Feed aggregator

Partout dans le monde, des militants ont manifesté contre les multinationales de la biotechnologie agricole.

Cette semaine, je serai en Grèce pour tourner un nouveau film pour ARTE («Grèce, le jour d’après»). Le tournage se poursuivra en juillet et la diffusion est prévue pour octobre prochain.

Ce sera le troisième volet de ma trilogie consacrée à ce pays, après «Euro, quand les marchés attaquent» (2012) et «Grèce, année zéro» (2014). Il est intéressant de constater qu’il est extrêmement difficile d’avoir des rendez-vous avec les membres du gouvernement Syriza, ce qui n’était pas le cas avec ses prédécesseurs, très ouverts à la presse étrangère, même celle qui n’était pas considérée comme «ami». On verra si les choses rentreront dans l’ordre d’ici le mois de juillet.

Vous comprendrez donc que ce blog reprendra à mon retour. En attendant, vous pouvez me suivre sur Facebook et sur Twitter où je raconterai le tournage.

„Figyelem, figyelem! Magyarországi különjárat, Boldogasszony vonat érkezik a második vágányra Gyergyó irányából” – mondták be a hangosbemondón románul és magyarul 8 óra 20 perckor a csíkszeredai vasútállomáson.
Kategória: Aktuális/Pünkösdi búcsú

Au Mali, la mission des Nations unies au Mali (Minusma) a décidé d’envoyer, vendredi 22 mai, une équipe à Tin-Hamma, au nord du pays, localité de la région de Gao, proche de Ménaka. Des combats ont éclaté dans cette localité, mercredi et jeudi, entre groupes pro-Bamako et rebelles de la Coordination des mouvements de l’Azawad (CMA) qui ont fait plusieurs victimes civiles.

By tklaura

Minden határt nyitva kell tartani a szíriai menekültek előtt, legyen az Európában, a Perzsa-öbölben vagy bárhol máshol – szögezte le szombaton Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a jordániai Súnehben megrendezett Világgazdasági Fórumon.

Guterres úgy vélte, a szíriai menekültekért nem csupán a közel-keleti térség országai felelősek, hanem az egész világ.

A főbiztos A cikk folytatása …

Read more here: Pannon RTV

    

The vote makes Ireland the world's first country to allow same-sex marriage by popular referendum.

