Különleges, állandó szabadtéri kiállítás nyílt a második világháború végén a Szovjetunióba elhurcolt hadifoglyok és kényszermunkások emlékére a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkoron.
A helyi erdészeti iskola területén létrehozott, huszonöt, két és fél méter magas tablókból álló tárlat ünnepélyes megnyitóján Csallóközi Zoltán miniszterelnök-helyettesi főtanácsadó a Gulág-emlékév zárásával kapcsolatban hangsúlyozta, az elmúlt egy év eseményei, az erről az időszakról készült irodalmi alkotások egy “keserű és sötét” időszakot idéznek, amelyet – a háború utáni megszállók és a kiszolgáló hatalom ezzel ellenkező erőfeszítései ellenére – nem szabad elfelejteni.
A kutatók 700 ezer és 1,1 millió közé teszik azoknak a magyar állampolgároknak a számát, akiket a második világháború után a Szovjetunió javító-átnevelő táborainak nevezett intézményekbe vittek el, ahonnan az elhurcoltak fele nem érkezett haza – emlékeztetett beszédében a főtanácsadó. Megjegyezte, a mai nemzedék számára is fontos megérteni, hogy milyen szenvedéseket élt át a nagyszüleik és a dédszüleik generációja.
Szakály Sándor, a Magyarok a Szovjetunió táboraiban (1944-1956) című kiállítást létrehozó Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója beszédében úgy fogalmazott, 1944 őszétől egy egész nemzet szenvedett, de Bereg és Ung, valamint Kárpátalja lakossága különösen ki volt téve a “felszabadító” szovjet csapatok polgári lakosság elhurcolását lehetővé tevő intézkedéseinek és önkényének. Fiatal lányokat, asszonyokat korra vagy felekezetre tekintet nélkül ugyanúgy elvittek a Szovjetunióba, mint a katonaviselt férfiakat vagy politikai foglyokat, de ők valamennyien a “mieink” voltak, azaz egy nemzethez, a magyarhoz tartoztak – hangsúlyozta a főigazgató.
Az országban eddig az egyetlen ilyen témájú, szabadtéren álló kiállítás azokra a százezrekre emlékezik, akik megjárták ezt az utat, a hadifoglyokra, a málenkij robotra elhurcoltakra, akik könnyen a Gulágra kerülhettek, ahová többségében a politikai elítélteket szállították – mondta Szakály Sándor.
A fotókkal gazdagon illusztrált tablókon a látogatók időrendben, 1944 őszétől követhetik végig az elhurcoltak történetét, elolvashatják az emberek összegyűjtését elrendelő napiparancsokat, a begyűjtéseket végző NKVD lakosságnak szánt, a jóvátételi munkára felhívó “közleményeit”, a térképeken pedig végigkövethetőek a Szovjetunióba indított vonatok útvonala, illetve a magyarországi és szovjet munkatáborok pontos helye is.
A szerkesztők figyelmet szenteltek a táborokban dolgozók élet- és munkakörülményeinek bemutatására, az elhurcoltak által használt tárgyakra, személyes sorsukról pedig a hazaküldött levelek számolnak be az érdeklődőknek. Az utolsó tablókon a kevés hazatérő itthoni megpróbáltatásait mutatják be, mivel az elhurcoltak hazatérésüket követően sem beszélhettek a munkatáborokban átélt évekről.
Az esemény végén a jelenlévők megkoszorúzták a tablók mellett az elhurcoltak emlékére létrehozott emlékművet.
A vas nagyon fontos szerepet játszik egészségünk és jó közérzetünk megtartásában. Számos módon hatással lehet a testünkre, ha nincs belőle elég, így például a szervezetünk ilyenkor nem tud megfelelő mennyiségű vörösvérsejtet termelni. Éppen ezért fontos, hogy felismerjük a vashiány jeleit.
