Biztonságpiac

Az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front terroristái a legkorszerűbb orosz elektronikával működő éjjellátó távcsöveket használnak – írta pénteki számában a Kommerszant című orosz gazdasági napilap.

A lap szíriai katonai szakértőkre hivatkozó informátorai szerint egyelőre nem világos, hogyan jutottak a terroristák orosz gyártmányú elektrooptikai átalakítókhoz.

A név nélkül nyilatkozó illetékesek rámutattak, hogy a terroristák egyebek között a NATO-nál rendszeresített amerikai Remington MSR és osztrák Steyr Mannlicher SSG 08 típusú mesterlövész fegyvereket használnak, amelyeket a legmodernebb amerikai vagy orosz célzó berendezéssel kell felszerelni.

A lap nem zárja ki, hogy az elektrooptikai átalakítók olyan harmadik országokból kerültek a terroristákhoz, ahová Oroszország hivatalosan szállított éjjellátó távcsöveket vagy azok alkatrészeit. A Kommerszant szerint Szíriában eddig nem indult hivatalos eljárás orosz katonák ellen a hadsereg vagyonát képező éjjellátó távcsövek elvesztése ügyében, mint ahogy egyelőre nem nyomoznak a halott terroristáknál megtalált átalakítók származási helye után sem.

A Kommerszant emlékeztetett rá, hogy a napokban mesterlövész végzett Szíriában Alekszej Bucselnyikov alezredessel, aki a szíriai kormányerők kiképzője volt. Korábban legalább három orosz katonát öltek meg hasonlóképpen az arab országban.

Egyelőre ismeretlen tettesek kirabolták a vajdahunyadi vár jegypénztárát; az első, nem hivatalos becslések szerint több mint 170 ezer lejt vittek el, a hosszú hétvége teljes bevételét.

Az egyik őr jelentette az esetet a rendőrségnek kedd reggel, amikor észrevette, hogy betörték a jegypénztár ablakát– írja az Agerpres.

Minősített lopás gyanújával indult nyomozás az ügyben, a rendőrség nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a tettes az előző napi zárás után a vár területén maradt. A biztonsági intézkedéseket is vizsgálják, lévén, hogy a jegypénztárnak nincs széfje.

A vajdahunyadi vár őrzését szakcég látja el, úgy tűnik kevéssé hatékonyan.

Folytatódnak a heves harcok a Donyec-medencében, az elmúlt napban tíz ukrán katona sebesült meg a Moszkva által támogatott szakadárok támadásai következtében – jelentette pénteken a kijevi hadműveleti parancsnokság.

A beszámoló szerint “az orosz megszálló csapatok” 58 alkalommal nyitottak tüzet az elmúlt 24 órában az ukrán katonák állásaira a front mentén, több helyen a minszki megállapodásokban tiltott nehéztüzérséget is bevetve.

Ezúttal a konfliktusövezet északi részén, Luhanszk környékén alakult ki a legsúlyosabb helyzet. Andrij Liszenko, a védelmi minisztérium szóvivője pénteki kijevi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tízből hat katona az említett térségben sérült meg.

Hosszú ideje most először újultak ki a nehéztüzérségi támadások a front Luhanszk megyei részén, az elmúlt időszakban inkább Donyeck megyében folytak heves harcok.

A kijevi parancsnokság később arról adott hírt, hogy a szakadárok pénteken tűz alá vették a fegyvernyugvást felügyeletére létrehozott, ukrán és orosz katonatisztekből álló, úgynevezett ellenőrző és koordinációs központ képviselőit is a Donyeck megyei Bezimjane település közelében.

Kijev szerint a szakadár erők az ukrán hadsereget kísérleték meg ismét lejáratni, őket vádolva meg a támadás végrehajtásával. A parancsnokság közleményében azt hangoztatta, az ukrán fegyveres erők – tartva magukat a minszki megállapodásokhoz – visszavonták a front menti térségből a nehézfegyvereket, de a szakadárok ezt nem tették meg, megsértve ezzel a konfliktus rendezése érdekében kötött minszki egyezségeket.

Kétnapos nemzetközi konferenciát rendezett a Budapesti Polgárőr Szövetség április 28-29-én. A tanácskozáson a hazai rendészeti ágazat neves képviselői mellett nyolc ország szakemberei is előadásokat tartottak.

A Budapesti Polgárőr Szövetség szervezésében „A társadalmi bűnmegelőzés nemzetközi és gazdálkodási sajátosságai” címmel megrendezett kétnapos nemzetközi konferencia résztvevői arra kerestek választ, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel fejleszthető hazánkban a társadalmi és vállalati felelősségvállalás, a fiatalok milyen formában vonhatóak be az eddiginél jobban a bűnmegelőzésbe. A tanácskozáson a kormányzat, a fővárosi rendészeti szakmai szervezetek, a civil- és gazdasági szervezetek képviselőin kívül a Kárpát-medencei Polgárőr Szövetségek Fórumának több tagja is részt vett. A hazai szervezetek előadói mellett összesen 8 országból (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Észtország, Ciprus, Izrael, Írországból Kanada, Ukrajna) érkeztek vendégelőadók, akiket elkísértek az ottani szervezetek képviselői is.

A tanácskozás célja a bűnmegelőzés társadalmi vetületeinek bemutatása és gazdálkodási sajátosságainak megismertetése mellett a külföldi bűnmegelőzési szervezetek, polgárőrségek tevékenységének, valamint működésükbe bevont források bemutatása volt.

Az első nap levezető elnöke Christián László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének vezetője volt, aki megnyitójában a 4×100 méteres váltófutáshoz hasonlította a rendészeti szervezetek, a polgárőrség és a civil szerveződések bűnmegelőzési tevékenységét. Mint elmondta, ugyanúgy, mint a sportban, a csapatmunka sokkal jobb hatásfokot eredményez, mint amit az egyéni teljesítmények összesítése nyújthatna. A polgárőrség stratégiai együttműködésben dolgozik a rendőrséggel, és a civil kezdeményezések is nagy segítséget nyújthatnak a közös célok elérésében.

A következőkben Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke „Az állam és a polgárőrség együttműködése” című előadásában arról beszélt, hogy aranykorát éli a polgárőrség. Felidézte, hogy az 1991-ben megalakult polgárőrség egy olyan civil szervezet volt, amely önszerveződéssel jött létre, az emberek önkéntesen, saját akaratukból vállalták a szolgálatot. Pártsemleges és politikamentes szerveződésként a polgárőr-egyesületek a közjót szolgálták, a lokálpatriotizmus kialakulását is segítették.