A magyar földrajztudomány sok kimagasló képviselővel büszkélkedhet, köztük Lóczy Lajossal, a kiemelkedő Ázsia-kutatóval, Prinz Gyulával és Stein Auréllal, a Tien-san hegység, illetve a Tarim-medence legjelentősebb feltáróival. És Cholnoky Jenőt sem hagyhatjuk ki a sorból, aki éppúgy végzett tudományos megfigyeléseket Erdélyben, mint a Jangce szubtrópusi deltavidékén, vagy épp az északi-sarkvidéki Spitzbergák szigetcsoporton, s aki – egyebek mellett – tudományos magyarázatot talált a Medárd-naphoz kötődő népi időjóslási hiedelemre.
A leendő tudós 1870. július 23-án, Veszprémben jött világra, Cholnoky László ügyvéd és Zombath Krisztina gyermekeként. Az elemi iskolát szülővárosában, gimnáziumi tanulmányait részben ugyanitt, részben Pápán végezte el. Már középiskolás korában felébredt benne az érdeklődés a földrajz iránt. Földrajztanár szeretett volna lenni, de apja lebeszélte tervéről. „Csak jót akarok neked, fiam, a tanárok, tudósok mind szegények” – mondogatta neki, s a szülői intelmek hatására a fiatalember a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemre iratkozott be, hogy a magasabb fizetéssel kecsegtető mérnöki pályán fusson be karriert.
Folyammérnöki diplomája megszerzése után tanársegédi állást kapott a műegyetem vízépítési tanszékén. Ám a földrajz iránti szeretete sem múlt el, s miután megismerkedett és összebarátkozott az akkor már világhírű Lóczy Lajossal, újult erővel lobbant fel benne kamaszkori vágya. A nagy Ázsia-kutató meghívta maga mellé asszisztensnek a Budapesti Tudományegyetem Földrajz Tanszékére, s Cholnoky Jenő el is fogadta az ajánlatot. Lóczy felismerte benne a földrajztudósi tehetséget, s azzal a feladattal bízta meg, hogy a helyszínen tanulmányozza a Kínai-alföldön végighömpölygő hatalmas folyamok: a Sárga-folyó és a Jangce deltavidékét, és derítse ki mederváltozásaik okait. A fiatal kutató örömmel elvállalta a megbízatást, s a vallás- és közoktatási minisztériumtól kapott szerény ösztöndíjjal a zsebében, 1896-ban a Távol-Keletre utazott. Bérbe vett egy jellegzetes kínai hajót – dzsunkát –, s azzal járta be a Jangce deltáját, hogy választ találjon a kérdésre: a folyam két fő torkolati ágán kívül valóban létezett-e az ősi kínai krónikákban említett harmadik ág is. A terepet kutatva rá is jött, hogy hajdan tényleg létezett a folyóág, mely Kan-fu kikötővárosnál hullámzott bele a Kelet-kínai-tengerbe. Hidrográfiai (vízrajzi) méréseket is végzett a két folyó torkolatában, magyarázatot talált a Jangce-delta keletkezésére, illetve a Sárga-folyó mederváltozásaira. Emellett utazást tett északra, a Góbi-sivatag pereméhez, tanulmányozta a lösztakaró képződését, valamint a futóhomok mozgását. Majd kutatóutat tett Kína északkeleti tartományában, Mandzsúriában, ahol felfedezett egy csaknem százezer négyzetkilométer kiterjedésű bazaltfennsíkot, mely addig ismeretlen volt a nyugati tudomány számára. S mindezeken kívül naplójában 1235 rajzot készített, többségében helybeli használati eszközökről, lakóházakról, melyeknek a néprajzkutatók is hasznát vették. Egyszemélyes expedíciója utolsó évében, 1898-ban azonban az élete is veszélybe került, amikor az európai nagyhatalmak erősödő kínai befolyása és terjeszkedése miatt minden nyugati emberben ellenséget látó helybeliekből álló tömeg meg akarta lincselni, és csak a segítségére siető katonák mentették ki szorult helyzetéből. Hazatérése után pedig – szaktanulmányai mellett – megírta első nagy sikerű ismeretterjesztő művét, A sárkányok országából c. könyvet.
Lóczy Lajossal együtt földgázlelőhelyek után kutatott Erdélyben, 1905-ben pedig a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem földrajz tanszékének a vezetője lett. Magas szintre emelte a földrajzoktatást, s alaposan be is járta Erdélyt, részletesen tanulmányozta és leírta az országrész természeti viszonyait. Emellett további két nagy külföldi kutatóutat is tett, előbb – 1910-ben – a Jeges-tengerben (más néven: Északi-sarki-óceánban) fekvő Spitzbergák szigetcsoportjára, ahol a tundrát, a hideg, sarkvidéki éghajlat felszínformáló hatásait, a fagyaprózódásos folyamatokat, a törmelékfelhalmozódásos térszíneket tanulmányozta, és magyarázatot talált az ún. poligonális tundratalajok keletkezésére, melyek a hőmérsékletingadozások miatt bekövetkező szakaszos olvadások és fagyások következtében jönnek létre. Majd miután az Amerikai Földrajzi Társaság meghívta az egyesület megalapításának 60. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi konferenciára, 1912-ben, a földrajztudós-politikus gróf Teleki Pál társaságában nagyszabású tanulmányutat tett az Egyesült Államokban, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceán partjáig.
Tudományos munkássága során jelentős eredményeket ért el a karsztkutatásban, a folyóteraszok képződésének vizsgálatában, s ő adott magyarázatot az ún. „európai monszun” jelenségre, mely összecseng a népi időjóslásban szereplő Medárd-napi hiedelemmel. Eszerint ha június 8-án, Medárd napján esik az eső, akkor negyvennapos esős időszak következik. Cholnoky a jelenséget azzal magyarázta meg, hogy tavasz végén az európai szárazföld felett jóval magasabbra emelkedik a levegő hőmérséklete, mint az Atlanti-óceán fölött. Az így létrejövő hőmérsékletkülönbségek miatt megindul a nedves, hűvös óceáni légtömegek beáramlása a szárazföld felé, a hirtelen bekövetkező hidegbetörés pedig magával hozza a zivatarokat, az esőket és a hetekig elhúzódó hűvös, csapadékos időt…
Az I. világháborús összeomlás és Erdély 1919-ben bekövetkezett román megszállása azután véget vetett kolozsvári tevékenységének. Több tanártársával együtt el kellett hagynia az országrészt, s 1919 novemberében tehervonaton érkezett meg Budapestre. A következő évben viszont tanári állást kapott a Budapesti Tudományegyetemen, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Legkedveltebb munkaterülete a felszínalaktan (geomorfológia) volt, s W. M. Davis amerikai földrajztudós szemléletét honosította meg a magyarországi földrajztudományban, mely szerint a domborzati formák szakaszos (ciklikus) lepusztulási folyamatok következményeiként alakulnak ki. Nagy sikerű tudományos ismeretterjesztő műveket is írt, melyekben jó írói érzékkel, a nagyközönség számára is érthető módon mutatta be a földrajzi folyamatokat, jelenségeket.
Hetvenéves korában nyugdíjba vonult, elbúcsúzott a tanári katedrától, de otthonában tovább folytatta tudományos munkásságát. A II. világháború idején írta meg egyik főművét, az ötkötetes Emberföldrajzot. Ám később rákbetegség alakult ki nála, s 1950. július 5-én, Budapesten örökre lehunyta szemét. (Forrás: Wikipédia)
Lajos Mihály

