Stephen Gold is Global Head - Climate Change, at UNDP Bureau for Policy and Programme Support
By Stephen Gold
UNITED NATIONS, Jan 29 2016 (IPS)
The Paris climate change conference brought together 197 countries and over 150 Heads of State – the largest convening of world leaders in history – to agree on measures and work together to limit the global average temperature rise.
While world leaders and the Agreement they adopted recognize climate change as one of the greatest development challenges of this generation and of generations to come, we are now faced with the next, more difficult step: to raise and wisely spend the money that is needed for us to act.
During my discussions with countries in Paris last month, I listened to concerns expressed by dozens of developing country government representatives about the challenges they face in securing the necessary financing. This is a significant challenge; while countries outlined their Paris Agreement climate targets on mitigation and adaptation via the ‘Intended Nationally Determined Contributions” or “INDCs”, turning these targets into actionable plans requires financing.
To help frame this challenge, three key principles for catalyzing and supporting access to climate finance for sustainable development must be considered.
First, climate finance should be equitable. We must ensure that resources are available to all developing countries who need it. Likewise all segments of the populations, women and men, including from indigenous groups within those countries, should be able to participate and benefit.
Second, it should be efficient, in that public finance must be used to maximize its potential and to bring about far larger sums of finance, particularly in private investment. UNDP helps countries to access, combine and sequence environmental finance to deliver benefits that address the Sustainable Development Goals, including poverty reduction, energy access, food and water security, and increased employment opportunities.
This includes support for diversifying livelihoods through agricultural practices that are more resilient to droughts and floods, improving market access for climate resilient products, disseminating weather and climate information through mobile platforms, and improving access to affordable energy efficient and renewable energy sources.
Third, it should be effective by being transformational and strengthening capacities so that climate and development goals can be achieved in an integrated manner. To make a sufficiently profound impact that moves toward a zero carbon economy, countries know they will need to effectively use the limited public climate finance available in a catalytic manner, so as to secure wider-scale finance from capital markets in a meaningful and sustainable manner. This can include taking significant actions to address existing policy barriers and regulatory constraints to investment that will help create investment opportunities.
UNDP has for example, supported such measures in Uruguay and Cambodia, encouraging affordable wind energy and climate-resilient agricultural practices respectively. This is not to say that institutional investors alone will or should provide a magic bullet for climate-friendly investment. However, there may be opportunities for institutional investors to make climate-smart investment a part of their portfolios while meeting government development objectives somewhere in the middle.
Following these three principles are by no means a guarantee of success, however adhering to them will strengthen our efforts substantially. The evolving climate finance landscape provides new opportunities for countries to strengthen their national systems and incentive mechanisms to attract the needed finance at the international, regional, national and sub-national levels.
Through our collective adherence to the key principles of equity, efficiency and effectiveness, more countries will be more likely to access the finance they need to achieve their development goals, including those outlined in the Paris Agreement.
There is no more critical time than now to act. 2016 is a pivotal year that will set the stage for inter-governmental action on climate change in response to the Paris Agreement, the Sustainable Development Goals and other global agreements for years to come. This is a once-in-a-generation opportunity to transform the sustainable development agenda and to support countries with the resources and tools they need to achieve their goals.
These processes can create the right frameworks to unlock and access scaled-up resources. They also provide a unique opportunity to set new goals and objectives for the global development community, incentivizing innovative approaches, helping to foster gender equality and supporting long-term sustainable development.
Let us ensure we have sufficient resources to undertake the actions needed, and let us make sure we use those resources wisely so that we achieve success.
(End)
L'alerte faisant état depuis deux semaines, d'une présence de l'épidémie de la fièvre hémorragique virale « Lassa » dans la commune de Tchaourou a été confirmée ce jeudi, par le ministère de la santé publique du Bénin sur la base des résultats des prélèvements effectués et envoyés au Nigeria pour analyse. Selon le Dr Christian Boni Tchaffa, Secrétaire général du ministère béninois de la santé publique, sur les cinq (05) cas de suspicion d'épidémie de fièvre hémorragique à virus « Lassa » enregistrés dans la zone (...)
- SociétéLa deuxième session ordinaire de l'année 2015 a été clôturée hier par le premier vice-président de l'institution parlementaire, Eric Houndété. Ce dernier a mis l'accent sur les travaux abattus et a profité de l'occasion pour souhaiter une bonne chance aux députés candidats à la présidentielle en commençant par lui-même. Il ressort du point fait par le président de séance qu'un montant total de 34 milliards 800 millions a été mis à la disposition du gouvernement pour la mise en œuvre de sa politique de (...)
