Place: Europa building, Brussels
Chair(s): Dr Jose A. Herrera, Minister for sustainable development, the environment and climate change of Malta
All times are approximate and subject to change
+/- 08.00
Doorstep by Minister Herrera
+/- 09.00
Beginning of Council meeting (Roundtable)
Adoption of the agenda
Adoption of non-legislative A Items
+/- 09.10
Review of the Emissions Trading System (ETS) (public session)
Implementation of the 2030 Agenda for Sustainable Development
Greening the European Semester and the environmental implementation review (EIR)
+/- 13.45
Working lunch on EU Environmental Implementation Review (EIR)
+/- 15.15
Review of the Emissions Trading System (ETS) (public session)
Other business
- Emissions Trading System (ETS) - Aviation (public session)
- Low-emission mobility
- Paris Agreement: International developments
- EU action plan for the circular economy
- Natura 2000 in the European solidarity corps
- Luxembourg circular economy hotspot (Luxembourg, 20-22 June 2017)
- Environmental concerns regarding Belarus nuclear power plant
- Scientific Conference on "Sustainable development and climate changes in the light of the encyclical letter of Holy Father Francis, entitled Laudato Sí" (Warsaw, 15 October 2016)
- Environmental liability and mining waste
+/- 17.30
Press conference (Justus Lipsius building press room - live streaming)
Un rapport suédois indique que le marché mondial de l'armement flambe. En Afrique, le Maghreb tient le haut du pavé des importateurs...
Cet article Vente d’armes au Maghreb : le doigt sur la gâchette est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.
A gyomorégés jellegzetes tünetei közé tartozik a maró, savanyú vagy keserű érzés a torokban, fájdalom a mellkasban vagy a gyomortájékon.
A gyomorégés oka általában az elfogyasztott ételekben keresendő, a panaszok gyakran jelentkeznek zsíros, nehéz, fűszeres vagy savas fogások után.
A gyomorégés arra vezethető vissza, hogy az irritált gyomorból visszaszivárog a gyomorsav a nyelőcsövön keresztül (ennek oka többek között az is, hogy a gyomor és a nyelőcső közötti izom nem zár megfelelően). A gyomorégés igen gyakori probléma, és ha krónikussá válik, akár súlyos betegségeket is okozhat.
A panaszokra számos gyógyszert lehet kapni, a savlekötőktől a protonpumpa-gátlókig, de szerencsére nagyon sok könnyen elérhető, otthoni módszer is hatékony, gyors enyhülést nyújthat.
A legismertebb házi szer a gyomorégés ellen a szódabikarbóna, mely természetes módon semlegesíti a savakat, nagyon gyorsan hat, és a felesleges gázoktól is segít megszabadulni. Keverjünk el egy teáskanál szódabikarbónát egy pohár hideg vízben, majd igyuk meg. A szódabikarbónás víznek nem túl kellemes, sós íze van, ezt egy kicsit elviselhetőbbé tehetjük, ha egy kis citromlevet teszünk a vízhez.
Az édesköményt régóta használják hasfájós babáknál (bár egyes csecsemőknek éppen az édesköménytől lesznek tüneteik), mert nagyon jól hat mindenféle gyomor- és bélpanaszra. Az édeskömény magjának rágcsálása felfrissítheti a lehelletünket és a gyomorsav termelődését is csökkenti. Az édeskömény magjából készült tea (két teáskanálnyit forrázzunk le 2 deci forró vízzel, hagyjuk 10 percig állni, majd szűrjük le) szintén enyhíti a gyomorégést és javítja az emésztésünket is.
A menta segíti az emésztést, emellett nyugtató hatással is rendelkezik, a mentatea pedig hatékonyan enyhítheti a gyomorégés tüneteit. Akinek van fűszerkertje, néhány mentalevelet is elrágcsálhat, ezzel is csökkentve a kellemetlenségeket. Azonban legyünk óvatosak, mert a menta egyeseket irritálhat, és csak tovább ronthatja a refluxos tüneteket.