A Kárpátalja Kupa döntője miatt egy hét kihagyás után folytatódott a beregszászi járási labdarúgó-bajnokság. Az előzetes menetrendnek megfelelően május 17-én a 4. forduló mérkőzései kerültek megrendezésre, míg az elmaradt 3. fordulót, majd július 5-én pótolják a csapatok.

A játéknapon ismét ellenmondást nem tűrően futballozott az FC Badaló amely, ezúttal odahaza a kisbégányi csapatra mért megsemmisítő 9:0-s vereséget. A Főnix három győzelemmel és 24:0-s gólkülönbséggel vezeti a tabellát. Szintén győzni tudott a hétvégén a Tisza-partiak legnagyobb riválisa az FC Gát is. A címvédő hazai pályán a pont nélkül álló FC Papi ellen diadalmaskodott 6:2-re. Gáton elszenvedett veresége után sikerült a játéknapon a győzelem útjára visszatalálnia az FC Csillagnak, a Vérke-parti gárda Bakos legjobbjait győzte le egy szoros mérkőzésen 2:1 arányban. Ugyancsak a hazai csapat sikerével zárult az FC Borzsova és az FC Nagybereg összecsapása, a borzsovaiak egy fordulatokban gazdag találkozón végül 3:2-re nyertek a Talizmán ellen. A fordulóban a vendégcsapatok becsületét egyedül az FC Kigyósnak sikerült némiképp megvédenie köszönhetően a Zápszonyban elért 1:1-es döntetlenjének.

Az ificsapatok eredményei a fordulóból:

FC Gát – FC Papi 4:0

FC Csillag – FC Bakos 2:2

FC Badaló – FC Kisbégány 1:0

FC Borzsova – FC Nagybereg 0:2

FC Zápszony – FC Kigyós -/+

Tabella felnőttek:

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Főnix Badaló 3 3 0 0 9 2 FC Artosz Gát 3 3 0 0 9 3 FC Csillag Beregszász 3 2 0 1 6 4 FC Kigyós 3 1 2 0 5 5 FC Talizmán Nagybereg 3 1 1 1 4 6 FC Borzsova 3 1 1 1 4 7 FC Zápszony 3 0 2 1 2 8 FC Kisbégány 3 0 1 2 1 9 FC Bakos 3 0 1 2 1 10 FC Papi 3 0 0 3 0

 

Tabella ificsapatok:

№ Név Mérkőzés GY D V Pont 1 FC Főnix Badaló 3 3 0 0 9 2 FC Artosz Gát 3 3 0 0 9 3 FC Borzsova 3 2 0 1 6 4 FC Kisbégány 3 2 0 1 6 5 FC Talizmán Nagybereg 3 2 0 1 6 6 FC Papi 3 1 0 2 3 7 FC Kigyós 3 1 0 2 3 8 FC Csillag Beregszász 3 0 1 2 1 9 FC Bakos 3 0 1 2 1 10 FC Zápszony 3 0 0 3 0

 

Mind a támogatók, mind az ellenzők táborának prominens képviselői szerint megszavazta az ír lakosság az azonos neműek házasságának legalizálását. Ez derül ki hírügynökségek szombati tudósításaiból.

Az előző napi referendum eredménye még nem ismert.

Az RTE állami médiavállalat becslése szerint az "igen" tábor győzelme elsöprőnek tűnik, Kevin Humphreys miniszter kétharmad-egyharmad arányt jósol. Aodhan O'Riordain, az esélyegyenlőségért felelős miniszter szerint is győztek a melegházasságot támogatók, és a részvételi arány példátlanul magas volt, az ügy heves érzelmeket váltott ki az írekből.

Az azonos neműek házasodásának jogát minden parlamenti párt, a nagy munkaadók és sok híresség támogatja, és azt remélik, hogy a népszavazás mérföldkő lesz abban a folyamatban, amelyben Írország, amelyet sokáig Nyugat-Európa társadalmilag egyik legkonzervatívabbnak országának tekintettek, fokozatosan átalakul.