- PolitiqueLa France sous état d’urgence pourrait-elle adhérer à l’Union européenne ? Cette boutade d’un haut fonctionnaire européen en dit long sur l’inquiétude qui commence à poindre à Bruxelles face au virage sécuritaire effectué par le gouvernement français pour contrer le terrorisme. La prolongation de l’état d’urgence, alors même qu’il n’a donné, jusqu’au présent, aucun résultat concret, le projet de loi renforçant les pouvoirs de l’exécutif au détriment du juge judiciaire, la déchéance de nationalité pour les binationaux condamnés « pour un crime constituant une atteinte grave à la vie de la Nation », la loi sur le renseignement intérieur autorisant une surveillance de masse, autant de mesures qui seraient reprochées à tout impétrant à l’Union européenne. Mais, pour l’instant, l’onde de choc des attentats du 13 novembre paralyse encore toute critique publique qui serait perçue comme une absence de solidarité des partenaires européens.
« Une année qui commence avec Charlie Hebdo et se termine avec le Bataclan montre que la France est bien en état d’urgence », affirme ainsi Martin Schulz, le président du Parlement européen (socialiste, Allemagne), dans un entretien à paraître dans Libération sur la dérive autoritaire de plusieurs pays de l’Union. « Le gouvernement français veut donner aux forces de l’ordre les moyens nécessaires d’agir préventivement, c’est compréhensible ». Au Conseil des ministres, l’instance où siège les représentants des États, les partenaires de la France se montrent tout aussi compréhensifs : « je n’ai eu aucune remarque de mes collègues sur les mesures que nous adoptons », raconte un diplomate hexagonal. « Chacun comprend bien qu’il faut que nous nous défendions ».
Reste que la « compréhension » n’exclut pas certains avertissements feutrés : « il faut être vigilant : ces mesures doivent demeurer compatibles avec les droits fondamentaux et de ce point du vue je considère que le débat qui a lieu en France honore la gauche », estime Martin Schulz, même s’il juge que, pour l’instant, « il est trop tôt pour conclure » que la balance entre sécurité et liberté penche dangereusement vers la première. Mais certains de ses collègues sont moins prudents : la semaine dernière, en plein débat sur la dérive autoritaire du gouvernement polonais, Sophie In’t Velt (libérale néerlandaise) n’a pas hésité à se demander « s’il ne faudra pas un jour se poser la question de la France ». Sylvie Goulard, elle aussi libérale, juge « la situation malsaine » : comment Manuel Valls peut-il conditionner la fin de l’état d’urgence à la défaite de Daech « alors que ce groupe est en Syrie, en Irak, en Libye. On va vivre sous ce régime pendant 30 ans ? »
En off, beaucoup d’eurodéputés, notamment français, y compris à droite, sont sur la même longueur d’onde. Car il n’a échappé à personne que ni l’Espagne, ni la Grande-Bretagne, eux-aussi confrontés il y a dix ans au terrorisme islamiste de masse, pas plus que les pays européens qui ont eux-aussi eu à souffrir des exactions de groupes armés, n’ont adopté l’équivalent de l’état d’urgence. Mais ces élus estiment que, dans l’actuelle orgie sécuritaire post-attentat, toutes les voix divergentes seraient inaudibles et surtout mal interprétées. Pis, elles n’intéressent guère les médias. Jean Arthuis, président de la commission du budget, nous a ainsi confié qu’il avait cherché à exprimer son désaccord, mais qu’il n’avait pas trouvé preneur…
Dans les couloirs de la Commission, on se demande d’ailleurs comment critiquer utilement la « patrie des droits de l’homme » alors qu’elle vient de subir une série d’attentats sanglants. N’y a-t-il pas un risque d’être pris en porte-à-faux, d’être accusé d’angélisme, si, demain, un groupe terroriste frappait à nouveau l’Hexagone ou un autre pays ? Le précédent des réfugiés a aussi enseigné la prudence à l’exécutif européen, lui qui a immédiatement soutenu la politique d’ouverture d’Angela Merkel et condamné l’érection d’un mur par la Hongrie. Résultat, il se retrouve aujourd’hui aussi isolé que l’est la chancelière allemande… Depuis les attentats du 13 novembre, on notera d’ailleurs que les commissaires européens se sont soigneusement tenus à l’écart des projecteurs sur un sujet considéré comme trop « explosif ».