Szintén évszázadok óta használják a gyomorbántalmakra a gyömbért. Nemcsak a sav mennyiségét csökkenti, de meg is nyugtatja a gyomrot, emellett pedig az emésztésre is jótékony hatással van. A gyomorégés ellen rágcsáljunk el egy kis darabka friss gyömbért vagy igyunk egy csésze gyömbérteát (melyhez egy teáskanál friss, reszelt gyömbért forrázzunk le két deci vízzel, hagyjuk 5-10 percig ázni, majd szűrjük le).
Az almaecet egy kicsit más módon hat a gyomorégésre: a hatására “lezáródhat” a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom, így a gyomorsav nem tud visszacsorogni és így nem fogja irritálni a nyelőcsövet. Egyszerűen keverjünk el két teáskanál almaecetet egy pohár vízben, majd igyuk meg még étkezés előtt.
Dans la nuit du 19 au 20 février, des militaires français de la Force Barkhane ont été pris à partie par un groupe armé, lors d’une « opération d’interception », dans le nord du Mali, non loin de la frontière algérienne. La Force Barkhane « Barkhane a neutralisé un groupe armé terroriste (GAT) dans la région de Boughessa », […]
Cet article Mali : La force Barkhane a neutralisé un groupe armé près de la frontière algérienne est apparu en premier sur Zone Militaire.
01./02.03.1947 vor 70 Jahren
Erstmals trifft sich der "Ellwanger Kreis".
12.03.1992 vor 25 Jahren
Einsetzung einer Enquete-Kommission zur Aufarbeitung des DDR-Unrechts.
25.03.1957 vor 60 Jahren
Unterzeichnung der Römischen Verträge.
Dominique de Villepin, diplomate, fut respectivement ministre des Affaires étrangères (2002-2004), ministre de l’Intérieur (2004-2005) et Premier ministre (2005-2007). Il répond à mes questions à l’occasion de la parution de l’ouvrage « Mémoire de paix pour temps de guerre », aux Éditions Grasset.
Alors que la plupart des dirigeants européens s’inquiètent des déclarations de Donald Trump sur l’obsolescence de l’OTAN, vous estimez au contraire que cette organisation est néfaste. Pourquoi ?
Il est vrai que je n’ai jamais caché ma désapprobation vis-à-vis de la réintégration de la France au sein du commandement intégré de l’OTAN, et ce d’autant plus que nous n’en tirons guère d’avantages, que ce soit en termes d’influence ou d’opérabilité. J’estime que cette alliance encourage les postures guerrières de nos démocraties et la reconstitution d’une logique de blocs et d’un climat international hasardeux – car elle appelle de fait à la constitution de contre-alliances – pour contrer le retour de la Russie et l’émergence de la Chine. Nous prenons le risque d’un positionnement belliqueux et expansionniste, qui ne sert pas les intérêts de l’Europe.
Je crains surtout que l’OTAN, parce qu’elle est en partie guidée par des principes moraux et idéologiques, ne contribue à accroître la possibilité d’une escalade militaire, notamment aux frontières de l’Europe. Aujourd’hui, face aux craintes réciproques des anciens « satellites » soviétiques et de la Russie, nous avons plus que jamais besoin de créer du dialogue et des partenariats économiques et culturels, plutôt que d’assister de façon impuissante au risque de la militarisation des esprits en Europe de l’Est. Il faut être capables de désamorcer la potentialité d’une nouvelle confrontation dans la région, alors que la crise ukrainienne a considérablement marqué les esprits et tendu la relation entre la Russie et l’alliance.
Avec l’élection de Donald Trump et les doutes qu’a exprimé le nouveau président sur la pérennité de ce mécanisme de défense, l’occasion nous est donnée d’une part de relancer le débat pour un meilleur partage des responsabilités au sein de l’OTAN, et, d’autre part, de retrouver l’initiative d’une politique de défense commune, car les Européens devront quoi qu’il arrive pouvoir garder leur destin en main en assurant leur propre sécurité. Cela peut commencer par la mutualisation des armements, la création d’un État-major européen, la formation de forces européennes d’interposition en zone de conflit…
Pourquoi niez-vous le concept de « gaullo-mitterandisme » ?