"Írország azt üzeni ezzel a világnak, hogy ez a jövő útja" - jelentette ki David Norris, aki a hetvenes évek végén kezdte kampányát a melegjogok érvényesüléséért.

A homoszexualitást bűnnek tartó katolikus egyház a templomok falain belülre korlátozta az alkotmánymódosítás elutasítására buzdító kampányát, szemben a más országokban - mint például Franciaországban - tapasztaltakkal, ahol az egyház tiltakozása nyilvános és aktív volt. Írországban világi vallási csoportok vezették a "nem" kampányt.

A tervezet egyik fő ellenzője, John Murray, az Iona Intézet katolikus jogvédő szervezet egyik tisztségviselője azt mondta: "Mindenki az igenek győzelmét jósolja, ami csalódást okoz nekem".

A kárpátaljai tömbmagyarság településeit magában foglaló, magyar többségű területi-közigazgatási egység létrehozásának lehetőségeit vitatta meg – a folyamatban lévő ukrajnai közigazgatási reform tükrében – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya szombaton Beregszászon.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője beszámolójában hangsúlyozta, “Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság történetének legnehezebb, háborús helyzettel és gazdasági válsággal súlyosbított időszakát éli meg, ezért mindent meg kell tenni a magyar közösség megmaradása, megtartása érdekében”. Hozzátette, a kárpátaljai magyarságnak helyt kell állnia a nehéz körülmények közepette, és most ki kell használnia a közigazgatási reformról szóló ukrán törvény által a nemzeti kisebbségek számára biztosított lehetőségeket.
“A kárpátaljai magyaroknak kezdeményezőleg, saját érdekeiket megfogalmazó kész javaslatokkal kell fellépniük a kistérségek (településtársulások) önkéntes létrehozása és a területi-közigazgatási egységek kialakítása során, nehogy az államhatalom erőszakolja rá saját akaratát felülről a közösségre” – fogalmazott.
A tanácskozáson térképekkel illusztrálva vázolták a tömbmagyarság településeit egyesítő, közel 70 százalékos magyar többségű lehetséges új járás határait. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének és földrajzi tanszékének szakemberei által kidolgozott javaslatok értelmében egy ilyen járás lakossága 170 ezer fő lenne, ebből mintegy 115 ezret tennének ki a magyarok.
Az ülésen szó volt az idén októberben esedékes ukrajnai helyhatósági választásokra való felkészülésről is. Brenzovics elmondása szerint a KMKSZ – annak ellenére, hogy még nincs kitűzve a voksolás időpontja – készül a megmérettetésre, a többi között közvélemény-kutatást szervez, hogy minél jobb eredményt érhessen el.
A fórumon vázolták a Kárpátaljára áramló segélyek és támogatások elosztását irányító koordinációs bizottság tevékenységét. A KMKSZ elnöke ennek kapcsán köszönetét fejezte ki a magyar népnek azért a szolidaritásért és segíteni akarásért, amelyet a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai nemzettársak iránt mutat.
A KMKSZ választmánya nyilatkozatot fogadott el, amelyben rendkívül veszélyesnek nevezi és elítéli a kárpátaljai magyarság ellen irányuló, az utóbbi időben elszaporodott provokatív megnyilvánulásokat, hatékony fellépést szorgalmazva a rendvédelmi szervek részéről a hasonló jogsértésekkel szemben. A testület továbbra is kiáll a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett, felszólítva a katonai hatóságokat, hogy a mozgósítás során tartsák be az ország alkotmányát és törvényeit, s az amúgy is nehéz helyzetben lévő lakossággal szemben ne alkalmazzanak alkotmányos jogokat csorbító intézkedéseket.
A nyilatkozat szerint a KMKSZ bizakodóan tekint a közelmúltban elfogadott, az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvény azon tételére, amely kimondja, hogy az átalakítások során figyelembe kell venni a különböző térségek sajátos történelmi és etnikai sajátosságait. A KMKSZ rendkívül fontosnak tartja, hogy a közigazgatási reform során az illetékes hatóságok fordítsanak nagy figyelmet az önkéntesség elvének betartására, a lakosság nemzetiségi összetételére. Ugyancsak kiemelten fontosnak tekinti, hogy a decentralizáció keretében Kárpátalján alakítsanak ki egy olyan járást, amely egyesíti a határ menti magyar településeket. A KMKSZ egyúttal olyan kistérségek létrehozását szorgalmazza, amelyek nem bontják meg a tömbben élő magyarság egységét.