Extrém kimerültség, fáradtság
Ez a vashiány egyik legfőbb tünete, de mivel számos oka lehet még, csak ritkán kötik elsőre össze a két dolgot. A fáradtságot ilyen esetekben az eredményezi, hogy a test nem képes elegendő oxigént juttatni a sejtekhez, ami negatív hatással van az energiaszintre. A vashiányos emberek gyakran gyengének, erőtlennek érzik magukat és koncentrációs zavaraik is lehetnek.
Gyakori fertőzések
A vas azimmunrendszerműködéséhez is nagyon fontos, éppen ezért, ha nincs belőle elég, a szervezet fogékonyabb lesz a fertőzésekre, megbetegedésre. Ez szintén a vér oxigénszállító képességének csökkenésével hozható összefüggésbe.
Sápadtság
A vérben található hemoglobinnak köszönheti az arcunk a rózsás színét – ha a vörösvérsejtekben kevés a vas, kisebbek és halványabban lesznek, és ettől az arcszínünk is megváltozik. Ez különösen az alapvetően is világosabb bőrtónusú embereknél lehet igazán feltűnő.
Megduzzadt nyelv
Az oxigénhiány miatt az izmok beduzzadhatnak és fájhatnak – ez a test minden izmával megtörténik, de csak a nyelven látható szabad szemmel is. A száj sarkának berepedezése is tipikus vashiányos tünet.
Nyugtalan láb
Bizonyos emberekre a vashiány olyan hatással van, hogy állandóan mozgatják a lábukat: rugóznak, topognak, valamint gyakori lábbizsergésről is be szoktak számolni.
Hajhullás
Ha a hajhagymák nem jutnak elég oxigénhez, az hajvesztést eredményezhet. Bizonyos mértékig a napi szintű hajhullás teljesen normális, ha azonban extrém méreteket ölt és a szálak nem nőnek vissza, valószínűleg vashiányunk van.
Az olasz szakértő azt mondta, az emberek nincsenek tisztában azzal, milyen súllyal van jelen a digitális hadviselés az államközi viszonyokban, ezért ma még komoly súlya van annak, ha egy országot hackertámadással vádolnak meg.
A bolygók közül három lakható zónába esik.
Hét, a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel 40 fényévnyi távolságra, néhányukon élet is lehet – közölte tudósok egy nemzetközi csoportja szerdán.
A bolygócsoport a Vízöntő csillagképben található. Felfedezésüket a NASA washingtoni központjában, illetve a Nature tudományos magazinban jelentették be.
A bolygók – melyek mind a Földéhez hasonló vagy annál kisebb méretűek – szorosan egy halvány törpecsillag, a Trappist-1 körül keringenek, melynek mérete a Jupiteréhez hasonló. Három bolygó az úgynevezett lakható zónában van, ahol lehetséges a folyékony víz és így az élet jelenléte, a többi az övezet határán található. A kutatók először a bolygók légkörét fogják tanulmányozni ahhoz, hogy megállapítsák, lehet-e élet rajtuk.
A tudósok egyike, Amaury Triaud, a Cambridge-i Egyetem munkatársa döntő lépésnek nevezte a felfedezést a földön kívüli élet lehetőségének kutatásában.
2016 tavaszán a Liege-i Egyetem kutatója, Michael Gillon arról számolt be, hogy a Trappist-1 körül három bolygót találtak 2015 végén. Most, hogy ezek száma hétre emelkedett, Gillon úgy véli, több is lehet a Naprendszerhez hasonló bolygóhalmazban.
Gillon kollégáival Chilében a Trappist teleszkópot kalibrálta soktucatnyi olyan törpecsillag vizsgálatára, amely vagy nem volt elég nagy, vagy elég meleg ahhoz, hogy optikai teleszkóppal figyeljék meg.
Egy különösen ígéretes törpecsillagra bukkantak, amely a Trappist-1 nevet kapta, mérete a Nap nagyságának tizede, ám jóval hidegebb nála. A kutatók hónapokig figyelték, és észrevették, hogy az infrajele rendszeres időközönként elhalványult, ami annak bizonyítéka, hogy objektumok keringenek körülötte. A további elemzés megállapította, hogy a kérdéses égitestek exobolygók.
