Feed aggregator

AMENDMENTS 1 - 258 - Draft report EU political relations with Latin America
Committee on Foreign Affairs

Source : © European Union, 2017 - EP

AMENDMENTS 1 - 258 - Draft report EU political relations with Latin America
Committee on Foreign Affairs

Source : © European Union, 2017 - EP

Source : © Union européenne, 2017 - PE

Sorry, this entry is only available in Greek.

Quelle : © Europäische Union, 2017 - EP

Source : © Union européenne, 2017 - PE

Une cérémonie aura lieu le 1er juin sur la base d’Orléans-Bricy pour commémorer la création de l’Infanterie de l’Air en 1937.

Nyári egyetemet szerveznek Belgiumban 2017. augusztus 21-ei kezdettel Zenés Színházi Platform Ghentben címmel.

Depuis mardi soir, la ligne de défense du clan Macron sur l'affaire Richard Ferrand est claire. Oui, le montage immobilier qui a permis à sa compagne de remporter l'appel d'offres et de louer des locaux...

L'Éthiopien Tedros Adhanom Ghebreyesus a été élu mardi nouveau directeur général de l'Organisation mondiale de la santé (OMS), devenant le premier Africain à prendre la tête de cette puissante agence de l'ONU, qu'il a l'ambition de réformer.

The EU and US must follow up their recent successes in knocking heads together in Macedonia and Albania – or the region’s descent into a dangerous crisis will continue.

Instauré après les attentats terroristes du 13 novembre 2015, l'état d'urgence est toujours en vigueur en France. Le nouveau président Emmanuel Macron souhaite même le prolonger jusqu’au 1er novembre 2017.

A Tanács (ECOFIN):

1. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság kellő időben közzétette az egyes tagállamok által folytatott gazdaságpolitikák elemzését tartalmazó országjelentéseket, amelyek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggésben elkészített részletes vizsgálatokról és a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásáról is beszámolnak, valamint üdvözli a részletes vizsgálatok legfontosabb eredményeit összefoglaló bizottsági közleményt. ÜDVÖZLI az átfogó elemzést, és HANGSÚLYOZZA, hogy a részletes vizsgálatoknak az országjelentéseken belül jól beazonosíthatóknak és átláthatóknak kell maradniuk.

2. A 2017. évi országspecifikus ajánlások elfogadásakor FIGYELEMBE FOGJA VENNI ezeket az elemeket, továbbá a nemzeti reformprogramokat, a stabilitási és a konvergenciaprogramokat és az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2017. március 10-i ajánlásokat.

I. RÉSZLETES VIZSGÁLATOK

3. ÚGY VÉLI, hogy a részletes vizsgálatok mindegyik vizsgált tagállam tekintetében részletes és alapos elemzést nyújtanak az ország helyzetéről, így megfelelő alapot jelentenek a többoldalú felügyelethez, a reformok iránti fokozott tagállami elkötelezettséghez és a hatékony szakpolitikai intézkedésekhez. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az egyes gazdaságok előtt álló sajátos kihívásokat figyelembe véve a megfelelő elemzési eszközöket vették igénybe, és érdemi minőségi elemzés egészítette ki azokat.

4. EGYETÉRT azzal, hogy a vizsgált tagállamok közül tizenkettőben (Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Portugália, Szlovénia és Svédország) a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében vett, különböző jellegű és mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható, Finnországban ugyanakkor a továbbiakban nem tapasztalható ilyen értelemben vett makrogazdasági egyensúlyhiány.

5. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, hogy hat tagállamban (Bulgária, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus és Portugália) túlzott egyensúlyhiány áll fenn. NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság májusban három ország (Olaszország, Ciprus és Portugália) esetében, amelyeknél a részletes vizsgálat során felmerült strukturális problémák fényében túlzott egyensúlyhiányt állapítottak meg, a nemzeti reformprogramok ambíciószintjének figyelembevételével felül kívánja vizsgálni az értékelését. MEGÁLLAPODIK arról, hogy gondosan megvizsgálja a Bizottság által készítendő további vizsgálatokat annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e további lépésekre. HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával.

6. HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi tagállamban folyamatosan szakpolitikai intézkedésekre és a strukturális reformok melletti szilárd elkötelezettségre van szükség, többek között akkor, ha a GMU zavartalan működését veszélyeztető makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Az egyensúlyhiányt fenntartható módon kell kezelni, a legfontosabb kihívásokra összpontosítva, csökkentve a kockázatokat, elősegítve az uniós gazdaságok új egyensúlyának megteremtését és megteremtve a feltételeket a fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez.

7. MÉLTÁNYOLJA a több tagállam által a külső és belső egyensúlyhiányaik korrekciója terén elért eredményeket, amivel az euróövezeten belül és uniós szinten is hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához. HANGSÚLYOZZA, hogy a tapasztalt javulás ellenére a kihívások és a kockázatok összességében változatlanok, és további szakpolitikai intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok, különösen az eladósodottság magas szintjének kezeléséhez, miközben csökken a potenciális kibocsátás és lassul a termelékenység növekedése, a munkanélküliségi ráták pedig továbbra is történelmi csúcson vannak. Ugyanakkor egyes euróövezeti tagállamokban a folyó fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési szükséglettel párosul, és ez bizonyos körülmények között a megtakarítások és beruházások közötti jelentős egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni. MEGÁLLAPÍTJA, hogy számos euróövezeti országban a hiány és a többlet közötti egyensúly helyreállítása, ezzel egyidejűleg pedig más országokban a tartós és jelentős többlet aszimmetrikus kiigazítással járt, és ennek eredményeként az euróövezet egészében jelentős és egyre növekvő többletet mutató költségvetési pozíció keletkezett, amelynek következményei további figyelmet érdemelnek.

II. AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA

8. NYUGTÁZZA a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtása tekintetében elért eredményeket, de MEGÁLLAPÍTJA, hogy a reformok végrehajtása a különböző szakpolitikai területek és a különböző országok vonatkozásában nem volt egyenletes, továbbá hogy csak néhány esetben tapasztalható számottevő előrelépés a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában.

9. ÜDVÖZLI az országspecifikus ajánlások végrehajtásának a Bizottság által készített új többéves értékelését, valamint azt, hogy az ajánlások többsége tekintetében megfelelő haladás történt, de MEGJEGYZI, hogy különbségek tapasztalhatók az egyes szakpolitikai területek és országok között, és az előrelépés időben sem volt egyenletes. EMLÉKEZTET arra, hogy a Bizottság többéves értékelése szerint több országspecifikus ajánlás hosszú távú strukturális problémákra irányul, amelyek megoldásához idő kell, és előfordulhat, hogy a kézzelfogható eredmények csak lassabban mutatkoznak.

10. HANGSÚLYOZZA, hogy a jelenlegi viszonylag kedvező makrogazdasági környezetben folytatni kell a reformok végrehajtását, illetve még fokozni kell az erőfeszítéseket az alábbiakban ismertetett szakpolitikai kihívások kezelése, a reformok kifulladásának megelőzése és a politikai gazdasági kihívások legyőzése érdekében.

11. ÜDVÖZLI, hogy számos tagállamban az államháztartási hiány és az adósságráta csökkenésére lehet számítani, de HANGSÚLYOZZA, hogy a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának – ezen belül a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának – biztosítása továbbra is kihívást jelent.

12. HANGSÚLYOZZA, hogy mielőbb további strukturális reformokra van szükség a termékek és a szolgáltatások piacain a gazdasági fellendülés erősítése, a káros hatásokkal járó egyensúlyhiány kiküszöbölése, a beruházási feltételek könnyítése és az egységes piac megerősítése érdekében. Nagyobb előrelépést kell tenni a vállalkozás- és foglalkoztatásbarát szabályozási környezet kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közigazgatás hatékonyságának és a szabályozás minőségének javítása, valamint a szolgáltatási ágazatot érintő indokolatlan korlátozások megszüntetése terén, mindenekelőtt a szolgáltatók határokon átnyúló működésének jelentős könnyítésével.