A napokban újabb határon túli településekre utaztak a záhonyi Dr. Béres József Kollégium diákjai, hogy az általuk összegyűjtött könyvekkel és folyóiratokkal segítsék a magyar tannyelvű iskolákat.
A 19 éve elindított könyves misszió keretében eddig 42 alkalommal mintegy 70 erdélyi, felvidéki és kárpátaljai tanodába jutott a határvárosi adományokból.
1996-ban a záhonyi iskolák képviselői Háda Imre polgármester vezetésével a két legközelebbi kárpátaljai települést, Tiszasalamont és Csapot keresték fel a városban összegyűjtött adományokkal, majd a helyi diákotthon, ahol jelentős számban tanulnak kárpátaljai diákok, lett a karitatív kezdeményezés koordinátora.
Legutóbb Tiszaágtelek és Tiszaásvány magyar tanítási nyelvű iskoláját látogatta meg a záhonyi küldöttség Balogh Gyula tanár úrral az élén.
A hétszáz lakosú Tiszaágteleken Györke László igazgatóhelyettes mutatta be a két épületben 114 gyereket pallérozó iskolát. A Csap melletti, mintegy nyolcszáz lakosú Tiszaásvány nagyobbik iskolaépületében az ott dolgozó kollégák nyújtottak tájékoztatást a 67 tanulót oktató-nevelő intézményről. A záhonyi csoport ezután a testvérváros, Csap nevezetességeivel ismerkedett meg.
A mostani adományozás létrejöttét mások mellett több könyvkiadó, a regikonyvek.hu és az antikvarium.hu internetes kereskedés, a szerencsi Balogh Sándor Alapítvány, továbbá a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt és a kisvárdai Bacsó Futár Kft. segítette. A kollégisták csaknem két évtizede elindított kezdeményezéséről nemrégiben a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora is beszámolt, a következő adományozó útjukra pedig a tervek szerint a Duna TV egyik stábja kíséri el a küldöttséget.

A Donyecki Népköztársaság felderítői újabb tényeket tárt fel, ami azt bizonyítja, hogy Kijev nehéz tüzérségi fegyvereket csoportosít át a konfrontációs vonal közelébe – idézi Eduard Baszurint, a DNR katonai vezérkarának parancsnokát a Rusvesna. Romanovka település mellett Osza légvédelmi rakétarendszereket fedeztek fel, Marinka településhez pedig titokban Grad rakétavetőket csoportosítottak át. Baszurin szerint ez azt bizonyítja, hogy az ukránok nem akarják tiszteletben tartani a minszki egyezményeket.

Un petit dessin vaut parfois mieux qu’un long papier :-D. Merci à l’excellent Nicolas Vadot !

Nemes Jeles László első filmje, a Saul fia nyerte el a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének díját a 68. cannes-i filmfesztiválon. A világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjére akkreditált kritikusokból álló zsűri a hivatalos versenyprogramba meghívott 19 alkotás közül, de a nemzetközi zsűri...

« La France soutient notre proposition », affirme Natasha Bertaud, porte-parole de la Commission européenne : « nous avons parlé avec le gouvernement français mardi, après les déclarations de Manuel Valls et de Bernard Cazeneuve, et il nous a répété qu’il était d’accord avec notre mécanisme contraignant de relocalisation des demandeurs d’asile afin de répartir l’effort entre les 28 États membres ». À Bruxelles, on est sidéré et inquiet de la tournure prise par le débat hexagonal alors même que la proposition de l’exécutif européen répond justement à une demande française : « c’est manifestement le mot « quota » qui pose problème alors même qu’il ne figure pas dans nos propositions. Il y a aussi une confusion avec l’immigration de travail », se rassure Natasha Bertaud.

De fait, la Commission a soigneusement évité d’utiliser le mot « quota », qui évoque par trop le système américain ou canadien d’immigration économique, lui préférant celui de « relocalisation ». Néanmoins, la réalité est la même : il s’agit de répartir de façon automatique l’effort du traitement des demandes d’asile entre les États européens afin de soulager les pays qui sont sur la « ligne de front » actuelle, en clair l’Italie et la Grèce (lire par ailleurs). Il faut le préciser, il ne s’agit en aucun cas d’obliger les États à accorder l’asile, cette prérogative relevant des seules autorités nationales, mais simplement de leur demander d’instruire un certain nombre de dossiers. Surtout, ce mécanisme ne s’appliquerait en aucun cas aux étrangers qui viennent en Europe pour chercher du travail.