Je trouve ce concept étrange. Cette volonté de vouloir concilier deux personnalités aussi distinctes et opposées que Charles de Gaulle et François Mitterrand me paraît quelque peu forcée. Elle semble vouloir réunir en un seul bloc les héritages laissés par deux figures majeures de la Vème République, que tout a opposé ou presque, dans une tentative d’alliance des inconciliables qui relève à mon sens de l’artifice. François Mitterrand se serait-il retrouvé dans une filiation avec la politique étrangère gaullienne ? Il est permis d’en douter.
Ils ont déployé chacun une vision personnelle de la France à deux époques bien différentes : celle de la reconquête d’un rang perdu sur la scène internationale d’un côté, et celle du maintien de ce rang, de l’autre, dans un contexte de complexification et d’éclatement de l’ordre mondial. En ce sens, la politique étrangère de François Mitterrand s’est révélée assez distincte de celle initiée par le général de Gaulle. Qu’on songe pour s’en convaincre au soutien français à la politique américaine lors de la course aux armements, qui eut lieu en Europe sous l’égide de l’OTAN, ou encore à la participation de la France à la guerre du Golfe de 1990-1991. Par bien des aspects, la politique étrangère menée entre 1981 et 1995 fut plus conservatrice que non-alignée. Surtout, la politique de François Mitterrand est déterminée par le choix majeur d’une Europe de plus en plus fédérale, de l’Acte Unique à Maastricht, perçue comme une protection du rang de la France face aux risques liés à la puissance économique allemande et à la réunification. Le général de Gaulle agissait au nom d’une vision de l’Europe totalement différente, essentiellement politique, fondée et centrée sur l’alliance franco-allemande depuis le Traité de l’Elysée.
En réalité, cette fusion du « gaullo-mitterandisme » traduit plutôt un désir de continuité de la Vème République, au-delà de l’alternance très marquée en 1981. Il s’est agi d’exprimer la pérennité des grands équilibres de la politique extérieure française, notamment sur le plan des principes – indépendance, dialogue, responsabilité multilatérale. Ce qui est intéressant, c’est le consensus qu’elle a réussi à créer autour de la Vème République, conçue comme un tout cohérent et équilibré. En un sens, elle prend l’aspect du mythe, et est une construction qui permet de réunir tous ceux qui se reconnaissent comme républicains derrière un même drapeau.
Ce qui relevait au départ d’une concorde symbolique est devenu après 2007 un effet de contraste avec une nouvelle doctrine, plus néoconservatrice, car les nouveaux clivages en politique étrangère traversent aussi bien les héritiers du gaullisme que du mitterrandisme.
Vous regrettez à de nombreuses reprises la prévalence en France de l’aspect militaire sur l’aspect politique, du ministère de la Défense sur le Quai d’Orsay. Pouvez-vous développer ?
Ces dernières années, la France a commis l’erreur de privilégier trop souvent l’outil militaire en lieu et place de l’outil politique qu’est la diplomatie. En Libye, au Mali, en Centrafrique puis en Irak, c’est d’abord le ministère de la Défense qui a pris l’ascendant sur le ministère des Affaires étrangères en imposant son efficacité, sa réactivité et son adaptabilité. La réponse militaire, du fait de l’entraînement et des capacités d’anticipation de nos armées, a l’avantage d’être disponible dans l’urgence et d’offrir une solution de choix pour le politique sommé de réagir face à une crise. Mais il ne suffit pas de gagner la guerre pour gagner la paix ; ces interventions militaires ne peuvent constituer qu’une réponse ponctuelle à un problème donné (l’avancée des groupes djihadistes sur Bamako ; celle de l’armée de Kadhafi sur Benghazi ; les massacres de Bangui) et ne sauraient pour autant remplacer la mise en place d’une stratégie politique digne de ce nom, ce que les militaires reconnaissent volontiers.
