For the first time ever, the EU COSME Programme is awarding grants to clusters partnering in the defence and security sector.
Two transnational defence-related cluster partnerships, whose members have been working with EDA, informed the Agency that they have started negotiation of a grant agreement in view of being awarded COSME funding under a European Commission’s call for proposals, managed by the Executive Agency for Small and Medium-sized Enterprises (EASME):
The European Defence Agency (EDA) has played a precursor and facilitating role:
For more information:
Registration for the upcoming Preparatory Action on Defence Research (PADR) Info & Brokerage Day 2018, scheduled to take place in Brussels on 12 April 2018, is now open HERE.
Representatives from industry, research entities and other defence stakeholders interested in receiving detailed information related to the recently published 2018 PADR calls for proposals, and in networking with potential consortia partners have until 5 April 2018 (5pm Brussels time) to register.
EDA and Commission experts will provide attendants with first-hand explanations on the 2018 PADR topics as well as the rules and conditions for participation in the calls for proposals. Furthermore, in the afternoon, a brokerage session with b2b meetings will allow participants to exchange views with potential future consortia partners.
Details about the calls and participation conditions can be found here.
The Preparatory Action on Defence Research is funded by the European Union.
More information:
Az Éjjeli farkasok motoros banda húsz tagja a március 19-én indult „Orosz Balkán” nevű túrájuk első állomásaként átlépték a bosnyák határt, terveik szerint március 20-22 között lesznek Boszniában. Most kocsival érkeztek, a motoros túrát nyárra tervezik. Az egész túra tíz napig tart, Bosznia-Hercegovinában Banja Luka, Bijeljina, Brčko és Doboj, Szerbiában Belgrád, Újvidék, Valjevo, Kruševac, Niš, Jagodina, Kragujevac és Bela az érintett városok.
A csoport két tagját, Aleksandar Zaldostanovot, alias „Sebészt” és a szerbiai csoport vezetőjét, Saša Savićot a boszniai hatóságok nemzetbiztonsági szempontból veszélyesnek tartják, belépésüket az országba megtagadják. A csoport többi tagjának mozgását kiemelt figyelemmel kísérik. A kitiltottak feljelentést tesznek Dragan Mektić biztonsági ügyekért felelős miniszter ellen, mert nem értik, miért nem léphetnek be az országba, és miért nevezi őket a miniszter szélsőjobboldalinak és terroristának.
Dragan Mektićen kívül más bosnyák politikusoknak is az a véleménye, hogy ezek az emberek szélsőséges ideológiát terjesztenek, szélsőséges csoportokhoz kapcsolódnak, hosszútávú céljuk a Balkán destabilizálása. Úgy gondolják, hogy a látogatás azért is problémás, mert az Éjjeli farkasok egy bűnügyi, félkatonai szervezet, a Kreml közvetlen képviselete, és kezdenek egyre szélesebb politikai kapcsolatot kiépíteni Milorad Dodik rendszerével és Aleksandar Vučić szerb elnök autokrata kormányával.
Vlagyimir Putyin és Aleksandar Zaldostanov
Függetlenül attól, hogy Oroszországnak van-e tényleges befolyása az Éjjeli farkasokra, ők szemmel láthatóan úgy gondolják, hogy történelmi missziót töltenek be. Tagjai között vannak az ukrán konfliktus veteránjai, közülük valószínűleg többen részt vettek a jugoszláv háborúkban is, most pedig Putyin katonáiként viselkednek.
Az Éjjeli farkasok a moszkvai földalatti mozgalomból az 1980-as években léptek a nyilvánosság elé, amikor Gorbacsov reformjai következtében a helyzet jelentősen liberalizálódott. Kezdetben a motorokba szerelmes anarchisták csoportja volt, mostanra az orosz elnök elkötelezett támogatói lettek, Aleksandar Zaldostanov egyike Vlagyimir Putyin legjobb barátainak. A csoport életében a döntő pillanat 1991 augusztus volt, amikor az ellenállás széléről csatlakoztak a keményvonalas kommunistákhoz a Gorbacsov elleni sikertelen puccsban. A Szovjetunió összeomlása ma is fájdalmas számukra. Azt vallják, hogy „a Szovjetunió a világ legerősebb birodalma volt.” A Krím annektálása lehetőséget nyújtott nekik, hogy segítsenek Oroszországnak újból visszanyerni erejét és visszaszerezni az elvesztett területeket.