Jean-Claude Juncker, le président de l’exécutif européen, a fait preuve de courage politique dans cette affaire. Lassé des larmes de crocodiles versés par les États à la suite de chaque naufrage mortel en Méditerranée, il les place devant leur responsabilité : vous voulez de la solidarité, vous voulez faire front en commun, hé bien assumez, leur dit-il en substance. Il s’attaque ainsi aux égoïsmes nationaux qui se sont encore manifestés lors du conseil européen du 23 avril dernier : si les chefs d’État et de gouvernement ont certes réclamé une « répartition d’urgence » des demandeurs d’asile, c’est seulement sur une « base volontaire ». Vu l’état des opinions publiques chauffées à blanc par les populistes, c’était là la garantie que rien ne changerait. Or, actuellement, seuls quelques pays assument le traitement de l’essentiel de la vague actuelle : l’Allemagne (de 77 650 demandes en 2012 à 202.815 en 2014), le Danemark (de 6075 à 14 715), l’Italie (de 17 350 à 64 625), la Hongrie (de 2155 à 42 775), les Pays-Bas (de 13 100 à 24 535), l’Autriche (de 17 450 à 28 065) et la Suède (de 43 945 à 81 325). En comparaison, la France (de 61 455 à 64 310), l’Espagne (de 2565 à 5615), la Pologne (de 10 755 à 8025), la République tchèque (de 755 à 1155) ou encore le Royaume-Uni (de 28 895 à 31 945) font pâle figure.

Dès lors, il n’est pas étonnant que la Grande-Bretagne, l’Espagne, la Pologne et la République tchèque aient d’ores et déjà fait savoir qu’ils étaient opposés à tout système contraignant. Plus curieusement, la Hongrie, qui bénéficierait pourtant de ces « quotas », s’y est aussi opposée au nom de la souveraineté nationale. Ce qui ne constitue pas une minorité de blocage suffisante, sachant que Londres, Dublin et Copenhague, qui ne participent qu’au coup par coup à la politique européenne d’immigration et d’asile, n’ont pas de droit de vote. Une opposition de la France permettrait cependant aux opposants d’atteindre la minorité de blocage nécessaire (soit 35 % des États, soit 35 % de la population). D’où l’inquiétude de la Commission devant le dérapage du débat français.

Cela étant, elle a une part de responsabilité dans la tournure prise par les évènements : en publiant ses propositions le mercredi 13 mai, la veille du très long week-end de l’Ascension, elle n’a pas pu expliquer ce qu’elle voulait. Durant quatre longs jours, la Commission a observé un silence assourdissant et c’est encore une fois Marine Le Pen, la présidente du FN, qui a donné le « la » du débat en dénonçant, dimanche, une « politique d’immigration massive » organisée par « Bruxelles ». Un amateurisme sidérant qui risque de torpiller les efforts de la Commission pour exister à nouveau politiquement en incarnant l’intérêt général européen.

N.B.: version longue de mon analyse parue dans Libération du 19 mai.

Le gouvernement français n’a manifestement pas bien compris les propositions que la Commission européenne a rendu publique le 13 mai pour faire face à l’afflux d’immigrés et de réfugiés en Europe (lire aussi: «le gouvernement à quota de la plaque») en s’opposant à ce que justement elle ne propose pas... Quelques faits.

QUE PROPOSE LA COMMISSION EUROPÉENNE ?

Une partie importante des étrangers qui pénètrent illégalement sur le territoire de l’UE, parfois au risque de leur vie, le fait pour fuir des persécutions ou la guerre et non pour chercher du travail. Ce n’est pas un hasard si le nombre de demandes d’asile a explosé en 2014 avec 626 065 dossiers (+ 45% par rapport à 2013), la situation internationale se dégradant. Or, la charge est actuellement supportée pour l’essentiel par les pays frontaliers de l’Union, la Grèce et l’Italie au premier chef. Bruxelles propose donc de répartir le traitement des demandes d’asile entre les pays européens.

Ce mécanisme d’urgence, qui sera finalisé mercredi prochain, ne s’appliquera qu’aux étrangers qui «ont manifestement besoin d’une protection internationale». L’exécutif européen va établir une liste de nationalités qui seront réputées être dans ce cas et dont feront sans doute partie les Syriens, les Erythréens, voire les Somaliens. Dans le pays de premier accueil, des représentants de Frontex (l’agence européenne des migrations), d’Europol (agence de coordination policière) et des autorités nationales chargées d’accorder l’asile procéderont à un premier examen des dossiers pour écarter les demandes manifestement infondées. Ensuite, ces personnes seront réparties entre les Vingt-Huit selon une clé basée sur la démographie, la richesse, les efforts précédents, etc. Ainsi, l’Allemagne devra en accueillir 18,42%, la France 14,17%, l’Italie, 11,84%, etc. Soit, en se basant sur les chiffres de 2014, un «surplus» de 26 000 demandeurs d’asile dans l’Hexagone, et de 7 000 régularisés. Ce sont les autorités nationales qui, au final, accorderont ou non le statut de réfugiés. A charge pour elles, aussi, de reconduire à la frontière les déboutés. En outre, la Commission demande aux Etats d’accueillir 20 000 Syriens qui ont déjà obtenu le statut de réfugié et qui se trouvent actuellement dans des pays tiers (Turquie, Jordanie, Liban).Pour entrer en vigueur, cette réglementation devra être adoptée par une majorité qualifiée d’Etats, le Royaume-Uni, l’Irlande et le Danemark ne participant pas au vote puisqu’ils bénéficient d’un opt-out (une option de retrait) sur la politique d’immigration.