13. ÜDVÖZLI, hogy az inkluzív növekedés kiemelt szerepet kap, és HANGSÚLYOZZA, hogy a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a beruházások növelése, valamint a termelékenység és a munkaerő-kínálat fokozása érdekében végrehajtott reformok támogatása mind lényegesen hozzájárul a szociális kihívások kezeléséhez. A rendezett államháztartás és az ambiciózus reformok végrehajtása előfeltételei a fenntartható és inkluzív növekedésnek.

14. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy változatlanul sürgősen javítani kell a befektetési feltételeket annak érdekében, hogy növekedjen a reálgazdaságba történő magánbefektetések volumene és biztosítottak legyenek a jó minőségű állami beruházások és infrastruktúrák. Lassan halad a reformok végrehajtása az ágazatspecifikus szabályozást érintő problémák és a beruházások útjában álló egyéb akadályok felszámolása, továbbá a közigazgatás, az igazságügyi rendszerek, a fizetésképtelenségi eljárások, valamint az üzleti környezet korszerűsítése terén, ideértve a finanszírozáshoz jutás lehetőségeit is. Némi haladás történt ugyan, de sok tagállamban továbbra is akadályokba ütköznek a beruházások egyes kulcsfontosságú ágazatokban.

15. ELISMERI, hogy Európa termelékenységi problémával küzd, a termelékenység növekedése visszafogott és elmarad a más fejlett gazdaságokat jellemző növekedési ütem mögött. Ezzel összefüggésben KIEMELI a strukturális reformok jelentőségét az innováció elősegítése, a digitalizálás és az új technológiák elterjesztésének megkönnyítése terén, az olyan üzleti környezet megteremtésében, ahol a legtermelékenyebb vállalatoknak van esélyük előretörni, valamint a források helytelen elosztásának és a strukturális munkaerőhiánynak a visszaszorítása tekintetében. A problémákat többek között a népesség elöregedése tovább súlyosbítja. Az előrejelzések szerint egész Európában csökkenni fog a munkaképes korúak részaránya a teljes népességen belül, és a helyzet egyes gazdaságokban rendkívül súlyos.

16. ÜDVÖZLI a munkaerőpiaci reformok terén elért eredményeket, ugyanakkor megállapítja, hogy jelentős kihívások és végrehajtási hiányosságok vannak ezen a területen. Lenne még lehetőség az adóalap szélesítésére és a munkát terhelő adók csökkentésére, és további erőfeszítéseket lehetne tenni a nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében. Egyes tagállamokban az ifjúsági és a tartós munkanélküliség csökkentése is újabb intézkedéseket igényel. A sikeres integrációra – különösen a migránsok és menekültek sikeres integrációjára – szintén kiemelt figyelmet kell fordítani.

Lundi 22 mai, le Royaume-Uni a été touché par l'attaque terroriste la plus meurtrière commise sur son sol depuis 12 ans. Alors que des milliers de jeunes sortaient d'un concert, l'attentat, revendiqué par Daech, a fait 22 morts et 59 blessés. L'heure est au recueillement, mais également déjà aux bilans et aux réactions.

