. Csak így élvezhetjük a technológia előnyeit anélkül, hogy veszélybe sodornánk magunkat.

The post A ChatGPT-4: Veszélyes fegyver a csalók kezében? appeared first on Biztonságpiac.

Az Egyiptomi Haderő csaknem 12 éven keresztül folyamatosan harcolt azért, hogy megszabadítsa a Sínai-félszigetet az Iszlám Állam ottani sejtjétől (ISIS Sinai) és annak elődjeitől. Jelen írásomban azt fogom kifejteni, hogy milyen kihívásokkal kellett ez idő alatt szembenéznie, milyen hibákat követett el, amik azt eredményezték, hogy eddig elhúzódott a konfliktus és hogy később milyen változtatásokat eszközölt, amik végül győzelemhez vezettek.

A Sínai-félsziget Egyiptom legkeletibb része ez köti össze Afrikát a Közel-Kelettel. Nyugatról a Szuezi-csatorna keletről pedig Izrael és a Gázai-övezet határolják, lakossága pedig nagyjából 5-600000 fő, melynek nagyrészét beduin törzsek alkotják. A félsziget biztonsági helyzete már 2011 előtt sem volt túlzottan jónak mondható, az 1997-es luxori mészárlás például 62 halálos áldozatot követelt a 2004-es tabai bombatámadás-sorozat pedig újabb 37 emberrel végzett, amit hasonló támadások követtek Sharm el-Sheikh-ben és Dahab-ban.

Ennek oka részben a Camp David-i békeszerződés volt, miszerint Izrael kivonulásáért cserébe a két ország megállapodott arról, hogy biztonsági zónákra osztják fel a területet és limitálják, hogy ezekben mekkora katonai erő tartózkodhat, ez azonban bizonyos szélsőséges csoportoknak is lehetőséget nyújtott arra, hogy megerősödjenek. A helyzetet tovább nehezítette, hogy Egyiptomnak minden nagyobb katonai beavatkozáshoz külön engedélyt kellett kérnie Izraeltől és a „Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők”-től (Multinational Forces and Observers – MFO). Emiatt a félsziget egy jelentős részén csak rendvédelmi erőkkel, határőrökkel és titkosszolgálatokkal voltak jelen.

Az Arab tavasz Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt is utolérte, a tüntetések miatt 2011 februárjában kénytelen volt lemondani a hatalomról. Nagyjából ekkorra lehet datálni a Sínai-Felkelés kezdetét is, ISIS Sinai-ról azonban csak 2014 novemberétől beszélhetünk, amikor a legnagyobb felkelő csoport, az Ansar Bait al-Maqdis hűséget fogadott az Iszlám Államnak. Később több kisebb csoport is csatlakozott hozzájuk. Az országszerte zajló zavargások lekötötték a biztonsági erők figyelmét, ami kitűnő lehetőséget kínált a felkelőknek, ráadásul a líbiai Kadhafi-rendszer bukása után rengeteg fegyver és haditechnikai eszköz került hozzájuk a kiépített alagútrendszereiken keresztül. A félsziget lakott területének nagyjából egyharmadát sikerült irányításuk alá vonni, gyakran hajtottak végre támadásokat a helyi gáz-és olajvezetékek ellen és a Szuezi-csatorna forgalmát is veszélyeztették, destabilizálva a régiót, ezzel azonban nem csak az egyiptomi kormánynak okoztak nehézségeket. Az Arab Gázvezetéket ért támadások például évi 2 milliárd dollárnyi veszteséget jelentettek Jordániának és Izrael területén is hajtottak végre akciókat.

Emiatt Egyiptom 2011-ben engedélyt kapott rá, hogy katonai eszközökkel is felléphessen a terroristák ellen, ezzel kezdetét vette az Operation Eagle, az első ilyen jellegű művelet a sokból, nagyjából 2500 katonával, Különleges Erőkkel, gyalogsági harcjárművekkel, harckocsikkal és harci helikopterekkel. Viszonylag rövid idő alatt sikerült elfoglalniuk El Arish-t, Sheik Zuweid-et és Rafah-t, a felkelők három központját, viszont a valódi nehézségek csak ezután kezdődtek. A felkelők nem adták meg magukat folyamatosak voltak az egyiptomi (és izraeli) biztonsági erők elleni támadások, amiknek az intenzitása egyre csak nőtt. Sokan ezért Mohamed Morsi elnököt hibáztatják, amiért nem lépett fel elég határozottan, a helyzet azonban ennél sokkalta bonyolultabb volt, az egyiptomi haderőnek ugyanis számtalan külső-és belső problémával kellett szembenéznie, aminek következtében nagyjából az összes létező hibát sikerült elkövetnie a kezdeti szakaszban.

