Trockenheit hat den Rheinpegel derart sinken lassen, dass mangels Ölimporten Vorräte in der Schweiz knapp werden. Der Bund hat darum am Montag Diesel-Pflichtlager teilweise frei gegeben: 30'000 Kubikmeter dürfen verkauft werden.
In Basel, in dessen Häfen 12 Prozent aller Importe in die Schweiz umgeschlagen werden, können Frachtschiffe derzeit zwar noch auf dem Rhein fahren. Weiter abwärts jedoch im Raum Koblenz (D) hat das anhaltende Ausbleiben von Niederschlägen den Pegel so tief absacken lassen, dass sich die Frachtschifffahrt kaum mehr lohnt.
Können Schiffe mangels Wasser unter dem Kiel nur mit reduzierter Ladung fahren, verteuert sich der Transportpreis wegen der Fixkosten für Schiff und Besatzung. Entsprechend ist derzeit die Achse vom Seehafen Rotterdam bis Basel faktisch unterbrochen. Importeure weichen auf Strasse und Schiene aus, wenn sie können.
Inzwischen wird jedoch Ausweichen schwierig: «Die Kapazitäten der Bahn und Pipeline-Importe sind nahezu ausgeschöpft», heisst es bei der Varo Energy Marketing AG, die im Hafen Birsfelden BL Tankanlagen betreibt. Die Ölimporteurin sieht deswegen inzwischen die Versorgungslage als «stark beeinträchtigt».
Das Bundesamt für wirtschaftliche Landesversorgung (BWL) hat am Montag auf Antrag der Branche als «Sofortmassnahme» eine temporäre Freigabe der Dieselöl-Pflichtlager beschlossen. Laut Lucio Gastaldi, Leiter Geschäftsstellen Energie & Industrie im BWL, dürfen die Firmen zunächst 30'000 Kubikmeter (m3) Diesel in den Verkauf geben.
Diese Freigabemenge entspricht rund 2,5 Prozent der gesamten Diesel-Pflichtlagermenge in der Schweiz. Die Firmen müssen ihre Vorräte später wieder entsprechend aufstocken, um das Soll von 4,5 Monaten des Gesamtverbrauchs wieder an Lager zu haben zur Sicherung der Landesversorgung gemäss Verfassungsauftrag.
Der Bedarf lässt sich anhand der Importmengen abschätzen: Im Schnitt der letzten drei Jahre wurden laut Gastaldi jeden Monat rund 120'000 m3 Diesel importiert. Demnach liegt der durchschnittliche Tagesverbrauch in der Schweiz bei etwa 4000 m3.
Laut einer Varo-Sprecherin liefert ihre Raffinerie in Cressier - die einzige im Land - derzeit rund einen Viertel der Diesel-Nachfrage. Daneben laufen die Importe mit Bahn und Pipelines. Das BWL beobachte die Versorgungslage kontinuierlich, sagte Gastaldi weiter, und werde nach Bedarf neu entscheiden. Andere Ölprodukte seien weniger knapp.
Die «temporäre Freigabe» sei ein schnelles Verfahren zum Zugriff auf Pflichtlager. Das reguläre Vorgehen würde laut Gastaldi einige Tage in Anspruch nehmen. Bundesrat Johann Schneider-Ammann sei informiert.
Bei technischen Engpässen waren Pflichtlager bereits früher angezapft worden. So war 2015 ein Defekt in der Raffinerie Cressier die Ursache, schon damals verbunden mit pegelbedingt tiefen Schiffs- und wenig Bahnkapazitäten.
Die «Bachelor»-Kandidatinnen Fabienne und Mia sprechen im BLICK-Livestream über die heutige Sendung. Stellen Sie ihnen Ihre Fragen!
In der heutigen «Bachelor»-Folge geraten die Kandidatinnen Fabienne (25) und Mia (22) aneinander. Der Grund: Fabienne erzählt stolz, dass sie als Model vor der Kamera steht. Mia hingegen nervt sich am Selbstvertrauen der Luzernerin. In der Sendung meint sie: «Du stellst dich dar, als wärst du eine der schönsten Frauen, doch das ist meiner Meinung nach einfach nicht so!» Daraufhin bricht Fabienne in Tränen aus.