Le choix de l’intervention militaire sans stratégie politique de long-terme mise au service des populations, ne peut que panser momentanément une plaie qui ne manquera pas de se rouvrir, comme ce fut le cas dans les pays mentionnés plus haut. Notre diplomatie ne joue plus son rôle et commet des erreurs d’appréciation dramatiques. Elle ne nous permet plus d’être à l’initiative, aux avant-postes, mais semble au contraire entériner le fait d’avoir en permanence un temps de retard, se condamnant ainsi à n’être qu’essentiellement spectatrice des événements tragiques de notre époque.
L'armée française a tué quatre membres d'un groupe armé qui avait ouvert le feu sur elle dans le nord du Mali près de la frontière algérienne, selon le porte-parole de l'état-major, le colonel Steiger.
Dans la nuit de dimanche à lundi, la force "Barkhane a neutralisé un groupe armé terroriste dans la région de Bouguessa" (Boghassa, sur la carte ci-dessous), lors d'une opération d'interception.
Le groupe a "ouvert le feu sur les soldats français qui ont riposté," a-t-il ajouté en précisant que quatre "terroristes" avaient été tués. Les militaires français ont saisi "deux mitrailleuses lourdes, deux lance-roquettes, quatre fusils d'assaut Kalachnikov et des centaines de cartouches.
Une opération identique avait eu lieu dans ce même secteur en février 2015 (lire ici).
Spécialisée dans la fabrication de stations d'épuration, l'entreprise familiale, jusque-là présente au Maghreb, multiplie depuis deux ans les projets au sud du Sahara.
Cet article Eaux usées : l’espagnol Salher mise sur l’Afrique subsharienne est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.
Az elnökség, az EKB és a Bizottság képviselői 2017. február 21-én találkoztak a szociális partnerekkel, hogy megbeszélést folytassanak a jelenlegi gazdasági feltételekről és kilátásokról, valamint a költségvetési irányvonalnak a gazdasági növekedés támogatásában betöltendő szerepéről.
Edward Scicluna, Málta pénzügyminisztere, a Tanács elnöke a következőkkel nyitotta meg az ülést:
„A gazdasági tevékenység az EU-ban továbbra is mérsékelt, de javuló tendenciát mutat. A gazdasági fellendülést azonban továbbra is egyenetlen növekedés, valamint az államháztartások állapota tekintetében a tagállamok között fennálló számottevő különbségek jellemzik. Ezért felvetődik a kérdés, hogy milyen szerepet játszhat a költségvetési politika a gazdasági növekedés támogatásában. Ezzel összefüggésben meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a költségvetési politika stabilizáló szerepe, illetve a fenntarthatóságot támogató aspektusa között.”
Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke a következőket mondta:
„Európában immár ötödik éve tart a folyamatos gazdasági fellendülés. Minden uniós tagállam visszatért a gazdasági növekedési pályára. A mai bizonytalan időkben azonban nagyon fontos, hogy az európai gazdaságok versenyképesek maradjanak és alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez. Folytatnunk kell tehát a strukturális reformokra irányuló intézkedéseket. Gondoskodnunk kell továbbá arról, hogy a növekedés inkluzív legyen, hogy a fellendülés hatását mindenki érezhesse, különös tekintettel a társadalom legnehezebb helyzetben lévő tagjaira. Számos tagállamban magas az államháztartási hiány és az államadósság; ezeknek az országoknak folytatniuk kell a hiány és az adósság csökkentését, hogy gazdaságaik ellenállóbbá váljanak a belső és külső gazdasági sokkhatásokkal szemben. Több tagállamnak is kezelnie kell a bankszektorban fennálló hiányosságokat, többek között csökkenteniük kell a nemteljesítő hitelek nagy arányát.”