Először is nem vették elég komolyan a felkelőket, a katonai vezetés gyors győzelemre számított, holott az afganisztáni és az iraki háborúk példájából megtanulhatták volna, hogy egy terület elfoglalása még nem jelent önmagában győzelmet. Másodszor, az egyiptomi haderőnek nem volt semmiféle COIN (Counter Isurgency – Felkelés elleni) tapasztalata, 2011-ig úgy voltak vele, hogy a terrorizmus elleni küzdelem a rendvédelmi szervek dolga, helyette inkább konvencionális háborúra készültek, ami meg is látszott az eljárásaikon.

Abdel Fattah el-Sisi 2013-as katonai puccsa után még tovább fokozták a műveletek intenzitását, növelték a katonák létszámát, ekkor már vadászgépeket, kazettás bombákat és tüzérségi eszközöket is bevetettek, azonban ezek sem érték el a kívánt célt. Nem nagyon törődtek a civil lakossággal, rendkívül magas volt a „járulékos veszteségek” száma, sokszor erőszakkal lakoltatták ki a helyieket, rombolták le a házaikat és égették fel a termőföldjeiket azzal a vélt vagy valós indokkal, hogy a terroristákat támogatják. Gyakran bármi féle vád nélkül ölték meg vagy tartóztatták le és tartották fogva őket vagy a családtagjaikat embertelen körülmények között, a börtönökben pedig mindennaposak voltak a kínzások.

Ezzel azonban pont ellentétes hatást értek el. Az Amerikai Tengerészgyalogság COIN kézikönyve is leírja, hogy ha művelet közben a katonai erők kegyetlenül bánnak a helyi lakosokkal, megsértik a jogaikat és nem minimalizálják a civil áldozatok számát, akkor azok (főleg, akiknek haltak meg közeli hozzátartozóik az atrocitásokban) a felkelőket fogják támogatni. Itt is pontosan ez történt, a törzsek nagy része – akikkel már 2011 előtt is elnyomott és kizsákmányolt az egyiptomi kormány – nem értett egyet az Iszlám Állam ideológiájával, csak azért csatlakoztak hozzájuk, mert kevésbé tartották őket rossznak, mint az egyiptomi biztonsági erőket.

A helyzetet számtalan dolog nehezítette még tovább. Ide tartozik a fegyveres erők elavult struktúrája, a túlzott centralizáció, a görcsös ragaszkodás a régi doktrínákhoz és az újításra való hajlam hiánya. A katonák felkészültsége is hagyott kívánnivalót maga után, egy részük sorállományú volt, akik nem csak COIN, de semmiféle katonai tapasztalattal nem rendelkeztek, amerikai kiképzők elmondása szerint pedig még az Egyiptomi Különleges Erők sem voltak sem fizikailag sem szakmailag megfelelő szinten, a rendfokozatokat meg sokszor nem érdem, hanem a pénz a kapcsolatok és a rendszerhez való hűség alapján osztogatták.

Nehéz pontosan meghatározni, hogy mikortól kezdett el javulni a helyzet. Mubarak alatt a beduinok nem csatlakozhattak sem a haderőhöz, sem pedig a rendvédelmi szervekhez, igaz néhányuknak engedték, hogy a katonai hírszerzésnek dolgozzanak, őket nevezték Manadib-eknek, de a munkájuk rendszerint kimerült a csempész-alagutak felderítésében és hasonló kisebb feladatokban. El-Sisi kezdett el nagyobb figyelmet fordítani rájuk igyekezett növelni a létszámukat és integrálni őket a hadseregbe azzal, hogy rendes kiképzést, felszerelést és fizetést adott nekik. Helyiekként könnyen be tudtak épülni az ellenség soraiba és tudtak információkat szerezni, így a titkosszolgálatokkal való együttműködésük is erősödött.