A Trappist-1 körül keringő bolygók hasonlóak a Naprendszer belső bolygóihoz a Spitzer Space NASA-teleszkóp adatainak elemzése alapján – mondta Brice-Olivier Demory, a Berni Egyetem űr- és lakhatóság-kutatási központjának professzora szerdán.
A törpecsillaghoz mind a hét bolygó igen közeli pályán mozog, így a Földről nézve gyakrabban haladnak el előtte, ami rengeteg lehetőséget biztosít a megfigyelésre és adatgyűjtésre. De mivel a Trappist-1 olyan kicsi és “hűvös” – feleolyan forró, mint a Nap -, legalább három bolygója a kis keringési távolság ellenére is elég hideg lehet ahhoz, hogy víz és akár élet is legyen rajta.
A felfedezés arra is utal, hogy az ultrahideg törpecsillagok jelentős részének közelében lehetnek potenciálisan lakható bolygók.
Six ans après un programme de prêts de 109 millions de dollars, le FMI et les autorités béninoises sont parvenus mardi à un nouvel accord sur un programme triennal pour appuyer l'ambitieux plan de relance économique du président Patrice Talon.
Cet article Bénin : le FMI donne son accord à un prêt 150 millions de dollars sur trois ans est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.
Az Antarktiszon éppen nyár van, ezért a kutatók igyekeznek minél több kísérletet elvégezni. Ebbe beletartozik a Larsen-C jégpadot átszelő, hatalmas repedés vizsgálata is. Kedden a Brit Antarktiszi Felmérés kutatói új légi felvételt tettek közzé, ezen feltárul az egyre táguló rés, amely bármely pillanatban a jégpad szétszakadásával fenyeget.
A videón jól látszik a hasadék roppant mérete: mára mintegy 175 kilométer hosszú, bizonyos helyeken 400-500 méter széles.
A várakozások szerint hamarosan borjadzásnak is indul, minek folytán óriási jéghegy születik. A kutatók becslései szerint ennek kiterjedése az 5000 négyzetkilométert is elérheti (vagyis a jégpad egészének megközelítőleg 10 százalékát teheti ki), a valaha dokumentált egyik legnagyobb jéghegy lesz. Születésekor a kutatók elsősorban azt vizsgálják majd, a törés milyen hatással van a visszamaradt self struktúrájára.
A törést vizsgáló egyik antarktiszi kutatócsoport (Project MIDAS) januárban azt írta, hogy “a széttöredezés alapjaiban változtatja majd meg az Antarktiszi-félsziget domborzatát”, és a jégpadot instabilabb állapotba hozhatja.
Ennek folytán elképzelhető, hogy a self összeomlik; így járt 1995-ben a Larsen-A, majd 2002-ben a Larsen-B is. Eme utóbbi szétesését egy hasonlóan masszív jéghegy születése váltotta ki, amelyet pedig az abnormálisan meleg levegő idézett elő a világ leggyorsabban melegedő helyszínén.
A jégpadok állapotát folyamatosan nyomon követik a kutatók, hiszen ezek a képződmények tartják vissza a kontinens hatalmas jégtárházait. Ha eltűnnek, több szárazföldi jég csúszik az óceánba, megemelve a vízszintet. A Larsen-B összeomlása óta a mögötte lévő gleccserek hatszor gyorsabban araszolnak a víz felé.
A Nyugat-Antarktisz jó néhány jégpadja igen sérülékeny a feltöredezés szempontjából, ilyen többek között a Pine Island-gleccseré. Egy 2015 júliusi, nagyobb borjadzást követően nemrégiben kisebb jéghegyet is produkált, de a műholdak arról tanúskodnak, hogy eme jégpadon is termetes törés kezd megjelenni.
Az utóbbi évtizedekben tucatnyi nagyobb jégpad esett szét, zsugorodott jelentősen össze vagy veszített sokat térfogatából, ilyen többek között a Gusztáv herceg-selfjég, a Larsen-öböl, a Larsen-A és –B, a Wordie-, a Müller-, a Jones- és a Wilkins-jégpad.