Reste qu’on a bien conscience, à Bruxelles, qu’il est impossible de continuer à critiquer les dérives autoritaires du gouvernement hongrois de Viktor Orban ou d’ouvrir une enquête sur les atteintes à l’État de droit en Pologne, tout en ignorant ce qui se passe en France où le juge judiciaire est désormais considéré comme un gêneur. Les pays de l’Est pourraient à bon droit estimer qu’il y a bien deux poids deux mesures. Afin de faire sortir la Commission de son immobilisme actuel, le groupe libéral du Parlement européen vient de demander qu’un débat soit organisé sur les lois d’exception françaises et que l’exécutif européen ouvre une enquête pour s’assurer que l’État de droit n’a pas été violé.
N.B. Article paru dans Libération du 25 janvier
On February 5th, IPI, together with the inter-agency Working Group on Youth and Peacebuilding, and the Permanent Missions of Jordan and Sweden, will cohost a policy forum focusing on UN Security Council Resolution 2250 on Youth, Peace and Security and its implementation, as well as opportunities for young people’s participation in peacebuilding today and in the future.
Click here for the live webcast beginning at 1:15pm EST>>
The adoption of UN Security Council Resolution 2250 on Youth, Peace and Security marks the historical achievement of having the UN Security Council formally recognize that young people play an important and positive role in the maintenance and promotion of international peace and security.
The resolution was sponsored by the Government of Jordan and is a direct follow-up to the Global Forum on Youth, Peace and Security held in August 2015, as well as the Security Council’s Open Debate on the Role of Youth in Countering Violent Extremism and Promoting Peace held in April 2015. UNSC Resolution 2250 was co-sponsored by Angola, Chad, Chile, France, Lithuania, New Zealand, Nigeria, Spain, the UK, the US, and Venezuela.
Speakers:
Warren Hoge, Senior Adviser for External Relations
H.E. Dina Kawar, Permanent Representative of Jordan to the United Nations
H.E. Olof Skoog, Permanent Representative of Sweden to the United Nations
H.E. Jan Eliasson, UN Deputy Secretary-General
Martine Ekomo-Soignet, founder of the youth-led peacebuilding organization “URU” Central African Republic
Saba Ismail, Executive Director of Aware Girls and representative of United Network of Young Peacebuilders (UNOY Peacebuilders)
Yasmine Nasser El Masri, Project Coordinator at Search for Common Ground’s Lebanon office
Cécile Mazzacurati, Peacebuilding Support Office/Co-Chair of the Working Group on Youth and Peacebuilding
Moderator:
Saji Prelis, Program Director, Search for Common Ground/Co-Chair of the Working Group on Youth and Peacebuilding
Les députés ont adopté hier une liste incomplète concernant la désignation de leurs représentants dans les postes de votes. Une donne qui traduit la réalité des difficultés objets des séries de report de séance au Parlement. Les difficultés s'observent surtout au niveau des élus du septentrion qui peinent à accorder les violons du fait des réalités actuelles de leur terrain politique. La minorité parlementaire tout comme la majorité, a éprouvé de sérieuses difficultés pour parvenir à adopter par 20 voix (...)
- PolitiqueNapjainkban a közel-keleten dúló konfliktusok közül talán a szír polgárháborút tekinthetjük a legsúlyosabbnak. A térségben számtalan érdek ütközik egymással, a civil lakosság pedig az alapvető szükségleteinek kielégítését is nehézkesen oldja meg szülőhazájában. Az évek során a polgárháború kiszélesedett, egyre több állam és szervezet vállt a konfliktus aktív résztvevőjévé. Ennek következtében a válság átlépett Szíria határain, mely mára az egész régió stabilitását veszélyezteti – hatást gyakorolva Európa biztonságára is. Nem meglepő tehát, hogy a polgárháború lezárása érdekében nemzetközi összefogás szerveződött, melynek köszönhetően a szembenálló feleket 2014-ben már megpróbálták tárgyaló asztalhoz ültetni a II. genfi tárgyaláson. A válság megoldása érdekében indított ENSZ-kezdeményezés ekkor azonban több kedvezőtlen tényező következtében kudarcba fulladt. A 2015-ös események lehetőséget teremtettek a szíriai békefolyamat újraindítására, melynek köszönhetően megindultak a III. genfi tárgyalás előkészületei, ami új fejezetet nyithat a véres polgárháború történetében.