BLICK erklärt Fabienne ihre Tränen: «Ich habe viel gekämpft, damit ich nicht mehr so dick bin wie früher. Ich musste mir damals schon viel anhören und wurde dann schon wegen meines Gewichts gemobbt. Wenn man das schon mal durchgemacht hat, versetzt das einen dann nochmals zurück.»
Im Anschluss an die TV-Ausstrahlung treffen die beiden heute im BLICK-Livestream um ca. 22.30 Uhr aufeinander. Stellen Sie Fabienne und Mia Ihre Fragen in den Kommentaren.
Written by Michael Kaczmarek,
© andriano_cz / Fotolia
The forthcoming mid-term elections in the United States, to be held on 6 November 2018, are likely to offer a closely watched political verdict on the first two years of Donald Trump’s presidency. They will define not only the composition of the 116th US Congress, to meet from 3 January 2019 to 3 January 2021, but also the power balance both within Congress and between Congress and the President.
In US mid-term elections, the entire House of Representatives and one third of the Senate are up for election. The Democratic party, currently the minority in both chambers, aims to regain control of the House of Representatives, at least, although the conditions for its winning back the Senate are less favourable.
Any shift in power towards the Democrats will result in increased scrutiny and pressure on the sitting President, and might lead to detailed investigations in Congress into the performance of his Administration, and potentially to an impeachment attempt against President Trump personally. By contrast, if the Republicans succeed in retaining control of both chambers, this will consolidate the President’s power-base within his own party, create a more favourable backdrop to his intended run for re-election in 2020, and exacerbate the identity and leadership crises within the Democratic party.
This Briefing provides background to the forthcoming mid-term elections, by offering an overview of how the US Congress is elected, by explaining issues such as voter registration, voting methods, the way the primaries work, election security issues and gerrymandering. It goes on to analyse the potential political implications of the mid-term election results.
Read the complete briefing on ‘The US mid-term elections of November 2018‘ on the Think Tank pages of the European Parliament.
Október másodikán Dzsamál Hasogdzsi, rendszerkritikus szaúdi újságíró bement egy házasságához szükséges dokumentumot megszerezni Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusára, az épületet élve viszont már nem hagyta el. A török hatóságok szerint Hasogdzsit brutális módon meggyilkolhatták, ezt az állítást Szaúd-Arábia egészen október huszadikáig tagadta. A The Washington Post újságírójának ügye még sokat ronthat a királyság nyugati országokkal való kapcsolatain.
Korábban Szaúd-Arábia tagadta, hogy bármi köze lenne Hasogdzsi eltűnéséhez, szerintük elhagyta az épületet. Ezt sehogy nem tudták bizonyítani, a környező kamerák felvételei pedig egyértelműen cáfolták állításukat. Az október huszadikai szaúdi álláspont szerint Hasogdzsi a konzulátuson lévő emberek egy csoportjával való dulakodásban veszítette életét. Kérdéses, hogy ezt mennyire tartják az arab ország szövetségesei hihetőnek. Ha Törökország eddigi állításai igazak, akkor az a döntés, hogy feltárják az igazságot, és nem hagyják annyiban az ügyet, azzal járhat, hogy további hiteles részletek esetén a nyugati országok bizonyos szankciókat hozhatnak Szaúd-Arábiával szemben.
A szaúdi fővárosban, Rijádban október 23-tól 25-ig egy nagyszabású üzleti konferenciát (Future Investment Initiative) kívántak megrendezni, mintegy 140 szervezet 150 előadójával. A Hasogdzsi eset miatt azonban rengetegen mégsem fognak rajta részt venni. Kihagyja a „sivatagi Davos” néven emlegetett eseményt például Steven Mnuchin, amerikai pénzügyminiszter, Christine Lagarde, az IMF vezetője és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke is.