A korábbi kutatások szerint a tengerszintet legalább három méterrel megemelő, megállíthatatlan olvadás már elkezdődhetett a Nyugat-Antarktiszon, de valószínűleg évszázadokba telik, mire a folyamat befejeződik. Kiváltó okai a melegedő óceán és levegő.
Még a fagyosabb Kelet-Antarktisz is aggasztó jeleket kezdett el produkálni. Egy tavalyi vizsgálat masszív olvadékvíztavat dokumentált a Roi Baudouin-selfjég belsejében. Egy másik kutatócsapat feltárta, hogy a Totten-jégselfet a melegedő óceáni víz fogyasztja el alulról.
Az Antarktiszról leváló hatalmas jéghegyek mozgását az űrből követik. Gyakran a Déli-óceánra sodródnak ki, ahol a hajókat veszélyeztetik.
A műholdas korban dokumentált eddigi legnagyobb jéghegy a B-15. A 11 ezer négyzetkilométeres képződmény 2000-ben szakadt le a Ross-jégpadról. Hat évvel később töredékei már Új-Zéland mellett úsztak tova.
REUTERS/Alkis Konstantinidis
La Grèce, ce sont « les feux de l’amour » de la zone euro : des épisodes, dont on a perdu depuis longtemps le compte, des personnages à foison, des rebondissements, des trahisons et des passions qui se répètent à l’infini, mais parviennent à tenir en haleine les peuples, les Etats, les marchés. Les mêmes questions, depuis 2010, toujours : la Grèce va-t-elle faire faillite ? Le Grexit est-il au bout du printemps ? Faut-il restructurer la dette grecque ? L’austérité est-elle le seul avenir des Grecs? Depuis sept ans, la zone euro est engluée dans cette crise dont personne ne voit l’issue et dont le coût politique, pour l’idée européenne elle-même, est de plus en plus élevé.
Autant dire que la zone euro n’a pas fini d’expier son erreur, celle d’avoir admis la Grèce en 2001 dans l’Union économique et monétaire, alors que la Commission, la Banque centrale européenne et les États savaient parfaitement que ce pays n’était absolument pas prêt : État défaillant, comptes publics truqués, corruption endémique, dépense publique financée par l’emprunt, fraude fiscale généralisée, économie digne d’un pays sortant du communisme (un secteur public non compétitif et disproportionné par rapport à la taille du pays), etc.. Mais comment dire non au pays de Platon ? En 2004, première alerte : le gouvernement reconnaît que le déficit a été divisé par deux depuis 2000, ce qui était admettre implicitement que la Grèce avait menti pour se qualifier. Si la zone euro avait réagi à l’époque, la catastrophe aurait peut-être été évitée. Mais comme en 2000, elle a préféré fermer les yeux. Jusqu’en 2009, lorsqu’à nouveau Athènes avoue que le déficit n’est pas de 6 %, mais de plus de 15 %, c’est-à-dire que ce pays de 11 millions d’habitants dépensait 36,3 milliards d’euros de plus qu’il ne gagnait. En pleine crise économique et financière mondiale, les marchés ont paniqué et le coût de la dette grecque s’est envolé.
« Pour éviter une faillite brutale à l’argentine ou à l’ukrainienne, les Européens ont prêté de l’argent à la Grèce à condition qu’elle coupe dans ses dépenses publiques pour qu’elles correspondent à son train de vie réel et fasse des réformes structurelles pour que son économie devienne fonctionnelle », explique-t-on à la Commission. Il s’agissait aussi d’éviter une contagion de la crise grecque aux banques de la zone euro, notamment allemandes et françaises qui détenaient beaucoup de dettes grecques : si les États avaient laissé la Grèce sombrer, il aurait fallu les sauver, ce qui aurait coûté un pont aux contribuables européens.