Akiket nem a reguláris haderőbe vont be, azokat igyekezett kormánybarát milíciákba szervezni. Ezekből a legnagyobb a 2015-ben alakult Sínai Törzsek Uniója (Union of Sinai Tribes). A magját a Tarabin törzs adta és ugyan nem voltak annyira képzettek vagy fegyelmezettek, mint a Manadib-ok, a hely és a lakosság ismerete előnyt jelentett számukra és az egyiptomi kormány legitimációját is növelte. Igaz, mindkét szervezetben szép számban voltak bűnözők, akik a személyes vitáik elintézésére használták az újonnan kapott fegyvereiket és hatalmukat, valamint a csempészetből és a civilek bántalmazásából is bőven kivették a részüket, de a felkelők alagút-rendszerére is komoly csapásokat mértek. Így az egyiptomi flotta és a szárazföldi haderő sikeresen blokád alá tudta vonni a félszigetet, teljesen elvágva az ISIS Sinai utánpótlásait. Többször előfordult, hogy a terroristák azért adták meg magukat mert egyszerűen nem volt élelmük.

A kormány és a milíciák sikeres együttműködésének talán legjobb példája a 2021 márciusi művelet, amiben az Egyiptomi Különleges Erők a beduinokkal közösen találták meg és végeztek Salim al Hamadinnal, az ISIS Sinai vezetőjével. A szervezet ezután még tovább gyengült, végül az egyiptomi elnök 2023 áprilisában bejelentette a győzelmet és a harcok végét, amit később a terrorszervezet is megerősített, amikor 2024 márciusában egy videójában inaktívnak nevezte a sínai-félszigeti sejtjét. A területen épp viszonylagos béke van, nagy mértékben csökkent az erőszak, a biztonságot pedig főleg a rendvédelmi szervek és a milíciák tartják fenn, amiknek egy része (köztük a Union of Sinai Tribes) nem oszlott fel a harcok után. Ez egyrészt növeli a stabilitást, másrészt viszont felveti egy esetleges újabb felkelésnek a kockázatát, ha ezek nem lesznek elégedettek a kormány döntéseivel, valamint az izraeli háború lehetőséget adhat az ISIS Sinai-nak is arra, hogy új erőre kapjon.

Hogy ezek megtörténnek-e vagy sem, azt még nem lehet előre látni, ha viszont nem, akkor a Sínai-felkelés ritka példája lehet egy sikeres COIN-műveletnek. A kezdeti hibák miatt ugyan elhúzódott a konfliktus és rengeteg emberéletet követelt (2013 és 2022 között 3277 egyiptomi rendőr és katona halt meg, a civil áldozatokról nem is beszélve) de a milíciák kialakítása és támogatása hatékony módszernek bizonyult. Ez is igazolta, hogy csak úgy lehet tartós békét teremteni, ha a helyi erőket is bevonjuk a folyamatba (legyen szó akár egy másik államról akár egy országon belüli kisebb régióról), mivel ők ismerik a legjobban a helyi sajátosságokat és a felkelők eljárásait. A szívek és elmék megnyerése szintén kulcsfontosságú volt és végül nem is bizonyult túlzottan nehéz feladatnak. Amint az egyiptomi állam nem ellenségként, hanem partnerkén kezelte a törzseket, azok sokkal nagyobb számban álltak melléjük, amiben az is szerepet játszott, hogy el-Sisi körülbelül 700 milliárd egyiptomi fontot (nagyjából 15 milliárd USA-dollárt) tervez a félsziget fejlesztésére fordítani. A források folyamatosan érkeznek, amiből utakat építenek, fejlesztik az energia-ellátást, a mezőgazdaságot és még sok mást, kérdés azonban, hogy Egyiptom jelenlegi gazdasági helyzete miatt ebből mennyi minden fog megvalósulni.

A sikerben az is közre játszott, hogy egy viszonylag kis méretű felkeléssel álltak szemben, melynek a létszáma a csúcson sem haladta meg az 1500 főt és egy viszonylag könnyen körbezárható területen helyezkedett el. Ők is elkövették azokat a hibákat, amiket az Iszlám Állam Szíriai és Iraki kalifátusa, túl hamar akartak terjeszkedni túl nagy területen és ők sem bántak sokkal jobban a civilekkel, emiatt az egyiptomi kormánynak nem kellett túl sokat tennie ahhoz, hogy ő legyen a „kisebbik rossz”. A terroristák jóformán semmilyen külső támogatást nem kaptak (még a HAMAS-szal is ellentétjük volt), így nem jutottak elegendő nehéz fegyverhez sem ahhoz, hogy át tudják törni a blokádot, ami az alagútjaik elvesztése után végzetesnek bizonyult. Egyiptomnak ellenben voltak szövetségesei, 2013-tól már Izrael is hajtott végre légi csapásokat a felkelők ellen, valamint az amerikaiak és a franciák is támogatták őket hírszerző és felderítő információkkal.