Luca Visentini, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ESZSZ) főtitkára a következő észrevételeket tette:
„Az ESZSZ üdvözli a Bizottság expanzív költségvetési politika alkalmazására vonatkozó felhívását. A jelenlegi helyzetre, amelyet csekély kereslet, alacsony infláció és nagy munkanélküliség jellemez, a költségvetési ösztönzés lehet a helyes válasz. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai azonban nem teszik lehetővé a tagállamok számára, hogy expanzív költségvetési politikát folytassanak. Az ESZSZ a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatára, valamint jobb gazdasági kormányzásra hív fel, mivel ez teremtené meg gazdaságaink helyreállításának és a fenntartható növekedésnek a lehetőségét. Az ESZSZ a belső kereslet növelése, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fokozása érdekében szükségesnek tartja az állami beruházások növelését és az egész Európára és minden dolgozóra kiterjedő béremelést. Ez az a politika, amit az Uniónak meg kell valósítania.”
Az Európai Vállalkozói Szövetség, a BusinessEurope nevében felszólaló Markus J. Beyrer főigazgató a következőket mondta:
„Világosan látható, hogy az uniós gazdaság új erőre kapott az elmúlt hónapokban, aminek része az is, hogy az elmúlt egy évben az Unióban létrejött 3 millió új munkahely többségét a vállalkozások hozták létre. De a növekedést támogató tényezők közül több továbbra is átmeneti jellegű. Számunkra aggodalomra ad okot az, hogy az uniós tagállamok túl keveset tesznek a kedvező gazdasági feltételek kihasználása érdekében. A tagállamoknak fokozniuk kell reform-erőfeszítéseiket, hogy a jelenlegi bizonytalan globális politikai környezetben javítsák a növekedési kilátásokat és erősítsék az uniós gazdaság ellenálló képességét.”
Az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja (CEEP) nevében felszólaló Valeria Ronzitti főtitkár a következőkről beszélt:
„A CEEP üdvözli az Európai Bizottságnak az euróövezeti költségvetési irányvonal meghatározására vonatkozó javaslatát. Véleményünk szerint a Bizottság legújabb közleménye felhívás a tagállamokhoz arra vonatkozóan, hogy az euróövezetre egységes egészként, és ne csupán az egyes tagok összességeként tekintsenek. A Stabilitási és Növekedési Paktum azonban önmagában nem tudja arra kötelezni a költségvetési mozgástérrel rendelkező országokat, hogy e mozgásteret ki is használják. Ezért ezt a Bizottság által tett, igen üdvözlendő első lépést meg kell erősíteni a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítési folyamata során. Most már ténylegesen elegendő bizonyítékkal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy ha a tagállamok hatékony beruházásokat eszközölnek az állami infrastruktúrák területén, azzal irányt mutatnak nem csupán saját maguk, hanem az EU egésze számára is. Ily módon küzdhetjük le a gazdasági válság utóhatásait úgy, hogy közben az európai gazdaság jövőjét tartjuk szem előtt.”
Az európai kkv-k nevében felszólaló Veronique Willems, az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UEAPME ) főtitkára az alábbiakról számolt be:
„A kkv-k jelenleg a belső kereslet által vezérelt növekedés előnyeit élvezik, ám azt is látnunk kell, hogy ez a dinamika fokozatosan veszít az erejéből. Ezért Európának fokoznia kell az egyrészről az állami beruházások növelésére, másrészről a magánberuházások ösztönzésére irányuló erőfeszítéseit. Ehhez a jövőbeli növekedést támogató költségvetési politikákra, valamint a beruházási terv valamennyi pillérének végrehajtására van szükség.”
Az euróövezeti költségvetési irányvonalról folytatott vitával kapcsolatban Veronique Willems kijelentette: „Nem gondoljuk, hogy egy konkrét költségvetési irányvonal meghatározása lenne a legfontosabb politikai cél, inkább a ráfordítások minőségére kell helyeznünk a hangsúlyt, ha a jövőbeli növekedést és foglalkoztatást tartjuk szem előtt.”