Mais la zone euro et le FMI ont mis longtemps à comprendre la gravité de la situation grecque : réformes mal calibrées et peu appliquées, coupes brutales dans le budget de l’Etat (la Grèce va devoir faire sa quatrième réforme des retraites en sept ans), sous-estimation des effets récessifs des réformes demandées ont abouti à faire perdre à la Grèce 27 % de son PIB depuis 2010 sans que la machine redémarre. La comparaison avec l’Irlande, le Portugal, Chypre et l’Espagne (pour ses banques), tombés dans la panique générale qui s’est alors emparée des marchés, est terrible : tous sont sortis des programmes d’aide au bout de trois ans et vont mieux alors que la Grèce, elle, en est à son troisième programme. A Bruxelles, on se veut optimiste et on estime que son économie est désormais à peu près en ordre de marche et qu’elle pourrait connaître une forte croissance, ce que la Commission prévoit pour 2017 et 2018 : « mais les impondérables internes et externes sont tels que nos prévisions n’ont jamais été justes pour ce pays », tempère un haut fonctionnaire.
Ses partenaires croisent donc les doigts pour qu’elle réussisse son retour sur les marchés en juillet 2018, un retour qu’elle a loupé en janvier 2015 avec l’élection de Syriza qui voulait « casser la vaisselle ». Mais, en supposant qu’elle arrive à se refinancer normalement, elle ne sera pas sortie d’affaire, vu le montant de sa dette publique : 180 % du PIB, les trois quarts étant détenues par la zone euro (via des prêts bilatéraux des États et le Mécanisme européen de stabilité) ainsi que par le FMI. Soit un montant de 320 milliards d’euros prêtés par les Européens. Même si le paiement des intérêts ne commencera pas avant 2023 et que les prêts consentis par la zone euro ont une durée de 30 ans (donc jusqu’en 2042-2048), cela contraint la Grèce a dégager un excédent budgétaire intenable sur le long terme pour pouvoir rembourser (3,5 % du PIB, hors charge de la dette à partir de 2018).
Les potions amères administrées, pour l’instant en pure perte, à la Grèce alimentent l’euroscepticisme dans l’Union, la Commission en est consciente. Pierre Moscovici, le commissaire chargé des affaires économiques et financières, le 15 février à Athènes, demande donc à ce que la zone euro permette au « peuple grec de voir la lumière au bout du tunnel ». Mais comment ? Le redémarrage économique du pays ne dépend que de lui, ce qui permettra de faire baisser le ratio de la dette, ce qui enclencherait un « cercle vertueux » à condition que l’Etat grec continue à vivre chichement.
Une autre solution serait de restructurer la dette afin de diminuer nettement l’excédent primaire budgétaire exigé des Grecs, ce qui redonnerait de l’air à l’Etat. En clair, les Etats européens prendraient leurs pertes comme les banques et assurances l’ont fait en 2011-2012, lorsqu’elles ont laissé sur le carreau 115 milliards d’euros… Après tout, ce sont eux qui ont admis la Grèce dans l’euro en 2001 alors qu’ils savaient qu’elle n’était pas prête et ont fermé les yeux sur ses dérives, notamment en 2004 lorsque le gouvernement grec a reconnu avoir truqué ses comptes publics entre 2001 et 2004… François Hollande a d’ailleurs plaidé pour « un allègement du fardeau de la dette », le 12 décembre.