Emlékeztetett arra is, hogy a 2008-2009-ben pártokhoz kötődő félkatonai szervezetek jelentek meg, amelyek valójában álcivil szervezetek voltak és a rendészeti szervek is szabadcsapatokként tekintettek rájuk. Működésüket félelemkeltő bűnmegelőzésnek titulálta a polgárőrség vezetője, aki ennek az időszaknak a lezárásaként említette az új polgárőrtörvényt, amely monopolhelyzetbe hozta a polgárőrséget és a civil szervezetek közül egyedül nekik biztosította ezt a tevékenységet.

A törvény értékelése szerint speciális szervezetté, kamarai jogállású köztestületté tette a ma már több mint hatvanezres tagságú, 2040 egyesületből álló szervezetet, előírta számukra a kötelező tagságot, a rendőrséggel való együttműködést, az Országgyűlés szakbizottsága előtti éves beszámolási kötelezettséget, valamint azt, hogy a parlament törvényben határozza meg költségvetési támogatásukat. Túrós szerint a polgárőrség nemzeti értéket hordozó speciális civil szervezetté vált, amelyet hungarikumként is jellemezhetünk.

A következő előadó Bucsek Gábor, Budapest rendőrfőkapitánya volt, aki a fővárosi rendőrség és a Budapesti Polgárőr Szövetség együttműködéséről szólva kiemelte, hogy ma már hetente egyeztetnek a rendőrség és a polgárőrség munkatársai, az értekezletekre meghívott polgárőrök mára teljesen beintegrálódtak a rendőrség munkájába. Emlékeztetett arra, hogy amikor Budapestre tömegével érkeztek az illegális bevándorlók, összefogásra volt szükség a két szervezet között, hogy a főváros közbiztonságát garantálni tudják. A közös munkában egyre nagyobb szerepet vállalnak a fiatalok is.

Az első nap délelőttjének egyik izgalmas előadását James F. Albrecht, a Pace University professzora tartotta, aki korábban New York kapitányságvezetője volt, előadásában ígéretesnek nevezte a polgárőrség magyar modelljét. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban már tinédzserkorban megismertetik a diákokkal a rendőri munkát, nyári táborokat, sporteseményeket szerveznek annak érdekében, hogy a rendőrséghez fűződő első élményük pozitív legyen. A bizalom légkörét az egyházak segítségével is igyekeznek erősíteni. A professzor fontosnak és szükségesnek, a közbiztonságot növelőnek nevezte a rendőröket segítő önkéntesek munkáját, akik egyébként az Egyesült Államokban – területi alapon – eltérő jogosítványokkal rendelkeznek.

Előadásában kiemelte, hogy az Egyesült Államokban összeállítottak egy olyan kérdéssort, amelyben a rendőrség munkáját segítő önkéntesekkel kapcsolatos feladatokat, illetve tevékenységük elismerését próbálták megválaszolni. A kérdések között szerepelt például, hogy felfegyverezzék-e az önkénteseket, milyen kiképzésben részesítsék őket, legyen-e biztosításuk és nyugdíj-kiegészítésük, kaphassanak-e adócsökkentést. Ugyanebben a feladatsorban arra is válaszokat kerestek, hogy a rendőrség képviselőinek elvárásai legyenek az önkéntesekkel szemben? Mint elmondta, az USA-ban az önkéntesek tevékenysége gyakorlatilag a magyar polgárőrök munkájának felel meg. Az önkéntesek, illetve a polgárőrség végeredményben hidat képez a rendőrség és a lakosság között.

A konferencia első napjának délutánján „Társadalmi felelősségvállalás a mindennapokban” címmel tartott előadást Avi Bleier, a Nemzetközi Biztonsági- és Terrorizmus Elleni Intézet (ISATI) alapítója és elnöke. Beszédében arra is kitért, hogy a terrorizmus elleni fellépésben a rendészeti szervek munkatársai mellett milyen szerepet kaphatnak a polgárőrök, a civil szervezetek és a lakosság. A 69 éves nyolc danos mester az Izraeli Karate Szövetség elnöke, különböző állami pozíciókat tölt be, akadémiai előadóként fő témája az „Elméletből a gyakorlatba” módszertan. Ma is aktív kiképzőtanár, többek között az általa kifejlesztett Intensive Krav Maga elnevezésű önvédelmi módszert oktatja a világ több pontján gyakorlatban is.

Közbiztonsági és bűnmegelőzési tanács alakult a fővárosban
A konferencia első napján jelentették be, hogy létre hívták a Fővárosi Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanácsot (FKBT). Az új szervezet megalapításával kapcsolatos szándéknyilatkozat aláírását követően az alapítók képviseletében Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, Bucsek Gábor fővárosi rendőrfőkapitány, Varga Ferenc, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője és Kardos Pál, a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke állt színpadra, a távollévő Kocsis Máté fővárosi önkormányzati és rendészeti tanácsnok, józsefvárosi polgármester nevében helyettese vett részt a szervezet megalapításán. A tanács a fővárosi bűn- és baleset-megelőzés, valamint a katasztrófavédelem területén dolgozók szakmai fórumaként kíván működni, céljának a főváros közbiztonságának, a lakosság biztonságérzetének javítását tekinti — számolt be az MTI.

Három év és négy hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek első fokon Romániában egy 18 éves craiovai fiatalembert, aki az Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezetet népszerűsítő üzeneteket terjesztett az interneten – közölte a Mediafax hírügynökség.

Constantin Luigi Boigeát 17 éves korában, 2015 decemberében hatósági felügyelet alá helyezték, miután a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) egy házkutatás során dzsihadista propagandaanyagokat tartalmazó számítástechnikai berendezéseket foglalt le lakásán.

A gyanúsított a hatósági felügyelet szabályait rendszeresen megszegte, és – bár eltiltották az internettől – a terrorszervezet népszerűsítését tavaly szeptemberi nagykorúvá válása után is folytatta a világhálón. Emiatt elrendelték előzetes letartóztatását.

A rendezetlen családi körülmények között élő fiatalember három éve tért át a muzulmán vallásra. A DIICOT szerint a közösségi fórumokon az Iszlám Állam jelvényeivel mutatkozott, kifejezte készségét, hogy az IÁ-hoz csatlakozzék, és a terrorszervezet mártírjává váljék, az Iszlám Állam (IÁ) által elkövetett lefejezéseket bemutató filmeket és életveszélyes fenyegetéseket tartalmazó üzeneteket terjesztett az interneten.

A vádhatóság szerint a gyanúsított több felhasználónevet létrehozva fenyegető üzeneteket küldött a terrorszervezet bíráló közéleti személyiségeknek, és másokat erőszakos cselekményekre buzdított, új híveket szerezve az IÁ-nak.