Szerző: Rózsa Sándor

A Egyiptom felkelés elleni műveletei a Sínai-félszigeten 2011 és 2023 között – esettanulmány bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Míg a világ tekintete az amerikai elnökválasztásra szegeződött, addig Oroszország és Irán egy látványos űrműveletet hajtott végre. Kedden kora reggel egy Szojuz rakéta 53 műholdat, köztük két iránit juttatott Föld körüli pályára. Ez a tömeges fellövés nemcsak technológiai mérföldkő, de geopolitikai szempontból is jelentős lépés.

Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz közlése szerint a műholdak tudományos kutatásokat szolgálnak. Azonban amerikai szakértők szerint ezek a műholdak katonai célokra is alkalmasak lehetnek, különösen az ionoszférát vizsgáló eszközök, amelyeket a kommunikáció és a navigáció zavarására is lehet használni.

Az iráni műholdak közül az egyik nagy felbontású képeket készít, a másik pedig kommunikációs feladatokat lát el. Ezek az eszközök az iráni űrkutatási program újabb mérföldkövei, és erősítik Teherán és Moszkva együttműködését.

A két ország kapcsolata az ukrajnai háború óta szorosabbá vált. Irán számos drónt szállított Oroszországnak, amelyeket az ukrán infrastruktúra elleni támadásokra használtak. A mostani űrművelet is ezt a szoros együttműködést tükrözi.

Az orosz-iráni űrkorszak új fejezete azonban nemcsak katonai és technológiai jelentőséggel bír. A két ország egyre inkább eltávolodik a Nyugattól, és saját, független űrkutatási programot épít ki. Ez a folyamat jelentős hatással lehet a világűr jövőjére és a geopolitikai erőviszonyokra.

A szakértők szerint az orosz-iráni űrkutatási együttműködés hosszú távon még szorosabbá válhat. A két ország közös érdeke, hogy erősítse pozícióját a világűrben, és független legyen a nyugati technológiáktól.

The post Oroszország és Irán űrkorszakának új fejezete: 53 műhold egyetlen nap alatt appeared first on Biztonságpiac.

A munka és magánélet egyensúlya minden munkavállaló számára fontos, de különösen nagy jelentőséggel bír a szülők számára, akiknek naponta kell helytállniuk a munkahelyi és otthoni feladatok között.

A rugalmas munkakörnyezet és a támogató vállalati kultúra megteremtése lehetőséget biztosít a dolgozóknak, hogy kiegyensúlyozottabban osszák meg idejüket, ami nemcsak az ő jóllétüket, hanem a vállalat eredményeit is pozitívan befolyásolhatja. Ez a trend napjainkban egyre fontosabbá válik, ahogy a modern munkahelyek átalakulnak és alkalmazkodnak a változó munkavállalói igényekhez.

A családbarát munkahelyek szerepe a munkavállalói elégedettség növelésében

A családbarát munkahelyi kultúra egyik legnagyobb előnye, hogy jelentősen hozzájárul a munkavállalói elégedettség növeléséhez. Az olyan rugalmas lehetőségek, mint a részmunkaidős foglalkoztatás, az otthoni munkavégzés és a rugalmas munkaidő, mind lehetővé teszik a szülők számára, hogy jobban alkalmazkodhassanak családi kötelezettségeikhez. A vállalatok ezzel nemcsak motiváltabb dolgozókat nyernek, hanem jelentős mértékben növelhetik a munkaerő-megtartási arányukat is. Az elégedettebb dolgozók ritkábban keresnek új állást, ami hosszú távon gazdaságilag is előnyös a cégek számára.

A HR szakértők iránti kereslet és a családbarát politikák bevezetése

Az utóbbi években nőtt az igény olyan HR szakértők iránt, akik jártasak a családbarát politikák bevezetésében és megvalósításában. Az ilyen szakemberek képesek olyan munkahelyi rendszerek és folyamatok kidolgozására, amelyek támogatják a munka és magánélet egyensúlyát, és megfelelnek a modern munkavállalói igényeknek. Ebben nagy szerepe van a recruitment agencies által kínált lehetőségeknek, hiszen ezek a szakemberek sokszor specifikus készségekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a családbarát intézkedések terén. A recruitment agencies segíthetnek abban, hogy a cégek megtalálják azokat a HR szakértőket, akik hozzájárulhatnak a támogató munkakultúra kialakításához és fenntartásához.