Mais allègement ne veut pas dire effacement : il s’agit surtout d’étaler encore davantage les remboursements, pas d’inscrire par pertes et profits la dette grecque : « cela coûterait cher : par exemple, la France devrait éponger 22 % des prêts du MES… », souligne-t-on à Bruxelles. « En réalité, personne ne veut restructurer la dette grecque, mais tout le monde laisse l’Allemagne jouer le bad cop », poursuit cette même source. De fait, les populistes sont gagnants à tous les coups : « soit la zone euro est inhumaine, soit elle fait payer les citoyens français ou allemands pour les Grecs », soupire un haut fonctionnaire de la Commission. En Allemagne, en particulier, le sujet est explosif à la veille des élections de septembre : « même Martin Schulz, le candidat social-démocrate ne propose pas une restructuration, car il sait que sa base ne le suivrait pas », s’amuse-t-on dans l’entourage du ministère des Finances. D’où la dureté de Wolfgang Schäuble qui estime qu’une restructuration obligerait la Grèce à « quitter l’Union » puisqu’« aucun pays membre de l’Union monétaire ne peut être responsable pour les dettes d’autres pays ». Surtout, ajoute-t-on à Berlin, « qu’est-ce qui nous garantit que la Grèce ne va recommencer à s’endetter si on efface sa dette ? Et pourquoi les autres pays ne nous demanderaient-ils pas la même chose ? » Autrement dit, la zone euro est dans un piège. Quoi qu’elle fasse, elle prend un risque politique et les démagogues gagnent à tous les coups.
N.B.: version longue de mon article paru dans Libé du 20 février
Le 4e séminaire bilatéral entre l’IHEDN et la National Defence University de Malaisie (NDUM) s’est déroulé, le lundi 20 février 2017, à l’École militaire de Paris,
Le 4e séminaire bilatéral entre l’IHEDN et la National Defence University de Malaisie (NDUM) s’est déroulé, le lundi 20 février 2017, à l’École militaire de Paris,
Bár az elmúlt három évben bekövetkezett változások a mindennapi életet nehezebbé tették Ukrajnában, mindenki bízik abban, hogy az ukrán kormány reformjai előbb-utóbb beérnek – mondta Anton Bendarzsevszkij, a posztszovjet térség szakértője az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában, az ukrajnai forradalom harmadik évfordulóján.
A szakértő elmondta: Petro Porosenko ukrán elnök a múlt héten arról beszélt, hogy az elmúlt három évben több minden történt Ukrajnában, mint az elmúlt 25 évben, és több olyan dolgot is megváltoztattak, ami a szovjet rendszer hagyatéka volt. A szakértő példaként említette, hogy – bár az ukrán rendszer még mindig túlságosan bürokratizált – csökkentették a nyomtatványok számát, amiket a lakosságnak a mindennapi ügyeik intézéséhez használniuk kell. További példaként említette a változásokra, hogy liberalizálták az energetikai piacot.
Hozzátette: az átalakítások következtében a rezsiköltségek nőttek, és magas volt az infláció is Ukrajnában, ezért a változások a mindennapi életet “negatív irányba tolták el”, de szavai szerint mindenki bízik abban, hogy a reformok előbb-utóbb beérnek.
Az ukrán-román határon illegálisan belépő ázsiai bevándorlókat fogtak el a román határrendészek a Szatmár megyei Nagytarna (Tarna Mare) térségében – jelentette csütörtökön az Agerpres hírügynökség.
Az eset kedden történt a határ közelében. A határrendészek megállítottak egy járművet, amelyben két török állampolgár tartózkodott, aztán felfigyeltek egy öttagú csoportra a közelben, a határ román oldalán. A csoport egy négytagú török családból és egy bangladesi állampolgárból állt. Mindnyájan elismerték, hogy Ukrajnából léptek román területre, és az volt a szándékuk, hogy a román-magyar zöldhatáron át jussanak be a schengeni övezet. A csoportot a török embercsempészeknek kellett volna eljuttatniuk a magyar határhoz.
A határrendészet közölte: az Európai Unió és Ukrajna közötti toloncegyezmény alapján az öttagú csoportot átadták az ukrán hatóságoknak, a két török embercsempészt pedig a Szatmár megyei törvényszék 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte.
A határrendészet máramarosszigeti regionális központjának a szóvivője az MTI-nek elmondta, az ukrán-román határszakaszon viszonylag ritkán fordulnak elő hasonló esetek. A 2015-ös évben 105 illegális bevándorlót és 16 embercsempészt, 2016-ben pedig mindössze 29 határsértőt és két ukrán embercsempészt fogtak el. Hozzátette, hogy az ukrán-román határszakaszon a cigarettacsempészet a leggyakoribb bűntény.