A fiatalember radikalizálódására a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hívta fel a DIICOT figyelmét. A craiovai táblabíróság csütörtöki döntése ellen a legfelsőbb bíróságnál lehet fellebbezni.

Több mint fél millió autó közlekedik olyan engedély nélküli átalakításokkal a hazai utakon, amelyek súlyos közlekedésbiztonsági kockázatokat jelentenek, mivel a szakszerűtlenül átalakított világítási berendezések, a minősítetlen keréktárcsák és a szaktudást nélkülöző tuningolások életveszélyesek is lehetnek, hívja fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

Iparági becslések szerint csaknem minden második gépjárműre szerelt kiegészítő ellenőrizetlen forrásból származik, ezek 20-25 százaléka (vagyis ötven-hetvenezer darab) pedig hamisítványnak minősíthető. Emellett riasztó adat, hogy a teljes hazai járműállomány 20-25 százaléka, vagyis hozzávetőleg egymillió autó a napi közlekedés során hibás világítási berendezésekkel közlekedik, további 15-20 százalékuk kisebb-nagyobb, de nem engedélyezett átalakításokkal vesz részt a forgalomban.

A szabványos gyári világítási berendezéseken túl, bármilyen többletterhelést okozó fényforrás felszerelése tilos, amely alól csak a ködlámpával el nem látott, de a szükséges vezetékkel már gyárilag felszerelt autók jelentenek kivételt.

„A nem szabványos berendezések túlterhelik az autók elektromos hálózatát, a beszerelés szakszerűtlensége pedig tovább fokozhatja a bajt, ami a járművek kigyulladását is okozhatja” – hívta fel a jelenségre a figyelmet Gablini Gábor, a HENT vezetőségi tagja. A bárhol beszerezhető kék fényű xenon hatású lámpa beszerelése ugyancsak komoly veszélyforrást jelenthet a többi autósra nézve, ezért használata szintén szabálytalanságnak minősül.

A világítási berendezések mellett tilos az olyan futómű-átalakítás is, amely megváltoztatja a futóművek gyárilag tervezett terhelését, menettulajdonságait és stabilitását. Különösen gyakori a keréktárcsák, vagyis az alumínium-, illetve könnyűfém felnik nem minősítettre cserélése. Az ilyen utánzatok többsége döntően az interneten keresztül jut el a fogyasztókhoz. A gyatra minőségű másolatok akár már egy kisebb ütközés, padkázás vagy úthiba miatt eltörhetnek, ez pedig életveszélyes is lehet az utazókra és a többi közlekedőre.

„Az autóra felszerelt bármilyen engedély nélküli, vagy nem szabványos kiegészítő elem súlyos közlekedésbiztonsági és működési kockázatot jelent, mert nem illeszkedik az adott jármű gyárilag kialakított rendszereibe”– mondta Gablini. Hozzátette, fontos tudatosítani a tulajdonosok és a használók felé, hogy az autó összes műszaki felszerelése egy nemzetközileg elfogadott, egységes szabályrendszer alapján kerül kialakításra, ahol a legfontosabb szempont a biztonság garantálása.

Elfogott a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egysége egy férfit, aki a gyanú szerint esernyőnek álcázott illegális fegyvereket gyártott Pincehelyen – közölte a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a rendőrség honlapján.

Azt írták: a TEK felderítési tevékenysége során felmerült, hogy K. Dániel engedély nélkül gyárt lőfegyvereket és robbanóanyagot egy általa rendszeresen használt pincehelyi ingatlan területén. A hatóság megállapította, hogy a férfi több alkalommal lövéseket is leadott illegális lőfegyverekkel.

A TEK műveleti egysége szerdán fogta el a férfit, és átadta a megyei főkapitányság munkatársainak.

A rendőrök a helyszínen éles lőszereket, 22-es kaliberű álcázott fegyvereket és HMTD típusú robbanóanyagot találtak. K. Dániel az álcázás érdekében esernyők nyelébe építette be az emberélet kioltására is alkalmas szerkezeteket – áll a közleményben.

Közölték azt is, hogy a Készenléti Rendőrség tűzszerészei csütörtökön megsemmisítették a robbanóanyagot.

K. Dánielt őrizetbe vették, kezdeményezték előzetes letartóztatását, és eljárást indítottak ellene robbanóanyaggal vagy robbanószerrel, valamint lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés megalapozott gyanúja.

Formálisan életbe lépett Szíriában a biztonsági övezetekről szóló rendelkezés, amelynek értelmében a kijelölt térségekben felfüggesztik a harci cselekményeket — írja a honvedelem.hu.

A terv a legújabb nemzetközi kísérlet az erőszak mérséklésére a polgárháborús Szíriában, és az első olyan, amelyet fegyveres külföldi megfigyelők felügyelnének. A megállapodást a szíriai fegyvernyugvás felett őrködő Irán, Oroszország és Törökország írták alá a kazahsztáni Asztanában és a szír kormány üdvözölte azt. Nem részese azonban a megállapodásnak az Egyesült Államok és nem fogadta el a szíriai fegyveres ellenzék.

Nem sokkal csütörtök éjfél éjfél után Homsz és Hama tartományokból, az övezetekbe tartozó területekről szórványos bombázásokról számoltak be helyszíni források, ezeknek a harci cselekményeknek azonban az első hírek szerint nem voltak áldozatai. Az övezeteket Idlíb tartományban, a Homsz városától északra eső térségben, Kelet-Gútában, és az ország déli felében alakítanák ki először egy fél éves időszakra, amely újabb fél évvel meghosszabbítható lenne.

A megállapodás részleteit még nem dolgozták ki teljesen. Orosz illetékesek szerint még legalább egy hónapig tart, amíg ez megtörténik és a biztonsági övezetek teljes egészében betöltik a szerepüket. Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy a tervnek vannak hiányosságai, így például nem tartalmaz egyértelmű megoldást a fegyvernyugvás megsértése esetére. A szíriai légtér meglehetős zsúfoltsága is megakadályozhatja azt, hogy a megállapodás életképes legyen.

A megállapodás szerint a biztonsági övezetek felett nem repülhetnek katonai repülőgépek, de egyelőre nem tisztázott, hogy a tilalom hogyan érinti az amerikai vezetésű koalíció légicsapásait, amelyekkel a megállapodással nem érintett iszlamista csoportokat támadja.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetével közös pénteki budapesti találkozóján biztosította tárgyalópartnerét arról, hogy Magyarország minden eszközzel fellép Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramja ellen – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtóosztálya.

