Az Európa Tanács (ET) fontos színtere a magyar külpolitikának és nemzetpolitikának, a szervezet több olyan kérdéssel foglalkozik, amelyhez magyar nemzetpolitikai érdekek fűződnek – mondta Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán Budapesten.
On 7 June, Turkey will hold a general election. Although it is likely that the ruling Justice and Development Party (AKP) will secure a majority, the election will be an important one. Speculation and uncertainty are rife about the possible results of the elections and the consequences for the AKP, which has been in power since 2002 and is looking increasingly authoritarian under President Erdogan, and for Turkey as a whole. The war just over Turkey’s border in Syria means that regional implications could also be significant. No matter how the vote turns out, there will be repercussions for Turkey’s Kurdish minority. The Kurdish-dominated People’s Democratic Party (HDP) is projected to win something like 9%, tantalizingly close to the parliamentary threshold of 10%. In previous elections, Kurdish candidates have run as independents in order to sidestep the barrier, but the decision to run as a party this year means the stakes are much higher. In its latest issue Southeast European and Black Sea Studies Journal extensively deals with the Turkish election.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere és Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat megbízott elnöke is aláírta azt a kérelmet, amellyel a többnyelvű városnévtáblák ügyében a polgármesteri hivatal ellen indított perhez csatlakoztak.
Depuis novembre 2014, l'usine de Oued Tlelat, près d'Oran, fabrique les premières voitures made in Algeria. Une expérience industrielle devenue un modèle dans le contexte actuel de crise pétrolière.
L'offensive de 16 États membres en faveur d’une position amitieuse de l’UE sur la question des droits sexuels et reproductifs au sein de la politique européenne de développement, a porté ses fruits.
A világ egyik leghíresebb krimi írója, Sir Arthur Conan Doyle főként a Sherlock Holmes-történetek révén szerzett hírnevet. Azonban a brit szerző nem csupán kitalálta és lejegyezte a ravaszabbnál ravaszabb gyilkosságokat, hanem egy alkalommal maga is belekóstolt a detektívek munkájába, s kitartó munkája révén kiszabadított a börtönből egy 19 éven át ártatlanul ülő embert.
Conan Doyle számtalan érdekes hobbija közül a legizgalmasabb az volt, hogy az általa kitalált karakter, Holmes nyomkeresési technikáit a kortárs eseteken élesben is kipróbálta. A regényíró és a főhős közti határvonal elmosódása egy idős asszony, nevezetesen Marion Gilchrist meggyilkolása esetén pedig eredményre is vezetett.
A 82 éves, hajadon Lady Gilchrist Glasgow tehetős környékén, a West Princes Streeten lakott. 1908. december 21-én este hét óra körül valaki betört hozzá a lakásába, és agyonverte az asszonyt. A holttestet az ügyintéző körútjáról hazatérő szobalány, Helen Lambie az ebédlő padlóján fedezte fel, körülötte mindenfelé szétdobált papírokat, felforgatott bútorokat látott, s mint utóbb kiderült, az idős hölgy gyémántjai mind egy szálig eltűntek.
Nem volt nyoma erőszakos behatolásnak, így a rendőrség azt feltételezte, hogy ismerte a támadót, aki természetesen a szobalány érkezésekor már nem tartózkodott a helyszínen. A rendőrség öt napon belül találta meg a gyanúsítottat, egy Oscar Slater nevű piti csalót, aki egy zálogosnál igyekezett pénzre váltani egy gyémántbrosst, s azt tervezte, hogy az első hajóval Amerikába utazik. Slater Gilchrist közelében lakott, és a szobalány őt vélte felfedezni abban a férfiban, akit a gyilkosság estéjén látott az asszony lakásától futva távolodni.
Habár maga a bizonyíték hiányzott, Slatert előállították, s az ügye tárgyalásra került. A skót bíróság az emberölés vádjában bűnösnek találta, s 1909-ben halálra ítélte. A bírák megalapozatlan döntése hatalmas közfelháborodást okozott, s Slater ügyvédje végül aláírások gyűjtésével elérte, hogy az ítéletet életfogytiglanra változtassák.
Az újságcímlapokra kerülő, egyre nagyobb publicitást kapó ügy Sir Arthur Conan Doyle kíváncsiságát is felkeltette, aki a sherlocki módszerek segítségével felülvizsgálta az esetet. A kemény büntetés ellenére a vád érvelésében feltűnő ellentmondások és hiányosságok voltak. Mint kiderült, a gyémántok az elhunyt egyik barátnőjéé voltak, és a szóbeszéd szerint a szemtanúkon, köztük Helen Lambie szobalányon is, elég kendőzetlenül látszódott, hogy egy betanított szöveget mondtak el.
Conan Doyle új szemtanúkat keresett, további bizonyítékokat tárt fel, s 1912-ben Oscar Slater esete című értekezésében a közönség elé tárta új nyomozási eredményeit, amelyek azonban nem bizonyultak elegendőnek, hogy az eset újra tárgyalás alá kerüljön. Az író érdeklődése végül elveszett az ügy iránt.
Hét évvel később egy glasgow-i rendőr özvegye vette fel vele a kapcsolatot. Kiderült, hogy férjének, a megboldogult John Thompson Trench-nek bizonyítékai voltak arról, hogy a rendőrség bizonyítékokat tartott vissza a Gilchrist családon belüli gyanúsítottakat illetően, akik befolyásos személyeknek számítottak a századelőn. Az ügy végül ismét előtérbe került, s Conan Doyle régi és új bizonyítékai, valamint befolyása révén elérte, hogy 1927-ben a hatóságok újra megnyitották a Slater-eset aktáit, s az újratárgyalás során a 19 éven át ártatlanul ülő elítéltet felmentették. Marion Gilchrist valódi gyilkosának személye azonban máig ismeretlen.