A The Guardian írt róluk egy cikket, aminek ezt a címet adták: „Ismerd meg az Éjjeli farkasokat, Moszkva leghirhedtett motoros bandáját.” Az angol lap szerint a klubnak több ezer tagja lehet szerte Kelet-Európában, szoros kapcsolatot ápolnak az orosz elnökkel, és néhányan arra szólítanak fel, hogy „Putyin angyalainak” nevezzék őket.
Mark Galeoti orosz szakértő, a New York-i egyetem professzora azt tartja róluk, hogy „az állam ügynökei és eszközei”, más szóval a Kreml behúzta őket a szélről, kihasználja Putyin-barátságukat, és Amerika ellenes retorikájukat.
Az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége közleménye szerint a csoport „destabilizációs tényezőt jelent Bosznia-Hercegovina és a régió számára”.
A szarajevói orosz nagykövetség közleményében azt írta, hogy az „Orosz Balkán” motoros túra célját igyekeznek meghamisítani, biztonságot fenyegető eseménynek feltüntetni, holott „ez egy zarándokút, aminek során szerbiai kolostorokat, vallási, kulturális, és történelmi helyeket keresnek fel.”
A philadelphiai Külpolitikai Kutató Intézetben készítettek egy tanulmányt az orosz befolyásról Bosznia-Hercegovinára. Az egyik szerző a szarajevói egyetem professzora, dr. Emil Suljagić, aki azt írja, hogy „ez az erődemonstráció Moszkva nyílt fenyegetése. (…) A történések fájdalmasan emlékeztetnek Milosevic militarizálására a rendőrség körében, miután rájött, hogy Montenegró megállíthatatlanul távolodik a politikájától. Ez a militarizált rendőrség később szörnyű bűnöket követett el például a koszovói albánok ellen.” A tanulmányban hangsúlyozzák, hogy Oroszország készen áll a Balkán destabilizálására, a balkáni országok Oroszország figyelmének középpontjában állnak. A demokratikus Nyugat „megpróbál” segíteni, de kijelentéseikkel, az orosz műveletekre adott válaszaikkal leginkább csak megzavarni tudják őket, míg ők zavartalanul terjesztik nézeteiket a Szerb Köztársaságban, Boszniában és Szerbiában.
Szerbiai elemzők azt mondják, hogy az előző alkalommal ellentétben, az Éjjeli farkasok megjelenését Szerbiában nem kíséri megkülönböztetett média figyelem, a boszniai figyelmeztetésekkel ellentétben, Szerbiában szinte egyetlen szó sem esik róluk.
Ennek némileg ellentmond Jelena Milićnek, a belgrádi Euroatlanti Tanulmányok Központja igazgatójának néhány gondolata. „A mostani szerbiai hatalom őszinte abban a kérdésben, hogy megpróbál egyensúlyozni az autokrata antidemokratikus, revizionista Oroszország és a Nyugat politikája között, ami ellenőrzi a befektetéseket, vissza nem térítendő támogatásokat ad, kedvező hiteleket Szerbiának, pénzügyileg támogatja az intézményeit. Oroszországnak érdekében áll gátolni Belgrád és Pristina megegyezését, ami még akár fegyveres konfliktushoz is vezethet, mint korábban Kumanovoban. Ezért aggasztóak olyan új polgári csoportok, mint a „Nem adjuk Belgrádot”, amik közös megmozdulásokat, demonstrációkat szerveznek katonai és rendőri szakszervezetekkel, akik körében Ratko Mladić hős. Nincs szükség fegyveres erőkre Szerbia biztonsági rendszerének és Vucic viszonylag békés hangú retorikájának aláásására. Ez Putyin érdeke és nem a térségé.” Hozzáteszi: „sem Macedónia, sem Montenegró nem menekül ez elől.”
Hogy ez mennyire így van, azt alátámasztja a legújabb hír, miszerint Moszkva figyelmezteti, kvázi megfenyegeti Macedóniát, vegye figyelembe milyen következményekkel járhat csatlakozásuk a NATO-hoz.
Az Éjjeli farkasok csoport tagja a csecsen elnök, Ramzan Kadirov is, tagszervezetek tagjainak csatlakozását várják Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Bulgáriából és Macedóniából azzal együtt is, hogy Putyin barátai túl azon, hogy rajta vannak az amerikai beutazási fekete listán, tilos belépniük Lengyelországba, Litvániába, Grúziába.