A miniszter a találkozón elmondta, hogy a magyar kormány szoros figyelemmel követi a Koreai-félszigeten zajló eseményeket. Bár egyesek regionális kérdésként tekintenek az ottani feszültségekre, Magyarország szerint az észak-koreai fegyverkezés mára az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetést jelenti a világra. A miniszter elismeréssel szólt a Koreai Köztársaság gazdasági és pénzügyi stabilitásáról, és arról, hogy az ország ellenáll a phenjani rezsim háborús hangulatkeltésének – írták.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy a Koreai Köztársaság számíthat Magyarországra, a magyar kormány folytatni fogja az észak-koreai vezetésre nehezedő gazdasági és diplomáciai nyomás növelését támogató politikáját. Továbbra is támogatják a nukleáris és rakétaprogramok ellehetetlenítését szolgáló újabb szankciókat és az eddigiek teljes körű alkalmazását. “Magyarország már megtette a szükséges lépéseket, és mástól is ezt várja el” – áll a közleményben.

A dél-koreai ország budapesti nagykövete, Jim Gun Hjong az egyeztetésen mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Észak-Korea továbbra is semmibe veszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és folytatja nukleáris és ballisztikus rakétaprogramját. A phenjani rezsim felelőtlen és provokatív lépései közvetlen fenyegetést jelentenek a globális biztonságra – fogalmazott.

A nagykövet azt mondta: nagyra értékeli Magyarország elkötelezettségét a kérdésben, és azt, hogy nemzetközi fórumokon, így az EU-ban is ezt az álláspontot képviseli. Értékelése szerint Magyarország határozott fellépése hozzájárul a nemzetközi összefogás megszilárdításához.

A találkozón a felek üdvözölték az erősödő nemzetközi összefogást Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramjának megfékezése érdekében, és szorgalmazták, hogy minden állam vegyen benne részt. Kiemelték: Észak-Korea denuklearizálása mindenki közös érdeke, egy atomfegyverrel rendelkező Észak-Korea minden felelős nemzetközi szereplő számára elfogadhatatlan – olvasható a közleményben.

A segélyhívószámokra érkező hívások hetven százaléka semmilyen beavatkozást nem igényel – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság ügyeleti főosztályának vezetője az M1 aktuális csatornán. Hablicsek Nikoletta felhívta a figyelmet: a segélyhívószámok rendeltetéstől eltérő használata szabálysértés.

Elmondta, 2014 májusa óta a 112-es egységes európai segélyhívószámon és a 107-es nemzeti, rendőrségi számon, két központban, Miskolcon és Szombathelyen fogadják a segélyhívásokat. Ez a két központ fogadja 2016 januárja óta a katasztrófavédelem 105-ös nemzeti segélyhívójára érkező bejelentéseket is.

Hozzátette: a központokban be tudják azonosítani, honnan érkezik a hívás, a mobiltelefonról és nyilvános fülkéből érkező hívásokat térképes felületen jelenítik meg, vezetékes telefonról érkező hívásnál pedig az előfizető adatait látják.

A főosztályvezető közölte, a segélyhívások hetven százaléka semmiféle beavatkozást nem igényel, van, hogy kisgyerekek szórakoznak álhívásokkal, főleg iskolai szünetekben, van, hogy valaki a véleményét mondja el a segélyhívó vonalon, és az is előfordul, hogy valótlan bejelentéseket tesznek szándékosan azért, hogy a hatóság figyelmét eltereljék egy másik szabálysértésről, bűncselekményről.

Megjegyezte, hogy 2013 szeptemberétől létezik a segélyhívószámok rendeltetéstől eltérő igénybevételének szabálysértési tényállása. Súlyosabb esetekben – ahol megállapítható a hatóság félrevezetése, vagy bombával fenyegetés miatt a közveszéllyel fenyegetés – akár szabadságvesztést is ki lehet szabni az elkövetővel szemben.

A műsorban elhangzott: a rendőrség kampányt indít, hogy visszaszorítsák a 112-es segélyhívó számra érkező vakriasztásokat. A tájékoztatás szerint tavaly hárommillió felesleges hívás futott be a segélyhívókra, és csaknem 92 ezren kifejezetten rossz szándékkal telefonáltak, azaz minden ötödik percben álriasztást adtak, kitalált esethez próbálták küldeni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket.

A 2015 januárjában hatályba lépett új büntetés-végrehajtási kódex jelentős változásokat hozott a szervezet életébe. A törvény szellemisége és koherens szerkezete egyaránt a sikeres reintegrációt szolgálja. A praktikus, napi változások egyike, hogy az új jogszabálynak megfelelően már a büntetés-végrehajtás tájékoztatja a szabadlábon védekező elítélteket arról, hol kell megkezdeniük szabadságvesztésük letöltését. Csóti András bv. altábornagyot, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát elsősorban arról kérdeztük, mit is jelentenek a változások a mindennapi gyakorlatban.

— Mennyivel lett egyszerűbb, humánusabb az elítéltek behívása?
— Korábban a „behívót” a megyei törvényszékek illetékes csoportjai küldték ki, a fogvatartottat a megyei büntetés-végrehajtási intézetbe hívták be, ahonnan a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) Központi Nyilvántartási és Szállítási Főosztályának döntése alapján irányították át abba az intézetbe, ahol a büntetését le kell töltenie. Az új rendszer praktikusabb, mivel a büntetés-végrehajtási szervezet által kiküldött felhívás már eleve a végleges intézetbe irányítja a fogvatartottat. Ezzel is enyhítjük a megyei börtönök zsúfoltságát, mivel nincs szükség az elítéltek szállítására – de például a néhány hónapos fogházbüntetések esetén időzíteni is lehet az elítéltek behívását. Meggyőződésem, hogy az új törvény egyik legfőbb vívmánya, hogy az elítélt együttműködésére, változni akarására épít, és ahhoz nyújt sikeres eszközöket.

— A fogvatartottak a szabadulásuk előtt is kapnak segítséget a visszailleszkedéshez?
— Igen, a reintegrációt pártfogó felügyelők is segítik, akik 2015 januárja óta a büntetés-végrehajtás állományához tartoznak. Közreműködésükkel már a börtönökön belül megkezdődik a civil életbe való beilleszkedést szolgáló felkészítés: megismertetik az elítéltekkel, hogyan kell okmányokat intézni, hogyan kell megírni egy önéletrajzot, milyen egy állásinterjú, és a szabadulás után is segítenek a visszailleszkedésben.