In der G20, der EU und in Deutschland fordern derzeit viele Stimmen einen Quantensprung in der wirtschaftlichen Zusammenarbeit zwischen Europa und Afrika. Im Gegensatz dazu wird die Diskussion zu den EU-Afrika-Handelsbeziehungen aber häufig nur auf die Wirtschaftspartnerschaftsabkommen (Economic Partnership Agreements, EPAs) reduziert.
Die Geschichte der EPA-Verhandlungen begann im Jahr 2000 mit der Unterzeichnung des Cotonou-Partnerschaftsabkommens (CPA) zwischen der EU und den afrikanischen, karibischen und pazifischen Staaten (der AKP-Gruppe). Die daran anschließenden Verhandlungen entwickelten sich jedoch bald äußerst kontrovers. Während des EU-Afrika-Gipfels im Jahr 2007 eskalierten die angespannten Debatten nach der Kritik afrikanischer Staats- und Regierungschefs, die EU verfolge lediglich die Absicht, Handelsabkommen zwischen zutiefst asymmetrischen Märkten abzuschließen.
Mit Blick auf den EU-Afrika-Gipfel im November 2017 ist es daher wichtig, den Dialog darüber fortzusetzen, was die EU und Afrika mithilfe der EPAs erreichen wollen. Die EPAs könnten als Teil einer breiter angelegten Afrika-Strategie, die durch adäquate politische, personelle und finanzielle Ressourcen gestützt wird, zu einer Vertiefung der Zusammenarbeit beitragen. Doch die Zukunft der EPAs ist umstritten. Viele Akteure haben stark voneinander abweichende Erwartungen an die EPAs. Ein starkes gemeinsames Interesse an einer Intensivierung der Handelskooperation zwischen Afrika und der EU ist aber trotz der anhaltenden Kontroversen um die EPAs auf beiden Seiten nach wie vor vorhanden.
Vor diesem Hintergrund werden in diesem Papier vier Szenarien für die Zukunft der EPAs untersucht – mit ihren jeweiligen Chancen und Risiken:

• Szenario A: Fortführen der bisherigen EPA-Strategie
• Szenario B: Abbrechen der EPA-Verhandlungen
• Szenario C: Wiedereröffnung der EPA-Verhandlungen auf neuer Grundlage
• Szenario D: Verfolgung einer angepassten und flexibleren EPA-Agenda

Die Diskussion dieser Szenarien zeigt, dass EPAs wichtige Vorteile für die EU-Afrika-Handelsbeziehungen beinhalten, z. B. indem sie die Rechtssicherheit für die beteiligten Parteien stärken (Szenario A). Der Abbruch der Verhandlungen (Szenario B) bietet keinerlei Lösung für die Zukunft der EU-Afrika-Beziehungen, und auch ein Neustart derselben (Szenario C) eröffnet keine guten Erfolgsaussichten. Wir plädieren daher für eine modifizierte und flexibilisierte EPA-Agenda (Szenario D), die die Bedenken der AKP-Länder gezielt anspricht, regionale afrikanische Integrationsprozesse besser stärkt und mehr begleitende Unterstützungsmaßnahmen vorsieht als Szenario A.
Es ist nicht hilfreich, die EPAs separat zu betrachten und zu erwarten, dass sie „aus sich selbst heraus“ im Bereich Handel und Entwicklung substanzielle Ergebnisse leisten können. Wenn die momentane Stagnation überwunden werden soll, müssen sich alle Akteure – ob kritisch oder moderat – an explizit interessengeleiteten Gesprächen beteiligen. Szenario D bietet die Möglichkeit, dass die EPAs ein integraler Bestandteil der Debatte über Handel und Investitionen werden, während sie bis dato eher einen separaten Diskussionsstrang in den EU-Afrika-Beziehungen bilden.