Nehézségek a III. genfi tárgyalás körül
Az ENSZ különleges szír nagykövete, Staffan de Mitsura kezdeményezésére szervezett tárgyalás kezdőnapja eredetileg január 25-ére volt kitűzve, amit azonban több ok miatt egy későbbi időpontra kellett halasztani. Mitsura előzetesen január 13-án konzultált a tárgyalófelekkel Damaszkusz városában. A találkozó két nappal azután történt, miután a szír város, Madaja három hónapos blokád után végre megkapta segélyszállítmányait.
„Ez a találkozó elengedhetetlen volt a sorra következő genfi tárgyalások sikeressége érdekében. Nagyon sok forog kockán, így szükséges volt a konzultáció” – nyilatkozta de Mitsura a Reutersnek. Az Egyesült Államok képviselője, Anne Patterson továbbá kiemelte, hogy mindenkinek érdekében áll mihamarabbi megoldást találni arra a humanitárius katasztrófára, ami évek óta folyik Szíriában.
Az előzetesen Rijádban létrehozott delegáció vezetőjének Mohammad Allousht, az Iszlám Hadsereg vezetőjét jelölték ki, azonban az eredetileg csak tanácsadóként megjelenő orosz delegáció megvétózta a rijádi delegáció tagjainak listáját azzal az indokkal, miszerint az Alloush által vezetett csoportosulás szerintük terrorista szervezetnek minősül. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter így nyilatkozott Zürichben:
„Még mindig kiállunk azon álláspontunk mellett, miszerint az Iszlám Hadsereg egy terrorista szervezet, mivel többször is robbantottak Damaszkusz városában.”
Ez okból az oroszok először egy vegyes összetételű delegációt szerettek volna létesíteni, de január 15-én ezt is elvetették. Ehelyett egy új delegációt szeretnének létrehozni ugyanannyi taggal, amennyi az előzetes rijádi delegációban részt vesz. Az all4syria.info portál hozta nyilvánosságra a listát, amelyben azt a tizenöt tagot jelölik meg, akiket Oroszország kívánna küldeni. Többek között Amina Ossi, a Kurd Demokratikus Unió szíriai pártjának elnökhelyettese, valamint Hajtam Manna, a Qamh Mozgalom vezetője lenne tagja az új delegációnak. Rim Turkmani, a Madani szervezet vezetője nemtetszését kifejezve a három felé osztott delegációval kapcsolatban végül nem vesz részt a tárgyaláson.
A harmadik delegáció szereplését azonban a Döntő Bizottság is elvetette, és felszólították Bassár el-Aszad elnököt, hogy tegyen lépéseket ez ügyben. Kijelentésüket a múlt év decemberében, az ENSZ Biztonsági tanácsa által kiadott határozattal támasztották alá.
„Addig nem tudunk tárgyalni, amíg a népünk éhen hal és nemzetközileg betiltott fegyverekkel van támadva” – nyilatkozta Rijád Hidzsáb, a szír kormány miniszterelnöke.
Ennek következtében a Döntő Bizottság újabb listát adott ki január 20-án, azonban az Iszlám Hadsereg vezetője helyett a kormány hadseregének egy disszidált dandártábornokát, Asaad al-Zoghbit jelölték meg a delegáció vezetőjének. A vezetőváltásnak az orosz álláspont szolgál okul.
Egyes ellenzéki erők, többek között Mahmoud Marai, a Nemzeti Demokratikus Akció Szervezetének vezetője felemelte hangját az ellenzéki érdekek sérelme miatt. „A második genfi tárgyaláson csak a Nemzeti Szíriai Koalíció képviseltette magát, ami hiba volt. Minden találkozó, ami kizárja mindkét oldal álláspontját, Szíriát ítéli bukásra” – nyilatkozta az Al-Monitornak.
Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy a szembenálló felek mellett Irán és Szaúd-Arábia is konfliktusban állnak egymással. A szeptember óta húzódó diplomáciai konfliktus azóta sem oldódott meg, annak ellenére, hogy a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier teheráni látogatása során békítőleg próbált hatni a két államra annak érdekében, hogy konfliktusuk ne terjedjen ki a szír polgárháború eseménysorozatára. A probléma azonban nem hogy csillapodott volna, éppen ellenkezőleg: egy január 3-án kiadott közlemény szerint Szaúd-Arábia megszakította diplomáciai kapcsolatát Iránnal, és 48 órát adott az iráni diplomatáknak elhagyni az országot. Másnap de Mitsura Rijádban találkozott a szír ellenzék képviselőivel, hogy kifejezze a diplomáciai válsággal kapcsolatos aggodalmát.