— Április elsejével hatályba lépett egy új jogintézmény is, a reintegrációs őrizet. Mit jelent ez pontosan?
— Azoknál az elítélteknél alkalmazható, akik első bűntényesek, öt évnél rövidebb tartamú szabadságvesztésüket fogház vagy börtön fokozatban töltik, és a szabadulásukig legfeljebb hat hónap van hátra. A reintegrációs őrizet során az elítélt személyes szabadságát csupán korlátozzák, büntetése utolsó hónapjait nem a bv-intézetben, hanem a lakóhelyén tölti, de távfelügyeleti eszközzel, azaz „lábpereccel” ellátva. Ebben az időszakban az elítélt biztosíthatja önálló megélhetését, munkát kereshet és vállalhat, tanulmányokat folytathat, újraalakíthatja és erősítheti családi, társadalmi kapcsolatait. A bevezetés óta eltelt idő alatt több mint 200 fogvatartott részére engedélyezték a bírák, hogy büntetésük hátralévő részét reintegrációs őrizetben töltsék, egyszóval nagyon jók a tapasztalataink.

— A fogvatartottak többsége nem kaphatja meg ezt a kedvezményt. Nekik is dolgozniuk kell?
— Igen, az elítélteket törvény kötelezi a munkavégzésre. A reintegrációs stratégia egyik legfontosabb eleme éppen a munkakultúra elsajátítása, a foglalkoztatás, illetve azon szakmák oktatása, amelyekkel jó eséllyel lehet elhelyezkedni szabadulás után. Jelenleg az elítéltek több mint nyolcvan százaléka vesz részt foglalkoztatásban – dolgozik vagy tanul – a büntetés-végrehajtási intézetekben. Több mint 2500-an vesznek részt képzésekben, többek között karbantartónak, targoncavezetőnek, térburkolónak, konyhai kisegítőnek, péknek tanulnak. A büntetés-végrehajtási intézetekhez kapcsolódó gazdasági társaságoknál az elítéltek gyakorlatot is szerezhetnek az adott szakmai képzés keretein belül.

— Az Európai Unió ajánlásaihoz igazodva javítani kellett a börtönviszonyokon. Sikerült ezen a területen is előrelépni?
— A férőhely-bővítési programnak köszönhetően az elmúlt években több mint tíz százalékkal csökkent az intézetek zsúfoltsága. A Budapesti Fegyház és Börtön épületében új körletrész kialakításával, a Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet martonvásári objektuma átalakításával, valamint a Szombathelyi Országos Bv. Intézet új épületének átalakításával 2015-ben összesen 562 férőhellyel bővült a börtönök kapacitása. További hatszáz férőhely építésének előkészítése is megtörtént az Állampusztai Országos Bv. Intézet solti objektumában és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet szirmabesenyői ingatlanán. További jelentős férőhelybővítéseket készítünk elő 2016-ban, az Állampusztai Országos Bv. Intézet területén például egy ötszáz fős körlet építésére is megtesszük az előkészületeket. Az elítéltek külvilággal való kapcsolattartásának javulását jól mutatják a börtönök úgynevezett jóvátételi programjai is: a balassagyarmati intézet fogvatartottjai 2015 karácsonyán például saját keresetükből 150 ezer forint értékű játékadományt juttattak el a helyi kórház gyerekosztályán gyógyuló betegeknek.

(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Több mint tíz kiskorút helyeztek zárt intézetbe Belgiumban, amiért az Iszlám Állam vagy más terrorszervezet utasításait követve karácsonyi vásárok ellen készíthettek elő terrortámadást — közölte Eric Van Der Sypt, a belga szövetségi ügyészség szóvivője.

A szóvivő tájékoztatása alapján a La Libre Belgique belga napilap szombati cikkében arról számolt be, hogy több mint tíz kiskorút helyeztek megfigyelés alá, amiért a hírszerző szolgálatok szerint internetes üzenetekben kapott útmutatás szerint és oktatóvideókon keresztül terrortámadások előkészítésére és elkövetésére készítették fel őket.

Van Der Sypt elmondása szerint a kiskorúakat valószínűleg a nagy tömegeket vonzó karácsonyi vásárokon kívánták bevetni a terrorszervezetek, arra ugyanakkor nem tért ki, hogy mely városok, mely rendezvények ellen tervezhettek támadást.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vagy más terrorista csoportok teljes kiképzést adtak a fiataloknak arra, hogy hogyan ölhetnek embert, vagy készíthetnek bombákat. Az ilyen szervezetek arra számítanak, hogy a kiskorúak könnyebben átjutnak az esetleges biztonsági ellenőrzéseken – tette hozzá a szóvivő.

Belgiumi terrortámadás lehetőségére figyelmeztetett az amerikai hírszerzés november végén. Noha leszögezte, hogy készülő támadásról, konkrét fenyegetésről nincs tudomásuk az amerikai hatóságoknak és hírszerző szerveknek, a belga napilap szerint a tömegeket vonzó brüsszeli karácsonyi vásár a lehetséges célpontok között szerepel.

Brüsszelben az esetleges terrortámadások veszélye miatt 2007 óta többször, és az idén sem engedélyezték a szilveszteri tűzijátékot. Március 22-én Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson hajtottak végre terrortámadást, amelyben harmincketten meghaltak és 340-en megsérültek, köztük két magyar. A támadást az Iszlám Állam vállalta el.

Tizenkét ember halt meg és sokan megsebesültek hétfő este egy berlini karácsonyi vásárban, amikor a tömegbe hajtott egy teherautó.

Hétfő este Berlin nyugati részének központjában, Charlottenburg kerületben, a Kurfürstendamm sugárútnál az egyik leghíresebb karácsonyi vásáron egy teherautó belegázolt a tömegbe, tizenketten meghaltak, 48-an megsérültek, többen súlyosan. A történtek háttere egyelőre nem ismeretes, szinte bzpnyosnak mondható, hogy iszlamista indíttatású merénylet történt.

A sofőr megpróbált elmenekülni, de elfogták. A berlini rendőrség közben szűkszavú Twitter-bejegyzésében megfogalmazta azt a gyanút, hogy a teherautót egy lengyelországi építkezésről lopták el. A Die Welt című napilap azt írta keddre virradóra internetes felületén rendőrségi forrásokra hivatkozva, hogy a gázoló feltehetően pakisztáni menekült volt, aki az idén, február 16-án kért menedékjogot Németországban.

Több uniós vezető, valamint a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak azok után, hogy hétfő este egy teherautó belehajtott egy berlini karácsonyi vásárba, és legalább kilenc embert megölt.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt írta a Twitteren, hogy mélységesen lesújtották a történtek, és hangsúlyozta, Európa kész segíteni a német hatóságoknak.