A soron következő észt elnökség (2017. júliustól decemberig) nevében Sven Sester pénzügyminiszter az alábbiakat jegyezte meg:
„A Stabilitási és Növekedési Paktum továbbra is az uniós költségvetési politikák euróövezeti koordinációjának sarokköve, és e koordináció keretében már eddig is jelentősen tágítottuk a rugalmasság értelmezésének kereteit. Tekintve, hogy a fellendülés megszilárdulni látszik és a kibocsátási rések fokozatosan megszűnnek, nem feltétlenül tartjuk szükségesnek a további költségvetési ösztönzést. A számos országban továbbra is magas és növekvő adósságállományt fenntartható módon kezelni kell, a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet pedig lendületet is ad az e cél elérésére irányuló törekvéseknek. Ezért növekedésbarát költségvetési politikát kell folytatni, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai kombináció megvalósításával. E tekintetben a strukturális reformokat, a beruházásokat és az államháztartás színvonalát kell előtérbe helyezni.”
A jövőbeli bolgár elnökség (2018. januártól júniusig) nevében Marinela Petrova pénzügyminiszter-helyettes az alábbiakat mondta el:
„Az európai projektnek mind gazdasági, mind politikai kihívásokkal szembe kell néznie, és mindehhez némi bizonytalanság is társul a jövőbeli növekedési kilátásokat illetően. A jelenlegi – nagyon alacsony infláció és zéró kamat jellemezte – makrogazdasági környezetben az állami beruházások a többlettel, így költségvetési mozgástérrel rendelkező országok számára is hatékonyabbak lehetnek, ugyanakkor azon országok számára is, amelyek e hatások következményeit tartják szem előtt. A kicsi és nyitott gazdaságok számára azonban továbbra is a költségvetési stabilitásnak kell a fő szakpolitikai célnak lennie, mivel esetükben kisebb jelentőségűek a költségvetési multiplikátorok. Másrészről pedig a hosszú távú gazdasági növekedés és a stabil költségvetési politika kéz a kézben jár. Ezért annak eldöntésekor, hogy expanzív vagy restriktív költségvetési politikára van-e szükség, elsősorban az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára kell összpontosítani.”
La mort de l'opposant Étienne Tshisekedi aurait pu marquer une trêve politique, le temps de le mettre en terre. Elle a, au contraire, déclenché d'interminables discussions, prenant en otage le corps du défunt. Chronique de plus de quinze jours de palabres.
Cet article RD Congo : querelles de chapelle autour du cercueil de Tshisekedi est apparu en premier sur JeuneAfrique.com.
Place: Europa building, Brussels
Chairs: Konrad Mizzi, Maltese Minister
All times are approximate and subject to change
+/- 08.45
Doorstep by Minister Mizzi
+/- 09.30
Beginning of Council meeting (roundtable)
Adoption of the agenda
Adoption of non-legislative A items
Adoption of legislative A items (public session)
+/- 09.50
State of the Energy Union
+/- 10.35
Clean energy package (public session)
+/- 14.30
Any other business:
a) Current legislative proposals (public session)
i) Security of gas supply
ii) Energy labelling
b) European Nuclear Energy Forum
c) Ocean Energy Forum
+/- 15.45
Press conference (live streaming)
Press room, Justus Lipsius building
Az év elejétől 10–30 százalékkal drágult a hús, a kenyér ára pedig 5 százalékkal emelkedett, ami több, mint tavaly egész évben – közölte a tsn.ua hírportál február 21-én.
Hivatalos adatok szerint január elsejétől az élelmiszerek átlagosan 2 százalékkal drágultak. A legnagyobb mértékben, 15 százalékkal a zöldségek ára nőtt. A minimálbér emelkedése ellenére a legtöbb ukrán állampolgárnak nem változott a fizetése.
Az élelmiszerárak európai szintre emelkedtek, habár a munkabérek jóval alacsonyabbak a szomszédos országokban mért fizetésekhez képest. Mindemellett Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és a balti országokban sokkal kedvezőbb élelmiszerárakkal találkozhatunk, mint Ukrajnában.
Kárpátalja.ma