„Ez a hirtelen jött krízis a szaúdi-iráni helyzetben nagyon aggasztó. Meg kell állítanunk az esetleges láncreakciót a térségben” – nyilatkozta de Mitsura a New York Timesnak. A diplomáciai szakításhoz azonban azóta Bahrein és Szudán is csatlakozott, Törökország és Katar pedig már eddig is Szaúd-Arábia oldalán sorakozott fel.
A török külügyminiszter, Mevlut Cavusoglu egy 25-én megjelent cikkben kijelentette, hogy a török álláspont szerint kurd mozgalmaknak nem szabadna képviseltetnie magát a tárgyalásokon, mivel véleményük szerint az Ossi által vezetett Kurd Demokratikus Unió terrorista szervezetnek minősül. A kurd függetlenségi mozgalmakat támogató Oroszország már szeptemberben is kiállt a kurd ügy mellett, mondván, az ellenség közös, hiszen a kurdoknak szintén érdekében áll a térségben komoly hatalommal rendelkező Iszlám Állam erőit megfékezni. Vlagyimir Putyin szeptemberi ENSZ felszólalásában kijelentette, hogy az oroszok által támogatott kurdok és az Aszad-rezsim együtt az egyetlen olyan erő a térségben, amely valóban küzd az Iszlám állam ellen, de hozzátette, hogy álláspontjuk szerint több terrorista szervezet is működik Szíriában (mint például a fent említett Iszlám Hadsereg), akiket meg kell fékezni.
Ebből kifolyólag világosan látszik a különböző érdekek elkülönülése. A felkelőket képviselő Iszlám Hadsereg mellett sorakozik fel Törökország és közvetetten Szaúd-Arábia, mint az Aszad-rezsimet támogató Irán diplomáciai ellenfele, másik oldalon pedig a szír kormányerőket támogató Oroszország, Irán és a kurdok. A különböző érdekektől függetlenül viszont megállapítható, hogy közös ellenségről is beszélhetünk, ez pedig az Iszlám Állam terrorista szervezete. A másik közös kapcsolódási pontként az országban fennálló humanitárius katasztrófa megoldása sejlik fel.
Ilyen feltételek mellett ültek ma tárgyalóasztalhoz a felek, melynek a konfliktusra gyakorolt hatásáról egyelőre csak találgathatunk.
Le médiateur de la République s'implique activement dans l'organisation apaisée de la présidentielle de Février 2016. A cet effet, il a rendu visite ce mercredi, aux membres de la Commission électorale nationale autonome (CENA). Dans la même foulée, il a rencontré aussi les organisations faîtières des organisations professionnelles des médias du Bénin dans le but d'attirer leur attention sur le rôle essentiel à jouer concernant le renforcement de la paix dans notre pays. Les membres de l'institution en (...)
- PolitiqueVádat emelt a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség öt férfi ellen, akik tavaly szeptemberben az M3-as autópályán hagyták ittas társukat, a férfit később egy autó halálra gázolta – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetője az MTI-vel.
Zsíros Zsolt főügyész közleményében azt írta, a vádirat szerint a hat szabolcsi férfi 2015. szeptember 11-én délután Győrből egy kistehergépkocsival hazafelé indult Nyíregyháza közelében lévő otthonukba. Útközben többször megálltak az M1-es és az M3-as autópálya benzinkútjain és pihenőhelyeken, ott szeszes italt fogyasztottak.
A legtöbb alkoholt a sértett itta, aki ettől súlyosan ittas állapotba került. A férfi hangoskodott a gépkocsiban, menetközben többször megpróbált kiszállni, de a többiek ezt megakadályozták. A kálmánházi pihenőt elhagyva ismét megpróbált kiszállni a járműből, ezért a gépkocsit vezető elsőrendű vádlott a 221-es kilométer közelében megállt a leállósávban. Itt mindannyian kiszálltak, később azonban sértett nem akart visszaülni a járműbe, ellenszegült társainak, akik a férfit a nyílt pályán hagyták, majd Nyíregyházára autóztak – ismertette a főügyész.
A megyeszékhely egyik benzinkútján az elsőrendű vádlott telefonon bejelentést tett a rendőrségen, és kérte, hogy menjenek a férfiért, majd ők is visszaindultak az autópályára. Közben a sztráda külső forgalmi sávjában ácsorgó férfit egy szabályosan haladó személygépkocsi halálra gázolta.
A gépkocsi vezetőjét segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével, míg utasait ugyanezen bűncselekmény vétségével vádolja az ügyészség – közölte Zsíros.