A csúcs házigazdája Mohamed bin Szalmán trónörökös lesz. A koronaherceg terve a királyság megreformálása társadalmi és gazdasági téren egyaránt. A konferencia nyugati résztvevők általi bojkottálása azt is előre jelezheti a királyság számára, hogy a növekvő politikai kockázatok, és elszigetelődés miatt az elkövetkezendő évtized modernizációs törekvései is veszélybe sodródhatnak. A külföldi vállalatokat elriasztó történések megállíthatják a gazdáság diverzifikációját, így az továbbra is nagyrészt az olajexporton alapulna.
Szaúd-Arábia az Egyesült Államok egyik legfőbb szövetségese a Közel-Keleten. Irán térségbeli riválisaként, az amerikaiak Iránnal szembeni egyensúlyként tekinthetnek az arab monarchiára. Súlyukat az is jelzi, hogy Donald Trump első külföldi útja hozzájuk vezetett, és bejelentettek egy 110 milliárd dolláros fegyvereladási megállapodást.
Az Egyesült Államok elnökének bár szoros kapcsolatai vannak a szaúdi vezetéssel, október 11-én mégis kemény büntetést ígért az esetben, ha beigazolódik, hogy az uralkodócsaládnak köze van a gyilkossághoz.
Szaúd-Arábia az esetleges büntetőeszközökre gazdasági válaszcsapásokkal reagálhatna. Az kétségtelen, hogy a világgazdaságban meghatározó szerepet tölt be az arab ország, viszont az nem valószínű, hogy fenyegetései beválnának, és akár egy nagyobb olajválságot is tudna okozni. Egyrészt az Egyesült Államokban lezajlott palaolaj forradalom miatt, másrészt pedig nem lenne érdeke a többi jelentős kőolajtermelő és -exportáló országnak követni a szaúdi szankciós olajpolitikát.
Donald Trump október 15-én a szaúdi királlyal, Szalmán bin Abdel-Azízzal, majd október 16-án Mohamed bin Szalmán koronaherceggel beszélt. A két telefonbeszélgetés után már teljesen más hangon nyilatkozott, mint korábban. Valószínűleg az elnök a kivárást választotta, és nem kívánt tovább ártani a kétoldalú kapcsolatoknak.
Az amerikai elnök attól tart, hogy ha a fegyvereladási megállapodás felmondaná, a szaúdiak konkurens orosz és kínai fegyvereket vásárolnának. Ez az elképzelése nem alaptalan, hiszen tavaly ősszel Szaúd-Arábia és Oroszország már aláírt egy fegyvervásárlási szándéknyilatkozatot 3 milliárd dollár értékben.
Az előző év májusában létrejött 110 milliárd dollár értékű fegyvereladási megállapodás amúgy sem biztos, hogy teljes egészében valóra válik, eddig a fegyvereladások értékében mindössze kicsivel több, mint a tizede valósult csupán meg.
Az amerikai védelmi iparban több tízezer munkahely szűnhetne meg, hiszen a szaúdi kormányzattal kötött megállapodás rendkívül széleskörű: 4 fregattot, 115 M1A2S Abrams tankot, Patriot légvédelmi rakétákat, THAAD rakétavédelmi rendszert, és 198 helikoptert vásárolnának.
A nyugati országok közül Egyesült Államok mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Svájc, Olaszország, Kanada és Svédország is exportált fegyvert Szaúd-Arábiába az elmúlt években. A királyságnak szállított fegyvereket jemeni konfliktusban közvetlenül érintett ország számos incidense miatt (például civilek többszöri lebombázása) már eddig is sok bírálat érte. Elképzelhető, hogy a Hasogdzsi-ügy következtében egyes nyugati országok fel fogják függeszteni a fegyverexportot.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország egy olyan vizsgálatot szeretne, amely hihető, és a „lehető legnagyobb komolysággal” kezeli a helyzetet. Továbbá a szaúdi kormányzattól „teljes és részletes választ” várnak el.