A kiberbiztonsági szakemberek szerepe a távmunka biztonságának megteremtésében

A távmunka egyre elterjedtebbé válik, különösen azok számára, akik családbarát környezetben dolgoznak. Ugyanakkor a távoli munkavégzés komoly kiberbiztonsági kockázatokat is hordoz magában. A vállalatok számára fontos, hogy olyan rendszereket alakítsanak ki, amelyek biztonságosan kezelik a dolgozók és a céges adatok védelmét. Itt kerülnek képbe a kiberbiztonsági szakértők, akik speciális szaktudással rendelkeznek az ilyen rendszerek felügyeletében és fejlesztésében. Az embedded talent solutions kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a vállalatok megtalálják azokat a kiberbiztonsági szakembereket, akik képesek garantálni a biztonságos távmunkavégzést.

Beágyazott tehetségmegoldások és a recruitment agencies szerepe a családbarát szakemberek kiválasztásában

Az embedded talent solutions nagy előnye, hogy a vállalatokhoz beépített szakemberek képesek közvetlenül támogatni a munka és magánélet egyensúlyának előmozdítását. Az ilyen megoldások rugalmasan reagálnak a vállalat speciális igényeire, és hosszú távú megoldásokat kínálnak a munkahelyi kihívásokra. Ezen felül a recruitment agencies kiemelt szerepet játszanak az ilyen jellegű szakemberek felkutatásában és toborzásában. Ezek az ügynökségek olyan szakértőket biztosítanak, akik már bizonyítottan jártasak a rugalmas és családbarát munkakörnyezetek kialakításában. Ezáltal a vállalatok könnyebben találnak olyan szakembereket, akik hosszú távon hozzájárulhatnak a munkavállalói elégedettség növeléséhez és a cég sikeréhez.

Összegzés: A rugalmas munkahelyi megoldások előnyei és a jövő kihívásai

Összegzésként elmondható, hogy a rugalmas munkahelyi megoldások hosszú távon kedvezően befolyásolják a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt a hatékonyságot és az elégedettséget. Ahogy a munkahelyek egyre inkább alkalmazkodnak a modern kihívásokhoz, úgy válik egyre fontosabbá a családbarát munkahelyi kultúra és a biztonságos távoli munkavégzés kialakítása. A recruitment agencies és az embedded talent solutions révén a vállalatok megtalálhatják azokat a szakembereket, akik hozzájárulhatnak egy stabil, családbarát és biztonságos munkahelyi környezet megteremtéséhez. Ez a megközelítés nemcsak a munkavállalók elégedettségét, hanem a vállalat versenyképességét is növeli a dinamikusan változó munkaerőpiacon.

The post Rugalmas Munkahelyi Megoldások Szülőknek: Hogyan Segíthetik a Vállalatok a Munka és Magánélet Egyensúlyát appeared first on Biztonságpiac.

Az elmúlt napokban felröppent hírek, miszerint egy betörőbanda garázdálkodik Szombathely Oladi platóján, alaptalannak bizonyultak. A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a helyzet sokkal nyugodtabb, mint ahogyan azt egyes médiák ábrázolták.

Bár több hírportál is arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben több mint tíz betörés történt a környéken, a rendőrség adatai szerint szeptember 1. óta mindössze egyetlen bejelentés érkezett az Oladi platóról. Az eset során egy pár cipőt loptak el egy bekerítetlen ingatlanból. A rendőrök alapos nyomozást folytattak, de további bűncselekményekre utaló nyomot nem találtak.

A rendőrség hangsúlyozza, hogy a megjelent hírek nem támaszkodtak hivatalos információkra, és a valóságot torzították. A rendőrök továbbra is fokozott figyelmet fordítanak a környék biztonságára, és kérik a lakosság együttműködését. Amennyiben bárki bűncselekmény áldozatává válik, haladéktalanul értesítse a rendőrséget a 112-es segélyhívón.

The post Hamis riasztás: Nincs betörőbanda az Oladi platón appeared first on Biztonságpiac.