In der G20, der EU und in Deutschland fordern derzeit viele Stimmen einen Quantensprung in der wirtschaftlichen Zusammenarbeit zwischen Europa und Afrika. Im Gegensatz dazu wird die Diskussion zu den EU-Afrika-Handelsbeziehungen aber häufig nur auf die Wirtschaftspartnerschaftsabkommen (Economic Partnership Agreements, EPAs) reduziert.
Die Geschichte der EPA-Verhandlungen begann im Jahr 2000 mit der Unterzeichnung des Cotonou-Partnerschaftsabkommens (CPA) zwischen der EU und den afrikanischen, karibischen und pazifischen Staaten (der AKP-Gruppe). Die daran anschließenden Verhandlungen entwickelten sich jedoch bald äußerst kontrovers. Während des EU-Afrika-Gipfels im Jahr 2007 eskalierten die angespannten Debatten nach der Kritik afrikanischer Staats- und Regierungschefs, die EU verfolge lediglich die Absicht, Handelsabkommen zwischen zutiefst asymmetrischen Märkten abzuschließen.
Mit Blick auf den EU-Afrika-Gipfel im November 2017 ist es daher wichtig, den Dialog darüber fortzusetzen, was die EU und Afrika mithilfe der EPAs erreichen wollen. Die EPAs könnten als Teil einer breiter angelegten Afrika-Strategie, die durch adäquate politische, personelle und finanzielle Ressourcen gestützt wird, zu einer Vertiefung der Zusammenarbeit beitragen. Doch die Zukunft der EPAs ist umstritten. Viele Akteure haben stark voneinander abweichende Erwartungen an die EPAs. Ein starkes gemeinsames Interesse an einer Intensivierung der Handelskooperation zwischen Afrika und der EU ist aber trotz der anhaltenden Kontroversen um die EPAs auf beiden Seiten nach wie vor vorhanden.
Vor diesem Hintergrund werden in diesem Papier vier Szenarien für die Zukunft der EPAs untersucht – mit ihren jeweiligen Chancen und Risiken:

• Szenario A: Fortführen der bisherigen EPA-Strategie
• Szenario B: Abbrechen der EPA-Verhandlungen
• Szenario C: Wiedereröffnung der EPA-Verhandlungen auf neuer Grundlage
• Szenario D: Verfolgung einer angepassten und flexibleren EPA-Agenda

Die Diskussion dieser Szenarien zeigt, dass EPAs wichtige Vorteile für die EU-Afrika-Handelsbeziehungen beinhalten, z. B. indem sie die Rechtssicherheit für die beteiligten Parteien stärken (Szenario A). Der Abbruch der Verhandlungen (Szenario B) bietet keinerlei Lösung für die Zukunft der EU-Afrika-Beziehungen, und auch ein Neustart derselben (Szenario C) eröffnet keine guten Erfolgsaussichten. Wir plädieren daher für eine modifizierte und flexibilisierte EPA-Agenda (Szenario D), die die Bedenken der AKP-Länder gezielt anspricht, regionale afrikanische Integrationsprozesse besser stärkt und mehr begleitende Unterstützungsmaßnahmen vorsieht als Szenario A.
Es ist nicht hilfreich, die EPAs separat zu betrachten und zu erwarten, dass sie „aus sich selbst heraus“ im Bereich Handel und Entwicklung substanzielle Ergebnisse leisten können. Wenn die momentane Stagnation überwunden werden soll, müssen sich alle Akteure – ob kritisch oder moderat – an explizit interessengeleiteten Gesprächen beteiligen. Szenario D bietet die Möglichkeit, dass die EPAs ein integraler Bestandteil der Debatte über Handel und Investitionen werden, während sie bis dato eher einen separaten Diskussionsstrang in den EU-Afrika-Beziehungen bilden.

Le chef de l'État, qui réunissait ce mercredi le deuxième Conseil de défense du quinquennat, a également annoncé qu'il souhaitait une nouvelle loi pour renforcer la sécurité des Français.

Am 23. Mai 2017 hat der Rat sich auf eine neue Regelung für die Beilegung von Doppelbesteuerungsstreitigkeiten in der EU geeinigt.

Mit dem Vorschlag sollen die Verfahren verbessert werden, die für die Beilegung von Streitigkeiten zwischen Mitgliedstaaten herangezogen werden, welche durch die Auslegung von Abkommen über die Beseitigung der Doppelbesteuerung entstehen. Er stützt sich auf das Übereinkommen über die Beseitigung der Doppelbesteuerung im Falle von Gewinnberichtigungen zwischen verbundenen Unternehmen (90/436/EWG).