Szijjártó levélben fejezte ki részvétét
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter levélben fejezte ki részvétét és együttérzését Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszternek. “A magyar emberek mélységesen elítélik a gátlástalan és aljas berlini támadást, amelyre éppen akkor került sor, amikor Európa a legnagyobb keresztény ünnepre készül” — írta levelében Szijjártó Péter a szaktárca közleménye szerint.

Az Európai Unió részéről mások mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, illetve Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő is részvétet nyilvánított.

Közleményében Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is együttérzését fejezte ki az események miatt.

A történtekre Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is reagált. Azt írta, hogy lesújtotta a támadás, és szolidaritásáról biztosította Németországot.

Charles Michel belga kormányfő arról számolt be, hogy országa biztonsági szolgálatai szorosan figyelemmel követik a németországi eseményeket, de a hatóságok nem emelték meg a terrorkészültség szintjét, azt továbbra is hármas, azaz “súlyos” fokozaton tartják.

Három magyart nem találnak
A berlini magyar nagykövetség ügyeleti telefonszámán hárman jelezték, hogy nem találják rokonukat – mondta el Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke. Hozzátette, mindhárom esetben felvették az adatokat és továbbították a német rendőrségnek. Egyelőre várják és gyűjtik a további információkat. A konzulok a helyszínre siettek, úgy tűnik, hogy a vásáron üzemelő magyar lángosos és kürtős kalácsos bódéja nem azon a részen volt, ahol a teheraautó a tömegbe hajtott – tette hozzá.

 

Nem jogerősen egy év hat hónap börtönbüntetésre ítéltek egy férfit, aki egy hónapja a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) épületében azt állította, robbanószer van nála – közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel.

A vád szerint a férfi november 9-én, folyamatban lévő büntetőügyének tárgyalására érkezett az épületébe és a biztonsági beléptetéskor az őrök kérdésére válaszolva azt állította, robbanószer van a táskájában. A helyszínre érkező tűzszerészek megállapították, hogy a táska nem tartalmaz robbanószert – írták a közleményben.

A PKKB a férfit bűnösnek mondta ki közveszéllyel fenyegetés bűntettében, és egy év hat hónap börtönre ítélte a büntetett előéletű, többszörös visszaeső vádlottat, aki a bűncselekményt ittas állapotban, feltételes szabadsága ideje alatt követte el.

A nyugati koalíció “nem lát jövőt” Bassár el-Aszad szíriai elnök számára semmiféle rendezési egyezség részeseként — mondta a brit védelmi miniszter.

Michael Fallon az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet ellen létrejött nemzetközi koalíció védelmi minisztereinek egynapos londoni konferenciája után, Ashton Carter amerikai védelmi miniszterrel tartott közös csütörtök esti sajtóértekezletén kijelentette: a koalíció akkor sem tudja elképzelni Szíria jövőjét Aszaddal az ország élén, ha a szíriai kormányerők vereséget mérnek az ellenzékre Aleppó városában.

Fallon szerint Aszad nem tekintheti győzelemnek kórházak lebombázását, a humanitárius segélyek eljuttatásának megakadályozását, még kevésbé azt, hogy kormánya Szíria területének mindössze negyven százalékát ellenőrzi. A brit védelmi miniszter szerint olyan politikai rendezésre van szükség Szíriában, amelynek eredményeként plurális, a teljes szíriai társadalmat képviselő kormány jön létre, “de Aszad nélkül”.

Carter a sajtótájékoztatón az Iszlám Állam elleni közös fellépésről kijelentette: bízik abban, hogy a terrorszervezet elleni koalíció a megválasztott következő amerikai elnök, Donald Trump kormányának hivatalba lépése után is fennmarad. Az amerikai védelmi miniszter kijelentette azt is: kijelölt utódjának, James Mattisnek javasolni fogja, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is aktív vezető szerepet töltsön be az Iszlám Állam ellen létrejött nemzetközi koalícióban, mivel “a logika ezt kívánja”.

Fallon ehhez hozzátette: az Iszlám Állam globális fenyegetést jelent. A brit védelmi miniszter közölte: nincs kétsége aziránt, hogy az Egyesült Államok a következő kormány idején megőrzi is hagyományos globális vezető szerepét.

A csütörtöki zártkörű londoni konferencián Nagy-Britannia és az Egyesült Államok mellett Ausztrália, Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Irak, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Spanyolország és Törökország védelmi miniszterei vettek részt.

Speciális “kiberhadsereget” hoz létre a cseh kormány az ország biztonságának megerősítése érdekében, a néhány száz fősre tervezett hivatal informatikus szakértőinek toborzása már elkezdődött – írta a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.

“A kibertérség kockázatai Csehország számára reálisak és jelentősek, biztosan valószínűbbek, mint egy klasszikus háború kitörése” — nyilatkozott Dusan Navrátil, a cseh Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője a lapnak.

A több száz munkatárssal beindítani tervezett “kiberhadsereg” magját a katonai hírszerzés jelenleg mintegy húsztagú hackercsoportja alkotja. Az új hivatal jövőre kezdi meg működését, és három éven belül kell teljes mértékben kiépíteni védelmi rendszereit. A hivatal legfőbb feladata az lesz, hogy minél erősebb tűzfalat építsen ki a cseh állam stratégiai fontossággal bíró rendszerei, intézményei és gazdasági egységei köré, amelyek sorába egyebek között a bankokat, az erőműveket is besorolták.

A védelmi tárcához tartozó “kiberhadsereg” a védekezés mellett szükség esetén támadásra is alkalmas lesz.

Ugyanakkor a kormány a belügyminisztérium keretében szintén létrehoz egy speciális számítógépes egységet, amelynek feladata a Csehországot és a demokratikus rendet támadó propagandával szembeni küzdelem lesz.

A Nemzetbiztonsági Hivatal elemzései szerint a veszélyt leginkább Oroszország és Kína jelenti. Azzal, hogy kibertámadás valamelyik NATO-tagállamból is érkezhet, a cseh kormányzat nem számol – jegyzi meg a Hospodárské Noviny.

A francia szenátus is nagy többséggel megszavazta a tavaly novemberi terrortámadások után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását, s ezzel a parlament véglegesen elfogadta az ötödik hosszabbítást.

A nemzetgyűlés által már szerdán támogatott hosszabbítás értelmében 2017. július 15-ig, a tavaszi elnökválasztás és a nyári parlamenti választások utánig marad érvényben a rendkívüli állapot egész Franciaországban. A törvény különleges jogosítványt biztosít a rendőrségnek a biztonság fenntartására, egyebek mellett házi őrizetben tarthatnak olyan embereket, akikről a közrend megzavarását feltételezik.