LA FRANCE EST-ELLE SPÉCIALEMENT GÉNÉREUSE ?

A en croire le gouvernement, Manuel Valls et Bernard Cazeneuve en tête, la France assumerait plus que sa part dans la prise en charge des migrants, notamment ceux relevant de l’asile. «Sur 28 pays de l’UE, 5 seulement accueillent 75% des demandeurs d’asile», a expliqué lundi le ministre de l’Intérieur. En valeur absolue, il n’a pas tort. L’an passé, la France a enregistré 62 735 demandes d’asile selon Eurostat, ce qui la place au quatrième rang européen derrière l’Allemagne, la Suède et l’Italie.Mais alors que l’UE a enregistré une hausse globale des demandes de 44%, la France, elle, a vu le nombre de dossiers déposés diminuer de 5%. Certes, la tendance est à la hausse quasi continue depuis 2007. Mais les besoins de protection sont moins élevés qu’en 1989 (Turquie, Zaïre) ou en 2003 (ex-Yougoslavie, Algérie, Tchétchénie). «On est incapable de reconnaître que l’asile est phénomène éternel, note Jean-François Dubost, juriste à Amnesty International. Les demandes oscillent de manière récurrente entre 45 000 et 65 000 par an.»Surtout, quand on rapporte le nombre de requérants à la population du pays d’accueil, on se rend compte que la France est loin d’être «submergée», comme voudrait le faire croire l’extrême droite. En 2014, la France comptait un demandeur pour un millier d’habitants. Très loin de la Suède (8,4 pour 1 000), de la Hongrie (4,3) ou de l’Allemagne (2,5).«Notre pays se targue d’être important sur la scène économique et diplomatique et de défendre l’asile, remarque Eve Shahshahani, responsable du dossier pour l’Action des chrétiens pour l’abolition de la torture (Acat). Or, la France n’est pas bonne élève. Elle a été condamnée à près de dix reprises ces dernières années par la Cour européenne des droits de l’homme sur ce dossier.»Le taux de protection est à cet égard révélateur. En 2013, 18% des dossiers aboutissaient à une issue positive, quand la moyenne européenne s’élevait à 35%, selon l’Acat. Les choses se sont améliorées en 2014, selon Pascal Brice, le directeur de l’Office français de protection des réfugiés et apatrides (Ofpra). « L’an passé, le taux de protection global était de 28%.»Au crédit de l’Ofpra, la France reçoit peu de demandes d’asile syriennes (3 154 en 2014), alors que l’Allemagne en a enregistré 41 000 et la Suède 31 000. Or, les Syriens bénéficient d’un taux de protection très élevé, plus de 90%. Mécaniquement, ils font donc monter le niveau du taux de protection. Pour Pascal Brice, c’est autant la situation économique, plus favorable en Allemagne ou en Suède, que les communautés implantées là-bas qui expliquent que ces deux pays soient privilégiés par les Syriens. A contrario, il est indéniable que la France se montre très peu généreuse envers les migrants originaires de la Corne de l’Afrique (Erythrée, Soudan), dont les dossiers sont rejetés dans près de 90% des cas.

LE SYSTÈME D’ASILE EST-IL DÉVOYÉ ?