"Diese Richtlinie ist ein wichtiger Bestandteil unseres Plans für die Stärkung der Rechtssicherheit im Steuerbereich und die Verbesserung der Rahmenbedingungen für Unternehmen in Europa", sagte der maltesische Finanzminister Edward Scicluna, der derzeit den Ratsvorsitz innehat.

Durch Fälle, in denen verschiedene Mitgliedstaaten auf dieselben Einkünfte oder Kapitalerträge zweimal Steuern erheben, können ernste Hindernisse für die grenzüberschreitende Geschäftstätigkeit entstehen. Durch sie kommt es zu einer übermäßigen steuerlichen Belastung und sie können zu wirtschaftlichen Verzerrungen führen und negative Auswirkungen auf grenzüberschreitende Investitionen haben.

Nach dem Richtlinienentwurf müssen die Streitbeilegungsverfahren zwingend und verbindlich sein und klare Fristen sowie eine Verpflichtung, Ergebnisse zu erzielen, vorsehen. Damit stellt er auf die Schaffung steuerlicher Rahmenbedingungen ab, bei denen die Befolgungskosten für die Unternehmen auf ein Minimum reduziert werden.

Der Text sieht ein vom Steuerpflichtigen einzuleitendes Verständigungsverfahren vor, bei dem die Mitgliedstaaten innerhalb von zwei Jahren zu einer Einigung gelangen müssen. Scheitert das Verfahren, wird ein Schiedsverfahren für die Beilegung der Streitigkeit innerhalb bestimmter Fristen eingeleitet. Zu diesem Zweck wird ein beratendes Gremium eingesetzt, für das drei bis fünf unabhängige Schiedsrichter zusammen mit bis zu zwei Vertretern aus jedem Mitgliedstaaten benannt werden. Das Gremium ("Beratender Ausschuss") gibt eine Stellungnahme hinsichtlich der Beseitigung der Doppelbesteuerung in dem Streitfall ab, die für die beteiligten Mitgliedstaaten verbindlich ist, es sei denn, sie einigen sich auf eine andere Lösung.

Der Rat hat einen Kompromiss in Bezug auf folgende Themen gebilligt:

• Anwendungsbereich der Richtlinie, d. h. die Arten von Streitigkeiten, die erfasst sein sollten; Der Rat verständigte sich auf einen breiten Anwendungsbereich, jedoch mit der Möglichkeit, auf Einzelfallbasis die Streitigkeiten auszuschließen, bei denen es nicht um Doppelbesteuerung geht.
• "Unabhängige Personen": Kriterien zur Gewährleistung der Unabhängigkeit derjenigen, die für eine Gruppe von unabhängigen Schiedsrichtern benannt werden. Es wurde vereinbart, dass die Schiedsrichter nicht bei Steuerberatungsunternehmen angestellt sein oder Steuerberatung auf gewerblicher Basis erteilt haben dürfen. Sofern nicht anders vereinbart, muss der Vorsitzende des Gremiums ein Richter sein;
• Ständiger Ausschuss: Möglichkeit, eine Struktur mit dauerhaftem Charakter für die Behandlung von Streitbeilegungsfällen einzusetzen, falls die Mitgliedstaaten dies vereinbaren.

Die nächsten Schritte

Die Einigung wurde auf einer Tagung des Rates (Wirtschaft und Finanzen) erzielt. Der Rat wird die Richtlinie annehmen, sobald das Europäische Parlament seine Stellungnahme abgegeben hat.

Die Mitgliedstaaten haben bis zum 30. Juni 2019 Zeit, um die Richtlinie in nationale Rechtsvorschriften umzusetzen. Sie gilt für Beschwerden, die nach diesem Zeitpunkt zu Fragen im Zusammenhang mit dem Steuerjahr eingereicht werden, das am oder nach dem 1. Januar 2018 beginnt. Die Mitgliedstaaten können jedoch vereinbaren, dass die Richtlinie auf Beschwerden im Zusammenhang mit früheren Steuerjahren angewendet wird.