Francois Hollande francia elnök tavaly november 13-án, a Párizsban végrehajtott, összehangolt terrortámadások után hirdette ki a rendkívüli állapotot az egész országban.

A modern háborúkban, valamint a katonák, kötelékek műveleti alkalmazásakor a balesetek okozzák a veszteségek nagyobb részét, nem pedig az ellenséges tevékenység. Vagyis a hadfelszerelés és a védőeszközök alkalmassága, biztonságtechnikai állapota, valamint a kiképzettség döntően befolyásolhatja egy katona túlélő képességét. Mindezekről Gulyás András ezredest, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának főigazgatóját kérdeztük.

— Amikor a katonák biztonságáról esik szó, harckocsira, fegyverre, repeszálló mellényre és fedezékre gondolunk, vagyis nehezen vonatkoztatunk el a harci cselekményektől.
— Ne feledjük, hogy a katonai hivatás is munka, amelynek megvannak a saját munkavédelmi rendszabályai. Ugyanakkor szinte az egyetlen olyan foglalkozás, ahol a legfőbb veszélyforrás, vagyis az ellenség szándékosan tör a munkavállaló életére, illetve veszélyezteti a testi épségét. Például egy külföldi misszióban szolgáló katona munkaképessége, harcképessége a kiképzés mellett alapvetően a felszerelésétől függ, amelynek éppen annyira részét képezik az egyéni védőeszközök (a sisaktól a bakancsig a védőszemüvegen át akár a tömegpusztító fegyverek és az ipari mérgező anyagok ellen védelmet nyújtó gázálarcig és védőruházatig), mint a fegyverzet vagy a ruházat – gondoljunk az időjárásnak való kitettségre. Ez utóbbi egyébként már a munkakörnyezet része, amihez hozzátartoznak a munkaeszközök, hadfelszerelések, adott esetben a – kollektív védelmet biztosító – harcjárművek is. Alapvetően fontos még a belső környezet, ami az egészségügyi ellátást, élelmezést és egyebek mellett a tisztálkodási, pihenési lehetőség biztosítását jelenti. E körülmények – néhány ezer kilométer távolságban és több hónapnyi igénybevétel esetén – nagyban befolyásolják a katonák aktuális fizikai, mentális állapotát, pszichikai hatásokkal, például összezártsággal, monotóniával szembeni ellenálló képességét.

— Hogyan látják el szervezeti szinten a katonák munkavédelmét?
— A terület gazdája a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (HM HH) mint a honvédelmi ágazat országos illetékességű integrált katonai hatósága, amely a jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági, szakhatósági, közigazgatási, egyeztetési, szakmai, irányítói feladatokat is ellátja. A HM HH szervezete igazgatóságokra tagolódik, ilyenek például az építésügy, a tűzvédelem vagy a veszélyes katonai objektum felügyelete, és értelemszerűen idetartozik a munkavédelem is, amelynek irányítási feladatait a Honvédelmi Munkafelügyeleti Igazgatóság (hatósági felügyelet) és a Szakirányítási Igazgatóság (szakirányítás szervezése) látja el. Itt zajlik például a munkavédelmi szakállomány felkészítése, továbbképzése, a munkavédelem ágazati követelményeinek és végrehajtás rendjének meghatározása, továbbá a szakterület átfogó stratégiájának meghatározása. A stratégiai megközelítés azért is fontos, mert a munkavédelemnek a megelőzésen túl helye, szerepe van a munkahelyek és a munkaeszközök megtervezésénél, kialakításánál és kiválasztásánál, sőt, a technológiák és a kiképzés rendszerének a katonai alkalmazáshoz történő adaptálásában is.

— Ebben a rendszerben munkavédelmi szempontból ki a munkáltató?
— A MH-ban megosztott munkáltatói felelősségi rendszer érvényesül, amelyben szerepet kap az alkalmazó, a rendszeresítésért és az üzemeltetésért felelős és az állományilletékes parancsnok egyaránt. Kötelezettségek és felelősség szempontjából a honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnokának van a „civil” munkáltatóhoz leginkább hasonló jogköre, több másik honvédelmi szervezettel együttműködve. Például az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit sem önállóan határozza meg. Nem vagy csak meghatározott körben szerezhet be munkaeszközöket, hadfelszereléseket, valamint katonai és egyéni védőeszközöket, azokat zömmel beszerzési, rendszeresítési eljárások eredményeként „kapja”. Az ő felelőssége – nagy részben – e folyamatok kezdeményezésében, valamint a hadfelszerelések rendeltetésszerű használati feltételeinek biztosításában jelenik meg. A szolgálatteljesítés biztonságának kialakításában kulcsszerepe van még a rendszeresítésért felelős szervezeti egységnek, amely például a munkaeszközök, hadfelszerelések beszerzési műszaki leírásainak, illetőleg harcászati és műszaki követelményeinek kidolgozását, koordinálását végzi a katonai alkalmazhatósághoz, illetve az eszközök biztonságos használatához szükséges vizsgálatok és csapatpróbák szervezésével együtt. Kiemelt szerepe van az üzemeltetésért felelős szervezetnek is, amely a szakterületi ellenőrzések végrehajtásával, valamint az időszakos ellenőrzések és vizsgálatok tervezésével, szervezésével biztosítja az építmények, munkahelyek, munkaeszközök, katonai védőeszközök, hadfelszerelések előírás szerinti üzemeltetését és használatát. Végül, de nem utolsósorban az alkalmazókat említeném meg, akik a hadfelszerelésekre, katonai technológiákra vonatkozó biztonsági előírások figyelembevételével meghatározzák a – hadműveleti igényeken alapuló – harcászati és műszaki követelményeket, előírásokat.

(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Felavatták az első világháborús 5. honvéd gyalogezred magyar katonáinak emléktábláját a lengyelországi Przemyl erődrendszerhez tartozó Borek erődnél pénteken – jelentette be a hódmezővásárhelyi önkormányzat.

A hódmezővásárhelyi katonák törzsalakulatának számító 5. (szegedi) honvéd gyalogezred az elsők között vonult a frontra, a szerbiai hadszíntérre. Az orosz fronton kitört harcok azonban haderő-átcsoportosítást igényelték, ezért már 1914 augusztusában átirányították az ezredet a keleti frontra. Többek között a lengyelországi Przemyl erődrendszer védelmét kapták feladatul. 1914. szeptember 16. és 1915. március 22. között az 5. honvéd gyalogezred katonái 160 napig harcoltak az ellenséges túlerő szorításában. A Hódmezővásárhelyről, Szegedről és környékükről besorozott honvédek 1914. december 15. és 18. között sikeres kitörést hajtottak végre Cisowa és Bircza között. A Paportenka magaslaton 1914. december 16-án aratott győzelmük az ezred emléknapjává vált.