C’est devenu un des leitmotivs de la droite et de l’extrême droite : puisqu’un quart des demandeurs d’asile seulement voient leurs demandes aboutir, c’est que les trois quarts seraient des «fraudeurs», des migrants économiques «déguisés». Un rapport provisoire de la Cour des comptes, qui a fuité dans la presse au mois d’avril, avait accrédité cette thèse : «La demande d’asile est utilisée par certaines personnes comme une nouvelle filière d’immigration, notamment économique.» La Cour des comptes pointait aussi le faible nombre de déboutés quittant effectivement le territoire français (1% selon elle, 10% selon le ministère de l’Intérieur). Cette machine à fabriquer des sans papiers coûterait, selon l’institution de la rue Cambon, 2 milliards d’euros par an.Faux, répond le gouvernement, qui chiffre le budget de l’asile à un peu moins de 600 millions. «Cette rhétorique est trompeuse», dénonce Eve Shahshahani, qui estime que les déboutés sont avant tout des personnes «n’ayant pas eu la chance d’être pleinement entendues». Mylène Stambouli, de la Ligue des droits de l’homme, précise : «Une personne dont la famille a été massacrée peut mettre longtemps avant de réussir à faire le récit de son expérience.» Pascal Brice, le directeur de l’Ofpra, balaie lui aussi cette idée d’un droit d’asile dévoyé : «Penser qu’il y aurait un comportement conscient et massif de détournement, c’est une erreur sur la nature de ce droit.» Un coup d’œil aux nationalités les plus présentes parmi les demandeurs d’asile est instructif : les personnes originaires de zones de conflits (République démocratique du Congo, Russie, Syrie) côtoient celles venues du Bangladesh et d’Albanie.

N.B.: Article cosigné avec Sylvain Mouillard et paru dans Libération du 19 mai

Budapesten, a Polgárok Házában a Keskenyúton Alapítvány szervezésében mutatkozott be a minap Zombor a magyar főváros érdeklődő közönségének. A történelmi Magyarország jeles városainak hagyományos világát idéző ciklus részeként került sor a hajdani Bács-Bodrog vármegye, és közigazgatási központja emlékének megidézésére, s mert az előadók a múlt elmondható és megnevezhető lényegét keresték, hát szó esett tragédiákról és újra éledő reményekről egyaránt. Fekete J. József író, Zombor lelkének kiváló ismerője Rencsényi Hajnal Elvira Ártatlanok igazsága című új könyvéről beszélgetett a szerzővel, jelezve valamit abból az 1944 őszén bekövetkezett mérhetetlen tragédiából, amely ma is elevenen kísérti a délvidéki magyarságot. Virág István újságíró, fotóriporter pedig fényképeken elevenítette meg a város mai valóságát, utcáinak, tereinek, erkélyeinek és boltíveinek rejtett szépségeit.

Moszkva még mindig nem kapott konkrét választ a Misztrál hajókkal kapcsolatban, de a megbeszélések nem álltak le, és a közös döntést már a jövő héten meghozhatják – írja a Zvezda TV.

Első alkalommal rendeztek családi napot Palágykomorócon. Május 17-én a helyi és környékbeli falvakból érkező családok igen változatos és sokszínű programon vehettek részt. A rendezvény a Palágykomoróci Kultúrház területén zajlott.
A családi nap elején Illár József helyi polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően Andrejcsák-Tóth Anetta, a KMKSZ Palágykomoróci Alapszervezetének elnöke, járási képviselő mondott beszédet, aki hangsúlyozta, hogy a család az élet központja és az örökkévaló boldogság kulcsa. Szkoropádszky Péter helyi görögkatolikus paróchus áldást kért a megjelent családokra, majd Illár Viktória, a rendezvény szervezője, a Palágykomoróci Kultúrház igazgatója ismertette a programot.
A palágykomoróci óvoda és az általános iskola növendékei színvonalas műsorral kedveskedtek az idelátogatók számára, majd a helyi Örökzöld Nyugdíjasklub kórusának műsorával folytatódott az előadás. A koncertek után a családok különböző ügyességi vetélkedőkön vehettek részt. A nyertesek jegyeket kaptak, amelyeket beválthattak értékes ajándékokra vagy felhasználhatták trambulinozásra, fodrászatra, arcfestésre.
A palágykomoróci egészségügyi rendelő munkatársai is jelen voltak, akiktől a gyermekek megtanulhatták, hogyan kell helyesen fogat mosni, valamint az idősebbek megmérethették vérnyomásukat.
A helyi tehetségek kiállítását is megtekinthették az idelátogatók: Kisszelmencről Szakács Roland, Palágykomorócról pedig Kiss Tímea és Danicskó Márk rajzaiban gyönyörködhettek az érdeklődők. A nap zárásaként táncházra került sor, amely során a Csipkés együttes húzta a talpalávalót.
A rendezvény célja az volt, hogy a családokat közelebb hozzák egymáshoz – mondta Illár Viktória, a program főszervezője.
A nap támogatói a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Dorcas Segélyszervezet, a helyi egyházközségek, Béres Ágnes hitoktató, valamint a Palágykomoróci Polgármesteri Hivatal voltak.

Váradi Enikő

Leginkább azon akar változtatni, hogy a bevándorlókat nem lehet automatikusan őrizetbe venni.