A Szegedi Napló 1919-ben megjelent tudósítása szerint a “Nagy Háború” során a gyalogezred 8754 katonája járta meg a harctereket, közülük 185 tiszt és 972 honvéd elesett vagy eltűnt.

A hódmezővásárhelyi és a szegedi önkormányzat által állított emléktábla avatásán Grezsa István, a Miniszterelnökség határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa úgy fogalmazott, “a katonák küzdelme és hősi halála nem volt hiábavaló, hisz ma is itt vagyunk. Lengyelként és magyarként maradtunk meg Közép-Európában, soha nem feledve évezredes barátságunkat”.

A politikus hangsúlyozta, száz évvel az első világháború, majd az azt követő országcsonkítás után egyre erősödő nemzetként élünk Közép-Európában, történelmi kiegyezésben a visegrádi országokkal. Emelt fővel, büszkén tekinthetünk az európai jövőbe, ahol a töretlen és megbonthatatlan lengyel-magyar barátságnak kulcsszerep jut kontinensünkön.

Körmendy Adrienne Magyarország krakkói főkonzulja az ünnepségen elmondta, a lengyelek mindig is megőrizték az itt harcoló magyar katonák emlékét, abban a korszakban is, amikor ezt hivatalosan tiltották.

Januártól tovább nő a rendőrök és a katonák bére – erről a belügyi és a honvédelmi tárca államtitkárai beszéltek közös sajtótájékoztatójukon. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: minden dolgozó és minden közszolga megérdemli, hogy előre léphessen, különösen igaz ez azokra, akik a magyar emberek biztonságáért szolgálnak és akik az elmúlt másfél évben megvédték az országot az illegális bevándorlóktól.

Az államtitkár arról is beszélt, az illetményemelés mellett a jobb munkakörülményekért is tenni kívánnak annak érdekében, hogy erősebb rendőrség és erősebb honvédség kötelékében szolgálhassanak az érintettek.

A belügyi tárca vonatkozásában ismertette: az illetményemelés érinti a rendőröket, a tűzoltókat, a büntetés-végrehajtási dolgozókat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a különböző titkosszolgálatok hivatásos állományú tagjait. Emlékeztetett: a 2015 júliusától indult rendvédelmi életpályamodellnek köszönhetően először harminc százalékkal nőtt az érintettek bére, amit évente újabb öt-öt százalékkal növelnek, így összességében 2019-ig átlagosan ötven százalékos béremelés valósul meg.

Kontrát elmondta: az intézkedés mintegy hatvanezer hivatásos állományú dolgozót érint, a jövő évi költségvetésben pedig 18 milliárd forint pluszforrást jelent. Megjegyezte, az életpályamodellnek köszönhető béremelés összköltsége 250 milliárd forint.

Példaként említette, hogy egy tiszthelyettesi átlagbér az életpályamodell bevezetése előtt, 2015. január 1-jén 220 591 forint volt, ez 2015. július 1-jétől 285 886 forintra nőtt, majd idén januártól 287 797 forintra, jövőre pedig 308 827 forint lesz. Ugyancsak példaként említette, hogy egy járőr bére 2015 januárjához képest 2019 januárjára 160 242 forintról 313 065 forintra, egy főnyomozó tiszté 301 664 forintról 456 070 forintra nő, és mindkettejük esetében ehhez még 100-300 ezer forintos teljesítményjuttatás adódhat hozzá.

Az államtitkár beszámolt arról is, a kormány korábban meghirdette, hogy háromezerrel növeli a határvadászok számát, erre eddig mintegy 2500-an jelentkeztek. Két turnusban már megkezdődött a képzésük: egy ötszáz fős csoportnak novemberben, egy másik, csaknem ötszáz fősnek pedig december 1-jén. Kontrát úgy vélte, az illetményemeléseknek is köszönhető a határvadászképzés iránti érdeklődés.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: erősödik a honvédelmi költségvetés is, 2016-tól évente a GDP 0,1 százalékával, aminek révén 2026-ra eléri a NATO szövetségi rendszerében elvárt két százalékot. Hozzátette: 2016-ot megelőzően már a szinten tartás sem volt kis teljesítmény, mivel több ország erőteljesen csökkentette a honvédelmi költségvetését.

Felidézte: 2015-től a rendőrök életpályamodelljéhez hasonlóan honvédelmi életpályamodellt alakítottak ki, ennek keretében ugyancsak először harminc, majd évente öt-öt százalékkal nő a katonák illetménye. Ilyenre 2011, az első Orbán-kormány óta nem volt példa – tette hozzá.

Példaként említette, hogy egy altiszt, a hadsereg gerincének számító főtörzsőrmester az illetményemelést megelőzően mintegy 180 ezer forintot keresett, 2017 januárjától ez 114 ezerrel több, 294 ezer forint lesz. A legénységi állományban egy szakaszvezető 2015 elején még 150 ezer forintot keresett, 2017 januárjától 221 ezer forintra számíthat.

Felidézte azt is, hogy idén szeptembertől a legénységi állomány érettségizett és nem érettségizett tagjaira is tekintettel munkaerőpiaci pótlékot vezettek be, amely jövőre beépül az illetménybe. Ez egy érettségizett, legénységi állományú katona esetében azt jelenti, hogy 166 ezer forintos bruttó illetménye 200 ezer forintra nő, egy közkatonáé 180 ezerre, egy őrvezetőé 190 ezerre, egy tizedesé 200 ezerre, egy szakaszvezetőé pedig 220 ezerre – tette hozzá.

Az illetményemelés harmadik pillérének nevezte a béren kívüli juttatások rendszerét, emlékeztetve arra, hogy nemrég írta alá Simicskó István, a tárca vezetője a szakszervezetekkel az erről szóló jövő évi megállapodást. Ennek értelmében 2017-ben a természetbeni ellátásra nem jogosultak részére havi 8 ezer forintot fizetnek ki és 4000 forintot utalnak SZÉP-kártyára. Ez összességében 1000 forinttal jelent többet a múlt évinél.

Beszámolt arról is, hogy januárban lép életbe a honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere, amelyben azoknak, akik legalább 10 éve szolgálják a hazájukat, de önhibájukon kívül baleset vagy betegség miatt alkalmatlanná válnak a feladatuk ellátására, további foglalkoztatási lehetőséget kínálnak, vagy ha ez az egészségi állapotuk miatt nem lehetséges, akkor károsodási járadékra válnak jogosulttá.

Kontrát Károly ehhez hozzátette: a rendvédelmi területen is bevezetnek ilyen járadékrendszert.